TARTALOM Az z Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzése óvatosan optimista

Európai Kutatási Központ

E U - N AV I G Á T O R Heti EU hírek röviden 2 0 1 3 . F E B R U Á R 2 5 . 7. S Z Á M

TARTALOM • • • • • • • • • • • • • • • •

Az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzése óvatosan optimista Belső piaci eredménytábla - a jogharmonizáció nem torpant meg az EUEU-ban Helyzetjelentés az EU szabadkereskedelmi megállapodásairól EU és Szíria: további közös uniós intézkedések intézkedések és segítség A következő választási időszaktól érvényes képviselői helyekről tárgyalt az Európai Parlament Tovább folytatódott a szerbszerb-koszovói párbeszéd Brüsszelben Rezeg a léc az Európai Parlamentben a többéves pénzügyi keret megállapodásának elfogadásával elfogadásával kapcsolatban Kompromisszum zárhatja le a „kettes csomag” körüli vitát Európai Adósságtörlesztő Alap (European (European Redemption Fund) Fund) – háttér Nagyobb figyelmet szentelne a Keleti Partnerségnek néhány tagállam Sűrű hét a tagállami politikai színtereken Szociális Szociális beruházási csomagot fogadott el az Európai Bizottság EUEU-szintű védelem a családi erőszak áldozatainak Egyre jobban terjed a lóhúsbotrány Európában Portré: Olli Rehn ThinkThink-tank figyelő: Bruegel: KilábalhatKilábalhat-e az Unió a válságból hitel nélkül?

Az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzése óvatosan optimista a belföldi kereslet válik a GDP-növekedés erősödésének legfőbb motorjává az Európai Unióban.

Az Európai Bizottság múlt héten közzétett előrejelzése szerint a főbb mutatók arra utalnak, hogy az uniós GDP alakulása már elérte mélypontot, és a gazdasági tevékenység fokozatos élénkülése várható. A növekedés fellendülését kezdetben az egyre növekvő külső kereslet segíti majd elő. A hazai beruházások és a fogyasztás szintje az előrejelzések szerint az év későbbi szakában helyreállnak majd, és 2014-re várhatóan

A 2013. évi GDP-növekedés az Európai Unióban alacsony marad (0,1 %), az euróövezeten belül pedig szűkülni fog (-0,3 %). A GDP negyedéves alakulása némileg erőteljesebb, mint azt az éves számadatok sugallják, és 2013 negyedik

-1-

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . F E B R U Á R 2 5 . 7. S Z Á M

államadósság 2013-ban várhatóan enyhén tovább emelkedik majd.

negyedévében az előrejelzések szerint uniós szinten 1,0 %-kal, az euróövezeten belül pedig 0,7 %-kal meghaladja majd a 2012-es év utolsó negyedévének szintjét. A 2014. évi növekedés mértéke az EU-ban várhatóan 1,6 %, az euróövezetben 1,4 % lesz.

A Magyarországra vonatkozóan legfontosabb előrejelzések az alábbiak: 2013-ban és 2014-ben is 3,4 százalékos magyar hiányadatot tartalmaz a dokumentum, vagyis most már 2013-ra is magasabb deficitet jósol, a tavaly őszi 2,9 százalékos prognózissal szemben. Az Európai Bizottság három deficitet növelő bejelentett intézkedésre alapozza az előrejelzését: a tervezett közoktatási bérkompenzációra, a jegybank árfolyamműveletekből származó veszteségeinek pótlása miatt szükségessé váló tőkejuttatásra és a várhatóan növekvő kamatterhekre. Az anyag szerint mindezt ugyan kompenzálni fogja a 2014re – a Bizottság által - előre jelzett 1,3 százalékos növekedés, ám más tételek – mint pl. a családi pótlék levonásának lehetősége a társadalombiztosítási befizetésből - a hiány növekedésének irányába hat. Az elektronikus útdíj bevezetése és az adóbehajtás javítása, a pénzügyi tranzakciós illetékből befolyó bevételek viszont pozitív irányba tolják majd a magyar deficit mértékét.

A tavaly nyár óta elfogadott jelentős szakpolitikai intézkedéseknek köszönhetően a piacok immár kedvezőbben ítélik meg a monetáris unió életképességét és a tagállamok pénzügyi stabilitását. A pénzpiaci feszültségek enyhülése előreláthatóan a hitelnyújtási feltételek javulásához vezet majd, aminek köszönhetően 2013 folyamán megnyílhat az út a fogyasztás és a beruházások növekedésének fokozatos helyreállása előtt. A jelenlegi gyenge gazdasági tevékenység miatt az idei évben az EU-ban becslések szerint 11,1 %-ra, az euróövezetben pedig 12,2 %-ra növekszik majd a munkanélküliségi ráta. 2013-ban az Unión belüli fogyasztóiár-infláció fokozatos csökkenésére lehet számítani, majd a jövő évben az infláció mértéke az EU-ban megközelítőleg 1,7 %-on, az euróövezetben 1,5 %-on fog megállapodni.

Az előrejelzés szerint 2012-ben 1,7 százalékos volt a recesszió Magyarországon, amit 2013-ban egy 0,1 százalékos enyhe visszaesés követ majd, mielőtt 2014-ben egy 1,3 - 1,4 százalék körüli növekedési pályára nem áll vissza a magyar gazdaság. Az Európai Bizottság szerint államadósságunk mértéke a 2012-es 78,6 százalékról 2014-re 77,7 százalékra csökken.

A tagállamok által eszközölt jelentős költségvetési intézkedések az általános költségvetési hiány további csökkenését eredményezik majd, ami 2013-ban az EU-ban előreláthatóan 3,4 %-ra, az euróövezeten belül pedig 2,8 %-ra történő csökkenést eredményez. A GDP-arányos

(MA)

Az előrejelzés az alábbi címen érhető el: http://ec.europa.eu/economy_finance/eu/forecasts/2013_winter_forecast_en.htm A Magyarországra vonatkozó rész pedig ezen az oldalon érhető el: http://ec.europa.eu/economy_finance/eu/forecasts/2013_winter/hu_en.pdf

Belső piaci eredménytábla - a jogharmonizáció nem torpant meg az EUEU-ban A válság ellenére az Európai Bizottság múlt héten közreadott belső piaci eredménytáblája szerint a tagállamok minden eddiginél jobb eredményt értek az uniós szabályok időben történő harmonizálása terén.

Az európai átlagos átültetési deficit – vagyis azoknak a belső piaci irányelveknek a százalékos aránya, amelyeket nem ültettek át időben a nemzeti jogba – az 1997. évi 6,3%-ról 0,6%-os rekordszintre (az európai állam- és kormányfők

-2-

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . F E B R U Á R 2 5 . 7. S Z Á M

környezetvédelem területét érinti.

által 2007-ben meghatározott 1%-os célkitűzés alá) süllyedt. Ezzel megközelítette a 2011. áprilisi egységes piaci intézkedéscsomagban javasolt 0,5%-os célt.

Valamennyi végrehajtási indikátort figyelembe véve Románia, Észtország, Ciprus, a Cseh Köztársaság és Litvánia teljesít a legjobban.

Az aktuális kiadvány szerint Írország, Málta, Észtország és Svédország teljesít a legjobban: ezen országok ültették át a legnagyobb számban az irányelveket nemzeti jogukba. A tagállamoknak továbbá sikerült csökkenteniük a helytelenül átültetett irányelvek összesített számát is (a megfelelési deficit 0,7%-ról 0,6%-ra csökkent). Ugyanakkor növekedett azon irányelvek száma, amelyek átültetése két vagy akár több évet is késik.

A tagállamok jelenleg átlagosan kilenc és fél hónappal lépik túl az uniós irányelvek átültetésére kitűzött határidőt. Azon irányelvek esetében, amelyek átültetése a kitűzött határidőhöz képest több mint két évet késik (jegyzéküket lásd a jelentésben), csak öt tagállam nem teljesítette a „zéró tolerancia” célkitűzést. Tagállamonkénti átlagban 31 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban. A lezáratlan kötelezettségszegési eljárások a leginkább – a legkevésbé érintett Litvániánál tízszer nagyobb számban – Olaszországot érintik, a sorban Spanyolország és Görögország a következő. A kötelezettségszegési eljárások 45 százaléka a környezetvédelemmel és az adózással kapcsolatos. Az eljárások átlagos időtartama tíz hónap (Luxemburg) és három év (Svédország) között mozog.

Az uniós jog alkalmazását illetően továbbra is csökken a kötelezettségszegési eljárások száma. Az öt évvel ezelőtti szinthez képest a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások száma 38%-kal csökkent. Az Európai Bizottság által indított legtöbb kötelezettségszegési eljárás Olaszországgal szemben folyik, a sorban Spanyolország és Görögország a következő. Az ügyek többsége továbbra is főként az adózás és a

(MA)

További információk az alábbi weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/internal_market/score/index_en.htm

Helyzetjelentés az EU szabadkereskedelmi megállapodásairól A történelmi jelentőségű EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás létrehozására vonatkozó szándék bejelentésével egy időben az Európai Bizottság egy, a tárgyalás alatt lévő vagy tervbe vett szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tájékoztatót is kiadott.

az USA mellett a legfontosabb a Japánnal kötendő, aminek megkezdésére 2012 végén kapott mandátumot az Európai Bizottság a tagállamoktól. Az Egyiptom, Marokkó, Jordánia, Tunézia (dél-mediterrán térség) országcsoporttal meglévő kereskedelmi megállapodás továbbfejlesztésére vonatkozó tárgyalási irányelveket 2011-ben fogadta el a Tanács.

A jelentés szerint, ha az összes tárgyalás alatt lévő megállapodás hatályba lépne, az az EU GDP-jét 2,2 százalékkal növelné meg és több mint 2 millió új munkahelyet teremtene.

A folyamatban lévő tárgyalások között szerepel a Kanadával, az ASEAN térséggel, Georgiával, Örményországgal és Moldovával kötendő megállapodás. Indiával 2007 óta folyik a tárgyalás, a Mercosur térséggel pedig 2010 óta. Az ACP országokkal 2002 óta folynak a tárgyalások - az egyes régiók illetve országok tekintetében eltérő intenzitással és gyorsasággal.

Az Európai Uniónak jelenleg 28 kereskedelmi megállapodása van – ezek formája és liberalizációs foka meglehetősen változatos. A tervbe vett kereskedelmi megállapodások közül

-3-

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . F E B R U Á R 2 5 . 7. S Z Á M

Több országgal már befejeződtek a tárgyalások, de az egyezmények még nem léptek hatályba

(Szingapúr (2012), Peru, Kolumbia (2012), Ukrajna (2011), egyes közép-amerikai államok). (MA)

A tájékoztató az alábbi weboldalon érhető el: http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-113_en.htm

EU és Szíria: további közös uniós intézkedések és segítség ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi tagjához felelősségük gyakorlása érdekében. Az óvatos és általános felhívás nyilvánvalóan Oroszországnak és Kínának szólt, akik az állandó BT tagságukból következő kiváltságukkal („vétójogukkal”) visszaélve folyamatosan akadályozzák bármilyen, a szíriai kormánnyal szemben az embertelenségek megállítása érdekében tényleges nyomásgyakorlásra alkalmas kollektív intézkedés elfogadását.

Az uniós külügyminiszterek legutóbbi, 2103. február 18-i ülésén a tagállamok a civilek elleni változatlan brutalitással és egyre kiterjedtebb pusztítással folytatódó szíriai polgárháború kapcsán elfogadott korábbi uniós intézkedések egyes fontos részeit változatlanul fenntartották, de néhány helyen ki is igazították azokat. A Tanács ülését megelőzően egyik fontos kérdésként a már korábban, együttes uniós intézkedésként bevezetett fegyverembargó (fegyverszállítási tilalom EU országokból, illetve rajtuk keresztül Szíriába) lehetséges feloldása is felmerült néhány tagállam (Egyesült Királyság, Franciaország támogatásával) javaslatára. A Külügyek Tanácsa azonban megújította a hónap végén lejáró uniós korlátozó intézkedéseket, vagyis a fegyverszállítási tilalom fenntartása mellett döntött. A felkelők közvetlen fegyverszállításokkal történő támogatása uniós tiltó szankciók nélkül a tagállamok saját mérlegelésétől és döntéseitől függően lehetne végrehajtható. Az EU keretében elfogadott és minden tagállamot egyformán kötelező korlátozások fennmaradása tehát uniós szinten zárja ki azt, amit egyébként a fegyveres felkelő csoportok közvetlen és hatékony katonai támogatására kész tagállamok szuverén döntéseik alapján megtehetnének.

A Szíriával szembeni szankciókként bevezetett korlátozásainak összességét azonban nem tartja fenn az Unió változatlanul, hanem azokat részben módosította a Tanács. A változtatásokra a szíriai nép legitim képviselőiként elismert ellenzéki erőket és nem szélsőséges fegyveres felkelő csoportokat összefogó koalíció ún. „nem hadviselési” eszközökkel történő támogathatóságának érdekében került sor. Az ilyen formában nyújtott támogatás a rendkívüli szenvedéseknek, megpróbáltatásoknak kitett polgári lakosság védelmét és ellátását szolgálja. A Tanácsa elfogadta, hogy folyamatosan értékelni kell az alkalmazott uniós korlátozások rendszerét és amennyiben szükségesnek ítélik, akkor az ellenzék még hatékonyabb megsegítése érdekében menetközben módosítani fogják azokat. Az Unión keresztül nyújtott közös európai segítségnyújtás nem korlátozódik a felkelők és az ellenzék nemzetközi politikai, diplomáciai és technikai támogatására. Természetesen az EU jelentős mértékben hozzájárul a szíriai polgárháború következtében folyamatosan mélyülő humanitárius válsághelyzet enyhítéséhez is. Az Unió 200 millió eurót mozgósított eddig a mostanra már több mint 750 000, szomszédos

A fegyverembargó fenntartása a tagállamok közötti megosztott álláspontot, a legtöbb ország esetében meghatározó óvatosságot és a vérontást lezáró politikai megoldás – egyelőre illuzórikus – keresése iránti demonstratív közös, uniós elkötelezettséget is kifejezi. Miközben az EU tagállamok ezzel is igyekeznek kifejezni a szíriai válság kapcsán követett felelős nemzetközi magatartásukat, erőteljes felhívást intéztek az

-4-

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . F E B R U Á R 2 5 . 7. S Z Á M

országokba került szíriai menekült, valamint a Szírián belül menedéket kereső elüldözött, földönfutóvá tett legalább 2 000 000 (!) ember ellátásának biztosítására. Ennek folytatására, valamint a menekülteket befogadó, Szíriával

szomszédos országoknak nyújtott további technikai és pénzügyi segítségre is ígéretet tett a Külügyek Tanácsa. (TCS)

A következő választási időszaktól érvényes képviselői képviselői helyekről tárgyalt az Európai Parlament mindegyik szóban forgó ország csak egy helyet veszítene. Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának most elfogadott jelentése szerint a következő országok veszítenének képviselői helyeikből: Magyarország (így a jelenlegi 22 képviselő helyett a következő ciklusban csak 21 képviselőt delegálhatnánk az Európai Parlamentbe); Belgium, Csehország, Görögország, Portugália, Ausztria, Bulgária, Írország, Lettország, Litvánia és Románia. Emellett Horvátország nem a korábban meghatározott 12 képviselővel kezdené meg a munkát az új ciklusban, hanem csak 11 képviselővel.

A következő, 2014-ben sorra kerülő európai parlamenti választásokon már csak 751 képviselőre voksolhatnak az európai polgárok a Lisszaboni Szerződés értelmében. Ugyanakkor a jelenleg 754 fős testület Horvátország taggá válásával 766 főre nő, így tehát a következő választásokat megelőzően meg kell határozni, hogy miként csökkenjenek a képviselői helyek. A döntést az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak kell meghoznia és az Európai Parlamentnek a döntést „csak” el kell fogadnia, azonban egy lépéssel előre tekintve az Európai Parlament saját jelentést készít annak érdekében, hogy kidolgozza a következő választásokon elosztandó képviselői helyek optimális megoszlását.

A jelentésről valószínűleg márciusban szavaz majd az Európai Parlament plenáris ülése, ezt követően döntheti el az Európai Tanács, hogy követve az EP véleményét, elfogadja-e a javaslatokat (ez a várható szcenárió, amennyiben a jelentés a plenáris ülésen is megfelelő támogatást talál), vagy saját, új javaslatot dolgoz ki.

A Lisszaboni Szerződés 96 főben maximalizálja az egy országra jutó képviselők számát, így Németország már három képviselőt mindenképpen veszít a jelenlegi 99-hez képest. A legkisebb tagállamok 6-6 képviselőjéhez sem fognak hozzányúlni, így Málta, Luxemburg, Észtország, Ciprus és Szlovénia továbbra is hat képviselőt küldhet az uniós képviselőtestületbe. Így tehát főként a közepes országokra esik a teher, hogy képviselői helyeket veszítsenek, azonban a jelenlegi megegyezés szerint

Az 1979 óta immár nyolcadik alkalommal megrendezendő direkt választásokra egyébként minden valószínűség szerint 2014 májusában kerül majd sor. (SZK)

Tovább folytatódott a szerb szerbrb-koszovói párbeszéd Brüsszelben A héten tovább folytatódott az Európai Unió patronálása mellett folyó szerb-koszovói dialógus Brüsszelben. A szerb miniszterelnök, Ivica Dačić, valamint a koszovói miniszterelnök Hashim Thaçi részvételével zajló tárgyalási sorozat ötödik fordulóján a felek végül nem értek el áttörést és nem jutottak megállapodásra. A mostani forduló

fő témáját az észak-koszovói területek adták, azon belül is főként a mitrovicai bíróság, amely immár öt éve nem működik megfelelően, illetve a paralel működő közigazgatási struktúrák. A felek Catherine Ashton uniós főképviselő segítségével ugyan tovább közeledtek egymáshoz, de egyelőre csak a következő, március 4-én sorra kerülő

-5-

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . F E B R U Á R 2 5 . 7. S Z Á M

tárgyalási fordulóban lehet bízni, hiszen a héten az intenzív erőfeszítések ellenére sem tudtak megállapodni a miniszterelnökök.

többek között szó esett a vízumok kérdéséről és a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról is, amelyről a várakozások szerint tavasszal kezdenének konkrét tárgyalásokat.

A találkozó mellett a koszovói miniszterelnök bilaterális megbeszélést folytatott José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével is, ahol

(SZK)

Rezeg a léc az Európai Parlamentben a többéves pénzügyi keret megállapodásának elfogadásával kapcsolatban Ugyan a döntést még nem most fogja meghozni az Európai Parlament azzal kapcsolatban, hogy megvétózza-e a nemrégiben, az Európai Tanács ülésen kialkudott megállapodást a 2014-2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keretről, de az előrejelzések nem túl bíztatóak. Az Európai Parlament politikai csoportjainak túlnyomó többsége a jelenlegi formában elutasítaná a megállapodást. Úgy tűnik, egyre többen támogatnák azt, hogy a költségvetésről évente szavazzanak csak (ez azonban a Bizottság szerint kiszámíthatatlanságot teremtene a hosszú távú beruházásokkal kapcsolatban).

José Manuel Barroso bizottsági elnök és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor úgy vélték: az Európai Parlamentnek nagy a felelőssége a kérdésben és nem szabad megkockáztatnia a nagyon nehezen elért megállapodás visszautasítását. Az EP valószínűleg májusban szavaz majd, ahol módosításokat hivatalosan nem kérhet, csak vagy elfogadhatja, vagy elutasíthatja a kompromisszumot. (SZK)

Kompromisszum Kompromisszum zárhatja le a „kettes csomag” körüli vitát csomagról, ám az Európai Parlament egy adósságmegosztási alap melletti elköteleződést követelt cserébe. Végül azzal az engedménnyel sikerült elérni a Parlament beleegyezését, hogy egy szakértői csoport foglalkozik a részleges adósságmegosztás kérdésével. A csoport 2014 márciusáig készül el a jelentésével – a Financial Times szerint várhatóan csak azután, hogy az adósságmegosztással szemben leginkább ellenséges Németországban megtartják a választásokat –, amely alapján novemberig jogszabályjavaslatok születhetnek. A kettes csomagra formailag még a teljes Európai Parlamentnek és a tagállami szakminiszterekből álló Tanácsnak is igent kell mondania.

Az Európai Parlamentnek tett engedmény vethet véget az uniós képviselő-testület, a tagállamok és az Európai Bizottság vitájának a „kettes jogszabálycsomag” körül. A „trialógus” során született megállapodásnak köszönhetően a Bizottság újabb jogköröket kaphat a nemzeti gazdaságpolitikák ellenőrzésére és összehangolására az euróövezeten belül. Az első jogszabály-javaslat a komoly pénzügyi nehézségekkel küzdő vagy azoktól fenyegetett euróövezeti tagállamok felügyeletét szigorítja, míg a másik az összes euróövezeti ország költségvetésének ellenőrzését erősíti a Bizottság által. Utóbbi révén minden év október 15-ig meg kell küldeniük éves költségvetési tervezetüket a Bizottságnak, amely akár a büdzsé módosítását is kérheti.

(MB)

A tagállamok ugyan már egy éve dűlőre jutottak a

-6-

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . F E B R U Á R 2 5 . 7. S Z Á M

Európai Adósságtörlesztő Alap – European European Redemption Fund – Háttér Az Európai Adósságörlesztő Alap (European Redemption Fund - ERF) az elképzelések szerint átveheti az eurózóna tagországaitól államadósságuknak a GDP hatvan százaléka feletti részét, hogy 20-25 év alatt visszafizesse a felhalmozott tartozásokat.

A német kutatók által felvetett koncepció szerint a résztvevő országok letétbe helyeznék az alapnál aranytartalékuk és devizatartalékuk ötödét, illetve bevezetnének egy európai adót, amely az ERF-be folyna be. Ezek adnák az alap által kibocsátott kötvények fedezetét.

Az ERF ötletét (European Redemption Pact néven) eredetileg a német gazdaságkutató intézetek vezetőit tömörítő munkacsoport vetette fel. A felvetés mintájául az Egyesült Államokban 1790-ben felállított alap szolgált, amelyet az amerikai függetlenségi háború örökségeként visszamaradt adósság ledolgozására hoztak létre.

A résztvevőknek vállalniuk kellene, hogy megmaradt adósságuk sosem lépi át a 60 százalékos limitet. Amelyik ország megsérti ezt az előírást, azt kizárnák a rendszerből és vissza kellene térnie az adóssága önálló törlesztéséhez Az Alapnak a számítások szerint 2,3 ezer milliárd eurónyi adósságot kellene átvállalnia és törlesztenie. (MA)

A javaslatot tartalmazó tanulmány az alábbi weblapon érhető el: http://www.sachverstaendigenratwirtschaft.de/fileadmin/dateiablage/download/publikationen/working_paper_02_2012.pdf

Nagyobb figyelmet figyelmet szentelne a Keleti Partnerségnek néhány tagállam Vilniusban sorra csúcstalálkozóra.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a múlt heti Külügyek Tanácsa ülés kapcsán beszélt arról a kezdeményezésről, amelyet Lengyelország Németországgal, Csehországgal és Svédországgal közösen indított egy, az uniós külügyi főképviselőnek címzett feljegyzés formájában. A dokumentumban a négy ország diplomáciai vezetői felhívják a figyelmet arra, hogy a Keleti Partnerséggel rendszeresebben kellene foglalkozni, az egyes országokkal külön-külön is intenzívebb kapcsolatokat kialakítani, valamint elő kellene segíteni egy köztük létrejövő szabadkereskedelmi térség kialakítását, valamint nagyobb vizibilitást kellene biztosítani a Keleti Partnerség számára.

kerülő

Keleti

Partnerségi

A tagállami külügyminiszterek egyébként a legutóbbi tanácsülésen kiemelten foglalkoztak a Keleti Partnerség kérdésével és következtetéseket fogadtak el a vilniusi találkozóra készülve. Az Ukrajna mellett Moldovával, Belarusszal, Örményországgal, Georgiával és Azerbajdzsánnal is a Keleti Partnerség keretein belül tart kapcsolatot az Európai Unió, azonban, különös tekintettel az országok nehéz belpolitikai helyzeteire, a Keleti Partnerség kezdeményezése az elmúlt években csak mérsékelt sikert tudott elérni.

Mindez nem csak azért fontos, mert az EUUkrajna csúcstalálkozóra éppen jelen számunk megjelenésekor, február 25-én kerül sor, hanem főként azért, mert a tagállamok már készülnek a 2013 novemberében, a litván elnökség keretében

Hazánk, csakúgy, mint az említett négy tagország, elkötelezett támogatója a szoros keleti partnerségi kapcsolatoknak, amelyet a lengyel-magyar közös rendezésű 2011-es legutóbbi csúcstalálkozó is bizonyított. (SZK)

A Keleti Partnerséggel kapcsolatos aktuális tanácsi következtetések elérhetők a következő linken: http://www.consilium.europa.eu//uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/foraff/135513.pdf

-7-

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . F E B R U Á R 2 5 . 7. S Z Á M

Sűrű hét a tagállami tagállami politikai színtereken kormánya lemondásra kényszerült a héten (amit a parlament már el is fogadott) a megszorítások miatti protestálások következtében.

Európa Olaszországra figyel a napokban, hiszen február 24-25-én választásokat tartanak Itáliában. A választások érdekessége, hogy a másfél éve lemondásra kényszerűt Silvio Berlusconi nem csak, hogy újra elindult a megmérettetésen, de az előrejelzések szerint a finisben sikerült megközelítenie a korábban biztosan vezető balközép koalíciót vezető Pier Luigi Bersanit. Az olasz választók azonban voksolhatnak a két legesélyesebb jelölt mellett a jelenlegi miniszterelnökre, Mario Montira, illetve Beppe Grillo humoristára is.

Németországban pedig az államelnök, első, az Európai Unióval, azon belül is Európai projekt krízisével foglalkozó beszédében megerősítette, Németország nem kíván semmilyen német diktátumot Európára erőltetni, hanem jól együttműködő Unió tagja kíván lenni és épp ezért – külön megszólítva az Egyesült Királyság lakóit kitért arra is, hogy véleménye szerint Európának szüksége van a szigetország polgáraira is.

Míg az olaszok már most választanak, Bulgáriában a vártnál hamarabb, nem sokára sor kerülhet ugyanerre, hiszen Bojko Borisov miniszterelnök

(SZK)

Szociális beruházási csomagot fogadott el az Európai Bizottság Szerdán fogadta el az Európai Bizottság az Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében című közleményét. A szociális beruházási csomag iránymutatást nyújt a tagállamoknak az uniós pénzügyi forrásoknak, különösen pedig az Európai Szociális Alapnak az optimális felhasználására a közleményben megfogalmazott célok elérése érdekében.

következményekkel jár a jelenlegi pénzügyi válság, így fokozottan szükség van arra, hogy a tagállamok olyan szociálpolitikákat alakítsanak ki, amelyek segítséget jelenthetnek társadalmi kirekesztés, valamint a – különösen a fiatalokat érintő – magas munkanélküliség elleni harcban. A biztos felhívta a figyelmet emellett az öregedő társadalmak problémáira is, valamint az olyan kérdésekre, mint a például a gyermekszegénység, amely ellen az Európai Bizottság a csomag segítségével is fel kíván lépni.

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos, aki a csomagot bemutatta, felhívta a figyelmet arra, hogy milyen súlyos társadalmi

(SZK)

A csomagról bővebben a következő linkeken található információ: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-125_hu.htm http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-118_en.htm http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-117_en.htm

EUEU-szintű védelem a családi erőszak áldozatainak A Tanács és az Európai Parlament politikai megállapodást ért el a családon belüli erőszak áldozatainak EUszintű védelméről. A felmérések szerint a nők legalább ötöde volt már családon belüli erőszak áldozata az Európai Unióban. A távoltartási végzések a jogszabály várható, júniusi elfogadása után az EU egész területén

-8-

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . F E B R U Á R 2 5 . 7. S Z Á M automatikusan hatályosak lesznek az áldozatvédelmi szabályok kölcsönös elismerésén keresztül. Ezen túlmenően az áldozatok bármely EU tagállamba is költöznek, jogosultak a hatóságok méltányos hozzáállására, és a jogaikra vonatkozó információkra, és védelemre. (MA)

További információ elérhető az alábbi weboldalon: http://ec.europa.eu/justice/criminal/victims/index_en.htm

Egyre jobban terjed a lóhúsbotrány Európában A botrány az Egyesült Királyság és az EU viszonya körüli vitát is felszította az egyre inkább euroszkeptikusként megítélt szigetországban, amely az ügy egyik fő érintettje, és ahol kulturális okokból különösen erős tabut jelent a lóhús megevése. A brit konzervatívokhoz köthető Telegraph internetes oldala szerint egy 2006-os EU-irányelv vezetett a lóhúsbotrányhoz, mivel felvizezte az addigi szigorú brit rendszert, míg a Munkáspárthoz húzó Guardian egy cikke az EUszintű szabályozás fontossága mellett érvelt.

Egyre több európai uniós tagállamban vonnak vissza marhahús-készítményeket, amelyek valójában lóhúst tartalmaztak, sőt, az Egyesült Királyságban már zselatintartalmú termékeket, így cukorkákat és joghurtokat is vizsgálnak. A kérdésről a tagállamok és az Európai Bizottság után az Európai Parlament élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szakbizottsága is tárgyalt. A képviselők egyetértettek abban, hogy visszatartó erejű büntetésekre és az előírások hatékonyabb végrehajtására van szükség, nem pedig újabbak meghozatalára. „A megoldást nem új, hanem a jelenlegi szabályok hatékonyabb végrehajtása jelenti” – fogalmazott például a német néppárti Peter Liese.

(MB)

PORTRÉ Olli Rehn Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa 1962. március 31-én született a finn Mikkeliben. A közgazdász, újságíró és nemzetközi kapcsolatok szakértő tanulmányait az Egyesült Államokban, Finnországban és az Egyesült Királyságban folytatta. Ifjúsági politikusi pályáját követően 1991ben a finn parlament, az Eduskunta tagjává választották, majd 1995-ben az Európai Parlament liberális tagja lett, több ízben volt miniszterelnöki tanácsadó. Olli Rehn jelenlegi biztosi pozícióját megelőzően bővítési biztos is volt, illetve még korábban a vállalkozásokért és információs társadalomért felelt az Európai Bizottságban. (SZK)

THINK TANK FIGYELŐ: Bruegel: KilábalhatKilábalhat-e az Unió a válságból hitel nélkül? A brüsszeli Bruegel Intézet (Darvas Zsolt) 2013. február 15-én tanulmányt közölt arról, hogy szükséges-e a hitelezés újbóli felfutása ahhoz, hogy a régiónk kikeveredjen a válságból. A kérdés eldöntéséhez a szerző egy 135 országból álló mintát vizsgál 50 évre visszamenőleg, és megállapítja, hogy a hitelállomány növekedését nélkülöző kilábalások (mikor a hitelállomány a válság után három évig nem éri el a válság előtti szintet)

-9-

E U - N AVI G Á TO R 2 0 1 3 . F E B R U Á R 2 5 . 7. S Z Á M nem ritkák, de alapvetően a szegényebb és pénzügyileg fejletlenebb országokra, régiókra jellemző. Az európai gazdaságok igen erősen függenek a bankhitelezéstől, és a normális bankhitelezés állapota még nem állt helyre, és a kötvénykibocsátások is csak igen korlátozott mértékben helyettesítették a hitelezést. Emellett a hitelezés felfutása nélküli kilábalásokra mindig jelentős reálárfolyam csökkenéssel egybekötve került sor az adott országban vagy régióban, ami alig következett be Európában a jelenlegi válság során. Ebből eredően – állapítja meg a tanulmány – a növekedés aligha fog újra beindulni, ha a hitelezési kedv nem tér vissza vagy a reálárfolyam jelentősen nem csökken. (MA)

A tanulmány letölthető az alábbi weboldalról: http://www.bruegel.org/publications/publication-detail/publication/770-can-europe-recover-withoutcredit/#.USecDTebGuo

TUDTATUDTA-E? A brit liberális képviselő, Andrew Duff több ízben tett javaslatot az európai parlament választási rendszerének reformjára. Javaslatait legutóbb 2012 tavaszán utasította el a testület. A javaslatok legfőbb változtatása az lett volna, hogy a jelenlegi, országokra bontott listák helyett közös európai pártlistákra szavazhatnának az uniós polgárok. A sokak által túl innovatívnak tartott új rendszer helyett így jövőre, a 2014 májusban (vagy júniusban) megtartandó európai parlamenti választásokon még mindig a korábbi rendszerben szavazhatnak a polgárok: négy napig tartanak a szavazások (mindegyik tagállamban a saját nemzeti szabályaik figyelembe vételével), a voksaikat a szavazásra jogosultak a saját nemzeti jelöltjeikre adhatják le. (SZK)

IMPRESSZUM IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztő: Marján Attila (MKI EKK), Szalóki Katalin A hírlevél további munkatársai: Márton Balázs (Kitekintő), Törő Csaba (MKI) e-mail: [email protected]

- 10 -