TARTALOM
FÓKUSZ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG NEMZETKÖZI KUTATÁS HÍREK
ú
FÓKUSZ GAZDASÁGI ÉVNYITÓ A KONGRESSZUSI KÖZPONTBAN A tartós gazdasági növekedés előtt álló akadályok lebontására munkacsoport létrehozását javasolta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke március 6-án a kamara gazdasági évnyitó rendezvényén, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is. Parragh László kiemelte, hogy a bürokrácia csökkentése továbbra is fontos terület, az adóés szakigazgatási eljárást át kellene gondolni, a megfelelő tudású munkaerő megtartásához pedig reálbér felzárkóztatási programot kellene indítani.
A kamara elnöke kifejtette, hogy a bürokrácia csökkentését, a valós adminisztrációs terhek mérséklését a biztonságos szabályozási szint megtartása mellett kell megvalósítani. Az adó- és szakigazgatási eljárás újragondolása során szemléletváltásra van szükség, a tisztességes adófizetőt meg kell becsülni - jelentette ki a kamara elnöke, aki szerint az adó mértékét nem emelni kell, hanem mindenkitől beszedni. A reálbérek felzárkóztatását célzó programmal kapcsolatban Parragh László példaként említette, hogy az egy órára jutó osztrák minimálbérhez képest a visegrádi országok jelentős lemaradásban vannak, -1-
Magyarország az egy órára jutó minimálbér az osztrák 23-24 százalékát tesz ki. Parragh László elismeréssel szólt arról is, hogy a Miniszterelnökség rendkívüli hatékonyan hajtja végre az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos munkát. A kamara elnöke kitért a vállalkozásokat érintő szerzői jogdíj ügyére, szerinte a végrehajtási rendszer alapjaiban hibás. Az elnök a cégbíróság ügyét is átgondolásra javasolta, és utalt a kamarai regisztrációval kialakult adatbázisra, amely jövő évtől a vállalkozások számára nyilvánosan is elérhető lesz a megbízható üzletmenet biztosítása érdekében. A kamarai regisztrációs rendszer hatékony és eredményes működtetésére példaként említette Parragh László, hogy a Baranya megyei kamara leválogatta a DBRbankcsoportnál számlát vezető vállalkozásokat, számukra Széchenyi Kártyával igyekeznek likviditást biztosítani. Orbán Viktor miniszterelnök célként jelölte meg, hogy 2018-ra Magyarországon elérjük a teljes foglalkoztatást, és 3 százalék közelébe vagy az alá csökkentsük a munkanélküliséget. A 2015-ös év gazdasági növekedéséről pedig azt mondta, hogy az eddig prognosztizált 2,5 százalék fölött alakulhat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával 21 pontban állapodtunk meg, 90-91 százalékon állunk a teljesítésben, a fennmaradó részek is „folyamatban vannak” – fogalmazott Orbán Viktor. A szakképzés átalakításában a kormány együtt fog működni a kamarával. A gazdasági kilátások bemutatásához szükség van a reális helyzetértékelésre, ennek nélkülözhetetlen feltétele négy pillér, négy
nagy reform ismerete a miniszterelnök szerint. Mint mondta, elsőként összekötöttük a demográfiát és az adórendszert, vagyis a családot és az adózást. Ez működik, ezt mutatják a legfrissebb demográfiai számok is, kedvezően hatott a gyermekek utáni adókedvezmény és a 40 év fölötti munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjazási lehetősége. Orbán Viktor a már meglévő könnyítések mellett említette meg az otthonteremtés támogatását és az iskolarendszer tervezett átalakítását. A második nagy változtatás a rezsicsökkentés volt, a harmadik a bankok elszámoltatása, e kettőnek fogyasztásnövelő hatása már megmutatkozott a gazdasági növekedés számaiban. Orbán Viktor negyedik reformként jelölte meg a „segély helyett munkát” programot, amelynek gondolata láthatóan megerősödött az emberekben, hiszen eddig nem volt olyan, hogy egyes falvakban nem segélyért, hanem közmunkáért rendeztek tüntetést. Ennek kapcsán a miniszterelnök nyomatékosította, hogy nem igazak a közmunka szűküléséről szóló hírek, hiszen „több közmunkás lesz, többet költünk közmunkára, mint korábban”. A miniszterelnök célként jelölte meg, hogy 2018ra Magyarországon elérjük a teljes foglalkoztatást, és 3 százalék közelébe vagy az alá csökkentsük a munkanélküliséget. A teljes foglalkoztatottság nem lenne lehetséges a Munkavédelmi Akció nélkül – fűzte hozzá. Ugyanakkor szerinte még vannak kihívások, leginkább a termelékenység és a foglalkoztatottság szempontjából – ez utóbbi amíg nálunk 61-62 % körül alakul, addig az Európai Unióban ez 65%, az Egyesült Államokban 75%, valamint Kínában 85%. Orbán Viktor szerint ezen a területen még sok munka van annak ellenére is, hogy a 2010-es kormányváltáskor a foglalkoztatási mutató 5657 százalék körül volt. Hozzáfűzte ugyanakkor azt is, hogy ez a lemaradás egész Európára is igaz. Azok a tények, hogy 2014-ben – méghozzá választási költségvetés nélkül – 3,6 százalékkal -2-
nőtt a gazdaság a legfrissebb adatok szerint, hogy az államadósság nem szinten maradt, hanem 77 százalék alá csökkent, azt mutatják, hogy az imént felsorolt reformok működnek, csakúgy, mint a gazdasági szereplők közti összefogás – mondta. Fontos megemlíteni azt, hogy a növekedés szerkezete is elmozdult – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor arra az elemzők által is idézett tényre, hogy a gazdasági növekedéshez a jellemzően magyar kézben lévő ágazatok is hozzá tudtak tenni. Így például a dominánsan magyar kézbe lévő építőipar 14 százalékos növekedést könyvelhetett el, ilyen a kereskedelem: az értékesítések 5,2 százalékkal növekedtek, továbbá a turizmusnál is több mint 10 százalékos növekedés figyelhető meg, és ide tartozik a mezőgazdaság és a szállítás is – tette hozzá. Mindez két dolgot jelent: a növekedésnek az alapjai szektorálisan szélesebbek, és be tudtak kapcsolódni jellemzően magyar szektorok is. Ami 2015-öt illeti, a nemzetgazdasági miniszter rendkívül konzervatív 2,5%-os növekedéssel kalkulál, ez az „óvatos duhaj” hozzáállás Orbán Viktor értékelése szerint helyes is Varga Mihály részéről, ugyanakkor a miniszterelnök még ennél is magasabb gyarapodásra számít. A lakossági reáljövedelmek a tavalyi 4 százalék után idén újabb 3-4 százalékkal növekedhetnek, tehát a két utóbbi évben 7-8 százalékkal gyarapodó lakosság is hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez – közölte. Nem számolunk az európai helyzet jelentős romlásával, bár vannak kockázatok – mondta a miniszterelnök. Kérdés ugyanis, hogyan viselné az eurózóna Görögország esetleges kilépését, emellett pozitív irányba ható kockázatok is vannak, tekintettel az energiaárak kedvező alakulására. Az uniós forrásokkal kapcsolatban a kormányfő a rendelkezésre álló összegek lehívhatóságának maximalizálásáról is beszélt. A 2007-2013-as időszakban 8700 millárd
forint állt rendelkezésre, itt a kormány óvintézkedés gyanánt a túlvállalás eszközével élt, vagyis 9200 milliárd forintra szerződtünk le a meg nem valósuló projektekre alapozva. Így a rendelkezésre álló összegek garantáltan fel lesznek használva. Orbán Viktor hozzátette: a mégis megvalósuló projekteket a kormány kifizeti saját költségen egy erre kialakított keretből, függetlenül attól, hogy áll-e még rendelkezésre uniós forrás vagy sem, mindenesetre a fő cél – hogy ne ragadjon be uniós pénz – mindenképpen megvalósul. A rendezvényen a vállalkozók a duális szakképzés továbbvitelét szorgalmazták, és szóvá tették, hogy az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (EKÁER) még mindig bürokratikusnak érzik. Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy a szakképzési rendszer átalakításában szeretnék elérni, hogy jól látható pálya mentén továbbtanulva, magasabb végzettséget lehessen szerezni. Varga Mihály kijelentette: az EKÁER működik, 40 ezer cég jelentkezett be a rendszerbe, amelynek fontos szerepe van a feketegazdaság kiszűrésében
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG
MEGSZŰNT A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI HATÁSKÖR NEMZETI VAGYONRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSA Ez év március 19-én lépett hatályba a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. sz. törvény (Módtv2.), melynek 33. és 35. §-ai visszaállították a választottbíráskodás korábbi hatásköreit Magyarországon. Ezzel megszűnt az a csaknem két és fél éven keresztül fennálló kedvezőtlen jogi környezet, amely jelentősen korlátozta a választottbírósági tevékenységet hazánkban. A módosított rendelkezés szerint a -3-
nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződések esetében a magyar bíróság joghatóságának kizárólagossága nem érinti a választottbíróság kikötésének jogát. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján megkötött megállapodásokra is.
NEMZETKÖZI KIBŐVÍTETT MAT ELNÖKSÉGI ÜLÉS 2015. március 3-án az MKIK Magyar-Arab Tagozata 41 fő részvételével kibővített elnökségi ülést tartott. Az ülés meghívott vendége a KKM külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Pana Petra volt, aki „A közel-keleti térség szerepe a magyar külgazdasági stratégiában” címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy a jelenlegi minisztériumi struktúrában a külgazdasági szakdiplomatáknak nagyobb szerep jut: korábban 81 fő volt világszerte, ma 116 kirendeltségen, 138 külgazdaságért felelős kolléga dolgozik. A közel-keleti és északafrikai relációkban 8 országban tartottak vagy fognak tartani GVB-t, valamint további kereskedőház nyílik az idén a térségben. Miklóssy Ferenc, az MKIK általános alelnöke ezt követően előadást tartott a régióval kapcsolatos kereskedelemről. Bejelentette, hogy a Magyar-Arab Tagozat neve KözelKelet és Észak-Afrika Tagozatra módosul. A prezentáció után Riad Naboulsi, a MagyarSzaúdi Üzleti Tanács elnöke ismertette a szervezet új felépítését.
AZ MKIK MAGYAR-NÉMET TAGOZATÁNAK ROADSHOWJA Az MKIK Magyar-Német Tagozata folytatta roadshowját a területi kamaráknál, a harmadik rendezvényre március 4-én Debrecenben került sor a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az MKIK Magyar-Német Tagozatának együttműködésében.
Az eseményen Bódi László elnök ismertette a tagozat tevékenységét, Lambert Zoltán, a WTS Klient Adótanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója tartott előadást a német adózási és könyvelési szabályokról. Ezt követően Arday Balázs, az EXIM Bank Észak-alföldi régió képviseletvezetője tartott tájékoztatót az aktuális exportfinanszírozási- és biztosítási lehetőségekről, valamint vállalkozói jó gyakorlatokat hallhattak az érdeklődők. Az előadások végén konzultáció keretében egyeztettek a résztvevők az előadókkal. EU-OROSZORSZÁG SZANKCIÓK, EMBARGÓ 2015. március 5-én az MKIK Magyar - Orosz Tagozata konzultációt szervezett az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések és az orosz válaszlépések hatásainak felmérése céljából. A konzultációt Tóth Imre, a MOT tiszteletbeli elnöke vezette. A konzultáción több cég is komoly problémákról számolt be az orosz piacon való munkájukban. Az orosz fizetőeszköz drasztikus gyengülése komoly problémákat okozott azoknak a magyar vállalkozóknak is, amelyeket közvetlenül nem érintenek az embargós intézkedések. INFORMÁCIÓS NAP IZRAELRŐL 2015. március 10-én Információs nap Izraelről címmel rendezvényt szervezett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az esemény célja az volt, hogy az Izrael iránt érdeklődő vállalkozások számára tájékoztatást nyújtson az izraeli gazdasági környezetről, a bilaterális gazdasági kapcsolatok alakulásáról és az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. Parragh László elnök köszöntőjében felhívta a figyelmet a 2015. április 12-15. között Izraelbe kiutazó kamarai delegációra, és reményét fejezte ki, hogy a hallgatóság közül többen csatlakoznak a kamarai delegációhoz. Ilan Mor, Izrael államának nagykövete az izraeli gazdasági környezetről, a bilaterális gazdasági kapcsolatokról, illetve az együttműködési lehetőségekről tartott előadást. Ezt követően Szőcs Gábor, a Magyar Export-Import Bank -4-
Zrt. igazgatója az EXIM exportfinanszírozási megoldásait mutatta be. Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója az állami kereskedőház koncepciójáról beszélt. A rendezvény végén két cégképviselő, Zsámboki Gábor, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. vezérigazgatója és Szombathelyi Péter, az NNG Kft. operatív igazgatója osztotta meg tapasztalatait az izraeli üzleti környezetről magyar vállalkozói szemmel.
adóztatást elkerülő egyezmény, Eximbankos finanszírozás) tartott rövid ismertetőt. Ezután Pritz Helga nagykövetasszony tartott részletes előadást a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról és üzleti lehetőségekről. A rendezvényt az Algériában több évtizedes gyakorlati tapasztalattal rendelkező Tesco Consulting előadása zárta, amelynek keretében Pados László igazgató és Horváth Miklós igazgatóhelyettes az országban üzleti tevékenységet folytatni kívánó cégek számára közvetítettek hasznos információkat.
A MAGYAR-KUBAI ÜZLETI TANÁCS KÖZGYŰLÉSE A Magyar-Kubai Üzleti Tanács 2015. március 11-én tisztújító közgyűlést tartott az MKIK székhelyén. Az Üzleti Tanács ismételten Gyenese Tamást, a Denv-Air Kft. ügyvezető igazgatóját választotta meg magyar társelnöknek. Az ülésen módosításra került az ÜT működési szabályzata is. Ezt követően a tagok megtárgyalták a Szabó László külgazdasági és külügyminiszterhelyettes 2015. áprilisi havannai látogatásához kapcsolódó kiutazó üzleti delegáció és a Kubai Kereskedelmi Kamarával együttműködésben megvalósuló Üzleti Tanács III. együttes ülésének részleteit. Utolsó napirendi pontként az ÜT tagjainak részvétele szerepelt a novemberi Havannai Nemzetközi Vásáron. ÜZLETI LEHETŐSÉGEK ALGÉRIÁBAN - TÁJÉKOZTATÓ FÓRUM 2015. március 11-én az MKIK Közel-Kelet és Észak-Afrika Tagozata „Üzleti lehetőségek Algériában” címmel tájékoztató fórumot szervezett az MKIK székhelyén. A rendezvényen Tényiné Stark Mária nemzetközi igazgató köszöntője után Abdelkader Dehendi nagykövet beszédében elmondta, hogy bő egyhetes nagyköveti szolgálata kezdetén nagy örömére szolgál, hogy ilyen nagyszámú (80 fős) közönségnek bemutatkozhat. Ezt követően Kovács András, az Észak-Afrika és Közel-Kelet Főosztály főosztályvezetőhelyettese Algériával kapcsolatos kétoldalú megállapodások helyzetéről (pl. kettős
AZ ASEAN KAPUI: INDONÉZIA ÉS A FÜLÖP-SZIGETEK „Az ASEAN kapui: Indonézia és a Fülöpszigetek” címmel március 19-én rendezett üzleti szemináriumot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a President Hotelben. Dunai Péter, az MKIK főtitkárának köszöntőjét követően Patricia V. Barrera, a fülöp-szigeteki nagykövetség kereskedelmi tanácsosa és Dini Vita Widjoningtias, az Indonéz Nagykövetség titkára köszöntötte a résztvevőket. Rövid beszédet tartott Káli Attila, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályának vezetője, aki Magyarország és az ASEAN országok kapcsolatáról beszélt. A szeminárium fő előadói az EU – Indonesia Business Network (EIBN) projektmenedzsere, Chloé Martinez és az EU – Philippines Business Network projektmenedzsere, Valerio Mazzone voltak. A két szakértő, akik a nemrég létrehozott jakartai, illetve manilai európai uniós képviselet munkatársai, nagy érdeklődéssel kísért előadásukban többek között kiemelték, hogy a gyorsan fejlődő régió gyorsan bővülő középosztályának egyre nagyobb az igénye az európai áruk iránt, így nagy üzleti lehetőségeik vannak akár magyar cégeknek is. Az előadásokat követően a résztvevők személyes konzultációkon vehettek részt a külföldi szakértőkkel.
-5-
VORONYEZSI DELEGÁCIÓ 2015. március 23-24. között Revko Andrej, Voronyezs régió kormányzóhelyettesének vezetésével voronyezsi üzleti delegáció érkezett Budapestre. Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviseletének szervezésében 2015. március 23-án magyarorosz fórumra és üzletember-találkozóra került sor. A fórum során Voronyezs megye Kereskedelmi és Iparkamarája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozata együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodást Goncsarov Jurij Fedorovics, Voronyezs Megye Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MagyarOrosz Tagozatának tiszteletbeli elnöke látta el kézjegyével. Március 24-én Tóth Imre tiszteletbeli elnök és a tagozat elnöksége fogadta a voronyezsi delegációt az MKIK-ban. A megbeszélés során olyan projektek kerültek szóba, mint gyümölcs- és zöldségtárolás, feldolgozás és logisztika, vetőmag- export, komplex hűtőházak, üvegházak helyszínre telepítése, környezetgazdálkodás elvű termelési rendszerek inputjainak helyi gyártása és forgalmazása (biológiai hatóanyag tartalmú trágyák). INDIA FÓRUM 2015. március 26-án Indiai fórumot rendezett az Indiai Nagykövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közösen. A rendezvényt Shri Malay Mishra, India magyarországi nagykövete és Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára nyitották meg. A rendezvényen Kovács Vince alelnök az MKIK képviseletében bemutatta a kamara nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében játszott szerepét, különös tekintettel az indiai relációra. A fórum magas színvonalú, átfogó információt nyújtott a jelenlévő üzletembereknek. Az előadók részletesen bemutatták az India által kínált üzleti lehetőségeket, az országban végbemenő gazdasági folyamatokat.
MAGYAR – MONTENEGRÓI GAZDASÁGI FÓRUM ÉS ÜZLETEMBER-TALÁLKOZÓ BUDAPESTEN A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nyugat-balkáni Tagozata Magyar-montenegrói gazdasági fórumot és üzletember-találkozót szervezett 2015. március 30-án Budapesten, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a Montenegrói Gazdasági Kamara együttműködésével. A program a MagyarMontenegrói Gazdasági Vegyes Bizottság üléséhez kapcsolódóan került megszervezésre.
Dr. Balogh Csaba, keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte, hogy Magyarország kereskedelmi forgalmának diverzifikációjában a keleti országok mellett a nyugat-balkáni régió is fontos szerepet játszik, hiszen a térség 6 országával a magyar kereskedelmi forgalom duplája a magyar-kínai kereskedelmi forgalomnak, és 500 millió dollárral meghaladja a magyar-amerikai forgalmat. A magyar-montenegrói gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez szükséges jogi keretek biztosítottak a fejlesztéshez. Montenegró dinamikusan fejlődő ország, a külföldi befektetőknek kedvező adókulcsokat kínálnak. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését támogatja a magyar intézményrendszer: a kormányközi, gazdasági együttműködési vegyes bizottság, az átalakult külgazdasági intézményhálózat, továbbá az MKIK, amely egyebek mellett gazdasági fórumok, üzleti delegációk szervezésével segíti a vállalati kapcsolatokat. Branimir Gvozdenovic, Montenegró fenntartható fejlődési és turisztikai minisztere -6-
hangsúlyozta, hogy Montenegró folyamatosan fejlődik, évente több helyet lép előre a nemzetközi befektetési listán, az ország idén NATO-tagságra számít, aminek következtében üzleti klímájuk még kedvezőbbé válik a befektetők számára. Az odalátogató turisták száma megháromszorozódott és jelenleg több százmillió eurós turisztikai projekt zajlik az országban. Ezt követően Dunai Péter, az MKIK főtitkára a magyar kamarai rendszer feladatait, Nina Drakic a Montenegrói Gazdasági Kamara osztályvezetője pedig az ország gazdasági helyzetét ismertette. A fórumot követően üzletember-találkozóra került sor, melynek keretében 8 montenegrói cég folytatott tárgyalásokat 30 magyar cég képviselőjével.
és várható keresletükről. Az adatok alapján a gazdaság 2014 év végén sem érte el a válság előtti szintet, annak ellenére, hogy 2014 rég nem látott növekedést hozott a GDP-ben. A magyar ipari növekedés motorja továbbra is az ipari export és ezen belül a Németországba irányuló export. A létszámváltozásra vonatkozó eredmények alapján 2014-ben folyamatosan nőtt a foglalkoztatási ráta, a versenyszféra alkalmazotti létszáma az első és második negyedévben 2,3, illetve 2,8 százalékkal növekedett. A GVI előrejelzése szerint a 2015-re vonatkozó várakozások alapján a foglalkoztatási egyenlegmutató stagnálására számíthatunk. A valószínűsíthető forgatókönyv szerint 2015-ben az építőiparban 1,3 százalékponttal, a kereskedelemben pedig 0,9 százalékponttal nőhet az alkalmazásban állók létszáma. Ezzel szemben a gazdasági szolgáltatásokban 7,5 százalékpontos csökkenést, a döntően exportra dolgozó vállalati körben pedig 9,3 százalékpontos visszaesést valószínűsítünk.
KUTATÁS Üzleti helyzet
ENYHE CSÖKKENÉS VÁRHATÓ A VERSENYSZFÉRA FOGLALKOZTATÁSÁBAN A GVI Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisa 2014. évi adatfelvételének eredményei 2014 szeptemberében és októberében nyolcadik alkalommal került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) együttműködésében a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait előrejelző, és munkaerő-piaci döntéseit felmérő vállalati empirikus vizsgálatra. A „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának legutóbbi adatfelvétele során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 7179 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi
Ha a GDP negyedéves változását a válság kezdetének időpontjához képest figyeljük meg, látható, hogy a válságból való kilábalás Magyarországon sokkal lassabb volt, mint a magyar gazdaság első számú exportpiacát jelentő német gazdaságban. Egyrészt a magyar válság mélyebb volt, másrészt a kilábalás is később kezdődött meg. Miközben a visszaesés szinte teljes egészében ugyanolyan sebességgel érintette a két gazdaságot, addig 2009 első negyedévében a német gazdaság jóval gyorsabban és nagyobb mértékben kapott erőre. 2011 elején már visszatért a válság előtti szintre és azóta szinte töretlenül növekszik tovább. Azonban a magyar gazdaság 2014 végén sem érte el a válság előtti szintet, annak ellenére, hogy 2013 óta folyamatosan növekszik és 2014 rég nem látott növekedést hozott a GDP-ben. A magyar ipari növekedés motorja továbbra is az ipari export és ezen belül a Németországba irányuló export, -7-
azonban a magyar cégek nem tudták teljes egészében kiaknázni a német fellendülést, a kereslet, és ezen belül az importkereslet növekedését. A GVI legfrissebb Rövidtávú Munkaerő-piaci Előrejelzése szerint a vállalatok szubjektív üzletihelyzet-értékelése a 2013-ban bekövetkezett pozitív elmozdulást követően tovább javult. Az általános üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke 30 pont, ami azt jelenti, hogy 30 százalékpontos többségben vannak azok a vállalatok, amelyek inkább kedvezően ítélik meg üzleti helyzetüket, azokkal szemben, amelyek kedvezőtlennek látják azt. A 2015-re vonatkozó üzleti várakozások optimistábbak, mint az elmúlt években bármikor: a jövőbeli üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke 39 pont. Az optimizmus visszavezethető az egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó, az idegenforgalom és a vendéglátás területén tevékenykedő, illetve a külföldi tulajdonban álló, valamint az exportáló vállalatok várakozásaira. Létszámváltozások a versenyszférában A foglalkoztatottak száma 2010 első felében növekedett, majd csökkenésnek indult. 2011ben a GDP növekedése lassulni kezdett, a foglalkoztatottak száma pedig kis mértékben nőtt. 2012-ben a GDP 1,7%-os visszaesést produkált, a foglalkoztatottak száma pedig a közfoglalkoztatottak számának gyors növekedése következtében megugrott és visszatért a válság előtti szintre. 2013-ban a GDP az év egészében 1,1%-os növekedést produkált, a foglalkoztatás pedig – szintén a közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt – tovább nőtt. A tendencia folytatása 2014-ben is jól megfigyelhető, ugyanis az első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 3,5%-kal, a második negyedévben 3,6%-kal, a harmadik negyedévben pedig 3,1%-kal növekedett a GDP és a foglalkoztatási ráta is mindvégig nőtt. A versenyszférában alkalmazásban állók létszáma 2009 folyamán a gazdasági válság hatására jelentős, 5-8% körüli visszaesést mutatott minden negyedévben. 2010-ben a
csökkenés üteme lassulni kezdett, majd az év második felében már 3% körüli növekedést tapasztaltunk. 2011-ben a növekedési ütem folyamatosan gyengült, az év végén pedig már stagnálást mutattak az adatok. 2012-ben 1-2%os visszaesés volt tapasztalható minden negyedévben és 2013-ban a negatív tendencia tovább folytatódott. Az első három negyedévben enyhén, 1% alatti mértékben csökkent a versenyszféra alkalmazotti létszáma, majd a negyedik negyedévben 1,1%os növekedés következett be. 2014-ben az első és második negyedévben 2,3, illetve 2,9%-kal növekedett a versenyszféra alkalmazotti létszáma. A GVI Rövidtávú Munkaerő-piaci Előrejelzése szerint 2014-ben, 2013-hoz hasonlóan 14 százalékponttal több vállalat bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette. A 2015re vonatkozó várakozások is hasonlóképpen alakulnak, tehát a foglalkoztatási egyenlegmutató stagnálására számíthatunk. A foglalkoztatásra vonatkozó javuló tendenciák kevésbé bizonyulnak erősnek, mint amit az üzleti helyzet javulásánál láttunk. Az adatfelvétel nyers adatai szerint az általában túlzott optimizmust kifejező vállalatok válaszai alapján 1,76 százalékpontos növekedés várható a foglalkoztatásban, amivel szemben – a GVI korrekcióját figyelembe véve – inkább 3,7 százalékpontos csökkenés valószínűsíthető. A makrogazdasági környezet jelentős javulása esetében a stagnálás sem kizárható, mint ahogyan a körülmények nem várt romlása 6,9 százalékpontos csökkenést is eredményezhet a foglalkoztatásban. A valószínűsíthető forgatókönyv szerint az építőiparban 1,3 százalékponttal, a kereskedelemben pedig 0,9 százalékponttal nőhet az alkalmazásban állók létszáma. Ezzel szemben a többi gazdasági ágban csökkenés valószínűsíthető, leginkább a gazdasági szolgáltatásokban, ahol 7,5 százalékpontos visszaesést prognosztizálunk. A valószínűsíthető forgatókönyv szerint a döntően exportra termelő vállalati körben 9,3 százalékpontos csökkenést valószínűsítünk 2015-ben.
-8-
HÍREK
2015. március 2-án Dr. Parragh László elnök vezetésével az MKIK Ügyvezetősége tartott ülést az MKIK 2015. évi Gazdasági Évnyitójának előkészítése és aktuális kamarai feladatok megvitatása céljából. 2015. március 3-án Mosonyi György alelnök vezetésével az MKIK Nemzetközi Kollégiuma tartott ülést a viszonylati tagozatok elnökeinek részvételével a tagozatok 2015. évi programjainak megvitatása és a programok finanszírozási lehetőségeinek ismertetése céljából.
A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe* (előző év azonos időszaka=100%) és foglalkoztatottak száma a 15-64 éves népességben (ezer fő)
ezer fő
sz{zalék
4 200
106
4 100
104
4 000
102
3 900
100
3 800
98
3 700
96
* Szezon{lisan és napt{ri hat{ssal kiigazított és kiegyensúlyozott adatok
3 600
94
Foglalkoztatottak sz{ma a 15–64 évesek körében (bal tengely)
3 500
92
GDP volumenindex (jobb tengely) 3 400
90
I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2015. március 4-én Dunai Péter főtitkár vezetésével került sor az MKIK-ban a békéltető testületi elnökök éves konzultációjára, amelyen részt vett Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára. A konzultáción megbeszélést folytattak a békéltető testületi tevékenység fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a tevékenység 2015. évi finanszírozásának helyzetéről.
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Forrás: KSH
Az alkalmazásban állók létszámának változása, 2008-2014, százalék (az előző év azonos időszaka = 100,0) 130 125 120 115 110 105
2015. március 5-én Rabi József kézműipari alelnök vezetésével az MKIK Kézműipari Kollégiuma tartott Esztergomban kihelyezett ülést, amelyen megvitatták a kézműipari tevékenység meghatározására a munkabizottság által kidolgozott javaslatot, valamint a 2015. évi Kézműves Remek Pályázat megrendezésével kapcsolatos feladatokat.
100 95
Versenyszféra
90
Költségvetési szervezetek
85
80 I
II
III
2008
Forrás: KSH
IV
I
II
III
2009
IV
I
II
III
2010
IV
I
II
III
2011
IV
I
II
III
2012
IV
I
II
III
2013
IV
I
II
2014
2015. március 11-én Rabi József, az MKIK kézműipari alelnöke és Bódi László, az MKIK Magyar-Német Tagozatának elnöke vezetésével kézműipari delegáció látogatott a Münchenben megrendezett nemzetközi kézműipari vásárra. A delegáció programja során a vásár megtekintésén túlmenően találkozott a helyi kézműves kamara képviselőivel és látogatást tett a főkonzulátuson. -9-
2015. március 12-én tartotta soron következő ülését az MKIK Elnöksége. A testület konzultációt tartott a külgazdaság intézményrendszerével való együttműködésről, meghallgatta Kerekes Györgynek, az MNKH vezérigazgatójának a tájékoztatóját a kereskedőház tevékenységéről, majd Parragh László elnök az elmúlt időszak fontosabb eseményeiről számolt be. Kiemelte az MKIK és a Klebelsberg Intézményfenntartó központ Budapesten megtartott közös szakmai konferenciáját, amelyet az állami fenntartású szakiskolák igazgatói, a megyei tankerületek vezetői és a területi kamarák szakképzési vezetői részére tartottak a szakképzési törvény július 1-ével hatályba lépő módosításával összefüggő feladatokról. Az elnök említést tett az MKIK „Információs nap Izraelről” címmel megtartott rendezvényéről, ahol a vállalkozók az izraeli gazdasági környezetről, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásáról és az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről tájékozódhattak. A kamara elnöke fontosnak tartotta a Kazah Külkereskedelmi Kamara elnökének látogatását és a Cseh Gazdasági Kamara főtitkári találkozóját is, amelyen Dunai Péter főtitkár a kötelező kamarai regisztrációs rendszer működésének tapasztalatairól, a kamara szolgáltatásairól és a Széchenyi Kártya konstrukció működéséről tájékoztatta a nemrégiben kinevezett cseh főtitkárt. Az Elnökség ezt követően kiértékelte a Gazdasági Évnyitót.
A továbbiakban Bihall Tamás alelnök előterjesztésében a testület meghallgatta és jóváhagyta a duális képzés kamarai garanciavállalás intézményrendszerének bevezetésére és az ezzel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó javaslatát, majd a felsőoktatással kapcsolatos legfontosabb jogszabályi változásokról és az ezzel összefüggő feladatokról konzultáltak. Végül elfogadták az MKIK XXXII. Küldöttgyűlésének összehívására és tárgysorozatára vonatkozó előterjesztést, valamint az MKIK Alapszabályának módosítását. 2015. március 27-én Dunai Péter főtitkár Zágrábban részt vett a Magyar-Horvát Kormányközi Vegyesbizottság Kis- és Középvállalkozási Munkabizottságának IX. ülésszakán és a program keretében tájékoztatót tartott a magyar kamarai rendszer felépítéséről és feladatairól, különös tekintettel a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését és a kis- és középvállalkozások fejlődését segítő szolgáltatásokra.
- 10 -
