Tartalom MAZSOLÁZÓ. ÉLELMISZERBIZTONSÁG Igyunk Biotejet! - Igyunk Biotejet? TÁMOGATÁSOK, HITELEK, PÁLYÁZATOK A szép, szebb, legszebb magyar vidékért

Tartalom MAZSOLÁZÓ HÍREK, ESEMÉNYEK Irány az árutőzsde! Ki őrzi vizeinket pénz nélkül! Van remény! Feldolgozott formában értékesítenék a szóját Hidegzuhany az új biztosoknak EURÓPA - TRENDEK Tovább terjeszkedik a GMO A mezőgazdaság kisebb részt fog kapni Brüsszel akcióterve a biotermesztésre 2004. áprilisáig Támogatási eljárások szigorú és precíz menetrend szerint ÉLELMISZERBIZTONSÁG Igyunk Biotejet! - Igyunk Biotejet? TÁMOGATÁSOK, HITELEK, PÁLYÁZATOK A szép, szebb, legszebb magyar vidékért CSATLAKOZÁSUNK ELŐTT Nélkülözhetetlen védőbástyák Helyzetértékelés - 72 nappal a csatlakozás előtt A nyereséges gazdálkodás titkai Erőteljes növekedés az ökogazdálkodásban Falusi üdülés fogyatékkal élőknek Egyedi megjelölést a különleges minőségnek KÖRNYEZETVÉDELEM A vízvédelemé a szó TÁJGAZDÁLKODÁS A tiszai Magyarország felemelése ARCKÉPCSARNOK Jürgen Köppen Vélemények Jürgen Köppentől KITEKINTÉS Feltámasztható, vagy sem? SZOMSZÉDOLÁS Erős a kishal, tanulhatunk tőle INTERNETFIGYELŐ – HONLAPBÖNGÉSZŐ KÖZLEMÉNYEK 1.

A Kométa 99 Kft.-nél végzett vizsgálatokról Hova lehet benyújtani a hitelkérelmeket? A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervről Az Amerikai Egyesült Államokban előforduló madárinfluenzával (HPAI) kapcsolatos intézkedések Általános állategészségügyi behozatali engedélyek KÖNYVESPOLC Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai Bioéletmód I. MEGEMLÉKEZÉS Dr. Kozma Pál - 1920-2004 KÖZLÖNY

2.

Contents

3.

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. 9. évfolyam 3. szám A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével és támogatásával havonta megjelenő kiadvány. Kiadja az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelős kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztőség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Főszerkesztő: Tamás Enikő Főszerkesztő helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztőségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztőbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükőné Őrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194

AgraEconomy of the European Union Volume 2003/9., Issue 3. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikő Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükőné Őrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194 4.

MAZSOLÁZÓ Az állategészségügynek kiemelt szerepe van az Európai Unió Agrárgazdaságában. A határállomási állategészségügyi szolgálat szigorúan ellenőrzi a be és kilépő, valamint a tranzitáruforgalmat is. Az Európai Unióban 280 működő állategészségügyi határállomás közül még mindig van olyan, amelyik nem felel meg maradéktalanul az előírásoknak. A magyar állategészségügyi határállomásokról a … oldalon olvasható dr. Kerti Ágnes cikke. Milyen a magyar agrárértelmiség helyzete? A diplomás agrárvégzettségűek 6%-a munkanélküli. Az agrárélelmiség nagyon várja hosszú távú agrárstratégia kidolgozását. Sem a társadalmi, sem az anyagi megbecsülése nem megfelelő a magyar agrárértelmiségnek. Mi a megoldás? Hol a kiút? Bővebben a … oldalon. A Tisza hullámterének hasznosítására érdemes nagyon odafigyelni és szakítani az eddigi rossz gyakorlattal. Tájhasználati reformra van szükség. Ez egyúttal a hathatós árvízvédmet is szolgálja. Az árvizi víztöbblet kivezetése, szétterítése, esetleg tárolása lehetővé teszi, hogy a csapadékhiányos időszakban is eredményesen lehessen gazdálkodni az Alföldön. (Balogh Péter tanulmánya a … oldalon.) Mi a véleménye Jürgen Köppennek a magyar mezőgazdaságról, az Eu-s támogatásokhoz való hozzájutásunkról, a PHARE programok sorsáról? Arcképcsarnok című rovatunkban választ kaphatunk, a … oldalon. A biovetőmag forgalmazás szabályozása Magyarországon is kiemelt fontosságú. Adottságaink lehetővé teszik a magas biológiai értékű vetőmagtermelést. Most, napjainkban készül a témában egy adatbázis, amelynek kezelője az OMMI lesz. Bővebben a … oldalon. A szlovén nemzeti fejlesztési terv a természetes erőforrások megőrzése és a vidéki lakosság megtartása mellett megcélozza a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerkezeti átalakítását, a halászat és az erdészet fejlesztését is. Szlovénia területének több mint felét erdő borítja így Finnország és Svédország mellett a harmadik Európában. Mi a titka Szlovéniának? Riport a … oldalon.

5.

HÍREK, ESEMÉNYEK

Irány az árutőzsde! Megnőhet a szerepe az árutőzsdén való értékesítésnek a csatlakozást követően. Török Sándor, a Budapesti Árutőzsde (BÁT) vezetője szerint a termelők piaci értékesítésének biztonságosságát nagymértékben növelheti az árutőzsde. Az unión belül megszűnik a tagállam minisztériumának piacszabályozó funkciója, tehát a továbbiakban a kormányzatnak nem lesz lehetősége kereskedni a termelőkkel. A tőzsdei kereskedelem egyik fontos feltétele, hogy az ajánlattevő minden esetben készpénzzel és azonnal fizet a megvásárolt termékért. Így elkerülhető példa a Hajdú-Bét Rt.-vel szerződött kistermelők kálváriája. A Budapesti Árutőzsde Európában először 140 évvel ezelőtt nyitotta meg a kapuit. A rendkívül jó szállítási adottságok, a központi elhelyezkedés, az infrastruktúra és a megfelelő jogi háttérnek köszönhetően 1948-ig a Budapesti Árutőzsde volt Európa egyik legszebben virágzó tőzsdéje. A felvirágzás időszaka áll a BÁT előtt, ismételten regionális határidős központtá válhat. A BÁT jegyzéseit a teljes gabonaszektor elfogadja. Kukorica esetében a határidős jegyzéseit a szektor úgy használja, mint a devizapiac a kamatlábat. A közös agrárpolitika értelmében bizonyos termékekre intervenciós ár van meghirdetve. Abban az estben, ha a világpiaci árak az intervenciós ár alatt helyezkednek el, kiemelkedő tőzsdei forgalmat lehet kimutatni. Az unió közös agrárpolitikája mindinkább a WTO követelései szerint változik. A világkereskedelmi szervezet egyre hevesebben tiltakozik az uniós intervenciós mechanizmusok mikéntje ellen és a szabadkereskedelem korlátjainak lebontását követeli meg az Uniótól. Ezek a folyamatok is arra ösztönzik a termelőket, hogy a piac igényeinek megfelelően termeljenek és az árutermelést a támogatásoktól függetlenül, a piacon uralkodó törvények szerint programozzák. Szanyi Tibor az FVM politikai államtitkára mindezekhez hozzátette, hogy egyetlen támogatási forma sem képes felülmúlni a piacban rejlő lehetőségeket. A magyar termelőknek nem kizárólag az intervencióban kell keresni a lehetőségeket, hanem a piac kihívásai szerint. (Bárcsak az időjárás és a csapadékviszonyok programozása is a termelők kezében lenne! A Szerk.) Kérdés csak az, hogy a mintegy 20 éve modernizációra szoruló magyar mezőgazdaságból élő kistermelő, hogyan lesz képes megfelelni a versenyképesség kritériumának a szabadkereskedelem árnyékában? B.B. Forrás: BÁT, Sajtóbeszélgetés

Ki őrzi vizeinket pénz nélkül? A Vízgazdálkodási Társaságok Országos Szövetségének (VTOSZ) 2004. január 28-i értekezletén súlyos gondokkal kellett szembesülniük a társaságok vezetőinek. A vízgazdálkodási társaságok zavartalan működése is veszélybe kerülhet, amennyiben megvalósul a tervezett Draskovics-csomag. Az első megszorító intézkedések csak 120 milliárdról szóltak, ez az összeg azonban akár 195 milliárdra is megnőhet. A legnagyobb elvonás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot sújtaná, további 20 milliárd forinttal. A VTOSZ országos értekezletére abban a reményben érkeztek a küldöttek, hogy megnyugtató választ kapnak arra vonatkozóan, hogy a 2004-es költségvetésből biztosított-e a társaságok működése. A bíztató válasz azonban elmaradt! A minisztérium emberei az utolsó pillanatig hatalmas erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a már eleve megcsonkított költségvetés megmaradhasson és egy fillérrel se kelljen többet átadni, hangzott el a minisztérium részéről Simon András helyettes államtitkár közvetítésével. Simon András kifejtette, hogy a minisztérium 2004. évi kiemelt feladatai között szerepel a térségi vízgazdálkodási program megvalósítása. A minisztériumi költségvetés tartalmazza is a forrásokat, de a megszorító 6.

intézkedések következményei egyelőre nem ismeretesek. A források biztosítása mellett a vízművek tulajdonviszonyainak rendezése is égető feladat. Az állami tulajdonú művek kezelésében az hozna megoldást, ha az Államkincstárral vagyonkezelői szerződéseket köthetnének a vízgazdálkodási társaságok. Erre irányulnak az FVM kezdeményezései a vízgazdálkodási törvény módosításáról. Tudni való, hogy a vízgazdálkodásért két tárca a felelős. Az egyik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a másik pedig a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium. A régi mondást mindenki ismeri és az élet számos területén bebizonyosodott már véget nem érő igazsága: „közös lónak túrós a háta”. Ki-ki a saját malmára hajtja a vizet. Így van ez minisztériumi szinten is! Konkrétan a források elosztása okozza a legnagyobb gondot. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium módosító indítványa szerint a vízgazdálkodási társaságok bevételi forrását adó vízhasználati díjból semmiféle hányadot nem kíván átcsoportosítani az FVM-nek. Amennyiben ezt az indítványt elfogadták, az FVM kérvényezi a díj beszedésének jogát, hiszen csak így valósulhat meg az elkezdett térségi vízgazdálkodási program. Ahhoz, hogy az FVM rendelkezésére álló költségvetéséből (ami esetlegesen akár 52 milliárdnyira is összezsugorodhat) jusson pénz nemzeti támogatásokra, ültetvény-telepítésre, valószínűsíthetően a vízgazdálkodási források hatáskörébe utalt feladatokat kell csökkenteni, ismertette Benedek Fülöp az FVM közigazgatási államtitkára. Ez egyértelműen a megkezdett beruházások racionális módon történő szűkítését jelenti. Ha a folyamatot tovább gondoljuk természetszerű, hogy egy gazdasági társaság végszükség esetén költségeinek csökkentését egy módon tudja kivitelezni: ha létszámleépítést hajt végre. Amennyiben a vízgazdálkodási társaságok csökkentett munkaerővel kénytelenek dolgozni, feltételezhetően kevesebb feladatot lesznek képesek ellátni. A logikus ok-okozati viszony átgondolása után csupán egy kérdés merül fel az emberben. Vajon a folyó és álló vizeink öntisztuló képessége elegendő-e egy ország hatékony vízgazdálkodásához? Balogh Beáta Forrás: FVM, VTOSZ 2004. jan. 28-i értekezlete

Van remény! A lezárult költségvetési vita kedvező fordulatot hozott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számára. Az eredetileg tervezett 20 milliárd forintos átcsoportosítás helyett mindösszesen 4 milliárd forinttal csökkent az FVM 2004-es költségvetése, ami csak a szervezeti működés pénzeit érintette, a támogatásokra szánt összeg nem csökkent. A 2004. március 3-án kihirdetett nemzeti hatáskörbe tartozó támogatásokról szóló rendelete (25/2004. (III. 3.) FVM rendelet) alapján “Vízkárelhárítási létesítmények üzemeltetési, karbantartási feladatok támogatása” címen az FVM pályázati felhívást tett közzé. A támogatás célja a vízgazdálkodási társulatok által működtetett és a minisztérium feladatkörébe tartozó állami tulajdonú vízgazdálkodási művek fenntartási munkáinak támogatása. A fenntartási munkák körébe tartozik a meder iszapolása, vízinövényzet irtása, a rézsű és járóút cserje-növényzet irtása és javítása, szivattyútelep javítása műtárgyjavítás. A támogatás igénybevételére jogosultak a közcélú vízgazdálkodási műveket működtető vízitársulatok. 2004. március 28-i határidővel kell a pályázatoknak megérkezni az illetékes Földművelésügyi Hivatalba. -B.B.Forrás: 2004. március 12-én megjelent pályázati felhívás a www.fvm.hu oldalon

7.

Feldolgozott formában értékesítenék a szóját Az országban elsőként Baranyában hoztak létre a szója termesztésére termelői csoportot a gazdálkodók. Az Ormánsági Szója Szövetkezetnek 2003-ban a szója értékesítésből nettó 133 millió bevétele származott. Az alakuló ülésen 44 gazdálkodó írta alá a belépési nyilatkozatot. Az eltelt egy esztendőben a tagok száma 52-re emelkedett. Elsődleges cél az értékesítés megoldása volt, a kiszolgáltatott helyzet megszüntetése azzal, hogy a felvásárlóknak együtt kínálják fel eladásra terményeiket. Az összesen 1800 hektáron - a saját gazdaságukban – megtermelt szóját a tagok a szövetkezeten keresztül értékesítik. A támogatások elnyerésénél is előnyös volt, hogy közösen nyújtottak be pályázatot, a termelői csoport 7,7 millió forint támogatást nyert el, a befizetett részjegyek - 8,9 millió forint - értékével szinte megegyezőt. Mint Bárány Sándor, az Ormánsági Szója Szövetkezet elnöke elmondta, hogy irodát létesítettek Siklóson. Már az elmúlt esztendőben a Szövetkezeten keresztül szerezték be a termelők a vetőmagot és a műtrágyát, amelynek köszönhetően közel 20 százalékkal alacsonyabb árakat sikerült kialkudni. A kedvezőtlen időjárás miatt, ugyan a termésátlag hektáronként fél és 2,5 tonna között mozgott, a szóját tonnánként 60.000 forintos áron értékesítették, s ezzel csaknem 133 millió forint nettó árbevételre tettek szert. A jövőben a termelői csoport feldolgozott formában kívánja értékesíteni a tagok által megtermelt szója nagy részét. A feldolgozó megépítésével nagyobb haszonra tehetnének szert, ugyanis a teljes zsírtartalmú szója magasabb áron - tonnánként 80.000 forintért értékesíthető, s folyamatosan nő iránta a kereslet. A megvásárolni kívánt gépsor a szója mellett alkalmas más mezőgazdasági termény feldolgozására is. Az előzetes tervek elkészítését követően, döntenek arról, hogy a beruházást hol valósítják meg. E mellett egyes melléktermékek – mint a kukoricaszár, a szalma - energetikai célú hasznosítását is megszervezik. Baranyában sokan foglalkoznak szójatermesztéssel. A fehérjenövénynek a kukoricabogár elleni védekezés miatt a vetésforgóban is fontos a szerepe. A Drávaöntéstalaja, a napos órák magas száma kedvező feltételeket teremt a szója termesztéséhez. A csatlakozást követően is eladható lesz a GMO mentes szójabab, amely mind nagyobb teret hódít a humánélelmezésben is. Jelenleg a megtermelt szója 70 százalékát a takarmánykeverők használják fel. Az előrejelzések szerint a jelenlegi 30 százalékról 2020-ra 50%-ra nő az élelmiszeripari üzemek által megvásárolt szója mennyisége. Az EU-ban a GOF - gabona, olajos- és fehérje növények - támogatást élveznek. Az unió országaiban kevés szóját termesztenek, a szükséglet több mint 90 százalékát importból szerzik be. Az egyik legnagyobb importőr Hollandia. Az Ormánsági Szója Szövetkezet újabb tagok felvételét, s ezzel a termőterület nagyságának növelését is tervezi. Az új belépők, a közgyűlés döntése alapján, a részjegyért a korábbi 4000 forint helyett hektáronként 6400, minimum 160.000 forintot fizetnek. Az elmúlt esztendőben ugyanis a szövetkezet vagyona csaknem a duplájára emelkedett. Sz. K.

Hidegzuhany az új biztosoknak Meglepetésként érte az újonnan csatlakozó országok biztosait Romano Prodi beilleszkedési terve. Az új tagállamokból érkező biztosok - mint az várható volt -, nem kapnak saját tárcát a Bizottságban. Arra viszont sokan nem számítottak, hogy képzettségüktől teljesen eltérő területre kerülnek. Sandra Kalniete lett külügyminiszter az Euobservernek tett nyilatkozatából kiderül, hogy karrierdiplomataként Günter Verheugennel, a bővítésért felelős biztossal szeretett volna 8.

dolgozni Brüsszelben. Számításait Romano Prodi teljesen keresztülhúzta, mert az agrártárcát irányító osztrák Franz Fischler mellé osztotta be a lett külügyi szakembert. Hasonlóképpen meglepő Dalia Grybauskaite, a litván pénzügyminiszter helyzete, aki Viviane Reding oktatási és kulturális ügyekért felelős biztos mellett teljesít majd szolgálatot. A Bizottság mandátumából összesen 6 hónap van hátra, amely idő alatt az új kollégák a jelenlegi tárcák irányítóival együtt, társbérletben végzik munkájukat. Természetesen az új biztosok az Európai Bizottság teljes jogú tagjai lesznek az első pillanattól kezdve és aktívan vesznek részt a döntéshozatali munkában. Ha jól meggondoljuk, egy célzata biztos van Romano Prodi javaslatának: az eltérő tudományterületeken prosperáló hivatalnokok kénytelenek átélni az Unióban sokszor hangoztatott „élethosszig tartó tanulás” nehézségeit. Azt, hogy mennyire gyorsan tudnak beletanulni a biztosi hivatás rejtelmeibe és felelősségteljesen dönteni, a 6 hónapos tanulóidő fogja eldönteni. Az új tagállamok biztosainak az Európai Bizottság által véglegesített helyei a 25 tagú Bizottságban a következőképpen alakultak: Balázs Péter (magyar) – Michel Barnier – (regionális politika és intézményi reformok) Markos Kyprianu (ciprusi) – Michaele Schreyer – (költségvetés) Siim Kallas (észt) – Pedro Solbes – (gazdaság és pénzügyek) Sandra Kalniete (lett) – Franz Fischler (mezőgazdaság, halászat és vidékfejlesztés) Dalia Grybauskaite (litván) – Viviane Reding (kultúra és oktatás) Joe Borg (máltai) – Poul Nielson (fejlesztési és humanitárius segélypolitika) Danuta Hübner (lengyel) – Pascal Lamy (kereskedelem) Jan Figel (szlovák) – Erkki Liikanen (vállalati politika és információs társadalom) Janez Potocnik (szlovén) – Günter Verheugen (bővítés) Milos Kuzvart (cseh) – David Byrne (egészségügy és fogyasztóvédelem) Balogh Beáta Forrás: bruxinfo, europa.eu.int

9.

EURÓPA – TRENDEK

Tovább terjeszkedik a GMO Az ISAAA (International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications) nemzetközi szervezet jelentése szerint tizenöt százalékkal, azaz 9 millió hektárral nőtt 20022003 között a transzgénikus növények termőterülete. Folyamatos emelkedés várható a jövőben is, és jellemzően inkább a fejlődő országokban, ahol a népesség nagy számával (tavaly a 18 országban 3.4 milliárdan éltek) magyarázzák a génmódosított növények felé fordulást. A világon összesen 18 országban közel 70 millió hektáron 7 millió gazda (szinte egész Amerikában és Ázsia nagy részén) termel GM-növényeket. A legtöbbet USA, Argentína, Kanada, Brazília, Kína és Dél-Afrika állítja elő. Az európai kontinensen Spanyolországban, Németországban és Romániában termesztenek génmódosított növényeket. A következő öt évben a GM-növények vetésterülete elérheti majd a 100 millió hektárt, ez már 25 országot és 10 millió gazdálkodót fog érinteni.

Argentína Ausztrália Brazília Bulgária Dél-Afrika Fülöp-szigetek Honduras India Indonézia Kanada Kína Kolumbia Mexikó Németország Románia Spanyolország Uruguay

GM-növények vetésterülete (millió ha) 13.9 0.1 3.0 0.05 0.4 0.05 0.05 0.1 0.05 4.4 2.8 0.05 0.05 0.05 0.05 0.05 0.05

USA

42.8

Ország

GM-növények szója, kukorica, gyapot gyapot szója kukorica kukorica, szója, gyapot kukorica kukorica gyapot gyapot olajrepce, kukorica, szója gyapot gyapot gyapot, szója kukorica szója kukorica szója, kukorica szója, kukorica, gyapot, olajrepce

A génmódosított szója összesen 41.4 millió hektáron, a kukorica 15.5 millió hektáron, a gyapot 7.2 millió hektáron, az olajrepce 3.6 millió hektáron került termesztésre 2003-ban. A transzgénikus növények legtöbbje herbicid toleranciával rendelkezik, illetve Bt-toxint termel (kártevők ellen). A GM-növények piaci részesedése tavaly 4.75 milliárd dollár volt, a teljes növénytermesztésnek a tizenöt százaléka. 2005-re várhatóan eléri majd az öt milliárdos, vagy annál nagyobb bevételt. K.V. Forrás: http://www.isaaa.org/kc/CBTNews/press_release/briefs30/es_b30.pdf

10.

A mezőgazdaság kisebb részt fog kapni az Unió költségvetéséből Az Európai Bizottság 2004. február 10-én fogadta el az Európai Unió 2007-2013 közötti időszakra szóló költségvetését. A szerződésben rögzítettek alapján 2007 és 2013 között az eddigi összeget annak negyed részével emelik meg, ez még így is a bruttó termék 1,24%-os szintje alatt marad. A Bizottság szerint a 27 tagra kibővített EU kiadásai fokozatosan növekedni fognak, a 2006-ra tervezett 114,7 milliárd eurós hitelkifizetések 2013-ban 143,1 milliárd eurót tesznek majd ki. Ez a döntés azonban ellenkezik a fő nettó befizető országok (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, Ausztria) szándékaival és érdekeivel. A KAP kapcsán a Bizottságnak nem nyílt lehetősége a beleszólásra, miután a „Tizenötök” már eldöntötték, hogy a kiadásaikat 2013-ig 43 milliárd eurón stabilizálják. A KAP 2013-ban a közösségi költségvetésnek csak a 29%-t fogja kitenni, szemben a 2006-os 38%-al. A regionális kohéziós politika fog ezzel jól járni, miután a költségvetése 39 milliárd euróról (2006) 51 milliárd euróra (2013) nő. Ez elsősorban a 10 új tagállamnak kedvez, melyek összesített bruttó hazai terméke jelenleg nem éri el Hollandiáét, így lehetővé teszi számukra, hogy behozzák a lemaradásukat. Fordította: P. M. Forrás: La France agricole, 2004. január 13.

Brüsszel akcióterve a biotermesztésre 2004. áprilisáig A biotermesztésre vonatkozó akciótervet a Bizottságnak április végéig kell kidolgoznia és átadnia a Parlamentnek, illetve a Tanácsnak, mondta Franz Fischler európai mezőgazdasági főbiztos. Az akcióterv három fő pillére: a tájékoztatás, valamint a termékek kampányszerű értékesítése a fogyasztók körében, az előzetes támogatások, az ellenőrzés és az előírások harmonizációja. Ezenkívül a kutatást is támogatni kellene. A konferencián a főbiztos kijelentette, hogy a biotermesztésnek az európai logót kellene alkalmaznia, hogy növelje az ismertségét a fogyasztók körében. Hozzátette, hogy szándékában áll a vidékfejlesztés politikájának alkalmazása a biotermesztésből származó termékek feldolgozásával és elosztásával kapcsolatos akció elindításában. Fordította: Papp Mónika Forrás: La France agricole, 2004. január 30.

Támogatási eljárás szigorú és precíz menetrend szerint A francia-magyar együttműködés keretében az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának és Európai Intézetek Főosztályának irányításával és finanszírozásával a francia Anbe megyei Agrárkamara, valamint a magyar területi Agrárkamarák szervezésében megyei rendezvénysorozat kezdődött a múlt évben. Ennek egyik eseménye volt a Pécsett rendezett szakmai nap. A francia agrárkamara elnöke Jacques de Chalendar, aki bevezető előadásában a közös agrárpolitikában bekövetkező változásokra hívta fel a megjelentek figyelmét. Mint elmondta, az 1957-es Római Szerződés már meghatározta a célokat, egyebek mellett a termelékenység fokozását a technikai fejlesztések szem előtt tartásával, a termelés ésszerűsítését a foglalkoztatás biztosításával, valamint a mezőgazdaságból élők számára méltányos életszínvonal megteremtését, de legfőképp a stabil piacok létrehozását. Az 1984-es reformra a piacok fokozatos telítődése miatt volt szükség. A termelés visszafogása érdekében ekkor vezették be többek között a tejkvóta-rendszert (majd) 1992-ben újabb változtatásokra került sor, amelyek elsősorban a kínálat és kereslet közötti egyensúly megteremtését, valamint 11.

a közösségi költségvetés aránytalanul nagy megterhelésének csökkentését célozták meg, 1999-ben pedig már a garantált árra alapozott politikát kívánták elmozdítani a gazdák jövedelmének direkt módon történő támogatásának irányába. A 2005-ben tervezett változtatások pedig már a termeléstől leválasztott direkt jövedelemtámogatási rendszer bevezetésére törekszenek. A kamara elnöke kitért arra is, jelenleg sok ezen a területen a bizonytalanság, éppen ezért nem tudni, hogy a francia gazdálkodók mikor térnek át erre, a jelenlegi termelés alapú támogatási rendszerről. Szólt arról is, hogy az 1992-ben bevezetett közös agrárpolitika erős és szigorúan szervezett, annak érdekében, hogy a kifizetések időben megtörténjenek. A földművelési hivatalok, az Országos Gabonatermesztési Szakmaközi Hivatal és a mezőgazdasági szakmai szervezetek, kamarák és érdekképviseleti szervek folyamatosan ellenőrzik a gazdálkodókat. Egyebek mellett műholdas rendszeren keresztül figyelik, milyen növényeket, mekkora területen termesztenek, betartják-e az ugaroltatási szabályokat. Maga a támogatási eljárás szigorú és precíz menetrend szerint történik, az igénylő lapokat április végéig adhatják le a gazdálkodók. Ez a határidő sok esetben komoly gondot okoz, a támogatási igényeket ugyanis termelési áganként lebontva kell benyújtani. A piac a vetésszerkezetet lényegesen befolyásolja, éppen ezért nem minden növényfajtánál dől el ősszel, hogy mekkora területen termesztik az adott esztendőben. A probléma megoldása érdekében a gazdálkodók az agrártárcához fordultak, hogy a gondjaik ügyében járjanak el Brüsszelben. Mint megjegyezte, a belépő országokban a gazdálkodók a területük nagyságának megfelelően igényelhetnek támogatást, nagyobb lépést tettek az egyszerűsített támogatásigénylés felé. A kompenzációs támogatás fontos része a területbejelentési nyilatkozat. Idén még a kataszterrendszer van érvényben, a következő évtől pedig légifotók alapján azonosítják az egyes gazdálkodók termőterületeit. Franciaországban Aube megyében parcella-azonosító orto-fotóval és parcellabejegyzéssel megtették bevallásukat a termelők. A megyében 3000 gazdálkodó tevékenykedik, így a feladat nem volt egyszerű. A kamara segítséget nyújtott a bevallások elkészítésében, amelyet a termelők 60-70 százaléka vett igénybe. Az igénylő lapok beadását követően lefolytatott helyszíni ellenőrzések - a beadványban szereplő termelési ágak megegyeznek-e a tényleges vetésszerkezettel-, egészen augusztusig is elhúzódhatnak. Súlyos szabálytalanság esetén akár a teljes támogatást is megvonhatják a termelőtől, de nem csak az adott időszakra, hanem akár több évre visszamenőleg is. A támogatások kifizetésére pedig november 16-20. között kerül sor. Mindehhez Pierre Portet, minisztériumi tanácsadó annyit tett hozzá, hogy a magyar gazdák 2004-től már pályázhatnak ezekre a támogatási formákra, az EU alapelveinek betartása mellett. Kitért arra is, hogy a feladatok Franciaországban megoszlanak a közigazgatás és a szakmai szervezetek között. A kamarák, szakmai szervezetek feladata, hogy feltárják a lehetőségeket, tájékoztassák a gazdákat, települési, járási és regionális szinten fórumokat szervezzenek, továbbá a minisztérium által meghirdetett lehetőségekre felhívják a figyelmet. Herve Denormandie, a kamara elnökhelyettese családi gazdaságot vezet Piney-ben. Mint elmondta 347 hektáron gazdálkodnak, amelyből 241 a társult tagok tulajdonában van. A 25 termelőegységük hat település területén helyezkedik el, a központi telephelytől 27, valamint 30 kilométer távolságra. Négyen vezetik a gazdaságot, a testvérével közösen gazdasági társasági formában. Amióta 1992-ben kötelezővé vált az ugaroltatás, egy adott területen energia-növényeket termesztenek. A mezőgazdaság átstrukturálása miatt várhatóan az országban jelenleg működő 700.000 gazdálkodó száma a felére csökken és még többet kell majd utazni a földekre - állítja Herve Denormandie. - A termelési szerkezetben is lényeges változások lesznek a piaci igények miatt. Míg kukoricát korábban 100-120 hektáron termesztettünk, tavaly csak 40 hektáron vetettünk, őszi árpával egyáltalán nem foglalkozunk, mert gazdaságtalan volt a termesztése,

12.

ezért áttértünk a tavaszi árpára. Kétfajta őszi repcét vetünk már évek óta, az egyikből biodízel készül – mondta. Kitért arra is, hogy annak idején, amikor a szüleitől átvették a gazdaságot 76 hektáron gazdálkodtak, azt fejlesztették fel a jelenlegi méretre. A legelőket feltörték, s a húsmarhatartásról teljes egészében a növénytermesztésre tértek át. A fehérje növények közül a szójának sajátos helye van Aube megyében, a termesztésével legfeljebb 10 gazda foglalkozik - folytatja Herve Denormandie. - Tizenkét éve még magas ára volt, azóta azonban egyharmadára esett vissza. A környezetet kevésbé terhelő termelési mód miatt foglalkozunk vele, hogy minél kevesebb műtrágyát kelljen felhasználni. E mellett a borsóról a takarmánybabra tértünk át, mert ez utóbbinak a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt lényegesen visszaesett az elmúlt években a hozama. Az ipari növények közül kendert termelünk, az ugaroltatott részeken, kevés műtrágya és növényvédőszer szükséges hozzá. Herve Denormandie szólt arról is, hogy 1986-tól bővítették a tevékenységüket. A több mint 100 éves halastó mellé egy másik mesterséges tavat is létrehoztak, ezeken márciustól októberig ponty horgásztatással, hagyományos halgazdálkodással, valamint szeptembertől januárig vadásztatással - kacsa, fogoly és fácán - foglalkoznak. Gerard Baronnier, Puits et Nuisement-i gazdálkodó egyedül műveli a 173 hektárnyi bérelt földterületét, amely nyolc település területén található 16 termelési egységből áll. Nagyon szétosztott a terület, ez nehezíti a gazdálkodást, csúcsidőben az egyik fiam jön haza és segít - mondja. - Amellett, hogy gazdálkodom, a település polgármestere és a megyei agrárkamara alelnöke is vagyok. Elsősorban őszi búza és repce termesztésével foglalkozom. Kevés a csapadék, s a talaj víztartó képessége sem a legjobb. Az ugaroltatott területen bioüzemanyag előállítására alkalmas őszi repcét termesztek. Az EU létjogosultságát a magam részéről elismerem, de nem minden döntésével értek egyet. Fontosnak tartom, hogy egységes gazdasági Európa jöjjön létre, Amerikával szembeni ellenpontként. A francia szakemberek elmondták, egyre nagyobb hangsúlyt kap náluk is a környezetvédelem, s természetesen a gazdaságos termelés. A környezetvédelmi technológiák bevezetése Franciaországban sem egyszerű feladat, a fokozottan védett területeken is folyamatosan érvelni kell azok hasznossága mellett. A gazdaságos termelés pedig csak egy módon érhető el, ha minél korszerűbb és minél hatékonyabb gépekkel művelik meg a földeket. A gépbeszerzések kapcsán azonban eladósodtak. Egy-egy géppel naponta 25-30 hektárnyi területet képesek lekezelni, és három-négy nap alatt bevetnek ősszel egy 400 hektáros területet. Őszi vetésnél egy négyzetméternyi területnél mintát vesznek, s a minta elemzését követően határozzák meg, hogy mennyi tápanyag-utánpótlásra van szükség a megfelelő hozamok eléréséhez. A földárakról és a bérleti díjakról elmondták, a bérleti díj hektáronként 150 euró, míg termőföldet 2.500 és 10.000 euró közötti áron lehet vásárolni. Szalai Kornélia

13.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG

Igyunk Biotejet! - Igyunk Biotejet? Nemrégiben egyik nagy bevásárlóközpontunkban, a tejespult mellett elhaladva egy furcsa zöld dobozt vettem észre. Visszaléptem, hogy megnézzem, jól láttam-e. Biotej. Tényleg. Először harsány ujjongásban törtem ki, lévén, végre valaki gondol arra, hogy esetleg tejből sem csak a tejpor-növényi zsír összekeveréséből nyert "reggeli ital" a választék. Sőt, ez még esetleg tehenet is látott tej lehet. „Élet, erő, egészség”! S ahogy a dobozán is olvashattam, kimagasló minőségű biotejet tartottam kezemben, amely nem elég, hogy jeles (legeltetett) marháktól származik, azok tiszta, gyógynövényekben gazdag legelőkön nevelkednek, hogy minél különlegesebb legyen tejük ízvilága. Sőt, már három éves kor alatt is fogyasztható. (Bár néhány hónapos korig azért az anyatej sem lenne utolsó szerény véleményem szerint…) Ja, és semmi génmanipulált táplálék! Semmi mesterséges hozamnövelő! Ez kell nekem, végre, valami egészséges! Irány a kosárba! Ja, de meddig is jó? NÉGY hónapig!? Még négy hónapig? Nem sok az egy tejtől, ami ráadásul még hűtve sincs? Ha egyszer biotej? Vagy mégsem az? S miután ezen kérdések cikáztak fejemben, megpróbáltam megkeresni a választ a dobozon. Hátha írnak valamit a tejesgazda házi Varázslójáról, aki megállította az időt a dobozban! Ám hiába keresgéltem egyre elkeseredettebben, sehol sem találtam leírást eme Varázslóról. Viszont kérdésemre megtaláltam a választ: „A Zöldfarm Biotej az első és egyetlen magyar biotej, mely praktikus Tetra Pak csomagolásának köszönhetően nap mint nap elérhető Ön és családja számára.” Szóval az egészséges tehéntejet ultrapasztőrözik, homogenizálják, és ha esetleg még mindig túl jó minőségű lenne, beletöltik a hatrétegű polietilén-papír-alumínium-nyomdafesték összetételű, soha le nem bomló dobozba. Csak azt nem értem, hogy ha a biotej-előállításnál mindenre annyira ügyelnek, miért pont a legvégén kell elrontani? Ha bioterméket állítunk elő, mért nem lehet az teljes egészében bio? A csomagolással együtt. Vagy legalábbis a lehetőségekhez képest a „legbiobb”? Lehet, a Tetra Pak a legkifizetődőbb megoldás, mert hát hosszú hónapokig nem romlik meg a tej, és ha éppen nincs rá vevő, nem kell kiönteni. Viszont ezek tudatában ki az, aki lényegesen drágábban megveszi a félig-meddig bio biotejet? Környezetszennyező csomagolásban? Én mindenesetre visszatettem a polcra… Böröndi Judit V. éves környezetmérnök hallgató Veszprémi Egyetem

14.

TÁMOGATÁSOK, HITELEK, PÁLYÁZATOK

A szép, szebb, legszebb magyar vidékért Új lendületet kaphat a vidéki élet a SAPARD segítségével. Mint ismeretes, idén két új jogcímmel bővült az előcsatlakozási pénzkeretekből meghirdetett pályázatok köre. A mezőgazdasági termelők versenyképességének javításán túl, kiemelt helyzetben vannak azok a pályázatok, amelyek a vidéki lét jobbá tételét célozzák meg. A „falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzésének támogatása” elnevezésű jogcím olyan célokat fogalmaz meg, amelyek túlmutatnak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörén. A tárca mellett a témában legilletékesebb minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) is felkarolta a kezdeményezést, ezért a pályázást segítő információs központot hozott létre. A minisztériumnál a pályázatíró gazdasági társaságok, civil szervezetek, önkormányzatok megkaphatnak minden olyan segítséget, amely nélkülözhetetlen a sikeres pályamunkák elkészítéséhez. A falu sorsát szívükön viselő közösségek számára kevesebb, mint 40 nap áll rendelkezésre, hogy kidolgozzák a vidék örökségének megőrzési tervét. A pályázásnak mérnöki pontosságú menete van, melynek betartása már fél sikernek tekinthető. A pályázatírással kacérkodó közösségeknek kiindulópontot adhat a NKÖM honlapja által ajánlott vázlat. Mivel sokszor az internetes hozzáférés ezen szervezetek számára nem megoldott, az értékes anyagot az alábbiakban foglaltuk össze. 1. Testületi döntést követően az első lépés a pályázati célok kivitelezéséhez kiválasztani azokat a szakértőket, akik összeállítják az engedélyezési (építési, műszaki stb.) tervdokumentációt. 2. Ezt követően az önerő biztosítására ki kell választani a finanszírozó pénzintézetet és a finanszírozás főbb paramétereiben (összeg, futamidő, törlesztési feltételek, biztosíték) megállapodásra kell jutni. 3. Kivitelezői árajánlatok bekérése. 4. Értékbecslés megrendelése (ha szükséges). 5. Hatósági igazolások, engedélyek, állásfoglalások, nyilatkozatok beszerzése. 6. Pályázati költségvetés véglegesítése. 7. Az első fokú építési hatóság nyilatkozata az építési engedély-kérelem beadásáról. 8. A pályázati anyag formai és tartalmi követelményeknek megfelelő összeállítása, benyújtása. Határidő: 2004. április 30. Jó tervezést és lankadatlan pályázási kedvet kívánunk a szép, szebb és legszebb magyar vidék érdekében! -B.B.MEGMARAD AZ ÁFA-VISSZAIGÉNYLÉS A megváltozott ÁFA-törvény nagy riadalmat keltett a gazdálkodók körében. Az ebből fakadó indulatok valószínűleg nagyban hozzájárultak a februári forgalom lassító akció sikeréhez. Az agrármegállapodás sarkalatos, az ÁFAvisszaigénylésre vonatkozó pontja megvalósult.. A Kormány elfogadta az ÁFA-törvény módosítását, melynek értelmében a SAPARD-pályázatok, és a különböző nemzeti társfinanszírozással megvalósult uniós beruházások ÁFAvisszaigénylése továbbra is fennáll, így mintegy 30 milliárd forint maradhat a vállalkozásoknál.

15.

Elérhetőségek:

SAPARD-pályázati Információs Központ e-mail: [email protected] telefonszám: 06-1-415-0800 (minden nap 8-16.30 óra között) faxszám: 06-1-415-0391 programkoordinátor: Nagy Erzsébet mobilszám: 06-30/60-69-417 e-mail: [email protected]

Tények, amik a SAPARD-ról beszélnek Beérkezett pályázat: 3416 db Aláírt szerződés: 742 db Elutasítva: 1123 db Lekötött támogatási igény: 20 milliárd forint Kifizetett: 2,8 milliárd forint Pozitív döntés született további 214 db pályázat esetében és 4 milliárd forint támogatási értékben. Lekötetlen forrás: 28 milliárd forint

Forrás: Kormányszóvivői tájékoztató, 2004. március 11.

A pályázatok összetétele

Vidéki infrastruktúra fejlesztése; 1031 db; 30%

Falufejlesztés és felújítás, valamint a tevékenységek diverzifikálása intézkedésekkel együtt; 42 db; 1%

Technikai segítségnyújtás; 14 db; 0% Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése; 1804 db; 54%

Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának fejlesztése; 525 db; 15%

Forrás: Kormányszóvivői tájékoztató, 2004. március 11.

16.

CSATLAKOZÁSUNK ELŐTT

Nélkülözhetetlen védőbástyák A magyar agrárgazdaság hatalmas kihívás előtt áll. Meghatározható, belátható közelségbe került annak lehetősége, hogy a közel fél évszázada kettészakadt Európa fejlett, a világpiacon vezető szerepet játszó közösségének tagjai közé lépjünk. Az Unióhoz tartozás rangot és biztonságot jelent tagjai számára, de struktúrája és szabályozása hatalmas feladat elé állítja azt a két mediterrán és a második körben csatlakozó Romániával és Bulgáriával együtt 10 közép- és kelet-európai országot, köztük Magyarországot is, amelyek célul tűzték ki a csatlakozást. Az EU politikájában a mezőgazdaság különleges helyet foglal el. A "közösség alapjai" közé tartozik és a közösségi jogalkotás túlnyomó része érinti az agrárágazatot. A Közös Agrárpolitika (KAP) alapelveit közvetlenül az EK-szerződés életbelépése után az olaszországi, stresai mezőgazdasági konferencián 1958 júliusában fektették le. A legnehezebb megoldandó feladat volt ez, hiszen nagyon eltérő agrárrendszerekből a mezőgazdasági termékek számára egy közösségi méretű piacot kellett kialakítani. Az egységes piac szabad árumozgást tesz lehetővé. Ez az egység az Unió egész területén azonos szabályok alkalmazásából adódik. Ez nem utolsó sorban egységes védelmet, védelmi politikát is magába foglal. Külső határok védelme 1993-tól Ennek a védelemnek és védelmi politikának különösen fontos szereplője az állategészségügy. A mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés, halászat, élelmiszeripar területén kiemelt, nélkülözhetetlen szerepe van. A takarmányozás, takarmánygyártás révén a növénytermesztésben is szükség van állategészségügyi szakismeretre. A mai világban az élelmiszer-higiénia és a fogyasztóvédelem a mezőgazdasági termékek kereskedelmében olyan terület, amely minden piaci szereplő tevékenységét befolyásolja és meghatározza. A szigorú szabályozásban és ellenőrzésben minden ország állategészségügyi szolgálata közreműködik. Több nagy gazdasági kárt okozó járványos állatbetegség, például a ragadós száj- és körömfájás ellen az EU területén tilos a vakcinázás. Nem kisebb feladat, mint a védtelen állatállomány megóvása, a járványos, fertőző állatbetegségek leküzdése, emberre átterjedő betegségek (zoonózis), az állati eredetű termékekben előforduló szennyező, gyógyszer, vegyszer és egyéb maradékanyagokkal szembeni védekezés az állategészségügy feladata. 1993. január 1-től megszűntek a tagországok közötti belső határok, és minden ellenőrzési tevékenység áttevődött a külső határokra. Az itt működő határállomási állategészségügyi szolgálat ellenőrzi szigorúan a belépő, bizonyos estekben a kilépő, valamint a tranzit áruforgalmat és az élőállat szállítmányokat. A csatlakozás szempontjából a mezőgazdaság különböző szektorain belül is kiemelkedő feladat a magyar Állategészségügyi Szolgálat felkészülése arra, hogy tagállammá válásunkat követően és a csatlakozás ütemétől függően kialakuló azon határszakaszainkon, melyek egyben az EU külső határai lesznek, minden szempontból jól működő és az igen nagy jelentőségű védelmi funkciót tökéletesen ellátni képes, jól felszerelt állategészségügyi határállomásokat (ÁH) alakítsunk ki. Ez a feladat nem könnyű. Mind a mai napig az EU 280 működő ÁH-ja között van olyan, amelyik nem felel meg maradéktalanul az előírásoknak. Ezek a követelmények sokszor nehezen határozhatók meg egyértelműen, és a jogi szabályozás gyakran hagy teret annak,

17.

hogy az ÁH speciálisan adott körülményeinek figyelembe vételével működhessen. A magyar ÁH-k is számtalan speciális problémával kell megküzdjenek. A felsorolt feladatok végrehajtása komoly szakmai és tételes anyagi ráfordítást igényel. Ehhez és a rendkívül összetett feladatok megoldásához, tekintettel a számtalan bizonytalansági tényezőre - a szomszédos országok csatlakozásának ideje, EU előírások módosulása - nyújt jelentős segítséget a PHARE program. Magyarország csatlakozást előkészítő stratégiájának, ezen belül az Állategészségügyi Szolgálat határállomási fejlesztésének fő külső pénzügyi támogatója a PHARE. Cikkemben már utaltam arra, milyen nagy feladat az EU egységes belső piacának védelme. Ebben az egységes védelmi politikában kiemelt szerep jut a magyar állategészségügyi határállomásoknak is, a csatlakozást követően. Megváltozott körülmények Az EU-ba történő belépésünk után megváltozik a határellenőrzés rendje. A kilépő szállítmányok, továbbá az EU országaiból érkező áruforgalom ellenőrzése megszűnik. Ugyanakkor a harmadik országokból érkező állati eredetű termékek és élőállat szállítmányok EU konform ellenőrzése nagy terhet ró majd a magyar Állategészségügyi Szolgálatra. A kísérő dokumentumok ellenőrzését, a termék- és élőállat-azonosítást, mintavételt és egyes vizsgálatokat az ún. külső ÁH-kon kell elvégezni. Éppen ezért az EU nagyon komolyan veszi ennek a területnek a támogatását, és felkészülésünk során minden segítséget igyekszik megadni, hogy a kibővült Európai Unió magyar határszakaszán lévő ÁH-k már a csatlakozás időpontjában felkészültek legyenek a védelmi funkció maradéktalan ellátására. A magyar határállomási állatorvosi szolgálatot az 1888. évi VII. törvény hozta létre. Régebben kétoldalú és multilaterális egyezmények határozták meg működését. Az 1992-ben aláírt Társulási Szerződés kiemelte az állategészségügyi ellenőrzés témakörét. Belépési szándékunk alapján az EU szigorú feltételeinek és számos új kötelezettségnek kell megfelelnünk ezen a területen. A csatlakozást követően megváltozik a határellenőrzés jelenlegi rendje. A magyar határállomási állatorvosi tevékenység és a vonatkozó magyar jogi szabályozás harmonizációja elkezdődött. Ez mindenképpen előrelépés, de vannak olyan szabályozásaink, melyek az EU előírásoknál szigorúbbak. Ilyen például az exportellenőrzés területe. A közösség határállomási állatorvosai sokáig egyáltalán nem ellenőrizték a kilépő szállítmányokat. Több tagállam saját érdekeit szem előtt tartva végzett bizonyos exportellenőrzést (pl. Franciaország) és 1996 óta jogszabály írja elő az EU területéről kilépő élő szarvasmarha szállítmányok állatvédelmi szempontok szerinti ellenőrzését. A magyar határállomási állatorvos dokumentum- és azonosság- (élőállatok esetén az előbbieken túl megszemléléses) -vizsgálatot végez kiszállítás esetén is, amit meg kívánunk tartani egészen a csatlakozásig. Az állategészségügyi határellenőrzés fejlesztése alapvetően a PHARE finanszírozásában valósul meg. Ennek előkészítésére és lebonyolítására pályázat útján még 1995-ben az AgriLivestock Consultant Ltd-t (ALC) kapott megbízást. Az állategészségügyi szolgálat elhelyezése a határállomásokon általában a VPOP kezelői jogában álló határterületi létesítményekben történt, kivéve a vasúti határállomásokat, illetve Parassapusztát, Somoskőújfalut, ahol csak területet bérelünk a saját konténerházas elhelyezés miatt. 1998 végéig 624.000 ECU PHARE támogatású fejlesztés történt. Ebből a konténeres épületberuházás 125.000 ECU, a rábafüzesi határállomás által igényelt fejlesztés és létesítményi beruházás 250.000 ECU volt, a többi a szakértői és továbbképzési költségfedezet volt.

18.

1998-ban megindult szintén a PHARE támogatásával a hosszú távú állategészségügyi határállomások infrastruktúrájának fejlesztése a vonatkozó EU jogszabályok figyelembevételével. A felmérések során már nem csak az előírásokat, hanem azt is számításba vettük, hogy a csatlakozási folyamatok eredményeként melyek lesznek azok a beléptető helyek, melyek várhatóan és a csatlakozásunkat követően az EU egységes belső piacának védelmi funkcióját is el fogják látni. Cél minden határszakaszon, egy élőállatokat és termékeket vizsgáló, valamint egy szakosított állategészségügyi határállomás fenntartása. Az EU-hoz való csatlakozáson túl terveinkben figyelembe vettük a határállomások forgalmi adatait is. A Magyarországon jelenleg működő 30 (részben összevont hivatalú) állategészségügyi határállomásról az 1. sz. ábra ad tájékoztatást. 1. sz. ábra Magyar állategészségügyi határállomások

A szomszédos államok csatlakozási ütemét figyelembe véve, működő határainkat besoroltuk rövid (az osztrák, szlovén és szlovák határszakaszon megszűnő), közép (a később csatlakozó Romániával közös szakasz) és hosszú távon (ukrán, szerb és horvát szakaszon fennmaradó) fejlesztendő határállomások kategóriába. Forgalomfelmérés Az állategészségügyi határállomások kialakításához előzetesen fel kellett mérni a forgalmat. A vonatkozó EU jogszabályok előírják, hogy minden szállítmánynál dokumentum, azonossági és fizikai vizsgálatot kell végezni. Mivel pontos előírások vannak az ellenőrzések

19.

végrehajtására, elsősorban a forgalmi adatok határozzák meg a szükséges irodai, laboratóriumi, tároló és egyéb helyiségek méreteit, felszereltségét. A szociális helyiségeknél az ellátó személyzet száma és az ennek megfelelő egyéb szükséglet az irányadó. Ugyanez vonatkozik az irodahelyiségekre is. Az azonossági és a fizikai vizsgálat helyiségeinek méretét a forgalomban általában és leggyakrabban szereplő áru természete, élőállat faja, fajtája szabja meg (romlandó áru, csak kisállatok, stb.). Az ellenőrző helyiség, a laboratóriumok és tárolók felszereltségét, kialakítását (padozat, lemosható oldalfalak, stb.) az EU jogszabályok pontosan meghatározzák. A Határállomási Állategészségügyi Szolgálatra vonatkozó első projekt (HU 9304-05-01), melyben nemzetközi szakértők vettek részt, 1995-ben zárult le. Tartalmazta a Határállomási Állatorvosi Kézikönyv kialakítását és annak használatára vonatkozó szükséges tanfolyamokat. A következő lépés volt a magyar állategészségügyi határállomások felkészítése arra, hogy az EU vonatkozó előírásainak minden szempontból meg tudjanak felelni. Magyarország határán, ma még 30 állategészségügyi állomás működik. A csatlakozást követően 8 határállomáson biztosítunk megfelelő körülményeket az EU előírások szerinti ellenőrzéshez. A hosszú távú határszakaszainkon (Ukrajna, Szerbia, Horvátország) már elkészült a három közúti állategészségügyi állomás. Röszke 2002. március 14-én, Letenye 2002. április 3-án és Záhony 2002. július 8-án került átadásra. Ferihegyen az állategészségügyi határállomás műszaki átadása 2003. szeptember 23-án megtörtént. Ünnepélyes átadására 2003. október 31-én került sor. A 2003. november 27-28-án lezajlott EU ellenőrzés az állomás felépítését megfelelőnek ítélte. Hosszú távú határszakaszainkon létesítendő három vasúti állategészségügyi határállomás (Eperjeske, Kelebia, Gyékényes) kivitelezőivel a Phare eljárás szerinti szerződéskötés megtörtént és az építkezés megkezdődött. Várhatóan április végére ezek az állomások is elkészülnek. Az EU jóváhagyási rendje szerint elfogadásukra egy ún. második lépcsőben a csatlakozás után kerülhet sor, így közvetlenül május 1-től nem működhetnek. Mivel a vasúti forgalom az utóbbi években számottevően csökkent és az EU előírások szerint ellenőrzésköteles szállítmányok száma alacsony, várhatóan nem okoz problémát, hogy a három vasúti határállomás tényleges működését, csak néhány hónap késéssel kezdi meg. Amíg a hosszú távú határállomások fejlesztési koncepciója egyértelműen meghatározható volt, a 2001-ben átmeneti (középtávú) határszakasznak átminősített romániai fejlesztések mértékéről meg kellett várnunk az Európai Bizottság szakértőinek állásfoglalását. A Románia felől belépő termékszállítmányok Nagylakon történő ellenőrzésére bevezetendő átmeneti intézkedésekről és kedvezményekről a Bizottság szakértői az osztrák minta alapján kidolgozták a szövegtervezetet, ezt a tagállamok képviselői megszavazták, így 2003. augusztus 30-án az EU hivatalos lapjában 2003/630/EC számon, megjelent a vonatkozó bizottsági határozat. Az élőállat szállítmányok ellenőrzésére, szintén az osztrák minta alapján nem közvetlenül a nagylaki határállomáson kerül sor, hanem attól 7, illetve 2 kilométerre alakítunk ki egy-egy alállomást. A fejlesztéseket időben befejezzük és a csatlakozás napjától az állategészségügyi ellenőrzésköteles forgalom kizárólag Nagylakon keresztül bonyolódik. A csatlakozás után a következő határállomások működnek tovább. Ukrajna Románia Szerbia Horvátország

20.

Záhony közút Nagylak közút Röszke közút Letenye közút

Budapest

Ferihegy nemzetközi repülőtér

Három vasúti állategészségügyi határállomás, Eperjeske, Kelebia és Gyékényes, május 1-től az EU jóváhagyási eljárásának befejezéséig (4-6 hónap) nem léptethet be szállítmányokat, de felszerelése és működőképessége biztosított kell legyen az átmeneti időszakban is. Tárgyalás alatt a magyar-román, határforgalmi Egyezmény A román határszakaszon lévő három közúti állategészségügyi határállomás statisztikai adatai alapján, a Külügyminisztérium koordinációjával működő Tárcaközi Bizottság még 2000-ben döntött úgy, hogy Gyulán nem építünk ki az EU előírásainak megfelelő állategészségügyi határállomást, mivel az állategészségügyi ellenőrzésköteles forgalom itt volt a legalacsonyabb. Ennek megfelelően az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggésben az egységes határőrizeti rendszer megvalósításáról szóló 2013/2001. (I. 17.) Kormányhatározat C mellékletében, a létesítendő új határállomások között Gyula állategészségügyi határállomást nem szerepeltette. A magyar állam minden hosszú távú határszakaszon egy teljes körű közúti és egy korlátozott termékforgalom fogadására alkalmas vasúti állategészségügyi határállomás kiépítésére vállalt kötelezettséget az Európai Unióval szemben. A speciális helyzetű román határszakaszon a fejlesztés mértékét és helyét háromoldalú (magyar-román-EU) tárgyalás döntötte el 2002. október 2-án. A 2013/2001. (I. 17.) Kormányhatározat 2365/2002. (XII. 13.) számú módosításának mellékletében így, már Lökösháza sem szerepel a fejlesztendő állategészségügyi határállomások között. Nincs a listán, mivel az elmúlt évek statisztikai adatait alapján, ezen a határállomáson nem lesz az EU előírások szerint állategészségügyi ellenőrzés-köteles forgalom a csatlakozás után. Az Európai Unió szakértőinek véleménye szerint sincs szükség az átmeneti időszakra ilyen irányú fejlesztésre. Jelenleg zajlik a Magyar-román Határforgalmi Egyezmény és annak végrehajtásáról szóló Megállapodás kormányközi tárgyalása. Ezen a román fél képviselője azonos célokról (állategészségügyi határállomások számának csökkentése) számolt be és egyetértett azzal, hogy az átmeneti időszakban csak Nagylakon építünk ki állategészségügyi határállomást. A fejlesztési célkitűzések meghatározásakor figyelembe vettük, hogy az állategészségügyi feladatok ellátásához szükséges feltételek kialakítása, termékek állategészségügyi ellenőrzéséről szóló 2001/812/EK bizottsági határozat szerint, egyenként több mint fél milliárd forint ráfordítást igényel. Nagylak kizárólag hazai (cc. 500 millió Ft.) a többi (Záhony, Röszke, Letenye, Eperjeske, Kelebia, Gyékényes és Ferihegy) EU konform határállomás megközelítően 6 millió eurós Phare és 3 millió eurós magyar költségvetési támogatással épült, illetve épül jelenleg is. Informatikai fejlesztések Az Állategészségügyi Szolgálat idejében, már 1988-ban felismerte az informatikai rendszer fejlesztésének szükségességét, amelyre az EU ANIMO, valamint az ADNS rendszerét előíró jogszabályok szolgáltatnak alapot (l. Fehér Könyv 133-135. oldal és a 4. sz melléklet). Határállomásaink informatikai fejlesztését 1993-ban kezdtük el, mind hardver, mind softver (szállítási alrendszer) tekintetében. A fejlesztés célja volt az áru, élőállat szállítmányok útjának (export, import, tranzit) követése, az állategészségügyi bizonyítványok szöveghűségének, a bélyegzők és az aláírások hitelességének ellenőrizhetősége, ügyféllista kialakítása, forgalmi statisztikai adatok készítése és a fentiekben jelzett EU rendszerekhez történő közvetlen csatlakozás. Különösen jelentős a szabálytalan behozatal csökkentése, vagy az ország területén esetleg eltűnő tranzit

21.

szállítmányok felderítése, melyhez a rendszer nagy segítséget ad, mivel úgy építették ki, hogy a határállomási pc-k "látják" egymást. Az országos Állategészségügyi Informatikai Rendszer (ÁIR) egy csillagszerű hálózat, központja az Országos Állategészségügyi Intézetben van. Itt található a központi adatbázis is. Ehhez kapcsolódik az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások és az állategészségügyi határállomások. Az ÁIR olyan módon működik, hogy ezek a pontok egymással közvetlenül is kapcsolatba tudnak lépni. A fejlesztéseket az EU szakértői 1994 óta folyamatosan követik és közreműködnek a korszerűsítésben. 2004 január 1-től hazánkban működik az ANIMO rendszer és a feladásra kerülő szállítmányok adatait, már megtudjuk küldeni az EU-n belül lévő rendeltetési helynek. További jelentős feladat az EU új törekvésének, a TRACES programnak a bevezetése, amely az adatok továbbítását az internet segítségével, és a szállítmányozók bevonásával kívánja megoldani. Kötelező bevezetésére még a csatlakozás előtt számíthatunk. Etető, itató és pihentető helyek magánberuházásból Ahhoz, hogy az eddigiekben leírtak megvalósuljanak és maradéktalanul működjenek is, új igényekkel, tetemes költséggel kell számolnunk. Figyelembe véve az EU jogalkotási rendjét és stratégiáját, számítani kell az igények és feltételek állandó változására és a vonatkozó jogszabályok módosításaira. Mindezekhez a megfelelő személyi háttér biztosítása, továbbképzése is elengedhetetlen. Az állatvédelmi szempontok alapján az etető, itató és pihentető helyek kiépítése és működtetése további költségigényt jelentene, de magánberuházással is megoldható. Jelenleg csak ez utóbbira van lehetőség. Az EU-ba történő belépés esetén a kilépő áruforgalom ellenőrzése, továbbá a jelenlegi EU tagállamokból érkező igen számottevő import áruforgalom ellenőrzése megszűnik. Az Állategészségügyi Szolgálat ezúton jelentkező bevételkiesése az eddigi árbevétel cc. 55-60%a, ami igen érzékenyen érinti a Szolgálat egyébként is nagyon feszített költségvetését, annál is inkább, mivel az előbbiekben leírtakat figyelembe véve, egy magasabb színvonalú határellenőrzés ellátása komoly költségtöbbletet idéz elő. A 90-es években a magyar agrárgazdaság határozott lépéseket tett az integráció felé, de a hatalmas, egységes belső piac nagyon sok további teendőt szab meg és követel tőlünk. Az Állategészségügyi Szolgálat működésének és jogi szabályozásának harmonizációja sok területen 100%-os, vagy azt megközelíti, a tervezett 8 új állategészségügyi határállomásból 5 működni fog a csatlakozást követően. Nélkülözhetetlen anyagi segítséggel és szakértői munkával el lehet érni, hogy a csatlakozás idejére az egységes belső piac védelmének feladatait a legmagasabb színvonalon tudják ellátni. Működésük folytonosságát hangsúlyozza, hogy az ellenőrzés-köteles áruk, az élőállatok, import és átmenő forgalma csak az állategészségügyi határállomásokon keresztül történhet. Már eddig is nagy anyagi és értékes szakértői támogatást kaptunk ezen a területen. Ennek köszönhetően emelkedett a határállomási állatorvosi munka körülményeinek színvonala. A további tervek alapján a jelölt országok között, sőt bizonyos tagállamokkal összehasonlítva is, a magyar határállomási ellenőrzés és tevékenység vezető helyet küzdhetett ki magának. Megvalósulhat az Állategészségügyi Szolgálat célja és a magyar állategészségügyi határállomások valóban az EU egységes belső piacának „védőbástyái” lesznek a csatlakozást követően. Dr. Kerti Ágnes FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztály

22.

Helyzetértékelés - 72 nappal a csatlakozás előtt Február 20-án, az AGRO+MASHEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép kiállítás területén rendezett "Agrárhíd" szakmai fórumon olyan jeles személyiségek értékelték a magyar mezőgazdaság csatlakozás előtti állapotát, mint Dr. Nyújtó Ferenc, az FVM helyettes államtitkára, Pásztohy András, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke és Dr. Vajda László főcsoportfőnök (FVM Integrációs Főcsoportfőnökség). A teltházasra sikerült tanácskozást a Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Klubja, valamint a Pest Megyei Agrárkamara szervezte. Megnyitó beszédében Dr. Nyújtó Ferenc helyettes államtitkár a magyar mezőgazdaság versenyképességét összességében elfogadhatónak ítélte az Unióba való belépés után is, és úgy látja, hogy a lehetőségeken belül már 2004-ben is eredményes évet zárhatunk. Természetesen tudomásul kell venni, hogy vannak ágazatok, mint az éppen tüntető tej-, baromfi- és sertéságazat, ahol tényleg nem lesz versenyelőnyünk az Unióban, és akiknek követelései több ponton is jogosak, de a kormányzat amit tud, megtesz a gazdák pénzügyi nehézségeinek megoldásáért. Tudni kell, hogy ebben az új helyzetben az Unió csak a termelést követően, általában az év végén, decemberben fizeti ki a támogatásokat, és ez nyilvánvalóan finanszírozási hiányt okoz a termelőknél. A kormány a csatlakozási hitelkerettel és a támogatások előrehozott kifizetésével akar segíteni a gazdák helyzetén. Segítséget jelent az (Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program) is, és kidolgozás alatt van a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. Felhívta a figyelmet arra, hogy április végéig még a SAPARD pénzek is pályázhatók, s egy, a közönség soraiból érkezett kérdésre megnyugtatólag elmondta, hogy az AVOP követelményrendszere "lágyabb" lesz, kevésbé szigorú, mint a SAPARD pályázatoké volt, (ami miatt sok magyar gazda nem felelt meg az alapvető előírásoknak és így az adott pénzügyi lehetőségek sem lettek teljesen kihasználva). Pásztohy András a vidékfejlesztés esélyeiről és lehetőségeiről elmondta, hogy az Európai Unióban a tavaly nyári KAP-reform óta a támogatási források mind jobban ebbe az irányba terelődnek. A vidékfejlesztés össztársadalmi léptékben is felértékelődik. A folyamat helyi szinten, az önkormányzatok aktív bevonásával kell történjen. Az agrártermelés prioritásai az EU-ban a termelésbővítés felől egyre inkább a termelés modernizálása (állatjóllét, hatékonyság, környezetvédelem) felé mozdulnak el. Az uniós agrárcsatlakozásunkkal kapcsolatban hibás dolognak tartja, hogy a 90-es évek elejétől a magyar mezőgazdaság irányultságát folyamatosan a napi politika elvárásai, és nem pedig az európai uniós célok szem előtt tartásával alakították ki. A jövőben szerinte az uniós piac szabályozottsága előnyt jelent majd számunkra, mert nem lesznek olyan hektikus árváltozások, mint volt nálunk például a kukorica árában, az előző években. A földtulajdon kérdésében kifejtette, hogy uniós tagállamként a tőke szabad áramlását, s ezen belül a fölvásárlás elvi jogát ugyan lehetővé kell tennünk, de az országgyűlés feltett törvénykezési szándéka, hogy a magyar föld elsősorban a magyar termelőket szolgálja. Ezügyben négypárti egyeztetés van folyamatban. A legfrissebb pénzügyi aktualitásként a képviselő úr még elmondta, benyújtottak egy törvénymódosítási javaslatot arról, hogy a SAPARD támogatások ÁFÁ-ját (és a későbbiekben majd az AVOP támogatásokét is) a gazdáknak vissza lehessen igényelniük. Dr. Vajda László főcsoportfőnök két olyan, határainkon túli tényezőről is beszélt, amely a magyar mezőgazdaság csatlakozási helyzetét alapvetően meghatározza. Az egyik az Európai Unió agrárpolitikájának változása, melynek mozgása a KAP reformok elfogadásával sem állapodott még meg teljesen. A reformok bevezetésének mikéntje az egyes tagországokban még vita alatt áll. A másik nem elhanyagolható tényező az európai agrárpiac folyamatos forrongása. Az agrártámogatásokról szólva elmondta, hogy az Uniótól várható 25%-ot területalapú támogatásként kell majd szétosztani, míg a saját költségvetésünkből juttatható 30%-ból, -

23.

hosszas, kitartó tárgyalásaink eredményeképp -, a juh- és szarvasmarha-tartók is kaphatnak, állatlétszám alapján. (Azért csak ők, mert az Unióban is csak ezen fajok után kapnak közvetlen támogatást a gazdák.) A támogatások nagyobb része azonban mindenképp a gabona és olajosmagvak termelőinek jut. Ezen kívül lesznek még exporttámogatások is, és a SAPARD összegeket is jó volna mind felhasználni. A tanácskozás további részében Erns Zimmerl, osztrák mezőgazdasági követ, az osztrák gazdák tapasztalatait ismertette az Unió regisztrációs rendszerének bevezetéséről. Mint kiderült kezdetben szintén sok problémájuk volt az uniós nyomtatványok helyes kitöltésével, és ebben segítséget kellett nekik nyújtani. Mára már könnyebb a helyzet, és azt osztrák gazdák leleményességét dícséri, hogy az EU vidékfejlesztési támogatásaiból több bevételük van, mint a termelés utáni közvetlen támogatásokból. Ezután dr. Rátkai József, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet főosztályvezetője beszélt a növényfajták elismertetésének szabályairól a csatlakozást követően. Úgy látja, hogy a magyar fajtaválaszték 95%-a fel fog kerülni az EU-ban forgalmazható növényfajták jegyzékére. Sajnos ugyanakkor az Unió teljes fajtaválasztéka is elismert lesz itthon. Végül dr. Cser József osztályvezető (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) a SAPARD források felhasználásának lehetőségeiről szólt, hogy mit lehet még tenni a termelők versenyképességének javítása érdekében. Székely Sándor

A nyereséges gazdálkodás titkai „Ha Gödöllőn vetőmagbörze van, akkor tavasz van.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Molnár József, a gödöllői Szent István Egyetem rektora a XII. Vetőmagbörze keretében megrendezésre került konferenciát. A szakmai tanácskozás arra volt hivatott, hogy sorra vegye a nyereséges és minőségi gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen feltételeket. Ezek mindenki számára könnyen megfogalmazható kritériumok: megfelelő anyagi tőke; minőségi alapanyag, azaz fémzárolt vetőmag; modern technikai háttér és természetesen mindez hasztalan szakmai megalapozottság, szellemi tudás nélkül. A kérdés csupán az, hogy ezeket hogyan lehet előteremteni. A fontossági sorrendhez igazodva elsőként dr. Baintner Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőhelyettese tartotta meg a termelők csatlakozás előtti és utáni támogatásáról szóló előadását. Az uniós támogatások Magyarországon egyszerűsített területalapú kifizetési rendszerben jutnak majd a gazdálkodókhoz. Támogatásra jogosult minden 1 hektárnál nagyobb szántóföld, takarmánytermő terület és gyepterület, valamint minden 3,3 hektár feletti szőlő és gyümölcsültetvény. A támogatás igénybevételének kizárólagos feltétele, hogy a termelő regisztráltassa magát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal nyilvántartási rendszerében. A Nemzeti támogatásokról szólva Baintner Ferenc elmondta, hogy a konferencia idejéig nem született végleges döntés. Lapzártánk idejére azonban megjelent a 25/2004 (III.3.) FVM rendelet, amely tartalmazza a nemzeti hatáskörbe rendelt agrár- és vidékfejlesztési támogatások körét és az igénylés feltételeit.Nemcsak a támogatások terén várható újítás az uniós csatlakozás miatt, hanem a szabályozásban is. Az Unióba lépésünk után fokozottan kell figyelnie minden vetőmagtermesztőnek és vetőmag- forgalmazónak, mert a 2004. május 1-én érvénybe lépő 2003. évi LII. törvény erőteljesen szigorítja a vetőmagokra vonatkozó szabályozást. Dr. Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács elnöke a vetőmagtételek érvényességében bekövetkező változást hangsúlyozta. Eddig a fémzárolás egy évig, illetve bizonyos fajoknál fél évig volt érvényes, ezt követően pedig ellenőrizni kellett legalább a csírázóképességet. Az új értelmezés szerint minden tétel addig forgalmazható, ameddig megőrzi a fémzárolás idején megállapított minőségi paramétereket. A megfelelő minőség garantálásáról pedig annak a kereskedőnek kell gondoskodni, aki a vetőmagtételt a 24.

kereskedelemben tartja. Ez értelemszerűen megnöveli a kereskedő felelősségét és a vásárlók érdekeit szolgálja. A terméktanács elnöke ezen túl felhívta a gazdálkodók figyelmét arra, hogy 2004-től nem lesz támogatva a fémzárolt vetőmag használata. Ennek ellenére a piacra termelő gazda számára továbbra is csak a minőségi szaporítóanyag biztosíthatja a minőséget és a jó értékesítési lehetőséget. Az új EU-szabályozás az ökotermesztés területét is érinti. 2004 lesz az első olyan év, amikor a biotermék előállításához kizárólag ökovetőmag használható fel. A „biovetőmagból biozöldség” nemes gondolatának problémakörét Roszik Péter a Biokontroll Hungária Kht. igazgatója tárta a hallgatóság felé. A bionemesítés legproblematikusabb kérdése, a fajtakínálat szűkülése, ugyanis a nemesítésben részt vevő konvencionális vetőmagból 1-2% teljesíti csak az ökovetőmag feltételeit, ami erősen degradálja a biotermékek lehetőségeit. A szabályozás rugalmas, ha a termesztő igazolni tudja, hogy a biovetőmag-listán szereplő fajta nem felel meg az általa művelt terület igényeinek, akkor lehet kivételt alkalmazni. Ezt a felmentést 2004. május 1. után kizárólag a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztériumtól lehet kérni. A konferencia délutáni programja a biológiai gazdálkodás gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Dr. Gyurasits Elemér, az FVM mukatársa először a biovetőmag-forgalmazás szabályozásáról beszélt. Ennek jogi alapja a 2092/91-es EGK rendelet. Alkalmazásához szükség van egy adatbázisra, aminek kezelője az OMMI lesz. Jogharmonizációs céllal készült el a 144/2003-as kormányrendelet, amely a csatlakozáskor lesz hatályos, még idén várható egy minisztériumi rendelet is, amely a kötelező ellenőrzések számát, az ellenőrzések díját, illetve az ellenőrző szervezetek közötti átjárást fogja szabályozni. Ezután a főtanácsos ismertette a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program tavalyi eredményeit. A sikeres pályázatok negyedét ökológiai gazdálkodók nyújtották be, legtöbben Észak-Magyarországról. Az idei NAKP-ba új csomag, illetve újabb intézkedések kerültek, ilyenek a „D” jelű kiegészítő intézkedések, amely valamelyik alprogramhoz kapcsolva vehetők igénybe. Teljesen új intézkedések még például a tanyasi gazdálkodás vagy a szántóterületek gyeppé alakításának támogatása. Az ökológiai gazdálkodásra 2004-ben a NAKP keretének negyede jut, azaz várhatóan négy milliárd forint, ismertette dr. Márai Géza, a SZIE tanára. Véleménye szerint a feldolgozott biotermékek irányában kell elmozdulnia a hazai ágazatnak. Ezt a nyitást már tavaly érzékelni lehetett, hiszen csupán Budapesten újabb 30-35 biobolt nyílt. A környezetbarát termelési rendszer mellett jó, ha kevésbé környezetszennyező gépekkel dolgoznak a gazdák, javasolta Béres István, az Agráció Kft. ügyvezetője. Ezt a gépkiválasztásnál és a gépüzemeltetésnél is figyelembe kell venni. Mivel kisebb területen gazdálkodnak, kisebb, de annál praktikusabb erőgépre és eszközökre van szükségük. Ráadásul a szakszerű karbantartáshoz, felkészült, lelkiismeretes gépkezelő is kell. (Jó, ha a gazda a gépekhez is ért. A Szerk.) A biológiai gazdálkodás a termelési hely környezetével is összhangban van, ami nem mondható el a genetikailag módosított növények környezettel való kapcsolatáról. Dr. Darvas Béla, az MTA kutatója a transzgénikus kukorica környezeti hatásának hazai tapasztalatairól beszélt. Olyan kukoricát vizsgáltak, amely a Bacillus thuringiensis-ből származó gén segítségével kártevők elleni toxint termelt. A levél és a pollen tartalmazta a legtöbb Bt-toxint. A génmanipulált növénnyel 1500-2000-szer több méreg került a környezetbe, mint ha vegyszeres kezelést végeztek volna. Majdnem egy évvel a termelés után a toxin tizede még kimutatható volt a talajból. Nem is szólva a növényi részek takarmányozásban való további felhasználásának hoszútávú egészségügyi következményeiről, vagy a hasznos szervezetekre tett káros hatásáról. A magyar kutatók a GM-kukoricapollen és a védett lepkék viszonyát vizsgálták. A nappali pávaszem esetében húsz százalékos pusztulást tapasztaltak, ami közvetve vagy közvetlenül a Bt-toxin számlájára írható. Az idei év vízválasztó lesz a genetikailag módosított szervezetek alkalmazásában, hívta fel a hallgatók figyelmét Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatóhelyettese. Hazánkban ugyanis ebben az évben

25.

kerülhet piacra génmanipulált vetőmag, amennyiben az engedélyezésen túljut, ami egyébként változik csatlakozásunk után. Az Európai Unióban a kilencvenes évektől lehetőség van GMOk használatára, de ezt eddig egy 1998-ban életbe lépett moratóriummal még kikerülték, azaz azóta nem adtak ki engedélyt ilyen fajtákra. Feldolgozott termékekben előfordulhat importból származó GMO, ám az uniós címkézési jogszabály értelmében jelölni kell a határértéken túli mennyiséget, amely jelenleg 0,9%. Balogh Beáta és Kripner Vera

Erőteljes növekedés az ökogazdálkodásban A világ ökogazdálkodása 2002. végére elérte a 22 millió ha-t. Ennek közel fele, 10,5 millió ha Ausztráliában van. A következő Argentína, a maga 3,2 millió ha-ával, majd Olaszország 1,2 millió ha-ral (8,0%). A mezőgazdaságilag művelt terület arányában az élen járnak az európai országok: Lichtenstein (26,4%), Ausztria (11,6%), Svájc (10%), Finnország (7,0%), Dánia (6,7%), Svédország (6,1%),. Az Európán kívüli ökogazdálkodás élenjáróinak fejlődésére jellemző, hogy pl. 1999-ben Ausztráliában még csak 5,3 millió ha (1,12%) volt, három év múlva ez a terület megduplázódott. Argentínában ezen idő alatt kilencszeresére nőtt (!!) Erőteljesen növekszik a világban a vegyszermentes élelmiszer iránti igény. 2003-ban a bioélelmiszer fogyasztás 23-25 Mrd USD (25-27 Mrd EURO). A teljes élelmiszerfogyasztásból a bioélelmiszer 1-3%-tól, ez 5-15%-ig terjed. A fogyasztás évi növekedésének mértéke 5-15%. Ausztrália Argentína

1999-ben 1999-ben

5 293 723 380 000

(1,12%) (0,22%)

10,5 millió 3,2 millió Dr. Solti Gábor

Falusi üdülés fogyatékkal élőknek Folyamatosan nő a falusi turizmus népszerűsége a pihenni, kikapcsolódni vágyók körében. Az idegenforgalomnak ezen ágazata a turizmus mellett folyamatosan bővülő belső piacot adhat a településeken gazdálkodó kis- és őstermelőknek, vidéki munkahelyeket teremt és tart meg, segíti a természeti értékek, a kulturális örökség megőrzését, a hagyományos kézműves mesterségek újraélesztését. A belföldi idegenforgalom fellendülőben van, de különösen a falusi turizmusba bekapcsolódott szálláshelyek száma és kihasználtsága nő - állítja Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke. A városokból egyre többen utaznak el nyaralni, egy hosszú hétvégére pihenni a kistelepülésekre, zsákfalvakba, s szállnak meg a falusi vendéglátóhelyeken. A nosztalgia, s a mindennapok rohanásának, feszültségeinek feloldására keresnek felüdülést a természettel még a mai napig is szoros kapcsolatban élő falusi emberek között. A bio ételek és italok iránti egyre növekvő kereslet is a falusi turizmus malmára hajtja a vizet. A falusi turizmus kiutat jelenthet azoknak is, akik kénytelenek felhagyni a mezőgazdasági termeléssel, a ház körüli kiskertekben megtermelt gyümölcs, zöldség a család szükségleteit meghaladó mennyiségeit értékesíthetik. A falusi vendéglátás nemcsak a turizmus egyik ágazata, hanem vidékfejlesztésre, munkahelyteremtésre is lehetőséget ad, segíti a kisközösségek fennmaradását, megőrzését. A vendégek elsősorban azonban ma már olyan helyre mennek, ahol élményeket szerezhetnek, egyedi látnivalókat kínálnak nekik. A vendégasztaloknál akár a családdal közösen szívesen megkóstolják a helyben megtermelt alapanyagokból készült specialitásokat, házilag előállított 26.

sajtokat, túrót, kenyeret, kolbászt, szalámit, a nagymama receptje alapján eltett befőtteket, aszalt gyümölcsöket és a táj jellegzetes borait. Mint a szövetség elnöke elmondta, a jövőben a falusi vendéglátással foglalkozók szeretnék mind nagyobb mértékben felhasználni az üdülési csekkeket, e mellett a fogyatékosok üdültetésében is részt kívánnak venni, ugyanis Európa lakosságának hat-nyolc százaléka valamilyen fogyatékkal él, tekintélyes részük mozgáskorlátozott, akik kevés helyen tudnak üdülni. Ennek érdekében a szálláshelyek akadálymentesítését, a mellékhelyiségek átalakítását tervezik pályázati pénzek felhasználásával. Sz. K.

Egyedi megjelölést a különleges minőségnek Aggódnak a magyar borászok, mi lesz velük az uniós csatlakozás után. Félelmeik nem alaptalanok, ugyanis a mai napig tartanak a viták a bortörvény körül – hol szigorítanak, hol meg enyhítenek rajta -, e mellett nagyon kevés pénz jut a magyar bor uniós országokban való megismertetésére. A Baranya és Tolna borvidékeit magába foglaló Pannon Borrégió II. Szőlész-Borász Konferenciáján is sok szó esett erről. A szőlészek, borászok egy dologban mindannyian egyetértettek: meg kell védeni a külpiacon a történelmi borvidékeken termő hegy levét. Azonban arról már eléggé eltérő véleményen voltak, hogy ezt miképpen is kéne megtenni. A boros gazdák között többen úgy látták, hogy a villányi borvidék eredetvédelmi törvénytervezete lehetetlen helyzetbe hozza a kistermelőket. Mint, ahogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, dr. Urbán András elmondta, a hazai szőlészek-borászok nagy része az uniós csatlakozást követően nehéz helyzetbe kerül. A tőkehiány miatt a szükséges technológiai fejlesztések elmaradtak, az ültetvények felújítása is késik, 93.000 hektárnyi szőlőterület több mint felén 20 évnél öregebbek a tőkék, s a hazai borászok alig öt százalékának sikerült betörnie az uniós piacokra. Urbán András véleménye szerint, a magyar bor uniós népszerűsítésére az államnak évente 1,5 milliárd forintot kellett volna fordítani. Erre azonban nem futotta, s így a magyar bor az Unió legtöbb országában ismeretlen fogalom. A kisharsányi Vylyan Kft. ügyvezetője, Debreczeni Pál villányi borász az agrártárcát hibáztatta azért, hogy még mindig csak egy használhatatlan bortörvény van, sőt az újabb tervezet, amely a változásokat tartalmazza, szintén hagy maga után kívánnivalót, pedig ezt kellett volna EU-komformmá tenni. Tiffán Ede villányi borász szerint, aki „leeresztett kézzel” lép az unióba, biztos lehet benne, hogy a piacszerzésben alulmarad, ezért is fontos az eredetvédelmi törvény, amelyet a villányi borvidék készíttetett magának, s amely garantálja, hogy az itt termett és palackozott borok kiváló minőséget képviselnek. Ezt a szigorú helyi törvényt francia mintára dr. Botos Ernő Péter, az FVM Kecskeméti Kutatóintézetének igazgatója a borvidék termelőinek, jeles borászainak bevonásával készítette el. Egy éven át folytak a tárgyalások, egyeztetések. Mint a kecskeméti kutatóintézet igazgatója elmondta, a rendszer elsősorban piacvédelmi célokat, a hozzáadott érték növelését szolgálja. Véleménye szerint a jelenlegi és a készülő bortörvény is lehetőséget ad a borvidékeknek arra, hogy szigorúbb szabályozókat vezessenek be. Villányban úgy remélik, hogy a 2004-es szüretet már ezzel a törvénnyel vezénylik, s minden palack minősített villányi borra felkerülhet az eredetvédelem logójaként a Szársomlyó virága, a magyar kikerics. A villányi minőségi termelők reményei szerint a 2004-es szürettől már az új borvidéki eredetvédelmi szabályzat szerint készülhetnek a borok Magyarország „mediterrán” borvidékén. A szabályozás tervezete már elkészült, és benyújtották azt a földművelésügyi miniszternek. Hazánk egyik legnagyobb presztízsű vörösboros területének borászai jelenleg a tárca rendeletére várnak. Ám mivel egy ilyen eredetvédelemhez megfelelő termőhelyi adottságokra és kitűnő fajtákra is szükség van, nem lesz könnyű másoknak Villány 27.

nyomdokaiba lépni. A szakma szerint erre Szekszárdnak van a legnagyobb esélye a Pannon Borrégióban. Januárban érvénybe lépett az első hivatalos eredetvédelmi szabályzat, ami nem a borvidékre, hanem az Egri bikavérre vonatkozik. Így a baranyai kezdeményezés minősülhet az első borvidéki szintű szabályozásnak, s amennyiben a miniszter a tervezetet jóváhagyja, villányi megjelöléssel kizárólag eredetvédett borokat lehet majd forgalomba hozni a borvidékről, az asztali és a tájborok továbbra is csak dél-dunántúliak lehetnek. A szabályzat alapján megszűnne a minőségi bor kategóriája. Helyette lép be a rendszerbe a villányi eredetvédett classic – közölte Gere Attila, a villányi hegyközség elnöke. Ennek feltételrendszere szigorúbb, mint amit a bortörvény a minőségi borok esetében megszab. A hektáronkénti hozamnál csupán a Kékoportó esetében engedik meg a bortörvényben is érvényesített 100 hektolitert. A Merlot, a Zweigelt vagy a Kékfrankos esetében ez 90 hektoliter lesz, míg a legnagyobb presztízsű fajtákból – Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc, valamint a Pinot Noir – mindössze 70 hektoliternyihez elegendő termés szüretelhető egy-egy hektárról. Szalai Kornélia

28.

KÖRNYEZETVÉDELEM

A vízvédelemé a szó Az emberi élet számára nélkülözhetetlen a tiszta víz. A vizes élőhelyek védelme ezért kiemelt jelentőségű. A folyók és vízjárta területek sokféle hasznosítási lehetőséget kínálnak, pl. halászat, nádtermelés, ártéri gyümölcsös, legeltetéses állattartás, kosárkötés vagy gyékényfonás. A vizes élőhelyek természetvédelmi értéket is képviselnek, így több szempontból is fontos megőrzésük. Ezért a WWF (World Wildlife Food) Magyarország kiemelt figyelemmel foglalkozik a vizes élőhelyek védelmével. A folyók mentén és távolabbi környezetében más vizes élőhelyek (pl. holtágak, mocsárrétek, láperdők) is megtalálhatók, és ezek közvetlen vagy közvetett összeköttetésben vannak a folyókkal. A kapcsolat a felszínen vagy a felszín alatt történik. Ez azt jelenti, hogy bármely területen, akár a folyótól távol, okozott szennyezés bejuthat a vizekbe, ezért a vízgyűjtő teljes egészét érdemes megcélozni, ha számottevő vízminőség javulást szeretnénk elérni. Ezt felismerve született meg az „Integrált Vízgyűjtőgazdálkodás” fogalma (angolul: Integrated River Basin Management, IRBM). A fogalom átfogóan kezeli a víz mennyiségét és minőségét befolyásoló tényezőket, kiemelt jelentőséget tulajdonít a határon átnyúló szennyezéseknek, valamint a szociális, természetvédelmi, gazdasági érdekek együttes figyelembe vételét hangsúlyozza. A vizes élőhelyek ökoszisztémában betöltött szerepe nagyon sokoldalú. Ezek közül cikkünkben a vízszennyezéssel kapcsolatos vonatkozásokkal foglalkozunk. Minden életközösségnek, a vizes élőhelyeknek pedig fokozottan megvan az a tulajdonságuk, hogy a külső terheléseket különböző mértékben, de ellensúlyozni tudják. Ez természetes körülmények között, ember okozta beavatkozások nélkül is szükséges, hiszen a Földön az élet egy dinamikus, folyamatosan változó rendszer. Az emberi beavatkozások nagyobb terhelést okoznak, a természetes rendszerek ezeket a terheléseket csak adott szintig tudják tolerálni, ellensúlyozni. A vizek szennyezése emberi tevékenység következtében létrejött vízminőségi paraméterek megváltozása. A keletkező kommunális, ipari, mezőgazdasági szennyvizek jó esetben bizonyos mértékű tisztításon általában átesnek, ám végső befogadóikat, folyóinkat valamilyen mértékben szennyezik. A befogadó folyó szerencsés esetben olyan ökológiai állapotban van, azaz rendelkezik olyan ökológiai stabilitással, hogy ezeket a változásokat ellensúlyozni tudja. Ilyenkor a vízben lezajló folyamatok a természetes vagy ahhoz közeli állapot visszaállítását eredményezik. De meddig? Zöld folyosó A folyókat, tavakat szegélyező természetes vagy természetközeli élőhelyek rendelkeznek ezzel az ellensúlyozási képességgel. A tóparti nádasok, a folyók lankás partjain megtelepedő növényzet szűrőként tisztítja a rajtuk átfolyó, -szivárgó vizeket, közvetlenül is vízminőség javító szerepet ellátva. A folyók áradáskor a hullámtérbe/ártérre iszapot raknak le, melynek az elöntött területek tápanyagellátásában van szerepe. Az így kialakuló tápanyagdús talajokon gyors és óriási biomassza produkció megy végbe, vagyis ezek a területek fokozott mértékben képesek megszűrni a rajtuk átáramló vizeket. A folyók menti hullámtéri területeken, nyílt ártérrel rendelkező folyók esetében a folyók tágabb környezetében található természetes élőhelyek szűrő szerepükön túl rehabilitációs szerepet is betöltenek. Ez azt jelenti, hogy a folyó és a környezete között lévő közeli kapcsolatnak (zöld folyosó) köszönhetően nagyobb és változatosabb tér áll a fajok rendelkezésére. Ha valamelyik területrészt (akár magát a folyót) veszély fenyegeti, lehetőségük van az ahhoz sok mindenben hasonló feltételeket

29.

nyújtó más területrészekre áthúzódni. S a veszély elmúltával újra elfoglalhatják eredeti élőhelyüket. Ennek a „menekülési” lehetőségnek különösen a folyóknál van óriási jelentősége, hiszen a folyók a fő befogadói a (tisztított) szennyvizeknek, így ide kerülnek a baleset, elővigyázatlanság vagy szándékos tett következtében elszabaduló szennyezőanyagok. A 2000 elején történt tiszai cián-, majd nehézfém szennyezés során is nagy szerepe volt a télen aktív fajok esetében a környező területekre való kijutásnak. A halak a mellékfolyókban találtak biztonságot, a vidrák jelenléte a környező és a távolabbi csatornákon növekedett meg, a halfogyasztó madarak is a mellékfolyókon találtak táplálkozóhelyet. A folyók menti vizes élőhelyek sok szempontból alkalmasak a folyók élővilágának átmeneti befogadására, valamint egy esetleges folyószennyezés után a folyó ökológiai rendszerének helyreállításában van óriási szerepük. Mivel hazánk alvízi országként felszíni vizeink 95%-át külföldről kapja, fokozottan ki van téve a határon túlról érkező szennyezéseknek. Ezért is kiemelkedő jelentőségű a természetes élőhelyek jó ökológia állapotának megőrzése, területi kiterjedésük növelése. Ha mindezekhez még azt is hozzávesszük, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után az agrárszerkezet átalakítására is figyelmet kell fordítanunk, érdemes elgondolkodni, hogy egy lépésben hogyan tehetünk jót mindkét cél érdekében. Környezetkímélő gazdálkodás A szennyezőforrások közül a kommunális (háztartási), a mezőgazdasági eredetű és az ipari szennyvizeknek van kiemelt szerepe. Magyarországon a csatornázottság ugyan meghaladja az 50%-ot, de a szennyvíz tisztítása sok esetben nem történik meg, vagy csak mechanikai vagy kémiai módszerekkel történik, ezért rendkívüli módon terheli élővizeinket. Az ipari szennyvizek a folyamatos terheléssel, vagy az alkalomszerű, „baleset” kiömléssel szennyeznek, súlyos esetben akár katasztrófát is okoznak. A mezőgazdaság pedig a földeken használt szerekkel (növényvédő szerek, műtrágyák, kiömlő gázolaj) szennyez: ezeknek egy része a talajvízbe jutva eléri a folyókat, vagy szakszerűtlen alkalmazás következtében akár közvetlenül az élővizeket fenyegeti. (A műtrágya, növényvédőszer és gyomírtószer felhasználás az elmúlt 15 évben lényegesen csökkent a magyar mezőgazdaságban. A Szerk.) Bár a közeljövőben várható a technológiai és a munkafegyelem javulása, mégis, a megnyugtató megoldást a kemikáliák alkalmazásának megszüntetése vagy legalább drasztikus csökkentése hozná. Az érzékeny területek sok esetben egybeesnek az intenzív termelésre nem alkalmas területekkel, ahol a vízellátottság, a talajadottságok vagy a domborzat miatt érzékelhetően kisebb a terméshozam. Az EU-csatlakozás küszöbén még mindig nem késő, hogy átgondoljuk, kiszámoljuk a gyengébb adottságú területek másféle hasznosítási lehetőségeit. A WWF Magyarország már több éve foglalkozik a Tisza menti természetvédelemmel és „gazdálkodás-védelemmel”. Azokat a gazdálkodási, tájhasználati formákat karolja fel, melyek a természeti értékek megőrzését teszik lehetővé, sőt, sok esetben egyenesen szolgálják. Például legeltetéses gazdálkodás, nádtermelés, ártéri gyümölcsfajok és fajták termesztése és feldolgozása. A kiválasztott, modell értékű projektekben a gazdálkodókkal közösen azt is vizsgálja, mennyire jövedelmezők ezek a tájhasználati formák, milyen nehézségekkel kell szembenézniük a földhasználatot vállaló gazdálkodóknak. A modellterületek tapasztalatait szervezet szakmapolitikai munkája során felhasználja, gazdálkodó partnerei segítségével, pedig gazdaságukban más szakemberek számára is bemutatja. Természetvédelmi tevékenysége részeként nagyon fontosnak tartja, hogy a vidéki lakosság megtalálja életfeltételeit, ezzel is segítve a táji és természeti értékek megőrzését.

30.

A vízjárta területek haszonvétele A gyakorlati élet példáinak vizsgálatával párhuzamosan a WWF Magyarország a szakmai és politikai döntéshozókkal folytatott megbeszélésein tolmácsolja az állami szerepvállalás növelésének szükségét és igényét, valamint szakmapolitikai munkával igyekszik hozzájárulni a természetvédelmi szempontok érvényesüléséhez. Idén nyárra elkészül az a tanulmány, mely az árterek és vízjárta területek haszonvételeinek közgazdasági és piaci jellemzőit vizsgálja. A tanulmány eredményeinek és a hazánkban fellelhető gyakorlati példák összevetésével kirajzolódik, milyen adottságú területeken, milyen tájhasználati formák életképesek ökológiai, közgazdasági és piaci szempontból. A vizsgálatok eredményeiről fórumokon és írásos anyagokkal tájékoztatja az érdeklődő gazdálkodókat, akikkel ezt követően együttműködve dolgozhat a közös célokért. Az említett kiadványunk címe: Accidental transboundary water pollution: Principles and provisions of the multilateral legal instruments/ Tibor Faragó and Zsuzsanna Kocsis-Kupper Megjelent 2000-ben, a WWF füzetek sorozat 16. elemeként. Angolul hozzáférhető honlapunkon: http://www.wwf.hu/index.php?oldal=fo&balmenu=kiadv&tartalom=7_1&menu_id=7 Siposs Viktória WWF Magyarország, Tisza programvezető

31.

TÁJGAZDÁLKODÁS

A tiszai Magyarország felemelése Javaslat a Tiszai hullámterek használatára (A víz- és tájgazdálkodási reform alapjai a Tiszai-Alföldön II.)

A HULLÁMTÉRI BEAVATKOZÁS ALAPELVEI

A hullámtéri problémakör tanulságos példaként emelhető ki az Alföldet érintő kérdések összefüggésrendszeréből. Hiszen itt derült ki a leglátványosabban a laikus számára is, hogy baj van; illetve itt áll fenn a legnagyobb veszélye annak, hogy éppen a megbukott elvek és gyakorlat szerint lássanak hozzá az (ál)megoldáshoz. A VTT (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése) III. (hullámtéri) tenderében eddig nyilvánosságra került elképzelésekből legalábbis nem úgy látszik, mintha az új kihívások megválaszolásához szükséges, új megoldásokat részesítenék előnyben. Ugyanakkor valamit sürgősen tenni kell, mert a jelenlegi rendszerben védvonalainkat csak addig tudjuk megvédeni, amíg nem támadják őket… A hullámtéri rendezés tervezésekor, a felmerülő eszközök értékelésekor a felelős tervezőnek az egyes ágazati érdekek és szabványokon túl a problémakör teljességével kell számolnia, és szakítani a megbukott elvvel és gyakorlattal. A tanulmány I. részében1 vázolt helyzetben súlyos szakmai hiba volna nem tekinteni a hullámtéren kívülre a hullámtéri rendezés kapcsán. Másképpen: súlyos szakmai hiba volna kizárólag a hullámtérre, mint helyszínre, és a lefolyásgyorsításra, mint problémára tekinteni a hullámtéri rendezés kapcsán. Annál is inkább, hiszen a „nagyvízi vízszállító képesség mérnöki becsléssel meghatározott hatása (…) Csongrád – Kisköre között [csak!] 40-80 cm”.2 Ez az érték Tokaj és Szeged között itt a legmagasabb; és ez éppen elég, amikor a töltéskoronára helyezett homokzsákokat ostromolja a víz, mégis hangsúlytévesztés lenne erre a 80 cm-re alapozni árvízkezelési rendszerünket. A területileg és ágazatilag is teljeskörű, egyedül célravezető megoldáson belül azonban – ha másodlagosan is-, de meg kell oldani a hullámterek használatának kérdését is, • ami a vízlevezetés lehetőségének növelését, • és a tájhasználat (mezőgazdaság) új lehetőségekhez és követelményekhez való igazítását jelenti – már csak azért is, hogy a vízlevezetési funkció fenntartható legyen. A részletes tervezéshez – a fenti összefüggéseken túl – szükséges a hullámterek jelenlegi, az 1970-es, és a 100 évvel ezelőtti állapotának pontos ismerete. Jelenleg a koncepció körvonalazásához (mely csakis, mint a kapcsolódó mentett oldali területeket is integráló teljes koncepció részkoncepciójaként tekinthető) arra alapozunk, hogy (akár a ’70-es állapothoz képest is) lényegesek a természeti és az emberi „területfoglalások”. Ennek összetevői: • benövényesülés (ültetvények, agresszív, adventív, tájidegen fajok), • intenzív, kemizált mezőgazdaság, és a védelmét szolgáló nyárigátak, • egyéb (elsősorban idegenforgalmi) építmények (pl. horgásztanyák, hobbitelkek, stb.), • meglévő és újabb szűkületek (különösen a hidaknál, ill. a szolnoki Szandai-rét kiiktatása), • feliszapolódás,

1

Aszályvédelem és árvízgazdálkodás (A víz- és tájgazdálkodási reform alapjai a Tiszai-Alföldön). in: AZ 2003./12. pp.28-32. 2 idézet helye: Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése c. koncepció-terv munkaközi anyagának kivonatos ismertetése (Szolnok, 2001. november) p. 8. EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

32.

•

kedvezőtlen tektonikai változások (küszöbök keletkezése – pl. éppen Szolnokot sújtva)3. Szembenézni a tájhasználati reformmal

A Tiszai-Alföldre, mint teljes vízrendszerre értelmezett levezetéses logika tarthatatlanságát a tanulmány I. részében már bemutattuk, viszont a hullámtérnek, mint műszaki létesítménynek, illetve résztájnak lehet a funkciója a felesleges víz elvezetése. A mentett oldalon hiányzó vízmennyiség kivezetése és terítése után tehát, növelhető, és növelendő a lefolyási kapacitás, már csak azért is, mert az eddigieknél jóval nagyobb és hevesebb árhullámok érkezésére is fel kell készülnünk(!). A mentett oldalon szükséges víz kivezetése után sem célszerű azonban egyszerűen a (maradék) víz levezetésének gyorsítására koncentrálni, hiszen nekünk az árvíz levonulása után is itt kell élnünk és megélnünk. És bár a hullámtérre sem szabad egyfunkciós tájként tekinteni, éppen a mentett oldali tájrehabilitáció, vízgazdálkodási reform teremti meg a lehetőséget, hogy a hullámtér „büntetlenül” megfelelhessen eredetileg kijelölt funkciójának. Ezen funkció, a vízfelesleg levezetésének prioritása – a fentiek mellett –teljességgel indokolt, hiszen éppen a nem megfelelő tájhasználat miatt kell „bármekkora” árhullámok keletkezésére is számítanunk. Egyetlen funkció kiemelése azonban nem jelenthet kizárólagosságot, és éppen e funkció egészséges és olcsó fenntartása4 miatt is fontos, hogy a hullámteret is a tiszai táj lehetőségeinek, működési mechanizmusának és funkcionális kapcsolatainak legteljesebb figyelembe vételével kezeljük. A hullámtér a táj szerves része, még ha mesterségesen létrehozott és fenntartott eleme is. Ezek mentén, úgy gondoljuk, hogy a kiemelt cél érdekében is az a legjobb megoldás, amelyik a többi cél megoldásának is kedvez, illetve fordítva: olyan célokat kell találnunk, amelyek összeegyeztethetők. A legjobb megoldás megtalálása ezek után leegyszerűsödik: olyan tájhasználati reformot kell végrehajtani, amelyik által egyrészről növekszik és fennmarad a hullámtér átjárhatósága, másrészről megfelel az EU csatlakozás, a jövedelmezőség és a fenntarthatóság biztosítása miatt szükséges mezőgazdasági szerkezetváltásnak. Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a jelzett különböző okok miatt szükséges változtatások nemhogy összeegyeztethetők, de egy irányba mutatnak (lásd mottó, I. rész). Ennek ellenére kérdés, hogy az agrárágazat hajlandó-e szembenézni a tájhasználati reform és a szerkezetváltás szükségességével… Az utóbbi évek tapasztalata szerint az EU-ban azok az országok jellemezhetők sikeres mezőgazdasággal és vidékpolitikával, amelyek végrehajtották az ilyen irányú átalakításokat. Ausztria határozott agrár-környezetvédelmi programjának köszönhetően csatlakozása kapcsán megduplázta agrár-jövedelmezőségét, annak ellenére, hogy az EU folyamatosan agrárválsággal küzd. Az, hogy Magyarország csak sok éves késéssel, és akkor is csak tyúklépésben „indul el ezen az úton, nem hagyható szó nélkül jó szakmai lelkiismeret mellett”. Pedig az ökológiai-mezőgazdasági szakmai eszközök megvannak a többhasznú, fenntartható tájhasználat kialakítására, melyet az alábbiakban vázolunk.

3

(Valószínűleg a CH kitermelés miatt) felgyorsult süllyedés pl. Szolnoknál (4,3 mm/év), 30 év alatt 9 cm-es relatív küszöb keletkezése Szolnoknál Tiszakécskéhez képest. (Timár – Rácz 2001) 4 Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a hullámtér – ahol a Tisza által kínált óriási bioproduktivitási potenciál kioltódni kénytelen – „tisztán” tartható iparszerű, gépi eszközökkel. Egy ilyen javaslat a korunkban oly jellemző fenntarthatatlan fejlődés külső (idegen) érdekének – esetleg nem tudatos – megnyilvánulása lehet.

33.

TÁJHASZNÁLATI JAVASLATOK HULLÁMTÉREN MŰVELÉSI ÁGANKÉNT Jelenleg a hullámtér nagyobbik részén fás állományok találhatók, melyek a leginkább csökkentik a nagyvízi vízszállítási kapacitást. A viszonylag bőséges víz, a műtrágyázás és a tisztítatlan szennyvíz beeresztésekkel mesterségesen is bővített tápanyag ellátottság folytán a hullámtér óriási bio-produktivitása szinte predesztinál a beerdősülésre. A fás állományok elterjedését ugyanakkor a jelenlegi gazdasági körülmények is elősegítik: egyrészt a hatályos szabályzók és támogatások által, másrészt, mert a jelenlegi rendszertelen vízjárást egyéb támogatott kultúrák nehezebben viselik. Megfelelő tájhasználat kialakításával ez a hatalmas természeti erőforrás hasznosítható lenne. A „bio-produktum” minőségi szabályozását és a rendszeres „elszállítását” rét- és legelőgazdálkodással lehetne megoldani, ráadásul ez az egyéb körülményeknek is megfelelne. Jelenleg többszörösen drága küzdelmet folytatunk a bio-produktivitás ellen, ami a szántók és a hasonló elven művelt kultúrák gyomtalanításában nyilvánul meg. Ez a helyzet csökkenti az árvízvédelmi hatékonyságot és a környezeti biztonságot, és növeli az ipar hasznát. A fás állományok nagyobbik része jelenleg iparszerű ültetvény (többnyire nemes nyáras). Ezek a területek mind gazdasági, mind ökológiai szempontból szántóföldi jellegű művelés alatt állnak, bár tovább nőnek, és magasabbra, így nem évente, csak ritkábban van „aratás”. Faj- és korösszetételük, habitusuk, belső és külső funkcionális kapcsolataik, valamint használatuk (munkafolyamatok és módszerek stb.) egyaránt az iparszerű szántóföldi kultúrák közé sorolja ezen állományokat. Különösen félrevezető és helytelen a mai köznyelv és esetleges statisztikák „erdő” szóhasználata ezekre a faültetvényekre. A nemes nyárak „népszerűségét” gazdaságosságukkal szokták indokolni. Ez akkor igaz, ha az ipari szektor és az ember által meghatározott támogatások szempontjából vizsgálódunk. A nemes nyár termesztése számtalan rendkívül költségigényes munkafolyamattal terhelt (a szaporító anyag, gép, üzemanyag, munkaidő költségei az ipari és a szolgáltatás szektorban csapódnak le jövedelemként). Emellett a nemes nyár fajok és fajták nagyobb fatömegtermelése is csak az ideális termőhelyi adottságokat biztosító kísérleti parcellákon jelentkezik egyértelműen. A hullámterek ártéri körülményeinek a hazai nyár fajták jobban és olcsóbban megfelelnek. A nemes nyár a víztelenített szántóföldekre való, és önpusztító logika, ha emiatt vízteleníteni és „szántósítani” akarjuk a megmaradt ártéri területeinket. (És megint nem elsősorban a „természetvédelmi” érdek miatt, hanem a legvalóságosabb gazdasági-természeti érdek miatt.) Ezt a továbbiakban figyelembe kell vennie a támogatási rendszernek. Az ésszerűtlen művelésnek egyik legpontosabb mintapéldája éppen a hullámterekben az ártéri nemes nyár „erdőgazdálkodás”. Az ártéri (rendszeres elöntött) területek természetes zárótársulása a nyáras ligeterdő. Ha rengeteg költséggel nem „segítünk” a földünknek, ilyen erdő fog magától felnőni a területünkön. Ha ilyen van a földünkön és ezt vegetációs időn kívül „letermeljük”, akkor is a következő nyáron ingyen fiatalosunk van, hiszen ezen fajok (a hibridek is) kitűnően sarjadnak tőről. Ezzel szemben jelenleg ezt a fiatalost a vegetációs időszakban óriási költséggel, zajjal és gázolajjal a puszta földig kiirtjuk, és újabb ráfordítással („talajelőkészítés”, előregyártott csemeték) az adottságoknak kevésbé megfelelő „erdőt” telepítünk. (Lásd például: Nagykörű 0151 hrsz., 2002.) A legnagyobb akadályt jelentő fás állományok kisebbik részét adó természetszerű erdők általában egyrészt a töltések mentén (kubikerdők), másrészt a meder mentén (galériaerdők) találhatók. Ezek értéke – szemben az iparszerű állományokkal – messze túlmutat mindenkori piaci árukon. Megfelelő gondozásuk kiemelt közösségi érdek. A közösségi érdeket képviselő állam feladata, hogy a nagy értéket képviselő erdők ára, vagyis inkább jövedelmezősége (minthogy egyszeri haszon helyett rendszeres bevételt sugall) olyan szintre emelkedjen, ami létüket biztosítja. Az EU jelenlegi szabályozása már így működik, és ezt nyújtja a korszerű – tehát meg nem értett és sokat szidott – Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program is.

34.

A hullámtéri természetszerű erdők kiemelt jelentőségét úgy lehetne csökkenteni, ha létrehoznánk (természetszerűen működő) ártereket a hullámtéren kívül is. Ez az árvízvédekezési reform kapcsán megoldható, amennyiben nem egyfunkciós zárt tározókat hozunk létre, hanem a tározók területét és működését ennek megfelelően alakítjuk ki. A hullámtéri (természetszerű) erdők kezelésének kulcsa (is), tehát a mentett oldali tájrehabilitáció. Hiszen, ha a víz megfelelő kivezetése és a táj megfelelő használata által megteremtjük a lehetőségét tízszeres területű természetes ártéri erdő létrejöttének a mentett oldalon, illetve azzal teremtjük meg a lehetőségét az árvízvédelmi szempontok súlyozottabb érvényesítésére a hullámtéren. Megfial a Tóalja Az erdők után szántók előtt kell megemlíteni egy meglehetősen intenzív, mégis javasolt hasznosítási módot: a kertészeti kultúrákat és a gyümölcsösöket. A települések közelében a régebben fejlett ártéri kert- és gyümölcskultúra az ártér elsőrangú adottságaira épült, kár lenne ezt a lehetőséget a továbbiakban nem kihasználni. Nagykörűben ma is él egy mondás, az ártér fentebb említett produktivitásának kert- és gyümölcshasznosítására célozva: „Megfial a Tóalja”. (Tóaljának nevezik a falu magaspartja alatt húzódó Anyita-tó környékét. Jellemző, hogy e természetes ártéri tó öblözetét a ’70-es években nyári gáttal zárták el a Tiszától. A gát ’98-as őszi átszakadása óta a tó újra éli az ártéri tavak ciklikus életét – az Önkormányzat jóvoltából el is kezdődött a rendszeres rehabilitációja –, de a földhivatali nyilvántartásban még szántóként szerepel! A kert- és gyümölcsgazdálkodás a folyó menti magasabb részeken folyik.) A kert és gyümölcs hasznosítás esetében jellegükből adódóan korlátozott kiterjedésük ellenére figyelni kell, hogy az intenzivitás inkább a munkaráfordításban jelentkezzen, mint a túlzott vegyszerhasználatban. Az ártéri gyümölcsészetnek különösen nagy hagyományai vannak a Tisza mentén. Számtalan és kitűnő fajta gyümölcsünk alkalmazkodott az ártéri viszonyokhoz (főleg: körte, alma, szilva, dió), amelyekre egész gazdaságot (speciális termelési mód, „hungaricum” termékcsalád védjeggyel, stb.) lehetne felépíteni, ahogy ez a szilva esetében a Felső-Tiszán egyre jobban működik (lekvár, pálinka, turizmus). A szántók közvetlenül kevésbé akadályozzák a lefolyást, de ha figyelembe vesszük, hogy a szántóföldi művelés biztonságosabbá tétele miatt magasodnak a nyári gátak, már más a helyzet. Ivóvíz – félsör áron! A hullámtéren a szántóföldi művelés példaértékűen ellentmondásos. A még mindig divatos iparszerű szántóföldi művelés biztonsága megköveteli az ármentességet, tehát a szántók nem valók a hullámtérre, illetve minél nagyobb belső gátakkal kell védenünk őket. Másrészt viszont a „legjobb földek” gyakran a hullámtérben vannak, mert az áradások rendszeres vízés tápanyag utánpótlást kapnak, ha nem gátoljuk ezt meg. Jó esetben a vegetációs időszak kezdetén bekövetkező vízborítás áldásait a víztől megmentett oldalon öntözéssel és (mű)trágyázással kell megoldani. (A különbség egyébként szembeötlő: aszályosabb években az árasztott területek üde és bőséges termése áll szemben az éppen a „biztonság” miatt az áradástól elzárt („mentett”) területek szánalmas sivárságával…) A hullámtéri területen és ártéri módon való szántóműveléshez rövid tenyészidejű, víz- és tápanyagigényes kultúra (pl. kukorica) javasolt, valamint a júniusi zöldár elmaradása. (A régieknek a jobb termés reményében gyakran megérte kockáztatni – ez kis ráfordítás (extenzív gazdálkodás) mellett ma is működhetne.) Gondot okoz a fokozott gyomosodás – éppen az árterek produktivitása miatt –, amit jelenleg leginkább vegyszerezéssel igyekeznek meggátolni. A vegyszerek viszont az ártereknek a még

35.

nagyobb kincsét, a vízbázist veszélyeztetik – és itt megint nem egyszerűen a „természetvédők”, inkább a lakosság érdekeiről van szó, azokéról is, akik ezt nem veszik észre. (Hiszen az sem tűnik fel, hogy manapság az ivóvizet a boltból (plázából) vásároljuk – félsör-áron!) A felhagyott, vagy éppen nem művelt szántók viszont nagyon gyorsan elgazosodnak, a sebet a természet gyorsan gyógyítja: a természetes vegetációtól megfosztott területeken először a pionír fajok telepednek meg, amiket leginkább gyomként értékelünk, és amelyek ráadásul manapság általában az idegenből behozott, a honosokat kiszorító gyalogakác, zöld juhar, amerikai kőris. Ezek 2-3 éven belül szinte áthatolhatatlan sűrűséget alkotva foglalják a helyet. Tapasztalat szerint 5-10 év alatt a hazai nyárak természetes úton is átveszik az élőhelyet; illetve az őshonos szürke marha, vagy a házi bivaly legeltetésével 4-5 év alatt gyepesedik a terület. A gyepek (rétek, legelők, kaszálók) és a (különböző mértékben) vizes élőhelyek a mai hullámtéri gazdálkodásban egy bekezdésben említhetők, egyrészt mert e kategóriák határa az ártéri körülmények között területileg és időben elmosódik. Másrészt pedig a mai modern gazdálkodásban egyaránt kevésbé van meg a helyük. A „komoly” „piac”gazdasági szférából inkább a járulékos (a mai rendszerben komolytalannak számító) természetvédelmi hasznosítású területek közé számíttatnak. Mindkét kategóriának – minthogy természetes társulásoknak adnak helyet – valóban nagy a természetvédelmi értéke, ugyanakkor odaillő haszonállattal, megfelelő módon és mértékben egyaránt legeltethetőek, így (közvetlen) gazdaságosságuk is megteremthető. Jellemző, hogy ezek a felszínborítási kategóriák mentek át a legnagyobb változáson a folyószabályozások következtében. A szabályozás előtt az ártéri és a kapcsolódó területek túlnyomó részét foglalták el, ahogy most a szántók. Az iparszerű, intenzív, nagyüzemi állattenyésztés szinte kizárólagossá válása miatt ma „nincs szükség” ilyen területekre. (Magyarország nettó takarmányimportőr!) Pedig a Tisza-vidéken – az évszázados európai jelentőségű marhakivitelünk tanúsága szerint – éppen megfelelnének a feltételek a legeltető állattartásra. Hogy ezt a gazdasági főiskolákon ma nem így tanítják, annak az az oka, hogy a mai mezőgazdaság az ipari jövedelmek növelésére van beállítva, annak van alárendelve. Ugyanakkor egyre erősebben jelentkeznek az iparszerű állattenyésztés hátulütői (BSE és a többiek), és ezzel párhuzamosan a természetszerű állattartás reneszánsza. Ennek a folyamatnak a kihasználása, erősítése azért is létértéke lenne mezőgazdaságunknak, mert ha a jelenlegi termékszerkezettel támadjuk az EU-t, az szét fogja zúzni a (hazai hasznot hajtó) agráriumot. Jelenleg ez a folyamat zajlik, de a szétzúzás zaja az érintettek (látszólag) kis száma (és szavazati súlya) miatt nem hallatszik el elég magasra. A legeltetés visszaállítása a megfelelő hullámtéri tájhasználat kialakításának is az egyik – talán legfontosabb – eleme lenne. A fentiekben említett külgazdasági szükségszerűségeken és lehetőségeken túl a gyepek és vizes élőhelyek nagy arányú növelése az árvízlevezetési és a természetvédelmi érdekeknek is megfelel. Ez így összesen pedig a fenntartható megélhetés biztosítéka. A hullámtéri legeltetés felfejlesztésének paradox módon ismét a két legfontosabb buktatója jelenleg, hogy egyrészt nincs elég legelő állat, másrészt hogy nincs elég, jó minőségű, nyár végén is legelhető terület. Megvan viszont – igazi nemzeti kincsként – az éppen az ártéri legeltetésre kifejlesztett magyar szürke marha, amely a jelenlegi elvadult területeket is tudja hasznosítani, egyszerre adva egészséges húst és egészséges kultúrtájat. Az állomány felfejlesztése és piaci biztonságának megteremtése állami támogatással, szakpolitikával elősegíthető, elősegítendő. A legelő területek az egynyári szántók és a faültetvények rovására kiegészíthetők, de itt nem csak mennyiségi kérdésről van szó. Ezen az alföldi éghajlaton a legelők többsége nyár közepére kiszárad. Gyakran már tavasszal azt láthatjuk, hogy „nem áll meg a jószág” a legelőn, mert a csapadék egyébként szokásos

36.

elmaradása miatt nincs mit ennie.5 A csapadék hiánya mellett a Tisza mélyre vágódott medre is előidézi a talajvízkészlet csökkenését, hiszen a jellemzően nagyon leszállt kisvizek idején a már átvágódott víztartó rétegekből a talajvíz a mederfalon rétegforrásokként tűnik fel és tűnik el.6 Ennek az áldatlan helyzetnek a kezelése miatt (is) szükséges a bevezetőben annyira hangsúlyozott árvízi vízkiengedés, -szétterítés és visszatartás. Hiszen árvízkor a megemelkedett vízszint megnövekedett helyzeti energiáját kihasználva szivattyúzás nélkül lehetne (a talajvízszinthez képest) felülre juttatni a vizet, azokba a természetes tározóterekbe, ahonnan a talajvíz természetes táplál(ód)ása a vegetációs időszak végéig biztosítva lenne. Az árvízkor elöntött - úgy értem a mentett oldalon is, tudatosan elöntetett területeket – melyek többszörösen meghaladják az állandó vízfelülettel meghagyandó ártéri tavak területét – a víz visszavonulása után rét- és legelőgazdálkodással lehetne, kellene hasznosítani. A valódi ártéri gazdálkodás komplexitására itt van egy jó példa: természetesen az ármentes szinteken is ki kell alakítani azokat a területeket, ahová árvíz idején hajtható az egyébként a (mentett és mentetlen oldali) ártereken tartott jószág. A vizes élőhelyek a hullámtéren, ahogy az ártereken, a természetes mélyületekben, laposokban alakulnak ki. Ezek többnyire különböző korú medermaradványok, a hullámtéren sok a szabályozáskor levágott holtág, valamint ide kell sorolni a megmaradt kubikgödrök sorát is. A vizes élőhelyek fenntartására és működtetésére javasoljuk fokokkal történő bekapcsolásukat a főmederhez. Erre példa a Nagykörűi Kubikgödör Hasznosítási Program (BALOGH 2001/a). A fokgazdálkodás elvei szerint biztosítható a rendszeres vízpótlás, illetve az ökológiai anyagforgalom – még a partél magasságát el nem érő áradások esetén is. A hullámterekben a gyepek és a vizes élőhelyek arányának növelését az agrár, a vízügyi és a természetvédelmi indokokon túl a tájfenntartási és az idegenforgalmi érdekek is alátámasztják. Itt jegyzem meg, hogy szintén a többirányú hasznossága miatt mindenképpen javasoljuk a töltésoldalak juhnyájakkal történő legeltetését, járatását. ÖSSZEGZÉS A hullámtér használatára a következő területi tagolódást javasoljuk: 30-40 %

1.

Természetszerű erdők

2.

10-20 % a természetszerű erdőkkel nem fedett részeken, Iparszerű „erdők” és szántók, valamint kert és gyümölcsös helyenként - az agresszív iparszerű módszerek szigorú mellőzésével - faültetvények a hiányzó kubikerdők helyén, illetve a lefolyás miatt nem fontos területeken - alárendelve a hullámtér egyéb funkcióinak, vagyis a vízborítással számolva, nyári gát és kárpótlás nélkül

3.

50 % Gyepek és vizes élőhelyek, a galéria- és a kubikerdők közötti sávban, helyenként facsoportokkal illetve az árapasztók övzátonyi szakaszain - az inkább gazdasági és az inkább természetvédelmi feladatú területek elhatárolása - a legeltetés fajtája, módja, intenzitása területenként előírva (szm, bivaly, mangalica, juh) - különösen a vizes(ebb) élőhelyeknél egyéb haszonvételek is (nád, gyékény, fűz, gyógynövény, méhészet, vadgazdálkodás, lovas- és ökoturizmus, stb.).

5

a meder és a töltések mentén, illetve ahol ilyenek megmaradtak - kizárólag egy átfogó mentett oldali (ártéri) erdősítéssel egyidejűleg - cél a meglévő értékes állományok megőrzése, természetes életük fenntartása - a természetvédelmi és a vízlevezetési szempontok egyeztetésével helyenként tisztíthatók (főleg az árapasztók ki és bekapcsolódási helyeinél)

2002. jan-ápr. csapadékösszege Nagykörűben: 50,5 mm. (Évre vetítve 150 mm!), 2003. márc. 12. – júl. 12. között: 35,6 mm. (A vegetációs időszak legfőbb szakaszában! /Évre vetítve 100 mm.) 6 2003. jún., júl., aug. hónapjainak átlagos vízállása Szolnoknál –200 cm alatt maradt!

37.

galériaerdő

rét, legelő, egyéb

mentett oldali tájrehabilitáció

kubikerdő

1. ábra A tiszai hullámterek használatának javasolt területi tagolódása oldalmetszetben és felülnézetben

főmeder

A (természetszerű) erdők és a szabad területek elhelyezkedése. A főmederből oldalirányban a víz ki- és visszavezetésére szolgáló medrek (fokok), amelyek az ártéri laposokat fűzik fel a hullámtéren belül és kívül. A víz mozgása a vízjárás szerint, de a fővédvonalon épített műtárgy segítségével szabályozva. A mentett oldali tájhasználat alapja a területek vízjáráshoz viszonyított magassága.

A hullámtér használatának módszertani összegzéseként javasoljuk a 21. században elavultnak tekintendő közvetlen anyagi haszonszerzés helyett a hosszabb távú, valódi értéket teremtő és fenntartó módszerek használatát – már csak a terület speciális érzékenysége, lehetőségei és feladata miatt is. A termelési igényeket rendeljük alá a tájfenntartási igényeknek és hasznoknak, ami ráadásul megfelelő központi szabályozással, illetve az EU új agrárfinanszírozási rendszerében, a közvetlen jövedelmezőség és megélhetés igényeivel tökéletesen összeegyeztethető. Ez röviden az iparszerű módszerek és szemlélet helyett a természetszerű módszerek és szemlélet alkalmazását jelenti. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a 21. században a természet szolgáltatásai rendkívüli módon fel fognak értékelődni. (ld. még OLÁH 2002) Gondoljunk csak arra, amiből elvileg a legtöbb van a hullámtéren: a vízre. A tiszta víz a 21. század legfontosabb erőforrása lesz. Különösen indokolt a hullámtereknek, mint speciális tájrészleteknek, a fenti szellemben elkészített, gondos állami szabályozása, a megfelelő tájhasználat kialakítása és támogatása (földalapú támogatások, piacteremtés, a szövetkezések szervezése és támogatása, a helyi feldolgozás és a helyi piacok megteremtése, szakmai oktatás – környezeti nevelés, stb.). A hullámtéri rendezéssel párhuzamosan, az árvízvédelem mint részcél és a fenntartható élet mint végcél elérése érdekében a jóval nagyobb területre kiterjedő (mentett oldali) ártereken is végre kell hajtani a fentebb vázolt víz- és tájgazdálkodási reformot. Ehhez az alábbiakat szükséges és lehetséges megtenni: 1. Létre kell hozni egy mentett oldali ártérrendszert – nemcsak infrastrukturális jellemzőiben, hanem működtetésében is. Azokon a területeken, amelyek egy végső megoldásban is árterek lennének /lesznek (mert a Természet által ártérnek rendeltettek.) Ez egyrészt zsilipek, medrek, töltések (stb.) építését és átalakítását jelenti, másrészt a nem vízgazdálkodási infrastruktúra igazítását, korszerűsítését (utak, hidak, egyéb vonalas infrastruktúra, telephelyek, stb.) – vagyis így együtt a tiszai Magyarország felemelkedésének alapját.

38.

Ez hagyományos infrastrukturális beruházás: erénye, hogy a mostani hullámteres-levezetős vízgazdálkodási rendszer mellett, és a jelenlegi növekedés-orientált közgazdasági rendszerben megvalósítható. 2. Az érintett területek vízgazdálkodását és tájhasználatát az így létrehozott természetszerű(bb) (al)rendszerhez kell igazítani. A meglévő mezőgazdaság-irányító eszközök, vagyis az agrárszabályzók és -támogatások igazítása által, illetve a belvízi és öntözési üzemrendek, a terminológia és a szabályozás igazítása által. Ezek „hagyományos” bürokratikus intézkedések, melyek szintén nagyobb konfliktus nélkül végrehajthatóak ebben a mai rendszerben. TANULSÁGOK 1. Szükséges a hullámtér vízlevezetési kapacitásának növelése érdekében beavatkozásokat tenni, mert az eddigieknél jóval nagyobb, hevesebb árhullámok kezelésére is fel kell készülnünk. Bár látnunk kell, hogy ha a hullámtéri beavatkozásokat helyezzük az első helyre, még az árvízvédelmi biztonság sem oldható meg, nemhogy a helyes árvízkezelés gazdálkodás. 2. Lehetséges a hullámtér vízlevezetési kapacitásának növelése érdekében beavatkozásokat tenni, amennyiben megoldottuk a mentett oldalon hiányzó víz pótlását az árvízi víztöbblet kivezetése, szétterítése és részbeni visszatartása által. 3. Szükséges ugyanakkor természetszerű módszereket alkalmazni, illetve a természet rendszerébe nem illeszkedő módszereket nem alkalmazni (különös tekintettel a „hagyományos” folyószabályozási módszerekre), mert ezek káros és drága beavatkozások. Hosszú távon (tehát mostantól, de fokozatosan) a táj- és vízgazdálkodási eszközeinket és módszereinket hozzá kell igazítani a Természet eredeti eszközeihez és módszereihez. 4. Lehetséges a természetszerű módszerek alkalmazása, sőt: a fenntartható árvíz-kezelés, a fenntartható mezőgazdaság és a fenntartható fejlődés megvalósításának szükségszerűségei és lehetőségei egy irányba, ebbe az irányba mutatnak. A valódi megoldás csak komplex megoldás lehet, aminek kulcsa a megfelelő tájhasználat kialakítása. Balogh Péter

7

kutatásvezető – Tisza Tájközpont, Nagykörű

39.

7

ARCKÉPCSARNOK

Jürgen Köppen nagykövet, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának vezetője Német nemzetiségű, 58 éves. Közgazdaságtanból szerzett diplomát 1967-ben a Freiburgi Egyetemen, továbbá Berlinben és Melbourne-ben tanult. Gazdaságfejlesztéssel, Afrikát, Ázsiát és a mediterrán térséget érintő fejlesztési programok hosszútávú finanszírozásának kérdéseivel foglalkozott. 1975 óta az Európai Bizottságnál dolgozik. A Washingtoni EU Delegáció tagja is volt, de Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és Moldávia területén is otthonosan mozog (PHARE és TACIS programok). 2001. november 1-től hazánkban vezeti az EU Delegáció. Öt nyelven beszél. Nős, két felnőtt gyermeke van. -Sz. S.(Forrás: www.eudelegation.hu)

40.

KITEKINTÉS

Feltámasztható vagy sem? Avagy milyen lesz a magyar agrárértelmiség jövője És szükség is lesz rájuk, mert Magyarország 2004. február 12-én neves akadémikusok, egy folyamatosan fejlődésben lévő minisztériumi vezetők és egyetemi oktatók mezőgazdasági rendszerhez fog csatlakozni folytattak eszmecserét a magyar 2004. május elsején. A többfunkciós agrárértelmiség helyzetéről és a csatlakozás mezőgazdaság nem kizárólag a termelni tudó, rájuk rótt kihívásairól Gödöllőn. Dr. Vajdai hanem az ökológiai tájgazdálkodás rendszerét Imre (a Gödöllői Egyetem volt Diákjainak is ismerő, a társadalom Baráti Egyesülete - GEDBE„A többfunkciós mezőgazdaság titkára) a rendezvény szociális problémáira nem kizárólag a termelni tudó, szervezője a tanácskozás fő érzékeny szakembert hanem az ökológiai céljának a magyar követel meg. tájgazdálkodás rendszerét is agrárértelmiség szellemi Az agrárélet ismerete több ismerő, a társadalom szociális kapacitásának aktivizálását mint egyszerű foglalkozás: problémáira érzékeny tűzte ki. A cél eléréséhez hivatástudat, a természet és szakembert követel meg.” kiváló előadók mondhatták el ember szükségszerű véleményüket az agrárképzés kapcsolatának tervszerű korszerűsítéséről. A meghívottakon túl a irányítása. helyszínt sem illetheti kritika, hiszen az Horn Péter akadémikus az agrárértelmiség egyetem nyújtott otthont a tanácskozásnak. helyzetének megítéléséhez érdekes Aggodalomra csak az adott okot, hogy az szempontokat vetett fel. Véleménye szerint a idősebb generáció öregdiákjai mellől nyugaton végbement technológiai fejlődés hiányoztak a fiatalok. A XXI. század oda vezetett, hogy vannak olyan szakterületei gyermekeire épp úgy ráfér a bíztatás, mint a a mezőgazdaságnak, amelyekre egyáltalán húsz évvel ezelőtt végzett és biztos jövőt nincsen képzett magyar szakember, tehát remélő agrármérnökökre. A fiatalok közül viszonylagos munkaerő-hiánnyal küzd az sokan még inkább ágazat. Más nézőpontból „Az USA és az EU között zajló reményvesztettnek érzik pedig a jól képzett egyre éleződő agrárverseny magukat, és pályájuk hajnalán szakemberek következtében az EU agrárkényszerülnek arra, hogy akár „agyelszívása” követhető értelmiségének 60%-a talál egy mobiltelefon-szaküzlet nyomon, több síkon is. munkát az USA-ban.” eladójaként küzdjenek a Egyfelől vidékről mindennapi betevőért. Pedig Budapestre áramlik az ha hallották volna Németh Imre értelmiség, másrészről, pedig Budapestről agrárminiszter beszédét, akkor tudnák, hogy növekvő intenzitással vándorolnak az EU tagállamaiba. Oda kell figyelnünk azonban az • 2004-ben Magyarországon a nyugdíjazás Unióban zajló folyamatra. Az USA és az EU miatt 1500 fővel fog csökkenni az közötti, egyre éleződő agrárverseny agrárszakemberek száma; következtében az EU agrárértelmiségének • az Európai Unióban a korszerű és 60%-a talál munkát az USA-ban. A problémát komplex tudással rendelkező tetőzi, hogy az értelmiségi lét erkölcsi agrárértelmiség szerepe felértékelődött; tartalma sérül a XXI. században. Manapság • sok esetben kiemelkedő pozíciót lehet az tud tovább tanulni, akinek pénze van. A elérni a bankszektorban, ha valaki jártas a materiális javakért kapható diploma pedig mezőgazdaságban akkor büszkén, emelt gyorsan és könnyen meggazdagodni vágyó fővel hinnének abban, hogy a magyar értelmiséget szül. Népszerűtlenné válnak azok agráriumnak szüksége van rájuk. a tudományterületek, amik sok küzdelem és

41.

mondta Dr. Neszmélyi Károly, az OMMI főigazgatója. Egy agrárszakembernek nemcsak a szakmájában kell otthon lenni, rendelkeznie kell szociológiai ismeretekkel, és akár közösségi szerepet is vállalnia kell. Nagyon kevés tanulmány jelent meg az agrárértelmiségről az elmúlt tizenöt évben, A vitaindító tanácskozás délután hívta fel a figyelmet Dr. Vajdai Imre, a hozzászólásokkal folytatódott. GEDBE titkára. Jelenleg 90-95 ezer felsőfokú Dr. Medgyasszay László, országgyűlési végzettségű aktív agrárszakember él az képviselő az agrárértelmiség múltjánál időzve országban, ezt az értékes szellemi tőkét nem a ’70-es évek „virágkorát” idézte fel, amikor az „agrármérnökség” szabad veszni hagyni. 1997-ben „Az agrárértelmiségnek létszámában megerősödött, felmérést indított az Egyesület, az állam és a lakosság elismertsége, neve volt. A amelynek során a Gödöllői közötti kapocs-szerepet rendszerváltás után azonban Egyetemen végzettek kellene betöltenie.” érezhetően magára maradt, a elhelyezkedését, szakmai pályáját hivatalos értelemben vett követik nyomon, illetve aktuális közéleti szerepe egyre gyengült, mostanra már agrárkérdésekben kérik véleményüket. A szinte megszűnt, bár jelenleg is sok vizsgálatból kiderült, hogy jelenleg a agrárvégzettséggel rendelkező közéleti mezőgazdaságban (közvetve vagy szereplőt találunk hazánkban. A szakmai közvetlenül) a végzetteknek csupán fele párbeszédet – hiszen felelősséggel dolgozik. Talán nem is olyan költői a kérdés: gondolkodó és cselekvő emberek ők is – nem hol vannak a többiek, amikor hiányzik az kellett volna eddig sem elhanyagolni. Dr. agrárértelmiség a vidék életéből, sőt hiányzik Vajda László, az FVM főosztályvezetője a fiatal agrárszakember? Tudjuk, hogy a inkább az agrárértelmiség uniós diplomás agrárvégzettségűek hat százaléka csatlakozásunk során betöltött szerepét munkanélküli! Ráadásul a többieket sem hangsúlyozta ki: mennyire fog sikerülni a veszik kvalifikált munkaerőnek. A válaszoltak magyar agrárgazdaságnak áttérnie a Közös fele elégedett jövedelmével, zöme a Agrárpolitikára, illetve hogyan sikerül majd a nagygazdaságokban (nagybirtok, gazdálkodók átállása a szövetkezetek, társulások) látja a „jelenleg a nyitott piaci gazdálkodásra. jövőt. A magyar mezőgazdaság mezőgazdaságban A megváltozott színvonalát 52 százalékuk tartja végzetteknek csupán fele kereskedelmi viszonyokhoz közepesnek, jónak senki sem. dolgozik a szakmájában” kell majd alkalmazkodni a Nagyon várják egy hosszútávú gazdálkodóknak is. Az AKII főigazgatója, Dr. agrárstratégia kidolgozását. Legtöbben a Udovecz Gábor szerint lassan alkalmazkodik szakközépiskolákban látják az agrárium az agrárértelmiség. Legnagyobb bajnak azt jövőjét. A tennivalók közül különösen fontos tekinti, hogy a társadalom sem áll mellettük. a hazai munkaerő foglalkoztatásának Így elsősorban a fogyasztókat, majd a elősegítése, az agrár szellemi tőke munkába pénzvilágot, az önkormányzatokat, a állítása, a fiatal szakemberek helyzetének kulturális, tudományos világot kell javítása. A jövőbeli igényeket kell figyelembe meggyőzni, hogy a magyar termelőkkel venni az agrároktatás fejlesztési tervezésében, érdemes együtt gondolkodni, és együtt vélte Dr. Kocsis Károly, az EUTK (Európai dolgozni. Elengedhetetlennek tartja az agrárTanulmányok Központja) igazgatója. Védeni értelmiség önkritikáját, a hatékonyabb kell az ágazat érdekeit, több civil szervezettel érdekérvényesítő tevékenységet. Az agrárkell együttműködni. Dr. Turcsány Mihály értelmiségnek az állam és a lakosság közötti hiányolta a szakemberek biztonságérzetét, kapocs-szerepet kellene betöltenie. Az hovatartozását, szinte mindennapos, hogy agrárértelmiség képviselőinek maguknak kell neves agrárszereplők a puszta eldönteni, milyen értékeket képviselnek, megélhetésükért küzdenek. A tanácskozás verejtékes munka árán hivatottak az emberiség jövőjének javítását szolgálni. Az inspiráló és filozófikus gondolatok után tények következtek. És valljuk be őszintén, melyik szülő küldi gyermekét olyan pályára, amit a társadalom elfeledett megbecsülni.

házigazdája, a SZIE rektora, Dr. Molnár József az alábbi gondolattal zárta a találkozót: rövid távon az egyetemi képzések átalakítására kell törekedni, és emellett elengedhetetlen egy új „szerződés” kialakítása az agrárágazat és a társadalom között. A ’60-as években megszületett, a ’70-es években virágkorát élt agrárértelmiség, mint

társadalmi réteg nem öregszik, megújulni képes, s „feltámadásra” vár. Az újjászületés sikere csak a társadalom szemlélet-váltásától és nem utolsó sorban az agrárvezetés koordináló tevékenységétől függ. Balogh Beáta és Kripner Vera

SZOMSZÉDOLÁS

Erős a kishal, tanulhatunk tőle Mi történik egy olyan kis országgal, mint Szlovénia a kontinenssé duzzadó Európai Unióban? Ficánkolásnyi ideje sem marad déli szomszédunknak, és bekebelezi a „nagyhal”? A legfiatalabb európai állam azonban nem adja könnyen. Dinamizmusát, nyitottságát, optimizmusát, tenni akarását hazaszeretete fűti. Tudatos vállalás volt a csatlakozási folyamat elindítása. 1993. szeptemberében született meg a társulási megállapodás, innentől kezdve a szlovén politikusok döntéseikben az uniós csatlakozást tartották szem előtt. 1996-ban számos területen további együttműködési szerződéseket kötöttek, és még ebben az évben az ország felvételét kérték az Európai Unióba. Két évvel később kezdődtek el a tárgyalások, amelyeken a fejezetek lezárásában a csatlakozó országok közül mindig az élen jártak. Jól mutatja a tavaly márciusban megtartott népszavazás eredménye is (60%-os részvétel, 90%-os igenlés), hogy a lakosság ugyancsak tudatosan készül és pozitívan áll a bővítéshez. Dr. Janez Potocnik, a tárgyalások szlovén vezetője bizakodó az integráció eredményét illetően. Nemcsak gazdasági megerősödést, biztonságot vár, sokkal inkább országuk ismertségének növekedését. Olyan „barátságot” az Európai Unióval, amely egymás számára kölcsönösen hasznos lehet. Elismeri a nála jóval idősebb integrátor tapasztalatait, nem fél tanulni tőle; viszont friss, fiatal erőként ő is hozzá kíván tenni a nagy egészhez. Bár a mezőgazdaság nem a legfontosabb és legszínvonalasabban működő ágazat Szlovéniában, azonban hozzáállásuknak köszönhetően vannak olyan agrártermékeik, amelyek megállják majd az európai piacon is a helyüket. Az agrárium helyzete déli szomszédunknál A húszezer négyzetkilométer területű Szlovéniában kétmilliós népesség él, a lakosság nagyobb része (57%) vidéken, nem a nagyvárosokban, inkább azok környékén (az agglomerációban) koncentrálódik. Jellemzőek az egymástól távolabb, elszórtan álló házak, amelyekhez egy kevés gazdálkodásra alkalmas terület tartozik. A szlovén mezőgazdaságot a kisgazdaságok túlsúlya jellemzi, az átlagos üzemméret 3.2 hektár. A gazdálkodóknak csupán hat százaléka termel tíz hektárnál nagyobb területen. Ez az egyik oka annak, hogy a gazdálkodás szakmai szintje alacsony, ezáltal a termelékenység sem túl magas. A mediterrán és kontinentális klíma találkozásának jótékony hatása különösen a gyümölcsfélék és a bor minőségén tükröződik. A hegyvidéki területeken pedig legeltetésre alapozott állattartással találkozunk. A mezőgazdasági területek kevesebb, mint 30 százalékán folyik növénytermesztés, amelynek majdnem háromnegyede takarmány (legtöbb a kukorica). A terület többi részén kenyérgabonát és krumplit, valamint cukorrépát és komlót termesztenek. Zöldségfélék közül káposztát, babot és salátát termelnek nagyobb mennyiségben. A mezőgazdasági terület kétharmada gyep. Probléma viszont, hogy az erdők terjedése miatt csökken a legelők nagysága. A gyümölcstermesztés csekély szereplője az agrárgazdaságnak, leginkább almát, körtét, barackot, meggyet és cseresznyét termesztenek. Említésre méltó viszont, hogy a gazdák harminc százaléka foglalkozik szőlőtermesztéssel. Három borrégió található az országban: a tengerparti Primorje, a Száva medencéjében elterülő Posavje és a Dráva menti Podravje körzetek. Az állattartás főként legeltetésre alapozott szarvasmarha-tenyésztésre korlátozódik. Figyelemre méltó még a baromfi- és sertéságazat. Az előbbi a legjobban intenzifikált ágazat. A sertéstartásnál egyaránt jellemző a nagygazdasági- és a magántartás. Dél-nyugati

szomszédunk is újra felfedezte a lótartás fontosságát, már nemcsak a lipicai fajta tenyésztése köthető hozzájuk. Nagy hagyománya van a méhészkedésnek. A négyszáz élelmiszeripari vállalat közül 160 több mint félszáz munkást foglalkoztat. A nyolcvanas évek végén hanyatlásnak indult az ágazat, az elmúlt néhány évben azonban újra erőre kapott. Szinte a teljes tejfeldolgozás 14 középvállalat kezében van, de akadnak sikeres kisebb magáncégek is. Évente 380 millió liter tejet dolgoznak fel, aminek háromnegyed részét adják el a hazai piacon, a többi exportra kerül. A szlovén tejtermékek eséllyel indulnak a közös piacon. A húsfeldolgozás 40 üzem kezében van. Nemcsak a hazai piacot látják el, jócskán jut exportra is. Emellett 100 kisebb hentes is dolgozik. A sütőiparban 350 cég működik. Legtöbbször import gabonát dolgoznak fel, mert az éves búzatermés a hazai igénynek csak negyven százalékát fedi le. A sütőipari termékek közül például a tésztafélék 20%-át importálják. (Egy lehetőség a sok közül a szlovén-magyar együttműködésre. A Szerk.) Egyetlen cukorgyár van az országban. Négy európai szintű olajfeldolgozó üzem található, amelyek termékeiből külföldre is jut. Tizenöt takarmányt előállító vállalat működik. Hagyományosan nagy ismertségnek örvendenek a különféle gyümölcsből készült termékek és a szőlő. 18 nagyobb pincészet és egyre több kisebb pincészet várja a vevőket. A fehérborok közül ismertebbek a Laški és a Renski rizling. Két nagyobb sörgyártó cég telepedett meg az országban. Szlovénia több mint felét erdők borítják, Finnország és Svédország mellett a harmadik „erdőnagyhatalom” Európában. Az erdők egy része magánszemélyek kezében van: 350 ezer tulajdonos átlagosan 2.3 hektáros területtel. Az erdőgazdálkodás irányelvei a fenntarthatóságra, a természetközeli és a többfunkciós gazdálkodásra helyezik a hangsúlyt. Évente 1000 hektár körüli erdő regenerálódik természetes úton. 18 vadászati és vadtenyésztő központ van Szlovéniában. A kormány mezőgazdasági fejlesztési terve a következő célokat tűzte ki: stabil termékminőség, alacsony ár mellett az élelmiszerbiztonság kialakítása és megtartása; a vidéki életkörülmények megőrzése, a vidéki lakosság helyben tartása, a helyes földhasználat kialakítása, a vizek és a termőföld szennyezésének elkerülése; a feldolgozott termékek versenyképességének növelése; biztonságos jövedelem a termelőknek. Piaci lehetőségek Szlovéniában Az agrárium csupán közel öt százalékát adja az ország GDP-jének. Szlovénia nettó importőr az agrártermékek nagyobb részét tekintve. Behozatalra szorul gabonafélékből, cukorból, növényi olajokból, marhatakarmányból és déli gyümölcsökből. Tejből, baromfiból, sertéshúsból, komlóból és borból azonban túltermelés van az országban. Az élelmiszeripar és a fakitermelés a két nagy jövedelemforrás. A mezőgazdasági exporttermékek legnagyobb része a volt jugoszláv tagállamokba kerül, negyede az Európai Unióba, ahonnan az import több mint fele származik. Vidékfejlesztés szlovén módra A 2001-2006 közötti időtartamot felölelő szlovén Nemzeti Fejlesztési Terv mezőgazdasági és vidékfejlesztési céljai a versenyképesség elősegítése, a természeti erőforrások megőrzése, a vidéki lakosság megtartása. Stratégiai programjukba belefoglalták a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerkezeti átalakítását, a halászat és az erdészet fejlesztését, mindehhez megteremtve a szükséges szakmai tudásalapot. Az Európai Unión kívüli ország jelenlegi 12 régiójának fejlettsége (7 500-15 000 euró/fő GDP) vetekszik a görög, a spanyol vagy a portugál régiókéval. A hazánkkal határos Pomurska

régióban folyik főleg a mezőgazdasági termelés. A feldolgozóiparon kívül a turizmus ad még nagyobb számban munkalehetőséget az ott élőknek. Az idegenforgalom kitűnően szervezett. Szlovénia természeti adottságait (hegyvidék, tengerpart, termálvíz) nagyon jól ki tudják használni a vendéglátók, szolgáltatók: egész évben a legkülönfélébb programokkal és magas színvonalú kiszolgálással várják a turistákat. Szlovénia mint szomszéd Magyarország szoros kapcsolatot tart fenn Szlovéniával. Jószomszédi viszonyunk a regionális határmenti, illetve gazdasági együttműködésünk gyümölcse. Tagjai vagyunk egy négy országot magában foglaló (még Olaszország és Horvátország tartozik ide) 2000-ben alapított közösségnek, amely az Európai Unióba és a NATO-ba való sikeres integrálódást hivatott elősegíteni. Közös jövőbeli vállalkozásunk még Szlovéniával egy újabb (Rédics-Lendva) közötti vasútvonal megépítése, amelynek átadásával remélhetőleg mérséklődne a kamionforgalom. Lehetne még szorosabb ez a kapcsolat a két ország között, talán egyszer mi is igazi „barátságban” leszünk Szlovéniával. Forrás: Regions:Statistical yearbook 2003 www.dree.org www.uvi.si/eng/slovenia/publications/facts/agriculture/index.text.html www.fao.org www.slovenia-tourism.si/ Kripner Vera

INTERNETFIGYELŐ - HONLAPBÖNGÉSZŐ

Ebben a hónapban a nemzetközi internetes kereskedelem, az e-commerce mezőgazdasági árucikkekkel foglalkozó honlapjaiból mutatunk be kettőt. Ezek a webhelyek konkrét piaci helyeket is jelentenek, ahol valódi árukkal valódi kereskedés folyik. Ha a jelenlegi magyarországi helyzetben ez még kissé utópisztikusnak tűnik is, nem árt ismerkednünk vele, mert a jövő útja biztosan ez lesz. A harmadik bemutatott webhely általános mezőgazdasági információkat kínál az egész világra kiterjedően. http://www.farmworld.com/ Közvetlen üzleti információkat kínál mezőgazdasági árucikkekről és termékekről. A termények fajtái, ill. kereslet és kínálat szerint is szortírozza az egyes ajánlatokat. Szerepel benne kertészeti termékektől a gabonakereskedelemig, haszonállatoktól kezdve használt mezőgazdasági gépparkokig szinte minden, ami egy farmgazdaságban akár ötletként is felmerül. Nemzetközi mezőgazdasági eseményekről és aukciókról is tájékoztat. (Angol nyelven olvasható.) http://www.farms.com/ Azonnali "instant" piacot kínál szarvasmarhára, sertésre, baromfira, gabonára. Naprakész árfigyelést végez. Helyet ad egyéni hirdetéseknek is. Chat-vonalán közvetlen tárgyalási lehetőséget biztosít. Mezőgazdasági befektetésekhez, valamint földvásárláshoz is kínál információkat. (Angol nyelven olvasható.) http://www.agrisurf.com Bármilyen mezőgazdasággal kapcsolatos információ gyorskeresésére szolgáló honlap. Tematikusan összeszedve szerepel benne a falusi turizmustól kezdve a fenntartható agrárgazdálkodásig szinte minden internetes honlap. Például 1938 mezőgazdasági kutatással és képzéssel kapcsolatos linket ismertet, a haszonállatokról 2552, mezőgazdasági gépekről és berendezésekről pedig 2537 webhelyet tart számon. 657 agrárfolyóiratot és újságot is felsorol. (Angol nyelven olvasható.) -Sz. S.-

KÖZLEMÉNYEK

A Kométa 99 Kft.-nél végzett vizsgálatokról A Kometa 99 Kft. a Food Control Consultants Ltd., tanácsadással foglalkozó magáncégtől kért véleményt a vágóhídja, daraboló és feldolgozó üzeme állapotáról és az Európai Unióba történő szállításokra való alkalmasságáról. A felkért szakértők 2004. február 24-27. között vizsgálódtak az üzemben. Az Európai Unió hivatalos ellenőreinek szokásos, minden részletre kiterjedő írásos jelentéseivel szemben, mindössze 17 sorból álló összefoglaló véleményük szerint az üzem megfelel az Európai Unió előírásainak. Az angol nyelven készült összefoglalóban –eltérően a Kometa 99 Kft. vezetői által a sajtóhoz is eljuttatott magyar nyelvű változattól- óvatos minősítéssel illetik a karbantartást és az üzem megfelelőségét. Az összefoglaló több pontban tartalmaz kritikai elemeket is. Ami az üzem alaprajzi elrendezését és az egyes tevékenységek, illetőleg anyagok útjának kereszteződését illeti, az összefoglaló készítői nem tértek ki azokra a nyilvánvaló hibákra, amelyeket az üzem vezetői a magyar hatóságok által végzett korábbi, megismételt ellenőrzések során elismertek, és kiküszöbölésükre intézkedési tervet készítettek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium méltányolja a Kométa 99 Kft. vezetőségének erőfeszítését, hogy számít nemzetközi tanácsadó cégek tapasztalataira is, annak ellenére, hogy tudja: - az ilyen típusú vizsgálatok nem adnak lehetőséget a kért engedély kiadására; - az exportjogosultság megállapítására kizárólag a magyar állategészségügyi hatóságnak van felhatalmazása. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ez úton is megerősíti az üzem képviselőivel és szakszervezeti vezetőivel történt megállapodást: amint a Kométa 99 Kft. hivatalosan jelzi a Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásnak, hogy valamennyi kifogásolt problémát orvosolta, a hatóságok haladék nélkül készek annak ellenőrzésére, és megfelelő teljesítés esetén az exportjog megadására irányuló eljárás megindítására. A Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás élére az FVM új vezetőt nevezett ki, és megszüntette az ügygondnok kirendelését. FVM Kommunikációs Önálló Osztálya

Hova lehet benyújtani a hitelkérelmet? A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatja a mezőgazdasági termelőket, integrátorokat, termelői szerveződéseket, élelmiszeripari vállalkozásokat, hogy az Európa-terv Agrár-hitelprogramról szóló 6/2004. (I. 22.) FVM rendelet alapján – a pénzintézeti saját forrásból történő hitelkihelyezés esetén a mezőgazdaság finanszírozásában résztvevő bármely pénzintézethez, az MFB refinanszírozási forrásából történő hitelfelvétel esetén az alább felsorolt takarékszövetkezetekhez és pénzintézetek területi fiókjaihoz nyújthatják be hitelkérelmeiket. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. által képviselt 161 takarékszövetkezet név- és címjegyzéke megtalálható az FVM honlapján (www.fvm.hu). Az igénylők ezentúl tájékozódhatnak a megyei földművelésügyi hivataloknál és a helyi takarékszövetkezeteknél. Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1.

Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 1051 Budapest, Nádor u. 16.

Raiffeisen Bank Rt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Erste Bank Hungary Rt. 1054 Budapest, Hold u. 16. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1056 Budapest, Váci u. 38. Postabank és Takarékpénztár Rt. 1075 Budapest, Rumbach S. u. 21 CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. 1027 Budapest, Medve u. 4-14. Budapest Bank Rt. 1138 Budapest, Váci u. 202. Inter Európa Bank Rt. 1054 Budapest, Szabadság tér 15. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. és a vele e konstrukcióra szerződött takarékszövetkezetek 1122 Budapest, Pethényi köz 10. HVB Hungary Rt. 1054 Budapest, Akadémia u. 17.

Commerzbank (Budapest) Rt. 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 8. Magyarországi Volksbank Rt. 1088 Budapest, Rákóczi u. 7 Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. út 10. Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet 6635 Szegvár, Szabadság tér 1. Soltvadkerti Takarékszövetkezet 6230 Soltvadkert, Ifjuság u. 4. Mecsek és Vidéke Takarékszövetkezet 7695 Mecseknádasd, Rákóczi F. u. 40. Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet 2351 Alsónémedi, Fő u. 66. Tiszaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet 5430 Tiszaföldvár, Kossuth L. u. 139. Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet 3990 Füzesabony, Rákóczi út 58. FVM Kommunikáció

A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervről A március 8. és 10. napi sajtóorgánumokban, valamint több környezetvédelmi szervezet által a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon belül az agrár-környezetgazdálkodási források átcsoportosításának kezdeményezéséről szóló cikkekkel és nyilatkozatokkal kapcsolatban a Minisztérium az alábbiakat közli. Az FVM a megjelent sajtócikkek és nyilatkozatok megállapításait cáfolja, és az azokkal ellenkező, az agrár-környezetgazdálkodási támogatások forrásainak kiterjesztésére vonatkozó szándékait erősíti meg. Az EU általi jóváhagyáshoz szükséges pontosítások, módosítások kapcsán a 2003. szeptemberi állapothoz képest a minisztérium vezetésének nem áll szándékában a pénzügyi források csökkentése, sőt: az NVT 2004-2006-os árakra átszámított keretösszege mintegy 70 millió euróval nő. A hazai társfinanszírozási forrás a költségvetési törvényben rögzítetten, az FVM költségvetésében önálló költség-előirányzatként szerepel, ennek átcsoportosítására nem készült előterjesztés. A tervdokumentumnak – pénzügyi módosítás nélküli - 12-es változatának brüsszeli megküldése 2004. március 10-én megtörtént.

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások a 2002-ben beindított Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program eddigi tapasztalatait figyelembe véve kerültek átdolgozásra és az EU csatlakozást követően jelentős forrásnövekedés mellett a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervbe kerültek beillesztésre. 2004-ben várhatóan több mint 19 milliárd forint áll rendelkezésre, ami 2006-ig, a Terv pénzügyi ütemezése szerint, 29 milliárd forintra emelkedik. Az NVT-ben a megpályázható agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások a program összes forrásának 40,8%-át teszik ki. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2003. szeptemberében hivatalos benyújtásra került Brüsszelben. Az Európai Unió Bizottságának jóváhagyásához szükséges további szakmai egyeztetés folyamatosan zajlik és a végéhez közeledik a brüsszeli illetékesekkel, valamint független szakértők bevonásával. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatási kereteinek legnagyobb részét az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások teszik ki. Ennek a területalapú támogatási rendszernek kiemelt célja a környezetkímélő agrotechnikák bevezetése által elérni kívánt mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése mellett, kiegészítő jövedelmet biztosítani a gazdálkodók számára. FVM Kommunikációs Önálló Osztály

Az Amerikai Egyesült Államokban előforduló madárinfluenzával (HPAI) kapcsolatos intézkedések Az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztályának 30177/5/2004. számú Közleménye. Az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya az 1995. évi XCI törvény 6.§.(4) c) pontjában biztosított jogkörénél fogva az alábbi 30177/5/2004. számú Közleményt adja ki. Az Európai Bizottság 2004/187/EC számú határozatában madárinfluenzával kapcsolatosan bizonyos védelmi intézkedéseket rendelt el az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozóan. A Bizottság határozatát is figyelembe véve, a 30177/2004. sz. Közleményben foglaltakat kiegészítve, azonnali hatállyal, további intézkedésig az alábbi rendelkezést léptetjük életbe: 1. Tilos behozni az Egyesült Államok területéről: -élő baromfit, futómadarakat, tenyésztett és természetben vadonélő szárnyasvadat és ezen fajok keltető tojásait, -baromfitól eltérő fajú madarakat, beleértve a tulajdonossal együtt utazó kedvtelésből tartott madarakat is, -étkezési árutojást. 2. Ugyancsak tilos behozni az Egyesült Államok területéről: -baromfi, futómadarak, tenyésztett és természetben vadonélő szárnyasvad friss húsát*, -az említett fajok előkészített húsát és húsából készült vagy húsát tartalmazó húskészítményeket. 3. A 2. pont alatt említett termékek behozatala engedélyezhető, amennyiben 2004. január 27-e előtt levágott madaraktól származnak. 4. A 3. pontban említett termékeket kísérő állategészségügyi bizonyítványra (kereskedelmi dokumentumra) az adott állatfajra vonatkozó az alábbi megnevezéseket kell felvezetni: "a 30177/5/2004. sz. FVM közlemény 3. pontja értelmében 2004. január 27-e előtt levágott állatokból származó friss baromfihús /friss futómadár húsa /természetben vadonélő szárnyas apróvad friss húsa /tenyésztett szárnyasvad friss húsa /baromfi, futómadár, természetben vadonélő vagy tenyésztett szárnyasvad húsát tartalmazó vagy húsából készült húskészítmények /baromfi, futómadár, természetben vadonélő vagy tenyésztett szárnyasvad friss húsából készült vagy húsát tartalmazó előkészített hús (a nem megfelelő rész törlendő)". 5. A 2. pont alatt említett baromfi, futómadarak, természetben vadonélő és tenyésztett szárnyasvad húsát tartalmazó, vagy húsából készült húskészítmények behozatala engedélyezhető amennyiben az említett fajok húsa a 97/222/EC Bizottsági határozat mellékletének IV. részében szereplő B, C vagy D pontokban megjelölt speciális kezelések valamelyikén átesett.

Dr. Bálint Tibor főosztályvezető (forrás: FVM - Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály, 2004.02.25) * a rendelkezés értelmében friss baromfihús: az a baromfihús (ideértve a vákuumcsomagolt vagy védőgázas csomagolású húst is), amelyet hűtésen, illetve fagyasztáson kívül másként nem kezeltek (70/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet)

Általános állategészségügyi behozatali engedélyek Az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya az 1995. évi XCI törvény 6.§.(4) c) pontjában biztosított jogkörénél fogva az alábbi 30307/2004 számú közleményt adja ki: Az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya a 41/1997.(V.28.) FM. rendelet 1. sz. mellékletével kiadott Állategészségügyi Szabályzat 97.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével, amely szerint: "A minisztérium az előzetes engedélyt országokra és/vagy árukra, egyedi kérelem nélkül, általános érvénnyel - változtatásig vagy visszavonásig – kiadhatja", a következő áruféleségekre, a mellékelt minta szerinti állategészségügyi bizonyítványok feltételeinek maradéktalan betartásával, 2004. február 11-étől 2004. április 30-ig engedélyezi a behozatalt előzetes állategészségügyi engedély nélkül a kiegészítő dokumentumokban szereplő országcsoportokból. (Lásd: www.fvm.hu) 2004. május 1-től, az állategészségügyi ellenőrzésre kötelezett áruk nemzetközi forgalmával kapcsolatban az Európai Unió szabályozása lép életbe. A változásokat a megfelelő időben számos fórumon közzé fogjuk tenni. Az élő állatok importja esetén a karanténozás helye szerint illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás által kiadott karantén-igazolást a beléptetéskor az állategészségügyi határállomás állatorvosának ellenőrzésre és hitelesítésre be kell mutatni. A felsorolt árucsoportokon kívüli termékek esetében továbbra is érvényesek a Főosztály 22505/1997.sz., a 42124/1999. sz., a 33915/2001. sz., valamint a 9759/2002. sz. közleményeiben előírtak. A közlemény hatálybalépésével, a korábbi 14352/2003 sz. közlemény hatályát veszti. Dr. Bálint Tibor főosztályvezető (forrás: FVM - Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály)

KÖNYVESPOLC

Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról Ez, az immár második kiadásban, bővített tartalommal megjelent kézikönyv eredetileg a kis- és középvállalkozóknak szól. Mivel az Európai Unió elsősorban gazdasági közösség, jogi szabályozásának és gyakorlati eszközrendszereinek ismerete minden uniós polgárnak érdeke. A 38 munkatársból álló népes szerzőgárda tömören és közérthetően foglalja össze az Unió vállalkozáspolitikáját, a vállalkozásokra vonatkozó közösségi jogszabályokat, a termékek, szolgáltatások és a tőke szabad áramlásával kapcsolatos tudnivalókat. Részleteiben is taglalja a vám- és versenyszabályozást, a közbeszerzésekre, a szellemi tulajdon védelmére, a szabványokra és terméktanúsításra vonatkozó ismereteket. Egy teljes fejezetben tárgyalja az Európai Unió támogatáspolitikáját, külön kitérve a Közös Agrárpolitikára, a Strukturális Alapokból igényelhető támogatásokra és a SAPARD-programra. Eligazít továbbá a nemzetközi pénzügyek és a számviteli szabályozások területén is. A könyv azonban a tisztán gazdasági aspektusokon túl többre vállalkozik: külön fejezetet szentel a szakképzésnek és felnőttképzésnek, a személyek szabad mozgásának, a munkavállalásnak, a szociális ügyeknek és foglalkoztatáspolitikának, a kutatás-fejlesztésnek, valamint a környezet- és fogyasztóvédelemnek. Foglalkozik az EU közösségi programjaival (oktatás, diákcsere, kultúra és népegészségügy), a tudásalapú társadalommal, az elektronikus gazdasággal és még pályázatkészítési tudnivalókkal is. A könyv végén bőséges összeállítást találunk mindazokról a hazai információs forrásokról, dokumentumtárakról és könyvtárakról, ahol ismereteinket az Unióról tovább bővíthetjük. A 430 oldalas, igazán alaposnak mondható anyagot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adta ki, Csillag István miniszter közvetlen ajánlásával. -Sz. S.-

Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai szerkesztők: Ángyán József – Tardy János – Vajnáné Madarassy Anikó A Környezet- és Tájgazdálkodás sorozat első köteteként jelent meg ez a könyv, melyet a februári Mezőgazdasági Könyvhónap keretében mutattak be a sorozat másik két mostanra elkészült kötetével együtt. A sorozatban megjelenő könyvek egy egységes agrárstratégia elemeit alkotják, amely a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban körvonalazódik. Az Oktatási Minisztérium és az FVM támogatásával létrejött sorozatnak ez a kötete 31 szerző közreműködésével készült, ez a népes szerzőtábor is szimbolizálja azt a sokszínű tudásanyagot, amelyet a könyv nyújt az olvasóknak. A kötetet haszonnal forgathatják mind a mezőgazdaságban dolgozók, mind a környezet- és tájgazdálkodással foglalkozók, valamint a természetvédelmi szakemberek is. De mindenki számára hasznos olvasmány lehet, aki szívén viseli a környezetvédelem és a vidékfejlesztés ügyét. Az átfogó munka Magyarország védett és érzékeny természeti területeinek bemutatásán túl részletesen elemzi a mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolatát, és bemutatja a mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a vidék újraegyesítését célzó európai agrármodellt. A védett területeken folytatható mezőgazdálkodás modelljét a Hortobágyi Nemzeti Park példáján keresztül ismerteti. A kötet a közelgő EU-csatlakozásunk kapcsán igencsak aktuális kérdéseket tárgyal, miután az Unióban csak az olyan multifunkcionális mezőgazdaságnak van jövője, amelynek nem csupán a mezőgazdasági tevékenység színtere, hanem a vidékfejlesztés és a környezetvédelem szempontjait is szem előtt tartja. Ezt az újfajta szemléletmódot közvetíti ez a fenntartható fejlődés jegyében íródott mű. A terjedelme 625 oldal, megjelent a Mezőgazda Könyvkiadó gondozásában. P. M.

Bioéletmód I. A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért 2003. évi előadás-sorozatának szerkesztett gyűjteménye A kötetben az egészséges életmódról, a bioélelmiszerek fogyasztásának előnyeiről, a biokultúráról, bioetikáról szóló 26 előadás anyagait foglaltuk össze. A biokultúrában ez az első ilyen, széles áttekintést adó összeállítás. Az ökogazdaságokban folyó munkákról, életről Bodnár György és Rózsa Péter biogazdák vallottak, a biocsíráról, búzafűről Németh Attiláné, a biomézről, fogyasztásának élettani hatásáról dr. Szalay László, a kommersz táplálékokban, a késztermékekben rejlő veszélyekről, mérgekről, ezek biotermékekkel történő pótlásáról dr. Jánosik Zsuzsa, Benda Judit, Bokor Katalin, Dér Zsuzsanna, Nagy Melánia előadását olvashatják. A programban szereplő orvosok az életmód és a daganatos megbetegedések kapcsolatáról (dr. Farkas Ilona), a homeopátiás gyógyításról dr. Mátray Árpád szóltak. Az egészséges talajéletről dr. Solti Gábor, az ásványi anyagok gyógyhatásáról dr. Mátyás Ernő előadásai szerepelnek a kötetben. A témák sokszínűségét jelzi Parádi Andor a kiskerti praktikákról, Móra Veronikának a génmódosítás veszélyeiről, Csurgó Sándornak a biokozmetikumokról, dr. Bertha Zoltánnak a bio gyógynövényekről tartott előadásai. Nem szerepel a kötetben Ollé Sándornak, az ország első biopékjének nagy sikerű előadása sem, és a kismamák is kaptak hasznos információt Bódi Csabától, aki a bio bébiételekről értekezik. A 168 oldalas kötet a Sárközy Péter Alapítványnál rendelhető meg. Ára: 2.000.- Ft + postaköltség. S. G.

MEGEMLÉKEZÉS

Dr. Kozma Pálnak 1920-2004

9

3 éves korában elhunyt dr. Kozma Pál, a neves szőlész. 1920. július 11-én született Gyulaházán. Szülei: Kozma István és Komolai Borbála, földművesek voltak, négy gyermeket neveltek fel. A falusi elemi iskola hatodik osztályának befejezése után a kisvárdai Bessenyei György reálgimnáziumnak csak negyedik osztályát végezhette el családi okok miatt. Tanulmányait 1939-től tovább folytathatta a bajai Magyar Királyi Középfokú Kertészeti Tanintézetben, ahol 1943-ban kitüntetéssel érettségizett. Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság Tudományi Karán 1947-ben okleveles kertés szőlőgazda, ill. mezőgazdasági mérnöki diplomát, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság Tudományi Kara Gazdasági Tanárképző Intézetében, pedig 1948-ban tanári diplomát szerzett. Mindkettőt kitűnő minősítéssel. 1946-ban alapított családot. Felesége: Mincsik Erzsébet. Házasságukban 7 gyermeket neveltek fel (Ilona, Katalin, Ágnes, Pál, Judit, Zsuzsanna, István). 1947-ben nevezték ki szőlészeti és borászati felügyelővé. A tarcali, majd a miklóstelepi Kertészeti és Szőlészeti Szakiskolában tanári és szakfelügyelői munkakört látott el. 1949-ben az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság Tudományi Kara Szőlőtermesztési Tanszékén tanársegédi kinevezést kapott. 1950-ben adjunktussá, 1954-ben docenssé léptették elő, 1959-ben lett tanszékvezető. 1960-tól egyetemi tanár. 1990-ig, nyugdíjba meneteléig tanszékvezető egyetemi tanári beosztásban dolgozott. Az Agrártudományi Egyetem Növénytermesztési és Agrárökonómiai Karán 1950-1953 között meghívott előadó volt. Tudományos kutatásait 1948-ban kezdte még Miklóstelepen a Szőlészeti és Borászati Szakiskolában, és azt az Egyetemen intenzívebben tovább folytatta. Pályafutása során a következő kutatási témákban ért el, nemzetközileg is ismert és elismert eredményeket: szőlővirág- és virágzásbiológia (virág-morfológia, -szövettan, a virágtípusok divergenciája, evolúciója, a virágtípusok és típusváltozatok termékenyülési, termésképzési sajátosságai, fény- és elektronmikroszkópikus bélyegei, stb.); szelekciós és keresztezéses szőlőnemesítés, (intra- és interspecifikus hibrid fehér- és vörösborszőlő- s csemegeszőlő-fajták előállítása); a szőlő szerves és ásványi anyagcseréje, tápanyagforgalma, optimális tápanyagellátottságának diagnosztizálása levélanalízissel. Foglalkozott a szőlő transzspirációjával, a fitotechnikai műveletek fiziológiai hatásával, a szőlővesszők fiziológiájával, a csemegeszőlő-termesztés fejlesztésével. Eredményeit 23 önállóan írt tan- és szakkönyvben, monográfiában, 3 egyetemi jegyzetben, 14 szerzői munkaközösségben írt szakkönyvben, lexikonban, továbbá 170 önálló és társszerzős tudományos közleményben, 58 szakcikkben, 6 újságcikkben, vele készített újság- és rádióriportokban tette közzé. Több OMFB tanulmány társszerzője, két film narrátora volt. Összesen 51 tudományos közleménye jelent meg francia, német, olasz, angol, bulgár és orosz nyelven. Egy könyvét cseh, egyet bulgár, egyet orosz, egy könyvét olasz, egy könyvét pedig japán nyelvre fordították le és adták ki. Két nemzetközi írói közösségben alkotott tudományos monográfia társszerzője. Hazai és nemzetközi konferenciákon számos tudományos előadást tartott. integy 20 éven át vett részt a Kertészeti Egyetem és jogelődje felső vezetésében: 19571962 között főiskolai igazgatóhelyettes, 1962-1965 között rektorhelyettes, 1965-1971 között rektor, 1977-1983 között általános és tudományos rektorhelyettes. Rektorként az Egyetemi. Tangazdaság igazgatója is volt. Rektorhelyettesként az Egyetem költségvetési kísérleti üzemének, kísérleti telepeinek létrehozásával, a kutatások személyi és tárgyi feltételeinek a megteremtésével, bővítésével, a Lippay János Tudományos Ülésszak elindításával és többnek a szervezésével, az egyetemi KK tevékenység irányításával, az egyetemi sajtókiadványok gondozásával, a posztgraduális képzés szervezésével vett részt az Egyetem fejlesztésében. Rektorként az Egyetem központi épületének a megépíttetésével, az “Egyetem” cím elnyerésével, az Élelmiszeripari Kar megszervezésével, a Szüret utcai kollégium épületének megépíttetésével, a

M

Kecskeméti és a Gyöngyösi Felsőfokú Kertészeti technikumoknak az Egyetem Kertészeti Főiskolai Karává bevonásával, az Élelmiszeripari Karon a kétszintes képzés bevezetésével, a nemzetközi kapcsolatok kiterjesztésével, az oktatás és kutatás személyi és tárgyi feltételeinek a bővítésével tett szolgálatot a korszerű kertészmérnök-képzés megalapozásáért és fejlesztéséért. Több egyetemi. minisztériumi, tudományos társasági és más hazai bizottságban, nemzetközi szervezetben tevékenykedett tagként és vezetőként. Olvasott, írt, fordított német, francia, orosz és olasz nyelvű szakirodalomból. Többször képviselte Magyarországot nemzetközi hivatalos szakmai tanácskozásokon. Számos európai ország szőlőtermesztését tanulmányozta, de járt az USA-ban, Üzbegisztánban, Egyiptomban is. Nyugdíjba menetele után is kapcsolatban maradt a Tanszékkel, amelynek 1997 óta professzor emerítusza, s ahová rendszeresen bejárt. Számos szakmai közéleti funkcióját élete végéig betöltötte. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. Dr. Balogh István

KÖZLÖNY

A Hivatalos Lapban (Official Journal) megjelenő rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket a Hivatalos Lap L sorozatának januárban és februárban megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja mindazokat a mezőgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon a csatlakozásig tartó átmeneti időszakban és az után érinthetik. Magyarország A Bizottság 60/2004 (EK) számú 2004. január 14-i rendelete átmeneti intézkedéseket fektet le a cukor ágazatban a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozása miatt. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L9, 2004. január 15. 8. oldal A Bizottság 96/2004 (EK) számú 2003. december 30-i rendelete számtalan intézkedést fogad el a cukor ágazatban a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozása miatt. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L15, 2004. január 22. 3. oldal A Bizottság 141/2004 (EK) számú 2004. január 28-i rendelete szabályozza a Tanács 1257/1999 (EK) számú rendelete alkalmazását a vidékfejlesztési intézkedésekben a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L24, 2004. január 29. 25. oldal A Bizottság 228/2004 (EK) számú 2004. február 3-i rendelete átmeneti intézkedéseket fektet le az 565/2002 (EK) számú rendelet alkalmazására a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozása miatt. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L39, 2004. február 11. 10. oldal A Bizottság 230/2003 (EK) számú 2004. február 10-i rendelete módosítja a 1972/2003 a (EK) számú rendeletet a kereskedelemre vonatkozó átmeneti intézkedések elfogadásáról a mezőgazdasági termékekben a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozásának az elszámolására. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L39, 2004. február 11. 13. oldal Támogatások A Bizottság 118/2004 (EK) számú, 2004. január 23-i rendelete módosítja a 2419/2001 (EK) számú rendeletet, amely részletesen szabályozza a Tanács 3508/92 (EK) számú rendeletetét az integrált adminisztrációs és ellenőrzési rendszerről bizonyos közösségi támogatásokhoz. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L17, 2004. január 24. 7. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004 (EK) számú 2003. december 5-i rendelete a gazdasági számításokról szól a közösség mezőgazdaságában (1). Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L33, 2004. február 5. 1. oldal A Bizottság 206/2004 (EK) számú, 2004. február 5-i rendelete módosítja a 2316/1999 (EK) számú rendeletet, amely részletesen szabályozza a 1251/1999 (EK) számú tanácsi rendelet alkalmazását a termelőket támogató rendszerről bizonyos mezőgazdasági terményekre.

Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 34, 2004. február 6. 33. oldal 2004/136/EC A Bizottság 2004. február 4-i határozata kizárja a Közösségben bizonyos kifizetések finanszírozását a tagországok részére az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) terhére ((C(2004) 194 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 40, 2004. február 12. 31. oldal A Bizottság 276/2004 (EK) számú, 2004. február 17-i rendelete bizonyos intervenciós hivatalok által kezelt marhahús pályázati úton történő eladásáról. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 47, 2004. február 18. 16. oldal A Bizottság 307/2004 (EK) számú, 2004. február 20-i rendelete módosítja a 1520/2000 (EK) számú rendeletet az export visszatérítés odaítélésének szabályozási rendszeréről bizonyos az Alapító Szerződés I. mellékletében nem érintett javak formájában exportált mezőgazdasági termékeknél, és az ilyen termékek esetében a visszatérítés rögzítésének feltételeiről. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 52, 2004. február 21. 35. oldal Halászat 2004/37/EC A Bizottság 2003. december 23-i határozata lefekteti a speciális feltételeket a Szerbia és Montenegróból importált halászati termékekre (C(2003) 5008) szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L8, 2004. január 14. 12. oldal 2004/64/EC A Bizottság 2003. december 30-i határozata módosítja a 2003/566/EK határozatot a kiadások megfelelőségéről, amelyet bizonyos tagországoknak ki kellett fizetni 2003-ben a közös halászati politika ellenőrzési, inspekciós és felülvizsgálati rendszerének bevezetésére (C(2003) 5221 szám alatt nyilvántartott listájáról) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L13, 2004. január 20. 34. oldal 2004/65/EC A Bizottság 2003. december 30-i határozata a kiadások megfelelőségéről, amelyet bizonyos tagországoknak ki kellett fizetni 2003-ben a közös halászati politika ellenőrzési, inspekciós és felülvizsgálati rendszerének bevezetésére (C(2003) 5228 szám alatt nyilvántartott listájáról) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L13, 2004. január 20. 36. oldal Zöldség-gyümölcs A Bizottság 85/2004 (EK) számú, 2004. január 15-i rendelete az alma fajták piaci szabványáról. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L13, 2004. január 20. 3. oldal A Bizottság 86/2004 (EK) számú, 2004. január 15-i rendelete a körte fajták piaci szabványáról. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L13, 2004. január 20. 19. oldal A Bizottság 103/2004 (EK) számú, 2004. január 21-i rendelete részletesen szabályozza a 2200/96 (EK) számú tanácsi rendeletben lefektetett intervenciós intézkedéseket és piaci visszahívásokat a gyümölcs- zöldség ágazatban. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L16, 2004. január 23. 3. oldal A Bizottság 177/2004 (EK) számú, 2004. január 30-i rendelete rögzíti a támogatást feldolgozásra szánt paradicsomra a 2004/05 piaci évekre a Tanács 2201/96 (EK) számú rendelete szerint. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 28, 2004. január 31. 10. oldal

A Bizottság 214/2004 (EK) számú, 2004. február 6-i rendelete a cseresznye piaci szabványáról. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 36, 2004. február 7. 6. oldal A Bizottság 229/2004 (EK) számú 2004. február 10-i rendelete felmentést ad az 565/2002 (EK) számú rendelet hatálya alól az engedélyek benyújtásának dátumára a fokhagyma importra 2004-től 2005-ig, az első negyedévre. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L39, 2004. február 11. 12. oldal Cukor A Bizottság 2196/2003 (EK) számú 2003. december 16-i rendelete módosítja a 1260/2001 (EK) számú rendeletet a cukor ágazati piac szabályozására Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 36, 2004. február 7. 13. oldal Gabonafélék A Bizottság 216/2004 (EK) számú, 2004. február 6-i rendelete módosítja a 1722/93 (EK) számú rendeletet részletesen szabályozva a 1766/92 és 1418/76 (EK) számú tanácsi rendeletek alkalmazását a termelési visszatérítésről a gabona és rizs ágazatban. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 36, 2004. február 7. 13. oldal Állattenyésztés, állati termékek 2004/70/EC A Bizottság 2004. január 6-i határozata 16-szorra módosítja a 2000/284/EK Határozatot a sperma gyűjtő központok elfogadott listájáról a harmadik országból importált ló spermára (C(2003) 5313 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L15, 2004. január 22. 34. oldal 2004/81/EC A Bizottság 2004. január 6-i határozata módosítja a Tanács 79/542/EK határozatot azon harmadik országok listájáról, amelyekből a tagországok importálhatnak szarvasmarhaféléket, lóféléket, juhot és kecskét, friss húst és hústermékeket, különösen beleértve bizonyos csatlakozó államokat (C(2003) 5352 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L17, 2004. január 24. 41. oldal 2004/82/EC A Bizottság 2004. január 15-i határozata módosítja a 2002/199/EK határozatot az élő szarvasmarha és sertés bizonyos harmadik országból történő importja állategészségügyi feltételeiről és az állatorvosi igazolásról (C(2003) 5353 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1).. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L17, 2004. január 24. 46. oldal 2004/83/EC A Bizottság 2004. január 6-i határozata módosítja a 98/371/EK határozatot a friss hús importjánál bizonyos csatlakozó államokra (C(2003) 5314 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L17, 2004. január 24. 52. oldal A Bizottság 130/2004 (EK) számú, 2004. január 26-i rendelete módosítja a 1518/2003 (EK) számú rendeletet, amely részletes szabályokat ír elő az sertéshús export engedélyezési rendszer bevezetésére. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L19, 2004. január 27. 14. oldal 2004/118/EC A Bizottság határozata 2004. január 28-án módosítja a 95/233/EK, 96/482/EK és 2001/751/EK határozatokat az élő baromfi, és keltető tojás importjára, a 94/85/EK, 94/984/EK és 2000/609/EK határozatokat a friss baromfihús, friss, tenyésztett lapos mellű madarak húsa, vad és

tenyésztett tollfosztott vadhúsra, a 2000/585/EK határozatot a vad és tenyésztett vadhúsra és nyúlhúsra és a 97/222/EK határozatot a hústermékek importjára, bizonyos csatlakozó államokból (C(2004) 125 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 36, 2004. február 7. 34. oldal 2004/144/EC A Bizottság 2004. február 12-i határozata módosítja a 97/467/EK határozatot a Bulgária és Magyarország felvételét a lapos mellű madarak húsának a tagállamokba importáló harmadik országok előzetes listájára (C(2004) 346 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 47, 2004. február 18. 33. oldal Tejtermékek A Bizottság 50/2004 (EK) számú, 2004. január 9-i rendelete módosítja a 2535/2001 (EK) számú rendeletet, amely részletes szabályokat hoz a 1255/1999 (EK) számú tanácsi rendelet alkalmazására az import kvóta nyitásában a tej és tejtermékekre és felmentést ad a rendelet hatálya alól. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 7, 2004. január 13. 9. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 2003/107/EK 2003. december 5-i irányelve módosítja a Tanács 96/16/EK irányelvét a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 7, 2004. január 13. 40. oldal A Bizottság 67/2004(EK) számú, 2004. január 15-i rendelete felmentést ad a 174/1999 (EK) számú rendelet hatálya alól az export engedélyek érvényességi idejére a tej és tejtermék ágazatban. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 10, 2004. január 16. 13. oldal A Bizottság 224/2004 (EK) számú, 2004. február 9-i rendelete meghatározza a 1255/1999 (EK) számú tanácsi rendeletben szereplő támogatást vajra és tejszínre vonatkozó privát tárolásra, és hatályon kívül helyezi a 2771/1999 (EK) számú rendeletet. Hivatalos Lap, 47. évfolyam, L 37, 2004. február 10. oldal Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Európai Integrációs Főosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklődni lehet a 301-4055-ös telefonszámon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetők a www.eu-info.hu oldalon.