TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI KUTATÁS HÍREK
FÓKUSZ SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYEK GYŐZTESEINEK FOGADÁSA A PARLAMENTBEN A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013. június 11-én a Parlament Felsőházi Termében szervezett ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke fogadta a 2013. évi országos szakmai tanulmányi versenyek első három helyezett versenyzőjét, gyakorlati oktatóját (felkészítőjét), iskolájuk igazgatóját, képviselőjét és első alkalommal a diákok egyik szülőjét, valamint a versenyek megrendezését kiemelten támogató cégek és a területi kamarák képviselőit. Parragh László köszöntője után Kövér László, az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében méltatta a versenyzőket, felkészítőiket és a szülőket, majd Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkárral és Parragh László elnökkel emléklapot adott át a kiemelkedő eredményt elért 117 diáknak és felkészítőiknek. Parragh László bevezetőjében kiemelte: -„Itt az Országház főemeletén nem királyok, hanem a hazai mesterségek képviselőinek szobraival
találkozhatunk, hiszen 88 szobor emlékeztet bennünket arra, hogy egy szakma igazi mesterének lenni ugyanolyan értéket jelent, mint akár a tudomány, vagy a művészet avatott emberének lenni.” Kövér László ünnepi beszédében utalt hazánk jelenlegi helyzetére, a szakmatanulás és a szakemberek munkájának fontosságára:-“Ha meg akarjuk változtatni a mostani nehéz helyzetet, ha azt akarjuk, hogy mindenkinek jusson kenyérkereset, meg kell ismertetnünk a fiatalokat a szakmák kínálta biztos megélhetés lehetőségével. A mostani verseny a résztvevők nagy száma és a színvonal magas szintje is azt jelzi: Magyarország most visszatalál egy útra, amin – mióta világ a világ, meg egy nap – mindig is járt. Joggal remélhetjük, hogy napról napra egyre nagyobb becsülete lesz a szakmáknak, a kétkezi munkának. Magyarország és a nemzet jövője azon múlik, hogy lesznek-e emberei, akik magas szinten művelik a szakmájukat.” Hoffmann Rózsa beszédében a szakminisztériummal és a kamarával közösen -1-
megfogalmazott feladatot emelte ki: - Vissza kell hozni a tetszhalálból a tehetséges, jól képzett magyar szakember hírét”. Az országos szakmai versenyeket egyébként az MKIK - „A jó szakma felér egy diplomával!„ jelmondattal - a gondozásába átadott 39 szakképesítésben hirdette meg a nappali tagozaton végzős szakiskolai és szakközépiskolai tanulók számára. A versenyek elődöntőin mintegy 3.700 tanuló mérette meg felkészültségét, közülük 110 iskolából 198 diák jutott a döntőbe. A versenyben elért eredménye alapján az idén a tanulók 94 %-a kapott felmentést a teljes szakmai vizsga letétele alól.
A verseny sikerét közvetlenül 780 közreműködő (versenyfelelősök, szakértők, szervezők, az egyes szakmák versenyét szervező, ún. támogató iskolák tanárai és diákjai), illetve 470 szervezet (szakmai támogató cégek és vállalkozások, szakiskolák, egyesületek, érdekképviseletek) munkája, együttműködése segítette. Az idén, a Szakma Sztár Fesztivál történetében először, minden WorldSkills versenyen induló szakma bemutatkozott. A Lipcsében 2013. július 3-6. között megrendezésre kerülő WorldSkills Leipzig 2013 versenyre június utolsó hetében indul a magyar csapat. A világbajnokságon 15 versenyszámban 16 versenyző képviseli hazánkat. A versenyt a kamara szervezésében az SZKTV 11 győztes versenyzője és felkészítője, valamint a szponzorok, szakképző intézmények, minisztériumi képviselők is meg fogják tekinteni.
AKTUÁLIS TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERV ÚJ VITARENDEZÉSI LEHETŐSÉG AZ MKIK MELLETT A 2013. június 25-i határidő lejártáig közel 220-an jelentkeztek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett független szervezetként létrehozandó Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) tagjai közé. Az építésügyi lánctartozások visszaszorítása érdekében született 2013. évi XXXIV. törvény alapján a TSZSZ a megrendelő, tervező, kivitelező, vagy az alvállalkozó kérelme alapján ad szakvéleményt a teljesítésigazolás kiadhatóságával összefüggő vitás ügyekben. E dokumentum kiadásának gyakori, sokszor indokolatlan késleltetése, megtagadása a lánctartozások kialakulásának egyik oka. A jogalkotó célja, hogy az ilyen ügyek nagy része lehetőleg a bíróság elkerülésével a TSZSZ által kiadott szakvéleményben foglaltaknak megfelelően megoldódjon. Amennyiben ez nem így történik, a vállalkozó a számára kedvező szakvélemény birtokában a díjának kifizetését a bíróságon nagyobb eséllyel érvényesítheti. A bíróság a felperes vállalkozó kérelmére már a per kezdetén elrendelheti a vitatott összeg részére való kifizetését. Az is kedvező fejlemény a pénzére váró számára, hogy a bírósági ítélet előzetesen végrehajtható és az ilyen perek a kiemelt perekre vonatkozó gyorsító szabályoknak megfelelően zajlanak, így előreláthatóan befejezésük nem tart majd évekig. A TSZSZ eljárását a vitatott összeg 1%-ának megfelelő eljárási díj megfizetésével (mely azonban nem lehet több 450.000 Ft-nál) és az eljárás iránti kérelem-nyomtatvány kitöltésével lehet kezdeményezni a területi kamaránál, vagy a TSZSZ-nél. Az adott ügyben a TSZSZ vezetője által kijelölt három igazságügyi szakértő jár el és a szakvéleményt 30, bonyolultabb ügyben 60 napon belül, helyszíni szemle lefolytatása után adja ki a szervezet.
További információ a www.szakmasztar.hu és a www.skillshungary.hu honlapokon. -2-
Bár a vonatkozó törvény 2013. július 1-jén lép hatályba, a végrehajtására készült kormányrendelet még nem jelent meg, a TSZSZ-nek nincs vezetője és folyamatban van még a szakértői testületbe való kinevezés előfeltételeként beérkezett pályázatok elbírálása is.
NEMZETKÖZI
AZ MKIK MAGYAR-TÖRÖK TAGOZATÁNAK DELEGÁCIÓJA KELET-TÖRÖKORSZÁGBAN A Magyar-Török Tagozat a GAP fejlesztési projekt keretében támogatásban részesülő, nemzetközileg még kevésbé felfedezett keletanatóliai területre szervezett üzleti delegációt június 3-6. között Rév András elnök vezetésével. Az üzleti út érintette Gaziantepet, a térség legjelentősebb ipari központját, és Sanliurfát, a mezőgazdasági és feldolgozóipari központot, ahol az egyik legjelentősebb európai vízerőművet építették fel az Eufrátesz folyón. Az úton 12 kkv képviselője vett részt, amelyek tevékenysége széles spektrumot ölelt fel. A programokon – üzleti fórumokon, kétoldalú üzleti találkozókon, és céglátogatásokon – Hóvári János nagykövet és a magyar és török kereskedelmi tanácsosok is részt vettek. Mintegy 100 török vállalkozóval folytattak egyeztetést a delegáció tagjai a fórumok alatt Bahaeddin Nakiboǧlu, Magyarország gaziantepi tiszteletbeli konzulja szervezésében. Külön tárgyalásokat folytatott a delegáció vezetője a két partnerkamara vezetőivel, akik közös projektekben és európai uniós programokban is együttműködési lehetőségeket látnak. A delegáció sikerét jelzi, hogy több cég is konkrét kapcsolat kialakulására számít, és együttműködésre nyílik mód a feldolgozóipar, valamint a turizmus területén is. Ezen túl magyarországi látogatást is kilátásba helyezett a gaziantepi kamara 2014 első felében.
ÜZLETI DELEGÁCIÓ KUBÁBAN Mosonyi György, az MKIK nemzetközi ügyekért felelős alelnöke vezetésével 2013. június 8-13. között 20 fős üzletemberdelegáció tett látogatást Kubában. A 2013. június 10-én Havannában, a két ország Üzleti Tanácsának első közös ülésén Mosonyi György alelnök, illetve Celia Labora, a Kubai Kereskedelmi Kamara nemzetközi igazgatója tartott előadást a magyar, illetve a kubai üzleti környezetről, befektetési lehetőségekről. A jelenlévő vállalatok bemutatását követően a két ország Üzleti Tanácsának elnöke, Gyenese Tamás és Tamara Taylor, aláírta az Üzleti Tanács 2013-2014. évre szóló együttműködési munkatervét. A plenáris ülést követően délután üzletember-találkozóra került sor és a Kubai Kereskedelmi és Iparkamara további látogatásokat szervezett a magyar vállalatok képviselői számára kubai partnervállalatoknál. Az MKIK 2001-ben írt alá együttműködési megállapodást a Kubai Kereskedelmi Kamarával. Mivel azóta konkrét együttműködésre nem került sor, a június 10-i Üzleti Tanács ülés Havannában nagy jelentőséggel bír. A kubai együttműködési szándék komolyságát jelzi az is, hogy a karibi ország kétoldalú Üzleti Tanács üléseket csak Olaszországgal és Spanyolországgal tart rendszeresen. Mosonyi György alelnök kétoldalú megbeszélést folytatott Odalis Seijoval, a Kubai Kereskedelmi Kamara alelnökével, valamint Pedro Pablo San Jorgeval, a Külkereskedelmi és Külföldi Befektetési Ügyekért Felelős Minisztérium európai főosztályvezetőjével. Áttekintették azokat a területeket, ahol a jövőben - az Üzleti Tanácson keresztül - fejleszteni kívánják a két ország közötti együttműködést, elsősorban az energetika, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a környezetvédelem, az egészségügy, a turizmus, valamint a gyógyszeripar területén. 2013. június 11-én este a havannai nagykövetség fogadást rendezett a magyar delegáció tiszteletére a nagyköveti rezidencián, ahol a kubai kormányzati szervek és a kamara képviselői, valamint a fontosabb kubai partnervállalatok vezetői vettek részt. -3-
A havannai nagykövetségünk közbenjárására a kubai média több esetben is tudósított a magyar delegáció kubai látogatásáról. Az állami televízió déli és esti híradója is leadta a Gyenese Tamás magyar társelnökkel készített rövid interjút, illetve beszámolt a két ország kamarái közötti együttműködési munkaterv aláírásáról. Az állami rádió híreibe szintén bekerült a magyar delegáció kubai látogatása. A „Prensa Latina” hírügynökség és az „Opciones” gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi hetilap rövid interjút készített Mosonyi György alelnökkel.
BSO EXCHANGE PROGRAMME Az Eurochambres által koordinált East Invest projekt Exchange program keretében 2013. június 17-20. között az MKIK fogadta Kozlov Deniszt, a Belorusz Kereskedelmi és Iparkamara külgazdasági szakértőjét, aki betekintést kapott a magyar kamarák külgazdasági munkájába. A belorusz kolléga magyarországi látogatása alatt megismerkedett az MKIK külgazdasági csapatával, az NGM és HITA munkájával, a Hajdú-Bihar megyei KIK és Budapesti kereskedelmi és iparkamara külgazdasági tevékenységével. AFRIKAI GAZDASÁGI FÓRUM ÉS ÜZLETEMBER TALÁLKOZÓ Az Afrikai Fórum rendezvénysorozatának keretében az NGM főszervezésében, az MKIK és HITA társszervezésében került megrendezésre június 7-én az afrikai gazdasági fórum és üzletember találkozó. Az Afrikai Unió elődjének számító Afrikai Egységszervezet megalapításának 50. évfordulója tiszteletére tartott rendezvénysorozat célja a hazai politikai és gazdasági élet szereplőinek tájékoztatása az afrikai üzleti lehetőségekről, valamint kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése volt. Az eseményt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg. A miniszter beszédében kiemelte, hogy Magyarország uniós tagországként, a fejlett
technológiát képviselő ipari termékek gyártójaként és a mezőgazdasági termények exportőreként a jelenleginél sokkal komolyabb szerepet tölthet be az afrikai országok külgazdaságai kapcsolataiban. Varga Mihály beszédét a sierra leone-i kereskedelmi és ipari miniszter köszöntője folytatta, majd a magyar befektetési és üzleti környezetet Parragh László MKIK elnök, Bilek Péter HITA alelnök, valamint Nátrán Roland Eximbank elnök elemezte. A hazai előadókat afrikai vendégek prezentációi követték. Ennek keretében a délafrikai, nigériai, szudáni, angolai, etiópiai és mauritiusi üzleti környezet részleteibe kaphattak betekintést a hallgatók. Délután a rendezvény kétoldalú üzleti találkozókkal folytatódott. Az előadásokon mintegy 150 cég vett részt, ami a magyar vállalkozások egyre fokozódó érdeklődését mutatja a térség iránt.
HORVÁT NAGYKÖVET: ERŐSÍTENI KELL A GAZDASÁGI KAPCSOLATOKAT
- Magyarország és Horvátország között jó az együttműködés, de a gazdasági kooperációt erősíteni kellene - mondta Horvátország magyarországi nagykövete június 12-én Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) horvát partnerszervezetével és a Magyar Logisztikai Egyesülettel (MLE) közösen rendezett információs napján.
A rendezvény fő célja, hogy megismertesse a magyar cégekkel a rijekai kikötő nyújtotta lehetőségeket. Gordan Grlic Radman is felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar cégeknek érdemes kihasználni a rijekai kikötő közelségét. A nagykövet kiemelte, hogy Horvátország július elsejei uniós csatlakozásával eltörlik a vámokat, és a magyar állampolgárok ellenőrzés nélkül utazhatnak át a határon Horvátországba. -4-
A turizmusról szólva kifejtette: tavaly csaknem 308 ezer magyar turista érkezett Horvátországba, ami - vélhetően a válság miatt - valamivel kevesebb a 2011-es 330 ezres számnál, de a nagykövet a magyar turisták számának növekedésére számít. Gordan Grlic Radman kiemelte, hogy tavaly a turizmusban Magyarország volt a 9. legnagyobb küldő ország, 1,629 millió vendégéjszakával. Tavaly a Horvátország és Magyarország közötti külkereskedelmi forgalom 736 millió euró volt, az import 493, az export pedig 243 millió eurót tett ki; ezt még lehetne növelni. A fő együttműködési területek az energia, a petrolkémiai ipar, a banki és idegenforgalmi szolgáltatások, az autógyártás, a gyógyszeripar, és a mezőgazdaság - mondta a nagykövet. Kifejtette, hogy a külföldi közvetlen tőkebefektetések Horvátországba vonzását a kormány számos törvénnyel segíti, és sok magyar vállalkozás is jelen van az országban, míg fordítva ez nem ennyire igaz; ezt ki kell egyensúlyozni. Gordan Grlic Radman hangsúlyozta: Magyarország a negyedik legnagyobb közvetlen tőkebefektető Horvátországban, és az 1993 és 2012 között Horvátországban befektetett 26,75 milliárd euró több mint 11 százaléka magyar befektetés volt, ami az osztrák, holland, és német tőke után a negyedik legmagasabb arány. Gordan Grlic Radman Rijeka kapcsán hangsúlyozta, hogy ott található Horvátország legnagyobb kikötője, amelyben a horvátországi kikötői forgalom több mint fele bonyolódik, és amelynek fejlesztésére csaknem százmillió eurót költöttek az utóbbi években. Az EU-csatlakozás hozzájárul a közvetlen befektetések növekedéséhez Horvátországban, és az áruk valamint a szolgáltatások szabad áramlása erősíti majd a horvát gazdaságot hangsúlyozta Gordan Grlic Radman.
KUTATÁS A 2012. ÉVI BÉREZÉSSEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETVÁLTOZÁSNAK HATÁSAI A VERSENYSZFÉRÁBAN A 2012-es évben több ponton is változott a bérek jogszabályi környezete. A változások a munkavállalók 74 százalékát érintették, az érintettség azonban jelentősen különbözik az egyes gazdasági ágakban. Az 5 és 50 fő közötti, érintett vállalatok 80 százaléka végrehajtotta az elvárt béremelést. Az elvárt béremelést végrehajtó vállalatoknak pedig a 93 százaléka kompenzálta az elvárt béremelésre jogosultak teljes körét, azaz a jogszabályi környezet változásában érintett valamennyi munkavállalót. Az MKIK GVI legújabb elemzése azt vizsgálja, hogy a jogszabályi környezet változásának eredményeképpen megnövekedett vállalati terhek milyen hatást gyakoroltak a kisvállalkozások foglalkoztatási helyzetére. Az elemzések szerint, ha az elvárt béremelés kötelező lett volna és nem kapcsolódott volna hozzá bérkompenzáció, akkor a kisvállalkozásoknál állások szűntek volna meg, csökkent volna a foglalkoztatás. Az elvárt béremelés formája (nem kötelező jellege) és a bérkompenzáció intézménye miatt azonban ez nem így történt, az elvárt béremelés, amelyet a bérkompenzáció intézménye részben semlegesített, nem vezetett állások megszűnéshez, inkább újonnan létrejövő munkahelyek megteremtését nehezítette meg. A 2012-es évben több ponton is változott a bérek jogszabályi környezete: jelentős mértékben és kötelező jelleggel emelkedett (1) a minimálbér, és (2) a garantált bérminimum. Az adójóváírás eltörlésével a bruttó 216.805 forint alatt keresők nettó munkabére, a bruttó munkabér függvényében csökkent volna, ezért a kormány a munkabérek megőrzése érdekében rendeletben egy (3) elvárt béremelésre vonatkozó ajánlást vezetett be. Az elvárt -5-
béremelés végrehajtása jelentősen növelte volna a vállalatok bérköltségeit, ezért a kormány ezek enyhítésére különböző (4) bérkompenzációs lehetőségeket vezetett be. A 2012. évi kötelező és elvárt béremelések a munkavállalók eltérő csoportjait eltérő mértékben érintették. Az egyéni bérek és keresetek 2011-es adatgyűjtése (Bértarifa felvétel) szerint a munkavállalók 74 százalékát érintették a bérezéssel kapcsolatos jogszabályi környezet változásai. Az érintettség azonban jelentősen különbözik az egyes gazdasági ágakban: - Az egyéb személyi szolgáltatás (92%), a vendéglátás (92%) és a mezőgazdaság (89%) a leginkább érintett gazdasági ágak. Ezekkel szemben a pénzügyi szolgáltatás (34%), az információs szolgáltatás (40%) és az energiaipar (43%) munkavállalóira hat a legkevésbé a munkabéreket érintő jogszabályi környezet változása. - A munkavállalók száma szerinti legnagyobb gazdasági ág, a feldolgozóipar érintettsége kismértékben átlag alatti, itt a munkavállalók 73 százalékának a bruttó bérét volt kötelező vagy ajánlott emelni. - A minimálbér-emelésben érintett munkavállalókat legnagyobb arányban a mezőgazdaság (8%) és a vendéglátás (7%) területén, legkisebb arányban a pénzügyi szektorban (0,3%) és az energiaiparban (0,3%) találjuk. - A garantált bérminimum-emelésben érintett munkavállalókat legnagyobb arányban a vendéglátás területén (10%) és az építőiparban (8%), legkisebb arányban az energiaiparban (0,3%) és a víz-, és hulladékgazdálkodás területén (0,3%) találjuk. Általánosságban elmondható, hogy a kötelező és elvárt béremelés a bérkompenzációs támogatások nélkül – tehát csak elméletileg – összességében 14,1 milliárd forint többletkiadást okozott volna a versenyszférának. A bérekkel kapcsolatos jogszabályi környezet változása munkavállalónként bruttó 8.800 forint, érintett munkavállalónként bruttó 11.800 forintos átlagbér-növekedést jelentett volna. A Rövidtávú Munkaerő-piaci Előrejelzés 2012. évi kutatása szerint az 5 és 50 fő közötti,
érintett vállalatok 80 százaléka végrehajtotta az elvárt béremelést. Az elvárt béremelést végrehajtó vállalatoknak pedig a 93 százaléka kompenzálta az elvárt béremelésre jogosultak teljes körét, azaz a jogszabályi környezet változásában érintett valamennyi munkavállalót. A munkabérek nettó értékének 2012. évi megőrzéséhez mindössze a vállalatok 23 százaléka nyújtott be pályázatot. A szociális hozzájárulási adóból származó bérkompenzációs adókedvezményt viszont a vállalatok 61 százaléka vette igénybe. Statisztikai becsléseken keresztül vizsgáltuk, hogy az elvárt béremelésben jelentősen érintett kisvállalatok létszámgazdálkodását 2012 első három negyedévében mennyiben befolyásolta az elvárt béremelés bevezetése. Az érintettség foglalkoztatásra gyakorolt hatását két forgatókönyv szerint vizsgáljuk. Az elsőt elméletinek neveztük el, itt feltételeztük, hogy az összes vállalat teljeskörűen végrehajtja az elvárt béremelést és nem veszik igénybe a bérkompenzáció intézményét. Eszerint vizsgálható tehát, hogy a bérkompenzáció bevezetése nélkül milyen hatása lett volna az elvárt béremelésnek a vállalatok létszámgazdálkodására. Az elméleti forgatókönyvhöz tartozó statisztikai becslés szerint minél nagyobb az elvárt béremelés miatt megnövekedett vállalati bérköltség, annál nagyobb eséllyel csökken a vizsgált kisvállalkozások alkalmazotti létszáma. Ennek fordítottja viszont nem mondható el, ugyanis az elméletileg megnövekedett vállalati bérterhek nem csökkentik a létszámnövekedés esélyét – becslésünkben a megemelkedett vállalati bérteher mértéke indifferens a növekvő létszám szempontjából. Összefoglalva, ha az elvárt béremelés kötelező lett volna és nem kapcsolódott volna hozzá bérkompenzáció, akkor a kisvállalkozásoknál állások szűntek volna meg, csökkent volna a foglalkoztatás. A második verziót valószínűsíthető forgatókönyvnek neveztük el. Itt kérdőíves vizsgálati eredmények alapján becsültük mind az elvárt béremelés végrehajtását, mind a bérkompenzációs formák igénybevételét. A valószínűsíthető forgatókönyv tehát a végrehajtást szimulálja, így az elvárt béremelés -6-
1. ábra: Az elvárt béremelés mértéke a munkavállalók arányában 30 25 20
14 elvárt béremelés mértéke (%) érintettek aránya
12 10
%
%
8 15 6 10
4
5
2
0
0
2. ábra: Az elvárt béremelésből fakadó vállalati bérköltség növekményének eloszlása az elméleti és a valószínűsíthető forgatókönyv szerint 60 50
40
%
„tényleges” foglalkoztatásra gyakorolt hatása itt válik láthatóvá. Míg az elméleti forgatókönyv szerint a vizsgált vállalatok 2,5 százaléka esetében volt 10 ezer forintnál kisebb a bérköltség növekedése, addig ugyanez az arány a valószínűsíthető forgatókönyvben 52 százalék. A valószínűsíthető forgatókönyv szerint az 5 és 50 fő közötti vállalatok esetében 50 ezer forinttal növekedett a bérteher és 180 ezer forintnál nagyobb emelkedés csak a vállalatok 10 százalékát érintette. A statisztikai becslés szerint minél nagyobb az elvárt béremelés miatt megnövekedett vállalati bérköltség, annál kisebb eséllyel növekszik a vizsgált kisvállalkozások alkalmazotti létszáma. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a bérkompenzációval korrigált bérnövekedés nem vezet a vállalati létszám csökkenéséhez. Összefoglalva, ha az elvárt béremelés kötelező lett volna és nem kapcsolódott volna hozzá bérkompenzáció, akkor a kisvállalkozásoknál állások szűntek volna meg, csökkent volna a foglalkoztatás. Az elvárt béremelés formája (nem kötelező jellege) és a bérkompenzáció intézménye miatt azonban ez nem így történt, az elvárt béremelés, amelyet a bérkompenzáció intézménye részben semlegesített, nem vezetett állások megszűnéshez, inkább az újonnan létrejövő munkahelyek megteremtését nehezítette meg.
30 20 10 0
Elméleti bértömeg növekménye
Megvalósult bértömeg növekménye
HÍREK 2013. június 5-én Budapesten került megrendezésre a Magyar-Orosz Tagozat elnökségi ülése, melyet Dr. Parragh László elnök vezetett. Az ülésen tájékoztatást hangzott el az aktuális kamarai helyzetről, ezt követően Tóth Imre, tiszteletbeli elnök a Tagozat idei tevékenységéről szóló előadása következett. A továbbiakban a Tagozat új elnökségi tagjai mutatkoztak be. 2013. június 5-én Dunai Péter főtitkár vezetésével országos titkári értekezlet megtartására került sor. Az értekezleten tájékoztató hangzott el, illetve konzultációt folytattak a kamarai hozzájárulás behajtási folyamatáról, a kamarai regisztráció továbbfejlesztésének feladatairól, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásáról, a központi innovációs projekt aktuális feladatairól, valamint a gyakorlati oktatók továbbképzésére és a mesterképzés, mestervizsgáztatás elősegítésére beadandó pályázatról. 2013. június 6-19. között valamennyi területi kamaránál tájékoztató rendezvényeket szerveztek a fuvarozók, valamint a fuvarozásban felhasználóként érintett vállalkozók részére a használatarányos útdíj bevezetéséről, amelyeken Dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök és MKFE elnök tartott tájékoztató előadásokat a rendszer bevezetéséről. -7-
2013. június 13-án Budapesten az MKIK új székhelyén a Győr-Moson-Sopron megyei KIK Szolgáltatási Tagozatának vezetőségét Dunai Péter főtitkár és Kompaktor Emília közgazdasági igazgató tájékoztatta az MKIK érdekérvényesítési tevékenységéről, annak legutóbbi eredményeiről, majd konzultációt folytattak a területi kamarák szintjén ellátható érdekérvényesítési feladatokról. 2013. június 19-én Dr. Szeri István elnök vezetéséről az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiuma tartott Budapesten ülést, amelyen tájékoztató hangzott el a közúti közlekedésszolgáltatások alágazati párbeszéd rendszeréről, valamint az európai közlekedési szolgáltatásokban 2020-ig várható változásokról. 2013. június 19-21. között Balatonkenesén került sor az MKIK által koordinált központi innovációs projekt záró rendezvényére, amelynek keretében a területi kamarák innovációval foglalkozó munkatársai ismerkedhettek meg azokkal a legsikeresebb innovációs projektekkel, amelyeknek országos rendszerré való fejlesztéséről döntés született.
2013. június 25-én Dr. Parragh László elnök vezetésével az MKIK Ügyvezetősége tartott ülést, amelyen aktuális gazdaságpolitikai kérdéseket és kamarai feladatokat vitattak meg. Döntés született arról, hogy az MKIK levélben tájékoztatja az európai nemzeti kamarákat a magyar gazdaságpolitika által az elmúlt időszakban elért eredményekről. Az ülésen tájékoztató hangzott el a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásának állásáról, valamint az NGM által az MKIK részére nyújtott 2013. évi támogatás II. félévi felhasználási lehetőségeiről. 2013. június 26-án az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnökségi ülésén Dunai Péter főtitkár és Dr. Vándor Béla jogtanácsos adtak tájékoztatást a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv feladatairól és a működés megkezdésének előkészületeiről.
2013. június 25-én Miklóssy Ferenc általános alelnök vezetésével az MKIK Közbeszerzési Munkabizottsága tartott ülést, amelyen áttekintették a közbeszerzési törvény aktuális kérdéseit és megvitatták az építőipart érintő értékelési szempontrendszerrel összefüggő javaslatokat. A rendezvényen részt vett Dr. Jánosi Andrea, az NFM helyettes államtitkára, valamint Dr. Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
-8-
