NAV-stratégia 2011–2015
Tartalom 4
Bevezetés
7
Küldetésünk
8
Jövőképünk
10
Stratégiánk alapelvei
15
Értékeink
16
Stratégiai irányaink
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megbízásából kiadja a VIVA Média Holding.
3
Bevezetés
„Mindaz, ami mögöttünk van, és mindaz, ami előttünk áll, jelentéktelen csekélység ahhoz képest, ami bennünk lakozik.” Oliver Wendell Holmes
Az emberiség történetével majdnem egyidős az adózás története. Amióta az emberek csoportjai együtt, közösségben élnek és társadalmi szervezetet alkotnak, azóta vannak közösen jobban megoldható tennivalók. A közfeladatok elvégzéséhez az államnak bevételekre van szüksége.
A legtöbb európai államban a XVIII. század végéig az államjószágok és a regálék képezték az alapvető bevételi forrásokat, ezen eszközök mellett az adók csak mint mellékes, illetőleg rendkívüli bevételek szerepeltek. Szervezettebb gazdasági és politikai viszonyok között az államjószágok pénzügyi jelentősége csaknem teljesen elenyészett, a regálék nemzetgazdasági intézményekké váltak, s az államkiadások egyre nagyobb részére az adók nyújtottak fedezetet. Korunkban az állami kiadások fedezésére szolgáló legfőbb bevételek az adók, illetékek, járulékok, vámok. Ezek fiskális bevételek, melyek jellemzően a központi költségvetés bevételei közé tartoznak. Az adó kötelező jellegű, vissza nem térülő, visszafizetés nélküli, általános, pénzbeli szolgáltatás, amelyet az állam vagy más közhatalmi szervezet (önkormány-
4
zat) olyan jogszabályok alapján hajt be, melyek ezen kötelezettségek nagyságát, fizetési esedékességét és feltételeit meghatározzák. Az adók legfontosabb funkciója az állami (önkormányzati) kiadások fedezetének biztosítása, ezáltal az államháztartás egyensúlyának és az állami rendszerek működésének fenntartása. Az adókat az állam a piaci szereplők magatartásának befolyásolására is használhatja. A jövedelmek újraelosztásában (redisztribúció) is fontos szerepet játszanak az adók. Az illeték egyrészt a társadalmi feladatokhoz történő arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrása gyarapításának érdekében történő befizetés, másrészt olyan kötelezettség, amelynek ellenében az állam, illetve szervei közvetlen – nem gazdasági tárgyú – szolgáltatást teljesítenek. Funkciója, hogy
általa legalább részben megtérüljenek azok a költségek, amelyek a különböző állami szerveknél – jellemzően államigazgatási és bírói szerveknél – az állampolgárok és szervezeteik ügyeinek intézése során felmerülnek. A járulék rendszerint az elkülönített alapok, így például a társadalombiztosítási alapok forrásainak elnevezése. Funkciója a közös társadalmi kockázatviselés és az általános ellátási (nyugellátás, egészségügyi szolgáltatás stb.) rendszer működtetésének elősegítése. A vám olyan kényszerjellegű, ellenszolgáltatás nélkül fizetendő közteher, amit az állam erre hatáskörrel rendelkező szervei útján, jogszabályban meghatározott mértékben és feltételek szerint szed az államhatáron át behozott áruk után. Adó jellegét az eredményezi, hogy törvényen alapuló fizetési kötelezettség, mely állami
NAV stratégia 2011-2015
bevételt képez, és amelyért az állam közvetlen ellenszolgáltatást nem nyújt.
ról szóló 2010. évi CXXII. törvény alapján 2011. január 1-jével összevonásra került.
A vám eszköze annak, hogy az állam, valamint az Európai Unió által meghatározott gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósuljanak, funkciója elsődlegesen a hazai termelés védelme, de ide tartozik a gazdaságfejlesztés, a fizetési mérleg védelme, a kereskedelempolitikai célkitűzések teljesítésének elősegítése is. A vámok költséghatásuk miatt áralakító funkciót is betöltenek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai és szervezete kialakításában azok a kormányzati célkitűzések játszottak szerepet, melyek már az integrációról szóló jogszabályi rendelkezések, a státusztörvény és a szervezeti kormányrendelet indoklásaiban is meghatározásra kerültek. Mint például az állami adóhatósági és vámhatósági feladatok minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása mellett a költségvetési bevételek biztosítása, egy egységes elvek alapján felépülő, egységes irányítású, integrált szervezet révén. Ebbe épült be a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer, valamint a teljes alaptevékenységet átfogó, az információáramlás korszerűsítését célzó tevékenység. Fenti szempontrendszer azért is fontos, mert
Az állami bevételek hatékonyabb biztosítása érdekében az adók, illetékek, járulékok, vámok beszedésével összefüggő, valamint mindezekhez kapcsolódó rendészeti és bűnüldözési feladatok koncentrált végrehajtása érdekében a két nagy bevételi szervezet, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal-
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörén túl szervezeti felépítését, belső munkamegosztását, irányítási és felügyeleti rendszerét, az abban gyakorolt jogköröket egyaránt befolyásolja. Ezen elvek mentén került kialakításra a szervezet három szinten: az első-, másod-, és harmadfokú hatáskörök határozott vonalú elkülönítésével. A törvényesség magasabb szintű biztosítása érdekében került a törvényességi, felügyeleti, felül-ellenőrzési tevékenység „leválasztásra” a napi, operatív szakmai tevékenységről. A szakmai oktatás, képzés egy szervezeten belül koncentrálódik, mely a szakmai igények teljesítésének hatékonyságát hivatott biztosítani. Az informatikai háttérintézmények működésének racionalizáltsága, mint funkcionális feladat, kiemelt szerepet kapott; a központi funkcionális feladatok hatékonyabbá tétele, a kontrollszintek ennek megfelelő meghatározása mellett.
5
6
NAV-stratégia 2011–2015
Küldetésünk A Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben a társadalmi, nemzeti, jogszabályi és európai uniós elvárások • az adók, illetékek, járulékok és vámok jogszerű, még eredményesebb és hatékonyabb biztosítását, • a járulékalapok védelmét, • a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletét, • a nyújtott közszolgáltatások színvonalának emelését, • a részrehajlás nélküli, tisztességes és ésszerű határidőn belüli hatósági ügyintézést, • az adóhatósági és vámhatósági feladatok még jobb minőségű, még átláthatóbb ellátását, • sebességét és minőségét tekintve még korszerűbb információáramlás biztosítását, • az ügyfélorientált szemléletmód fokozását, • a szervezet hatáskörébe tartozó bűncselekmények és egyéb jogsértő cselekmények hatékony és eredményes felderíté-
sét, gyors és szakszerű nyomozását, a bűncselekményekkel okozott kár megtérülése érdekében a vagyonbiztosítás, illetve vagyonvisszaszerzés növelésének követelményét fogalmazzák meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal küldetése, hogy • a magyar gazdaság, a társadalmi stabilitás és jogbiztonság megerősítését, • a gazdasági bűnözés visszaszorítását, ezáltal a gazdasági biztonság erősítését, • a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást a vele szemben támasztott elvárások teljesítésén keresztül szolgálja, és hozzájáruljon az adórendszer egyszerűsítését és az adóterhek mérséklését célzó kormányzati célkitűzések megvalósulásához, illetve Magyarország versenyhelyzetének javításához.
7
Jövőképünk Küldetésünk teljesítése érdekében hiteles, a társadalom bizalmát és megbecsülését élvező, szervezeti kultúrájának értékeit megőrző kormányhivatalt alakítunk ki. Magyarország és az Európai Unió gazdasági rendjét és társadalmát védő államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat teljesítő olyan kormányhivatalt, amely racionális (egyszerű, átlátható) szervezeti felépítésű, feladatait szolgáltató jelleggel, a költségvetési érdekek érvényesítésével, magas szakmai színvonalon, átláthatóan, hatékonyan, eredményesen és gazdaságosan látja el. Szolgálja az alkotmányosságot, a törvényességet, biztosítéka az adóztatás eredményességének, akadályozza a korrupciót és az állami költségvetésből nyújtott támogatások jogosulatlan igénybevételét, emellett továbbra is biztosítja az ügyfelek és az együttműködő szervek támogatását. Tisztességes, korrekt munkavégzéssel segíti az adó-, illeték-, járulék-, vámkötelezettségek
8
önkéntes teljesítését, munkájával hozzájárul az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentéséhez, az adóztatás egyszerűsítésére irányuló kormányzati célkitűzések megvalósításához, az adótudatosság fejlesztéséhez, közvetve a jogszerűen működő gazdasági szereplők számára igazságosabb piaci versenyhelyzet megteremtéséhez. Biztosítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bel- és külföldi szakmai és morális tekintélyének megtartását és növelését, valamint az összetartozáson, kölcsönös megbecsülésen alapuló, az elődszervezetek értékeit szilárdan őrző közösség kialakítását. Mindezt úgy teszi, hogy kiemelt figyelmet fordít munkatársai kiválasztására, motiválására, képzésére, erkölcsi és anyagi megbecsülésére, elismerésére.
9
Stratégiánk alapelvei A Nemzeti Adó- és Vámhivatal létének alapvető célját, a vele szembeni társadalmi igényeket, az általa ellátandó közfeladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény határozza meg. A törvényben és különösen annak preambulumában megfogalmazottak alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal stratégiájának alapelvei az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: Az értékeken nyugvó működés elve A stratégia kidolgozása, az abban foglaltak megvalósítása, valamint a teljes működés során: • a megfogalmazott célok iránti elkötelezettséget, • a törvényes, szakszerű, tisztességes, következetes feladatellátást, • a külső és belső kapcsolatokban az együttműködést és hatékony kommunikációt, valamint • a szemléletváltásra képes, felkészült személyi állomány meglétét érvényre kell juttatni.
A szolgáltató jelleg erősítésének elve A korszerű kommunikációs eszközök teljes körét fel kell használni a társadalom adótudatosságának javítására, az adózás szükségességének bemutatására, a jogkövető magatartás elismerésére, a jogsértés elítélésére. Könnyebbé, egyszerűbbé kell tenni kötelezettségeik teljesítését azon ügyfeleinknek, akik önként eleget akarnak tenni a jogszabályi előírásoknak. Az ügyfél-tájékoztatási tevékenység folyamatos végrehajtásával, a jogokra és kötelezettségekre való figyelemfelhívással kell segíteni azokat,
10
akik e nélkül nem lennének képesek teljesíteni adókötelezettségüket. A feladatellátás során tudatosítjuk partnereinkben, hogy személyük és az ügyük az eljáró hatóságnak is fontos. Ennek keretében olyan eljárások, módszerek, technológiák kialakítása és működtetése szükséges, amely biztosítja, hogy az ügyek • még gyorsabban, • akadálymentesen, • kiszámíthatóan és megbízhatóan, • a versenysemlegesség követelményét szem előtt tartva, egyenlő, ügyfélbarát elbánásmódot biztosítva • mind a hatóság, mind a partnerei szempontjából költséghatékony módon kerülnek elintézésre.
Ügyfeleink jogkövető magatartása elősegítésének és kikényszerítésének követelménye A hatósági munka során különös figyelemmel kell lenni a cselekedet súlyának és az adóbevétel-kiesés kockázatának megfelelő hatósági válasz jelentőségére, ezért a hatósági munkát az eljárás minden szakaszában, szakszerűen, jogszerűen, korrekt tájékozta-
NAV stratégia 2011-2015
tást nyújtva kell végezni. A technológia fejlődésével lépést tartva hatósági feladatainkat ki kell terjeszteni a webvilágra, az elektronikus kereskedelem és játékszervezés fokozott ellenőrzésére, melyhez munkatársaink informatikai ismereteinek bővítésére, megfelelő informatikai eszközökre, jogszabályi környezet biztosítására, ellenőrzési módszertan kidolgozására van szükség.
A végrehajtói szint megerősítésének kívánalma Törekedni kell arra, hogy az ügyek lehetőség szerint a keletkezési helyen jogszerűen, szakszerűen, ebből kiindulva véglegesen elintézésre kerüljenek. Az első- és másodfokú hatósági jogköröket gyakorló szervek útján el kell érni, hogy a döntések a jogszabályoknak megfelelő helyen és időben történő meghozatalához minden szükséges információ koncentráltan rendelkezésre álljon.
A szakmai és funkcionális feladatellátás egyenértékűségének elve A Nemzeti Adó- és Vámhivatal struktúrája – törvényben meghatározott feladataira figyelemmel – négy fő tevékenységi kör köré szerveződik, úgymint az adóigazgatás, a vámigazgatás, a bűnügyi tevékenység, valamint az ezeket támogató, informatikát is magában foglaló funkcionális területek. A funkcionális területek tevékenységükkel biztosítják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetének működtetését, ezzel hozzájárulnak az alapfeladatok eredményes ellátásához, és alapvetően meghatározzák a végrehajtás színvonalát. Erre tekintettel tudatosítani szükséges azt a szemléletet, miszerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működése, teljesítménye szempontjából minden ellátandó feladatot, az abban közreműködő szerveket, szervezeti egységeket, személyi állományt egyenlő fontosságúként kell kezelni. Erre tekintettel különösen fontos, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden munkatársa a közös célok elérése érdekében törekedjen a hivatalon belüli hatékony együttműködésre, és az egymást kölcsönösen segítő támogatásra.
Az egységes arculat kialakításának követelménye Olyan Nemzeti Adó- és Vámhivatalt kell kialakítani, amely a hazai és nemzetközi ügyfelek, közreműködők, társhatóságok, külső ellenőrző és felügyeleti szervek, magánszemélyek számára könnyű
11
kapcsolatfelvételi lehetőséget, korrekt és szakszerű tájékoztatást, egységes, megkülönböztetés nélküli, gördülékeny ügyintézést, hatósági eljárást biztosít.
az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett.
A feladatorientált működtetés kívánalma Az eredményesség, a hatékonyság és a gazdaságosság elve A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a jogszerűség követelményén túl hatékonyan, eredményesen és gazdaságosan kell működnie. Az eredményesség kritériuma biztosítja, hogy a kitűzött célok – az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve – megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél. Míg a gazdaságosság kritériuma azt fogalmazza meg, hogy az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás
12
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal működése szempontjából kiemelt fontosságú a rendelkezésre álló erőforrások megfelelő elosztása. Az erőforrások adott feladathoz való hozzárendelése a szervezetben horizontálisan és vertikálisan is az alábbiak figyelembevételével kell hogy megtörténjen: • a feladatok jelentősége, • a feladatok kiterjedtsége, • a feladatok összetettsége, • a feladatok tartóssága, • a feladatok újdonságtartalma, • a személyi állomány képzettsége, szakmai hozzáértése.
Az egyszerűség és az átláthatóság elve A stratégia tervezése és annak végrehajtása során is a felmerülő alternatívák közötti választásnál törekedni kell a lehetőség szerinti legegyszerűbb, kézenfekvő megoldások preferálására. A szervezeti felépítés vonatkozásában kiemelt szempontként kell az átláthatóságot, a racionalitást figyelembe venni.
A specializáció és a generalizáció egyensúlyának kívánalma A stratégia kidolgozása során meg kell határozni azokat a szakterületeket, ahol elkerülhetetlen és szükséges a specializáció. Ugyanakkor a hatékony feladatellátás érdekében törekedni kell az átjárhatóság biztosítására az olyan szakterületek esetében, ahol a keretjogszabályok és az eljárási rend lehetővé teszi ezt. Ennek záloga egy jól mobilizálható, megfelelően és célzottan képzett, átképzett személyi állomány, amely a szervezeti átcsoportosítások rugalmas, az újonnan jelentkező feladatokra orientált végrehajtását biztosítja.
Értékmegőrzés elve A stratégiai célkitűzések elérését legjobban szolgáló megoldás kiválasztásához objektíven, módszeresen, innovatív megközelítéssel kell értékelni a jogelőd szervezeteknél kialakított működési folyamatokat. Az értékelés eredményeként meg kell határozni azokat a „legjobb gyakorlatokat”, amelyek megőrzése, továbbvitele indokolt, illetve azokat a megoldási módozatokat, amelyek megújítását az integráció szükségessé teszi.
13
14
NAV stratégia 2011-2015
Értékeink Törvényesség Működésünk, tevékenységünk során a hatályos jogszabályokat megtartjuk, illetve az ügyfelekkel betartatjuk.
Szakmaiság Munkatársaink képzett szakemberek, akik a magas szakmai színvonal fenntartása érdekében folyamatosan bővítik tudásukat.
Eredményesség Tevékenységünket célirányosan az elvárt eredmény elérése érdekében végezzük.
gástalan magatartás, amely már a kiválasztásuknál is figyelembevételre kerül.
Korrektség Munkatársaink az erkölcs íratlan szabályainak megfelelően, tisztességgel látják el feladataikat.
Elkötelezettség Munkatársainknak a szervezet céljaihoz való lojalitása hozzájárul a hivatal magas színvonalú munkájának biztosításához.
Megbízhatóság Hatékonyság, költségtakarékosság Az erőforrások optimális kihasználásával igyekszünk minél kevesebb ráfordítással, még eredményesebben tevékenykedni.
Munkánkat úgy végezzük, hogy azzal ügyfeleink elégedettek legyenek, s bármikor bizalommal forduljanak hozzánk.
Egységesség Átláthatóság Arra törekszünk, hogy szervezetünk és működésünk a jogszabályi keretek között még átláthatóbb legyen.
Eljárásaink során ügyfeleink számára illetékességi területtől függetlenül azonos lehetőségeket, azonos bánásmódot biztosítunk.
Ügyfélközpontúság Feddhetetlenség Munkatársainkkal szemben alapvető elvárás a becsületes, jogilag és erkölcsileg kifo-
Az ügyfélorientált szemléletmód egyszerre nyilvánul meg a munkatársaink és a szervezet egészének részéről.
15
Stratégiai irányaink A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben és különösen annak preambulumában megfogalmazottak rögzítik mindazon elvárásokat, amelyek érvényesítése elengedhetetlen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezeti stratégiájának kialakítása során. Mindezek, valamint a társadalmi, nemzeti és európai uniós elvárások maradéktalan teljesítése érdekében, összhangban a küldetésünkben és jövőképünkben megfogalmazottakkal az alábbi egyenrangú stratégiai irányokat fogalmaztuk meg. 1. Az ügyfelek önkéntes jogkövetését és adózási hajlandóságát a kötelezettségek teljesítését elősegítő szolgáltatások fejlesztésével, az ügyintézés egyszerűbbé, kényelmesebbé tételével és célirányos kommunikációval javítjuk.
16
1.1. Segítjük ügyfeleink önkéntes jogkövetését. 1.2. A lehetőségekhez képest csökkentjük az adminisztrációs terheket. 1.3. Közérthető információközvetítést és tájékoztatást biztosítunk partnereink részére. 1.4. Hangsúlyos külső kommunikációnkkal lépéseket teszünk az adótudatosság növelése érdekében. 1.5. Növeljük ügyfeleink aktivitását az e-ügyintézés területén, ezzel csökkentjük a papíralapú ügyintézést. 1.6. Törekszünk az egyszerűsített adózási módozatok körének szélesítésére. 1.7. Preventív ellenőrzésekkel segítjük a helyes gyakorlatok kialakítását.
NAV-stratégia 2011–2015
2. A hatósági eszközök törvényes alkalmazásával következetesen fellépünk mindazokkal szemben, akik nem teljesítették kötelezettségüket, és arra törekszünk, hogy visszatartsuk azokat, akik hajlamosak hasonló kockázatvállalásra. 2.1. Még eredményesebben lépünk fel az adóelkerülés különböző formáival szemben. 2.2. Tovább erősítjük kockázatelemzési és kockázatkezelési tevékenységünket. 2.3. Megújítjuk ellenőrzési módszereinket, az interneten zajló gazdasági folyamatokra (elektronikus kereskedelem, elektronikus számlázás, szerencsejáték stb.) pedig kidolgozzuk azokat. 2.4. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a járulékfizetési kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, és fellépünk a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. 2.5. Még inkább erősítjük végrehajtási tevékenységünket. 2.6. Következetes nyomozati tevékenységünkkel még inkább növeljük a bűncselekmények felderítésének, a felderített bűncselekmények nyomozásának hatékonyságát és eredményességét, a bűncselekményekkel okozott károk megtérülésének arányát. 2.7. Még hangsúlyosabbá tesszük bűnmegelőzési tevékenységünket. 2.8. Még hatékonyabban, gazdaságosabban és eredményesebben látjuk el rendészeti, rendvédelmi, fogyasztó- és piacvédelmi feladatainkat. 2.9. Még gyorsabb és hatékonyabb vám- és határellenőrzéssel segítjük a harmadik országos forgalom jogszerű bonyolítását. 2.10. Maradéktalanul érvényesítjük a közösségi vámjogi szabályozást. 3. Ellenőrzési szerepünkből adódóan növeljük nemzetgazdasági és társadalmi szerepvállalásunkat a hazai, valamint az európai uniós gazdasági, pénzügyi és környezetvédelmi érdekek védelme területén. 3.1. Az ellenőrzések közötti megfelelő egyensúly fenntartásával elősegítjük a gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és vállalkozások versenyképességének növelését. 3.2. Kezdeményező módon lépünk fel a tevékenységünket meghatározó szabályozási környezet módosításának szükségessége esetén. 3.3. Szerepet vállalunk az adórendszer korszerűsítésére, egyszerűsítésére irányuló törekvések megvalósításában.
3.4. A határokon átnyúló bűnüldözés eredményességének növelése érdekében folytatjuk a bűnügyi együttműködés elmélyítése és kiterjesztése lehetőségeinek felmérését és e lehetőségek kiaknázását. 3.5. Fokozzuk az Európai Unió és harmadik országok közötti áruforgalommal kapcsolatban a vámtarifa és egyéb közösségi szinten bevezetett mezőgazdasági és kereskedelempolitikai intézkedések végrehajtásának hatékonyságát. 3.6. Más hatóságokkal szorosan együttműködve fellépünk a természeti örökség és a környezeti értékek megőrzése és védelme érdekében. 4. A szakmai célok eléréséhez hatékony szervezeti megoldásokat alkalmazunk, magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező, elkötelezett és feddhetetlen munkatársak foglalkoztatására törekszünk, munkájukhoz megfelelő anyagi-erkölcsi feltételeket biztosítunk. 4.1. A szakmai feladatok hatékony ellátását biztosító, annak igényeihez igazodó korszerű szervezeti rendszert működtetünk. 4.2. Biztosítjuk a hatékony, kölcsönös kommunikációt az egyes szakterületen belüli szintek, a különböző szakterületek azonos szintjei, a szakmai igényeket megfogalmazó szakterületek és az azt megvalósító informatikai terület közt. 4.3. Kiemelt figyelmet fordítunk munkatársaink kiválasztására, megfelelő munkakörben való foglalkoztatására. 4.4. Stratégiai célkitűzésekkel összehangolt integrált szervezeti és egyéni teljesítményértékelési rendszert alakítunk ki. 4.5. Hangsúlyt fektetünk munkatársaink megfelelő motivációjára, törekszünk társadalmi megítélésünk javítására. 4.6. A szakmai feladatok ellátásához igazodó, célirányos beruházásokat, felújításokat valósítunk meg. 4.7. Célirányosan bővítjük a hivatal nemzetközi kapcsolatrendszerét. 4.8. Korszerű eszközökkel támogatott információs és vezetési rendszer működtetését kezdeményezzük. 4.9. Bővítjük az innováció lehetőségeit. 4.10. Biztosítjuk, hogy az elvárt működés folyamatosságát segítő ellenőrzési mechanizmusok, illetve az ezekhez kapcsolódó fogalmak, módszerek és feladatok a belső kontrollrendszer részeként jól elkülöníthetően kerüljenek meghatározásra oly módon, hogy a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés, valamint a funkcionálisan független belső ellenőrzés egyértelműen és pontosan elválasztható legyen. 17
5. Célunk és elkötelezettségünk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a lehető legnagyobb mértékben használja ki a technológia nyújtotta előnyöket az e-ügyintézés, az adatvagyon-gazdálkodás és az intézményesített tudásmegosztás területén. 5.1. Hatékony belső kommunikáció megteremtése érdekében korszerűsítjük a teljes belső információáramlás rendszerét. 5.2. Az adatvagyon-gazdálkodásban és az informatikai fejlesztések során kiemelt figyelmet fordítunk az adattárházak és egyéb döntéstámogató rendszerek hatékony működtetéséhez szükséges szabályozó és koordinációs feladatokra, valamint az elvárható adatminőség és adattartalom biztosítására. 5.3. Az e-kormányzat fokozatos térhódításával tovább erősítjük az infokommunikációs technológiák és a használa-
18
tukhoz szükséges digitális kompetenciák elterjedését annak érdekében, hogy egyrészt a belső működésünk hatékonyabbá váljon, másrészt ügyfeleink és a társhatóságok számára megfelelő tartalommal, egyszerűen, korlátozás nélkül legyenek elérhetők az elektronikus megoldások. 5.4. Törekszünk a papíralapú, hivatalos levelezés elektronikus útra terelésére a szervezeten belül. 5.5. Célunk az ügyféligények által vezérelt folyamatok kialakítása, az ügyféloldali adatszolgáltatás racionalizálása. 5.6. Az adatvédelmi irányelvek figyelembevételével hozzáférhetővé tesszük azokat az információkat, melyek információs termékekben és szolgáltatásokban hasznos tartalomforrást jelentenek a vállalkozások, az állampolgárok és a közigazgatás számára egyaránt.
