E-Controlling
E-Controlling Szakmai folyóirat
XV. évfolyam 11. szám | 2015. november
Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. október 25.
Tartalom Tartalom 1 Költségfelosztás módszertana az Activity Based Costing keretében 6 Adósarok: bevallási nyilatkozat, ajánlat és cégek minősítése Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő
Költségfelosztás módszertana az Activity Based Costing keretében A kérdés megvitatásához szükség van feltenni a legfontosabb, de ugyanakkor a legegyszerűbb kérdést: mi okozza a költségeket? A termékek és szolgáltatások előállítása nyilvánvalóan a költségek felmerülését jelenti. A költségkalkulációk során sokszor háttérbe szorul a kiszolgáló egységek költségeinek vizsgálata, elemzése. A számvitelnek, illetve a menedzsmentnek meg kell találni azokat a költségdrivereket, amelyek segítségével hozzárendelhetjük az egyes tevékenységekhez. A lenti feladatban három módszer kerül bemutatásra, amelyek elgondolkodtatják az embert.
E-Controlling Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában!
In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1
Az ABC rendszerében alapvetően három cso- költségokozót felváltani az időtartam alapportba sorolhatjuk az alkalmazhatóságuk sze- ján meghatározható költségokozókra. Áltarint a költségokozókat: lánosságban megállapítható, hogy az időtartam költségokozó pontosabb, ugyanakkor 1. tranzakciós költségokozók; költségesebb eszköz. A additív költségek 2. időtartam szerinti költségokozók, felmerülése okaként lehet meghatározni az 3. az intenzitás (közvetlen ráterhelés) időtartam becslésére vonatkozó eljárásokat. költségokozója. A tranzakciós költségokozónál csak a gyakoriságot kell ismerni, ami azonban informáciA tranzakciós költségokozók a gyakorisá- óként rendelkezésre kell állnia. Gyakran előgot helyezik előtérbe a tevékenységek vizs- fordul, hogy az időtartam becslésére az output gálatakor. Akkor alkalmazható elsősorban, összetettségének fokát alkalmazza. A becslés amikor minden output szignifikánsan hason- alapja, hogy az összetettségi fok szignifikánló mértékű keresletet támaszt az adott tevé- san befolyásolja a ráfordított idő nagyságát. kenység iránt. A tranzakciós költségokozó a A két költségokozó közötti választás alapjául legolcsóbb eszköz, legkisebb költséggel meg- szolgálhat a költség-haszon elve, ami szerint valósítható költségokozó. Mindez maga után mérlegelni kell, hogy az adott költségokozó vonja az olcsóságból eredő klasszikus véleke- melletti választás milyen jellegű gazdasági hadést: a legpontatlanabb is eszköz egyben. E szonnal kecsegtet. költségokozó feltételezi, hogy minden egyes végrehajtott tevékenységhez ugyanolyan A harmadik költségokozó az intenzitás típumértékű inputra van szükség, tehát azonos sú költségokozó, amely során a felhasznált időt vesz igénybe. Tehát teljes mértékben erőforrások költségeit azonnal leosztják az homogén módon kezeli az egyes tényezőket. adott tevékenység végrehajtásakor. Az intenSok esetben azonnal alkalmazható eszközről zitás alapú költségokozók a legpontosabbak, van szó, hiszen olyan tevékenységek esetében, ugyanakkor azonban a legdrágább eszközahol az egyes költségviselők által felhasznált ként jelennek meg. Használatuk csak indoerőforrások között nincs szignifikáns külön- kolt esetben célszerű, olyankor, amikor a tebözet, célszerű a tranzakciós költségokozót vékenység elvégzéséhez szükséges erőforrások választani. Ha az egyes mennyiségek között drágák, továbbá a felhasznált mennyiségek jelentős különbség határozható meg, akkor minden egyes alkalommal különbözőek. pontosabb és költségesebb költségokozót kell A tranzakciós és időtartam, valamint az inválasztani. tenzitás típusú költségokozók közül elvileg Az időtartam szerinti költségokozó az adott minden tevékenység esetében lehet választani. tevékenység elvégzéséhez szükséges időmeny- Egy létező termék innovációs tevékenységéről nyiséget veszi alapul. Az előzővel szemben szóló dokumentum készítése esetében a köakkor célszerű alkalmazni, ha az egyes tevé- vetkező költségtényezők határozhatók meg: kenységekhez szükséges időmennyiségek szig• a műszaki változtatásokhoz kapcsolhanifikánsan eltérnek egymástól. A tranzakciós tó dokumentáció előállításának költséköltségek használata az egyszerű termékeknél ge – tranzakciós költségokozó; költségtúltervezést okoz az egalitáriánus néze• a műszaki változtatásokra fordított te miatt, míg a bonyolult, szakmai igényességű időmennyiség (pl.: mérnöki órák) – outputok esetében éppen alultervezést jelent. időtartam típusú költségokozó; A torzítás elkerülése végett célszerű így ezt a 2
• a műszaki változtatás során felhasznált tényleges erőforrásköltségek – intenzitás típusú költségokozó. Az értékesítési tevékenység, mint másik fontos területe az ABC rendszernek, a következőképp írható fel: • egy vásárló költsége, feltételezve az egyedekhez kapcsolt költségek azonosságát – tranzakciós költségokozó; • az adott vevőre fordított értékesítési idő, amely feltételezi az egységnyi óra költség azonosságát – időtartam típusú költségokozó; • az adott vásárlóhoz kapcsolható valós költség – intenzív típusú költségokozó. A költségokozót úgy kell megválasztani, hogy az megfeleljen az egyes tevékenységhez rendelt költséghierarchia szintjének. Ha nem körültekintően történik ennek meghatározása, akkor gyakran vezethet a termékekhez, vevőkhöz rendelet költségek torzulásához. Megnevezés Közvetlen költségek Terület, m2 Alkalmazottak száma, fő Közvetlen munkaóra Gépóra
Szolgáltatási részleg Felszerelés Személyzet Management € 126 000 € 24 000 3 000 9 000 20
30
Termelési részleg Öntés
Kidolgozás
Összesen
€ 100 000 15 000
€ 160 000 3 000
€ 410 000 30 000
80
320
450
2 100 30 000
10 000 5 400
12 100 35 400
1. Direkt módszer (Direct method) A közvetlen felosztás esetében a módszer azt feltételezi, hogy az egyes szolgáltató részlegek csak közvetlenül a bevételt generáló termelő részlegre kerül felosztásra. • A felszerelés management költségeinek felosztása Az igénybe vett terület alapján = 15 000 + 3 000 = 18 000 m3 Az Öntési tevékenységre való felosztás = (15 000 / 18 000) * 126 000 = 105 000 € A Kidolgozási tevékenységre való felosztás = (3 000 / 18 000) * 126 000 = 21 000 € • A Személyzet költségének felosztása A személyzet létszáma alapján = 80 + 320 = 400 fő Az Öntési tevékenységre való felosztás = (80 / 400) * 24 000 = 4 800 € A Kidolgozási tevékenységre való felosztás = (320 / 400) * 24 000 = 19 200 € Megnevezés Közvetlen költségek Felosztott felszerelési költség
Termelési részleg, € Öntés Kidolgozás 100 000 160 000 105 000 21 000
Összesen, € 260 000 126 000 3
Felosztott személyzeti költség Összesen
4 800 209 800
19 200 200 200
24 000 410 000
2. Lépcsőzetes módszer (Step-down method) A módszer elutasítja azt, hogy az általános költségeket csak a termelő részlegekre lehetne felosztani. A módszer azt feltételezi, hogy más szolgáltatás igénybe vevőre is fel lehet osztani. A szolgáltatásnyújtóknál rangsort kell állítani az igénybevétel alapján. • 1. lépés: a felszerelés management költségeinek felosztása A terület alapján való felosztás = 9 000 + 15 000 + 3 000 = 27 000 m2 Személyzet igénybevétele = (9 000 / 27 000) * 126 000 = 42 000 € Az Öntési tevékenységre való felosztás = (15 000 / 27 000) * 126 000 = 70 000 € A Kidolgozási tevékenységre való felosztás = (3 000 / 27 000) * 126 000 = 14 000 € • 2. lépés: a személyzet költségeinek felosztása A felosztás előtti költség = 24 000 + 42 000 = 66 000 € Az Öntési tevékenységre való felosztás = (80 / 400) * 66 000 = 13 200 € A Kidolgozási tevékenységre való felosztás = (320 / 400) * 66 000 = 52 800 €
Megnevezés Közvetlen költségek, a felosztás előtt 1. lépés Felszerelés management 2. lépés Felszerelés management Összesen
Szolgáltatási részleg FelszereSzemélylés Manazet gement
Termelési részleg Öntés
Kidolgozás
Összesen
126 000
24 000
100 000
160 000
410 000
- 126 000
42 000
70 000
14 000
0
- 66 000
13 200
52 800
0
0
183 200
226 800
410 000
0
3. Reciprok módszer (Reciprocal Allocation Mehtod) A módszer az előző eljárásokkal szemben az egyes szolgáltatási részlegek közötti együttműködés is lehetséges, amelyet a költségfelosztásnál érvényesítni lehet. Az előző módszerek vagy kizárták ennek a lehetőségét vagy pedig a sorrendből adódóan csak egyirányú folyamat lehetséges. A megoldáshoz szükség van felírni egy egyenletrendszert: 1. FM = 126 000 + (20 / 420) * P = 126 000 + 0,0476 P 2. P = 24 000 + (9 000 / 27 000) * FM = 24 000 + 0,3333 FM A két ismeretlenes egyetlenrendszer megoldása: Behelyettesítés: FM = 126 000 + 0,0476 * [24 000 + 0,3333 FM] FM = 126 000 + 1 142 + 0,0158 FM 4
0,9842 FM = 127 142 FM = 129 183 P = 24 000 + 0,3333 * 129 183 P = 24 000 + 43 057 P = 67 057 • 1. lépés: a felszerelés management költségeinek felosztása A terület alapján való felosztás = 9 000 + 15 000 + 3 000 = 27 000 m2 Személyzet igénybevétele = (9 000 / 27 000) * 129 183 = 43 061 € Az Öntési tevékenységre való felosztás = (15 000 / 27 000) * 129 183 = 71 768 € A Kidolgozási tevékenységre való felosztás = (3 000 / 27 000) * 129 183 = 14 354 € • 2. lépés: a személyzet költségeinek felosztása A felszerelés managementre való felosztás = (20 / 420) * 67 057 = 3 193 € Az Öntési tevékenységre való felosztás = (80 / 420) * 67 057 = 12 773 € A Kidolgozási tevékenységre való felosztás = (320 / 420) * 67 057 = 51 091 € Megnevezés Közvetlen költségek, a felosztás előtt 1. lépés Felszerelés management 2. lépés Felszerelés management Összesen
Szolgáltatási részleg Felszerelés Személyzet Management
Termelési részleg Öntés
Kidolgozás
Összesen
126 000
24 000
100 000
160 000
410 000
- 129 183
43 061
71 768
14 354
0
3 193
- 67 057
12 773
51 091
0
10*
4*
184 541
225 445
410 000
* kerekítési különbözet A megoldásokat összehasonlítva három módszer háromfajta eredményt hozott. Felmerül a kérdés, hogy melyik a legjobb megoldás? A válasz nem egyszerű! A három megoldást vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a Step-down módszer biztosítja az átlagos értéket. A Személyzet számára nyújtott szolgáltatások elgondolkodtatóvá teszik a menedzsert, hogy a direkt felosztás esetében teljesen hiányzó érték, a terület függvényében a termelési egységnél jelenik meg. Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a személyi jellegű költségek területarányosan lennének felosztva, szerencsésebb inkább a munkaerő létszámához hozzárendelni.
5
A felosztási módszerek összefoglalása Megnevezés Közvetlen költség Felosztott felszerelési költség Felosztott személyzeti költség Összesen
Szolgáltatási részleg Step-down Reciprok Direkt
Termelési részleg Direkt Step-down Reciprok
100 000
100 000
100 000
160 000
160 000
160 000
105 000
70 000
71 768
21 000
14 000
14 354
4 800
13 200
12 733
19 200
52 800
51 091
209 800
183 200
184 541
200 200
226 800
225 445
Adósarok: bevallási nyilatkozat, ajánlat és cégek minősítése A Kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint 2016. 01. 01-jei hatállyal bevezetni kívánt bevallási nyilatkozat már a 2015. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában nyújt egy új bevallási lehetőséget azon adózók számára, akik ennek választását adóévet követő év január 31-ig a munkáltatójukhoz megtett nyilatkozat útján jelezték, és • az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett, belföldön adóköteles jövedelmet szereztek, ide nem értve a kamatjövedelmet, az osztalékból és árfolyamnyereségből származó, és a vállalkozásból kivont jövedelmet, az 1 millió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, valamint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt, és • az adó, adóelőleg megállapítása során tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot nem számolt el, és • a jövedelméből, illetve az adóelőleg meg6
•
•
állapításánál adóalap, illetve adókedvezményt nem érvényesített, és az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem adott, és emellett más okból sem köteles adóbevallását az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtani.
Az Adózás rendjéről szóló törvény módosítása szerint bevallási nyilatkozattal kapcsolatban a munkáltatóknak a bevallási nyilatkozatot választó magánszemélyről az adóévet követő január hónap 08’-as számú járulékbevallásban február 12-ig adatot kell szolgáltatnia a NAV részére. A törvényjavaslat értelmében e bevallásban megjelölt magánszemélyek adóját az adóhatóság adóévet követő május 20-ig állapítaná meg, amennyiben a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján a magánszemély a fent említett választási feltételek mindegyikének megfelel. Az adóhatóság az adó megállapításáról a magánszemélyt csak abban az esetben értesítené, amennyiben feltárja, hogy az adó, adóelőleg összegét a munkáltató nem a jogszabályban meghatározottak szerint állapította meg és
vonta le, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez. Az értesítés e különbözetről hozott adóhatósági határozat útján valósulna meg.
Bevallási ajánlat A 2015 októberében módosító javaslatok másik része – a bevallási ajánlattal kapcsolatos rendelkezéseik – 2017. január 1-jei hatállyal kötelezően előírnák a NAV számára, hogy az adóév utolsó napján ügyfélkapuval vagy személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező adózó részére adóévet követő év március 15. napjától bevallási ajánlatot készítésen, illetve elektronikus úton megküldjön. Az adóhatóság első ízben – a fentiekben kifejtett bevallási nyilatkozathoz képest egy évvel később – a 2016. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában lenne kötelezett a bevallási ajánlattételre. A törvényjavaslat az ajánlat megtételének további feltételeként rögzíti, hogy a NAV a fent említett adózói körből csak azon magánszemélyek számára készítené el, akik: • az adóévben nem kértek munkáltató adó megállapítást, vagy azt a munkáltató nem vállalta, vagy • nem tettek bevallási nyilatkozatot, vagy • nem minősülnek sem egyéni vállalkozónak, sem mezőgazdasági őstermelőnek. Az érintett adózói körnek adóévet követő május 20-ig lesz lehetősége arra, hogy az adóhatóság által megküldött, illetve - amennyiben az abban foglalt adatokkal nem ért egyet és emiatt az ajánlat adatait javítja, vagy kiegészíti- a javított vagy kiegészített ajánlatát elfogadja. Amennyiben az ajánlat elfogadására ezen időpontig nem kerül sor, az adózónak az adóhatóság közreműködése nélkül kell eleget tennie a bevallási kötelezettségének.
A bevallási ajánlatban elfogadott adót, adóévet követő év május 20-ig kell megfizetnie. Visszatérítendő adó esetén az adóhatóság az ajánlat elfogadásától számított 30 napon belül lenne köteles az adózónak járó pénzösszeg kiutalására.
Cégek besorolása A 2015 októberében benyújtott törvényjavaslat szerint 2016 I. negyedévétől 3 kategóriába sorolják a cégeket. Lesznek • megbízható, • átlagos, • kockázatos társaságok. A megbízható kategória elég szűk körre fog vonatkozni, amelyekre a következő jellemzőket lehet megállapítani: a) legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül, b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének 3%át meghaladó adókülönbözetet, c) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását, d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, e) a negyedév első napján nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással, f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a adószám-felfüggesztés hatálya alatt, g) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószám-törlés hatálya alatt, h) a tárgyévet megelőző két évben ese7
dékessé vált mulasztási bírságot kettőnél több alkalommal nem szabott ki terhére az állami adóhatóság, i) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és j) nem minősül kockázatos adózónak.
Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfaregisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll: a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján, b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján, c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.
Nem alkalmazható azokra az adózókra, akik az ellenőrzést akadályozó módon nem tesznek eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés 180 napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére. A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított Az átlagos kategória lényege, hogy ide sorol- 1 évig áll fenn. ják majd a nem megbízható és nem kockázatos cégeket.
E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
8
E-Controlling XV. évfolyam, tizenegyedik szám, 2015. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
