466
TÁRSULATI ÜGYEK.
TÁRSULATI ÜGYEK. V. SZ A K Ü L É S 1897. N O V E M B E R HÓ 3-ÁN.
Elnök : dr. K renner J. S ándor . Az elnök megnyitván az ülést, az első titkár jelenti, hogy B reznyik J ános kir. tanácsos, a selmeczbányai evang. lyceum igazgatója és társulatunk rendes tagja meghalt, a mit e szakülés sajnálattal vesz tudomásul. Bendes tagságra vannak ajánlva: úr kegyesrendi főgymnásiumi tanár Veszprémben; ajánlja vál. tag, és G éza úr, dr., főgymnasiumi tanár Nagv-Kávolyban; ajánlja H alaváts
L aczkó D ezső
dr.
L . L óczy L ajos Czirbusz
G ytjla
vál. tag. A következő előadások kerültek a napi rendre:
1. Dr. F raas E berhardt lev. tag (Stuttgart) «A bőrös Ichthyosaurusok» czímű értekezését bemutatja dr. P ethő G yula vál. tag. A magy. kir. földtani intézet birtokában levő I. quadristissus Q u en st . példány Holzmaden felsőjura rétegei ből való és nagyon fiatal, de teljesen kifejlett állat maradványa, hossza 0,8 m. A megtartás állapota igen jó, különösen az úszóké, egyes helyeken még az izomzat és a bőr is láthatók. 2. Dr. H örnes R udolf egyet, tanár és rendes tag (Grácz) : «Adalékok a Bakony felső trias Megalodusainak ismeretéhez » czimű dolgozatát bemutatja dr. L óczy L ajos vál. tag. A győr-dombovári vasút építése alkalmával kerültek elő azok a kövületek, a melyeket dr. H örnes dolgozott fel és pedig G ubányi K ároly vállalati mérnök és L aczkó D ezső kegyesrendi főgymnasiumi tanár gyűjtéséből ered azaz anyag, a melyet az előadó a szakülésnek bemutathat. A maradványok kizárólag kőbelek, közöttük H oernes a Megalodus Gümbeli S topp ., a Megalodus triqueter W u l f ., a Megalodus complanatus G ümb .- és a M. gryphoides GüMB.-hez tartozó alakokon kívül a Megalodus Tofanae H oern ., a Conchodus infraliasims S topp ., illetőleg a Conchodus Schwageri T ausch közeli rokonait is felismerte. Legérdekesebb a gyűjtésben azon három, egyenlőtlen teknőjü példány, melyek alakja összekötő kapocs a Megalodontidák és a Chanridák között. Ezt az alakot H oernes határozott új fajnak írta le és Megalodus Lóczyi néven nevezte. 3. B öckh H u g ó : «Ásvány újdonság a Kis-Svábhegyről.» Előadó említi, hogy legutóbb a budapesti Kis-Svábliegy nummulit-mészkővének felső rétegeiben a közönséges sárga calcit kiséietében, víztiszta quarzot talált. Az előfordulás hasonló a carraraihoz, csakhogy a kristályok sokkal kisebbek és combinatiojuk nagyon egyszerű t. i. {10Í1} R, {0111} —R és [1 0 l0 | ooR.
467
TÁRSULATI ÜOYEK.
4-. Dr. T raxler L ászló (Munkács) két rendbeli értekezéseit bemutatja az e. titkár dr. S taub M. * a) Spongilla gigantea n . s p .» Szerzó' két évvel azelőtt foglalkozván a bilini (Csehország) csi&zolópala spongiolitjaival, (Földtani Közlöny XXV. 181. 1.) akkor arra az eredményre jutott, hogy ezek mind a Spongilla fluviatilis T urpin ( = Sp. lacustris L bkn .)-1 ioz tartoznak. Miután szerző azóta e fajt mintegy 50 lelethelyről és a szóban levő kőzetet is gondosabban tanulmányozhatta, most fölismerhette azt. hogy a fosszil faj úgy skelettűi, mint a parenchymtűi alakra nézve megegyeznek Spongilla lacustris L bkn . megfelelő tűivel; de a gemmulattík eltérnek nem csupán nagyságukat, de alakjukat illetőleg is. A recens faj gemmulatűi a lelethelyek szerint 35—120 p hosszúság és 3—9 fi vastagság között váltakoz nak ; a fosszil fajéi pedig 200 fi hosszúságot és 12 p vastagságot is elérnek. A Sp. lacustris L bkn . gemmulatűinek tüskézete is egészen más jellegű; a pycnasterek itt mindig csak elvétve, egyesével vannak ; a fosszil fajnál azonban számra nézve a tűalakú gemmulák a spiculumokat túl is haladják. Az említett jellegeknél fogva azt mint új fajt Spongilla gigantea n . s p . névvel jelöli. b) «Spong illatük a Balaton iszapjából .» Szerző említi, hogy a Balaton-tó szivacsfaunája a legjobban kikutatottak egyike. Mindössze öt szivacsfajt ismer nek belőle. Szerző újabban a Balaton iszapjának két próbájában kutatott szivacs maradványok után és 10—10 mikroszkopi készítményben a következő fajok epiculumait találta: Spongilla lacustris L bkn ., Sp. fragilis L eyd ., Troehospongilla horrida W e l t ., Ephydatia fluviatilis (L bkn .) és E . Mülleri L bkn . E fajok közül eddig a Trochospongilla horrida W e l t n . a Balatonból telje sen ismeretlen volt; az Ephydatia Mülleri (L bkn .) és a E. fluvialis ( L bkn .) pedig csupán a Kis-Balatonban észleltettek. Nem valószinűtlen, hogy az első kihalt fajnak tekinthető. Erre megjegyzi dr. L óczy L ajos , hogy a legújabban, a mikor a zoologusok a Balaton recens fajait vizsgálták, azt tapasztalták, hogy a szivacsok mennyisége és gyakorisága az egyes években nagyon változó. így történhetik az, hogy az iszapban valamely évben éppen nem élő fajok tűit találjuk, a melyek azonban még nem kihaltak ; P ethő G yula nem tartja lehetetlennek valódi fosszil szivacsfajoknak elő fordulását a Balaton iszapjában. 5. Dr. S taub M óricz e. titkár «Phytopalaentologiai Közleményeket » ter jeszt elő. Bemutatja: a) Dr. A. G. N a t h o r st : «Zur fossilen Flora der Polarländer » czimtí mun kája ekő részének második füzetét, mely Spitzberga mesozoi flóráját írja le. (A bővebb ismertetést közöljük.) b) Z eiller R. az Ecole nationale supérieure des Mines tanára Párisban f. é. aug. hó 21 -én keltezett levelében arról értesíti az előadót, hogy Ctenis hungaricajáról szóló és neki megküldött értekezéséből (Földtani Közlöny XXVI. 331. 1.) meg tudta azt, hogy ezen új faj az Ecole des Mines gyűjteményében is van letéve és oda egy nehány évvel ezelőtt Stájerlakból került.
30*
468
TÁRSULATI ÜGYEK.
V I . S Z A K Ü L É S 1 8 9 7 . D E C Z E M B E R H Ó 1 -É N .
Elnök: B öckh J ános . Az elnök megnyitván az ülést az első titkár rendes tagnak ajánlja H orusitzky H enrik urat, kir. segédgeologus Budapesten. Előadások 1. Dr. I losvay L ajos »A Balaton vize chemiai elemzésének eredményét» ismerteti. Az előadó a Balatonnak négy helyről merített vizét elemezte, u. m. Tihanynál a felszinről, a tihanyi révnél 10 m mélységből, Siófok és Kenese között a felszinről és Balaton-Berénynél. A víz, összetételét tekintve, nagyon híg, az alkali-földfémes vizekhez tartozó ásványvíz elég jelentékeny alkalifémsó tarta lommal ; lúgos hatása különösen feltűnő, ha concentrálva van. Az alkali-fémek (K és Na) mennyisége mintegy 17
/o. Balaton-Berénynél a beömlő Zala folyó lényegesen változtatja a víz összetételét, a mennyiben kevesebb a K és Na tartalom, több a Mg, de sokkal kevesebb a sulfat és a Cl mennyisége, mint a többi helyen. A nádas között és a nádas közelében merített vízben több a C0.2, úgy szintén a mélységben a tihanyi révnél, mi a sok elboruló növényi anyagtól eredhet. A víz tükrén az elnyelt 0 tartalom kisebb, mint a nádasban és ennek közelében, a mi ismét abból érthető, hogv Oi a felületen az oxydatio élénkebben megy végbe. Összehasonlítva a bodeni, genfi, zürichi és gmundeni tavak vizével, mindezekben a fix maradék sokkal kevesebb és a kova sav éppen elenyésző a Balatonéhoz képest. A zürichi és genfi tó vizének nagyobb Cl mennyisége nem csupán a kilúgozás, hanem annak az eredménye is lehet, hogy sűrűn lakott vidékek környezik. 2. Dr. S chmidt S ándor «A gömb gyakorlati alkalmazása a kristály számí tásban» c z ím ű e lő a d á s á b a n b e m u t a t j a a BucHANAN-tól a j á n lo t t g ö m b ö t é s a re á a lk a lm a z h a t ó A ved d e MAGNAc-féle m e tr o s p h a e r t. A 22 c m á tm é r ő jű g ö m b f é n y t e l e n m á z z a l v a n b e v o n v a , h o g y r a jta c z e r u z á v a l ir n i le h e s s e n . A m e tr o s p h a e r fé m b ő l, a g ö m b n a g y s á g á h o z m é r t e n k é s z ü l t ; r é s z e i egy fo k o k r a b e o s z t o t t a b r o n c s , ez a m é r ő k ö r, e r re 90° a la tt s z i n t é n e g y fo k o k r a b e o s z t o t t fé lk ö r v a n e r ő s ít v e é s ehhez a t e t ő p o n t b a n e g y fo k o k r a o s z t o t t m o z g a t h a t ó n e g y e d k ö r v a n a lk a lm a z v a . A m é r ő k ö r c s a v a r r a l a g ö m b h ö z s z o r ít v a a n n a k l e g n a g y o b b k ö r é t k é p e z i é s 9
a m o z g a t h a t ó k ö r n e g y e d e t a k iv á n t h e l y z e t b e n c s a v a r s e g é ly é v e l e r ő s ít h e tjü k m e g .
Az
e lő a d ó m e g m a g y a r á z z a , h o g y m i k é p e n l e h e t
e
k é s z ü lé k s e g é ly é v e l a g ö m b ö n a
k ü lö n b ö z ő k r is t á ly t a n i fe la d a to k a t g r a p h ic e m e g o ld a n i ,
egy
így
p l. k é t a d o t t p o n t o n
l e g n a g y o b b k ö r t m e g v o n n i , v a g y e z e n k é t p o n t t á v o l s á g á t le m é r n i, v a g y
egy
le g n a g y o b b k ö r a d o t t p o n t j á n e g y m á s ik le g n a g y o b b a t e g y b iz o n y o s s z ö g a la tt m e g v o n n i.
S okk al fo n to sa b b
a
k r is tá ly o k
ú . n . k ö z é p p o n t i e lő á llít á s a é s e g y
k r is t á ly p o ly e d e r g ö m b p r o j e c t io j á n a k e lő á llítá s a . tá ly la p o k a t ö n m a g u k k a l p á r h u z a m o s a n k ö zép p o n tjá n
A
k ö z é p p o n t i e l ő á llít á s n á l a k r i s
e l t o l v a g o n d o lj u k , a m i g a z o k a g ö m b
m e n n e k k e r e s z t ü l ; a la p o k a g ö m b f e l ü l e t é t l e g n a g y o b b k ö r ö k b e n
m e t s z ik és e z e k h a j lá s a e g y m á s h o z u g y a n a z , m i n t a k r is t á ly la p o k é .
Két
il y e n kör
TÁRSULATI ÜGYEK.
469
egymást a gömbmérőben metszi és ez párhuzamos a lapok élével; két átmérő hajlása pedig a kristály megfelelő éleinek hajlását adja. A gömbprojectiot megké szítve, egyszerűen graphicus úton számíthatunk, az elérhető pontosság */a— 11/»°, a mi az első és gyors tájékozásra elég. A kristályhálók megszerkesztésére, a mikor az élszögeket kell ismernünk, szintén igen czélszerüen használhatjuk a készüléket. 3. K alecsinszky S ándor «A kárpátövi nyers petróleumok vizsgálata* czím alatt ismertette az elemzési eredményeket. Általában azt tapasztalta az előadó, hogy a világosabb szinű petróleumnak kisebb a fajsúlya és fordítva, és hogy a fajsúlv a mélységgel ugyan kisebbedik, de nem törvényszerűen. A könnyű nyers olajokból több égő olajat kapunk. A megvizsgált petroleumpróbák a következő helyekről származtak : 1. Kriva-Olyka (Zemplén m.), 2. Monasterea (Moldva), 3. Kőrösmező (Máramaros m.), 4. és 5. Szacsal (Máramaros m.), 6. SósmezŐ (Há romszék m.), 7. Hója (Moldva). Előadó az eredményeket táblázatokban összeállí totta és a nevezetesebb, de különösen a galicziai nyers olajokkal hasonlította össze. 4. H alaváts G yula «A domahidai Ösállalmaradványokról» értekezett. Domahidánál (Szatmár m.) a Kraszna-csatornában, 3 V2 m mélységben két mammuth agyarat, két felső zápfogat és még több csonttöredéket találtak. Ugyané csator nában, de a térszin egy kissé eraelkedettebb helyén sárga, szivÓ6 agyag ób ez alatt kék agyag van. E lerakodásból a következő állatok csontjai kerültek k i : Bison priscus, Rhinoceros antiquus, Equus caballus, Hyaena spaelea, Castor fiber áll kapcsa ; ez utóbbi különösen azért érdekes, mivel ez a második eddig Magyarország diluviumában talált bódmaradvány. 5 . D r . S taub M óricz bemutatja a Chicago Academy of Sciences Bulletin jének I. kötete X-ik számát, melyben W. K. H ig ley jelentést tesz azon négy mam muth maradványairól, melyeket 1878 tavaszán Spokane County Wash. délkeleti részében M r. Copelin farmján találtak. Ezen síkság kb. 2100 lábnyira fekszik a tenger szine fölött; a talaj kövér fekete anyag, alatta fehér anyag fekszik. Négy állatnak csontját találták, de egy sem volt tökéletes ; a legnagyobbikat kiválasztván, azt nagy gonddal a kisebb példányok és a hol szükségesnek mu tatkozott, az Elephas indicus csontjaival kiegészítették és e példány, mely most az akadémia múzeumában föl van állítva, 13 angol láb magas és ennél fogva úgy látszik a legnagyotbik, a mit eddig ismerünk, mert a szent-pétervári példány csak 9 láb 3 hüvelyk magas. Az értekezéshez mellékelt photographia demonstrálja nekünk ezen állat óriási nagyságát, mert a melléje állított emberi csontváz kopo nyája egy szintbe esik a mammuth előlábának térdével. 6. Dr. L . L óczy L ajos «egy sajátságos alakú concretiót» m u t a t o t t b e Szt. Lőrincz h a tá r á b ó l a GüTTMANN-féle t é g l a v e t ő h o m o k j á b ó l . A c o n c r e t io k ö r ü lv e s z i e g y fa g y ö k e r é t , m e l y e l s z e n e s e d e t t é s e l p y r i t e s e d e t t , s p e d i g nagyon s z á m o s o k t a é d e r e s k r i s t á l y o k n a k h a lm a z a . .
azt tapasztalta, hogy a főváros környékének északi részé ben (Rákos és Kőbánya) a pontusi lerakodások az északi részben sokkal agyago sabbak, mint délfelé (Szt. Lőrincz); de ezen lerakodásokban nemcsak agyag, de homok is előfordul és ebben a jellegző kövületek ; délfelé a lerakodások legH
alaváts
G yula
470
TÁRSULATI ÜGYEK.
vastagabbak és ebből a részletből való a bemutatott concretio ; dr. S taub M óricz megjegyzi, bogy a L óczy által bemutatott fosszil maradvány külső alakja szerint Ítélve az európai barmadkori rétegekben rendkívül elterjedett Taxodiura distichum miocaenicum H e e r gyökerére emlékeztet. E tűlevelű fa ma csak Florida mocsarai ban él és kitüntetik térdalakú gyökerei, melyeknek S h a l e r N. 0. biologiai jelentő séget tulajdonít, a mennyiben e gyökértérdeken sajátságos kúpidomú kinövések fordulnak elő, melyek edénydúsak, fájuk puha és szivacsos. E térd teteje mindig a víz tükre fölé áll és ha vízkiöntés következtében víz alá kerül és a víztől bebo rítva marad, ott a fák kihalnak. A fa eredetileg nem volt a vízhez kötve, mert kertekben cultiválják még ma is, és a geologiai időkben más szárazföldi fákkal együtt élt. Ma társ nélkül él a mocsarakban, a hová csak ő juthatott; a létért való. küzdelmet kikerülte és így ott fentarthatja magát.
A f. évi november 3-án tartott választmányi ülésen az e. titkár bemutatta a f. évi május—oktober havi számadásokat, a mit a választmány tudomásul vett. Jelentést tesz továbbá a « S zabó - emlékérem» tárgyában, s bemutatta S charff J. bécsi és B eck 0. F. budapesti művésnökök tervrajzait és költségvetéseit. Hosszabb eszmecsere után a választmány felkéri az elnökséget és az e. titkárt, hogy lépjenek S charff bécsi éremvésnökkel tárgyalásba és kössék meg vele a szerződést. A magy. tud. Akadémia értesíti a társulatot, hogy a magyarhoni Földtani Társulat azon átiratát, melynek értelmében a társulat feloszlása esetén a «S zabó a la pit váinyt » az akadémiának átengedi, tudomásul vette. Az e. t i t k á r j e l e n t i , h o g y a k e r e s k e d e l e m ü g y i m i n i s z t e r a r r ó l é r t e s ít i a tá r s u la t o t , h o g y
a z 1 9 0 0 . é v i p á r is i v i l á g k i á l l í t á s s z e r v e z ő b iz o t t s á g á b a d r . S ta ub
M óricz e. titk á r t k i n e v e z t e ; to v á b b á , h o g y a t á r s u l a t h o z a k iá l l í t á s s z e r v e z ő s z a b á l y z a t á t m e g k ü l d ö t t e é s e g y h a r m a d ik le ir a t b a n
a t á r s u l a t o t a k iá l l í t á s o n v a ló
r é s z v é t e lr e fö lk é r i.
Az e. titkár jelenti továbbá, hogy a társulattól kiadott Magyarország geolo giai térképéből eddig 794 példány kelt el. Bemutatja továbbá a nyári szünetek folyamán beérkezett meghívókat és gyűjtő íveket. Mind e jelentéseket a választmány tudomásul vette. A deési áll. gymnasium kéri a társulatnak fölös kiadványait, a «Bibliotheca dél Museo National de Buenos Aires» a csereviszony megkö tését kéri; a választmány mindkét intézet kérését helyben hagyja.
A titkár a könyvtár részére beérkezett könyvajándékokat bejelenti: * Report — Fourteenth Annual — of the public Museum of the City of Milwau kee. 1896. Annuario dél observ. astronom. national de Tacubaya. Ano XVH. Carte géol. intérnat. de l’Europe, 2-iéme liv., a Földművelésügyi m. kir. Miniszté rium ajándéka. Bolletin dél Instit. géólog. de México. 1897. Nr. 4—6.
TÁRSULATI ÜGYEK.
471
Colorado College Studies, Vol. VI. Anale dél Mus. Náción, de Buenos-Aires. Tom. IV. Tom. V. (Ser. 2. t. II). Revista Trimen. de Inst. Histor. e Geograph. Brasiliero. 1895. Tom. LYIII. part. 1 —2. Report — Forty-eigth Annual — of the N.-York State Museum, 1894. I., II., III. Geolog. Survey of the State of N.-York. Palaeontology. Yol. VIII. by. J. H a l l . J. H a l l : Report — Fourteenth Annual — of the State Geologist. for 1894. J. H all : Geolog. Map of the State of N.-York. D échy M .: Ásványos források és fürdőhelyek az északi Kaukazusban. (Külön lenyomat.) T oula F . : Über neue Wirbelthierreste aus dem Tertiär Oesterreichs und Rumä niens. — T oula F . : Bemerkungen über den Lias von der Umgebung Wiens. — T oula F . : Eine geolog. Reise in den transylv. Alpen Rumäniens, T oula F . : Vorläufiger Bericht über eine weitere geolog. Reise in den transylv. Alpen Rumänien?. F é l ix J . : Untersuchungen über den Versteinerungsproces^und Erhaltungszustand pflanzlicher Membranen. K ovács A. és B ogdánfy 0 .: A vízépítészet az 1890. évi országos kiállításon. C o n w e n t z H . : Die Moorbrücken im Thal der Sorge. C aton J. D .: Artesian Wells. B r a d w e ll J. B . : The paramidephonol and amidol Levelopers. H alé E. M .: The Nelumbium luteum. L ang ley S. P . : Memoir of G. Brown Goode. B e r g C .: Memoria dél Museo Nációnál correspondente al ano 1894, 1895 és 1896. B e r t r a n d J . : Auguste Daubrée. Paris, 1897.
1897 deczember 2-án tartott választmányi ülésen az első titkár bemutatja az upsalai egyetem könyvtárának köszönő levelét a megküldött társulati kiadvá nyokért; továbbá bejelenti, hogy az «Australian Institute of Mining Engineers» Melbourneban a csereviszonyt kéri, mely ajánlatot a választmány elfogadta. Jelenti, hogy a társulattól kiadott magyarországi geol. térkép példányainak nagy része elfogyott, úgy hogy most csak 300 példány van készletben. Ezzel kapcsolat ban bemutatja a térkép magyar és német nyelvű magyarázó szövegét, a melyet minden tag díjmentesen fog megkapni. Bemutatja a folyó évi november havára vonatkozó pénztári jelentést, a mit a választmány tudomásul vett.
*** A könyvtár részére november hó folyamán érkezett ajándékkönyvek : Transactions of the Australasian Institute of Mining Engineers. 1897. Vol. IV. C a r l h e im -G y ll en sk ö ld V .: Sur la forme analytique de l’attraction magnétique de ^ la terre etc. P er J ohann H olmquist : Synthetische Studien über die Perowskit- und PyrochlorMineralien.
TÁRJULATI ÜGYEK.
472
F
rithiof
A n d e r sso n
: Über die quartäre Lagerserie des Kistinge Klint auf Lan
geland. W estm an J .: Bidrag tili kännedom järnglausens magnetism. // H em mendorf E .: Om Olands vegetations etc. P lathan A .: Uber eine isomorphe Reihe von Formiaten des Ca, S r , Ba, und Pb. G rönwall K. A .: Öfversikt of skanes yngre Ofversiluriska bildningar. S ch r öckenstein F r a n z : Silicat-Gesteine und Meteorite. Prag. 1897.
HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK A M KIR. FÖLDTANI INTÉZETBŐL. Földmivelésügyi m. kir. Miniszter úr ő nagyméltósága folyó évi október hó 30-nn 2992. ein. szám alatt kelet magas rendeletével H alaváts G yula eddigi első osztálygeologust főgeologussá a "VH. fiz. oszt. 3-ik fokozatába nevezte ki, s ezzel kapcsolatosan az első osztálygeologusi állásra a VIH-ik fiz. oszt. 2-ik foko zatába dr. S chafarzik ^ er e n c z második osztálygeologust léptette elé. Mindkettő az intézetnek már régóta tagja s hosszú működésükért jól megérdemelt kitüntetést nyertek. A megüresedett osztálygeologusi állásra, a VIII. fiz. oszt. 3-ik fokozatába az intézet első segédgeologusa, dr. P osew itz T ivadar s helyére a IX. fiz. oszt. 3-ik fokozatába A dd a K álm án segédgeologus neveztetett ki a fennebb említett magas rendelettel. Ezzel kapcsolatosan a X-ik fizetési oszt. 1-ső, illetve 2-ik fokozatába dr. P álfy M ór és T reitz P ét e r segédgeologusok léptek elő. Végül a megüresedett utolsó segédgeologusi állásra a X. fiz. oszt. 3. foko zatába az intézet eddigi ösztöndíjasa H orusitzky H e n r ik neveztetett ki a fent említett rendelettel.
HIRDETÉS. A Magyar Tud. Akadémia Mathematikai és Természettudományi Bizott sága az 1898-ik évben 1500 forintot olyan tudományos munkálatok előmozdítá sára kiván fordítani, a melyek a zoologia vagy physiologia körébe vágnak. A munkálatok lehetnek elvont, elméleti irányúak vagy olyanok, a melyek hazánk természeti viszonyainak kutatását tűzik ki czéljokul. Mindenkinek egyenlő alkal mat akarván nyújtani, hogy a föntebb említett szakba vágó munkával versenyre kelhessen, a Bizottság ezennel felhívja az érdekelteket, hogy tervezetüket (esetleg kész munkájokat) küldjék be, magukat megnevezvén és kijelentvén, hogy a kitű zött egész összegre, vagy annak milyen részére tartanak számot. A megszavazott összeg rendszerint a munkálat befejeztével adatik k i ; de ha végrehajtása költség gel járna, részben már a megbízatás alkalmával is. Az igy készülő munkálat a Magyar. Tud. Akadémia tulajdona; de ez a kiadás jogát a szerzőnek — ha kí vánja — esetről-esetre át is engedheti. A tervezetek vagy kész munkák ugyancsak f. év márczius 31-ig a bizottság előadójához dr. L en g y e l B éla egyet, tanárhoz küldendők be.
