I
I
OO
I
BANYÁsZATı
És KOHÁsZATı LAPOK
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
Tartalom: BARTOS ANDRÁS -
Kıss TAMÁS TAMÁS JÓZSEF: Diagnosztikai módszereken alapuló állapotvizsgálat
Alapította: PÉCH ANTAL l868-ban
a nagynyomású szénhidrogén-szállító távvezetékeken ........................................... ..
3
DÖMÖTÖR FERENC JOHN S. SOH RE: Turbógépek hibafeltárása rezgésdiagnosztikai
. 1 8 92.
0
ezzkõzõkkeı .................................................................................................................... I ÕÓ MIKA GYÖRGY: Alternatív motorhajtó anyagok ................................................. ..
(Š
*`\~ If'
*Í
*A "Y<4Lb
DÖMÖTÖR FERENC: A gëpáıızpoz-figyeıéz fejıõdëzı ırzınyzı ..............................._ I IO CSATH BÉLA: A vándorgyűlések története ............................................................ .. Q I 3 Személyi hírek ................................................................................................................ ._ Q Q I Egyetemi hírek ................................................................... ..
I I ,Q
Egyesületi hírek ............................................................................................................ _. 1 I 3 Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja
Szakosztályi hírek ............................................................................................................ 2 I 2 lparági hírek ............................................................................ ..
Hungarian journal of Mining
and Metallurgy OIL AND GAS Ungarische Zeitschrift für Bergund Hüttenwesen
ERDÖL UND ERDGAS
II2
Hazai hírek ................................................................................................. .. I ,IQ 1 2 3 Könyvismertetés ......................................................................................._.
QQ3
Meghívó ............................................................................................................................ A Magyar Innovációs Kamara I993-as célkitűzései ................................................ .. Külföldi hírek ................................................................................................................................. ..
.................. IQQ, 205, 109, IIŐ, III, 214-, BIII Szerkesztőség: l027 Budapest, Fő utca 68. 4l2. sz. Telefon: 20| -8083 Felelős szerkesztő: Kassai Lajos Kiadja: Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Műszaki Információs Irodája Felelős kiadó: Schmidt György ügyvezető igazgató
A LAP KıADAsÁT A MAGYAR OLAJEs GÁZıPARı RÉSZVÉNYTÁRSASÁG _ TÁMOGAUA
A kiadó címe: l027 Budapest, Fő u. 68. Levélcím: |37l Budapest, Pf.: 453. Telefon: 20|-8083, 20|-20| I/273, 665 Telefax: 20|-7056 Megjelenik havonta. Belső tájékoztatásra készül, kereskedelmi forgalomba nem kerül. HU ISSN 0572-6034 Készült: Vörösmarty Nyomda RL, 8000 Székesfehérvár lrányi Dániel u. 6. Felelős vezető: Papp Károly elnök-igazgató I344236
A SZÁM SZERZÖI: BARTOS ANDRÁS okl. villamosmérnök, üzemvezetõ (Magyar Olajés Gázipari Részvénytársaság, GOV Siófok): CSATH BÉLA okl. bányamérnök; DÖMÖTÖR FERENC dn, (SKF Svéd Golyóscsapágy Részvénytársaság, Budapest): _|OHN S. SOHRE okl. mérnök; KISS TAMÁS okl. villamosmérnök, üzemcsoport-vezető (Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság, GOV Siófok): MIKA GYÖRGY okl. gépészmérnök (Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság, Bp.); TAMÁS IOZSEF okl. gépészmérnök, osztályvezető (Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság, GOV Siófok).
Bányászati és Kohászati Lapok
A gzerkesztësért felelős:
KASSAI LAJOS (a szerkesztöbizottság elnöke)
E;3@@g./M Ű
Sze rkcszlöbizottságz
ES LRCODI LI DDCGQT/A\7Á
ALMÁSJ MIKLÓS; BÁNDJ JÓZSEF; BARTHA LÁSZLÓ af.. BENKÓ ZOLTÁN af.: CSABA JÓZSEF ar. (sze-fm-.zıõ); CSÁKÓ DENES az; CSERI TJVADAR (szerkeszıõız FALUCSKAI LAJOS; HOZNEK ısTvÁNz JELıNEKTAMÁsNEz KELEMEN JÓZSEF; KURTI ATTILA; MATıNG BÉLA af.. MEJDL ANTAL; NÉMETH EDE af.: ÓNÓDJ TTBOR: ÓSZ ÁRPÁD; PÁPAY JÓZSEF az; PATAKJ NÁNDOR af.: RÁCZ DÁNLEL az; SCHALL ISTVÁN af.: SZEGESI KÁROLY (zzefKe§zıõ)ı TAKÁCS GÁBOR af.zTÓTH JÁNOS af.zvÓRÓS LÁSZLÓ
AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET lapja
26. (ı2õ.) ëvf.
7. szám
Diagnosztikai módszereken alapuló állapotvizsgálat a nagynyomású szénhidrogénszállító távvezetékeken
ı993. janus
8ARTosANDRAe Kıss JÓZSEFTAMÁS JÓZSEF
ETO: 622.69 |.4:622.652:620.l 9 A csővezetékek belső, ún. intelligens görénnyel történő vizsgálata az Egyesült Államokban az l970-es években, hazánkban I989-től vált gyakorlattá. A csővezetékek passzív szigetelését minősítő és a hibahelyeket kimutatni is képes eljárások is ezzel párhuzamosan fejlődtek. Cikkünk áttekinti a vizsgálatok eredményeit, összeveti a mérési módszereket, ismerteti az eredmények értékelésének leggyakrabban használatos módszerét, valamint felvázolja a komplex információs rendszer egy lehetséges megvalósulási módját.
A gáz- és olajszállító csővezeték-rendszerrel kapcsolattos környezeti, veszélyeztetési és ellátásbiztonsági elvárások szükségessé teszik azt, hogy a vezeték állapotával kapcsolatos információk az üzemeltető rendelkezésére álljanak. Mivel a csővezeték nyomvonali szakaszának meghibásodása döntően befolyásolja az üzemeltetési körülményeket és költségeket, így érthető, hogy a figyelem e hibák elkerülésére irányult. Meghibásodási adatok elemzése Az igényelt információk és az alkalmazandó vizsgálati módszerek meghatározása elött szükségessé vált a hibák okainak elemzése. Az AGA számára készített jelentés az l984 és L990 közötti időszakban vizsgálja a kereken 500 000 km hosszúságú vezetékrendszert. Az adott időszakban a meghibásodások 40%-át külső erőhatás okozta, 2l %-át korrózió, l6%-át kivitelezési vagy anyaghiba, a 23%-ot kitevő lyukadások nem sorolhatók egyik kategóriába sem. ( I. ábra) Hasonló megállapítást tesz egy másik, csak gázszállitó vezetékekkel foglalkozó vizsgálat is. [2]. A 400 000 km-t meghaladó hosszúságú vizsgált csővezeték-rendszeren l985 és l99l között bekövetkezett l726 meghibásodás zömét külső erőhatás okozta, míg a lyukadásokhoz vezető másik legfontosabb ok itt is a korrózió. ,---/ / .Í;Í;.,.,.,.,.;.,L1_,.,.;.;.,.;.;.;.;.;.,.;.:_1.;.;.;.z.z.,.».14.;.,.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.
`
Ezektől némiképpen eltérő képet mutat a hazai nagynyomású csővezeték-rendszer A meghibásodásokhoz vezető második ok ebben az esetben is a korrózió, de a külső erőhatás csak a harmadik ebben a sorban, mert a legtöbb meghibásodás kivitelezési, gyártási okokra vezethető vissza. (2. ábra) Mivel mind a külső erő okozta, mind pedig a gyártásból-kivitelezésből eredő meghibásodások csak korlátozott mértékben és rendkívül költséges módon mutathatók ki utólagos vizsgálati módszerekkel, ezért természetes, hogy az érdeklődés a korróziós hibahelyek észlelésére irányult. Az Egyesült Államok vezetékrendszerén, melyre a fenti elemzés is vonatkozik, az üzemeltetők nyomáspróbával igyekeztek meggyőződni csöveik üzembiztos állapotáról. Ez a módszer amellett, hogy rendkívül drága (hiszen a közvetlen költségeken kívül figyelembe kell venni a sorozatos javítási, szállításkiesési költségeket is), csak erősen korlátozott információt nyújt a csővezetékről, annak pillanatnyi és még inkább jövőbeli állapotáról. A hazai gyakorlatban az időszakos felülvizsgálat terjedt el, melynek során a vezeték meghatározott pontjait feltárjuk és megvizsgáljuk. Ez a módszer még a nyomáspróbánál is kevesebb információt nyújt, hiszen csak néhány pontról szolgáltat adatot, maga a vizsgálat pedig károsítja a csővezeték ép és sértetlen szakaszait is. Egyes szakemberek véleménye szerint ez a módszer amellett, hogy rossz hatásfokú, még veszélyes is, hiszen a biztonságra vonatkozó megalapozatlan döntésekhez vezet. [3]. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a csővezetéket üzemeltető szervezetek érdeklődése a korszerű, megbízható információkat szolgáltató mérési és vizsgálati módszerek felé irányult. A vizsgálati eljárások két nagy csoportra oszthatók. - belső vizsgálatok, melyek révén mérhetővé válik a csőfal - ~ vastagságának változása; - _ '"` ülsővizsgálatok, melyek a cső szigetelését mérik. f';."
/.T4
rr*
3.:'
f
*_
'~./Í
g Kão „Q
äi
~\j;.j_.` ;ç,`-\\$\(~O-\<. ._
J
\ı -U*
\\ `Z-
`\
"
..< \"~.\
LH
_?
/3} „' >'\
,.,._.,.,.1.1.,.Q.;.,.,.,.,.,.;.,.,.;.,.,.,.;.,
Ő?
'»\(')\`>
*(\) Y
..af:í.`IfŠ-Í
“
__
,
W
F
ES FOLDGAZ 26. (í2õ.) évfolyam Z szám, 1993. janus
Csõvczctéki hibák megoszlása az USA-ban (1984-1990) i
Egyéb
\ -'4'-Í
ýı
J.Í
4Š__, '
_ _
T_
_ __
LT
_
*T
'F
_ _
Korrozıo _
__ ˇ .D
_
\ \
`\
4 I ..._ ' '
_
_ ,H
_
ˇ
__
i
n
_í__
1 "ı
_
1 I
„I
__
7
_
7
7
_ı_.
Kivilelezési hiba
ı
Í
~
ăgñ
ı`. . „
,
,_
--
.. ` „ _ -
.
A . . . -. _ _ ` ..- .mz*.1a-_`--~..,-_---f.-.:--SJ `.~=._.v. ˇ
ˇ
\
L ıı
`-
'
" ' zifiı
-'..
Anyaghjba
Külsõ erőhatás
I. ábra
Csővezetéki meghibásodások Magyarországon (1986-1991) 1
Egwb ÜZCÍDCIICIČSI
T774-7
-17
7
orr0-zió
Berendezés/hiba
"\
Belsõ korrózió
ı mi ı w-mi
\
\ \
ummi `.í_-1 :ii wziı vi. wí wıı ııı
\
_ _ . ._..„-T ~GQ-ý_1:,"; I I P- W-&v1w~5f&3 ~
Ă..
,-1
-V.
`-
.:`.
»z ~-7 ..~:-;, 1,-,
»g
ızı~
Iäui-:a-l-fi""'ˇ í
.31
_..--“I _ _}_`_.>_
P""
Kaızõ zfõmzaq
7-
I
\\
/_
_, `_
`_
/,
/
Kivılclclesı hihu
2. ábra
A két módszer további vizsgálata, összevetése és rendszerbe illesztése előtt hangsúlyozni kell, hogy - a belső vizsgálat a már megtörtént károsodásokról nyújt információt;
KÓOLAJ Es FÓLDGAZ 26. (ıza) évfolyam 7. zzam, ı993. janus
-a külső vizsgálat a cső szigetelését minősíti, U1 így a csővezeték anyagának jövőbeli lehetséges állapotára utal. m\
Ó_ _ .;.;.;-I-I-.;.;.;.:-Z-:'.;.;.
.:.;.z.;.;.:. .;„;.;.;.;.;.
Belső vizsgálati módszerek
eszközök túlnyomó része mágneses vagy ultrahangos elven működik. A mágneses fluxus szóródását méri a 3. ábrán látható berendezés. A csőfallal szoros érintkezésben lévő acélkefék vezetik a mágneses fluxust a csőfalba, és a kefesor
A szállított közeggel együtt, csőgörényként futtatott (és ezért intelligens görénynek nevezett) mérő- és adatgyűjtő
_ Erzékelõ
Mágneses fluxus vonalak \ F
. Csõfal
\
\
Š
__
É
. \.l-liba
»__-*I
W
Mágneses Í)>Ó1usok
"ff I :Fifi /
E
,
F
Š
5
_J
__
_ _
_
_A __
__
Ó
ä
»Š
__?
3. ábra
Továbbhaladó jel
“ 1Í
csõfoı
2. ` I
Visszavert
+
i*?'/
Kisugárzott/ jel
/
4
-
??
-J elado - vevô
" Í
_
. 3. 'Külsõ faıfõı/-f X 1
l
visszavert jel
/
4. I ý +
1
_ _ Belso×falrol visszavert iej /
`
"T A
Külsõ falról vısszavert JCI
+ | 1-"
1
4. ábra
KÓOLAJ ES FÓLDGÁZ zo. ( ızo.) évfolyam 7. szom. i993. J'aız`uS
I 9 6 :I:I:I:2:2:I:2:
~.
-.
között elhelyezett érzékelők mérik a hibahely által okozott fluxusváltozást. Ez utóbbi függ a hibahely nagyságától, mélységétől, alakjától egyaránt. Az ultrahangos mérési elven működő készülék a 4. ábrán látható. A nagy sűrűséggel elhelyezett érzékelők mérik a cső külső és belső faláról visszaverődött jelek közötti időt, melyből közvetlenül meghatározó a falvastagság, illetve annak változása. A két mérési módszer összevetése az alábbiakat mutatja [4].
- Nagyon pontos - Közvetlen eredményt ad Hátrányok - Érzékeny a szállított közegre - Érzékeny a szennyeződésekre - lrányérzékeny - Korlátozott hatótávolság - Ivekben pontatlan
Mágneses vizsgálóeszköz
A fentieket figyelembe véve érthető, hogy - különösen a gázszállító vezetékek vizsgálata során - a mágneses fluxusszórás elvén működő berendezés nyert nagyobb teret a vizsgálatot alkalmazók között. Napjainkban már mindkét, eltérő elven működő eszköz több száz érzékelővel bíı; és így lehetőséget ad az egyes hibahelyek pontos méretének és alakjának a meghatározására is, ami segítséget nyújt a javításra vonatkozó döntés meghozatalában.
Előnyök -jó hibaérzékelő képesség - Nem érzékeny a szállított közegre - Kis falvastagságoknál is alkalmazható - Ivekben is jó eredményt ad - Sok tapasztalat áll rendelkezésre Hátrányok - Nem kvantitatív - Pontatlan - Korlátozott átmérő/falvastagság arány - Érzékeny a cső anyagára
Külső (föld feletti) vizsgálati módszerek A csőtávvezeték nyomvonalán, a talaj felszínén a vezeték feltárása nélkül végezhető vezetékveszélyeztetettség-védettségvizsgálati módszerek váltakozó áramú, vagy egyenáramú mérési elven működnek. A váltakozó áramú módszerek a táwezetékbe betáplált méröjel hibahelyen történő kilépésének indikálásán, vagy a hibahelyen történő energiakilépés okozta csillapításváltozás érzékelésén alapulnak.
Ultrahangos vizsgálóeszköz Előnyök - Nagy falvastagságoknál is alkalmazható - Kvantitatív
Távolságınéıñ csatlakozó
Mobil ıdatgújtõ
Referencia elck76da Katódéllomás
Moroııoıy Kama; Szlnkronizált kapcsoló oi ám*
_
47
D
Anód föld
3 1 1
1 Q ˇ A 1
to
á cnc aaj 11804ref.pnn ııv
ııı
C ( si//( ,_ . 5.-`__
Hibõhely -1.5 _ 10
`,
Hıbaholy
-fm. _/-:_
×
z. .J-uboızzıy
>
Ehez-õ mıayaošãi-.ága :alol
Mér: távolság
Femosaaakozas
„_-A
X/
/f_“„
*
___..--1)
Cső / talaj
N
//”'ˇ_\g
/
//`_Purı:Tıı::ar“B E" cső / ma n
1 _./""“1”°f="°1ë1'IK1
P
5. ábra
l<óOLAj ES FÓLDGÁZ 26. (l2õ.) évfolyam 7. (szom, l993. jalloz
.r
.....'..._._._._.`._...'.
-.
„'.°.'-°.'.'„'.'.'.'„'.'.'.'.°„'.'.'.'„'.
-.
'_
.z.;.;.z.;.z.;.z.;.;.;.;
_. .I
J
.r
_:
J
-_
-I;Z;ÍZ»Z'I' '.-.;-j-1-Z'Z-.`-2-J-
.-.z.z.j
.-.-.-.-
-.-.-.-.-.-.-.'.-.-.-.-.-.-.-.-.-
:§:§:§:§:
.~'~ .-_-A-.
A kilépő áram nagysága a szigetelés anyagától, állagától és
- A mérőeszköz terepi telepítése nehézkes - lnterferenciaérzékeny - Nagy gyakorlatot kíván.
a hibahely nagyságától függ. Az egyenáramú módszerek többnyire a katódos korrózióvédelmet szolgáló védőáram szigetelési hibahelyen történő kilépése következtében létrejövő cső/talaj potenciálváltozás, ill. a hibahelyi áram által keltett feszültséggradiens érzékelésén alapulnak. A hagyományos láncgörbe egy-két kilométerenkénti cső/talaj potenciáladata csak globális képet adott a vezeték védettségéről. A sűrű térközzel (I-5 m) kibe kapcsolt katódvédelem esetén, ezzel szinkronban mért cső/talaj potenciál a belső vizsgálati módszerrel összevethető felbontású információt ad a katódos védettség, ill. a csővezeték-szigetelés hibáiról. Az így keletkező nagy mennyiségű információ adatgyűjtése csak PC-vel vált hatékonnyá Az 5. ábrán a sűrű térközű intenzív mérések (CIPS, PCMS), a 6. ábrán a potenciálgradiens-mérés (DCVG) elvi vázlata látható.
2. Egyenáramú módszerek - Sűrű térközű potenciálmérés Előnyök - Nem igényel feltárást -Alkalmas információt ad a vezeték katódos védettségének minősítésére, a hiba helyére és jellegére -A jellemző információkat rögzíti és tárolja PC-vel feldolgozható formában - Gyors. Hátrányok -A mért szakasszal összefüggő minden katódállomást a méréssel szinkronban, egy időben kell ki-be kapcsolgatni -Védőcsövek és Villamosan árnyékoló műtárgyak alatt nem használható.
A felszíni vizsgálati módszerek összevetése az alábbi eredményeket adja:
l. Váltakozó áramú módszerek - Pearson Előnyök - Nem igényel előzetes beavatkozást - A katódvédelembe gyorsan telepíthető - Relatíve olcsó mérőeszköz.
- Potenciálgradiens-mérés Előnyök - A hibahely jellegére és nagyságára ad kezelhető információt - Kóboráram esetén is használható.
Hátrányok - Csak szigetelési hibát érzékel - Hibanagyságra nem ad kezelhető információt - Nem ad képet a vezeték katódos védettségéről - Zavarérzékeny ` - Nagy gyakorlatot igényel.
Hátrányok - A zavaró áramterek hatásának kiszűrése érdekében a katódállomási kimenoaram szaggatandó - Nem rögzíti és tárolja az információkat.
A csővezetéki anyagfogyások szilárdsági hatása
- C scan
Miután a csővezeték falán anyagfogyást tapasztaltunk, ezért a csővezeték nem üzemeltethető olyan nyomáson, melyre azt tervezték és engedélyezték. A korróziós pótlék ugyan elvileg biztosítja, hogy bizonyos falvastagság-csökkenésnél a cső szilárdságilag megfelel, de a cső további korróziós rongálódását meg kell szüntetni. Szilárdságtani megfontolások és kísérletek sora bizonyítja, hogy a cső biztonságosan üzemeltethető jelentős (nagyobb, mint 50%) falvastagság-csökkenésnéI, viszonylag nagy felületi hiba esetén is.
Előnyök Nem igényel feltárást - Villamosan nem árnyékoló műtárgy alatt használható - Adatait rögzíti és tárolja - PC-vel feldolgozható. O
Hátrányok - Nem ad információt a vezeték katódos védettségéről
1
Katódállomás 1
1
\$`\.
Nem polarizálódo
F/
oıoıafoaok
l Í
_
/„\
/ill :íj
fari'
~ııı-
1
.
.
.
_
kägpãffšãflăäsëzgr
Dc-ozoooalo
\
_
I
_
l
'
_
' _
_
_
_
I
Slzigetelési hiba
0
,_
TF'
.
`\_
\Hibahe1yen folyó \__ áram
6. ábra jIzfzizizfzlz1:21:11-z-z.z.;.:.z.:.;.1.;.:.:.:.;.;.; -.
KŐOLAj ÉS FÖLDGÁZ 26. ( l2ó.) évfolyam 7. szám, l993. július
._._._._._._._._._._._._._._._._
zi:1:1:ZŠŠŠŠŠIŠÍŠŠŠ3ŠŠŠ§ÉíČiŠIŠIŠÍŠIŠI:1:3:1:! I 9
I.:.:I:.:.:-P:
dimenziótlan állandó korlátozza, a mélység nem lehet nagyobb a falvastagság 80%-ánál. A számítás egyszerű, és nem tartalmaz anyagjellemzőt, így minden acél csőanyagra használható. A B 3l a hiba jellege szerint külső sérülések, gyártási és korróziós hibák szerint javaslatot tesz a hiba minősítésére, javítására. Ha a hiba hegesztések övezetében van, vagy deformálja a csőkeresztmetszetet, a hibát javítani kell, a csővezetékszakasz cserél ndő. Egyes korlátozott méretű hibaknal az előíras megen ge i, hogy a csővezetéket mint hibátlan vezetéket üzemeltessük. (Z ábra) A fentiekre alapozva szinte minden nagy amerikai és nyugat-európai csővezetékes szállítóvállalat kialakított egy, a javí-
Az üzemeltető részéről jogos az az igény, hogy biztos alapokon álló egyszerű szabályokra támaszkodva meghatározható legyen a károsodott falú csőszakasz üzemeltetési feltétele. jelenleg nincs olyan magyar előírás, amely alapján kiszámítható lenne egy hibával terhelt cső (tervezettnél, engedélyezettnél kisebb) üzemeltetési nyomása. A nyugati országokban több módszert dolgoztak ki, de általában az ASME B 3l előírásai szerint minősítik a hibákat, illetve a csöveket. Korróziós hibáknál olaj- és gázvezetékre a csővezeték és a hiba geometriai méretei alapján meghatározható egy megengedett maximális üzemelési nyomás (MAOP). A hiba méreteire korlátok vannak: felületi kiterjedését egy
.
I
z
..„
-F - ı .~ı,.'~ _ . _ r.
__
__ˇ , -
_
I
C
L _*-'-' `.;° '-`„ z_-. -
I
.~
`
.
.
t
0
l
U1
__ı_
_ _
C
.,
- .
,_ .
___, _.
»
ˇ _;_
v
_ R. Í
_
ıf` L __. V .` "` Í
.'
-
1
4,
-`
.___
- _ ..'
~ vi. '_
ı
:" Y_ý .
I
l°/0l 100
“Is
A ._
8o..-...-
s ı élysége
Javítandó
_
Nem- szúlfçségesjavítani Ó”
hA ibmıahelximály
.__
.___
...j___
,>
L [mm]
A hibahely iengelyirányú hossza 7. ábra
'lı
KÓOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 26. (l2ó.) évfolyam 7. szám, l993. július
'I
-.
ı'
-I
-'
I'
.-
:.:.:.:'I.:ı'.
tások technológiáját is magába foglaló rendszert a csővezetéki hiba értékelésére, kategorizálására. Általánosan használják a felhegesztést, a foltozást és a csőbilincsek változatait, mint végleges javítási módszereket, amit a B 3l is javasol.
A korszerű vizsgálati módszerek hazai alkalmazása A hazai nagynyomású csővezeték-rendszeren l989 óta folytatunk belső és külső vizsgálatokat. A szállítási és műszaki adottságokat is figyelembe véve alkalmazzuk a mágneses elven működő belső vizsgálóeszközt, míg a csőszigetelés föld feletti minősítésére a kis térközű, potenciálgradiens-méréssel kombinált módszer nyert teret. Napjainkig 600 km cső belső vizsgálatára került sol; míg l200 km vezeték föld feletti szigetelésének vizsgálatát végeztettük el. Már a mérések korai szakaszában felismertük, hogy csak a kétféle vizsgálat együttes elemzése nyújt a csővezeték jelenlegi és jövőbeli állapotára is alkalmazható, megbízható információt. A rendkívül sok adatot szolgáltató mérési módszerek együttes kezelése és összevetése a hagyományos módszerekkel szinte lehetetlen még egy adott csővezeték esetében is, az egész szállítórendszert figyelembe véve pedig kilátástalannak tűnő vállalkozás. Ezért szükségessé vált olyan információs rendszer megteremtése, mely konzisztens módon tartalmaz a csővezeték állapotára vonatkozó minden olyan információt, mely lehetőséget nyújt arra, hogy gazdaságilag és műszakilag megalapozott üzemeltetési és fenntartási döntéseket hozzunk [5]. A fellelt hibahelyek javítására vonatkozó hazai gyakorlat nem tekinthető korszerűnek. Jelenleg a magyar szabványok és a GOMBSZ előírásai nem teszik lehetővé a hibák, csőszakaszok minősítését az ASME B 3l-re, vagy egyéb, korszerűbb eljárásokra alapozva. A hibák veszélyességének megítélését célzó módszerek és a javítási technológiák kidolgozása folyamatban van. A munka során rendszeres konzultáció szül<séges az OBF és a KBF képviselőivel, hiszen a rendszerre várhatóan hatósági jóváhagyás is szükséges. A csaknem 6000 km nagynyomású csővezeték-hálózaton végzett intelligens görényezés, a nagyszámú hiba értékelése, gazdaságos javítása és a csővezeték üzemeltetésének korszerű engedélyeztetési módszerei szükségessé teszik a GOMBSZ módosítását is. IRODALOM [I] Eiber R. J., jones D. J.: Topical Report on an Analysis of Reportable lncidents for Natural Gas Transmission and Gathering Lines June I984 Through l990 NG - I 8 Report No 200. [2] GAO Report to Congressional Comittees Natural Gas Pipelines. Greater Use of lnstrumented Inspection Technology Can lmprove Safety.
I 9 9
[3] Holm VV. K.: Use of Magnetic Inspection Pigging Provides Valuable Tool in Pipeline Maintenance. Oil and Gas Journal, l984. aug. 27 [4] De Raad j. A.: Comparison Between Ultrasonic and Magnetic Flux Pigs for Pipeline Inspection. Subsea Pigging Technology Conference, Houston, i986. [5] Bartos A.: A Complex Way of Pipeline Integrity Monitoring. Pipeline Pigging and Integrity Monitoring Conference, Houston, I993. *
A. 5apTOuJ, vıH>K.-aneKTpvıK-lá. Knuı, vıH>K_-8neKTpvıl<-17/. TaMauı, vıH>K.-ıvle×aHvlK: l/lccnenosarwıe cocrorıumı MarılıcTparıımbıx ı-ıetbreraaonpoaoııoa abıcokoro Aaaneı-ma c npumeuenılıeıvı Aılıarı-ıocwıııecıtvıx Meronoa l/|ccne,cloBaHv1e 8HyTpeHHol?ı nonocTl×l Tpyõonpoeozloe c npvıMenenvıelvı T. H. vıl-lTenvırel-ıTHoı× cKpe6Ko8 Elouırıo 8 npaKTı/ıKy 8 70-lzıx rolıax 8 CoeLlvlHeHHl>ı× LUTaTa×, a 8 Bel-ırpı/ıvı c 1989 r. OJıHo8peMeHHo c :->TlzlM pasevıaanvlco cnocoõol, Ksanvıcbvluvıpylouıvıe 8l-ıyTpeı-llolo naccıvısnyıo ı×ı8On;=lLlvllo Tpyõonposonola, Jıaloluvıe 8o8lvıo>ı
+
KÜLFöLDı HÍREK A világ energiafogyasztásában a földgáz l99l -ben rekordot ért el A British Petroleum jelentése szerint a világ energiafogyasztásában a földgáz 22,7%-os rekordot ért el I99I-ben. Ugyanakkor a kőolaj 40,2%-ot. a szén 28%-ot, az atomenergia 6,6%-ot és a Vízenergia 25%-ot képviselt. A világ földgázfogyasztása I99 l -ben 3,2%-kal nőtt
és l988 Mra mi-z én ol. Pipe Line Industry, I992. nov.
Nagy C02-tartalmú főldgázmező Indonéziában Az Exxon cég és az indonéz komıányzat előzetes megállapodást kötött a Natuna gázmező kitermelésére. Ezt a földgázmezőt a készletbecslések alapján a világ egyik legnagyobb mezőjének tartják A földgáfl(észlet 72%-a CO2. Jóllehet, a mezőt a 70-es években fedezték fel, eddig még nem csapolták meg a kitemweléssel járó magas költségek miatt Pipeline and Utilities Construction I993. jan.
Turkovich Gy.
KöOlAj Es FÓLDGÁZ zé. (l2o_) évfolyam 7. szom, l993. jollaz
Turbógépek hibafeltárása rezgésdiagnosztikai eszközökkel
DÖMÖTÖR FERE"'Ö` JOHN S. SOHRE
ETO: 62-I 35:62-752:004.64 A kiegyensúlyozatlanság, a deformációk, a tengelybeállítás hibái a kritikus fordulatszám, a forgórésznek az állórészhez való dörzsőlődése miatt bekövetkező Iazulás és rezgés azok a nagyon régi problémák, amelyek még mindig fő okozói az áramlástechnikai gépek leállítását eredményező meghibásodásoknak. E dolgozatban megtalálható, hogy a hibá-
kat hol keressük, mit és hol mérjünk, egyáltalán mi a teendő ilyen esetekben.
A nagy fordulatszámú áramlástechnikai gépek működési elvükből következően megbízhatók, mivel kevés mozgó alkatrészük van, de időnként még ezek a gépek is meghibásodnak. Azonban a gépegységek megfelelő szerelésével, beállításával, karbantartásával és üzemeltetésével, a meghibásodások miatt bekövetkező üzemszünetek száma minimálisra csökkenthető. A nagy fordulatszámú áramlástechnikai gépek üzem közben felmerülő problémáinak, valamint azok okainak azonosítása után bemutatjuk a megoldási módszereket. Az I. ábra egy általános rezgési esetet mutat be. A kiegyensúlyozatlanság a leggyakoribb probléma, amelyet mindig afordulatszámmal azonos gerjesztőfrekvencia, ill. kényszerrezgés jellemez a teljes fordulatszám-tartományban. Különösen szembetűnő ez a forgórész kritikus fordulatszámainál, elsősorban a magasabb kritikus fordulatszámoknál. A kiegyensúIyozatlanságból származó rezgéskomponens viszont függ a kiegyensúlyozatlanság helyétől. Súlyos kiegyensúlyozatlansági problémák fordulnak elő az olyan gépeknél, amelyek az első kritikus fordulatszámuk l,8-szeresénél nagyobb fordulatszámmal forognak, ilyenkor a tengely mentén legalább három síkban történő kiegyensúlyozásra van szükség. Számos nehézség adódott hosszú, vékony forgórészek nagyüzemi fordulatszám-hányados melletti üzeme esetén; küIönösen 2,5, vagy afölötti üzemi forduIatszám-hányadosoknál. Az ilyen feladatok megoldása érdekében a szétszerelt forgórész minden egyes alkatrészét nagyon pontosan ki kell egyensúlyozni kiegyensúlyozó berendezésen! Ezután meg kell ismételni a kiegyensúlyozást minden egyes alkatrész tengelyre szerelése után is! Ily módon a kiegyensúlyozáskor végzett korrekciók együttes hatása csaknem kiegyenlíti a balanszhibákat, következésképpen nem ébrednek a rezgést gerjesztő belső forgatónyomatékok. Ugyancsak gondok adódnak akkol; ha az újrakiegyensúlyozást azelőtt végzik, mielőtt a forgórészt teljesen és egyenletesen Ie nem hűtötték minden egyes alkatrész felszerelése után. A hűtés akár 24 órát is igényelhet, lehetőleg olyan környezetben, amely légáramlástól és hősugárzástól mentes. Időnként meg kell forgatni a forgórészt az egyenletes hőmérsékIet-elKŐOLAJ ÉS FÖLDGAZ 26. ( l26.) évfolyam 7. szám, l993. július
oszlás kialakulásának elősegítése érdekében! A hűtési folyamat bárminemű siettetése a forgórész rossz futását okozhatja, amelynek következtében újabb szétszedés és újabb kiegyensúlyozás szükséges. Lényegében ugyanez az alapprobléma az egybeépített forgórész és tárcsa esetében is. Az ilyenkor alkalmazandó kiegyensúlyozó eljárásnak támaszkodnia kell a statisztikai módszerekre és a valószínűség-számítás törvényeire. A több síkban végzendő kiegyensúlyozás helyett kézenfekvőnek tűnik az az egyszerű eljárás, hogy ne forgassuk a forgórészt olyan nagy üzemi fordulatszám-hányadosnál. Ez esetben azonban jóval nagyobb gépméretek adódnának, ezért a feladat megoldására drágább kompresszor lenne csak alkalmas. Napjainkban mind több vállalat a tényleges fordulatszámon történő kiegyensúlyozásra alkalmas berendezéseket részesíti előnyben, amelyek bonyolult forgórészek ellenőrzésére és a balanszhibák korrigálására alkalmasak. Meglehetősen gyakori a forgórészekben uralkodó hőfeszültségek által okozott kiegyensúlyozatlansági zavar: Természetesen ez a veszély inkább a turbinákat fenyegeti, mint a kopresszorol
1.1.1.3.:.;.;.§.;.;.;.;.;
.;.;.;.;.;.-.-.._._._._._.:.;.;
~.'.-.'. 3.3.3.-
3-'
" 7 cklmit us/
"W N
1
` Ü-
.
fcrci ai/perc
í
"”i“°'F7U!ar) fwt l äszgıı
fëlskmél ëf- õ
\_
_
__
ago?
__*
_
I
_
3 5
ı_
0
Rezgés ImmcwmS_ ÉLab_Kí~"i§lÍs
P ı
_
r
'"_ __
'
_
T
ı
l|/ , 3 9 ~ /A- Óu%_,.
I I
I-WM'
, /r
.
,j./ -
- xlýı
ll _§`\_\
J
_/`/í`šf',I__l_
0
-1
J/~l1l%w..ÍÍ°
l-7
J
`\ Ö
_
/*iz fa?
I
ı '
\.1._L.__.
1
.\' _
:Ti
/._ ._,
P
l
"FT
'I
, _ 2
Üzemi fordulaiszärn hányados
_
3
Üzemi fordulatszám folrl/pert ikriiikus fordulalszám ford/pert
I. ábra. Rezgési frekvencia a fordulatszám fiiggvényében egy általános rezgési probléma esetén. l - Harmonikus rezonancia; 2 - Egytengelyűségi, csővezetékekből származó, alapozási és tengelykapcsoló-hibák, nem egyenlő merevség függőleges-vízszintes irányban; 3 - A rezgéscsúcs itt fordul elő nem homogén csapágyazási és/vagy támasztó merevség esetén; 4 - Forgórész-kiegyensúlyozatlanság, forgórész- vagy házdeformáció. Csővezetékí és alapozási problémák, csavarási üzemelési problémák; 5 - Kritikus fordulatszám-csúcsok itt; 6 - Szubharmoníkus rezonan-
cia vagy olajprecesszió-mozgás (oil whirl) erős forgórész-kiegyensúlyw zatlansággal; 7 - Belső súrlódás által keltett (hiszterézis) precessziós mozgás, terhelés keltette precessziós mozgás; 8 - Rezonancía és külsőleg gerjesztett precessziós mozgás; 9 - Tiszta olajprecessziós mozgás; IO - Erősen instabil tartomány; l I - Kerülje el a csővezetéki és alapozási rezonanciákat (I cikl/ford.-szám), a fordulatszám 35-55%-án és a kritikus forgórész-frekvenciákon! Használjon billenősarus csapágyazást!
gyünk fel vagy korrigáljunk a gépen. Csak az ismételt indítások, felterhelések után kell a rezgésvizsgálatokat elkezdeni. Az indításhoz hasonló jelenség játszódik le, amikor a turbina forgórészei a gőz vagy gáz gyors hőmérséklet-változásának hatására meggörbülnek. Gyakorlati szabály, hogy a gőzhőmérséklet változásának sebessége ne haladja meg a körülbelüli 8 °F/perc értéket. ` Körmös tengelykapcsolók esetén általános gond a túlzottan nagy sugárirányú rés. 7 ezredhüvelyk (0,l778 mm) egy átlagos érték, de bizonyos tervezési elvek alapján újabban 3-6 milt (0,0762-0,l524 mm-t) tartanak megengedhetőnek, a centrifugális irányú terhelések hatását is fegyelembe véve. Ellenőrizni kell tehát a sugárirányú réseket a tengelyre és a tengelykapcsolófelek külső átmérőjére tett mérőórával, valamint a tengelykapcsolófelek axiális irányú távolságát is körben mérni kell. Általános szabály legyen az, hogy beállításkor ja sugárirányú rés ne haladja meg az I milt (0,0254 mm-t), sőt, nagy fordulatszámú gépeknél még ennél is kevesebb legyen.
Gondolní kell a deformációkra
'
3.3.:.:.3.z.7.-.z.;.j.;.;.1
.f.j.z.z.
.1.3.~.'.z.j.z.z.f.3.'.f.f.z
A gép állórészének deformációja közvetett módon előidézője a rezgésnek; vagy azáltal, hogy egytengelyűségi hibát okoz a hajtó és hajtott gép között, vagy azáltal, hogy belső dörzsölődést, esetleg egyenlőtlen csapágyterhelést idéz elő. Ezek viszontgpótlólagos terhelő erőt adnak át a forgórészre, amelynek következt`ében'az' is deformálódik, s ezért fokozódhat pl. a kiegyensúlyozatlanság, de a kenőolajfilm vastagsága is változhat, s ezért a súrlódás újabb feszültséget okozhat. Nincs egyetlen megkülönböztetett frekvencia, amely egyértelműen a deformációkra utalna, de a fordulatonkénti egy ciklus a leggyakoribb. A gépburkolat támasztékára ható terhelés eltolódása is egy sor újabb rezonanciaproblémát indíthat el. Csővezetékre ható erők és az alapozás torzulása gyakran okoz olyan mértékű alakváltozást, hogy a ház lábazata (olykor) teljesen felemelkedik az alapzatról vagy a talplemezről. Tengelybeállítási hibát okozhat a helytelen betonozás
KÓOLAJ Es FÓLDGÁZ zé. (l2é.) évfolyam 7. szom, J993. folla;
2
°
2
.:.:.:-:-Ö-:
-:-3.:.:-:-2.:.:-:IÖ-Ö-Ö-:+?
vagy a talplemez alá került rozsda. Ez különösen gyakori nem zsugorodó habarcs használata esetén. Szénacél alaplemezt Iehetőleg ne használjunk! A szélsőséges időjárási hatásoknak kitett gépalapozások és alaplemezek közismerten hajlamosak hő okozta alakváltozásra. Ellenszer: tető, árnyék és széltörő alkalmazásával védeni az alapozást az időjárás viszontagságaítól. Ez igazán nem költséges eljárás az üzem megbízhatóságának nagyon jelentős javítása érdekében. Hasonló gond jelentkezik akkor is, amikor az alapozást a gőzcsöveknek vagy a gép forró részeinek rossz szigetelése helyileg fűti. Különösen a hosszú és nagy forró talplemezek vetemedhetnek, sőt akár el is szabadulhatnak az ágyazatból és komoly rezgési problémákat okozhatnak. Az acélalapok erősen meggörbülhetnek mind a hőfeszültségek, mind a csővezetéki erők miatt. Ha az acél alaplemezeket hegesztés után nem feszültségmentesítették, több éves üzem után az alapban a feszültségek folyamatosan leépülnek, de eközben a ráépített gépegység helyzete (tengelybeállítása) folyamatosan változik. A deformációk egy másik oka lehet a csúszó géptámaszok elégtelen kenése. Nem szabad alábecsülni a kompresszorok és a kondenzációs turbina kiömlőoldali csúszó lábazatai a att a kenés fontosságát! Vannak olyan nagyon nagy kompresszorok, amelyek nem teszik lehetővé a kompresszorház hőtágu ását. Ezeknél nincs sem axiális, sem keresztirányú csúszó retesz, a talpakat egyszerűen felcsavarozták a csapágyházra, és átalában még csapolással sem látták el. Jelenleg, úgy látszik, nincs megfelelő módszer az ilyen kompresszorok csapágyainak egy tengelyben tartására. A csővezetéki erők ide-oda nyomják őket, ha a csapágyház eléggé rugalmas a hőtágulások felvételére. Ellenkező esetben viszont a csapágyház annyira túlterhelődhet, hogy a támasztóoszlopok belső részén mindenhol repedések keletkeznek A stabilitás látszatának fenntartása érdekében legjobb módszer a négy láb csappal történő rögzítése 3/4-es csapok felhasználásával. Ez viszont minden egyes újrabeállítás után új csappal való rögzítést igényel. Továbbá, a siklótalpakat megfelelően kenni kell. Célszerű szilárd kenőanyaggal átitatott, esetleg teflon betétlemezeket alkalmazni annak érdekében, hogy a központi reteszek ne legyenek túlterheltek, és az egyoldali lábazatrögzítés miatt se tudjanak elmozdulni az egyik oldalra. A tengelykapcsoló általános egytengelyűségi hibái Az egytengelyűségi hibák súrlódást és radiális erőt vagy hajlítónyomatékot okoznak a tengelykapcsolóban, ez viszont ahhoz vezet, hogy a forgórész és a csapágyazási rendszer felveszi és felerősíti ezeket az erőket. Másodlagos jelenségek, mint például az esetenként igen komollyá váló harmonikus rezonanciák_szintén létrejöhetnek. Aˇkörmös tengelykapcsolóknál jellemző rezgési frekvencia tipikusan kétszerese az üzemi fordulatszámnak, de a tényleges fordulatszámmal azonos frekvenciájú rezgésösszetevő is gyakran megfigyelhető. Egy másik jellemző gerjesztőfrekvencia néha a tengelykapcsoló fogszáma szorozva a fordulatszámmal. Hibák főleg a tömítésnél, a tengelykapcsolónál, csapágyazásnál és tengelyvégeknél fordulhatnak elő. A tengelykapcsoló egytengelyűségi hibáinak okozója a gép állórészét (házat) támasztó szerkezet hőtágulása, vagy a rossz szerelés, továbbá az alapozás és az alaplemez tágulása, esetleg KŐOLAJ ÉS FÖLDGAZ 26. ( l26.) évfolyam 7. szám, I993. július
a csővezetéki erők. Mindezek deformálják a gép állórészét és a támaszát. Alapozási problémák általában akkor fordulnak elő, amikor az egységeket olyan szerkezeti acél alaplemezre szerelik fel, amelynek vízszintes irányú rugalmassága igen nagy és általában nem elég nagy a tömege, továbbá a rezonanciafrekvenciáját sem lehet előre meghatározni. Az acél jó hővezető képessége jelentősen súlyosbítja ezt a problémát. Az épülettervezésben oly elterjedt különálló lábazatot (footer) soha nem szabad forgó berendezés megtámasztására használni. Olyan alapozást kell tervezni, amely egy megfelelően nagy tömegű és merevségű tetőlemezt foglal magába ezt a súlyos tömböt szükség esetén oszlopokkal meg kell támasztani. Ugyancsak minden egységet külön alapozásra kell szerelni a rezonanciafrekvenciák elhangolása és a rezgésátvitel megakadályozása céljából. Az oszlopoknak mind a függőleges, mind a vízszintes irányban megfelelő merevségünek kell lenniük, és a szerkezet rezonanciafrekvenciáit úgy kell beállítani, hogy azok távol essenek a működő gép okozta gerjesztés frekvenciájától. Nem kell félni a kritikus fordulatszámtól Kritikusnak nevezzük azt a fordulatszámot, amelynél már egészen kis kiegyensúlyozatlanság miatt ébredő centrifugális erő is nagy tengelydeformációt okoz, ezért a tengely nagyon meggörbül. A jelenség különbözik a rezonáns rezgéstől, hiszen a tengely nem ide-oda rezeg, hanem egyre jobban meggörbülve forog. Következésképpen, ha a kitéréseket nem korlátozzuk, akkor a tengely végül nagyon meggörbül, és nem kifáradás következtében megy tönkre, mint ahogyan az a rezonáns rezgésnél történik. A kritikus fordulatszám és a rezonancia közti különbséget nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen sok forgórésszel kapcsolatos rezgési probléma van, ami elkerülhető lenne, ha küIönbséget tennénk a kettő között. Ha a tervező a kritikus fordulatszámot rezonanciának tekinti, akkor elképzelhető, hogy a csapágyazás mérete túl kicsi, konstrukciója pedig nem megfelelő lesz, a csapágybak szerkezetének nem lesz elegendően nagy tömege és merevsége (2. és 3. ábra). A rezonanciára vonatkozó ellenszer (belső csillapítás) a kritikus fordulatszám hatásainak csökkentése érdekében egyáltalán nem hatékony, esetleg kimondottan káros. Egy kritikus fordulatszámon dolgozó forgórész a súrlódás következtében precessziós mozgást (whirl) végezhet. A végeredmény az, hogy a kritikus fordulatszámok túlzottan súlyos problémának tűnnek, hiszen a rendszer rezgéstechnikai szempontból fokozottan érzékeny. Mindez bonyolulttá teszi a gép első, kritikus fordulatszám fölötti üzemi fordulatszámon történő kiegyensúlyozását, és az elkövetett hibák miatt költséges újratervezésre lehet szükség a felmerült rendellenességek korrigálására. 7 A legtöbb nagyméretű, széles üzemi tartományban működő, nagy fordulatszámú gépnél egy vagy több kritikus fordulatszám az üzemi fordulatszám-tartományba esik. Tekintettel arra, hogy a forgórész, a csapágyazás és az alapozás kölcsönhatása miatt sok kritikus fordulatszám adódik, ezt a problémát egyáltalán nem lehet elkerülni. A tervezőnek oda kell hatnia, hogy a kitérések normális korlátok között maradjanak olyan kiegyensúlyozatlanságok esetén, amelyek normális működéskor előfordulnak. Arról is gondoskodnia kell továbbá, hogy
12
Hormaak lmllkus faauıolszäm
3
zzz
z
__... ,.
,__2 In
fordul EISI5
l I(f1'I'I'< I“lä§I1'I<
Elsõ kriiilxšlã fordtlalsz
_..J - 1
folú.lai'szál'nUs
.
_
Második kritikus flrdtlalsıéın 3
ffi
Gûnidal
fıı.
-_
4. .
_.
9/477;
afiaa"2
Ewfimä &g/
0
Säñum
.
l
.
llãll
dmfaíl-.z .í„
Foftlllafsáti, flrd/[zrt
2. ábra. A turbina rezgésképe: nem összekapcsolt kíömlővezetékek esetén. A turbina rezgésképében a kritikus fordulatszámok túl erősen jelentkeznek, melynek oka az, hogy a csapágyház szerelvényei nem eléggé merevek
Kbrlési ddal
imlmn:(1951. Tençlyezgés-_
°
_
_-J- __-_
sw)
Forduaiszăm, ford/pert
4. ábra. Kiegyensúlyozatlansági vizsgálat A turbina forgórésze konzolszerú tengelyvégén lévő tengelykapcsolón egy mesterségesen kialakított kiegyensúlyozatlanság van. A kritikus fordulatszámok kiemelése a rezgésképen nagyon kicsi, mivel a gépnek nagy, merev csapágyai vannak, nagy a tengelyátmérője és kicsi a csapágytávolság. A kritikus fordulatszámok az üzemi fordulatszám-tartományon belül vannak, mégis biztonságosan üzemeltethető a gép.
üzemi fordulalszärnokx A
3
foltlulais BL-m
Reıýísz ni Fordulalsúm ford / pert ıı
Üzool foraulaszam
ní
T éTäfifihggh s A. I
°
mm
Fordulafsám, irni/pen:
_- -L__.I
an)
3. ábra. Egy ll fokozatú centrifugális kompresszor rezgésképében túl erősen jelentkeznek a kritikus fordulatszámok, amelynek oka a csapágymegfogások közti túl nagy távolság. Ez egyébként 3:9 kritikus fordulatszám-hányadost eredményez.
elfogadhatatlanul nagy rezgésamplitudókne fordulhassanak elő még üzemzavar vagy szükséghelyzet miatt sem (4. ábra). Az új I979-es API-turbinákra és kompresszorokra vonatkozó szabványok (6l2 és 6l7) részletes eljárásokat tartalmaznak. (5. ábra). Tudni kell, hogy teljesen biztonságosan és megbízhatóan lehet egy jól csillapított gépet az első kritikus fordulatszámnál nagyobb fordulatszámon is üzemeltetni. Sok gép működik így szándékosan vagy véletlenül. Ha a rezgési szintek normálisak, és nincs kifejezett érzékenység a kiegyensúlyozatlanságra, nincs ok az aggodalomra. _._.;.;.:.:.:.:.;.:_
._._._._._._._._._
SMSM
»- 107 tstts ll I
Z-I
A
R
JkL---
Masoalk lom us
Elsõ krıilkus fordulalízám
W
CRE
HalTnadik kritikus foltlulafszáln--
__
_L__.I
nma
éäT_ N
CI
N2
ãjigi UI
5. ábra. Forgórész válaszjel ábra a ól2-es és 6l7-es APl-szabványból ( I979. november). - NC, ..... ._ A forgórész első kritikus frekvenciája, ciklus/perc; Nm...... ._ Kritikus fordulatszám; Nm,...... _. Maximálisan megengedhető tartós fordulatszám, l05%; N ,. ...... .. Kezdeti (kisebb) fordulatszám az amplitúdócsúcs 0,707-szeresénél (első kritikus alatt); NZ........ Végső (nagyobb) fordulatszám az amplitúdócsúcs 0,707-szeresénél (első kritikus fölött) ; SM...... ._ Elválasztó szegély; CRE...... ._ A kritikus válaszjel tartománya; AC,......... ..Az NC,-en lévő amplitúdó
Egy gyakran elkendőzött gond, a meglazulás Valószínűleg a Iazulások miatt több nehézség volt eddig, mint bármely más ok miatt. Minél nagyobb a fordulatszám, annál kritikusabbá válik a pontos szerelés. Gyakran a meglazulásból származó rezgéseket összekeverik valami más eredetű problémával, és hosszú leállásokat eredményez az, ha a karbantartók nem a rezgést ténylegesen előidéző meglazulást igyekeznek először megszüntetni. A csapágyazás vagy a csapágypersely laza illesztésének tipikus tünetei pontosan hasonlítanak az olaj precessziós mozgáSára (körülbelül 43-50% frekvenciák), vagy a hiszterézis precessziós mozgásra (frekvencia egyenlő a forgórész kritikus fordulatszámával). Még billenősarus csapágyazásnál is tapasztalhatók ezek a precessziós mozgások, ha a csapágyazás nincs átmérőben legalább 2 miles (0,05 mm-es) szilárd illesztéssel felszerelve a házba.
KÓOLAJ ES FÓLDGÁZ zé. llzo.) évfolyam 7. szom, i993. folloo
I Q4 Gyakran igen erős rezgést képes előidézni mikroszkopikus mértékű fellazulás is, amely néha a hüvelyk ezredrészének csak törtrésze. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a nagy fordulatszámú gépeknél minden nem teljesen szoros illesztéssel szerelt elem gyanús. A tapasztalat szerint a laza illesztések 90%-a a gyorsan forgó tengelyeknél semmi gondot nem okoz, de a maradék |0% annál kellemetlenebb. A gömb alakú csapágybelső esetén gyakrabban fordul elő ez a probléma, hacsak a belső rész nincs biztonságosan rögzítve a csapágybeállítás után. Általános az a nézet, hogy az ilyen csapágyak önbeállóak, de ez nincs mindig így. Ennek igazolására érdemes felrajzolni a súrlódási erővektorokat. A golyós ülékű csapágyakkal ellátott gépeknél is mindig fokozott alapossággal kell ellenőrizni a tényleges csapágyhelyzetet, mielőtt a csapágyakat rögzítenénk. Az üzemi fordulatszámnál kisebb, szubharmonikus rezgések észlelése esetén először a csapágysıerelés gondatlanságával kell számolni. A csapágyhézag (crush) ellenőrzésének szokásos módja az, hogy egy 5 mil (0,l27 mm-es) vastagságú betétlemezt teszünk a csapágyházosztásba és műanyag hézagmérőt (plastigage) (vagy kis darab ólomdrótokat) a csapágy köré. Azután rögzítsük a csapágyfedél csavarjait! A csapágyhézagot az alátétlemez vastagsága és a műanyag hézagmérő-leolvasás közti különbség definiálja. A radiális csapágyhézagnak legalább I-2 milnek (0.025-0,05 mm-nek) kell lennie. Nagy csapágyazás esetén ajánlatos körülbelül ennek a felét venni. Betétlemezeket a csapágyazásnál csak végszükség esetén használjunk, és a betétlemezt úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy ne akadályozza az olajellátást. Ha a csapágy kosárfurata túl nagy, megfelelő mennyiségű anyag eltávolítása lehet szükséges a csapágykosár osztásánál! Egészen más típusú gond jelentkezik a ház és az alapozás közti laza kapcsolat esetén. Ellenőrízni kell a támasztószerkezeten lévő összes csavart, beleértve a házat leszorító csavarokat és a talplemez csavarjait is, hogy jól meghúzták-e őket. Ugyancsak alaposan meg kell vizsgálni minden rést a lábazat és más rászerelt felületek között! Tapintó idomszer használata célszerű, s különös figyelmet kell fordítani a sikló ház lábazata alatti résekre, az alapozásban lévő repedésekre, a vezető reteszekben lévő résekre stb. Felmelegítés és lehűlés esetén szerelésindikátorok alkalmazása célszerű a gép körüli hőterjedés megfigyelése céljából. Sok potenciális hibaforrás mutatható ki a következő egyszerű módszerekkel: a gép hallgatása egy hallgatóbottal vagy elektronikus sztetoszkóppal, közben a kapcsolódó felületeken ujjheggyel érzékelni a rezgéskülönbséget. Gyors és hatékony módszer ez a szerkezetekben lévő Iazulások megtalálására. A szigetelés, a borítások, egyáltalán a hőszigetelések állapotának vizsgálata mindig fontos a hibakeresésnél. Kevés üzemeltető és karbantartó szakember ttidjá, hogy milyen fontos a támaszokhoz, ill. az alapzathoz jutó hősugárzás megakadályozása és a homogén háıhőmérséklet fenntartása a ház meggörbülésének elkerülése érdekében. Mindenképpen meg kell akadályozni a dörzsölődést Minden tengely rezgési amplitudóját korlátozni kell a dörzsölődés megakadályozás érdekében. Addig nincs komoly baj, amíg a forgórész nem érintkezik az állórésszel. Természetesen a dörzsölődés nem eredendő oka a rezgési problémáknak, ha néha maga is gerjesztő tényezőként működik is. A KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 26. (l26.) évfolyam 7. szám, I993. július
.I
'2+2-Z'Z'Z'l-Z°I'2'2'I'Z~I zflzfizlzlzizfizlzfizlziš
csővezetéki és alapozási problémáknak, a hőlökésnek és sok más egyébnek inkább okozata szokott lenni. Dörzsölődéskor a rezgés frekvenciája majdnem akármekkora lehet, gyakran magába foglalja a forgórész vagy állórész rezonanciafrekvenciáit. Sokszor azonban ezek nem annyira tiszták és erősek, mint lazulás vagy súrlódás által keletkezett precessziós mozgás esetén. A teljes spektrumbeli, sok harmonikus és rezonáns frekvencia jelenléte a dörzsölődés felléptét jelzi. Külön említésre méltó dörzsölődés a tengely úgynevezett száraz precessziós mozgása. Ekkor a forgórész csak gördül az állórész belsejében, hasonlóképpen, mint egy bolygóhajtás. Az érzékelhető, nagyon nagy frekvenciájú, gyakran ultraszonikus rezgés oka az álló- és forgórészátmérők közötti kis különbség. E jelenség fordul elő például amikor a nyitott járókerék inducer lapátjai, vagy a zárt járókerekek előlapja radiális irányban nekiütközik az állórésznek vagy a résgyűrűnek. Ilyenkor a forgórész és/vagy csapágyazás rugalmassága teszi lehetővé az ilyen típusú keringést. A száraz precessziós mozgás leginkább akkor fordul elő, amikor a forgórész áthalad egy kritikus fordulatszámon, ekkor ugyanis a tengelynek kicsi a hajlítómerevsége. Ez energianyelő folyamat, ezért a gépegység pillanatnyilag le is lassulhat. Lehetséges, hogy nincs is zaj, mivel a frekvenciák gyakran a hallhatósági küszöb fölött vannak. Viszont egyes részek, mint például csavarorsók és csavaranyák meglazulhatnak, és néha az egész csapágyház széteshet. A dörzsölődő részeken szétszedés után tipikusan gomba alakú, nem pedig lesimított nyomok észlelhetők. Ez a gördülő jellegű érintkezés jele, ellentétben a csúszó vagy dörzsölődő érintkezéssel. Az érintkezések elkerülése céljából elelgendő surágirányú rés biztosítása, ez különösen a tömítésnél fontos. Közben figyelembe kell venni a normálistól eltérő mértékű kitérést a kritikus fordulatszámoknál és üzemzavarok alkalmával. A lapátvégek leélezése és/vagy az állórész lágyabb, esetleg szándékosan elkoptatható anyagból történő készítése (mint például méhsejt szerkezetű anyag, nemezzel bevont fém, szén és lyukacsos alumínium stb.) szintén megakadályozza a száraz precessziós mozgást, vagy legalábbis csökkenti a rendellenesség súlyosságát. >l<
ˇ
L1-p ®. ,üëMëTëp, ı×ıH>K.-Me×aHvıK-M. UJ. LUOpe, Lmrın. vıH>K: Bunaneıme Aecbemoa Typõomaıuııııı npvı noıvıouıvı avıõponıııarnocrwıecımx npvıõopoa Heypaeı-ıo8eLueHHocTb, Aedõopmauvwı, ı-ıenpa8vınbHaf=ı ycTaHo8Ka ocvı, KpvıTvıLıecKOe Lmcrıo oõOpoTOE, crıaõv1Ha vi Korıe6aHıAe, Bızısızıeaembıe TpeHvıeM pOTopa O cTaTop _ ace 8Tvı nErıflıoTcFı cTapbııvıM rıpoõrıeıvıaıvıızı, KOTOpbıe vı E HacToaııiee Bpeıvıfı cLwıTa+oTcfı rnasubııvwı rıpvıLwıHaMvı ı-ıevı`cnpaBHOcTeı7ı, npmeotınıımx K ocTaHoBKe rı×ı,cıpO,D,ı«1ı-ıarvıız1LıecKı×ıx MaLuv1H. B cTaTbe naeTcn peKoMeHııaLıı«wı, r,ae vıcKaTı> Heı/ıcrıpaBHOcTvı, l-lTO Vl File l/l3M6pFlTb, Vl BOOÕl1.lG LlTO LlGJ`lElTb B TGKMX Cfly'-l8FlX.
ı
Dipl. Ing. Dı: E Dömötör-Dipl. Ing. john S. Sohre: Fehlerortung von Turbomaschínen durch Vibrationsdiagnose Die zufolge von Unausgeglichenheit, Deformation, fehlerhaften Welleneinstellung, Kritischer Umlaufzahl, Reibung zwischen dem
3*
-:-:-:-:-:'<-.-:-:-
2 ° 5
Dr: I-Í Dömötör, Eng.-john S. Sohre, Eng.: Troubleshooting of turbo-
Rotor auftretende Lockerwerden und Vibration sind diejenige, ziemlich alte Probleme, welche heute noch meistens das Schadhaftwerden verursachen, welche Strömtechnische Maschinen zum Stillstand bringen. ln diesem Artikel wird darauf hingewiesen, wo die Fehler zu suchen sind, wo und was gemessen werden soll und ın allgemeinem, was in solchen Fällen zu tun.
machinery by means of vibration analysis Loosening and vibration, occuring due to unbalance, deformation, shaft misalignement, critical speed, friction between the rotor and the stator have very long been the problems, causing defects, making gas- and hydrodynamic machinery to stop. From the present paper it can be learned, where to seek defects, what and where should be measured and in general. how to act in such cases.
EGYETEMI HIREK A XXI. országos tudományos diákköri találkozón, Kecskeméten III. díj:
NAGY ISTVÁN V. é. bmh.: A mecseki urán és előkészítési műveletei (Konzulens: dı: Bokányi Ljudmilla egy. adjunktus) Különdíj: ULRICH RÓBERT-TÓTH GYŐZŐ okl. bányamérnökök A Nonel-zsinóros indítási rendszer (Konzulens: dr. Földesi jános egy. docens) A különdíjat. I db HP 285 típusú számítógépet dr. Salamon Miklós, a Colorado School of Mines főprofesszora és felesége, dr. Salamon Miklósné az általuk létesített A bányamérnökképzésért c. alapítvány hozadékából ajánlották fel. A nyertesek az értékes különdíjat Salamon professzoréktól legközelebbi hazalátogatásukra, I993. júniusában vehetik majd át a Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karának dékáni ` hivatalában. A műszaki szekció szakmai bizottságának megkeresése alapján dr. Winkler András rektor úr közölte, hogy a XXII. OTDK megrendezését l99S-ben Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetem vállalja. A XXI. OTDK műszaki szekció záróünnepségén ünnepélyes keretek között a jogfolytonosságot kifejező díszes tokban elhelyezett alapító okirat is átadásra került a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem részére. A XXI. OTDK műszaki szekciójának rendezvényei fényesen bizonyították, hogy a hazai műszaki felsőoktatási intézmények a tehetséges diákok támogatását és kiemelkedésük lehetőségeit a jövőben is mindenképpen biztosítani akarják. Dr. Patvaros józsef
I993. április I4-l5-én került sor Kecskeméten a Gépi és Automatizálási Főiskola (GAMF) rendezésében a XXI. műszaki szekclö l7 alszekciójában a hazai műszaki egyetemek és főiskolák legtehetségesebb diákjai által készített tudományos dolgozatok szakértők, zsürik előtti bemutatására. A legjobb munkák készítőit előadásuk alapján az OTDK műszaki szekció szakmai bizottsága a következő jutalmakban részesítette: I. díj (l2000 Ft); ll. díj (9000 Ft); lll. díj (6000 Ft). Külső támogatók pedig a Springer Kiadó legújabb Hütte-kézikönyvének magyar kötetét, illetve tudományos kutatásokhoz használható személyi számítógépeket adományoztak a kimagasló teljesítményt nyújtó diákoknak. A XXI. OTDK műszaki szekció 3. Bányaművelés, bányászati ésásványelőkészítés alszekcióban kétesztendős eredményes munkák és az országos találkozón nyújtott kiváló előadásuk alapján a következő bányamérnök-hallgatók részesültek jutalomban. I. díj: EGYEDI CSABA IV. é. bmh.: Bányabeli vízmentesítő ellenőrzése, irányítása és a vízemelés-folyamat modellezése IBM PC számítógéppel. (Konzulens: Morvai Tibor egy. adjunktus) II. dij: CANJAVEC TAMÁS Il. é. bmh.: Gázelosztó hálózat felügyeleti rendszerének, kiemelten a Mikro-G telemechanikai rendszer alkalmazásának és működésének elemzése (Konzulens: dı: Csete jenő egy. docens) III. díj: BAUER NÓRA V. é. bmh: Finomszemcsés alumínium hulladék flotálása (Konzulens: dı: Bokányi Ljudmilla egy. adjunktus)
KÜLFöLDı HÍREK Egyes afrikai országok olaj- és olajtermék-fogyasztása
Műszaki baleset kiküszöbölése a németországi KTB-fúráson
I980- I99l -ben
I 980 5,5 I4,6 l4,l
I 985 l0,5 l5,9 I8,9
Líbia
4,5
6,3
Nigéria
6,6
7,9
Algéria Dél-Afrikai Egyiptom
Miután a megszorult fúrószerszámot nem tudták felszabadítani, elcementezés után 646l,5 m mélységben a függőleges fúrólyukból kilépve, a régi lyuktengelytől 3 méter távolságra I992. okt. 20-ig egy „új” lyukszakaszt fúrtak 6559 méterig. A műveletet ferdítőpálya beépítése nélkül - a világon először alkalmazott különleges ferdítőtechnikával hajtották végre, mégpedig egy motorvezérlő-rendszer és egy ferdítőátmenet együttes használatával.
M tonna
ı99o' ı2,s ıs,8
ı99ı2 ı3,o ˇ ıs,8
22,8 8,5 l l,0
23,0 9,0 I l,0
Erdöl, Erdgas, Kohle,
ı992. ıo. sz.
' Végleges adatok; 2 Előzetes adatok. .;.;.3.:.:.z.z.;.:.:.;.;.;.:.z.;.;. 'Ã'Z'Z'Š°Z'Š'Z'Z'Z°Z-PZ'I'Z°Z'I'2-I' ...................
.;.;-;.;.;.;.z.;.z. 'I'i'I'I'2-Z~I°Z~I~ ..........
ˇ
_
Szegesı K.
Kóomj Es FÖLDGÁZ zõ. U26.) évfolyam 7. szám, I993. janus
2
° 6
.:.:.:.:.:.:.:
.:.:.:.:.:.:-:.:.:-'-z.;.:.:.:.:.
.:.:.:.:-:A3-:.:.:.:.z.:.:.:.:.:.:.:.:.;.:.;.:.:.:.:.:.:.:.:.:.:
.2.:.:.1.:.:.:.:.'„:.:.:.:.:.:.:
Alternatív motorhajtó anyagok
|
'ˇ'"<^ GYÖRGY
ETO: 665.6/.7 Az alternatív motorhajtó anyagok közül Magyarországon vizsgáltam a sürített földgáz, a cseppfolyós pébé és a metanol felhasználásának lehetőségét. A metalnoknak nincs elég
alapanyaga. A sürített földgáz és a cseppfolyós pébé hasznáIata a legvalószínűbb, bár mindkét termék részben importfüggő. E két termék motorhajtó anyagként való használatánál javul a közlekedés okozta környezetterhelés.
Bevezetés Ebben a rövid összeállításban azoknak a motorhajtó anyagoknak az ismertetését kísérelem meg, amelyeket Magyarországon tömegméretekben eddig nem használtak. Az alternatív motorhajtó anyagok használata sok területen előnyös, bevezetésük szükséges, és hasznot hoz mind a termelő, mind a fogyasztó, mind a társadalom számára. Néhány alternatív motorhajtó anyag gyártása azonban jelentős dotációt igényel. Alternatív motorhajtó anyagok azok az anyagok, amelyek nem kőolajból készülnek. Egyik részüket földgázból, feketevagy barnaszénből szintézissel állítják elő. Másik csoportjuk a nagynyomású sürített földgáz, a cseppfolyós pébé és a metanol. Ide sorolható még a cseppfolyósított földgáz, a megújuló energiahordozók közül a biomassza erjesztésével előállítható etanol, továbbá a repceolaj és származékai. Külön csoportot képez a hidrogén és az elektromos áram. E cikkben csak a legperspektivikusabbnak ítélhető sűrített földgázzal, a cseppfolyós pébével és a metanollal foglalkozom. Az altematív motorhajtó anyagok bevezetése nemcsak műszaki kérdés, hanem rendkívül sok társadalmi, pénzügyi, környezetvédelmi és politikai vonatkozása is van. A nem műszaki kérdéseket ugyanúgy meg kell oldani, mint az alternatív motorhajtó anyagok gyártását, forgalmazását, a gépkocsik átállítását vagy részbeni átállítását az új motorhajtó anyagra. Meggyőződésem, hogy mindenekelőtt az ember szolgálatából kell kiindulni, amikor korszerű motorhajtó anyagok gyártásáról és forgalmazásáról beszélünk. Egyszerre kell megoldani a teljesítmény igényét és a környezetünk megóvását. Az általam kiemelt alternatív motorhajtó anyagoknak részben olyan tulajdonságaik vannak a benzinnel és a gázoIajjal"s"ze*ml5e`n, ami miatt indokolt velük foglalkozni. Ezek az anyagok kisebb emberi és környezeti károdosást okoznak, mint a benzin és a gázolaj. A következőkben sorra veszem a motorok környezetkárosító adatait, összehasonlítva az alternatív üzemanyagok károsanyag-kibocsátásával. Kén-oxidok A sűrített földgáz, a cseppfolyós pébégáz gyakorlatilag kénmentes, és ugyancsak gyakorlatilag kénmentes a metanol is. KŐOLAj ÉS FÖLDGÁZ 26. ( I 26.) évfolyam 7. szám, I993. július
Általában a kéntartalmuk néhány ppm és l00 ppm között van. Az alternatív üzemanyagok általános elterjedése esetén az üzemanyagok által kibocsátott kén-dioxidok mennyisége jelentősen mérsékelhető. Ezt a következőkkel szemléltetem. Az MSZ l648: I990 ,,Közszolgáltatású vezetékes földgáz" szabvány l00 ppm összes ként, ezen belül 20 ppm kén-hidrogént enged meg. Ha a földgáz kéntartalmát a tényleges értékekkel veszem figyelembe, akkor 50 ppm összes kénnel és ezen belül IO ppm kén-hidrogénnel számolhatunk. A 80-as évek teljes hazai, mintegy I4 milliárd m3 évi földgázfogyasztása mindössze l400 tonna kén-dioxidot, benne 700 tonna ként juttatott a légtérbe, amely az akkori hazai évi S44 kilotonna kénemissziónak kevesebb, mint 0,3%-a volt. Ezzel szemben csak a hazai közcélú közlekedés (tömegközlekedés) a KSH l986. évi adatai szerint mintegy 735 000 tonna gázolajat fogyasztott. A gázolaj az akkori 0,5%-os kéntartalom-előírást alapul véve mintegy 3600 tonna ként, vagyis 7200 tonna kén-dioxidot juttatott a levegőbe! Ezen a példán keresztül is érzékelhető, hogy az alternatív üzemanyagok környezetterhelése nagyságrenddel kisebb, mint a hagyományos morothajtó anyagoké. A MOL Rt. és elődjei ugyanakkor rendkívül sok erőfeszítést tettek a hagyományos motorhajtó anyagok fejlesztéséért, a környezetkímélő motorhajtó anyagok előállításáért. Ma a gázolaj kéntartalma 0,2%, és a MOL Rt. vizsgálja a kiemelt területek 0,05% kéntartalmú gázolajjal való ellátásának a lehetőségét. A gázolaj kéntartalmát katalitikus hidrogénezéssel csökkentik A hidrogénezésnél kén-hidrogén keletkezik, amelyet Claus-eljárással elemi kénné oxidálnak. A termékként kapott kén igen tiszta, mégis nehéz értékesíteni. Az alternatív üzemanyagok vagy eleve kénmentesek, vagy lényegesen kisebb költséggel kénmentesíthetők, mint a kőolajtermékek. Igy kén szempontjából az alternatív üzemanyagokkal valóban környezetkímélő tömegközlekedés valósítható meg. Ha a gázolajfogyasztást I/4-ével lehetne csökkenteni, akkor - lényeges dotációval - több száz tonnával csökkenthető lenne a hazai kén-dioxid-kibocsátás. Ólomvegyületek A három vizsgált alternatív motorhajtó anyag ólmot egyáltalán nem tartalmaz. A korszerű Otto-motorok üzemeltetéséhez nincs is szükség az ólomra. Üzemanyag szempontjából a sűrített földgáz olyan oktánszámú, amelyről a motorkonstruktőrök csak álmodtak. A sürített földgáz oktánszáma I 32l35 egység, vagyis kompressziótűrőbb, mint bármely más hagyományos üzemanyag, beleértve akár a sokféle repülőben._._._._._._
_._..._„
._.`._._._._..._
,._„_-ıı
zint is. A nagy kompressziótűrés lehetővé teszi, hogy a kifejezetten földgázra tervezett motorok jobb hatásfokúak legyenek, mint a hagyományosak. Amerikai vizsgálatok szerint l0|S% teljesítménynövelés érhető el földgázüzemű motorral. A hagyományos robbanómotorokkal ez nem érhető el. Az ólmozatlan benzinre tervezett Otto-motorok átállíthatók földgáz- vagy pébéüzemanyagra. A hazai gépjárműpark még évekig igényli az ólmozott üzemanyagot az ólmozatlan mellett. (l992-ben az összes benzinfelhasználásnak csaknem 10%-a volt ólmozatlan.) Szén-oxidok A szén-oxidok kibocsátását részletesebben elemzem, mint a kén- vagy az ólomtartalmat. Ez ugyanis fontos szempont a hagyományos üzemanyagok és az alternatív üzemanyagok összehasonlításánál. Három jelenség fordul elő, amelyek a motorhajtó anyagokban lévő szénvegyületek részbeni (tökéletlen) égésekor keletkező anyagokkal magyarázhatók: l. a szén-monoxid okozta oxigénhiányos állapot és mérgezés, 2. az üvegházhatás, 3. hozzájárulás a földi ózonháztartás sérüléséhez. E jelenségeket azért célszerű kicsit részletesebben megvizsgálni, hogy jobban össze tudjuk vetni a kőolaj eredetű üzemanyagokat az alternatív üzemanyagokkal. I. A szén-monoxid okozta oxigénhiányos állapot A legveszélyesebbje a kipufogó gáz okozta egészségkárosodásnak. A szén-monoxid visszafordíthatatlan reakcóba lép a vérrel, annak hemoglobintartalmával, oxigénszegény, majd oxigénhiányos állapotot idéz elő. A nagyvárosok lakóinak egyik vezető haláloka az oxigénhiányos állapot, pl. a koszorúér oxigénhiányos állapota. E támadásnak különösen ki vannak téve a sűrű járműforgalomban közlekedők, a gépjárművezetők, különösen ha melegben dugóban közlekednek. E hatást lényegesen mérsékelik a katalitikus utóégetők, melyekben a szén-monoxid dioxiddá alakul, természetesen munkavégzés nélkül. Az alternatív motorhajtó anyagok a robbanómotorban lényegesen tökéletesebben égnek el, mint a benzin vagy a gázolaj, CO-kibocsátásuk lényegesen kisebb. Ennek külön jelentősége van Magyarországon, ahol a katalitikus utóégető ritkaság. Az alternativ üzemanyagok bevezetésével e veszélyes, szó szerint életveszélyes jelenség mérsékelhető. A legjobb, leginkább környezetbarát megoldást a szén-oxid-kibocsátás szempontjából a sűrített földgáz vagy a cseppfolyós pb-gáz és a katalitikus utóégető használatával érhetjük el. Az így üzemelő robbanómotor közel áll a „nulla károsanyag-kibocsátáshoz". 2. Az üvegházhatás Ezt a légkörlizikai-meteorológiai jelenséget az iparosodás óta ismerik. Lényege abban áll, hogy a szén-dioxid az elnyelt sugárzást hősugárzás formájában bocsátja ki. Sokáig vitatták azonban, hogy az eröművekből, robbanómotorokból a légtérbe bocsátott CO2-tömeg okozza-e a Föld légkörének az utolsó évtizedben tapasztalt melegedését, sőt eleinte tagadták azt, hogy a melegedés egyáltalán törvényszerű; állítván, hogy az természetes ingadozás.
Ma a meteorológiai kutatások azt látszanak igazolni, hogy a légtér melegedése nem természeti jelenség, hanem az emberi tevékenység következménye, melynek sok tényezője ismert: a hőkibocsátás, a szénhidrogének és a CO oxidációja a légkörben CO2-dá; a klórozott, fluorozott szénhidrogének reakciói, a CO2 sugárzása. A hagyományos tüzelőanyagokkal működő járművek esetében igen nagymérvű a szén-dioxid-kibocsátás. Ennek oka e motorhajtó anyagok kémiai összetételében keresendő, melynek jellemzője a H/C, a hidrogén/karbon arány. Ez sűrített földgáznál 3,6, a pb-nél kereken 2,6, a metanolnál 4,0; ezzel szemben a benzinféleségeknél igen tág határok közt változik, az előállítás módjától függően legfeljebb 2,2 (az alkilátbenzin esetében), általában 2,0 körüli, míg a gázolajban a hidrogén/ karbon arány l,6 körüli. A vizsgált alternatív motorhajtó anyagok lényegesen kevesebb szén-dioxidot emittálnak, ami kémiai összetételükből következik, így javukra billen a mérleg. A hagyományos üzemanyagok a legtökéletesebb motorban és a legjobb utóégetővel szén-dioxidot emittálnak, ami a kisebb H/C arány következtében mintegy kétszeres mennyiségű. 3. Az ózonszféra sérülése Ma az ózonszféra sérülése tudományos vizsgálatok tárgya. Azt elemzik, hogyan hatnak az emittált anyagok az ózonszférára. Egy azonban biztos: az ózonréteg károsodása emberi tevékenység eredménye, és ennek egyik összetevője a motorokból kiáramló füstgáz. A többi káros anyag kibocsátása - mint a korom, elégetlen vagy a részben elégett szénhidrogének - tekintetében is előnyösebbek az alternatív motorhajtó anyagok. Ezek bevezetésével szembeni egyedüli ellenérv az volt, hogy nagyobb a NOX-kibocsátásuk, mint pl. a benzinüzeműeké. Ennek az az oka, hogy a kisebb szénatomszámú szénhidrogének kémiai szempontból stabilabbak, csak magasabb hőmérsékleten, nagyobb energiával gyújthatók meg, mint pl. a benzin. Az Ottomotorokban ezért nagyobb feszültségű, nagyobb áramerősségű, hosszabb idejű szikrát alkalmaznak. Ez a káros hatás azonban mérsékelhető. Sokféle műszaki megoldás van a NO×-kibocsátás mérséklésére, pl. ilyen az elökamrás motor: Az alternatív motorhajtó anyagok bevezetésének
aktualitása Magyarország és különösen a főváros Európa egyik legszenynyezettebb térsége. A Statisztikai Hivatal l986-ban közzétett „A környezet állapota és védelme" c. kiadványában közli az Európai Gazdasági Bizottság égisze alatt működő megfigyelési és mérési program (EMEC) alapján meghatározott kénmérleget. Ennek adatai ˇszerint l978-l982 közt Magyarország 544 ezer tonna ként bocsátott ki, míg területére 560 ezer tonna ülepedett Ie. Mind a kibocsátás, mind a légszennyezettség tekintetében hazánk a legszennyezettebbek és a legszennyezőbbek közt volt és van. A szennyezéshez a közlekedés is hozzájárult. Atgondolt fejlesztési program alapján, becslésem szerint mintegy 2,5-3 év alatt minőségi előrelépést lehetne tenni a nagyvárosi tömegközlekedést, belső áruforgalmat lebonyolító járműpark üzemanyag-felhasználásában, reális megtérülési idejű beruházásokkal.
KŐOLAJ Es FÖLDGÁZ 26. U26.) ëvfoıyam 7. szám, I993. juıfu;
Számolni kell azzal, hogy az alternatív motorhajtó anyagok, a sürített földgáz, a pb-gáz bevezetése ideiglenes társadalmi többletköltségekkel jár Ez adódik pusztán abból is, hogy a kialakult motorikus kultúrát, az ezt kiszolgáló termelési szerkezetet, infrastruktúrát meg kell változtatni. A 70-es évekig az emberiség a legolcsóbb, legegyszerűbb megoldásokat használta a belső égésű motoroknál és szóba se került a környezet védelme. A 80-as évekbeli erőfeszítések eredményeként létrejöttek a környezetkímélő, üzemanyag-takarékos járművek. Kelet-Európa járműállományának műszaki színvonala viszont politikai okok miatt a 70-es évek szintjén maradt A belső égésű motorok üzemanyagbázisa viszont az egész világon évtizedek óta változatlan, túlnyomórészt kőlajbázisú. A 80-as évektől a motorhajtó anyagok fejlesztése elsősorban arra irányult, hogy környezetkímélő, vagy legalábbis kevésbé károsító legyen. E tekintetben Magyarország lépést tartott a nemzetközi fejlődéssel, sőt ma a MOL Rt. motorhajtóanyag-gyártása fejlettebb, mint a járműpark. Az alternatív motorhajtó anyagok elterjesztését
akadályozó tényezők l988-ban a világon 400 000 sűrített földgázzal üzemelő jármű futott, l99l-ben 500000, tehát sokkal kevesebb, mint benzin- vagy gázolajüzemű. E tény gondolkodásra kell késztessen bennünket, vizsgálni kell, miért csak ennyi? I. Energiagazdálkodási szempontok Az alternatív motorhajtó anyagok használatával általában nem érhető el csökkenés a tüzelőanyag-fogyasztásban, nagyjából megegyezik a hagyományos tüzelőanyag-fogyasztással, ha kifejezetten földgázra kifejlesztett motort földgázzal üzemeltetnek. Pontosabban: a motorhatásfok javul, azonban a sűrítés energiaigénye a fűtőértéknek mintegy 8-l3%-a, ami csöckenti a globális hatásfokot. (Csökken a teljesítmény azonban, ha benzines motort állítanak át földgázra. Ez a teljesítménycsökkenés a konstrukcióktól, gyújtási rendszertől, üzemmódtól függően S-l2%.) Kivételt képez a cseppfolyós pb. alkalmazása, amellyel abszolút üzemanyag-csökkenés érhető el. Pusztán energiaracionalizálási szemlélettel az altematív motorhajtó anyagok valós értékét nem lehet felmémi. Ez az egyik oka, hogy az altematív motorhajtó anyagok eddig tömegméretekben nem terjedtek el. A dolgot fejéről a talpára kell állítani. Ha egyszer energiagazdálkodási szempontból a hagyományos és alternatív motorhajtó anyagok egyenértékűek, valamint igaz az, hogy az alternatív motorhajtó anyagok messze ember- és környezetbarátabbak, akkor az alternatív motorhajtó anyagokat kell választani, nemde?
földgáz hajtásúra járművüket, ha az üzemanyag költségének megtakaritásából belátható időn belül - 2-3 év alatt - megtérűl az átalakítás.
Az altematív motorhajtó anyagok forrásai Amikor az alternatív motorhajtó anyagok hazai bevezetését mérlegeljük, számolnunk kell azzal, hogy milyen mennyiségű, milyen áru az a motorhajtó anyag, amelyet fel kívánunk járműveinkben használni. Földgáz Az alternativ motorhajtó anyagok tömegméretű előállításához ma elsősorban a földgáz áll rendelkezésre. A hazai földgázellátás a 80-as évek közepe óta éveken át kiegyensúlyozott volt, a termelés és import fedezte a hazai - I4-IS milliárd m3/év volumenű - fogyasztást. Az elmúlt években a fogyasztás drámai módon csökkent. I992-ben a teljes hazai fogyasztás kb. 9 milliárd m3 volt. Különösen a vegyipari, acélipari és gépipari fogyasztók csökkentették felhasználásukat. A földgázfogyasztás tapasztalt csökkenése elvben lehetőséget adna, hogy rendkívül nagy mennyiségű, akár 500-l000 kt földgázt használjanak fel motorikus célra. Ugyanakkor e kérdés minden szempontból alapos mérlegelést kíván. Tény az, hogy a hazai földgáztermelés csökken, sőt egyre több a véglegesen leművelt mező. A meglevő készletek kitermelése jó évtizede fokozott ráfordítást (hűtést, komprimálást) kíván. A földgáz importja politikai bízonytalansággal terhelt. Olajkísérő gáz A nemzetközi gyakorlatban az alternatív motorhajtó anyagok legnagyobb forrása az olajkísérő gáz. Ismert módon, a nagy arab olajtermelők a 80-as évektől tömegével állítanak elő metanolt a kísérő gázból. A metanol olcsóbban és biztonságosabban szállítható és könnyebben teríthető, mint a cseppfolyós földgáz. A viszonylag kis mennyiségű hazai kőolaj termelésekor felszínre került kísérő gáz alternativ motorhajtó anyag termelése céljából nem jöhet számításba. Szén A másik nagy energiahordozó anyag, a barnaszén és annak vízgőzös elgázosításakor előállítható szintézisgáz is alkalmas alapanyag a metanolszintézishez. E stratégia környezetvédelmi szempontból kevésbé előnyös, mint a földgáz felhasználása, mert a szén elgázosításakor nagy mennyiségű CO2 keletkezik, melyet a metanol szintézise előtt eltávolítanak. Amerikai elemzések szerint a szénbázisú motorikus metanolgyártás 60%-kal több CO2-gázt bocsát ki, mint a benzin felhasználása. További hátránya a barnaszénnek, hogy a benne lévő kénvegyületekből a szén elgázosításakor kén-hidrogén keletkezik, mely a korábban leírt gondokat okozza.
2. A tőke onmozgása Az altematív motorhajtó anyagok elterjedését döntően a meglevő, kőolaj eredetű érdekkörök (kőolajtermelők, finomítók, üzemanyag-kereskedők, motorgyárak) akadályozták
Propán-bután 3. Gazdaságosság E nyersanyagforrás lényegesen kisebb, mint a földgázmenynyiség. (Csak nagyságrendi pontossággal, a hazai pb-forgalom 320 ktjév, ez kb. 43-ad része a földgázforgalomnak és kb. l8-
E gépjárműpark tulajdonosaitól csak racionális magatartás várható, nevezetesen az, hogy csak akkor állítják át sűrített
KŐOLAJ Es FÖLDGÁZ 26. (ı2õ.) ëvfoıyzzm 7. szám, ı993. janus
.'.;.'
'.'ı -'
.'.;.;.'.;.'.'.;.'.~.;.~.'.;.;.z.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.z.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.3.:.:.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.:.;.;.;.;.3.:.3.:.;.;.;.;.;.;.;.;.:.;.;.;.3.:.:.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.:.;.;.;.:.;.:.;.;.;.:.;.;.;.;.;.;.:.;.:.;.;.;.;.;.;.:.2.:. ı'- . .-. z'ı'ı -'-'. .'.'. . . z z . - . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . z . ı . - . . - . ı ı 1 - „ . . „ „ . - . . ı_ı_ı_._ı_..- „_._ı_... -_.: „_. ı_._ı_._..-...V ._- . z.„_„_ı_. ._ı_._..ı_._. ı_„_ı ._._ı_._._._-_. . „_ı,_ı_..ı_«.._._ı_ı_._-_5.....Ü... .
.;.;.j.;.;.z.z.;.z-.z.z. .:':.:.:.:.:.:':.:.:':. 2
ad része a kőolajforgalomnak.) Hasonló következtetésre juthatunk a nemzetközi kereskedelem adataiból is. Ezt a motorhajtó anyagot mégis a tömegméretű hajtóanyagok közé kell sorolnunk, mert nagy piaci szegmens, a személyautók, a városi kisáruszállítók, a taxik számára vonzó lehetőség. A pb világtermelése lényegesen fokozható a földgáz mély feldolgozásával és a kapott földgázfolyadék frakcionálásával. Ez a mély feldolgozás az áruföldgáz fűtőértékét alig csökkenti, de akár duplájára emelhetí a pb-árualapot. Ennek oka, hogy a nemzetközi kereskedelembe kerülő legtöbb földgázból csak annyi nehéz alkotót távolítanak el, amennyi a távvezetéki szállításhoz szükséges, a pb csak melléktermék, a potenciális pb-tartalom '/3-át nyerik ki. A hazai viszonyok mellett a pébének mint motorhajtó anyagnak a felhasználása megnöveli az importot.
Mızzııvı 8epoflTHbıM fl8naeTcn vıcrıonbaosanvıe Komnpınıvmpo8aHı-ıoro npmpo,uHoro raaa vı c>Kvı>KeHHorO rıponaı-ıa-õyTai-la, ×oTn cHaõ>Keı-wie vııvıvı LıacTvıLiHo 8a8vıcvıT OT vıMı`ıopTa. l`|pı×i vıcnonbsoeanvıvı :->Tvı× Eiıyx npoLiyKTO8 8 ıKaeTc>=ı 8arpy8Ka oKpy>KaıOLuei7ı cpetibı p,8vı>KeHvıeıvı.
Dipl. Ing. Gy. Mika: Alternative Motortreibstoffen Von den altematíven Motortreibstoffen in Ungam wurde die Anwendungsmöglichkeit von komprimiertem Erdgas, Flüssiggas und Methanol untersucht. Für Methanol steht kein genügend Grundstoff zur Verfügung. Die grösste Wahrscheinlichkeit hat die Verwendung von komprimiertem Erdgas und Flűssiggas, obwohl die beide teilweise importabhängig sind. Durch Einsatz dieser Produkte als Motortreibstoff wird die durch den Verkehr verursachte Umweltbelastung vermindert.
>l<
fliz. Mi×ıKa, vıH>K.-Mexaı-wıK- Anbrepuaruamzıe ıvıoTopı-ıbıe Tonnusa l/la anbTepı-ıaTı×ı8Hbıx MoTopHbı× Tonnne B Beı-ırpvıvı paccMaTpvıearıacb eO8ıvıo>KHocTb vıcrıonı>3o8aHvın Koıvınpv1Mv1po8aHHoro npvıpoiıoro raaa, c>Kvı>KeHHoro rıporıaHa-õyTaHa vı ıvıeTaHona. ,lllnn npoız188oı1cT8a MeTaı-ıona cbıpbfl LıocTaToLıı-ıo. Ca-
Gy. Mika, Eng.: Alternative motor fuels From among alternative motor fuels in Hungary, the possibility to use comressed natural gas, LPG and methanol has been investigated. For methanol, there is not sufficient feedstock available. The application of compressed natural gas and LPG seems to be most probable, however both products are partly subject to import. The usage of the above two products decrease environment loading caused by traffic.
KÜLFöLDı HÍREK Közép- és Dél-Amerika olaj- és olajtermék-fogyasztása
Nyugat-Európa olajtávvezetékeinek káresetei I99!-ben
l980-I99! -ben
i980
ı98s
i990'
ı99ı2
Argentina Brazília Chile Ecuador Kolumbia Kuba Mexikó Peru Trinidad Venezuela
24,8 5 I,8 5,5 4,3 9,3 I 0,5 60,0 6,8 2,4 I 7,9
2l,2 49,0 4,9 4,2 7,9 l0,7 65,5 6,3 l,2 25,2
23,0 58,0 6,5 4,8 9,0 I 2,2 73,0 6,l l,6 25,5
M tonna 23,0 58,5 6,5 4,8 9,0 I 2,2 74,0 6,0 l,6 26,0
Oeldorado '9l ' Végleges adatok; 2 Elõzetes adatok.
Nyugat-Európában (beleértve a volt NDK területét is) I99 I -ben a kőolajipar távvezeték-rendszerén I4 jelentésre kötelezett káreset fordult elõ. A káreseményeknél összesen I346 m3 szennyező folyadék lépett ki a vezetékekből. A feltisztításí munkálatok befejezése után 902 m3 maradt még nettó veszteségként a környezetben. Ez a teljes szállított mennyiség 0,000l5%-ának felel meg. A CONCAVE (a ,,Nyugat-európai Olajipar Környezetvédelmi Szervezete") jelentése szerint I99 I -ben 592 M t nyersolajat és kőolajterméket szivatytyúztak a csőtáwezetékeken át, 8%-kal többet, mint I990-ben. A teljes szállítóteljesítmény I0l Mrd m3 x km volt, és ez 9%-kal volt magasabb az I990. évinél. A káresetek között, mint korábban, l99lben is a korrózió volt a leggyakoribb, és a környezetbe irányult olajkiömlés nagysága tekintetében a harmadik fél okozta esetek a legszámottevőbbek. A helyreállítási munkáknál négy esetben alkalmaztak mikrobiológiai módszereket. Erdöl, Erdgas. Kohle, I993. febı:
Olaszország energiafogyasztása I988- I99! -ben M toe I988
Kõoızj Fõıdgáz
9ı,ı 34,2
Primer vill. en.+ Szilárd fűtőany. Megújuló en. f. Összesen
l6,7 l5,I 0,3 I 57,4
I 989 94:0 36,9 l5,9 l5,0 0,3 l62,l
I 990 92,7 39,3 l5,6 l5,5 0,3 l63,4
I99! * 92,0 4220 I 8,0 I 3,7 0,3 l66.0
A TAL (Transalpin) olajtávvezeték összekötése Csehországgal Kőolaj-táwezeték építését tervezik a TAL-táwezetékhez csatlakoztatva, lngolstadttól egy É-Morvaországban levő cseh tárolóparkig és a Karlupyban, valamint a Litvinovban levő finomítókig. A vezeték hossza 340 km, melyből l70 km esik a bajor oldalra. A vezeték átmérője 7l cm lesz, kapacitását előbb l0 M t/év-re tervezik, mely későbbi időpontban max. l5 M t/év lesz. A vezeték várható beruházási költsége 700 M DM-től I Mrd DM-ig terjedhet. Az üzembe helyezés
* BECSIÉS; + A nettó importtal együtt.
legkorábban l99S-ben lehetséges.
Petroleum Economist. I992. 5. sz.
Erdöl, Erdgas, Kohle, I993. febr:
Szegesi K. :§:§:§:Izr;:i:§:§:§:
.-
'.-.'.'.~.'.'.'.'.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.~.-.-. .;.;.;.;. ..... .;.;.;.z. _._._._._.
Turkovich Gy. KÓOLAj ÉS FÖLDGAZ 26. ( I 26.) évfolyam 7. szám, I993. július
A gépállapot-figyelés fejlőd fD\ 2.
É.
fils :
Yai*
|
DÖMÖTÖR FERENC
ETO: 62-5l.004.53
A korszerű gépi berendezések karbantartása és folyamatos üzemeltetése nem tekinthető egymástól független, különálló tevékenységnek. A karbantartás és az üzemvitel kapcsolata kritikussá válik, ha mind a karbantartással, mind az üzemvitel folyamatosságával kapcsolatban fokozott követelményeket kell kielégíteni. A mikroelektronikai forradalom megteremtette a technológiai alapot a digitális technikai és az ún. szakértői rendszerek elterjedéséhez. Az állapotfigyelés innovációja ezen az új technológián nyugszik.
A „karbantartás” kérdéskörének több, eltérő megközelítése lehetséges. Például nagy forgógépeket üzemeltető létesítményekben az üzembiztonságban való érdekeltség két, egymástól teljesen különállónak tekintett területen is megnyilvánul. Az egyik területhez hagyományosan a karbantartási tevékenység tartozik, a másikhoz pedig az üzemvitel, a termelési tevékenység. A legtöbb üzemben annak ellenére szétválik az érdekeltség megítélése, hogy a valóságban mind a karbantartási, mind az üzemvitel folyamatosságát biztosító tevékenység ugyanazzal a gépi berendezéssel kapcsolatos. A korszerű gépi berendezések karbantartása és folyamatos üzemeltetésűk biztosítása nem tekinthető egymástól független, különálló tevékenységnek. A karbantartás és az üzemvitel kapcsolata kritikussá válik, ha mind a karbantartással, mind az üzemvitel folyamatosságával kapcsolatban fokozott követelményeket kell kielégíteni. Rendszermenedzserek kontra szakértők A jövőben a mérnökök egyre érdekeltebbek lesznek abban, hogy a teljes körű gépállapot-ellenőrzés keretében az üzemeltetést és a karbantartást összekapcsolják. Ennek hátterében gazdasági szempontok húzódnak meg. A hatékonyság megköveteli, hogy minden összefüggésében világos legyen a döntéshozó vezető előtt az, hogy egy karbantartási döntés milyen hatással van a termelésre, hogy a döntés maximalizálja-e a profitot, vagy éppen ellentétes a hatása. Várható, hogy ahogyan a múltban egy gépész képes volt egy személyben gondoskodni a rábízott gépek karbantartásáról és egyben az üzemvitel folyamatosságáról, úgy hasonló helyzetben lesznek a jövő mérnökei is egy összetettebb, magasabb szinten. A jelenlegi helyzetre a szakértők túlzott specializálódása jellemző. A jövőben várható éles versenyhelyzet nem engedi meg az üzemben dolgozó mérnökök szakosodottságának mai mértékét. Kis üzemi létszámra lesz szükség, amely birtokában van a szükséges eszközöknek, ismereteknek és tapasztalatoknak: *The Future of Machinery Monitoring Technology tárgyú ülés keretében elhangzott előadás. l(ŐOLAj ÉS FÖLDGAZ 26. ( I 26.) évfolyam 7. szám, I993. július
rendszermenedzserek látják el az üzemviteli mérnökök és a karbantartási vezetés feladatait. Technológiatörténeti visszapillantás Az utóbbi 30 esztendőben a gépállapot-ellenőrzés technológiája folyamatosan fejlődött a mechanikus eljárásoktól a szakértői rendszereket alkalmazó, rugalmas technológiákig. Tekintsük át e korszak főbb szakaszait! A klasszikus gépállapot-ellenőrző eszközök (a hangvilla, az indikátorórás amplitudómérés stb.) mechanikus elvűek voltak, a vizsgált berendezéssel közvetlenűl kapcsolódtak, adatfeldolgozás semmilyen szinten sem valósult meg. Az operátorok és a karbantartó mérnökök egyaránt alkalmazták ezeket, használatukhoz az amúgy is meglévő ismeretek elegendőek voltak. Az elektronikus korszak a mechanikus eszközök továbbfejlesztésével, a nem villamos mennyiségek villamos méréstechnikájának rohamos fejlődésével kezdődött. Az analóg áramkörök klasszikus korszaka volt ez, amelynek vége felé már az analóg integrált áramkörök széles választéka állt rendelkezésre. Magas szintre fejlesztett műveleti erősítők működtek a szabályozási és vezérlési feladatokat ellátó áramkörökben. Egyre nagyobb teljesítményű berendezéseket lehetett csökkenő árak mellett előállítani. jellemző volt az a tendencia, hogy az új eszközök kezelése egyre specializáltabb ismereteket igényelt, a szakértők szakterülete egyre szűkült. A technológia fejlődésével párhuzamosan fejlődött az igény a mérések pontossága és reprodukálhatósága iránt, ami végül elvezetett a digitális eszközök megjelenéséhez. A digitális technika térhódítása rohamos volt, méltán lehet technológiai forradalomról beszélni. A digitális eszközök új fogalmat vezettek be: ez a fogalom a szoftveı: Arról van szó, hogy az elektronikai elemek csak egyfajta környezetet valósítanak meg, maga a tényleges adatgyűjtő és -feldolgozó tevékenység logikai műveleteken keresztül, a szoftver működése révén zajlik le. A digitális technológia bevezetésének nagy horderejű eredménye az, hogy a mérés és adatfeldolgozás során megvalósítható jellemzők döntően a szoftver tulajdonságaitól függenek és nem az elektronikai elemek minőségétől. Ez egyben a szóban forgó jellemzők időbeli állandóságát is jelenti, ami analóg eszközökkel csak korlátozottan, magas költséggel valósítható meg. Az áramkörök fejlesztése a miniatűrizálás fejlődésével párhuzamosan zajlott, és így viszonylag hamar; a digitális technológia elterjedésének a kezdetén megjelentek az első mikroprocesszorok. Ezzel megnyilt az út az áramkörök teljesítményének további, drámai növekedéséhez. A mikroprocesszo-
rok alkalmazásán alapuló technológia ma is egyre gyorsuló fejlődésben van. Ez a helyzet több új kihívást teremtett a mikroelektronikai forradalom eredményeit hasznosító cégek számára, amelyek az új technológiát felhasználva bocsátják piacra termékeiket. Az innovációs kihívás Az egyik legnagyobb kihívás a gyártók számára a rendszer koncepciójának meghatározása. Olyan architektúrára van szükség, amely több éven át életképes, jól fejleszthető. A termék életciklusának, az új termék bevezetésének illeszkednie kell a rendszerkoncepcióhoz. Az életciklus megállapítása ackor kritikus, ha az ún. alaptechnológia innovációs periódusa kb. I8 hónap. A gyártónak világosan látnia kell, hogy az alaptechnológiai alkalmazásáról van szó, és nem a létrehozásáról. _ A koncepció helyes kialakításának a jelentőségére klasszikus példa az IBM által l98l-ben rögzített, a PC-k architektúráját meghatározó koncepció. A PC-k felépítése, minden addigi gyakorlattól eltérően, ún. nyitott architektúrájú. Ez azt jelenti, hogy egy alapkártyán több bővítő kártya helyezhető el. Az így létrehozható különböző konfigurációk nagyon eltérő képességű számítógépek kialakítását teszik lehetővé, noha mindegyikben ugyanaz a mikroprocesszor működik. Az új sorozatú processzorok alkalmazása minden nehézség nélkül megvalósítható volt, és napjainkra az a helyzet alakult ki, hogy az alaptechnológia folyamatos innovációját a szerencsésen megváIasztott rendszer-architektúra következtében a termékben folyamatosan értékesíteni lehetett anélkül, hogy a felhasználó az alkalmazásaiban a technológiáéhoz hasonló váltásokra kényszerült volna. A felhasználó folyamatos teljesítményjavulás mellett folyamatos és gyorsuló mértékű árcsöckenést tapasztalt. Egy másik, az innovációhoz szorosan kapcsolódó kihívás annak helyes meghatározása, hogy mit akar a vásárló, valamint annak feltárása hogy milyen problémát kell megoldania. A vásárló elvárásai A vevőszolgálatok, piackutatások, üzemlátogatások, technológiai konferenciák tapasztalatai módot nyújtanak arra, hogy összefoglaljuk az üzemeltetőknek a technológiával kapcsolatos, napjainkban érvényes elvárásokat. A felhasználó elvárja, hogy I. a termékek élettartama a l0 évet haladja meg; 2. az új termékek legyenek kompatíbilisek a meglevő architektúrával (akkor is, ha azt l0 évvel korábban telepítettékl); 3. üzemzavar-menetesség, l00%-os megbízhatóság jellemezze a terméket; 4. a termék legyen könnyen használható; az operátorok minimális gyakorlattal legyenek képesek a technológia előnyeit kihasználni a karbantartási és az üzemeltetési problémák megoldásának megkönnyítésére; 5. hibatűrö technológiát alkalmazzanak; 6. alacsonyak legyenek a beépítési, ill. felszerelési költségek.
Az üzleti kihívás Ahogyan már volt róla szó, az üzemeltetés és a karbantartás funkciói közelednek egymáshoz. Egyre inkább jellemző a mai vállalatokra, hogy a korábban karbantartási ráfordításként kezelt költségeket szétosztják és beépítik az üzemeltetés és a gyártási fejlesztés költségei közé. A karbantartási technológiáktól elvárják, hogy a hibák korai feltárásával megelőzzék a váratlan üzemkiesést, a katasztrofális meghibásodást. A technológia tehát azon keresztül értékesül, hogy a termelékenység növelése mellett minimalizálja a költségeket. Az így keletkező tőke fedezetet nyújt a karbantartási technológiák terén a további fejlesztéseknek és beruházásoknak. A jövő Az I990-es éveket egyrészt a hardvertechnológiák teljesítmény/ár mutatójának minden eddigit meghaladó, 50% körül várható évi javulása, másrészt a mesterséges intelligencia technikáinak, főleg a szakértői rendszereknek az egyre több szakterületen történő kifejlesztése és elterjedése fogja jellemezni. Az új technológiákat a termékekbe beépítve az egyes innovációs változások egyre kevésbé fognak a hardver újratervezésétől függeni, a rendszerek egyre rugalmasabbá válnak. Szakértői rendszerek A mesterséges intelligencia technológiái ismereten, tudáson alapulnak, míg a számítástechnika klasszikus területei adatalapúak. ' A mesterséges intelligencia tehát az információt szimbolikus kalkulus felhasználásával dolgozza fel (a hagyományos számítástechnika numerikus kalkulust használ). Az első generációs szakértői rendszerek hátrányait kiküszöbölendő, várható a második generációs rendszerek gyors elterjedése. Ezek legfőbb jellemzője a tanulás képessége, a többszintű tudásábrázolás (felszíni és mély tudás) és az adaptív képesség, azaz az előre nem látható helyzethez való alkalmazkodás képessége. A karbantartás és üzemvitel összfogását nagyban segíteni fogja, hogy a felhasználónak nem kell majd tudnia (és nem is fogja tudni), hogy az általa használt rendszerben hol és mi módon működik a szakértői rendszer: A bonyolult termelési és karbantartási technológia a korábban említett, magasabb szinten ugyanúgy kézben tartható lesz néhány rendszermenedzser által, mint ahogyan a régi idők gépésze számára volt természetes az, hogy a karbantartás és a termelés szempontjait összeegyeztesse. Az új informatikai rendszerelv, az ún. Integrált Intelligens Multimédia Informatikai Rendszer elterjedése napjainkban már a hétköznapi életben is megkezdődött. Várható, hogy az objektumorientált rendszerépítés és a multimédia lehetőségeit nemcsak az irányítóteremben (a vezénylőben) történő alkalmazásokban (eredményközlés, magyarázatközlés), hanem a tudás beszerzésében és strukturálásában is ki fogják használni. Intelligens érzékelők Az érzékelők megbízhatósága nagyban javítható az önellenKŐOLAj ÉS FÖLDGAZ 26. ( l26.) évfolyam 7. szám, I993. július
`
:~:-:-: :-:-:-: I-51°C
. . . .-:-:-:-. . . . :-:-:-:-:-:-:-:~:-:-:-
'ı
'lı
.-. . .-202-I-2-Z'Z°Í'I~I~2~Z-. . . .
őrzésnek, az automatikus kalibrációnak, valamint a távműködtetéses érzékenységállítás lehetőségének a jelátalakítóba való integrálásával. Az adatátvitel is javítható megfelelő adaptív kódok felhasználásával, amihez szintén megosztott, az érzékelöbe is beépített intelligencia szükséges. Végeredményben tehát az érzékelő a központi egység, a szakértői rendszer számára mint megbízható, autonóm működésű periféria jelenik meg, nagy fejlődést hozva mind az adatgyűjtésben, mind a karbantartás költségeinek csökkentésében.
KpvıTvıLıecKoı7ı, Koraa 8 cefievı c Tekyuivııvı peıvıoHToM vı õecnepeõOı7ıHOcTbıo eKcrırıyaTaı_u×ııA Heoõxoııvııvıo y/:ı,o8neTeopnTız noebııııeı-ınbııvı Tpeõoeaı-wıi=ıM. Peeonıouvıeü MvıKpo3rıeKTpoHMKM coaiıanacız TexHOnOrv1LıecKa:=ı ocHOEa /:inn pacnpocTpaHeı-ıvın uvıcpposoıií Te×HvıKı«1 vı T. H. eKcrıepTví8ı-ıbıx cvıcTeıvı. Hoeoaeeaeı-me Haõnıoeı-ıvın sa cocTOni-mem MaLLıv1HHoro Oõopyiııoeauvıfı ocHo86ı8aeTcfı ı-ıa aToı7ı Hoeoıiı Texnorıorızıvı. Dipl. Ing. E Dömötör: Entwícklungstendenzen im Verfolgen des Zustandes der Maschineneinrichtungen
IRODALOM I. The Future of Machinery Monitoring Technology. SKF Technical Paper; CM l0l2EN (9l08). 2. Condition Monitoring Catalog. SKF USA Inc. l99l. (CM200l-00). 3. Rezgésdiagnosztika I., ll., lll. jegyzet az SKF-tanfolyamok hallgatóinak SKF Budapest, I992. >l<
(D. ,[IëMëTëp, ıAH>ı<.-Mexaı-MK: Hanpasneumı paaammı Haõnıonenmı aa cocronımeıw ıvıaıuıiıı-moro napıca Tekyuıvııiı peMOHT vı õecnepeõoıíıı-ıyío eKcnnyaTauvıio cospeMeHı-ıoro MauJvıHHoro oõ0pyLı0Baı-ıvın Henbafı cLıvıTaTb ı-ıe8a8v1cvııvioıiı ,qpyr OT ,apyra o6ocoõneHHoı71 ,aeRTenı>HocTı>ıo. Cefısb ıvıe>K,qy TeKyLuvııvı peMOHToıvı vı aKcnrıyaTauvıeı71 cTaHoeMTcn
lnstandhaltung und fortlaufender Betrieb von Maschineneinrichtungen dürfen nicht als separate, unabhängige Tätigkeiten betrachtet werden. Als erhöhte Erfordernisse in beiden Tätigkeiten erfüllt werden müssen, wird das Verhältnis von lnstandhaltung und Betrieb kritisch. Die Revolution in der Mikroelektronik hatte die technologische Basis zur Verbreitung der digitalen Technik und der sog. Expertensystemen geschaffen. Die Innovation in dem Verfolgen des Maschinenzustandes basiert auf dieser neuen Technologie. F. Dömötör, Eng.: Development trends in watching machinery condition Maintenance and continuous operation of up-to-date machinery can not be considered separate activities without any correlation. Connection of maintenance and operation is getting critical, if increasing requirements of continuity both in maintenance and operation have to be met. Revolution in microelectronics have established the technological basis for the spreading of digital technics and the so called expertising systems. Innovation in machinery condition watching is based on this new technology.
SZAKOSZTÁLYI HÍREK SPE-OMBKE közös rendezvény Nagykanizsán A nemrég alakult SPE Magyarországi Tagozat és az OMBKE KFVSZ nagykanizsai helyi csoportja I993. március 5-én közös rendezvényt tartott Nagykanizsán, a Nagykanizsai Bányászati Üzem tanácstermében. Az összejövetelen 44-en vettek részt, közülük - az OMBKE-tagokon kívül - I l SPE Member és 4 SPE Student Member volt jelen. A szakmai napon két előadás hangzott el: - az SPE nemzetközi és hazai működésének ismertetése -a Hungarian Blowout Specialists kuvaiti kútelfojtási tevékenységéről készült videofilm bemutatása. Az OMBKE KFVSZ nagykanizsai helyi szervezetének elnöke, jármaí Gábor köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Bevezetőjében utalt arra is, hogy a két szakmai szervezet - bár néhány területen hasonló feladatokat tűz ki célul - nem egymás riválisa, hiszen a feladatok eltérő súlya következtében inkább kiegészítik egymást. Ezután az SPE Magyarországi Tagozata (Hungarian Section of SPE) részéről dı: Takács Gábor elnök és Pertik Béla alelnök tartott rövid ismertetést a Society of Petroleum Engineers nemzetközi olajmérnöki egyesület tevékenységéről. Mint bemutatták, az SPE - hasonlóan az OMBKE kőolaj-, földgáz- és vizbányászati szakosztályához - a bányászati és kohászati anyaegyesületből nőtt ki. Ennek megfelelően a hazai tagozat is szoros szakmai kapcsolatot kíván kialakítani az OMBKE szakosztályával. A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést az OMBKE jelenlévő alelnöke, dr: Szabó György is fontosnak tartotta, javasolva azt is, hogy a két szervezet elnöksége a jövőben dolgozza ki annak formáit. Az előadók ismertették az SPE Magyarországi
Kóoui) Es FÖLDGAZ 26. (ı26.) 6vf6ıy6m 7. zzõm, i993. juııgz (_
Tagozatának és a Miskolci Egyetemen alakult Magyar Olaj- és Gázmérnökhallgatók Egyesületének (Miskolc University Student Chapter of SPE) eddigi működését, kiemelve az SPE-tagság jelentőségét a nemzetközi szakmai életben. Mindkét szervezet egyik fő célja a legjobb hazai szakemberek nemzetközi elismertségének növelése, a nemzetközi szakmai életbe történő bekapcsolódásuk hatékony elősegítése. A cél érdekében feltétlenül szükséges az SPE-tagok számának növelése, szakmai tevékenységük koordinálása. A színvonalas működés anyagi feltételeinek biztosítására a MOL Rt. és a hazai olaj- és gázipar egyéb vállalatainak hathatós támogatására van szükség, aminek fejében az SPE Magyarországi Tagozata jelentősen elő tudja segíteni a hazai szakemberek és vállalatok nemzetközi presztízsének növelését. A jelenlévők által kedvezően fogadott tájékoztató után Illés Miklós, a Rotary Fúrási Kft. ügyvezető igazgatója tartott rövid, bevezető elöadást a magyar kitörésvédelmi csoportok kuvaiti működéséről. Ezután a csoport néhány tagjának Magyar józsef Haász György kommentálásával bemutatták a helyszínen készített videofelvételeket. A rendkívüli érdeklődéssel kísért filmek a lassan világhírű kitörésvédelmi csoport által elfojtott kilenc kút történetét mutatták be. A munkákban részt vevők személyes élményeik közreadásával egészitették ki a látottakat. A szakmai összejövetel végén a Rotary Fúrási Kft. meghívta a résztvevőket egy fogadásra, ahol kötetlen beszélgetés alakult ki közöttük. A jó hangulatú, hasznos összejövetel kiváló megszervezése az OMBKE KFVSZ helyi szervezetének. aktív tagjainak jó munkáját dicséri. M. A.
.. 1.;-_-_
.~
-.
-.
,
I.
-.
_.
-.
.I =.
.;.;.z. 2:13.
.'
|
A vándorgyűlések története
csATı-ı BÉLA
ETO: 06|. 221622.32
A Kőolaj és Földgáz 8. (I08.) évf. 9. számában Miért XV. a XVI. Vándorgyűlés? címmel összefoglaltam az első XIV Vándorgyűlés történetét. A következőkben igyekszem összeállítást adni az elmúlt hét vándorgyűlésről, mert vajon ki tudja, mikor lesz folytatása ezeknek a nagy múltú, hazai és külföldi szakembereket mozgósító vándorgyűléseknek, mivel a következőt l992-ben kellett volna megtartani. Vegyük sorra a jelzett hét Vándorgyűlés történetét, hogy legalább egy helyen ez is megtalálható legyen. XV., l975. szeptember Még Kőolaj-, Földgáz- és Vízszakosztály névre hallgatott szakosztályunk, amikor l975. szeptember I4-I7. között Balatonfüreden rendezték meg a XV. vándorgyűlést, mely célja: a kőolaj- és földgázbányászat dolgozói, továbbá az iparággal kapcsolatban álló szakemberek részére áttekintést nyújtani a műszaki fejlődés jelenlegi állásáról és várható további fejlődéséről. Vándorgyűlésünket a Méréstechnikai és Automatizálási Egyesület (MATE) ,,CHEMAUT '75" elnevezésű kollokviumával tartottuk együtt. A közös rendezvényen 350 hazai és I3 nemzetből összetevődött l95 külföldi szakember vett részt. Szeptember I4-én a patinás múltat idéző SZOT-Szanatórium dísztermében dr Simon Pál nehézipari miniszter A kőolaj- és földgázipar feladatai a magyar energiapolitikában címmel tartotta a Vándorgyűlés megnyitó előadását, majd l5-I7-e között hét szekcióban - többnyelvű szinkrontolmácsolással - hangzottak el a jórészt szétosztott előnyomatokban olvasható előadások. A szekciók az alábbiak voltak: Fúrási szekció (20 előadás): Rezervoármechanikai tudományok és az olajkihozatalt növelő eljárások (6 előadás): Föld alatti gáztárolás (5 előadás); Távvezeték építésének korszerű módszerei (7 előadás): Kőolaj- és földgáztermelés lakott területeken (4 előadás): Számítástechnikai módszerek alkalmazása a kőolaj- és földgáztermelésben (6 előadás). Az előadásokat, melyek zömét diavetítés kísérte, számos hozzászólás egészítette ki. Az egyes szekcióban elhangzott előadások mérlegét a szekcióelnökök (di: Hingl józsef Rácz Dániel, Zsábrák Sándor, Pápa Aladár, dı: Doleschall Sándor és dr Bálint Valér) vonták meg, hangsúlyozva, hogy az előadások jól szolgáltak a kitűzött célt. Emelte a szakmai összejövetel színvonalát A magyar szénhidrogénipar 30 éves címmel bemutatott képkiállítás, valamint a már hagyománnyá vált, s az előadások tematikáját jól kiegészítő aktuális műszerbemutató. A műszaki programot kiegészítette a tihanyi barokk apátságban rendezett orgonahangverseny, a dörgicsei szőlőben „rögtönzött” szüret, valamint a Tölgyfa csárda borpincéjében elköltött magyaros vacsora.
műszaki és gazdasági feltételeinek meghatározása, a lehetőségek felmérése volt. A vándorgyűlések történetében, előadás-sorozataiban már egyszer-egyszer felbukkant a termálvízkutatás és -hasznosítás témája. Most, a XVI. vándorgyűlésen először kapott önálló helyet szekció keretében a termálvízkutatás, -termelés és -hasznosítás. Az első napon került sor dı: Bán Ákos vezérigazgató A hazai kőolajés földgázbányászat műszaki színvonala és hatékonysága című előadására, majd szeptember 25-én valamennyi résztvevővel megtartott teljes ülésen a keretelőadások hangzottak el a hat szekcióhoz igazodva A hat szekció az alábbi volt: Mélyfúrási szekció (22 előadás): Rezervoármechanikai tudomány szekció (23 előadás); Kőolaj- és földgáztermelés szekció (I5 előadás): Szénhidrogének szállítása csővezetéken (I3 előadás): Termálvízfúrás és -hasznosítás szekció (l8 előadás): Szénhidrogén-ipari létesítmények tervezése és beruházása szekció (20 előadás). Az előadásokat hazai és külföldi résztvevők egészitették ki véleményeikkel. I6 országból 650 hazai és külföldi szakember vett részt a vándorgyűlésen, melyen az Annabella Szálló előcsarnokában rendezett berendezés- és műszaki kiállítás hazai és külföldi szerszám- és műszerkülönlegességeket mutatott be. A szakmai előadások mellett hangulatos összejövetelekre is sor került: szüreti mulatság, a Smith Tool cég által szervezett összejövetel a Beloiannísz hajón, valamint a már szokásossá vált hölgyprogramok lebonyolítása. XVII., I 979. augusztus I979. augusztus 24-26. között rendezte meg a szakosztály a római időből jól ismert Sopianae névre hallgató és műemlékekben gazdag Pécsett XVII. vándorgyűlését (I. ábra). Az ez évi Vándorgyűlés célja az elmúlt időszak műszaki fejlődésének ismertetése és a szénhidrogén-bányászat előtt álló további feladatok megoldási lehetőségeinek körvonalazása, továbbá ehhez kapcsolódóan a fejlődési lehetőségek felmérése volt.
ˇ
-
Fi.. 84.;-gari) -`;;.-,A * **?:`T -\:<Í11
"` ._ ;_.~.` .\~.~-\ --,
.,. . _
.ı
Š5„ -...... . .`\\~\ııııvı.ı„\
Q
» Y
.`é:`-`# ıkëıäë »<`~»:.~_.z \ zz.<.~ :s3>`.>\„ _ H - .2 __ . I ak
Ă
\`&.`>\\~ë..~.~:>;\~~:-`t-vfëxxzıëëıäıëãfia
_ *`
_..
.
z
aašitf. .
-E' ----..-.f~.:-5:i.z;~»' J f.if?.ëv ~ --- ---- ~f
'.
~c\`2-š§`
-P*
×
-.-,;:;.-
§. A
&."Í`5`Í
`
""
`
A
1
..
_ .2 ~ ,f
*V -E
. '
'-:-:-:» .
. \__ ' '11 +--;;-
QÜA
"\:Í`
`
.\
\
*Ü „: ä-„ '~1
'
" "-. .:'
~I°Z'Z-2-Z°2'É'Z'I'I~ '.°.-:_-_-.-.~.'.'.° __" .I
Ă l
`_.
.. I
` ? ~`
'
-
_
'
'
.R
'
„~~.
' ' 1- -`„zl`<-,Š 3* _
-
_
.
.
.Šazi
............... ..
ˇ'
'
`
-H;
ˇ
.
;_l`iü3
'
.. Q' 1
35 Q.
ãarëkrap
Második alkalommal adott otthont Balatonfüred, ahol I977. szeptember 24-27. között került sor a XVI. Vándorgyűlés megrendezésére. A Vándorgyűlés fő célja: A hatékonyabb szénhidrogén-bányászat .'
H I
.
- .~' .ıı 'ua
* -* - -` .-
'rt " F.
XVI. l97Z szeptember
_
V
' 6 2
52°:-Z .~.'.'. .P I.
Z'Z'Z'Z-I°Z'2°Z'Z'Z'Z°Z-Z'Z*I~2'Z-Z-Z-Z-24 .'.'.-.'.'.-.'.'.' ' °.'.'.'.~.'.'.'.~.'.-. zZ:Zz2:Zzfizfizfizfizfgfizfizlzfizlzfizlz .......-........._
.I _. 2'
°.
-.
J
.I
Z'I'2'Z'2°2'Z'Z .~.- -.~.-.~.-. .
I'2'2'I'I'Z-2' .'.°.'.'-'-'.'
'I
I. ábra KÓOLAj ÉS FÖLDGAZ 26. (l2ó.) évfolyam 7. szám, I993. július
Q |4|-
~
A I6 országból érkezett l4l vendég és a 76 vállalatot képviselő 59| szakember előtt a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettes mondotta el plenáris előadását A kőolaj- és földgázipar aktuális kérdései címmel. Az aulában elhelyezett kiállításon mutatták be termékeiket a hazai és külföldi cégek. A kiadott program szerint négy szekcióban l20 előadás hangzott el; ezeken a szakemberek megvitatták a kőolaj- és földgázipaı; valamint a vízbányászat középtávú kutatási és fejlesztési céljait. Az előadások témái ekkor irányítottak voltak. A külföldi és hazai vállalatok részéről a szénhidrogén-bányászatban alkalmazható legújabb termékeket, berendezéseket, eszközöket és módszereket, eljárásokat bemutató kiállítás egészítette ki oly céllal, hogy a hazai fejlesztésben érdekelt szakemberek részére megfelelő tájékoztatást nyújtsanak. A szekció-előadásokon kívül kötetlen beszélgetések, fogadások, Városnézés és egyéb kulturális programok tették változatossá a Vándorgyűlést. XVIII., I 982. szeptember A szakosztály XVIII. vándorgyűlését a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület (MATE) - CHEMAUT '82 címmel- párhuzamosan l982. szeptember l0-l2. között Siófokon rendezte meg. A rendezvények mottóját a következők fejezték ki: -A hasznosítható szénhidrogén- és geotermikusenergia-készlet növelése hatékony optimális kockázattal, és -A vegyipari, a kőolaj- és gázipari folyamatok műszerezésével és automatizálásával foglalkozó kutató, gyártó és üzemeltető szakemberek információcseréje. A tanácskozás célja volt, hogy fórumot biztosítson a kőolaj- és földgázipaı: valamint a vízbányászat szakembereinek időszerű kutatási eredményeik bemutatására, tapasztalatcseréje, végső soron az eljövendő munkák hatékonyabbá, gazdaságosabbá tételére. A Délbalatoni Kulturális Központ színháztermében, a mintegy 700 hazai és külföldi szakember jelenlétében Hangyál jános, a KFVSZ elnöke nyitotta meg a vándorgyűlést, majd dr Kapolyi László államtitkár A szénhidrogén- és geotermikus energia szerepe a hazai energiaellátásban címmel tartott bevezető előadást. A plenáris ülés befejezéseképpen dı: Bálint Valér, a KFVSZ Budapesti Szakcsoport elnöke nyitotta meg a I I hazai és 9 külföldi Vállalat eredményeit, újabb termékeit bemutató kiállítást. A bélyegkiállításon kőolajipari, majd mindhárom napon más és más motívumú emlékbélyegzővel ellátott Ievelezőlapot adtak ki (2. ábra). A kulturális központ aulájában a szénhidrogénipar művészeinek festménykiállítása volt látható.
A plenáris ülés után a konferencia hat szekcióban végezte munkáját az alábbi beosztásban: Mélyfúrás (24 előadás); Vízbányászat (20 előadás); Rezervoármechanikai tevékenység (45 eloadas); Szenhidrogen termelés (20 előadás); Szénhídrogén-szállítás (I9 előadás) és CHEMAUT '82 33 előadással. A szekcióüléseken számos, érdeklődést kiváltó témában hasznos szakmai vita alakult ki. Az előadók jól éltek a rendelkezésre bocsátott különböző technikai segédeszközökkel, mivel az előadások nagyobbrészt diavetítéssel egybekötöttek voltak. A Vándorgyűlés keretében a Smith Tool cég hajókirándulással, míg az lngersoll cég filmvetítéssel egybekötött koktélpartit szervezett a meghívottak részére. XIX., I 985. október Az OMBKE kőolaj-, földgáz- és vizbányászati szakosztálya l985. október 3-6. között Hajdúszoboszlón rendezte meg hagyományos, sorrendben immár XIX. vándorgyűlését. A Vándorgyűlés mottója Volt: Az energiatakarékosság és hatékony energiafelhasználás a szénhidrogén- és vízbányászat területén. A mottó önmagáról beszélt, hiszen az egyik legaktuálisabb és legnagyobb jelentőségű témakör szakági Vonatkozásait ölelte fel. Különös aktualitást adott a vándorgyűlésnek az az évforduló, mely a fúrómérnökök, fúrótechnikusok vándorgyűlésének l00. évfordulóját jelentette. l985-ben Kassán volt az első ilyen szakmai összejövetel, melynek folytatását jelentik a vándorgyűlések (3. ábra). Hangyál jános szakosztályelnök megnyitója után Wiegand György, az Ip. Minisztérium mellett működő Energiagazdálkodási Felügyelőség igazgatója tartotta meg a plenáris megnyitó előadást, majd Csath Béla A fúrómérnökök és -technikusok Vándorgyűlése a múltban című előadásával zárult a plenáris ülés. Ezután a Vándorgyűlés hat szekcióban végezte munkáját.
pmuw-ı~Aı8».-~.-ı-„--~-»~„~t„~„„~«„-~„~~„`.`\„`„
.“`.,_,„.
`_,“_,,„"_„„,„_„„„M„`_,,M““`,_`,".`_~`,`_“`__`“`“__“
3% _'fi"v-.
"'z šäf 2,.-7 . 8 ráz,_ »fä.-ifä __ ."`;:l7:lÍ`~. -._-M* >
,.--~-.\\
\ - i 8' --'Il« »~\ I_ Í_
\`.~
`^ ` . \.
`š
.
_`,
3
`;"~
ˇ _/
:
.
6
vg),
(LS
`_.4 5 '\` ~ `
-»~a.
_`\~ <.;.~
1
E _ ...-1 =
§
Á
2
(
-
1
~{.`.Š.Š'“.
'
Ă
2
\
Ö ` \
§
la
\-\>
. ,Í.
"ˇ("gr/' -.Í».9/z-4»../-
".
Él z
"_"'_\
.-.-- \`
:_ .. .
ing
.z ~
\ 7
:.13
Fä
z.
'i E
!8*“lTlNERñRl!'
s
aouanass
. .
!~.;»:.;f
` 5;
z >
z
_f`.$:`, .\\
F
_
~.
\*.
>Š::"ı§:l\'ŠÍŠ*„`§
É
,f,., ,_.'. -
T
WÉÁ
.
-(_,
Q
`. \
__
0
“Zz
.if` F 'DA-._':
.A Í.)-.íj-`;§;_;
` E\
Ă. wv---`*~" __
>.:`ÍÍ`:-.-' 'Ü
`;
8.
p\i<"`ˇ
`
"``
`\
`-*zi M
_* .-' _"-."5` . \.\
J' I-.Í
.`;>. ;
* 3:):
fr 5
44? /"',ãšii ,í/'
Ü, 'wv l
...M4 .
t :§&`&“ \\`," __...\.-\..~\„\`_...».-\c..\-` 1.- z .?`Í\`.ˇ.`.:~ - §` --`~» ˇ -\ *1.->~"Í'°§Í`:::.\s«~zz.6aza,,\-_~~z§-_“:`$ Ű st; M; §
`
'..` ;;, P '13-"` _ 6*. Í
ˇ
-~
V/ II
„.
L--` .
~.
ca
. `„`
`
'
-.
-33.4
3 ëf- *;.~:a`z`:»~*f*ˇ" : Rt* .“.~:;.\;š.. _ ' . `«- . "; ,_ ._ _ ...ai .\\.
v
4
>.\\.-`
-`<~.~gv-gxë
`\ ~-
`-N
\.v\--..
4
\ 'Š Š:
1
"2\`
1`\~-` `-"-`~"Í~"»rf`*z`2i~`Í`~*f§×`. ~ \*'Í' .`2^i§ "\`-A *:-R* “QS `l '33 . _--vj\_~- ,~_-;~×.,~_($§f_~,\;~.g§-`\,_`\, í 3*-"`*\`Š.\, §.-\§ - . f (_ .-ts.. -M->`§§×-.~ - *R--* w§t_`..a~,;j`.`-._-^z\:g
-.,.»'Í»
" .
~__>
1.3
.šxtlf-Í:Í._\3:'„\^.";'\\`,\ Vs
=<\_-.<1.=`Zf -3 \. ~.- *~"`2I-“"' „te ` \\ » .\-\\\-...A-°^
§ŠvlŠ.ÉŠšÍă..ä$
2. ábra
Kóou-íj Es FÖLDGAZ 26. U26.) 6vf6ıy6m 7. zzõm, i993. juııuz
3. ábra
3
Í 8
- *%
. ` w\~`\,.~§ 4ˇ _.
/I„t..."`\,.. .,_ .
*uv
; t ` Q-_ .~ _: . __ I {:
zá . :___ I
_ : ` :I __
...á
5
Q
_ _ fl_/
~. ~*s-. _.%.
«ı
,_ gif -
z-
E :
/ ıffıl
M
vuazxsıa
. V »\\. _ _e;..
Ő
~. »-
.`, .`. * `ã- ;`_,..~ ':_-`:_'.`'ilV-` `` ,E 9 ;SS*-\Í.Š~ S. .. .?~`×`z*~=.ziif--`*i»`-~"` '.-< . `: ,_-_ ~` -._ _ ` Š` ,.- ; H- `/ `> '~1 ~»-Í.-T-ˇ F >.-..~.~.`.z _ Vš:?~f-~" "' ` ~` `-`^"-"~" " ,.. .`\ ' -. :\ ` 2-~_.`~.*.~:.„xš:::`.`.>`~f»-ts-1-*sa _-`,z--~--~z~-15-' ... 3;ez.z.{\:1š`-r.-.,:~>«}\~:Í-_>.`-"
.` `
`Š\>Rssı'„~<.
~ `
\.. Š -t
8-Í 'šëfëfififälëë§3=2?`ı;;ı\.:`f.ı:`»=====st;Š. .W „Ll=
"`."":;-^`l"4l>"I . » ' ` ˇ . -»z `-."\`>
V* ~:~`>z=-=z-\.iW
z
EŠ
6/
.S „Kt _
.`t
W
; \
`
.. .S S
`." :`~\ 3ˇ"`>\"`ˇÍ. 312221; _:<~ ,.`§-. - :?_.:.:.\\Ă»..~~~" ~«-` ` \" _f\` _.»-` :T2 - `;:§,_~^ 5*? \.-` "^ JŠR..-.-: Y .\.`\ ' `i-ë'\.-. .;.-\ 9*-A .;t`š ~'
.~.„„.„.„...„..`„“-.....
~ :
\׫--.-.\~\\-~„`„““\“\c-.„.„z..`„.„-.--.t„\.-..-...-~.„~v
rtëăn
,§§.._;_(_,
-D
K
z
Š
\
7`ür
' / W$J -v.„, ,. If;
Š I lV
6
- .-rt
.í.rQ '”>~».,__ s ,_! _;
`\
.
\ ` *Q
X.: z×ı.~ -...s-s. “am :,
\
*--"<`~~`z=*1*f*' iE -í3”*“"*'?'l "`*::""fš' “É'š=T~.. 4.-..-k ˇ`> .,\\`~`-Š-§__;-“_:,
> "
-,1' Ȇ
s c r :D K _ -.f--~.-:
`t§\_§`:§:-::`ÍÍ:-.~:~
“T
bl.
~.- ~.
- 'ie
ii az §W*°_.W
.v
R
„ „ z„ „. „ Š.... „-„„“~`»„~-.„~“
.„_
,-6
;- *Égiv-, _ V.
gr
,. gy..
„.
\
.~ _?
_? ..`:« j: ;
2
z„
7ÍÍ ~z 'Í'Jıl V
-`- G, *šg „-
§;x$§"^Š ". § :XR ,„„*'F` .JS \~3`_N-\\\ 13' ////Z I ` z *JF-efã .J \\`»§-;`Í\§!\Í.I§ ` . 4":`Š> . ":Ã~""_ :\`Í`ȧ Š\ :-if Íšıšë 1; , _~ ... ~-„„~_:<~' _;E ~\.;.:~.\;;.`_c.§ _; ..,_.-"`\\ _Š\`~\\-'.- gt-\:§ t3 ~~;.~» ` , :_ .« ~ _ . `3 4;._.,.,.";.-;~.`,\~\ 32:. <-„ _; _-` ,` $ . -.\ _-\-;Í\ ~ \
H,'Í'D .-, _\ T
_;-C-\.` g ff .».“` ~v.~-\~~»»c~\~.\~" -`\._; -Mt >'\-)§`\_ - - « "-\. \\\ _`_.--" .---~" gr _-\ Y „\_ ar § -S .-_`.~" ~“ \5\<\\,"-- ""'~\\ .~\ R . (Š "\..-2...--" __ -Zs.-š_I~ __<`Š§;"ˇ\;_.::;`_.Í-..... \~\, ~\~.-\~ı`\§. ":-"l'S~"š~`5" ˇ \~\ ` .-"- §` A _-\ \~
_-`^` ^§`-32:1 ~` `5“
`
III ıı
_:
ı-12-: zs...
J\`\" » `_.`Š\-8 \~
\\,„._ 3-„_
._.ı:`."\ „ˇ ,t _.-;.if͡i1"l'~°'*.ı<0 -.»~_-*Q-..~"` :ˇ
§
z
ˇ_
.:`-_.
ft
_.. "~`
,
“
,_ .„,_
Í./
:\.-i" .1 »:°- 3 fi .-343
.sza .-
7”
z„
g , 3ff' Í'z/4.,/ ,I.» -`7>,,,„» “Y-„É ` ~s=\\.„..-ı...==\:..= a
,- _7 5f4,ıf -.ı
\.. ' Š-'21 .fr' 222.?„za "_ ` '\
A7-7.. '«;
~ \x
Á-t
$ r«. ' „rf
~\
W,-\:§lz`ŠI"Í=` *tá 35° .:Í`Í 'L6 . «~`*
„. ~„ .„ . Š
3
Í
"::?'Í /'.5..|/'
Š Ã.l_.-S `
g
. .=E=č=:=5
I |§ A Történeti ,,A" szekcióban I6, igen értékes dokumentatív előadás hangzott el, a centenáriumi évfordulóhoz kapcsolódva A Mélyfúrás és Szénhidrogén-kutatás „B” szekció - a mottóhoz kapcsolódva aktuális feladatokat tekintett át mintegy 4l előadás keretében. A ,,C" szekció I7 előadásban a vízbányászat és szilárdásvány-kutatás aktuális műszaki problémáival foglalkozott. A „D” szekció a rezervoármechanika igen nagy jelentőségű kérdéseit 27 előadás keretében tárgyalta. A Vitaindító keretelőadáshoz kapcsolódóan l2 előadásban, majd a hozzászólásokban és korreferátumokban a szénhidrogén-termelés legfontosabb eredményeivel és a jövő szempontjából legnagyobb aktualitással bíró feladatokkal foglalkozott az „E” szekció. A hatodik (,,F") szekció a szénhidrogén-szállítás és szénhidrogén-bányászat ipari hátterét biztosító gépgyártás, építés és szervezés kérdéseit 2l előadás kapcsán vitatta meg. A szakmai tanácskozás színvonalát és jelentőségét bizonyította l8 ország mintegy l20 fős képviselete. Értékes volt a vándorgyűlések rendezvénysorozatához kapcsolódó (ma már ugyancsak hagyományosnak mondható) szakmai kiállítás is, melyen I6 cég képviseltette magát, közülük 7 jelentős külföldi vállalat állított ki értékes információkat tartalmazó anyagot. A szénhidrogén-ipari dolgozók képzőművészeti alkotásainak kiállítását kiegészítette a szénhidrogén-bányászattal foglalkozó értékes bélyeggyűjtemény. Hagyományainknal< megfelelően a külföldiek részére üzemlátogatásra is sor került a hajdúszoboszlói föld alatti gáztároló megtekintésével, míg kulturális program keretében a Hajdú megyei táncegyüttes táncaiban gyönyörködhettek a résztvevők, majd a nádudvari fazekasokat tekintették meg. A Smith Tool cég Hajdúszoboszlón, a Béke Szállóban fogadta a meghívottakat. XX., I 987. szeptember Fél évszázaddal ezelőtt találták meg a Zala megyei Budafapusztán az első magyarországi, kitermelésre érdemes szénhidrogén-lelőhelyet A lelőhely feltárásának 50. évfordulója tiszteletére a KFVSZ i987 szeptember 30. és október 4. között - l97l után másodszor Keszthelyen rendezte meg hagyományos, sorrendben XX. vándorgyűlését, amelyen I4 országból mintegy l60 külföldi mellett 345 magyar szakember jelent meg. A szakmai előadások a kőolaj-, földgáz- és víztermelés múltja, jelene, a hatékonyabb kitermelést eredményező kutatási, fúrási, termelési, szállítási módszerek és az ezekhez szükséges eszközök köré csoportosultak a szakmai előadások az „A” kutatás, „B” termelés és ,,C" szállítás szekciókban. A plenáris ülésen Czipper Gyula nehézipari miniszterhelyettes tartotta meg gondolatébresztő, mérlegvonó és az előttünk álló feladatokat vázoló nyitó előadását. Ezután Soltész István, az OMBKE elnöke ezüst emlékérmeket adott át az olajiparban és a KFVSZ-ben kimagasló munkát végzettek részére.
A program szerinti üléseken az ,,A" szekcióban megtartott 25 előadás közül I7 magyar Volt, és 8 külföldi előadó működött közre. Az előadások összefoglalták a kőolaj- és földgázkutatás, Valamint a vízés kőszilárdásvány-kutatás legutóbbi fejlődését; az előadások színesek, érdekesek és az elvárt tudományos színvonalnak megfelelőek vol-
tak. A termelési kérdéseket összefoglaló ,,B" szekcióban 2l előadás hangzott el, köztük I7 külföldi előadóktól, nevezetesen a termelési eljárások alkalmazásáról, az adalékolt gőzbesajtolásról, számítógépes modellezésről, Valamint a geotermikus-engergia-hasznosítás, a termálvíz-bányászat kérdéseiről. A ,,C" szekcióban az ásványvagyon-kutatás jövőbeli problémáit, az olajipar gazdasági helyzetét taglalták; a technika- és Ipartörténeti témájú előadások száma l0 Volt. Az első napon a Festetics-kastélyban adott OMBKE-fogadás a külföldiek körében is nagy sikert aratott. A fél évszázados évfordulón került sor a MOIM-ban az olajipar tudósainak, szakembereinek emléket állító szoborpark avatására és az olajipar nagyjait bemutató kiállítás megnyitására. Ez alkalommal az avatóbeszédet Czipper Gyula miniszterhelyettes tartotta. A MOIM emlékbélyegzős Ievelezőlapot adott ki (4. ábra). Október 3-án dr: Kapolyi László ip. miniszter tartott előadást Keszthelyen a Petőfi filmszínházban Az energiagazdálkodás helyzete és távlati elképzelések címmel. A badacsonyi kiránduláson részt vevők szüreteltek, majd a szalonnasütést hajókirándulás követte, a közös vacsorán folklórműsor szórakoztatta a vendégeket. A több éves gyakorlatnak megfelelõen a rendezvényekhez nemzetközi kiállítás is kapcsolódott, mely lehetőséget nyújtott a kőolaj-, földgáz és vízbányászat, valamint az ehhez csatlakozó egyéb iparágak legújabb kutatási eredményeinek, technológiáinak, termékeinek szemléltető bemutatására mind a hazai, mind a kűlföldi szakemberek tájékoztatására. A kiállításon I6 külföldi és l5 hazai kiállító szerepelt. A szervezett rendezvényeken kívül fogadást adott és kerekasztalkonferenciát tartott a Smith cég, a KTI, a Mannesmann és az Auer ceg. XXI., I990. szeptember I990. szeptember 26-30. között került megrendezésre Siófok-Balatonszéplakon az Ezüstpart üdülőben az OKGT és az OMBKE KFVSZ XXI. Vándorgyűlése. Az elmúlt évek, évtizedek során a magyar szakemberek megállták helyüket mind idehaza, mind határainkon túl. Számos országban dolgoztak a szénhidrogén-bányászat, a vízkutatás, szilárdásvány-kutatás, geotermikus kutak mélyítése, távvezetéképítés, termelés és műveléstervezés területén, vagy oktatói, szakértői tevékenységet foly-
tattak. \'.§{Í_§ı>\1Í\_ _.;. _; . if; _.`_j; \\}:§->':-:C:ıÍ'».-".Í"I" r1:l ` _ ; 3`, ,„ ~,`.- .l:I:"»' :;::,:;;. : -`z_ı§~ ~`3_§`,g }_\;\.f `:§:1:`.»i:Z
*ixfz §~~
fI`»;
`~:ízı;Í
`i-i"?I`~`ä"" `1*--. I ` -I R12. .É
\ \
il`ÉL
. ..-.2--f-'>`×=`~.e
_»"z`_„ ' :.\
(~,-§
3:' -Í H z K ˇ`ˇ`
JA -_
_.
Š .> :._:~:s .Q-3..
-<
`. IQÁ -2. ~\'.`< `~$_
xx `._~:§\`
'lı 'ı
._ \»
-
ı--Í 6\*šf5; `
_
„A -§_.
-'
«\» _)\`;`:
:;.. - ._ >::-`~~,`; “É .~` , _` „ ".-\ .M f
rf
: `. ..
(zi K
ı:.:~:ı:ı:ı :ı'ı:ı'ı'ı'ı'ı'ı' ı'ı' ı'ı 'ı
`,'vQ
6.6
"`5
_ \~ `_`. `-.;~,§: \§\\\*„§\'*`\\.\\` 1>.
;
4. ábra
7"`
..-:;-:-.»_“-:§.,,.I~~I=`z»;:
ze zs
` ~.jt `pŠ\4,__,
A vándorgyűlések megszervezésével az OKGT és az OMBKE fő célja lehetőséget biztosítani a műszaki és tudományos tapasztalatcserére, a műszaki és tudományos problémák megoldásának bemutatására és elősegíteni az általános műszaki és tudományos fejlődést. Ezt a célt tűzte ki a XXI. Vándorgyűlés is, tág teret biztosítva a magyar és külföldi szakembereknek a vélemény- és tapasztalatcserére, Valamint a személyes kapcsolatok, barátságok kialakítására, megerősítésére. A vándorgyűlést dr: Szabó György, az OKGT bányászati vezérigazgató-helyettese nyitotta meg az ugyanott rendezett szakmai kiállítással együtt, melynek reprezentatív Vendége volt Rick Ormann úr, a kanadai Alberta állam energiaügyi minisztere. A vándorgyűlésen megjelent dr: Bakai Árpád helyettes államtitkár; aki rövid beszédében méltatta a vándorgyűlés jelentőségét, a szénhidrogén-bányászat szerepét a hazai energiaellátásban, valamint kitért a szénhidrogénipar szervezeti korszerűsítésének fontosságára.
KóoLAj Es FÖLDGAZ 26. U26.) 6vf6ıy6m 7. zzõm, I993. jaıfuz
:3:3:3:?:3:3:3:i:3:Z .........ı :-:-:-:-:-:-:-:-:-:-
..„...'.'
-.
Három napon át a meghirdetett program szerint négy helyszínen öt szekcióban folytak az előadások, melyek bemutatták a kőolaj, földgáz, víz és geotermikus energia termelésével kapcsolatos kutatási, fúrási, termelési és szállítási módszerek, eljárások skáláját. Az öt szekcióban: ,,A” kutatás és fúrás, ,,B” termelés és műveléstervezés, ,,C” szállítás, ,,D” geotermikus energia és „E” általános kérdések témakörben összesen 47 külföldi és 66 hazai, összesen I I 3 előadás hangzott el. A résztvevők az előadások anyagát megkapták. Az elhangzott előadások a következő témakörökbe sorolhatók: -technikai, technológiai fejlődés a szénhidrogén-kutatás, főleg a fúrás terén, _ - hozamnövelő eljárások, - a föld alatti gáztárolás eredményei, a fejlesztések lehetőségei, - a hazai hévízmennyiség és annak hőkészlete, - a termálvíz-visszasajtolás műszaki és gazdasági kérdései, - a geotermikusenergia-termelés lehetőségei, - gyártmányismertetés. A rendezvényen I73 külföldi és 344 hazai szakember vett részt. A szakmai kiállításon 26 vállalat, intézmény állított ki eszközöket, mutatta be módszereit, műszaki-tudományos eredményeit. A résztvevők a kiállítást folyamatosan látogatták, hiszen az elhelyezés szinte
.-:2:-:-:-:-:-:
„kínálta magát" az érdeklődőknek. A rendezők négy külföldi cégnek szerveztek gyártmányismertetővel egybekötött koktélpartit. A plenáris záróülésen a szekcióelnökök ismertették az előadásokon elhangzottakból levonható következtetéseket, ajánlatokat, melyeket a konferencia szervezői átadtak az iparágat irányító és felügyelő szervezeteknek. A szakmai-tudományos program mellett a résztvevők számára szórakoztató programról is gondoskodtak a szervezők, pl. a Balaton táncegyüttes, a Zengő együttes folklórműsora, a Nagybereki Állami Gazdaságban lovasbemutató és vadászvacsora fogadta a vendégeket. A szervezők fáradhatatlan szolgálatkészsége megfelelő körülményeket biztosított ahhoz, hogy a résztvevők szivesen emlékezzenek a XXI. vándorgyűlésre. >I=
5. Llar, ropnbııiı vıı-DK.: I4cTopmı aueanı-ıızıx cbeagoa cexumı nedne-, raao- vı aononoõızılm OMBKE (BceneHrepcKoro Coıoaa Foprınkoa vı MeTarınyproa) Dipl. Ing. B. Csath: Geschichte der Wandersammlungen B. Csath, Eng.: History of the ítinerary conferences
KüLFÖLDı HÍREK Olaj- és olajtermék-fogyasztás Dél- és Kelet-Ázsiában, Ausztráliában, Óceániában
Ausztria kőolajtermelése I989-l99I -ben
|980-l99|
Ausztrália India Indonézia japán Dél-Korea Szingapúr Tajvan
ı98O
1985
29,6 28, 3 2 l,4 260,4 25,3 I l,4 l7,0
27,2 43,l 27,2 206,9 26,9 I8,8 I 6,7
1990' 3ı,s 58,0 27,5 240,9 42,5 20,8 26,0
M tonna
ı99ı2
30,6 60,0 27,5 243,0 44,5 2 l,0 26,0
Kőolaj Csökkenés. ill. emelkedés az előző évhez képest
l989 l l57 890 - I7 296
Tonna I990 I99! I I48 593 I 279 882 - 9 297 + l3l 289
( - l,5%)
(-0,8%)
(+ l l,4%)
Erdöl, Erdgas, Kohle, I992. 7/8. sz.
Szegesi K.
' Végleges adatok; 2 Előzetes adatok. Oeldorado '9|
Mexikó két nagy finomító építését tervezi A német és a francia kőolajipari múzeum együttműködése A Deutsche Erdölmuseum (Wietze) és a francia Merkwiller- Pechelbronn Kőolajipari Múzeum (Elsass) ez év májusában a már több éve tartó baráti kapcsolatukat partnerségi okmányban rögzítették. A múzeumok felelős vezetői között a jövőben fokozottabb lesz a tapasztalatcsere azzal a céllal, hogy múzeumukat egymás számára még vonzóbbá tegyék. Kiállítási tárgyakat és dokumentumokat bocsátanak egymás rendelkezésére, delegációik pedig évenként felváltva találkoznak Wietzeben, ill. Pechelbronnban. Erdöl, Erdgas, Kohle, I992. 7/8. sz.
KÓOLAj ÉS *FÖLDGAZ 26. ( l2ó.) évfolyam 7. szám, I993. július
A Pemex cég I993-ban két nagy finomító építését tervezi. Ezzel részben egy nemrég leállított finomító kapacitását kívánják pótolni, másrészt az ország növekvő benzinszükségletét kielégíteni. Az egyik finomítót a nyugati parton, Salni Cruzban építik, kapacitását (l50 000 barrel/d) 23 835 m3/nap-ra tervezik. E finomító létesítési költségét l,4 Mrd $-ra irányozták elő. A második építését I994-ben kezdik el, ennek telephelye még nincs rögzítve, azonban kapacitása ennek is előreláthatólag 23 835 m3 lesz. Erdöl, Erdgas, Kohle, I992. dec.
Turkovich Gy.
3
*ı
ıPARÁGı HÍREK A gázszállítás, -elosztás aktuális problémái a keIet-középeurópai piacokon I992. október 26-27-én Londonban rendezték meg a tárgyi témakörrel foglalkozó konferenciát. A rendező-szervező IBC fő célkitűzései voltak: - a térség ipari szerkezetének átalakítása, változásai, - a keletnémet tartományokban szerzett tapasztalatok áttekintése, - a gázbeszerzések problémái a régióhoz tartozó országokban, - a privatizáció és e lehetőség adta választási alternatívák, - a befektetési tőke lehetőségei a magán- és állami szektorban, - a vegyes vállalkozások lehetőségeinek vizsgálata A konferenciárıak különös aktualitását alátámasztották a volt szocialista tömb országaiban végbemenő és túlzás nélkül drámainak minősíthető liberalizációs változások, amelyeknek szükségszerű velejárójaként jelentkeztek a gázbeszerzési források biztosításával kapcsolatos problémák. A lengyel-magyar-cseh-szlováI<-bolgár és román gáziparban végbemenő intenzív privatizációs folyamat és ennek trendje jelentős feszültségek forrása, melynek főbb jellemzői: - a nyugat-európai beruházási-befektetési gyakorlatot kell átültetni és megfelelő feltételek között működtetni a tervezett vállalkozásokra. - a régió gázszállítási és -elosztási tevékenysége a jelenlegi adottságok mellett is igen rentábilis vállalkozás, a fejlesztés ezt a többletprofit-szerzési lehetőséget tovább bővítheti, de ugyanakkor a konvertibilis fizetési feltételekhez kötött beszerzési források pénzügyi ellentételezésére nem állnak rendelkezésre finanszírozási források. A konferenciát rendező IBC mindezeket figyelembe véve azzal a céllal rendezte meg ezt a maga nemében egyedülálló 2 napos konferenciát, hogy az érdekeltek közreműködésével áttekintsék és megvizsgálják a közép- és kelet-európai országok gázipari szerkezetváltoztatásainak trendjeit, amelyek ismeretében bemutathassák azokat az óriási üzleti-befektetési lehetőségeket, amelyek az egyes országok esetében jelenleg, vagy a közeli jövőben rendelkezésre állnak. A program keretében nemcsak a pénzügyi lehetőségekre kívánták a figyelmet felhívni, hanem körültekintően vizsgálták azokat az esetleges „csapdákat”, amelyekkel a potenciális befektetőknek egy adott ország esetében számolniok kell. Különös figyelmet szentelték a rendezők-szervezők a keleti német tartományokban szerzett tapasztalatok elemzésének. Itt ugyanis igen jelentős pénzügyi tranzakciókra került, ill. kerül sor; melyek a különböző közreműködő szervezetek és bankok vonatkozásában jelentős pénzügyi fedezetek biztosítékainak garanciájával kapcsolatban számos pénzügyi-jogi és műszal
\
3
T
!|1
helyzetét mutatta be e területen, kiemelve az infrastrukturális helyzetet, a tőkebefektetés, a beszerzés-ellátás területén kialakuló versenyhelyzetet, majd a jövőbeli fejlesztések koncepciójának rövid ismertetése után a profitabilitás kérdéseit taglalta. Dr: Rudolf SAFOSCHNIK (OMV-igazgató): „A lengyel-magyarcseh-»szlovák-bolgár és román gázellátás” kérdéseivel foglalkozott, elemezve a rendszerváltás következtében megjelenő beszerzési igények és lehetőségek közötti feszültségeket, áttekintve a korábbi hosszú távú kormánymegállapodások jelenlegi helyzetét, különös tekintettel a futamidőre. átlagárakra és fizetési feltételekre, valamint a jövőbeli lehetséges orosz-FAK szállításokra és az ellátásnál figyelembe vehető nyugat-európai közreműködés lehe-
tőségeire. Dr: Keith PALMER (az NM Rothschild and Sons Ltd igazgatója): ,,A kelet-európai gázimport finanszírozása” c. előadásában a beszerzés kemény pénzforgalmi aspektusait emelte ki, ezen belül a konvertibilitás - fizetési egyensúly és a beszerzések, valamint a szállítás szabad hozzáférhetőségi (open access) elveit és szükségességét részletezve. Ezután a finanszírozási források, valamint a hozzájuk szorosan kapcsolódó garanciabiztosítás lehetőségeit és feltételeit mutatta be. Dr: TELEKI PÁL (a MOL Rt. elnöke): „A gázipar magyarországi szerkezetváltásá”-ról tartott összefoglalójában a privatizáció és a kapcsolódó szabályozások hazai aktuális kérdéseit tekintette át. Dr:HALZ józsef (az MVM Rt. vezérigazgatója): „A gázfelhasználás villamos-erőművi kérdései”-ről számolt be a hazai tapasztalatokat összegezve. Ennek keretében a jelenlegi és a tervezett gázfelhasználási elképzeléseket ismertette különös tekintettel a rugalmas üzemmódot biztosító, kombinált ciklusú erőművekre és a földgáz növekvő szerepére az ország villamosenergia-ellátásában. Ian BROWN (az EC Hungary Energy Center főszakértője): „A közép- és kelet-európai gáıfelhasználás energetikai és technológiai hatákonyságnövelésének irányai”-ról tartott expozéjában a kívánatos és lehetséges irányokat ismertette. Vratislav LUDVIK (a Cseh Köztársaság gazdaságpolitikai és fejlesztési minisztere): „A csehszlovák gázipar szerkezeté”-t ismertette, áttekintve a gázelosztás szerkezetének kialakulását, a rendelkezésre álló gázforrások és az igények közötti feszültségeket és ennek tényszerű adottságait, ismertetve a fontosabb gázfelhasználói csoportokat, az ebből következő gázfelhasználási szerkezetet és a távlati tervezések szempontjait. Martin DEDA (PA Consulting, főkonzulens): „A privatizáció és az átalakítási kényszer csehszlovák kérdései”-vel foglalkozó tájékoztatója a tranzittevékenységet ellátó TRANSGAS vállalat és a hazai nagynyomású gáztávvezeték-rendszereket üzemeltető vállalatok privatizációs terveit mutatta be, különös tekintettel a külföldi tőke bevonására és a rendelkezésre álló hazai tőke szerkezeti adottságaira és az ezek közötti Választási alternatívákra. ismertette azokat a kényszerítő hatásokat, amelyek e terület privatizációját elkerülhetetlenné teszik, nevezetesen: a fejlesztéshez szükséges tőke hiánya, a munkaerőpiac helyzete, a gazdaság liberalizálódó kereskedelmi-piaci elvárásai stb. Elizabeth MCCRARY (Cambridge Energy Research Associates, igazgató): „A lengyelországi ipar szerkezete, a privatizáció és a tőkefelhasználási igények" témakörben megtartott előadásában a privatizációs stratégia és ebből következő lehetőségek a nyugati tőkebefektetők részére, a nyugat-európai piacokkal való integráció kérdései, valamint az infrastrukturális igények és ezek tőkebefektetési vonzatai, továbbá az ármegállapítás és a jól működő tarifális árszerkezet kialakításának elvei és irányai kérdéscsoportokat taglalta. _ Neculai PAVLOVSCHI (ROMGAZ RA, igazgató): „A román gázipar”-t mutatta be, történeti összefoglalóval, a földgáznak a román energiagazdaságban betöltött szerepét kiemelve. ismertette a román gázipar szerkezetének fejlődéstörténetét, kiemelve a gázipar infra-
Kóouij Es FÖLDGAZ 26. U26.) 6-vf6ıy6m 7. zzõm, I993. julius
strukturális fejlesztésben játszott szerepét. Tájékoztatót adott a gázkereskedelem szerkezetváltozásáról és az ehhez kapcsolódó jövőbeli elképzelésekről, hangsúlyozva az importdiverzifikálás problémakörét és a hazai termelés hatékonyságnövelésével kapcsolatos feladatokat, a tervezett új fejlesztéseket. Utalt a felhasználói szerkezetváltásra és az árrendszer fejlesztésére, különös tekintettel a fizetési terminusok problémáira, valamint az elkerülhetetlen privatizációs folyamatra Edoardo DANEO (ITALGAS SpA, alelnök-titkár): „A közép-európai kezdeményezések és munkálatok a földgáziparban, - egy nagy tapasztalatokkal rendelkező európai vállalat (ITALGAS) elosztási tapasztalatainak szemszögéből” c. elemzésében a kormányok szerepét vizsgálta és mutatta be a regionális infrastruktúrák fejlesztésében, kiemelve a partnerkapcsolatok érintkezési pontjait és jelentőségűket egy ilyen jellegű feladat végrehajtásában. Blanche SAS (Energy Consultant): „A FÁK gáztávvezetékrendszer válságos helyzeté”-t értékelve a tulajdonjogi kérdések rendezetlenségét, az ellenőrzés és a tevékenység-szabályozás problémáit, az egyes önálló volt tagköztársaságok és az autonóm területek közötti rendezetlen kapcsolatrendszereket vizsgálta abból a szemszögből, hogy mindezek hogyan hatnak az Európai Energia Charta és a több országhatárt keresztelő tranzittáwezeték-rendszerekre vonatkozó követelmények teljesíthetőségére, különös tekintettel a szabad hozzáférhetőség (open access) elveinek betartására ilyen komplex és nagy hatótávolságú rendszerek esetében. Peter CAMERON (International Institute of Energy Lavv, igazgató): „Legális és szabályzott helyzet kialakulása a gázipari privatizációban” c. vizsgálódása a privatizációs folyamat szükséges és elkerülhetetlen jogi szabályozási kérdéseivel foglalkozik, beillesztve mindezt a kereskedelmi-piaci körülményekbe, elemezve azt az Optimumot, amelyet biztosítani kell a versenyzés és a szabályozás között. Frederik-jan UMBGROVE (Közép- és Kelet-európai Kereskedelmi és Fejlesztési Bank, alelnök): A kelet-európai szervezetek részére rendelkezésre álló multilaterális alapok és források” c. tájékoztatásában a nemzetközi szervezetek részéről biztosított lehetőségeket, a beruházási konszolidáció megteremtésével kapcsolatos elvárásokat és irányvonalakat, valamint a bankok szükséges koordinációs szerepét a pénzügyi források és a megvalósítani tervezett fejlesztési elképzelések között vizsgálta, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank stb.) és a témában érintett, aktív kapcsolatrendszerrel bíró országokra. Everett j. SANTOS (Investments Infrastructure International Finance Corporation, igazgató): „A magánvállalkozású gázfelhasználók finanszírozási szempontjai a kialakult nemzetközi gyakorlat figyelembevételével” témakörű előadása a Világbank gázipari tapasztalatait összegezte, hangsúlyozva a finanszírozási források mozgósításának szükségességét a gázipari létesítmények megvalósításához, felhasználva a múlt tapasztalatait és a jövőbeli lehetőségek ismereteit. Utalt annak a fontosságára, hogy miért szükséges a gázszektort privatizálni és az ilyen jellegű vállalkozásokat széles üzleti alapokra és kapcsolatrendszerre helyezni. Bemutatta az IMF, az IFC és a Világbank fokozódó szerepvállalását a gázipar működési hatékonyságának növelését célzó vállalkozásokban, utalva az egyre jobban felhalmozódó tapasztalatok átadásának és főleg átvételének szükségességére. Randal FISHER (EBRD, bankszakértő): ,,Az Európai Felújítási és Fejlesztési Bank szerepe a közép- és kelet-európai olaj-, és gázipari beruházások finanszírozásában” c. tájékoztatója a bank tapasztalatait és a részéről biztosított lehetőségek, valamint ezek igénybevételét mutatta be, hangsúlyozva a ki nem használt lehetőségek kérdéseit. Az igen színvonalas tanácskozás nagy gyakorlatról tanúskodó levezetését Nick WHITE (European Natural Gas Practice részéről Arthur D. Little Ltd, igazgató) és Peter CAMERON (IIEL, igazgató) elnöklése biztosította. A patinás Cafe Royal megfelelő környezetet és körülményt teremtett egy ilyen rendezvény sikeres lebonyolításához, amely a szervezők hozzáértését is igazolja. Dr Csákó Dénes
KŐOLAJ És FÖLDGAZ 26. U26.) évfolyam 7. szám, I993. janus
KÖNYVISMERTETÉS Dr: Takács Gábor: Modern sucker-rod pumping A kőolaj- és földgázipar egyik legismertebb amerikai könyvkiadója, a Penn Well Books (Tulsa, USA) I993 márciusában kiadta di: Takács Gáboı: a Miskolci Egyetem olajtermelési tanszéke docensének könyvét angol nyelven „Modern Sucker-Rod Pumping” címmel. A mű 230 oldalon a rudazatos mélyszivattyúzás elméletével és gyal
z.z.;.:.:.;.z.z.;.:. _._._._._._._.,._._. ._._._ ._._._.
.z.z. __... ._.'.
okozhatják. Ezért a mélyszivattyús rendszer üzemviszonyainak rendszeres ellenorzese alapveto fontossagu; az üzemellenőrzesre hasznal ható módszereket az utolsó fejezet ismerteti. A szerző jelentős teret szentel a mélyszivattyús kutak speciális kapacitásvizsgálati módszereinek bemutatására, a hagyományos dinamométeres vizsgálatok elméleti és gyakorlati kérdéseire. Végül az üzemellenőrzés legmodernebb módszereinek ismertetése (elektronikus dinamometerek, mesterse ges intelligencia alkalmazása) zárja a könyvet. Mint az előszóban a szerző írja, elmúltak azok az idők, amikor a termelési mérnök legtöbb feladatát egy logarléccel meg tudta oldani. Az egyre bonyolultabb, legtöbbször iterációt is tartalmazó, korszerű számítási eljárások ma már a mindennapi munkában is szükségessé teszik a számítógép használatát. A szerző ezért a tárgyalt méretezési és üzem-ellenőrzési módszerek megvalósítására számítógépi programokat fejlesztett ki, azokat részletesen bemutatja, és a könyvben szereplő több mintapélda megoldására használja. A „Modern Sucker-Rod Pumping a nemzetközi szokásoknak meg feleloen az olajipari mertekrendszert alkalmazza, es a metrikus mer tékegységeket használóknak a függelékben közli az Sl mértékrendszerbe átírt képleteket. Dr: Tóth jános
is elősegít. A szerző kitér az azonos feladat megoldására használható különböző módszerek viszonylagos előnyeinek és hátrányainak ismertetésére is. A legfontosabb feldolgozott témák: az API RP l IL módszeı: a rudazatra felírt hullámegyenlet megoldási módszerei, valamint a szivattyú szállítóképességének, a hajtómű nyomatékterhelésének és a hajtómotor energiaszükségletének számítása. A „Modern Sucker-Rod Pumping" két utolsó fejezete a mélyszivattyús rendszer tervezésének és ellenőrzésének témakörét öleli fel. A megfelelően tervezett berendezés a kút termeltetését műszakilag és gazdaságilag optimális módon oldja meg, az üzemi mérnök ezen feladatának megoldásához nyújt segítséget a különböző méretezési módszerek részletes bemutatása. A szerző kitér a berendezés üzempontjának optimalizálására, azaz az előírt folyadékhozamot a legkedvezőbb módon felszínre emelő szivattyúméret, löketszám, lökethossz és rudazat-összeállítás kiválasztására Részletesen ismerteti a berendezés kapacitásának és az olajkút beáramlási jellemzőinek egybehangolására alkalmazható módszereket folyamatos és időszakos üzemben. Egyedül a mélyszivattyús berendezés megfelelő tervezése azonban még nem elegendő a gazdaságos termeléshez, mivel az üzemeltetés közben a kút beáramlási jellemzőinek változása, valamint a fellépő mechanikai problémák az üzemviszonyok gyors romlását
I
I
I
_
II
N
I
ı
I
_
ı
f
ı
ıPARÁGı HÍREK A magyar szénhidrogén-bányászat néhány mutatója
Az egész hazai iparra, illetve annak nagyobb részeire vonatkozó összefoglaló adatok képzése vagy megszerzése esetenként nehézséget okozhat. Ezért - úgy gondoljuk -, ha valahol nem kevés munkával
A hazai szénhidrogén-kutatás, -feltárás és -termelés történetével és eredményeivel foglalkozó szakember gyakran kerül olyan feladat elé, hogy be kell mutatnia az elmúlt időszak legfontosabb jellemzőit.
HAZA/ KÖOLAJ TERMEL Es 1987-ıow mllllo Ionna/lv
25 llllllllllllll 2 llllllllllllll
FELTAIPT IPARI .SZENHIDROGENKÉSZLETEK 1935-1001
lllllllllgllllllllllllll ıiiilllllililllllllllllll lgljllllílllllllllllllÍll |,jlıll |||||l||||| l ||||||| lllllllllllllllllllllllll Š Íí
llllll l Illll . li lllll llll , _-_
IO49-l9ó3 775
Ü;
as 0
|
40
ííííí “___ “É-
ÍA 1 Ü! -_
(li Q
íCl Oıma:
Ziíííí-i““_ ZZi_ÍIÉí lOı ílífíííQ l_“\`“
0 -Í-Š7*\-I-mm
GQ
Ü04
` Dunanlúl 1 Alqyd
m Alldd ` ` ägedl m.
" Ncuylengyal 1 Orıdgos
27,
ıooı-1084 zias
Allold aı' Algyői Iarlaimaıo äqoddeı Dundnlúl Nwyiongyılioi. moíd N78-lol Kııkunıxgal ogyüıı
V
Iáolai 9:7 ılıonna Ossııo É :la QD Oidgaı 249! Mrd mJ
3. ábra
I. ábra
HAZAI FÓL DGAZTERMEL ES 1037-I 99/
FELTÁIPT IPARI SZENHIDROGENKFSZLETEK 1935 -I 99/
ınııııaıu ma/ıv IO
400
;
lllllll _
J
év
IWŐ-I99! .rii-.:
I;
lllıl
87
1086-l948
.'
LÍ -__
.
.
Y
ıııııııııı
sõo 'I
Jao -
-4-~
I `
250 "
» l
~. 44,1.. .
iso!00:`
T
Q 0 N ÜÃ Q mc
725
[V35-48
I949-dő
ú- __:_ |____
___-___D A íííí
N64-84
1985-9!
Õíãfl
I- mm “___ Dj:` fih I-_-_
- - Dundnlúl i Algyo
$096
Oııııı toolal 0.17 Mr Oııııs foıdgaz 249! ma mJ Fanart C02 34 0 mu ms l
D
Im- Im-_:imlí8 -__:
lííííí \ _“:_ \.l.\i:___
_ lu-_ mm “___Ia -
ı__:“ 8
“__- -_ “__ lQ 'H\Í-__-Oı Ám-
Í-.1_ i -I_VÍÍ_
fLç.__“ `“_““__ “É-Q \I “__-
-LN _-Ü_:Ü! “Ílíí
Üilí I- ÜI-Ili“I :I-_ 8
_Í“- -DU-z_I'-I- -Ílí _IÍI_ -I-D'-_ -I-I_IÍ“
8
IÍÉ-.IC-Í _-8 “ÍI4-:
av
50' *zu ` 0
ı
213.5
200- f
_- Allóld _- kandi m.
Hdldúınbosıld i' Orıtdgcı
Allald aı Algyól larlalrnaıd „kvıddel 6: Haldûmboıliovai.
_
Dundnlúl N70-lol Klıhınıdügat agyi!!!
r
2. ábra
4. ábra
“z ~«
í
“
'
-
Kóouij Es FÖLDGAZ 26. U26.) évfolyam 7. szám, I993. július
:§:§:2:§:§:§:;' :2:§:§:i:§:j-:§:1:;:;:;:; "-.;'._ :;:;:;:§:2:§:2:2:§:1:§:§:§:§:§:§:§:;:;:; ..-:..._._:-.._:;.._.-:.... ._...:-.:-:.-:._......... _.^._._._.;._.;.;.;.;.;.;.;.;.;._.;.;.;.;.z.;.;.;.
Il
ıtııl
ll
Ol
llıı
tlııl
;.;.;.;.;.;._._.;.;._._.;._.;.;.;.;.;.
I
I
-.
ılıloıtool
:2:2:2:2:Z:2zi :2:1:1:Z:=:1:Z:1:2:2:1:§:2:2:2:1:l:2:2:2:2:3:!:1:Z:1:2:!:1:-:-:-:2` ._._:::::::;:::-::::::::::-::::::: ' ' ' 7:2:Z:1:it?:2:i:2:!:f:2:3:2:?:1:2:?:2:1:Z:?:7:2:?:1:=:.- -2: -- :-::;::::-:_:-:-:_:::-:-:_:.:::_:::-:-::::-: -:-:-:-:=:Z:?:1:Z:2:2:1zi:2:2:25zf:=:?:!:1:f:2:2:2:Z:-:-:-: -'" ._-`-: ""`-ˇ ':2:Z:?:2:2:1:2:2:i z2:2:Iz2:3:2:2:3:2:?:2:H:2:2:=:Z:2$:1:I:=:§§:l:'-:i:1:2:1:;':Z:1:2:Z:§:1:,:?:2:?:2:§:2.'§:Z:ëZ:3:Z:?:?:Z:2:25:-:2:2' 1:l:2:ã:!:I:2;2 ::::.::::_:::::::::.:-::::_:;:::::_:::::::::: :::-:::_:_:"-:-`:-::-::`-::_%_:':~:`:-:-:_.._:-:::_:`."`:._:._z::;:.: :-'::-::::`":`:=:;:;:_:;::-° - ° ;.;.~._.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.;.~ ' - ._._ .;.;._.;.;.;.;._.z.;._.;.;.;.;.,.;.;.;.;._.;.;„;.;.;.;.;.;.; _. - ~ - -.;.;._. .;1-2--'--.;.;.;.;'-.- . _. .zl-.-.;Z;.; -. -. .-.;.;. _-11.:!-IF-.-. .;. .-._.;.;.-2-.-2-8 ~.° -.-.-""2'.-Iz.-. . .~.-2-2
ııııııııııııııııııoı
.li
ıııı
ıııııııııııııı
- - - ~.;.;.;.;.;._.;.;.:.; - ° °.;.;.;.;.;.3.;._.,_.;.;.;.;._.;.;.;.;.;.;.;.;.;. ........................
ıııııı
ıı
ııııııııı
ııııııı
ı
ııı
ı
ııı
~
ˇ-
Ió0 r
^
`
-
I
8
-~
-
7
160.09
mlllldrdmã
T
'0 `* f f
l32lI
ÉP,/ˇ
,_:/Š'-I,-'
'É
5":-*FI
V 60 4-
I
Ö0"
40~ 20.-
I D
~
&
z-.» \
J;
I
_- of
ııo
ıı
ı
ı
ııııııııııııı
O
ıııı
ıı
Iııltıııı
O
ı
U
i
I
I
8
Z78
«
1 A
-
ˇ
A
É 1087-19021008-ıwı
D
O
&
III] iva?-ıwı
A -A i!dd,D-Dunan I0lı,$7-.'h0ad,()-Orıaaos
Aııaa wo:-ai aııaıaaeı
Algyo'78
Dunántúl 1078-IO! Kıstunsdgual agya!!
5. ábra
$878
HsmD'70
Allffl
Drı.'ıl'85
Or:z'86
8. ábra
H/*Z/V KŐOL/UTERMEL 53 1937'/°Ő3“'9°' mlillo .tonna .
.
EGY KÚTRA Eső FELKUTATOTT Es K1 TE12ME;T SZENHIDROGEN-MENzvV181-:G
.
160
I
.L ?*. 40“l"' `
_
;
Z
âã
l
í I
ıa7 ı9.4`2
20*
ıı
`
3;
Á*
O
ıı
'Š
1 ,í 'I
A
`
i
-984
0
ı
....I~.û. .~..-.-...'.'~.-Év.-.__-.-._.-.É-.~.-..-1-.-_...~.~.~.~.-2-.-I~.~.û1-.-i.-..°.-_-H-.-.-.-,
„.-
1
L
ı
(A10)/O.z%00dI m..HddÚ.@DO.fiIÓ.
_
Im-
Ó0
ıııııı
ír
ızo-
jog
ııı
Aııaıa.Dunanmı.0ı-szagos)
z
140 J-
ı
KIEMEL KEDO GA ZTERMEL ES! E VEK
99]
150.
ııı
....~..-.
HAZAI 1-“OL DGA ZTERMEL Es IDIIIIORJ m8
ıııııııı
..-..................
`a<>.22
. -1-. .
\\
00 60
\\\\\\*:
ı
-
ADO-Q
-O
I20 IM
\l\ \ \ \ Í
_
O
ı
EÜ bnnd/túl
140
-i+-ı-íi--
A
40
._.-„=, _.
ADO&
20
É ıv87-mz
1003-mi
Él iva?-iva
§
0
A-A IldId,D-DurıoııIul,&-.baam O-Orsaaoa
.
Aııoıa mos-/oı sıageaaeı. Duııanıuı ıws-ıa rııızunzawaı zgyuıı
6. ábra
9. ábra
KJEMEL KEDO' OL AJTERMEL E81 E VEK (Moravano8.Algy0.Nq7ylengyeI..%0edı m.
HA ZA/ 5ZÉNH/URUŰÉNKUMK SZÁMA 1937- 1991
Dunanlol, Alldldûrzogos)
kutak szama (car) IO V f --
mllilo tonna -
2.5
sıgı urõrılr
Az Olıo tol ami a ııızurcıorr. 01031103101;C:ãllffflfll
f
z
A
A
i
2 .-1
.
,
'-72
`
~
.
,-
I.l l 2?-I,/4 - z/3 f ýf; íf.-Í ^-ý
.Í/3'
,/6% /E ,.-
fzčiízzã,-2 I
I z-`
I,
l\.Álli
-Őt' , í __/
, 0
_/
M
,E ;`
3.Š
31”
Iý/z
ó„-
:
_:z~,-.z`:f-Š
Nlg)/'66
.
ff
,,
z
.zz
/
-f
02
,Í ,.-
..-
z
IÍÍŠ
-
.-1:
Q E G0.
_.-zs
E 5%
A A IUIGIO
.Z Él! IÜÍO
tulflıl I
Sııgod kur-fair
I0. ábra
Az eredeti szerzők fáradozását megköszönve az adatokat és a diag-
elkészítették őket, tegyük azokat a szélesebb szakmai tábor kincsévé; jelentessük meg egyszer egy helyen. Az adatokat, diagramokat, valamennyit más szerzők és szakemberek anyagából, cikkéből vettem. A rájuk való hivatkozást - a szerzők engedelmét kérve - mellőzöm. Az adatok diagramokba vannak foglalva, és az I937-l99l közötti időszakra vonatkoznak. A diagramok önmagukért beszélnek, ezért azokhoz semmilyen magyarázatot nem fűzünk. ÉS F LD ÁZ 2
pmaitıııaıo
A: 08.13 lom!! mulat homo I-(U14 kmltbbol .band 3I.*.'/ km)
Orsz '77
7. ábra
KŐO
7.7/'Ő .
4-
fí / „1:7/
ez 'Í
_/,ff/-Z
Á..--s/J > lg;/076
\ll\\\\ ill) I
z
T
_-;.-_;.- ~;-“Z ír;/,
/-1
0.5 -
zzz az
f//
107
I.5
,
ˇ
.
.
126 . C'
0 jydm
7.
' SZOm,
j 93 . jU "j'IUS
ramokat meleg szívvel ajánlom az érdeklődő kollégáknak munkájukhoz felhasználásra. Horváth István
ok. olajmérnök Szeged . ^
.~
J, " Z . , z.z:zz-:zz55E=E: .z:z: : E: 2822: =:=: 5:-22§:z:z1zıE=E=E=E=E=E=E=E=EšE: z=z=z=:=:=:=:=:=:=: a: E::=õz:=EE=E: z=z=z=E=E=`-`-2 -
« Š, :zız-z=z=:.:=: s:.z:z=::z=z=z:z=z -5,<<.z-z2:2:;E:z22E::z:z:Ez:šsëáE2EëEë=EëE§=E=E=aE=E=z.-z=z:z1:: -:I:2z=z:z:z-z=sz=:=:=z=:=:.-:z.:.
J,
=:=:=:=>:`<
szEMELYı HÍREK Köszöntés A 80 éves di: Reich Lajos l94l -ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált. Tevékenysége a földtani térképezés és ásványinyersanyag-kutatás volt. Szaktudása, sokoldalú műveltsége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy szerteágazó feladatait bel- és külföldön e 87 aránt eredményesen oldja meg - I947 ' ben a szénhidrogén ' ku ' tatásnál szakmai ellenőı: I949-l950-ben a bauxitkutató expedíció vezetője. i953-l95S-ben irányító szerepet tölt be a magyar földtani kutatásban mint az Országos Földtani Felügyelőség vezetője. Külföldi tevékenysége Vietnamhoz, Kínához, de főleg Afrikához kapcsolódik. Regionális földtani, valamint földtudomány-történeti tanulmán Y ok sorát publikálja magyar és német nyelven . A Zsigmondy Béla Klubban élvezetes előadásokat tartott szakmai és élettapasztalatairól. Továbbiakban egészségi állapotában javulást, boldog életet és jó szerencsét kívánunk! A. Gy.
2. kép: Dr. Horváth józsef avatóbeszédét tartja
HAzAı HÍREK Arcképavatás a Magyar Vegyészeti Múzeumban Várpalota, I993. május I9. Várpalota főterén, Thury György várában nyert elhelyezést l96lI963. években a Nehézipari Minisztérium alapította Vegyészeti és várpalotai bányászat emlékmúzeuma. A múzeum létesítését, fenntartását a nagy Nemzeti Öröl<ségnek nyilvánított vár restaurációját a vegyipar és kőolajipar vállalatai és intézményei segítették. Itt nyertek elhelyezést a magyar végvárak tárgyi emlékei, amelyek a XVIII. századtól kezdve megmaradtak. Ugyancsak a híres magyar vegyészet arcképcsarnoka is itt található. A múzeum lépcsőházában van Thán Károly iskolateremtő vegyész mellszobra. A múzeum igazgatója, di: Kovács István bevezető előadásában ismertette, hogy a hazai kémiai tudomány és vegyipar elhunyt nagyjainak kívánnak szerény emléket állítani, arninthogy e csarnokban újabb és újabb szakmát fejlesztőknek képmását elhelyezik. _ Az avatóbeszédet dı: Horváth józsefl a MOL Rt. fejlesztési igazgatója tartotta és leplezte le az alábbi jeles szakemberek arcképét, amelyek Horváth Róbert sıénrajzai.
I. kép. A megnyitó résztvevői
3. kép: A képek Ieleplezése
Dr: Papp Simon ( i886-i970) a magyar kőolaj- és gázipar egyik alapító, koholt vádak alapján halálra ítélt, majd életfogytiglani börtönre, majd rehabilitált akadémikus, poszthumusz Széchenyi-díjjal kitüntetett kiváló szakembeı: Dr: Gyulay Zoltán ( l900-I977) olajbányászati üzemi, tervezoi, olaj és gázmérnökképzésben iskolateremtő egyetemi tanáı: PokI<er Ernõ (l90l-l978) tragikus sorsú bányamérnök a földgázelőkészítésben, a gazolin. propán- és butánleválasztási technológiák kifejlesztésében szerzett maradandó érdemeket. Purman jenő vegyészmérnök, aki a földgázban levő kondenzátumleválasztás és termékszelekció tökéletesítését végezte, majd a gyógyszeriparban hasznosította Vegyészeti ismereteit. Di: Gráf László vegyész a magyar kőolaj- és földgázbányászat. -fúrás, -termelés és gázelőkészítés Vegyészeti vizsgálatainak megszervezését végezte. Wartha Wnce (i844-l9l4) vegyész; a víz állandó és változó ke-
KÓOLAj ÉS FÖLDGAZ 26. ( I26.) évfolyam 7. szám, I 993. július
Í'Z'Í'Í'Í'Í'Í'I*I~`
ménységének meghatározására kidolgozott módszerét közelmúltig világszerte alkalmazzák. Freund Mihály ( l889- I 984) vegyész a nagylengyeli kőolaj-technológia korszerű kidolgozásában, a hazai bitumenipar megalapításában tevékenykedett. Vargha józsef (l89l-i956) vegyészmérnök, a kőolajok és barnaszénkátrányok hidrokrakkolásos eljarását dolgozta ki. Dr: Hága László vegyészmémök a kőolajok desztillációs technológiájának fejlesztésében alkotott jelentőset. Dı: Vámos Endre vegyész, a paraffinok oxidációs technológiáját fejlesztette, a hazai tribológia egyik alapítója Dr: Vajta László vegyészmérnök a magyar kőolaj-feldolgozó ipar és technológia kifejlesztésében, továbbá a kőolaj-feldolgozási technológiaoktatás további fejlesztésében jeleskedett. Ezután a Richter Rt. képviseletében dr: Pillich Lajos, az rt. igazgatóságának elnöke méltatta a gyár alapítójának, Richter Gedeonnak munkásságát. A múzeum igazgatója a megjelenteket végigvezette a múzeum termeiben és bemutatta az értékesebb műemlékeket. Az avatóünnepséget állófogadás zárta a szponzoráló vállalatok adományaiból. K. L
EGYETEMı HÍREK Megemlékezés az egyetemen
(I993. június l0.) Proszt jános (i892-i968) kémikus professzorra emlékeztek a Selmeci Műemlékkönyvtár múzeumtermében tartott klubdélutánon az egyetem oktatói, valamint egykori soproni és budapesti Proszt-tanítványok. Emlékbeszédet di: Vorsatz Brunó professzor: korábbi kémiai tanszékvezető és kohómérnöki kari dékán mondott. Az összejövetelen részt vett dr: Voith Márton e.i. dékán, valamint dr: Horváth Zoltán és dı: Berecz Endre korábbi dékánok is. Proszt jános negyedszázadon át (I924-i948) vezette az alma mater vegytani tanszékét Sopronban, s bánya- és kohómémökök nemzedékeit tanította - mint a megemlékező és a hozzászólók elmondásából is kiderült - nemcsak kémiára, hanem emberségre és széles körű műveltségre is. l948 és I964 között a Budapesti Műszaki Egyetem szervetlen kémiai tanszékének vezetője volt. l930/3l-ben a kohómérnöki osztály, l940/4l -ben a bánya-, kohó- és erdőmérnöki, l946/ 47-ben a bánya- és kohómérnöki kar dékánja volt. Fizikai kémiai praktikum c., Erdey-Grúz Tiborral írott kézikönyvét I934-ben az alma mater adta ki, amely azután négy évtized alatt további l I kiadást ért meg. A Lengyel Bélával és Szarvas Pállal közösen írt Általános és szervetlen kémia c. egyetemi tankönyve (i954) további öt kiadásban is megjelent. Bevezetés a polarográfiába (társszerző Győrbíró K. és CíeIeszky l/.) c. műve (I964) németül is megjelent I967-ben. Ma is alapvetőnek számító kémia-történeti tanulmányokat is jelentetett meg magyarul, németül és szlovákul. I9 I 3-ban egyetemi doktori, l952-ben a kémiai tudományok doktora fokozatot szerzett. l956-tól az MTA lev. tagja. Kossuth-díjjal i953-ban tüntették ki. Az egyetemi könyvtár; levéltár és múzeum kamarakiállítással érzékeltette Proszt jános gazdag életművét. Az egyesület egyetemi osztálya és az egyetemtörténeti bizottság által rendezett ünnepi összejövetelt dr: Szarka Zoltán egy. docens, ez utóbbi elnöke zárta be. Dr. Zsámboki L.
Kóomj Es FÖLDGAZ 26. (I26.) ëvfoıyam 7. szám, 1993. janus
ıPARÁGı HÍREK A Kutatás-Termelési Ágazat I992. évi gazdálkodása Az l992 es év agazatunk első teljes gazdálkodási éve volt. Celkitű zéseinket, a szervezet működési elveit az új körülményekhez igazítottuk, hiszen az átszervezés, a működési formaváltás más módszereket, más eszközöket kívánt már ebben az évben is. Termelési és értékesítési terveink kellő alapot biztosítottak az eredményes gazdálkodáshoz. Megvalósításuk során a kőolaj-termelési tervet 30 ezer tonnával, az értékesítési tervet 2l 500 tonnával túlteljesítettük. Földgáz-értékesítésünk viszont alacsonyabb a tervezettnél, főként a fogyasztói igények csökkenése miatt. Az év folyamán a mennyiségi eltérések mellett számunkra kedvezőtlen - a tervezettnél is alacsonyabb - világpiaci árszint alakult ki. Tevékenységünk nagyfokú árérzékenysége miatt jelentős volt az árbevétel-kiesés. Az import földgáz bekerülési költsége még így is meghaladja az értékesítés maximált árait. A jövedelmezőség fenntartása ezért számos évközi korlátozó intézkedés meghozatalát igényelte mind a költséggazdálkodás, mind pedig a beruházások terén. A korábbi évekhez képest lényegesen alacsonyabb összegű nyereséget azonban elszámolástechnikai változás is befolyásolta, mert a MOL Rt létrejöttével a gazdálkodás folyamatának mérlegszerű összegezése halmozódásmentessé vált. Az ágazat I992. évi adózás előtti eredménye 3,3 milliárd Ft, ez mintegy 4/5-e a tervezettnek. Az eredményszint jelentősebb javulására reálisan a közlejövőben sem számíthatunk. A szénhidrogének termelése és forgalmazása terén elért pozícióink megtartását biztosítja a hazai és külföldi kutatási projektek növekvő száma. Alapos, körültekintő előkészítésük nagymértékben csökkentheti a kockázat nagyságát. Pozitív eredmény a nyilvántartásba vett hazai geológiai szerkezetállomány bővülése, a meglévök paramétereinek további pontosítása, illetve újabb felhalmozódások megismerése. Külföldi koncessziók közül legelőrehaladottabb állapotban a MOL Rt. tunéziai vállalkozása van, ahol a fúrás helyének a kitűzése rövidesen várható. Befektetéseinket stratégiai fontosságuk szerint rangsoroltuk, s ezeket döntően gázipari részesedésünk növelése motiválta. Ilyenek pl.: - csatlakozás a Ny-európai gázrendszerhez, -föld alatti gáztároló rendszer fejlesztése, - hazai távvezeték-hálózat fejlesztése. Az I992. évi lehetőségeinket korlátozta a délszláv háborús válság, az embargós előírások, a tranzitálás problémái, az Adria köolajvezeték leállítása. Osszegezésként mégis elmondhatjuk, hogy a világpiaci recesszió, az alacsony olajárak, a gazdálkodás egyéb problémái és a magas bányajáradék ellenére ágazatunk eredményes évet zárt. Csontos András I
Í
Í
I
_
KÜLFöLDı HÍREK Az ÖMV-nál megszűnt az ólmozott benzin előállítása Az ÖMV-nál l97l-ben kezdték meg a benzin ólomtartalmának csökkentését. A benzinfogyasztással a környezetbe jutó ólmot, mely akkor l400 t/év volt, az ólommentes benzin korai bevezetésével és egyéb intézkedésekkel azóta sikerült évi 200 t-ra csökkenteni. Most már I993. febr: I-jétől az OMV schwechati finomítójában csak ólommentes benzint állítanak elő. Erdöl, Erdgas. Kohle, I993. febr
Turkovich Gy.
A 4. fejezet az ideális fluidumok áramlását vizsgálja. A viszkozitás hatása kis viszkozitású fluidumok kis sebességű, rövid távolságon át történő áramlásánál elhanyagolható. A gázdinamika sok problémájánál is elhanyagolható a viszkozitás hatása. A fluidumok keltette lökéshullámokkal foglalkozik az 5. fejezet, a szakadási felületek összefüggései a nem folytonos mérlegegyenletekből kerülnek levezetésre. A 6. fejezet a newtoni fluidumok lalTıináris áramlásával foglalkozik, míg a 7. fejezet a kiemelt jelentőséggel bíró turbulens áramlással. A 8. fejezetben mindkét jellegű áramlás gyakorlati, egydimenziós változatáról kapunk áttekintést, felhasználva empirikus adatokat is. A 9. fejezet különböző típusú nemnewtoni fluidumok csőbeli áramlását taglalja. A többfázisú keverékek áramlásának tárgyalása a l0. fejezetben található, mégpedig folyadék-gáz, folyadék-folyadék és folyadék-szilárd anyag keverékek horizontális és vertikális csőbeli áramlását vizsgálva. A könyv felépítésében és az egyes témák tárgyalási módjában jól tükröződik a szerző több mint 25 éves oktatói, kutatói, mérnöki és konzultációs gyakorlata, és így egy jól szerkesztett, logikus felépítésű, az olajmérnöki gyakorlat megkívánta anyagtartalmú szakkönyv áll a szakemberek rendelkezésére. Megfelelő matematikai alapok birtokában lévő mindazon szakembereknek ajánlható e könyv, akik szembekerülnek a nem szokványos áramlástani feladatokkal is. Azok számára is hasznos, akik a kontinuumok mechanikájának olajbányászati orientációjú anyagát akarják megismerni, hiszen az igen gazdag és szerteágazó szakirodalmi anyag sikeres szintézise a könyv. Dr: Tóth jános
HAZAI HÍREK Dízel- és fűtőolajtartályok szivárgásgátlása A dízel- és fűtőolajtartályok százezrei a talajban helyezkednek el. A tartályok belsejéből kiinduló agresszív támadások következtében - és ilyen például a tárolt anyagban lévő szennyeződés és a viz - számolni kell korróziós károsodásokkal és ezek eredményeként tömítetlenségekkel. Ă l00 liter olaj I millió liter ivóvizet képes tönkretenni, és e tönkretett víz feldolgozása ivóvízzé hatalmas költségekkel jár: Az idei budapesti INDUSTRIA '93 rendezvényen a német WÜLFING und HAUCK cég bemutatott egy szivárgásgátló rendszert, amely amilyen egyszerű, olyan biztonságos. A tartály méreteinek megfelelően különleges fóliából elkészítik a tartály belső borítását. Ezt a belső borítást a tartály belsejében felfújják, majd vákuumszivattyúval kiszívják a fólia és a tartály fala közötti levegőt, és vákuumot hoznak létre. A vákuumot a lyukkijelző ellenőrzi, amely tömlőkkel csatlakozik a tartályhoz. A tartály falában, vagy a tartály belső borításában keletkező lyuk következtében a vákuum megszűnik, és optikai és akusztikus riasztásra kerül sor Ilyenkor a folyadék még nem léphet ki, mivel a tartály egyik fala ekkor még ép. További előny: Nem kerül sor sem kémiai reakciókra, mivel a tárolt anyag nem érintkezik a tartály falával, sem pedig elektrokémiaí reakciókra, lévén az elektrolit ki van küszöbölve. A tartály fala teljesen száraz marad, és gyakorlatilag nem létezik többé korrózió. Az effajta szivárgásgátló borítás ily módon nem csak a költséges talajvízkároktól véd, de ezenfölül a tartály értékmegőrzésére szolgáló megfelelő intézkedés is. A WÜLFING und HAUCK cég érdeklődik az együttműködés iránt magyar cégekkel mind a szivárgásgátló rendszerek marketingje, mind pedig azok szerelése terén. K. L
KöNYvısMERTETÉs Bobok Elemér: Fluid Mechanics for Petroleum Engineers. Akadémiai Kiadó, Budapest, I993. I993 tavaszán jelent meg az Akadémiai Kiadónál Bobok Elemér 4l0 oldalas könyve Fluid Mechanics for Petroleum Engineers címen, amely Aramlástan bányamérnököknek (Műszaki Könyvkiadó, Bp. i987) bővített és átdolgozott angol nyelvű kiadása. E kiadással egy időben jelent meg a könyv a Developments in Petroleum Science sorozat 32. köteteként, ugyanezen a címen, az Elsevier Science Publishersnél is (a két kiadó közös gondozásában jelent meg a könyv). A könyv l0 fejezetben foglalja össze, ill. tárgyalja mindazt a fluidumáramlástani ismeretet, amely szükséges elsősorban az olaj- és gázipar fúrási, termelési és szállítási szakemberei számára, de döntő hányada a hidrogeológusok, a bánya-, gépész-, építészmérnökök érdeklődésére is számíthat. Egyes témakörök mélyebb tanulmányozását elősegíti a gazdag irodalomjegyzék, a tárgymutató pedig a témakör gyors kikeresését szolgálja. Az l. fejezet a fluidumok tulajdonságaival foglalkozik, míg a 2. fejezet tárgyalja a kinematikai összefüggéseket. A 3. fejezet áttekintést ad a tömeg-, impulzus-, impulzusnyomaték-, kinetikus-, belső- és teljes energia-, entrópia-mérlegegyenletekről differenciál és integrál alakban.
EGYEsÜLETı HÍREK I993. évi elnökségi szakmai út A hagyományoknak megfelelően egyesületünk I993. május 23-25. között részvételi díj egyéni befizetése fejében szakmai utazást szervezett autóbusszal Sopronba és Ausztria stájerországi vaskohászati és vasércbányászati vidékére. Az első napon Sopronban a régi alma mater, Erdészeti és Faipari Egyetem és a város és a Lővérek megtekintése szerepelt. Az egyesület vezetőségének még többsége e városban a főiskolán kezdte tanulmányait, illetve itt szerezte meg diplomáját. Másnap korán reggel indultunk az Alpokon Semeringen át Leobenbe, Donawitzbe a Voest Alpine üzemeinek meglátogatására. A donawitzi vaskohászati üzemet az utóbbi években modernizálták és környezetbarát üzemmé fejlesztették. A tanácstermükben színes filmen mutatták be az üzem fejlődését és a jelenlegi gyártási, irányítási technikáját. A fejlesztéssel a dolgozók fizikai terhelése is jelentősen csökkent, de természetesen vele járt a fizikai munkáslétszám nagyarányú (30%) csökkentése, míg a szellemirányító apparátus csak minőségileg változott. Ezután bemutatták megfelelő kalauzolásokkal a gyáróriás négy üzemét, a kohót, az öntödét, a hengerművet és a dróthuzalgyártő sorokat. Egyedül itt gyártanak nagy teherbírású, l20 m-es vasúti síneket. ismertették ezek szállítási módját is. Másnap a Steierische Eisenstrasse útvonalon Erzbergben a vasércbányászati és kohászati múzeumot látogattuk meg, ahol gondosan helyreállították a több száz éves vasércbányászat megmaradt emlékeit és a faszénre épült kohókat. Láttuk a Kohlbergnek nevezett szénhegyet, amelynek fáit a kohókhoz faszénégetésre hasznosították. Ma már a hegyet rekultiválták, és szépen fejlődnek rajta fenyőerdők. Ezután a eisenerzi vasbányát és a föld alatti bányászati múzeumot tekintettük meg. A stájerországi vasérchegységből termeltek több évszázadon át Közép-Európa részére vasércet és kohóik a vasat. Ma is még ez a vasércbánya Közép-Európa legnagyobb vasércbányája, a
ˇ
KÓOLAj Es FÖLDGAZ zo. (I26.) évfolyam 7. szom, i993. júlia;
.I
.;.;.;.; 2-53'
' ' - '.z.;.'.;.;.;.;.;.z.;.' ' ' ' . ._.;._..._„_._._._. a:._._a_._._a_._._._. ._._._._._._._._._._.
'''
.'.'.'.
mai termelési szinten kb. 50 évre van gazdaságosan termelhető vasérckészlete. A második világháború alatt e bánya termelését nagymértékben megnövelték. lnternáltak, rabok föld alatti bányászatban dolgoztak. Ma a föld alatti bányászat gyakorlatilag megszűnt, és a fejtésrendszert és a régi bányászati módszereket turisták részére mutatják, megfelelően kiképzett elektromos vontatású vonatokról. jelenleg külszíni bányászat folyik. Az ércelőkészitő üzemet és termékét is bemutatják. A flotációhoz a környező hegyek patakjainak vizét hasznosítják. A korábbi évszázadokban e patakok vizenergiája volt az ércelőkészítés fő energiaforrása. Mindkét napon a Voest Alpin vállalat vendégségét élveztük. K. L
KüLFöLDı HÍREK Néhány szó a Shell angliai kutatóközpontjáról Az angliai Stanlow-i Shell finomító közelében, Thortonban működő kutatóközpont a Shell-csoport legjelentősebb kutató- és fejlesztőintézetei közé tartozik. Ebben a központban mintegy 600 alkalmazott dolgozik, ezek között számos tudós és specialista, fizikusok, vegyészek, mérnökök és matematikusok. A Thortonban működő intézet nemcsak a világon szerte tevékenykedő Shell társaságok kutató- és fejlesztőközpontja, hanem egyben az Egyesült Királyságban levő Shell vállalatok laboratóriuma is, különösen a kőolajtermékek és azok fejlesztése tekintetében. Az eddig szokásos benzinek már nem elegendőek, mivel az autógyártók közötti intenzív verseny olyan motorteljesítményekhez vezetett már maguknál a széles körben elterjedt használati kocsiknál is, ami még néhány évvel korábban a luxus osztályú kocsik modelljeire volt l`ellemző. A körn Y ezetvédelmi szem Pontok mellett a korszerű, modern motoroktól fol Yam atosan l'avuló ki P ufo8 ó8 áz-értékeket és lehetőleg csekély fogyasztást követelnek, és ezt viszont mind lehetőleg alacsony költségek mellett. Az így optimalizált motorok számára az alkalmazott üzemanyag egyre döntőbb szerepet játszik. Ezáltal a benzingyártásnál és -forgalmazásnál a minőség biztosításának nagy jelentősége van. Ezenkívül, a benzintől egészen újfajta tulajdonságokat követelnek meg, melyeket csak adalékok alkalmazásával lehet elérni. Az ilyen adalékok szintetikus vegyületek, melyeket nagyon csekély koncentrációban kevernek az alapbenzinhez. A modern motorokban többszörösen felhasznált beadagoló rendszerek különösen érzékenyen reagálnak a korróziós jelenségekre. A benzinnek ezért kiegészítő korrózióvédelemre van szüksége, ami csak adalékokkal érhető el. Az adagoló fúvókák, ill. porlasztók nagy hőmérsékletnek vannak kitéve, ami a benzin elgyantásodásához és ezáltal a fúvókákban és a beszívórendszerekben lerakódások képződéséhez vezethet. A különböző öregedésgátló és tisztító adalékok kombinációinak a benzinhez való hozzáadása nélkül a motor fokozott öregedése által kifejezett rosszabbodási tendencia lép fel mind a teljesítmények, mind a kipufogó gázok viszonyában is. Mivel valamennyi adalék részt vesz az elégetési folyamatokban és ezután a kipufogó gázokkal a szabadba jut, a környezetre gyakorolt hatásokat pontosan tisztázni kell. Továbbá el kell érni, hogy ne befolyásolják hátrányosan sem a katalizátorok működését, sem élettartamukat. Korszerű benzinek adalékok nélkül már nem kerülnek forgalomba, azonban a felhasznált kémiai szereket gondosan kell kiválasztani és optimálisan kell illeszteni egymáshoz. Amire az adalékok hatnak Kiindulva az ismert benzinadalékokból, a tudósok folyamatosan keresik az utakat ezek korszerűsítésére és új típusok előállítására szol-
Kóoulj Es FÖLDGAZ 26. (ı2o.) évfolyam 7. szom, i993. ,allas
I
_._._._.z.;.-.-.-.l..a_._aı._.:.I.-,_._._._.|._. '.~,ıÍı2ıf-'
gáló eljárásokra. Igy már léteznek olyan detergensek, melyek az Otto-motorok beszívórendszerét tisztán tartják. Még értékesebbek az olyan anyagok, melyek a már elszennyeződött szívórendszert tisz-
títják. A hordozófolyadékok alátámasztják az adalékok szállítását a motorban azon a helyen, ahol azoknak hatniok kell, és tisztántartási hatást fejtenek ki mellékproblémák nélkül. A korróziógátló adalékok (AntiKorrosions-Additive) megvédik a különböző fémeket, melyek az üzemanyag-rendszerekben előfordulnak; végül az antioxidánsok meggátolják különösen az adagolófúvókákon (porlasztókon) kritikussá váló elgyantásodás fellépését. Fejlesztés A tulajdonképpeni fejlesztési munka egy intenzív gondolat-, ill véleménycserével indul a szerves kémia szintézisspecialistái és a motorfejlesztő mérnökök között. Ennek alapján javaslatok készülnek új molekulák kifejlesztésére. A következő lépés a rendszeres modellkísérletek végrehajtása, melynek feltétele a motorok belsejében végbemenő folyamatok részletes ismerete. A szintéziseljárásokban előállított új molekulák előszőr egy sorozatvizsgálaton, ill. próbán esnek át. Ezután a reményteljesnek ítélt anyagokat további próbáknak vetik alá, melyek már lehetőleg a motorban fellépő valamennyi tényleges feltételt pontosan leutánozzák. Ezt a különösen költséges fázist szabványosított tartós kísérletekkel zárják, próbapadokon végrehajtva. Azok az anyagok, melyek e próbákat kiállják, a második lépcsőbe, azaz az illető adalékcsomag receptúrájának kidolgozási fázisába jutnak. A gyakorlatban két vagy több kiválasztott anyagot hasonlítanak egymással össze. Modellként 3 vagy 4 járművet tesztelnek az anyagokkal, melyeket az alapbenzinnel is öszsze lehet hasonlítani. A járművek, lehetőleg egységes és ellenőrzött feltételek mellett, nagyobb távolságokat futnak be, közben a járműveket periodikusan tesztelik a laboratóriumban. Ellenőrzik többek között a kipufogó gáz tulajdonságait, az üzemanyag-fogyasztást, az oktánszám-szükségletet stb., és vizsgálják az esetleges negatív mellékhatásokat. A fejlesztés kezdetétől a tényleges futtatási próbáig rendszerint több év telik el, és ez jelentős pénzügyi ráfordítást is igényel. Az eredmény azonban egy hatékony, a járműre nézve és a környezetre nézve is biztonságos adalékcsomag. Lényeges értéke, hogy további lépést jelent az autó nagyobb üzembiztonsága felé, összekapcsolva azzal, hogy tovább tökéletesedik az üzemanyag elviselhetősége. Erdöl, Daten und Fakten aus der Welt der Energie I993. Nn2. Shell Austria AG.
Turkovich Gy.
Földgáztermelés és biztos készletek a karibi térség egyes országaiban Mrd ma Árutermelés” I990
Kolumbia Mexikó Trinidad Venezuela
I99I
Készletekb) I987.
I992.
l.l. l.l. 4,28 4,40 l02 203 26,73 26,52 2l46 2009 5.03 5,70 500 45| l8,38 23,39 2650 3530 54,42 60,0! 5398 6|93
hányada% 0,l4 I,4l 0.32
Akészlet élettartamıév 46 76 79
2,49 4,36
I5I IO3
Avilágter`meIëS
'I Kivéve az menn Y isé 8 eket és főként a mezőbeli sa`át by elfákl Y ázott vaSY visszasatolt l l felhasználást; ' Kivéve a valószínű és lehetséges készleteket. Petroleum Economist. I992. aug.
Szegesi K.
4-
EGYETEMI HÍREK
vizsgálatok szerint a földgázmotor károsanyag-kibocsátása a dízelmotorral szemben lényegesen kisebb: a koromrészecskék mennyisége 90-95%-kal, a NOX- és a CO-kibocsátás több mint 50%-kal csökken. Egy töltéssel (nyolc nagynyomású palack) a busz 200-300 km-t tehet meg.
Selmec-Miskolc-találkozók I993. ápr. I4-én dl: Kovács Ferenc, a Miskolci Egyetem rektora fogadta Ing. Marian Lichnert, Selmecbánya polgármesterét, aki az ottani oktatási intézmények és az egyetem, illetve Selmecbánya és Miskolc együttműködési lehetőségeiről kívánt tájékozódni. A megbeszélésen szlovák részről részt vett az erdészeti szakiskola igazgatója és Moravitz Péter; egyesületünk tiszteleti tagja, az egyetem részéről pedig dl: Somosvári Zsolt, a bányamérnöki kar dékánja, dr: Voith Márton, a kohómérnöki kar dékánja és dr: Zsámboki László könyvtári főigazgató-helyettes. Az egyetem vezetése örömmel fogadta a további együttműködési ajánlatokat, amelyek eddig csak könyvtári-levéltári vonatkozásúak voltak, s egyben a rektor ígéretet tett a két város vezetői közötti kapcsolatfelvétel elősegítésére is. I993. máj. l8-án Moravitz Péter vezetésével 35 fős selmecbányai, ziari és körmöcbányai bányász-kohász műszakiakból és könyvtáros-levéltárosokból álló csoport látogatta meg az egyetemet. Kovács Árpád, az egyetemi osztály titkára és dr: Zsámboki László vezetőségi tag fogadta a csoportot, akik egyetemi körséta után megismerkedtek a fémtani tanszéken kifejlesztett „ürkemencé-"vel, majd az egyetemi aula szobor-panteonját, a könyvtár modern olvasószolgálatát, a Selmeci Műemlékkönyvtár és az Egyetemtörténeti Gyűjtemény múzeumi kiállításait tekintették meg. Állófogadás és ebéd után a lillafüredhámori Kohászati Múzeum és az újmassai szabadtéri kohászati kiállítás értékeit ismerhették meg. A baráti beszélgetések során számos konkrét együttműködési program lehetősége merült föl, melyek megvalósulásáról remélhetőleg a közeljövőben beszámolhatunk. Dı: Nándori Gyuláné
Erdöl, Ergas, Kohle, I993. 2. sz.
Szegesi K. Németország keleti tartományaiban jelentősen növekszik a BP és az Aral töltőállomások száma A BP-nek I993 elején az új szövetségi tartományokban 36 töltőállomása volt üzemben és 7 állomás építése volt folyamatban. I993-ban további 20 töltőállomást helyeznek üzembe. Egyedül a töltőállomások építésére a BP 250 M DM-t fordított a volt NDK területén I993 elejéig. Ebből a beruházásból l5% esik környezetvédelemre. Az Aral AG l99l-től több mint 400 M DM-t ruházott be az új tartományokban. A beruházás túlnyomó része a I l0 töltőállomásra jutott. Az Aral AG összesen kb. 300 töltőállomást kíván e térségben létesíteni, ennélfogva a vállalat építési tevékenysége a további években is folytatódik. Egy Aral töltőállomás építése kereken 3 M DM-ba kerül, melyből átlagosan 600 000 DM környezetvédelmi célokat szolgál. Erdöl, Erdgas, Kohle, I993. febr:
Turkovich Gy.
A MAGYAR ıNNovÁciős KAMARA ı993-As cÉLKıTuzÉsEı
KÜLFöLDı HÍREK
A Magyar Innovációs Kamara februárban megtartott IV. közgyűlésen tézisszerűen összefoglalta I993-as célkitűzéseit. - A hazai tudományos, kutatás-fejlesztés, felsőoktatás szféra átfogó koncepciójának kialakítása, érvényre juttatása. - A kamaraszervezet további erősítése, elsősorban a jelentős innovációs tevékenységet folytató iparvállalatok, valamint az innovációt elősegítő vállalkozások megnyerése a Kamarába való belépésre. -Az innováció egésze, továbbá az egyes tagozatok ügyében történt eddigi kamarai állásfoglalás érvényesülésének szorgalmazása; illetve újabb, időszerű állásfoglalások megfogalmazása és közreadása. -A Magyar Innovációs Alapítvány létrehozása, működésének biztosítása, az alapítványi vagyon gyarapítása érdekében további támogatók megnyerése. - Célirányos információk (K+ F pályázatok, innovációs vállalkozói hitelek, innovációs tőkebefektetési lehetőségek, jelentős szellemi termékek, egyéb anyagok) közreadása a Kamara tagjainak. - Budapesten és néhány vidéki városban tanácsadó szolgálat létrehozása az lnnovációs Ügynökség hálózatának megszervezése. - Az összevont kamarai, a tagozati és Ügynökségi munka továbbfejlesztése, rendszerességének, folyamatosságának biztosítása. - A ll. országos ifjúsági innovációs verseny megszervezése és lebonyolítása Az Innovációs Nagydíj évi díjazottjának kiválasztása, a díj átadásának megszervezése. -A hazai, szakmai és kamarai szervezetekkel való szorosabb együttműködés kialakítása. -Nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése elsősorban a kamarai munka elősegítése, valamint innovációs vállalkozások létrehozására és támogatására. Mindezekről bővebb tájékoztatást nyújt jaczína István, a MIK ügyvezető titkára (telefon: l86-96I5, fax: I85-2I8 I ).
Földgáztermelés és biztos -készletek egyes dél-amerikai országokban
Mrd mi Arutermelés” I990 l99l Argentína Bol ívia Brazília Chile Ecuador Peru
I 7,83 3,02 2,76 l,l0 0,l0 l,l3 25,94
l 8,2 I 2,95 3,33 l,47 0,l0 l,00 27.06
Készletekb) 987. I992. . l. I. I. 669 643 29 l85 96 l24 20 I IO ll0 338 I l5l0
A világ- A készlet termelés élethányada. % tartama, év 0,45 35 0,l 3 63 0,09 37 0,08 75 0,08 00 0,24 338 l,06 56
Világösszesítés 2064.40 2l l9,l9 97 749 l42 004 l00,00 Ebből OPECországok
207,84 226,08 36549
56 258 39,62
67 249
- A . . _ . . . . fokent „ . a mezobelı . . sajat _. fel“ l Kıveve az elfaklyazott vagy vısszasajtolt mennyısegeket es f „ b . „ , , .. , , , hasznalast; I Kıveve a valoszınu es lehetséges készleteket. Petroleum Economist. I992. aug.
Sűrített földgáz üzemű távolsági buszok Németországban Mainz és Wiesbaden között I995-ig két földgáz üzemű távolsági buszt allıtanak forgalomba. A környezetvédelmi hivatal által eddig elvégzett
Í
ˇ
KóOlAj Es FÖLDGAZ zo. (izé) évfolyam 7. szom, I993. ,allas
MEGHÍVÓ Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tisztelettel meghívja Önt az I993. szeptember 25-én (szombaton) Á l0 órakor tartandó 8 I. küldöttközgyűlésére. A közgyűlés helye: Tudomány és Technika Háza Kecskemét, Rákóczi u. 2. Napirend I. ARS NOVA énekegyüttes köszöntő műsora 2. Megnyitó
Di: TÓTH ısTvÁN, az OMBKE éıoõko
3. Üdvözlés MERÁSZ jÓZSEF, Kecskemét megyei jogú város polgármestere 4. Előadás A bányászat és kohászat feladatai az ipari koncepció tükrében Dr: LATORCAI jÁNOS, ipari és kereskedelmi miniszter SZÜNET 5. Az elnökség előterjesztése az egyesületi élet megújítására
Do TARDY PÁL, az OMBKE fõazkéro 6. Az' OMBKE alapszabályának módosítása Dr: IMRE jÓZSEF, az alapszabály-bizottság vezetője 7. lndítványok, hozzászólások az írásos beszámolóhoz és az elhangzottakhoz 8. Kitüntetések, egyesületi érmek átadása 9. Határozati javaslat l0. Elnöki zárszó HIDEGBÜFÉ >l<>l<>l<
Tiszteleti tagjainknak az utazáshoz autóbuszt biztosítunk, amely 7.30 órakor indul a Fő u. 68. sz. alatti MTESZ-székháztól. >l<>l<>l<
Az indítványokat a közgyűlés előtt legkésőbb 3 nappal kérjük az OMBKE titkárságán bejelenteni. Kérjük a tisztelt tagtársakat, hogy a közgyűlésen lehetőleg bányász- vagy kohászegyenruhában szíveskedjenek megjelenni.