Tartalom KÖSZÖNTÔ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1. MINÔSÉGI TEJTERMELÉS UNIÓS SEGÍTSÉGGEL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. HOSSZÚ TÁVRA TERVEZNEK AZ ABONYI GAZDASÁGBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. ÚJRA A KULTÚRÁÉ LESZ A BELEZNAY-KASTÉLY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. FONTOS ORVOSBIOLÓGIAI KUTATÁSOK AZ EGÉSZSÉGÉRT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. AZ ORSZÁG LEGMODERNEBB IRODASZERRAKTÁRA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSÉRT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. ELÉBE MENNEK A VÁLTOZÁSOKNAK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. SZAKMÁT ADNAK A RÁSZORULÓ FIATALOKNAK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. MEGSZABADULNAK A LAKÓK A MÉRGEZÔ AZBESZTTÔL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. VILÁGOS VÁROS, KISEBB KÖLTSÉGEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. PANORÁMA-KERÉKPÁRÚT ÉPÜL A DUNA MENTÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. ÚJ KÖRNYEZETBEN AZ ESÉLYEGYENLÔSÉGÉRT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
1
TISZTELT OLVASÓ! A magyar pályázók szorgalmának köszönhetôen több mint 1700 magyar városban és községben valósul meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatott fejlesztés. Minden második településen készül, vagy már el is készült olyan program, beruházás, amely az Európai Unió és a magyar adófizetôk támogatásával hozzájárul jobb, európai minôségû életfeltételeink megteremtéséhez. Több mint 14 ezren nyertek 2006 márciusának végéig az I. Nemzeti Fejlesztési Terv különféle pályázatain. Ezek európai mércével mérve is sikeres, példaértékû fejlesztési programok! Pályázóink érdeklôdésének, tehetségének és kitartó munkájának köszönhetôen 630 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás már a tagság elsô két évében gazdára talált. Ez pedig a 2006 végéig elosztható, teljes keret több mint kilenctizede! Hatezer sikeres pályázó bankszámlájára pedig márciusig megérkezett összesen 160 milliárd forint fejlesztési célú támogatás. Eddig 40 ezer új munkahely létrejöttéhez és 110 ezer munkahely megtartásához, vagyis 150 ezer család biztos megélhetéséhez járultak hozzá az Európai Unió támogatásával a magyar vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek programjai. Utak, iskolák épülnek szerte az országban, fejlesztenek, bôvítenek és versenyképesebbé válnak vállalkozásaink, napról napra lesznek élhetôbbek a településeink. Az európai uniós társfinanszírozású fejlesztések a Közép-magyarországi Régióban is éreztetik a hatásukat. A fôvárosban és Pest megyében több mint 4 ezer 200 sikeres pályázó eddig mintegy 150 milliárd forint fejlesztési forrást nyert a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain. Hatalmas összeg ez, olyan fontos fejlesztések, beruházások százait téve lehetôvé, mint amilyenek ebben a kiadványban is megtalálhatók. Több uniós tagországot megelôztünk az uniós források felhasználásában. Bebizonyítottuk: pályázóink szorgalmának eredményeként, az itt is olvasható programoknak köszönhetôen képesek vagyunk élni a tagság nyújtotta lehetôségekkel! Elért eredményeink biztatást jelentenek, hogy képesek leszünk a 2007-tôl a mostani háromszorosára növekvô uniós támogatások hatékony felhasználására. Magyarország mára sikeres, teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Budapest, 2006. április Dr. Szaló Péter a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke
3
Minôségi tejtermelés uniós segítséggel A Vácott mûködô Naszálytej Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Rt. egy AVOP-pályázat segítségével, 188 millió forintos beruházás részeként komoly újításokat vezetett be eszközeiben és a tejtermékek gyártásához szükséges berendezéseiben.
A Naszálytej jogelôdje már a hetvenes évek óta jelen van a piacon, mint Közép-Magyarország egyik jelentôs tejfeldolgozó üzeme. A száz százalékban magyar tulajdonú cég stratégiájának alapja az egészséges táplálkozást elôsegítô, sôt különleges igényeket kielégítô termékek gyártása, amelyre fo-
„Pályázatok nélkül nem lehet versenyképesnek maradni a piacon.”
KUK TITUS
4
lyamatos gyártmányfejlesztéssel törekszik, úttörô szerepet vállalva a bioélelmiszerek elterjesztésében is. – Nemrég még cégünk sem tudta megfelelô körülmények között tárolni a csomagolóanyagokat, ezért részben pályázati forrásokból építettünk egy majdnem 600 négyzetméteres, állványozható csomagolóanyag-raktárt, amely 28 millió forintba került – mondta Kuk Titus, a részvénytársaság vezérigazgatóhelyettese. – Szüksége volt a vállalatnak egy olyan pasztörizáló berendezésre is, amely megfelel az uniós normáknak. A tejkezelés so-
rán a nyomás- és hômérsékletviszonyokat folyamatosan ellenôrizni és elektronikusan rögzíteni szükséges. Így lehet biztosítani a nyerstej és a pasztôrözött tej megbízható szétválasztását. A 180 fôt foglalkoztató cég ipari padlótisztító berendezést, továbbá egy önürítôs tejfölözô berendezést is vásárolt az élômunka kímélésére és a nagyobb technológiai biztonság elérésére. – Laboratóriumi eszközöket is vásároltunk. Többek között egy automata vízdesztillálót, hogy a különbözô labormunkákhoz helyben legyen. Fontos beruházás volt annak a komplex automata adatgyûjtô rendszernek a beszerelése is, amely méri és regisztrálja a tárolóknak, az érlelôknek, hûtôraktáraknak a hômérsékletét – mondta Kuk Titus. – Hátravan még egy tejcsomagoló berendezés beszerzése, a hûtôraktár bôvítése,
illetve egy automata tisztítórendszer, amely a technológiai berendezéseinket mossa ki és fertôtleníti. A cégvezetô tapasztalatai szerint túl azon, hogy rugalmasabbá kell tenni a pályázati rendszert, a pályázóknak is meg kell érteniük, hogy milyen szigorú formai, tartalmi követelményei vannak a pályázatírásnak, valamint azt, hogy a pályázatok nélkül gyakorlatilag nem lehet versenyképesnek maradni ezen a piacon. – Magyarországon a nagymérvû import megjelenésével drasztikus mértékben romlottak a piaci viszonyok a tejiparban. Cégünk egy közepes tejipari vállalkozás, tudjuk és beláttuk, hogy ilyen típusú pályázatok nélkül nem tudnánk túlélni a tôkeerôs, multinacionális cégek között zajló uniós versenyt – véli a szakember.
VÁC
EU- és hazai támogatás: 75 millió forint Projekt összköltsége: 188 millió forint A projekt befejezése: 2006. augusztus 31. Fejlesztés helyszíne: Vác 5
Hosszú távra terveznek az abonyi gazdaságban Korszerû mezôgazdasági gépeket vásárolt európai uniós fejlesztési pénzbôl az Abonyi Mezôgazdasági Részvénytársaság, amely a gépesítés és más beruházások révén nemzetközi mércével mérve is korszerû agrárvállalkozássá nôtte ki magát.
– Az Abonyi Mezôgazdasági Rt. 1999 júniusa óta mûködik részvénytársaság formájában. Tevékenységi köre továbbra is a növénytermesztés és az állattenyésztés maradt. A növénytermelési ágazaton belül fôleg búza, árpa, kukorica, napraforgó és némi cukorrépa termesztése folyik. Fontos kiemelni, hogy e tevékenységeket egyre jövedelmezôbben végzi a társaság. Már a 2000. év minimális nyereséget hozott, ám
„Olyan beruházásokat tervezünk, amelyek megfelelnek a környezetvédelmi és az állatjóléti elôírásoknak.”
VISZLAI BÉLA
6
2002 óta folyamatosan növekszik az eredményünk, amely 2005 végén 160 millió forint volt. A vállalkozás a következô öt évre évi 130-150 millió forint közötti eredménnyel számol – mondta Viszlai Béla agrármérnök, a részvénytársaság igazgatóságának elnöke. A termelés kiszámíthatóságát és tervezhetôséget biztosítja a földbérleti szerzôdések hosszabb távra – általában tíz évre – történô megkötése. A társaságnak megvan a lehetôsége arra is, hogy terményei és termékei értékesítésére mindig a legkedvezôbb árajánlatot fogadja el. A termeléshez szükséges megfelelô minôségû vetômagot, mûtrágyát, növényvédô szereket folyamatosan biztosítani tudja a társaság. Mindezt nagyban elôsegítette az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program pályázatán nyert csaknem 71 millió forint, amelyet saját forrásból további 100 millióval kiegészítve a társaság korszerû erô- és munkagépeket tudott vásárolni. Az állattenyésztési ágazat is kiemelten fontos a társaság számára, mivel a megtermelt tej értékesítésébôl itt képzôdik rendszeresen a napi likviditást biztosító bevétel, tehát a tej a „napi jövedelem”. – Az állattenyésztésben elôtérbe kerültek az állatjólét szempontjai, az állattartási követelményeknek megfelelô fejlesztések megvalósítása. Ennek jegyében korábbi pályázatokkal sikerült felújítani a telepet, korszerûsíteni a fejôházat és megépíteni két szálastakarmány-tárolót. A tejtermelésben a minôségi tej nyerése a célunk. Ehhez rendelkezésre áll az állatok számára szükséges, megfelelô
összetételû és mennyiségû takarmány, amit magunk állítunk elô, és csak a szükséges kiegészítôket vásároljuk meg – mondta Viszlai Béla. Az Abonyi Mezôgazdasági Rt. minôségre való törekvését bizonyítja, hogy a cég megszerezte ISO 9001:2000 minôségbiztosítási tanúsítványt. A vállalkozás jelenleg 142 fôt foglalkoztat. Szakmai kérdésekben a társaságot irányító menedzsment dönt, amelynek tagjai egyben az igazgatóság tagjai is. A tulajdonosok hosszú távú gazdálkodási koncepciójára jellemzô, hogy az eredményt nem osztják ki osztalék formájában, hanem a társaság vagyonát növelik vele. A társaság a jövôben mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben olyan beruházásokat tervez, olyan gép-
vásárlásokat akar végrehajtani, amelyek megfelelnek a környezetvédelmi, állatjóléti, állattartási elôírásoknak. A fejlesztésekre azért is szükség van, hogy javuljon a vállalkozás jövedelmezôsége, és a költségek csökkenése révén is nôjön a mûködés eredményessége. Az új erô- és munkagépek beszerzése is a költségek csökkenésével járt, mivel csökkentek a javításokra és az üzemanyag-felhasználásra fordított költségek. A korszerûbb gépek hozzájárultak a termelés minôségi növeléséhez, ezáltal a gazdaságosabb termeléshez.
ABONY
EU- és hazai támogatás összege: 71 millió forint Projekt összköltsége: 170 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. december 31. Fejlesztés helyszíne: Abony 7
Újra a kultúráé lesz a Beleznay-kastély Hamarosan újra a régi pompájában láthatjuk a Beleznaykastélyt. Bugyi község legrégibb építészeti emléke az a barokk kúria, amelyet Beleznay János – Mária Terézia egykori tábornoka – építetett az 1730-as években. Az átépítések és a bontások miatt eredeti jellegzetességét mára szinte teljesen elvesztette, de a település önkormányzata mindent elkövetett azért, hogy egykori arculatát visszanyerje az épület.
A három út keresztezôdésében álló, csillag alakú, már a korabeli iratokban is kisvárosiasnak nevezett fôtéren található a Beleznay-kastély mellett, a községháza szomszédságában a
„A jobb sorsra érdemes kastély felújítására eddig nem volt forrásunk.”
SZATMÁRI BENÔ
8
két templom, a Szent Adalbert tiszteletére szentelt római katolikus (1761-ben épült), illetve a református templom (1783-ból). – A tér, amelynek összes épületét valamilyen mértékben felújították, összességében rendezett, hangulatos, de a jobb sorsra érdemes kastély felújítására eddig nem volt forrásunk – tudtuk a település a polgármestertôl. A külsô homlokzati felújítása, vagyis a Beleznay-kastély településközpontba illesztése a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programja keretében valósulhat meg. A település valamivel több mint 48 millió forint uniós pályázati forrást használhat fel a 64 milliós összköltségû beruházáshoz. A különbözet nagy részét pedig a Belügyminisztérium pályázati önerô-alapjából tudja finanszírozni Bugyi önkormányzata. Beleznay János fia szintén tábornoki rangot viselt. Nevét az egyház- és irodalomtörténeti mûvek is jegyzik. A királynô bizalmasaként 1773. szeptember 12-én a bugyi Beleznaykastélyban országos református konferenciát tartott egy fôkonzisztórium létrehozása céljából, amelynek világi elnöke ô, titkára pedig az általa patronált testôríró, Bessenyei György lett. A fiú, Beleznay Miklós és felesége, Podmaniczky Anna Mária a kor nagy mecénásai közé tartozott. Támogatta a sárospataki konviktus építését, melynek hálaadó küldöttségében a diák Kazinczy Ferenc is részt vett. A többször átépített U-alakú, barokk Beleznay-kúria falán mindkét író emléktáblát kapott.
– A mesterek a kivitelezési szerzôdés aláírása után már javában dolgoznak a kastély külsô felújításán – mondja Szatmári Benô. – Jelenleg a korhû utánzatú nyílászárókat készíttetjük el. Korábban, évtizedeken keresztül Áfész-üzletek voltak a kastélyban, elavult, csúnya portálüvegezéssel és redônyözéssel. Ezeket építjük most át. A kastély utca felôli részét díszes attikafal is díszíti, ennek a felújítását is elvégzik a kivitelezôk, a tervek szerint 2006. június 30-ig. A nyílászárók felújítása belsô átalakítást is jelent, de ez már nem része a pályázatnak. Ezzel együtt változik a kastély funkciója is. Az önkormányzat már kiszervezte az üzletet is, így nem lesz akadálya annak, hogy ide költöztessék a jelenleg rossz állagú épületben lévô könyvtárat és mûvelôdési házat. A
belsô átalakításra is megpróbálnak uniós forrásokat szerezni. A fôtéri kulturális központra biztosan lesz igény az e téren is nagy múltú községben, ahol a XVIII-XIX. század fordulóján, a felvilágosult és irodalompártoló földesúr kastélyában többször vendégeskedett Bessenyei György és Kazinczy Ferenc is. Ma pedig több országos hírû mûvészeti csoport mûködik a községben: népdal-, népzenei és néptánccsoport, amelyek évente többször rendeznek bemutatót. A településnek nem volt semmilyen nehézsége a pályázati szakaszban, a polgármester szerint nagyon jó csapat dolgozott a pályázaton, amelyet egy helyi pályázatíró cég készített el, és a terveket is helyi, a kastélyt jól ismerô építészvállalkozás készítette el.
BUGYI
EU- és hazai támogatás: 48 millió forint Projekt összköltsége: 64 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. június 30. Fejlesztés helyszíne: Bugyi 9
Fontos orvosbiológiai kutatások az egészségért A jövô gyógyászatának egyik legígéretesebb területe a sejtterápia, az ôssejtek alkalmazása. Bizonyos fejlôdési irányokba még nem vagy csak kevéssé elkötelezett sejtek szaporításával és fejlôdésük irányításával számos betegség válhat kezelhetôvé és gyógyíthatóvá. Az Országos Gyógyintézeti Központ Diószegi úti telephelyén 2005 márciusa óta folyik a kutatómunka. A kutatórészleg vezetôje nemzetközi hírû szaktekintély, dr. Sarkadi Balázs, a biológiatudomány doktora, a Haematológiai és Immunológiai Intézet vezetô fôorvosa.
Az intézetben mûködô, tíz kutató szervezet által kialakított HumánBiotech Kooperációs Kutatási Központ (KKK) tavaly
„Új lehetôségek nyílnak meg a betegek elôtt például a cukorbetegség gyógyításában.”
DR. SARKADI BALÁZS
10
nyert a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program pályázatán, amely négyszázmillió forint uniós forráshoz juttatja a tudományos együttmûködôket. Az elnyert támogatás mellé ugyanennyi önrészt is fel kellett mutatni, tehát összesen 800 millió forintból gazdálkodhat a KKK, amely szigetsejt- és ôssejt-laboratóriumot mûködtet, továbbá köldökzsinór-vérbankot tart fenn. A köldökzsinór-vérbank területén mintegy három éve folynak kutatások, de most próbálják kiszélesíteni, üzleti alapokra helyezni, nagyobb tömegeket érintôvé tenni ezt a tevékenységet. A pályázat egyelôre három évre szól, de úgy tudják, hogy még két hároméves ciklusban lehet pályázni hasonló feltéte-
lek mellett, így összesen kilenc év állhat rendelkezésükre ahhoz, hogy igazán modern, európai színvonalú, komoly nemzetközi eredményeket produkálni képes intézményrendszert alakítsanak ki. Nagyon jók a kapcsolataik a különbözô biotechnológiai cégekkel, szándéknyilatkozatuk szerint ugyancsak tevékenyen részt vennének a további ciklusok fejlesztéseiben is. A pályázat elôkészítésben komoly fennakadás nem volt, csak abban voltak problémák, hogy megtalálják azokat a társ kutatócsoportokat, amelyek a magas szakmai színvonal mellett tôkeerôsek is. Végül sikerült létrehozni a HumánBiotech KKK-t. – Igen nagy jelentôségû ez a projekt – mondja az intézet vezetô fôorvosa. – Az új lehetôségek kidolgozásával az úgynevezett helyreállító orvoslásban a különbözô sejteket, ôssejteket, más szervezetbôl kivett sejteket lehet alkalmazni arra, hogy helyreállítsunk károsodott funkciókat. Erre szervezôdött most egy összetett tudományos csoport, amely a szervátültetés és a szövetátültetés hátterét teremti meg. Ehhez fejlesztjük a szövettipizáló diagnosztikát, a köldökzsinór-vérbankot, amely kutatást és egészségügyi szolgáltatást egyaránt végezne. Emellett – szintén a szervátültetéshez – a transzplantációs klinikával együtt szigetsejt-átültetést dolgozunk ki, ami a cukorbetegség gyógyításában lesz fontos. Elindul az embrionálisôssejt-laboratórium, emellett fejlesztjük a génterápiás kísérleti laboratóriumot is. Új lehetôségek nyílnak meg a betegek elôtt, például a cukorbetegség gyógyításában a hasnyálmirigy-szigetek átültetésére. Ez olyan gyógyító módszer, amelyet a transzplantációs klinikán végeznek kísérleti fázisban; jelenleg is olyan készítményeket állítanak elô, amelyeket be tudnak majd ültetni. A
technológiát behozzák, kiépítik a labort, kifejlesztik a technológiai hátteret, amely Magyarország regionális centrumként mûködhet ebben a gyógymódban. Ugyancsak jó példa a májsejtátültetés. Nem egész májat ültetnek át – fôleg gyermekeknél –, hanem csak néhány sejtet szétválasztva, átültetve, hogy új májszövet alakuljon ki. A világban ez már kipróbált technológia, de itthon is meg szeretnék valósítani és sikeresen alkalmazni. A köldökvérbank már elindította szolgáltatását: csontvelôátültetéshez köldökvért is lehet használni. Ehhez szeretnének gyógyászati célú bankot létrehozni. Az intézet tervei között szerepel, hogy a jövôben inkubátorházat hoz létre a HumánBiotech-projektben részt vevô szervezetekkel közösen.
BUDAPEST
EU- és hazai támogatás: 400 millió forint Projekt összköltsége: 800 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2008. március 1. Fejlesztés helyszíne: Budapest 11
Az ország legmodernebb irodaszerraktára A Miller és Morrison Kft. a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának (GVOP) támogatásával építette fel Dunakeszi határában azt a logisztikai központot, amelyet méltán nevezhetünk Magyarország legmodernebb irodaszerraktárának. A beruházás részeként készült el egy 3 ezer 810 négyzetméteres, 9 méter hasznos belmagasságú raktár, valamint egy 1450 négyzetméteres bemutató- és ügyféltér a hozzá kapcsolódó kiszolgáló irodákkal.
– Történetünk azzal kezdôdik, hogy alapítása után a Miller és Morrison Kft. különbözô ingatlanokat vásárolt és adott bérbe más cégeknek, vagyis korábban ingatlanok bérbeadásával foglalkoztunk – emlékszik vissza a kezdetekre a modern logisztikai központ egyik tárgyalójában a cég ügyvezetô igazga-
„A pályázat írásakor tizenegyen voltunk. Ma már harminc embernek adunk munkát.”
WITTMANN RÓBERT
12
tója, Wittmann Róbert. – Mikor a közös tulajdonosi körhöz tartozó, fôleg irodatechnikai kereskedelemmel foglakozó Corwell Kft. kinôtte az összes bérelt ingatlanát, minket keresett meg azzal, hogy szüksége lenne egy korszerû, nagy raktárra. Korábban a két cég tárgyalt klasszikus logisztikai cégekkel is, de hamar kiderült, hogy a termékeikhez szükséges raktározási technológiával egyik cég sem rendelkezik. A logisztikai cégek ugyanis általában egész dobozt tudnak kezelni, náluk pedig gyakran kartonbontással néhány darabos kiemelésekre van szükség, ráadásul nagyon nagy a termékskála: a legapróbb eszközöktôl kezdve a millióféle íróeszközön át a többméteres vásznakig vagy éppen a 120 kilogrammos széfekig. Úgy döntöttek hát: maguk építenek egy központot. Így kezdôdött ez a 750 millió forint értékû projekt. Az elhatározás után a Corwell pénzügyi vezetôje foglalkozott azzal, hogy a beruházás mögé megkeressék a megfelelô pályázatot. Volt egy pályázati kiírás, ami abszolút megfelelt a céljaiknak. A pályázat egyik feltétele az volt, hogy ha valóban logisztikai központot akarnak létrehozni, akkor további cégeket is be kell
fogadniuk. Jelenleg három cégnek szolgáltatnak, és még így is van egy kevés szabad kapacitásuk. A GVOP-pályázaton 100 millió forintot nyertek. – Elmondhatjuk, hogy hihetetlenül nagy munka egy ilyen pályázatnak az elkészítése: nagyon alaposnak kell lenni mindvégig – mondja Hamerszki Anikó. – Szerencsére összesen csak egy hiánypótlásunk volt a teljes folyamat alatt. A Miller és Morrison Kft. tevékenységi köre mára némiképp módosult. Már nemcsak a cégcsoport ingatlanos cégének, hanem más vállalkozásoknak is nyújt logisztikai szolgáltatást. Az ügyvezetô igazgató szerint megeshet, hogy akár már középtávon is kinövik az új logisztikai központot is. Ebben az esetben valószínûleg új raktárt fognak építeni, amellyel a cégcsoporthoz tartozó Corwell is növekedhet. A fejlôdés ütemét jól jellemzi egyébként, hogy a Miller és Morrisonnál a pályázatírás idején 11 ember dolgozott, ma pedig már 30 fôt foglalkoztatnak. DUNAKESZI
EU- és hazai támogatás: 100 millió forint Projekt összköltsége: 750 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. május 31. Fejlesztés helyszíne: Dunakeszi, Székes dûlô 13
Az egész életen át tartó tanulásért Az európai jövô szempontjából létfontosságú az egész életen át tartó tanulás eszméje. A tagállamok egyetértenek abban, hogy az elkövetkezendô évtizedben az Európai Uniónak példát kell mutatnia e téren is a világ számára. Magyarországon is javában zajlik az ehhez kapcsolódó munka. A magyar szakképzés kvalifikációs szerkezetének teljes megújítását célozza az a program, amelyet uniós források segítségével végez el a Nemzeti Szakképzési Intézet.
– 1993-ban készült elôször olyan országos képzési jegyzék, amelybe bekerültek az állam által elismert képesítések.
„A cégeket komolyan érdeklik a képzési-foglalkoztatási kérdések.”
MODLÁNÉ GÖRGÉNYI ILDIKÓ
14
Azonban a jegyzék tartalma ma már elavult, ezért a szakmastruktúra alapján olyan új jegyzéket kell összeállítani, amely a gazdaság igényeinek megfelel – ismerteteti a reformok hátterét Modláné Görgényi Ildikó, az intézet fôigazgató-helyettese. Ennek megfelelôen a foglalkoztatás és a munkakörök elemzésébôl indultak ki. Munkakörelemzéseket végeztek, majd az eredményeket elemezték. Úgy próbálták összeállítani a csoportokat, hogy a kis, a közepes méretû és a nagyüzemek képviselôi is részt vegyenek az elemzésben. Kétnapos kikérdezés keretében mérték fel a projektben részt vevô cégek igényeit. A felmérést megelôzôen mintegy 9 ezer cégnek küldtek
ki kérdôíveket minôsítésre, amelybôl 8 ezer 80 vissza is érkezett (korábban eddig még sehol a világon nem értek el hasonló arányt). A cégek javaslatait azóta feldolgozta az intézet, így kiderült, hogy azok hol, miben igényelnek korrekciót. Vannak a rendszerben alap szakképesítések, de vannak olyan lehetôségek is, hogy ha az egyénnek nincs módja egy hosszasabb képzési folyamatot végigvinni, akkor ne úgy távozzon az iskolából, hogy semmije nincs, hanem lehetôsége legyen bizonyos idô és tanulás után rész-szakképesítést szerezni. Így csökken a lemorzsolódás, mert rugalmasabban kezeli a rendszer a résztvevôk eltérô tanulási képességét. A tervek szerint 2006. december 31-ig fejezi be a programot az intézet. Az Országos Képzési Jegyzék szerkezete egy 27 hónapos projektet követôen már elkészült. Folyik az államigazgatási egyeztetés, de ezzel párhuzamosan már megkezdték az egyes képesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek a kidolgozását is. – Tudni kell, hogy a moduláris felépítésnek köszönhetôen az állampolgár bármikor ki-, illetve visszaléphet, de ha egy képesítést megszerzett, azt is megnézheti, hogy milyen moduljai vannak, és mit kell tennie ahhoz, hogy gyorsan új képesítéshez jusson – mutat rá Modláné Görgényi Ildikó –, vagyis nem kell senkinek kétszer-háromszor ugyanabból a tárgyból vizsgáznia, mert illeszteni tudja új tanulmányait a régiekhez. A projekt újdonsága – folytatja –, hogy részletes munkaerôpiaci elemzésre épül. Jelenleg az intézet keretein belül mûködik egy programiroda, ahol 11 koordinátor dolgozik, de rajtuk kívül mintegy 7–8 ezer külsôs szakértô vesz részt a munkában. A szakértôket pá-
lyázatok révén választották ki. A szakmastruktúra átalakítására 5,3 milliárd forint uniós társfinanszírozású forrás áll az intézet rendelkezésére. – Azt hiszem, hogy a magyar szakképzés még egyszer nem fog tudni ennyi pénzt strukturális átalakításra fordítani – véli a fôigazgató-helyettes. – Ez teljes egészében uniós pénz, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Programja pályázatának keretében használhat fel az intézet. A program másik eleme a szakmai anyagok digitalizálása, amit az intézettel konzorciumban végez az Apertus Közalapítvány, valamint az Educatio Társadalmi és Szolgáltató Kht.
EU- és hazai támogatás: 5,3 milliárd forint Projekt összköltsége: 5,3 milliárd forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. december 31. Fejlesztés helyszíne: Magyarország 15
Elébe mennek a változásoknak A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Programja keretében kiírt pályázat alapján, európai uniós, állami és önkormányzati forrásokból térségi integrált szakképzô központot létesíthetnek Vácott. A központot a városban nagy hagyományokkal rendelkezô mûszergyártásra, a vas- és faipari szakmákra építve alakítják ki. Három év áll a szervezôk rendelkezésére ahhoz, hogy a környék szakközépiskoláira, szakmunkásképzô intézményeire alapozva létrehozzanak egy korszerû központot, megalkossák a képzési programokat és megteremtsék azok személyi és tárgyi feltételeit.
Az ilyen központok létesítését Európa-szerte az indokolja, hogy a munkáltatók a számukra fontos szakmákban azonnal hasznosítható képzettségû munkaerôt igényelnek, ugyanakkor a szakmák és a munkaerô-kereslet is gyorsan változik. A központok – a várakozások szerint – ezt az ellentmondást lesznek képesek feloldani.
„Ma már legtöbbször az átképzés hozza meg a kívánt eredményt.”
VOGEL ISTVÁN
16
– A pályázat 35 résztvevôje közül 16 nyert, közöttük két nem megyei jogú város, Cegléd és Vác. A tervek szerint az integrált szakképzô központok színvonalas mûködése a munkába álló új generációk több mint felének, tehát a fôiskolákon, egyetemeken tovább nem tanulóknak kínál majd versenyképes, elismert és piacképes szaktudást. Jelenleg zajlik a szakképzô központot üzemeltetô kht. technikai feltételeinek a megteremtése – tudtuk meg Vogel Istvántól, a kht. ügyvezetôjétôl. – Folyik a projekt elôkészítése, a szerzôdést hamarosan aláírjuk. Az egész központ korszerû informatikai rendszerre épül majd, vezeték nélküli internetes rendszert építünk ki, internetes alapú telefonokkal. A technikai kiépítés várható befejése 2007 márciusa, ekkorra lesz kész a befogadó épület belsô és külsô átalakítása. Az Európai Unió 760 millió forint támogatást ad a legkorszerûbb laboratóriumok, eszközök beszerzésére, felépítésére. Három év kell a megfelelô programok elkészítéséhez is, ezt kormányzati és önkormányzati pénzekbôl fedezik. Ezután a mûködtetés is a társaságra hárul. Legfôbb feladata az oktatás, leginkább az iskolai képzési rendszerben résztvevôk szakmai oktatása lesz. A programban több iskola alkot konzorciumot –
központosított órarend szerint. Ezzel kiküszöbölik azt a problémát, hogy több iskolában is ugyanazt a szakmát oktassák. A központ felállítása után ezek a szakmai képzések egy helyen valósulnak meg, így valószínûleg olcsóbb lehet maga az oktatás, valamint hatalmas elônye lesz, hogy az itteni képzés igazodni fog a munkaerô-piaci igényekhez. A projekt a térségben élô munkanélküliek mindegyikét érintheti. – A térség a foglalkoztatás szempontjából nagyon kedvezô helyzetben van, már most elmondható, hogy munkaerôhiány van, mivel jelenleg nem megfelelô a szakemberképzés – véli a projekt vezetôje. – Oktatnak ugyan az iskolák, de idôközben megváltoztak az igények. A megváltozott igényekhez jelenleg
nem vagy csak lassan tudnak alkalmazkodni az intézmények. Ma már legtöbbször az átképzés hozza meg a kívánt eredményt. Az ügyvezetô szerint továbbra is meghatározó lesz a munkaerôpiac átstrukturálódása. Nem feltétlenül diplomásokra, hanem középiskolai végzettségû jó szakemberekre lesz szükség az elkövetkezendô években. Vácott és térségében a legnagyobb igény várhatóan a fémipari és a szolgáltatás jellegû szakmákra lesz. A konzorcium elnöke, dr. Bóth János polgármester úgy véli, hogy a szakképzô központ nem fog az egyik pillanatról a másikra megoldani minden munkaerô-piaci problémát a térségben, de nagyon jótékony hatása lesz a folyamatokra.
VÁC
EU- és hazai támogatás: 760 millió forint Projekt összköltsége: 1,1 milliárd forint Projekt befejezésének dátuma: 2008. május 31. Fejlesztés helyszíne: Vác 17
Szakmát adnak a rászoruló fiataloknak A magyar iskolák pedagógiai eszközökkel többnyire nem képesek ellensúlyozni a társadalmi hátrányok tanulási eredményekre gyakorolt hatásait. Össztársadalmi érdek tehát a hátrányok felszámolását eredményesen szolgáló, új iskolai modellek kifejlesztése és elterjesztése, különös tekintettel az oktatás és a munka világa közötti átmenetet segítô, új oktatási formákra. Ilyen iskola mûködik már több éve sikeresen a Csepel-sziget déli csücskében.
A szigetszentmiklósi 1000 Mester Alapítványi Iskolában – ebben a dán típusú termelô iskolák mintájára mûködô intézményben – a térség hátrányos helyzetû fiataljait képezik önálló életvezetésre. Az itt tanuló gyermekek az általános iskolai képzésen túl megtanulhatják a kômûves, bôrdíszmûves vagy varró-
„Jó hangulatban, nagyon lendületes kezdéssel, jó szakembergárdával sikerült indítani a programot.”
JUHÁSZ ILDIKÓ
18
szakmát. A program kibôvítéséhez most a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Programjának pályázatával 107 millió forint uniós támogatást kap az iskola. – Projektünk 2005. március 1-jén kezdôdött a támogatási szerzôdés aláírásával – mondja Juhász Ildikó, az iskola igazgatója. – A pályáztatás és a felkészülés nem okozott nagyobb gondot, ugyanis az elmúlt években komoly tapasztalatokat szereztünk. Egyesületünk 1998 óta mûködik Szigetszentmiklós és Ráckeve térségében a hátrányos helyzetû fiatalok társadalmi reintegrációját elôsegítendô. Az iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzésünkben olyan célcsoporttal foglalkozunk, amely pedagógiai és szociális értelemben egyaránt halmozottan hátrányos helyzetû. A hagyományos szakképzési rendszerbôl lemorzsolódtak, iskolai kudarcaik következtében a tanulást megtagadták, a családi háttér hiánya az emberi értékek további devalválódásához vezetett. Az alapítványi iskola megteremti azokat a feltételeket, amelyek sikeresen hozzájárulnak a fiatalok önálló életvezetéséhez. A foglalkoztatással egybekötött szakképzés eredményességét az állami szakmai vizsgák igazolják. A fiatalok személyisége megváltozik, korábbi kudarcaik helyett a sikerorientáció válik számukra természetessé. A szakmai vizsga után a fiatalok elhelyezkedésében is segítséget nyújtanak, további foglalkoztatásukról is gondoskodnak. Jó hangulatban, nagyon lendületes kezdéssel, jó szakembergárdával sikerült elindítani a programot. Az eddigi eredmények nagyon biztatóak, a szakképzésben 92 százalékos volt a hatékonysági mutató, a foglalkoztatásban pedig
teljesítették a 78 százalékot. A szakemberekre is nagy feladat hárul, mivel nagy önfegyelmet, reagáló képességet, empátiát és nagyon sokszor lemondást követel ez a pedagógiai munka. 2004-ben 37 munkanélküli fiatal (köztük 18 fogyatékkal élô) szerzett OKJ-s szakképzettséget az iskolában. További 24 munkanélküli szakképzését kezdték meg, akik közül 22-en 2005-ben szereztek szakmát. Szakmáikat kimondottan a Csepel-szigeti munkaerô-piaci viszonyokhoz igazították, az utolsó évben nagy sikere volt a turisztikai ágazathoz kötôdô szakmáknak, valamint a kômûves és a szakács szakmának, illetve
a gyorsétkeztetési eladónak. A legnehezebb a célcsoportnak megfelelô, piacképes szakma megtalálása. A projekt 2006. július 30-án fejezôdik be szakmai vizsgáztatással, majd a nyomon követéssel. Az évek során sikerült jó kapcsolatot kiépíteni a térségbeli cégekkel és vállalkozásokkal, amelyek folyamatosan fogadják az iskolából kikerült fiatalokat. Ez jól illeszkedik az iskola fô céljához, vagyis ahhoz, hogy ne csak szakmát adjanak a tanulók kezébe, ne csak a foglalkoztatás szabályos elemeit ismertessék meg, hanem a nyílt munkaerôpiacon is legyen lehetôségük elhelyezkedni.
SZIGETSZENTMIKLÓS
EU- és hazai támogatás: 107 millió forint Projekt összköltsége: 107 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. július 30. Fejlesztés helyszíne: Szigetszentmiklós 19
Megszabadulnak a lakók a mérgezô azbeszttôl Országos méretûre bôvíthetô azbesztmentesítô program zajlik a budafoki Rózsakerti lakótelepen. A közegészségügyi szempontból nagyon fontos, országosan több mint húszezer lakást érintô munka komoly technológia hátteret igényel. Budafokon a kitartó önkormányzati munka meghozta az eredményt: uniós, állami és saját erôbôl finanszírozható a projekt.
Az azbeszt tûz- és saválló, ezért használták Magyarországon és világszerte mindenhol tûzvédelemre és szigetelésre,
„Az azbesztszigetelés cseréje nagyfokú óvatosságot és körültekintést igényel.”
IVÁN JÁNOS
20
fôként a ’70-es és a ’80-as években. Akkor még nem tudták, hogy ez az anyag igen veszélyes és rákkeltô is lehet. – Az egyébként csendes és virágos, szép Rózsakerti lakótelep 1070 lakásában használták ezt az anyagot – mondja Iván János, a kerület alpolgármestere. – Lakáson belül a strangszerelô aknákban közel egy négyzetméternyi azbeszt van beépítve, valamint a 49 négyemeletes, illetve két tízemeletes épület teljes alagsorának a födémét ezzel az anyaggal szigetelték. Az azbesztszigetelés cseréje nagyfokú óvatosságot, körültekintést igényel, mivel a szállongó por akár évtizedekkel késôbbi egészségügyi gondokat okozhat. Éppen ezért a kivitelezô cég szakemberei teljesen hermetikusan lezárják azokat a területeket, ahol éppen dolgoznak, és csak egy szkafanderszerû védôruhában lépnek be az úgynevezett fekete zónába. Iván János 2002-ben került a városrész alpolgármesteri székébe, ezután kezdett el foglalkozni komolyabban a városrész azbesztmentesítésével. Az ANTSZ szakemberei nemzetközi számítási rendszer alapján fogalmaztak meg ajánlást, amely szerint két éven belül el kell távolítani a házakból az azbesztet, ellenkezô esetben nagyon súlyos helyzet állhat elô. Kezdetben nem tudták pontosan, hogy milyen anyagi vonzata is lehet egy ilyen beruházásnak. Az önkormányzatnál azt gondolták: néhány tízmillió forint elég lehet arra, hogy az
összes házból eltávolítsák a mérgezô anyagot. Az alapos számítások után szembesültek a ténnyel, hogy a munkálatok költsége az önkormányzat költségvetéséhez képest hatalmas, mintegy 600 millió forint. Kezdetben úgy vélték, hogy az önkormányzaton belül létrehozott azbesztmentesítési alapban, illetve az ügyet felkaroló országgyûlési képviselôk erôfeszítései nyomán létrejött parlamenti azbesztmentesítési alapban elkülönített 40, illetve 30 millió forintból megkezdik a mentesítést. Tudták, hogy ez az összeg nem elegendô, de mindenképpen meg akarták kezdeni a mentesítést a lakók érdekében. Szerencsére idôben, 2004 elején értesültek arról, hogy a kiírtak egy pályázatot a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében. A pályázaton 3 milliárd 257 millió forintot állt rendelkezésre, többek között lakóépületek azbesztmentesítésére. Az önkormányzat úgy döntött, hogy a korábban létrehozott azbesztmentesítési alap összegét arra fordítja, hogy kifizeti a lakók helyett az ötszázalékos önrészt, és egyúttal megbízta a
projektet kezdeményezô alpolgármestert a projektmenedzseri feladattal. A pályázatot végül is elnyerték, és 2004 decemberében megkötötték a támogatási szerzôdést. Ezek után a közbeszerzési eljárással kiválasztott kivitelezô megkezdhette a munkát. Azóta meghatározott ütemterv szerint haladnak, folyamatos a házak alagsori azbesztmentesítése, már túl vannak több mint 30 épület alagsorának és 588 lakásnak a mentesítésén, a hátralévô két ütemben pedig 2006. július 1-ig befejezôdik az elsô magyarországi lakóépület-azbesztmentesítési program. A mentesítés végén a szakemberek méréseket végeznek, és csak akkor lehet átadni a területet, ha a laboratóriumi eredmények azt mutatják, hogy már nincs azbeszt a ház légterében.
BUDAPEST
EU- és hazai támogatás: 570 millió forint Projekt összköltsége: 600 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. július 1. Fejlesztés helyszíne: Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület 21
Világos város, kisebb költségek Nagyobb fény, kevesebb pénzbôl – utópisztikus képnek tûnt egykor. A technológiai fejlôdéssel azonban a közvilágítás területén is lehetséges nagyobb teljesítményt elérni kisebb ráfordítással. A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. nemrég fejezett be egy nagyléptékû közvilágítási programot, s ennek eredményeképp több mint nyolcvanezer lámpatestet cseréltek ki.
Gondolná, hogy a közvilágítás majdnem 500 éves? Az elsô, mai értelemben közvilágításnak tekinthetô rendszeres utcai világítást 1558-ban valósították meg Párizsban, míg nálunk 1777. november 9-én gyújtották meg Budán az elsô utcai lám-
„Az uniós támogatás segítséget jelentett abban, hogy a közvilágítás korszerûsítése befejezôdhessen a fôvárosban.”
KISS ZSUZSANNA
22
pát. Primitív olajmécses volt ez, bádogházzal, kócból sodrott kanóccal és gyenge fénnyel, de segített elindítani Buda, majd Pest „világos karrierjét”. A szakember szerint az azóta eltelt idôben a budapesti közvilágítás mind a technológiát, mind a rendszer méreteit vagy esztétikáját tekintve versenyképes Európában. – Mintegy 30 éve világítják meg a fôvárosi utcákat a fehér fényû higanygôzlámpák. A nagy fényerejû, ám sokat fogyasztó fényforrások egy részét a Budapesti Elektromos Mûvek Rt. a 90-es években energiatakarékosra cserélte, amivel körülbelül 15 százalékos áramdíj-megtakarítást ért el. A csere során
elôször a gyalogátkelôhelyeknél, a kiemelt csomópontoknál kerültek sárgás fényû nátriumlámpák a régi fehérek helyére, így is jelölve, hogy fokozott figyelemmel közlekedjenek az autósok – mondta a fôváros világítástechnikai munkálatait végzô Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. gazdasági igazgatója, Kiss Zsuzsanna. A cég a nagyszabású, a teljes várost érintô felújítás mellett évek óta több tízmillió forintot fordít a közterületi lámpaoszlopok rendbetételére, többek között a búrák lemosására, a ragaszok eltávolítására, az oszlopok átfestésére, a kábelek cseréjére, javítására, valamint az oszlopok környezetének takarítására. Lehetôségük volt különbözô pályázatokra, kedvezményes hitelekre, és a kiírásokat böngészve jutottak el a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programhoz, amelyen 133 millió forintot nyertek Budapest közvilágításának korszerûsítésére. Ez harmada a 400 millió forintos beruházásnak, amely során 8 ezer 100 lámpatestet cserélnek le. A felújítás elsôsorban a megrendelô fôvárosi önkormányzatnak hasznos, mivel a közvilágítás számláját ôk fizetik. De a lakosságnak is hasznos, mert a régi, elavult higanylámpák, illetve lámpatestek helyett korszerû világítótesteket szereltek fel, amelyeknek nagyobb a fényereje, a megvilágítás mértéke átlagosan több mint kétszeresére nôtt. A vissza nem térítendô támogatás segítséget jelentett ab-
ban, hogy a közvilágítás korszerûsítése befejezôdhessen a fôvárosban. A közvilágítás modernizálása során a már említett hagyományos, nagy energiafogyasztású lámpatestek helyett energiatakarékos, ráadásul lényegesen nagyobb hatásfokú lámpatestek kerültek a közterületekre. A korszerûsítési munkálatok fôként a II., III., XI., XII., XVIII. és a XXII. kerület közterületeit érintették, de szinte valamennyi kerületben történt lámpatestcsere.
BUDAPEST
EU- és hazai támogatás: 133,8 millió forint Projekt összköltsége: 400 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2004. november 30. Fejlesztés helyszíne: Budapest 23
Panoráma-kerékpárút épül a Duna mentén A kerékpáros turizmus iránt az utóbbi években egyre nô az érdeklôdés. A magyar kerékpárút-hálózat hossza már meghaladja a 2 ezer kilométert, és Budapesten is több mint 140 kilométer áll a biciklisták rendelkezésére. Ez nemzetközi összehasonlításban nem túl sok, éppen ezért kivételes öröm a kerékpárosok számára, ha új utak épülnek.
A Kerékpárral Közlekedôk Európai Szövetsége 1995 óta dolgozik az úgynevezett EuroVelo Project néven ismert úthálózati terv fejlesztésén. Az Európai Bizottság által finanszírozott programban 12 útvonal kialakítása szerepel, amely a na-
„Egy beruházás keretében valósul meg a terület vízvédelmi rendszerének kiépítése és a kerékpárút megépítése is.”
MIKSÓ KRISZTIÁN
24
gyobb városok érintésével összeköti földrészünk valamennyi országát. – Az Európai Unió által támogatásra javasolt 12 EuroVelo útvonal közül kettô vezet át Magyarországon. A 11-es jelû, 6 ezer kilométeres út a norvégiai Nord Camp-tôl Finnországon, a balti államokon, Lengyelországon és Szlovákián át jut hazánkba, és a Sárospatak-Szolnok-Szeged vonalon Belgrádon át vezet Athénig. A másik, a 6-os számú útvonal a franciaországi Loire-régiótól vezet Kelet-Európa felé, és Németországtól a Duna mentén halad egészen a Fekete–tenger torkolatáig. Ez utóbbinak lesz része a Szentendrén most épülô Duna-parti panoráma-kerékpárút – mondja Miksó Krisztián, a szentendrei polgármesteri hivatal munkatársa. – A város 2004-ben döntött úgy, hogy részt vesz a Regionális Fejlesztés Operatív Program pályázatán, amelynek segítségével a belvárost és a település déli határát összekötô mintegy 3 kilométer hosszú kerékpárutat megépíti. A kerékpárút megépítését az indokolja, hogy ezen a szakaszon a kerékpáros is a járdára kényszerül közvetlenül a forgalmas 11-es fôút mellett, így balesetveszélyes és nem egészséges a biciklizés. Az út nagy része közvetlenül a Duna-parton fut, szomszédságában, a másik oldalon ipari és katonai területek húzódnak, és az önkormányzat abban is reménykedik, hogy a fejlesztések eredményeként ezek az ipartelepi ingatlanok is felértékelôdnek és fejlôdni fognak.
A pályázat még 2004-ben elkészült. Az önkormányzat a projektbe partnerként vonta be azokat a szerveket, amelyeknek a területén áthalad a kerékpárút nyomvonala. Az út egyharmad része önkormányzati területen halad, kétharmada viszont állami tulajdon. Érintett a Honvédelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, de partner az Erdei Iskola Alapítvány is. A beruházás tervezett összköltsége 300 millió forint. Ebbôl a kivitelezési költségek 294 millió forintot tesznek ki. A kivitelezôt – két helyi céget – közbeszerzési eljárás során választották ki. Nagyon fontos, hogy szinte a teljes kerékpárút árvízvédelmi töltésre épül. Vagyis egy beruházás keretében megvalósul a terület vízvédelmi rendszerének kiépítése és a kerékpárút megépítése is. A jelenlegi töltést átlagosan mintegy egy méterrel emelik meg, erre kerül majd az aszfaltburkolat. Az egyméteres emelésre azért van szükség, mert a 2002-es nagy dunai árvíz idején igen komoly veszélybe kerültek az itteni lakóépületek, ingatlanok. Ugyancsak a beruházás része egy jól fel-
szerelt, nagyon szép területre tervezett kerékpáros pihenôhely. Ezen az egyébként a városlakók által is nagyon kedvelt, parkos, strandként is mûködô Duna-parti területen található nyilvános WC-t is felújítják a beruházás keretében. A kerékpárút és a megerôsített töltés, illetve a kiszolgáló létesítmények 2006. július 30-ig elkészülnek. Az út végig viszonylag nagy magasságban húzódik majd, nagyon szép látványban lesz majd részük a kerekezôknek. Ezért is hívják panorámaútnak. Az önkormányzat tervezi a meglévô kerékpárút kiváltását, hogy az út végig a Duna-parton fusson. Erre megvan az esély, ugyanis a szomszédos Budakalász is elnyert egy kerékpárútpályázatot, így reális az a terv, hogy a következô években Szentendrétôl Budapestig a Duna-parton vezessen egy jó minôségû kerékpárút.
SZENTENDRE
EU- és hazai támogatás: 285 millió forint Projekt összköltsége: 300 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. július 30. Fejlesztés helyszíne: Szentendre 25
Új környezetben az esélyegyenlôségért Együtt Európába – ezen a néven indította nagyszabású projektjét a Huszka Hermina Általános Iskola. Az esélyegyenlôség megteremtését fontos céljai közé soroló örkényi intézmény infrastrukturális fejlesztése a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) pályázatával valósult meg.
A Pest megye délkeleti részén, a gazdaságilag-társadalmilag elmaradottabb Dabasi kistérségben fekvô Örkény egyike azon településeknek, amelyek a Közép-magyarországi Régióban elsôként nyertek vissza nem térítendô támogatást az Európai Unió társfinanszírozásában, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében.
„Erre a nagyszabású beruházásra az önkormányzat saját erejébôl nem tudott volna forrásokat találni.”
KOVÁCS ISTVÁN
26
– Projektünk célja az európai szintû oktatási körülmények megteremtése egyrészt az épület mûszaki állapotának korszerûsítésével, másrészt az oktatás minôségében lévô különbségek csökkentésével és az integrált oktatás minôségének javításával – mondja a település polgármestere, Kovács István. – A Huszka Hermina Általános Iskolában a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülôk aránya 55 százalék, illetve 530 tanulóból 131 a sajátos nevelési igényû, illetve roma gyermek. Az integrált oktatás módszereinek fejlesztése, ennek részeként az esélyegyenlôségi tematika bevezetése csökkenti a hátrányos helyzetû diákok megkülönböztetését, segítve felzárkóztatásukat. – Az örkényi általános iskola az 1970-es években épült az akkori építésügyi szabványoknak megfelelôen. Azóta sajnos elavulttá váltak a nyílászárók, a fûtésrendszer, a tantermekben futó vízhálózati vezetékek, tehát ezeket fel kellett újítani – tájékoztat az elôzményekrôl a polgármester. – Építenünk kellett egy modern sportcsarnokot is, emellett fel kellett újítanunk az öltözôket, és megoldani az intézmény akadálymentesítését is. Létrehoztunk egy orvosi szobát, amely ma már alapfeltétel egy iskola mûködtetéséhez. Az épületben informatikai hálózatot, a tantermekben végpontokat alakítottunk ki, illetve szervert helyeztünk üzembe. Erre a nagyszabású beruházásra az önkormányzat saját erejébôl nem tudott volna forrásokat találni. Emiatt korábban gyakorlatilag csak részletekben tervezhettek, de a felújí-
tással együtt újfajta lehetôségeik nyíltak arra, hogy ne csak oktatási, hanem tágabb értelemben vett szociális feladatok ellátásra is vállalkozzanak. A szülôkkel, civil szervezetekkel, a kisebbségi önkormányzatok részvételével szervezhetnek most már programokat, kulturális rendezvényeket is. Délutánonként a szülôk számára lehetôvé teszik, hogy olyan családi programokat szervezzenek, amelyen a szülô és a gyermek is részt tud venni, ezzel erôsítve a gyermekek iskolához kötôdését. Az iskolának, illetve az önkormányzatnak vannak egyéb távlati tervei is, amelyek a mostani beruházásokhoz köthetôk. – Jelenleg folyamatban van egy pályázatunk, amely Örkény gesztorságával zajlik, és integrált település- és közútfej-
lesztést, illetve foglalkoztatást valósít meg. Ezek a beruházások is uniós forrásokat használnak fel. A pályázati folyamatban semmilyen nehézségük nem volt, nagyon korrekt partneri kapcsolatot sikerült kiépíteniük az összes érintett szervezettel. A kivitelezés 2005 márciusának végén kezdôdött, a munkálatok augusztus 15-én fejezôdtek be. A projekt összköltsége összesen 242,1 millió forint. Ebbôl 230 forint a ROP-programból, 7,2 millió forint a BM önerôpályázati alapjából, a többi pedig az önkormányzat saját forrásból származott.
ÖRKÉNY
EU- és hazai támogatás: 230 millió forint Projekt összköltsége: 242,1 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. augusztus 15. Fejlesztés helyszíne: Örkény 27
NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Telefon: 06 (1) 237-4400 Információs kék szám: 06 (40) 2004-94 Honlap: www.nfh.hu Nyomdai elôkészítés: PERJÉSI GRAFIKAI STÚDIÓ KFT. www.perjesi.hu Nyomdai munkák: KOMÁROMI NYOMDA ÉS KIADÓ KFT. Felelôs vezetô: KOVÁCS JÁNOS ügyvezetô igazgató Felelôs kiadó: DR. SZALÓ PÉTER a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke
