Tartalmi és formai követelmények a szakdolgozattal kapcsolatban Társadalomtudományi, Felnőttképzési és Közművelődési Intézeti Tanszék Védésre csak az a szakdolgozat bocsátható, melyet szerzője határidőre és az alábbi követelményeknek megfelelően adott le a Tanulmányi Osztálynak. A szakdolgozatot/diplomamunkát 1 bőrkötéses, 1 fűzött/spirálozott, illetve 1 CD-re kiírt példányban kell leadni. A CD-borítón ugyanazokat az adatokat kérjük feltüntetni, amelyek a szakdolgozat/diplomamunka címoldalán szerepelnek. A bőrkötéses (bizottsági) példány a záróvizsga-bizottság elé kerül, a záróvizsga után azonban a hallgató visszakapja. „A külső borítón középen szerepel nagybetűkkel a „SZAKDOLGOZAT” (BA) vagy "DIPLOMAMUNKA" (MA) szó, jobboldalon alul a készítő neve, és legalul középen a beadás éve. A címoldal a kar nevét (bal oldalon felül: Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar), majd lentebb középen a dolgozat címét, alul pedig bal oldalon a témavezető nevét, titulusát (tanársegéd, adjunktus, docens etc.), jobb oldalon a készítő nevét, évfolyamát, tagozatát, szakját, legalul középen pedig Győr város nevét és a készítés évét tartalmazza (a címoldalra ne kerüljön oldalszám!). A plágiumnyilatkozatot is be kell köttetni a dolgozat elejére:
„A hallgatónak a
szakdolgozat/diplomamunka/záródolgozat bevezetőjében nyilatkoznia kell arról, hogy munkája során csak olyan forrásokat használt fel, amelyekre az irodalomjegyzékben hivatkozott,
vagy
amelyeket
a
bibliográfiában
feltüntetett.
Plágium
esetén
a
szakdolgozat/diplomamunka elégtelen érdemjegyűnek tekintendő, és a hallgató ellen az intézmény fegyelmi eljárást indít.” TVSZ 87.§ (9) Felhívjuk a hallgatók figyelmét, hogy tanszékünk oktatói nem kötelesek elfogadni azokat a szakdolgozatokat, melyeknek áttekintésére a határidő lejárta miatt már nem lenne lehetőségük. A konzulens oktatónak bírálatra leadott dolgozat nem különbözhet a Tanulmányi Osztálynak leadott példánytól. Ha ez mégis előfordulna, a védéskor nem lehet a jobban elkészített verzióra hivatkozni. A hallgató felelőssége, ha kötési hibából eredően oldalak hiányoznak a leadott munkából. Bibliográfia sem pótolható pótlapokkal, utólag.
1
A szakdolgozatra/diplomamunkára vonatkozó alapvető formai követelmények: A dolgozat minimális terjedelme 30 oldal, melybe nem számítanak bele a függelékek, mellékletek, melyeket nem is kell oldalszámmal jelölni. A minimális harminc oldalt 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal és másfeles sorközzel kell elérni. 12-es méretűnél nagyobb betű csak a címekben és alcímekben szerepelhet. A lábjegyzetek betűmérete 10-es. Az ideális szakdolgozat terjedelme 40-60 oldal, az ideális diplomamunka terjedelme 40-70 oldal. Indokolatlanul hosszú terjedelem negatívan is befolyásolhatja az érdemjegyet. Aki a minimális harminc oldalra törekszik, vegye figyelembe, hogy szigorú elbírálás alá esnek a felesleges sorkihagyások. Új bekezdések előtt nem kell sorokat kihagyni, ahogy a lábjegyzetben sem lehet sorkihagyás. Ha valaki díszes fejléces oldalt tervez, a dolgozat oldalszáma nem lehet pusztán 30. Ha valaki ragaszkodik a 14-es betűmérethez és a dupla sorközhöz, a szakdolgozatára vonatkozó minimálisan előírt oldalszám 60 lesz. A szöveget szerkeszteni kell! Formai hibának számít, ha a dolgozatban minden sor más hosszúságú, vagy ha a nyomtatás következtében elcsúsznak az oldalak. Minden főfejezetet új lapon kell kezdeni. Kétoldalas nyomtatás kizárt! A hallgató a konzulenssel történt megbeszélés alapján döntheti el, hogy a mellékletbe, vagy a szövegtestbe helyezi-e el a képeket, ill. grafikonokat. Ha a szövegtest mellett döntenek, a dolgozat oldalszáma több kell, hogy legyen, mint 30 oldal. Plagizálás esetén a szakdolgozat nem juthat el a védési szakaszba. Ha a hallgató nem javítja a konzulens által észrevett súlyos hibákat a leadás előtt, a konzulens nem köteles átvenni a határidő lejártakor a dolgozatot. A szakdolgozat felépítése: Előszó/Bevezetés: előszóra minden szakdolgozatnál szükség van, ebben kell megfogalmazni a mű célját, a szerző témaválasztásának indoklását. Itt kell bemutatni az alkalmazott módszereket, valamint azokat a problémákat, melyek a forráskutatás során merültek fel. Nem szabad azonban arra sorokat vesztegetni, hogy mi nem sikerült a dolgozatban. Sem a mentegetőző, sem a szakdolgozatot dicsérő bevezetés nem stílusos! A köszönetnyilvánítás nem kötelező! Sőt! Csak akkor maradjon a dolgozatban, ha a szerző valóban nagy segítséget kapott valakitől a dolgozat megírásához. 2
Ha mottót írnak a dolgozat, vagy a fejezetek elejére, ügyeljenek rá, hogy frappáns, a témához illő rövid gondolat legyen! A
tartalomjegyzék
a
szakdolgozat
elején
álljon!
A
tartalomjegyzékben
a
főszövegben/törzsszövegben szereplő rész- és fejezetcímeken és alcímeken kívül a mellékleteknek és a bibliográfiának is szerepelniük kell! Főszöveg/Törzsszöveg: Méretét illetően a leghosszabb rész, mely a választott téma kifejtését tartalmazza, fejezetekre és alfejezetekre tagolva. Összegzés/Befejezés: A téma lezárására és a kutatás során elért eredmények számbavételére szolgáló rész. Bibliográfia/Irodalomjegyzék: A bibliográfia hiánya az elfogadást kizáró ok lehet. A szakdolgozat egyik legfontosabb része, mely arról tanúskodik, hogy a hallgató milyen szakirodalmakat használt a téma felkutatásához, bemutatásához. A lap alján levő hivatkozás nem helyettesíti az irodalomjegyzéket (fordítva is igaz). Fel kell tüntetni a szerző nevét, a mű címét, a kiadó nevét, a kiadás helyét és évét, valamint magyarra fordított szakirodalom esetében a fordító nevét. Ha a felhasznált irodalomnak nincs magyar fordítása, az idegen nyelvű címet kell feltüntetni. Nem kell zárójelben megjegyezni az általunk javasolt fordítást! A bibliográfiában minden olyan szakirodalomnak szerepelnie kell, mely szerepet játszott a dolgozatban megfogalmazott állítások kibontásához. Egy kizárólag internetes forrásokból összeállított dolgozat nem értékelhető. A védést kizáró tényező, ha a szakdolgozó nem létező szakirodalmakra és szerzőkre hivatkozik. Ha a konzulens túl kevésnek találja a témához felhasznált szakirodalom mennyiségét, elutasíthatja a dolgozatot. Ha bármilyen csalásra derül fény a védés idején, az egyetemi szabályozás alapján jogi lépésekre kerülhet sor. A szakdolgozat értékelésének szempontjai: A dolgozat eredetisége, a témaválasztás ötletessége A dolgozat szerkezete A téma aktualitása, érdekessége 3
A témakörhöz tartozó hazai és nemzetközi szakirodalom ismerete Vélemények ütköztetése Kritikus megközelítés Elmélyült munkát tartalmaz-e a dolgozat Van-e benne önálló vélemény (de nem pusztán az; hibának számít a téma szubjektív megközelítése, az objektivitás hiánya, a sztereotípiákra hivatkozás, a tudományosságot nélkülöző megfogalmazás) A felhasznált statisztikai adatok megfelelően illusztrálják-e a vizsgált témát A hivatkozási rendszer korrektsége, pontossága Nyelvi, szaknyelvi igényesség
A legalapvetőbb hivatkozási tudnivalók: „A hivatkozás, illetve idézőjel nélküli átvétel plágium!” Mivel minden andragógia szakos hallgató tanul kutatásmódszertant, nem elfogadható indok a formai követelmények teljes figyelmen kívül hagyása esetén a „nem tudtam róla/még sosem hallottam” típusú védekezés. De a félreértések elkerülése érdekében a következőkben felsoroljuk a legfontosabb hivatkozással kapcsolatos tudnivalókat. Hivatkozni nem csak szó szerinti idézéskor kell, hanem minden olyan esetben, mikor egy elolvasott szövegre hivatkozunk, akár a szerző megemlítésével, akár anélkül. Hivatkozni kell könyvre, cikkre, tanulmányra, megemlített weboldalra, adatközlőre, cégre stb. Ha egy weboldalon egy beazonosítható szerző tanulmánya áll, csak a szerző és a cikk címe után kell feltüntetni a weboldal címét. Pl., ha a Világosság című folyóirat honlapjáról idézünk egy tanulmányból, a szerző nevét, a tan. címét, a megjelenés dátumát is fel kell tüntetni, majd utána jöhet a weboldal címe és a letöltés dátuma. Például: Példa Géza: Hogyan írjunk szakdolgozatot, In.: Műhelymunka, 2011/4, 23-45.o., internetes forrás: www.belabelageza.hu, [2013.10.21.] Ne használjanak olyan szövegeket, melyeknek az eredete kideríthetetlen. Ha egy honlapra hivatkoznak, a helyes megoldás a lábjegyzetben a következő: Lásd a Nemzetközi Kulturális Problémakezelő honlapját, www.problemofcult.com, 2013.09.09.
4
Vagyis, nem elegendő egy honlap nevének a beszúrása. Ügyeljenek rá, hogy a szakdolgozat ne idézetgyűjtemény legyen. Törekedni kell az elolvasottak parafrazeálására, de bizonyos esetekben elkerülhetetlen a szó szerinti idézés. Például, ha kritizálunk egy szövegrészt, vagy ha szellemes, aforizmaszerű megjegyzést találunk. Az adott témakör legfontosabb, legismertebb kutatóitól kell szakirodalmat választani. Szerencsés minden esetben az eredeti műre hivatkozni, de ha egy eredeti szakirodalom nem hozzáférhető, marad a közvetett hivatkozás. (A közvetítő műre való hivatkozás = közvetett hivatkozás.) Akkor is a közvetett hivatkozást kell alkalmaznunk, ha egy szakirodalomban a szerző valaki másnak a gondolatát prezentálja. Példa: Erwin Straustól idézünk valamit, de nekünk nincs meg Straus könyve, csak egy másik szerzőé, Schiwelbusché, aki Straustól idézett. Ebben az esetben a megoldás a következő: A törzsszövegbe írjuk: Az egyik helyről a másikba vezető út időtartama a technikai fejlődéstől vált függővé: „Nem az objektíven mért távolság dönt, hanem a távolság és lehetőség viszonya” – írta Erwin Straus a távolságok pszichológiájáról.[1] Lábjegyzetbe: [1] Idézi Wolfgang Schivelbusch, In.: A vasúti utazás története, a tér és az idő iparosodása a 19. században, 44.o., ford.: Laczházi Gyula, Napvilág Kiadó, Budapest, 2008
Ha a szövegközi, rövid hivatkozást használjuk, a törzsszövegben ez áll: Az egyik helyről a másikba vezető út időtartama a technikai fejlődéstől vált függővé: „Nem az objektíven mért távolság dönt, hanem a távolság és lehetőség viszonya” – írta Erwin Straus a távolságok pszichológiájáról. (Schivelbusch, 2008, 44.) vagy: Az egyik helyről a másikba vezető út időtartama a technikai fejlődéstől vált függővé: „Nem az objektíven mért távolság dönt, hanem a távolság és lehetőség viszonya” – írta Erwin Straus a távolságok pszichológiájáról. (Schivelbusch, 2008: 44.)
5
A konzulens joga eldönteni, hogy a rövid, vagy a hosszú, lábjegyzetes hivatkozást látja-e szívesebben a dolgozatban. Az írás megkezdése előtt, kérjék ki konzulensük véleményét! Az a lényeg, hogy a választott hivatkozási rendszert vigyék végig következetesen az egész dolgozatban. Idézni csak megfontoltan, a szövegkörnyezet átgondolásával lehet. Súlyos hiba, ha a kontextusából kiragadott idézet értelme megváltozva kerül bele a dolgozatba. Egy előadás anyagának a felhasználása is lopásnak számít. Órán elhangzott előadásra még hivatkozva sem lehet támaszkodni. Ha valaki fontosnak tartja az órákon elhangzott vélekedések feltüntetését a dolgozatában, érdeklődjön az oktatónál, hogy milyen szakirodalmak alapján állította össze az adott tananyagrészt. Közhelyeket nem érdemes idézni! Ha parafrazeálunk egy szöveget, de néhány szókapcsolatot szó szerint is felhasználunk, a jelölés a következő: Hosszú hivatkozás esetén: Emerson a tétlenséget gyávaságnak nevezi, s így elítélendőnek azt, aki nem veti bele magát az élet zajos kavalkádjába, nem meri megtapasztalni az élet nehézségeit és szépségeit. Úgy gondolja, hogy van, aki „nyugalma és kényelme megőrzésének érdekében” mond le a cselekvésről, de ez számára felfoghatatlan. [1] Lábjegyzetbe: Emerson: Az amerikai tudós, In.: Beck András (szerk.): A filozófus az amerikai életben, 15.o., ford.: Jónás Csaba, Tanulmány Kiadó – Pompeji, Pécs – Szeged, 1995
Ha a szövegközi, rövid hivatkozást használjuk, a törzsszövegben ez áll: Emerson a tétlenséget gyávaságnak nevezi, s így elítélendőnek azt, aki nem veti bele magát az élet zajos kavalkádjába, nem meri megtapasztalni az élet nehézségeit és szépségeit. Úgy gondolja, hogy van, aki „nyugalma és kényelme megőrzésének érdekében” mond le a cselekvésről, de ez számára felfoghatatlan. (Emerson, 1995: 15.) A „szürke irodalom”-ra is hivatkozni kell! (konferenciakiadványok, kutatási jelentések, disszertációk, szabadalmi leírások, stb. – minden olyan mű, ami még nem került kiadásra, vagy nem rendelkezik ISBN-számmal)
6
A könyvek, tanulmányok címeit dőlt betűvel kell írni mind a lábjegyzetben, mind a szövegtestben! SOHA NEM HAGYHATÓ EL AZ OLDALSZÁM FELTÜNTETÉSE! Hiába van megadva a lábjegyzetben az irodalom, ha nincs oldalszám! Valótlan oldalszám megadása csalásnak minősül. Saját fordítás esetén az eredeti szöveget célszerű feltüntetni a lábjegyzetben. Ha valamit kihagyunk az idézetből, szögletes zárójelet kell használni! Példa: „djvcnkjdsdksj […] kdjvd” 2 vagy 3 szerzős könyv esetén mindenkit fel kell tüntetni! 3-nál több esetén: az 1., majd et al. (és mások). Több szerzős könyvek esetében a bibliográfiában azt a sorrendet kell megtartani a szerzők feltüntetésénél, ami a címlapon szerepel. Nem számít az ABC-sorrend. Ha a könyvnek szerkesztője van: Példa János (szerk.): Többkötetes mű esetén: kötetszámot is meg kell adni! Ha többször hivatkozunk ugyanarra a műre: [1] Richard Shusterman: Pragmatista esztétika, 431.o., ford.: Kollár József, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2003 [2] i.m.: 432.o. [3] uo. Minden olyan adatbázisra hivatkozni kell, melynek az adatait felhasználták! Elsődleges forrású adatnak számítanak pl. a KSH adatok, vagy a levéltári kutatások során feltárt adatok. Másodlagos forrású adat pl. egy KSH-elemzés. Ha az információkat a KSH honlapjáról szerezték, hivatkozni kell a Központi Statisztikai Hivatal Honlapjára. Ha a hivatal által elkészített diagramot szerkesztik bele a dolgozatba, fel kell tüntetni a diagram forrását a
7
mellékletben. A diagramokat és táblázatokat számozni kell. Ha a szövegtestben utalnak a melléklet egyik táblázatára, zárójelben fel kell tüntetni a táblázat számát. Példa: A KSH szerint tíz emberből nyolc nem értett egyet a kísérlettel. (lásd 3-as táblázat) Az ábráknak szorosan kapcsolódniuk kell a szöveghez. A szövegtestben bemutatott ábrákhoz és táblázatokhoz elengedhetetlenek az elemzések, magyarázatok! A befejezésben kerüljön sor a hipotézis újrafogalmazására, összegzésre, a tanulságok levonására.
Győr, 2013. november 19.
Összeállította: Horváth Nóra tanársegéd
Jóváhagyta: Dr. Gál Zoltán tanszékvezető
8
