E-Adótanácsadó
E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat
XI. évfolyam 3. szám 2015. március
Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai
ÁFA Adatszolgáltatási értékhatár változása Írta: Bonácz Zsolt adószakértő 2013. január 1-jétől lépett hatályba az Art. 31/B. §-a, amely az általános forgalmi adó alanyai, valamint kizárólag a kibocsátott számlák vonatkozásában az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai részére az áfabevallás keretében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget vezetett be. 2015. január 1-jétől az Art. 31/B. §-a módosításra került, amely folytán az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából releváns értékhatár 2 000 000 Ft-ról 1 000 000 Ft-ra csökkent. Az értékhatár jelentős mértékű csökkentése azt eredményezte, hogy 2015. január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség már jóval nagyobb adózói kört érint. A következőkben az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó, 2015. január 1-jétől hatályos szabályokat tekintem át.
Tartalom Tartalom 1
ÁFA – Adatszolgáltatási értékhatár változása
4 ART – Az adóbevallási gyakoriságról 8 ELLENŐRZÉS – 2015. évi ellenőrzési irányok a NAV adóztatási szerve feladatkörében 11 KIVA – A kisvállalati adó elszámolása és bevallása 16 OLVASÓI KÉRDÉSEK
• Eurós bérleti díj miatti SZJA kötelezettség
Szerzők: Bonácz Zsolt – adószakértő Dr. Kovács Ferenc – adószakértő Botházy Béla – NAV, Ellenőrzési Osztály Pethő Imre – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Tisztelt Olvasónk!
Az általános forgalmi adó alanya az általa teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén azon számlákra vonatkozóan kötelezett egyedi adatszolgáltatásra, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja.
AdóTanácsadó szakmai folyóiratunk a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a vezetőket érintő legfontosabb változásokra, amelyhez a megújult tartalom is igazodik. Reméljük, hogy az átalakítás az Önök legnagyobb megelégedésére szolgál a jövőben is.
Az adatszolgáltatást azon adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban kell teljesíteni, amelyben az ügylet
Üdvözlettel:
Honlapunkról – www.forum-szaklapok.hu – a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. február 25. Varga Szabolcs szerkesztő
1
teljesítését, vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót be kell(ett) (volna) vallani. A pénzforgalmi adózás szabályai szerint adózó áfaadóalanyt az általa kiállított és a pénzforgalmi adózás alapján adózó számla vonatkozásában csak egyszer terheli adatszolgáltatási kötelezettség. Az adatszolgáltatást azon bevallásban kell teljesíteni, amelyben a számla alapján először adófizetési kötelezettség keletkezik. Az adatszolgáltatás keretében az adott számlával ös�szefüggésben nyilatkozni kell a számla sorszámáról, a partner adószámának (csoportazonosító számának) első nyolc számjegyéről, az áfa alapjáról, az áthárított adóról, az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontról (előleg esetében az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjáról), számla keltéről (kizárólag akkor, ha azzal a teljesítés időpontja egybeesett, így a teljesítés időpontja a számlán nem került feltüntetésre). Az adatszolgáltatási kötelezettségnél az új érték határt azon ügyletekre (előlegekre) vonatkozóan kiállított (kiállítani elmulasztott) számlákra kell alkalmazni, amelyeknél az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontja 2014. december 31-ét követi. Ebből adódóan, ha az általános forgalmi adó alanya 2014. december 31-ét követően bocsát ki számlát olyan ügyletről (előlegről) vonatkozóan, amelynél az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontja 2015. január 1-ét megelőzi, és a másik adóalanyra áthárított adó összege elérte vagy meghaladta az 1 millió forintot, de nem érte el a 2 millió forintot, akkor az adott számlával kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn. Adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik akkor, ha a számlában más adóalany részére jogalap nélkül került felszámításra 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű áfa (2015. január 1-je előtt is ez a szabályt él, „csak” az értékhatár volt 2 millió forint). Az Áfa tv. 169. § dc) pontja alapján, ha az adott számlával összefüggésben adatszolgáltatási kötelezett-
2
ség áll(t) fenn, akkor a számlában a termék vevőjének, a szolgáltatás igénybe vevőjének adószámát (csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító szám első nyolc számjegyét) fel kell(ett) tüntetni. Az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag akkor keletkezhet(etett), ha a kibocsátó a számlában más adóalanyra hárított át általános forgalmi adót. Ennek következtében, ha az adózó saját döntése alapján olyan ügyletről bocsát(ott) ki számlát, amely az Áfa tv. értelmében termékértékesítésnek, vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül, de abban más személy nem érintett [pl. az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés a) pontja által termékértékesítésnek minősített tárgyi eszköz előállítása saját vállalkozásban végzett beruházás útján], akkor a számlában feltüntetett általános forgalmi adó nagyságától függetlenül adatszolgáltatási kötelezettség nem keletkezik (keletkezett). Módosító és érvénytelenítő számla kibocsátásához kapcsolódóan is adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik (kivéve pénzforgalmi adózás alkalmazó áfaadóalanyokat), ha a módosított vagy érvénytelenített alapszámlához (eredetileg kibocsátott számlához), illetve érvénytelenített módosító számlához kapcsolódóan akár 2015-ben, akár 2015 előtt adatszolgáltatási kötelezettség állt fenn. A módosító számla kibocsátása önmagában adat szolgáltatási kötelezettséget generál (kivéve pénzforgalmi adózás alkalmazó áfa-adóalanyokat), ha ezáltal az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az 1 000 000 forintot. Az adatszolgáltatást azon bevallásban kell teljesíteni, amelyben a módosító és/vagy érvénytelenítő számla áfatartalmát el kell(ett) (volna) számolni. Az adatszolgáltatás keretében az előzmény számlá(k) ra vonatkozóan is adatot kell szolgáltatni az előzőleg említett adatok megadásával, a módosító, érvénytelenítő számlával kapcsolatban annak sorszámát és a számszaki hatását kell bemutatni az adóalap és adó tekintetében.
Előállhat olyan eset, hogy az alapszámlához (eredetileg kibocsátott számlához) adatszolgáltatási kötelezettség nem kapcsolódott, de a kiállított módosító számla miatt adatszolgáltatási kötelezettség kelet kezett. Az alapszámla módosítása történhet egy lépésben (a módosító számla az eredeti számla értékadatokat negatív előjellel, az új érték-adatok pedig pozitív előjellel tartalmazza), vagy két lépésben (alapszámla érvénytelenítésre kerül, új számla pedig a helyes érték-adatokat tartalmazza). Első esetben a módosító számlának, második esetben az új számlának már kötelező eleme a termék vevőjének, a szolgáltatás igénybe vevőjének adószáma (csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító szám első nyolc számjegye). Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa 2015-ben kibocsátott számlák tekintetében az előzőleg leírtak szabályok alapján a 2015. adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban köteles nyilatkozatot tenni. A pénzforgalmi adózás szabályai szerint adózó áfaadóalanyt az általa kiállított módosító, érvénytelenítő számlával összefüggésben adatszolgáltatásra nem kötelezett. Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlák tekintetében egyedi adatszolgáltatás terheli, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja, feltéve, hogy arra alapozva 2015. január 1-jétől kezdődően adólevonási jogot gyakorol. Az adatszolgáltatást azon bevallás keretében kell teljesíteni, amelyben a számlára alapozva levonható adót számolt el. Ennek keretében az előzőleg már említett adatokat kell megadni, azzal az eltéréssel, hogy abban a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany adószámát (csoportazonosító számának első nyolc számjegyét) kell megadni. A pénzforgalmi adózás szabályai szerint adózó áfaadóalanytól befogadott számlánál a befogadót az előzőek szerint adatszolgáltatási kötelezettség csak egy-
szer terheli, amelyet azon bevallásában kell teljesítenie, amelyben a számla alapján először adólevonási jogot gyakorolt. Az általános forgalmi adó alanyt (kivéve pénzforgalmi adózás szabályai szerinti adózó áfa-adóalanyt) termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlák (kivéve pénzforgalmi adózás szabályai szerinti adózó áfa-adóalanytól történő beszerzésről szóló számlák) tekintetében összevont adatszolgáltatás terheli [„csak” az adószámot (csoportazonosító számot) és az áthárított áfa összegét – tehát nem a levonható adóként elszámolt összegét – kell meg adni], amelyeket ugyanazon személy állított ki és amelyekben az áthárított általános forgalmi adó ös�szege ugyan az 1 millió forintot nem érte el vagy nem haladta meg, s azok alapján 2015. január 1-jétől kezdődően áfát vont le. Az adatszolgáltatást azon bevallás keretében kell teljesíteni, amelyben a számlákra alapozva levonható adó elszámolására sor került. Az összevont adatszolgáltatás értékhatáránál figyelembe kell venni azon ugyanazon személy által kiállított számlá(k)ban áthárított adót is, amely(ek) vonatkozásában egyedi adatszolgáltatás áll fenn, azzal, hogy az összevont adatszolgáltatás keretében megadandó áthárított áfa összegben ezen számlá(k)ban áthárított adó nem szerepelhet, mert ez kétszeres adatszolgáltatást eredményezne. Módosító és érvénytelenítő számla befogadása (ki véve pénzforgalmi adózás szabályai szerinti adózó áfa-adóalany által kiállított módosító és érvénytelenítő számla) folytán is adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik, ha a módosított, vagy érvénytelenített alapszámlához (eredetileg kibocsátott számlához), illetve érvénytelenített módosító számlához kapcsolódóan az előzőleg leírt szabályok alapján 2015-ben, vagy 2015 előtt az akkor hatályos rendelkezések értelmében egyedi, vagy összevont adatszolgáltatási kötelezettség állt fenn. A módosító számla (kivéve pénzforgalmi adózás szabályai szerinti adózó áfa-adóalany által kiállított mó-
3
dosító számla) befogadása önmagában is adatszolgáltatási kötelezettséget generál, ha ezáltal az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot, s a befogadó az áthárított adó tekintetében részben is áfalevonást eszközölt. Az adatszolgáltatás keretében az előzmény számla (számlák) előzőleg említett adatait is meg kell adni a számlázás sorrendjében, a módosító, érvénytelenítő számlával kapcsolatban annak sorszámát és a számszaki hatását kell bemutatni adóalap és adó tekintetében. Az adatszolgáltatást azon bevallásban kell teljesíteni, amelyben a módosító és/vagy érvénytelenítő számla áfa-tartalma alapján az adózó levonható adót számolt el, vagy fizetendő adót kell(ett) (volna) elszámolnia. Az adózók nagyon gyakran hajtanak végre áfára vonatkozó önellenőrzést. Ekkor mindig meg kell vizsgálni, hogy a fizetendő és/vagy levonható adó módosítása folytán az adatszolgáltatás korrekcióra szorul-e, vagy sem.
ART Az adóbevallási gyakoriságról Írta: Dr. Kovács Ferenc adószakértő A magyar adórendszer alapja az önadózás, mely az adóbevallásra épül, így nem mindegy, hogy az adózók milyen gyakran teljesítik ezen adóköte lezettséget. Jelen cikk az adóbevallási gyakoriság legfontosabb szabályait kívánja az olvasókkal megismertetni, kiemelve a 2015. évi változá sokat.
1. Adóbevallási gyakoriság általában A magyar adórendszer elsődlegesen az önadózásra épül, az adókiszabás, valamint az adókivetés sokkal
4
kisebb mértékben van jelen. Az önadózás lényege, hogy az adózó saját maga állapítja meg adóját, amit – meghatározott időközönként – bevallás és megfizet. Az adózásnak ez a módja „bizalmi” elven alapul, azaz mindaddig, amíg az adóhatóság a bevallásban szereplő adatok ellenkezőjét nem bizonyítja, azokat valósnak kell tekinteni. Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adóbevallási gyakoriságra vonatkozó fő szabály szerint az adózónak valamennyi adóról – az általános forgalmi adó, a társasági adó (adóelőleg) és a 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás (havi adó- és járulékbevallás) kivételével –, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója vagy a nettó módon számított fogyasztási adója és jövedéki adója vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege – a 10 millió forintot elérte, havonta, – ha a 4 millió forintot elérte, negyedévenként kell bevallást tennie. Az előzőek szerint kell bevallást tennie annak az adózónak is, amely az adóévet megelőző második év utolsó napját követően szervezeti változással (átalakulással, kiválással, szétválással, egyesüléssel, beolvadással) jött létre, és az a szervezet, amelyből átalakult, kivált, vagy szétválás útján létrejött, illetve amellyel egyesült, vagy amelybe beolvadt, a szervezeti változást megelőzően az adóévet megelőző második évben az előzőekben meghatározott feltételeknek megfelelt. Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély esetében speciális rendelkezést tartalmaz a törvény, ugyanis e személyeknél figyelmen kívül kell hagyni az adóévet megelőző második évben – nettó módon – számított elszámolandó általános forgalmi adóját.
A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a határidőt követően benyújtott bevallás, illetőleg az utólagos adómegál lapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakori ságát. A szociálpolitikai menetdíj-támogatásról (korábbi nevén: fogyasztói árkiegészítés) szolgáltatáscsoportonkénti részletességgel éves összesítő, a havi vagy évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak negyedéves összesítő bevallást kell benyújtania. Az adózó adójáról és költségvetési támogatásáról a jogszabályban meghatározott határidő utolsó napja előtt is benyújthatja bevallását. Ebben az esetben a bevallást csak önellenőrzéssel lehet helyesbíteni, az önellenőrzési pótlékot azonban a bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól kell felszámítani. Az Art. meghatározza általános szabályként a havi és évközi bevallás határidőit. Ez alapján fő szabály szerint a havi adóbevallást a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig, az évközi bevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig kell az adóhatósághoz benyújtani. A havi vagy évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak valamennyi adóról a megállapításra előírt időszakonkénti részletezésben éves bevallást kell tennie [ettől eltérő rendelkezést tartalmaz az Art. 31. § (2) bekezdés]. Az éves adóbevallás határidői fő szabály szerint az adóévet követő év február 25-e, a magánszemélyek jövedelemadójáról a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, az adóévet követő év május 20-a. A társasági adóról, az osztalékadóról az adóévet követő év május 31-éig, míg a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről (az arra kötelezetteknek) a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást benyújtani. Az Art. 31. § (2) bekezdése is speciális bevallási gyakoriságot határoz meg. E szerint a munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem
inősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az m állami foglalkoztatási szerv, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó, a Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, valamint a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékról és egyéb adatokról (ún. 08-as, 58-as bevallás).
2. Áfabevallási gyakoriság Az általános forgalmi adó vonatkozásában az Art. speciális bevallási gyakoriságot állapít meg, a sza bályok 2015. évben több szempontból módosultak. 2.1. A bevallási gyakoriságról általában Az Art. 1. számú melléklet I. B. 3. a) pontja szerint az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak a) fő szabály szerint negyedévenként kell adóbevallást benyújtania, b) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett – de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített – levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének (az elszámolandó adó) éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte, továbbá ba) havonként kell adóbevallást benyújtania a csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak,
5
bb) havonként kell adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek és az általános forgalmi adóról szóló törvény 89/A. §-ában meghatározott adó raktár üzemeltetőjének, bc) havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett, A bb) és bc) alpont szerinti havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az Art. 22. § (1) bekezdés f ) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi el számolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza, bd) havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult (2015. évi új szabály!). c) évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben ca) az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és cb) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg
6
az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal. (2015. évi új szabály!) Fontos szabály az általános forgalmi adó elszámolása és bevallása szempontjából az Art 1. számú mellékletének I.B) 3. ag) pontja, mely szerint az adót, ha az adóalany – havi adóbevallásra kötelezett, a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig, – negyedéves adóbevallásra kötelezett, a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig, – éves adóbevallásra kötelezett, a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig terjedő időszakra kell megállapítania. (Ez az adóalanyra vonatkozó, és az áfatörvény alkalmazása szempontjából jelentőséggel bíró, adómegállapítási időszak.) Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének. Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó tehát nem mentesül a gyakoribb bevallási kötelezettségre történő áttérés általános szabályai alól. Az áttérés szükségességének vizsgálata szempontjából a jogutód tevékenységének megkezdése időpontjától elért általános forgalmi adó összege az irányadó. Azoknál az adózóknál, amelyek szervezeti változásukat megelőzően és azt követően is folyamatosan működtek (vagyis azok az adózók, amelybe beleolvadtak, vagy amelyből kiváltak), önmagában a szervezeti változás az áfabevallás gyakoriságban változást nem hoz. (A jogelőd adózóra is vonatkozik azonban az év közbeni gyakoribb bevallás benyújtására történő áttérési kötelezettség.)
2.2. Változás az áfabevallási gyakoriságban az adózó kérelmére (Gyakorítás kérése) Az Art. lehetővé teszi, hogy az adózó a rá vonatkozó bevallási gyakoriság megváltoztatását kérje, amen�nyiben vele kapcsolatban meghatározott feltételek fennállnak. Vagyis a bevallási gyakoriság változtatására nem csak jogszabályi rendelkezések alapján, hanem adózói kérésre is lehetőség van. Az áfabevallási időszak „gyakorítására” régóta lehetőség van, mely szerint az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérhette. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást – az adóév végéig – különösen abban az esetben engedélyezhette, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb volt az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósított meg. A törvény 2012-től határoz meg kizáró okokat, melyek 2013-tól módosultak. Az Art. 2. számú melléklet I. 2. b) pontja alapján az adóhatóság akkor tagadja meg az engedély kiadását, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül: a kérelem benyújtását megelőző két éven belül – az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték, – az adóhatóság – számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt – jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta, – szerepel(t) az 55. § (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán, – 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonat kozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.
Az eljáró adóhatóság vezetője az engedélyt a kizáró ok fennállása ellenére különös méltányosságból megadhatja, ha az engedély megadását kizáró ok nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével.
3. Kivétel a bevallási kötelezettség alól Mivel az adóbevallás az egyik alapvető adókötelezettség, ezért az alóli kivételt csak szűk körben enged a törvény. Ki lehet emelni a személyi jövedelemadó vonatkozásában a magánszemélyek rendelkezésére álló éves elszámolási módokat (munkáltatói adó megállapítás, egyszerűsített adóbevallás, adónyilatkozat), illetve a nem magánszemélyek tekintetében két lehetőséget. Az Art. 31. § (5) bekezdése alapján a társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig – bevallást helyettesítő nyomtatványon (TAONY nyilatkozaton) – nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el. A másik lehetőséget az Art. 31. § (6) bekezdése rendezi, mely alapján a bevallás benyújtásával egyen értékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon (ún. NY nyilatkozaton) – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.
7
ELLENŐRZÉS 2015. évi ellenőrzési irányok a NAV adóztatási szerve feladatkörében Írta: Botházy Béla NAV, Ellenőrzési Osztály 4004/2015. számon jelent meg a NAV tájékoztatása a 2015. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról. A stratégiai célok kitűzése mellett a tájékoztatás meghatározza az adott év kiemelt vizsgálati cél jait. A stratégiai cél elsődlegesen az államot és az EU-t megillető bevételek biztosítása, az adóelkerülésből, támogatások jogosulatlan igénybevételéből származó veszteségek csökkentése, másrészt igazságos piaci környezet fenntartása, a jogszerűen működő gazdasági szereplők versenyhátrányának csökkentése a csalárd adózók gazdaságból történő kiiktatásával. A tájékoztatásban megfogalmazott célok, intézkedési tervek évről évre jó irányba mutatnak, azonban a piaci szereplők néha mégis azt érzik, hogy az ellenőrzések „fűnyíró elv alapján”, a szankciók kiszabása érdekében történnek. Az idei tájékoztatóban különösen olyan elemek sorakoznak fel, amelyek a jogkövető, illetve a kisebb jogsértéseket vétő adózókra vonatkozóan a tájékoztatásra, prevencióra, figyelmeztetésre, felszólításra, mulasztási bírság alkalmazására helyezik a hangsúlyt és csak a súlyos, esetleg szándékos, jelentős kárt okozó jogsértések esetén alkalmazandó a jogkövetés kikényszerítése a szigorú hatósági fellépéssel vagy a cselekmény súlyának megfelelően a bűnügyi szakterülettel való együttműködéssel, az ilyen adózók gazdaságból való kiszűrésével.
8
Hagyományosan, a tájékoztatás A) része az adózta tási szerv a B) része a vámszerv ellenőrzési feladatait tartalmazza. Újszerű, hogy az adónemenként meghatározott feladatok mellett az adónemektől független célkitűzéseket is megjelentek. A NAV honlapján a tájékoztatással egyidejűleg az előző évi eredmények elemző prezentációját is közzétették. Az adóhatóságnál az évek folyamán már rutinszerűvé vált a kockázatelemzés alkalmazása. Az 2015-ben is erre épül az ellenőrzésre történő kiválasztás és a kockázatos adózók kiszűrése. Ennek megfelelően az adózók maguk is felmérhetik az adókötelezettségeik szabályserű vagy kevésbé szabályszerű teljesítése alapján az ellenőrzésül elrendelésének valószínűségét. Évről-évre a legnagyobb hangsúly a legnagyobb volumenű adónemre, az áfacsalások visszaszorítására irányul. Emiatt nagyobb mértékben az áfát (is) érintő utólagos ellenőrzésekre lehet számítani. Az áfacsalások és bevétel eltitkolások feltárása érdekében célirányos fellépés szükséges, azaz ellenőrzés szigorúbb lesz • a fizetendő adó valótlan tartalmú számlák befogadásával történő csökkentése (ún. adóminimalizálás), • az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya, • a közösségen belüli ügyletekkel megvalósított jogellenes cselekmények, • a láncügyletekben az értékesítési láncolatba mesterségesen beépített közbenső szereplők feltárása esetén. A 2015. év adószakmai „slágere” és kihívása az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, rövidített nevén az EKAER bevezetése.
Az adóhatóság az ellenőrzései során felhasználja az EKAER-ben rögzített adatokat. Mindemellett ér demes figyelmet fordítani a bejelentés szabályaira, tekintettel arra, hogy mulasztás esetén bírság szab ható ki. Az ellenőrzésre történő kiválasztásoknál pedig a közösségi összesítő nyilatkozatok, a tagországi VIES adatok és a belföldi általános forgalmi adó összesítő jelentés adatainak felhasználása, és az azok összefuttatása teszik lehetővé a legkockázatosabb adózói körök kiszűrését. Ahogyan bővül az elektronikus kereskedelem, úgy nő az ilyen tevékenység ellenőrzésének a szerepe. A tájékoztató az ezen a területen kezdő vállalkozások ellenőrzésének preventív hatását emelte ki. A 2015. január 1-jétől hatályba lépett jelentősebb jogszabályváltozások, amelyek az ellenőrzések során is kiemelt figyelmet érdemelnek: Az adókötelezettségek megkerülésének vélelmezése esetén az adóhatóság az adóalanyokat e tényről tájékoztathatja, ami segítheti a jóhiszemű adóalanyokat a csalásban való részvétel elkerülésében. Az egyes vas- és acélipari termékek, valamint a munkaerő-kölcsönzés átsorolásával tovább bővült a fordított adózás alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások köre. Az átmenet miatt preventív célokkal számítani lehet e terület fokozottabb ellenőrzésére. Az kérdéses még, hogy az adóalanyok a csalárd tevékenységüket áthelyezik-e más termékek, szolgáltatások piacára. Módosult az előleg után keletkező adófizetési kötelezettség szabályozása, így már nem csupán a pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, hanem bármely más formában kapott vagyoni előny juttatása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, ha annak összege az ellenértékbe beszámítható. Itt is az új szabályozás miatt várható célzott vizsgálódás az ellenőrzések folyamán.
Ellenőrzés várható a végső fogyasztók számára termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási tevékenységet végző adózóknál, akik nem tesznek eleget bizonylat-kiállítási kötelezettségüknek. Megjegyzendő, hogy az utóbbiak kiszűrése viszont nyilvánvalóan nagyon sok jogkövető adózó ellenőrzésével jár együtt, tehát a nyugtaadási kötelezettség fokozott ellenőrzésére ebben az évben is számítani lehet. A társasági adó ellenőrzése során hagyományosan a költségek, ráfordítások elszámolása, a veszteségelhatárolás, a transzferárazás, bizonylat nélküli, fiktív számlákra alapozott költségelszámolások, és a jövedelem-, (nyereség-)minimum elszámolásának vizsgálata lesz a cél és a bevallások adatai alapján kiválasztási szempont. A feltételes adó-megállapítás tárgyában hozott határozatokkal érintett tranzakciók megvalósulása, az adó-megállapítás iránti kérelemben foglalt tények teljesülése is utólagos ellenőrzésre kerülhet. Az alternatív adók körében a KATA, KIVA, EVA alanyok ellenőrzése került említésre. A járulék fizetés ellenőrzése az alkalmazottak bejelentésére, a bejelentést teljesítő, de bevallást be nem nyújtókra, a munkaerő-kölcsönzők közül a járulékfizetést kikerülni igyekvőkre, a minimális járulékalap összegét helytelenül megállapító, illetve a magas árbevétel és forgalom mellett kevés számú munkavállalót foglalkoztató adózókra irányul. Tevékenység specifikus járulék ellenőrzés várható a „borravalós” szakmákban és azokban, amelyekben jellemzően minimális költség keletkezik. A személyi jövedelemadó körében az eltitkolt jövedelmek feltárása lesz hangsúlyos. Az ellenőrzések a be nem jelentett munkavégzésre, illetve a munkavállalók valóságosnál rövidebb munkaidőre történő bejelentésére a vállalkozások
9
pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyekre irányulnak majd elsőd legesen. A magánszemélyek ellenőrzésével párhuzamosan az őket foglalkoztató gazdasági társaságok is számíthatnak ellenőrzésre. Ezek mellett célkeresztbe kerülnek az egyéni vállalkozók közül • a bevallási kötelezettségüket nem teljesítők, • a tartósan veszteséget kimutatók, akik közben jelentős beruházásokat végeznek, • akik a vállalkozásuk megszüntetését követően jövedelmet nem vallanak. Ellenőrzik majd az őstermelőket is, különösen, ha egyéni vállalkozóként is hasonló tevékenységet végeznek. Vizsgálandó lesz az 1%-os felajánlások jogszerűsége és a kedvezményezettek elszámolásai. Az egyéb adók közül a szakképzési hozzájárulás, a pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a reklámadó helyes megállapítását figyeli az adóhatóság. A környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó és energiaadó kisebb volument képez, illetve a vállalkozások szűkebb körét érinti. Ők a 2015-től termékdíj kötelessé vált termékekre vonatkozó ellenőrzésekre készülhetnek. Újszerű része az idei tájékoztatónak az egyes adónemektől független ellenőrzési célkitűzések, amelyek nyilvánvalóan az adóelkerülést és az adócsalások feltárását célozzák. Ennek keretében az utóbbi időben a jogszabályváltozások által lehetővé vált új eszközök (EKAER, Online pénztárgépek által küldött adatok, adóregisztrációs eljárás) hatékony alkalmazása szűkítheti a csalárd adó zók lehetőségeit. A székhelyváltoztatók és a munka
10
erő-kölcsönzők is kiemelt figyelmet kapnak, bár ez utóbbiaknál a fordított áfa bevezetése egyébként is csökkentette az áfacsalás lehetőségét. További feladatként jelenik meg a készpénzforgalom és a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése. A célkitűzések megvalósítását támogató kiemelt eszközök, módszerek A tájékoztató ebben a részben kiemelten említi az ügyfél orientáltságot, a tájékoztatás és a prevenció fontosságát. Az adózók részéről bizonyosan üdvözlendő lesz, ha ezek alkalmazása a hatóság részéről meg is valósul. A központi szinten összehangolt adó- és vámszakterületi kockázatkezelésen alapuló ügyfélorientált kiválasztás az adó- és vámszakterületi eltérő kockázatok együttes figyelembe vételével, az egyes adózók esetében alkalmazandó ellenőrzési eszközök, módszerek hatékonyabb alkalmazását eredményezheti. Fontos eszköz a NAV különböző szakterületeinek összehangolt együttműködése, valamint az ennek segítségével végzett kiválasztás. A csalás, adóelkerülés ellen a szigorú hatósági fellépés és a bűnügyi szak területtel való szoros együttműködés hozhat eredményt. A Belföldi összesítő nyilatkozatok adatainak hasznosítása jelent segítséget a kiválasztás és az ellenőrzések végrehajtásában, különös tekintettel az adatszolgáltatás 1 millió Ft-ra leszállított értékhatárára. A számlakibocsátók, számlabefogadók adatainak ös�szefuttatásával feltárhatók az eltérések és a számlázási útvonalak. Ez már önmagában hordozza az informatikai lehetőségek kihasználását, de a tájékoztatóban az informatikai hardver és szoftver eszközök ellenőrzésben való alkalmazásnak fontossága külön is megjelenik. A beszedési tevékenység hatékonyságának növelése fejezetben az EKAER ugyan nem kerül külön említésre, de könnyen belátható, hogy
ez hatékony eszköz a működő vállalkozások tartozásainak beszedésére is.
KIVA
Az adóhatóság feladatai közé tartozik még a közreműködő szakterületek preventív célú bekapcsolása az ellenőrzési tevékenységbe, a koordináltabb együttműködés a bűnügyi és vámszakmai területekkel, és fokozottabb együttműködés a társhatóságokkal, valamint a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása.
A kisvállalati adó elszámolása és bevallása
Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök 1. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, élelmiszer gyártás 0146 Sertéstenyésztés 0142 Egyéb szarvasmarha tenyésztése 0220 Fakitermelés 1011 Húsfeldolgozás, -tartósítás 1061 Malomipari termék gyártása 2. Ipar 1610 Fűrészárugyártás 24 Fémalapanyag gyártása 2511 Fémszerkezet gyártása 4120 Lakó- és nem lakóépület építése 3. Kereskedelem 4520 Gépjárműjavítás, -karbantartás 4623 Élőállat nagykereskedelme 463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme 471 Nem szakosodott bolti vegyes kiskereske delem 4791 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem 4941 Közúti áruszállítás 5210 Raktározás, tárolás 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgál tatás 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás 6420 Vagyonkezelés (holding) 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7820 Munkaerő-kölcsönzés 8010 Személybiztonsági tevékenység
Írta: dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Véget ért a 2014. adóév, közeledik 2015. május 31-e, amely egyes adónemek tekintetében az éves elszámoló bevallás határidejét jelenti. Így van ez minden kis vállalati adóalany esetén is, hiszen ezen adózói körbe nem tartozhatnak mint eltérő üzleti éves adózók. Jelen cikkben a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) alapján a 2014-es kisvállalati adó (kiva) megállapításának, megfizetésének, bevallásának szabályait ismertetjük. Ennek során a pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek, illetve a személyi jellegű kifizetések bemutatására helyezzük a hangsúlyt.
1. Az adóalap megállapítása A kisvállalati adóalapnak két komponense van: a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések. Az adóalapot e két tétel együttes összege adja azzal, hogy a személyi jellegű kifizetések összege minimum-adóalapként is funkcionál. Ez azt jelenti, hogy a személyi jellegű kifizetések után akkor is meg kell fizetni az adót, ha a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény negatív. Ezen előírás alól egy kivételt nevesít a törvény, az új tárgyi eszközberuházásra [Katv. 20. § (11) bekezdés] tekintettel a korábbi évek elhatárolt veszteségével akár nullára is csökkenthető az adóalap. 1.1. A személyi jellegű kifizetések (a minimum adóalap) A személyi jellegű kifizetésre vonatkozó előírások nem változtak a 2014-es évben. Személyi jellegű kifizetésnek tehát továbbra is azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítási ellá-
11
Érvényesíthető kedvezmény maximális összege és időtartama Kedvezményezett foglalkoztatott
A foglalkoztatás első két éve
A foglalkoztatás harmadik éve
A foglalkoztatás további időszaka
legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezett séggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti pályakezdő munkavállaló
100 ezer forint (legfeljebb a 25. életév betöltéséig)
—
—
tartósan álláskereső természetes személy
100 ezer forint
50 ezer forint
—
anyasági ellátás folyósítása alatt, vagy azt követően foglalkoztatott személy
100 ezer forint
50 ezer forint
—
50 ezer forint
50 ezer forint
a szakképzettséget nem igénylő munkakörben 50 ezer forint foglalkoztatott munkavállaló
180 napot meghaladó – biztosítási kötelezett50 ezer forint (legfeljebb 50 ezer forint (legfeljebb 50 ezer forint (legfeljebb séggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, a 25. életév betöltéséig) a 25. életév betöltéséig) a 25. életév betöltéséig) 25 év alatti munkavállaló az 55 év feletti munkavállaló
50 ezer forint
tásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény [Tbj.] szerint járulékalapot képeznek az adóévben, ez lényegében a járulékalapot képező jövedelem fogalmának [Tbj. 4. § k) pontja] felel meg, amely csökkenthető a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegével. A kedvezményezett foglalkoztatottak körét és az elérhető kedvezmény havi maximális mértékét a fenti táblázatban mutatjuk be. Személyi jellegű kifizetésként a tag – a Tbj. szerinti társas vállalkozó – esetében a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Ilyen eset lehet, ha a főállású, biztosított társas vállalkozó (tag) a személyes közreműködésére tekintettel nem vesz fel jövedelmet, járulékalapot képező jövedelem nincs, de a minimum járulékalap után járulékfizetési kötelezettség fennáll. A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.
12
50 ezer forint
50 ezer
Ha például a tagot a teljes hónapban táppénz illeti meg, akkor nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Ha a tag Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, és személyes közreműködésére tekintettel járulékalapot képező jövedelmet szerez, személyi jellegű kifizetésként nem kell figyelembe vennie a garantált bérminimum 112,5%-át, mivel a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége nem a Tbj. 27. § (2) bekezdése alapján keletkezik [hanem a 36. § (1) bekezdése alapján]. Ahogy említettük, a személyi jellegű kifizetések mini mum adóalapként is funkcionálnak, vagyis, negatív pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén is meg kell fizetni a 16 százalékos adót a személyi jellegű kifizetések után. 1.2. A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye nem más, mint a pénzeszközök állományának tárgyévi változása. Ezalatt a pénzeszközök beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összegét kell érteni, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] szerint a pénzeszközök a
készpénzt, az elektronikus pénzt és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, korábban bevételi nyilvántartást vezető egyéni cég, kkt. és bt., nem rendelkezik előző évi beszámolóval, az Szt. hatálya alá való visszakerülése kapcsán mindössze nyitó mérleget kell készítenie. A Katv. ezért kimondja, hogy nála a pénzforgalmi szemléletű eredmény a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök nyitó mérlegben kimutatott összegével. Speciális szabály biztosítja továbbá, hogy ne kelljen pénzeszköznek tekinteni az ügyvédi letétként kezelt pénzeszközöket. A pénzforgalmi szemléletű eredmény korrekcióját előíró rendelkezéseket a Katv. 20. § (4)-(20) bekezdései tartalmazzák. Elől járóban érdemes megjegyezni azt, hogy az itt bemutatásra kerülő korrekciós tételek egy része 2015. január 1-jei hatállyal módosult, ugyanakkor a 2014-es elszámoló bevallás összeállításakor a 2014. december 31-én hatályos szabályok alapján kell eljárni, így a 20. § (6) bekezdés f ) pontját, a (13) bekezdést illetve a (18)-(19) bekezdést érintő módosítások a 2014-es adóalap meghatározása során figyelmen kívül hagyandók (ezekre jelen cikk sem tér ki). A kivában a pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek többféle célt szolgálnak. Így például egyes korrekciós tételek azt biztosítják, hogy bizonyos idegen források bevonása ne jelenjen meg az adózó pénzforgalmi eredményében, vagy pedig a pénzeszközök kihelyezése (kölcsön nyújtásával, értékpapír vásárlásával) révén ne lehessen mesterségesen előidézni a pénzforgalmi eredmény csökkenését. A korrekciós tételek másik csoportjának célja a pénzforgalmi szemléletű eredménynek – mint az adóalap egyik összetevőjének – védelme, szélesítése. Számos olyan korrekciós tétel van, amely az eredményszemléletről a kisvállalati adóra jellemző pénzforgalmi szemléletre való „áttérést” biztosítják, vagy éppen ennek az ellenkezőjét a társasági adó hatálya alá és az eredmény szemléletre való„visszatérést”.
A Katv. 20. § (4)-(5) bekezdésében szereplő korrekciós tételek rendező elve az, hogy ha valamely kifizetés teljesítése következtében csökken az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye, akkor növelő tétel alkalmazása merül fel a csökkenés összegében. Ugyanakkor, amikor befolyik valamilyen jogcímen pénzös�szeg, akkor a pénzeszköz-növekményként jelentkező összeggel csökkenthető a pénzforgalmi szemléletű eredmény. Fontos kiemelni azt, hogy, a korrekciós tételek alkalmazása csak akkor merülhet fel, ha a törvényben felsorolt ügyletek valóban pénzmozgással járnak. Abban az esetben ugyanis, ha a pénzeszközök állománya nem változik, nincs korrekció, hiszen az ügylet pénzforgalmi szemléletű hatással nem bír. Ilyen eset áll elő például akkor, ha a kiva-alany adózó az osztalékot nem pénzeszköz formájában teljesíti, hanem tárgyi eszköz átadásával (pénzmozgás hiányában nem kell alkalmazni a növelő tételt). Több olyan korrekciós tételt tartalmaz a Katv., amelyeknek az a célja, hogy biztosítsák az eredmény szemléletről a pénzforgalmi szemléletre való áttérést. E körben az alábbi módosító tételeket emelhetjük ki. A Katv. 20. § (13) bekezdés a)-b) pontjai értelmében a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző időszakra vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el. Ilyen eset akkor állhat például elő, ha adózó a társasági adó hatálya alatt bevételként elszámolta az általa 2013. decemberében teljesített, kiszámlázott és a vevő által elismert értékesítése ellenértékét, azonban az ellenértéket ténylegesen csak 2014 januárjában kapta meg vevőjétől. Időközben, 2014. január 1-jével az adózó áttért a kisvállalati adó hatálya alá. A számviteli elszámolás esetén az összemérés elvéből kell kiindulni, e szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Ez azt eredményezné, hogy a bevé-
13
tel egyrészt megjelenik a 2013-as társasági adóalapban, továbbá pénzeszköz-növekményként a 2014-es kisvállalati adóalapnak is részét képezné. A „kétszeres” adóztatás elkerülése céljából a Katv. ilyen esetben csökkentő tétel alkalmazását teszi lehetővé, ez azt jelenti, hogy az adózó a kérdéses bevétel után társasági adót fizet. A Katv. 20. § (13) bekezdés c) pontja szerinti korrekciós tétel előírja, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az adóalanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az adóalanyiság időszaka alatt vis�szatérített pótbefizetést. A kisvállalati adóalap megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni az adózó által a megelőző adóévben teljesített kifizetést, amely már a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, és ezért az adóévet megelőző adóévre vonatkozó eredmény kimutatásban költségként, ráfordításként nem kerülhetett elszámolásra [Katv. 20. (15) bekezdés]. A korrekciós tétel alkalmazására jellemző példa lehet az az eset, ha az adózó 2013 decemberében társasági adóalanyként fizette ki a 2014. januárra vonatkozó üzlethelyiség bérleti díját és az adózó 2014. január 1-jétől kiva-alany. Az áttérés szabályai körében rendelkezik a Katv. a kiva-alanyiság adóévét megelőzően megszerzett, kifizetett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékének a kiva alanyiság időszaka alatt történő amortizációjának figyelembe vételéről, az ilyen eszköz áttéréskor meghatározott számított nyilvántartási értéke 10 éven át csökkentő tételként érvényesíthető [Katv. 20. § (15) bekezdés]. A számított nyilvántartási érték az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve a társasági adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve a társasági adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével.
14
Amennyiben pedig az adott eszköz 10 éven belül a könyvekből – bármely ok miatt – kivezetésre kerül, úgy a csökkentő tételként még nem érvényesített számított nyilvántartási érték „hátralévő” része egy ös�szegben csökkenti a kivezetés adóéve szerinti pénzforgalmi szemléletű eredményt. Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóéve zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt [Katv. 20. § (17) bekezdés]. Ez a 2014-es adóév szempontjából azon adózók esetén, amelyek 2014-ben térték át, a kiva hatálya az jelenti, hogy a kiva-alany jogosult csökkenteni a pénzforgalmi szemléletű eredményét az első adóévében (2014-ben) a kiva alanyiságot megelőző adóév (2013), és a kiva alanyiság első adóéve (2014) zárókészlet-állományának értéke közötti különbözet összegével, ha a kiva alanyiság első adóévében (2014) a zárókészlet-állomány alacsonyabb, mint a kiva alanyiságot megelőző adóév (2013) zárókészlet-állománya. A Katv. 20. § (20) bekezdése szerint a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a kiva-alanyiság időszakát megelőző időszakra vonatkozó és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített adó. Ilyen lehet például az éves áfa bevallás alapján visszaigényelt általános forgalmi adó, vagy akár 2013. évre vonat kozó társasági adó túlfizetésének visszaigénylése azon adózók esetén, amelyek 2014-ben tértek át a kiva hatálya alá. 1.3. A veszteségleírás A kisvállalati adó rendszerében veszteségnek a negatív pénzforgalmi szemléletű eredményt nevezzük. Két egymástól eltérő típusú veszteségleírásra ad módot a törvény. A legfőbb különbség az, hogy általános esetben – a kisvállalati adóalap egyik összetevője – a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenthető, a másik, speciális esetben – beruházásra tekintettel – a teljes adóalap csökkenthető (akár nullára is).
A Katv. 20. § (9) bekezdése szerint elhatárolt veszteség a kisvállalati adóalany bármely adóévben keletkezett negatív pénzforgalmi szemléletű eredménye (annak korrekciós tételekkel módosított összege), amel�lyel a következő adóévekben csökkenthető a pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény, feltéve, hogy a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A kisvállalati adóalany elhatárolt veszteségként veheti figyelembe továbbá a társasági adóalanyisága alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét is, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban még nem vett figyelembe. A kisvállalati adóalany az elhatárolt veszteségek ös�szegét 10 év alatt, egyenlő részletekben érvényesítheti a keletkezésüket követő adóévek pozitív pénzfor galmi szemléletű eredményét csökkentő tételként, s a felhasználás a veszteségek keletkezésének sorrendjében történhet [Katv. 20. § (10), (12) bekezdések]. A szabályozásból az következik, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteség sorsát osztja a kisvállalati adóalanyiság előtt, társasági adóalanyként keletkezett elhatárolt veszteség továbbvitt összege, azaz a felhasználásukra azonos szabályok vonatkoznak. A Katv. az elhatárolt veszteség felhasználására egy további, speciális lehetőségét is biztosít, 20. § (11) bekezdése szerint az elhatárolt veszteség terhére, az adózó döntése szerint – a fenti szabályoktól eltérően – teljes mértékben csökkenthető a következő adóévek adóalapja a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével. A beruházás értékével a teljes adóalap csökkenthető (akár nullára is), amennyiben az elhatárolt veszteség erre egyébként fedezetet ad. Ezáltal természetesen a veszteség 10 évnél gyorsabban kerülhet felhaszná lásra. A sorrendiség itt is irányadó, azaz először a régebben keletkezett elhatárolt veszteség használható fel az új beruházás összegében.
2. Eljárási szabályok A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az éves elszámolásra a 2014-es adóév vonatkozásában a 14KIVA bevallás szolgál, amelynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 31-e (2015-ben június 1-je). A kiva-alanyiság év közbeni megszűnése esetén a bevallást – soron kívüli bevallásként – az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Előfordulhat, hogy az adózót kiva-alanyként társasági adófizetési kötelezettség terheli, ha a Tao. tv. szerint érvényesített egyes kedvezményekkel kapcsolatban a megszerzett jogosultságot elveszíti. Ilyen esetben a társasági adót és a késedelmi pótlékot a 14KIVA bevallás 04-es lapján kell bevallani. A kisvállalati alanya év közben adóelőleg megállapítására, fizetésére és bevallására kötelezett. Az adó mértéke az adóalap 16 százaléka (az adóelőleg-alap után is 16 százalék adóelőleget kell fizetni). Az adóelőleget szintén a ’KIVA nyomtatványon kell bevallani. Az adózónak az adóévre megállapított adót – az adóévre már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó ös�szegét, a különbözetet az adózó bevallásában, az igény (a bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni [Katv. 23. § (8) bekezdés]. Az előleg-kötelezettséggel összefüggésben indokolt megemlíteni, hogy 2015-től minden kisvállalati adóalanynak egységesen negyedéves gyakorisággal kell eleget tenni az előleg megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó kötelezettségének a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig. 2015-től kezdve tehát megszűnt a havi előleg gyakoriság.
15
OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését
[email protected] e-mail címen várjuk.
Eurós bérleti díj miatti SZJA kötelezettség Kérdés: Egyéni vállalkozó ismerősöm – magán személyként – kiadta a házát egy külföldi cégnek. A bérbeadásról havonta számlahelyettesítő okmányt állít ki, a fizetés ez alapján euróban történik. A számla kelte mindig a hónap első napja, a teljesítés és a fizetési határidő a hónap 10. napja. A bevétel átváltása nem történik meg forintra, a bérlő cég a magánszemély eurós bankszámlájára utal. Kérdéseim: • Melyik napi árfolyammal kell a bevételt forintra átszámítanom? • Az adott évben beérkezett bevételt, vagy a kiszámlázott bevételt kell az adott évi SZJA bevallásban figyelembe vennem, ha a decemberi bérleti díj késedelmesen érkezik? • Egyáltalán, a számla kelte, a teljesítés időpontja, a bevétel beérkezésének napja – mi alapján kell a bevételt az SZJA bevallásba beállítanom? Válasz: Az Szja tv. 5. §-ának (1) bekezdése alapján a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni.
Az E-AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
16
E § (7) bekezdése alapján a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devi zaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyamlapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. A 6. § (4) bekezdésének b) pontja az irányadó amen�nyiben nem váltják át forintra a bérleti díjat, mely szerint a magánszemély – az adóelőleg, adó megállapításához a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam- lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza. Az Szja tv. szerint minden jövedelmet a pénzforgalmi szemlélet alapján kell megállapítani, így a tárgyévben ténylegesen befolyt bérleti díjat kell a bevételek között szerepeltetni, mellyel szemben csak a tárgyévben felmerült kiadások és az értékcsökkenési leírás számolható el. Ha a decemberi bérleti díj csak januárban érkezik meg, akkor az már a következő évi bevétel része. E-AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat XI. évfolyam, 3. szám, 2015. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 2064-4736 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 467-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.
