Tartalom. Köszöntő. øtinfo február 1. Köszöntõ

Köszöntõ

Köszöntő

Tartalom Az egészségügyi reformok hatása az ellátás eredményességére, megfelelőségére, időszerűségére és a hozzáférésre – I. rész

2

Aktuális hírek rovatunkban egy tanulmány első részét olvashatják arról, hogy az Egészségügyi Minisztérium, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Egészségügyi Világszervezet között 2008–2009, valamint 2010– 2011 között, két együttműködési megállapodás keretében olyan „monitoring eszköz” került kifejlesztésre, amely általános módszertani megalapozásként szolgál az egészségpolitikai intézkedések hatásainak nyomon követéséhez és értékeléséhez.

EmpNURS – Mentorprogram megvalósulása Magyarországon

6

GYEMSZI ETI Főigazgatóság által vállalt kötelező szakmacsoportos továbbképzések

9

A nemzetközi kapcsolatokat tekintve nagy érdeklődésre tarthat számot az Ápolási rovatban publikált projektbeszámoló, ami az EmpNURS-mentorprogram magyarországi megvalósulását mutatja be. A 2012-ben zajló program a GYEMSZI ETI Főigazgatóság és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet együttműködésében valósult meg. A 40 órás, akkreditált továbbképzés a mentorrá válás folyamatát dolgozta fel. Beszámolónkban olvashatnak a „Párbeszéd és kompetenciák az egészségügyben” – kutatási programról, mely kutatás a GYEMSZI ETI Főigazgatóság valamint az óbudai Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpontja (ZSKF TTK) közötti szakmai együttműködés keretében valósul meg. A vizsgálat 34 készségalapú kompetenciára koncentrál: pl. munkaszervezés, csapatmunka, kézügyesség, időbeosztás, rendszerező gondolkodás, konfliktuskezelés, munkabírás, kitartás, önálló munkavégzés. Jelen számunkban a migránsokat támogató rovat a Vándorok a paragrafusok között c. tanulmányba ad betekintést, amely a migráció jogi megítélésének fő szempontjait tárgyalja. Emellett a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. által készített kutatási zárótanulmány, a Migránsok és a magyar egészségügy I. részét is megismerhetik az érdeklődők. Az ETInfo valamennyi egészségügyi dolgozónak szóló rovatával kívánja segíteni a közös munkát, tanulást és tanítást, a bevándorlók eredményes beilleszkedését.

„Párbeszéd és kompetenciák az egészségügyben”

10

Statisztika

11

Gyakorlati tanácsok a természetgyógyászat eszköztárából

13

Vándorok a paragrafusok között

14

Migránsok és a magyar egészségügy – I. rész

15

Befogadó Egészségügy IV.

18

Zöld tippek – IV. rész

19

Pályázatok

20

Kedves Olvasók! A 2013-as év elején egyre inkább előtérbe kerülnek azok a projektek, amelyek a magyar egészségügy magasabb színvonalú működését és a nemzetközi kapcsolatok erősödését hivatottak szolgálni.

Továbbra se hagyják figyelmen kívül környezetvédelemről szóló rovatunkat, hiszen környezeti egészség nélkül nincs se társadalmi, se egyéni egészségünk! Kellemes időtöltést kívánunk minden kedves Olvasónknak! Az øTInfo szerkesztősége

øTInfo 2013. február

1

Aktuális hírek

Az egészségügyi reformok hatása az ellátás eredményességére, megfelelőségére, időszerűségére és a hozzáférésre – I. rész Az Egészségügyi Minisztérium, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Egészségügyi Világszervezet között 2008–2009, valamint 2010–2011 között, két együttműködési megállapodás keretében olyan „monitoring eszköz” került kifejlesztésre, amely általános módszertani megalapozásként szolgál az egészségpolitikai intézkedések hatásainak nyomon követéséhez és értékeléséhez. További cél volt egy olyan indikátorkészlet kialakítása és elemzése az előbbi módszertan szerint, amely alkalmas a 2006–2008 közötti magyarországi egészségpolitikai intézkedések, de kiemelten a 2007es struktúra-átalakítás hatásainak elemzésére. Jelen dolgozatban az indikátorkészlet kialakítását és elemzését foglaltuk össze röviden. Módszertan Az egészségpolitikai intézkedések minőségre gyakorolt hatásainak elemzése egyrészt vizsgálhatja az ellátás eredményét, másrészt az eredményességet befolyásoló, azt meghatározó folyamatjellemzőket, mint például az időszerűség, a hozzáférés, a folytonosság, a megfelelőség vagy a biztonságosság. Aktuális modellünkben az ellátás értékelése – az adatok elérhetőségét figyelembe véve – négy meghatározott komponens mentén történik: 1. hozzáférés (access): valamely megkezdett ellátási eseményen belül az ellátás egyik elemének a szükségletek szerinti igénybevételét vizsgálja (a szükséglet kritériuma a szakmai evidencia a nyújtandó ellátásra) 2. időszerűség (timeliness) vagy időben történő ellátás: annak mértéke, hogy a nyújtott szolgáltatás olyan időkereten belül valósul meg, amely valószínűsíti a beavatkozás elvárható egészségi eredményének teljesülését 3. megfelelőség (appropriateness): a szakmai ajánlások, irányelvek, legjobb gyakorlat szerinti ellátás mértéke 4. eredményesség (effectiveness): az elért egészségnyereség mértéke. Az intézkedések hatásának értékelésére olyan szakterületeket választottunk ki, ahol olyan egészségpolitikai intézkedések történtek, amelyeknek valószínűsíthető hatása van legalább egy vizsgált komponensre; megfelelő reguláris adatgyűjtés történt az indikátorok

2

meghatározására mind az intézkedések előtti, mind az azt követő időszakra; az intézkedések megtétele óta eltelt rövid idő alatt várható, hogy mérhető hatások jelennek meg; végül ahol volumenében jelentős betegszámot érintettek az intézkedések. Ezek alapján a következő szakterületek kerültek kiválasztásra és elemzésre: (1) kardiológia és stroke (keringésrendszer); (2) onkológia; (3) pszichiátria és addiktológia; (4) szülészet és neonatológia. A négy szakterületre összesen 16 indikátort definiáltunk, majd – a validitási problémák kiszűrése után – 12 felhasználásával elemeztük az egészségügyi szerkezetátalakítás hatásait. Az elemzési időszak a 2004–2009 közötti éveket jelentette, adatforrásként az OEP finanszírozás alapját képező kórházi- és járóbeteg szakellátás egyedi, de-perszonalizált azonosítóval ellátott, így összekapcsolható igénybevételi adatai, a szülészeti eseményeket tartalmazó Tauffer statisztika, illetve az érintett betegek hivatalos halálozási dátumai szolgáltak. Az indikátorok több lépcsőben, az érintett szakmák felkért képviselőivel folytatott konzultációk során alakultak ki. A klinikus szakértők az első megközelítésben kialakított indikátorok nyers elemzéseinek eredményét megkapva, strukturált kérdések segítségével, az elemzést végzőkkel közösen határozták meg a definíciókkal vagy az elemzés módszertanával kapcsolatban szükséges módosításokat. Módszertanát tekintve a hatásvizsgálat idősoros trendelemzésen alapul, kivéve a pszichiátria-addiktológia eredményességi indikátorát, ahol a trendelemzés mellett egy többváltozós regressziós elemzést is elvégeztünk. A statisztikai próbák között a gyakoriságok közötti szignifikancia vizsgálatot khi négyzet-próbával, az indirekt standardizálást logisztikus regresszióval, az erre vonatkozó szignifikancia vizsgálatot z-próbával végeztük. A többváltozós elemzés alapját logit regresszió képezte. Az idősoros trendelemzések nem alkalmasak sommás ítéletek megfogalmazására az egészségpolitikai intézkedések helyes vagy helytelen voltára vonatkozóan. Ez részben abból fakad, hogy a szakpolitikai intézkedések értékelése egy állandóan változó körülmények között zajló soktényezős folyamat, ahol ráadásul az összes létező befolyásoló tényező azonosítása vagy operacionalizálatósága lehetetlen, azaz sok a nem megfigyelt és nem így nem kontrollált változó. Arra van csupán lehetőség, hogy rávilágítsunk, mely területek igényelnek fokozott figyelmet, és milyen irányokban kell az oki kutatást tovább folytatni a pozitív hatások maximalizálása és a veszteség minimalizálása érdekében.

ø TInfo 2013. február

Aktuális hírek Az onkológiai és keringésrendszeri indikátoroknál SPSS 15.0 statisztikai és Mapinfo 8.0 térinformatikai szoftvereket használtunk. A pszichiátriai-addiktológiai és a szülészet-neonatológiai indikátorok elemzése során a nyílt forráskódú R statisztikai programcsomagot használtuk. A programozás során az alábbi R csomagokkal dolgoztunk: Hmisc, ggplot2, colorspace, maptools és xtable. Az adott szakterületet potenciálisan leginkább befolyásoló intézkedéseket az adott szakterület eredményeinek kifejtésekor említjük meg. Eredmények Keringésrendszer – Akut miokardiális infarktus (AMI) Az AMI ellátás értékelése kiemelt jelentőségű a nemzetközi programokban, hiszen ismertek evidencián alapuló szakmai ajánlások, amelyek alkalmazásával az érintett betegek túlélése, életminősége javítható. Az ajánlások egyik köre a percutan coronaria intervenció (PCI) alkalmazására, illetve a hatásosság szempontjából fontos időkeretekre vonatkozik. A 30 napos halálozás ezek mentén visszajelzést ad a szakmai munka minőségéről, beleértve a hozzáférést, időszerűséget és az ellátás megfelelőségét is. Az egy éves halálozás alakulásából következtetni lehet az elsődleges ellátás megfelelőségére, és az azt követő gondozási tevékenységre. Ez utóbbi kiterjed a rehabilitációra, a kockázati tényezők visszaszorítására és a gyógyszeres terápiára. Ezek alapján az elemzéshez választott indikátorok az AMI betegek PCI kezelési aránya (hozzáférés), a felvétel napján végzett PCI-k aránya (időszerűség), a 30 napos és 365 napos halálozás (eredményesség). PCI hemodinamikai centrumokban végezhető, amelyek száma évről-évre növekszik Magyarországon, javítva az érintett betegek hozzáférését az ellátáshoz. Az AMI betegek ellátását a hemodinamikai kapacitások növekedése mellett egyéb hatások is érhették: 2007 első félévében megváltozott a területi ellátási kötelezettség és átalakultak a kórházi kapacitások, bevezették, majd megszüntették a vizitdíjat. Adataink szerint az AMI esetek száma az elemzett időszakban viszonylag stabil (évente közel 17 ezer eset). Említést érdemel azonban, hogy 2007-ben az előző és következő évekhez képest az esetszám mintegy 5%-kal lecsökkent, amely jelenség az akkoriban hozott jelentős kórházi szerkezetátalakítás ismeretében figyelmet érdemel. (Említést érdemel, hogy az esetszám ezen változása a többi elemzett betegségcsoportot is érintette.) Eredményeink szerint a PCI-hoz való hozzáférés dinamikusan javul, az időszak során megháromszorozódott a PCI kezelésben részesült AMI betegek számaránya (1. ábra). Ez a növekedés ugyanakkor csak kevéssé tükröződik a halálozási mutatók alakulásában. A 40–69 éves AMI betegek 30 napos és 365 napos halálozása nem változott 2006 és 2009 között, mialatt


a PCI kezeltek aránya 15 százalékponttal emelkedett. Az összes AMI beteg esetén 2004-ben a PCI kezelések aránya 18,2% volt és a 30 napos halálozás 18,9%, 2009ben a kezeltek aránya 49,8% volt 17,1%-os halálozással. Az egy éves halálozás változása hasonló a 30 naposéhoz. Az időszerűségre vonatkozó indikátor, a felvétel napján végzett PCI-k végzése nem mutat lényeges változást az időben. Az eredmények értelmezését, így az indikátor alkalmazhatóságát korlátozza, hogy az adatállományban

1. ábra: Az AMI esetek körében végzett PCI kezelések aránya és a 30 napos és 365 napos halálozás alakulása 2004–2009 között évente

a BNO nem különíti el az ún. STEMI és NSTEMI kórformát, így a STEMI-re vonatkozó időkorlátok megfelelősége nem vizsgálható, illetve az órakeretek nem ismertek, ugyanakkor a két kórforma eltérő kezelési irányelvet igényel. Az AMI betegek hozzáférési, túlélési esélye jelentősen függ lakóhelyüktől. A megyék közötti különbségek jelentősek, különösen a PCI kezeltek arányában. Időben a megyék közötti különbségek nőttek, növelve ezzel a betegek esélyegyenlőtlenségét. Keringésrendszer – Stroke A keringésrendszeri témakör megfelelőségi indikátora a stroke betegek képalkotó vizsgálata a kórházi felvételkor. A stroke elkülönítő diagnosztikájához elengedhetetlen az agy képalkotó vizsgálata, mivel ez képezi az alapot a kezelési eljárás kiválasztásához. Jelen elemzés a CT vizsgálatokra terjed ki, de mivel az MRI vizsgálatok volumene a stroke diagnosztikájában nem jelentős, ez megállapításainkat nem befolyásolja. A stroke betegek száma 2007-re az előző években jelentett 64-67 ezer beteghez képest jelentősen, 57 ezer főre visszaesett, majd a jelentett esetek száma ismét emelkedett. A CT-vel diagnosztizált stroke betegek aránya alacsony, 44-48% körül változik, a nők esetében rosszabb értékű. A magasabb értékeket az időszak második felében mértük. Az alacsony arányt részben magyarázhatja a kódok között szereplő agyi infarktus (I63), ami nemcsak akut történéseket jelent és így nem biztosan van szükség képalkotó diagnosztikára.

3

Aktuális hírek

a kezelésekre vonatkozó finanszírozói kontrollt vezettek be; 2007-ben az akut fekvőbeteg ágyak 25,4%-kal csökkentek, és a kötelező ellátási területek is módosultak. 2007-ben bevezették, majd egy évvel később megszüntették a vizitdíjat, de nem kellett fizetni az onkológiai gondozásért és a kúraszerű kemoterápiás kezelésért. Az elemzések alapján megállapítható, hogy az onkológiai szakellátás helyzete a kemoterápiás kezelésen átesettek körében hozzáférés szempontjából jó, az indikátor értéke országosan javul, és 2009-ben már 95,4% volt annak ellenére, hogy a kezeltek száma az időszakban megkétszereződött: 2004-ben 36 ezer, 2009-ben 73 ezer kemoterápiás kezelési sorozatot jelentettek. A szakellátáshoz való hozzáférés néhány megyében fejlesztést igényel, az indikátor értéke ezeken a területeken 90% körül van. A kemoterápiás kezelések időszerűségének vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a kapacitás átalakítások és egyéb meghozott intézkedések (kezelés nyújthatósága, indikációs kör, finanszírozási protokollok) rövidtávon jelentősen befolyásolták az ellátási gyakorlatot, és ez több beteg esetén késleltette a kezelések megkezdését. Az időszerűségi mutató hirtelen csökkenése mellett egy jelentősen megnövekedett betegszám szerepel, amely – a megelőző időszak betegszámának visszaesése alapján – több késve megkezdett kezelésre utal (2. ábra). Az indikátor értéke kedvezőtlen és az értékek trendje emellett romló: 2004-ben 64%

4

Befolyásoló tényező A beteg folyamatos monitorozása az aktív epizód előtt és után, akár rehabilitációs, járóbeteg vagy gondozói ellátásban, illetve szociális gondozásban Rövid aktív ápolási idő

Várt hatás

Hosszú távú, személyes orvos-beteg kapcsolat

Az eredményesség javul

2. ábra: Colorectális daganatos műtétet követően 180 napon belül kemoterápiás kezelésben részesültek száma és a 42 napon belül megkezdett kezelések aránya 2004-2009 között negyedévente

Pszichiátria-Addiktológia A szakértőkkel folytatott fókuszcsoportos megbeszélések során körvonalazódott, hogy a pszichiátriaiaddiktológiai ellátás eredményességét általánosságban milyen főbb, ellátással összefüggő folyamatok határozzák meg. Az 1. táblázatban leírtak az ok-okozati összefüggések hipotéziseként szolgáltak, amelyeket a későbbiekben leíró statisztikai, valamint többváltozós elemzéseken keresztül is megvizsgáltunk.

Az eredményesség romlik

Onkológia Az onkológiai betegek ellátását érintő, legfontosabbnak tartott egészségpolitikai intézkedések között említést érdemel, hogy 2005-től kemoterápiás kezelést csak arra kijelölt intézmény végezhet és ezzel egyidejűleg

volt, ez 2009-re 50%-ra esett vissza, ami az ellátórendszer működésének romlására hívja fel a figyelmet. Az onkológiai ellátás eredményességének egyik mutatója a túlélés. Ahhoz, hogy az egészségpolitikai intézkedések hatásait értékelni tudjuk, olyan lokalizációt kellett kiválasztanunk, amely viszonylag rövid túlélésű és nagy betegszámot érint, ezért az eredményesség elemzéséhez a tüdődaganatot választottuk. Az ellátás során szövettani vizsgálatok eredményeire támaszkodva lehetséges a jó prognózisú betegek kiválasztása és adekvát kezelése, növelve ezzel körükben a túlélési esélyeket. Feldolgozásunkba 2005–2009 között évente 9000-9600 beteg került, 2007-től stabil, 9000 körüli esetszámmal. Az egy éves halálozás vizsgálata azt mutatja, hogy 2005-től kezdődően mérsékelten, de határozottan romlik a halálozási tendencia (2005: 58,4%; 2009: 60,2%). Mivel a romló halálozás a korcsoportos adatokban még inkább tetten érhető, nem magyarázható az esetleges kockázati összetétel változással.

Az eredményesség javul

Az ellátás helye szerint a megyék közötti különbségek igen jelentősek. A betegek esélyegyenlősége az időszakban nem javult, a CT vizsgálat elvégzése elsősorban attól függött, a beteg hol kapta meg az ellátást. A különbség 3-szoros a szélsőértéket mutató megyék között.

Köthető intézkedések A folyamatos monitorozás esélyeit rontja: a pszichiátriai és addiktológiai rehabilitációs ágyszámok csökkenése; az addiktológiai rehabilitáció kiemelt finanszírozásnak eltörlése; a járóbeteg és fekvőbeteg TVK szintjének csökkenése, illetve a degressziós sáv eltörlése; a gondozók finanszírozásának részlegesen teljesítmény alapúvá tétele (így már a TVK is hat); vizitdíj és kórházi napidíj bevezetése Az aktív ápolási időt rövidíti: fekvőbeteg TVK szintjének csökkenése, illetve a degressziós sáv eltörlése, valamint az aktív ágyszám csökkentése, mert teljesítmény-pörgetésre, azaz az alacsony ápolási idejű esetek arányának növelésére ösztönöz A hosszú távú kapcsolat kialakulását akadályozza, vagy a meglévő kapcsolatot felbontja: az OPNI bezárása (főleg Budapesten és Pest megyében); a kötelező ellátási területek átalakítása és a beutalási rendtől való eltérés esetén részleges térítési díj bevezetése; a struktúraváltás

1. táblázat: Főbb befolyásoló tényezők, várt hatásuk és a köthető egészségpolitikai intézkedések


Aktuális hírek Az eredményesség indikátorának az aktív pszichiátria vagy addiktológiai fekvőbeteg osztályról történő hazabocsátást követő 30 napon belüli visszavételi arányt választottuk, míg a megfelelőség mérésére az aktív pszichiátriai vagy addiktológiai osztályokon F20-F331 diagnózissal kezeltek körében az egy héten belül otthonukba bocsátottak arányát. A hosszú távú, személyes orvos-beteg kapcsolat számszerűsítésére az intézményváltások gyakoriságát használtuk. Megnéztük, hogy a fekvőbeteg ellátásban viszonylag gyakran megjelenő betegek közül kinél nem található „domináns” ellátóhely, azaz ki fordult meg rövid időn belül több intézményben is. Ezen betegeket neveztük „intézményváltónak”. Azt találtuk, hogy 2007 első negyedévéig az aktív osztályokra történő 30 napon belül visszavételek aránya csökkenő tendenciát mutat (a 2004-es 2,6-2,8 százalékról 2,2 százalékra esett vissza), majd a 2007 második negyedévben megfigyelhető jelentős ugrást követően 3 százalék körül stagnált (3. ábra). Ezzel párhuzamosan a negyedéves esetszám 15 000 körüli szintről 2006 második negyedévétől esésnek indul, majd a 2007-ben kialakult 11 000-es szinten stabilizálódik. A 4. ábrán azt látjuk, hogy az aktív ápolási epizód során a kórházban töltött napok száma jelentősen befolyásolja a későbbi visszavétel valószínűségét. Nevezetesen, a hét nap alatti ápolási időt követően hazabocsátott be-

vizsgáltuk. A többváltozós regressziós elemzés alapján az azonosított ellátási változók modell szerinti szorzóhatása a 30 napon belüli visszavétel valószínűségére (legalább 10 százalékos konfidencia szinten) az alábbi: – Hét napon belüli aktív ápolási idő: 2.84-szeres – Intézményváltás: 3.27-szeres – OPNI-s jellegű diagnózissal2 felvett közép-magyarországi beteg 2007 októberétől: 1.2-szeres A diagnózis csoportok között az F0-ás csoport visszavételi arányához képest 1 százalékos szinten szignifikánsan nagyobb az arány az F10-es, 20-as és 60-as csoportokban, míg szignifikánsan kisebb a 30-as, 40-es, 80-as, 90-es és egyéb csoportokban. A megyék közül a legrosszabbak a visszavételi arányok Budapesten, míg Békés, Győr-Moson-Sopron megye mellett Fejérben és Tolnában a leg-

4. ábra: Az aktív pszichiátriai és addiktológiai osztályokról hazabocsátottak 30 napon belüli visszavételi arányának negyedéves alakulása ápolási nap csoportok és korcsoportok szerint

3. ábra: Az aktív pszichiátriai és addiktológiai osztályokról hazabocsátottak 30 napon belüli újrafelvétele arányának szezonálisan kiigazított idősora és az egészségpolitikai intézkedések időpontjai

tegek lényegesen nagyobb arányban kerülnek 30 napon belül újrafelvételre, mint a hét napon túl kezeltek. Hasonló összefüggés mutatható ki az „intézményváltó” és nem „intézményváltó” betegek között is. A fenti, leíró statisztikák segítségével tett megállapításokat többváltozós regresszió alkalmazásával is meg-

jobb a helyzet. A fentieken kívül további kontroll változóként használtuk, a kort, a nemet, a felvételi dátum alapján számolt időbeli trendet, a munkanélküliségi rátát, az egy főre jutó SZJA befizetést, valamint a lakónépességet. A megfelelőségi indikátor (aktív pszichiátriai és addiktológiai osztályokról egy héten belül otthonukba bocsátottak aránya) 2004-től 2006 végéig lényegében nyolc százalék körül stagnált, majd fokozatos és folyamatos emelkedésbe kezdett, és 2008 végére a 2006 eleji érték több mint másfél-szeresére nőtt (12,1 százalékra). Mindeközben a megfigyelt diagnózisokkal kezelt betegek száma enyhe emelkedést mutat a 4200 körüli negyedéves szintről 4500 körülire változva. Mihalicza Péter, dr. Belicza Éva, Elek Péter, dr. Harangozó Judit, dr. Adamovich Károly, dr. Szádóczky Erika In: Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2012;50 (3)13-20. A tanulmány folytatását az øTInfo következő számában olvashatják!

1 kivéve az alábbiakat: F30, F31.0, F31.3, F31.7, F31.8, F32.0, F32.8, F32.9, F33.0, F33.1, F33.4, F33.8, F33.9 2 Azon diagnózisok, amelyek az OPNI-ban relatíve gyakrabban fordultak elő, mint a többi pszichiátriai-addiktológiai ellátóhelyen és viszonylag jelentős esetszámmal rendelkeznek.


5

Ápoló szakmacsoport

EmpNURS – Mentorprogram megvalósulása Magyarországon Az EmpNURS projekt keretén belül a tavalyi évben zajlott le a gyakorlatvezetéshez kapcsolódó mentorképzési program a GYEMSZI ETI Főigazgatóság az OORI (Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet) együttműködésében. A 40 órás, akkreditált továbbképzés keretében a mentorrá válás folyamatát sajátították el a résztvevők. A programban 12, magasan kvalifikált ápoló vett részt az OORI-ból. A képzést Holczinger Istvánné (GYEMSZI ETI Főigazgatóság, Szakképzés Fejlesztési Főosztály vezetője) vezette, aki egészségügyi és pedagógiai egyetemi, felnőttképzési szakértői szakirányú végzettséggel, valamint a szakképzésben szerzett 40 éves, felnőttképzésben 20 éves tapasztalattal rendelkezik. A csoport összetétele életkor szempontjából igen heterogén volt. Valamennyi résztvevő rendelkezett az egészségügyben megszerzett felsőfokú iskolai végzettséggel (főiskola, egyetem). Mindenki rendkívül érdeklődő, nyitott, és motivált volt. Első perctől kezdve nagyon együttműködőek voltak. A kezdeti bizonytalanság után a csoport tagjai feloldódtak és a félénkség is elmúlt, egyre nyíltabban fejezték ki véleményüket, kommunikatívvá váltak. Sok gyakorlati feladat segítette a tematika szerinti elmélet elsajátítását, amit szívesen, lelkesen és nagyon kreatívan oldottak meg. Az otthoni tanulásra kiadott feladatokat 100%-ban teljesítették a képzés résztvevői, így sikerült megoldani, hogy a napi munkára megfelelően előkészülten érkezzenek. Minden képzési nap egy visszacsatolással kezdődött, majd megbeszélésre kerültek a résztvevők által elkészített feladatok, és ez már az aktuális napi programra vezette át a csoportot. Valamennyi résztéma egy rövid elméleti blokkal kezdődött, amiből azonnal kaptak gyakorlati feladatot a résztvevők egyéni munka keretében, vagy kis csoportos munkaformában. A feladatmegoldás értékelése közösen történt. A képzés programját, valamennyi képzési nap részletes programját, az elméleti blokkban elhangzottak írásos változatát, a témához kapcsolódó irodalomjegyzéket, valamint a legfontosabb irodalom másolatát, a gyakorlati feladatok írásos útmutatóját minden alkalommal megkapták a résztvevők, amit egy dossziéban gyűjtöttek, így a képzés végére egy vaskos anyaggal rendelkeztek. Az oktatási anyag teljesen megfelelt a hallgatók igényeinek. A képzés utolsó napja a klinikai gyakorlat befejezését követően zárult le. A 4 oktatási nap után a mentorhallgatók többsége felkészültnek érezte magát arra, hogy

6

mentorrá váljon. Néhány hallgató bizonytalanságát a tapasztalat hiánya és az új dologtól való félelem okozta. A 4. nap végére a hallgatók önbecsülése megerősödött, melynek köszönhetően készen álltak a mentorszerep betöltésére. A program személyes hasznosulását mindenki maximálisan érezte magán. A 4 oktatási nap alkalmával a hallgatók megértették, a csoportos gyakorlatok segítségével pedig elsajátították a mentorszerep értelmét, valamint a hallgatók vezetésének és értékelésének menetét, amelyet az 5. napon (a gyakorlat értékeléseként) be is bizonyítottak. Az 5. nap reflexiója alapján a mentor-hallgatók a program minden részét hasznosnak ítélték meg. További gyakorlatokat ajánlanak a kommunikáció, empátia, team munkában való tevékenykedés képességének fejlesztésére. A képzést rendkívül fárasztónak, de nagyon hasznosnak ítélték meg a résztvevők. Valamennyi feladatot sikeresen és eredményesen teljesítette a csoport minden tagja. Sikerült olyan módszert, munkaformát találni, ami megfelelt egyrészt a képzés céljának, másrészt a hallgatók elvárásainak, ezzel biztosítva a képzés eredményességét. „A képzés vezetőjeként nagyon jól éreztem magamat a csoporttal, úgy érzem a projekt által megfogalmazott célkitűzés, és az általam megjelölt cél egyaránt teljesült” mondta el Bódi Mariann. Bódi Mariann mentor és EmpNURS magyarországi partnertag: Az OORI (továbbiakban: Intézet) ápolási menedzsmentje minden támogatást, segítséget megadott a program indulásánál, és folyamatosan segítette a nemzetközi együttműködést. Elsőként főnővéri értekezleten tájékoztattuk munkatársainkat a mentorprogram lényegéről, ismertettük a célokat, és kértük a programban résztvevők meghatározását. Majd ezután dr. Kállayné Őry Csilla ápolási igazgatóval és az osztályokkal közösen egyeztettük a mentorképzés gyakorlati helyszíneit, melynek feltétele, hogy az osztályról minimum egy fő diplomás ápoló vagy magasan kvalifikált ápoló részt vegyen a mentorképző tréningen és elvégezze azt. Mind a főnővérek, mind az ápolók nagyon örültek a képzés lehetőségének és egyetértettek a leendő mentorok tevékenységének fontosságával és hasznosságával, bár meg kell jegyezni, hogy nem tudtuk elképzelni, hogy ebben a nehéz ápolói helyzetben hogyan fogunk megfelelni az előttünk álló feladatnak. Miután kiválasztottuk a leendő mentorokat, mely nagyrészt önkéntes jelentkezés alapján történt a mentorképző program kritériumainak megfelelően, összeültünk egy tájékoztató és ismerkedő megbeszélésre.


Ápoló szakmacsoport Ezen a megbeszélésen ismertettem a leendő mentorokkal a program lényegét, hasznosságát, céljait. Munkatársaim már ekkor nagyon érdeklődőek voltak és számos kérdésük volt, főleg a gyakorlati kivitelezéssel kapcsolatban. Több olyan szervezeti kialakítást érintő kérdés is felmerült, melyhez szükséges volt újra az ápolási igazgatóval egyeztetni. Egy főiskolai gyakorlati oktatót már ekkor bevontuk a megbeszélésekbe, hogy ő is fel tudja készíteni az ápoló hallgatókat a főiskolán. A következő lépés az Intézet munkatársainak szélesebb körben való tájékoztatása volt. Az intézeti referáló értekezleteken minden osztály vezetője, főnővére és néhány dolgozója mindig jelen van, így széles körben tudtam beszámolni a projekt indulásáról. A visszajelzések és kérdések megerősítettek abban, hogy ez egy jó törekvés, hogy valamilyen formában változtassunk a gyakorlati oktatás menetén, valami újat vigyünk bele. Számunkra ez azért is fontos volt, mert az ápoló hallgatók igen kis létszámban töltenek itt gyakorlatot, ugyanis a rehabilitáció speciális téma és kis óraszámban tanítják a főiskolán. Így a mentorprogram alkalmával lehetőségünk nyílt több kommunikációra, együttműködésre a főiskola vezetésével. A SE-ETK részéről dr. Balogh Zoltán PhD a kezdetektől maximálisan támogatta a mentorprogramot. Általa vált lehetővé, hogy nagyobb számú hallgató több gyakorlati időt töltsön Intézetünkben. Természetesen a főiskolai gyakorlat szabályainak, előírásainak figyelembevételével, betartásával. Az első sikerünk ebben volt, hiszen olyan bizalmat és lehetőséget kaptunk a főiskolától, mely valószínűleg hosszú távon is kifejti majd a hatását. Az elméleti oktatás tananyagának kidolgozása, megvalósítása a GYEMSZI ETI Főigazgatóság feladata volt. Nekem itt főként kapcsolattartó és szervezési feladatom (elméleti időpontok, helyszín egyeztetése) volt. Az elméleti oktatás időszaka előtt már elkezdtem szervezni és megtervezni a mentorprogram gyakorlati megvalósíthatóságát, hogy az elméletben tanultak folyamatosan beépíthetők legyenek a gyakorlatba. Nem volt könnyű feladat, hiszen 3 különböző intézmény (SE-ETK, GYEMSZI ETI Főigazgatóság, OORI) munkáját, előírásait, szabályait kellett összehangolni, és szükséges volt kialakítani egy olyan közös kommunikációt, mely segíti az együttműködést. Ebben nagy segítséget nyújtott Csépleő Viktória ápolási igazgató-helyettes – mondta el Bódi Mariann. Gyakorlati megvalósulás-mentorálás A gyakorlati megvalósulás időszaka esetünkben 2×1 hét volt. Intézetünkben a klinikai gyakorlaton 11 fő harmadéves és 11 fő negyedéves diplomás ápoló hallgató vett részt. A mentorprogram egyik lényeges és talán a leglényegesebb pontja, hogy egy hallgatónak egy mentora legyen a gyakorlat során. Ez első hallásra fur-


csa volt a leendő mentorok számára, mert általában 2-3 vagy annál több hallgatóval kell egy embernek foglalkozni a gyakorlat során. A gyakorlati tematikát, mely már készen volt Intézetünkben, kicsit átdolgoztuk az intézeti ápolási igazgató-helyettessel (Csépleő Viktória) közö-

sen. Itt említem meg, hogy az elméleti oktatáson ő is részt vett, ami nagyban segítette a gyakorlati tematika és az osztályon történő gyakorlati feladatok átalakítását. Eredmények Az új rendszerben a tanulói környezet kialakításának jelentősége és érdekessége abban rejlik és tér el a jelenlegi gyakorlatvezetéstől, hogy pontosan előre megtervezett, egyénre szabott módon tanul a hallgató. A mentori felügyeleti rendszerben a képző intézmény által előírt gyakorlati követelmények állnak a fókuszban, melyek beépülnek a gyakorlati tematikába. Ebben a rendszerben lehetőség van figyelembe venni a hallgató tanulási stílusát, attitűdjét és a mentor ehhez mérten alakítja ki a hallgató számára a legjobban megfelelő tanulási környezetet. A mentorrendszer elsősorban a személyes és társas kompetenciákra épít, motiválva, serkentve az ápoló hallgatót és a mentort a közös együttműködés, kommunikáció és tanulás elérésére, természetesen nem nélkülözve a szaktudást sem. A mentorrendszer egyik fő előnye, hogy a hallgatóra leendő dolgozóként tekint, és nem csak egy gyakorlatra érkező hallgatót lát benne. A legnagyobb eredményünk, hogy a gyakorlat és a főiskola befejeztével 6 fő Intézetünk dolgozója lett. Csépleő Viktória (ápolási igazgató-helyettes): Örömmel vártuk a mentorprogram megvalósulását, mely már hiánypótló, nemcsak Intézetünkben, hanem az egészségügyi szakképzésben is. Egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítéssel két munkatársunk rendelkezik (egyetemi ápoló és gyógytornász), de sajnos a jelenlegi létszám igen kevés az eredményes munkavégzéshez. Izgatottan vártuk az előttünk álló feladatokat, melynek résztvevői önként vállalták a mentor-tevékeny-

7

Ápoló szakmacsoport séget. Meg kell említeni, hogy Intézetünk szakmai gyakorlati helyszín, és az ápolóképzés különböző területein veszünk részt a gyakorlatvezetésben, lebonyolításban. A mentorprogramban történő részvétel lehetőséget biztosított a gyakorlatvezetés új szemléletének bevezetésére, elsajátítására, alkalmazására. A mentorprogram kapcsán a legfontosabb eredményként a következőket emelem ki: – a mentori tevékenység elméletének megismerése és gyakorlati alkalmazása – a mentorok (és egyben a munkatársak) új szerepkörben történő megjelenése – a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók magasabb minőségű (mentorprogram elvein alapuló, részletesen kidolgozott tematika alapján történő) gyakorlati oktatása – az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságának elmélyítése – nem utolsó sorban új munkatársak megszerzése (a gyakorlat után a még főiskolás hallgatók kétharmada nyáron segédápolóként az Intézetben dolgozott, és ketten jelenleg is munkatársaink félállásban) Miután a program tökéletesen előkészített volt – köszönhetően a GYEMSZI ETI Főigazgatóság munkatársainak, valamint a SE-ETK Ápolástudományi Tanszék vezetőjének – így lehetőségünk volt kellően felkészülni – a hallgatók gyakorlatát illetően – Intézetünkben is. A megtervezett tevékenységek mellett külön hangsúlyt kapott a rehabilitációs elvek elsajátítása, amit még egy újabb oktatási módszerrel – a saját élmény Az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága 2013-ban is megrendezi a

Fiatalok Fórumát Az eseményre várjuk 35 év alatti, a rehabilitációt érintő bármely szakterületen dolgozó fiatalok előadásait. Helyszín: Budapest, Kőbányai Szabadidő Központ (KÖSZI), Budapest, X. kerület, Előd u 1.

Időpont: 2013. május 24. Az előadások maximum 7 percesek lehetnek. Az előadáshoz számítógépes kivetítőt lehet igénybe venni. Kérjük a címet, előadók nevét, korát, munkahelyét, postai és elektromos levelezési címét, és az előadás absztraktját tartalmazó jelentkezést az alábbi címre elküldeni. Cím: Dr. Vén Ildikó, OORI 1528 Budapest, Szanatórium u. 19. Telefon: +36-1/3911-900, +36-20/3277-426

Határidő: 2013. április. 15. További információ: [email protected], [email protected]

8

szerzésével – ötvöztük a Sportterápia munkatársainak köszönhetően. A legnagyobb nehézséget az idő rövidsége okozta. A gyakorlati idő, ami 48 és 50 óra (tanóra) volt, sajnos egy kissé megnehezítette a dolgunkat. Sok mindent terveztünk, hogy minden információt eljuttassunk a hallgatóinknak! Ennek az lett az eredménye, hogy a gyakorlati idő igen zsúfolt, eseménydús volt, mely miatt a hallgatók – a nagyon sok pozitív élmény mellett – fáradtságról is panaszkodtak. További nehézséget okozott egy-egy osztályon a létszámhiány. A betegellátás óramű pontossággal nem tervezhető, így mindig több ad hoc jelenség, probléma került a jól megtervezett gépezetbe. Ez utóbbit igyekeztünk gördülékenyen megoldani, hogy a gyakorlatukat töltő hallgatók ebből semmit ne vegyenek észre. Összességben – és ez a záró megbeszélésen is nyilvánvalóvá vált – egy valóban hasznos program résztvevői lehettünk. Megtanultunk másként gondolkodni, rájöttünk arra, hogy az utánpótlás biztosításában milyen fontos a gyakorlati tapasztalat, a gyakorlat alatt szerzett élmények, amely eredményeképpen új munkatársakat is magunkénak tudhatunk. Külön említem meg munkatársaim személyiségfejlődését, ami a konkrét gyakorlati időszak alatt bekövetkezett. Megtanultak tanítani, megtapasztalták azt, hogy a tanítás nem egy könnyű feladat, hanem egy nehéz tudomány, hogy hogyan lehet a munkával, a bemutatással tanítani. Maguk is megtapasztalták azt az örömöt, hogy milyen erkölcsi elismerést jelent a hallgatók tudásának gyarapításában részt venni – ápolóként, gyakorlati szakemberként. Mint az ápolásvezetésben dolgozó szakember pedig kiemelem még azt is, hogy külön öröm volt számomra azt megtapasztalni, hogy azok a munkatársaink is, akik nem rendelkeznek diplomás ápoló végzettséggel, hanem „csak” ápoló (OKJ) szakképesítéssel, a mentorprogramban ugyanolyan eredményeket értek el, mint a diplomás szakemberek. Az ápoló hallgatók szintén pozitív tapasztalatokkal gazdagodtak a programnak köszönhetően. Előnyként emelték ki, hogy személyre szabottan csak velük foglalkoztak; bátran kérdezhettek, mert mindig volt mellettük valaki; visszajelzést és értékelést kaptak a munkájukról; a barátságos légkörnek köszönhetően könnyen beilleszkedtek a közösségbe; volt elég idő arra, hogy gyakorolni tudják az egyes tevékenységeket. A hallgatók kifejezetten előnyösnek érezték, hogy valaki csak velük foglalkozik, így bizalmasabban, bátrabban fordultak a mentorhoz saját problémáikkal, kérdéseikkel, nyíltan tudtak beszélgetni esetleges hiányosságaikról. Visszajelzést, értékelést kaptak a munkájukról az egyes tevékenységek elvégzéséről, ami fejlődésüket szolgálja, munkavégzésük színvonalát javítja. Holczinger Istvánné és Nagy Éva, GYEMSZI Bódi Mariann és Csépleő Viktória, OORI


Szakképzés

GYEMSZI ETI Főigazgatóság által vállalt kötelező szakmacsoportos továbbképzések Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendeletet követően megjelentek a kötelező szakmacsoportos továbbképzések szakmai tartalmai 2012 áprilisában. Az egészségügyi szakdolgozókat 17 szakmacsoportba sorolták. Intézetünk az alábbi öt szakmacsoport kötelező továbbképzését vállalta: – Általános és elektrofiziológiai asszisztencia – Gyógyszertári ellátás – Műtéti ellátás – Egészségügyi menedzsment – Rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport A kötelező szakmacsoportos továbbképzések szervezése új szakmai feladat a Szakképzés Szervezési Főosztály számára, sok új területtel és előadóval, valamint a továbbképzési programok kidolgozása is eltérő a korábbiakhoz képest. Jelenleg 2 hónap szervezési teendőin vagyunk túl, de a kötelező szakmacsoportos továbbképzések szervezése egész évben, folyamatosan zajlik. A kötelező továbbképzéseket 2 hónappal a szervezés megkezdése előtt kell bejelenteni a GYEMSZI ETI Főigazgatóság Továbbképzési és Szervezési Főosztályának, akik Intézetünk honlapján (www.eti.hu/Továbbképzések/Kötelező szakmacsoportos továbbképzések) közzéteszik a nyilvántartásba vett továbbképzéseket. A szakdolgozók és az intézményvezetők innen tájékozódhatnak a kötelező szakmacsoportos továbbképzések helyszíneiről és idejéről. Az első kötelező szakmacsoportos továbbképzéseket 2012. november 12–14. és november 19–21. között szerveztük a műtéti ellátás és a gyógyszertári ellátás szakmaterületre vonatkozóan. A nagy érdeklődésre való tekintettel (74-74 fő jelentkező) intézeten kívüli helyszínen tartottuk meg a továbbképzéseket, a MH Honvédkórházának két telephelyén. A résztvevők az elégedettségi kérdőív szerint az előadókkal voltak a legelégedettebbek, külön kiemelték a felkészültségüket. A továbbképzés aktualitása és a szervezés a második helyen állt az értékelésben, az új ismeretanyag nyújtása pedig a harmadik helyre került. 2013. évben az első kötelező szakmacsoportos továbbképzést a műtéti ellátás szakmacsoportnak szerveztük „Technikai újdonságok a műtéti ellátásban” címmel. 34 fő jelentkezett be, 30 fő kezdte meg, és 29 fő fejezte be a továbbképzést. Az elégedettségi kérdőív szerint a résztvevők itt is az előadók szakmai felkészültségét emelték ki. A szervezéssel és az új ismeretszerzéssel egyformán elégedettek voltak. A téma aktualitása kevesebb, de még elfogadható értéket kapott (7-ből 5,9-et). Többen megköszönték a szervezést és annak


lehetőségét, hogy államilag támogatott továbbképzésen vehettek részt. További szervezés alatt álló továbbképzések: – 2013. március 11-13. „Mentálhigiéné a műtői gyakorlatban” – Műtéti ellátás szakmacsoport

– 2013. március 18-20. „Jogi- és szakmai szabályok a gyógyszerellátás területén” – Gyógyszertári ellátás szakmacsoport – 2013. március 26-28. „Kommunikáció és konfliktuskezelés”- Rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport – 2013. április 9-11. „Rehabilitáció változó társadalmi-gazdasági környezetben” – Rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport – 2013. április 23-25. „Diagnosztikai vizsgálatok jelentősége, fontossága a neurológiai ellátás során” – Általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport Rendkívül nagy az érdeklődés az államilag támogatott kötelező szakmacsoportos továbbképzések iránt, amit ötévnyi időintervallum alatt szükséges teljesíteniük a szakdolgozóknak a szakmai fejlődésük érdekében. Kérjük és javasoljuk látogassanak el honlapunkra és jelentkezzenek továbbképzéseinkre! Mendrey Lászlóné, továbbképzési koordinátor, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

Hangmasszázs Peter Hess módszerével Radnai Zsuzsanna www.hangmasszazs.hu Tel.: +36-30/252-4049, e-mail: [email protected] Forma: A Célcsoport: 2, 3, 4, 5, 6, 8, 11, 16, 20, 23, 25, 26, 32, 35, 37, 38, 40, 46, 50, 54, 57, 58, 59, 61, 62, 66 Időpont: változó, Továbbképzési pont: 37

9

Beszámolók

„Párbeszéd és kompetenciák az egészségügyben” Kutatási beszámoló A GYEMSZI ETI Főigazgatóság Módszertani Főosztálya a 2012. december 12.-i minisztériumi Tájékoztató napon mutatta be a „Párbeszéd és kompetenciák az egészségügyben” elnevezésű kutatási projektet. A kutatás a GYEMSZI ETI Főigazgatóság valamint az óbudai Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpontja (ZSKF TTK) közötti szakmai együttműködés keretében valósul meg. A vizsgálat 34 készségalapú kompetenciára koncentrál (pl. munkaszervezés, csapatmunka, kézügyesség, időbeosztás, rendszerező gondolkodás, konfliktuskezelés, munkabírás, kitartás, önálló munkavégzés), amelyek ismerete mind a munkáltató – mint elvárás –, mind a munkavállaló – az adott kompetencia birtoklása – számára egyaránt fontos. A több mint egy éves futamidőre tervezett kutatási projekt előkészítő szakaszán vagyunk túl. Jelenleg az országos szintű adatfelvételi szakasz előtt állunk, így alkalmas az időpont, hogy ezúton tájékoztassuk az ETInfo olvasóit. Röviden az előzményekről Az Európai Unióban – így hazánkban is – a felsőoktatás területén széles körben alkalmazzák az ún. diplomás pályakövetési rendszerek (DPR) eszközét. A DPR a felsőoktatásból a munkaerőpiacra kikerült diplomások munkahelyi beválásának vizsgálatára épül. A Zsigmond Király Főiskola a 2000-es évek végére dolgozta ki a saját intézményi DPR-modelljét. Ennek alapja egy előzetesen meghatározott 30 elemből álló ún. kompetencialista, amely általában a diplomás munkavállalóktól a gyakorlatban elvárt képességek, készségek halmazát jelenti. A munkavállalók arról nyilatkoznak, hogy a felsorolt kompetenciák mennyire szükségesek, illetve milyen mértékben rendelkeznek azokkal saját megítélésük szerint a napi munkavégzés során. A munkáltatók pedig arra próbálnak választ adni, hogy a náluk dolgozó munkavállalók esetében mennyire fontosak a kompetencialistán szereplő tételek, illetve azokkal milyen mértékben rendelkeznek. Az így kapott munkavállalói és munkáltató válaszok egy közös diagramban, az úgynevezett Pókháló-ábrában kerülnek kielemzésre. A diagram legizgalmasabb szegmensét azon kompetenciák jelentik, amelyek esetében a legélesebb véleménykülönbségek, diszkrepanciák tapasztalhatóak a munkavállalók és munkáltatók között. A Pókháló-ábra révén egy új típusú párbeszéd nyitható a belső kommunikációs problémák és zavaros szervezeti kulturális attitűdök kezelésére.

10

A Pókháló-modell előnyeit megismerve indult el a közös gondolkodás a Zsigmond Király Főiskola, valamint Rauh Edit a GYEMSZI ETI Főigazgatóságot irányító mb. főigazgató-helyettes asszony között, hogy miként lehetne ezt a filozófiát, metódust átültetni az egészségügy sokszor sajátos, más szektorokhoz képest atipikus viszonyai közé. A két intézmény között 2012 kora őszén került megkötésre a kutatási projekt kereteit tartalmazó együttműködési megállapodás, egy-egy kutatási team szoros együttműködésére épülve. A GYEMSZI ETI Főigazgatóságot a Módszertani Főosztály Elemző Stratégiai Osztálya, a Főiskolát a dr. Kabai Imre kutatásvezető, főiskolai tanár irányítása alatt lévő Társadalomtudományi Kutatóközpont (ZSKF TTK) képviseli. A belső munkamegosztás értelmében az Elemző Stratégiai Osztály feladata biztosítani a szakmai-ágazatpolitikai érdekeket; érvényesíteni a kutatás során a GYEMSZI általános stratégiai célkitűzéseit; meghatározni a kérdőívbe kerülő kompetenciákat és összeállítani a további kérdéseket. A ZSKF TTK reszortja a kutatás módszertani aspektusainak kialakítása, mint az online kérdőívtervezés; az adatfelvétel és adatfeldolgozás technikai oldalának biztosítása. A kutatási projekt előkészítő szakasza: felkészülés az adatfelvételre A GYEMSZI ETI Főigazgatóság több mint félszáz konszolidált egészségügyi fekvőbeteg intézményt kért fel a kutatásban való részvételre. Nagy örömünkre szolgál, hogy 50 kórház elfogadta felkérésünket, így érinteni tudjuk az összes térséget, biztosítva az országos reprezentativitás lehetőségét. Az elmúlt hónapok a kutatás előkészítő munkálataival teltek, és reményeink szerint 2013 márciusában elindulhat az online adatfelvétel az érintett intézmények beosztott és vezető szakdolgozói körében. Alapvető kritérium a kutatás számára az országos reprezentativitás és területi lefedettség mellet az anonimitás biztosítása. A kérdőívek kitöltése ennek érdekében nyilvános internetes felületeken, anonim módon történik. A két típusú (beosztott szakdolgozói és vezető szakdolgozói) kérdőív összehasonlíthatóságát biztosítani tudjuk egyéb a munkahelyhez és munkakörhöz kapcsolódó információk lekérdezésével – pl. nem, életkor, intézmény, betegellátásban eltöltött idő, munkakör. Így várhatóan egyszerre tudunk majd földrajzi elhelyezkedés, életkor alapján, de akár szakmacsoportok szerinti összehasonlító diagramokat nyerni. Fontos leszögezni, hogy a kutatási projekt az egészségügyi szakdolgozókat érinti, az érintett intézményekben dolgozó orvosokat nem. A kutatás előzetesen elvárt kvantitatív paraméterei a következők: – Mintegy 1000 online és anonim módon kitöltött beosztott egészségügyi szakdolgozói („munkavállalói”) kérdőív produkálása.


Beszámolók – Mintegy 300–350 online és anonim módon kitöltött vezető egészségügyi szakdolgozói („munkáltatói”) kérdőív produkálása. A felmérést a kutatásba bevont kórházakkal szoros együttműködésben kívánjuk megvalósítani, amihez segítségünkre lesznek az ápolásvezető kollégák, akik helyben fogják információval ellátni a szakdolgozókat. Az elmúlt hónapok során a két kutató team szoros szimbiózisban készítette elő az adatfelvételt: átalakítottuk és kiegészítettük az eredeti kompetencialistát, így kapva egy speciális 34 elemből álló „ágazati” kompetencialistát. A kompetencialistára vonatkozó kérdőívet továbbá kiegészítettük egy eldöntendő kérdésekből összeállított, kifejezetten a belső intézményi szervezeti kultúrára vonatkozó kérdéssorral. A kutatás előkészítő szakaszának rendkívül fontos mozzanata volt a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központban 2012. decemberben megtartott kutatási pilot, ahol Babonits Tamásné ápolásvezető és közel egy tucat beosztott és vezető szakdolgozó kollégája segített szimulálni az éles kérdőívkitöltést. Fontos meglátások, javaslatok születtek a pilot során, amiket igyekeztünk beépíteni a végleges online kérdőívekbe. Ezúton is köszönetet mondunk a pilotban közreműködő kollégáknak! A márciusban induló adatfelvételi szakasz előre láthatólag 2 hónapot fog igénybe venni. A késő tavasz valamint a nyár a kutatás szempontjából az adatfeldolgozással fog eltelni. A GYEMSZI ETI Főigazgatóság célja, egy záró tanulmány keretében 2013 végén hivatalosan is bemutatni a kutatás eredményeit, segítséget nyújtva ezzel az intézményeknek a célok, felelősségek, munkaköri követelmények és teljesítményelvárások megfogalmazásához. A kutatás segíteni fog abban, hogy a GYEMSZI ETI Főigazgatóság érdemi javaslatokat tehessen az egészségügyi szolgáltatók vezetői számára a megfelelő humán stratégia kialakításához, az emberi erőforrás fejlesztéséhez. Ezen keresztül a korábbiakhoz képest hatékonyabb és eredményesebben működő szervezeti kultúra, illetve pozitívabb ágazati munkahelyi légkör kialakítása valósulhat meg a konszolidált intézményekben. Szabó Tamás, projektkoordinátor, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

Statisztika Számok a magyar egészségügyről címmel 2012 IV. negyedévében elektronikus formátumban megjelent a GYEMSZI Egészségügyi évkönyv – 2011. II. kötete. A kiadvány a GYEMSZI adatgyűjtéseiből és a Főigazgatóságok tevékenységéhez kapcsolódó statisztikákból lett összeállítva.


Az írók és a szerkesztők célja az összeállítással az volt, hogy hozzájáruljanak az egészségügyi rendszer jobb megértéséhez, és segítséget nyújtsanak a tényeken alapuló véleményformáláshoz. Az oktatás és a képzés területéről Demeter Józsefné készített statisztikai tanulmányt, amellyel most megismerkedhet a Kedves Olvasó! A 2011. évben indított szakképzések és szakmai vizsgát tettek statisztikai adatai az Országos Képzési Jegyzékben szereplő egészségügyi szakképzések körében 2011. évben is, az előző évekhez hasonlóan az egészségügyi szakképzést indító képzőhelyek és szakmai vizsgát szervező intézetek jelentést küldtek a GYEMSZI ETI Főigazgatóság számára. A képzések indításáról szóló jelentési kötelezettséget a 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet, míg a szakmai vizsgát követő adatszolgáltatást az 1993. évi XLVI. törvény szabályozza. A képzés- és vizsgaszervező intézetek adatszolgáltatása az utóbbi időben javult, bár még mindig előfor1200

1000

970

800

600

473

455

412

400

277

261

csecsemő és gyermekáp.

fogászati assz.

200

0 ápoló

gyógymasszőr

gyógyszerkiadó szaka.

gyógyszertári assz.

1. ábra: A hat legmagasabb létszámmal indított szakképesítés 2011-ben

dulnak hibák és hiányosságok, illetve az adatszolgáltatás elmulasztására is van példa. A jelentések megküldése formanyomtatványon történik, elektronikus és postai úton egyaránt. A beérkezett jelentések alapján megállapítható, hogy 2011. évben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő egészségügyi szakképesítések közül 42 különböző szakon indított szakképzést 54 képzőhely. Heves megye kivételével minden magyarországi megyében indult szakképzés. 196 képzési csoportban 4584 fő kezdte meg tanulmányait. Legnagyobb csoportot a képzések indításában az ápoló szakképesítés képviseli 970 fővel. Második legnépesebb képzési csoport a gyógymasszőr 473 fővel, majd a gyógyszerkiadó szakasszisztens képzési csoport következik 455 fővel. A legmagasabb létszámmal indított szakképesítéseket az 1. ábra szemlélteti.

11

Beszámolók Az alábbi táblázatban a legalacsonyabb létszámmal indított szakképesítések láthatók. Szakképesítés Műtőtechnikus Gyermek aneszteziológiai és intenzív szakápoló Foglalkozás-egészségügyi szakápoló

Fő 4 10 11

1. táblázat: A legalacsonyabb létszámmal indított szakképesítések 2011. évben 0

1169

0

0

A vizsgaszervező intézetetek 2011. évben 46 különböző egészségügyi szakképesítésben szerveztek szakmai vizsgát. Legnagyobb csoportot a szakképesítést szerzettek között az ápolók, a gyógyszerkiadó szakasszisztensek és a gyógyszertári asszisztensek képviselik. A legnagyobb számban szakképesítést szerzettek létszámát grafikon szemlélteti. (2. ábra) A beérkezett jelentések alapján a legalacsonyabb létszámban a boncmester, a sürgősségi szakápoló és a sportmasszőr szakképesítésben szereztek szakmai végzettséget a vizsgázók.

0

665

644

632

0

419 0

389

0

0 ápoló

gyógyszerkiadó szakassz.

gyógyszartári assz.

gyógymasszőr

ápolási assz.

fogászati assz.

2. ábra: A hat legmagasabb létszámú szakmai végzettséget adó szakképesítés iskolarendszerű csoport; 102; 28%

Szakképesítés Boncmester Sürgősségi szakápoló Sportmasszőr

Fő 4 4 5

3. táblázat: A legalacsonyabb létszámban végzettek szakképesítés szerinti megoszlása

Iskolarendszerű szakképzésben 102 csoportban 1620 fő vizsgázott sikeresen; iskolai rendszeren kívül 256 csoportban 4072 fő tett sikeres szakmai vizsgát. (34. ábra) Az orvosi és egyéb felsőszintű egészségügyi szakképesítés nélkül végezhető 10 különféle nem-konven-

tanfolyami csoport; 256; 72%

iskolarendszerű vizsgázó; 1620; 28%

3. ábra: Vizsgacsoportok képzési formák szerint

Az adatszolgáltató képzőhelyek 135 képzésnél jelölték az iskolarendszerben történő szakképzést, 46 képzést indítottak iskolai rendszeren kívüli (tanfolyami) szakképzés formájában, és 15 esetben nem jelöltek a képzők képzési formát. Képzési forma Nappali Esti Levelező Nappali, esti Nappali, levelező Tanfolyam Távoktatás Nincs adat

Csoport 75 28 27 3 2 43 3 15

2. táblázat: A szakképzések megoszlása formák szerint, a beérkezett jelentések alapján 2011-ben

Iskolarendszerű szakképzésben 2011-ben 3162 fő számára indítottak képzést a szervezők, míg a tanfolyami formában indított képzések keretében 1422 fő kezdte meg tanulmányait. A vizsgaszervezőktől beérkezett jelentések szerint 2011. évben 358 csoportban szerveztek OKJ-ben szereplő szakképesítésre szakmai vizsgát és összesen 5692 fő szerzett egészségügyi szakképesítést.

12

tanfolyami vizsgázó; 4072; 72%

4. ábra: Sikeres vizsgázók létszáma képzési forma szerint

180

168

160

145

140 120

106

100

84 73

80 60 40 20 0 fülakupunktúrás addiktológiai eljárások

reflexzóna terápia

fitoterápia

kineziológiai módszerek

alternatív mozgás- és masszázster.

5. ábra: A nem konvencionális képesítést szerzettek öt legnagyobb létszámú csoportja

cionális (természetgyógyászati) tevékenység körében szervezett vizsgák során a követelményeket 663 fő teljesítette. A képesítést szerzettek legnagyobb létszámú csoportjait az 5. ábra diagrammja szemlélteti.


Természetgyógyászati szakmacsoport

Gyakorlati tanácsok a természetgyógyászat eszköztárából A természetes édesítőszerek hasznáról, káráról Napjainkban sok szó esik a fehér cukor káros hatásáról. A finomított cukor biológiailag súlyos probléma elé állítja a szervezetünket. Feldolgozása B-vitamint, magnéziumot, kalciumot rabol ki a szervezetből. Óriási túlfogyasztásban élünk, ami elhízást, anyagcserezavarokat, cukorbetegséget okozhat többek között. Ezért érdemes csökkenteni a bevitt finomított cukor mennyiséget. Ajánlják helyette a barna cukrot, ami lehet színezett fehér cukor, vagy a jóval drágábban kapható, kevésbé finomított igazi barna cukor. Ez ugyanúgy répából vagy cukornádból készült, mint a kristálycukor, csak kicsit több ásványi anyag marad benne és a fehérítési eljáráson nem esik át. Érdemes szélesíteni a palettánkat és felváltva használni többféle természetes édesítőszert. A barna és a kristálycukrot pedig csak kelt tésztákhoz, és néhány olyan dologhoz használjuk, ahol nem lehet mással helyettesíteni. A mesterséges édesítőszerek használata kifejezetten káros, ahol lehet, kerüljük ezeket, ugyanis hamis információkkal látják el a szervezetet. Az édes íz azt jelenti, sok energiát tartalmazó étel érkezett, amit gyorsan lehet hasznosítani. Beindulnak az emésztési folyamatok, majd amikor semmi feldolgozandó anyagot nem találnak az emésztő enzimek, mardosó éhséget hoznak létre, biztosítva a folyamatos evést és a fölösleges kalóriabevitelt. Több kutatás bizonyította, hogy azok az emberek hízékonyabbak és jóval nagyobb a túlsúlyuk, akik édesítőszereket használnak. Szemben azokkal, akik cukorral vagy mézzel ízesítik ételeiket, italaikat. Használjunk bátran mézet! Gazdag ásványi anyagokban, és ha nem melegítjük túl, akkor enzimeket is tartalmaz, amire szervezetünknek nagy szüksége van, de a modern táplálkozás egyre enzimszegényebb. Válogassunk a különböző fajta mézek közül, keressük ki a nekünk legjobban tetsző ízt. Vegyes virág, gesztenye, hárs, fenyő, vagy selyemfű, esetleg egyéb különlegesség? Zamatos ízükkel, szépséges színükkel változatosabbá teszik ételeinket. Teák, kávék, frissítő italok ízesítéshez kiváló az édeskömény, az akácvirág, az ánizs, az édesgyökér, fehér mályva. Gyógyteához hozzávalóként tehetjük az akácot, ami csökkenti a gyomorsavképződést és légúti betegségeknél ideális gyógytea. Kisgyereknek is adhatjuk. Az ánizs és az édeskömény szintén adható kisbabáknak is, jellegzetes ízüket mindenki jól ismeri. Oldják a simaizom görcsöt, ezáltal megszüntethetik a hasfájást, puffadás gátlók, és a légutakra is hatnak, köhögés elleni teák alkotói is lehetnek. A legtöbb gyümölcsteában újabban benne van az édesgyökér. Kiváló édesítő hatású, karakteres mellékízzel nem rendelkező gyógynövény, ami mérsékli a gyomorfal fokozott tónusát, ezért gyomorfekélynél,


gyomoridegességnél érdemes a gyógyteánkba keverni. A cukornál jóval édesebb ezért igen kis mennyiség elég belőle. A sivatagban lakó népek napi gyógyteaként fogyasztják, mert a vizet megköti a szervezetben. Pont ez az, ami az alkalmazást behatárolja. Ne használjuk rendszeresen, heteken-hónapokon keresztül nagy mennyiségben. Vízvisszatartást, ödémásodást, vérnyomás emelkedést okoz. Magas vérnyomásúak és májbetegek csak ritkán, kis mennyiségben alkalmazzák. Kiváló köptető, hurutoldó szer is, ezért légúti teákat érdemes ezzel ízesíteni. Régen kapható volt a medvecukor, amit mások bocskorszíjként ismernek. Fekete szalagszerű édesség volt, ami az édesgyökér mellett némi ánizst is tartalmazott. Napjaink retró divatja ezt is előkotorta, de sajnos csak a formáját és a nevét őrizték meg, beltartalmi értékét nem. Ma mesterséges anyagokból áll. Fehérmályva, vagy más néven orvosi ziliz meglehetősen édes ízű, emellett köhögéscsillapító, immunerősítő, és gyomorfal bevonó hatású is. Légúti teák, emésztésre ható teák kiváló édesítője. Cukorbetegeknek gyakran ajánlott édesítőszer a fruktóz, ami gyümölcscukor. Lassabban szívódik fel, mint a szacharóz (kristálycukor), de nem okoz szélsőséges vércukor ingadozást, ha napi 30-80grammnyi mennyiséget viszünk be természetes (!) formában. De csak akkor igaz mindez, ha gyümölcsökből, zöldségekből jut hozzá a szervezet, akkor a beépüléséhez nem kell inzulin. Régen ezért ajánlották cukorbetegeknek. Mára a kutatások kimutatták, hosszú távon, ha finomított formában napi rendszerességgel visszük be a fruktózt, károsító hatású. Megzavarja a glükóz-anyagcserét, emelkedett mértékű lipogenezishez és triglicerid szintézishez vezet. Valószínűleg szerepet játszik a metabolikus szindróma, és az inzulin rezisztencia kialakulásában, felborítja a szervezet belső egyensúlyát, elhízáshoz vezet. A máj bármikor szőlőcukorrá tudja alakítani. Természetes formában: gyümölcsökben, zöldségekben az emberi szervezet számára „ismerős”, megfelelő kísérőanyagokkal együtt felvett fruktóz vitathatatlanul fontos részét képezi számos, diétát igénylő betegség kezelésének. Xilit, jól használható természetes édesítőszer, amit nyírfából, illetve kukoricából állítanak elő. Gyümölcseink is tartalmazzák. A 60-as évek óta használják, kiváló édesítő, emellett csökkenti a szájban a káros baktériumok koncentrációját, középfülgyulladást megelőző hatása klinikailag igazolt. Akár 80%-al is tudja csökkenteni a fogszuvasodás esélyét. A xilit a cukornál jóval kevesebb kalóriát tartalmaz, glikémiás indexe alacsony, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják. Candidás betegeknek, fogyókúrázóknak is ajánlható. Süthető-főzhető, de kelt tészták nem készíthetők vele. Sajnos az előál-

13

Természetgyógyászati szakmacsoport lítása erősen környezetszennyező hatású, valószínűleg ezért is kerül jóval többe, mint a cukor. A jázminpakóca Paraguayban őshonos, ahol több száz éve teaédesítésre, étvágycsillapításra, bőrbetegségek (dermatitis, ekcéma, seborrhoea), és sebek kezelésére is használják, mert gyorsan hat, különösebb forradás jele nélkül gyógyul a seb. Nálunk Steviaként vált ismerté. Főleg kivonatok, tabletták formájában kapható, cukorbetegeknek is adható. Sajnos van mellékíze, egyesek kifejezetten keserűnek érzik. Ők ne használják. A cukornál sokkal édesebb ezért egyszerre mindig csak keveset tegyünk ételünkbe, italunkba. A szerzetesek körtéje kínai gyógynövény, ami szinte minden bioboltban kapható. Nagyon édes íze alkalmassá teszi italok, ételek édesítésre. Egy összetört gyümölcsöt egy liter vízzel főzzünk, míg az oldat úgy felére besűrűsödik. Ha kihűlt, szűrjük üvegbe és hűtőben hetekig tárolhatjuk. Kávéba, teába tehetjük, de akár süteményeket is készíthetünk vele. Saját receptek, biosütemények előnyben. Cukorbetegek is használhatják édesítőként.

Gyógyhatással is rendelkezik, támogatja a tüdő munkáját. Megfázásnál köhögésnél bátran használjuk. Ha sokat fogyasztunk belőle az enyhén hashajtó hatású lehet. Gyerekeknek, időseknek kíméletes és jó ízű hashajtóként adhatjuk, amikor szükség van rá. Nyáron, fokozott szomjúságnál, lehűtött teája szomjoltó. Napszúrás esetén ebből készült teát itassunk a beteggel. Az édesítés tehát számtalan módon lehetséges, a valódi gyümölcsből készült szörpök, lekvárok is kitűnő választások. Egyszerű fekete teánk zamatossá válik némi málnaszörp vagy egy kevés szeder, málna, vagy más karakteres ízű lekvár hozzáadásától. Az oroszok régóta így isszák teájukat. Különleges változatos íz hatásokat érhetünk így el. Érdemes kipróbálni több szert, kitapasztalni hatásukat, ételek, italok készítésénél is bátran kísérletezzünk velük! A legjobb, ha felváltva használjuk őket, szem előtt tartva, hogy némelyiknek hashajtó hatása lehet, vagyis a hozzászokás hosszabb időt igényel. Kökény Mária, fitoterapeuta, reflexológus, életmódtanácsadó és -terapeuta

Migráció

Vándorok a paragrafusok között A migráció jogi megítélésének fő szempontjai Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi, aki útra kelt hamuban sült pogácsával a batyujában, hogy hetedhét országban világot lásson… Sok népmese kezdődik így, hiszen a mesebeli királyfihoz hasonlóan az emberiség egy jelentős része helytől és történelmi kortól függetlenül mindig is vándorolt. A migráció egyidős az emberi történelemmel és a hátterében meghúzódó tényezők is meglepő állandóságot mutatnak. A vándorlás jogi megítélése azonban térben és időben korántsem ilyen egységes. Hoszszú út vezetett például a középkori feudális társadalom röghöz kötöttségétől a szabad mozgás és tartózkodás jogáig a mai Európai Unióban. A „migrációs döntés” mögött rendkívül összetett gazdasági, társadalmi, kulturális, pszichés és egyéb tényezők állnak. A döntésben egyaránt szerepet játszhatnak kényszerítő körülmények és az életminőség jobbítására irányuló önkéntes elhatározás, a vegytiszta helyzetek nagyon ritkák. A kényszermigráció szélsőséges esete például az a szomáliai menekült asszonyé, akinek egész családját a szeme láttára gyilkolták meg miután őt megerőszakolták, és csak a vak szerencse segítette, hogy végül elmenekülhessen a számára biztos halált jelentő polgárháborús zűrzavarból. A tisztán önkéntes migrációra pedig jó példa lehet az a holland

14

enzimológus kutató, aki tisztes körülmények között él hazájában, viszont egy napon visszautasíthatatlan ajánlatot kap egy kanadai kutatóintézettől, ahol még az otthoninál is magasabb életszínvonal és jobban felszerelt labor vár rá. A két szélsőséges eset között az élethelyzetek széles és változatos spektruma helyezkedik el. Az iparosodott társadalmak jogrendszere nem képes sokszor szubjektív és összetett tényezők ilyen tárházát figyelembe venni, a migráció jogi megítélése így szükségszerűen leegyszerűsítő. Abban, hogy egy ország jogszabályai milyen módon közelítenek a külföldiek befogadásához két szempont játszik meghatározó szerepet. Az elsődleges szempont a befogadó ország érdeke. A jogalkotók, amikor engedélyezik a külföldiek egy csoportjának beutazását és tartózkodását ilyenkor alapvetően egy hármas feltételrendszert vizsgálnak. A legalapvetőbb feltétel, hogy az érintett külföldiek ne jelentsenek veszélyt a befogadó társadalomra. Ezt a jogszabályok nemzetbiztonsági és közegészségügyi szűréssel érhetik el. A második feltétel megköveteli, hogy a külföldi úgymond ne jelentsen terhet a befogadó ország számára. Ez a szigorú hazai idegenrendészeti jogszabályok nyelvén azt jelenti, hogy minden Magyarországon tartózkodni szándékozó külföldi köteles bizonyítani, hogy van megfelelő megélhetése, lakhatása és egészségbiztosítása. A legtöbb esetben azonban még ez sem elég, a migránsnak egyfajta „hozzáadott értéket” is kell nyújtania a befogadó társadalom számára. Az, hogy a bevándorlási szabályok mit tekintenek ilyennek, nagyban eltér az egyes országok között. Léteznek ugyanakkor általánosan érvényes példák is, mint például a jövedelemter-


Migráció melő képesség. A legtöbb ország lehetővé teszi, hogy külföldi vállalkozók és munkavállalók telepedjenek meg a területén. Az ötvenes-hatvanas évek példátlan nyugat-európai fellendülése soha nem következett volna be a háborúban kivérzett kontinensen a török, algériai és szicíliai migráns munkások nélkül. Vagy aktuálisabb példával élve: ha a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók nagyobb számban indulnak útra Nyugat-Európa felé méltányosabb fizetés és munkakörülmények reményében, úgy Magyarország is kénytelen lesz a kieső szakértelmet migráns munkaerővel pótolni. A demográfiai kihívás hasonló szempont lehet: például a szociális ellátórendszert fenyegető, vészesen rossz spanyol demográfiai mutatókat a jelentős mértékű és tudatosan vállalt bevándorlás segített helyrebillenteni az elmúlt években. Szintén lényeges megfontolás lehet az „agyelszívás” (tehát a tehetséges szakemberek és kutatók betelepülésének elősegítése), amely többek között megalapozta az Egyesült Államok jelenlegi technikai és tudományos fölényét a világban. Az ország érdekének érvényesítése azonban kevésbé materiális formát is ölthet: a migránsok egyes csoportjainak előnyben részesítése történhet kulturális vagy politikai alapon is. Jó példa erre a határon túli magyarok bevándorlásának (sőt honosításának) megkönnyítése, vagy akár az a gyakorlat is, amikor egy világhatalmi ambíciókkal rendelkező állam nagy számban fogad tehetséges külföldi diákokat, hogy ezzel is terjessze saját politikai ideológiáját (gondoljunk csak az egykori szovjet Lumumba Egyetemre). A „hozzáadott érték” jellege egyben általában meg is határozza a tartózkodás jogcímét, így jött létre például a magyar szabályozásban a keresőtevékenység, tanulmányi, kutatási vagy hivatalos célú tartózkodási engedély. A migráció jogi feltételrendszere azonban egy másik lényeges pilléren is nyugszik. Léteznek ugyanis az ország közvetlen érdekein túlmutató emberi jogi és humanitárius kötelezettségek is, amelyek előírják bizonyos csoportok befogadását függetlenül attól, hogy a fenti feltételrendszernek megfelelnek-e. Ez olyan esetekre vonatkozik, amikor a „migrációs döntés” meghozatalában túlnyomó szerepe van a kényszerítő és a nemzetközi közösség által méltányolt körülményeknek. E halmaz közepén a menekültek találhatók, azaz azok a személyek, akik valamilyen tulajdonságuk miatti üldözés (kínzás, rabszolgaság vagy más kirívóan súlyos jogsértés) elől keresnek oltalmat külföldön. Számos más, kevésbé ismert csoport is jogosult ugyanakkor a védelemre, mint például a gondviselő nélkül maradt gyermekek, az emberkereskedelem áldozatai vagy az állampolgársággal nem rendelkező hontalanok. A gyakori tévhittel ellentétben e csoportok mérete világszinten is eltörpül a migránsok teljes népességén belül. Magyarországon pedig jelenleg mintegy kétszázezer külföldi állampolgár él, akiknek mindössze egy százaléka jogosult a tartózkodásra pusztán emberi jogi megfontolás alapján.


A két fenti szempontrendszer együttesen kell, hogy meghatározza egy ország migrációs politikáját és ezt tükröző jogszabályainak tartalmát. A XXI. századi Európa és benne Magyarország számára mindkét pillér egyaránt meghatározó jelentőségű. Az európai jóléti modell és gazdasági fejlettség már ma fenntarthatatlan lenne munkavállalók jelentős mértékű szabályozott bevándorlása nélkül. A menedékjog és a humanitárius megfontolások háttérbe szorulása pedig az európai civilizáció alapjait, Európa önazonosságát kérdőjelezné meg. A következő évtized egyik nagy kihívása így az lesz, hogy a migráció jogi szabályozásával kapcsolatos párbeszédet visszatereljük a fenti szakmai szempontok talajára a politikai haszonszerzést szolgáló demagógia helyett. Gyulai Gábor, Magyar Helsinki Bizottság Forrás: 15-17, Befogadó Egészségügy I., SIMIGRA, 2012.

Migránsok és a magyar egészségügy – I. rész Kutatási zárótanulmány

A tanulmány a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. EIA/2011/1.3.6 számú, „Migránsok és a magyar egészségügy” című projektjében készült. A projekt az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával valósult meg. Vezetői Összefoglaló A kutatás célja az EU-n kívüli országokból Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok magyar egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésének vizsgálata: a harmadik országbeli állampolgárok és az egészségügyi szolgáltatók tapasztalatainak megismerése és elemzése, a nehézségek és a fejlesztési lehetőségek feltárása. A kutatási eredmények hozzájárulhatnak a migránsok jobb, hatékonyabb ellátásához, az esélyegyenlőség, az integráció elősegítéséhez, illetve a magyar egészségügy hatékonyabb működéséhez. A kutatási téma bonyolultsága és érzékenysége kvantitatív és kvalitatív empirikus módszerek együttes alkalmazását indokolta. A kutatás alapját a harmadik országokból érkezett migránsok standard kérdőív segítségével történő megkérdezése képezte. Magyarországon a migránsok egészsége szempontjából úttörő

15

Migráció jelleggel, a kutatás ötszáz külföldi, nem EU állampolgár válaszait dolgozta fel. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét Magyarországon a migránsok számára gazdasági, szociális, kulturális és nyelvi korlátok akadályozhatják, és ugyanezek a sajátosságok gondként jelentkeznek az egészségügyi szolgáltatók oldalán is. A krónikus nem fertőző megbetegedések az EU-n kívülről Magyarországra érkezettek körében ritkábbak, mint a magyar népességben. Ezt nevezi a szakirodalom a „healthy migrant effect”-nek, azaz egészséges bevándorló hatásnak, melyet részben a migrációs folyamat önszelekciós mechanizmusai hoznak létre: elsősorban a fiatalabb, egészségesebb, képzettebb emberek kerülnek a harmadik országokból a magyar munkaerőpiacra. Ez fontos szerepet játszik a magyar egészségügyi rendszer közölt alacsonyabb igénybevételi mutatóiban. Nyelvi és kulturális nehézségek lényegesen korlátozzák a migránsok jelentős részének hozzáférését a magyar egészségügyi szolgáltatásokhoz. Közrejátszik a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos ismerethiány, a magyar egészségügyi rendszerrel kapcsolatos általános tájékozatlanság, a navigáció nehézségei. A szolgáltatók oldaláról e feladat újszerű, és egyes joghézagok is nehezítik a migránsok egészségügyi ellátását. Az egészségügyben dolgozó orvosok és szakalkalmazottak jelentős részének interkulturális felkészületlensége és tájékozatlansága azt eredményezi, hogy az egészségügyi szolgáltatók gyakran nem ismerik és nem értik a migránsok sajátos szükségleteit és elvárásait. Mindez kölcsönös bizalomhiányhoz is vezethet. A fejlett országokból érkező magas státuszú munkavállalók esetében gyakori jelenség a magyar egészségügyi ellátás minősége iránti kétely, negatív előítélet. Az orvosok és egészségügyi dolgozók migrációjának negatív mérlege lényegesen nehezíti a migránsok számára is a magyar egészségügyi rendszerhez való hozzáférést, a kapacitások szűkülése, és a nyelvet tudó, a külföldiekkel jól kommunikáló orvosok és szakalkalmazottak számának jelentős csökkenése miatt. A migránsok egészségügyi szükségletei rendkívül heterogének, és az ellátórendszerhez való hozzáférés a különböző migráns csoportok számára egyenlőtlen. Ellátási szükségletük függ a migrációs folyamat adott szakaszától, származási országuktól, társadalmi státuszuktól, tudatosult igényeiktől, egészségmagatartásuktól, a magyar nyelvtudástól vagy annak hiányától, kulturális, vallási sajátosságoktól. A kutatási adatok alapján a gondok elsősorban a szakképzetlen, alacsony státuszú munkavállalóknál, illetve az alacsonyabb jövedelmű országokból érkezetteknél jelentkeznek. A fejlett országok állampolgárai magasabb igényeikkel összhangban több kritikus kérdésben elégedetlenek. Az Ukrajnából és Szerbiából érkezett magyar származású migránsok a legkevésbé egészségesek, ezért helyzetük külön figyelmet igényel.

16

Mindezt figyelembe véve, az EU-n kívülről Magyarországra érkezettek egészségügyi ellátása, bár számos gondot és nehézséget okoz a migránsok és a szolgáltatók oldalán, összességében nem mutat kedvezőtlen összképet. A kutatási adatok nem jeleznek a migránsok többségénél nagyfokú elégedetlenséget, sem tömeges ellátatlanságot. Több információ, jobb kommunikáció és kisebb korrekciók az egészségügyi ellátórendszerben viszonylag szerény ráfordítás mellett is lényeges javulást eredményezhetnek a hozzáférés javításában, az egyenlőtlenségek csökkentésében. Az érintett népesség majd százezres nagyságrendje, egészségügyi problematikájának sajátosságai indokolják a célzottabb, differenciáltabb ellátási lehetőségek realitásokat tükröző, a távlatokkal is számoló végiggondolását, különös tekintettel az információra és kommunikációra, a humánerőforrások és a szervezeti mechanizmusok fejlesztésére. I. A kutatásról 1. A kutatás témája A harmadik országból érkezettek magyarországi huzamosabb tartózkodásával hosszú távon számolni kell, ezért a hazai társadalombiztosítási rendszer fejlesztési elképzelései, az egészségügyi kapacitások, szolgáltatások alakítása során érdemes végiggondolni ennek a migrációval összefüggő vonatkozásait. Korábbi vizsgálataink és a szakirodalom alapján, az EU-n kívüli országok Magyarországon élő állampolgárainak nem elhanyagolható része számára a magyar egészségügy nehezen hozzáférhető, egyes csoportjaik pedig alig veszik igénybe a hazai szolgáltatásokat. Emellett a migránsok egészségügyi ellátása – többek között nyelvi, kulturális okokból – sajátos technikákat, módszereket, készségeket igényel. Lehetséges a jelenlegi forráshiányos körülmények közt is olyan, viszonylag kis ráfordítást igénylő intézkedések kidolgozása, amelyek lényeges javulást eredményeznek a harmadik országból érkezettek, ezen belül a közepes és alacsony jövedelmű országokból érkezett munkavállalók egészségügyi ellátásának hozzáférhetőségében és színvonalában, a migránsok és a magyar egészségügy közti kommunikációban. A biztosítási feltételek, a finanszírozási technika és a szolgáltatások korrekciója során, az információ és kommunikáció fejlesztésénél mérlegelni kell a jelenleg fennálló helyzet gondjait, és olyan rugalmas, a valós gyakorlathoz és igényekhez igazodó formákat kell kialakítani, amelyek e népesség esetében is megfelelően biztosítják az egészségügyi ellátáshoz való méltányos hozzáférést. 2. A kutatás célja és feladatai A kutatás célja az EU-n kívüli országokból Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok magyar egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésének vizsgálata: a harmadik országbeli állampolgá-


Migráció rok és az egészségügyi szolgáltatók tapasztalatainak megismerése és elemzése, a nehézségek és a fejlesztési lehetőségek feltárása. A kutatási eredmények hozzájárulhatnak a migránsok jobb, hatékonyabb ellátásához, az esélyegyenlőség, az integráció elősegítéséhez, illetve a magyar egészségügy hatékonyabb működéséhez. A kutatás magában foglalja a migránsok demográfiai és társadalmi jellemzőinek, egészségi állapotának, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének, hozzáférhetőségének feltárását, illetve a hazai egészségügyi intézményrendszer migránsokkal kapcsolatos szolgáltatásainak, a biztosítás, információ és kommunikáció kérdéseinek feltérképezését. Az eredményeket értékelése alapján javaslatok készültek a harmadik országbeli állampolgárok jobb minőségű, általánosan hozzáférhető egészségügyi ellátása illetve a magyar egészségügyi rendszer hatékonyabb működése érdekében az egészségügyi szolgáltatások migráció vonatkozásában kritikus elemeinél. Ebből kiindulva kerültek végiggondolásra a lehetséges fejlesztési-szakpolitikai alternatívák. A feltárt ismeretanyag segítheti, a jelenségkör jobb megértését, hozzájárulhat a bevándorlással összefüggő emberi, társadalmi konfliktusok eredményesebb kezeléséhez, egy a harmadik országbeli állampolgárok politikai, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedését is elősegítő, átfogó integrációs társadalompolitikai stratégia kialakításához. A kutatási célból az alábbi feladatok következnek: – a harmadik országból érkezett migránsok számára, összetételére, egészségi állapotára, illetve az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó, meglévő adatok, kutatások értékelése; – a magyar egészségügyi ellátórendszer helyzetének, működési módjának áttekintése a migránsok ellátása és hozzáférése szemszögéből; – a harmadik országok Magyarországon tartózkodó állampolgárai egészségi állapotának tömör jellemzése, az egyes migráns csoportok egészségügyi szükségleteinek leírása; – a Magyarországon tartózkodó nem EU állampolgárok egészségi állapotának sajátos vonásai a magyar állampolgárokéhoz viszonyítva; – az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének elemzése a migránsok egyes csoportjai, típusai szerint, a problematikus, kritikus pontok kimutatása; – az egészségügyi szolgáltatásokhoz illetve az egészségbiztosításhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek leírása és az e mögött meghúzódó okok elemzése; – az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele elmaradásának, a fizető ellátásnak, az öngyógyításnak, illetve a külföldi szolgáltatások igénybevételének elterjedtsége és okai;


– a kulturális, nyelvi nehézségek, az információ-hiány és az eligazodási gondok vizsgálata; – a migránsok részéről a magyar egészségügyi ellátással kapcsolatban tapasztalt hiányosságok, gondok, konfliktusok megismerése, – a migránsok tájékozottsága az egészségügyi rendszerről és a biztosításról; – a biztosítási rendszer megítélése a migránsok és a szolgáltatók szemszögéből; – a magyar egészségügyi szolgáltatók migránsokkal kapcsolatos tapasztalatainak feltárása; – a migránsok egészségének specifikus kérdéseivel foglalkozó hazai intézményrendszer (ellátás, oktatás) áttekintése, a főbb eredmények és gondok felvázolása. A harmadik országból érkezett migránsok egészségügyi ellátásának gondjai kétségtelenül eltörpülnek a magyar egészségügy szerkezeti, finanszírozási és munkaerő problémáihoz, belső feszültségeihez képest. Miért érdemes mégis a harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátást vizsgálni? – A harmadik országból érkező migránsok száma bármilyen forgatókönyv megvalósulása esetén is nő az elkövetkező évtizedben, az Európai Unióban és Magyarországon is, ami bizonyítékokon alapuló informált hosszabb távon gondolkodó szakpolitikai intézkedéseket igényel. – A migránsok egészségi állapotának alakulása döntően befolyásolhatja munkavégzésüket, képzésüket, társadalmi helyzetüket, ily módon társadalmi integrációs folyamatuk mikéntjéhez egészségügyi ellátásuk is lényegesen hozzájárul. – Emberi jogokkal összefüggő és morális érvek, valamint nemzetközi kötelezettségek indokolják a kérdéssel való szembenézést. A magyar egészségügyi rendszer működésének deklarált alapelve a méltányosság, az ellátás egyenlőtlenségeinek csökkentése, ami szintén szükségessé teszi a migránsok sajátos szükségleteinek ismeretét. A nemzetközi migráció illetve a harmadik országbeliek számára Magyarországon nyújtott egészségügyi szolgáltatások kérdésköre bizonytalanul mért, számos módszertani nehézséget felvető terület. A vonatkozó adatok szegényesek, hiányosak. A téma társadalmi, gazdasági, egészségügyi és politikai vonatkozásai mellett ez is indokolja az EU-n kívülről érkező migránsok egészségi állapotának, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és a szolgáltatások igénybevételének alaposabb kutatását. A feladatok megvalósítása során a kutatás a Panta Rhei Bt. szakterületen végzett eddigi kutatásaira, tapasztalataira is támaszkodik. Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter A tanulmány folytatását az øTInfo következő számában olvashatják!

17

Könyvajánló

Befogadó Egészségügy IV. Projekt a szakképzett egészségügyi bevándorlók beilleszkedéséért – SIMIGRA Megjelent a Befogadó egészségügy negyedik száma. Hazai és külföldi egészségügyi dolgozók számára ad tájékoztatást az itt dolgozó külföldi munkatársak tapasztalatairól, nehézségeiről és élményeiről. Érdeklődés esetén a www.etitav.hu oldalon regisztrálóknak és a „Szolgáltatások külföldi egészségügyi dolgozóknak” csoportba bejelentkezőknek postán küldünk kiadványt. Továbbá elérhető a GYEMSZI ETI Főigazgatóság Tanácsadó Irodájában és elektronikusan a www.gyemszi.hu weboldalon. Csomai Lóránt, projektmenedzser, GYEMSZI–UPI

„Nem kell messzire menni annak a külföldi egészségügyi dolgozónak, aki többet szeretne megtudni a magyarországi egészségügyi rendszerről, az abban való munkavállalásról, az ehhez szükséges adminisztrációról és a hétköznapokról. Elég, ha leül a számítógép elé a világ bármely pontján és regisztrál a www.etitav.hu oldalon. A www.etitav.hu oldalon történő regisztráció után a „Munkaasztal” nevű képernyő jelenik meg. Itt a „Taneszköz tároló” fülre kattintva válik láthatóvá az „Információs pont külföldi egészségügyi dolgozóknak” csoport. Erre kattintva, a megnyíló új lapon lehetőség nyílik csatlakozni a csoporthoz (a lap tetején található „Csatlakozás” fület választva).” (Szolgáltatások nem csak külföldieknek – beszámoló web-es fejlesztésekről)

„A diákok sokszor kérnek segítséget tőlem ügyintézésekhez, illetve különböző problémák megoldásához. Nagyon sok kérdést tesznek fel például az albérlet, a rezsi és a különböző szolgáltatások árairól, illetve, ha kapnak valamilyen hivatalos levelet, vagy érkezik egy érthetetlen számla. Sokszor engem kérnek meg arra is, hogy hívjak fel egykét szolgáltatót, mert annak ellenére, hogy hirdetik az angol nyelven való ügyintézés lehetőségét, mégsem tudnak a szolgáltatók, vagy az ügyfélkapcsolatos munkatársak megfelelő szinten kommunikálni angolul. Magyarország még zárt ebből a szempontból, hiszen nálunk még nincsenek olyan nagy létszámban migránsok, ezért vannak rászorulva például az itt élő külföldi orvostanhallgatók is a magyarul beszélő ismerősük, vagy akár a nyelvtanáruk segítségére.” (A nyelvtanuláson túl – interjú)

18

alig ismert pár embert, de a kórházban hamar barátokra lelt. A kollégák hamar befogadták és a közös programokra is elhívták. „A denki pozitívan állt hozzám, és ez annyira jól esett. Mindenki nagyon kedves volt velem, maximális elfogadást, szakmai illetve emberi támogatást kaptam, ami sokat segített abban, hogy be tudjak illeszkedni egy új közösségbe. A kórházban bárkihez fordulhatok, ha segítségre van szükségem, itt még a főorvos is készségesen segít. Számomra az is nagyon pozitív élmény, hogy itt az orvosok, az ápolók, adminisztrátorok és a főorvos közös programokat is szerveznek.”

„A nyugat-európai országokban célzottan foglalkoznak a humánerőforrás kérdéssel, terveznek a külföldiekkel, és minél hamarabb a társadalom hasznos és keresőképes, aktív tagjaivá kívánják felkészíteni nemcsak a külföldi munkavállalókat, hanem sok esetben azok családtagjait is. Az egészségügyre is vonatkozó humánerőforrás stratégia, munkerő-piaci előrejelző rendszer és célzott migrációs politika hosszú távon a társadalom egészségügyi állapotának javát szolgálja. Az átlagéletkor növelhető, az aktív keresőképesek száma tartható.”

(Aki másnak segít, önmagán segít – nemzetközi áttekintés)


Környezetvédelem Kedves Olvasó! Az egészség megőrzését nem csak szakmai hozzáértésünk fejlesztésével, ellátó rendszerünk javításával lehet és kell megoldani. Környezetünk és a természet megóvása, tisztán tartása, a minket körülvevő levegő, a vizek körültekintő használata és

az élőlények és élőhelyeik tiszteletben tartása legalább annyira fontos az egyéni és a társadalmi egészség megőrzésében, javításában. Intézetünk munkatársai e fontos hozzáállás hangsúlyozása miatt döntöttek úgy, hogy az øTInfo hasábjain környezetvédelmi rovatot hívnak életre. Az øTInfo szerkesztősége

Zöld tippek – IV. rész Hozd magad formába, és légy környezetbarát! A 3 km-nél rövidebb utakat gyalog, kerékpárral vagy busszal rövidebb idő alatt is megteheted. Ha a gyerekek is mennek, akkor vigyetek gördeszkát, ugrókötelet, görkorcsolyát vagy babakocsi-utánfutót! Gondolj vissza, hogy milyen jól mulattál ezekkel te is gyerekkorodban! Mozdulj, kerékpározz, gyalogolj vagy használj tömegközlekedést! Ezzel javul egészséged, és csökken a környezetre kifejtett hatás. Ne feledd: minden egy liter üzemanyag, amit a motorban elégetsz, több mint 2,5 kg CO2-t bocsát a légkörbe. Járj elől jó példával! Minél többször menj munkába gyalog vagy kerékpáron, és járj elöl jó példával gyermekeid számára. Bátorítsd őket, hogy járjanak gyalog, kerékpáron vagy busszal iskolába oda-vissza minden nap! Ez egészségük és a környezet szempontjából is előnyös. Telekocsi! Ha messze laksz az iskolától, akkor ahelyett, hogy minden nap autóval vinnéd a gyerekeket iskolába és mennél értük, fogj össze a többi szülővel, szervezzetek telekocsit és osszátok meg a felelősséget. Időt, benzint spóroltok meg, és a környezetet is óvjátok. Oszd meg az autódat! Ha autóval jársz munkába, vegyél részt autómegosztó rendszerben. Lassíts! Ha autózol, vezess egyenletesen, és számíts minden eshetőségre. Minél kevesebbszer alkalmazz hirtelen gyorsítást és fékezést. Ezzel csökkented az autód üzemanyag-fogyasztását. Szakemberrel cseréltess olajat! Autód olajcseréjét szervizben végeztesd el. A műhelyben összegyűjtik a fáradt olajat, és újrahasznosítják. Állítsd be a nyomtatódat alapértelmezett kétoldalas nyomtatásra és spórolj papírt! Egy oldalra kettőt is kinyomtathatsz, ha az nem megy az olvashatóság rovására. Vedd lejjebb a fűtést! A szobákban a kellemes hőmérséklet 19 °C, azonban 15 °C is elegendő a hálószobákban, mivel így jobban alszik az ember. Ne felejtsük el kikapcsolni a fűtést, ha elutazunk! Az otthoni energiafogyasztás csökkentése érdekében tedd hatékonyabbá radiátoraidat azzal, hogy mögéjük tükröző lapokat vagy alumínium fóliát helyezel, mivel ezzel a hő visszakerül a szobába. Ne tedd a hűtőszekrényt vagy a fagyasztót a fűtőtesthez közel, mivel ezzel nő az elektromos áram fogyasztása.


Ha régi a hűtőszekrényed vagy a fagyasztód, olvaszd le legalább félévente. Még jobb megoldás olyan új gépet vásárolni ezek helyett, amelyek automatikus leolvasztó ciklussal rendelkeznek, és általában kétszer olyan energiahatékonyak. Vedd lejjebb a forróvíz termosztátját, mivel elég, ha legfeljebb 60 °C-ra van beállítva. Ugyanez érvényes a központi fűtés kazánjára is. Ne feledd, hogy az EUban a háztartások által felhasznált energia 70%-át a lakások fűtésére használják, további 14%-et pedig vízmelegítésre. El ne felejtsd lekapcsolni a világítást! Ha a házban csak öt lámpát lekapcsolsz a folyosókon és a szobákban (ha nincs szükség ezekre), évente kb. 60 eurót takarítasz meg. Ezzel évente kb. 400 kg szén-dioxid kibocsátásának veszed elejét. Ne felejtsd el kihúzni az akkumulátortöltőidet, miután befejezted a mobiltelefonod vagy a laptopod töltését! Ha ezeket bedugva hagyod, továbbra is energiát fogyasztanak. Próbálj ki más hűtési módszereket a légkondicionálás helyett! A légkondicionáló 33%-kal növelheti áramszámládat. Egy ventilátor a légkondicionáló rendszer által felhasznált energia egytizedét használja; a napellenző, a redőny, a zsalu és az éjszakai hűvösség pedig egyáltalán nem fogyaszt energiát. Főzés közben takard le az edényeket! A főzéshez szükséges energiának ezzel akár egynegyede is megtakarítható. A kuktafazekakban és az ételpárolókban még jobb az arány: akár 70% is megtakarítható! A hulladékból világítás, villamos áram és akár hő is lehet! Ne feledd: amire már nincs szükség, azt hasznosítsd újra! Új autót vennél? Válassz új generációs járművet. Egy hibrid autó 20–30%-kal kevesebb üzemanyagot használ, és jóval kevesebb CO2-t bocsát ki, mint egy hagyományos jármű. Így kevesebbet szennyezel, és pénzt is megtakarítasz egyszerre! Repülőre szállnál egy üzleti megbeszélés miatt? Először inkább gondold át, nem lenne-e jó megoldás egy telefonos vagy videokonferencia! Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

19

Pályázatfigyelő

Pályázatok Struktúraváltás támogatása a járó- és fekvőbeteg ellátás fejlesztésével – TIOP 2.2.6/12/1/B

– Életesélyek növelése újszerű, modern ellátások bevezetésével.

Alapvető cél: Jelen pályázat alapvető célja a magas színvonalú egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, ezáltal hozzájárulva a fennálló társadalmi esélykülönbségek csökkentéséhez. Az ellátások fejlesztésének hosszú távú eredményeképpen az igénybevevő lakosság számára egészségnyereség elérése.

PÁLYÁZÓK KÖRE: Jelen pályázati kiírás keretében mindkét komponens esetében csak és kizárólag közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó fekvő- és/ vagy járóbeteg intézmények pályázhatnak, kizárólag közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítására.

Általános célok: – A jó minőségű és hatékony egészségügyi szolgáltatások elérhetőségével javuljon a munkavállalók munkaerő-piaci esélye, váljon lehetővé a munkavégző képesség gyorsabb helyreállítása, a betegségek megelőzése, korai felismerése. – Az érintett egészségügyi szolgáltatókban a valós szükségleteknek megfelelő mértékben, a betegek egészségi állapota által indokolt és méltányos egészségügyi szolgáltatások feltételrendszerének megteremtése, a betegellátás szervezettségének javítása. – A beteg utak figyelembe vételével a szakmacsoportok, a diagnosztikai és terápiás egységek fizikai elaprózódásának megszüntetése a komplex betegellátás biztosítása. Részcélok – A lakosság lakóhelyéhez közel mindazon szükséglet alapú szakellátási szolgáltatások biztosítása, melyek egymásra épülve és/vagy kiegészítve integrált rendszert alkotva biztosítják a szolgáltatási hiányok megszüntetését és a szükséglettel alátámasztott igények kielégítését; – A költséghatékony működés elősegítése a telephelyek és pavilonok számának csökkentésével, megszüntetésével;

A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok az http://www.nfu.hu honlapról tölthetők le. Felhívjuk a figyelmet, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 21. § (7) bekezdése alapján az ESZA Nonprofit Kft. a pályázatok benyújtásának határidejét megelőző tizedik napig biztosítja, hogy a támogatást igénylők kérdéseket tehessenek fel, és azokra ésszerű határidőn, de legkésőbb a kérdés Közreműködő Szervezethez való érkezését követő 7 napon belül tájékoztatást kapjanak. A pályázatok benyújtása 2013. február 15-től 2013. április 15-ig lehetséges. Egy pályázó egyidejűleg csak egy pályázatot nyújthat be és csak egy komponensre. Amennyiben több pályázat kerül benyújtásra, úgy valamennyi elutasításra kerül. Amennyiben az elektronikus benyújtás során a benyújtott dokumentum(ok)ban érzékelhető minőségromlás van, ami a bírálatot érdemben befolyásolhatja, a Közreműködő Szervezet kérheti az érintett dokumentumok utólagos, papír-alapú benyújtását is, ami azonban nem minősül hiánypótlásnak.

ø TInfo A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóságának folyóirata Főszerkesztő: Rauh Edit  Felelős szerkesztő: Zsuponyó Diána  Kiadványmenedzser: Zsuponyó Diána Szerkeszti: az ø TInfo Szerkesztőbizottsága, Tagjai: Csurgó Katalin, Holczinger Istvánné, Honfi Irén, Dr. Pappné Vig Ágnes, Rauh Edit, Ridegné Cseke Irén A szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Horánszky u. 15.  Tel.: 06-1/429-4097/154  Fax: 06-1/338-3944 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel, előfizetéssel, reklamációval kapcsolatos ügyintézés: Zsuponyó Diána, Tel.: 06-1/4294097/154. Előfizethető az ø TInfo-ban és a honlapunkon (www.eti.hu) megtalálható megrendelőlapon. Megjelenik: évente 12 alkalommal  Előfizetési díj: 0 Ft (12 szám)  Csomagolási és postaköltség 2500 Ft/év. Felelős kiadó: Rauh Edit főigazgató-helyettes Alapító főszerkesztő: Vízvári László ISSN 1586-3549  Nyomta: Duna-Mix Kft. FAT akkreditációs lajstromszám: 0372 • Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint • Munkaügyi Központ nyilvántartási szám: 01-0816-04

20


Tartalom. Köszöntő. øtinfo február 1. Köszöntõ

Recommend Documents