TARTALOM A MAGYAR B É L Y EG G Y Ű JT Ő K O RSZÁ G O S SZÖ V ETSÉG E

I

1

TARTALOM Ottó F. S ch a fflin g és W ilhelm St. S c h a fflin g : Magyar előértéktelenítések 1900— 1914 K eszy-H arm ath L óránd: Magyarország és a Zeppelin-járatok S olt H ugó: Hasábos levelezőlapok K irá ly Tibor: A soproni tábori küldöncjárat V isnyovszki Gábor: Bérmentesítések értékelési szempontjai — P éldák az 1. világháború utáni inflációs időszakból F igyelm ébe a já n lju k — Tájékoztatók, közlemények, új felfedezések — Kárpátaljától 1938-ban Magyarországhoz visszacsatolt postahelyek jegyzéke Idegen nyelvű tartalom

A MAGYAR B É L Y EG G Y Ű JT Ő K O RSZÁ G O S SZÖ V ETSÉG E TUDOM ÁNYOS KÖZLÖNYE B U D A P E S T V I . , V Ö R Ö S M A R T Y U . 65. FELELŐ S SZERK ESZTŐ : SURÁNYI LÁSZLÓ SZERK ESZTŐK : HRABÁLLÁSZLÓ V ISN Y O V SZ K I G Á B O R F E L E L Ő S K IA D Ó : K IS S E R N Ő X II. ÉVFOLYAM

M a g y a r előérték telen ítések 1900 — 1914 *

OTTO F. SCHÁFFLING ÉS WILHELM ST. SCHÁFFLING (Német Szövetségi Köztársaság)

Klasszikus előértéktelenítő országokként Belgium, Franciaország és USA a legism ertebbek. A m agyar előértéktelenítéseket m inden katalogizálás vagy hiva­ talos figyelem felhívás nélkül teljesen véletlenül fedez­ ték fel. Az addig felfedezett, a szokásostól eltérő te t­ szetős bérm entesítéseket első ízben a „D onaupost” 1921. 10. szám a közölte3. Ez a késői közlés annál is in­ kább meglepő, m ivel a m agyar hírlapbélyegeken m ár 1900-tól 1914-ig használtak előértéktelenítéseket. Hi­ vatalos engedélyezésük hosszú ideig ism eretlen volt és a k u tatás se foglalkozott velük.

Hírlapszállítás 1900-ig A m. kir. posta a cs. kir. osztrák postától vette á t a hírlapszállítás m onopólium át. Eszerint a hírlapszállí­ tás a postán kívül tilos volt. A hírlapok és folyóiratok viteld íját alacsonyabban állapították meg, m int az egyéb nyom tatványokét. Az utóbbiaknál figyelem be v ették a küldem ény súlyát, és cím zett távolságát is. Az újságoknál, m inderre való tek in tet nélkül a díj példányonként 1 k rajcár, m ajd 1900-tól — a pénzre­ form u tán — 2 fillér volt. A hírlapszállítás különle­ gességét az erre a célra rendszeresített hírlapbélyegek

jelezték, am elyeket az önálló m agyar bélyegek meg­ jelenésétől kezdve százas ívekben nyom ták. Ezek név­ értékéből a kiadók 1% ra b atto t kaptak. A lapkiadó vállalatok az újságcsom agokat címszalaggal és az elő­ írt cím letű, felragasztott hírlapbélyegekkel lá ttá k el feladás előtt. A fentiekből adódik a korai m agyar hírlapbélyegek különlegessége, m ely szerint e bélyegek értéktelenítése nem a feladóhelyeken, hanem az érkezési helye­ ken tö rtén t. Ennek ta n ú ja a m agyar hírlapbélyegeken a Wien, Prag, Graz stb. bélyegzés. Az értéktelenítésnek ez a form ája a 19. század végéig ta rto tt, am ikor is a hírlapok és küldem ények száma m ód fe le tt meg­ em elkedett, a postákat leterhelte a forgalom , az eddig szokásos kezelést és a kézbesítést akadályozta. A nagy postahivatalok, így a budapesti főposta is a befutó hírlapküldem ényeket különleges bélyegzővel lá tta el. A különböző k ö r alakú, ovális, egykörös, két­ körös bélyegzőkön kívül használtak helykelet bélyeg* A szerzők hozzájárulásával az „Ungarische Vorausentwertungen 1900—1914.” eredeti dolgozat rövidített for­ dítása. A tanulmány az ugyanilyen címen 1972-ben meg­ jelent közleményre támaszkodik. A bélyegzések számának megváltoztatását az újabb leletek tették szükségessé. © by Ottó F. Scháffling, Frankenthal. i

v

* szolgálják ki vidéki előfizetőiket újságelosztó helyei­ ken keresztül (Kér. min. 57.717/1897.).

1. ábra

zőket. L étezett egy ovál keretbe foglalt kelet nélküli bélyegző is ,'a következő szöveggel: BUDAPEST FÖPOSTA — HÍRLAPKIADÁS (ábra 1.). Ezeket a bélyegzőket használta a budapesti főposta 1895—96-tól, teljes százas ív hírlapbélyegek előértéktelenítésére is. Az előre lebélyegzett íveket a lapkiadó vállalatok kap ták meg és ezekkel bérm entesítették hírlapküldem ényeiket. Ilyen hivatali előértéktelenítések csak az 1881-es és az 1898-as hírlapbélyegeken fordulnak elő teljes íveken vagy ívrészeken. 1900-tól ilyen hivatali előértéktelenítések m ár nem találhatók. U gyanakkor az érkeztetési bélyegzések alkalm azása m egszűnt, m ert m egszülettek a h ivatali m agyar elő­ értéktelenítések . H ivatali előértéktelenítésre vonat­ kozó rendeletet ez ideig nem találtak. A z előértéktelenítések bevezetése és m egszüntetése Az előfizetők elégedetlensége a hírlapok kézbesíté­ sének gyakori késedelm essége m iatt a kiadókat a rra késztette, hogy 1897-ben beadvánnyal forduljanak a kereskedelem ügyi m iniszterhez és panaszt tegyenek. H athatós intézkedéseket követeltek a hírlapkézbesítés m egjavítására. A m inisztérium fölszólította az aláren­ delt postaigazgatóságot, hogy tegyen javaslatot a hiá­ nyosságok m egszüntetésére, figyelem be véve, hogy a kiadók készek .segítségképpen arra, hogy közvetlenül

2

A posta gyorsan, javaslatokkal válaszolt a fölszólításra, mely szerint m inden nagyobb vidéki városban saját hírlapkézbesítőt foglalkoztatnak, aki az újságo­ k a t a vonattól közvetlenül elhozná és kihordaná (13.148/1897.). A jav aslat szerin t a gyorsabb szállítás és kézbesítés érdekében a kiadó vállalatoknak két köte­ lezettséget kell v állaln io k : 1. A hírlapokat kézbesítési k erü letek és a mozgó­ posta állom ásai szerint kell osztályozniuk és kö­ tegelniük, hogy azokat a helyi kézbesítők közvet­ lenül a m ozgóposta tisztviselőjétől átvehessék. 2. A címsizalagra ragasztott újságbélyegeket a ki­ adóhivatalokban előre kell értéktelenítená, am i által az, érkezési bélyegzés elimarad. Továbbá az osztályozott újságcsom agokat nem a postán, hanem közvetlenül a vonatok postakocsi­ jáb a kell feladni. 1897. július 1-én a 18.693/1897. sz. rendelettel fogad­ ta el a kereskedelm i m inisztérium a jav aslato k at és késznek nyilatkozott külön kézbesítők beállítására. A budapesti postaigazgatóságot bízták m eg a kiadókkal szükséges tárgyalások levezetésére. A ren d elet ki­ m ondta, hogy a posta kötelezően írja elő, hogy m inden előfizetői újságpéldányt cím szalaggal lássanak el és a cím szalagra ragasszák föl a hírlápbélyegeket, am elye­ k et saját, külön e célra készített helynevet, valam int év, hó és napkeletet tartalm azó bélyegzővel érték telenítsenek. M ár 1897. decem ber 27-én jelen tette a budapesti postaigazgatás a 66.250/1897. sz. iraton, hogy a kiadók többsége elfogadja a feltételeket. A kereskedelem ügyi m inisztérium 1898 elején kísérletképpen elrendelte, hogy m eghatározott vidéki postahivatalok m ellett sa­ já t hírlapkézbesítőt állítsanak be. Az 50.165/1898. m ajd a 78.555/1899. sz. rendeletével véglegesen bevezette a

m ódszert. A m ár fölhasznált hírlapbélyegek ú jra felhasználásának m egakadályozására újabb rendeletet ad tak ki, m iszerint a kiadók által használt kiadói hely­ bélyegző az újság nevét és k eltét is köteles viselni. A bélyegzés keltének és az újságénak egyezniük kell, am i a bélyeg többszöri felhasználását m egakadályozza. A -rendelet (78.555/1899.) 'kifejezetten előírja, hogy az újságcsiomagokat rendeltetési hely szerint kell osztályoz­ ni és a csom agokat közvetlenül a vonat postakocsijába kell feladni. Noha különböző m agyar előértóktelenítésre vonat­ kozó rendeletek sok m indenre fényt derítenek, több kérdés m arad t még nyitottan. Így feltételezhető, hogy a 78.555/1899. sz. rendelet az új elosztási m ódszert m ár 1900. ja n u á r 1-től bevezette, holott az eddig, a legko­ rábbi ism ert előértéktelenítés csak 1900. ja n u á r 23-i kelettel ism ert. Ugyancsak tisztázatlan, hogy m ely kiadóvállalatok h asználhatták hivatalosan az előértéktelenítéseket, és hogy voltak-e előírások a bélyegzők beszerzésére, kül­ ső fo rm ájára vonatkozóan. V isnya Sándor szerint az 1956-os októberi esem ények idején sok régi postairat m egsem m isült, am elyek talán a m egoldáshoz vezet­ h ettek volna. A m agyar előértéktelenítések használatának m eg­ szüntetése szinte m eglepetésszerűen jött. Az 1914. ok­ tó b er 2-án m egjelent kereskedelem ügyi m inisztérium 72.550/1914. sz. rendelettel szüntette meg használatu­ kat. Eszerint 1914. október 4-től m inden politikai n a ­ pilap és az előértéktelenítések eddigi alkalm azói por­ tóm entességet élveznek, am eddig az újságaikat saját m aguk adják föl a vonatok postakocsijába. M ár a gazdasági okoknál fogva is elfogadták a ki­ adók ezt az ajánlatot. Így 1914. október 3-át jelöli meg dr. Rend gyűjtem ényében, 1914. október 6-át a saját gyűjtem ényem ben és 1914. október 9-ét P. H am ilton gyűjtem ényében, m int a m agyar hírlapbélyegeken al­ kalm azott előértéktelenítések utolsó n apját.4

A bélyegzés, a bélyegzés színe és a bélyegzés elhelyezése A hivatalos rendelkezésekben nincsenek utalások arra, hogy a bélyegeken alkalm azott előértéktelenítéseknek m ilyen form ájúaknak kell lenniök. E rre val­ lanak az alkalm azott bélyegzések különböző formái. N apjainkig ism ertek: a) három - és négysoros sorbélyegző, b) három soros, négyszögletes egy- és kétvonalas ke­ retb en ; c) három soros, négyszögletes egy- vagy kétvonalú, részben lek erek ített sarkú keretben, ezen belül különleges keretbe foglalt dátum m al; d) ovális bélyegző kelettel vagy anélkül; e) egykörös bélyegző egy- vagy kétvonalú keret­ ben; f) kétkörös bélyegző; g) kétkörös, pántos bélyegző; h) könyvnyom ású értéktelenítés, többsoros felül­ nyom ással. A bélyegzés színe ugyancsak nem egységes. Legtöbb a fekete, sok a lila, k é k ; sőt piros bélyegzőfesték hasz­ nálata is ism ert. A B udapesti H írlap kisegítő bélyegzésének kivételé­ vel valam ennyi kézi bélyegzés nagyobb, m int m aga a hírlapbélyeg. Ezért az is világos, hogy a leáztato tt bé­ lyegeken a bélyegzőnek csak részletei láthatók. Teljes bélyegzőlenyom atot csak a nagyon kevés m egm aradt címszalagon vagy az előértéktelenített nagyobb bélyegív-részleteken találhatunk. Az egyes bélyegeken több bélyegzőlenyom at részlete annak a* bizonyítéka, hogy az előértéktelenítést még a szétvágatlan ívekre készítették, a cím szalagra tö rté n t felragasztás előtt. A kézi bélyegzésnek m inden állása tek in tet nélkül arra, hogy egyenes, ferde, vagy fordított állású-e, m indig a bélyeg norm ális állásában vizsgálandó. K ülönlegesnek csak a felülnyom ott értéktelenítés szám ít akkor, ha ez fordítva vagy kettősnyom ásként jelentkezik.

s f

/o /x \ /^/M 900 Y ^ \ a JÚNIUS H

BpH 1.

Budapesti Budapesti Hírlap 1904 Jul. 11

1914

BpH 2.

BpH 3.

Hírlap Jun.15

* 9 0 * V 7 ? BpH 4.

A z előértéktelenítő bélyegzők és használóik Se a kereskedelem ügyi m iniszter, se a posta nem adott ki hivatalos rendeletet arról, hogy a lapkiadó vállalatok a bélyegeket m ilyen m ódon értéktelenítsék. A m it a m ai napig a m agyar előértéktelenítési bélyeg­ zőkről és azok felhasználóiról tudunk, a filatelista k u ­ tatóknak köszönhetjük. Ez ideig 18 lapkiadó ism ert az előértéktelenítők közül. A következőkben az egyes bélyegzőknek egyedi m eghatározásánál, m inden újságnál egy rövidítést is alkalm azunk, pl.: BpH = B udapesti H írlap. Vagy: PH = Pesti Hírlap. Először a m agyar nyelvű, m ajd a ném et nyelvű budapesti újságokat és végül a vidéki lapokat m u tatju k be. A bélyegzéseket m inden újság­ nál külön, folyam atosan számozzuk. A)

Budapesti H írlap, alapítva 1881., példányszám 40 000. 1900—1914 között négy különböző bélyeg­ zést használt. 1. Budapesti Hírlap (BpH 1) 22 m m átm érőjű, k ét­ körös bélyegző. Alkalm azási ideje 1900. III. 14—1900. Vll.-ig. A bélyegzés színe általában fekete, ritk áb b an lila. A rövid felhasználási idő m iatt a klasszikus elő­ értéktelenítő bélyegzőkhöz tartozik. 2. B udapesti Hírlap (BpH 2) feliratú, négysoros könyvnyom ású felülnyom ás. 1900. IV -tó i teljes bé­ lyegíveket nyom tak felül; m indig csak fekete színt használtak. A hírlap nevénél alkalm azott betűk m a­ gassága 3,7 mm, az év, hó és nap 2,7 mm. A hónap

4

PESTI HÍRLAP 1900 JUN,-6 BUDAPEST PH 1.

PESTI HÍRLAP 1 9 0 7 . D EC .1 0

BUDAPEST PH 2.

neve rö v id ített és m indig nagy kezdőbetűs. (PL: Szept.) 1900 decem berétől a nap jelzés különösen fi­ nom antikva szám okkal szedett. F o rd íto tt felülnyom á­ sok 1905-ből és 1909-ből ism ertek, am i nem jelenti azt, hogy m ás évekből nem fo rd u lh atn án ak ilyenek elő. E lőfordult az is, hogy a hónap nevét kis kezdőbetűvel írták. P l.: 1900. jú n . — Jú n . helyett. U gyancsak elő­ fordulnak kettősnyom atok 1907-ből és 1908-ból. E nnek a felülnyom ásnak alkalm azási ideje 1900. IV. hótól 1912. III.-ig. 3. Budapesti Hírlap (BpH 3) négysoros könyvnyo­ m ású felülnyom ás. Szövegében m egegyezik a 2. szá­ m úval. A különbséget a kisbetűvel íro tt hónapnév je­ lenti. A lkalm azásának ideje: 1914. X. 7-ig. 4. Budapesti Hírlap (BpH 4) négysoros sorbélyegző. M ár 1900 közepétől feltehetően 1914-ig használták a 2. és 3. bélyegzővel megegyező szövegű kézibélyegzőt. A korábbi vélem ények szerint a százas felülnyom ó le­ meznek egy tarta lé k dúcából készítették és a kelet­ részt m indig külön illesztették bele. Ezzel szem ben a különböző m éretű és típusú b etű k az újság nevében és a kelet betűinek különböző m éretei a rra m u tatnak, hogy itt egy külön készített bélyegzőről van szó, am elynek a kelet része cserélhető volt. E nnek a bé­ lyegzésnek három típusa van:

a) Budapesti 13,5 X 3,5 mm;

évszám 2,5 mm magas; bélyegzés színe fekete; alkalmazási ideje: 1900. III. 14.—1901. II. 16.

H /A ;

PESTI HÍRLAP 1911 á p r . 25

BUDAPEST P H 3.

Pe*lt Hírlap

Pesti Hírlap 1913 nov 19.

1914

P H 6.

,^/fllTTITIIItiiv^.'. '

913JA N .2

'

^ ^ iin n r A , PH 4.

P H 5.

b) Budapesti 13 X 3,5 mm; évszám 2,5 mm magas; bélyegzés színe fekete és lila; alkalmazási ideje 1902. IX. 16.—1905. XII. 31. c) Budapesti 13 X 25 mm; évszám 3 mm magas; bélyegzés színe fekete és lila; alkalmazási ideje 1908. XI. 11.—1911. A M agyar Bélyegek M onográfiájának2 ezen ad atait ki kell egészítenünk. A bélyegzés színe nem m ély­ fekete, hanem szürkésfekete. A lila m ellett 1905-től a kék szín is feltűnik. G yűjtem ényi darabok bizonysága szerint (1909. X. 1. és 1911. IX. 13.) az évszám 2,5 m m magas, az an tik v a betűtípusból szedett hónap és nap azonban 3 m m magas. A BpH 4 bélyegzést könnyen felism erhetjük arról, hogy ellentétben a BpH 2-vel, többnyire ferdén van a bélyegre nyom va. B)

Pesti Hírlap, alapítva 1878. Példányszám 125 000. 1900—1914 között hatféle bélyegzést alkalm azott. 1. Pesti Hírlap (PH 1) három soros 35 X 19 m m m é­ re tű négyszög bélyegző. 1900—1908-ig alkalm azták. A különböző bélyegző lenyom atok vastagabb és véko­ n y abb betűtípusokkal váltakoznak és a sarkok néha lekerekítettek. A bélyegzés színe fekete, lila és kék. 2. Pesti Hírlap (PH 2) három soros, 37 X 23 m m m é­ re tű kettős vonalú keretbe foglalt négyszög bélyegző. 1900-tól használták. Első előfordulása 1900. VII. 26-i kelettel ism ert. A kelet betűi antikva típusúak. A H ír­

BUDAPESTI NAPLÓ gt: 1 9 0 0 SZÉP. 13 ^ BUD APEST

B p N 1.

BUDAPESTI NAPLÓ 1

1902 FEBR 4-

9

BU D A P E S T

B p N 2.

lap szó betűi 3,5 mm m agasak. Az 1910-ig használt bé­ lyegzéseknél fekete, kék és lila színeket találhatunk. 3. Pesti Hírlap (PH 3) három soros, 37 X23 mm mé­ re tű négyszög bélyegző. 1900. X -től 1914. I.-ig alkal­ m azták. A PH 2 bélyegzőtől m egkülönbözteti az újság nevénél és a keletnél alkalm azott groteszk betű. Ezek m érete a B udapest szóban 4 mm magas. N éha az erő­ sebb nyom ás következtében a k eret kettős vonalúnak tűnik. F ekete és lila színben fordul elő. 4. Pesti Hírlap (PH 4) kétkörös, 32 m m átm érőjű, a hivatalos postabélyegzőhöz hasonló fémbélyegző. 1911—1914-ig használták. Színe fekete, ritk áb b an lila. A nnak ellenére, hogy az előértéktelenítések használata 1914. X .-ben befejeződött, ezzel a bélyegzővel érték telen ített bélyeget még 1918-ból is találtunk. Még nem tu d tu k m egállapítani, hogy jogtalan használatról, tü ­ relm i időről vagy ham isítványról van-e szó. A cím­ szalagon rendelkezésünkre álló példányon k. u. k. E tapenpostam t G ranica hivatalos érkezési bélyegzőt találu n k .1 1913. X.-től átv ette a B udapesti H írlap előértéktelenítési fo rm á já t a P esti Hírlap. A százas bélyegívekre könyvnyom ású fekete felülnyom ást alkalm aztak. 5. Pesti Hírlap (PH 5) háromsoros, könyvnyom ású felülnyom ás. 1913. X.—1914. X.-ig használták. Ezt a típ u st arról ism erhetjük meg, hogy a hónapnév m in­ dig teljesen ki van írva. (Pl. szeptember.) 6. Pesti Hírlap (PH 6) három soros, könyvnyom ású felülnyom ás. Az 5-től a rövidített hónapnév (pl. szept.) különbözteti meg. A lkalm azásának ideje 1913. X.— 1914. X.

5

r

J» BU D APESTI NAPLÓ 1

1904 ÁPR. 7 B U D A P E S T

B p N 3.

(

21

1 9 0 7 M IC .

]

1 9 0 9 AUG

22

%

=« ^ 1

1

f

AUj 1.

W

u iK v

AUj 2.

C) Budapesti Napló, alapítva 1896. H árom típusú bélyegzőt használt. 1. Budapesti Napló (BpN 1) három soros, 47 X 23 m m m éretű 'egyvonalas keretbe foglalt négyszög bé­ lyegző, benne pántba foglalt kelettel. A p án t végződé­ sei ívelten lehajlanak. A hírlap név és a B udapest szó antikva, míg a dátum groteszk típusú. Az eddig ism ert bélyegzések 1900-ból és 1901-ből szárm aznak. Lilák. Állítólag 1902-ben is használták. Levélboríték rajzú hírlapbélyegeken is előfordul. 2. B udapesti Napló (BpN 2) a BpN 1 sz., bélyegző­ vel m ajdnem teljesen megegyezik; különbség, hogy az összes szövegben alkalm azott betű groteszk és a kelet­ p án t is más. 1903—1907-ig használták. Színe lila. 3. Budapesti Napló (BN 3) három soros 44 X 27 mm m éretű lek erek ített kétvonalú keretbe foglalt négy­ szögbélyegző. A keletpánt megegyezik a 2. sz. bélyeg­ zőjével. H asználati ideje 1903— 1909. A m ennyiben a lenyom at tisztátlansága m iatt a k eret vonalai össze­ folynak, nehezen különböztethető meg a 2. sz. bélyeg­ zőtől. A különbség jelei: a 2. sz.-nál a B udapest szó 3,4 mm m agas, a 3. sz.-nál csak 3 mm. A betűk egy­ m áshoz való távolsága a 3. sz.-nál egészen szűk. Az eddig ism ert bélyegzések színe m indig lila. D) A z Újság, alapítva 1903. Példányszám a: 30 000. H árom féle bélyegzést alkalm azott, am elyek nagyon hasonlóak voltak a postabélyegzőkhöz. Százas ívek előértéktelenítésére is alkalm azták, ezért a bélyegeken sokszor csak bélyegzés-részletet találunk. M inden esetben fekete színt használtak.

6

P N 1.

P N 2.

1. A z Újság (AŰj 1) kétkörös 29 m m átm érő jű pántos bélyegző. A keletpánt 10 m m magas. 1905. V. 1-től 1914. X.-ig teljes íveket kizárólag ezzel a bélyegzővel előértéktelenítettek. 2. A z Újság (AŰj 2) oldalt levágott ívű kétkörös bé­ lyegző. A különben az 1. sz.-val megegyező, de ezen a keletpánt szélső ívei függőleges vonallal le van n ak vágva. A p án t m érete: 27,5 X 10 mm. Ezt a bélyegzést csak 1982 feb ru árjá b an fedeztük fel. (1909. aug. 22. és 1913. júli. 15.) 3. A z Újság (AŰj 3) kétkörös, 29 m m átm érő jű p án tos bélyegző. A bban különbözik az 1. sz.-tól, hogy az alsó részén „K iadóhivatala” h elyett itt B udapest áll, és a keletpánt 8 mm magas. Ha csak bélyegzőrészlet található a bélyegen, a m egkülönböztetés alap ja a kes­ keny pánt. Ezt a bélyegzőt 1905. I. és 1914. X. között használták. M int ívelőértéktelenítés ez ideig ism eret­ len. E) Pesti Napló, alapítva 1850. Példányszám a: 40 000. Ez az egyetlen lap, am ely ovális bélyegzőket hasz­ nált. Nehezen különböztethetők meg egym ástól. Mé­ retü k : 37 X 25 mm, színük fekete, lila és kék. A zöld színben találtak a kéknek lehetséges változatai. 1. Pesti Napló (PN 1) fémből készült ovál bélyegző, am elyet 1900—1911-ig használtak. Fellelhető még bo­ ríték rajzú hírlapbélyegeken is. A b etűk m agassága az újságnévnél 3 mm. 2. Pesti Napló (Pn 2) gum iból készült ovál bélyegző. 1908-ban használták. Pontos m ásolata az előzőnek,, mégis m egkülönböztethető azáltal, hogy itt az újság­ név betűinek m agassága 3,5 mm.

EGYETÉRTÉS

MAGYAR HÍRLAP <| 1903 JUN.17 jjj

( | 1901 MÁJ 17. ^

BUDAPEST

B U D A P E ST

MH 1.

Egy 1.

F) M agyar

Hírlap,

alapítva

1891.

í 1901 Mii 2*

FRISS ÚJSÁG 1902 MAI.- 3

BUDAPEST Vil 1. Példányszám a:

20 000 .

1. M agyar Hírlap (MH 1) három soros, 45 X 23 mm m éretű, egyvonalas, enyhén lek erek ített négyszögbé­ lyegző. A keletp án t kettős keretbe foglalt és két olda­ lon díszítő rajz zárja le. Színe fekete, lila, de piros is ism ert. A legkorábbi felhasználási kelet 1900. ja n u á r 23-ról szárm azik. Előfordul boríték rajzú hírlapbélye­ gen is. 1906-ig alkalm azták. G) E gyetértés, alapítva 1876. 1. Egyetértés (Egy 1) három soros, 50 X 30 m m m é­ retű négyszögbélyegző keretpánttal. A bélyegző színe fekete, lila, kék és piros. H asználati ideje: 1900. III.— 1909. IV.-ig. N agy kiterjedése m iatt csak bélyegző részletek k erülnek a bélyegre. Az a korábbi felfogás, hogy ívelőértóktelenítésre is használták, ez ideig nem n y ert igazolást. H) Világ, alapítva 1910. 1. Világ (Vil 1) egykörös, 30 m m átm érőjű bélyeg­ ző, am elyről az élőírásokkal szemben hiányzik a ki­ adás helye. Csak lila színben ism ert. A lkalm azási ide­ je: 1910. X. 12-től kb. 1913-ig. I) A lk o tm á n y , alapítva 1896. 1. A lko tm á n y (Alk 1) kétkörös, 28 m m átm érőjű, a postai bélyegzőkhöz hasonló, fém ből készült, pántos bélyegző. A p án t m agassága 8 mm . A lkalm azták 1913—1914-ben. Színe m indig fekete.

Alk 1.

MN 1.

FU 1.

J) M agyar N em zet, alapítva 1899. 1. M agyar N em zet (MN 1) kétkörös, 28 m m átm é­ rőjű, pántos fémbélyegző. A p án t m agassága 8 mm. A csak fekete színben előforduló bélyegzések 1901— 1902-ből találhatók. K) Friss Újság, alapítva 1896. 1. Friss Újság (FÜ 1) három soros 41 X 25 m m mé­ re tű négyszögletes gum ibélyegző. Csak 1965-ben fe­ dezték fel. Az előértéktelenítéseket újság-cím szalagokra ragasztott bélyegeken alkalm azták. Ivelőértéktelenítés előfordulása nem bizonyított. 1900—1902 kö­ zött használták, színe általában lila, de feketében is előfordul. *** Az eddigiekben tizenegy budapesti m agy ar nyelvű újságot m u tattu n k be, am elyekre előértéktelenítést használtak. Az alábbiakban öt ném et nyelvű bu d a­ pesti lap következik. L) Pester Lloyd, alapítva 1853, példányszám a: 25 000. 1. Pester Lloyd (PL 1) kétvonalas, egykörös gum i­ bélyegző, átm érője 34 mm. A bélyegző közepén a ke­ let alul és felül díszítőelem ekkel van keretezve. Pon­ tos felhasználási ideje ism eretlen, 1900—1908-ig te­ hető. A lila bélyegzőfesték elfakult. 2. Pester Lloyd (PL 2) az előzővel teljesen egyező, mégis a kelet keretezésénél eltérő, egykörös bélyegző. Itt a kelet felett és a la tt 10 m m hosszú fekvő díszléc van. Á ltalában lila, de m ár találtak feketét is, ez hal­ vány és nehezen olvasható. Alkalm azási ideje 1900— 1914.

7

8 l

jPolilisches Volksblatt

[Neues Pester Journal!

1903 Már .8 BUDAPEST PL 1.

PL 2 .

NPJ 1.

M) N eues Pester Journal, alapítva: 1872. 1. N eues Pester Journal (NPJ 1) kétvonalas, három ­ soros 35 X23. mm m éretű négyszög bélyegző. Á ltalá­ ban elkenődött és ezért a k e re t kettős vonala sok esetben' összeolvadt. 1900—1914-ig alkalm azták. Színe fekete, de m ár kéket is találtak. B orítékrajzú hírlap­ bélyegen is előfordul. N) Politisches V olksblatt, alapítva 1875. 1. Politisches V olksblatt (PV 1) három soros 35 X 23 mm m éretű kettős vonalba foglalt négyszög bélyegző. Felhasználási ideje 1900—1906. A festék színe több­ n y ire fekete, ritk áb b an kék. 2. Politisches V olksblatt (PV 2) a kettős vonalú ke­ re t kívül teljesen megegyezik az 1. sz.-val. A lkalm a­ zásának ideje 1905—1914. Csak fekete színben fordul elő. O) N eues Politisches V olksblatt, alapítva: 1877. 1. N eues Politisches V olksblatt (NPV 1) három so­ ros, 50 X 25 m m m éretű szögletein enyhén lekerekí­ te tt egy vonalú keretbe foglalt négyszög bélyegző. A kelet p án tja egyvonalú keretben, végződéseinél lefelé ívelő díszítm ényes. Bélyegzőfestékül főleg vöröset, de kéket és lilát is használtak. 1900—194-ig alkalm az­ ták. B orítékrajzú hírlapbélyegen is ism ert. P) B udapester Tagblatt, alapítva: 1884. 1. B udapester Tagblatt (BpT 1) négysoros, 25 X 16 mm m éretű sorbélyegző. A kelet szám ait a szöveghez

8

Pílrtisches Volksblatt [ nfues politisches volksblatt

190ÍJU L12

1906-0KT.' 9

BUDAPEST

BUDAPFST

P V 1.

PV 2 .

1900 JUí .6 ^ B UD A P E S T NPV 1.

képest nagyobb betűkkel szedték. 1900—1905-ig alkal­ m azták. Az elm osódott és nehezen olvasható lenyom a­ tok inkább lila színben, ritk áb b an feketében találh a­ tók. Levélboríték rajzú hírlapbélyegeken is előfordul. A B udapester T agblatt zárja az eddig ism ert és B u­ dapesten használt hírlapbélyegek előértéktelenítéseinek sorát. A vidék nem rendelkezett oly fe jle tt sajtó­ val, m in t B udapest. Előértéktelenítéssel terje sz tett hírlap ez ideig m indössze kettő ism ert. Q) Pécsi Napló, alapítva: 1892. 1. Pécsi Napló (PéN 1) kettősvonalú 26 X 26 m m m éretű négyszög bélyegző, m elynek közepén téglalap alakú pán tb an a kelet olvasható. 1906-ban és 1907-ben fekete és lila színben alkalm azták. R) Felsőmagyarország Kassa, alapítva: 1894. 1. Felsőmagyarország Kassa (FeK 1) három soros 40 X 22 m m m éretű sorbélyegző. 1905—1906-ban használták. Csak fekete színben fordul elő.

A m agyar előértéktelenítések besorolása S zerettük volna a m agyar előértéktelenítéseket ér­ tékük szerint is besorolni, de nincs rá mód, m ert sem az irán tu k kialakult érdeklődés, sem a kereskedelm i forgalom nem n y ú jt tám aszt. Ez irá n t a gyűjtési te rü ­ let irá n t a gyűjtők közötti érdeklődés és az e tém ában kiállított anyagok értékelése ez ideig alacsony. Ennek oka lehet, hogy előértéktelenítések csak kétféle bélye­ gen, kisrészt a levélboríték rajzú n és nagyrészt a tu ­ rul hírlapbélyegeken fordulnak elő. A narancssárga,

PÉCSI NAPLÓ F ELSŐMA6YAR0RSZAG BUMPESTER TAGBLATT k ia d ó h iv a ta l

1902 0KT.12' BpT 1.

1907 ápr 5

1905 AUCi 10

PÉ C S

KAS

PeN 1.

FeK 1.

illetve narancsvörös bélyegek bizonyos m onotóniát je­ lentenek, így az érdeklődést nem keltik fel különöseb­ ben. U gyanakkor ennek az anyagnak a beszerzése ma m ár feltétlenül nehézségekbe ütközik. Végül hiányzik egy kialak u lt árazás, am ely a gyűjtés-terület k e d v e s­ ségéhez vezethetne. A fellelhető állom ányra is csak szubjektív feltevé­ sekkel lehet válaszolni. Tizennyolc hírlap kapott lehe­ tőséget az előértéktelenítések használatára. Közülük csak h ét volt, am ely a rendelkezésre álló 14 és fél évet felhasználta. Azt jelen tette ez, hogy naponta 330 000 lappéldányt ad tak fel előértéktelenítéssel. Figyelm en kívül h agytuk a vasárnapi m agasabb példányszám ot és a P ester Lloyd naponta kétszeri kiadását. 1913-ban a m ag y ar posta egyedül a budapesti újságokból 204,8 m illió d arab o t szállított, am i napi 5,4 millió példány­ nak felel meg. E m ennyiség nagy részét az előértéktelen ített bélyegekkel küldték szét. Ebből azt a követ­ keztetést v o n h atju k le, hogy az előértéktelenítések milliós szám okra rúgnak. Ha ezt elfogadjuk, akkor 1900 áprilisától 1914 szeptem beréig naponta csak 1000 előértéktelenítéssel szétküldött lapot alapul véve, a következő eredm ény jön ki: 14,5 X 365 X 1000 = cca 5,3 millió példány. E számokból úgy tűnne, hogy a m agyar előértékte­ lenítések k önnyen beszerezhetők. Ez azonban az aláb­ biak m iatt nem áll. a) Az előértéktelenítések gyűjtése M agyarországon m ég nem oly kedvelt és a bélyegzési tanulm ányok is a kezdetnél tartan ak .

b) A hírlapbélyegek sohasem voltak oly kedveltek, m int a norm ál bélyegek. E rre az is rám utat, hogy a gyakran ritk áb b norm ál bélyegeknek nagyobb a kí­ nálata, m int az olcsó hírlapbélyegeké. c) Legtöbbnyire a hírlapbélyegek a címszalaggal együtt papírkosárba kerültek vagy a visszam aradt bé­ lyegek kötegáruként kerültek a kereskedelem be. Az igen kis szám ban fen n m arad t címszalagon ta ­ lálható bérm entesítésről arra lehet következtetni, hogy újságcsom agokat norm ál bélyegekkel bérm entesítet­ tek. Tény, hogy a m agyar előértéktelenítések kifeje­ zetten ritk ák és csak véletlenül lehet egyet-egyet ta ­ lálni. A fentiek m iatt értékelésük objektíve ez ideig lehetetlen. F ranciaországban kísérletet tettek egy pontértékelésre, de ennek elfogadhatósága vitath ató .5 A kereslet és a kínálat egyaránt pang. M aga dr. Weinert, a „DONAUPOST” kiadója és a m agyar bélyegek kiváló ism erője sem vállalta az értékelést, pedig az 1920-as években még e terü le t k u tatása sokkal egy­ szerűbb lett volna. V ég következtetések H abár továbbra is alig m utatkozik kínálat, mégis a m agyar előértéktelenítések gyűjtése rendkívül érde­ kes terület. Tizennyolc újság, harm inchárom különböző bélyeg­ zéssel, illetve felülnyom ással használt előértéktelenítést. U gyanakkor jogosak azok a feltevések, m iszerint még továbbiak felfedezésére is szám íthatunk. Elsősor­ ban olyan budapesti újságokra gondolunk, m int Az Est, M agyarország és a Népszava, am elyeknek olva­ sottsága igen m agas volt. Holland adatok szerint elő­ fordulnak előértéktelenítések a Politisches Wochenblatt, Neues P ester T ageblatt és a B udapester Híradó című lapokon is. De ham is ez a föltevés, m ivel ilyen lapok egyáltalán nem léteztek M agyarországon. Való­ színűleg a lapok nevét rosszul fordították és ez okoz­ ta a tévedést.

9

f

4

A h ír la p n ev e

A b é ly eg ző f o rm á ja

je le és sz á m a

f

sz ín e 1 k

p

A b é ly e g e k sz á m a az F. V. á rje g y z é k a la p já n

E z id e ig b iz o n y íto tt a lk a lm a z á s az iro d a lo m je g y z é k s z e rin t

67 87 184 138 159

A

B

B u d a p e s ti H írla p

BpH 1

K é tk ö rö s

X

1900 m á rc . 14.

3

1900 jú n i. 26.

1

X

B u d a p e s ti H írla p

BpH 2

K önyvnyom ás

X

1900 á p r.

4

1912 m á rc .

1

X

X

X

B u d a p e s ti H írla p

BpH 3

K önyvnyom ás

X

1912 á p r.

1

1914 o k t. 3.

1

X

X

X

B u d a p e s ti H írla p

BpH 4

Sor

X

X

X

1900 m á rc . 14.

2

1911 sz ep t. 3.

1

X

X

X X

PH 1

N ég y szö g

X

X

X

1900 á p r. 5.

1

1908 okt.

1

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

P e s ti H írla p P e s ti H írla p

PH 2

N ég y szö g

X

X

1900 jú n i. 26.

1

1907 sz ep t. 10.

1

P e s ti H írla p

PH 3

N ég y szö g

X

X

1910 o k t. 11.

3

1914 ja n . 20.

2

P e s ti H írla p

PH 4

K é tk ö r. p á n t.

X

X

1914 jú li.

1

1918 sz ep t. 24.

3

P e s ti H írla p

PH 5

K önyvnyom ás

X

PH 6

K önyvnyom ás

X

BpN 1

N ég y szö g

X

P e s ti H írla p C B u d a p e sti N ap ló

D

E

X

X

1913 o k t. 29.

. 1

1914 o k t. 6.

1

1913 nov. 19.

1

1914 o k t. 9.

4

1900 m á j. 5.

2

1901 au g .

2

X

BpN 2

N ég y szö g

X

1903 á p r. 2.

2

1907 szep t.

1

X

BpN 3

X

1903 m á rc . 1.

1

1909

3

X

Az Ü jsá g

AUj 1

N ég y szö g K é tk ö r. p á n t.

X

1905 m á j. 1.

2

1914 sz ep t. 16.

1

Az Ü jság

AUj 2

K é tk ö r. p á n t.

X

1909 a u g . 22.

1

1911 jú lL 15.

1

Az Ü jsá g

AUj 3

K é tk ö r. p á n t.

X

1905 ja n .

1

1914 sz ep t. 1.

1

P e s ti N ap ló

PN 1

O v ál

X

X

X

1900 fe b r. 10.

2

1911 m á rc . 31.

2

X

PN 2

O vál

X

X

M a g y a r H írla p

MH 1

G

E g y e té rté s

Egy l

N ég y szö g N ég y szö g

X X

X X

H

V ilág

Vil 1

I

A lk o tm á n y

J

X

X

1908

1

1914 á p r. 12.

1

1900 ja n . 23.

1905 jú n i. 1. 1909 á p r. 4.

2

1900 m á rc . 3.

2 2

1910 o k t. 12.

3

1912 m á rc . 29.

2

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

2

X

1913 m á rc . 6.

1

1914 á p r. 29.

1

M a g y a r N em zet

MN 1

K é tk ö r. p á n t.

X

1901 fe b r. 6.

2

1902 m á j. 2.

2

X

K

F ris s Ü jság

FU 1

N ég y szö g

X

X

1900 m á j. 4.

1

1902 m á j. 20.

1

X

L

P e s te r L lo y d

PL 1

E g y k ö rö s

X

X

1900 á p r. 5.

2

1908 jú li. 7.

2

P e s te r L lo y d

PL 2

E g y k ö rö s

X

X

1908 m . . .

1

1914 ja n . 20.

2

M N e u e s P e s te r J o u r n a l N P o litis c h e s V o lk sb la tt

NPJ 1

N ég y szö g

X

X

1900 m á rc . 5.

2

1914 ja n . 29.

1

PV 1

N égyszög

X

X

1900 m á rc . 13.

1

1908 . . . r. 29.

3

P o litis c h e s V o lk sb la tt

PV 2

N ég y szö g

X

1905 dec. 7.

2

1914 jú n i. 26.

1

O N e u e s P o litis c h e s V o lk sb la tt P B u d a p e s te r T a g b la tt

N PV 1

N ég y szö g

1900 m . . .

1

1904 jú n i. 26.

2

X

X

X

B pT 1

S or

X

X

1900 fe b r.

2

1904 n o v .

4

X

X

X

Q P é c s i N ap ló R F e ls ő m a g y a ro rs z á g K a s sa

PeN 1

N ég y szö g

X

X

1906

1

1907. á p r. 30.

3

FeK 1

Sor

X

1903 jú n i. 3.

2

1905 au g .

1

10

X

X

X

X X X

X X

A lk 1

E g y k ö rö s K é tk ö r. p á n t.

X

X X

X

B u d a p e s ti N ap ló

P e s ti N ap ló

X X

B u d a p e s ti N ap ló

F

X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

A budapesti hírlapok kiadói B udapesten a napi­ lapok szindikátusába töm örültek. De em lítést kell ten n ü n k a nagy vidéki városokról, így Debrecenről, Kassáról, Miskolcról, Pécsről, Pozsonyról, Sopronról és Szegedről. Ezek a nagy volum enű vidéki lapok a kiadók országos szövetségébe töm örültek. Szinnyei József szerint 1894-ben tizennyolc vidéki napilap m ű'ködött. Dr. Szalai T. szerint 1913-ban a szám m ár negyvenhétre em elkedett.10 Ez ideig csak a Pécsi N ap­ ló és a Felsőm agyarország Kassa ism ertek ezek közül, am elyek előértéktelenítést használtak. A m erikai m ódszer szerint lehetséges volna a m a­ g y ar előértéktelenítések napok szerinti gyűjtése. Sze­ rényebben m egkísérelhető az alkalm azott bélyegzése­ k et lapok és évek szerinti összeállításban gyűjteni, nem is em lítve a vízjelek különbségeit. Vegyük figye­ lem be Rédey Miklós régi, neves k u tató tanácsát: „Egyetlen boríték rajzú vagy turulos hírlapbélyeget sem szabad úgy kezünkbe vennünk, hogy ne tanulm á­ nyoznánk bélyegzését is. A rá fo rd íto tt fáradság előbbutóbb kifizetődik. F o rd íto tta : Surányi László

KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLOK

JEGYZETEK 1 Scháffiing O. F.: Forschungssammlung: Die Zeitungsmarken dér königlich ungarischen Post. 2 Magyar Bélyegek Monográfiája, Bp. 1971. IV/132—139. oldal. 3 Dr. Weinert: DONAUPOST 1921/10., 1931/9—10., 1932/ 1—2. sz. Magyar előértéktelenítések. 4 Hamilton P.: Precancels, Journal of the Precancels Stamps Society 1967/8—9.: Hungárián Precancels. 5 Reich. E.: Etűdé de la societé philatelique Franco— Hongroise, 1959. Les ttmbres préobilitérés hangrois. 6 Scháffling W.: Dér VE—Sammler, Sonderdruck No 6/1967.: Ungarisshe Vorausentwertungen 7 Scháffling W. és O. F.: Sammlerdienst Coburg 13—14/ 1974.: Ungarische Vorausentwertungen. 8 Scháffling W.: Dér VE—Sammler, körlevél 1982/250.: Ungarische Vorausentwertungen. 9 Scháffling W. és O. F.: Society fór hungarian philatelie, USA Fairfield, Conn., Monograhp Series No 4/1973. Hungarien precancels. 10 Dr. Szalai T. és Szinnyei J.: Zeitungswissenschaft, Berlin, 1932.: Beitráge zum ungarischen Zeitungswesen. 11 Scháffling W. és O. F.: Filatéliai Szemle, Budapest, 1973/XI., XII. Előre lebélyegzett magyar bélyegek.

LUXUS MINŐSÉGŰ KLASSZIKUS

BÉLYEGEKET

minden változatban, a világ bármely országából!

LEVELEK, LEVÉLDARABOK különösen érdekelnek. „KALOCSA” teljes bélyegzésért 50% felárat fizetek!

LACZA LÁSZLÓ bélyegkereskedő 105 6 B U D A P E S T , V Á C I U T C A 63.

11

t

4

M a g y a ro rsz á g és a Z e p p e lin -já ra to k

KESZY-HARMATH LORÁND

Az a fogalom párosítás, hogy „M agyarország és a Zeppelin”, nem csak a kezdő, de a képzettebb bélyeggyűjtők zöm énél is egyenlő a Zeppelin léghajó 1931. évi m agyarországi utazásával, sőt azon belül is az ún. „M agyarországi körrepüléssel”.* A m agyar Zeppelin-posta azonban — az általános elképzeléssel szemben — nem csak az 1931. évi m a­ gyarországi körutazást jelenti, hanem időben és té r­ ben sokkal tágabb fogalm at ta k a r: — m agyar Zeppelin-postáról 1930 és 1937 között b eszélhetünk; — földrajzilag csaknem egész F ö ldünkre — DélA m erikától az Északi-sarkig, M oszkvától Chica­ góig — vonatkozik. A Zeppelin, pontosabban az LZ 127 „G ráf Zeppelin” korm ányozható léghajó először 1929. április végén, a Földközi-tenger keleti része felett te tt utazásáról (O rientfahrt) hazatérve, valam int ugyanezen év októ­ berében, a B alkán-utazás (B alkanfahrt) befejező sza­ kaszában haladt á t M agyarország délnyugati, nyugati része felett, de itt postát nem dobott le. M agyar vo­ natkozású filatéliai em lékek ezen utazásokról teh át csak M agyarországra címzett, de m ás országban ledo­ b o tt és onnan rendes vagy légipostával továbbított le­ velek, lapok form ájában léteznek, igen kis számban.

12

Itt kell leszögeznünk néhány fontos tényt, am elyek ism erete számos tévedést igazít h e ly re : — találkoztunk m ár olyan szóbeli közléssel, hogy „m ásvalaki”, „állítólag” láto tt 1929-ben a fenti k ét utazás valam elyikén M agyarországon ledo­ b o tt postai küldem ényt, de „ez nem biztos” — erről ennyit!; — m ár a Zeppelin előtt is já rt korm ányozható lég­ hajó M agyarországon, így pl. 1910-ben a „Parsev al”, de ezek a repüléstörténetileg kétségtelenül igen fontos kísérletek sem m iféle postai vagy fi­ latéliai vonatkozással nem b írn ak ; — ha itt és m ost Z eppelin-járatokról, Zeppelinnel to v áb b íto tt postáról beszélünk, nem csak az LZ 127 „G ráf Zeppelin” korm ányozható léghajót értjü k , hanem az LZ 129 „H indenburg” léghajót is, am ely ugyancsak v itt m agyar postát. * Az „úgynevezett” és az idézőjel azt kívánja érzékel­ tetni és már elöljáróban leszögezni, hogy bár a vonatkozó magyar alkalmi irányítóbélyegző felirata körrepülést je­ lez, a Zeppelin nem repül, hanem utazik, mint ahogy ezt Hugó Eckener, a Zeppelin-léghajók legismertebb kapitá­ nya, a német Zeppelin-társaság elnök-igazgatója emlék­ irataiban hangsúlyozza.

1930 elején a M agyar Posta szerződést kötött a né­ m et postaigazgatással, ill. a „L uftschiffbau Z eppelin” n ém et léghajóépítő és -üzem eltető társasággal m agyar postai küldem ényeknek a léghajó különböző ú tjain történő továbbítására. Ezzel M agyarország — a világ országai közül hetedikként — az ún. „szerződéses or­ szágok ” (V ertragsstaaten) sorába lépett. A m agyar bélyegekkel bérm entesített, postailag szabályszerűen kezelt, 1931 m ájusától 1934-ig többnyire egy Zeppelint ábrázoló és „Zeppelin ú tjá n ” fe lira tú lila színű irá­ nyító bélyegzővel is ellátott küldem ényeket a Zeppe­ lin légikikötőjébe, a Bodensee m elletti F riedrichshafenbe kellett továbbítani, ahol azokat a fe ltü n tetett utasításnak, ill. a címzésnek m egfelelően az egyes u ta ­ zások postájába sorolták. Az 1931. évi északi-sarki utazásnál — a többi utazástól eltérően — a M agyar Posta egy ugyancsak léghajót ábrázoló, de „Zeppelin 1931. évi É szaksarki ú tja ” szövegű irányító bélyegzőt alkalm azott. A fen t em lített szerződés alapján m agyar postai küldem ények m ár 1930-ban (először az áprilisi „Ang­ liai utazáson”) részt vettek a Zeppelin tizenkét útján. B ár ezekre az u ta k ra az 1931. évi m agyarországi u ta ­ zás előtt k e rü lt sor, az egységes katalogizálás érdeké­ ben a vonatkozó küldem ényeket az 1937-ig tartó „Szerződéses posta” fejezetébe soroljuk. A Z eppelin magyarországi utazása A ném et Z eppelin-társaság M agyarországnak a „Szerződéses állam ok” sorába történő belépését külön „M agyarországi utazással” kív án ta m egtisztelni. A Zeppelin láto gatására az Autó-M otoros-H ét keretében k e rü lt sor, a rendezést a KMAC (Királyi MagyarA utom obil Club), továbbá a M agyar A utom obilkeres­ kedők Országos E gyesülete és a B udapest S port Egye­ sület vállalta, a M agyar Aero Szövetség közrem űkö­ dése és irán y ítása m ellett. A technikai lebonyolításban az Aero Szövetség léggömbös csoportjának, Poppe

K ornél nyug. őrnagynak a vezetésével 250 fős ún. ki­ kötőcsapat segédkezett, de honvédelm i és rendőrségi alakulatok is részt vettek. A M agyar Posta az alkalom ra az 1927. évi légiposta bélyegsorozat 1 és 2 pengős cím letét az eredetitől el­ térő színben nyom tatva, „Zeppelin 1931” szöveggel felülnyom va kiadta a Z eppelin-párt. A bélyegeket 1931. m árcius 23—29. között árusították, a légipostái küldem ényeket (levelek és lapok) bárm ely postahiva­ talnál fel leh etett adni. A Zeppelin léghajó 1931. m árcius 28-án 23 órak o r indult Friedrichshafenből és m árcius 29-én a tervezett 8 óra 30 percnél valam ivel később kötött ki a csepeli W eiss-M anfred-gyári repülőtéren. Némi csalódást okozott, hogy a világhírű dr. Eckener helyett E rn st A. Lehm ann kapitány vezette a léghajót. M árcius 29-e vasárnap volt, így a rendkívül rossz időjárás ellenére tízezrek voltak kíváncsiak a világ­ hírű léghajóra. A kedvezőtlen időjárás m iatt azt fon­ tolgatták, hogy a B udapest — D ebrecen — Szeged — K aposvár — Pécs — Szom bathely — Székesfehér­ v á r — B udapest útvonalra tervezett körutazás elm a­ rad és a Zeppelin azonnal visszatér Ném etországba. A körutazásra a tervezett form ában nem is kerü lt sor. Végül az üzem anyagtartályok feltöltése u tán a léghajó 30 utassal a fedélzetén, akik fejenként 375,— pengőt fizettek, továbbá 6 vagy 7 postazsákot szállítva elin­ d u lt egy m ódosított útvonalon északkeleti irányban. A tényleges útvonal ez volt: B udapest—M átra—Mis­ kolc— M ezőkövesd — újból M iskolc —, kelet felé haj­ ló ívszerű útvonalon az A lföld fele tt — H ódm ezővá­ sárhely— Szentes — újból az A lföld fe le tt — Debre­ cen — a Jászság fe le tt — Budapest. A Zeppelin teh át nem körutat tett, hanem főleg az időjárási viszonyok m iatt cirkáló, portyázó útvonalon h aladt és az eredeti tervektől eltérően a D u n án tú lt nem is érintette. Am i a Zeppelin által v itt postát illeti, itt az eredeti tervtől m ég jelentősebben eltértek. E redetileg úgy tér-

13

t

% %

■■i -..f

I Aj:.1-

| 'fca ,; ...s-

.: ;f. €MÍ • AKfyrc «(■-! :.«>rrn I Johfrhn ^Bpulpylifc *'.' é Eözs >Bl&lmíM&Q:riáz &m ozmét;*-, B *,* e..p';e s. t . L o x b lssrl-n t . V n g; a r n /*v; ’■''' •'•-• S

v

•

dem ényeket kezelték, lebélyegezték és rendes postá­ val továbbították a címzetthez. A rra nézve nincs adat, hogy hány zsákot dobtak le Debrecenben, de a több m int ezer db m egvizsgált küldem ényből statisztikailag m egállapítható, hogy ha — feltételezhetően — hét postazsák volt, ebből hatot D ebrecenben dobtak le és csak egyet adtak le Budapesten. A debreceni továb­ bító bélyegzővel ellátott küldem ények te h á t sokkal gyakoribbak, m in t a budapesti bélyegzős levelek és lapok. A Zeppelin m árcius 29-én a délutáni ó rákban viszszaérkezett B udapestre és nem sokára 20 utassal (akik szem élyenként 500,— pengőt fizettek), továbbá pos­ tával a fedélzetén elindult F riedrichshafenbe, ahová m árcius 30-án a kora reggeli órákban érkezett meg.

1. ábra: Utazás Magyarországra — levelezőlap német bélyeggel A m agyar vonatkozású Z ep p elin -kü ld em én yek katalogizálása I.

.

Í R E H

’rrscM^T

zf»p&w 1

v, -: -vPMFAHxr 1931 L\^*rÁ £áf Z I 0

^*F* /

ífiu urnák í'f

y,

?íl ;

LÉGI POSTA

2. ábra: Utazás Magyarországra — levél magyar bélyegekkel vezték, hogy az érin te tt hat nagyobb városban (Deb­ recen, Szeged, K aposvár, Pécs, Szom bathely, Székesfehérvár) dobnak le postát. Ezzel szem ben a Zeppelin léghajóról kizárólag D ebrecenben dobtak le postát, teljesen függetlenül a címzéstől. D ebrecenben a kül­

14

Magyarországi utazás (Ungarnfahrt) 1931. március 29—31.

I/A Utazás Magyarországra (Friedrichshafen— Budapest) Piros irányító bélyegző: a budai vár látképe „Ungarnfahrt 1931” felirat; piros különle­ ges érkezési bélyegző: léghajó és „Zeppelin­ nel érkezett” felirat 1 Német bérmentesítés (3406 lev. lap, 1574 levél) 11 Feladás Friedrichshafenben (postai bélyeg­ ző) 1000 12 Feladás a fedélzeten (vöröseslila gumibé­ lyegző) 1200 2 Német—magyar vegyes bérmentesítés (a né­ met bélyegen fedélzeti gumibélyegző, a ma­ gyar bélyegen a piros érkezési bélyegző) 2 500 3 Magyar bérmentesítés (bélyegtől függően) 2 000—-3 000 4 Szerződéses államok 41 Danzig 5500 42 Liechtenstein 3 300 43 Luxemburg (kizárólag luxemburgi—német vegyes bérmentesítés) 8 000

44 45 46 47

Németalföld Ausztria Saarvidék Svájc

IB

Magyarországi körutazás (15 359 lev. lap, 17 070 levél) Kék kör alakú irányító bélyegző: léghajó és öt repülőgép, „A Zeppelin magyarországi körrepülése 1931” felirat, két típus I. típus: a léghajótest bordázata folyamatos II. típus: a léghajótest bordázata többször megszakad

1 11 111 112 12 121 122 13 131 132 14 141 142

Debreceni postaledobás 1 pengős Zeppelin-bélyeggel I. típusú irányító bélyegző II. típusú irányító bélyegző 2 pengős Zeppelin-bélyeggel I. típusú irányító bélyegző II. típusú irányító bélyegző Mindkét Zeppelin-bélyeggel I. típusú irányító bélyegző II. típusú irányító bélyegző Nem Zeppelin-bélyeggel I. típusú irányító bélyegző II. típusú irányító bélyegző

2 21 211 212 22 221 222 23 231 232 24 241 242

Budapesti postaleadás 1 pengős Zeppelin-bélyeggel I. típusú irányító bélyegzővel II. típusú irányító bélyegzővel 2 pengős Zeppelin-bélyeggel I. típusú irányító bélyegzővel II. típusú irányító bélyegzővel Mindkét Zeppelin-bélyeggel I. típusú irányító bélyegzővel II. típusú irányító bélyegzővel Nem Zeppelin-bélyeggel I. típusú irányító bélyegzővel II. típusú irányító bélyegzővel Fedélzeti feladás (német bélyeg, gumibé­ lyegző) a Magyarországra történő utazás pi­ ros irányítóbélyegzőjével (a budai vár lát­ képe), mert csak ez volt a Zeppelin-társa­ ság birtokában

4 000 2 500 6 000 2 500

1 800 1 800 2 000 2 000

3. ábra: Utazás Magyarországra — Hollandiában feladott levelezőlap

3 500 3 200 6 200 6 000

2 600 2 400 3 000 2 800 4 000 3 800 8 000 8 000

2 500

4. ábra: Magyarországi körutazás — levelezőlap az I. típusú bélyegzővel

is

r

I/C

11 12 2 21 22 3 31 32 4 41 42 5 5. ábra: Magyarországi körutazás — levél a II. típusú bélyegzővel

51 52 6

II.

Visszautazás Budapest—Friedrichshafen 2722 lev. lap, 3653 levél) Zöld irányító bélyegző: léghajó, a Parla­ ment látképe, „Zeppelin Magyarország— Németországi útja 1931” felirat, két típus I. típus: léghajó kabinja hat ablakkal II. típus: léghajó kabinja öt ablakkal 1 pengős Zeppelin-bélyeggel (elégtelen bérmentesítés !) I. típusú irányító bélyegzővel II. típusú irányító bélyegzővel 2 pengős Zeppelin-bélyeggel I. típusú irányító bélyegzővel II. típusú irányító bélyegzővel Mindkét Zeppelin-bélyeggel I. típusú irányító bélyegzővel II. típusú irányító bélyegzővel Nem Zeppelin-bélyeggel I. típusú irányító bélyegzővel II. típusú irányító bélyegzővel Körutazásra szánt (kék irányítóbélyegzős) küldemény tévesen visszautazással Friedrichshafenbe irányítva I. típusú kék bélyegző II. típusú kék bélyegző Fedélzeti feladás (német bélyeg, gumi­ bélyegző) Irányító bélyegző nélkül, de Friedrichs­ hafen érkezési bélyegzővel

4 000 3 800 3 200 3 000 4 200 4 000 8 000 8 000

10 000 10 000

3 000

Szerződéses posta (magyar bélyegekkel bér­ mentesített küldemények különböző Zeppe­ lin-utazásokon)

II/Z LZ 127 „Gráf Zeppelin” léghajó

6. ábra: Budapest—Friedrichshafen — levelezőlap magyar bélyeggel (nem Zeppelin!)

16

0 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012

1930

Április 26—27. Anglia Május 18—június 6. Dél-Amerika Július 16—18. Északi (skandináv) utazás Augusztus 31. Bielefeld Szeptember 7. Breslau Szeptember 9—11. Moszkva Szeptember 14. Genf Szeptember 23—25. Keleti-tenger Szeptember 28. Vogtland Október 5. Leipzig/Görlitz November 11. Hollandia November 16. Chemnitz

20 000 20 000 15 000 10 000 12 000 8 000 20 000 8 000 12 000 15 000 4 000 8 000

1

1931

101 102 103 104 105 106 .107 108 109 1101 1102 1111 1112

Április 9—13. Egyiptom Május 3—4. Pommern Május 10. Nürnberg Május 12—15. Keleti-tenger Június 7—8. Magdeburg Június 14—15. Hannover Június 28. Böblingen Június 30—július 3. Island Július 5—6. Felső-Szilézia Július 12—13. Ausztria, Bécs Július 12—13. Ausztria, Graz Július 24—31. Északi-sark, Leningrád Július 24—31. Északi-sark, „Malyguin” jég­ törőig 112 Augusztus 16—17. Münster/Essen 113 Augusztus 18—20. Anglia 114 Augusztus 27. Lausanne 115/X Augusztus 29—szeptember 7. Dél-Amerika, Praia I. típusú bélyegző: léghajó a levegőben 115/Y Augusztus 29—szeptember 7. Dél-Amerika, Pernambuco II. típusú bélyegző, léghajó a földön 115/Z Augusztus 29—szeptember 7. Dél-Amerika, Rio de Janeiro II. típusú bélyegző, léghajó a földön 116 Szeptember 11. Zürich 117 Szeptember 13. Öhringen/Frankfurt 118 Szeptember 18—28. 2. Dél-Amerika 119 Október 11. Meiningen 120 Október 17—28. 3. Dél-Amerika

2

6000 4000 8000 4000 6000 8000 5500 5000 8000 6000 5000 11000 23000 3500 3500

14 000 10 000 4 000 15 000 5 000 5 000 6 000 5 000

VIA GRÁF ZEPPELIN SÖRDPÖl* FAHRT mEDRICHSHAFEN - BXSBRECHfö

1932

201

Március 21—29. 1. Dél-Amerika (1341 kül­ demény) 202 Április 4—13. 2. Dél-Amerika (519) 203 Április 18—27. 3. Dél-Amerika (263) 204 Május 2—10. 4. Dél-Amerika (814) 205 Június 18—19. Hollandia 206 Június 28. 250. utazás (Svájc) 207 Július 2—4. Anglia 208/X Július 31—augusztus 2. Luposta: Danzig 208/Y Július 31—augusztus 2. Luposta: Rönne 209 Augusztus 29—szeptember 7. 5. Dél-Ameri­ ka (430) 210 Szeptember 12—21. 6. Dél-Amerika (302) 211 Szeptember 26—október 4. 7. Dél-Amerika (394)

6 000 6 500 8 000 4 500 8 000 14 000 8 000 8 000 12000

/ % r- - ° ~—t *

/ 1. r»

. ' \

Mf JMSjf' -A v*

-'

MR. í'i -fr^KUWIER

\ * ' 12TH FLÖÖR* --- ^MhiARKI ÚTJft 48 fAU* 3TR

HEl YORK, H .f

7000 7200 4 000

8. ábra; Északi-sarki utazás a Maligin jégtörőig — 1931 (II/Z 1112)

17 r

% 212 213 3 301 302 3031 3032 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313/f 313/g 313/h 9. ábra: Dél-Amerika, 1931 (Pernambuco, II/Z 115/Y)

313/i 313/j

10. ábra: Dél-Amerika, 1932 (II/Z 201)

Október 9—19. 8. Dél-Amerika (654) Október 24—november 3. 9. Dél-Amerika (433)

7 000 8 000

1933

Május 1. Németország Május 6—17. 1. Dél-Amerika Május 29—30. Olaszország: Livorno Május 29—30. Olaszország: Róma Június 3—13. 2. Dél-Amerika Június 25. Saarvidék Július 1—12. 3. Dél-Amerika Július 18. Svájc Augusztus 5—15. 4. Dél-Amerika Augusztus 19—29. 5. Dél-Amerika Szeptember 2—12. 6. Dél-Amerika Szeptember 16—26. 7. Dél-Amerika Szeptember 30—október 10. 8. Dél-Amerika Október 14—november 2. Chicago: Brazília, Pernambuco Október 14—november 2. Chicago: Br. Rio de Janeiro Október 14—november 2. Chicago: USA, Miami Október 14—november 2. Chicago: USA, Akron Október 14—november 2. Chicago: USA, Chicago

4

1934

401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414

Május 19—20. Németország Május 26—június 5. 1. Dél-Amerika Június 9—19. 2. Dél-Amerika Június 23—július 6. 6. Argentína (3. DélAmerika) Július 10. Svájc Július 21—31. 4. Dél-Amerika Augusztus 4—14. 5. Dél-Amerika Augusztus 18—28. 6. Dél-Amerika Szeptember 1—11. 7. Dél-Amerika Szeptember 15—25. 8. Dél-Amerika Szeptember 29—október 9. 9. Dél-Amerika Október 13—23. 10. Dél-Amerika Október 27—november 6. 11. Dél-Amerika December 8—19. Karácsonyi utazás

5 501 502

Április 6—16. 1. Dél-Amerika Április 20—május 1. 2. Dél-Amerika

7 000 7 000 20 000 14 000 4 000 10 000 5 000 15 000 6 000 6 000 4 000 6 000 4 000 26 000 20 000 26 000 23 000 20 000 8 000 4 000 4 000 8 000 15 000 4 000 4 000 6 000 6 000 4 000 6 000 4 000 5 000 12 000

1935

3 500 3 000.

503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516

Május 4—14. 3. Dél-Amerika Május 19—28. 4. Dél-Amerika Június 1—11. 5. Dél-Amerika Június 15—25. 6. Dél-Amerika Június 29—július 9. 7. Dél-Amerika Július 15—25. 8. Dél-Amerika Július 29—augusztus 7. 9. Dél-Amerika Augusztus 13—22. 10. Dél-Amerika Augusztus 27—szeptember 5. 11. Dél-Ame­ rika Szeptember 9—18. 12. Dél-Amerika Szeptember 23—október 2. 13. Dél-Amerika Október 7—16. 14. Dél-Amerika Október 23—november 4. 15. Dél-Amerika November 7—12. 16. Dél-Amerika

6

1936

601 602 603 604 605 606 607

Április 13—24. 2. (1.) Dél-Amerika Április 27—május 8. 3. (2.) Dél-Amerika) Május 11—21. 4. (3.) Dél-Amerika Június 8—18. 6. (4.) Dél-Amerika Június 24—július 6. 7. (5.) Dél-Amerika Július 9—20. 8. (6.) Dél-Amerika) Július30—augusztus 10. 10. (7.) Dél-Ame­ rika Augusztus 13—24. 11. (8.) Dél-Amerika Szeptember 9—21. 13. (9.) Dél-Amerika Szeptember 23—október 5. 14. (10.) DélAmerika Október 8—19. 15. (11.) Dél-Amerika Október 29—november 9. 17. (12.) Dél-Ame­ rika November 11—15. 19. (13.) Dél-Amerika

608 609 610 611 612 613 7

1937

701 702

Április 13—25. 2. (1.) Dél-Amerika Április 27—május 8. 3. (2.) Dél-Amerika

II/H

hZ 129 „Hindenburg” légHajó

6

1936

601 602 603 604 605 606 607

Március 31—április 10. 1. Dél-Amerika Május 6—14. 1. Észak-Amerika Május 17—23. 2. Észak-Amerika Május 25—június 3. 5. (2.) Dél-Amerika Június 19—26. 3. Észak-Amerika Június 30—július 6. 4. Észak-Amerika Július 10—17. 5. Észak-Amerika

3000 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000 4 000 5000

m ppB & n

utj Aj *

5000 5 000 4 000 4 000 3 000 4 000 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000 3 500 3 500 3 500

/ -3 11. ábra: Levelezőlap az 1932. évi hollandiai utazásról (II/Z 205)

It t

3 500 3 500

Xuftschtff "raf Her-eiln

LÉGI POSTA PÁR AVION

4 000 3 500

iái Tjij'.T

3 500 4 000

£

.

. -

turrsfU’Pps.ftAf

zu» v jp o m in OANZiG—v=r.v.vA|Q3£; " e v r;: W o l& eaar‘E

Zeufrkausp&esage,

3 000 6 000 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000

á

5

2

1 0

12. ábra: Levelezőlap az 1932. évi danzigi LUPOSTÁ-ra (II/Z 208/X)

19

t

% Árau>fiittr.

608 609 610 611 612 613 614 615 616 617 618

T-JialjuLj \£ é z a , urtiaK^ v* fc.i*vtVu.j» e*.á ;r_$n&*\ftyUftr19$ ......... . D udapesí

13. ábra: Svájci utazás 1934 (II/Z 406)

14. ábra: Levelezőlap az LZ 129 „Hindenburg” utazásáról (Észak-Amerika, II/H 602)

20

7

Július 20—29. 9. (3.) Dél-Amerika Augusztus 1. Olympia-utazás Augusztus 5—11. 6. Észak-Amerika Augusztus 14—22. 7. Észak-Amerika Augusztus 27—szeptember 8. 12. (4.) DélAmerika Szeptember 17—24. 8. Észak-Amerika Szeptember 26—október 3. 9. Észak-Ame­ rika Október 5—12. 10. Észak-Amerika Október 21—november 2. 16. (5.) Dél-Ame­ rika November 5—16. 18. (6.) Dél-Amerika November 25—december 7. 20. (7.) DélAmerika

3000 10000 3500 3000 3000 3000 3000 3000 3000 3000 3000

1937

701 Március 16—27. 1. (1.) Dél-Amerika 4500 Megjegyezzük, hogy — 1936-tól a fedélzeti és irányító bélyegzők általában már nem utaltak az amerikai utazások sorszámára, így az a postabélyegző keltezéséből állapítható meg. — 1936/37-ben két léghajó (a Zeppelin és a Hindenburg) utazott Dél-Amerikába, ezért egyes utak két sorszám­ mal rendelkeznek. A m agyar Zeppelin-levelek, lapok értékelése pontrendszer alap ján tö rtén t; jelenleg (1982 közepén) egy pont = 1,— forint. Az értékelésnél fontos szem pont a levelek állapota, a bélyegzések szépsége (tisztasága, olvashatósága) és főként az érkezési bélyegzők jelenléte a küldem ényen (Friedrichshafen, ill. a rendeltetési hely). A szerző m inden általa ism ert Z eppelin-levelet fel­ vett jegyzékébe, de legjobb törekvése m ellett is bizo­ nyára felbukkannak újabb adatok, kiegészítések, le­ velek. Csak a gyűjtők segítsége tu d ja a m ag y ar vo n at­ kozású Zeppelin-posta katalogizálását teljessé tenni. M ind a szerző, m ind pedig a szerkesztőség örülne, ha segítő szándékú, de a k á r vitázó észrevételek is elő­ m ozdítanák e m ár-m á r klasszikus és nem zetközileg annyira elism ert gyűjtési terü le t további feltárását, m egism erését. A kkor az eddigi — sok évre vissza­ nyúló — m unka nem volt hiábavaló.

H asábos le v e le z ő la p o k

SOLT HUGÓ

A M agyar K irályi K ereskedelem ügyi M iniszter az írógépek használatának az üzleti tevékenységben való növekvő elterjedése következtében, eleget téve az ak­ kori kereskedelm i körök kívánságának, az 1917. jú ­ nius 20-án kelt 2798. számú, és a PRT 1917. június 25-i, 81. szám ában m egjelent, „Hasábos levelezőlapok árusítása tárg y á b an ” című rendeletével a kifejezetten a gépíráshoz használható, hosszabb oldalukon össze­ függő, és a rendelet szavaival élve likacsolás, m ai szóhasználattal átü tés által könnyen szétválasztható, úgy­ nevezett hasábos, 8 fillér névértékű levelezőlapok forgalom bahozatalát rendelte el. Ezen levelezőlapok a közönség részére rendes forga­ lom ba nem kerültek, hanem azokat a nagyobb töm egű levelezést folytató intézm ények, üzem ek és vállalatok rendelhették meg a postától. A m egrendelést havonta többször is meg leh etett ismételni. A m egrendelhető legkisebb m ennyiség a 100 hasá­ bot tartalm azó töm b volt, am i 600 darab levelezőlap­ nak felelt meg. E nnek ára, az egyes levelezőlapokat 8 fillérrel számolva, 48 koronát te tt ki. Ezt az össze­ get a m egrendeléskor kellett a postának befizetni. A postahivatal a befizetett, legalább 48 koronányi öszszegről a m egrendelőnek elism ervényt adott, am it a levelezőlapok kiszolgáltatásakor a m egrendelőtől be­

vont. A rendelet arról nem tesz em lítést, hogy ezen hasábos levelezőlapok m agyar nyelven és m agyar— horvát nyelven is m eg fognak jelenni. A h at levelezőlapból álló hasábon az egyes lapok egym ástól a 11-es fogazásnak megfelelő átütéssel vol­ tak elválasztva. A lapok közül a négy közbülsőn alul és fölül egyaránt volt átütés, míg az első lapnak az alsó és utolsó lapnak a felső része volt átütéssel el­ látva. E nnek m egfelelően az első lap felső szegélye és az utolsó lap alsó szegélye, m iként a lapok oldalsó szegélye is, vágott. A hasábos levelezőlapok az 1917-ben kiad o tt 8 fillér n évértékű díjjegyes lapok elrendezése szerint, ugyan­ csak acélzöld színben, azonos m éretben készültek. Az egyes levelezőlapok m érete a levágástól függően 137— 141 mm, illetve 89—90 mm között, egy teljes hatos hasáb m érete szétválasztás előtt 534—540 között vál­ tozott. A hasábos levelezőlapok az első világháború alatt, 1917-ben kerültek ism eretlen m ennyiségben kinyom ­ tatásra. Az sem ism ert, hogy m ennyi k erü lt belőlük az ak k o r még a m ainál nagyobb M agyarország intéz­ m ényeinél és vállalatainál rendeltetésszerű felhaszná­ lásra, illetve m ennyi m arad t meg a Posta rak táraib an . F eltehetően nem váltották be a hozzájuk fűzött rém é-

21

%

j»

p i

É tX J d á & s J é ^ & á m /

0iyW Sf&M Í

kötf*i

-j* á>R

.

í 'J M m A

^ 4 Ífc n * z Á ^

f!-,

'

$;■ ■Í R É V E L '

u m

Á ,

e^ u ^ ü z / U ^ ~

Ili:

-5>aoá

1. ábra: Hasábból származó, mindkét hosszabbik oldalán átütéssel lyukasztott magyar-horvát nyelvű levelezőlap 1921 áprilisában nyomtatványként felhasználva, az inflá­ ciós 2. díjszabásnak megfelelő 12 fillér kiegészítő bérmen­ tesítéssel

2. ábra: Hasábból származó, ugyancsak mindkét oldalán átütéssel lyukasztott, magyar-horvát nyelvű levelezőlap 1921 májusában felhasználva, az inflációs 2. díjszabás 60 filléres díjtétele szerint, 52 fillér kiegészítéssel

nyékét, m ert a korabeli, azaz 1917-ben és 1918-ban felhasznált, ténylegesen írógéppel írt, postai u ta t m eg­ já r t példányok igen nagy ritkaságok, különösen a ha­ sáb alsó és felső szegélypéldányai, hiszen a közbülsők száma értelem szerűen nagyobb. Ebben az időben gép­ írással használt m agyar—h o rv át nyelvű levelezőlap nem is ism eretes. A hasábos levelezőlapok forgalom ba bocsátása óta eltelt h a t évtizedet m eghaladó idő alatt használatlan teljes hasábból ism ereteink szerint csak m úzeum i cél­ ra m arad tak fenn példányok, míg a szétválasztott és postai forgalom ba k erü lt lapok túlnyom ó része elkal­ lódott és m egsem m isült, és így a gyűjtőknél fennm a­ ra d t használt példányok érdekes ritkaságokká váltak. Érdekességként m egem líthető a M agyar Bélyegek M onográfiája 1971-ben m egjelent IV. kötetében, az 552. oldalon K ostyán Ákos am a vélem énye, hogy ,,ez a levelezőlapfajta díjjegyes nyom tatványaink egyik legritkább tagja. Bíró Marcell „A m agyar postai telje­

sek (Ganzsachen) kibocsátási sorrendje” című tan u l­ m ányában 1938-ban m egállapítja, hogy ,,Ezen lapok m ost an n y ira ritkák, hogy darab ja legalább is egy 3 krajcáros litográfia értékének felel m eg!!!” . Bíró M ar­ cell és K ostyán Ákos fentebb idézett vélem ényéhez még m a is nyugodtan csatlakozhatunk azzal a kiegé­ szítéssel, hogy ez az 1917— 1918. évi felhasználású, géppel m egírt és valóban fu to tt lapokra vonatkozik. A P osta 1918-ban és 1919-ben néhány olyan ren d e­ letet is adott ki, m elyek a szóban forgó levelezőlapok további felhasználása során szerephez ju to ttak , ezért érdem es róluk szólni. A P. T. R. T. 1918. m ájus 29-én m egjelent 53. szá­ m ában a közlekedésügyi m iniszter a 41 212. számú rendeletében u tasíto tta a postát a háborús pótdíjnak 1918. jú n iu s 15-től egyes postai szolgáltatásokra való kivetésére. E szerint a központi hatalm ak részére és az általuk m egszállt terü letek re szóló levelezésnél a le­ velekre 5 fillér, a levelezőlapokra pedig 2 fillér hábo­

22

rús pótdíjat k ellett az érvényben levő díjakon felül fizetni. A posta által kiadott 8 filléres díjjegyes leve­ lezőlapokra — ezen rendelet értelm ében — a postahivatalok tarto ztak a 2 filléres háborús pótdíjnak megfelelő bélyeget még a kiszolgáltatás előtt felra­ gasztani, és a levelezőlapokat a bérm entesítés kiegé­ szítése u tán 10 fillérért árusítani. A kereskedelem ügyi m iniszter 1919. ja n u á r 23-án 233/1919. szám a latt kelt rendeletével, am i a P. T. R. T. 1919. ja n u á r 30-i szám ában jelent meg, a papírhiányra való tek in tettel u tasítást adott, hogy a m agyar állam i nyom dánál a háb orú végével nagyobb készletben m egm aradt m ag y ar—horvát és m ag y ar—olasz nyelvű postai értékcikkeket az érté k cik k rak tá r akadálytalan felhasználás céljából szolgáltassa ki a postahivatalok­ nak. Ezzel m agyarázható, hogy a hasábos levelezőla­ pok m agyar nyelvű, valam int m agyar—horvát nyelvű hasábjai egyenkénti szétválasztásra kerültek, és a 2 fillér háborús p ó tdíjnak bélyegben való felragasztása u tán felhasználásra a levelező közönséghez kerültek a gyűjtők figyelm ét is elkerülve. Az utóbb em lített rendelet végrehajtásával m agya­ rázható az, hogy m agyar nyelvű, valam int m agyar és ho rv át nyelvű egyedekre szétválasztott levelezőlapok háborús p ótdíjjal és tarifaváltozás folytán esetleges további kiegészítő bérm entesítéssel ellátott példányai

1919-től a húszas évek elejéig viszonylag nagyobb szám ban fordulnak elő, de még így is ritkaság n ak szá­ m ítanak. Ezekre m u tatn ak példákat ábráink.

KLASSZIKUS ÉS M O D E R N BÉLYEGGYŰJTEMÉNYEKET, R É GI L EVEL EKET, JOBB D A R A B O K A T állandóan vásárolok

SZEKERES BENEDEK JÓZSEF bélyegszaküzlet 11 37 BUDAPEST XIII., Katona József u. 2/e. Telefon: 129-350

23

t

%

A so p ro n i tá b o ri k ü ld ö n c já ra t

KIRÁLY TIBOR

A soproni „Rákóczi Ferenc” honvéd reáliskolai ne­ velőintézet vezetése 1938 és 1939 n y arán az intézet nö­ vendékeinek táborozása alkalm ával a táb o r és az ott­ hon között a gyorsabb kapcsolat m egterem tése céljá­ ból küldöncjáratokat létesített.1 A tábori postai küldöncjárat ötlete R envers István­ tól, a soproni 2. növendékszázad paráncsnokától szár­ m azott. A tábori küldöncjárat díját a postai küldem ényen bélyeg form ájában kellett leróni, am ely a „szolgálta­ tá s ” jellegétől függően változott (1, 2, 4 és 6 fillér). A k üldöncjárat az iskola növendékeinek nyári táborozá­ sai során a tábor és a postai felvevőhely között lá tta el feladatát. „A küldöncjárat-bélyegek használatbavételét a sop­ roni Postaigazgatóság tudom ásul vette, s közölte az in­ tézet vezetőségével, hogy e bélyegek használatát a fennálló rendelkezések nem tiltják , és m ivel a posta a táborhelyre a kézbesítést nem vállalhatja, a kül­ dö ncjárat létesítése akadályba nem ütközött.”2 Kiss István postaigazgató á tira ta még a következőket ta r­ talm azta: „a bélyegek forgalom ba hozhatók, ha nem téveszthetők össze a magy. kir. posta bélyegeivel és nem helyettesítik azokat”. (Erdélyi T ibor szóbeli viszszaemlékezése.)

24

A bélyegek a soproni R öttig—R om w alter nyom dá­ ban készültek harm incas ívekben, vízszintesen 5 db, függőlegesen 6 db bélyeggel. Lényegében k ét kiadásról beszélhetünk: 1938. ([.) es 1939. (II.) évi kiadásokról. A bélyegek ra jz át Bariss Dezső, az iskola ra jz tan ára tervezte. L kiadás (1938) 1938 júniusában a nevelőintézet tanulói és vezetői Sopron környékén táboroztak, június 7—9. között Hi­ degvölgyben (Hidegvíz-forrás). E kkor a k ü ld ö n cjárat a táb o r és Sopron 2. szám ú postahivatala között, m ajd június 9-től 13-ig Kistóm alom és Sopron 3. szá­ m ú postahivatala között m űködött. A táb o r és a pos­ tahivatal között m agánposta-bélyegekkel k erü lt a megfelelő díj lerovásra, a posta és a rendeltetési hely között pedig a küldem ény jellegének m egfelelelően az adott időszakban érvényes postai díjszabás szerint kerü lt sor a bérm entesítésre. Ez a megoldás hasonlított az Erdélyi K árpátegyesület m agánpostai m űködéséhez (Hohe Rinne), ahol a postai küldem ényeket a szállóból a m egállapodás szerinti postahelyre szállították a fu ­ társzolgálati díj m agánposta-bélyeggel való lerovása ellenében, m ajd innen — a m egfelelően leró tt postai

2. ábra

1. ábra

díj ellenében — to vábbították a cím zetthez. Négy cím ­ let k erü lt forgalom ba: nyom tatványra 1 filléres, leve­ lezőlapra 2 filléres, levélre 4 filléres, ajánlott vagy expresszlevélre, postautalványra, szállítólevélre 6 fil­ léres bélyeget kellett ragasztani. A bélyegek azonos rajzzal készültek. (Az 1. kiadást 1. az 1. ábrán.)

\ < 'c\ / \

A bélyegek tervezése során több próbanyom at ké­ szült, m ind a négy értékre, példányszám uk nem is­ m eretes. A próbanyom atoknál a p ap ír sárgás, a bélyegkép fekete. Színpróbák is készültek, m égpedig feltűnően sokféle variációban. A különböző színű bélyegrajzola­ to k at fe h ér és színes alapokra nyom ták. A fekete próbanyom atokkal ellentétben csak egy ér­ tékre, az 1 filléresre készültek színpróbák. F eh ér ala­ pon a következő színű próbák készültek: narancs, lila, piros, püspöklila, kék, zöldeskék, zöld, barnáspiros. Színes alapon a következő színvariációk készültek: — szürkéskék alapra: zöld; — zöld alapra: zöld; — lila alapra: lila, piros; — barnás alapra: narancs, piros, b arn a és vöröses. A próbanyom atok és színpróbák fogazatlan ívekben készültek. Szám uk nem ism eretes. A végleges bélyegek vízjel nélküli színes papiroson készültek. Fogazásuk llV 2-es. Az 1 filléres lila, a 2 fil-

^

,.f ^ '"■V //? <>*■> <•*<. 9 t /

3. ábrta

4. ábra

25

%

I

hazatérés

H.kir> tjüksoii FtrfM'bOBTM fBdJUteU M VOl6loM *ti

JcgyiókODyv. A l v i t f 'k j0 L4*1 J sbI u b< 28-*n a a .k lr.M h e e e l Panna

Ió n i x r a *11

boavld n i l Isicol el M V i lti iM n t g .seiiad i n d á j á n . Tirgy-. L f.4?l juntáé bevl iCH'anddki táboraidé el kelődtől TorgaJcnh* beiött u-n." Tibori kridOneJdrat-krflyagak" ds tábori lavelesdlapok f iib a n , n tla e i*

6. ábra

4

J a lta Tatnak* Rrevars la trá n drnagj e S.nOv.eaásed p en e erak a,. Erdájyl Tibor ! • M u

ííl ijI

Jánoo siándoo *

la ils id n iU c ac alábbi! 1 *.1 aollábalt eaAala m arint o U b B iariw i f c l e r f l l l l e t f tábori W áBoaláral drtdkolkkek adrártéfa1

y

f llld m e lsie t * -

4

•

•

6

-

•

U to rl lev* lep

2310 é r t. 230

-

ISO 1620

* •

23.1n F.edvdrtdkboB, 46.ro f . 80— P07.20 1 .

1000 *

10-

Om BSMT; £♦. á H fcelw ida a l a t t fáik—

rlatáapláaa:

<&

£,

226— F.ndvdrtdktaa.

U borl W d b w H rat " 4rtákolikai_

tlaátook; 533 drb- 1 flllá r a s elaftotot

• €40 • 'g ' 4O0- | Í91 ' fi

"

P.

*

5*P2 P. oír rt^Wn. 12.R0 ?. IC -

téborl lavaloed lepel

O m iw :

p.

l’-ttP. 4.30 P. 55.8»

ti •' néfjrtékbwT

5. ábra léres barnáspiros, a 4 filléres zöld és a 6 filléres piros színű. Egy ív 4 filléres bélyegnél a középső 2 sorban — 8 db bélyeg — gépszínátnyom at is létezik. 1000 darab levelezőlap is készült. A felragasztott küldöncjárati bélyegek egy Rákóczicím ert ábrázoló bélyegzővel k erültek érvénytelenítés-

26

re. A hidegvölgyi táborban piros, a kistóm alm i tá b o r­ ban kék színű bélyegzést használtak (2. ábra). Ezen­ kívül a küldem ényeket ellátták „tábori k ü ld ö n cjárat” bélyegzéssel, am ely tartalm azta a viszonylatot és a dátum ot (3. és 4. ábra). A tábori küldöncjárat létezését a m indkét ism erte­ te tt viszonylatban valóban „fu to tt” levelek és levele­ zőlapok igazolják. A táborozások során a kibocsátott bélyegek és leve­ lezőlapok teljes m ennyisége nem k erü lt felhasználás­ ra. A felhasznált m ennyiségről az intézet vezetése hi­ vatalosan jegyzőkönyvet v e tt fel (5. ábra). A m aradék készletet hivatalosan m egsem m isítették. „A Rákócziintézet m úzeum ában elhelyezett egy-egy ívnyi bélyeg, néhány »futott« levél, m indkét bélyegző, a bélyegek nyom ódúca stb. Sopron bom bázásakor elpusztult vagy elkallódott.”3 II. kiadás (1939) Az előző évi kiadáshoz hasonlóan ez a kiadás is 4 érté k et tartalm az, azzal az eltéréssel, hogy levelezőlap nem készült. Az 1, 2, 4 és 6 filléres érték ek et a továb­ bítás ellenértékeként kellett felragasztani (6. ábra).

Ennél a kiadásnál is használtak érvénytelenítő bélyeg­ zőt. Ez fekete színű volt, tábortüzet, zászlót és néhány sátra t ábrázol. T ábori küldöncjárat bélyegzést a vi­ szonylatokkal, és külön „Tábori küldöncjárattal ér­ k ezett” bélyegzést is használtak (7. és 8. ábra). Ebben az évben az U raiújfalu m elletti M ocsári­ pusztán táboroztak június 14-e és 27-e között. Próba-

! ;-■■.GfMOEf^Üs|^)*^pJ:4?íATA. f

!* *

Í M A ra d lv i

I

Felvettek S o p r» to vi939*4v! Junius bd 29-dn.a m.ktr.*,MkocaJ Ferenc* homtfö f9 r c 4 llsb h 2 .n # v .sií.< » 4 á jlb 3 . Itfigya: a f#dvi Junlu havi Uboreaia alkataival forgelooba kcviUt

7. ábra

kUidttBaJdraWbdiyagak** én hafaival d batttidk
pcosdtek foibaacniliaa* talon vannak; ftenvtr* latvia őrnagy*? 2 .nfiv.nd•parancsnoka* váltatok *rÖ4Xf\ Tibor <• Estcbtay östkér m í u Dos* t e c ln k in U f aa alibbt:

1«* 1 colldkalt v ita it tat Hat * tibari ktUddMjirat t&yegvk ndvértikv a köveik*tő; ™ 1 Iliidre »

1300 drb*

ii..P.értékb«a,

2 Iliidre*

l & ö é t b.

30- F.drtdkb**,

4 fű é r e *

1000 drb. 800 drb*

4F *-?. érték b en .

6 fillé r e s

40**4** értékben d* "ÍÜrZ?T*jítíkün*

G-.A gyakorlatok alkalmival f*$km*%ninm& e“t'*borl

imid8iKsJérat: ‘bSyJe*kb«lI

“TT**"*

X3 drb* 1 mitfrvat

, 3.05.•-^>»4rt4kh
(AZ drb. 2 m id rvst

'.'12-84 *4Mrt ékben.

34? drb* 4 m id rest

12.96 -F.értékbeö és

1 « art. 6 m id r e st

8*52 A tértikben*

összesek ~38*3? -yU ruiur8. ábra

9. ábra

27

t

% nyom atok erre a kiadásra is készültek. F eh ér alapra fekete színű próba készült m inden értékből. A szín­ próbákból jóval kevesebb a variáció, m in t az 1938-as kiadásnál. F eh ér alapra: piros, zöld, kék, b arn ás és sárga színnel készültek színpróbák az 1 filléres érték ­ ből. A fekete színű próbanyom atok és a színpróbák csak fogazatlanul léteznek. Szám uk nem ism eretes. A bélyegek vízjel nélküli fe h ér papiroson, llV^-es fogazással készültek. Az 1 filléres barna, a 2 filléres zöld, a 4 filléres piros és a 6 filléres kék színben. A II. kiadást két filatéliai dokum entum m al illuszt­ rá lh a tju k . B alatonlelle—U raiújfalu (M ocsári-puszta) és (Mocsári-pusfeta) U raiújfalu-B alatonlelle viszonylatban a küldem ények az előírt összegű bélyegekkel lettek bérm entesítve, a levelezőlap 2 filléres, az aján lo tt le­ vél 6 filléres küldöncjárat bélyeggel (7—8. ábra). En­ nél a kiadásnál is készült a táborozás végeztével a ki­ bocsátott bélyegek felhasználásáról jegyzőkönyv (9. ábra). A táb o ri küldöncjáratnál használt bélyegeket,

bélyegzőket stb. az intézet m úzeum ában kiállították. „Az 1938. évi növendéki táborozás postája, eredeti bé­ lyegrajzzal, idom szerekkel, próbanyom atokkal és kü­ lönböző bélyegekkel . . . kerü ltek a gyűjtem ény birto ­ kába.”4 A táb o ri küldöncjárat feldolgozásához n y ú jto tt se­ gítségért köszönetét m ondok Tóth M áté g y ű jtő társ­ nak, aki gyűjtem énye rendelkezésem re bocsátásával já ru lt hozzá a dolgozat m egírásához, s ezáltal segítette bem utatni ezt a szinte ism eretlen m agánpostai kiadást. JEGYZETEK 1 „A Miagyar Kir. Rákóczi Ferenc honvéd reáliskolai ne­ velő intézet értesítője az 1937—38. évről.” 2 Erdélyi Tibor: A soproni küldöncjárat bélyegei. Fila­ téliai Szemle. 1959. 5. szám, 11. oldal. 3 Erdélyi Tibor i. m. 4 „A Magyar Kir. Rákóczi Ferenc honvéd reáliskolai nevelőintézet értesítője az 1938—39. évről.”

A PHILATELICA egyes korábbi számai a MABÉOSZ székházában még megvásárolhatók! 28

Bérm entesítések érték elésén ek szem pontjai P é ld á k az I. v ilá g h á b o rú u tá n i in flá c ió s id ő sza k b ó l

VISNYOVSZKI GÁBOR

A bérmentesítések értékelése az 1985-ben megjelenő magyar speciálkatalógus egyik fontos célja. Az értékelés határai azonban korlátozottak, mikéntje pedig még nem teljesen kiforrott. Kedvező tény, hogy a klasszikus bélye­ gek különféle bérmentesítési változatait a — zömükben külföldi — katalógusok, kézikönyvek egyre részletesebben értékelik. Ennek oka részben a kombinációk behatárolha­ tósága, részben pedig az, hogy a klasszikus időszak postai dokumentumai — legalábbis a ritkábbak — általában is­ mertek, a gyűjtők kezében, a kiállításokon és az aukciókon sorsuk nyomon követhető. Sajnálatos viszont az, hogy nincs jelentősebb előrelépés a modern — XX. századi — postatörténeti anyagok értékelésében. Tény, hogy ma már egyre többen gyűjtik ezeket a dokumentumokat, olykor sú­ lyos összegeket is fizetve értük. Mégis hiányoznak azok az értékelési bázisok, amelyek alapján a gyűjtő — a klasszikus időszakhoz hasonlóan — eligazodhat. Ezeknek a bázisoknak a megteremtése nemcsak azért fontos, mert egyre kevesebb lehetőség van Magyarországon nemzetkö­ zileg is versenyképes klasszikus anyaghoz jutni, hanem azért is, mert a huszadik századi postatörténet tálcán kí­ nálja a ritkaságok és különlegességek egész sorát. Erre szinte már közhelynek tűnő példák a Tanácsköztársaság bélyegeivel futott küldemények, vagy az ún. „Galambos” bérmentesítések. Ugyanakkor számos XX. századi bérmentesítési ritkaságunk homályban maradt, s könnyen le­ het, hogy az I. világháborút követő, a bélyegkiadásban és a bélyeggyűjtésben bekövetkező változások miatt egy ré­ szük ma már csak elméletileg létezik. Az értékelés gondjai elsősorban abból fakadnak, hogy az I. világháború utáni futott anyagokat a gyűjtők hoszszú évtizedekig egyáltalán nem gyűjtötték, és így egy foly­

tonosság szakadt meg, amit nem könnyű helyreállítani. Gondot jelent az is, hogy a bélyegek számának ugrássze­ rű növekedése mellett a felhasználás is sokrétűbbé vált, emiatt a változatok száma jelentősen megnőtt, ami az át­ tekintést és az értékelést bonyolultabbá teszi. Nehezíti a helyzetet, hogy jóval kevesebb és elszórtabb tapasztalati adat áll rendelkezésre, mint a klasszikusoknál. Alapvető elvként jelenthetjük ki, hogy minden korsza­ kot ugyanarról a klasszikus alapról, a rendeltetésszerű használatból kiindulva, de más-más szempontok alapján kell közelíteni. A bélyeggyűjtés folytonosan változik, egyes időszakokban helyes fogalmak egy másikban egész más értelmezést nyernek, más a küldemények és a bélyegek viszonya. így pl. nem képezhet egyértelmű alapot futott anyagok értékeléséhez sem a használatlan, sem a hasz­ nált ár, annak ellenére, hogy esetenként sok mindent ki­ fejeznek. Míg a klasszikus időszak küldeményeinél általá­ ban a bélyeg is drága, a bélyeg—levél értékarány csak néhányszoros, a modern felhasználások esetében csekély, fil­ léres értékű bélyegek sokszoros, komoly értéket képvisel­ hetnek a futott küldeményen. Egy egyszerű példa: az 1922-es lila újságbélyeg címszalagon vagy újságon igen ritka, hiszen érvényességi ideje mindössze^ négy hónap volt, és a felhasznált példányok megmaradási esélye sem mondható kedvezőnek. Feltételezhető, hogy küldeményen kevesebb maradt fenn belőle, mint az 1850-es sárga 1 kr-osból. És az értéke? Előfordulhat, hogy valahol 10 Ft-ért előbukkan, de az is lehet, hogy több ezer forintos árajánlat esetén sem adódna kínálat. Az értékelés közelítése több lépcsőben, elméleti és ta­ pasztalati úton történhet. Fontos, hogy nagyjából tudjuk, mennyi lehetett az egyes bélyegek felhasználási aránya a

29

%

% [ teljes kibocsátott példányszám

ELPUSZTULT '

M EGM ARADT

K MÁS C ÍIR A HAS2HÁÜh

(használatlan, felülhasznált, NYotnoir, megsmmfsített sé)

* -*

o

AZ AR ÁNYO K qyájtóiforg. BÉ LYE G E N KÉ N T MÁ 5-M Á 50K bgzés is)

leáztatott p é ld á n y o k W

felhasznált postai objektumon

megmaradt bélyegek

1. ábra: Szemléltető vázlat a bélyegek sorsáról kibocsátott mennyiséghez képest, és ezekből a felhasznált bélyegekből milyen valószinűséggel maradtak fenn példá­ nyok teljes küldeményeken (1. ábra). Ha ezt hozzávetőle­ gesen meg tudjuk^becsülni, akkor ezek az arányok már jellemzőek a bélyegfelhasználás értékére. Általában ezen alapszik a katalógusokban szereplő „levélen” megjelölésű ár, ami azonos azzal az értékkel, amit egy adott bélyeg egy bármilyen küldeményen minimálisan képvisel. Ez azonban csak az első lépés. Vegyük most képletesen — ahogy a rajzon" tettük — nagyító alá a küldeményen maradt bélyegeket jellemző kis ábrarészt. Az ebben levő valamennyi küldeményre érvényes a „levélen” ár. Ugyan­ akkor ezek között a küldemények között szinte nincs két egyforma. Különbözők a küldemények, különböznek az együtt felhasznált bélyegek, a kezelési jelzések, más a küldemények útja stb. A pontosabb értékelésnél tehát nem elég a bélyegre szorítkozni, hanem magát a levelet, szállítólevelet, levelezőlapot, egyszóval a postai objektu­ mokat kell összességében és egységében vizsgálnunk. Ter­ mészetes, hogy ehhez az első lépés a katalógusi „levélár” képzése. Továbblépés a MICHEL katalógus árazási rend­ szere, ahol a felhasznált bélyegek egymáshoz való viszo­ nya alapján háromféle ár szerepel (az adott bélyeg egyes, többes és vegyes bérmentesítése), és esetenként — ahol az értékeltérés jelentős — elkülönítve található a levélen, ill. szállítólevélen való felhasználás ára. Az a megállapí­ tás, hogy ez még mindig csak durva modellezés, nem a katalógus kritikája, hiszen gyakorlatilag lehetetlen egy egyszerű, jól kezelhető, ugyanakkor valamennyi szem­ pontra tekintettel levő árazási rendszert létrehozni. A megjegyzés célja inkább az, hogy rávilágítson az értékelés rendkívül összetett és bonyolult voltára, és hangsúlyt ad-

30

jón annak a gondolatnak, hogy nem annyira kézikönyvek mechanikus használatával, hanem inkább a filatelista is­ meretek minél alaposabb elsajátításával, az elvek meg­ értésével és sok gyakorlati ismerettel juthat el a gyűjtő a bérmentesítések nagyságrendileg jól besorolt értékelé­ séhez. A postai objektum értékét alapvetően az alábbi filatéliai elemek határozzák meg: — a küldemény fajtája és a díjtétel nagysága (két öszszefüggő, de külön szempont, mert sok olyan küldeményfajta van, ahol a díjtételek jelentősen eltérhet­ nek, pl. szállítólevél, pénzesutalvány, pénzeslevél); — a felhasznált bélyeg(ek), ill. a bélyegek kombiná­ ciója; — a felhasználás ideje és körülményei (a díjszabási idő­ szak és a bélyegek érvényességi idejének összefüg­ gései) ; — a küldemény útja, sorsa. Valamennyi tényezőnél a ritkaság a döntő, de figye­ lembe kell venni a küldemény állapotát, a „filatéliai esz­ tétika” szempontjait (egy sokbélyegzős levél gyakran „szebb”) . és a küldemény tartalmi-kortörténeti adottsá­ gait is. Vizsgáljuk a fenti szem pontokat az I. világháborút követő inflációs időszak ko n k rét példáin. B árm ilyen időszak küldem ényeit vizsgálhatnánk, mégis talán az I. infláció a legalkalm asabb arra, hogy az értékelés elveit a legszem léletesebben példázzuk. A 2. ábra táblázatában láth ató összefoglalva, hogy a vizsgált 1200 db, 1920 és 1926 közötti postai objek­ tum hogyan oszlik meg kü ldem ényfajták szerint, és m ilyen az eloszlása a 16 díjszabási időszakon belül. Az áttekinthetőség m iatt nem szerepelnek az anyagban a portos, a légiposta és a hivatalos levelek, valam int a korona—pengő vegyes bérm entesítésű küldem ények. A táblázat m ódot ad arra, hogy a bélyegek kikapcso­ lásával vonjunk le néhány érdekesebb következtetést (meg jeli jegyezni, hogy az anyagban az azonos kül­ dem ényfajták általában különféle bérm entesítési kom binációkkal szerepelnek, a különböző források és a válogatás szem pontjai a vizsgált anyagot alkalm as­ sá teszik arra, hogy a jelzett időszakot reprezentálja). Ilyen következtetés pl az, hogy a gyűjtő szám ára —

DÍJSZABÁSI k ü ld e m é n y fa jtá k le v e le z ő la p

helybe

583 *

1

eqyéb k ü lfö ld

3 |4 4

v id é k r e

tú lsú lyo s egyezm . k ü lfö ld

m i

2 1

18

3

5

2

1

1

-(2 )

1. súlyf.

2

3

1

1(2) 1(1)

1(3)1 3

fedezeti

lop

p o s ta u ta lv á n y u tá n v é te k lap

4

8

17

1

db

v is sza je le n té s

küldemények

száma

díjszabás érvényessege

11

1

2

6

1

39

25

25

27

33

15

10

6

8

20

11

6

3

2

4

4

3

1

1

4

10

5

2

1

2

6

3

3

1(1)

-m

2(2)

- N

-(D

8

15(1) 8(3)/1/

2

-d );

1

-

10

1

5(1) - ( D

4(1) 2(0/1/

3

5(1) 4(1) 12(2) 12(1)

1(2)

1

1

-

1 2

1

12

4

13

14

15

16

2(1)

3

3

3(1)

1

2 6

2(1)2

-(M

-(1 ) -(1 )

<0

2

1

-

:

ÖSS2.

7 7 (4 ) 4 0 4 (7 )/)/ 66

1

1

1

2(2)

1

2

1

23

1

4 1

2

3

1

1

19V 67Í7 5(17)1(1tv)

1(2)

2 7 (1 3 )

3

3

1

2

4

1

2

3

1

-

9

8

1

■1 '

2

73 6

287 24 40

2 0 ( 1 0 )1

15 31

1 (3 ) 1

5

5 (1 0 )

4

3

81 412 67 23

4 ( 1 ) CM

7(7)

3(7) 4(1)

31

1

4 6(23 )/4 /

- (7 ) 4(3)

5

48 12 45 12

6 1

5

1

1

2

1

1

3

3

1

1

ú js á g s z a la g tá vbe szélő jegy

10

____ _____

3

d ijn y u g ta

9

4

p é n ze sle vé l egyéb:

8

1

M.sftóL és kü lföld c s o m a g s z á llít ó

összes

S Z E R IN T )

7

11

1 (2) 2 (3 )

túlsúlyos n y o m ta tv á n y

6

1 16(6) 36 25(12) 20(5) i (27)3 /2 /9 I M I 5 18 1(3) 1(2) 1(2) — (2 )i— d)

tú lsúlyos eqyeb kü lfö ld

5

8(1)

5(6) 7(4) 4(0/1/ 4(1)

túlsúlyos

ossz.

2

11(1) 2 2

egyezm . k ü lfö ld

levél helybe

IV.

(M O N O G R Á F IA

(küldeményenként)

33(2) 90M 37(1)

v id é k re

IDŐSZAKOK

2

—

1

1

-

leim aqucoráz7a t: ojá nlott ka tíeméíny: txp res52: kíi fdemíín y : ajá nlott -- expt''essz tért ivevtinyet : ( 1 T V )

1 102 248 141

78

13

94

46

46

152 579 212

65

27

166

76

43

57

48

69 92

37 51

26 51

7 1 3

( 3) /

—

r>

*

1 1 25

52

51

m

89

77

273 182

1200 (napok szama)

2. ábra: 1200 postai dokumentum megoszlása küldeményfajták és díjszabási időszak szerint (1920—1926)

31

%

*

, c/'u.úc\. /A

■ '~zi‘Z4 efai

4

/

9 . ./- V LA.

.y a* * J

Ajánlott. Ti1_ Imr, il ii ijfn, __

Térí: vsvcnnyel. K n i u r t t saiát fceúbt 3. ábra

4. ábra

32

érthetően — leginkább hozzáférhető k üldem ényfajta a levelezőlap. Érdekes viszont, hogy a közel hatszáz levelezőlap között mindössze egy-egy expressz, ill. expressz-ajánlott lap található. Ezeket feltétlenül ki­ em elten kell kezelnünk és értékelnünk. A dott esetben az expressz kü ld em én y ténye fontosabb lehet, m in t az, hogy a lapot m ilyen bélyeggel bérm entesítették. É r­ dekes felfigyelni a rra is, hogy a túlsúlyos kü ld em é­ n ye k általában ajánlottak, az ajánlás nélkül k üldött túlsúlyos levelek ritk áb b ak (ez a tu ru lo s időszakra is jellemző). A pénzeslevelek a vizsgált anyag 1% -át te­ szik ki. Igen kevés a külföldre küld ö tt 91 levél között a 2 db expressz-ajánlott levél, szemben a 36 aján lo tt levéllel. Noha ez egyébként is logikus, a számok alap­ ján egyértelm űen kijelenthető, hogy a külföldi ex­ pressz-ajánlott küldem ények sokkal ritk áb b ak , m int ajánlott m egfelelőik. K épet alk o th atu n k arró l is, hogy a díjnyugták, újságszalagok, tértivevényes levelek stb. m ennyire ritkák. A küldem ények az egyes időszakokban aránylag hasonló elosztásúak. Az egy n ap ra eső küldem ényátlag (levelek szám a/napok száma) viszonylag egyen­ letes, átlagban valam ivel 0,5 fölött van. A rövidebb

5. á b ra

6/a ábra

6/b ábra

díjszabási időszakokban ez a m utató olykor 1 fölé nő (változatosabbak a bérm entesítések), az infláció jel­ lem zőit m ár kevésbé hordozó utolsó szakaszban 0,5 alá esik, m integy igazolva a feldolgozott anyag sta­ tisztikai megfelelőségét. A díjszabás szerinti tagolás jól m u tatja, hogy az is értéknövelő szem pont, hogy egy o b jektu m egy rövidebb díjszabási időszakból szár­ m azik. T érjünk vissza a táblázat vizsgálata u tán értékelés kiindulópontjához, a bélyegekhez. Mivel általában fo r­ galm i bélyegekről van szó, feltételezhetnénk, hogy a használt á r — igazodva a felhasználás gyakoriságához — m egadja az értékelés alapját. Ez a drágább hasz­ n ált bélyegek esetén általában igaz, viszont a szíves­ ségi bélyegzések m iatt általánosan nem m ondható el. A rövid ideig és kis m ennyiségben felhasznált, de nagy m ennyiségben nyom ott és használatlanul olcsó bélyegeknél a katalógusban szereplő á r sem m iféle tám ponttal nem szolgál a levélárak nagyságrendjének m egközelítéséhez. E zért fontos a bélyegek forgalm i

érvényességének ism erete, m ert ennek alapján tapasz­ talati adatok nélkül is sok helytálló következtetést v o nhatunk le. A kom binációk értékelésénél abból in d u lh atu n k ki, hogy a ritkább változatok az értékesebbek, vagyis a m inél kevésbé valószínű és filatéliailag m inél érdeke­ sebb felhasználások. Az egyes, többes és vegyes bérm entesítések értékelésénél az infláció végtelen válto­ zatosságot kínál. Az „egyes” bérm entesítések, azaz az egy bélyeggel tö rtén t díjlerovások esetenként valóban ritk ák és — m ivel a bélyeg lényegét fejezik , ki — gyűjtői szemmel is vonzóak (pl. a 4 V2 koronás, vagy a 350 koronás aratós). Értékelésük azonban n em m in ­ dig egyértelm ű. Példa lehet erre az 5000 K-s M adon­ na, am ely egyes bérm entesítésként egy külföldi levé­ len viszonylag gyakorinak m ondható, jóval ritk áb b 1924 m ásodik felében túlsúlyos távolsági aján lo tt le­ vél bérm entesítéseként (1800 + 1000 + 2200 K), té rtivevényes túlsúlyos helyi ajánlott levélen (3. ábra) pe­ dig még ritkább.

33

f

%

e- egyes

t- többes

i/.-

vegyes v seínes bérmentesítés

m : legnagyobb dbszám

egy küldeményen

7. ábra: A Koronás Madonna-bélyegek címletednek forgalmi ideje és előfordulásuk a vizsgált anyagban (a sávokban a számok a bélyegeket, a zárójeles számok a küldeményeket jelzik) Egyes bélyegek olyan ritkák, hogy gyakorlatilag közömbös, hogy önm agukban, vagy m ás bélyegekkel fo rdulnak elő. Ilyen pl. a MAGYAR POSTA 10 K-s cím lete (4. ábra). A m agasabb n évértékű bélyegek egyes bérm entesítéseinek általában nincs olyan filatéliai tartalm a, m int a kisebb cím leteknél. Pénzes­ levélen vagy szállítólevélen a 10 K vagy a 10 K 80 fil­ lér között nincs különösebb értékkülönbség. Az egyes bérm entesítés értékelése teh át m indig összefügg a díj­ szabás szerinti rendeltetéssel, a küldem ényfajtával. V an-e az inflációban jelentősége a többes, színes és vegyes bérm entesítésnek, am ikor épp a sokféle bélyeg sokféle használata jellemzi? Ezt is csak esetenként

34

tu d ju k , eldönteni. F eltétlenül ritk áb b pl. a 10 000 K-s M adonna többes bérm entesítése, és igen ritk a a fel­ áras vagy alkalm i bélyegek hasonló használata. Az 5. áb rán látható aján lo tt levélen felhasznált 8 db H adi­ fogoly 40 filléres, m int többes bérm entesítés sokkal többre értékelendő, m int az egyébként szintén ritk a egyedüli vagy vegyes felhasználású Hadifogolybélye­ gek (6/a és 6/b ábra). A színes és vegyes bérm entesítések fogalm át az inf­ lációs időszakban ki kell terjesztenünk. Elvileg nem ­ csak a különböző kiadások, hanem az azonos sorozat különböző forgalm i érvén yű tagjai közö tt is igen rit­ ka együttes felhasználások jöhetnek létre (vagy jöhet-

__ ^____

.. ..

>(• líSWif*

>-:fedezeti lap ■■■Ávis^missién. «* úhm.j’’h(íí 4'*t» F<*r k h«t*m
íT

m btircan fa y*»ir,*1 ■/

. \ d ' -. ........... > r*>»**cziüK-m . ' tó -a frfaáoé- íít íw i H a tó v á o fh n *

\ tm

■

[••

X m *t éfU vile
|"': :

If

3-í í

8. ábra

&m’rrii Sí &>»)

td

'n * k U fiit:..

nuar

>I

9. ábra nének létre elvileg). A 7. áb ra táblázatában a K oronás M adonna bélyegek forgalm i idejét és az anyagban előforduló felhasználásait láth a tja az olvasó. Ebből a táblázatból, am elyhez hasonlót valam ennyi ebben az időben használt bélyegre is készíthetünk, láth atju k , hogy egyes értékek együttes használata csak rendkí­ vül szűk intervallum on belül valósulhatott meg. A 8. áb rán látható külföldi aján lo tt levél d íját négy kü­ lönböző cím letű K oronás M adonna-bélyeggel ró tták le. Ez a „négyszínű” bérm entesítés csak 1923. okt. 16. és 1924. jan. 31. között volt lehetséges. A hasonló bérm entesítések azonban a rövid díjszabási időszakon be­ lül is rendkívül ritk ák , m ég a három féle m adonnás bélyeg együttes használata is. Az is m egfigyelhető, hogy az egyes cím letek érvényességi idejük 3—4. díj­ szabási időszakában válnak csak alkalm assá levélbér­ m entesítésre, ko ráb ban csak szállítólevélen és pénzes­ levélen fo rdulnak elő. Az 50 K-s címletből 1921-ben — noha a bélyeg jan. 1-én forgalom ba kerü lt — csak k ét darab szerepel az anyagban, az első m ájus 24-i kelettel, egy „fedezeti lap ”-on (9. ábra). És ez még ko­ rain ak m ondható, hiszen a táblázatból k itűnt, hogy 1923 m ásodik feléig — k ét és fél évig — mindössze

8 bélyeg, míg az ezt követő m ásfél hónapos 9. díjsza­ básban 18 db bélyeg található. A legkésőbbi felhasz­ nálás a 10. áb rán látható 50 K-s 1923. nov. 14-én (10. díjszabás). Érdekes, hogy a 9. díjszabásban a távol­ sági levelezőlap d íjak én t (100 korona) négyszer is szerepel 2—2 db 50 K-s, de egyetlen 100 koronás sem

10. ábra

35

v

% 2500 K-s értékről, am ely ugyan rövidebb ideig volt forgalom ban, m int az ezres cím letek (a 10 000 K-s k i­ vételével), de érvényességének nagy része alatt alkal­ mas volt az ajánlás díjlerovására, így levélen viszony­ lag gyakori (főleg a 2000 K-s parlam entessel). Külföldi levelezőlapon m ár ritkább. A táblázat alapján — és term észetesen m ás adato­ kat is felhasználva — a K oronás M adonna-bélyeg ér­ tékelésére (forintban) a szerző az alábbi összefoglalást adja: lev. szállítólapon levélen levélen

11. ábra akad. A 100 koronás címlet m indössze 3 küldem ényen fo rdul elő, holott érvényességi ideje azonos volt. Az 500 K-s és a 200 K-s volt a két legrövidebb ideig használható címlet, és m indkettőre igaz, hogy csak ennek a rövid időnek a m ásodik felében használták levélbérm entesítésre. Ugyanez nem m ondható el a

12. ábra

36

50 100 200 500 1 000 2 000 2 500 3 000 5 000 10 000

K K K K K K K. K K K

(21. (21. (23. (23. (23. (23. (25. (23. (23. (25.

2. 2. 4. 6. 10. 10. 1. 10. 10. 1.

15--24. 15--24. 1.7--24. 8--24. 16--27. 16--27. 6--27. 16--27. 16--27. 20--27.

1. 1. 1. 1. 2. 2. 2. 2. 2. 2.

31.) 80,— 31.) 180,— 31.) 80,— 31.) 300 — 28.) 60,— 28.) 120,— 28.) 60 — 28.) 50 — 28.) 250,— 28.) 1200 —

70 — 150 — 70,— 200 — 70 — 80,— 40,— 50,— 4 5 ,750,—

100,— 120,— 140,— 150 — 200,— 350,— 250 — 300,— 350,— 1000,—

Természetesen a javasolt értékelés is csak nagyságrendi közelítés, mégis lehetőség arra, hogy az egyes elem ek jelentőségét és arán y át egyre jobban m egkö­ zelíthessük. A K oronás M adonna-kiadás bélyegeinél m ár alig észlelhető az inflációs jelleg. Egy küldem ényen csak néhány bélyeg található (a legtöbb: 10 db 100 K-s pénzeslevélen, 6 db 500 K-s szállítólevélen, 4—4 db 200 K-s és 1000 K-s aján lo tt levélen, 4 db 50 K -s tá ­ volsági levélen). A 11. áb rán b em u tato tt külföldi expressz-ajánlott levél nem annyira a többes felhasz­ nálás, m int inkább a m agas díjtétel (20 000 K) m iatt érdekes. E gyúttal példa a 10 000 K-s cím let ritk asá­ gára, m ivel még a 4-es postán sem 2 db 10 000 K-s, hanem 4 db 5000 K-s bélyeggel bérm entesítették a le­ velet. Az 1200 különféle postai dokum entum on levő bé-. lyegeket vizsgálva azt is kijelenthetjük, hogy igen ke­ vés a m egm aradt sokbélyeges küldem ény. Viszonylag

ritk ák a m egm aradt levelek között azok, am elyeken egy bélyeg sokszorosan (20—50, esetleg többször), vagy sok különféle bélyeg lenne felhasználva. Ez inkább az infláció első felére jellemző (a 12. áb rán az 5 filléres arató s 46 db-os felhasználása az első esetre, a 13. ábra nyolcféle bélyeggel az utóbbira példa). - R itkának m ondhatók a m adonnás—arató s—parlam entes vegyes bérm entesítések, díjszabási időszakon­ kén t egy, esetleg kettő fordult elő az anyagban. Sok más statisztikai adatot sorolhatnánk m ég fel, így pl. az egyes küldem ényfajtákon belül a változa­ tok százalékát, a díjjegyes lapok a rán y át stb. A bérm entesítések értékelésének elveiről azonban talán ennyi is elég. A legfontosabb, hogy az itt bem utatott feldolgozási szem pontok m inden időszakban alkal­ m azhatók. Ha figyelem be vesszük, hogy az I. inflá­ ció óta közel 60 év telt el, ak k o r nem lehet kétséges, hogy igen sok lehetősége van még a kutatóknak.

FIGYELMÉBE AJÁ N LJU K Kárpátaljától 1938-ban visszacsatolt postahelyek Az 1982/1-es számunk 29. oldalán jeleztük, hogy közölni fogjuk dr. Palotás Zoltán cikkének kiegészítéseként az első bécsi döntéssel (1938. XI. 2.) visszacsatolt postahivatalokat és postaügynökségeket is, noha azok a tárgyalt időszakban nem tartoztak Kárpátaljához, de előtte és utána igen. Ezeknek egységesen magyar nyelvű bélyegzőik voltak, a hivataloknak általában A 7 típusú kör-, a postaügynök­ ségeknek 1-es típusú szögletes acél hk-bélyegzőik. 11 pos­ tahelynek kezdetben — rövid ideig — gumi számbélyeg­ zője volt. E területsávon összesen 48 postahely volt, 33 postahivatali körbélyegzővel és 19 szögletes pü. bélyegző­ vel (két postahely korábban volt, másik kettő később lett ügynökség). Az alábbi felsorolásban a hivatalokat külön nem jelöltük, a postaügynökségeket ü-vel, a gumibélyeg­ zőket g-vel és a bélyegző számával különböztettük meg. Barkaszó, Bátyú, Bene (előbb ü), Beregardó ü, Beregdéda ü, Beregsom, Beregszász (g237, g250), Beregújfalu ü, Bótrágy (később ü), Csap (g296), Csongor ü, Dercen ü, Eszeny, Fancsika (később ü), Feketeardó, Gálócs ü, Gát (g243), Korláthelmec (g206), Macsola (g246), Makkosjánosi ü, Mezőkaszony, Munkács (g241, g242), Nagybégány, Nagybereg (g228), Nagyborzsova ü, Nagydobrony, Nagygejőc, Nagymuzsaly (g203), Nagypalád (g227), N’ew&enfalu (előbb ü), Oroszvég, Rafajnaújfalu ü, Salánk, Szőllősgyula ü, Szűrte, Tekeháza ü, Tiszaásvány ü, Tiszapéterfalva, Tiszasalamon ü, Tiszaújhely ü, Tiszaújlak, Ungdaróc ü, Ungtarnót, Ungvár 1 (g205), Ungvár 2, Vári (g221), Várpalánka és Verbőc ü. (Dr. Palotás Zoltán)

13. ábra

37 r

Index

J

O. F. Schaffling and W. St. Schaffling: Hungárián precancel 1900—1914

The authors worked out a variety of the cancellations used fór a relatively short period bút being of great interest: the precancelled newspaper stamps. The study describes — taking alsó the results of the newest research work in account — the precancel cancellations and/or overprints known up till now used at 18 newspapers. Due to the fact that the use of these precancels lasted fór only one and a hali decade, it presents to those interested in research work an in teres ting. .t^rritory even if same was nőt too popular until now.

2

L. Keszy-Harmath: Hungary and the Zeppelin flights

The Hungárián part of a worldwide popular subject is communicated in the article giving full details on the Hungárián round tour aswell as of the arrival and home flight of „Gráf Zeppelin” LZ 127 showing postai docurments aswell; furtheron the concept of the Hungárián Zeppelin post is spread out over all such shipments which were posted fór any flight of the Zeppelin (later Hindenburg) airship in the frame of the „agreed post” in Hungary in the pe­ riod 1930—37. The autor gives nőt only a list of these flights, bút — besides the evaluation in detail of the Hungárián round tour — gives an evaluation in connection of every possible shipment too.

38

H. Solt: Multiple postai stationary postcards

of somé years as an example fór the evaluation of such objects and attemps alsó the evaluation of same.

The article describes a very scarce postai stationary, a multiple one, which was issued fór the use by companies in a vertical strip of 6; the setting in course of said mul­ tiple postcard (1917) aswell as its story after WW 1 are described, thus drawing attention to this nőt too known Hungárián philatelic specialíty.

Please note — informations, publications, new explorations — A list of post offices reannexed írom Ruthenia to Hungary in 1938.

3

4

T. Király: Messenger service of Sopron

The autor describes all data about a legitimate priváté postai service though of philatelic origin. The mes­ senger service was set up between the summer camp of students of a cadet school and the regular post Office. The study describes the antecedents of the two issues, the circumstances of their preparation and the significance of each denómination; it illustrates the use by showing somé letters.

5

G. Visnyovszki: Evaluation factors of frankings — Examples from the post-WW 1 inflation period

The evaluation of different frank­ ings on letters, postcards, parcel registration forms, etc. i. e. of the use of stamps is a complicated task fór philatelists. Such matériái of the present century is unexplored to a large extent. The autor describes first the generál principles of evalu­ ation, thereafter he writes up the philatelistic objects of a short period

Sommaire

J

Résumé du contenu Ottó F. Schaffling et Wilhelm St. Schaffling: Oblitérations préliminaires hongroises entre 1900 et 1914

Les auteurs traitent dans cet article d’une variété intéressante d’oblitérations utilisées durant cette courte période de temps: L’oblitération préliminaire des timbres de journaux. Cette étude qui contient également les derniers résultats obtenus dans les recherches sur le domaine, décrit les oblitérations préliminaires ou les surcharges connues á ce jour, utilisées pár 18 différents journaux. Etant donné que l’utilisation de ces oblitérations préliminaires ne dura que quinze ans, elles représentent, malgré la négligence dönt on fit preuve á ce jour á leur sujet, un do­ maine de recherches fórt intéressant.

2

Loránd Keszy-Harmath: La Hongrie et les lignes aériennes du Zeppelin

L’auteur traite dans cet article de tout ce qui se rattache á la Hongrie sur un sujet fórt apprécié dans le monde entier: les voyages du „Gráf

Zeppelin” LZ 127. Són tour de la Hongrie, són voyage aller et retour, les documents postaux qui s’y rattachent et pár la suite les envois postaux pár Zeppelin (baptisé plus tárd Hindenburg) effectués entre 1930 et 1937 dans le cadre de Faccord postai, lors de ses escales en Hongrie. L’auteur ne se restreint pás á indiquer les dates de ces différents voyages, mais donnant són appréciation sur ces vols aériens en Hongrie évalue aussi la valeur de tous les envois éventuels effectués á ces différentes occasions.

3

Hugó Solt: Cartes postales en colonnes

L’article fait connaitre un type d’Entier Postai trés rare: La carte postale á colonnes. II s’agit de cartes postales spéciales á six colonnes d’un seul tenant, destinées á certaines firmes, parues en 1917 et sur le sort de ces entiers postaux hongrois trés peu connus, aprés la fin de la premiére guerre mondiale.

4

Tibor Király: Transports pár commissionnaires de la poste des camps d’étudiants de Sop­ ron

L’aüteur donne dans cet article un ensemble de données sur ce genre de poste privée hongroise. Ces en­ vois pár commissionnaires s’effectuaient entre les camps d’été des étudiants et les bureaux de poste. L’étude fait connaitre les précédents des deux émissions, le rőle des dif­ férentes vignettes et présente aussi quelques lettres expédiées pár cette voie.

Gábor Visnyovszki: Estimation des aspects dans les affranchissements — Exemples de la période inflationniste ayant suivie la premiere guerre mon­ diale L’évaluation des affranchissements sur les lettres, cartes postales, bordereaux d’expédition, etc., c’est á dire Futilisation du timbre adéquat, représente une táche difficile pour le philatéliste. Actuellement un tel matériel n’a pás été traité. L’auteur, aprés avoir exposé les principes généraux se rapportant á ces évaluations, s’occupe de ce qui se rapporte au matériel philatélique d’une certaine période, donnant ainsi un exemple sur la maniére pouvant étre utilisée dans certains essais d’estimation dans ce domaine. NOUS ATTIRONS VÖTRE ATTENTION: Informations, Communica­ tions, nouvelles découvertes — Liste des Bureaux de Poste de la Subcarpathie, rattachés á la Hongrie en 1938

Inhaltsverzeichnis

dabei Rücksicht auch auf die neuesten Forschungsarbeiten. Da die Verwendung dieser Vorausentwertungen bloss anderthalb Jahrzehnte dauerte, bietet es den Forschern — trotz dér bisherigen Vernachlássigung — ein recht gutes Forschungsgebiet.

2

Dér Autor gibt in seinem Artikel die ungarischen Beziehungen eines weltweit beliebten Themas bekannt und detailliert die Ungarn Rundfahrt sowie Hin- und Rückfahrt des „Gráf Zeppelin” LZ 127, sowie dereii postalische Dokumente; desweitérén wird dér Begriff dér ungarischen Zeppelinpost erweitert und auf sámtliche derartige Sendungen erstreckt, welche an Hand dér verschiedenen Fahrten des Zeppelin (spáter Hindenburg) Luftschiffes zwischen 1930—37 in Ungarn im Rahmen des „Vertragspostes” aufgegeben wurden. Dér Verfasser gibt nicht nur eine Liste dieser Flüge, sondern nebst dér ausführlichen Bewertung dér Ungarn Rundfahrt, auch eine Bewertung für sámtliche möglichen Sendungen. q

j J-

O. F. Scháffling und W. St. Scháffling: Ungarische Vorausentwertungen 1900—1914

Die Verfasser habén eine erst kurz verwendete und interessante Art dér Entwertungen bearbeitet: die Vorausentwertung dér Zeitungsmarken. Die Studie beschreibt die bisher aufgetauchten, bei inges. 18 Zeitungén verwendeten Vorausentwertungsstempel bzw. Überdrücke und nimmt

L. Keszy-Harmath: Ungarn und die Zeppelinfahrten

H. Solt: Zusammenhángende (mehrfache) Postkarten

Dér Artikel beschreibt einé recht seltene Ganzsache usw. die sog. „mehrfache” Postkarte ^(eine in ve^tikalen 6-er Streifen für Firmen in Verkehr gebrachte Ganzsache), usw. die in Kurs Setzung (1917) sowie das Schicksal dieser Postkarte nach dem ersten Weltkrieg, dabei die Aufmerksamkeit auf dieses wenig bekannte Gebiet dér ungarischen Philatelie lenkend.

39

t

4

T. Király: Die Botenpost von Sopron

Dér Autor teilt die gesammelten Angaben hinsichtlich einer regelrechten ungarischen Privatpost — zwar philatelistischer Herkunft — mit. Die betreffende Botenpost fungierte zwischen einem Studenten (Kadétén) Sommerlager und dér regelrechten Post. Es werden die Vorereignisse dér zwei Ausgaben, die Umstánde dér Herstellung sowie die Bedeutung dér verschiedenen Werte beschrieben und auch einige gelaufene Briefe gezeigt.

5

G. Visnyovszki: Anhaltspunkte zűr Bewertung von Frankaturen — Beispiele aus dér Inflationszeit nach dem ersten Weltkrieg

Die Bewertung vershiedener Frankaturen auf gelaufenen Briefen, Postkarten, Paketadressen, usw. d. h. die Verwendung dér Briefmarken ist eine komplizierte Aufgabe dér Philatelisten. Derartiges Matériái dieses Jahrhunderts ist grösstenteils unbearbeitet. Dér Autor beschreibt erst die allgemeinen Prinzipien dér Bewertung, dann wird die Bearbeitung derartiger philatelistischer Objekte einer Periode von einigen Jahren bekanntgegeben, quasi als Beispiel zűr Bearbeitung derartiger Objekte, nebst Versuch dér Bewert­ ung. Bitté beachten Sie — Informationen, Mitteilungen, neue Entdeckungen — Die Liste dér von dér KarpathenUkraine an Ungarn in 1938 zurückgegliederten Poststellen.

40

COŰEPSCAHME

J

4

O m m o 0 . U l e 0 j i u m u Buji'bxejiM U l m . U Je
1900— 1914 A btoph oőpaőoTa;m HHTepecHbin h npHeM^eMbin cnocoö aeHCTByiomHH Ha kopoTKoe BpeMH Ha oöecneHHBaHHH: oöecueHHBaHHe MapoK Hax;ieeHbix Ha ra3eTw. Ü3 Hay^Hasi paöoTa BK^to^an h HOBeííinHe pe3y^bT aT bi

H C ^e^ o B aH H H

n o K a 3 b iB a u T

npeABapHTe^bHoe oöecneHHBaHHe t . e. npHMeHeHHe HaanenaTOK Ha 18 ra3eT. T ax KaK 3th npeüBapHTe^bHbie oöecueHHBahhh ACHCTBOBa^H Bcero noaTopa Bexa h HeCMOTpH Ha HX HTHOpHpOBaHHe aaiOT BO3M0XCH0CTb Ha HCCTeflOBaHHe.

2

JIopaHÖ

K e c c u —X a p M a m : B e n -

tp u n u peüccbt-L(eneAUH a

Bo BceM MHpe 6;iaropoaHasi TeMa h aBTop cBoen cTaTbe noTpoÖHo 03HaKaM^biBaeT no^éT J I3 127 „ rp a ^ ja Uene^HH,> nepe3 BeHrpHio, noHTOBbie aoxyMeHTbi KOTopbie othochtch cioaa. B Aa^bHeHiueM noHHTHe BeHrepcKaa noHTa-Uene;iHH othochtch Bee nocbi^iKH, KOTopbie óbum nocnaHbi H3 BeHrpHH no neneJiHHy no a o r o B o p y c nowtoh Mencay 1930—37 rr. (B aa;ibHeHmeM h rHHfleHÖypr). A btop He to^ bko nepeHHCJiaeT 3th peScbi n o Hapaay c n o a p o ö hum onHcaHHeM no^éTOB b BeHrpHH aaéT oneHKy Ha Bee B03MOHCHbie nocbuiKH. b

3

UIonponcKan noneKypbecKan nonma

TuŐop K u p a ü :

qqr

A btop cooömaeT cboh aaHHwe o 4>H;iaTe^iHCTHHecKOH b to ace BpeMSI o BeHrepcxoH nacTHOH noHTbi. KypbepCKan noHTa AencTBOBa^a bo BpeMs /teTHero ;iarepH CTy^eHTOB Meacay noaeBofi nonTbi h Mecto noHTbi. Hcc^e^oBaTe^bCKan paöoTa noKa3biBaeT npeanocHJiKH, H3aaHHe, po;ib TapH<j)OB h noKa3biBaeT HexoTopbie koh BepTbi npomeaiiiHe nonTy.

5

T a ő o p B u u in eecK u : T o n n a 3pen u n

— üpuM epbi

oi^eHuu m a p u $ o e puoda

uHcfijinifuu

nocne

ne-

n ep e o ü

p o e o ü eouHbi

TapHcf)H t . e. oueHKa KOHBepTOB npom e^hihx noHTy, TpaHcnopTHbie HaK^a^Hbie h flpyroe ncno^b30BaHHe MapoK hb^ hiotch c^ oxchwm j u i n

^)H^aTe^HCTOB. M a T e p n a ^ b i

Taxoro po^a b HameM Bexe b Oo^biiiHHCTBe em e He oőpaőoTaHbi. A btop noc^e npHHnnnoB oörnefi oneHKH oöpaóaTbiBaeT (JjH ^aT e^H C T H H e cK H e

o ö te K T b i

onpe^e^-

eHoro nepHo^a. flaeT oőpa3en juin o6pa6 otkh MaTepna^a Taxoro THna, ^aéT skcnepeMeHT oueHKH. f i n n B a w e io enuMaHun.

— HH<j)opManHj>,

COOŐmeHHH, HOBbie OTKpbITHH — CnncoK noHT TepHTopHH 3axapnaTb« B03BpameHHbix BeHrpHH b 1938 ro^y*

Xyio Iüojim: JJojiocmie omtcpbimKU

C T a T b H k o p o t k o 0 3 H a x a > u ib iB a e T o n e H b p e flK y iO O T K p b IT K y T. H. „n O flO C H y K )", KOT O p b ie ÖbUIH H 3rO T O B /ieH bI JlJin 4>HpM B 6 - t h n o ; i o c a x c 1917 ro aa h n o c ; i e M H p o BOH B O HH bl, oŐpaHULH B H HM aH H e H a B eH r e p c x y i o < {>H ;iaTe;ieH ecK yK ) o ö ^ a c b , k o t o p a n M a ^ o H 3B ecT H a h o o n e H b H H T e p e c H a a .

IS S N 0 324—4806 E ng. s z á m : III/SZI213/1976. 1000 — 82.1024 S á g v á ri N y o m d a , B u d a p e s t

Ara: 30,—

* Ft.