TISZTELT KONGRESSZUSI RÉSZTVEVÔK!

borito_Layout 1 2016.08.29. 6:15 Page 1

MESZK programfuzet ELEJE_Layout 1 2016.08.29. 16:20 Page 1

TISZTELT KONGRESSZUSI RÉSZTVEVÔK!

A rendezvény Szervezô- és Tudományos Bizottságának, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Országos Szervezetének nevében nagy örömünkre szolgál, hogy Önt a MESZK III. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusán köszönthetjük a festôi szépségû, kora ôszi Balaton partján. Rendezvényünkkel a két évvel ezelôtt megkezdett hagyományt kívánjuk folytatni. Kongresszusunk kiemelkedô fórumnak ígérkezik idén is a szakdolgozói hivatás legkülönbözôbb területén a korszerû, bizonyítékokon alapuló orvos- és egészségtudomány terjesztésében, sôt elôsegíti a nemzetközi együttmûködések fejlôdését is. A 2016. évi kongresszus szakmai fôtémája a stroke megbetegedés megelôzésének, sürgôsségi és akut ellátásának, valamint rehabilitációjának területe. A témakört multidiszciplináris megközelítésben, tagozataink aktív közremûködésével állítottuk össze. A tíz felkért elôadón túl közel nyolcvan elôadás került elfogadásra a három napon keresztül tartó kongresszus plenáris ülésein és szakmai szekcióiban. Kiemelkedôen nagyszámú absztrakt érkezett a szervezôkhöz, mely az egészségügyi ellátás valamennyi területét felöleli. A kongresszus témáihoz illeszkedô nagyobb lélegzetû bemutatókkal és munkamegbeszélésekkel is bôvítettük programunkat annak érdekében, hogy egy-egy témában mélyebb elmélyülés lehetôségét biztosítsuk a résztvevôknek. A szeptembertôl bevezetésre kerülô béremelés technikai és munkajogi kérdéseivel kapcsolatosan konzultációt biztosítunk a rendezvény ideje alatt. A magas színvonalú tudományos program mellett számos szabadidôs programot is kínálunk a „retro” jegyében, melyek alkalmasak a kapcsolatok építésére és a felhôtlen kikapcsolódásra. Nagy szeretettel várjuk a rendezvény résztvevôit, hogy egy emlékezetes és hasznos kongresszust tölthessünk együtt Siófokon! Magam és a kongresszus szervezôbizottsága nevében kívánok szakmailag nagyon értékes, kulturális szempontból emlékezetes, a konferencia helyszínének adottságaiból adódóan pedig igazán pihentetô idôtöltést! Dr. Balogh Zoltán elnök (MESZK)


2

MESZK III. SZAKDOLGOZÓI TUDOMÁNYOS KONGRESSZUS

A konferencia fôvédnöke: Balog Zoltán miniszter, Emberi Erôforrások Minisztériuma A konferencia védnökei: Dr. Ónodi-Szûcs Zoltán egészségügyért felelôs államtitkár, Emberi Erôforrások Minisztériuma Dr. Balogh Zoltán elnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Szervezôbizottság: Dr. Balogh Zoltán Babonits Tamásné Dr. Betlehem József Dankó Zsuzsanna Deák Edit Fogarasi Zoltán Dr. Hirdi Henriett Éva Dr. Horváth Csilla Mátésné Horváth Mónika Nyakas Eszter Palla László Dr. Papp Katalin Príma Erika Richter Márta Judit Sebestyén Gábor Szabó Bakos Zoltánné Szánti Istvánné Üveges Péterné Vörösmarty Attila Dr. Záray Gyuláné

Továbbképzési pontérték: A továbbképzés szabadon választható témakörben 20 továbbképzési pontértékû minôsítést kapott.


3

PROGRAM

A RENDEZVÉNY TÁMOGATÓI Kiemelt támogatóink: MESZK Területi Szervezetei eisberg Hungary Kft. Kiállítóink, támogatóink: Happy Business Services Zrt. 3M Hungária Kft. és 3MED Kft. Coca-Cola Mölnlycke Health Care Kft. Naturhelix Kft. Premier G. Med Kft. TIENS Hungary Kft. Casada Hungary Kft. Reagens Fejlesztô, Gyártó és Kereskedelmi Kft. Anna Labor Profiharisnya Springmed Kiadó A konferencia szervezôi köszönetüket fejezik ki a kiállító-hirdetô cégek és szponzorok által nyújtott támogatásért.


4


ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A kongresszus idôpontja: 2016. szeptember 8–10. A konferencia helyszíne: Hotel Azúr Wellness és Konferencia Szálloda (Megközelíthetôség: M7-es autópálya Siófok centrum kihajtónál, MÁV, Volánbusz)

Szálláshelyek Hotel Azúr Wellness és Konferencia Szálloda 8600 Siófok, Erkel Ferenc u. 2/c. Tel.: +36 (84) 501 400 Jókai Villa Hotel 8600 Siófok, Batthyány Lajos u. 2. Tel.: +36 (84) 506 798 vagy +36 (20) 926 1190 Prémium Hotel Panoráma 8600 Siófok, Beszédes J. stny. 80. Tel.: +36 (84) 311 638, +36 (84) 311 637 Hotel Residence 8600 Siófok, Erkel Ferenc u. 49. Tel.: +36 (84) 506 840 Hotel Yacht**** Wellness & Business 8600 Siófok, Vitorlás u. 14. Tel.: +36 (84) 696 020 Autóbusztranszfer a szálláshelyek között Az érkezés és az elutazás napján autóbusztranszfert biztosítunk valamennyi szálloda és a pályaudvar között a közösségi közlekedéssel érkezôknek. A rendezvény teljes ideje alatt a Prémium Hotel Panoráma–Jókai Villa–Hotel Resident–Hotel Azúr szálláshelyek között folyamatosan közlekednek a járatok. Bôvebb információ, menetrend az ügyfélszolgálatnál.


PROGRAM

5

Regisztráció A Hotel Azúrban, a Hotel Yachtban és a Prémium Hotel Panorámában: 2016. szeptember 8., 9.00–15.00 A Hotel Residence, a Jókai Villa Hotel vendégeinek regisztrációja a Hotel Azúrban lesz. Ügyfélszolgálat a Hotel Azúrban a rendezvény ideje alatt folyamatosan mûködik. Parkolás A kongresszus résztvevôinek valamennyi szálloda (Hotel Azúr, Hotel Panoráma, Hotel Yacht, Jókai Villa, Hotel Residence) térítésmentesen biztosít parkolási lehetôséget. Névkitûzôk A rendezvény tudományos programjai kizárólag névkitûzôvel látogathatók! Elôadások Kérjük az elôadókat, hogy az elôadásukat 2016. szeptember 9-én, pénteken reggel 8.00–9.00 között adják le az adott teremben található helyszíni technikusnál. A szekció elôadások idôtartama maximum 10 perc, poszter bemutatás 5 perc. Plenáris ülés A Plenáris ülés helyszíne a Toscana terem, melynek a befogadóképessége 600 fô. A teremben zajló programok a Marbella termekben kivetítôn kísérhetôek figyelemmel. Kérjük a kedves kongresszusi résztvevôket, hogy amennyiben azt tapasztalják, hogy megtelt a Toscana terem, akkor szíveskedjenek átfáradni a kivetítôvel rendelkezô termekbe, ahol a technika segítségével figyelemmel kísérhetôk a plenáris ülés programjai. Közönségdíj A kongresszus résztvevôi szavazhatnak a legjobb elôadói díjra. A szavazólapokat az aulába kihelyezett urnákba lehet elhelyezni: 2016. szeptember 10-én 11 óráig. A szavazatszámláló bizottság tagjai: Nyakas Eszter, Príma Erika Étkezések 2016. szeptember 8. 11.30–14.00 Büféebéd a Hotel Azúrban 19.00–02.00 Gálavacsora a Hotel Azúr Báltermében 2016. szeptember 9. 12.00–14.00 Büféebéd a Hotel Azúrban 18.00–21.00 Büfévacsora a Hotel Azúr éttermében folyamatosan 2016. szeptember 10. 12.00–14.00 Büféebéd a Hotel Azúrban Egyéb szolgáltatás A Hotel Azúr wellness részlegét a kongresszus valamennyi résztvevôje (függetlenül a szálláshelytôl) térítésmentesen használhatja. Kijelentkezés Valamennyi szállodából a távozás napján 10 óráig kell kijelentkezni. A Hotel Azúr csomagszobákat biztosít valamennyi résztvevô számára csomagjaik elhelyezésére. (Kivéve azoknak a vendégeknek, akiknek szeptember 10-re szálláshosszabbítása van.)


6


SZÛRÔKAMION 1193 helyszín, több mint négymillió átfogó vizsgálat, 337 689 látogató, ez a Magyarország átfogó egészségvédelmi szûrôprogramja elmúlt négy évének mérlege. 2020-ig mintegy tíz éven keresztül az országot járva vizsgálja a hazai lakosság egészségi állapotát. A program célja az egészség megôrzése, a betegségek megelôzése, kiszûrése az Európai Unióban is használatos korszerû diagnosztikai eszközökkel 2016-ban ismételten országjáró körútjára indult a program speciális szûrôállomása. A cél változatlan, a program szervezôi továbbra is lehetôséget kívánnak biztosítani a lakosságnak, hogy megtegyék az elsô lépéseket egészségük javítása érdekében. A szûrôvizsgálatok eredményei egyértelmûen mutatják, hogy erre a kezdeményezésre nagy szükség van. A kongresszus résztvevôinek szûrése: 2016. szeptember 9., 9.00–16.00 A szûrésekre az ügyfélszolgálati pultnál lehet bejelentkezni, korlátozott számban. A programban szereplô átfogó vizsgálatok: kardiológia-, hipertónia-, szív és érrendszeri kockázat-, tüdôgyógyászat teljes testanalízis-, testmûködés vizsgálat, szemészet.

MESZK programfuzet_Layout 1 2016.08.29. 16:26 Page 7

7

PROGRAM

TÁRSASÁGI PROGRAMOK

2016. szeptember 8.

CSÜTÖRTÖK

19.00–02.00 GÁLAVACSORA A HOTEL AZÚR BÁLTERMÉBEN Welcome ital Elnöki pohárköszöntô Vacsora Sztárvendég: CHARLIE Buli hajnalig a Kódex Zenekarral Megjelenés: Alkalomhoz illô öltözékben.

2016. szeptember 9.

P É N T E K

18.00–21.00 Büfévacsora a Hotel Azúr éttermében 20.00–02.00 CSINÁLJUK A FESZTIVÁLT! AZOK A 80-AS ÉVEK! Retró party a Hotel Azúr báltermében DJ Radnai Megjelenés: Kérünk valamennyi résztvevôt, hogy tekintettel a retró partyra, „jelképesen” öltözéke is utaljon a 80-as évekre.


8


TUDOMÁNYOS PROGRAM 2016. szeptember 8.

CSÜTÖRTÖK

PLENÁRIS ÜLÉS 13.30–17.00 MEGNYITÓ, KÖSZÖNTÔK, KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSA Mûsorvezetô: Mohai Gábor elôadómûvész Fellép: Boldogy-Szabó Levente elôadómûvész

Köszöntôt mond: • Balog Zoltán, emberi erôforrások minisztere • Dr. Ónodi-Szûcs Zoltán, egészségügyért felelôs államtitkár • Dr. Balogh Zoltán, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke • Dr. Lengyel Róbert, Siófok város polgármestere • Mészáros Magolna, Szakmai Kollégium Ápolás és szülésznôi szakdolgozói tagozat vezetôje A MESZK Szakmai Díjainak átadása.


9

PROGRAM

A stroke, a stroke megelôzése és a stroke ellátásban az egészségügyi szakdolgozók szerepe Dr. Nagy Zoltán PhD, DSc, professzor emeritus, fôigazgató Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Célok és lehetôségek újragondolva Dr. Balogh Zoltán, elnök, Babonits Tamásné, általános alelnök, Üveges Péterné, fekvôbeteg-ellátásért felelôs alelnök, Szabó Bakos Zoltánné, bizottsági elnök Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Evidenciákon alapuló szakmapolitizálás: Az alapellátás területén dolgozók munkakörülményeinek alakulása kamarai felmérések alapján Dr. Hirdi Henriett Éva, alapellátásért felelôs alelnök, Dr. Balogh Zoltán, elnök Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Köztestületi kapcsolatrendszerünk és feladataink Európában Dr. Papp Katalin, külkapcsolatokért felelôs titkár, Dr. Hirdi Henriett Éva, alapellátásért felelôs alelnök, Dr. Balogh Zoltán, elnök Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

A Plenáris ülést követôen tisztelettel kérjük a MESZK Szakmai Díjazottjait egy közös fotón való megjelenésre. 19.00 GÁLAVACSORA Sztárvendég: CHARLIE


10


hirdetes


11

PROGRAM

2016. szeptember 9.

P É N T E K

I. SZEKCIÓ: Gyógyítás, egészségnevelés, megelôzés – mit tehetnek az egészségügyi szakdolgozók a betegekért és önmagukért? I. 9.00–10.50 Terem: TOSCANA Levezetô elnökök: Richter Márta Judit, Csôsz Katalin 1. Egészségügyi szakdolgozó által vezetett tudatos jelenlétalapú módszer bemutatása Ivánka Tibor1, Vura Ágnes2 1 Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika, Debrecen 2 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék 2. Egy igazán izmos artrózis Arthoffer Andrea Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely 3. Romani Crisis – avagy törvényszerû-e a romák/cigányok elszenvedett egészségvesztesége? Soósné Göböly Ildikó, Bársony András Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest 4. Epilepszia, mint a köztudatban álló misztikum, avagy hogyan javítsuk az epilepsziában szenvedô betegek életminôségét Lieb Annamária Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd 5. A heparin-indukálta thrombocytopeniaról általában és a HIT II kialakulásának gyakorisága az ortopédiai sebészeti osztályon Szukics Mónika Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt., Szombathely 6. Egészségügyi dolgozók az egészségügyi dolgozókért Miszory Erika Viktória Magyar Honvédség Honvédkórház HÉMORI, Hévíz 7. A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe a magas vérnyomás megelôzésében, kezelésében Szobota Lívia Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete, Budapest 8. Amit eszel, az leszel. Akkor én most saláta vagyok? Élelmiszerbiztonság, hitek, tévhitek Gazsi Zoltán, ügyvezetô igazgató eisberg Hungary Kft. 9. Az egészségügyi ragasztóanyagokkal összefüggô sérülések és megelôzési lehetôségek Horváth Anikó Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest Kérdések, hozzászólások


12


II. SZEKCIÓ: Szervezés, koordináció, szakmai kapcsolódási pontok egyes ellátási területek között – Egyedül nem megy 9.00–10.50 Terem: MARBELLA Levezetô elnökök: Dr. Horváth Csilla, Szekeresné Izsák Margit 1. Hatékonyabb, ha nem egyedül vagyok! Palla László Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa 2. Szervezés, koordináció, szakmai kapcsolódási pontok egyes ellátási területek között – Egyedül nem megy! Ercsei-Veres Erzsébet, Veres Erzsébet Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest 3. Egészségügyi ellátórendszer a XXI. században? Bérczi Ildikó Magyar Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest 4. Szociális munka az egészségügyben Horváthné Mészáros Gabriella, Dr. Molnár Mihályné, Starkné Nagy Jusztina Soproni Gyógyközpont, Sopron 5. Szakképzési gyakorlatok kórházunkban Horváth Emese Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc 6. Drogbetegek multiprofesszionális kezelése Lipták Ferencné Sántha Kálmán Szakkórház és Nonprofit Kft., Nagykálló 7. Egészségügyi struktúraátalakítás – Az idôsek és krónikus betegek ellátásának anomáliái Magyarországon Tóth Andrea Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház 8. Szívtranszplantáció és mûszív kezelés összehasonlítása költséghatékonysági elvek mentén Szentmihályi Ilona, Barabás János Imre, Kapus Gábor, Tamás Csilla, Prof. Dr. Szabolcs Zoltán, Dr. Hartyánszky István Semmelweis Egyetem, Budapest 9. Kiemelt, gyorsított betegutak sürgôsségi ellátásban Banga Béla Erik SZTE Általános Orvostudományi Kar, Szeged 10. A perioperatív betegellátás lehetôségei intézetünkben, a betegbiztonság tükrében, a mûtétes osztályok és az anesztézia kapcsolatán keresztül Belsôné Fehér Csanádi Mária Hetényi Géza Kórház és Rendelôintézet, Szolnok Kérdések, hozzászólások


13

PROGRAM

III. SZEKCIÓ: Diagnózis Unicum – Ritka, különleges betegségek és azok ellátásának lehetôségei Magyarországon 9.00–10.50 Terem: IBIZA Levezetô elnökök: Dr. Betlehem József, Róka Tímea 1. A radioterápiák hatékonyságának elôrejelzése izotópos módszerekkel neuroendokrin tumoroknál Könyvesné Sarkadi Margit PTE KK Nukleáris Medicina Intézet, Pécs 2. A willendorfi vénusztól Barbie babáig Hartmann Gabriella Dorogi Szent Borbála Szakkórház 3. Egyszer fent, egyszer lent, avagy a hegyi betegség rejtelmei Varga Judit Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár 4. Graft Versus Host betegség allogén ôssejt-transzplantáción átesett gyermekek körében Sallai Anita Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc 5. Amputáltak rehabilitációja és egy speciális eset ismertetése Ruzsíková Nikoletta Vaszary Kolos Kórház, Esztergom 6. Pompe kór ismertetése Farkas János, Menyhárt Nóra Erzsébet Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár 7. „Fél szem fél fül” mindig a megfigyelésé Kótiné Veres Sára Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét 8. Mitokondriális betegek ellátása hazánkban Magyar Éva Vasútegészségügyi Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. – Pécsi Központ 9. Gondolsz-e majd rá? Földesné Ferenczi Tünde Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár 10. Külsô mechanikus keringéstámogató eszközök alkalmazása a terápia refrakter szívelégtelenség kezelésében Tamás Csilla Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika, Budapest Kérdések, hozzászólások


14


IV. SZEKCIÓ: POSZTER SZEKCIÓ 9.00–10.50 Terem: CATALONIA Levezetô elnökök: Dr. Papp Katalin, Tunyi Tünde 1. Külsô mechanikus keringéstámogató eszközzel kezelt betegek speciális megfigyelési feladatai Tamás Csilla Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika, Budapest 2. Pszichoszomatikus betegségek, a megoldás bennünk van Tanurdzsity Istvánné VÁKUUM Kkt., Budapest 3. A korai felismerés eszköze: az emlôrák szûrés Süle Ildikó Erzsébet Kórház, Sopron 4. Stroke és stressz Rózsa Melinda Homo Creativus Kft., Nagylengyel 5. Ritkán elôforduló betegségek sajátosságai a traumatológiában – Esetismertetés Szebellédi Szilvia Fôvárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest 6. SZÍVSN MONA LISA! Bernáth-Lukács Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika, Budapest 7. Hallásszûrés fontossága a születéstôl Bódogné Gulyás Olga Városi Kórház-Rendelôintézet, Kiskunfélegyháza 8. Asthma Bronchiale régen és most biológiai terápiával Csiszár Zoltánné Kenézy Gyula Kórház és Rendelôintézet, Debrecen 9. Magyar diplomás ápolóhallgató az USA-ban, egyetemi élet Amerikában, gyakorlati tapasztalatok egy amerikai kórházban Gáspár Kinga Városi Kórház-Rendelôintézet, Kiskunfélegyháza 10. A stressz hatása szervezetünkre intézeti felmérés alapján Horváth Anikó Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest 11. Kerülj képbe! Maradj képben! Karsai Edit Sántha Kálmán Szakkórház és Nonprofit Kft., Nagykálló 12. Amit a stroke-ról tudni kell Kemény Ildikó MEDICOVER, Gyôr 13. „AMI” fontos, a szív- és érrendszeri betegek 21. századi szintû ellátásában Kovács Viktorné Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét


15

PROGRAM

14. Szakdolgozók ismerete a multirezisztens kórokozókról Lászlóné Ványi Ágnes Szent Imre Kórház, Budapest 15. Radiográfus jövôkép Róka Tímea MH EK Honvédkórház, Budapest Kérdések, hozzászólások

KÁVÉ SZÜNET 10.50–11.10

V. SZEKCIÓ: Szakmaiság a betegek nyelvén – Hogyan kommunikáljunk egy szakmai programot a civil lakosság irányába? Betegtájékoztatási program érthetôen, hatékonyan 11.10–12.20 Terem: TOSCANA Levezetô elnökök: Príma Erika, Pogonyiné Kiss Irén 1. A lakosság tájékoztatása, fókuszban a higiéne, „kéz a kézben” címû program Rózsa Erzsébet Semmelweis Egyetem, Budapest 2. A támogatott és nem támogatott gyógyászati segédeszközök online adatbázisa Róka László Forgalmazók az Egészségért Szövetség, Budapest 3. Beszélünk és segítünk Torma Tímea Országos Mentôszolgálat, Budapest 4. Minden gyógyítás leghatékonyabb eszköze a megelôzés Kovács Andrásné Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd 5. Az egészségügyi ügyvitelszervezô helye és szerepe az egészségügyi ellátórendszerben Bakóné Bodnár Katalin1, Szászné Belme Zsuzsanna2, Tulit Pálma3 1 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Bôrgyógyászati Klinika 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza 3 Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Zalaegerszeg 6. Mire jó a fülgyertya? Tóth Miklós, ügyvezetô Naturhelix Kft. Kérdések, hozzászólások


16


VI. SZEKCIÓ: Gyógyítás, egészségnevelés, megelôzés – mit tehetnek az egészségügyi szakdolgozók a betegekért és önmagukért? II. 11.10–12.40 Terem: MARBELLA Levezetô elnökök: Üveges Péterné, Bokorné Sike Erika 1. Szervezeti kézhigiénés kultúra fejlesztése Leisz Kinga, Víg Annamária Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr 2. A kórházi fertôzések csökkenek? Berta Mónika Albert Schweitzer Kórház-Rendelôintézet, Hatvan 3. BSc ápolói feladatok az infekciókontroll szolgálatában Restásné Fogarasi Emese, Prof. dr. Kósa Zsigmond, Dr. Madai Ágnes Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc 4. Fenntartható fejlôdés az egészségügyben, avagy szemét egy ügy Mirejder Beatrix Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelô, Dorog 5. Figyelem, jönnek az e-Receptek! Csiszár Zoltánné Kenézy Gyula Kórház és Rendelôintézet, Debrecen 6. „PONTRÓL-PONTRA” anyajegyek szerepe a megelôzésben Sebôkné Farkas Éva Jósa András Megyei Oktatókórház, Nyíregyháza 7. Transzparencia az ápolásban Virág Jánosné Sántha Kálmán Szakkórház és Nonprofit Kft., Nagykálló 8. Opioid indukálta székrekedés régi és új kezelési lehetôségei Lukács Miklós PTE Klinikai Központ Palliatív Mobil Team, Pécs Kérdések, hozzászólások


17

PROGRAM

VII. SZEKCIÓ: Gyerekellátás nehézsége a sürgôsségi osztályokon – Gyermekkorban diagnosztizált krónikus betegségek 11.10–12.40 Terem: CATALONIA Levezetô elnök: Bognár Márta, Dankó Zsuzsanna 1. Adolescens scoliosis felnôttkori vonatkozások Pungor Judit Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt., Szombathely 2. Gyermekek sürgôsségi ellátása Magyarországon Bognár Márta Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár 3. Napjaink betegsége a Crohn és Colitis ulcerosa! Menner Lászlóné Vaszary Kolos Kórház, Esztergom 4. Rövid úton a triage-tól a gyermek intenzív osztályig Kovácsné Horváth Szilvia Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr 5. Életminôség vizsgálat Debrecen és körzetében élô táplálékallergiás gyermekek körében Zsanda Emília Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Ápolási Igazgatóság, Dietetikai Szolgálat 6. Minôségi indikátorral bizonyított magas szintû koraszülött ellátás a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Neonatológiai Intenzív Centrumában Nábrádi Tibor Zsoltné, Berna Attiláné Debreceni Egyetem Klinikai Központ 7. A gyermek és a szakma másik arca Nagy Abonyi Tímea Bátor Tábor Alapítvány, Budapest 8. Állatasszisztált terápiák a sérült gyermek fejlesztésében Rüdiger Bianka Albert Schweitzer Kórház-Rendelôintézet, Hatvan Kérdések, hozzászólások


18


VIII. SZEKCIÓ: KOMPRESSZIÓS TERÁPIA WORKSHOP 11.10–12.10 Terem: IBIZA Levezetô elnök: Vámosi Istvánné 1. Kompressziós terápia modern szemlélete Peter Staudinger Lohmann & Rauscher Nemzetközi Kereskedelmi és Marketing osztály Képzési Vezetôje

EBÉD SZÜNET 12.00–14.00

IX. SZEKCIÓ: Kiemelt betegutak – Stroke-ellátás folyamata mentéstôl a rehabilitációig 14.00–16.00 Terem: TOSCANA Levezetô elnökök: Fogarasi Zoltán, Sebestyén Gábor 1. Stroke betegutak mentôellátás szempontjából Fogarasi Zoltán OMSZ Nyugat-dunántúli Régió Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kirendeltség, Gyôr 2. Kiemelt betegutak – Stroke-ellátás folyamata a mentéstôl a rehabilitációig Schellerné Aradi Rózsa, Baki Dóra Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár 3. Stroke-ellátás a képalkotó diagnosztika tükrében Róka Tímea MH EK Honvédkórház, Budapest 4. A stroke-os beteg ellátása a mûtôszolgálat vonatkozásában Asztalos Magdolna Gróf Tisza István Kórház, Berettyóújfalu 5. Stroke-gyógyítás az idô szorításában – thrombolysis tapasztalatok Bognár Anikó Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr 6. SBO & Neurológia, avagy egy jó házasság titka Feiglné Koós Gabriella Tolna Megyei Balassa János Kórháza, Szekszárd 7. A rehabilitáció lehetôségei, jelene és jövôje Szélesi Andrea Fôvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-Budai Egyesített Kórházai, Budapest


19

PROGRAM

8. A stroke utáni rehabilitációs ápolás kihívásai Kaproncai Gabriella Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr 9. Bemutatkozik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és EOK Stroke Ambulanciája Kubiczki-Nagy Éva, Kocsis Pál Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc 10. A stroke betegutak a „Debreceni modell” Ujvárosy András OMSZ Debreceni Mentôállomás 11. A terhességi toxaemia és a stroke összefüggései Tóth Anna Semmelweis Egyetem, Budapest

SZÜNET 18.00–20.00 BÜFÉVACSORA 20.00–02.00 CSINÁLJUK A FESZTIVÁLT! AZOK A 80-AS ÉVEK!

RETRÓ PARTY DJ RADNAI


20


2016. szeptember 10.

S Z O M B A T

X. SZEKCIÓ: Ápolói életpályamodellben, mire lenne szükségünk? 9.00–10.50 Terem: TOSCANA Levezetô elnökök: Tóthné Födô Gyöngyi, Vörösmarty Attila 1. „Más vagyok, ez ne riasszon Téged” – avagy egy hivatás halála (esetleg újjászületése...) Cseszkó Géza Markhot Ferenc Kórház, Eger 2. Az ápolói kompetenciabôvítés lehetôségei az alapellátásban Galvács Henrietta DOKTOR HÁ. Eü. Szolg. Kft., Szentendre 3. Ápoló leszek! Ápoló leszek? Nagy Rita Albert Schweitzer Kórház-Rendelôintézet, Hatvan 4. Az anyaság és a hivatás harmóniája Szögi Andrea Ágnes SZTE ÁOK, Szeged 5. „Mit kér a Magyar Ápoló?” Gyenes Andrea Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelôintézet, Debrecen 6. Az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsülésének elemzése, avagy „Segíts magadon, az Isten is megsegít!” Rózsáné Kovács Éva Dorogi Szent Borbála Szakkórház 7. Mitôl lesz egészségesebb a munkahelyi környezetünk? Sebestyén Gábor Fôvárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórháza, Budapest 8. „ITT A LÉT A TÉT” Horváth Ferencné Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém Kérdések, hozzászólások


21

PROGRAM

XI. SZEKCIÓ: Holisztikus szemlélet kapcsolódási pontjai az onkológiai szakterület vonatkozásában 9.00–10.40 Terem: MARBELLA Levezetô elnökök: Haszonitsné Jánoki Márta, Tóthné Bucsek Ildikó 1. Nyirokpangásos onkológiai betegek kezelése fizikoterápiás járóbeteg-szakrendelésen Gerstmajer Terézia Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelô 2. Szinkronban a természettel, avagy túl a test határain Mihácsi Emma Beáta Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelôintézet és Baleseti Központ, Budapest 3. Mentálhigiénés szemlélet a Sürgôsségi ellátásban, avagy SBO mint társadalmi „pszichoszomatikus” tükör Tánczosné Paré Adrienn Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr 4. Mindenki egyért… Dulibán Lászlóné Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktatókórház 5. Onkoradiológiai osztályunk táplálásterápiás gyakorlata Varga Edit, Haszonitsné Jánoki Márta Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr 6. Tudatzavarok az intenzív osztályon Kékesi Lászlóné Fôvárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ, Budapest 7. RapidArc, modern lehetôségek a sugárterápiában a radiográfus szemszögébôl Páll János Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., Veszprém Kérdések, hozzászólások

XII. SZEKCIÓ: Gyógyítás, egészségnevelés, megelôzés – mit tehetnek az egészségügyi szakdolgozók a betegekért és önmagukért? III. 9.00–10.50 Terem: IBIZA Levezetô elnökök: Dr. Kincsesné Szónya Katalin, Asztalos Magdolna 1. Az ápolók szakmai elégedettsége Dr. Papp Katalin, Hajduné Demcsák Lívia, Radó Sándorné Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza 2. Az ápolói munka hatékonyságának növelése kommunikációs eszközökkel – kommunikációs zavarok az aphasiaban Sebestyén Rita Tolna Megyei Balassa János Kórháza, Szekszárd


22


3. Legbelsô félelmeink Sallai Anita Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc 4. A fiatalkori gerincferdülés hagyományos röntgendiagnosztikája Mudri Barbara Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét 5. Mit tehetünk saját magunk és betegeink egészségéért? Jakus Lászlóné Albert Schweitzer Kórház-Rendelôintézet, Hatvan 6. A perifériás arcidegbénulás elôfordulása és kezelése osztályunkon diplomás ápoló szemmel Kovácsné Tóth Hajnalka Orosházi Kórház 7. Hepatitis „C” okozta májcirrhosis rehabilitációs kezelése – esetbemutatás Szabó-Csollák Ilona Csilla Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Kft. 8. A napfény nem elég – a D-vitaminról Ujvidéki Ildikó Albert Schweitzer Kórház-Rendelôintézet, Hatvan 9. Hidratáció fontosságának megítélése a rezidensek körében Dr. Torzsa Péter egyetemi docens, foglalkozás-egészségügyi és háziorvostan szakorvos, tanszékvezetô-helyettes SE Családorvosi Tanszék, Budapest Kérdések, hozzászólások

XIII. SZEKCIÓ: Szakdolgozói béremelés 9.00–10.50 Terem: CATALONIA Moderátor: Szabó Bakos Zoltánné 1. Észrevételek és vélemények a szakdolgozói béremeléssel kapcsolatosan – Kerekasztal-megbeszélés Dr. Balogh Zoltán, Babonits Tamásné, Üveges Péterné, Dr. Horváth Csilla

10.50–11.10 KÁVÉSZÜNET


23

PROGRAM

XIV. SZEKCIÓ: PLENÁRIS ÜLÉS 11.10–12.30 Terem: TOSCANA Levezetô elnökök: Babonits Tamásné, Dr. Balogh Zoltán 1. Aktualitások a perifériás kanülökkel kapcsolatban Kiefer Csilla Semmelweis Egyetem, Budapest 2. Európai alapkompetenciák rendszere az idôskorúakat ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára Dr. Balogh Zoltán1, Bea Dijkman2, Petrie Roodbol3, Jukka Aho4, Anna Andruszkiewicz5, Alice Coffey6, Miroslawa Felsmann5, Irma Mikkonen4, Greet Schoofs7, Andrea Stitzel8, Célia Soares9, Panayota Sourtzi10 1 Semmelweis Egyetem ETK, Budapest 2 Hanzehogeschool Groningen, Hollandia 4 UMCG, Groningen, Hollandia3, Savonia Egyetem, Kuopio, Finnország 5 Nicolaus Copernicus Egyetem, Lengyelország 6 University College Cork, Írország 7 University College Leuven, Belgium 8 Carinthia University of Applied Sciences, Ausztria 9 School of Health-Care IPS, Portugália 10 National and Kapodistrian Egyetem, Athén, Görögország 3. „Híres magyar orvostudorok” Dr. Gazda István igazgató Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet

A KONGRESSZUS ZÁRÁSA 12.30–12.45 Terem: TOSCANA Levezetô elnökök: Babonits Tamásné, Dr. Balogh Zoltán Díjátadások: legjobb elôadások, közönségdíj

EBÉD 12.45–14.00

LAM hirdetés 01_Layout 1 2016.08.24. 16:44 Page 1

Exufiber® – a rostkötszerek jövője

Exufiber® Egyedi abszorbens kötszer Hydrolock® technológiával

ü

Egyszerűbben eltávolítható

ü

Kiemelkedő váladék megkötés

MESZK programfuzet absztraktok_Layout 1 2016.08.29. 16:29 Page 25

I.

SZEKCIÓ

25

– ABSZTRAKTOK

I. SZEKCIÓ: Gyógyítás, egészségnevelés, megelôzés – mit tehetnek az egészségügyi szakdolgozók a betegekért és önmagukért? I.

Egészségügyi szakdolgozó által vezetett tudatos jelenlétalapú módszer bemutatása Ivánka Tibor1, Vura Ágnes2 1 Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika, Debrecen 2 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék Bevezetés: Napjainkban egyre szélesebb körben alkalmaznak tudatos jelenlétalapú (mindfulness) intervenciókat a megelôzés, a gyógyítás, valamint a rehabilitáció területén. Hatásosságát mind mentális, mind szomatikus problémák kezelésében publikációk sora bizonyítja. Mindemellett az ilyen típusú terápia vezetése eddig csak pszichiáter vagy pszichológus kompetenciájának körébe esett. Vizsgálat célja: Egészségügyi szakdolgozó által vezetett tudatos jelenlétalapú intervenció bemutatása, valamint alkalmazásával szerzett gyakorlati tapasztalatok ismertetése. Vizsgálati anyag, és módszer: A pilot kutatás a debreceni egyetem pszichiátriai klinika nappali kórház betegeinek (n=14) bevonásával készült, önkitöltôs kérdôív, valamint fókuszcsoport-kutatás keretein belül. Az önkitöltôs kérdôív a terápia minôségét, míg a fókuszcsoportkutatás a terápia pozitív, illetve negatív aspektusainak feltárására irányult. Eredmények: A kapott objektív és szubjektív eredmények, valamint a résztvevôk aktív és pozitív hozzáállása megerôsítette, hogy igény van egészségügyi szakdolgozó által vezetett tudatos jelenlét alapú terápiákra. Következtetések: Egészségügyi szakdolgozó által vezetett tudatos jelenlét alapú intervenció (pszichiáter vagy pszichológus obszervációja mellett) hatékony terápiás eszközök lehet a betegek mentális valamint szomatikus problémáik kezelésére. Kulcsszavak: tudatos jelenlét, prevenció, rehabilitáció

Egy igazán izmos artrózis Arthoffer Andrea Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely Bevezetés: A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai Osztályán 1988 óta végeznek térdízületi totál endoprotézis beültetést. 2007-ben implantátumváltás történt, az azóta eltelt idôben közel 400 mûtétet végeztek. Egy tanulságos esetet emeltünk ki ezek közül. Esetleírás: Betegünk aktív korában sokszoros válogatott súlyemelô, kétszeres olimpikon, világ- és Európa-bajnoki érmes sportoló volt. Az élsportban eltöltött évek és a 200 kg feletti lökések nem múltak el nyomtalanul, elôbb mindkét térdét meniscus sérülés miatt operálni kellett, késôbb a versenysport feladására kényszerült, pályafutását súlyemelôedzôként folytatta Életminôségét befolyásoló térdpanaszai mintegy három évtizeddel a sportolás befejezését követôen kezdôdtek. A fájdalomérzet megélését megelôzte a járáskép megváltozása, az ízületi deformitások megjelenése és kisfokú flexiós kontraktúra kialakulása. Konzervatív kezeléseket követôen tervezett idôben, két év különbséggel, mindkét térdízület protetizálása megtörtént. Módszer: Rehabilitációjában követtük az osztályunkon alkalmazott posztoperatív protokollt. Kifejezetten erôs izomzat húzóerejét kellett leküzdeni. Elôadásomban döntôen a második mûtétet megelôzô preoperatív felkészítést, illetve a posztoperatív kezelést mutatjuk be lépésrôllépésre. Következtetés: Az elsô mûtétet követô rehabilitációs nehézségek rávilágítottak arra, hogy fokozott hangsúlyt kell fektetnünk a preoperatív fizioterápiára, a betegfelvilágosításra, pszichés vezetésre, majd a szoros, folyamatos utánkövetésre. Kulcsszavak: élsport, gonartrózis, protetizálás, rehabilitáció, propriocepció


26 Romani Crisis – avagy törvényszerû-e a romák/cigányok elszenvedett egészségvesztesége? Soósné Göböly Ildikó, Bársony András Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest A roma/cigány népesség egészségét befolyásoló egyéni és környezeti tényezôk igen összetettek, multifaktoriális rendszert alkotnak. Ezen közösség egészségügyi egyenlôtlenségeinek csökkentése, elvesztett életéveinek száma az utóbbi idôben alig változott. A szerzôk be kívánják mutatni azt a szociokulturális közeget, hiedelemrendszert, mely megnehezíti az egészségügyi dolgozók egészségkommunikációját. Az ismertetett egészségkockázatot jelentô népegészségügyi adatok (ELEF, VRONY, HBSC, KSH) bemutatásán túl megvizsgáltuk azt is, hogy milyen a világban már kipróbált, hatékony romák/cigányok számára íródott népegészségügyi, egészségfejlesztési programok, pilotok, projektek történtek. Hogyan lehet, lehet-e, kell-e adaptálni ezeket, milyen költségvonzata van ezeknek, várhatóan mekkora a várható egészségnyereség? Kulcsszavak: egészségveszteség, egészségnyereség, egészségkommunikáció

Epilepszia, mint a köztudatban álló misztikum, avagy hogyan javítsuk az epilepsziában szenvedô betegek életminôségét Lieb Annamária Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd Az epilepszia sokak szemében még mindig egy különleges, misztikus betegséget jelent. Sajnos a társadalom egy része ezeket a betegeket még mindig stigmával bélyegzi, félnek tôlük, lehetôségeiket korlátozzák az élet számos területén. Ennek következtében könnyen bekövetkezhet az izoláció, az elszeparálódás veszélye. Az epilepszia krónikus betegség, amely bármely életkorban kialakulhat, és ezt követôen tartósan meghatározza a vele együtt élô személy életmódját és életlehetôségét. Az epilepszia a görög „epilambanein” igébôl származik, jelentése: „meglepetés által megragadva, lesújtva”. Az ókorban az epilepsziás rosszullétet a „Bûn kezének” tartották, Hippokratész szerint a betegség nem a démonok, rossz szellemek mûve, hanem örökletes betegség, melynek oka az agyban van. Az elôadásommal betekintést szeretnék nyújtani az epilepsziás betegek potenciális problémáiba. Rámutatni, melyek azok az énvédô, megküzdô stratégiák, amelyekkel elkerülhetôvé tehetjük az epilepsziás beteg stigmatizálá-


sát, izolációját, valamint rá szeretnék mutatni olyan lehetôségekre, amelyekkel segíthetjük a betegek életmódbeli, életminôségbeli helyzetének javítását. A társadalomnak el kell fogadni, hogy az epilepszia egészségügyi prioritás, így más országokhoz hasonlóan ki kell alakítani az epilepsziával élô emberek munkavállalási lehetôségeit, integrációjuk elôsegítését, valamint felvilágosító programok megalkotását és azok népszerûsítését. Elôadásomban felhívom a figyelmet arra, hogy az epilepsziások is képesek teljes körû életet élni, ha segítjük és támogatjuk ôket. 2001-ben végeztem kutatást az epilepsziában szenvedô betegek életminôségével kapcsolatban. Érdekelt, hogy 15 év elteltével, az akkor felmerülô problémák azóta milyen megoldást nyertek, a betegek életminôsége és életvitele mutat-e fejlôdést, pozitív változást. A jelenlegi kutatás eredménye még feldolgozás alatt van. Az elôadásommal szeretném megmutatni és összehasonlítani a két vizsgálat eredményeit, illetve rámutatni a változásokra és azok okaira. Kulcsszavak: epilepszia, stigma, izoláció, életmód A heparin-indukálta thrombocytopeniáról általában és a HIT II kialakulásának gyakorisága az ortopédiai sebészeti osztályon Szukics Mónika Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt., Szombathely Valóban thrombocytaszám esést okoz-e az LMWH terápia, illetve maga a mûtéti beavatkozás? A vizsgálatba bevont betegcsoportban észlelhetô-e a szakirodalomban szereplô 0,5 ezrelékes thrombocytopenia arány? Elôadásom bemutatja a heparin-indukálta thrombocytopenia jelentését az LMWH terápiában, illetve az ortopédiai sebészeti osztályon történt vizsgálat tükrében. E kutatást 2014 novembere és 2015 márciusa között végeztük azon betegek körében, akik csípôprotézis- vagy térdprotézis-beültetésen estek át, és akik LMWH készítményben, illetve Xa-inhibitor kezelésben részesültek osztályunkon. A vizsgálat során figyeltük a thrombocytaszám alakulását a mûtétet követô 1-5-7-14. napon, melyet öszszevetettünk a mûtét elôtti thrombocytaszámmal. Mindezt megelôzôen anamnézisfelvételt végeztünk az érintett betegeknél különbözô kritériumok alapján: 1. Kapott-e már LMWH készítményt? 2. Korábban szedett-e Syncumart vagy Marfarint? 3. A mûtétet megelôzôen szedett-e thrombocytaaggregáció-gátló készítményt? Ezeket a kritériumokat mindkét csoport esetében figyelembe vettük. Szakdolgozói teendôk ellátása, dokumen-


I.

SZEKCIÓ

– ABSZTRAKTOK

tálás mellett, figyelemmel kísértük az esetleges suffusio és haematoma kialakulásának lehetôségét a mûtéti terület környékén. Az eredményeket összegezve, a két vizsgált csoport hasonló értékeket mutatott. A mûtétet követô elsô napon a thrombocytaszám csökkent ugyan, de ez a mûtét következményének tudható be, majd az ötödik naptól emelkedés figyelhetô meg, mely a mûtétre adott biológiai válaszként értelmezhetô. HIT II kialakulása nem fordult elô osztályunkon. Kulcsszavak: heparin-indukálta thrombocytopenia, LMWH terápia, Xa-faktor gátló, suffusio, haematoma

Egészségügyi dolgozók az egészségügyi dolgozókért Miszory Erika Viktória Magyar Honvédség Honvédkórház HÉMORI, Hévíz A munkavégzés és az egészség között szoros kapcsolat van, amit a munkahelyen fennálló szervezeti szabályozottság, munkakörülmények, személyközi kapcsolatok stb. teljes mértékben meghatároznak. A segítô szakmákban dolgozók testi és lelki túlterheltségének következménye a fizikális tünetek megjelenése mellett pszichikai anomáliák, a burn out szindróma kialakulása is lehet. Az egészségügyi dolgozók számára még fontosabb kell, hogy legyen a saját egészségük megôrzése, védelme, ezzel is példát mutatva a hozzájuk forduló beteg emberek számára. Az egészség védelme, bár több módon is történhet, de egy mozgásszervi rehabilitációs intézetben, ahol a mozgásterápia kapja a legfôbb hangsúlyt a betegek kezelésében, kézen fekvônek tûnik a dolgozók bevonása a mind aktívabb, fizikai aktivitásban gazdagabb életvitelbe. Vizsgálatomban arra keresem a választ, hogy mozgásterápiával hatékonyan befolyásolhatjuk-e a mentális és fizikális egészség mutatóit az egészségügyi ellátó személyzet körében. A vizsgálatomat a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézetében végeztem. A kutatásba azok az egészségügyi dolgozók kerülhettek be, akik önkéntes alapon, nyolc héten keresztül, heti 2 félóra rendszerességgel részt vettek az intézet által meghirdetett, gyógytornász felügyelete alatt tartott munkahelyi tornán. A mozgásterápiás foglalkozások során a bemelegítést követôen a gerinctorna gyakorlatanyagában fellelhetô mobilizáló és elsôsorban a törzsizmok (m. erector spinae részei, m. rectus abd., m. transversus abd., m. psoas stb.), a felsô- és alsóvégtagi izmok erôsítésére irányuló gyakorlatok kaptak helyet, melyeket koordináció- és egyensúlyfejlesztés, egyéni és páros streching gyakorlatok (m. quadr. fem., m. iliopsoas, ischiocru-

27 ralis izomcsoport stb.) követtek. A vizsgálatba nem kerülhettek be azok a személyek, akik a szabadidejükben rendszeresen sportolnak, illetve diagnosztizált pszichiátriai betegséggel rendelkeznek. A kutatás során két alkalommal (a nyolchetes program elején, illetve a végén) felmértem a résztvevôk antropometriai adatait, információt gyûjtöttem az esetleges mozgásszervi panaszaikról, degeneratív elváltozásaikról, betegségeikrôl, a funkcionális státuszukról, valamint a mentális egészségükrôl, melyet a GHQ-12 (General Health Quastionnaire), Magyarországon is validált kérdôív segítségével mértem fel. Az adatokat Microsoft Excel szoftver segítségével dolgoztam fel és elemeztem. A változások szignifikanciájának igazolására egymintás T-próbát alkalmaztam. A testedzés, sportolás, fizikai mozgás oldja a szorongást, emeli a hangulatot, valamint térbeli és idôbeni strukturáltságának köszönhetôen képes elterelni a figyelmet az aktuálisan stresszt okozó problémákról. Vizsgálatom eredményeként azt tapasztaltam, hogy mozgásterápiával hatékonyan befolyásolható az egészségügyi dolgozók mentális és fizikális állapota. Kulcsszavak: egészségmegôrzés, burn out szindróma, mozgásszervi rehabilitáció, antropometria, T-próba, testedzés, mentális és fizikai állapot

A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe a magas vérnyomás megelôzésében, kezelésében Szobota Lívia Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete, Budapest A magas vérnyomás korunk népbetegsége, világszerte, de fôleg a fejlett országokban okoz egészségügyi problémát. A legfrissebb hazai felmérések alapján, Magyarországon mintegy 3,5 millió fôt érint. Jelen elôadás célja ismertetni, hogy a foglalkozás-egészségügyi ápolónak milyen lehetôségei vannak a hypertonia korai felismerésében és kezelésében. Vizsgálati módszer: A prospektív, kvantitatív, leíró jellegû kutatás alanyai kényelmi mintavétellel, beválasztási kritériumok mentén kerültek kiválasztásra (N=115). A mérôeszköz részben saját szerkesztésû kérdésekbôl, laboratóriumi vizsgálatból, cardiovascularis rizikófelmérésbôl és egyéb fizikális paraméterek ellenôrzésébôl állt össze; másrészt dokumentumelemzéssel a 2016. 01. 04. és 04. 22. között a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatnál megjelentek egészségügyi törzslapjának adatait vizsgáltam. Az adatok feldolgozása Excel programmal történt.


28 Eredmények: A vizsgálatban részt vevô betegek (férfi: 52 fô, nô: 63 fô) többsége a kapott eredmények alapján magas cardiovascularis rizikócsoportba tartozik. Legtöbbjüknél pozitív családi anamnézis (80%) és laboreltérések mutatkoztak. A vizsgált személyek mindannyian ülômunkát végeznek, a többségük rendszeres testmozgást nem végez. Mindössze 15 fô dohányzik. A vizsgálatban részt vevôk kétharmadánál a szemfenéki képen nem látszik érrendszeri eltérés, 32%-nál azonban a magas vérnyomás már a szemfenéken is tüneteket okozott. 110 fô ismert hypertoniás, 5 fônél merült fel hypertonia gyanúja. Következtetések: Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok nagy fontossággal bírnak, mely során a foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe jelentôs: a vérnyomás ellenôrzésével, a laborvizsgálatok elvégzésével biztosítható a korai felismerés és betegség esetén a gondozás. Kulcsszavak: hypertonia, foglalkozás-egészségügyi ápolás, cardiovascularis prevenció

Amit eszel, az leszel. Akkor én most saláta vagyok? Élelmiszerbiztonság, hitek, tévhitek Gazsi Zoltán, ügyvezetô igazgató eisberg Hungary Kft. Az eisberg a vitaminpótlást ropogós és finom salátakeverékei révén biztosítja – amikor a természet engedi – hazai forrásból. A legfontosabb cél a frissesség: az alapanyagokat lehetôség szerint a közelbôl szerzik be, a rövidebb szállítás környezetkímélô, és ezzel eleget tesznek a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitûzéseiknek is. A hatszoros Superbrand díjazott cég konyhakész salátái számos minôségi díjat kaptak az elmúlt években. 2015ben vezették be a hazai gyártású színezék, hozzáadott cukor, tartósítószer-mentes eisberg Tokaj dresszing-családot, mely az Év Dietetikai Terméke díjat, a Sirha innovációs díjat és a párizsi Sial díjat is elnyerte. Az eisberg Európa egyik vezetô élelmiszeripari vállalatához, a svájci Bell csoporthoz tartozik. A gyáli üzem 1992-ben kezdte meg hazai tevékenységét, a konyhakész saláták termeltetését és csomagolását szigorú minôségbiztosítás mellett. A kiváló minôségû konyhakész saláta elôállításának minden egyes fázisára kiterjedô minôségbiztosítási és élelmiszerbiztonsági rendszerükben gyakran túlbiztosítják ez egyes elemeket annak érdekében, hogy valóban elérjék kitûzött célokat. Ez a hozzáállás azonban nem csupán modern szabványokban és fejlett gyártástechnológiában


tükrözôdik, munkatársaikkal szemben is hasonlóan magas elvárásokat támasztanak. Igényes munkakörnyezetet teremtenek, hisznek abban, hogy a motiváltan végzett munka meglátszik a készterméken. Kulcsszavak: konyhakész saláta, egészséges életmód, étkezés, minôség

Az egészségügyi ragasztóanyagokkal összefüggô sérülések és megelôzési lehetôségek Horváth Anikó Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest A bôr a test legnagyobb szerve. A bôr integritásának fenntartása és annak visszaállítása ma már a minôségi ápolás egyik indikátora, és a betegápolási gyakorlat szerves részét kell/kellene, hogy képezze a beteggondozás minden területén. A MARSI kipirosodott, irritált bôrt jelent, mely az egészségügyi ragasztószalagok eltávolítása után jelentkezhet. Olyan szövôdmény ez, mely az ápolási ellátás minden szintjén és bármely korcsoportban elôfordulhat, és ha súlyos, akár további kezelést indikálhat. Vizsgálati anyag, módszer: A Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb fekvôbeteg-ellátó osztályain felmérni a bôr állapotát figyelembe vevô ápolási feladatokat, azok kivitelezését, az esetleges problémák feltárását. Elsô körben megvizsgáltuk az orvosi ragasztók használata közbeni szokásainkat. Több, különféle terméket kipróbáltunk, megvizsgáltunk. Eredmények: Az orvosi ragasztók használatát rutinszerûen, szokások alapján végezzük. A ragasztó kiválasztásánál a szakdolgozóknak legtöbb esetben nincs lehetôsége a célnak és beteg bôrének legjobb terméket alkalmazni, és/vagy nincs ismerete arról, milyen célra, mely ragasztóanyag típus lenne a legideálisabb választás, és miért. Osztályunkon oktatási anyagot készítettünk a betegágy mellett dolgozó ápolók részére, tudásuk bôvítésére a témában. A ragasztók használata elôtt a betegek rizikóit felmérjük, alkalmazás közben az elérhetô termékek közül az optimálisabbat használjuk. Következtetések: Az orvosi ragasztók okozta bôrsérüléseket elôfordulását és súlyosságát már kis, apró praktikákkal és odafigyeléssel is jelentôsen lehet csökkenteni. Tudatos munkával és az elérhetô optimális termékek kiválasztásával kis ráfordítással nagy javulást lehet elérni. Kulcsszavak: bôr, MARSI, orvosi ragasztószalag, bôrsérülések, praktikák


II.

SZEKCIÓ

29

– ABSZTRAKTOK

II. SZEKCIÓ: Szervezés, koordináció, szakmai kapcsolódási pontok egyes ellátási területek között – Egyedül nem megy

Hatékonyabb, ha nem egyedül vagyok! Palla László Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa A kutatás tervezésénél több cél fogalmazódott meg. Elsôsorban a most elvégzett kutatással szeretnék helyzetképet kapni az ápolók ismereteinek fejlôdésérôl a betegséggel kapcsolatban. Szeretném a team tagjaival összefogva az amyotrophias lateral sclerosis ellátásának szakmai irányelvét megfogalmazni. Fontos célkitûzés volt, hogy a korábban már megtanult és alkalmazott ápolásszakmai irányelvek (oxigénterápia, perkután endoszkópos gasztrosztómán való táplálás, tracheaváladék eltávolítása) ismerete frissítésre kerüljön, nemcsak az ápolók, hanem a gyógytornászok, dietetikusok és egyéb a betegellátásában részt vevô munkatársak körében is. Az amyotrophias lateral sclerosist Jean Martin Charcot írta le elôször 1874-ben. A centrális és perifériás motoneuronok fokozatos pusztulásával járó ismeretlen eredetû, degeneratív idegrendszeri megbetegedés, amely testszerte az izmok gyengeségéhez, sorvadásához, és 3– 10 éven belül halálhoz vezet (átlagos túlélés 2–4 év). A téma érdekessége, valamint személyes érintettség miatt úgy gondoltam, hogy egy korábban ápolók körében végzett kutatásomat megismétlem. Az „Amyotrophias lateral sclerosis ellátása” Szakmai Nap alkalmával több szakmacsoport képviselôit kérdeztem meg kérdôíves felmérésben. Leginkább azok az ápolók válaszoltak helyesen a kérdésekre, akik találkoztak már ilyen beteggel. A kapott eredmények alapján kijelenthetô, hogy az ápolók magas százalékos arányban rendelkeztek megfelelô elméleti háttérrel. Az ápolásszakmai protokollokat ismerik és alkalmazása sok esetben a követelményeknek megfelelôen történik. Az ápolók közti kommunikációt kell fejleszteni. Kulcsszavak: team, multidiszciplináris, progresszió, motoneuron betegség

Szervezés, koordináció, szakmai kapcsolódási pontok egyes ellátási területek között – Egyedül nem megy! Ercsei-Veres Erzsébet, Veres Erzsébet Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest Egy új ellátási rendszer bemutatása, ahol a különbözô szakmák azonos képesítésû ápolókkal gyógyítják a beteg gyermekeket. 2000 óta dolgozunk „mátrix rendszerû” ellátásban gyermek kardiológiai és gyermek szívsebészeti ellátást nyújtva. A betegek veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvednek. Addig, amíg az orvosok manuális és nem manuális szakmával rendelkeznek, az ápoló személyzet alapképesítése ugyanaz. Végzettségük szerint gyermekápolók, gyermek intenzív szakápolók, diplomás ápolók és egyetemi végzettségûek. Együttmûködnek még a mûtôsnôkkel, aneszteziológus asszisztensekkel, mûtôssegédekkel. A betegek ápolási szükségletei határozzák meg, hogy ki meddig, hol és milyen típusú ellátást kap az intenzív vagy a hotel ellátás közül. Az ellátás lényege a jó koordináció, a gyógyításhoz szükséges megfelelô szakmai kapcsolat és a szervezés pontossága. A gyógyítás öt emeleten folyik, de mégis egy egységben. Az elôadás arról szól, hogy „egyedül nem is menne!” Kulcsszavak: mátrix rendszer, veleszületett és szerzett szívbetegség, együttmûködés, csapatmunka

Egészségügyi ellátórendszer a XXI. században? Bérczi Ildikó Magyar Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest Elôadásom az ellenôrzés és a szolgáltatás oldaláról mutatja be, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszerben nem mindegy, hogy hol, mikor és ki látja el a beteget. Pedig az egészségügyi szolgáltatás – az 1997. évi törvény alapján – minden olyan tevékenység, amely megôrzi az emberek egészségét, megelôzi a betegségeket, a már ki-


30 alakult betegségeket korán felismeri és gyógykezeli, sürgôs szükség esetén elhárítja az életveszélyt, krónikus esetben javítja a beteg állapotát, szülészeti ellátást biztosít, humán reprodukciót befolyásoló tevékenységet végez (mesterséges megtermékenyítés, mûvi meddôvé tétel), feldolgozza a betegektôl származó vizsgálati anyagokat, csökkenti a fájdalmat és a szenvedést, klinikai kutatásokat folytat, a betegek szállítását végzi, biztosítja a betegek gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátását. Az egyes országok egészségügyi rendszereinek felépítése függ: az adott társadalom történelmi fejlettségétôl, a társadalmi-gazdasági berendezkedés típusától, a végrehajtó hatalom felépítésétôl. Mûködési elvek: – Progresszivitás elve: az ellátórendszer minden szintjének megvannak a feladatai, melyek hierarchikusan szervezôdnek. Az alapellátás, szakellátás és kórház feladatai eltérôek, egymásra épülnek. – Területi elv: az egészségügyi ellátó szervezet adott területen kötelezô feladatellátó. Területen kívül csak akkor vállalhat feladatot, ha képes ellátni. – Definitív ellátás elve: az ellátás minden szintjén a befejezettségre kell törekedni. Csak azokat az eseteket kell szakellátásba küldeni, ahol az alapellátás már nem tud továbblépni. – Szabad orvosválasztás elve: az alapellátásban a beteg megválaszthatja a háziorvost. Ezeket az ellátó rendszereket szeretném bemutatni, milyen infrastruktúrával és humán erôforrással rendelkeznek az egyenlô esélyek tudatában. Kulcsszavak: progresszív betegellátás, alapellátás, járóbeteg-ellátás, fekvôbeteg-ellátás, egyenlô esélyek és egyenlô bánásmód, csúcsintézmények

Szociális munka az egészségügyben Horváthné Mészáros Gabriella, Dr. Molnár Mihályné, Starkné Nagy Jusztina Soproni Gyógyközpont, Sopron Az elôadás célja, hogy a szakmai összefoglaló mentén megismertessem a szociális munka értékeit, a benne rejlô további lehetôségeket a társszakmák képviselôivel és a terület iránt érdeklôdôkkel egyaránt. Hazánkban, többféle modellben alkalmaznak szociális munkásokat az egészségügyi intézményekben. A területen dolgozó szociális munkások egymástól függetlenül, saját lehetôségeik mentén alakították ki önálló mûködési stratégiáikat. Hat éve alakult meg az Egészségügyben Dolgozó Szociális Munkások Országos Egyesülete


(EÜDSZM), melynek fô célja, az egészségügyi szociális munka színvonalának emelése, és a szakmai szempontok fokozottabb érvényesítése. A szakmánk képviselôi részérôl egyre nagyobb igény jelentkezett egy egységes normarendszer kialakítására, amely a szakma mûveléséhez, minôségtanúsításához is alapul szolgálhat. Ennek érdekében 2014-ben elkészült az egészségügyi intézményekben folyó szociális szolgáltatások egységes gyakorlati útmutatója, mely kiterjed arra, hogy a szociális munkások milyen tevékenységet, mikor, hogyan végezzenek, milyen dokumentációt kell vezetniük, milyen beszámolási, jelentési kötelezettségnek kell eleget tenniük, milyen személyi, tárgyi feltételekkel kell rendelkezniük a minôségi munka elvégzése érdekében. Kulcsszavak: szociális munka, egészségügy, protokoll

Szakképzési gyakorlatok kórházunkban Horváth Emese Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc Elôadásomban bemutatom, az intézetünkben kialakított gyakorlati oktatás szervezeti, mûködési oldalát. Felmértem a fekvôbeteg osztályainkon alkalmazott oktatási módszereket és a felmerülô oktatási problémákat. A Skill laborban történô oktatások elôtt és után végzett mérések a tanulók gyakorlati ismereteinek a javulását mutatják. Ezáltal gyakorlati ismereteiket olyan szinten tudják elsajátítani, hogy a munkába állás után önállóan végezhetik a feladataikat. A duális szakmai képzés során a szakképzési feladatok felelôsségén osztozik a képzô intézet és a gyakorlati képzôhely. Kórházunkban töltött gyakorlatok alkalmával a gyakorlati helyeken/osztályokon és a Skill laborban gyakorolhatnak a tanulók. A szakképzési idô végére a cél a reálisan elérhetô tudásszint, a kerettantervek szerinti képzési szint elérése és a szakma gyakorlati ismereteinek elsajátítása. Didaktikailag négy szintre osztható a gyakorlati oktatás: – Az elsô szint demonstrációs gyakorló termekben történhet. – A második szint fekvôbeteg osztályokon szervezett, kiscsoportos gyakorlat. – A harmadik szint a felügyelettel végzett tevékenységek jártassági szintû begyakorlása. – A negyedik szint az önálló szakmai tevékenység gyakorlása hosszabb idejû, egybefüggô egyéni gyakorlati munkavégzés során a betegellátás meghatározott területein. A megnövekedett gyakorlati oktatási feladatok leterhelik


II.

SZEKCIÓ

– ABSZTRAKTOK

a fekvôbeteg osztályok oktatóit, és nincs minden tanulónak alkalma minden ápolói tevékenységet elsajátítani. Az intézeti gyakorlati oktatási csoport a Skill laborban oktat, ahol a tanulóknak alkalmuk van begyakorolni a tevékenységeket, így megtanulják azokat készség szinten. A Skill labor tervezése 2013-ban kezdôdött. Jelenleg elméleti és gyakorlati oktatásra alkalmas termekkel, ápolási tevékenységekhez gyakorlást biztosító mulázsokkal, trénerekkel rendelkezünk. Az eszközparkunk bôvítése folyamatos. A gyakorlati oktatás során a PBL módszerét alkalmazzuk. Kulcsszavak: szakmai gyakorlatok, duális képzés, Skill labor, szakképzési felelôsség

Drogbetegek multiprofesszionális kezelése Lipták Ferencné Sántha Kálmán Szakkórház és Nonprofit Kft., Nagykálló A különbözô tudatmódosító szerek használata a fiatalok körében egyre népszerûbb. A klasszikus szerek helyett a dizájner drogok fogyasztása elsô helyre került. A fiatal korosztály különösen veszélyeztetett, a társas hatások, befolyásolás körükben markánsan megjelenik. Addiktológiai osztályunkon jelentkezô szerhasználó fiatalok kezelésében a különbözô szakmák jelenléte, munkája, ezek koordinálása, kivitelezése rendkívül fontos a beteg gyógyulása, illetve a terápiában maradás érdekében. A klasszikus orvosi ellátás, valamint ápolási feladatok akut szakban hangsúlyosak. Vele párhuzamosan egyéni és csoportos terápiákon pszichológus, addiktológiai konzultáns, mentálhigiénés szakember segítségével feltárhatja a betegség kialakulásának az okait, majd a különbözô életvitelt akadályozó problémák elhárítására, korrekciójára alkalmas technikákat sajátíthat el, amely az idô múlásával, az életminôség pozitív irányú fejlôdését segíti elô. A szenvedélybetegség kezelése hosszú, élethosszig tartó folyamat. A felépülés érdekében és ideje alatt a páciensnek, kliensnek folyamatosan kapcsolatot kell tartania az ellátórendszer különbözô formáival. A medicinának csak bizonyos idôszakokban van kiemelkedô feladata, míg a rehabilitációban, utógondozásban, az absztinencia fenntartásában a non professzionális szervezeteknek van igen fontos szerepük. A szerfogyasztás problémája összetett, prevenciós feladatokat az egészségügy mellett a szociális, egyházi és civil szervek egyaránt felvállalnak. Kulcsszavak: drog, koordináció, addiktológia

31 Egészségügyi struktúraátalakítás – Az idôsek és krónikus betegek ellátásának anomáliái Magyarországon Tóth Andrea Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház Súlyos aggodalommal töltik el a rehabilitációs és a krónikus ellátásban tevékenykedô egészségügyi szakdolgozókat azok a hírek, amelyek az elmúlt hetekben, hónapokban különbözô médiafelületeken jelentek meg, és idézik az egészségügyért, valamint a szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelôs államtitkárok kijelentéseit a jövôbeni egészségügyi struktúraátalakítási tervekkel kapcsolatosan. A struktúraátalakítás szakmai, valamint megélhetési szempontból érinti azoknak az egészségügyi szakdolgozóknak a jövôjét, akik ápolási, illetve krónikus osztályokon dolgoznak, továbbá olyan kérdéseket vetnek fel az idôs és krónikus ellátás kapcsán, melyek mindenképpen átgondolásra szorulnak. Kulcsszavak: idôs és krónikus betegellátás, ápolási és krónikus ágyak, struktúraátalakítás, egészségügyi és szociális ágazat, finanszírozás, betegutak, co-payment

Szívtranszplantáció és mûszív kezelés összehasonlítása költséghatékonysági elvek mentén Szentmihályi Ilona, Barabás János Imre, Kapus Gábor, Tamás Csilla, Prof. dr. Szabolcs Zoltán, Dr. Hartyánszky István Semmelweis Egyetem, Budapest A szívtranszplantáció kiemelt projekt lett a Semmelweis Egyetemen belül. Ennek megfelelôen a szívátültetés és a mechanikus keringéstámogatás finanszírozása is kiemelt jelentôséget kapott. A szerzôk a transzplantációs és mûszíves betegek költségeinek összehasonlításáról végzett költséghatékonysági számítási modell felépítésérôl számolnak be. Anyagok és módszerek: A modell megalkotása direkt allokációs költségszámítás, döntési fa modell, inkrementális költséghatékonysági ráta és költséghatékonysági térkép módszer alkalmazásával történt. 2011 és 2013 közötti idôszakban szívátültetésre és mûszív-beültetésre került betegek vizsgálata történt, homológ betegcsoport képzésével. Eredmények: Összehasonlítva a mûszíves és transzplantációs betegcsoportok adatait, megállapítható, hogy a kezdeti költségekben a mûszíves csoport vezet, míg az utókezelés költségében lényegesen magasabb értéket kaptunk a transzplantációs csoportban. Következtetés: Amennyiben a túlélés javulása, valamint a készülék árának jelentôs csökkenése bekövetkezik,


32 akkor valódi alternatívát jelenthet a mûszív-beültetés a szívtranszplantációval szemben költséghatékonysági, gazdasági értelemben is. A megalkotott modell alkalmas lehet hosszú távú utánkövetés és kellô elemszámú beteg bevonásával költséghatékonysági elemzések elkészítésére, gazdasági döntéstámogató következtetések meghozatalára.


A perioperatív betegellátás lehetôségei intézetünkben, a betegbiztonság tükrében, a mûtétes osztályok és az anesztézia kapcsolatán keresztül Belsôné Fehér Csanádi Mária Hetényi Géza Kórház és Rendelôintézet, Szolnok

A sürgôsségi ellátásnak, mint a hazai egészségügyi ellátórendszerbe történô bejutást segítô kapunak, rendelkeznie kell olyan megoldásokkal, melyekkel menedzselni tudja más ellátókkal együtt a valóban speciális, azonnal ellátást igénylô betegeket. Ezek futhatnak a sürgôsségi osztályon keresztül, de esetenként a szakmailag bizonyítható specializált szegmenseknek kiskaput, kiemelt, gyorsított betegutat kell biztosítani. Ilyen esetek az ACS, a stroke, a súlyos trauma és a módosult tudat. Az SBO-ra kerülô betegek 60–80%-át olyan betegek teszik ki, akik ellátása az ellátórendszer más szintjén is teljes értékûen megtörténhetne. A teljes sürgôsségi betegforgalomnak mindössze 2–7%-át teszik ki azok a betegek, akik ellátása nem tûr halasztást. Ezeket a betegeket a sürgôsségi ellátás a „kiemelt betegút” kategóriával segíti, mely alkalmazása komoly összehangolt együttmûködést vár el az ellátórendszer más szereplôitôl is – a többi várakozótól függetlenül. Az orvos, a hozzátartozó, a kiérkezô mentôegység, a szolgálatvezetés, a sürgôsségi triázs, a beosztott kollégák, a konzíliárus hátteret adók és a fogadó osztályok láncolatának folyamatos készenlétben kell lenniük. Az ACS speciális terület, melynek menedzselését a mentôszolgálat az SBOtól sok esetben külön végzi. A stroke iránydiagnózissal érkezôk betegútját többnyire a sürgôsségi osztály hangolja össze, de a súlyos traumatológiai esetek állapotstabilizálása, folyamatszintû menedzselése is a gyorsított betegutak keretében történik.

A mûtétes szakmák és az anesztézia fôbb kapcsolódási pontjai. Hogyan érhetjük el, hogy a mûtétre kerülô betegek a legoptimálisabb ellátásban részesüljenek. Közös együttmûködés szükséges, jó partnerségi viszony kialakításával. A szerzô 22 éve dolgozik a Szolnoki Hetényi Géza Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályán, aneszteziológus szakasszisztensként a központi mûtôben. A mûtétes betegek elôkészítése kulcsfontosságú tényezô az anesztézia szempontjából. A mûtétet követô gyógyulást nagyban befolyásolja a posztoperatív betegmegfigyelés pontossága, melynek sikerét a kommunikáción alapuló jó kapcsolat megteremtése jelenti. Elengedhetetlen a partnerkapcsolat a mûtétes osztály és az anesztézia között. A mûtét után fellépô szövôdmény összefüggésben állhat magával az alapbetegséggel, az emiatt történt sebészi beavatkozással, vagy ezeken kívülálló okokkal. Mindezt elkerülendô az összes releváns tényezôt mérlegelni kell a mûtéti indikáció felállításakor, illetve nagy súlyt kell fektetni a posztoperatív gondozásra. Elôadásomban szeretném bemutatni az altatott és az érzéstelenített betegek útját az osztályra kerülésig. Mik azok a legfontosabb teendôk, amelyek szoros obszervációt igényelnek az egyes anesztézia kivitelezése után. A közvetlen posztoperatív és ébredô szakasz különösen kritikus és nagy figyelmet érdemel. Ekkor léphetnek fel a korai sebészi, illetve aneszteziológiai szövôdmények. A központi mûtôben mûködô ébredônk biztosítja a nagyobb kockázattal bíró betegek posztoperatív megfigyelését a mûtét utáni idôszakban, így a fájdalomcsillapítás, vitális paraméterek ellenôrzése létfontosságú feladat. Képes illusztrációval szeretném bemutatni a tüdômûtét utáni megfigyelési feladatokat, valamint a carotis mûtétek utáni teendôket, melyek nagyszámban fordulnak elô kórházunkban. A mûtét történhet regionális anesztéziában vagy altatásban, a perioperatív megfigyelés feladatai azonosak.

Kulcsszavak: sürgôsségi ellátás, triázs, kiemelt betegút, szakmai együttmûködés

Kulcsszavak: perioperatív, posztoperatív, aneszteziológia, szövôdmények, partnerkapcsolat

Kulcsszavak: szívtranszplantáció, mûszív, ICER

Kiemelt, gyorsított betegutak sürgôsségi ellátásban Banga Béla Erik SZTE Általános Orvostudományi Kar, Szeged


III.

SZEKCIÓ

33

– ABSZTRAKTOK

III. SZEKCIÓ: Diagnózis Unicum – Ritka, különleges betegségek és azok ellátásának lehetôségei Magyarországon

A radioterápiák hatékonyságának elôrejelzése izotópos módszerekkel neuroendokrin tumoroknál Könyvesné Sarkadi Margit PTE KK Nukleáris Medicina Intézet, Pécs A vizsgálatok célja, hogy a beteg szervezetében feltételezett, úgynevezett neuroendokrin daganat elhelyezkedését, kiterjedését meghatározzák, és az elvégzett radioterápia hatékonyságát lemérjék. Módszer: A daganatok rendszerint kicsinyek, ezért felfedezésük és lokalizálásuk ultrahanggal, CT-vel vagy MRrel csak akkor lehetséges, ha nagyságuk elérte az 1–2 cmt. Az adrenerg receptorokban gazdag neuroektodermális daganatok (gyermekkorban a neuroblastoma, felnôttkorban a phaeochromocytoma) a katekolamin termelô sejtek szekretoros granulumaiban koncentrálódó noradrenalin analóg radiofarmakonnal, meta-jodobenzil-guanidinnal (MIBG) vizsgálhatók. A radioaktív nyomjelzés 123I, ritkábban 131I izotóppal történik. A vizsgálat alkalmas a lokális recidíva és a távoli metasztázisok kimutatására is, ezért a betegség stádiumbeosztásában és a recidíva korai megjelenítésében hasznos, jól informál a kezelés (radioterápia) hatékonyságáról. Számos neuroendokrin daganat expresszál szomatosztatin receptort (pl. carcinoid, meningeoma, medulloblastoma, neuroblastoma). Ezek szomatosztatin analóg peptidekkel, legelterjedtebben 111In izotóppal jelölt pentetreotiddal (OctreoScan) vizsgálhatók. A vizsgálatnak elsôsorban a carcinoid és a GEP (gasztroentero-pankreatikus) tumorok (gasztrinoma, inzulinoma, glukagonoma, vipoma) diagnosztikájában van jelentôsége. A GEP tumorok bár súlyos klinikai tüneteket okoznak, de általában kicsik, megtalálásuk egyéb képalkotókkal általában nehéz, így a szomatosztatin receptor szcintigráfia elsô vizsgálatként hasznos. Úgy a MIBG-t, mint az OctreoScant dúsító neuroendokrin daganatok jól kezelhetôk nagydózisú izotópterápiával. A tumorok kezelésében rendkívüli jelentôséggel bírnak, az Indium-111 izotópjával jelzett Octreotid (OctreoScan) és az I-131 izotóppal jelzett Meta-Iodobenzyl-Guanidin (MIBG). Eredmények: Az elvégzett multimodalitású primer és kontroll vizsgálatok a pontos diagnózis felállítása utáni

radioterápia hatékonyságát mérik le, valamint az izotópdúsulás nagyságának és helyének SPECT/CT-vel történt meghatározása hasznos lehet a különbözô biopsziák elvégzésénél is. Módszerünket és eredményeinket néhány eset kapcsán mutatjuk be. Kulcsszavak: radioterápia, neuroendokrin daganat, OctreoScan

A willendorfi vénusztól Barbie babáig Hartmann Gabriella Dorogi Szent Borbála Szakkórház Az étkezési zavarok régóta jelen vannak az emberek életében, ám csak késôbb fedezték fel ezek élettani, pszichológiai és társadalmi jelentôségét. A történelem folyamán a szépségideálok is folyamatosan változtak. Minden kornak megvolt és a mai napig megvan a nôideálja. A legelsô ránk maradt szépségideált a willendorfi vénusz testesíti meg terjedelmes hasával, vastag combjaival és nagy melleivel. Ez a testalkat valószínûleg a termékenységet hivatott szimbolizálni. Azóta viszont az ideális nôi test lassan kezd „elfogyni”, fiús, sokszor rémisztô alakot ölt. A régebbi idôk teltebb, kerekebb formáit napjainkra a „csont és bôr” felépítésû lányok és nôk alakjai veszik át. Napjainkban egyre növekszik a kórosan elhízott, illetve a kórosan sovány emberek száma. A mindennapi élet felgyorsult, az étkezési szokások és az ideálok is változtak. Ennek eredményeképpen sok pszichikai betegség alakult ki a most fennálló társadalmakban. A 18. század végén a hisztéria volt a leggyakoribb zavar a nôk között, a 20. század vége felé már a szorongásos zavarok, vagyis a pánik, a depresszió és az evészavarok váltak a legelterjedtebb betegségekké. A 20–21. század embere már-már odáig jutott, hogy a különféle táplálkozászavarok szinte mindennapossá váltak, nem keltenek nagy feltûnést. Napjainkban egyre többet hallhatunk, olvashatunk és tudhatunk meg a megfelelô táplálkozási szokásokról, az egészséges életmódról és a helyesen alkalmazott diéták jótékony, vagy annak vélt hatásairól. Számtalan internetes portál, magazin, könyv és film bíztat minket a helyes élet-


34 mód, táplálkozást megismerésére és alkalmazására. Ezért meglepô, hogy a helyes táplálkozás mellett az evés zavarai is ugyanolyan jelentôs hangsúlyt kapnak az emberek mindennapi életében. Kulcsszavak: anorexia nervosa, bulimia, binge eating disorder, fatorexia, drunkorexia, orthorexia nervosa, inverz anorexia, pica

Egyszer fent, egyszer lent, avagy a hegyi betegség rejtelmei Varga Judit Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár Hazánkban lehetetlen megtapasztalni egy olyan betegséget, mint a magashegyi betegség, mert csak 1014 méteres csúcscsal büszkélkedhetünk. Aki eljut valamelyik magas hegyre, átélheti ezt az összetett patofiziológiájú, gyakran halálhoz vezetô kórképet. Az elôadás célja a magashegyi betegség kialakulásának és tüneteinek bemutatása személyes élmény alapján a Kilimandzsáró hegy megmászásakor. Az oxigén szaturáció rendszeres mérési eredményei alapján milyen lehetôségek adottak a tünetek csökkentésére. A magashegyi betegség tünetei a szintemelkedéssel arányosan jelentkeznek, attól függôen, ki milyen mértékben képes tolerálni a hipoxiát, és milyen az akklimatizációs képessége. Ezt a képességet számtalan tényezô befolyásolja, a nôk védettebbek a betegséggel szemben, míg a dohányosok és alkoholt fogyasztók hátrányban vannak. 2010 nyarán 13 fôs csapattal vágtunk neki az 5895 méteres Kibo csúcs megmászásának, melyet három napos elôakklimatizációs mászás elôzött meg. A túra minden napján indulás elôtt, délután a táborba érkezés után pulzoximéterrel oxigén szaturáció mérést végeztem a csoport minden tagján (n=13). A kontrollcsoport azok a társak voltak (n=2), akik az akklimatizációs elôtúrán nem vettek részt, a másik kontrollcsoportot a helyi hegyi vezetôk alkották (n=3). A kapott adatok egybevágtak a tapasztalt tünetekkel, melyek már 2500 méteren jelentkeznek. A hegyi vezetôk értékei statikus eredményt mutattak, jelentôs súlytöbblet cipelése ellenére. Az akklimatizációs túrát nélkülözô társaink szaturációja rohamos romlást mutatott, mindkettôjüknél nehézlégzés, hallucináció lépett fel. A csoport mérési adatai, fizikai állapotuk igazolja, hogy a hegyi betegség megelôzésének, a kialakult tünetek csökkentésének legjobb módja a lassú, egyenletes akklimatizáció, a megfelelô folyadékbevitel. Amennyiben a tünetek súlyosbodnak, hegyi vezetôk segítségével alacsonyabb helyre kell szállítani a beteget.


Fontos tehát a megfelelô felkészültség, különben a kalandnak ígérkezô túra tortúrává válhat. Kulcsszavak: hipoxia, szaturáció mérés, szintemelkedés, akklimatizáció

Graft Versus Host betegség allogén ôssejt-transzplantáción átesett gyermekek körében Sallai Anita Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc A Graft Versus Host betegség (GVHD) legfontosabb klinikai és ápolási jellemzôit foglalom össze, beleértve az új kutatási irányokat és hogy milyen új problémák merülnek fel a kórházi ápolás során. A témával kapcsolatban az 1995–2015 közötti idôintervallumot vizsgáltam az osztályunkon elvégzett allogén ôssejt-transzplantáción átesett gyermekek körében. A GVHD a legfontosabb szövôdménye az allogén ôssejt-átültetésnek. A GVHD-t, mint jelenséget az okozza, hogy a donor T-sejtek idegennek ismerik fel a recipiens antigénjeit. A klasszikus megítélés szerint az akut GVHD az elsô 100 poszttranszplantációs napon belül jelenik meg, és az ezen idôponton kívül megjelenô tünetek a krónikus GVHD-hoz tartoznak. Az akut GVHD jellegzetes hármas vezértünete a dermatitis, hepatitis, gastroenteritis, amihez vérképzôszervi tünetek és nyálkahártya elváltozások társulnak. A betegség legfontosabb klinikai és ápolási jellemzôit foglalom össze, beleértve az új kutatási irányokat és hogy milyen új problémák merülnek fel a kórházi ápolás során. Bemutatom elért eredményeinket, felmérem az akut GVHD közvetett hatásait a gyermekek életvitelére és az életmódi tanácsadás eredményességét. Kulcsszavak: allogén ôssejt-átültetés, szövôdmény, akut és krónikus GVHD, ápolási problémák, beteg életminôsége

Amputáltak rehabilitációja és egy speciális eset ismertetése Ruzsíková Nikoletta Vaszary Kolos Kórház, Esztergom Diagnózis Unicumként bemutatok egy fiatal amputált sportolót LCA-szakadással. Ennek okán merült fel a kérdés, hogyan befolyásolja a vizsgált személy állásstabilitását, járását, futását e két probléma egyidejû fennállása. A cél, hogy rávilágítsak a mai magyarországi amputáltak re-


III.

SZEKCIÓ

35

– ABSZTRAKTOK

habilitációjának egyes kritériumaira, illetve az említett vizsgálati szempontok eredményeit ismertessem, ezzel bemutatva, hogy e két probléma együttes, ritka és különleges fennállása hogyan hat a vizsgált személy mozgására. Az elôadásom két részbôl áll, az elsô részben ismertetem az amputáltak rehabilitációját, illetve annak lépéseit és kritériumait. A második felében bemutatom egy amputált sportoló esetét, illetve speciális mûvégtaggal történô ellátását, melybôl jelenlegi tudásom szerint mindössze kettô van Magyarországon. A téma fontosságát és aktualitását mutatja az is, hogy Magyarországon éves viszonylatban kb. 3000 amputációt végeznek. Az érintettek zömmel érbetegek, az ô rehabilitációjuk az optimális mobilitást, és így az életminôség javítását szolgálja. Kisebb számú a fiatal traumás amputált, akiknél a cél a munkaképesség, a közlekedôképesség, az életminôség javítása és visszaállítása. Az elôadás második részét egy esettanulmány képezi, mely egy húszas éveiben járó amputált sportolóról szól. A fiatalembert 20 évesen amputálták többszöri sikertelen érmûtétet követôen, majd egyedi méltányossági kérelem által magas aktivitású protézishez jutott, mivel végleges protézisét egy éven belül elhasználta. A kérelem által speciális sportprotézist is kapott, melybôl mindössze kettô van Magyarországon. A sportprotézisnek köszönhetôen folytatni tudta a kosárlabdázást, aminek következtében egészséges láb oldalán LCA-szakadást szenvedett el. Ennek okán merült fel a kérdés, hogyan befolyásolja a vizsgált személy állásstabilitását, járását, futását a két probléma egyidejû fennállása. Az elôadás fennmaradó részében bemutatom a páciens protéziseit, illetve ismertetem a vizsgálati eredményeket.

a korai légzészavar, cardiomyopathia, a mozgásfejlôdés elmaradása a vezetô tünet, míg a késôi kezdetû betegségben hiányzik a cardiomyopathia. Infantilis esetekben emelkedett a kreatinkináz szintje, a felnôttkori kórképekben fiziológiás lehet. Felnôttkori kezdet esetén figyelmet igényel a csípôövi izomdisztrófia és az orthopnoe. A diagnózist az enzimaktivitás mérése vagy a molekuláris genetikai vizsgálat biztosítja. Felnôttkori esetek izombiopsziás leletében hiányozhat az izomzat glikogéntárolása. Kulcsszavak: Pompe-kór, diagnózisa, kezelése, jellemzôi

„Fél szem fél fül” mindig a megfigyelésé Kótiné Veres Sára Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét Megelôzés, ápolói megfigyelés kulcsfontosságú szerepe az életmentésben. Az esettanulmány bevezetése: A páciens diagnózisának, állapotának ismertetése az általános sebészeti osztályra kerülésekor (Echinococcus cysta). Ápolói megfigyelési szempontok alapján és képi diagnosztikával kiegészítve. Echinococcus fertôzés bemutatása képi illusztrációval. Páciens rövid kórtörténeti bemutatása általános sebészeti osztály kezelése alatt (többszöri mellkascsövezés, mindkét oldali tüdôreszekció, posztoperatív légzési elégtelenség észlelése). A gyógyulás szakaszai, távozáskor és jelenlegi állapotának értékelése, képi diagnosztikával is kiegészítve. Kulcsszavak: Echinococcus cysta, betegmegfigyelés

Kulcsszavak: magas aktivitású protézis, egyedi méltányossági kérelem, traumás amputált sportoló keresztszalag sérüléssel

Pompe-kór ismertetése Farkas János, Menyhárt Nóra Erzsébet Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár A Pompe-kór az alfa-glikozidáz enzim hiánya vagy elégtelen mûködése miatt kialakuló ritka tárolási betegség. Az egyetlen olyan öröklôdô izombetegség, amely kezelhetô, ez adja a diagnózis kiemelt jelentôségét. A betegség természetes lefolyása alapján korai, infantilis és késôi, gyermekkori-juvenilis-felnôtt kezdetû kórformákat különítenek el. Az infantilis kórképekben

Mitokondriális betegek ellátása hazánkban Magyar Éva, Dr. Gál Anikó Vasútegészségügyi Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. – Pécsi Központ Felmérést végeztünk a mitokondriális betegek körében arról, hogy milyen gyorsan jutottak diagnózishoz. Majd a diagnózis ismeretében hogyan változott meg az ellátórendszerrel való kapcsolatuk. Hogyan történik a gondozás, illetve a területi betegellátásnak, sürgôsségi betegellátónak mekkora a szerepvállalása a ritka betegellátásban. A multiszisztémás tünetekkel járó mitokondriális betegségek klinikailag heterogén csoportot alkotnak, amelyeknél fôként a nagy energiaigényû szervek érin-


36


tettek. A betegség hátterében a mitokondriumok rendellenes mûködése áll, a sejtek energiatermelése sérül. Fôként öröklôdô megbetegedések. A mitokondriális DNS vagy a sejtmag által kódolt gének mutációi jellemzôek. Prevalencia 1:5000. A diagnosztizált betegek száma <1000 fô. A betegség bármely életkorban manifesztálódhat. A diagnózis felállítása bonyolult és összetett, több szakterület együttes munkájának eredménye. A betegek ellátása hazánkban még nehézkes, mivel a tünetek összetettsége, több évtizedre visszanyúló tünetek miatt kevés orvosban merül fel ennek a ritka betegségnek a lehetôsége. A SE Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete (SE GRI) a mitokondriális betegségek magas szintû diagnosztikáját, kutatását, a betegek folyamatos gondozását küldetésének tekinti. A betegek gondozása magába foglalja a rendszeres kontrollokat, terápiás beállításokat, az állandó kapcsolattartást. A kontrollok közötti idôben a területileg illetékes alap- és szakellátónak kell ellátni a betegeket. A betegeknél gyakran fordulnak elô komplikációk, melyek kezelése a betegség pathomechanizmusának ismerete nélkül nehéz. Problémát jelent, hogy ezek a szakrendelések nincsenek felkészülve a ritka kórképek ellátására. Amennyiben mitokondriális beteg jelentkezik a területi ellátóba, kiemelt figyelmet kell rá szánni. Ha az ellátás során probléma adódik, az SE GRI segíti az ott dolgozó orvosokat. Ezen kívül a betegfórumok, betegcsoportok is segítik az információáramlást.

ható a szív kielégítô funkciójának visszatéréséig, állapotuk olyan szinten tartható, hogy eljussanak a szívátültetésig, vagy ha már átestek a szívátültetésen, akkor a nem megfelelô pumpafunkcióval újrainduló szív regenerációs szakát segíthetjük. Módszerek: A vizsgálatba azokat a betegeket vontuk be, akiknek klinikánkon 2012. június 1. és 2016. január 31. között volt szüksége valamely eszközre. Rögzítettük a kezelések fajtáját, hosszát, a betegek nemét, életkorát, a kezelést indikáló diagnózisokat, és a kezelés alatt észlelt szövôdményeket. Vizsgálatunk során papíralapú és elektronikus betegdokumentációkból nyert adatokat dolgoztuk fel és elemeztük azokat. Eredmények: A vizsgált idôszak alatt 99 betegen 126 kezelést végeztünk. Ebbôl 82 ECMO (Extracorporeal Membrane Oxygenation), 35 VAD (Ventricular Assist Device), és 9 olyan kombinált kezelést végeztünk, ahol egyszerre alkalmaztuk mind a két rendszert. 99 betegbôl 55 beteget veszítettünk el, így a mortalitás 55,6%. Következtetés: 3 és fél éve használjuk ezeket az eszközöket, 44 beteget mentettünk meg, és adtuk meg nekik a minôségi életbe való visszatérés lehetôségét. A mortalitási adatokat figyelembe véve elmondható, hogy eredményeink nem rosszabbak a nemzetközi szakirodalomban közölt statisztikai adatokkal.

Kulcsszavak: ritka multiszisztémás betegség, diagnosztika, beteggondozás, területi beteg ellátás, betegszervezetek

Gondolsz-e majd rá? Földesné Ferenczi Tünde Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár

Külsô mechanikus keringéstámogató eszközök alkalmazása a terápia refrakter szívelégtelenség kezelésében Tamás Csilla Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika, Budapest

Achalasia, mint ritka betegség bemutatása, megismertetése. Az akár évekig tartó téves diagnózis a széles körökben történô bemutatással elkerülhetô. Amit az achalasiaról tudni illik: ACHALASIA = a nyelôcsô simaizomzatának ellazulási képtelensége. A nyelôcsô ritka, benignus betegségei közt számon tartott achalasia egy ismeretlen etiológiájú, primer motilitási zavarral, folyadék és/vagy szilárd étel nyelési képtelenségével, regurgitatióval járó kórkép, melynek alapja a cardia izomzatának ellazulási képtelensége. Az étel, illetve folyadék továbbítási képtelenségét a nyelôcsô neuromuscularis mûködési zavara, motilitási nehezítettsége hozza létre. A beteg nehezen nyel (dysphagia), elôször a szilárd, majd a folyadék nyelése is zavart. Genetikai háttér: nem ismert. Preva-

Széles körben megismertetni az egészségügyi szakdolgozókat a terápia refrakter szívelégtelenség azon terápiás lehetôségeivel, melyek a közelmúltig hiányoztak a magyarországi kardiológiai és szívsebészeti ellátásban. Bevezetés: A külsô mechanikus keringéstámogatás, mint új lehetôség egyre nagyobb szerepet tölt be a terápia refrakter akut és a krónikus szívelégtelenség kezelésében. A rövid távú keringéstámogatás különbözô eszközeinek alkalmazásával a betegek keringése fenntart-

Kulcsszavak: mechanikus keringéstámogatás, szívelégtelenség, terápia refrakter


III.

SZEKCIÓ

– ABSZTRAKTOK

lencia (az epidemiológiában prevalenciának nevezzük az adott idôpontban, illetve idôszakban egy adott populációt érintô betegség elôfordulási gyakoriságát): 8:100 000 lakos. A diagnosztikai lehetôségek: Az achalasiát nehéz diagnosztizálni, és gyakran évek telhetnek el, mire a betegnél sikerül kimutatni a rendellenességet. Ennek oka gyakran az, hogy a betegek önkéntelenül is igyekeznek igazodni a nyelési nehézségekhez, például kisebb falatokat vesznek magukhoz, vagy jobban megrágják az ételt. A betegségre utaló egyik legjellegzetesebb tünet az, hogy a nyelési nehézségek a folyadékok és a szilárd ételek elfogyasztásánál egyaránt jelentkeznek, más okra visszavezethetô nyelési nehéz-

37 ségeknél azonban csak a szilárd ételek okoznak nehézséget. A betegség megállapítására a szakorvos nyelôcsôröntgent, endoszkópos vizsgálatot, vagy úgynevezett manometriát rendelhet el. A kezelés célja: A megfelelô ürülés biztosítása. Terápiás lehetôségek: A betegség kezelése történhet gyógyszerek segítségével, az alsó nyelôcsôszakasz tágításával, Botox-kezeléssel (ez megakadályozza az izmok görcsös összehúzódását), vagy mûtéttel, a záróizom átvágásával is (cardiomyotomia). Esetismertetés: 1 fô beteg története. Kulcsszavak: achalasia, nyelési képtelenség, prevalencia, diagnosztika


38


IV. SZEKCIÓ: POSZTER SZEKCIÓ

Pszichoszomatikus betegségek, a megoldás bennünk van Tanurdzsity Istvánné VÁKUUM KKT., Budapest

A korai felismerés eszköze: az emlôrák szûrés Süle Ildikó, Világosné Böröczk Beáta; Ábrahámné Práznek Krisztina Erzsébet Kórház, Sopron

Mit tehet a beteg önmagáért? Betegségekben szinte kivétel nélkül a beteg önmagával és környezetével való kapcsolata problémás. Hibás önértékelés, önbizalomhiány, hibás kommunikáció, környezetben elfoglalt helyünk téves értelmezése (család, munkahely, iskola). Folyamatos stresszhelyzetek, érzelmi blokkok, harmónia hiánya – betegség. Környezetünk olyan, amilyennek látni akarjuk. Mi döntünk, nem okolhatunk másokat. Igazság nincsen, csak ahogy mi értelmezzük. Segít, ha megismerjük az öt elem energetikai rendszerét, a beteg öt elem szerinti érzelmi beállítottságát, környezetében élôkkel való viszonyát. Az öt elem tana: Az öt elemhez kapcsolódó szervek, érzelmek szerepe, a védelmi és helyén tartó rendszer, segítô vagy fékezô energiák. Archetipikus viselkedési minták. Az embert nem különálló egyedként, hanem környezetével együtt kell vizsgálni. Atom, sejt, galaxis, világmindenség, minden összefügg, az információháló részei vagyunk, kölcsönös egymásra hatásban. Megoldás: Felismerni a betegség, egyensúlyhiány lelki okait, és a teendôket. Fölösleges energiaküzdelmek helyett értékrend és szemléletváltás, mit mond nekünk a helyzet? Általában visszanézve értjük meg, hogy a negatív események jobb lehetôséget készítettek elô számunkra. Feladat új életcélra és eléréséhez szükséges erôkre koncentrálni. Minden válsághelyzet lehetôség az élet jobb megértésére, lelki, szellemi fejlôdésre, egészséges gondolkodás, életvezetés, harmónia kialakítására.

Bevezetés: Hazánkban a romló halálozási statisztikák azt mutatják, hogy környezetünkben a rákkockázati tényezôk jelentôsen emelkednek, aminek következtében a rákos megbetegedés az egyik nagy probléma lett a lakosság számára. A daganatellenes küzdelemben fontos feladat a primer prevenció mellett az elváltozás minél korábbi felismerése és kezelése, amelynek szolgálatában áll a szervezett szûrés eredményes megvalósítása. Módszertan és beteganyag: Az emlôrák kialakulása szempontjából a leginkább veszélyeztetettek a 45–65 év közötti nôk. A szerzôk ismertetik azokat a tényezôket, amelyeket fokozottan figyelembe kell venni az emlôrák kialakulása szempontjából. A munkahelyükön a komplex mammográfiás diagnosztikai tevékenység mellett szûrôközpontként is mûködnek. Ismertetik az emlôszûrés folyamatát, majd a komplex klinikai kivizsgálást. A gyakorlatukban az asszisztensi tapintást és digitális mammográfiás leképzést alkalmazzák, kiértékelés két szakorvos által történik. A kiemelt eseteket tovább vizsgálják (nagyított felvétel, UH-vizsgálat, MR mammográfia, intervenciós beavatkozások), majd a végleges szövettani lelet birtokában Onkológiai Bizottság dönt a terápiás megoldásról. A szerzôk mindezekrôl 1,5 éves beteganyaguk (2014. 01. 01–2015. 06. 30.) feldolgozása alapján számolnak be. Eredmények: A 334 visszahívásból 311 esetben (93%) nem igazolódott rosszindulatúság, de a tömött denz emlôk, mastopathia, cysta és fibroadenoma indokolta a további vizsgálatot. A malignus eseteknél egyet a 45–49, hatot az 55–59 és a többit (17) a 60–65 éves korcsoportban fedezték fel, kilenc esetben 1–9 mm közé esett a tumornagyság. Összefoglalás, megbeszélés: A szerzôk eredményei bizonyítják, hogy az emlôszûrés alkalmas a még nem tapintható tumorok felkutatására. A detektálás mellett fontos a karakterizálás, amelyet újabban az MR mammográfia segít. A mortalitás csökkentését rontja, hogy hazánkban a megjelenési arány alacsony.

Kulcsszavak: önértékelés, stressz, öt elem tana, harmónia, egyensúly, szemléletváltás

Kulcsszavak: halálozás, emlôrák, szûrés, korai felismerés


IV.

SZEKCIÓ

– ABSZTRAKTOK

Külsô mechanikus keringéstámogató eszközzel kezelt betegek speciális megfigyelési feladatai Tamás Csilla Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika, Budapest Széles körben megismertetni az egészségügyi szakdolgozókat a terápia refrakter szívelégtelenség azon terápiás lehetôségeivel, melyek a közelmúltig hiányoztak a magyarországi kardiológiai és szívsebészeti ellátásban. Bevezetés: A külsô mechanikus keringéstámogatás, mint új lehetôség egyre nagyobb szerepet tölt be a terápia refrakter akut és a krónikus szívelégtelenség kezelésében. A rövid távú keringéstámogatás különbözô eszközeinek alkalmazásával a betegek keringése fenntartható a szív kielégítô funkciójának visszatéréséig, állapotuk olyan szinten tartható, hogy eljussanak a szívátültetésig, vagy ha már átestek a szívátültetésen, akkor a nem megfelelô pumpafunkcióval újrainduló szív regenerációs szakát segíthetjük. Módszerek: A vizsgálatba azokat a betegeket vontuk be, akiknek klinikánkon 2012. június 1. és 2016. január 31. között volt szüksége valamely eszközre. Rögzítettük a kezelések fajtáját, hosszát, a betegek nemét, életkorát, a kezelést indikáló diagnózisokat, és a kezelés alatt észlelt szövôdményeket. Vizsgálatunk során papír alapú és elektronikus betegdokumentációkból nyert adatokat dolgoztuk fel és elemeztük azokat. Eredmények: A vizsgált idôszak alatt 99 betegen 126 kezelést végeztünk. Ebbôl 82 ECMO (Extracorporeal Membrane Oxygenation), 35 VAD (Ventricular Assist Device) és 9 olyan kombinált kezelést végeztünk, ahol egyszerre alkalmaztuk mind a két rendszert. 99 betegbôl 55 beteget veszítettünk el, így a mortalitás 55,6%. Következtetés: 3 és fél éve használjuk ezeket az eszközöket 44 beteget mentettünk meg, és adtuk meg nekik a minôségi életbe való visszatérés lehetôségét. A mortalitási adatokat figyelembe véve elmondható, hogy eredményeink nem rosszabbak a nemzetközi szakirodalomban közölt statisztikai adatokkal. Kulcsszavak: mechanikus keringéstámogatás, szívelégtelenség, terápia refrakter

Stroke és stressz Rózsa Melinda Homo Creativus Kft., Nagylengyel Gyógyszeres kezelési lehetôségek tárháza minden szakember által ismert, de hogy a pontos okát megelôzzük a legfontosabb, illetve az okok közül sem az ok gyógyszeres kezelése lenne a legfontosabb, hanem felismerni az oda

39 vezetô úton való haladást és megálljt parancsolni neki. Ha viszont bekövetkezett, akkor tájékozódhatunk az elôadásból, milyen standard gyógyszeres terápiák vannak, és milyen XXI. századi kiegészítô kezelési lehetôségek, program. Az elôadás bemutatja a gyógyszeres kezelési lehetôségeket, kiegészítô kezelési lehetôségeket, betegtámogató programokat. Léteznek telefonos oktatóprogramok, Wii rehabilitációs kiegészítések, persze gyógyszeres terápiával egyben. Az elôadással szeretnénk felhívni a figyelmet az egészségügyi dolgozó példamutatásának fontosságára. Kulcsszavak: adrenalin, stressz, gyógyszeres terápiák kiegészítése, betegtámogató program

Ritkán elôforduló betegségek sajátosságai a traumatológiában – Esetismertetés Szebellédi Szilvia Fôvárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest Elôadásunkban egy 17 éves koponyatraumát szenvedett ún. catecolaminerg polymorf bidirectionalis ventricularis tachycardiás (CPVT) beteg esetismertetése kapcsán szeretnénk bemutatni a ritkán elôforduló betegségeknél fellépô kezelési stratégiák dilemmáit, ápolási sajátosságait, az alapbetegséget kezelô kórházzal való jó együttmûködés jelentôségét. A traumát szenvedett betegek anamnézise sokszínû lehet. A negatív anamnézisû betegtôl a veleszületett fejlôdési rendellenességen át, a ritkán elôforduló betegségeken keresztül, a halmozott betegségekkel élô emberekkel egyaránt találkozhatunk. Esetismertetés: A helyszínen újraélesztett koponyasérült lánynál a legfôbb dilemmát az jelentette, hogy a kezelés folyamán szükségessé válhat olyan beavatkozás, gyógyszer, ami ketakolamin-kiáramláshoz vezethet. Ellenben az alapbetegség miatt minden olyan tevékenységet, gyógyszert minimalizálni kell, ami a keringô ketakolaminszint emelkedéséhez vezet. Együttmûködve a GOKI gyermek intenzív osztályával, a felépített gyógyszeres terápiának köszönhetôen a beteget kétnapos kezelés után, jó tudattal további ellátásra, osztályunkra helyeztük. Kardiológiai kezelést követôen jó általános állapotban otthonába távozott. Ritkán elôforduló betegségeknél az elsôdleges ellátástól a rehabilitációig kihívást jelent az ellátó teamek számára a megfelelô kezelés biztosítása: két veszélyeztetô betegség egyidejû meglétekor az összes érintett szerv védelmét biztosítanunk kell. Az alapbetegséget kezelô és azt jól ismerô orvos bevonásával, a traumatológiai protokollokat individuálisan a beteg alapbetegségéhez igazítva, a gyógyulási


40 esélyeket, az alapbetegség állapot romlása nélkül, vagy kisebb regressziójával tudjuk biztosítani, ezáltal a kórházi tartózkodási idôt lerövidíteni, illetve a rehabilitáció lehetôség szerinti minél elôbbi megkezdését. Kulcsszavak: koponyasérült, ketakolamin-kiáramlás, kezelési stratégia, dilemma, jó szakmai együttmûködés, CPVT

SZÍVSN MONA LISA! Bernáth-Lukács Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika, Budapest A tudomány fejlôdésével újabb eredmények születnek a vérzsír-rendellenességek és az öröklôdés közti témában. A genetikailag magas koleszterinszint, öröklött módon terjedve a koleszterin értéke jelentôsen meghaladhatja a 8 mmol/l-t is, miközben a védôfaktor HDL-koleszterin és a trigliceridszint is normális. Minden 500. felnôtt lakosból kimutatható egynél, illetve minden 20 magas koleszterinszintû egyén közül egyben fordul elô. A SZÍVSN országos betegszervezet 15. Mona Lisa kampányán keresztül ismerhetjük meg a familiáris hiperkoleszterinémiával (FH) élôk helyzetét. A SZÍVSN országos betegszervezet, egyetlen betegszervezet hazánkban, melyet diplomás szakdolgozók és betegek irányítanak. 15. Mona Lisa kampányunkkal elindítjuk a hazai FH-val élô páciensek megtalálását. A magyar szakemberek holland adatok alapján 40 000 fôre gondolnak, ebbôl 8000 fôt kezelnek. 42 000-en életveszélyben vannak, mert bármikor hirtelen szívhalál, stroke, infarktus érheti ôket. Értük és családtagjaikért szûréseket, elôadásokat, életmód-változtató programokat, rendszeres kapcsolattartást alakítottunk ki. Bizonyítjuk, hogy a diplomás ápoló, dietetikus, gyógytornász szakemberek színvonalas munkája megvalósítható, és könnyen alkalmazható más klinikai, kórházi, háziorvosi környezetben is, orvos felügyelete nélkül. Kutatómunkám során kiderült, az új gondolatok, új megoldásokat hoznak magukkal, és javul az egészségértéshez szükséges készségünk is. A Semmelweis Egyetem városmajori klinikáján a 163. szombati szervezeti napon az egészségértés fogalmáról, a megfelelô tájékozódásról, a megfelelô idôben történô, megfelelô orvos és betegszervezet felkeresésrôl, a kezelés lényegi megértésérôl, a terápiakövetô életmód kialakításáról és a megfelelô egészségügyi írás és olvasásról rendeztünk interaktív beszélgetést. Kulcsszavak: familiáris hiperkoleszterinémia, genetikai érintettség, egészségértés


Hallásszûrés fontossága a születéstôl Bódogné Gulyás Olga Városi Kórház-Rendelôintézet, Kiskunfélegyháza Az elôadásom célja bemutatni, mi a különbség vezetéses és sensorineurális halláscsökkenések között. Megmutatni, hogy különbözô halláscsökkenéseket különbözô megoldásokkal lehet javítani. Százalékos arányban kimutatható a különbözô terápiás módszerek hatékonysága, mind fül-orrgégészeti, mind kifejezetten audiológiai szempontból. Egyik legfontosabb érzékszervünk a fül. Ahhoz, hogy kommunikálni tudjunk – értsük a beszédet –, hogy egy hangforrás helyét fel tudjuk mérni, hallani kell. Az újszülötteket a születés után szûrési program keretén belül objektív módon vizsgálják, mellyel pontosabb képet kaphatnak, hogy hallásuk renden van-e. Ha egy csecsemônél bármilyen hallási problémát találnak, nem tud megfelelôen szocializálódni. Csak képzeljük el, hogy még az édesanyjával sem tud kommunikálni, nem tud megtanulni beszélni. Ilyenkor fontos megtudni, hogy a probléma forrása hol található, perifériásan vagy a hallóközpontban. Ennek függvényében tehetik meg a további lépéseket, mely lehet egy hallókészülékkel történô ellátás, vagy egy implantációs mûtét, melyeket mostanában nagy sikerekkel végeznek. Ahogyan fejlôdik a gyermek, nagyon sok betegségen esik át, melyek a hallást befolyásolhatják. Felsô légúti hurutoknál akár egy tartósan fennálló fülkürthurut vagy középfülgyulladás ronthatja a gyermekek hallását. Emiatt is nagyon fontos a hallásszûrés. Leginkább az a feladatunk, hogy a tiszta beszédfejelôdést elôsegítsük, ehhez pedig nagyon fontos az ép hallás. Itt is fontos kiszûrni, hogy a gyermekeknél vezetésbeli probléma áll fenn, vagy belsôfül, illetve hallóideg bántalom miatti halláscsökkenésrôl van szó. A két különbözô halláscsökkenés, különbözô ellátást igényel. Ahogyan korosodunk, munkába állunk, családunk lesz, felvállaljuk a családfenntartó szerepet, a mindennapi életben boldogulnunk kell. Egy hivatali ügyintézés során, egy munkahelyen fontos, hogy értsük, mit mondanak nekünk. Amennyiben a hallást felfogó vagy feldolgozó rendszerrel van probléma, úgy sensorineurális halláscsökkenésrôl beszélünk. Ez a fajta halláscsökkenés kb. 1 millió embert érint Magyarországon. A beszédértés javítását elôsegíthetjük hallókészülékkel történô ellátással, vagy nagyon súlyos esetekben itt is alkalmazhatóak már az implantációs mûtétek. A sensorineurális halláscsökkenések a legtöbb esetben mégis 50 éves kor felett jelentenek problémát. A hallóideg ingere a hang, ha nem jól hallunk egyre kevésbé mûködik a hallóideg, nem jutunk elég információhoz. Ez a folyamat, szegregációhoz, depresszióhoz, bezártsághoz, az életminôség romlásához vezet. Ezért fontos a hallássérültek felku-


IV.

SZEKCIÓ

– ABSZTRAKTOK

tatása és nagy odafigyeléssel történô hallókészülékes ellátásuk, mert ezzel a leépülés megállítható, akár visszafordítható, a társadalommal történô kapcsolattartás, kommunikáció és ez által az életminôség javítható. Kulcsszavak: hallásszûrés, vezetéses halláscsökkentés, sensorineurális halláscsökkenés, hallássérültek felkutatása

Asthma Bronchiale régen és most biológiai terápiával Csiszár Zoltánné Kenézy Gyula Kórház és Rendelôintézet, Debrecen Régen a biológia gyógyszerek kezelése elôtt a hagyományos béta-2-agonista, inhibitorok, antibiotikumok, szteroidok jöhettek szóba az asztma kezelésénél, ma a biológiai gyógyszerekkel ez teljesen megváltozott. Nincsenek jellemzô övsömörtünetek, ami lelki és testi nehézségeket okoz, nincs obezitás, anti IgE terápiával, egyedi elbírálás követôen a beteg hozzájuthat ezekhez a szerekhez. Kulcsszavak: mellékhatások nélkül, teljes élettel

Magyar diplomás ápolóhallgató az USA-ban, egyetemi élet Amerikában, gyakorlati tapasztalatok egy amerikai kórházban Gáspár Kinga Városi Kórház-Rendelôintézet, Kiskunfélegyháza Célom, hogy összehasonlítási alapot adjak az amerikai ápolóképzéssel, egészségüggyel, egészségügyi rendszerrel kapcsolatban és esetleges motivációs lehetôségeket tárjak fel a magyar ápolónôk helyben maradására. „Az ápolónôk hiányának következményei csak akkor fognak feltûnni, ha teljesen eltûnnek a rendszerbôl?” – kérdezte az egyik kolléganôm. A kérdés elgondolkodtatott. A statisztikai adatok alapján, Magyarországon 2014-ben 26 ezer ápoló hiányzott a rendszerbôl, és a következô 10– 15 évben további 27 ezer szakember éri el a nyugdíjkorhatárt. Felmerült bennem a kérdés, mik lennének azok a motiváló tényezôk, amelyek mégis itthon tarthatnák a magyar ápolónôket? A TADD (Trans Atlantic Double Degree) ösztöndíjprogram keretén belül lehetôségem nyílt, hogy egyetemi tanulmányaim egy évét az USA-ban töltsem a kansasi Washburn University-n. Részese lehettem az amerikai ápolóképzésnek, szakmai gyakorlataim során pedig betekintést nyertem az amerikai egészségügyi ellátásba, a kórházak mûködésébe. Megfigyeltem, hogy az amerikai ápolók kategorizálása bár hasonló a magyarokéhoz, de más képzett-

41 ségi szinttel és feladatkörrel rendelkeznek, mint itthon. Majd elkezdtem figyelni, és beszélgetni az ottani ápolókkal, arról, hogy milyen motiváló és demotiváló tényezôk vannak az ápolói szakmában egy amerikai állampolgár számára. Érdekes tényeket tudtam meg, melyek ismerete véleményem szerint motivációs lehetôség lenne a magyar ápolónôk számára. Kulcsszavak: Washburn egyetem, amerikai ápolóképzés, teammunka, megbecsülés, karrier vagy család

A stressz hatása szervezetünkre intézeti felmérés alapján Horváth Anikó Semmelweis Egyetem, Budapest Intézetünkben évek óta jelentôs szervezeti változások történnek, ami a szakdolgozókra pluszterhelésként nehezedik. Mivel az „egészséges munkahely” program követôiként szükségesnek látjuk a dolgozók lelki egészségének megtartását, állapotunkat igyekszünk követni és szükség esetén intervenciót tartani. A jó munkavégzés alapfeltétele, hogy egy intézetben a szakdolgozók megfelelô számban és kellô szakmai ismerettel rendelkezzenek. Emellett szükség van arra, hogy a munkavállalók emberi oldalon is, saját egészségük elvesztését kerülve tudják teljesíteni ezt a nehéz feladatukat. Évek óta nyomon követjük a szakdolgozók lelki egészségének aktuális állapotát. A Willians Életkészségek Kérdôív segítségével tudjuk megfigyelni egy adott közösség (osztály) állapotát. Ez a kérdôív több nemzetközi standardizált kérdôív kérdésbankjának segítségével készült. Elôadásomban a jelen intézeti állapotot szeretném bemutatni és az abból következô intervenciós lehetôségeket felvázolni. Kulcsszavak: stressz, testi tünetek, szakdolgozói egészség

Kerülj képbe! Maradj képben! Karsai Edit, Antal Edit Sántha Kálmán Szakkórház és Nonprofit Kft., Nagykálló Szakkórházunkban évtizedek óta vannak arra irányuló törekvések, hogy a lakosság korrekt információkat kapjon a pszichiátriai és a szenvedélybetegségekrôl. E tevékenységünkre a dizájner drogok használatának rohamos emelkedésével párhuzamosan egyre nagyobb az igény a „helyi társadalom” részérôl is. A Magyarországon jellemzô változások, ellátási területünkön is jellemzôek, ezt mutatja az


42


Addiktológiai Osztályon drogfogyasztás miatt kezeltek számának és a dizájner drogokat fogyasztók arányának emelkedése is. Az új kihívások, új feladatok elé állítottak bennünket. A hatékonyság növelése érdekében az információadás szinterei, célja, valamint az alkalmazott módszerek mindig a megkeresettek szükségleteihez igazodnak. Tevékenységünk során célunk, hogy az elsôdleges prevenció folyamatába bekapcsolódva, olyan használható és hiteles információkat nyújtsunk, ami segíti a fiatalokat, a szülôket és a velük foglalkozó szakembereket a szerhasználattal kapcsolatos megfelelô attitûd kialakításában. Valamint célunk, hogy a szerhasználók mielôbb segítséget kapjanak a szermentes életmód létrehozásához és fenntartásához.

A rehabilitáció speciális területe a beszédzavar (aphasia, dysarthria) kezelése logopédus segítségével. Nemcsak a testet, a lelket is ápolni kell!

Kulcsszavak: kommunikáció, drogprevenció

Az elôadás célja a Bács-Kiskun megyében induló Intervenciós Központ kialakulásához és mûködési feltételeihez szükséges háttérbiztosítás, az orvos és ápolás szakmai munkafolyamat, felelôsség- és kompetenciahatárok összehangolásának bemutatása, az indulástól a nemzetközi elismertségi szintig. Bemutatja az elmúlt ötéves mûködés tapasztalatait, indulási nehézségeit, a minimumfeltétel-kötelezettség rendszerének tükrében, az egészségügyi ágazat humánerôforrás-válság, kórházunkra is jellemzô begyûrûzésében. A szív- és érrendszeri betegek halálozási statisztikája Magyarországon magasan az európai átlag fölé helyezôdik, ennek oka a társadalmi szokásokban és a prevenciós tevékenység elégtelenségében is feltételezhetô. Ezért a tudomány fejlôdése csúcstechnológiai eszközök alkalmazásával, innovatív szemléletû diagnosztikus és terápiás lehetôségek nyújtásával próbálják a mortalitási arányt csökkenteni. Az invazív beavatkozási technikával az akut infarktus primer PCI bizonyítottan a leghatékonyabb terápiás eljárás. A hatékonyságot befolyásoló idôablak korlátozó hatása miatt merült fel az igény, a katéteres centrumok országos hálózattá alakítására. Ehhez, az ország szinte utolsó lefedési területeként került finanszírozási befogadásra a Bács-Kiskun Megyei Kórház 2011-ben. Az eredményes mûködéshez elengedhetetlen a jól képzett szakdolgozói háttér, mely a jelenlegi ágazati humánerôforrás-válság miatt, a minimumfeltétel határ alatti létszámmal, erôn felül biztosítja az ellátáshoz szükséges, betegbiztonságot elôsegítô felügyeletet. Az elôadás bemutatja a szakdolgozói tehervállalás mértékét, és a napi betegellátás folyamán felmerülô problémák sorrendiségével, határozza meg azokat a feszültségi pontokat, melyre, ha nyomást gyakorolnánk, a rendszer darabokra hullana.

Amit a stroke-ról tudni kell Kemény Ildikó, Tenkné Mészáros Melinda, Gábriel Ildikó MEDICOVER, Gyôr Az agyérkatasztrófák száma folyamatosan emelkedik. Évente 45–50 ezer az akut stroke eset, minden negyedik beteg 60 év alatti. A stroke az egyik vezetô halálozási és rokkantsági ok. A betegek 20%-a 30 napon belül meghal, a fennmaradó 80% körülbelül egyenlô arányban oszlik munkaképesekre, súlyos maradványtünetekkel küzdôkre, valamint ágyhoz kötött magatehetetlenekre. A stroke áldozata súlyos agykárosodást szenvedhet, ha a környezete nem ismeri fel a stroke jeleit. Stroke=ütés, csapás. A magyar köznyelvben gutaütés. A szélütés az agyban történik, de következményei az egész szervezetet érintik. A harmadik leggyakoribb halálok: évente 18–20 ezren halnak meg. A betegség gyakoriságának oka: életszínvonal/életkörülmények romlása, kockázati tényezôk halmozódása. Primer prevenció-szûrôvizsgálatok! A hipertónia esetén a vérnyomást 140/85 Hgmm-es érték alá kell beállítani. Szekunder prevenció-stroke eseményt követô gondos kivizsgálás, etiológia kutatás. Stroke tünetei: bénulás, beszédzavar, látászavar, tájékozódási képesség elvesztése. M. B. E. –Mosolyogjon, Beszéljen, Emelje fel a kezét. Ezt a módszert ajánlják a laikusoknak a stroke-gyanús esetek felismerésére. A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy 3 és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el. Stroke kezdetétôl számított 4,5 órán belül lehetôség van vérrögoldó kezelésre (thrombolysis)! Folyamatos hirdetési kampányok szükségesek. A figyelmeztetô jelek ismerete csak egy tényezô a stroke beteg idôben történô jelentkezéséhez. A korai rehabilitáció, a betegek felépülésében már az elsô napokban elkezdett gyógytorna, rehabilitáció tölti be talán a legfontosabb szerepet.

Kulcsszavak: stroke, kockázati tényezôk, hazai statisztika, stroke beazonosítása, tünetei, egészségnevelô programok laikusoknak, média hatása, rehabilitáció

„AMI” fontos, a szív- és érrendszeri betegek 21. századi szintû ellátásában Kovács Viktorné Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét

Kulcsszavak: csúcstechnológia, humánerôforrás-válság, felelôsség- és kompetenciahatárok, feszültségi pontok


IV.

SZEKCIÓ

43

– ABSZTRAKTOK

Szakdolgozók ismerete a multirezisztens kórokozókról Lászlóné Ványi Ágnes Szent Imre Kórház, Budapest Munkám célja, hogy megismerjem a kórházunkban dolgozó szakemberek ismereteit a multirezisztens kórokozókkal kapcsolatban. A fertôzések terjedésének megelôzése az egyik legkíméletesebb és legolcsóbb módja a multirezisztens baktériumok terjedésének csökkentésében. Ismert tény, hogy a higiénés teendôk betartásával a kórokozók terjedése mérsékelhetô. A kórházakban az infekciókontroll tevékenységek ma már szabályozottak, de a gyakorlott infekciókontroll szakemberek létszáma kevés. Ezért fontos hogy a fekvôbeteg osztályokon dolgozók pontosan ismerjék a multirezisztens kórokozók által okozott problémákat, és a saját területükön betartsák a helyes fertôtlenítési, kézhigiénés és izolációs teendôket. Fontos, hogy a multirezisztens kórokozóval fertôzött betegek intézményen belüli más fekvôbeteg-ellátási osztályra való áthelyezése, milyen teendôket igényel. Tudják-e a szakdolgozók, hogy a beteg áthelyezésekor kit és mirôl kell értesíteni? A betegápolásban részt vevô gyógytornászok, betegszállítók, dietetikusok, képalkotó diagnosztikán dolgozó kollégákat értesítik-e a beteg kórokozóval való fertôzöttségérôl? A kórokozók hatékony leküzdéséhez elengedhetetlen egy olyan egységes kommunikációs rendszer kidolgozása, amely a betegellátás minden ellátási szintjén megjelenik. A kongresszus keretein belül szeretném a tapasztalataimat megosztani, és az érdeklôdô szakdolgozóknak pedig új ismeretekkel szolgálni. Kulcsszavak: multirezisztens kórokozók, kézhigiéne, infekciókontroll, fertôtlenítés

Radiográfus jövôkép Róka Tímea MH EK Honvédkórház, Budapest Az elôadás célja bemutatni a képalkotó diagnosztika területén tevékenykedô szakdolgozói kör hazai egészségügyi rendszerben elfoglalt helyét, szakmai feladatait, egyben felvázolni azokat a megoldandó problémákat, melyek a szakterület sajátosságaiból is adódóan, fontos kérdésként jelennek meg a munkaerô-elvándorlás, a pályaelhagyás, a kiégés tekintetében. Az európai országok egészségügyi rendszerei elôtt álló kihívás a társadalmak elöregedése, a rendszer fenntarthatóságának biztosítása. A hazai egészségügyi rendszer is egy folyamatos változáson megy keresztül, melynek célja a rendelkezésre álló erôforrások mind hatékonyabb felhasználása, ennek érdekében az egészségügyi ellátórendszer strukturális átalakítása, az állandó változás kezelése és a megfelelô mûködés elérése. A rendszer hatékony mûködése nem képzelhetô el az egyes szakmai egységek, osztályok eredményes mûködése nélkül, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a megfelelô színvonalú és biztonságos betegellátás nélkülözhetetlen láncszeme az egészségügyi szakember. A hazai egészségügyi humánerôforrás-krízishelyzet az egyik legfontosabb megoldandó probléma a hatékony fenntarthatóság kérdése mellett. Az egészségügyi szakdolgozói réteg ugyan kis százalékát, de annál fontosabb részét képezik a képalkotó diagnosztika területén tevékenykedô szakdolgozók. Ahhoz, hogy a jól képzett szakembereket a hazai egészségügyi rendszerben tudjuk tartani, elengedhetetlen egy biztos jövôkép, egy valós elômeneteli rendszer, az erkölcsi és anyagi elismerés. Elôadásomban bemutatom a képalkotó diagnosztika területén tevékenykedô szakdolgozók jelen helyzetét, szakmai munkáját, a szakterületet érintô megoldandó problémákat, egyben felvázolom azokat a szükséges változtatásokat, amelyek lehetôvé tennék egy a szakterületet érintô jövôkép megalapozását. Kulcsszavak: radiográfus, képalkotó diagnosztika, fenntartható egészségügy, biztonságos betegellátás, szakmai jövôkép


44


V. SZEKCIÓ: Szakmaiság a betegek nyelvén – Hogyan kommunikáljunk egy szakmai programot a civil lakosság irányába? Betegtájékoztatási program érthetôen, hatékonyan A lakosság tájékoztatása, fókuszban a higiéné, „kéz a kézben” címû program Rózsa Erzsébet Semmelweis Egyetem, Budapest Mint népegészségügyi szakember és kórház higiénével foglalkozó munkatárs az egészségnevelés lelkes hirdetôjeként, régóta foglalkoztat, hogyan lehetne egy szakmai programot, a lakosság számára érdekessé tenni. Megítélésem szerint lenne rá igény, hogy a civil lakosság számára meghirdessük a programot, ismeretátadással, személyre szabott beszélgetésekkel, esetleg más programokkal összevonva. Hosszú évek óta rendszeresen oktatok egészségügyi szakképzô iskolában ápolástudományt, betegmegfigyelést, diagnosztikát, IC kontrollt és közösségi ápolást. Elméleti kontakt óráim keretében, a rendszerszemléletû oktatást tartom feltétlenül fontosnak, melyet a lakosságközeli ellátások vonatkozásában lehet nagyon jól adaptálni. Szem elôtt tartva, hogy a jövôben nem betegápolókat, hanem egészségôrzôket, egészséggondozókat kell képezni. Elôadásomban szeretném megmutatni, hogyan tervezem, a programot és mik lesznek a lebonyolítás lépései, és maga a program életre hívása, amelyben a lelkes tanulóimat is szeretném bevonni. A tavasz kínál erre remek alkalmat, amikor a lakosság kint a szabadban, friss levegôn, családi napon játékos formában, kicsiknek és nagyoknak kínál programot. Hozzájárulva, hogy a legkorábbi életszakaszban, kezdôdjön meg az oktatás. Elôadásomban fényképekkel szeretném illusztrálni, a hangulatot és az esemény iránti érdeklôdést. Kulcsszavak: higiéné, egészség, fertôzés, migráció, WHO, szakképzés

A támogatott és nem támogatott gyógyászati segédeszközök online adatbázisa Róka László Forgalmazók az Egészségért Szövetség, Budapest Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által üzemeltetett online gyógyászati segédeszköz jegyzéken (SEJK) keresztül bemutatjuk a segédeszközök hazai adatbázisa és az Európai Uniós adatbázis közötti eltéréseket, majd rátérünk az adatbázisok elônyeit ötvözô nyilvántartásra, amelyet a gyógyá-

szati segédeszköz forgalmazók országos szervezete a Forgalmazók az Egészségért Szövetség alakított ki a tagvállalatokkal együttmûködve. A résztvevôk tájékoztatást kapnak a FESZ által üzemeltetett weboldal felhasználási feltételeirôl. Bemutatjuk a gyógyászati segédeszközöket gyártó nagykereskedô vállalkozásoknál dolgozó munkatársak részére biztosított feltöltési lehetôségeket. Az OEP-támogatott segédeszköz adatbázis importot követôen a forgalomba hozók képeket, használati útmutatókat töltenek fel az általuk belistázott termékekhez, valamint a nem támogatott segédeszköz csoportokhoz a program által generált cikkszámokon új eszközöket vihetnek fel. A kiskereskedô forgalmazók a nagykereskedô partnereik kiválasztását követôen megjelölhetik a szaküzletben készleten tartott, illetve rendelhetô termékeket. Konklúzió: Az OEP-támogatott eszközök hatósági adatbázisa a finanszírozási adatok közlésére helyezi a hangsúlyt. A betegek és az eszközök használatát, illetve a rehabilitáció folyamatában való hatásosságát a betegek részére bemutatni akaró orvosok, szakdolgozók számára azonban nem a termék ára az elsôdleges információ. Az eszköz felhasználási területe, termékleírások, használati útmutatók, TB által nem támogatott gyógyászati segédeszközök használatának ismertetése hasznosabb információ, mint a fogyasztói ár vagy a támogatás mértéke. A használati információkat és beszerzés helyét térinformatikai adatbázisban megmutató SEJK+ adatbázis hiánypótló adattár az egészségügyben dolgozó szakemberek és a betegek számára. Ezt az új adatbázist mutatja be a felhasználók részére az elôadás. Kulcsszavak: betegedukáció, egészségügyi adatbázisok, gyógyászati segédeszköz tájékoztató tartalmak

Beszélünk és segítünk Torma Tímea, Krucsó Hajnalka, Soós Viktor Országos Mentôszolgálat, Budapest Bízom benne, hogy az elôadásom során három nélkülözhetetlen szó jelentését, etikus magatartásformát átismételhetünk, mely biztosítja a megelégedést. Ha minden nap legalább egyszer sikert aratok, akkor egyre rutinosabb lehetek, és már nem számolom a sikereimet. Újra ôszintén tudunk majd mosolyogni. Elkezdhetünk valamit, ami nemcsak nekem vagy nekünk, hanem minden embernek segítségére lehet abban,


V.

SZEKCIÓ

45

– ABSZTRAKTOK

hogy megértse az alapvetô hiányosságokat, fellendítse a közös munkát és erôsítse a csapatmunkát. Az elôadásom célja elsôsorban nem szakmai alapokra épül. A triázs és a sürgôsségire panasszal érkezô betegség tudata közötti különbséget szeretném bemutatni, ami valójában nincs, de mégis létezik, hiszen a betegnek a baja a sajátja, míg a triázs legtöbbször csak tanulta. A triázs az a személy, aki elsôként találkozik a beteggel és hozzátartozójával. Ebbôl adódóan a beteg és a hozzátartozója az információk hiánya miatt több esetben is konfliktusba kerül a triázs személyével. Az elmúlt 25 év alatt szerzett tapasztalataim alapján, a konfliktust az egészségkultúránk háttérbe kerülése, az információk és az ôszinteség hiánya okozza. A probléma egyforma, szeretném bemutatni, hogy mennyire nem különbözünk a betegtôl akkor, amikor egymással szembe kerülünk. Ki vagyok én? Ki a beteg? Tudunk együtt dolgozni? Elérhetem, hogy a munkám során ne tárgyként, hanem mint ember nézzek rá és hallgassam meg. Ha mindketten egy célt keresünk, akkor sokkal hamarabb tudunk megoldást találni. Azonban mi történik akkor, amikor nem egy a célunk, nem egy utat járunk? Mi annak a valódi oka, hogy nem mindig tudunk triázs és beteg együttmûködni? Mi az, ami hiányzik belôle és belôlem? Vagy túlzott információval rendelkezik (ami valójában nem fedi a valóságot), vagy nem rendelkezik semmilyen információval, és ez okozza a problémát, mely konfliktushoz vezethet. Egyáltalán létezik megoldás? Ha ôszinte vagyok és elnyerem a bizalmát, akkor valóban el tudom kerülni a konfliktusokat, vagy még mindig hiányzik valami? Kulcsszavak: triázs, beteg, konfliktus, etikus

Minden gyógyítás leghatékonyabb eszköze a megelôzés Kovács Andrásné Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd Kóros, de tünetet nem okozó eltérések idôbeni kiszûrése csecsemôkorban. A radiológiai képalkotás, az elmúlt több évtizedes fejlôdéssel, lehetôvé teszi számunkra az ultrahang modalitással végzett fájdalommentes és egészségre káros hatások nélküli vizsgálatok elvégzését. Több éves ultrahangos munkánk során tapasztalt nagyszámú, még tünetet nem okozó, kóros eltérések felfedezése miatt vetôdött fel a komplex (koponya–has–csípô) ultrahangos szûrések elvégzésének gondolata, még csecsemôkorban (hathetes), hiszen egyes, idôben felismert elváltozás esetében a megoldás, esetleg kezelés sürgetô lehet. Szakrendelésünk kapcsolatban áll a megfelelô klinikai hátteret biztosító szakorvosokkal.

Elôadásomban az elmúlt 15 év vizsgálati eredményeit, speciális eseteit, azok nyomon követését szeretném bemutatni. Kulcsszavak: komplex szûrés, tünetmentesség, csecsemôkor Az egészségügyi ügyvitelszervezô helye és szerepe az egészségügyi ellátórendszerben Bakóné Bodnár Katalin1, Szászné Belme Zsuzsanna2, Tulit Pálma3 1 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Bôrgyógyászati Klinika, Debrecen 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza 3 Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Zalaegerszeg 1991. április 24-én, a munkaerô-piaci elvárásoknak megfelelôen és az egészségügyi ellátások finanszírozásában bekövetkezett változásokhoz alkalmazkodva megalapították Nyíregyházán, az Egészségügyi Fôiskolán az egészségügyi ügyvitelszervezô szakot. Azóta az ország több egyetemén is képzik a szakembereket, de tapasztalataink szerint mégsem ismeri mindenki az egészségügyi ügyvitelszervezôk/egészségügyi szervezôk tudását és képességeit. Elôadásunk célja, hogy bemutassuk, hol helyezkedik el a hazai ellátórendszerben az egészségügyi ügyvitelszervezô. Egy gyakorlati példán át szeretnénk szemléltetni, miben tudnak segítségére lenni a kórházvezetésnek ezek a szakemberek. Kulcsszavak: egészségügyi ügyvitelszervezô, képzés, ellátórendszerbe illeszkedés

Mire jó a fülgyertya? Tóth Miklós, ügyvezetô Naturhelix Kft. A fülgyertya általános bemutatása: Kialakítása, alapanyagok, milyen panaszok esetén alkalmazzuk. A fülgyertya, mint nagyon régi, ôsi gyógyító eszköz: Bizonyítékot találtunk, hogy az ôsmagyarok közeli rokonai, a hanti népcsoport a kilencvenes években még használta a fülgyertyát. Rövid, eredeti filmrészletet is bemutatunk. Hogyan mûködik a fülgyertya, miért nem halljuk? Úgy véljük, végre megtaláltuk a tényleges mûködési elvet, illusztrációs videók bemutatása. A legnagyobb átverés bemutatása fülgyertya témában. Néhány vidám villanás: Hogyan nem szabad használni! A biztonságos használat bemutatása. Kulcsszavak: fülgyertya, ôsi gyógyító eszköz, mûködési elv, biztonságos használat


46


VI. SZEKCIÓ: Gyógyítás, egészségnevelés, megelôzés – mit tehetnek az egészségügyi szakdolgozók a betegekért és önmagukért? II.

Szervezeti kézhigiénés kultúra fejlesztése Leisz Kinga, Víg Annamária Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr Napjainkban az egészségügyi ellátással összefüggô fertôzések évrôl évre egyre nagyobb problémát jelentenek. A szakszerû kézhigiéné megelôzheti a kórházi fertôzések terjedését. A helyes gyakorlat elsôdleges, bizonyítottan hatásos és költséghatékony módja az egészségügyi ellátással összefüggô fertôzések megelôzésének. 2015. második félévében a gyôri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztályán abszolváltam egy projektet, melynek célja egy új kézhigiénés eljárásrend kialakítása és egy osztályon történô bevezetése, valamint a bevezetéssel egy idôben egy új alkoholos kézfertôtlenítô készítmény tesztelése. Megfigyeléseim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a kézhigiéné javítása, és a biztonságosabb betegellátás érdekében a megoldási tevékenységeket az alapoknál kell elkezdeni, nem ’in medias res’ – a dolgok közepébe vágva, hanem az alapoktól felfelé építkezve lehet sikeres eredményeket elérni. A téma kiemelkedô fontosságú, hiszen napjainkban az egészségügyi ellátással öszszefüggô fertôzések évrôl évre egyre nagyobb problémát okoznak, szinte vezetô halálok a világon. Minôségügyi szempontból a betegbiztonság javítása kulcsfontosságú szempont. Az egészségügyi ellátással összefüggô fertôzések jelentôs és egyre fokozódó betegbiztonsági problémát, illetve gazdasági terhet jelentenek világszerte. A projekt megkezdése elôtt adatgyûjtést végeztem az osztályon a kézfertôtlenítôszerek felhasználást illetôen. A projekt során minôségügyi módszereket használtam. Az idôtervezéshez Gantt-diagramot alkalmaztam. A rossz kézhigiéné okainak kiderítésére ok-hatás diagramot alkalmaztam, ennek segítségével megállapítottam a gyökérokokat. Az oki kutatás fókusza afelé irányult, hogy milyen elôidézô tényezôk vezettek a rossz kézhigiénéig. A gyökérokok alapján javaslatokat fogalmaztam meg, melyeket a prioritási mátrix segítségével kiértékeltem. A projekt során a hand-in-scan gépet is használtuk, mely visz-

szajelzést add a szakdolgozóknak, ellenôrizhetik vele a kézfertôtlenítésüket. A projekt végén, az 1000 ápolási napra jutó alkoholos kézfertôtlenítôszer felhasználást indikátorral értékeltem. A projektet sikeresnek vélem, hiszen sikerült egy új, innovatív terméket bevezetni, ami által növekszik a betegbiztonság, és mindenki elôszeretettel alkalmazza azt. A projekt hatékonynak bizonyult, mivel az új módszer kedvezôbb árral rendelkezik, használatával egyszerûbb és gyorsabb a kézfertôtlenítés. Eredményesség szempontjából a projekt elérte a kitûzött célt, az osztályon mérhetôen javult a kézhigiéné, a dolgozók szívesebben használják az új alkoholos kézfertôtlenítôszert. Kulcsszavak: kézhigiéné, kézfertôtlenítôszer, Grantt-diagram, adatgyûjtés, innovatív termék

A kórházi fertôzések csökkenek? Berta Mónika Albert Schweitzer Kórház-Rendelôintézet, Hatvan A szûkre szabott finanszírozási keretek között mekkora jelentôsége van a nosocomialis fertôzések megelôzésében, csökkentésében az infekciókontrollnak, a helyes kézhigiénés gyakorlatnak, illetve az oktatásnak. Rámutatni a kézhigiéné fontosságára, rizikótényezôkre és a leggyakoribb kórformákra. A téma népegészségügyi jelentôsége: Az egészségügyi ellátás során kialakuló nosocomialis fertôzések globális közegészségügyi problémát jelentenek, és gazdaságilag is megterheli a szûkös keretekbôl gazdálkodó kórházakat. A kialakult fertôzések magasabb mortalitási és morbiditási rátákat, rosszabb életminôséget, fájdalmas felfekvéseket okoznak. Magasabb gyógyszerfogyasztást, több konzultációt, további antibiotikum terápiát, a megfertôzôdött ember további nosocomialis és közösségi fertôzéseket okozhat, hosszabb kórházi tartózkodási idôt eredményez. Választott módszer bemutatása: Az elmúlt öt évben, az intézetünkben osztályokról lejelentett nosocomialis fer-


VI.

SZEKCIÓ

– ABSZTRAKTOK

tôzések iratait vizsgáltam és elemeztem. Az értékelés után összehasonlító statisztikai módszert alkalmaztam. Eredmények: Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomialis fertôzések nem emelkedtek nagyobb számban, az intézetünkben az elmúl öt évben. Regisztrált nosocomialis fertôzések osztályonkénti megoszlásánál észrevehetôen az invazív beavatkozást végzô osztályoknál kissé emelkedtek kórházon belüli fertôzések száma. A nem invazív osztályok esetében csökkenés található. Az Intenzív osztályon elôforduló nosocomialis fertôzések száma lényegi elváltozást nem mutattak. Következtetések: Clostridium difficile fertôzés volt a leggyakoribb az elmúlt években intézetünkben. Feladatának tekinti a higiéniás csoport, hogy a betegápolásban részt vevô egészségügyi dolgozók kézhigiéniáját növelje az oktatások és ellenôrzések révén, az aszepsisz-antiszepszis elveinek betartatásával. Vannak olyan tényezôk azonban, amelyek a higiénikus csoport feladatkörén túlmutatnak, ám tovább csökkenthetik a nosocomialis fertôzések kialakulásának kockázatát: 1. Megfelelô nôvér/beteg-arány kialakítása. 2. Az egészségügyi szakdolgozók túlterheltségének csökkentése. 3. Egészségnevelés és a betegek egészségtudatosságának javítása, az egyes ember felelôssége a saját egészségéért. Az elhanyagolt krónikus betegségek száma ezzel csökkenthetô lenne, és amennyiben a beteg kórházba kerül, kevésbé lesz fogékony a nosocomialis ártalmakra. Kulcsszavak: fertôzés, nosocomia, higiéniás csoport, kézhigiéné

BSc ápolói feladatok az infekciókontroll szolgálatában Restásné Fogarasi Emese, Prof. dr. Kósa Zsigmond, Dr. Madai Ágnes Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc A nosocomialis sebfertôzések elôfordulási arányának csökkentése. A nosocomialis fertôzések közül a sebfertôzések világszerte kiemelt problémát jelentenek. Kórházunk Idegsebészeti Osztályán megnövekedett a sebfertôzések elôfordulása. Vizsgálatot kezdtünk, baktériumtérképet készítettünk, megvizsgáltuk az endémiásan elôforduló kórokozókat, az antibiotikum-rezisztenciákat és aktív surveillance segítségével kidolgoztuk a sebfertôzések csökkentésének lehetôségeit, melyek közül kiemelkedik az egy éven át tartó kézhigiénés program. A kapott eredmények

47 kiértékelését követôen infektológiai javaslatra antibiotikum-profilaxist vezettünk be az osztályon. Ezt követôen elôzetes felmérést végeztünk, ami 2,5%-os sebfertôzési arány csökkenést mutatott, eredményeinket 2012-ben felkérésre publikáltuk. 2013-ban újabb felmérést végeztem, a sebfertôzések elôfordulási aránya, a baktériumtérkép, az antibiotikum-rezisztenciák változásaira vonatkozóan, továbbá felmértem, mindkét vizsgált idôszakban, a sebfertôzéses és a kontroll csoport betegeinek rizikótényezôit is, melyet az ECDC által szerkesztett és hazánkban is alkalmazott PPV kritériumai alapján végeztem el. A vizsgálat 9 hónapos idôintervallumot, és mintegy 240 beteg dokumentációját érintette. Az eredményeket elemezve, a 2011–2013 közötti vizsgált idôszakban 6,6%-ról 3,2%-ra esett vissza a sebfertôzési arány. A mintegy 48%os csökkenés mellett, az antibiotikumra fordított költségek közel 2,5 millió Ft-os mérséklôdését is tapasztaltuk. Kulcsszavak: posztoperatív sebfertôzések, antibiotikumprofilaxis, nosocomialis fertôzések, baktériumtérkép, kézhigiéné

Fenntartható fejlôdés az egészségügyben, avagy szemét egy ügy Mirejder Beatrix Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelô, Dorog A kórházakban tetemes hulladékmennyiség keletkezik mindennap. A XXI. század követelményei közé tartozik, hogy a hulladékmennyiséget és a bolygó terhelését csökkentsük. Kutatásomban megvizsgáltam 3 hónap alatt menynyi hulladék termelôdik a betegek gyógyszerelése kapcsán. Vizsgálatom célja az, hogy körüljárjam milyen lehetôségek vannak ennek a mennyiségnek a csökkentésére. A XXI. század emberének el kell gondolkodnia azon, hogy a föld erôforrásaiból mennyit használ fel, és menynyit hagy meg az utódok számára. Természetesen az egészségügy területén is foglalkozni kell a fenntartható fejlôdéssel. Figyelembe kell venni, hogy a betegek ellátása során mennyi hulladék keletkezik, és hogyan lehetne ezt a mennyiséget csökkenteni, szem elôtt tartva azt, hogy az ellátás minôsége nem romolhat. Kutatást végeztem, mely során felmértem mennyi papír, üveg, mûanyag, alumínium és alumínium-mûanyag hulladék keletkezik egy negyven ágyas krónikus belgyógyászati osztályon, a betegek gyógyszerelése kapcsán. Három hónapon keresztül gyûjtöttem a szájon át adott gyógyszerelés során keletkezett hulladékot, és külön kategóriánként átlagoltam a mennyiségeket. Általánosan elmondható, hogy


48


igen tetemes az így keletkezett hulladék. Fontos megemlíteni, hogy – valószínûleg marketing szempontokat figyelembe véve – néhány gyógyszer ugyanolyan darabszámban, de egyre nagyobb dobozban kerül forgalomba. Kutatásom során levélben megkérdeztem a Magyarországon mûködô nagy gyógyszergyárakat, tervezik-e a jövôben olyan nagyobb darabszámú gyógyszerkiszerelések bevezetését, melyeket csak az intézmények vásárolhatnának, de így kevesebb hulladék keletkezne. Ez nemcsak a hulladékmennyiség csökkenését vonná maga után, de a csomagolás egyszerûsítésével a gyógyszer ára is mérsékelhetôvé válna. Elôadásomban ismertetem a gyógyszergyáraktól kapott válaszokat. Végül javaslattételeket teszek a gyógyszerelés kapcsán keletkezett hulladékok csökkentésére, mind saját munkaköröm tekintetében, mind pedig intézményi szinten.

tatását követôen visszatekint a régi korokba. Kiemeli az anyajegyek jelentôségét megítélését, elhelyezkedésének fontosságát különbözô népcsoportok szokásaiban. Prezentálja az anyajegyek divatban betöltött helyét a 18. században, és napjainkban. Késôbbiekben kifejti az anyajegyek kialakulásának okát, elôfordulását, tüneteit, formáit, kiemelve szerepét a melanoma malignum kialakulásában, mint kockázati tényezô. Továbbiakban bemutatásra kerülnek más tényezôk, amelyek ezen, rosszindulatú betegség kialakulásában szerepet játszhatnak. A szerzô bemutatja a megelôzés lehetôségeit, az önvizsgálat lépéseit, valamint az anyajegyszûrés fontosságát. Bemutatja a dermatoszkópos vizsgálat lényegét, majd a szövettanai mintavételt és a szövettani vizsgálatot. Végül részletezi az egészségügyi dolgozó/ápoló szerepét a megelôzô tevékenységekben.

Kulcsszavak: hulladékgazdálkodás

Kulcsszavak: melanoma malignum, anyajegyek, önvizsgálat, anyajegyszûrés

Figyelem, jönnek az e-Receptek! Csiszár Zoltánné Kenézy Gyula Kórház és Rendelôintézet, Debrecen Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) által lezárult 2015-ben az intézményközi adatáramlás megvalósítását célzó TIOP-projekt. A cél, az volt, hogy megbizonyosodjon az ÁEEK arról, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) mûködéséhez szükséges alapfeltételek biztosítottak-e. 2016-tól teszt üzemmódban bizonyos kijelölt intézményekben már kipróbálásra kerül, de 2017 januárjától minden gyógyszertárban kötelezôvé válik az e-Receptek használata. Ezen rendszer bevezetése nagy átalakítással lesz az egészségügy számos területére. Elôadásomban kitérnék a technikai feltételek szükségességére, valamint gyakorlati sajátosságokra. Az egészségügy szinte minden ágában érdekességként, újdonságként fog hatni az e-Receptek bevezetése. Kulcsszavak: e-Recept

„PONTRÓL-PONTRA” anyajegyek szerepe a megelôzésben Sebôkné Farkas Éva, Dr. Együd Katalin Jósa András Megyei Oktatókórház, Nyíregyháza A melanoma malignum megelôzésnek lehetôségei, a festékes anyajegyek tekintetében. A szerzô elôadásában az anyajegyek általános bemu-

Transzparencia az ápolásban Virág Jánosné Sántha Kálmán Szakkórház és Nonprofit Kft., Nagykálló A transzparencia: Láthatóság és érthetôség, a dolgok azon állapota, amikor mindenki számára áttekinthetôek és értelmezhetôek. Elôadásunk kiindulását a fogalom az ápolási folyamatban való értelmezése adta. Miként tudjuk láthatóvá, ezáltal a minôségi mutatókon túl a mennyiségi összehasonlítások talaján ellátni azon tevékenységeinket, amely az ápolás fogalomkörébe tartozik? Ezen feladatok a napi betegellátáson túlmutatva a vezetôi feladatok segítôje, mint a cselekvést megelôzô gondolkodást meghatározó objektív tények elemzése. Az elôadásban bemutatásra kerülnek a jelenlegi mutatók gyûjtésével kapcsolatos tapasztalataink. Az összehasonlító elemzésekbôl az ápolási feladatok során felhasznált anyag- és eszközfelhasználás objektivitása lehetôségként szolgál a biztonságos betegellátás feltételeihez szükséges erôforrások meglétéhez. Az adatgyûjtés folyamata beépült a mindennapjainkba, érezzük a szükségességét, és tudjuk, hogy segíti az ápolási folyamatot a pszichiátrián is. Iránytût tart az ápolásvezetônek, hogy elôre lássa milyen területen szükséges a képzés fejlesztése, milyen ápolási folyamatok esetei növekednek, hol nagyobb a leterheltség, ezáltal az ápolás minôségi színvonala is nô. Kulcsszavak: transzparencia, ápolás, anyag- és eszközfelhasználás, szükséges erôforrások optimalizálása


VI.

SZEKCIÓ

49

– ABSZTRAKTOK

Opioid-indukálta székrekedés régi és új kezelési lehetôségei Lukács Miklós PTE Klinikai Központ Palliatív Mobil Team, Pécs Az obstipatio a hospice-palliatív gondozásban részesülô betegek 75–85%-át érinti, mely kellemetlen testi tüneteket és pszichikai aggodalmakat okozhat. Az inaktivitás, a táplálkozási problémák, a gyógyszeres terápia, és az egyéb fizikai vagy társadalmi tényezôk jelentôsen hozzájárulhatnak a szárazabb és keményebb széklet kialakulásához, mely jelentôs diszkomfort-érzetet okoz. A leggyakoribb okok közül említendô a nem megfelelô táplálék- és folyadékpótlás mellett az erôs opioid terápiák alkalmazása. Számos bizonytalanság van a különbözô prevenciós, kezelési ajánlások között, de ez a probléma jelentôsen megszüntethetô, kezelhetô. Az opioidok mellékhatásai közül a székrekedés az egyetlen, amellyel szemben nem alakul ki tolerancia. Pre-

valenciája nagymértékben változó, 32% és 87% közötti különbözô kutatásokban, a felmért betegpopuláció és a székrekedés definíciója szerint. A székrekedés felmérésére, megítélésére több validált eszköz is rendelkezésünkre áll, melyek rendszeres használata segíti a szükséges terápia megválasztását, a dózis meghatározását. A laxatívumok felírása az opioidok felírásával egy idôben már a napi rutin részét képezi, de új kezelési lehetôségek jelentek meg az elmúlt 5–10 évben. A terápiában a stimulánsok, székletlazítók mellett megjelentek a PAMORA-k, a Periférián Acting (ható) Mû Opioid Receptor Antagonisták, melyek a korábbi injekciós forma (metylnaltrexone) után már orális készítményekként (naloxegol, alvimopan) is elérhetôek. Az elôadás nemzetközi ajánlások mellett a legújabb kezelési lehetôségeket is bemutatja. Kulcsszavak: opioid, obstipatio, PAMORA


50


VII. SZEKCIÓ: Gyerekellátás nehézsége a sürgôsségi osztályokon - Gyermekkorban diagnosztizált krónikus betegségek

Adolescens scoliosis felnôttkori vonatkozások Pungor Judit Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt., Szombathely A gerincferdülés jellemzôen gyermekkori elváltozás. Tinédzserkorban észlelhetô, fôleg lányoknál. Ebben az idôszakban nem jellemzô, hogy bármiféle panaszt okoz vagy okozna a scoliosis. Ugyanakkor a megfelelô korrigáló kezelésre éppen ebben a korban van szükség, hisz a legnagyobb korrekciós lehetôség a csontosodás bezáródásáig érhetô el. Az esetek nagy többségében a megtanított háromdimenziós módszer jó eredményt ad. Célkitûzés: Munkám során azt vizsgáltam, hogy a 20. életév után, a felnôttkorban, az anyaság korában (2/3 lány!), hogyan viselkedik a gerinc. Azok az izmok, amelyek a rotáció következtében inszufficiensekké válnak, a felnôtt kor terheit hogyan viselik? Képesek-e a páciensek a megtanított gerinciskola szerint élni, mozogni, létezni? Befolyásolja-e az életüket, a mindennapjaikat, életvitelüket, hogy gyerekkorban gerincferdülést diagnosztizáltak náluk, gerincferdüléssel kezelték ôket, esetleg fûzô kezelésben is részesültek? A MEOK-ban 1995 óta foglalkozom gerincferdüléses gyerekekkel. Az utóbbi idôben nemcsak a tizenéves korosztály volt a pácienseim között. Egyre több felnôtt keresett meg háti és deréktáji problémájával, akikrôl menet közben kiderült, hogy tizenéves korban gerincferdülés miatt már kezelésben részesültek. A jelenlegi problémájuk gyökere is a gyermekkori scoliosisban keresendô. Ezen tények indítottak el azon az úton, hogy feltérképezzem az akkori páciensek állapotát. Visszakerestem az 1995–2000 közötti idôszakból azokat a gyerekeket – akik mostanra átlépték a felnôttkor küszöbét, édesanyák, édesapák lettek. Kérdôív formájában érdeklôdtem a jelenlegi állapotuk felôl. Az elôadás ennek a felmérésnek az eredményét mutatja be. Eredmények: A visszaérkezett kérdôívekbôl kiderül, hogy gyermekkorban és jelenleg is nem okozott különösebb problémát a külsô kép, nem jellemzô a fájdalom, a pályaválasztásnál sem a gerincferdülés okozott nehézséget. Ôk valószínû a kisebb görbületû csoporthoz tartoztak.

Következtetés: Mindezek ellenére tizenéves korban még nagyobb figyelemmel, törôdéssel kell közeledni ezen korosztály felé, hogy a felnôtt éveket valóban fájdalom nélkül, terhelhetôen éljék meg. Ennek érdekében felnôttkorban is fontos a megfelelô izomegyensúly fenntartása célirányos gyakorlatokkal. A következô generáció a saját gyermekére még több figyelmet kell, hogy szenteljen. Kulcsszavak: scoliosis, gerincferdülés, görbület, sagittalis, progresszió

Gyermekek sürgôsségi ellátása Magyarországon Bognár Márta Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár Kutatásom során képet szerettem volna kapni arról, hogy Magyarországon hol történik vegyes, illetve kizárólag gyermek sürgôsségi ellátás. Milyen kérdések vetôdnek fel a gyermekek ellátása kapcsán, ha felnôtt sürgôsségi osztályon látják el? Ez milyen kihívást jelent a szakszemélyzetnek? Kritikus állapotú beteg csak akkor számíthat eredményes kezelésre, ha a betegellátó rendszer minden egyes láncszemében (helyszín, szállítás, kórház) szakszerû ellátást kap. Mivel a gyermekkori kórképek jellegükben lényegesen eltérnek a felnôttekétôl, speciális felkészültséget, mûszerezettséget igényelnek. A gyermekek sürgôsségi ellátása a megyei és regionális kórházakban a gyermekosztályokhoz kapcsolódva biztosítható. A vegyes felnôtt és gyermek sürgôsségi osztályon különösen nehéz a gyermek betegek szakszerû ellátása. A sürgôsségi fogadóhelyen alapvetô az osztályozási (triage) ténykedés, melyet rendszerint speciálisan képzett nôvérek végeznek. Hazánkban a felnôtt sürgôsségi ellátásban egységesen a kanadai osztályozási rendszert alkalmazzák. A sürgôsségi osztályon a triage-t követi az elsôdleges ellátás, állapotstabilizálás a sürgôsségi diagnosztikai tevékenység, valamint a 24 órán belül ellátható kórképek rendezése. A betegek nagy részét légúti fertôzések, croup, bronchitis obstruktíva, lázas állapot, folya-


VII.

SZEKCIÓ

– ABSZTRAKTOK

dékhiány, kiszáradás, agyrázkódás, eclampsia, hasi fájdalom, ritmuszavar stb. miatt felvett gyermek adja. A betegek szoros észlelése és rövidtávú kezelése ún. megfigyelô egységekben történik. Kutatásom során képet szerettem volna kapni arról, hogy Magyarországon hol történik vegyes, illetve kizárólag gyermek sürgôsségi ellátás. Milyen kérdések vetôdnek fel a gyermekek ellátása kapcsán, ha felnôtt sürgôsségi osztályon látják el? Ez milyen kihívást jelent a szakszemélyzetnek, mivel a gyógyítás nélkülözhetetlen eleme az ápolási munka. Kulcsszavak: kritikus állapot, sürgôsségi ellátás, osztályozás

Napjaink betegsége a Crohn és Colitis ulcerosa! Menner Lászlóné Vaszary Kolos Kórház, Esztergom Elôadásomban bemutatom az IBD mindkét formáját, ami napjainkban igen aktuális. A gyulladásos bélbetegségek hátterében nem csupán a Crohn-betegség elôfordulási gyakoriságának vitathatatlan emelkedése, hanem a gasztroenterológiai hálózat kiépülése mellett a diagnosztikus és terápiás lehetôségek rohamos bôvülése is áll. Hipotéziseim: 1. Feltételezem, hogy a gyulladásos bélbetegségek és a stressz szorosan összefüggenek. 2. Míg a Crohn-betegség legtöbbször húsz év alatt alakul ki, addig a Colitis ulcerosát, inkább a 30–40 éves korban diagnosztizálják. 3. Az IBD-t szoros gasztroenterológiai háttérrel megfelelô gyógyszerekkel szinten lehet tartani. Vizsgálati módszer: Leíró statisztikai módszer, statisztikai adatok tükrében mutatom be e két betegség epidemiológiai mutatóit osztályunkon. Eredmények: Elmondható hogy az IBD mindkét formájában a megfelelô gasztroenterológiai háttér nagyon fontos. Mortalitás ugyanis a sebészeteken van, de az nem csupán a sebészeken múlik. Nem mindegy, hogy a betegek milyen állapotban, milyen szövôdményekkel és milyen terápiás próbálkozások után, mely idôpontban kerülnek mûtétre. Következtetések: A jól diagnosztizált IBD nem gyógyítható, de nagyon jól kezelhetô megfelelô gyógyszeres terápiával. A kezelés célja a gyulladás csökkentése, a hiányállapotok rendezése és a tünetek enyhítése. Kulcsszavak: gasztroenterológia, Crohn-betegség, Colitis ulcerosa, IBD

51 Rövid úton a triage-tól a gyermek intenzív osztályig Tánczosné Paré Adrienn, Kovácsné Horváth Szilvia, Schlett Péter Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr A sürgôsségi medicina és az intenzív ellátás egymással összekapcsolódó szakterület. A sürgôsségi osztályok rendjéhez kapcsolódó osztályozási folyamat segíti a betegellátást, kiemeli az periarrest állapotokat. Gyermek vonalon azonban nehéz objektivizálni a panaszokat, és idônként rövid idô is elég ahhoz, hogy intenzív szakellátásra legyen szükség. A sürgôsségi medicina az elôre nem tervezhetô és nem halasztható betegségek és sérülések kiértékelésével foglalkozó terület. Célja a beteg optimalizált állapotban, optimális idôben való eljuttatása a definitív ellátás helyére. A gyôri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sürgôsségi Betegellátó Osztálya 2013 áprilisában kezdte meg mûködését, az addigi betegfogadási rendet felváltva „egykapus beléptetô renddel” – ezt vonatkoztatva a 18 év alattiakra is. A felnôtteknél alkalmazott CTAS* szempontjait felhasználva és kiegészítve 2016 áprilisában saját gyermek triage lap került kidolgozásra, megkönnyítve ezzel az osztályozásban dolgozó szakdolgozók munkáját, hisz gyermek-megfigyelésben viszonylag kevés tapasztalattal rendelkezünk. A reformintézkedéseket többek között az elmúlt három év tapasztalata tette szükségessé, illetve néhány esettben „alul triage-olás” miatt csecsemôkorú gyermek intenzív osztályos ellátásra, gépi lélegeztetésre szorult, dekompenzálódott légzés miatt. Elôadásunk egy esettanulmány kapcsán próbálja szemléltetni a gyermek sürgôsségi ellátás nehézségeit. *CTAS: Canadian Triage and Acuity Scale Kulcsszavak: sürgôsségi medicina, intenzív ellátás, gyermek, triage

Életminôség vizsgálat Debrecen és körzetében élô táplálékallergiás gyermekek körében Zsanda Emília Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Ápolási Igazgatóság, Dietetikai Szolgálat, Debrecen A táplálékallergia prevalenciája egyre nô, életkortól és földrajzi helytôl függôen 2–10%. A szerzô megvizsgálta Debrecenben és körzetében élô táplálékallergiás gyermekek életminôségét, diétázási, vásárlási, tájékozódási szokásait. Felmérte a megyeszékhelyen és vidéken élôk speciális élelmiszerekhez való hozzáférését, vizsgálta, hogyan befolyásolja a diétázás idôtartama az életminôséget.


52 Összehasonlította az egyszeres- és poliallergiás gyerekek diétázási szokásait és azzal kapcsolatos aggodalmait. A kutatás helyszíne a Kenézy Gyula Kórház és Rendelôintézet Gyermek Gasztroenterológiai Szakrendelése volt. A felméréshez egyéni kérdéseket tartalmazó kérdôívet szerkesztett, melyet interjú formájában töltött ki az allergiás gyermekek szüleivel. Eredményei azt mutatják, hogy nehezebb helyzetben vannak azok a gyerekek, akik több allergénre diétáznak, mint azok, akik csak egyre. Viszont javul az életminôsége azoknak, akik több éve diétáznak. Az idô elôrehaladtával csökkennek az aggodalmak, bôvül az élelmiszerválaszték. A fél éve diétázókat nagyon zavarja, hogy kevesebb féle terméket ehetnek (a válaszok átlaga 5-ös skálán 4), míg azokat, akik 1 és 1–3 éve már kevésbé (3,2 és 2,9), akik 3–5 éve, azokat ismét nagyobb mértékben zavarja (4,1), de 5 év elteltével ez az érzet ismét csökken (3,2). Jelentôsen befolyásolja az életminôséget a lakóhely is. A vidéken élôk is hozzájutnak ugyan a diétához szükséges termékekhez. Ez azonban úgy valósul meg, hogy a válaszadók ebbe a csoportjába tartozók átlagosan 11,4 km-t utaznak, szemben a Debrecenben élôkkel, akik csak átlagosan 4 km-t. Végül a vizsgálatban részt vevôk szülei gyakorlati tanácsokat kaptak az interjú során felmerült problémák kezelésére. A kutatás rövid távú célja a betegoktatás fejlesztése. Ugyanakkor felhívni a figyelmet a táplálékallergiás gyerekek és szüleik mindennapi nehézségeire, hogy pozitív irányú változást hozzon életminôségükben. Hosszú távú cél pedig a betegek életkilátásainak javítása. Kulcsszavak: táplálékallergia, életminôség, betegoktatás

Minôségi indikátorral bizonyított magas szintû koraszülött ellátás a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Neonatológiai Intenzív Centrumában Nábrádi Tibor Zsoltné, Berna Attiláné Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Debrecen A nosocomialis fertôzések megelôzése, csökkentése; folyamatos minôségi és biztonságos betegellátás. Elôzmény és célkitûzés: A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában progresszivitásnak megfelelôen III. szintû Perinatális Intenzív ellátás mûködik. Az itt ellátottak különösen magas rizikócsoportba tartoznak a nosocomialis fertôzések kialakulása szempontjából. Irodalmi adatok alapján, ezen a területen regisztrált fertôzési arány 6–30% között van. Célunk a fertôzési arányok folyamatos nyomon követése, minimalizálása. Módszerek: Neonatológiai Intenzív Centrumunkban 2007-tôl aktív, prospektív nosocomialis surveillance-t


végzünk. A nosocomialis fertôzések detektálására standardizált módszertant és definíciókat alkalmazunk. Eredmények: Tapasztalataink alapján 1500 gr alatti súlycsoportban nagyszámú, hosszú ápolási idejû koraszülött került ellátásra centrumunkban. 2007–2009 között 2,4–12% között volt a fertôzési arányunk, de az intézkedéseink következményeként 2010-tôl ezt az értéket tovább sikerült csökkenteni a jelenlegi 2% alá. Következtetés: A nosocomialis fertôzések az ellátás minôségének egyik érzékeny indikátora. A nosocomialis surveillance-szel a fertôzési arányok követhetôk, megfelelô infekciókontrollal ezek minimalizálhatók, megvalósítva ezzel a minôségi betegellátást, a betegbiztonságot. Kulcsszavak: nosocomialis fertôzések, nosocomialis surveillance, megelôzés, minôségi betegellátás, betegbiztonság

A gyermek és a szakma másik arca Nagy Abonyi Tímea Bátor Tábor Alapítvány, Budapest Az elôadásomban a Bátor Tábort mutatom be: Beszélek az önfeledt játék és kacagás gyógyító erejérôl, az élményterápia hatásairól, ami nemcsak a beteg gyerekek, hanem az önkéntesek életét is megváltoztatja. A Bátor Táborba érkezô egészségügyi cimborák – orvosok, nôvérek, dietetikusok és gyógytornászok – egy varázslatos gyermek és önkéntes közösségben találják magukat. Miközben hivatásukat mûvelik, a gyógyító munkájuk új színeit fedezik fel, rácsodálkozva arra, hogy a beteg gyermekek is egészen más arcukat mutatják itt, mint ahogyan eddig ismerték ôket. Aki a hivatásának él, egy kicsit kitekintene, vagy kipróbálná magát más munkakörben, de mégis szeretné a szakmai tudását felhasználni, feltöltôdni, a Bátor Táborban megtalálhatja mindezt. Tapasztalatból mondjuk, ez rengeteg erôt ad a tábor utáni dolgos hétköznapokra is, akár egy egész éven át, a következô nyári turnusig... Kulcsszavak: Bátor Tábor, önkéntesség, feltöltôdés

Állatasszisztált terápiák a sérült gyermek fejlesztésében Rüdiger Bianka Albert Schweitzer Kórház-Rendelôintézet, Hatvan Az állatasszisztált terápia már hazánkban is elterjedt módszer a sérült és egészséges gyermekek fejlesztésében egy-


VII-VIII.

SZEKCIÓ

– ABSZTRAKTOK

aránt. Elôadásomban a lovas, illetve kutyás terápia pozitív hatásait ismertetem. Az elôadásom célja az állatasszisztált terápiák hatásának a bemutatása a sérült gyermek fejlesztésében. Fontosnak tartom, hogy a sérült gyermeket és családját gondozó szakemberek megfelelô ismeretekkel rendelkezzenek a terápiás és fejlesztési lehetôségekrôl, és minél több sérült gyermek részt vehessen állatasszisztált terápián. Esettanulmányomban két sérült gyermeket nevelô családot mutattam be, ahol a szülôk gyermekük fejlesztéséhez az állatasszisztált terápiát, ezen belül a lovas és kutyás terápiát választották. Megvizsgáltam a gyermekek fejlôdését és a figyelemfelhívó jeleket egészen a születésüktôl kezdve, és kitértem arra is, hogy milyen nehézségeken mentek keresztül a családtagok, hogyan hatott rájuk a gyermek diagnózisának felállítása. Ismertettem, hogy az állatasszisztált terápia hogyan segítette a résztvevô gyermekek fejlesztését, a foglalkozások elkezdése óta mi-

53 lyen pozitív változások mutatkoztak meg a gyermekek életében. Vizsgálatom kitért arra is, hogy hogyan hatott az állatasszisztált terápia a testvérek kapcsolatára, és mennyiben segítette a családokat gyermekük betegségének, sérülésének az elfogadásában. Az esettanulmányomban kiderült, hogy a sérült gyermekek fejlesztésében pozitív változásokat hozott az állatasszisztált terápia. A szülôk részérôl segítette a gyermek sérülésének az elfogadását, és hatással volt az autista gyermek és testvére kapcsolatára is. Az állatasszisztált terápia hatékonynak bizonyult a sérült gyermekek fejlesztésében. Fontosnak tartom, hogy az állatasszisztált terápia elérhetô legyen a sérült gyermeket nevelô családok számára, és a lehetôségekhez mérten a gyermekkel foglalkozó intézmények is alkalmazzák az állatok bevonását a tanításba, fejlesztésbe. Kulcsszavak: állatasszisztált terápia, sérült gyermek, lovas terápia, kutyás terápia

VIII. SZEKCIÓ: KOMPRESSZIÓS TERÁPIA WORKSHOP

Kompressziós terápia modern szemlélete Peter Staudinger Lohmann & Rauscher Nemzetközi Kereskedelmi és Marketing osztály képzési vezetôje A kompressziós kezelés a klinikai és gondozói ellátás rutinfeladatai közé tartozik. Az alapelv egyszerû: a kompresszió nyomást fejt ki az erekre és a környezô szövetekre. Ez a nyomás segíti a vénás áramlást és a nyirokdrenázst. Növekszik a vénás visszaáramlás és helyreáll a vénabillentyûk mûködése. Azonban a terápia kulcsa a megfelelô nyomás egyenletes eloszlatása. Fontos mindemellett figyelembe venni az érintett testtájék érzékenységét, a nyomás eloszlását és csökkenését, illetve a sérülés állapotát, illetve a beteg kórtörténetét. A beteg javallatai és klinikai tünetei alapján különbözô nyugalmi és

munkanyomásra van szükség. A rövid megnyúlású pólyáink különösen alkalmasak az alacsony nyugalmi nyomás és a magas munkanyomás kombinációjának biztosítására. Ezek a pólyák az izom-összehúzódások során masszázshatást is nyújtanak, ami támogatja a terápia eredményességét. Fontos célunk a magas viselési komfort, ezért kiemelkedô jelentôséggel bír számunkra, hogy innovatív és jól átgondoltan tervezett anyagokat használjunk, melyek bôrbarát, lég- és páraáteresztô jellemzôkkel rendelkeznek. Termékeink széles palettája a terápia minden fázisában segíti a betegellátásban dolgozókat, a leghatékonyabb gyógyításban. Kulcsszavak: kompressziós kezelés, nyugalmi és munkanyomás, rövid megnyúlású pólya, viselési komfort, bôrbarát, lég- és páraáteresztô, hatékony terápia


54


IX. SZEKCIÓ: Kiemelt betegutak – stroke-ellátás folyamata mentéstôl a rehabilitációig

Stroke betegutak mentôellátás szempontjából Fogarasi Zoltán, Kudoba Szabolcs OMSZ Nyugat-dunántúli Régió Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kirendeltség, Gyôr Time is Brain! Stroke túlélési lánc: benne vagyunk? Az elsô lépés a tájékoztatás? De ki kit és hogyan? Az elôadás témája a stroke, mint cerebrovascularis megbetegedés és a jövô technikáinak kapcsolatáról szól. A stroke a harmadik vezetô halálok világszerte. 4,6 millió ember halálát okozza évente. 50 000 ember kerül hazánkban évente kórházi ellátásra stroke miatt. Az elôadásban kitérnék a stroke prehospitális észlelés és ellátás fôbb szempontjaira, különös tekintettel az idôablakra, mely meghatározza a beteg késôbbi életminôségét! A jövô technikáit vizsgálva bemutatom, hogy milyen lehetôség rejlik az egyéni hospitális terápiában és a gyors diagnosztikus lehetôségre, amely szervezése már a prehospitális ellátás során fontos szervezési szempont. Hangsúlyoznám elôadásom során a mentô és kórház közvetlen kommunikációjának megfelelô fejlesztését (TETRA), ami nagyban lerövidíti a betegutat! A lehetôségek maximális kihasználása jelentôsen javíthatja a beteg agysejtjeinek pusztulásának minimalizálását.

hasznos lehet olyan modellezési technika alkalmazása, amely minden résztvevôt képes ösztönözni a tudásmegosztásra. A klinikai betegút célja, hogy fejlessze az ellátás minôségét, csökkentse a kockázatokat, növelje a betegek elégedettségét, valamint az erôforrás-felhasználás hatékonyságát. A stroke-ra utaló tünetek, illetve figyelmeztetô jelek észlelésekor a mentôk haladéktalan értesítése kulcsfontosságú. A stroke centrumban történô kezelés bizonyítottan javítja a túlélést és a funkcionális kimenetelt. Az OMSz, a kórházak és a stroke-centrumok együttmûködésével célszerû minden ellátási területen kialakítani egy helyi protokollt, amely mentén megmérendôk a tényleges késési idôk, és idejekorán megtehetik a szükséges változtatások. Rehabilitációra évente mintegy 12–15 ezer fô kerülhet, mégpedig az akut ellátás befejezését követôen a lehetô leghamarabb. Általában a beteg, a család, a rehabilitációs szakorvos (konzílium) együttesen döntenek arról – még az akut ellátást nyújtó intézményben –, hogy szükséges-e rehabilitáció, és ha igen, akkor ez hol történjen meg. Javaslat: Több szakembert bevonni a prevenciós tevékenységbe, hogy a betegek, elsôsorban azok, akik frissen kerültek a „rendszerbe”, tudjanak kihez/kikhez fordulni.

Kulcsszavak: stroke helyszíni diagnózis, helyszíni terápiás lehetôségei, betegút, kórházi terápiás lehetôségek

Kulcsszavak: stroke, leggyakoribb maradandó károsodást okozó, klinikai betegút, ellátás minôsége, útiterv, tudásmegosztás, elsô észlelô-mentô, prioritás, stroke centrum, rehabilitációs team

Kiemelt betegutak – stroke-ellátás folyamata mentéstôl a rehabilitációig Schellerné Aradi Rózsa, Baki Dóra Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár

Stroke-ellátás a képalkotó diagnosztika tükrében Róka Tímea MH EK Honvédkórház, Budapest

Azért választottam ezt a témát, mert a stroke a fejlett országokban és Magyarországon is a leggyakoribb maradandó károsodást és halált okozó megbetegedés között van annak ellenére, hogy a rizikófaktorok csökkentésével vissza lehetne szorítani az elôfordulás mértékét is. A betegút komplex folyamat, amelyben számos dolgozó vesz részt – bár saját területükön mindannyian szakértôk lehetnek, az egész betegutat nem látják teljesen át. Ezért

Az elôadás célja bemutatni a képalkotó diagnosztika helyét és szerepét a stroke-ellátás folyamatában. Fontos ismerni, hogy milyen szereppel bír a szakterület a szûrôvizsgálati lehetôségeivel a betegség megelôzésében. A képalkotó diagnosztikának egyaránt elengedhetetlen szerepe van a stroke diagnózisának felállításában, az intervenciós megoldásokkal a stroke terápiájában, adott diagnosztikus eljárásokkal a betegség stádiumának nyomon követésében.


IX.

SZEKCIÓ

– ABSZTRAKTOK

A stroke hazánkban már népbetegségnek tekinthetô, az egyik vezetô halálok. Mindezek miatt fontos lenne a betegség kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok minél korábbi kiszûrése, valamint a korai és pontos diagnózis felállítása, emellett a lakosság és a magas rizikófaktorú betegek stroke-ismereteinek bôvítése, a társadalmi szerepvállalás növelése. Napjainkban a képalkotó diagnosztikai lehetôségek bôvülése, az intervenciós terápiás ellátás folyamatos fejlôdése figyelhetô meg, mely azonban egyre több kihívás elé is állítja a szakterületet és a társszakmákat egyaránt. Az elôadásban röviden ismertetésre kerülnek a stroke-betegség rizikótényezôi, a stroke típusai, a diagnózis és az ellátási lehetôségek idôfaktorai, mindezekkel párhuzamba állítva az egyes képalkotó diagnosztikai vizsgálatok (CDS, TCD, CT, MRI, DSA) és terápiás ellátások (intervenciós és neuroradiológiai eljárások) lehetôségeit. A különbözô stroke-típusokat és a hozzájuk kapcsolódó diagnosztikai lehetôségeket és terápiás beavatkozásokat radiológiai képanyaggal illusztrálva mutatjuk be. Kulcsszavak: stroke, megelôzés, szûrôvizsgálatok, diagnosztika, intervenciós terápia

A stroke-os beteg ellátása a mûtôszolgálat vonatkozásában Asztalos Magdolna Gróf Tisza István Kórház, Berettyóújfalu A stroke (ictus cerebri) az idegrendszeri tünetek akut jelentkezése az agy ér eredetû károsodásának következtében. Szerte a világon, a halálozások harmadik leggyakoribb oka cerebrovascularis megbetegedés. Két fô típusát különböztetjük meg: ischaemiás (85%) és vérzéses (15%). Kialakulásuk történhet: – ischaemiás: thrombosis, embolia (szív, érfal), – vérzéses: hypertonia, gyógyszermellékhatás, hematológiai betegség, érmalformatio, ischaemiás után másodlagos. Ellátásuk: – ischaemiás: a sebészi kezelés az ischaemiás kórképeknek csak nagyon szelektált, kis százalékában lehetséges, illetve érdemes, – vérzéses: invazív – mûtétes vérömleny lebocsájtás, koponyaûri nyomásfokozódást csökkentô eljárások (kamrai drainage, decompressive craniectomia). A stroke mûtéti ellátása során, a napi rutinban alkalmazott mûtéti típusokat szeretném bemutatni.

55 – Kamrai drainage: A leggyakoribb a frontális behatolás, kis bôrmetszés, trepanatio, drain pozícionálás, drain rögzítése, drain gyûjtôpalackhoz való csatlakoztatása. – Haematoma evacuatio: Beteg fektetése és behatolás a vérömleny elhelyezkedésétôl függ bôrmetszés, craniotomia, vérömleny lebocsátás, ha van, akkor a vérzésforrás ellátása (érmalformatio, esetleg aneurysma: Spongostan, szövetragasztók, illetve esetleg aneurysma klip). – Decompressive craniectomia: Több fajta, leggyakoribb a hemicraniectomia, fektetés hanyatt, fej elfordítva metszés: „?” alakú, lehetô legnagyobb csontlebeny kialakítás, dura mater kinyitása, a csont nélküli agy felett a bôr összezárása (mechanikai védelem!), a csont késôbb visszaültethetô (sterilizálás után, addig fagyasztva tárolható) vagy mûcsonttal pótolható (ehhez rendelkezésre áll 3D CT tervezés is). – Késôi esetleges szövôdmény megoldása: Vérzés utáni agyvíz keringési zavar (hydrocephalus): shunt beültetés, két alapvetô típus: VP (ventriculo-peritonealis, a hasüregbe vezeti el az agyvizet) és VA (ventriculo-atrialis, a szívpitvarba vezeti el az agyvizet). Shunt elemei: kamrai szár (fúrt lyukon keresztül az agykamrából vezeti el az agyvizet), mágneses szelep (kívülrôl, a bôrön keresztül állítható, hogy milyen nyomásnál nyisson ki) és distalis szár (hasba vagy nyaki vénába vezeti az agyvizet). Kulcsszavak: trepanatio, drainage, craniotomia, craniectomia, shunt

Stroke-gyógyítás az idô szorításában – thrombolysis tapasztalatok Bognár Anikó, Huszár Erika, Edvy Ibolya Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr Három éves tapasztalatok elemzésének felhasználásával a thrombolysis ellátás idôablakának csökkentése. A magyarországi stroke-halálozási helyzet Európában a legrosszabbak egyike, hazánkban a harmadik leggyakoribb. A stroke gyorsan kialakuló tünetegyüttes. Thrombolysissel a necrosist igyekszünk elkerülni, a penumbra területét ép szövetté visszaállítani. A thrombus feloldáshoz intravénásan szöveti plazminogén aktivátort (Actilyse) adunk. Kutatásunkat a PAMOK Neurológia Osztályán végeztünk, az OEP által MAS Stroke bejelentési kötelezettséggel bíró jelentési lapokból. 2012. június 1-je és 2015. december 31-e közti idôszakot elemezzük.


56


Vizsgáltuk a betegek életkori elôfordulását, BMI adatok befolyásolják-e a stroke kialakulását, a rizikótényezôk elôfordulását, a beteg életkora és a kezelés hatékonysága közti összefüggést. Kiemelten vizsgáltuk az IDÔ tényezôt, a tünetektôl a kórházig, a tünetektôl a kezelésig, a kórházba érkezéstôl a CT-ig, a laborvizsgálat idejének csökkenthetôségét. A thrombolysis idôablak 3 óráról 4,5 órára emelése mekkora hatással volt a beteglétszámra, hatékonyságra. Összehasonlítottuk a különbözô évek adatait. Az adatok feldolgozását azért is tartjuk fontosnak, mert így képet kapunk arról, hogy az egyes részfolyamatok mennyi idôt vesznek igénybe, és hol kell javítanunk az ellátás menetének gyorsaságán. Videofelvételen szeretnénk bemutatni a thrombolysis látványos hatékonyságát.

A következô kritikus idôszak: 2. A beteg kórházba kerülése és a speciális beavatkozás megkezdéséig eltelt idô: a „door-to-needle” idôtartam. Ezen idôtartam teendôi a kórházi protokollban leírtak szerint történik. Az ellátási láncolat bármely pontján bekövetkezô késlekedés a stroke kimenetelét súlyosbíthatja, a kórkép halálozási arányát jelentôsen növelheti. A betegutak folyamatos értékelése, átgondolása, az egészségügyi személyzet oktatása, valamint a lakosság tájékoztatása hozzájárul az osztályunkon elvégzett thrombolysisek számának növekedéséhez. Az elért eredmények alátámasztják a jó munkakapcsolat fontosságát, illetve a hatékony kommunikáció jelentôségét, mely a Neurológiai Osztály és az SBO közötti kapcsolatot jellemzi, és ezzel elôsegíti az eredményes betegellátást.

Kulcsszavak: stroke, idôfaktor, thrombolysis, 3 év retrospektív adatfeldolgozása

Kulcsszavak: stroke, thrombolysis

SBO & Neurológia, avagy egy jó házasság titka Feiglné Koós Gabriella, Feigl Zsolt Csaba Tolna Megyei Balassa János Kórháza, Szekszárd

A rehabilitáció lehetôségei, jelene és jövôje Szélesi Andrea Fôvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és ÉszakBudai Egyesített Kórházai, Budapest

Hazánkban a stroke rendkívül kiemelt fontosságú népegészségügyi problémát jelent mind a család, mind a társadalom számára, ugyanis gazdasági terhe az összes betegség között a legnagyobb. Évente 40 000 új beteget jelent. Elôadásomban a stroke tüneteinek jelentkezésétôl a thrombolysis kezelés megkezdéséig zajló események láncolatát és a 4,5 órás idôablak túllépésének okait, valamint ezek kiküszöbölését célzó lehetséges megoldásokat szeretném feltárni. Az ischaemiás stroke betegek sikeres kezelésében jelentôs tényezô az idôfaktor, mert valódi siker az „idôablakon” belül megkezdett speciális kezeléssel érhetô el. Két kritikus idôszakot különböztetünk meg. 1. A stroke kialakulása és a beteg speciális ellátóhelyre (SBO) kerülése közötti idô: „stroke to-door” idôtartam. Ennek a szakasznak a hossza több szereplôn múlik: beteg, a beteg mellett élô családtagok, esetleg idegen járókelôk, diszpécser, mentôszállítás. A cél az, hogy a kezdeti alarmírozó tünetek mihamarabb felismerésre kerüljenek. A stroke-ra utaló tünetek felismerése kulcsfontosságú a betegek további sorsának alakulásában. A betegek eredményes gyógyítása csak meghatározott idôablakon belül lehetséges, vagyis a kórkép terápiájában az idôveszteség minimalizálása a cél. Ehhez nélkülözhetetlen a betegoktatás, a lakosság folyamatos tájékoztatása.

A Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályon 10 éve mûködô ergoterápia fejlôdése. A rehabilitáció szerves része az ergoterápia. Az ergoterapeuták azokkal az emberekkel foglalkoznak, akiknek valamilyen testi, intellektuális, szenzoros vagy emocionális sérülése van. Céljuk a funkciók legmagasabb szintre való fejlesztése, maximális függetlenség elérése a mindennapi élet valamennyi területén. Ez egy új szemlélet, ami segíti a sérült akadályozott embert, hogy a megváltozott képességeivel az állapotához mért legmagasabb szintû önállóságot érjen el az élet bármely területén. 2006 óta dolgozom ergoterapeutaként. A foglalkozásokat a rendszeresség és fokozatosság jellemzi. Elsôsorban stroke-on átesett betegekkel foglalkozom. Fontosnak tartom a betegekkel való személyes kapcsolat kialakítását, a betegség elfogadtatását, a célok kitûzését. Megfigyelésem szerint a gyógyulás sikere nagymértékben függ a beteg együttmûködésétôl, motiváltságától, a sérült tanulási képességétôl, problémák felismerésétôl és rangsorolásától, környezete támogatásától. Elôadásomban be szeretném mutatni az ergoterápiás munkát, képekkel illusztrálom a foglalkozásokat. A különbözô korosztályú betegeinknél jelentôs sikereket értünk el. A legnagyobb problémát az jelenti számukra, hogy a hazatérés után egyedül maradnak gondjaikkal, családjukon kívül nem kapnak megfelelô segítséget a további javulás eléréséhez. Meg-


IX.

SZEKCIÓ

57

– ABSZTRAKTOK

változott munkaképességükkel nehezen találnak megfelelô munkát. A rehabilitáció jövôjét abban látnám, ha a betegek a kórházból haza kerülve nem maradnának egyedül. Rehabilitációjuk otthonukban is folytatódna és a megváltozott képességeikkel lehetôségük lenne a társadalomba való sikeresebb visszatérésre. Átképzéseken vehetnének részt, több munkalehetôséget biztosítanának számukra. Kulcsszavak: rehabilitáció, ergoterápia, akadályozott ember, önállóság elérése, ergoterápiás foglalkozások, személyes kapcsolat kialakítása, megváltozott munkaképesség

A stroke utáni rehabilitációs ápolás kihívásai Kaproncai Gabriella, Dr. Luterán Ferenc Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr Az elôadás egy konkrét eset ismertetése során a rehabilitációs ápolás folyamatait mutatja be a Virginia Henderson és Dorothea Orem nevéhez fûzôdô ápolási modellek alapján. A fiatal kliens súlyos domináns féltekei ischaemiás stroke-ot követôen, a neurológiai emissziót után hat héttel került osztályunkra. Státuszából jobb oldali súlyos spastikus faciobrachialis túlsúlyú hemiparesis, kevert aphasia, inkontinencia érdemel kiemelést. Önellátásra képtelen volt. Ápolási szempontból kiemelendô még a felvételkor észlelt laterális talpélen lévô decubitus. Ürítési szükségletek kielégítése céljából nadrágpelenkát viselt. A stroke-betegek rehabilitációja interdiszciplináris tevékenység. A team fontos tagja maga az aktív, kooperábilis, tanulási képességekkel bíró páciens, akinek gyógyulási szándéka nélkül a program nem kivitelezhetô. Eredményt csak a tagok együttes munkája hozhat. Az elsôdlegesen felállított rehabilitációs kezelési terv célja a mobilizálás, a decubitus kezelés és profilaxis, az önellátás mértékének javítása, a kontinencia elérése volt, valamint javuljanak a motoros funkciói, képes legyen a biztonságos hely- és helyzetváltoztatásra, valamint javuljon a beszédzavara, a kommunikációkészsége és a kognitív funkciói. Páciensünk rehabilitálhatósága kérdéses volt a stroke elôtt folytatott káros szenvedélyekkel tarkított anamnézise miatt is. A gondos terápiás célkitûzések, a teammunka, az egyén motiváltsága azonban sikerekhez vezetett, melynek bemutatása tanulságokkal szolgál. Kulcsszavak: stroke, rehabilitáció, ápolási modellek, teammunka, rehabilitációs kezelési terv

Bemutatkozik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és EOK Stroke Ambulanciája Kubiczki-Nagy Éva, Kocsis Pál Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Stroke Ambulanciája évente több ezer beteget lát el, amelyre osztályunk külön részleget különített el. A stroke-on átesett betegek 70%-a ischaemiás, 20% pedig vérzéses. Az ischaemiás betegek túlélési és rehabilitációs esélyeit nagymértékben határozza meg az, hogy idôben kerülnek-e a megfelelô, thrombolysist végzô centrumokba, ami nálunk is mûködik. Az ambulanciára érkezô, potenciálisan thrombolysisre alkalmas betegek a lehetô leggyorsabban, a diagnosztikai vizsgálatok elvégzése után, osztályunk szubintenzív ôrzô részlegére kerülnek, ahol szoros megfigyelés mellett megtörténik a beavatkozás. 2015-ben a centrum mindösszesen 106 thrombolysist végzett, ezzel a második helyet foglalhattuk el a képzeletbeli dobogón az országban. Ezen beavatkozások száma igaz évrôl évre növekszik, de még mindig jelentôs azon betegek száma, akiknél a késôi kórházba kerülés miatt már nem végezhetô el a thrombolysis. Elôadásunk üzenete a korai felismerés jelentôségére való felhívás, vagyis a FAST (gyorsan) szó: F: face – arcon féloldali gyengeség vagy/és A: arm – végtagokon féloldali gyengeség vagy/és S: speech – beszédzavar észlelhetô, T: telephone – hívd a mentôket! Kulcsszavak: egyik vezetô halálok, a rokkantság meghatározója, sürgôsségi ellátás, idôfaktor

A stroke betegutak a „Debreceni modell” Ujvárosy András, Dr. Pápai György OMSZ Debreceni Mentôállomás, Debrecen Az elôadás adatokat összehasonlítva mutat rá a stroke felismerésének fontosságára és a betegutak minimalizálására. A stroke mortalitási, illetve morbiditási adatok az elmúlt évtizedekben az akut stroke ellátási elvek kidolgozásával kapcsolatban jelentôs javulást mutattak. A javulás elsôsorban a protokollok megfogalmazásával, a stroke centrumok megalakulásával, illetve az akut stroke trombolyticus kezelésével függenek össze. A fentieken túl a siker záloga a felismerés és a kezelés egyik meghatározója az idôablak. Ennek csökkentése érdekében 2007-ben az ÉAR-ban ezen kórképek esetén új beteg-


58 irányítási és fogadási rendszer került megszervezésre. A szerzô ezen stroke ellátási modellrendszert ismerteti. Kitér az eredményekre, valamint arra a tényre, hogy az ÉAR-ban szerzett kedvezô tapasztalatok alapján megkezdôdött egy országos betegirányítási és fogadási rendszer kialakítása. A stroke centrumok és az OMSZ közös munkájával az ország területét ésszerûen felosztva, az új guideline alapján megalkotott check-listával kiegészítve olyan szakmai rendszer kerül kidolgozásra, amely segítségével megvalósítható egy egységes, országos stroke betegút-rendszer bevezetése. Kulcsszavak: betegutak, idôablak, thrombolysis

A terhességi toxaemia és a stroke összefüggései Tóth Anna Semmelweis Egyetem, Budapest Az elôadásban a terhességi toxaemia kialakulásának okairól, a betegség lefolyásáról, tüneteirôl és a betegség gondozásáról szeretnék beszélni, különös tekintettel a stroke vonatkozásában.


A várandósság a nô életének egyik legszebb idôszaka, és bár a közfelfogás szerint a terhesség nem betegség, mégis fontos, hogy kellô figyelemmel viszonyuljunk ehhez a megváltozott fizikai állapothoz, hiszen számos betegség, komplikáció léphet fel a 40 hét alatt. A szülészet egyik rettegett szövôdménye a terhesség alatt fellépô toxaemia, amely az anya magas vérnyomással járó megbetegedése – a betegség súlyosbodása akár az anya és a magzat életét is veszélyeztetheti. A terhességi magas vérnyomás számos szövôdménye közül az egyik legveszélyesebb, hogy drasztikusan megnöveli a késôbbi stroke és szívroham kialakulásának kockázatát. Az elôadásban a terhességi toxaemia kialakulásának okairól, a betegség lefolyásáról, tüneteirôl és a betegség gondozásáról szeretnék beszélni, különös tekintettel a stroke vonatkozásában. Kulcsszavak: terhességi toxaemia, stroke, toxaemia tünetei, toxaemia kezelése, toxaemia szövôdményei, anyaimagzati veszélyállapot


X.

SZEKCIÓ

59

– ABSZTRAKTOK

X. SZEKCIÓ: Ápolói életpályamodellben, mire lenne szükségünk?

„Más vagyok, ez ne riasszon Téged” – avagy egy hivatás halála (esetleg újjászületése...) Cseszkó Géza Markhot Ferenc Kórház, Eger

Az ápolói kompetenciabôvítés lehetôségei az alapellátásban Galvács Henrietta DOKTOR HÁ. Eü. Szolg. Kft., Szentendre

Már többen kísérletet tettek napjaink egészségügyi életpályamodelljének megválaszolására. Sajátos és ellentmondásos fejlôdést élünk át: egyrészt nagyot lépett elôre az ápolás, mint tudomány, a páciensek, a kliensek, a betegek – kik, mint „fogyasztók” – egyre inkább partnerünkké váltak, és talán feléjük is közelebb került a szakápolás, mint szolgáltatások rendszere. Történik mindez annak ellenére, hogy bár épület- és eszközrendszerben megújulni látszik az egészségügy, vészesen romlottak az egyéb mûködési feltételek (finanszírozás, személyzet, betegelvárások, jogi követelmények stb.), osztályok ürülnek ki, és napjainkra már közhelyszerû témává vált az egészségügyi szakszemélyzet pályaelhagyása, napról napra fokozódik a lassan mérhetetlen és kezelhetetlen kiégés kockázata, megszokottá vált az utánpótlás hiánya, miközben csendes beletörôdéssel szemléljük negatív jövôképünket. A folyamat eredménye: osztályok, teamek lehetetlenülnek el, progresszív rendszerek jelentenek csôdöt, így lassan a halmozottan hátrányos helyzetû egészségügyhöz „felzárkózott” és halmozottan hátrányos helyzetûvé vált maga az egészségügyi személyzet is. A következményeket és az elvárásokat szemléltetni hivatott diasorok mellett, egészséges önbizalmat, újabb reményekre késztetô irodalmi, mûvészeti szemléltetések is helyet kapnak. Egy megyei kórház ápolásszakmai területét érintô, mindennapi küzdelmeit bemutató adatok és felmérések eredményei elszomorító helyzetet vetítenek fel, melyek hatására az elôadás magyarázatot szeretne adni (és kapni), hogy az ápolás mûvészet, melynek forrása titokzatos és nem is lehet igazán megragadni. Talán éppen ezért fájó egyre gyakrabban kételkedni saját erônkben, ugyanakkor tisztelgés is azok elôtt a hallatlanul ritka személyek elôtt, mert képesek arra, amire mások nem: beteg emberrel törôdni.

A vizsgálat célja az alapellátásban dolgozó ápolók jelenlegi feladatkörének megismerése, illetve azok kibôvítési lehetôségei. A háziorvosok, illetve a mellettük dolgozó ápolók ez irányú véleményének feltérképezése. Javaslattétel az alapellátásban dolgozó ápolók életpályamodelljének kialakítására, a krónikus betegek gondozásának újragondolására. A hazai alapellátó rendszerben dolgozó ápolók elismertsége igen csekély, még a más progresszivitási szinten dolgozó szakdolgozók körében is. Hiányzik mind az anyagi mind az erkölcsi megbecsülés. Ugyan rendelkeznek jogszabályban rögzítetten pontos feladatköri leírással, mégis kompetenciájukat jelentôsen meghaladó feladatokat látnak el a mindennapi munkájuk során. Mindezekhez hozzájárul, hogy évrôl évre egyre nagyobb háziorvos-hiánnyal is számolni kell. Az alapellátásra egyre több feladatot szeretnének átdelegálni, viszont ehhez nincs meg a megfelelô idô és kompetencia. Szükséges lenne az alapellátásban dolgozó ápolói hivatás presztízsének javítására, a kompetenciák kibôvítésére. Véleményem és kutatási eredményeim szerint is újra kell gondolni a jelenlegi ápolói feladatköröket. A megfelelô végzettségû ápolóknak nagyobb kompetenciakört biztosítani, fôként a krónikus betegek gondozása kapcsán. Azt gondolom, hogy a magasan képzett ápolók ismerve az érvényben lévô szakmai protokollokat az egyensúlyban lévô krónikus betegek gondozásában nagyon sok segítséget adhatnak háziorvos kollégájuknak. Javítva ezzel a betegellátás minôségét is.

Kulcsszavak: életpálya, kompetencia, hivatás

Kulcsszavak: alapellátás, kompetenciák, ápolás, krónikus betegségek

Ápoló leszek! Ápoló leszek? Nagy Rita Albert Schweitzer Kórház-Rendelôintézet, Hatvan Bevezetés: A gyakorlati oktatásban hatalmas a felelôsség rajtunk szakdolgozókon, a pályaszeretet, a szakmaiság átadásában azoknak, akik ezt a pályát választják. Az elsô gyakorlati


60 napon dôlhet el, hogy fiataljainkat megfertôzi-e, a „fehér köpeny”, a steril illat, a segítés öröme. Ismernünk kell a gondolataikat, az érzéseiket, a nehézségeiket, hogy át tudjuk adni nekik a stafétabotot. Komolyan kell venni a kéréseiket, meg kell hallgatnunk ôket és meg kell hallanunk ôket. Célkitûzés: Két Heves megyei egészségügyi szakközépiskola diákjai véleményének a megismerése a mai magyarországi egészségügyi helyzetrôl az ô szemszögükbôl. Miért választották a szakmát, és maradnak-e hazánkban magyar betegeket ápolni. Módszer: Két egészségügyi szakközépiskola diákjait kérdeztem meg hivatástudatról, elkötelezettségrôl, motivációról, nehézségekrôl. Személyes látogatásaim során gyakorlati oktatás, osztályfônöki órákon való beszélgetés keretében interjúkat készíttetem, valamint irányított zárt, nyitott kérdôívek kitöltésével nyilvánítottak a fiatalok véleményt, mesélték el elképzeléseiket. Eredmények: Komoly gondolatok fogalmazódtak meg, tanulságos életpálya-vágyak, konkrét elképzelések, kritikus jövôképpel. A többség az egészségügyben történô elhelyezkedésérôl negatívan nyilatkozott. Voltak olyan tanulók, akik már konkrét külföldi kórházban fogják kezdeni a pályájukat. Alacsony jövedelem, kihívások, csapatszellem hiányáról nyilatkoztak még a megkérdezettek. Következtetés, javaslatok: A fiatalok válaszaiból megtudhatjuk, hogy miért szeretnének ápolók lenni, mi a véleményük az egészségügyben betöltött szerepükrôl. Fontos lenne mindig meghallgatni a hozzánk kerülô fiatalokat, mert ôk alkotják az egészségügy jövôjét. Ôk fogják ápolni a betegeinket, és minket. Ha nem megfelelôen állunk hozzájuk, akkor magunkra fogunk maradni, és ellehetetlenedik az egészségügyi ellátás. Kulcsszavak: külföld, tanuló ápolók, jövôkép, jövedelem, megbecsülés Az anyaság és a hivatás harmóniája Szögi Andrea Ágnes, Hasznosné Bankó Ágnes SZTE ÁOK, Szeged Elôadásunk célja, hogy tolmácsoljuk kolléganôink véleményét: Vajon létezhet-e harmónia a nôi lét két legnagyobb kihívása között. Az SZTE ÁOK SZAKK Sürgôsségi Betegellátó Osztályán és az AITI Intenzív Terápiás Osztályán dolgozó édesanyák errôl szóló véleményét foglaltuk össze az elôadásunkban. Az anyaság napi 24 órás hivatás, a nôi lét beteljesedése, az anyai test és a lélek folyamatos változása, hogy gyermekünk megkaphassa tôlünk a két legnagyobb ajándékot: a gyökereket és a szárnyakat. Ápolónônek lenni azonban szintén hivatás, mely érzelmi


stabilitást és kitûnô szellemi és fizikai formát vár el a mai kor ápolónôitôl. Az elkötelezettség, a megújulás mindkét szerepnél egyaránt szükséges. Lehetséges a két szerep egyidejû, tökéletes beteljesülése? Megfelelhet a XXI. századi ápolónô hivatású édesanya a család, a gyermekek, a kollégák, a felettesek és a külvilág elvárásainak? Lehet a szeretetet, az odaadást, az együttérzést, a türelmet kétfelé elosztani? Kulcsszavak: anyaság, hivatás, elvárások, munkahelyi stresszorok, feltöltôdés, család, gyermekvállalás, jövedelem „Mit kér a Magyar Ápoló?” Gyenes Andrea Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelôintézet, Debrecen A GDP adatok alapján hazánk a nyugat-európai országokhoz és az USA-hoz képest az egészségügyi ellátás terén elmarad (Magyarországon az egészségügyre a GDP 5-6%-át költjük, míg az európai uniós országok 6-7%-át, az USA-ban 14-15%-át költik). Vizsgálatom célja, hogy felmérjem, mi az oka az ápolók pályaelhagyásának, mi az, ami miatt ezt mégsem teszik, és mit szeretnének annak érdekében, hogy a pályán maradhassanak. Elôadásomban szeretném bemutatni kutatási eredményeimet, amelyeket a debreceni Kenézy Gyula Kórház dolgozóinak körében, felmérésem kapcsán kaptam. 100 dolgozót kértem fel, nemüktôl, koruktól függetlenül, kizáró tényezôk nélkül. Kutatásom eszközeként saját fejlesztésû kérdôívet használtam, amelyben a következô kérdésekre kerestem a választ: – Miért választjuk hivatásunkat? – Miért dolgozunk akár betegen is? – Miért gondolkodunk a pályaelhagyáson? – Miért nem hagyjuk el hivatásunkat? – Milyen okok miatt megyünk/mennénk külföldre? – Mit kérnénk azért, hogy maradhassunk? Feltevésem szerint az ápolók: – azért választják hivatásukat, mert segíteni szeretnének a betegeken, – azért hagyták/hagyják el a pályát, mert nincsenek megbecsülve sem emberileg, sem anyagilag, kilátástalannak tartják helyzetüket, jövôjüket és fáradtak, – sokszor betegen dolgoznak, mert kevés a táppénz a megélhetésre, – azért mentek/mennek külföldre, mert ott kevésbé vannak terhelve, megbecsülik ôket, – azt kérnék, amit minden más hivatásban: tiszteljék és becsüljék meg ôket azért, amit tesznek, minden téren. Kulcsszavak: GDP, pályaelhagyás, kutatás, kérdôív, feltevések


X.

SZEKCIÓ

61

– ABSZTRAKTOK

Az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsülésének elemzése, avagy „Segíts magadon, az Isten is megsegít!” Rózsáné Kovács Éva Dorogi Szent Borbála Szakkórház, Dorog Feltárni olyan eszközöket és módszereket, amelyekkel a magyar ápolók társadalmi megbecsülését javítani lehet, hogy méltóak legyünk nagy elôdeink munkásságához. Felhívni a szakdolgozók figyelmét arra, hogy ezt a munkát a MESZK segítségével nekünk kell elkezdeni a modern társadalomi tudományok eszközeit felhasználva. A kutatásom módszere dokumentumelemzés. Az utóbbi évek ápolói szakma társadalmi megbecsültségének felmérésére készült tanulmányokat felhasználva, azok eredményeit elemezve, összehasonlítva kirajzolódik az ápolókkal szembeni társadalmi megbecsültség, amely nagyon alacsony szinten van mind az ápolók, mind a társadalom polgárai szemében. Kutatásom során a szociológia, közgazdaságtan, PR-tudományra alapozva kidolgoztam egy javaslatot, hogy mit kellene tenni a szakmában dolgozóknak és a szakmát képviselô szervezeteknek, hogy ismét büszkék lehessünk hivatásunkra. Összegzés: Amennyiben nô a társadalmi megbecsültségünk, az anyagi javadalmazás is növekedni fog a szakmában. Egy magasabb létbiztonságot adó szakma a fiatalok számára is vonzó, és az ágazati humánerôforrás-hiányt enyhíti. A tárgyaló pozíciót az életpályamodell kapcsán jelentôsen javítaná a nagyobb társadalmi megbecsülés. Kulcsszavak: életpályamodell, társadalmi megbecsülés, humán erôforrás

Mitôl lesz egészségesebb a munkahelyi környezetünk? Sebestyén Gábor Fôvárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórháza, Budapest A nemzetközi irodalom tanulmányozásának célja az volt, hogy milyen módszerekkel lehet fejleszteni az ellátás hatékonyságát, miként lehet az ellátás minôségét javítani saját erôforrásokból, a szûkös anyagi lehetôségek mellett is. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk dolgozni, az alapvetô ápolói/gondozói tevékenységünknek eleget kell tudnunk tenni, szükséges, hogy olyan legyen a munkahelyi környezet, amely támogatja személyes gyógyító tevékenységünk hatásfokát, képességeinket. Az egészséges munkakörnyezet optimalizálja a szakmai együttmûködést, támogatja az ápolás gyakorlatát

(megkönnyítve a jó minôségû klinikai eredmények elérését), valamint elôsegíti a dolgozók elégedettségét. A nemzetközi adatok igazolják (mert mérték), hogy a káros egészségügyi dolgozói környezet eredményezheti az orvosi/ápolói hibákat, romló egészségügyi ellátást, valamint elégedetlenséget az egészségügyi dolgozók között, továbbá az ellátórendszer különbözô résztvevôi között. A nemzetközi kutatások (sôt most már gyakorlati kivitelezésként) több olyan terület fejlesztésére tettek javaslatot, amelyek képesek javítani a gyógyítás hatékonyságát, fejleszteni az egészséges munkakörnyezetet. Kulcsszavak: egészséges munkakörnyezet, hatékony kommunikáció, valódi együttmûködés, hatékony döntéshozatal, felismerés, munkaerô megfelelôsége, hatékony vezetés

„ITT A LÉT A TÉT” Horváth Ferencné Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém Ápolásvezetôként tapasztalom, hogy napi szintû problémát okoz a szakdolgozó-hiány a betegellátásban. Elôadásomban szeretném bemutatni a hiányok pótlására alkalmazott megoldási stratégiákat egy megyei kórházban. A téma fontosságát igazolja az a tény, hogy hiányszakmaként jelenik meg az ápolói képzettség és annak szerteágazó szakmai eleme az ellátórendszerben. A fiatalok e pályára áramlása mégsem történik meg. Miért? E kérdéskört boncolva, szeretnék rávilágítani ápolásmenedzsmenti oldalról arra, hogy (véleményem szerint): – mit kellene tenni, és – mit tesz meg egy kórház ápolásszakmai vezetése annak érdekében, hogy jelenünkben a napi szintû ellátás rizikómentes folyamatosságát fenntartsa. Honnan szerezzünk fiatal, szakképzett, gyakorlatban is alkalmas ápolót? Képezzünk? De kit? Érveim alátámasztásának bizonyítását igazolja az elmúlt öt év statisztikai elemzése, ahol az ápolásszakmai és a háttérszolgáltatásokat adó kisegítô személyzet mozgását (gyermek vállalása, áthelyezés, átkérés, nyugdíjazás, részmunkaidôre váltás, távozás) mutatom be, mely mellé a mélyinterjúkban feltárt okok is sorakoztatva vannak. A biztonságos ellátásra törekvôen, a még ellátórendszert mûködtetô szakdolgozók megtartására, az egészségügy, mint magyar beteg túlélésére kevés idô maradt. „…Itt a lét a tét…”! Kulcsszavak: hiányszakma, ápolásmenedzsment, ellátásszervezés


62


XI. SZEKCIÓ: Holisztikus szemlélet kapcsolódási pontjai az onkológiai szakterület vonatkozásában

Nyirokpangásos onkológiai betegek kezelése fizikoterápiás járóbeteg-szakrendelésen Gerstmajer Terézia Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelô, Dorog Felhívni a szakdolgozók figyelmét, hogy a lymphoedema kezeletlenül hagyva a betegek életminôségét milyen módon rontja, illetve az egészségügy különbözô területén dolgozó ápolók, egészségügyi szakdolgozók ismerjék, hogy lakókörnyezetükben milyen lehetôségek adódnak a nyirokpangásos betegek ellátásában. Elôadásommal szeretném bemutatni, hogy a betegközeli ellátás tükrében fizikoterápiás járóbeteg-szakrendelésünkön milyen lehetôség adódik a daganatos betegség miatt kezelt betegek nyirokpangás (lymphoedema) okozta panaszainak enyhítésére, mindezt a kézi és gépi drainage helyi alkalmazásán keresztül. A betegek körében végzett kérdôíves felmérés keretében szeretném feltárni, hogy milyen módon akadályozza a daganatos betegség következtében kialakult lymphoedema a szakrendelésen megjelent betegeket az alapvetô szükségleteik kielégítésében, milyen nehézségeket okoz a mindennapi életben. A kérdôívek eredményét összesítve meghatározom, melyek a fô betegedukációs szempontok, értékelem a kezelés eredményességét, valamint, hogy melyek a kezelés igénybevételét megnehezítô tényezôk. Az elôadásomban kitérek a kézi és gépi nyirokdrainage ismertetésére, hogy az alap- és fekvôbeteg-ellátásban dolgozó ápolók is ismerjék a kezelés lényegét, fô lépéseit. Mindezt azért, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a holisztikus szemléletû onkológiai szakellátás központi szereplôje maga a beteg, melynek az egészségügy bármely területén a legteljesebb ellátást kell megkapnia. Kulcsszavak: lymphoedema, kézi és gépi nyirokdrainage, edukáció, életminôség

Szinkronban a természettel, avagy túl a test határain Mihácsi Emma Beáta Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelôintézet és Baleseti Központ, Budapest Az elôadásban röviden ismertetjük, hogy a lelki és szellemi kibillenéseink miként hatnak testünkre, és miért fontos figyelni rájuk. A test, a lélek és a szellem egység, mely érzékenyen reagál a változásokra. A harmonikus hármasság megbomlása betegséggel jelezhet számunkra. Ezeknek a jeleknek a felismerését segítik nekünk a nagy filozófusaink és az ôsi keleti gyógymódok. Továbbá megtudhatjuk, hogy milyen terápiás rendszerek segítik az egészség és az egység érzésének a visszaállítását. A test, a lélek és a szellem egymásba fonódott forma és tartalom. Komplex egésznek véve elmondhatjuk, hogy változásaik eredményezik az egészség és a betegség alakulását is. A betegség testi megjelenése megváltoztatja a fizikai szintû lehetôségeinket. A változások és a „jelek” felismerését az ôsi keleti gyógymódok is támogatják. Ezeket a lehetôségeket (mint például a kínai gyógytechnikák, az öt elem tana, a színés hangterápia, a reflexológia) alkalmazhatjuk életvitelszerûen, prevencióként és gyógymódként is. Érzelmeink, ételeink, viselkedésünk és környezetünk tudatos figyelése és a harmóniára való törekvésünk, már az egészséges életmód és a pozitív gondolkodás mutatója is. Megpróbáljuk értelmezni, egyelôre csak kérdések formájában, a velünk történteket. Miért éppen velem történik? Miért éppen most? Miért éppen ez a betegség, vagy sérülés történt? Mire kényszeríthet, és miben gátolhat a kialakult helyzet? Milyen családi mintát követek így? Hogyan alakulhat át az életem a betegségtôl? A válaszok keresése közben Einstein, Arisztotelész, Hermész és Hippokratész gondolatai is segítségünkre lehetnek. Kulcsszavak: harmónia, öngyógyító mechanizmus, ôsi keleti gyógymódok, lelkünk üzenete a betegség nyelvén


XI.

SZEKCIÓ

– ABSZTRAKTOK

Mentálhigiénés szemlélet a Sürgôsségi ellátásban, avagy SBO mint társadalmi „pszichoszomatikus” tükör Tánczosné Paré Adrienn, Schlett Péter, Beledi Márta Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr Elôadásomban beszélnék korunk legjellemzôbb mentálhigiénés problémájáról a szorongásról, illetve a sürgôsségi ellátásban megjelenô szorongásos kórképekrôl, egy fotósorozat segítségével. A 21. század emberére általánosan jellemzô, hogy keresi az egyensúlyt test–lélek–szellem egységében. Miközben számtalan lehetôség adott a holisztikus szemlélet egyéni kialakítására, egyre inkább zûrzavar észlelhetô a személyiségstruktúrákban. Különös tapasztalati hely erre egy megyei kórház sürgôsségi osztálya, ahol az akut ellátás kapcsán az ember „lelki meztelenségében” jelenik meg, játszmáktól mentesen. A félelem egyidôs az emberi léttel. A halál, az elmúlás, az élet végessége folyamatosan foglalkoztatja a tudatot. A tudat ugyanis nem képes felfogni a szellem idôbeni végtelenségét. Az ápolói munka során számtalan olyan pillanatnak vagyunk részesei, melyeket méltó megörökíteni, közvetíteni. Az elmúlt hónapokban ezért készült az elôadás anyagával együtt egy fotósorozat is. „A fotó arra hivatott, hogy felrázza a képzelôerôt… Nem elég, ha csupán emlékeztetôül szolgál.” – Lucian Hervé Kulcsszavak: mentálhigiéné, sürgôsségi ellátás, fotósorozat, holisztikus szemlélet

Mindenki egyért… Dulibán Lászlóné Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktatókórház, Miskolc Az elôadás azt mutatja be, hogy a beteget ellátó közösség hogyan mûködik együtt egy-egy probléma kapcsán, különösen nehezen kommunikáló, erôs fájdalmakkal küzdô beteg esetében. A betegellátás során hogyan kapcsolódnak egymáshoz a team tagjai, milyen elônyökkel jár a beteg és az ellátók részére ez az ellátási forma. A csapatmunka a leghatékonyabb együttmûködési forma, melyben mindenki a saját feladatát végezve, a csapattagok segítik, támogatják az elérendô és kitûzött cél elérését. A hospice ellátás elsôsorban a különbözô szakképesítésû szakemberek együttmûködése, hogy elérhes-

63 sük a beteg számára legjobb életminôséget, megoldódjanak a beteg számára kínzó panaszok, tünetek. Egy nehezen kommunikáló, erôs fájdalommal küzdô beteget ellátó közösség mûködése során, az együttmûködés elengedhetetlen. Az ellátó team tagok közös munkája hozza meg azt az eredményt, ami biztosítja a betegnek a fájdalom csökkenését, vagy a fájdalom mentességet, az ellátóknak pedig a sikert a probléma megoldása során. Kulcsszavak: csapatmunka, együttmûködés, kapcsolódás, elônyök

Onkoradiológiai osztályunk táplálásterápiás gyakorlata Varga Edit, Haszonitsné Jánoki Márta Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr Onkoradiológia osztály betegeinek malnutríció szûrésen alapuló táplálásterápiája. A daganatos megbetegedésekben szenvedôk több mint 50%-a már a diagnózis felállításakor alultáplált. Az alultápláltság következményeként az életminôség csökken, a gyengeség fokozódik, a kezelés sikere, illetve kivitelezhetôsége veszélybe kerül. A betegség kimenetele roszszabb lesz. Minden kórházi felvételre kerülô betegnél, de fôként a kifejezetten veszélyeztetett betegcsoportokban (emésztôszervi betegségek, daganatok, kiterjedt traumák, égettek, szeptikus betegségek, gyermek- és idôskorúak stb.) törekedni kell a fennálló vagy fenyegetô malnutríció korai kimutatására. E célból a felvételt követôen tápláltsági állapotfelmérést kell végezni. A tumoros eredetû rossz tápláltsági állapot a kórházi betegek között a legelterjedtebb malnutríció forma. Malnutríció, mint diagnózis felállítása orvosi kompetencia. Malnutríció kockázata, mint ápolási diagnózis szakdolgozói kompetencia is. Ezt felismerve 2013. szeptembertôl a fekvôbeteg osztályra felvett betegeinknél minden esetben történik malnutríció rizikójának szûrése. 2013. szeptember–2015. december 31. között 7250 beteg malnutríció szûrését végeztük el, ebbôl 2034 esetben kezdtünk meg a táplálásterápia valamelyik formáját. Azoknál a betegeknél, akiknél a kórházi kezelés alatt a táplálásterápia indokolt és az enterális táplálás ellenjavallt vagy enterális úton nem elégíthetô ki a napi energiaszükséglet és a tápanyagbevitel, parenterális táplálásterápiát kezdünk. Osztályunkon igazolt vagy fenyegetô malnutríció esetén a táplálásterápiát a korszerû daganatellenes kezelés nélkülözhetetlen és elválaszthatatlan részeként tekintjük, és a klinikai táplálás valamelyik formá-


64 ját haladéktalanul megkezdjük. A sikeres táplálásterápia kivitelezésekor a betegellátó team szerves része a dietetikus, gyógyszerész valamint a beteg hozzátartozói. A szerzôk az alkalmazott malnutríció szûrés és táplálásterápia mindennapi gyakorlatát mutatják be. Kulcsszavak: malnutríció, malnutríció korai kimutatása, tápláltsági állapotfelmérés, táplálásterápia formái, táplálásterápia mindennapi gyakorlata

Tudatzavarok az intenzív osztályon Kékesi Lászlóné Fôvárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ, Budapest Az intenzív osztályokon jelentkezô pszichózis, bár ismert fogalom, mégis okot ad arra, hogy minden fórumon felhívják a figyelmet rá, és terjesszék az ismereteket e tekintetben. Mert tudásunk bôvítésének következménye ez esetben is az ápolási napok számának csökkenése, és a beteg elégedett távozása a gyógyító intézménybôl. Mindemellett nem elhanyagolható tényezô, hogy a korán felismert, és a minden téren jól kezelt kórházi pszichózis a szakdolgozók számára is kevesebb megterheléssel jár. Munkánk során találkozhatunk a tudatzavar összes típusával. Az egyik legfontosabb nôvéri feladat, hogy ezeket idôben felismerjük, változásait nyomon tudjuk követni és szakszerûen kezeljük kompetenciánkon belül. A legnehezebb feladat annak meghatározása, hogy ebben az állapotban a mi kezelésünk okozta a delíriumot (pl. szedatívum, fájdalomcsillapító hatása), vagy a sérülés kapcsán jelentkezik, esetleg már a kórházi kezelést megelôzôen is jelen volt zavart állapot. Az ITO-pszichózis kapcsán fontos, hogy nemcsak a testi és kémiai eredetû okokat említsük meg, hanem beszéljünk azokról az éber tudatú betegekrôl is, akik szedatívumok hatása alól kikerülve, egy számukra idegen környezetben ébrednek, az állapotuk kimenetele bizonytalan, és az intenzív osztály környezete, rendje bennük állandó feszültség érzetet kelt. Statisztikák támasztják alá, hogy a nem megfelelôen kezelt zavart beteg, sokkal tovább igényli más osztályon a kezelést, otthonában, akár hónapokkal vagy évekkel késôbb is rémálmok gyötrik. Az ápolói munka során, a felismerés, a már kialakult tudatzavarban szenvedô beteg ellátása az egyik legnagyobb kihívás. A helytelen kommunikáció az állapot romlásához vezethet. A hozzátartozók számára ez a helyzet nehezen kezelhetô, családtagjuk átmenetileg felismerhetetlen személyisége és az ezzel kapcsolatos tudás hiánya, a velük való negatív kommu-


nikáció újabb problémákat vet fel, legrosszabb esetben az esetek a médiában is visszhangot kapnak, elferdített képet festve az egészségügyrôl. Kulcsszavak: delírium, intenzív osztály, nôvéri kompetencia, kommunikáció, észlelés

RapidArc, modern lehetôségek a sugárterápiában a radiográfus szemszögébôl Páll János Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., Veszprém Célom bemutatni a RapidArc technikát, mint modern sugárterápiás módszert, alkalmazási területét és a radiográfus szerepét, mind az elôkészítésben, mind a kezelések során. A RapidArc olyan dinamikus intenzitás modulációs besugárzási technika, mely során folyamatos gantry, leaf és collimator mozgás mellett történik a kezelés. Emellett ez a folyamatos mozgás teszi lehetôvé azt is, hogy az ép szövetek dózisterhelése kisebb legyen. A daganatra leadott dózis emelhetô. A precíz technika miatt fontos a beteg pszichés és fizikális elôkészítése. A tervezéses CT és a kezelések alatt a beteg mozdulatlansága szükséges, hogy a céltérfogat a kalkulált dózist kapja. Bizonyos régiókban rögzíthetjük a beteget thermoplasztikus maszkkal vagy egyéb rögzítô eszközzel, mely megakadályozza a céltérfogat elmozdulását. A napi kezelések elôtt szükséges képi verifikáció, mellyel a legkisebb beállítási pontatlanságot is ki tudjuk küszöbölni. Ez történhet megavoltos (MV), kilovoltos (kV) vagy ConeBeam CT (CBCT) képalkotással. A napi verifikáció során tapasztalt korrekciós adatokat feldolgozva tudjuk a betegpozicionálás hibahatárát alacsonyan tartani. Emellett hozzájárul a céltérfogat kontúrozás biztonsági zónájának kalkulálásához. Alkalmazható fej-nyaki és koponya régiónál, valamint minden olyan lokalizációban, ahol a céltérfogat közelében csak alacsony dózisterhelést elviselô rizikószerv helyezkedik el. Összegzés: Ezzel a módszerrel emelni tudjuk a tumorra adható dózist úgy, hogy a kezelés eredményességének javulása mellett az életminôség jobb, a felépülési idô lerövidül. Kulcsszavak: RapidArc, sugárterápia, radiográfus


XII.

SZEKCIÓ

65

– ABSZTRAKTOK

XII. SZEKCIÓ: Gyógyítás, egészségnevelés, megelôzés – mit tehetnek az egészségügyi szakdolgozók a betegekért és önmagukért? III.

Az ápolók szakmai elégedettsége Dr. Papp Katalin, Hajduné Demcsák Lívia, Radó Sándorné Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza A bemutatás/vizsgálat célja: Az ápolók elégedettségi felmérésének több hagyománya van már hazánkban és külföldön is. Számos helyen végeztek ilyen jellegû kutatást, s ehhez hasonlóan mi is megkérdeztük: – az ápolói munka jellegével kapcsolatos véleményeket, – munkakörnyezetet, – személyes és szakmai fejlôdést, – elismerést, elôléptetést, – munkatársakkal való kapcsolatot, – munkahely iránti elkötelezettséget, – háttér információkat. Kutatásunkat a Debreceni Egyetem hallgatói körében végeztük és a továbbképzésen megjelent szakképzett egészségügyi szakdolgozók töltötték ki a kérdôívet. A saját kifejlesztésû kérdôív 52 kérdést tartalmazott és öszszesen 302 válaszadó töltötte ki. 96 levelezô tagozatos BSc hallgató, 18 MSc ápolóhallgató és 188 továbbképzésen részt vevô ápoló. Az eredményt Microsoft Excel és SPSS 23 programmal dolgozzuk fel. A kapott eredményt a tudományos statisztika módszereivel elemezzük és bemutatjuk a kongresszuson. Összefoglalás: Az eredmény bemutatásánál a kérdôívben szereplô fô kérdéskörökre adott válaszokat mutatjuk be, a leginkább relevánsnak tartott területeken. Fontos szempont az értékelésnél a dolgozó véleménye az ápolói munkáról, a munkahellyel kapcsolatos attitûdje. A kérdôív meghatározó része a 20 értékelt területbôl álló szakmai megelégedettség megítélésére – 1-tôl 5-ig terjedô skálával – való értékelése. A kapott válaszok azt is megmutatják, hogy mi motiválta a pályaválasztást, miben látja a legnagyobb problémát a munkájában és mivel lehetne vonzóbbá tenni az ápolói szakmát. Kulcsszavak: elismerés, munkatársi kapcsolat, motiváció, elégedettség

Az ápolói munka hatékonyságának növelése kommunikációs eszközökkel – kommunikációs zavarok az aphasiaban Sebestyén Rita Tolna Megyei Balassa János Kórháza, Szekszárd Ma Magyarországon az összes halálozás 54%-a szív és érrendszeri betegségek teszik ki, ezek közül is a stroke népbetegségnek számít hazánkban. A betegek nagy része maradványtünetekkel gyógyul. A beteg szociális veszteségek sorát szenvedi el. Korábbi családi, munkahelyi, társasági szerepeinek képtelen megfelelni, szükségszerûen érzelmi megrázkódtatások sora éri. Az idôben elkezdett terápiás foglalkozás meghatározza a beteg további sorsának alakulását. Célunk a kommunikáció és ezzel együtt életminôség javítása. Az emberi kapcsolatok lényege a megértô, a másik emberre figyelô kommunikáció. Számos esetben tapasztaljuk, hogy az egészséges emberek közt is kommunikációs problémák adódnak. Tapasztalataim szerint, a megfelelô szaktudáson felül igen fontos a jó kommunikációs készség, a nagyfokú empátia, és szociális intelligencia mértéke. Képzeljük el, hogy a következô pillanatban képtelenek vagyunk beszélni a családunkkal, nem tudjuk elolvasni az újságot, vagy nem értjük meg a hozzánk beszélôk szavait. Ekkor tudnunk kell, az aphasia nem valaminek a vége, hanem valami új kezdete. Az aphasia egy kommunikációs károsodás, mialatt az intelligencia érintetlen marad, a beszéd kivitelezési, beszédértési képesség, olvasás írástudás megromlik. Érzelmileg nemcsak a betegnek rendkívül megterhelô ez az állapot, hanem a hozzátartozók számára is. Gyakran abban a tévhitben van a hozzátartozó, hogy „megôrült” a beteg. Fontos ilyen esetben tudatni, hogy a beteg értelmileg nem szenvedett károsodást, csak képtelen kommunikálni az agyi károsodás miatt. Nem szabad megfeledkezni a család fontos szerepérôl sem, minden egyes apró fejlôdésnek örülni kell, és nem a hiányosságokra, hanem az elért eredményekre összpontosítani.


66 Elôadásommal arra szeretnék rávilágítani, hogy az aphasia kialakulásával a beteg a kifejezésének és megértésének módja megváltozik, valamint a verbális és nonverbális kommunikációs készség egyaránt. Tudatosítani kell a betegben és a családtagokban, hogy a javulási esélyek annál nagyobbak minél korábban kerül sor a beszédterápiás rehabilitációra.


szervezetek legnagyobb vesztesége a jó szakemberek „eltûnése”. „Miként a testnek szüksége van táplálékra, és nem is akármilyenre, hanem csakis a neki megfelelôre, akként szüksége van a pszichének is léte értelmére.” – C. G. Jung

Kulcsszavak: aphasia, stroke, kommunikáció

Kulcsszavak: burn-out szindróma, konfliktus helyzetek, kommunikációs gátak

Legbelsô félelmeink Sallai Anita Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc

A fiatalkori gerincferdülés hagyományos röntgendiagnosztikája Mudri Barbara Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét

Elôadásom témája az onkohaematológiai-krónikus gyermekosztályon dolgozók sajátos nehézségeinek jellemzése, kiemelve a konfliktushelyzetek mögött meghúzódó tényezôket, a szülôk és a gyermekek közötti kapcsolat jellemzését és a gyermekek iránti megértésünket. Kutatásom során vizsgáltam a kiégés tünetcsoport kialakulásának okait, hatását a közvetlen emberi kommunikációra, az egészségügyi teamre gyakorolt hatását és a megoldás lehetôségeit, valamint azok eredményességét. Az onkohaematológiai gyermekosztály mindennapjai során a kommunikációnak pszichés vezetésnek és támogatásnak kiemelkedô jelentôsége van. Minden szónak, mozdulatnak, mimikának, hangsúlynak óriási szerepe és következménye lehet. Onkohaematológiai betegségek kapcsán, sajnos még mindig hosszú idôt töltenek kórházi közegben a beteg gyermekek és hozzátartozóik. Ez az idôszak a gyermeket és a hozzátartozót nagymértékben igénybe veszi, mivel mindennapi életükbe beköltözött a félelem, bizonytalanság. Mint ápolónô saját bôrömön tapasztalom az elôbb említettek hosszú távú hatásait. Nevezetesen a feszültség és az egyre növekvô kommunikációs gát több apróbb és súlyosabb problémát is a felszínre hoz, melyek megoldása kérdéses. Mivel „egy csónakban evezünk” a beteg gyermekkel és hozzátartozóival, így mi az ápolásbangyógyításban részt vevôk is nagy terhelésnek vagyunk kitéve. Az ápoló és az orvosi team tagjai nem tudják megoldani, lezárni a mindennapok során felhalmozódó stresszt, kudarcot, bûntudatot, szeparációs szorongást, veszteséget és ez bizony, mint egy bumeráng visszaüt, amelynek elsôdleges színtere a szülôkkel, munkatársakkal való kapcsolat. A burn-out szindróma az utóbbi idôben a szakmán belül ismét háttérbe került, pedig mind a betegek, mind az egészségügyi ellátást biztosító

Bemutatásom célja, hogy a teljes gerincfelvétel elkészítése, operátori feladatok, elvégzése, a felvételek technikai tévedési lehetôségeinek kiküszöbölése, egy-két érdekes eset bemutatása. A Bács-Kiskun Megyei Kórház Radiológiai Osztályán 2014 áprilisában került átadásra a teljes digitális géppark, mellyel egy új technikát ismerhettünk meg a fiatalkori gerincferdülések szûrésére. A gerincoszlop degeneratív elváltozásai népbetegségnek számítanak, kimutatásuk a képi diagnosztikában az ortopédiai és reumatológiai betegek felvételei közül az egyik leggyakoribb feladatot jelenti. A Bács-Kiskun Megyei Kórház Radiológiai Osztályán 2015. 01. 01. és 2015. 12. 31. között, 30 éves korig vizsgálva 348 esetben készült teljes gerincfelvétel, ebbôl 93 a fiatalkori gerincferdülés. Elôadásomban a teljes gerincfelvétel elkészítését, a technika tévedési lehetôségeit, annak javítását szeretném bemutatni. Kulcsszavak: gerincferdülés, szûrés, téves diagnózis

Mit tehetünk saját magunk és betegeink egészségéért? Jakus Lászlóné Albert Schweitzer Kórház, Hatvan Elôadásomban egy családtagom, egy 32 éves nô életmódváltását szeretném bemutatni. Célkitûzés volt a testsúly normalizálása, ezáltal a családban elôfordult érrendszeri betegségek megelôzése. Sokat beszélünk manapság a prevencióról, az egészséges életmódról, de vajon teszünk is érte valamit? Napjainkban az elhízás és annak talaján kialakuló civilizációs betegségek világszerte és Magyarországon is a vezetô ha-


XII.

SZEKCIÓ

67

– ABSZTRAKTOK

lálozási okok közt szerepelnek. Még az egészségügyi dolgozók és családtagjaik körében is elterjedt probléma. Elôadásomban egy családtagom, egy 32 éves nô életmódváltását szeretném bemutatni. Nyolc hónap mérései heti rendszerességgel: – testsúly-mérés, – derékbôség-mérés, – csípôbôség-mérés, – mellbôség-mérés, – BMI-számítás, – testmozgás (futás) naplózása: Runtastic Pro programmal. A megfigyelt nyolc hónap alatt a páciens testsúlya 32,8 kg-ot csökkent, ez eredeti testsúlyának 31,2%-a. A BMI értéke 10,6-el lett kevesebb, I. fokú elhízott kategóriából a normál tartományba mérséklôdött. A derékbôség 29 cm-rel, a csípôbôség 29 cm-rel, a mellbôség pedig 25 cmrel lett kevesebb. A páciens összesen több mint 500 kmt futott az elmúlt hónapokban. Az elsô alkalommal nehézséget okozott 40 mp-nyi futás, most 7–12 km közötti távot fut heti 3-4-szer. Beláthatjuk, hogy kellô kitartással, az étrend átszervezésével, a testmozgás fokozásával eredményeket érhetünk el. A lehetôség mindenkinek adott. Kulcsszavak: elhízás, életmódváltás, testsúlycsökkentés, sport, étrend

A perifériás arcidegbénulás elôfordulása és kezelése osztályunkon diplomás ápoló szemmel Kovácsné Tóth Hajnalka Orosházi Kórház, Orosháza Az Orosházi Kórház Fül-orr-gégészeti Osztályán 2006– 2016-ig terjedô intervallumban a perifériás arcidegbénulással kezelt betegek gyógyszeres kezelését, ápolását és pszichés vezetését szeretném bemutatni, egy fiatal nôbetegünk szívbe markoló történetén keresztül. Osztályunkon 2006–2016 között 92 Bell-bénulással diagnosztizált beteg kezelését és ápolását végeztük. Az idegkárosodás fokára a stapedius reflex vizsgálat eredménye és a bénulás súlyossága alapján következtettünk. Valamennyi beteg kezelése a bénulásos tünetek kialakulását követô elsô két héten belül (akut szak) kezdôdött. Azoknak a betegeknek, akik a legsúlyosabb tüneteket mutatták, és a stapedius reflex kiesett, a keringésjavító kezelés mellett intravénás szteroidot is adtunk. A többi beteg csak keringésjavító kezelést kapott. A kontroll vizsgálatokra 2 hét, illetve 3 hónap elteltével került sor. Az elôadás végén kiderül a vizsgálati eredményekbôl, és az idôt, energiát nem sajnáló szakdolgozói hozzáállás-

ról, a lelkületrôl, szándékról, amivel ezen betegségben szenvedô nôbetegünk felé fordultunk, hogy a mi gyógyításunk: HIVATÁS. Kulcsszavak: Bell-bénulás, stapedius reflex, szemvédelem, pszichés vezetés, audiológia

Hepatitis „C” okozta májcirrhosis rehabilitációs kezelése – esetbemutatás Szabó-Csollák Ilona Csilla Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Kft., Miskolc A Hepatitis C kimutatásának és kezelésének ismertetése, felhívás az egészségügyi dolgozók veszélyeztetettségére, figyelemfelkeltés céljából. A HCV-hordozók aránya a világon folyamatosan nô! Magyarországon évente kb. 1000 új fertôzés kerül felismerésre. Sajnos sokan nem tudnak a fertôzöttségrôl, ezáltal nem részesülnek megfelelô kezelésben. Az egészségügyi dolgozó sokszor tudtán kívül ki van téve egy esetleges HCV-fertôzésnek, és oly keveset tudnak errôl a betegségrôl. Esetbemutatás kapcsán szeretném felhívni a figyelmet erre az alattomos betegségre! Ismertetem a betegség kimutatását, a kezelés javallatait, ellenjavallatait. A rehabilitációs kezelés összetevôit. A tûszúrásos balesetek fontosságának kiemelésével zárom az elôadásomat. Kulcsszavak: Hepatitis C, fertôzöttek aránya, betegség-kimutatás, kezelési javallatok, ellenjavallatok, rehabilitációs kezelés

A napfény nem elég – a D-vitaminról Ujvidéki Ildikó Albert Schweitzer Kórház-Rendelôintézet, Hatvan Célkitûzés: A betegeink D-vitaminszintjét ellenôriztük és a D-vitaminhiány terápiájával kapcsolatos ismereteit kívántuk felmérni. Betegek, módszer: 2015. január és 2016. március között a belgyógyászati és nefrológiai szakrendelésen ellátott betegek D-vitaminszintjét ellenôriztük laborvizsgálattal, és a D-vitaminnal kapcsolatos ismereteikrôl is kérdeztük ôket, válaszaikat értékeltük. Eredmények: A kapott D-vitaminszintek alapján kijelenthetô, hogy a lakosság igen nagy hányadában jelentôs Dvitaminszint-csökkenés mérhetô. A visszaérkezett adatokban igen nagy számban fordult elô a <7,5 nmol/l érték, ami azt jelenti, hogy a betegnek gyakorlatilag minimális D-vi-


68 tamin van a szervezetében. A pótlás fontosságáról, mibenlétérôl és idôtartamáról a beteget másképp látta el tanácsokkal a szakorvos, a háziorvos és a patikus és a média. Megbeszélés: A feltárt hiányosságok alapján a betegeket ismételten tájékoztatni szükséges a D-vitaminpótlás fontosságáról, annak mibenlétérôl. A tájékoztatás megértését elôsegítené, ha kellôen figyelembe vennénk a betegek korát, meglévô ismereteit. A betegek mellett az egészségügyi személyzet és a gyógyszerészeti ellátásban dolgozó kollégák ismereteit is bôvíteni, frissíteni kellene a D-vitaminpótlás tárgyában, illetve a hiányállapot és egyéb betegségek (elhízás, diabetes stb.) elôfordulásának összefüggésérôl. Kulcsszavak: egészségtudat, tudásszint, lehetôségek

Hidratáció fontosságának megítélése a rezidensek körében Dr. Torzsa Péter egyetemi docens, foglalkozás-egészségügyi és háziorvostan szakorvos, tanszékvezetô-helyettes SE Családorvosi Tanszék, Budapest Bevezetés: Az egészséges életmódnak a rendszeres testmozgás és korszerû táplálkozás mellett fontos része a megfelelô folyadékfogyasztás. Gyermekeknél, idôsek-


nél, krónikus betegségben szenvedôknél még fontosabb felhívni a figyelmet a folyadékfogyasztás fontosságára. Módszer: 94 családorvos rezidens töltötte ki a hidratációval kapcsolatos kérdôívet. A rezidensek 81%-a volt nô, átlagéletkoruk 30±6 év. Eredmények: A rezidensek 94%-a maximálisan egyetértett azzal, hogy a megfelelô folyadékbevitel fontos az egészség, a jó közérzet és teljesítôképesség megôrzése szempontjából. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal által javasolt napi folyadékbevitel mennyiségét csak a rezidensek 59%-a ismerte, 62%-uk mindig felhívja a páciensek figyelmét a folyadékfogyasztás fontosságára. A rezidensek 63%-a rendszeresen ellenôrzi a páciensek hidratáltsági állapotát. Összefoglalás: A családorvosnak fontos szerepe van abban, hogy tájékoztassa a pácienseit a megfelelô folyadékbevitel fontosságáról és rendszeresen ellenôrizze hidratáltsági állapotukat. A családorvos rezidensek fontosnak tartják a megfelelô folyadékbevitelt a pácienseknél, de strukturált szakmai továbbképzés tovább javíthatná a hidratációval kapcsolatos ismeretüket. Kulcsszavak: hidratáció, folyadékbevitel


XIV.

SZEKCIÓ

– ABSZTRAKTOK

69

XIV. SZEKCIÓ: PLENÁRIS ÜLÉS

Aktualitások a perifériás kanülökkel kapcsolatban Kiefer Csilla Semmelweis Egyetem, Budapest A hazai gyakorlatban (felnôttek esetében) általában a perifériás kanülök háromnaponta történô rutinszerû cseréjének gyakorlatával találkozunk. Magyarországon jelenleg nincs érvényben lévô, országos, írásos elôírás, protokoll a perifériás kanülök cseréjével, ápolásával kapcsolatban. Vizsgálati anyag, módszer: Mivel Magyarországon nincs aktuális országos összesítés arra vonatkozóan, hogy milyen szövôdmények milyen mértékben fordulnak elô a perifériás kanülálással kapcsolatban, szerettük volna ezeket klinikánkon pont prevalencia módszerével megvizsgálni. Mivel már a felmérés során kiderült, hogy lehet tenni a szövôdmények számának csökkentése érdekében, így erre vonatkozóan is indítottunk vizsgálatot. Eredmények: Követve az aktuális nemzetközi ajánlásokat, a szövôdmények száma jelentôsen csökkenthetô volt. A steril, átlátszó, megerôsített kanülfedô kötés alkalmazásával nem csupán a flebitiszek száma csökkent jelentôsen, hanem a kanülkicsúszás, paravazáció, és így az újraszúrások száma is. Osztályunkon több alkalommal elméleti és gyakorlati oktatásban részesültek a betegágy mellett dolgozó ápolóink, és igyekszünk a jó gyakorlatot minél hatékonyabban átültetni a jelen, mindennapi gyakorlatba. Következtetések: A PIV kanülszövôdmények száma jelentôsen csökkenthetô. A nemzetközi guideline-okban szereplô elveket követve itthon is elérhetô a nemkívánatos események számának csökkenése, költségcsökkenés, valamint magasabb betegkomfort, és a kevesebb ápolói munkával mégis magasabb szintû betegellátás biztosítható. Kulcsszavak: perifériás kanülálás, szövôdmények, protokoll, kanülfedô kötés

Európai alapkompetenciák rendszere az idôskorúakat ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára Dr. Balogh Zoltán1, Bea Dijkman2, Petrie Roodbol3, Jukka Aho4, Anna Andruszkiewicz5, Alice Coffey6, Miroslawa Felsmann5, Irma Mikkonen4, Greet Schoofs7, Andrea Stitzel8, Célia Soares9, Panayota Sourtzi10 1 Semmelweis Egyetem ETK, Budapest 2 Hanzehogeschool Groningen, Hollandia 3 UMCG, Groningen, Hollandia 4 Savonia Egyetem, Kuopio, Finnország 5 Nicolaus Copernicus Egyetem, Lengyelország 6 University College Cork, Írország 7 University College Leuven, Belgium 8 Carinthia University of Applied Sciences, Ausztria 9 School of Health-Care IPS, Portugália 10 National and Kapodistrian Egyetem, Athén, Görögország Az idôs emberek száma egyre nô Európában, az ellátásra és támogatásra való igény folyamatosan változik. Európaszerte szükséges az egészségügyi és szociális ellátás hallgatóinak és szakembereinek megtanítása a megfelelô kompetenciákra az idôskorúakkal való foglalkozáshoz. Éppen ezért az idôskorú embereket ellátók európai alapkompetenciájának rendszerének kidolgozása 26 egyetem és alkalmazott tudományokat oktató egyetem nemzetközi együttmûködésében, az European Later Life Active Network (ELLAN) projekt részeként valósult meg. Az ELLAN egy „Life Long Learning Programme” (egész életen át tartó tanulás program), amit a 2013. szeptember–2016. szeptember közötti idôszakban az Európai Bizottság finanszírozott. A konzorcium 25 európai ország 26 partnerintézményébôl áll. Az ELLAN projekt az idôsödô népességhez kapcsolódó európai együttmûködések, innovációk és helyes gyakorlatok cseréjét, illetve az idôskorú embereket ellátó egész-


70 ségügyi és szociális szakemberek oktatási felkészítését segíti elô. Az ELLAN projekt célja az élet késôbbi szakaszában nyújtott ellátásra és szolgáltatásokra vonatkozó oktatás magasabb színvonalra való emelése. A legfôbb eredménye a jelen „Európai alapkompetenciák rendszere az idôskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára” c. dokumentum. A projekt közvetlenül célozza a partnerszervezetek, és más európai oktatási intézmények oktatóit és vezetôit. A közvetett célcsoportok a hallgatók, a szakmai szervezetek, illetve maguk az idôskorúak. A konzorcium az idôskorú emberekkel foglalkozó szakemberek szükséges kompetenciáit szakirodalmi, hat különbözô országban folytatott, maguk az idôskorúak között megvalósuló kvalitatív kutatási, illetve a szakemberek körében megvalósuló kvantitatív kutatatási szem-


pontok alapján vizsgálta. Ezek a kutatási eredmények kerültek felhasználásra a jelen „Európai alapkompetenciák rendszere az idôskorú embereket ellátó egészségügyi és szociális szakemberek számára” c. dokumentum kidolgozásában. A kompetenciák a CanMEDS szerepek alapján kerültek meghatározásra. A kompetenciarendszert 21 szakemberbôl álló munkacsoport, illetve Európa különbözô országaiból érkezô 21 kutatóból álló munkacsoport kétkörös Delphi kutatásban ellenôrizte. Emellett, az ELLAN projekt keretein belül a hallgatók öregedéshez, illetve az idôskorúakkal folytatott munkához fûzôdô szemlélete, valamint a hallgatók hozzáállását befolyásoló, a gerontológia innovatív oktatási megközelítései is felmérésre kerültek. Kulcsszavak: idôsellátás, alapkompetencia, ELLAN


71

TEREMBEOSZTÁS

A kongresszus eseményeinek terembeosztása 2016. 09. 08. CSÜTÖRTÖK

2016. 09. 09. PÉNTEK

Óra

Toscana, Marbella

Óra

Toscana

Marbella

Ibiza

Catalonia

9.00–15.00

REGISZTRÁCIÓ három szállodában

9.00–10.50

I. SZEKCIÓ Gyógyítás, egészségnevelés, megelôzés – mit tehetnek az egészségügyi szakdolgo zók a betegekért és önmagukért? I.

II. SZEKCIÓ Szervezés, koordináció, szakmai kapcsolódási pontok egyes ellátási területek között – Egyedül nem megy

III. SZEKCIÓ Diagnózis Unicum – Ritka, különleges betegségek és azok ellátásának lehetôségei Magyarországon

IV. SZEKCIÓ POSZTER

11.30–14.00

EBÉDSZÜNET

10.50–11.10

KÁVÉSZÜNET

13.30–17.00

PLENÁRIS ÜLÉS

11.10–12.40

V. SZEKCIÓ Szakmaiság a betegek nyelvén – Hogyan kommunikáljunk egy szakmai programot a civil lakosság irányába? Betegtájékoztatási program érthetôen, hatékonyan

VI. SZEKCIÓ Gyógyítás, egészségnevelés, megelôzés – mit tehetnek az egészségügyi szakdolgozók a betegekért és önmagukért? II.

VIII. SZEKCIÓ Kompressziós terápia WORKSHOP

VII. SZEKCIÓ Gyerekellátás nehézsége a sürgôsségi osztályokon

12.40–14.00

EBÉDSZÜNET

14.00–16.00

IX. SZEKCIÓ Kiemelt betegutak – Stroke-ellátás folyamata a mentéstôl a rehabilitációig

17.00–19.00

SZÜNET

16.00–18.00

SZÜNET

19.00–02.00

GÁLAVACSORA Fellépô: Charlie

18.00–20.00

VACSORA

20.00–02.00

CSINÁLJUK A FESZTIVÁLT! AZOK A 80-AS ÉVEK! RETRÓ PARTY

2016. 09. 10. SZOMBAT Óra

Toscana

Marbella

Ibiza

Catalonia

9.00–10.50

X. SZEKCIÓ Ápolói életpályamodellben, mire lenne szükségünk?

XI. SZEKCIÓ Holisztikus szemlélet kapcsolódási pontjai az onkológiai szakterület vonatkozásában

XII. SZEKCIÓ Gyógyítás, egészségnevelés, megelôzés – mit tehetnek az egészségügyi szakdolgozók a betegekért és önmagukért? III.

XIII. SZEKCIÓ Szakdolgozói béremelés

10.50–11.10

KÁVÉSZÜNET

11.10–12.30

XIV. SZEKCIÓ Plenáris

12.30–12.45

A KONGRESSZUS ZÁRÁSA

12.45–14.00

EBÉD


72

JEGYZETEK

.................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. ..................................................................................................

Kiadja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Felelôs kiadó: dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke A kiadványt gondozza:

a LifeTime Media Kft. egészségügyi divíziója

1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 75/a. Postacím: 1539 Budapest, Pf. 603. Telefon: +36 (1) 316-4556. E-mail: [email protected] ©Hivatásunk 2016 Minden jog fenntartva. A lapban megjelent valamennyi írásos és képi anyag közlési joga a kiadót illeti. A megjelent anyagnak – vagy egy részének – bármely formában való másolásához, felhasználásához, ismételt megjelentetéséhez a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges. A hirdetések tartalmáért a kiadó felelôsséget nem vállal. Borítóterv és tipográfia: Sándor Zsolt. Szerkesztô: Borda Tímea Nyomdai kivitelezés: Vareg Produkció, Budapest HIVATÁSUNK különszáma. ISSN 1787-8578

Leg yen

Ön

a KÖVETKEZŐ!

AZ ÉV KIVÁLÓ SZAKDOLGOZÓJA 2016

AZ ÉV KIVÁLÓ SZAKDOLGOZÓI KÖZÖSSÉGE 2016

AZ ÉV ELHIVATOTT FIATAL SZAKDOLGOZÓJA 2016

Az év kiváló szakdolgozója és Az év kiváló szakdolgozói közössége díj a Kamaráért végzett munka, egyben a szakmai elkötelezettség, a betegekkel való napi munkában való helytállás egyéni és csoportos elismerése. Az év elhivatott fiatal szakdolgozója díj pedig már negyedik éve a fiatal generáció kiemelkedő szakmai teljesítményét ismeri el. A JELÖLÉSHEZ OLVASSA EL AZ ADOTT DÍJHOZ TARTOZÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁST: RÉSZLETEK ÉS AJÁNLÓLAP:

WWW.MESZK.HU WWW.HIVATASUNK.HU JELÖLÉSI HATÁRIDŐ:

ev arca_A4_hirdetes_210x260_02v.indd 1

2016. OKTÓBER 15. 2016.08.29. 11:26:06

borito_Layout 1 2016.08.29. 6:16 Page 4

TISZTELT KONGRESSZUSI RÉSZTVEVÔK!

Recommend Documents