TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS GAZDASÁG NEMZETKÖZI FELHÍVÁS KUTATÁS HÍREK
!
FÓKUSZ SZAKMA SZTÁR FESZTIVÁL SZLOGENJE: „ A JÓ SZAKMA FELÉR EGY DIPLOMÁVAL” A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013-ban hatodik alkalommal rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). Ezek országos döntőjére a „VI. Szakma Sztár Fesztivál”-on 2013. április 24-26. között Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont G és F pavilonjában került sor, melyet Orbán Viktor miniszterelnök nyitott meg. A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák – beleértve a ráépülő, magasabban kvalifikált szakmákat is – társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése. A versenyek és a fesztivál szlogenje: „ A jó szakma felér egy diplomával!” Az országos szakmai versenyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozá-
sába átadott 39 szakképesítésben hirdették meg, a nappali tagozaton végzős szakiskolai és szakközépiskolai tanulók számára. Az SZKTV versenyein szereplő szakmák: ács, állványozó / bőrdíszműves / burkoló, bútorasztalos / cukrász / élelmiszer- és vegyiáru-eladó / épületasztalos / férfiszabó / festő, díszítő, mázoló és tapétázó / fodrász / gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő / gépi forgácsoló / géplakatos / hegesztő / hűtőés klímaberendezés-szerelő, karbantartó / kárpitos / kozmetikus / kőműves / központifűtésés csőhálózat-szerelő / műszakicikk eladó / női szabó / pincér / szakács / szerkezetlakatos / szerszámkészítő / tetőfedő / villanyszerelő / vízvezeték- és vízkészülék-szerelő -1-
Az OSZTV versenyein résztvevő szakmák: automatikai műszerész / bútoripari technikus / elektronikai technikus / erősáramú elektrotechnikus / épületgépész technikus / gépgyártástechnológiai technikus / kereskedő / magasépítő technikus / mechatronikai műszerész / vendéglős.
A versenyszabályzat szerint a versenyen részt vevő azon tanuló, aki az egyes modulok teljesítése során 60% vagy afeletti eredményt ért el, jeles osztályzatot kap és az adott versenyrésznek megfelelő vizsgarész letétele alól mentesül. A vizsgarész(ek) alóli mentesítésről és a versenyző által elért eredményről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igazolás megküldésével értesíti – a versenybizottság értékelése alapján – a versenyző iskoláját. A szakképesítő bizonyítványt az igazolás alapján a tanuló iskolája mellett működő szakmai vizsgabizottság adja ki. A versenyben elért eredménye alapján az idén a tanulók 94 százaléka kapott felmentést a teljes szakmai vizsga letétele alól.
Az elődöntőkön országosan mintegy 4.000 diák vett részt, a legjobb eredményt elérő versenyzők kerültek a szakmák előválogatóiba. Az előválogatókat szakképző intézmények – a verseny lebonyolítására alkalmas – tanműhelyeiben szerveztük meg, ahol az oda bekerült diákok elsősorban gyakorlati, illetve gyakorlati jellegű feladatokat oldottak meg. A végső megmérettetésre, a döntőkre a háromnapos Szakma Sztár Fesztiválon került sor. A Szakma Kiváló Tanulója Versenyre jelentkező – a szakképző intézményekben végzős - tanulók létszáma 2008. óta folyamatosan nő. Az induló évben 15 szakmában 2.006 fő vett részt az írásbeli elődöntőben, 2009-ben 25 szakmában 2.568 fiatal indult, a 2010. évi elődöntő résztvevőinek száma 23 szakmában 2.665 fő volt. A 2011. évi SZKTV és OSZTV versenyen az írásbeli elődöntőben 31 szakképesítésben 3.857 tanuló, 2012-ben 28 SZKTV és 10 OSZTV szakképesítésben már közel 6.300 fő írta meg dolgozatát. 2013-ban az elődöntőkben 3.667 tanuló mérette meg felkészültségét, közülük 110 iskolából 198 diák jutott a döntőbe. A szakmai versenyen a jó eredményt elérők (a döntőbe bejutottak) felmentést kaphatnak a tanév végén esedékes szakmai záróvizsga, illetve annak egyes moduljai alól.
A verseny sikerét közvetlenül 780 közreműködő (versenyfelelősök, szakértők, szervezők, az egyes szakmák versenyét szervező, ún. támogató iskolák tanárai és diákjai), illetve 470 szervezet (szakmai támogató cégek és vállalkozások, szakiskolák, egyesületek, érdekképviseletek) munkája, együttműködése segítette.
A Szakma Sztár Fesztiválon a tavalyi évhez képest idén nagyobb hangsúlyt kaptak a EuroSkills és a WorldSkills versenyek. Magyarország 15 szakmában, 16 versenyzővel fogja képviseltetni magát ez év júliusában a WorldSkills Leipzig 2013 versenyen. A Szakma Sztár Fesztivál ideje alatt két szakmában – mechatronika és villanyszerelő WorldSkills válogatóversenyek kerültek megrendezésre, vállalati ICT szakmában pedig már a 2014-es EuroSkillsre keresték a versenyzőket. Emellett hét szakmában tartottak bemutatót azok a fiatal szakemberek, akik már -2-
kvalifikálták magukat az idei világversenyre (virágkötő, fodrász, szépségápoló, festő, épületasztalos, bútorasztalos, kőműves). A fesztiválra ez évben – ingyenes részvétellel – hozzávetőleg 14 ezer látogató érkezett. A vidéki iskolákból, a területi kamaráink szervezésében, 200 autóbusszal, több mint 9 ezer diák vett részt látogatóként. Több mint 60%-uk 6-7-8. osztályos, pályaválasztás előtt álló fiatal volt. A budapesti általános iskolák részére küldött meghívás eredményeként további közel 5.000 fő látogatott ki.
A verseny látogatói között köszönthettünk országgyűlési és minisztériumi képviselőket, az MKIK elnökségi tagokat, a területi kamarai tisztségviselőket, munkatársakat. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkatársai a helyszínen interaktív feladatokkal várták az érdeklődő fiatalokat, akik szakmabemutató filmeket nézhettek, szakmatotót, valamint pályaorientációs kérdőíveket tölthettek ki, szakmai tárlatvezetésen vehettek részt. A látogató diákok egyes szakmák standján a nekik szóló feladatokban saját maguk is kipróbálhatták tehetségüket. A verseny megtekintésével párhuzamosan a látogatóknak népszerű előadók és az iskolák tehetséges diákjai által előadott, szórakoztató műsorszámok megtekintésére nyílt lehetőségük. A szakmák országos versenyei és az VI. Szakma Sztár Fesztivál médiavisszhangja erős volt, a közszolgálati televízió (MTV) mellett a Magyar Rádió, a sajtó és internetes hírportálok is tudósítottak az eseményről.
AKTUÁLIS ÚJABB IRODÁT NYITOTT A KÁRPÁT RÉGIÓ ÜZLETI HÁLÓZAT A lendvai iroda megnyitásával immáron valamennyi szomszédos országbeli magyarlakta régióban képviselteti magát a határokon átívelő kereskedelmi és befektetési kapcsolatok építésének céljából életre hívott Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amely Felvidéken két városban Dunaszerdahelyen és Kassán - is működtet irodát. A szlovéniai képviseletet tegnap nyitotta meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki beszédében a magyar államnak azon alkotmányosan is rögzített felelősségét idézte, amelyet a határain kívül élő nemzetrészekért köteles vállalni. Mindez pedig nem korlátozódik kizárólag a kultúra és nyelv megőrzésének területére, hanem legalább ilyen fontos e közösségek gazdasági életének támogatása. Az egyes részterületek ugyanis szoros összefüggésben vannak, hiszen - amint arra Semjén Zsolt is rámutatott - a határon túli és a magyarországi vállalatok, befektetők közötti kapcsolatok elmélyítése az egyes régiók, így konkrétan a muravidéki régió népességmegtartó ereje is növekedhet. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériumban is végbement stratégiaváltásra, melynek értelmében az ilyen jellegű együttműködés már nem a külgazdasági, hanem "a hazai és a szomszédos országokba irányuló vállalkozásfejlesztési programok összekapcsolásával működő belgazdasági tevékenység, amely a szomszédságpolitika alapelvei mentén, a környező államokkal együttműködésben valósul meg".Az ünnepélyes megnyitón felszólalt Radetzky Jenő, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója is, aki a Wekerle Terv -3-
célkitűzéseinek fő vonalait vázolta fel. Radetzky Jenő rámutatott, hogy a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. a magyar állam és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott társaság, mely a hálózat irodáinak működtetését, a szakmai munka irányítását végzi, valamint gazdaságinformációs tevékenységet folytat. A hálózatot az a felismerés hívta életre, hogy az erősen globalizálódó világgazdasági térben egyre inkább megnövekszik a regionális együttműködések jelentősége, melyeknek igen fontos szerepük van a versenyképesség megőrzésében. Fő célkitűzése a közép-európai országok egymás gazdasága irányában történő nyitásának elősegítése, vagyis hosszabb távon az, hogy e térség erős európai gazdasági régióvá fejlődjön. A hálózat keretében működő irodák az e célt szolgáló határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok építéséhez nyújtanak segítséget.
A lendvai iroda megnyitásával immáron 11 helyszínen fejti ki tevékenységét a hálózat. Felvidéken elsőként Kassán nyitottak irodát még a múlt év decemberében. Vezetője Mihók Gábor nagykaposi régiófejlesztési szakember lett. A második iroda - melyet idén januárban nyitottak meg - Dunaszerdahelyen működik, vezetője Horváth Csaba közgazdász. Erdélyben négy helyen (Kolozsvár, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy), míg Délvidéken két településen (Szabadka, Újvidék) működtet irodát a Kárpát Régió
Üzleti Hálózat. A most megnyílott lendvai iroda mellett működik még egy Ungváron, valamint Eszéken.
GAZDASÁG MÁJUS VÉGÉIG IGÉNYELHETŐ A MINIMÁLBÉR-TÁMOGATÁS A minimálbér emelés végrehajtása egyes ágazatokban komoly nehézségeket jelent a vállalkozásoknak, ezért az MKIK feladatának tekintette, hogy javaslatokat dolgozzon ki a kompenzáció ügyében, amelyeket ez év elején juttatott el az illetékesekhez. A minimálbér-emelési támogatásra vonatkozó szabályokat a 103/2013. (IV. 5.) kormányrendelet tartalmazza, amely az 58. számú Magyar Közlönyben olvasható. A rendelet szerint május 31-ig nyújthatják be kérelmüket az érintett vállalkozások a munkaügyi központnak, A vállalkozások 11 ágazatban a minimálbéremelés végrehajtása miatt megnövekedett terheik csökkentését szolgáló támogatást igényelhetnek. A TEÁOR-szám szerint kedvezményezett ágazatok a következők: élelmiszergyártás; textilgyártás; ruházati termékgyártás; bőr-, bőrtermék-, lábbeligyártás; fafeldolgozás; bútorgyártás; épületek építése; speciális szaképítés; kiskereskedelem; szálláshely-szolgáltatás; vendéglátás. A cégek május 31-ig kizárólag elektronikus formában nyújthatják be támogatási kérelmüket és annak mellékleteit. A támogatásról a főváros/megyei kormányhivatal munkaügyi központja 21 napon belül dönt, és a támogatást a január 1-jétől június 30-ig terjedő időszakra egyösszegben folyósítják. A támogatás kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelés bér- és járulékköltségeinek fedezetére használható fel. A munkaügyi központ hatósági szerződést köt a támogatott cégekkel, amelyeknek augusztus 31-ig elszámolást kell benyújtaniuk a támogatás felhasználásáról. -4-
Nem igényelhető támogatás az egyszerűsített foglalkoztatásra, vagy alkalmi munkára irányuló jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló után, valamint olyan munkavállaló után sem, akinek foglalkoztatásához a munkáltató foglalkoztatásbővítő bértámogatásban, munkahelymegőrző támogatásban, munkatapasztalat-szerzéstámogatásban, részmunkaidős foglalkoztatás támogatásában, valamint megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható támogatásban részesül. Nem kaphat támogatást költségvetési szerv és olyan munkáltató sem, amelynek lejárt, meg nem fizetett adótartozása, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, kivéve, ha a megfizetésére 2013. március 31. napjáig fizetési halasztást kapott. A minimálbér a tavalyi 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedett 2013-ban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által közzétett teljes tájékoztató az alábbi linkről elérhető, amely nagy segítséget nyújt a támogatás igénylésével kapcsolatosan. http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=showc ontent&content=ma_tamogatas_berkomp Az elektronikus kérelmet pedig a Bérkompenzációs Rendszer felületén lehet elérni: https://komp.munka.hu/NMH.KOMP.Web/Log inPalyazo.aspx A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZLEMÉNYE A MAGYAR NEMZETI BANK NÖVEKEDÉSI HITELPROGRAMJÁRÓL Az MKIK a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramját a Kormány és az MNB között megújuló együttműködés, a gazdaságpolitikát segítő kapcsolatrendszerük zálogának tekinti és rendkívül fontos előremutató elemnek tartja. Az MKIK örömmel üdvözli, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hitelezés megmozdításának, a gazdaság dinamizálásának, és a KKV devizahitelek forintra váltásának érdekében kétszer 250 milliárd forintos refinanszírozási
hitelt nyújt a pénzintézeteknek. A 0%-os kamattal nyújtott refinanszírozási hitelt a bankszektor maximum 2%-os kamatra helyezheti ki a KKV-k számára. A bejelentés másik fontos üzenete, hogy a Kormány és a Jegybank segíti egymást a gazdaságpolitikában, amelyet az MKIK régóta szorgalmazott. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mind a szándékkal, mind a kivitelezés módjával egyetért. Az MKIK a korábbiakban is sürgette és kezdeményezte a KKV-szektor hitelezésének elősegítését, a közelmúltban lezajlott Gazdasági Évnyitón pedig javaslatban hívta fel a figyelmet, hogy meg kell akadályozni a devizahitellel küszködő KKV-k ellehetetlenülését. Az MNB jelenlegi, júniustól augusztusig szóló javaslata összecseng az MKIK stratégiájában foglaltakkal. Az MKIK úgy véli, hogy ha a program akár csak néhány tized százalékponttal javítja a GDP növekedését, máris eléri célját. A piaci körülmények változatlanul nem kedvezőek, így a növekedés legkisebb esélyét is ki kell használni. Az MKIK támogatja a programot, sikeres megvalósításához a maga sajátos eszközeivel is hozzá kíván járulni. Így mindenekelőtt részese kíván lenni a szakmai előkészítésnek a területi kamarák, a KA-VOSZ, a KA-VOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt., a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. bevonásával, a kötelező regisztráció eredményeként létrejött adatbázisokra támaszkodva. Az MKIK a programmal kapcsolatos tárgyalások hivatalos résztvevőjeként figyelemmel a növekedés szempontjaira – határozottan a vállalkozások érdekeit fogja képviselni. Ennek során az MKIK minden javaslatra nyitott és tárgyalókész. Az MKIK szorgalmazza és elősegíti, hogy minél több vállalkozáshoz jusson el a lehetőség, és a programba minél több vállalkozó kapcsolódjék be. Az MKIK megítélése szerint 2-3 éves kitekintésben akár hektikus árfolyamingadozásokra is számítani lehet, mivel elhúzódik az Unió válsága, az ország devizakitettsége csak lassan mérséklődik, feszültségpontok vannak a kormányzat és a külföldi tulajdonú nagybankok között, és ezt a -5-
tendenciát erősíti a gazdaságpolitika exportirányultsága is. A program végrehajtását folyamatosan monitorozni kell, amiben az MKIK is részt vállal. A remélhetőleg sikeres program folytatására, vagy más célzott programok kidolgozására a monitoring eredményeit is felhasználva már most fel kell készülni, hogy minél kisebbek legyenek a növekedési áldozatok. Budapest, 2013. április 9.
NEMZETKÖZI
piacait megcélozva összefognak a politikusok és a cégek a két országban. Az MKIK elnöke elmondta, hogy a török kamarai rendszertől a hatékonyságot és az átütő érdekérvényesítő képességet szeretnénk megtanulni, valamint szeretnénk elősegíteni a gazdasági fejlődést a cégek és kamarák közti együttműködés révén. Rév András, a tagozat elnöke pedig elmondta, hogy kiemelt területeken kiemelt partnereket szervezünk az idei évben a tagvállalatoknak, és a kiutazásokon részt vevő cégeknek is. Örömmel vette azt a javaslatot, hogy a kereskedőház-koncepcióhoz hozzájárulhat a tagozat egy javaslat összeállításával, és hogy a tényleges kereskedelmi képviselet elindítása a tervekhez képest előrébb hozható. KEK KAMARAI ÜZLETI FÓRUM ÉS ÜZLETEMBER-TALÁLKOZÓ
TÖRÖK GAZDASÁGI SZEMINÁRIUM Az MKIK Magyar-Török Tagozata a közelmúltban Magyarországra látogatott török delegációk által felvetett témák folytatásaként üzleti szemináriumot szervezett Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség államtitkára, és Parragh László MKIK elnök részvételével.
2013. április 10-én, a Construma kiállításhoz kapcsolódóan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a KEK támogatásával, üzleti fórumra került sor, amelyet a Közép-Európai Kezdeményezésről és a KEK tagországok üzleti környezetéről szóló előadások vezettek be. Közép-Európai Kezdeményezésnek az üzleti körök számára kínált perspektíváiról Giovanni Caracciolo di Vietri KEK főtitkár tartott ismertetést, a magyar elnökség prioritásairól pedig Prőhle Gergely külügyminisztériumi helyettes államtitkár adott tájékoztatást. A Kezdeményezés négy résztvevő országának üzleti környezetét kamarai és nagykövetségi szakértők prezentációi taglalták.
A tagozat vendége volt a rendezvényen ezen kívül Hasan Kemal Gür, a Török Köztársaság nagykövete, a nagykövetség két kereskedelmi tanácsosa, valamint Kiss Gábor isztambuli főkonzul is. A találkozón az államtitkár felvázolta a nemzetközi gazdasági környezetbe integrálódó magyar cégeket segítő állami tevékenységeket, és kiemelte, hogy a török relációban különleges lehetőségek nyílhatnak, ha részterületeket, oktatást, és más országok -6-
Az egész napos rendezvény második részében a résztvevő vállalkozók közötti üzleti találkozókra, illetve a KEK tagországok kamarai vezetőinek tanácskozására került sor. Ez utóbbin megállapodás született arról is, hogy a résztvevő kamarák közös memorandumban rögzítik: a Közép-Európai Kezdeményezés szellemében évente, az elnökséget adó országban üzleti partnerépítő fórumot rendeznek a KEK üzleti dimenziójának erősítése érdekében.
FÓKUSZBAN KÍNA: PÉNZÜGYI ÉS MARKETING SZEMINÁRIUM A Magyar-Kínai Tagozat idei első rendezvényére április 11-én került sor Fókuszban Kína – pénzügyi és marketing szeminárium címmel a Novotel Budapest Centrum Hotelben. Az esemény levezető elnöke Tényiné Stark Mária nemzetközi igazgató, a Magyar-Kínai Tagozat Elnökségének tagja volt. Forintos Róbert, a Magyar-Kínai Tagozat társelnökének köszöntőjét követően Darabos Tamás, a Magyar Export-Import Bank Zrt., vezérigazgató-helyettese a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokat segítő pénzügyi konstrukciókról tartott előadást. Albert János, a Bank of China vezérigazgató-helyettese intézményük által nyújtott szolgáltatásokról beszélt. Bottyán Éva, az Atlasz Travel Kft. ügyvezető igazgatója a Kínában végzett marketing tevékenység sajátosságairól nyújtott tájékoztatást a hallgatóságnak. A kínai piac, mint hazánktól eltérő marketingkörnyezet címmel Simon Adrienn, Chinese Language Consultancy Bt. képviselője tartott előadást. A rendezvény végén a résztvevőknek lehetőségük nyílt kérdéseket feltenni az elhangzott előadásokkal kapcsolatban.
SZAÚDI KAMARÁK TANÁCSÁNAK ÜZLETI DELEGÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara meghívására 2013. április 13-16. között Omar Ahmed Bahlaiwa főtitkár vezetésével Magyarországra látogatott a Szaúdi Kamarák Tanácsának 15 tagú üzleti delegációja. A delegáció megtekintette a Construma kiállítást, majd április 15-én üzleti fórumra került sor, melynek keretében a Szaúdi Kamarák Tanácsa és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megállapodást írt alá Közös Üzleti Tanács létrehozásáról és működtetéséről.
A tanács létrehozásának gondolata 10 évvel ezelőtt merült fel, hosszas előkészítő munka eredményeként. Ennek köszönhetően Magyarországra kiemelt figyelmet fordítanak a kamarán belül, több üzleti program is megvalósítható a hozzárendelt pénzügyi háttérnek köszönhetően. Az Üzleti Fórumon Parragh László, az MKIK elnöke felhívta a figyelmet a térség vezető gazdasági hatalma által kínált üzleti lehetőségekre. A kereskedelmi forgalom a két ország között 2011-ben ugrásszerűen megnőtt, a múlt évben jelentős magyar aktívummal várhatóan meghaladja a 200 millió dollárt. A lehetőségek még messze nincsenek kihasználva, az üzleti kapcsolatok élénkítését segítheti az élénkülő politikai, kormányzati együttműködés, melynek kiemelkedő eseménye volt Orbán -7-
Viktor miniszterelnök 2011. évi szaúd-arábiai látogatása. Omar Ahmed Bahlaiwa főtitkár köszöntőjében elmondta, hogy Szaúd-Arábia az arab országokba irányuló befektetések első számú célpontja, maga is komoly befektető külföldi országokban, az arab országok GDP-jének 25 százaléka országának köszönhető. SzaúdArábia rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékával, 10 éven belül egytrillió dollárt költ gazdaságának fejlesztésére. 2020-ig egy markáns gazdaságfejlesztési programot dolgoztak ki, melynek kiemelt területei a vízlepárlás, mezőgazdaság, gázkitermelés, és komoly hangsúlyt kap az emberi erőforrás fejlesztése, a képzés. A magyar-szaúdi kapcsolatokkal kapcolatban a know how és technológia transzfert emelte ki perspektivikus területként. Kozma György, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról adott részletes tájékoztatást. Kiemelte a Saudi Fund és az EXIMBANK között a közelmúltban aláírt megállapodást, mely komoly előrelépést jelent a gazdasági kapcsolatok finanszírozása terén A két ország között remélhetőleg hamarosan aláírásra kerül a magyar-szaúdi beruházásvédelmi egyezmény, amely lökést adhat a kölcsönös befektetéseknek. A fórumot követően kétoldalú üzleti tárgyalások zajlottak, melynek keretében több mint 150 tárgyalásra került sor a résztvevő cégek között. A delegáció vezetői a következő napon a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését érintő tárgyalásokat folytatottak Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével, illetve Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel.
FELHÍVÁS
!
MAGYAR KÉZMŰVES REMEK A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - a több szempontból is kiemelkedő tavalyi jubileumi év után - immáron tizenegyedszerre hirdeti meg a "MAGYAR KÉZMŰVES REMEK" elismerő cím elnyerésére kiírt országos pályázatát. A Magyar Kézműves Remek kiállítás idén egy teljes hónapon át, 2013. július 11. és augusztus 11. között ismét az impozáns Magyar Mezőgazdasági Múzeumban kerül megrendezésre. A fővédnökséget ez alkalommal is Cséfalvay Zoltán, NGM államtitkár vállalta el. A pályázat benyújtási határideje: 2013. május 31. Az idén is sok pontban megújult és egyszerűsödött pályázati felhívás részletes leírása megtekinthető és letölthető a Kamara www.mkik.hu honlapjáról (közvetlenül a http://mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-esiparkamara/cikkek/palyazati-felhivas-magyarkezmuves-remek-2013-24385 címről),
KUTATÁS ADATOK A FELSŐOKTATÁSRÓL ÉS A DIPLOMÁSOK FOGLALKOZTATÁSÁRÓL TÉNYEK & ÖSSZEFÜGGÉSEK A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet legújabb kiadványa tényeket és összefüggéseket villant fel a diplomások társadalmi szerepe, munkaerő-piaci helyzete, gazdasági hatásai, valamint a felsőoktatás helyzete és finanszírozása témájában. Célja, hogy elősegítse a tényekre alapozódó döntéseket, legyenek ezek egyének, vagy intézmények döntései. A tényekre építő -8-
szakpolitika támogatását tartjuk szem előtt, de azt is, hogy minden, a felsőoktatás jövőjében érdekelt egyén és intézmény tájékoztatását szolgáljuk. Az áttekintésben szereplő egyszerű statisztikákat és összetett modellezésen alapuló becsléseket következtetések levonása nélkül, az adatok leíró jellegű ismertetésével közöljük. Az alábbiakban a tanulmányban lévő eredményekből szemezgetünk. Az első részben a felsőoktatás néhány olyan externális hatását gyűjtöttük össze, amelyek kapcsán bemutatjuk, hogy egy társadalomra, egy nemzetgazdaságra milyen makroszintű hatással bírhatnak a diplomások. Például a felsőfokú végzettségűek arányának növekedésével nő egy ország egy főre jutó GDP-je. Míg Magyarországon a 20 százalékos diplomás arány mellett 20.000 USD az egy főre jutó GDP, addig például Kanadában a közel 50 százalékos arányhoz 38.000 USD az egy főre jutó GDP. A GDP és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése
Felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya
A harmadik részben, egyszerű mutatókon keresztül a diplomások foglalkoztatását, munkanélküliségét ismertetjük. Például, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében kisebb valószínűséggel találkozhatunk munkanélkülivel, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkező csoportoknál. Míg a kilencvenes évek végén 2 százalék alatti volt a munkanélküliségi rátájuk, addig 2011-re meghaladta a 4 százalékot is. A növekvő munkanélküliségi ráta ugyanakkor az összes végzettségre jellemző, legnagyobb mértékű az alapfokú végzettségűek körében volt, legkisebb viszont a diplomások között. A vizsgált időszakban a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében is 3 százalékpontot emelkedett a munkanélküliség, így 2011-ben meghaladta a 12 százalékot. A munkanélküliségi ráta alakulása iskolai végzettség szerint
A második részben nemzetközi összehasonlításban a felsőoktatás néhány olyan alapvető mérőszámát tekintjük át, mint a felsőoktatás finanszírozása, illetve a diplomások népességen belüli aránya és ennek az aránynak változása. Például, a felsőoktatás expanziója ellenére, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon kirívóan alacsony a diplomások aránya. Míg Kanadában vagy az Egyesült Államokban a lakosság 51, illetve 40 százaléka rendelkezik diplomával, addig Magyarországon ugyanez az arány 20 százalék.
A negyedik részben rátérünk a foglalkoztatás jellemzőire, arra keresvén a választ, hogy a diplomások milyen munkakörökben dolgoznak, milyen mértékben tudják hasznosítani a felsőfokú tanulmányaik során megszerzett tudást. -9-
Például, a vezetői munkakörökben foglalkoztatottak 66 százaléka, a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottak 98 százaléka diplomás. Az egyéb és ügyviteli foglalkozásokban a diplomások aránya lényegesen kisebb, előbbiben 22 százalék, utóbbiban 13 százalék. Foglalkoztatottak megoszlása az egyes foglalkozási csoportokban iskolai végzettség szerint
HÍREK 2013. április 4-én a „Kárpátia” Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara Kiss Ervin elnök vezetésével tartott elnökségi ülést és közgyűlést Kolozsváron, amelyen elfogadták a 2012. évi programokról és gazdálkodásról készített beszámolókat, valamint a 2013. évi programtervet és költségvetést. Az MKIK részéről Radetzky Jenő alelnök és Dunai Péter főtitkár vett részt. 2013. április 8-án Parragh László elnök vezetésével az MKIK Ügyvezetősége tartott ülést, amelyen megvitatták a Növekedési Hitelprogram bejelentését követő kamarai teendőket.
A befejező, ötödik rész témája a diplomások jövedelemi viszonyai, ahol különböző statisztikákon keresztül bemutatjuk, hogy a jövedelmek terén mennyire éri meg a diploma megszerzése, itt tehát, szemben az első fejezettel, kifejezetten az egyéni hasznosságra összpontosítunk. Például, A diploma megszerzés - a költségeket és hasznokat figyelembevevő, élethosszra vetített - megtérülésének egy másik mutatója szerint (Internal Rate of Return) az átlagos ráta az OECD országok között 12 százalék. Magyarországon a mutató értéke több, mint kétszerese (25%) míg Svédországban közel fele (6%) az átlagos értéknek. A felsőfokú végzettség megszerzésének megtérülési rátája
2013. április 9-én Juhász József elnök vezetésével az MKIK Kézműipari Kollégiuma tartott ülést, ahol tájékoztatást kaptak a mesterképzés aktuális feladatairól és fejlesztéséről, valamint megvitatták a kollégium stratégiájára vonatkozó előterjesztést. 2013. április 11-én Parragh László elnök részt vett a Pest megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének ülésén, ahol tájékoztatást adott a kamarai rendszer helyzetéről. 2013. április 11-én Dunai Péter főtitkár vezetésével került sor országos titkári értekezletre. Az első napirendben Bihall Tamás alelnök és Szilágyi János igazgató adott tájékoztatást a tanulószerződések számának helyzetéről és a szükséges kamarai intézkedésekről. Ezt követően az értekezlet áttekintette a kamarai regisztrációs rendszer helyzetét és megvitatta a regisztráció adattartalmának továbbfejlesztésére kidolgozott javaslatokat. 2013. április 22-én Vereczkey Zoltán elnök vezetésével az MKIK Közteherviselési Kollégiuma tartott ülést, amelynek napirendjén egy olyan gazdaságélénkítő programcsomagtervezet előkészítése szerepelt, amely az adójogszabályok módosítására vonatkozó - 10 -
javaslatokkal segíti elő a vállalkozói környezet továbbfejlesztését. 2013. március 23-án Orosz Tivadar elnök vezetésével az MKIK Ellenőrző Bizottsága tartott ülést, amelyen megvitatták az MKIK 2012. évi gazdálkodásáról készített beszámolót, valamint a 2013. évi költségvetésre vonatkozó javaslatot. 2013. április 23-án Krech Vilmos elnök vezetésével az MKIK Etikai Bizottsága tartott ülést, amelyen megvitatták az Építőipari Vállalkozók Etikai Kódexére vonatkozó javaslatot, majd a területi elnökök beszámoltak testületük 2012. évi tevékenységéről és konkrét etikai ügyek tapasztalatait vitatták meg. 2013. április 24-én az MKIK elnöksége a Szakma Sztár Fesztiválhoz kapcsolva tartotta soron következő ülését. Parragh László, az MKIK elnöke összegezte a rendezvény és a miniszterelnök látogatásának fontosabb üzeneteit, beszámolt a közelmúlt kiemelkedő eseményeiről. A testület elfogadta Bihall Tamás alelnök előterjesztését a tanulószerződések számának növelésére készített intézkedési tervről és a mesterképzést érintő uniós projekthez kapcsolódó kamarai feladatokról. Az MKIK XXX. Küldöttgyűlésének összehívását, tárgysorozatát, az MKIK 2012. évi szakmai tevékenységről szóló és a 2012. évi gazdálkodásról készült beszámolót az elnökség jóváhagyta. Dunai Péter főtitkár előterjesztésében az MKIK részére 2013-ban fizetendő tagdíj mértékére és a tagdíjfizetés eljárási rendjére, valamint az MKIK 2013. évi költségvetésére; az MKIK elnöke előterjesztésében a küldöttgyűlés technikai bizottságainak megválasztására vonatkozó javaslatokat a grémium megszavazta.
Ezt követően Vereczkey Zoltán alelnök sportgazdasági kollégium létrehozásának javaslatát vitatta meg a testület, majd az elnökség a lehetőség megadásával az MKIK Alapszabályának módosítási javaslatát elfogadta. 2013. április 25-én Szeri István elnök vezetésével az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiuma tartott ülést, amelyen megvitatták és jóváhagyták a kollégium éves munkatervét, felkérték a kollégiumi tagozatok vezetőit, majd Vereczkey Zoltán az MKIK alelnöke tartott tájékoztatót az elektronikus útdíj bevezetésének jelenlegi állásáról. 2013. április 26-án Parragh László elnök Szegeden a Csongrád megyei KIK fórumán illetve küldöttgyűlésén vett részt és előadást tartott a „Kamarák szerepe a változó gazdasági környezetben” címmel.
- 11 -
