Tartalom. Elõszó...17 Néhány tudnivaló a könyv használatához...17 A kiadvány célja...17 Szerkezeti felépítés...18

Tartalom Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány tudnivaló a könyv használatához A kiadvány célja . . . . . . . . . . . . . Szerkezeti felépítés . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

1. Az államháztartás (kormányzati szektor) fogalma, helye a nemzetgazdaság rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. A nemzetgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. A nemzetgazdasági egyensúly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3. Az árukereslet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.4. Az árukínálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.5. A termelési tényezõk (erõforrások) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.5.1. A természet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.5.2. A munkaerõ (emberi erõforrás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.5.3. A tõke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.5.4. Az információ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.5.5. A vállalkozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.6. A nemzetgazdaság folyamatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.6.1. A társadalmi újratermelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.6.2. A termelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.6.3. Az elosztás, jövedelemelosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.6.4. A forgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.6.5. A fogyasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7. A nemzetgazdaság szektorai (szereplõi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7.1. A nemzeti számlák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7.1.1. Az SNA ’93, a nemzeti számlák rendszere (System of National Accounts, 1993) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7.1.2. Az ESA ’95, a Számlakeretek Európai Rendszere (European System of Accounts, 1995) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7.1.3. A GFS 2001, a Kormányzati Pénzügyi Rendszer (Government Financial System) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7.1.4. A nemzeti számlák hazai rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7.2. A nemzetgazdaság szektorai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7.2.1. Az intézményi (szervezeti ) egység meghatározása . . . . . . . . . . . . 1.7.2.2. Az intézményi egységek szektorba sorolásának szempontjai az ESA ’95 rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7.2.3. A gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszere – a TEÁOR’08 1.7.2.4. A háztartások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7.2.5. A pénzügyi vállalatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

17 17 17 18

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19 19 19 19 20 20 20 20 20 20 21 21 21 21 22 22 22 23 23

. 23 . 23 . . . .

24 24 26 26

. . . .

27 28 29 29

5

Államháztartási ismeretek

1.7.2.6. Nem pénzügyi vállalatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7.2.7. A háztartásokat segítõ, nem nyereségérdekelt szervezetek . . . . . 1.7.2.8. A kormányzati szektor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7.2.9. A külföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8. A nemzetgazdaság teljesítményei, a teljesítmény mérése . . . . . . . . . . . . 1.8.1. A bruttó kibocsátás – Output (O) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.1.1. Alapár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.1.2. Folyó termelõ felhasználás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.1.3. Piaci beszerzési ár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.1.4. A reálkibocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.1.5. A nominális kibocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.2. Az Ágazati Kapcsolatok Mérlege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.2. A végsõ felhasználás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.2.1. Bruttó felhalmozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.2.1.1. A beruházás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.2.2. A nettó export . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.3. A bruttó hazai termék (GDP = Gross Domestic Product) . . . . . . . . 1.8.3.1. Bruttó hozzáadott érték alapáron (GDP) . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.3.2. Bruttó hozzáadott érték (GDP) piaci beszerzési áron . . . . . . . . 1.8.4. A nettó hazai termék (NDP = Net Domestic Product) . . . . . . . . . . 1.8.5. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI = Gross National Income) . . . . . . 1.8.6. A nettó nemzeti jövedelem (NNI = Net National Income) . . . . . . . . 1.8.7. A bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (GNDI = Gross National Disposable Income) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.8. A nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (NNDI = Net National Disposable Income) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.9. A nemzeti vagyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.10. A nemzeti jólét (NEW = Net Economic Welfare) . . . . . . . . . . . 1.8.11. A gazdasági növekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8.12. A GDP-deflátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mellékletek az 1. fejezethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellenõrzõ kérdések és feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29 30 30 31 31 31 32 32 32 32 32 32 32 32 32 33 33 33 33 34 35 35

. . . . 35 . . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

2. Az állam fõ funkciói, az állam által nyújtott javak (termékek és szolgáltatások) és az irántuk megnyilvánuló kereslet jellemzõi. Az államháztartás (kormányzati szektor) fogalma, helye a nemzetgazdaság rendszerében. A közfeladatok ellátásának intézményrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1. A mai állam funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.1. Az allokációs funkció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.2. Az elosztási funkció (redisztributív szerep) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.3. A stabilizációs funkció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.4. A társadalom, a gazdaság mûködésének jogi kereteit meghatározó funkció (szabályozó szerep) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.5. Önfenntartó funkció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. Az állam által nyújtott javak és az irántuk megnyilvánuló kereslet jellemzõi . . . . 2.2.1. A szolgáltatások általános jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.2. Közjavak, magánjavak. Az állam által nyújtott szolgáltatások jellemzõi . . . 2.2.2.1. Tiszta magánjavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . .

35 35 36 37 37 38 40

. . . . .

43 44 44 44 45

. . . . . .

45 45 45 46 46 47

Tartalom

2.2.2.2. Tiszta közjavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.2.3. Vegyes javak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.2.4. A tiszta közjavak iránt megnyilvánuló kereslet jellemzõi . . . . 2.2.2.5. Közpolitikai megoldások a közjavak keresletének-kínálatának összehangolására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. Állami funkció, állami feladat versus közfeladat, közhasznú tevékenység . 2.3.1. A közfeladat, állami feladat törvényi meghatározása . . . . . . . . 2.3.2. A közhasznú szervezetekrõl szóló törvény közfeladat meghatározása 2.4. Szervezeti célszerûség a közfeladat ellátásban. A közfeladatok ellátásának intézményrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4.1. Az államháztartás rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4.2. A nonprofit szervezetek jellemzõi, típusai . . . . . . . . . . . . . . 2.4.3. Közfeladat ellátása gazdálkodó szervezeti formában . . . . . . . . 2.4.4. Egyház, egyházi jogi személy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5. Az államháztartás és a nonprofit szervezetek kapcsolatrendszere . . . . . Mellékletek a 2. fejezethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellenõrzõ kérdések, feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . 47 . . . . . . 48 . . . . . . 49 . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

49 49 49 51

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

51 52 53 58 58 58 60 61

3. A költségvetési szervek irányítási rendszere, alapítása, átalakítása, megszüntetése. A jogi, gazdasági önállóság néhány kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1. A költségvetési szerv rendszerszemléletû értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.1. A költségvetési szerv irányítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.1.1. Az irányítási folyamat célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.1.2. A külsõ irányítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.1.3. A költségvetési irányítási jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.1.4. A felügyeleti jogkör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. A költségvetési szervek alapítása, csoportosítása. Az alapító okirat . . . . . . . . . . 3.2.1. Az alapítás elõkészítése, elõterjesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2. Költségvetési szerv közös alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3. A költségvetési szervek tevékenységei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3.1. Alaptevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3.2. Vállalkozási tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4. A szakfeladatrend, a közfeladatok osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4.1. Célja, szükségessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4.2. A szakfeladatrend felépítése, jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4.3. A szakfeladatrend gyakorlati használata a gazdálkodási folyamatokban . . . . 3.5. A költségvetési szervek gazdálkodási önállósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.5.1. Az önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv . . . . . . . . . . . . . 3.5.2. Önállóan mûködõ költségvetési szerv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.6. A költségvetési szervek tevékenységének szabályozása. A szervezeti és mûködési szabályzat és más szabályzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.6.1. A költségvetési szerv szabályzatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.6.1.1. A szervezeti és mûködési szabályzat (SZMSZ) . . . . . . . . . . . . . . . 3.6.1.2. Egyéb szabályzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.7. A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.8. A költségvetési szervek, átalakítása, megszûnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.8.1. Költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.8.2. A költségvetési szerv átalakításának, megszüntetésének lehetséges okai . . . .

63 63 64 64 65 65 66 66 67 69 69 70 71 71 71 72 74 75 75 76 76 76 77 77 78 78 79 79 7


3.8.3. Az átalakítás, megszüntetés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.8.4. A megszûnés sajátosságai az önkormányzati alrendszerben . . . . . . . 3.8.4.1. Az önkormányzat átszervezésének, megszûnésének lehetõségei . . 3.8.4.2. Önkormányzati intézmény megszûnése . . . . . . . . . . . . . . . 3.8.4.3. Önkormányzati társulás megszûnésének okai . . . . . . . . . . . . 3.9. A költségvetési szervek menedzsmentje, vezetése, gazdasági szervezete . . . 3.9.1. A költségvetési szervek vezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.9.1.1. A költségvetési szerv vezetõjének feladatai, felelõssége . . . . . . . 3.9.2. A gazdasági vezetõ, a gazdasági szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . 3.9.2.1. A gazdasági vezetõ feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.9.2.2. A gazdasági vezetõ személyével szemben támasztott követelmények Mellékletek a 3. fejezethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellenõrzõ kérdések és feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

79 81 81 81 81 82 83 83 84 84 84 86 90

4. Az államháztartás költségvetésének tervezési rendszere . . . . . . . . . . . . . . . 93 4.1. Az államháztartás költségvetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 4.1.1. A központi költségvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 4.1.2. Az elkülönített állami pénzalapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 4.1.3. A társadalombiztosítás költségvetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 4.1.4. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése . . . . . . 95 4.2. A költségvetési tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 4.2.1. Nemzetközi kitekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 4.2.1.1. Tételes vagy irányszámos költségvetés tervezése . . . . . . . . . . . . . . 96 4.2.1.2. Teljesítmény költségvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 4.2.1.3. Tervezés-programozás költségvetés (Program-Planung-Budgeting System, PPBS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 4.2.1.4. Megegyezéses eredménycélokkal való vezetés (Management by Objektives, MBO) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 4.2.1.5. Nulla alapú költségvetés (Zero-Base Budgeting, ZBB) . . . . . . . . . . . 97 4.2.1.6. Politikai irányítás költségvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 4.2.2. Hazai visszatekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 4.2.2.1. A központosított állami költségvetés kezdetei . . . . . . . . . . . . . . . . 98 4.2.2.2. Az 1868–1948 közötti idõszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 4.2.2.3. Az 1948-as költségvetési reform . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4.2.2.4. 1968. Az új gazdasági mechanizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4.2.2.5. Az 1979. évi II. törvény az állami pénzügyekrõl . . . . . . . . . . . . . . . 99 4.2.2.6. Korszerûsített parlamenti típusú mérlegrendszer, 1983. . . . . . . . . . . 100 4.2.3. A gazdaságpolitika, költségvetési politika célja, eszközei . . . . . . . . . . . 100 4.2.3.1. A költségvetési politika célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 4.2.3.2. A költségvetési politika eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 4.2.3.3. A felelõs költségvetési politika alapvetõ céljai, szabályai . . . . . . . . . 103 4.2.3.3.1. Kiadási és egyenlegszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 4.2.3.3.2. A költségvetési fegyelem megtartását segítõ szabályok . . . . . . . . 104 4.2.4. A költségvetési alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 4.2.4.1. Elszámolási alapelvek a megvalósult bevételek, kiadások elszámolásakor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 4.2.4.2. Egyéb költségvetési jogi, gazdálkodási, elszámolási alapelvek . . . . . . 105 4.2.4.3. A költségvetés kiadásainak és bevételeinek osztályozási rendje (architektúrája, klasszifikációja) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 8

Tartalom

4.2.4.4. A költségvetés eljárási rendje, tervezés folyamata, szakaszai . . 4.2.4.4.1. Szakmai-szervezési feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.4.4.2. Számszaki tervezési feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.5.A költségvetési tervezés folyamatának fõbb szakaszai . . . . . . . . 4.2.5.1. Költségvetési irányelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.5.2. Az államháztartásért felelõs miniszter tájékoztatója (tervezési körirat) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.5.3. Az állami költségvetés elkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.5.3.1. Irányító szervi szempontok meghatározása a költségvetési javaslatok kidolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.5.3.2. A költségvetési szervek, a központi és fejezeti kezelésû elõirányzatok költségvetési javaslata . . . . . . . . . . . . . 4.2.5.3.3. A költségvetési javaslat egyeztetése, összesítése, megküldése 4.2.5.3.4. Az állami költségvetési törvényjavaslat-tervezet . . . . . . . 4.2.5.4. Az állami költségvetési törvényjavaslat . . . . . . . . . . . . . . 4.2.5.4.1. A költségvetési fõösszegek, az egyenleg meghatározása . . . 4.2.5.4.2. A költségvetési törvény elfogadása . . . . . . . . . . . . . . 4.2.5.4.3. A kincstári költségvetés megállapítása . . . . . . . . . . . . 4.2.5.4.4. Az elemi költségvetés elkészítése . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. A költségvetési törvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3.1. A költségvetési mérleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3.2. A központi költségvetés tartalékai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3.2.1. Tartalék a rendkívüli kormányzati intézkedések fedezetére . . . 4.3.2.2. A céltartalék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3.2.3. Egyéb tartalékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3.3. A költségvetési törvény módosítása, pótköltségvetés . . . . . . . . . Ellenõrzõ kérdések és feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A költségvetési egyenleg meghatározásának módszertani különbözõségei. A hiány finanszírozása, az államadósság kezelése . . . . . . . . . . . . . . A különbözõ statisztikai módszerekkel meghatározott egyenlegmutatók rövid áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A GFS ’86 egyenleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Elsõdleges egyenleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Korrigált egyenleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Operacionális egyenleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A maastrichti egyenleg. Az ESA’95 és az EDP-egyenleg, valamint a strukturális egyenleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1. Az ESA ’95 egyenleg meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2. A „Túlzott Hiány Eljárás” egyenlege (Excessive Deficit Procedure, EDP) . 5.3. A ciklikusan igazított strukturális egyenleg . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4. A hiány finanszírozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.5. Az adósságmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. melléklet a 2010. évi CLXIX. törvényhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

108 109 109 110 110

. . . . . 111 . . . . . 111 . . . . . 111 . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

111 112 113 113 114 114 114 114 115 116 116 116 116 117 117 118 119

. . . . . 119 . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

119 119 120 120 120

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

120 121 121 122 123 124 125

5. Az elkülönített állami pénzalapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 5.1. Az elkülönített állami pénzalapok hazai fejlõdéstörténete . . . . . . . . . . . . . . . 131 5.2. Az elkülönített állami pénzalapok mûködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 9


5.2.1. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetési javaslata . . . . . 5.2.1.1. Az alapok kincstári költségvetése . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.1.2. Az alapok elemi költségvetése . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.1.3. A költségvetési elõirányzatok megváltoztatása az alapoknál . . 5.2.2. Az alapok gazdálkodásának fõbb közös szabályai . . . . . . . . . 5.2.2.1. Az alap fizetõképességének megõrzése, a pénzügyi kockázatok kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3. Nemzeti Kulturális Alap (NKA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3.1. A Nemzeti Kulturális Alap célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3.2. A Nemzeti Kulturális Alap bevételi forrásai . . . . . . . . . . . . 5.4. A Munkaerõpiaci Alap (MPA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4.1. A Munkaerõpiaci Alap célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.4.2. A Munkaerõpiaci Alap bevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.5. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.5.1. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap célja . . . . . . . . . . . . . 5.5.2. Az alap bevételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.6. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (WMA) . 5.6.1. Az alap célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.6.2. Az alap mûködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.7. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap . . . . . . . . . . . . . . . 5.7.1. Az alap létrehozásának célja, rendeltetése . . . . . . . . . . . . . 5.7.2. Az alap bevételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.8. A Bethlen Gábor Alap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.8.1. A kedvezményezettek köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.8.2. A Bethlen Gábor Alap bevételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellenõrzõ kérdések és feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

133 134 134 134 135

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

135 136 136 137 137 137 138 138 138 138 139 139 139 139 139 140 140 140 140 141

6. A társadalombiztosítás rendszere. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai . 6.1. Az egészségügyi rendszer, az egészségbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.1. Az egézségügy sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.2. Egészségügyi ellátási modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.3. Az egészségügyi szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.3.1. Természetbeni szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.1.3.2. Az egészségbiztosítás alrendszere által nyújtott pénzbeli ellátások . 6.1.4. Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának módjai . . . . . . . . 6.1.5. Az egészségbiztosítási alap bevételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2. A nyugdíjbiztosítási rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2.1. A felosztó-kirovó rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2.2. A várományfedezeti rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2.3. A tõkefedezeti rendszerû finanszírozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3. Az állam szerepvállalása a különbözõ nyugdíjrendszerekben . . . . . . . . . . 6.3.1. A Nyugdíjbiztosítási Alap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3.1.1. Az alap célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3.1.2. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3.2. Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3.3. A nyugdíj-elõtakarékossági számla (NYESZ) . . . . . . . . . . . . . . 6.4. A társadalombiztosítás intézményrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4.1. A társadalombiztosítás tervezési rendszere . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

143 143 144 146 147 147 147 147 148 148 148 149 150 150 151 151 152 152 152 152 153

10

Tartalom

6.4.2. A társadalombiztosítási alapok pénzellátása . . . . . . . 6.4.2.1. Az elõirányzat-keret megnyitása . . . . . . . . . . . 6.4.2.2. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak számlái . 6.4.3.2. A társadalombiztosítási költségvetési szervek számlái Ellenõrzõ kérdések és feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

156 157 157 158 158 159

7. Az önkormányzati alrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.1. Az önkormányzatiság általános jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.1.1. Az önkormányzatok jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.1.2. A helyi önkormányzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.1.2.1. A helyi önkormányzatok feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.1.2.2. A megyei önkormányzatok kötelezõ feladatai . . . . . . . . . . . . . . 7.1.2.3. A fõvárosi önkormányzat fõbb feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2. Az önkormányzat szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.1. A képviselõ-testület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.2. A képviselõ-testület bizottságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.3. A polgármester, az alpolgármester . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.4. A jegyzõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.5. A képviselõ-testület hivatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.6. A feladatok ellátását, illetve az ellátás feltételeit szolgáló szervezeti formák 7.2.6.1. Az önkormányzati költségvetési szervek . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2.6.2. A önkormányzatok társulásai, a többcélú kistérségi társulás . . . . . . . 7.3. Az önkormányzatok tervezési rendszere, a hosszú távú és éves fejlesztési és pénzügyi tervek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3.1. Az önkormányzatok hosszú távú tervei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3.1.1. A területfejlesztési terv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.3.1.2. A területrendezési terv készítése és elfogadása . . . . . . . . . . . . . . 7.3.1.3. Településfejlesztés, településrendezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.4. Az önkormányzatok költségvetési tervezési rendszere . . . . . . . . . . . . . . . 7.4.1. Gazdasági program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.4.2. A költségvetés tervezésének folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.4.2.1. A költségvetési koncepció összeállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.4.2.2. A költségvetési törvény részletes információinak megismerése, feldolgozása, a költségvetési rendelet-tervezet elkészítése . . . . . . . . 7.4.2.3. A költségvetési rendelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.4.3. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata . . . . . . . . . . 7.4.4. A körjegyzõség költségvetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.4.5. A többcélú kistérségi társulás költségvetése . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.4.6. Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetése . . . . . . . . . . . . . 7.5. A helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.5.1. A költségvetési bevételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.5.2. Helyi adóbevételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.5.3. Megosztott bevételek, bírságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.5.3.1. A gépjármûadó-bevétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.5.3.2. A helyi önkormányzatokat megilletõ személyi jövedelemadó . . . . . . 7.5.3.3. A termõföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó . . . . . . 7.5.3.4. Környezetvédelmi bírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

161 161 161 162 163 164 164 165 165 165 165 165 165 167 168 168

. . . . . . . . .

169 170 170 170 170 171 171 172 172

. . . . . . . . . . . . . .

173 174 175 175 175 176 176 176 177 178 178 178 178 178 11


7.5.3.5. Szabálysértési pénz- és helyszíni bírság . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.5.3.6. Illetékbevételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.5.3.7. Egyéb adójellegû bevételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.5.3.8. Alap- és vállalkozási tevékenység bevételei és egyéb bevételek . . . . . 7.5.3.9. Átvett pénzeszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.6. Az önkormányzatok mûködésének állami támogatása . . . . . . . . . . . . . . . 7.6.1. Felhasználási kötöttség nélküli normatív állami hozzájárulás és normatív részesedésû átengedett személyi jövedelemadó . . . . . . . . . . . . . . . . 7.6.2. Felhasználási kötöttséggel járó, „megpántlikázott” normatív támogatások . 7.6.3. A többcélú kistérségi társulások támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.6.4. A helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóság támogatása . . . . . . . . . . . 7.7. Egyéb (nem normatív) felhasználási kötöttséggel járó állami támogatások . . . . . 7.7.1. A központosított elõirányzatok rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.7.2. Elõadó-mûvészeti szervezetek támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.7.3. A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatása . . . . . . . . . . . . . 7.8. A helyi önkormányzatok fejlesztési célú állami támogatásai . . . . . . . . . . . . 7.9. Az önkormányzatok likviditása, fizetõképessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.9.1. Az önkormányzati költségvetési egyensúly, a likviditás mérése és menedzselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.9.2. A likviditás menedzselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.9.3. A likviditás mérése. Likviditási mutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.9.4. A helyi önkormányzatok mûködési és felhalmozási költségvetésének egyenlege, a hiány finanszírozásának lehetõségei . . . . . . . . . . . . . . 7.9.4.1. Önkormányzati hitelkonstrukciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.9.4.1.1. A rövid lejáratú források fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.9.4.1.2. Fejlesztési, beruházási hitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.10. A helyi önkormányzatok kötvénykibocsátása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.10.1. A kötvénykibocsátás jellemzõi a hitelfelvétellel összehasonlítva . . . . . . 7.10.2. A finanszírozásban rejlõ kockázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.10.3. A finanszírozási kockázatok kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.10.3.1. Garanciavállalás az önkormányzati hitelfelvételekhez a kockázatok csökkentése érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.10.3.2. A fizetésképtelenné vált önkormányzatok és intézményeik pénzügyi helyzetének helyreállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.10.4. Önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi egyensúlya, önkormányzati biztos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.10.5. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása . . . . . . . . . . . . . 7.10.5.1. Jogi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.10.5.2. Az eljárás folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.11. Az önkormányzatok vagyongazdálkodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.11.1. Forgalomképtelen törzsvagyon a törvény erejénél fogva . . . . . . . . . . 7.11.2. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.11.3. A vagyonrendelet célja, tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.11.4. Az önkormányzati vagyongazdálkodás szervezeti megoldásai . . . . . . . 7.11.5. Az önkormányzati vagyon üzemeltetésre, kezelésre való átadása, az átadó és átvevõ jogai és kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.11.5.1. Önkormányzati vagyon üzemeltetésre átadása . . . . . . . . . . . . . 7.11.5.2. Az önkormányzati vagyon kezelésbe adása . . . . . . . . . . . . . . . 12

. . . . . .

179 179 179 179 179 180

. . . . . . . . . .

180 181 181 182 182 182 182 182 184 184

. 184 . 185 . 185 . . . . . . . .

186 187 187 188 189 189 191 193

. 194 . 194 . . . . . . . . .

195 195 196 197 198 199 199 200 201

. 201 . 201 . 201

Tartalom

7.11.5.3. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása . . . . . 7.11.5.4. A vagyonkezelõi jog megszerzése . . . . . . . . . . . . . . 7.11.5.5. A vagyonkezelõi jog megszûnése . . . . . . . . . . . . . . 7.11.6. Önkormányzati vagyon értékesítése . . . . . . . . . . . . . . . 7.11.7. Az önkormányzati intézmények önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásának feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.11.7.1. Ingatlanvagyon-kataszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.11.7.2. Az önkormányzatok vagyonkimutatása . . . . . . . . . . . Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

202 203 204 204

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

205 205 206 207

8. A költségvetési szervek gazdálkodási rendszere: a tervezés, az elõirányzatok megváltoztatása, a vertikális gazdálkodási folyamatok . . . . . . . . . . . . . 8.1. A költségvetési szervek gazdálkodásának elvi, közgazdasági alapjai . . . . . . . 8.2. A költségvetési szerv gazdálkodásával szemben támasztott általános követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.3. A tevékenység szabályozottsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.4. A költségvetési szervek gazdálkodási önállósága . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.5. A tervszerûség érvényesülése, a költségvetés-készítési kötelezettség . . . . . . . 8.6. A stratégiai tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.6.1. A stratégiai tervezés folyamata, területei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.6.2. Stratégiai menedzsment . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.6.3. Részstratégiák tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.6.4. A stratégiai tervezés módszertana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.7. Az operatív költségvetési tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.7.1. A kincstári költségvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.7.2. Elemi költségvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.7.2.1. A központi költségvetési szervek elemi költségvetése . . . . . . . . . 8.7.2.2. Az önkormányzati hivatal elemi költségvetése . . . . . . . . . . . . . 8.7.2.3. Az önkormányzati költségvetési szervek elemi költségvetése . . . . . 8.7.2.4. Az országos kisebbségi önkormányzatok elemi költségvetése . . . . . 8.7.3. A bevételek tervezése, csoportosítása az elemi költségvetésben . . . . . . 8.7.4. A költségvetési szerv mûködésének és fejlesztésének forrása . . . . . . . 8.7.4.1. Az elemi költségvetés kiadásainak tervezése közgazdasági szempont szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.7.4.2. Mûködési kiadások tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.7.4.2.1. A személyi juttatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.7.4.2.2. Munkaadókat terhelõ járulékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.7.4.2.3. Dologi kiadások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.7.4.3. Felhalmozási kiadások tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.7.4.4. Mûködési, illetve fejlesztési célra nyújtott kölcsönök . . . . . . . . . 8.7.5. A költségvetési elõirányzatok megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . 8.7.5.1. Elõirányzat-módosítás nélkül túlléphetõ elõirányzatok . . . . . . . . . 8.7.5.2. Az elõirányzatok megváltoztatásának okai, hatáskörök . . . . . . . . 8.7.5.3. Az országgyûlés elõirányzat-megáltoztatási jogköre . . . . . . . . . . 8.7.5.3.1. Elõirányzatok megváltoztatása a központi költségvetési szervnél irányító szervi hatáskörben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.7.5.3.2. Az elõirányzatok megváltoztatása a központi költségvetési szervek hatáskörében. Elõirányzat-módosítás, elõirányzat-felhasználás . .

. . 211 . . 211 . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

211 212 213 213 213 214 214 215 215 216 217 217 218 218 218 219 219 220

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

220 220 220 220 220 221 221 221 221 221 222

. . 222 . . 224 13


8.8. A gazdálkodás vertikális folyamatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.1. A kötelezettségvállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.1.1. A kötelezettségvállalás értéke, gondoskodás a fedezet rendelkezésre állásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.1.2. Az elõirányzat-felhasználási terv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.1.3. A kötelezettségvállalás idõhorizontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.1.4. Kötelezettségvállalásra jogosult személy . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.2. A kötelezettségvállalás ellenjegyzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.2.1. Ellenjegyzésre jogosult személy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.2.2. Fedezetvizsgálat a közbeszerzési eljárásoknál . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.3. Szakmai igazolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.4. Érvényesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.5. Utalványozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.6. Az utalvány ellenjegyzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.7. A kötelezettségvállalások nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.7.1. A kötelezettségvállalások bejelentési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . 8.8.8. Pénzügyi kockázatok elkerülése, mérséklése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.9. A kincstári és az önkormányzati biztos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.9.1. Kincstári biztos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.9.2. Önkormányzati biztos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.8.9.3. A költségvetési (fõ)felügyelõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Emberi erõforrás-menedzsment (EEM). A költségvetési szervek gazdálkodása a létszámmal és a személyi juttatásokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.1. A létszámtervezés jogszabályi keretei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.1.1. A létszám tervezése az elemi költségvetésben . . . . . . . . . . . . . . . . 9.1.2. Létszámcsökkentés saját hatáskörben, év közben . . . . . . . . . . . . . . . 9.2. A személyi juttatások tervezésének általános ismeretei . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.1. Egy kis történelmi kitérõ. A háború elõtti, fizetési osztályokon alapuló bérrendszer jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.2. Az illetmények nagyságára ható tényezõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.3. Illetménytörvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.4. A személyi juttatások tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.4.1. Rendszeres személyi juttatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.4.2. Nem rendszeres személyi juttatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.4.3. Külsõ személyi juttatások tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.5. A köztisztviselõk illetményrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.5.1. A köztisztviselõ rendszeres személyi juttatásai . . . . . . . . . . . . . . 9.2.5.2. Nem rendszeres személyi juttatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.6. A kormánytisztviselõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.7. A közalkalmazottak illetményrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9.2.7.1. A közalkalmazottak rendszeres személyi juttatásai . . . . . . . . . . . . Ellenõrzõ kérdések, feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

226 226 227 228 228 229 230 230 230 231 231 232 233 233 233 234 234 235 235 236 238

. . . . .

243 244 244 245 246

. . . . . . . . . . . . . .

246 246 247 247 248 248 249 249 251 253 255 255 256 259

10. A költségvetési szervek vagyongazdálkodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 10.1. A központi költségvetési szervek vagyongazdálkodásának sajátosságai . . . . . . . 261 10.2. Eszközbeszerzés, adásvételiszerzõdés-kötés (ingatlan kivételével) . . . . . . . . . 261 14

Tartalom

10.3. Ajándékozás, végrendelet révén szerzett vagyon . . . . . . . . . . . . . . . 10.4. A vagyon értékesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.5. Gazdasági társaságban tulajdonjog gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . 10.6. Vagyonkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.7. A költségvetési szervek operatív eszközgazdálkodása . . . . . . . . . . . . 10.7.1. Az eszközgazdálkodás területei, folyamatai . . . . . . . . . . . . . . 10.7.2. A költségvetési szervek készletgazdálkodása . . . . . . . . . . . . . 10.7.2.1. A készletgazdálkodás sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.7.2.2. A készletgazdálkodás folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.7.2.3. A készletek tervezése, finanszírozása, megrendelése, beszerzése, tárolása és felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.8. Gazdálkodás a tárgyi eszközökkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.8.1. A tárgyi eszközök karbantartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.8.2. A tárgyi eszközök felújítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.8.3. A feleslegessé vált tárgyi eszközök feltárása, hasznosítása . . . . . . 10.9. A költségvetési szervek beruházásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.10. A beruházási döntések gazdasági megalapozása . . . . . . . . . . . . . . Ellenõrzõ kérdések, feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. A közfeladatok finanszírozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.1. A pénzellátás általános formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2. A kincstári finanszírozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.1. A kincstári rendszer létrehozásának célja, az intézményrendszer változástörténete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.2. A Magyar Államkincstár (Kincstár) jogállása, feladatai, szervezete 11.2.3. A Kincstár ügyfelei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.3.1. Kincstári körhöz tartozó ügyfél . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2.3.2. Pénzforgalmi számlatulajdonos ügyfél . . . . . . . . . . . . . 11.3. Finanszírozási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.3.1. Intézményfinanszírozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.3.2. A normatív finanszírozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.3.3. Feladatfinanszírozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.3.4. A funkciók finanszírozásának módszere . . . . . . . . . . . . . . . 11.3.5. A GDP-arányos finanszírozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.3.6. Automatikusan túlléphetõ elõirányzatok . . . . . . . . . . . . . . . 11.3.7. A maradékelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.4. Számlavezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.4.1. A Kincstár által vezetett számlák . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.4.1.1. Számlanyitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.4.1.2. A számlák feletti rendelkezési jogosultság, az aláírási jogkör gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.4.1.3. Készpénzfelvételre jogosultak köre . . . . . . . . . . . . . . . 11.4.1.4. A pénzügyi szolgáltatások díja, jutaléka . . . . . . . . . . . . . 11.5. Fizetési rendszerek, fizetési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.5.1. Fizetési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.5.1.1. Készpénzfizetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.5.1.1.1. A készpénzforgalom korlátozása . . . . . . . . . . . . . . 11.5.1.1.2. Készpénzfizetés a kincstári körben . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

262 262 262 262 262 263 263 263 264

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

264 265 265 265 266 266 268 269

. . . . . 271 . . . . . 271 . . . . . 272 . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

272 273 273 274 274 275 275 275 276 276 276 276 277 277 277 277

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

278 278 278 278 279 279 279 280 15


11.5.2. Készpénz-helyettesítõ fizetési rendszer, kincstári kártya . . . . . . . . . . . . 11.5.3. Átutalás, átvezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.5.4. Beszedési megbízás (inkasszó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.5.4.1. A felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás . . . . . . . . . 11.5.4.2. Határidõs beszedési megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.5.5. Számlakivonat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.6. Finanszírozási technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.6.1. Nettó idõarányos finanszírozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.6.1.1. A helyi önkormányzati rendszer idõarányos finanszírozása . . . . . . 11.6.1.2. A központi alrendszerhez tartozó költségvetési szervek idõarányos finanszírozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.6.2. Az idõarányostól eltérõ (elõrehozott) intézményi finanszírozás . . . . . . 11.6.3. Az idõarányos támogatás megelõlegezése . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.6.4. A felhalmozási kiadások teljesítésfinanszírozása . . . . . . . . . . . . . 11.6.5. A feladatfinanszírozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.6.5.1. A feladatfinanszírozás körébe tartozó elõirányzatok . . . . . . . . . 11.6.5.2. A feladatot megvalósító szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.6.5.3. A feladatfinanszírozás folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.7. A feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok pénzellátása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.7.1. Az elõirányzatok közvetlen felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.7.2. Az elõirányzatok közvetett felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.7.3. A támogatási elõirányzatok felhasználásának különös szabályai . . . . . 11.7.3.1. Összehangolt felhasználás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.7.3.2. Az összehangolt elõirányzatok felhasználási folyamata . . . . . . . . 11.7.3.3. A pályázati rendszer, az Európai Unió jogának megfelelés . . . . . . 11.7.3.4. Hazai források felhasználása pályázati rendszerben . . . . . . . . . . 11.8. A helyi önkormányzatok pénzgazdálkodása, az önkormányzatok hitelintézeti és kincstári kapcsolatrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.8.1. A pénz elõrejelzése, elõirányzat-felhasználási, likviditási terv készítése . 11.8.1.1. A pénzelõrejelzés típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.8.1.2. Likviditási terv, elõirányzat-felhasználási terv készítése az önkormányzati gazdaságban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.8.2. A helyi, valamint országos kisebbségi önkormányzatok és intézményeik hitelintézeti kapcsolatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.8.3. Az önkormányzati pénzforgalom központosítása. „Kiskincstári” rendszer 11.9. A Kincstár hitelezési tevékenysége, likviditási, megelõlegezési hitel nyújtása . 11.10. A Kincstár hatósági ellenõrzési tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellenõrzõ kérdések, feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . .

. . . . . . . . .

280 281 283 283 283 284 284 284 284

. . . . . . . .

. . . . . . . .

285 285 286 286 286 286 287 287

. . . . . . . .

. . . . . . . .

290 290 291 291 291 292 294 296

. . 296 . . 297 . . 297 . . 297 . . . . .

. . . . .

298 299 299 301 302

Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305

16

Elõszó Ez a könyv az 1998-ban, majd némi átdolgozással 2002-ben a Perfekt Kiadónál megjelentetett „Államháztartási ismeretek” harmadik, ezúttal jelentõsebben átdolgozott kiadása. A jelentõsebb átdolgozást indokolttá tette a téma részben az iskolarendszeren belüli és kívüli oktatásban (felsõoktatási intézmények, mérlegképes könyvelõ és más szakképzések) kötelezõ vagy ajánlott irodalomként való használata, másrészt azok a külsõ nemzeti és nemzetközi gazdasági változások, amelyekhez a szükséges igazodás szemléletbeli és jogi változásokat hozott az államháztartás és ezen belül különösen a költségvetési szervek egymással szorosan összefüggõ jogi, pénzügyi, gazdálkodási, számviteli és ellenõrzési rendszerében is. Reményünk szerint az újabb kiadást is haszonnal forgathatják a mérlegképes könyvelõ, pénzügyi tanácsadói, okleveles könyvvizsgáló szakképzésben részt vevõk, a felsõoktatási intézmények BSc- és MSc-képzésének hallgatói. Ajánljuk a könyvet az egyes munkakörökhöz kapcsolódó kötelezõ továbbképzésben részt vevõk és más, a közszektorban dolgozó gyakorlati szakemberek, valamint mindazok számára, akik az államháztartás pénzügyei, illetõleg gazdaságtana iránt érdeklõdnek. Ezúton szeretném megköszönni a könyvet lektoráló dr. Aradi Zsoltnak azt a gondos figyelmet, segítséget, amellyel az újabb kiadás megjelenéséhez hozzájárult. Szeretnék köszönetet mondani a Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Fõiskola Karán államháztartással elmélyültebben megismerkedni vágyó hallgatóimnak, valamint a különbözõ szakképesítést adó tanfolyamok résztvevõinek a gyakorlati megoldások megvitatásáért, a legjobb gyakorlat közkinccsé tételéért, hasznos kérdéseikért, javaslataikért. Köszönöm Vári Imréné Áginak a statisztika gyûjtését, szerkesztését, rajzolását. Budapest, 2010 augusztusában

Koháriné dr. Papp Edit

Néhány tudnivaló a könyv használatához Az államháztartás bonyolult összefüggésrendszere megkívánta a könyv céljainak leginkább megfelelõ szerkezeti felépítés követését. Legjobb szándékunk ellenére sem véljük úgy, hogy ezen a „minden összefügg mindennel” témában meg lehet az optimális szerkezeti tagozódást találni, legfeljebb a lehetõ legkedvezõbb megoldás látszik elérhetõnek. A kiadvány célja 1. Áttekintést adni az államháztartás jogi és statisztikai fogalmi rendszerérõl, feladatairól, helyérõl és szerepérõl a nemzetgazdaságban. 2. Bemutatni a közfeladatok tervezési, elszámolási rendszerét, intézményeit, középpontba állítva a költségvetési szerveket és különbözõ típusait. Példákkal szemléltetve rámutatni az 17


egyes formák alapításának, átalakításának, megszüntetésének, legfõképpen tervezési, gazdálkodási, pénzellátási, ellenõrzési folyamatainak azonosságaira és különbségeire. Fontos terület a költségvetési és a nem költségvetési formában közfeladatot ellátó szervezetek, pl. alapítványok, társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok, egyházak és egyházi intézmények közötti jogi, finanszírozási, és ellenõrzési kapcsolatrendszer is. 3. Összefoglalni ágazati példák segítségével a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásának hogyanját. Szerkezeti felépítés A könyv fejezetekbõl áll. A fejezetek két jól elkülönülõ részre tagozódnak. Az elsõ rész az átadni kívánt ismereteket tartalmazza, a második rész ellenõrzõ kérdéseket, feladatokat tartalmaz. Az elsõ fejezetben az államháztartás fogalmát, a nemzetgazdaságban betöltött helyét, hozzájárulását a nemzetgazdaság teljesítményéhez, általános jellemzõit, struktúráját tisztázzuk az Európai Számlák Rendszere (ESA ’95) és az azt követõ hazai statisztikai rendszer és a jogrendszer szerint. A második fejezet témája az állami funkciók, az állam által nyújtott javak és az irántuk megnyilvánuló kereslet jellemzõi. A fejezet nagyító alá veszi a közfeladat fogalmát, a közfeladatot ellátó vagy arra lehetõséggel rendelkezõ intézmények jogi kereteit, kapcsolatrendszerét. A harmadik fejezet a közfeladat-ellátás meghatározó szervezeti formáját, a költségvetési szerveket és azok csoportosítását írja le; az alapítás, a mûködés, az átalakítás, megszûnés jogi és szervezeti kereteit, az azonosságokat és a különbségeket. Bemutatja a költségvetési szervek és irányító/felügyeleti szervük kapcsolatrendszerét, a jogi és szervezeti önállóság lehetõségeit és korlátjait. A negyedik fejezet az állami költségvetés tervezési rendszerével foglalkozik. Az ellátandó feladatok sajátosságaiból kiindulva végigkíséri a tervezés célját, a tervezés alapelveit, az általános követelményeket, a költségvetési tervezés folyamatát, egyes szakaszait, a tervezési feladatokat, módszereket, a feladatok határidejét, a tervezés információs rendszerét, a tervezés eredményének dokumentálását. Az ötödik és hatodik fejezetek az elkülönített állami pénzalapok, illetve a társadalombiztosítás részrendszerek feladatait, tervezési, szervezeti, gazdálkodási sajátosságait, a nemzetgazdaság többi szereplõjéhez fûzõdõ kapcsolatrendszerét tartalmazza. A hetedik fejezet a helyi önkormányzatok tervezési, szervezeti, gazdálkodási sajátosságaival foglalkozik. Rávilágít az önkormányzati alrendszer és a központi alrendszer, valamint a nemzetgazdaság többi szereplõjével való önkormányzati együttmûködés sajátosságaira. A nyolcadik, kilencedik és tizedik fejezet a költségvetési szervek tervezési és gazdálkodási rendszerét részletezi. A téma kifejtésekor a szerzõ választ keres arra a kérdésre, hogy miben nyilvánul meg és meddig terjed az egyes költségvetési szervek gazdasági és gazdálkodási önállósága, kockázatviselõ képessége. A kérdés végigvonul a költségvetési szervek tervezési, elõirányzat-felhasználási és elõirányzat-változtatási, az emberierõforrás-menedzsment, a készletgazdálkodás, az eszközgazdálkodás folyamatainak áttekintésén, a külsõ és belsõ irányítás, végrehajtás kapcsolatrendszerének megvilágításán. A téma fejezetekre való elkülönítését oktatás-módszertani szempontok indokolták. A gyakorlatban jellemzõen együtt, egymással összefonódva vagy párhuzamosan jelenik meg a tervezés, a szakmai és a pénzügyi végrehajtás, az analitikus és fõkönyvi nyilvántartás, a beszámolás, a belsõ kontroll és mindezek informatikai hátterének biztosítása, valamint a különbözõ döntés-elõkészítést, végrehajtást, ellenõrzést szolgáló elemzési módszerek alkalmazása. 18

10. A költségvetési szervek vagyongazdálkodása Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon a közérdeket szolgálja, a jövõ generációinak érdekeire is tekintettel a természeti erõforrások megóvását, a társadalom, a gazdaság mûködését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását. A vagyon a közfeladatok ellátásának tárgyi feltétele. A magyar állam és az önkormányzatok tulajdonában lévõ vagyon a nemzeti vagyon, amelyrõl az alaptörvény, a sarkalatos törvények és más jogszabályok rendelkeznek. A vagyonnal felelõsen, törvényesen, tervszerûen, átláthatóan, nyilvánosan kell gazdálkodni. A vagyonfelhasználásnak indokoltnak és ellenõrizhetõnek kell lennie. A törvények és más jogszabályok betartása a folyamat valamennyi szakaszában, valamennyi szereplõ számára kötelezõ. A magyar állam nevében az állami vagyon feletti tulajdonosi és felügyeleti jogot a kijelölt miniszter az erre a célra létrehozott szervezetek útján gyakorolja.1 10.1. A központi költségvetési szervek vagyongazdálkodásának sajátosságai A központi költségvetési szerv önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékû jogot a magyar állam javára szerez meg.2 Törvény ettõl eltérõen is rendelkezhet. A központi költségvetési szerv köteles a rábízott állami vagyonnal rendeltetésszerûen gazdálkodni, annak állagát, értékét megõrizni, védeni, lehetõség szerint a vagyon értékét növelni. E cél elérését szolgáló gazdasági eseményeket, azok kiadásait és finanszírozási forrásait az irányító szerv döntése alapján a költségvetési szervnek az elemi költségvetésében meg kell terveznie. A központi költségvetési szerv a mûködéséhez szükséges állami vagyon összetételét és mértékét az állami vagyon használatát biztosító szerzõdés megkötése elõtt, illetve folyamatosan közli a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-vel, amely az igényeket – az állam teherbíró képességéhez igazodva – a társadalmi szükségletek, a célszerûség és a gazdaságosság szempontjai figyelembevételével elégíti ki. 10.2. Eszközbeszerzés, adásvételiszerzõdés-kötés (ingatlan kivételével) Központi költségvetési szerv a mûködéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (mûszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet megvásárlására – ingatlan kivételével – adásvételi szerzõdést köthet. A szerzõdés megkötésével a dolog a Magyar Állam tulaj1 Nemzeti fejlesztési miniszter a magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank útján 2 Vtv. 2. § (2) bek.

261


donába, és az adott központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelõi jog ilyen esetben vagyonkezelési szerzõdés nélkül, a Vtv. alapján jön létre. 10.3. Ajándékozás, végrendelet révén szerzett vagyon A költségvetési szerv lehet ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettje. Ebben az esetben az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. az adott költségvetési szervvel köt nem visszterhes vagyonkezelési szerzõdést. Ha a késõbbiekben a költségvetési szerv értékesíti ezt a vagyontárgyat, az értékesítésbõl származó bevétel a kedvezményezett központi költségvetési szervet illeti meg. 10.4. A vagyon értékesítése A vagyonkezelõ központi költségvetési szervek az ingatlanok kivételével a mûködésükhöz már nem szükséges, a Számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (mûszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet értékesítésére önállóan jogosultak, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt – 2011-ben 25 millió Ft-ot – nem haladja meg. 10.5. Gazdasági társaságban tulajdonjog gyakorlása Központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat törvény, illetve az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter rendelete vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezlõ Zrt.-vel kötött szerzõdés alapján gyakorolhat. Az állami vagyon átadásának, elidegenítésének feltétele, hogy felhasználása indokoltan a közérdeket szolgálja, és törvényes, ellenõrizhetõ legyen. 10.6. Vagyonkezelés A központi költségvetési szerv vagyonkezelõje a feladataihoz rendelkezésre bocsátott állami vagyonnak. A vagyonkezelési szerzõdés tartalmazza a vagyongazdálkodás folyamatában a költségvetési szerv érvényesíthetõ jogait és teljesítendõ kötelezettségeit. 10.7. A költségvetési szervek operatív eszközgazdálkodása A költségvetési szervek eszközeit számviteli kategóriaként két nagy csoportra osztjuk: befektetett eszközökre és forgóeszközökre. A befektetett eszközökhöz soroljuk azokat az eszközöket, amelyek egy évet meghaladóan szolgálják a költségvetési szerv tevékenységét. Befektetett eszköznek minõsülnek az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre, koncesszióba adott eszközök. Forgóeszközök közé soroljuk a készleteket, a követeléseket, az értékpapírokat, a pénzeszközöket és az aktív pénzügyi elszámolásokat. Az eszközökhöz befektetési és finanszírozási döntések kapcsolódnak. A befektetési döntések an262

10. A költségvetési szervek vagyongazdálkodása

nak eldöntésére irányulnak, hogy a szervezetnek céljai elérése érdekében milyen élettartamú, azaz hosszú, vagy rövid lejáratú eszközökre van szüksége. A finanszírozási döntések célja, hogy a befektetési döntéseket milyen és mennyi pénzügyi forrásból képes az intézmény megvalósítani. Mind a két fajta döntést a feladatellátás függvényében, a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség mérlegelésével szükséges meghozni, illetve az irányító szervnél kezdeményezni. 10.7.1. Az eszközgazdálkodás területei, folyamatai Az eszközgazdálkodás idõben és térben lezajló folyamatával, annak szakaszaival, szereplõivel és azok kapcsolatrendszerével jellemezhetõ. Jellemezhetõ továbbá az információáramlással, a dokumentálás rendjével, a támasztott szabályszerûségi, gazdaságossági és hatékonysági követelményekkel. Ez mind azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv elérje kitûzött stratégiai és operatív céljait. 10.7.2. A költségvetési szervek készletgazdálkodása A költségvetési intézmények mûködésének elengedhetetlen feltétele, hogy a feladataik ellátásához, valamint a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges készletek kellõ idõben, megfelelõ mennyiségben, minõségben és összetételében rendelkezésre álljanak. A készletgazdálkodás ezt a célt szolgálja 10.7.2.1. A készletgazdálkodás sajátosságai A költségvetési szerveknél a készletgazdálkodást befolyásolja a közfeladat-ellátási kötelezettség, a készenléti jelleg, a rendkívül sokszínû alaptevékenység, a vállalkozási tevékenység folytatásának lehetõsége is. Ezekrõl már korábban volt szó. A felhasznált készletek igen széles köre, speciális jellege, a készletfelhasználási normák kialakítását is nehezíti, számos helyen lehetetlenné teszi. A készletek mennyiségi alakulását tekintve éppen ezért nincsenek szigorú megkötések, azonban a készletek nagyságát szinte automatikusan korlátozzák a költségvetési gazdálkodási rendszerbõl adódó sajátosságok, nevezetesen, hogy a költségvetési szervek milyen forrásokból tudják készletkiadásukat finanszírozni. A készletekre vonatkozó rövid távú befektetési döntések ezért egyben finanszírozási döntések is. A döntéseknél sajátosságként kell még figyelembe venni, hogy nehezen ellenõrizhetõ a készletek, elsõsorban az anyagok hatékony, rendeltetésszerû felhasználása. Miután a költségvetési szervek alapvetõen nem anyagi jellegû szolgáltatásokat nyújtanak, az anyagok felhasználásával nem keletezik tárgyiasult új termék, így egyes esetekben nem kísérhetõ pontosan figyelemmel a célnak megfelelõ, optimális mennyiségû anyagfelhasználás. Az anyagfelhasználást ezért azokon a területeken, ahol ez egyáltalán lehetséges, kialakított normák segítségével célszerû optimális szinten tartani. A legfontosabb alapelv tehát az intézmény célszerû mûködéséhez szükséges készletek olyan mértéke, ami a pénzügyi keretek és a szakmai igények összehangolásán alapszik.

263


10.7.2.2. A készletgazdálkodás folyamata A készletgazdálkodás folyamata, feladatai a következõkben foglalhatók össze: • a készletek tervezése, az intézmény sajátosságainak megfelelõen felhasználási és készletezési normák kialakítása, • az igények felmérése normák és tapasztalati adatok alapján, azok jogosságának elbírálása, ennek alapján beszerzési tervek készítése, • piackutatás a gazdaságosabb beszerzés érdekében, • a közbeszerzési rendszer, a központosított közbeszerzés eredményes alkalmazása, • a készletek beszerzése, átvétele, tárolása a nyilvántartási rend kialakítása és azok naprakész vezetése, • az anyag- és egyéb készletigénylés belsõ rendjének kialakítása, • anyagok, eszközök felhasználásának ellenõrzése, a gazdaságtalanul felhasználó munkahelyek feltárása, készletfelhasználási tevékenységük figyelemmel kísérése, • az elhasználódott készletek selejtezése, a feleslegessé vált készletek feltárása és hasznosítása. 10.7.2.3. A készletek tervezése, finanszírozása, megrendelése, beszerzése, tárolása és felhasználása Az elemi költségvetésben a készletkiadásokat a dologi kiadások között kell megtervezni, az átlátható részletezettségû szerkezeti rendnek megfelelõen, pl. élelmiszer-beszerzés, gyógyszerés vegyszerbeszerzés. Meg kell tervezni a készletek finanszírozási forrásait is. A készleteket finanszírozhatja központi költségvetési és önkormányzati támogatás, támogatás értékû bevétel, átvett pénzeszközök, alaptevékenységbõl és vállalkozási tevékenységbõl származó bevételek, elõzõ év(ek)ben keletkezett vagy átvett maradványok, tartalékok, pályázaton elnyert pénzeszközök, a helyi önkormányzati alrendszerben mûködési célú bankhitel, kötvénykibocsátás. A készletek megrendelésénél, beszerzésénél a közbeszerzésekre vonatkozó elõírásokat kell figyelembe venni és betartani. Ezek az elõírások már a készletféleségek beszerzésének teljes folyamatát befolyásolják. A megrendelés mennyiségére, gyakoriságára természetesen kihatással van a készlet fizikai jellemzõje, a költségvetési szerv raktározási lehetõsége (raktárral rendelkezik, vagy sem), a szállítás lehetséges gyakorisága (az utánpótlási idõ), az árak várható alakulása. A készletek rendeltetésszerû felhasználása akkor biztosított, ha a tervezési és beszerzési folyamatban lehetõvé vált, hogy a felmerülõ igények kielégítéséhez szükséges készlet megfelelõ minõségben, megfelelõ mennyiségben, megfelelõ állapotban, a megfelelõ helyen, a megfelelõ módon, a megfelelõ idõben rendelkezésre álljon. Ellenkezõ esetben számolni kell a készlethiányból fakadó veszteséggel, a feladat ellátásának veszélyeztetésével, esetleges meghiúsulásával. A készletek helyes tárolására a költségvetési gazdálkodásban különösen sok figyelmet kell fordítani. Gondoljunk például az egészségügyben használatos gyógyszerekre, eszközökre, élelmezési anyagokra, környezetszennyezõ vegyszerekre. Az optimális készletszint meghatározásához jól alkalmazható módszer a költség-haszon elemzés.

264


10. 8. Gazdálkodás a tárgyi eszközökkel A tárgyieszköz-gazdálkodás a meglévõ eszközök karbantartását, felújítását, szükség szerint a rendelkezésre álló kapacitás bõvítését, rendeltetésének megváltoztatást, új eszköz beszerzését vagy építését jelenti. 10.8.1. A tárgyi eszközök karbantartása A karbantartás célja a használatban lévõ tárgyi eszközök mindennapos, folyamatos és zavartalan mûködésének biztosítása, a mûszaki állapot fenntartása, karbantartása. Ide értjük a tervszerû, megelõzõ karbantartást, a hosszabb idõszakonként, de azért rendszeresen visszatérõ nagyjavítást és mindazon javítási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerû használat érdekében el kell végezni, vagyis amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. Legkedvezõbb a tervszerû megelõzõ karbantartás (TMK) rendszere a karbantartási cikluson alapul. Karbantartási ciklusnak nevezzük a tárgyi eszköz használatba vétele és elsõ általános javítása, illetve két általános javítása között eltelt idõt naptári napokban, vagy üzemórákban kifejezve. A karbantartási szükségletet lehet általános javítás, közepes javítás, szerkezeti vizsgálat, pontossági vizsgálat. A karbantartási szükséglet az eszközök mûszaki paraméterei, használati ideje és az igénybevétel körülményei határozzák meg. Például egy általános iskolai tantermet gyakrabban kell festeni. A karbantartást az intézmény megvalósíthatja saját szervezettel, vagy vásárolt szolgáltatásként. Saját kivitelezés esetén a karbantartás kiadásait az elemi költségvetésben a kiadás közgazdasági jellege szerint kell megtervezni, például a karbantartók személyi juttatásait és járulékait, a karbantartási anyagokat, eszközöket, alkatrészeket, szerszámokat, tisztítószereket a dologi kiadásokon belül az egyéb készletbeszerzések között, a karbantartáshoz vásárolt tárgyi eszközöket a felhalmozási kiadások intézményi beruházásai között. Az idegen kivitelezõvel végzett karbantartási munkák ellenértékét a dologi kiadások szolgáltatási kiadásain belül megtervezni és elszámolni. A karbantartás pénzügyi forrásai: költségvetési és önkormányzati mûködési célú támogatás, támogatásértékû bevétel, pályázaton elnyert pénzeszköz, az alap-és vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel, tartalékok, átvett pénzeszközök. A helyi önkormányzati alrendszerben a képviselõ-testület döntése alapján mûködési célú bankhitel, kötvénykibocsátás 10.8.2. A tárgyi eszközök felújítása A költségvetési szervek felújítási elõirányzatának tervezése és felhasználása történhet az irányító/felügyeleti szerv hatáskörében vagy intézményi saját hatáskörben.A döntéstõl függõen az elõirányzat az irányító szerv vagy a költségvetési szerv elem költségvetésében jelenik meg. A felújítás a tárgyi eszköz bruttó értékéhez képest számottevõ ráfordítást igényel. A számviteli törvény felújításnak nevezi és a tárgyi eszközök értékét, élettartamát növelõ tételként veszi számításba, az eszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) helyreállítását szolgáló munkálatokat és azok ráfordításait. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett, oly mértékben elhasználódott, szerkezeti elemei oly mértékben elöregedtek, hogy így már veszélyezteti a rendeltetésszerû használatot. (Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy idõben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától!) A költségvetési szervnek célszerû hosszabb távra a karbantartási tervekkel összehangolt felújítási tervet is készítenie. 265


A felújítást végezhetõ saját szervezettel, illetve idegen kivitelezõvel, szerzõdésbe adással. Idegen kivitelezés esetén az elemi költségvetésben a felhalmozási kiadások között a szerzõdésnek megfelelõ értékben kell megtervezni a felújítást, elkülönítve az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek felújítását és a kapcsolódó elõzetesen felszámított áfát. Saját kivitelezés esetén az elemi költségvetésben a felújítási kiadásokat a megfelelõ tételeken tervezzük meg, például személyi juttatások, közterhek, anyagok vásárlása, a felújításhoz szükséges tárgyi eszközök vásárlása. A felújítás finanszírozási forrásai fõ szabály szerint felhalmozási bevételek költségvetési és önkormányzati felhalmozási célú támogatás, pályázaton elnyert pénzeszköz, EU-s támogatás, saját felhalmozási bevétel, tartalékok, átvett pénzeszközök. A helyi és helyi kisebbségi önkormányzati alrendszerben a képviselõ-testület döntése alapján bankhitel felvételével, kötvény kibocsátással is finanszírozható a felújítás. 10.8.3. A feleslegessé vált tárgyi eszközök feltárása, hasznosítása A költségvetési szerveknél is az eszközgazdálkodás fontos területe a feleslegessé vált eszközök idõben való feltárása és az eszközök hasznosítása. Az eszközök feleslegessé válhatnak intézményi és szervezeti egység szinten. Ez utóbbi esetben intézményen belüli átcsoportosítással más szervezeti egységeknél szûk keresztmetszetek oldhatók fel, az eszköz további használata biztosítható. A feleslegessé válás oka: • az eszköz használata iránti igény megszûnt, vagy jelentõsen lecsökkent, kihasználatlan kapacitások keletkeznek, amely kihasználásra nincs belsõ lehetõség vagy piaci kereslet, • mûszakilag elavult, veszélyezteti a feladat megfelelõ minõségû ellátását, • olyan mértékben meghibásodott, megrongálódott, hogy javítása, felújítása gazdaságtalan az új eszköz beszerzéséhez képest, • hiányzik az eszköz üzemeltetésére alkalmasan kiképzett személyzet, pénzügyi forrás. A felsorolt esetekben az intézmény vezetõinek az eszköz hasznosításának módjáról gazdasági elemzéssel alátámasztott pénzügyi döntéseket kell hozniuk vagy kezdeményezniük az arra jogosultnál. Ezek a döntések az eszköz mûszaki állapota, a piaci lehetõségek függvényében irányulhatnak a a tárgyi eszköz értékesítésére, a kapacitás fokozott kihasználása érdekében vállalkozási, illetve kapacitás kihasználást fokozó alaptevékenység végzésére, az eszköz lízingbe adására, bérbeadására, üzemeltetésre átadásra. Végsõ esetben sor kerülhet az eszköz selejtezésére, megsemmisítésére is. 10.9. A költségvetési szervek beruházásai Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történõ elõállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerû használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az elõkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt és a biztosítást is). Beruházásnak tekintendõ a meglévõ tárgyi eszköz bõvítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítõképességének közvetlen növelését eredményezõ tevékenység is, az elõzõekben felsorolt, hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. A beruházás mûszaki-gazdasági tevékenység. A beruházás – pénzügyi oldalról – a pénzügyi fedezet elõteremtése és felhasználása a beruházási döntés megvalósítása érdekében. A beruházási döntések hosszú távon befolyásolják a költ266


ségvetési szerv tevékenységét. A beruházások az innováció fõ hordozói és a szolgáltatás mennyiségi, minõségi bõvítésének alapvetõ feltételei. A beruházások csoportosítása: Indíték szerint: • pótló (ex post) és • bõvítõ (ex ante) beruházások; Kivitelezés szerint: • idegen, megbízás vagy megrendelés útján, • saját kivitelezésben megvalósuló beruházások; Anyagi-mûszaki összetétel szerint: • építésre, építésszerelésre, • gépre, gépi felszerelésre, • berendezésre, • jármûre vonatkozó és • egyéb beruházások. Döntési és finanszírozási jogkör szerint: • központi, • intézményi, • önkormányzati. A finanszírozás forrásai és a döntési jogkörök szerint központi, önkormányzati és intézményi beruházásokat különböztetünk meg. A központi költségvetési szervek a központi beruházásokat elemi költségvetésükben – a kettõs tervezés elkerülése érdekében – nem tervezhetik meg. A tervezett kiadások az irányító/felügyeleti szerv költségvetésében jelennek meg. A központi beruházásokat az Országgyûlés a költségvetési törvényben hagyja jóvá.3 a) Központi beruházás aa) A beruházások elõkészítésére és megvalósítására, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb felhalmozási kiadásokra (ide értve az immateriális javakkal kapcsolatos kiadásokat is) szolgáló, a központi költségvetésben a fejezeti kezelésû elõirányzatok között Beruházás alcímen megtervezett elõirányzat, melynek célját az irányító szerv jelöli meg az ágazati fejlesztési koncepciókkal összhangban. ab) A központi költségvetésben a fejezeti kezelésû elõirányzatok vagy az intézményi címen a felhalmozási kiadások között tervezett lakásépítés, lakástámogatás elõirányzata, pl. a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó testületek esetében. A központi beruházások finanszírozása a kincstári rendszerben feladatfinanszírozás formában valósul meg. Ennek lényegét, folyamatát, szereplõit a közfeladatok pénzellátása fejezet írja le. b) Intézményi beruházás Az intézményi beruházások célját, anyagi-mûszaki összetételét a költségvetési szerv vezetõje határozza meg. Ezeket a beruházásokat a költségvetési szervek felhalmozási bevételekbõl, így saját forrásból, költségvetési támogatásból, támogatás értékû bevételbõl, átvett pénzeszközbõl vagy pályázaton elnyert, e célra felhasználható forrásokból valósítják meg. Az elemi költségvetésükben ezeket a beruházásokat a felhalmozási kiadások között a költségvetési szervek eszközcsoportonként megtervezik.

3 Ámr. 2. § 18. pont

267


A tervezéskor fegyelembe kell venni azt a jogszabályi korlátot, hogy meglévõ tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhetõ be új tárgyi eszköz, ha a meglévõ nulláig leíródott vagy megsemmisült, ha rendeltetésszerû használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy üzemeltetése gazdaságtalan. Figyelembe kell venni a vagyontörvény és a közbeszerzési és más, például mûemlékvédelmi törvény elõírásait is. 10.10. A beruházási döntések gazdasági megalapozása A beruházási döntések megalapozásánál figyelemmel kell lenni a költségvetési feladatok sajátosságaira, a haszon mérésénél az ár hiányából fakadó nehézségekre. A beruházások elõkészítésénél többféle kritériumrendszert alkalmazhatunk. Az egyik a beruházások idõbeli sorrendjének felállítása a beruházás fontossága, sürgõssége alapján: Azonnal esedékes Egészségügyi és biztonsági okokból azonnal szükséges, a projekt a polgárokra vagy vagyonra irányuló veszélyt hárít el, illetve a projektet más projektek elõtt kell megvalósítani, meghatározott idõtartam alatt. Szükséges Magasabb kormányzati szint vagy helyi jogszabályok által elõírt projektek, illetve korábban jóváhagyott megállapodások, tevékenységek vagy projektek megvalósítása. Kívánatos A projekt növeli a hatékonyságot, fenntartja a szolgáltatások színvonalát, gazdasági elõnnyel jár, illetve új/javított szolgáltatás nyújtását teszi lehetõvé. Halasztható A projekt elhalasztható egy késõbbi idõszakra, ha szükséges. Forrás: Közösségi pénzügyek. Aula Kiadó, 2000

Egy másik döntéshozatalt segítõ módszer a következõ szempontok szerint vizsgálja a beruházásokat: • Milyen hatást gyakorol a mûködési és fenntartási költségekre? • Milyen források állnak hozzá rendelkezésre vagy szerezhetõk meg központi és fejezeti döntések eredményeként? • Milyen a beruházás egészségügyi hatása, mennyire növeli a feladatellátás biztonságát? • Hogyan illeszkedik az ország, a régió, a város vagy az adott költségvetési szerv elfogadott terveihez, céljaihoz? A következõ módszer a magasabb prioritástól az alacsonyabb felé haladva rangsorolja a beruházásokat: • A bõvítések vagy építések a személyi vagy vagyoni biztonság érdekét szolgálják-e? Például az árvízkárosultak számára új lakások építése, a környezet helyreállítása. • A folyamatban lévõ projektek befejezése. • Nagyobb felújítások, bõvítések a meglévõ létesítmények jobb kihasználására, például új épületrész egy kórház, felsõoktatási intézmény területén. • Új létesítmények a zsúfoltság csökkentésére vagy az elavult létesítmények kiváltására, például új kórházi szárnyépület. • Új létesítmények a növekvõ igények kielégítésére, például új iskolaépület. • Új létesítmények a különbözõ programok feltételeinek javítására, például tornacsarnok. • Új létesítmények az új programokhoz vagy szolgáltatásokhoz, például okmányirodák. Nézzük meg, konkrétan melyek azok a kérdések, melyekre feltétlenül választ kell kapnunk, és milyen módszereket alkalmazhatunk a beruházások elõkészítése, megvalósítása során: A rendelkezésre álló kapacitások és az igények összhangjának vizsgálata, annak eldöntése, hogy szükség van-e beruházásra. Meg lehet-e oldani a feladatokat, teljesíteni az elérendõ célt átszervezéssel, közös üzemeltetéssel, kiszervezéssel? 268


A beruházások gazdaságosságának vizsgálatára jó módszer az értékelemzés és a költség–haszon elemzés. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a beruházás milyen naturáliákban és pénzben kifejezhetõ eredményt hoz létre. A költségvetési szervek beruházásainál az elért eredményt a feladatteljesítés minõségi és mennyiségi javulásával mérhetjük, amely mennyiségileg a várható vagy elért többletbevétellel és kiadás-megtakarítással, egységnyi beruházási ráfordításra esõ kibocsátás-növekedéssel ragadható meg. A számításoknál használhatunk statikus és dinamikus mutatókat. A leggyakrabban alkalmazott statikus mutatók: • a megtérülési idõ, • a beruházás átlagos jövedelmezõsége, • a beruházási pénzeszközök forgási sebessége. Az 50 milliárd forint nettó jelenértéket elérõ vagy azt meghaladó értékû, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerzõdések megkötése elõtt – ha törvény másként nem rendelkezik – a kormánynak az Országgyûlés felhatalmazását kell kérnie. Az Országgyûlésnek be kell mutatni a szerzõdés fõbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését. Ha a nettó jelenértéken 50 milliárd forintot elérõ vagy azt meghaladó értékû, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerzõdések megkötéséhez közbeszerzési eljárást, koncessziós pályázati eljárást vagy más versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, az Országgyûlés elõzetes felhatalmazását az eljárás megkezdéséhez (a pályázat kiírásához) a kormánynak kell kérnie.4 A nettó jelenérték megállapításánál szükséges diszkontálásra vonatkozó számítások módszertanát, valamint az alkalmazandó diszkonttényezõ mértékét a kormány állapítja meg. Ellenõrzõ kérdések, feladatok 1. Milyen összetevõi vannak az államháztartás vagyonának? 2. Tanulmányozza a környezetvédelemrõl szóló törvényt! Milyen vagyonelemeket sorol állami, illetve önkormányzati vagyonkörbe? 3. Melyik miniszter látja el az állami vagyon felügyeletét? 4. Milyen kapcsolódás van a Vagyontörvény és a Költségvetési törvény között? 5. Mi a készletgazdálkodás célja? 6. Milyen források finanszírozzák a készletbeszerzéseket? 7. Mely elõirányzato(ko)n tervezzük meg az elemi kötségvetésben a karbantartásokat, ha saját kivitelezésben, illetve ha idegen kivitelezésben végezzük? 8. Milyen források állnak rendelkezésre a felújítások, beruházások fnanszírozásához? 9. Mit nevezünk központi beruházásnak? 10. Mit nevezünk intézményi beruházásnak? 11. Módosíthatók-e a karbantartás eredeti elõirányzatai, és mely szervezet hatáskörében? 12. Miért fontos a beruházások megfelelõ elõkészítése, és milyen módszerek állnak ehhez rendelkezésre? 13. Tanulmányozza az www.mnvzrt.hu honlapon az Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. szervezeti felépítését és feladatait!

4 Áht. 22. § (1)–(3) bek.

269

Tartalom. Elõszó...17 Néhány tudnivaló a könyv használatához...17 A kiadvány célja...17 Szerkezeti felépítés...18

Recommend Documents