A gazdaság szerkezeti vázlata

3. lecke

Hogyan működik a piac? A piacelemzés alapfogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai piacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák és alkalmazások.

A gazdaság szerkezeti vázlata HÁZTARTÁS

VÁLLALAT

HÁZTARTÁS ÁLLAM HÁZTARTÁS

VÁLLALAT

VÁLLALAT

VÁLLALAT

HÁZTARTÁS HÁZTARTÁS

VÁLLALAT Koppány Krisztián, SZE

Kapcsolódás az előző előadáshoz • a közgazdaságtan központi kérdései: termelési teljesítmény és jólét – munkamegosztás, specializáció → növekvő termelési hatékonyság – kölcsönösen előnyös cserék → növekvő társadalmi jólét • „A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy a társadalmak miként használják a szűkös erőforrásokat értékes termékek előállítására, és hogyan osztják el ezeket a társadalom tagjai között.” (SamuelsonNordhaus) • hol és hogyan történik az elosztás? Koppány Krisztián, SZE

1

Gazdasági intézmények funkciói, gazdasági rendszerek • a gazdasági intézmények alapfunkciói – a gazdasági egységek összekapcsolása (integrációs formák) – a gazdasági egységek tevékenységének szabályozása (koordinációs mechanizmusok)

• integrációs formák – reciprocitás – redisztribúció – árucsere

• koordinációs mechanizmusok – – – –

bürokratikus koordináció agresszív koordináció etikai koordináció piaci koordináció

• gazdasági rendszerek – tiszta piacgazdaság – központosított tervgazdaság – vegyes gazdaság

Koppány Krisztián, SZE

2

A piacelemzés alapfogalmai • a piac fogalma • termékek, szolgáltatások, termelési tényezők • ár (munkabér, kamat, járadék) • a csereügylet szereplői és jellemzői – az eladó és a vevő (mindkét fél szükséges!) – tipikus értéklánc: gyártó (vállalat) → nagykereskedő → kiskereskedő → végső fogyasztó – vállalat → vállalat; háztartás → háztartás – ki kezdeményez? Koppány Krisztián, SZE

használt autó piac.xls

3

A piac modellje: MarshallMarshall-kereszt Price Supply

Alfred Marshall (1842-1924)

Demand Quantity Koppány Krisztián, SZE

Alapvető keresletelemzési módszerek a gyakorlatban • kit érdekel a kereslet alakulása? • piackutatás, kérdőíves felmérések • a piackutatási eredmények prezentációja Ár (Ft)

Keresett mennyiség (db) 0 2 300 5 000 7 800 10 000 12 000 14 000

Piaci ár (Ft) 15 000 12 000 10 000 7 000 5 000 2 000 0

15000 12000 10000

0

2300

5000

14000

Keresett mennyiség (db)

Az elméleti keresleti görbe és egy kis elemi matematika… p 10000

7800 ?

• a legegyszerűbb egyváltozós függvénykapcsolat p  10000  5Q • a lineáris keresleti görbe formulájának 5Q  10000  p meghatározása Q D  2000  0,2 p • az inverz görbe ábrázolása, a tengelymetszetek meghatározása a D piaci telítődési pont lineáris keresleti görbe képlete alapján

piaci rezervációs ár

?

1260

2000

Q


4

A piaci kínálati görbe p S p2 p1 pmin

Q1

Q

Q2


A piac egyensúlyi helyzete p prez

S

p1 pe p2 pmin

D QS

QD

Qe

S D QQ

Qmax

Q


A piac „megtisztulása” P

P S

S

túlkínálat

D

túlkereslet Q

D Q

STABIL EGYENSÚLY Koppány Krisztián, SZE

5

Egy illusztratív számpélda • kitalált példa: kisvárosi piac, tojás • a keresleti függvény QD  12000  8000 • a kínálati függvény

QS  250p  2pi

p ph

• a tojás ára a hipermarketekben és a takarmány ára adottság (exogén változók) ph  20

pi  2125 Koppány Krisztián, SZE

Q D  12000  8000

p  12000  400 p 20

400 p  12000  Q p  30 

1 Q 400

QS  250 p  2  2125  250 p  4250 250 p  Q  4250 p

1 Q  17 250 Koppány Krisztián, SZE

Kapcsolódó feladatok • rajzolja fel az inverz keresleti és kínálati görbét! • határozza meg és ábrázolja a piac állapotát – ha az ár 28 Ft/db, – illetve ha az ár 20 Ft/db!


6

p  28 Q D  12000  400  28  800 QS  250  28  4250  2750 QS  Q D p  20 Q D  12000  400  20  4000 QS  250  20  4250  750 QD  QS Koppány Krisztián, SZE

Kapcsolódó feladatok (folytatás) • határozza meg a piaci Q D  QS egyensúlyi árat és 12000  400 p  250 p  4250 mennyiséget! 16250  650 p pe  25 Q e  2000

• hogyan befolyásolja a keresleti és kínálati viszonyokat, ha a hipermarketekben a tojás ára megduplázódik, a takarmány ára pedig 2000 Ft-tal nő? • rajzolja fel az új helyzetnek megfelelő keresleti és kínálati görbét! • határozza meg az új egyensúlyi árat és mennyiséget! Koppány Krisztián, SZE

p

A feladat megoldása

60

S’

pe’ = 45

S

33 30 pe = 25

D’

17

D 2000

3000

12000

Q

7

Hogyan működnek és mire valók a közgazdasági modellek? • a lényeges összefüggések megragadása, egyszerűsítés • építőelemek – endogén változók – exogén változók – feltevések

• magyarázó- és előrejelző-képesség

A piacmodell alkalmazásai p

A LED televíziók piaca

p

S

A kukoricapiac egy aszályos évben

S’

S’

S

p0 p1

p1 p0 D

D

Q 0 Q1

p

Q 1 Q0

Q

Ingatlanpiac tanévkezdéskor

p

S

p1 p0

Q

Egy ruházati termék kimegy a divatból

S

p0 p1 D’ D Q0 Q1

D’ Q

Q1 Q0

D Q

8

A piaci ármechanizmus gazdaságszervező ereje • az erőforrások hatékony felhasználása a maximális jólét biztosítása, a szükségletek legteljesebb kielégítése érdekében (Adam Smith és a „láthatatlan kéz”) • a termelés és az igények összehangolása, az árak szerepe a terv- és a piacgazdaságban • a Marshall-keresztek és a TLH összekapcsolása • az ármechanizmus működési zavarai, inflációs bizonytalanság • államilag szabályozott árak és piacok (a „látható kéz”) http://www.open.edu/openlearn/society/politics-policy-people/economics/60-secondadventures-economics-the-invisible-hand


Keresletelemzés rugalmassági mutatókkal A rugalmassági mutatókról általában. A kereslet árrugalmassága. A középponti formula. Az árrugalmasság és az árbevétel kapcsolata. A kereslet jövedelem- és keresztárrugalmassága.

Kereslet--rugalmassági mutatók Kereslet • a rugalmassági vagy elaszticitási mutató általános alakja

 A,B 

A% B%

• B változó egy százalékos változásának hatására hány százalékkal változott A változó (átlagosan)? • kereslet-rugalmassági mutatók – a kereslet árrugalmassága – a kereslet jövedelemrugalmassága – a kereslet kereszt-árrugalmassága Koppány Krisztián, SZE

9

A kereslet árrugalmassága kereslet százalékos változása ár százalékos változása

p 

p

p 180

180

160

160

140

140

E

120

120

F

100

E

F

100

80

80

60

60

40

40 20

20 0

Q 0

25

50

75

100

125

150

175

200

225

p  1

0 0

25

50

75

100

125

p  1

150

175

200

225

Q


A középponti formula és az ívrugalmasság Q p  Q0  Q1 p0  p1 2 2 Q p   Q0  Q1 p0  p1

p 

p p0 (p0+p1)/2

p  p1 Q p0  p1 Q   0   Q0  Q1 p p Q0  Q1

p1

D

Q0

Q1

Q

(Q0+ Q1)/2

Figyelem! A továbbiakban a keresletrugalmassági mutatók mindegyikét mindig középponti formulával számoljuk! Koppány Krisztián, SZE

Példa: a benzin iránti kereslet árrugalmassági mutatója • Egy benzinkúton a benzin árának 408 Ft-ról 400 Ft-ra való csökkentése következtében a naponta átlagosan értékesített mennyiség 21600 literről 21910 literre növekedett! – Határozza meg a benzin iránti kereslet árrugalmassági mutatóját! Értelmezze a kapott eredményt! – Hogyan változik a kút árbevétele az árcsökkentés következtében?


10

Árrugalmasság és árbevétel • az összbevétel (TR, Total Revenue) az ár (p) és az eladott mennyiség (Q) szorzata • árrugalmas kereslet – az ár bizonyos arányú csökkentése ennél nagyobb arányú keresletnövekedést eredményez, nő a összbevétel – az ár bizonyos arányú növelése ennél nagyobb arányú keresletcsökkenést eredményez, csökken az összbevétel

• árrugalmatlan kereslet – az ár bizonyos arányú csökkentése ennél kisebb arányú keresletnövekedést eredményez, csökken a összbevétel – az ár bizonyos arányú növelése ennél kisebb arányú keresletcsökkenést eredményez, nő az összbevétel


A kereslet jövedelemrugalmassága • a jövedelemrugalmasság középponti formulája (figyelem: hiba tk. 75. oldalán, a 3.3. képletben nem ez szerepel!)

I 

Q I0  I1  I Q0  Q1

• a termékek tipizálása a jövedelem-rugalmassági mutató értéke alapján – normáljószág 0   I  1 – inferior jószág  I  0 – szuperior jószág

I  1 Koppány Krisztián, SZE

Példa: a tömegközlekedés iránti kereslet jövedelemrugalmassága • Egy alkalmazott előző munkahelyén nettó 120 ezer Ft-ot keresett. Munkába minden nap autóbusszal járt, így havonta 40-szer vette igénybe a tömegközlekedést. • Nemrég munkahelyet váltott, új helyén 150 ezer Ft-ot keres. Heti két alkalommal autóval jár dolgozni, busszal csak havonta 24-szer utazik. – Határozza meg a tömegközlekedés iránti kereslet jövedelemrugalmasságát a fenti gazdasági szereplő esetében? – Milyen kategóriába sorolható a tömegközlekedés példában szereplő alkalmazott számára a kapott jövedelemrugalmassági érték alapján? Koppány Krisztián, SZE

11

A kereslet keresztkereszt-árrugalmassága • a kereszt-árrugalmasság középponti formulája

 x ,p  y

0 1 Qx py  py  0 py Qx  Qx1

• a kereszt-árrugalmassági mutató utal a két termék egymáshoz való viszonyára – helyettesítő  x ,p  0 y – kiegészítő  x ,p  0 y – független  x,p  0 y Koppány Krisztián, SZE

Példa: a hamburger és a melegszendvics kereszt--árrugalmassága kereszt • Az egyetemi büfében a hamburger ára 400 Ft, a melegszendvicsé 370 Ft. A napi forgalom hamburgerből 40 db, melegszendvicsből 120. • Szeptember utolsó hetében a büfé a hamburgerre akciót hirdet, az árat 350 Ft-ra csökkenti. Ennek következtében a hamburgerből származó napi bevétel 3250 Ft-tal nő, a melegszendvics eladott mennyisége pedig 110 db-ra csökken. – Számítások nélkül állapítsa meg, hogy árrugalmasnak mondható-e a hamburger kereslete? – Határozza meg pontosan a hamburger árrugalmassági mutatóját! – Mekkora melegszendvics hamburger árára vonatkozó rugalmassági mutatója? Milyen a két termék viszonya? Koppány Krisztián, SZE

12

A gazdaság szerkezeti vázlata

Recommend Documents