2017. október XVII. évfolyam 10. szám
TARTALOM MÓDOSÍTOTT JELENÉRTÉK-SZÁMÍTÁS (APV) ADÓSAROK: AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLOKAT SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁS ADÓKEDVEZMÉNYE
Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő
E-Controlling
Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában! Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2017. október 4.
Módosított jelenérték-számítás (APV) Az uniós beruházások megvalósítása előtt célszerű gazdaságossági számításokat végezni, amelyek megbízhatóságának egyik alappillére a pénz időértéke. A jelenérték-számítások lehetővé teszik a különböző jövőbeli pénzáramok összehasonlíthatóságát, így a döntéshozó árnyaltabb képet kaphat a különböző megvalósíthatósági javaslatok megtérülése tekintetében. A gyakorlat a klasszikus, tankönyvekben bemutatott jelenérték-számítást módosította a pénzügyi folyamatok reálisabb értékelése miatt. A cikkben az Adjusted Present Value módszertani háttere kerül bemutatásra mintapélda segítségével. Az Adjusted Present Value módszertanával először Myers foglalkozott 1974-ben, amely segítségével a tőkeemelő hatás számszerűsíthető. A tőkeemelő hatásban érvényesíthető a fizetésképtelenség költsége és az ügynökköltség. Az APV-t gyakran alkalmazzák a vállalati érték meghatározásában vagy egyéb eszközök értékének számszerűsítésében. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a hagyományos jelenérték-számítás korrekcióra szorul a jövőbeli befektetési döntések jelenértékével. A módszer egy hibrid saját tőke alapú diszkontált cash-flow metódus. A vállalati érték gyakorlatilag egy vagyonérték és a saját tőke értékelésén alapuló pénzügyi megoldás. A vállalati érték meghatározása az APV módszer segítségével megköveteli néhány tényező rendelkezésre állását: • az anticipált jövőbeli free cash-flow értékét; • az emelőhatás előtti saját tőkét; • a jövőbeli tőkestruktúrát; • a diszkont ráta alkalmazását az adóvédelemre; • az állandósult növekedési ráta melletti free cash-flow-t és adósságállományt. Mindezzel kapcsolatban két probléma merült fel, az egyik az emelőhatás előtti tőkeköltség meghatározhatósága. Erre vonatkozó megoldás az emelőhatás utáni tőkeköltségből való visszaszámolás az adott cégre vonatkozólag hasonló tevékenységű, profilú cég adatainak felhasználásával lehetséges. Másik pedig a diszkontráta meghatározása, amely vagy nagyobb vagy egyenlő az adósság költségével, illetve egyenlő vagy kisebb az emelőhatás utáni tőkeértéknél. Miller és Modigliani a probléma feloldásaként azt fogalmazták meg, hogy a növekedési ráta az legyen nulla, illetve a diszkont ráta pedig legyen az idegen tőke költsége (kamatlába).
2
A módszer felépítése Az APV két komponens együttes értéke: 1. A fel nem emelt cég értéke, amely megállapítása a diszkontált működési free cash-flow módszerével kerül meghatározásra a fel nem emelt tőkeköltség (Ke) mellett. Mindezen értékhez hozzáadódik egy jövőbeli érték, amely az előrejelzési időszakra szól. 2. Az idegen tőke használatából eredő kamat által érvényesíthető haszon jelenértéke. Így a vállalkozás értéke (a működő vagyon értéke) a következőképp határozható meg:
Ahol: Wassets: a vállalkozási érték, Wu: a felvásárlás előtti vállalati érték, WTS: a kölcsönvételből származó pénzügyi előny értéke. Ez alapján számszerűsíthető a felvásárlás által meghatározott vállalati érték:
WU = Vállalkozási érték G = Az adómegtakarítás Jelenértéke Ahol: FCFO: a működési szabad cash-flow értéke évenként, Ke: felvásárlás előtti saját tőke költsége, TVn: a vállalat jövőbeli értéke n időszakban, az idegen tőke költsége, KTS: Dt: az idegen tőke összege, T: adókulcs, TV (G)n: a kamatadó előny jövőbeli értéke. A fenti képletből kifejezhető a saját tőke értéke:
Tekintettel a jövőbeli értékre, amely a vállalati értéket kívánja számszerűsíteni egy jövőbeli terminus végére. A modell során a Gordon-féle1 formula kerül alkalmazásra, amely a vállalat értékének megállapításához a működési cash-flow-t alkalmazza egy meghatározott növekedési ráta mellett. A növekedési ráta számszerűsítése bizonytalan, ami a becslés eredményét is torzítja. Miközben a Gordon modell egyszerű és erőteljesen közelíti a saját tőke értékét, azonban ebben a formájában olyan vállalatnál alkalmazható, ahol a növekedési ráta állandó. A növekedési ráta meghatározásakor figyelembe lehet venni a vállalkozás jövedelemnövekedési rátáját vagy az osztalékfizetési rátát is. Az empirikus tapasztalatok azt mutatják, hogy mindkét ráta alkalmas hosszabb távon a növekedési rátaként való kezelésre. A Gordon növekedési modell olyan vállalkozásoknál alkalmazzák, ahol egyenletes növekedés tapasztalható, illetve a növekedési ráta végtelennek tekinthető. A részvény értéke a következőképp határozható meg:
1
Részvény értéke = Ahol:
DPS1 ke g
= = =
a következő évi osztalék a befektetők számára szükséges megtérülési ráta végtelenített növekedési ráta
3
Az LBO segítségével lebonyolított akvizíció esetében szükség van a modell korrigálására. A modell többféle környezeti feltétel mellett működik: növekedés hiányában, állandó, illetve extrém növekedési rátával is lehet számolni. A korrekció esetében a jövőbeli érték meghatározásánál célszerű az EV2/EBIT rátát alkalmazni, amely jobban képes kifejezni a vagyonváltozást, illetve a cégek közötti összehasonlításra is alkalmasabb. Az APV modellben alkalmazott jövőérték esetében a következőt tudjuk számszerűsíteni:
Ahol: FCFO : g : : Kd
normalizált átlagos szabad működési cash-flow az előrejelzett időszakra, a szabad működési cash-flow növekedési rátája az előrejelzett időszakra, az idegen tőke költsége.
A modellben a diszkont rátaként az idegen tőke költsége kerül alkalmazásra. A diszkont ráta alkalmas az empirikus tapasztalatok alapján arra, hogy a cash-flow kockázatossága visszatükröződjön az idegen tőke költségében, az adómegtakarításokban. Az APV-nek két fő erénye van: 1. a modell részletesebb információkat ad azokról a tényezőkről, amelyek alakítják a vállalati értéket; 2. elemzi a finanszírozási struktúrát, szétválasztja egymástól a pénzügyi kedvezményeket a vállalati érték kialakításától.
Az egyes módszerek összehasonlítása Az módosított jelenérték módszerrel a fentiek alapján több szerző is foglalkozott. A lenti táblában összefoglalásra került négy módszer mind a vállalati érték meghatározására, mind a tőkeköltség számszerűsítésére. Néhány törvényszerűséget lehet megfogalmazni az egyes modellek összehasonlításával. Az alkalmazott diszkontráták nagyságrendjére vonatkozólag:
Ha összevetjük a Myers-i és Miller & Modigliani-féle [M&M] módosított nettó jelenérték kifejezést, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy Myers-i adóvédelem minden esetben magasabb az M&M-nél. Mindennek a magyarázata abban kereshető, hogy a M&M modell esetében konstans az adómegtakarítás mértéke. Az összenyomott APV [CAPV] esetében szintén mindig alacsonyabb adómegtakarításhoz jutunk az eredeti modellhez képest. A CAPV modell minden esetben magasabb diszkontrátát használ. A CAPV és a M&M esetében nem lehet egyértelmű relációt felállítani. Hiszen bizonyos esetben magasabb, bizonyos esetekben alacsonyabb eredményt határoz meg a M&M-hez képest. Mindez a növekedési ráta és az áttétel nélkül tőkeköltség függvénye.
Az egyes szerzők által alkalmazott modellek összehasonlítása Jelmagyarázat: VL: tőkeáttételes cég értéke; WACC: tőkeköltség; VU: Nem tőkeáttételes cég értéke; T: adóráta; D0: kötelezettség nagysága a 0. időpontban; keU: emelőhatás nélküli tőkeköltség; g: növekedési ráta; kTS: adómegtakarítás érdekében használt diszkontráta WD: eladósodottság mértéke (kötelezettség aránya); i: kamatráta;
2
Vállalati érték (Enterprise Value)
4
Mintapélda az APV-re Egy amerikai vállalat finanszírozási struktúrájára vonatkozó információk, illetve a működési környezetének a cég finanszírozhatóságára vonatkozó adatai a következők:
1. Tőkeszerkezetre vonatkozó információk: A Saját tőke jelenlegi piaci értéke, €
55 101
Fix gyártási általános költségek €
12 915
Forgalomban lévő részvények száma
2 475 093
Operatív lízing kötelezettség értéke, €
1 696
Kockázati prémium
4,82%
A kötelezettség könyv szerinti értéke, €
13 100
2. Pénzügyi piacra vonatkozó információk: Részvények ß-ja
1,25
A kötvények minősítése
BBB+
3. Eredménykimutatásra vonatkozó információk EBITDA, €
3 892
Értékcsökkenés, €
1 077
Érvényes adókulcs
37,30%
Tőkeköltség, €
1 049
Kamatköltség, €
768
Kisebb és kockázatosabb vállalatok minősítése Minősítés
Kamatfedezet
Kamat-különbözet
Valószínűségi ráta
100000
0,35%
0,01%
9,5
12,499999
0,50%
0,28%
A+
7,5
9,499999
0,70%
0,40%
A
6
7,499999
0,85%
0,53%
A-
4,5
5,999999
1,00%
1,41%
BBB
4
4,499999
1,50%
2,30%
BB
3
3,499999
2,50%
12,20%
B+
2,5
2,999999
3,25%
19,28%
B
2
2,499999
4,00%
26,36%
B-
1,5
1,999999
6,00%
32,50%
CCC
1,25
1,499999
8,00%
50,00%
CC
0,8
1,249999
10,00%
65,00%
C
0,5
0,799999
12,00%
80,00%
D
-100000
0,499999
20,00%
100,00%
Alsóhatár
Felsőhatár
AAA
12,5
AA
5
4. A kötelezettség értékeléssel kapcsolatos input adatok Jelenlegi kamatfedezeti ráta*
3,67
A fedezet alapján való értékelés
BB+
A fedezeten alapuló kamatláb
6,00%
A vállalat minősítése rátája
BBB+
Kölcsön kamatráta
5,25%
A vagyonvesztés valószínűsége
7,00% 3,67
* A kamatfedezeti ráta =
Az Adjusted Present Value számszerűsítése Magyarázat: 1
Az eladósodottsági ráta az egyes feltételezett idegen tőke arányokat mutatja
2
A kötelezettség/saját tőke ráta =
Az egyes kötelezettségi rátához tartozó kötelezettség összege = (Kötelezettség + Saját tőke)* Eladósodottsági ráta, pl.: (14 611 + 55 101) * 0,1 = 6 971 EUR
3
4
Béta számítása
5
Béta számítása = 1,07 * [1 + (1 – 0,373) * 0,1111] = 1,14
Saját tőke költsége = Hosszú lejáratú államkötvények hozama + (Béta * Kockázati prémium), pl.: 0,04 + (1,07*0,0482) = 9,15% EBIT 2815 7 ,pl.: = 7,94 Adózás előtti kamatfedezet = Kamat 354 Finanszírozási alap 2620 8 ,pl.: = 0,38 Finanszírozási alap / Kötelezettség = Kötelezettség 6971 6
9
A minősítés az adózás előtti kamatfedezet alapján történik: Kamatfedezet Alsóhatár
Kamatfedezet Felsőhatár
Értékelés
Kamatláb
Fizetésképtelenség valószínűsége
-100 000
0,499999
D
24,00%
100,00%
0,5
0,799999
C
16,00%
80,00%
0,8
1,249999
CC
14,00%
65,00%
1,25
1,499999
CCC
12,00%
50,00%
1,5
1,999999
B-
10,00%
32,50%
2
2,499999
B
8,00%
26,36%
2,5
2,999999
B+
7,25%
19,28%
3
3,499999
BB
6,50%
12,20%
3,5
3,9999999
BB+
6,00%
7,00%
4
4,499999
BBB
5,50%
2,30%
4,5
5,999999
A-
5,00%
1,41%
6
7,499999
A
4,85%
0,53%
7,5
9,499999
A+
4,70%
0,40%
6
9,5
12,499999
AA
4,50%
0,28%
12,5
100000
AAA
4,35%
0,01%
A minősítés besorolása alapján meghatározásra kerül a kamatláb, illetve ehhez hozzárendelve a fizetésképtelenség valószínűsége.
1. A kölcsöntőke arányának alakulásával kapcsolatos mutatók: Eladósodottsági ráta1
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
70,00%
80,00%
90,00%
Kötelezettség/Saját tőke2
0,00%
11,11%
25,00%
42,86%
66,67%
100,00%
150,00%
233,33%
400,00%
900,00%
Kötelezettség, € 3
0
6 971
13 942
20 914
27 885
34 856
41 827
48 798
55 770
62 741
Béta
1,074
1,145
1,24
1,36
1,51
1,87
2,45
3,28
4,93
9,88
Saját tőke költsége6
9,15%
9,51%
9,95%
10,53%
11,30%
13,00%
15,80%
19,80%
27,77%
51,63%
2. A működésből származó finanszírozási források levezetése az egyes hitelarány mellett Eladósodottsági ráta
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
70,00%
80,00%
90,00%
Kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény
3 892
3 892
3 892
3 892
3 892
3 892
3 892
3 892
3 892
3 892
(-) Amortizáció
1 077
1 077
1 077
1 077
1 077
1 077
1 077
1 077
1 077
1 077
Kamat és adózás előtti eredmény
2 815
2 815
2 815
2 815
2 815
2 815
2 815
2 815
2 815
2 815
(-) Kamat
0
354
709
1 466
2 762
4 176
7 605
9 278
10 951
12 624
Adózás előtti eredmény
2 815
2 460
2 106
1 349
53
(1 362)
(4 790)
(6 463)
(8 136)
(9 809)
(-) Adó
1 050
918
786
503
20
(508)
(1 787)
(2 411)
(3 035)
(3 659)
Adózott jövedelem
1 765
1 543
1 320
846
33
(854)
(3 003)
(4 052)
(5 101)
(6 150)
(+) Amortizáció
1 077
1 077
1 077
1 077
1 077
1 077
1 077
1 077
1 077
1 077
A működésből származó finanszírozás 2 842
2 620
2 397
1 923
1 110
223
(1 926)
(2 975)
(4 024)
(5 073)
3. A hitelminősítés Eladósodottsági ráta
0,00%
10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00%
∞
7,94
3,97
1,92
1,02
0,67
0,37
0,30
0,26
0,22
Finanszírozási alap/Kötelezettség
∞
0,38
0,17
0,09
0,04
0,01
-0,05
-0,06
-0,07
-0,08
Minősítés9
AAA
A+
BB+
B-
CC
C
D
D
D
D
Kötelezettség adózás előtti költsége, %
4,35
4,70
6,00
10,00
14,00
16,00
24,00
24,00
24,00
24,00
A fizetésképtelenség valószínűsége, %
0,01
0,40
7,00
32,50
65,00
80,00
100,00
100,00
100,00
100,00
Adókulcs
37,30
37,30
37,30
37,30
37,30
25,14
13,81
11,32
9,59
8,32
Adózás előtti kamatfedezet7 8
4. Adjusted Present Value (APV) A vállalat jelenlegi értéke
69 712
- adókedvezmény
5 450
+ A becsült fizetésképtelenségi költség
4 880
A vállalat emelőhatás nélküli értéke
69 142
7
5. Az emelőhatás érvényesítése a vállalat értékében Kötelezettség aránya
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
70,00%
80,00%
90,00%
Idegen tőke összege
0
6 971
13 942
20 914
27 885
34 856
41 827
48 798
55 770
62 741
A vállalat emelőhatás nélküli értéke
69 142
69 142
69 142
69 142
69 142
69 142
69 142
69 142
69 142
69 142
Adókedvezmény
0
2 600
5 201
7 801
10 401
8 762
5 775
5 522
5 347
5 218
A kötvény minősítése
AAA
A+
BB+
B-
CC
C
D
D
D
D
A fizetésképtelenség valószínűsége
0,01%
0,40%
7,00%
32,50%
65,00%
80,00%
100,00% 100,00% 100,00% 100,00%
Fizetésképtelenség költsége11
2
72
1 301
6 252
12 926
15 581
18 729
18 666
18 622
18 590
A vállalat emelőhatás utáni értéke12
69 140
71 670
73 041
70 691
66 617
62 323
56 187
55 998
55 866
55 770
10
Adókedvezmény mértéke = (Kötelezettség * Adókulcs), pl.: 6971 * 0,373 = 2 600 € Fizetésképtelenség költsége = (Vállalat emelőhatás nélküli értéke + Adókedvezmény) * Fizetésképtelenség költség, Pl.: (69 142 + 0) * 0,25 *0,0001 = 2 € 12 A vállalat emelőhatás utáni értéke = Vállalat emelőhatás nélküli értéke + Adókedvezmény - Fizetésképtelenség költsége 10 11
Felhasznált irodalom: 1. Kaplan, Ruback: The Market Pricing of Cash Flow Forecasts: Discounted Cash Flow vs. the Method of “Comparables. Journal of Applied Corporate Finance. 1996. Vol. 8, No. 4, Winter. 2. Breadley, Myers: Modern vállalati pénzügyek, Budapest, 1992. 3. Myers: Interactions Corporate Financing and Investment Decisions-Implications for Capital Budgeting. Journal of Finance. 1974.
Adósarok: Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint adókedvezmény vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, amely révén a végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. Az adókedvezmény a 2016. november 26-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra tekintettel érvényesíthető.
1. Az adókedvezmény mértéke, érvényesítésének időtartama Az adókedvezmény 6 adóévben érvényesíthető legfeljebb a számított adó 70%-áig. Az adókedvezmény igénybevételének kezdő időpontja – az adózó döntésétől függően – a beruházás üzembe helyezésének adóéve vagy pedig az azt követő adóév. Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A támogatási intenzitás a kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növelhető, azaz a támogatás mértéke 50, illetve 40 százalék lehet.
8
Elszámolható költségnek minősül – az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke minősül, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, vagy – az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének az a része minősül, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az itt említett adókedvezmény és a beruházáshoz igénybevett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.
2. Az adókedvezmény érvényesítésének feltételei Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig igazolással rendelkezzen, amely alátámasztja, hogy beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére. Az igazolás tartalmi elemeit a kormányrendelet határozza meg. Az adókedvezmény érvényesítésének további feltétele, hogy az adózó a beruházás részét képező valamen�nyi eszközt használatba vegye, azokat a beruházás üzembe helyezését követő legalább 5 évig (kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az említett időszakon belül az adókedvezmény alapjául szolgáló eszközöket a befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti. Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig – az adózónál az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította, vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta, és – az adózót az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal nem sújtotta, vagy ha sújtotta, akkor annak összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette.
3. Nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási kötelezettség Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak 9
alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét, bekerülési értékét, többletköltségét, az állományból történő kikerülés időpontját, indokát. Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 10 évig köteles megőrizni.
4. További szabályok Az adókedvezmény nem vehető igénybe: a) ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba; b) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz; c) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/ EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz; d) ha az adózóval szemben még pénzügyileg nem rendezett visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított. e) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi. Fontos előírás, hogy ugyanazon beruházás tekintetében az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye együttesen nem alkalmazható a fejlesztési adókedvezménnyel.
E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott vála szok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
10
E-Controlling – Szakmai folyóirat 2017. október XVII. évfolyam 10. szám Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: György Orsolya HU ISSN 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
Rendszerezze pénzügyi adatait gyorsan, hatékonyan! Excel pénzügyeseknek Az Excel használatára napjainkban szinte mindenkinek szüksége van, de kiemelt fontossággal bír a cég pénzügyeit intéző kollégák számára. Online szemináriumunk segítségével az alapvető táblázatkezelési ismereteken túlmutatva, a pénzügyi feladatok megoldására koncentrálva, sok gyakorlati példával illusztrálva tárgyaljuk az alapfunkciókat, statisztikai alkalmazásokat, kimutatás-készítést, pénzügyi függvényeket, beruházások megtérülésének elemzését és az értékpapírok kockázatát és hozamát. E-szemináriumunk segítségével megmutatjuk, hogyan teheti napi munkáját gyorsabbá és hatékonyabbá az Excel eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem használt funkciói segítségével.
Excel pénzügyeseknek 5 hetes kényelmesen elvégezhető online továbbképzés az Excel programot pénzügyi célokra felhasználók részére Szerző: Dr. Pétery Kristóf PhD a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, számos elektronikus, informatikai tematikájú szakkönyv szerzője. Időpont: 2017. november 7-től 5 héten át ( heti 1 db lecke) A továbbképzés ára: 39 900 Ft + áfa Miért ajánljuk?
Mert a képzés elvégzésével széleskörű ismereteket szerezhet az Excel pénzügyi funkcióiról.
Mert a megszerzett tudással gyorsan és egyszerűen tudja elkészíteni a munkavégzéséhez szükséges számításokat, kalkulációkat.
Mert Ön dönti el, hogy mikor foglalkozik az online tananyag elsajátításával és ellenőrzőtesztek segítségével tesztelheti saját tudását.
Mert a tanfolyam elvégzése után névre szóló tanúsítványt kap. Mert a tanfolyam elvégzésével növelheti munkaerőpiaci értékét.
Jelentkezzen e-szemináriumunkra, hogy munkáját gyorsabbá, hatékonyabbá tegye!
A képzésről bővebb információt olvashat a www.forum-akademia.hu oldalon.
