TÁRSASHÁZTULAJDONT ALAPÍTÓ OKIRAT

TÁRSASHÁZTULAJDONT ALAPÍTÓ OKIRAT I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alulírott a Cégjegyzékbe 01-09-936540. sz. alatt bejegyzett Hadházi 61 Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság 1039 Budapest, Pünkösdfürdő u. 38. KSH.száma: 22629588-4110-113-01 (képviseli Mudra Szabina ügyvezető), mint tulajdonos , a DEBRECEN-i 10869. hrsz alatt felvett, a természetben Debrecen, Hadházi út 61. sz. szám alatti, 1.166 m2 alapterületű tulajdonában álló ingatlant a Ptk. 149. §-a, valamint a 2003.évi CXXXIII. tv. és a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Műszaki Osztálya által 25.613/6/2010. sz alatt kiadott I. fokú határozat szerinti, Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal által 763-3/2010/ha. sz. alatt kiadott II. határozattal megváltoztatott jogerős építési engedélye, illetve ezen eljárásokban jóváhagyott tervrajz, műleírás alapján és a beruházás megvalósítását követően kiadásra kerülő használatba vételi engedély alapján társasházzá alakítja. A társasház III. pontban felsorolt önálló örökegységei a jelen alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően - a közös tulajdonban maradó telek, épületrész, berendezések és felszerelések közös használatának a jogával - külön tulajdonba kerülnek azzal, hogy a mindenkori tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyát a Polgári Törvénykönyvnek a közös tulajdonra vonatkozó szabályai, a 2003.évi CXXXIII. tv. valamint ezen Alapító Okiratban, tulajdonostársak elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak az alábbiak szerint szabályozzák. A társasház elnevezése:

”HADHÁZI 61” Társasház

II.

KÖZÖS TULAJDON Osztatlan közös tulajdonban maradnak a mellékelt terven és műleíráson körülírt telek és a következő lentebb szintenként I.-VII. Alatti sorszámokkal külön helyiségenként is megjelölteken kivül az alábbi építményrészek, berendezések és felszerelések: 1. Telek (mely megfelel az épületfeltüntetés szerinti felülépítmény földszinti alaprajz szerinti falazattal növelt, összesített területének és ingatlannyilvántartási önálló ingatlanhoz tartozó összes telek területének). 2. Alapozás és víz elleni szigetelések, alap- és felmenő falak (a belső válaszfalak kivételével), pillérek, lépcsőházi falak, kémények és szellőző kürtők. 3. Közbenső födémek és zárófödémek. 4. Tetőszerkezet, héjalással, hőszigeteléssel. 5. Tetőn kívüli kémények, szellőzők és kéményfedkövek. 6. Bádog szerkezetek (kéményszegélyek, falszegélyek, párkányfedés, függő és lefolyó csatornák). 7. Külső homlokzatvakolat és lábazat. Nyíregyházán, 2010. június 17. napján.

Hadházi 61 Projekt Kft. (tulajdonos, képv.: Mudra Szabina ügyvezető)

Ellenjegyzem, Nyíregyházán, 2010. június 17. napján:

8. Lépcsőszerkezetek és azok burkolatai. 9. Terasz és erkélylemezek (kivéve az alapító okiratban külön tulajdonokhoz tartozó részekkel) 10. Lépcsőház. 11. Elektromos fővezeték, a külön tulajdon leágazó vezetékéig. 12. Csatorna alap és ejtővezeték a külön tulajdon leágazó vezetékéig. 13. A víz alap és felszálló vezetékek, a külön tulajdon leágazó vezetékéig. 14. Gáz- alap- és felszálló vezetékek a külön tulajdon fogyasztásmérőjéig. 15. Az elektromos kapcsolóhelyek. 16. Az épületben található folyosók, előterek és a belső udvar és átjárói, közlekedők. 17. Kaputelefon-rendszer a külön tulajdon készülékéig. 18. Minden olyan egyéb berendezési és felszerelési tárgy, amelyet a jövőben közös költségen és közös számlára szereznek be.

Pinceszint: A társasház tulajdonosait a külön tulajdonhoz tartozó tulajdoni hányaduk arányában közösen illeti meg a pinceeszinti alaprajzon I. számmal jelölt, I. szám alatti, elektromos helyiség (1,47 m2), II. számmal jelölt, II. szám alatti, gázmérők helyiség (1,47 m2), III. számmal jelölt, III. szám alatti, lépcsőház (16,97 m2)

Földszint: A társasház tulajdonosait a külön tulajdonhoz tartozó tulajdoni hányaduk arányában közösen illeti meg a földszinti alaprajzon IV. számmal jelölt, IV. szám alatti, lépcsőház (16,97 m2) I.szint: A társasház tulajdonosait a külön tulajdonhoz tartozó tulajdoni hányaduk arányában közösen illeti meg az I. Emeleti alaprajzon V. számmal jelölt, V. szám alatti, lépcsőház (16,97 m2) II.szint: A társasház tulajdonosait a külön tulajdonhoz tartozó tulajdoni hányaduk arányában közösen illeti meg az II. Emeleti alaprajzon VI. számmal jelölt, VI. szám alatti, lépcsőház (16,97 m2)

III.

KÜLÖN TULAJDON Az egyes tulajdonostársak külön tulajdonába kerül az épület egyes szerkezeti egységeinek kivételével (födém, szerkezeti fal, kéménypillér stb.) mindaz a szerkezeti elem, amely a helyiségek szerves egységét képezi és nincs a II. pontban felsorolva, ezek: belső válaszfalak a vakolattal, belső hideg és meleg padlóburkolatok, falburkolatok, nyilászáró szerkezetek, berendezési és felszerelési tárgyak, a víz- és csatornahálózatból az ágazatvezetékek, az elektromos és gázhálózatból az egységekhez (öröklakás, nem lakás céljára szolgáló helyiséghez) tartozó fogyasztásmérő utáni vezetékek. A külön tulajdon az egyes tulajdonostársakat - a közös tulajdonból való hányaddal együtt - az alábbiak szerint illeti meg:

2 Nyíregyházán, 2010. június 17. napján.



Földszint: 1./ a Cégjegyzékbe 01-09-936540. sz. alatt bejegyzett Hadházi 61 Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság 1039 Budapest, Pünkösdfürdő u. 38. KSH.száma: 22629588-4110-113-01 (képviseli Mudra Szabina ügyvezető), mint tulajdonost illeti meg a földszinti alaprajzon 1. számmal jelölt, 1. szám alatti, étkező (8,40 m2), előszoba (3,81 m2), fürdőszoba (5,84 m2), háztartási helyiség (2,36 m2), konyha (5,63 m2), közlekedő (3,39 m2), nappali (28,61 m2), szoba (10,08 m2), szoba (10,28 m2), szoba (12,26 m2), wc (1,96 m2) helyiségekből álló mindösszesen 93 m2-es DEBRECEN-i 10869/A/1. Hrsz. alatti, természetben Debrecen, Hadházi u. 61. fsz/1. sz. alatt található lakás + terasz (13,30 m2) amelyhez a közösségben maradó részek 106/1175 tulajdoni hányada tartozik. Az önálló ingatlanhoz tartozik a földszinti/udvari alaprajzon külön megjelölt 101,01 m2 alapterületű társasház közös tulajdonában álló telekből kialakított ”önálló használatú kert” ingatlanrész kizárólagos használati joga. 2./ a Cégjegyzékbe 01-09-936540. sz. alatt bejegyzett Hadházi 61 Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság 1039 Budapest, Pünkösdfürdő u. 38. KSH.száma: 22629588-4110-113-01 (képviseli Mudra Szabina ügyvezető), mint tulajdonost illeti meg a földszinti alaprajzon 2. számmal jelölt, 2. szám alatti, fürdőszoba (4,64 m2), konyha (7,61 m2), közlekedő (4,55 m2), nappali (22,46 m2), szoba (9,61 m2), szoba (10,99 m2), wc (1,48 m2) helyiségekből álló mindösszesen 61 m2-es DEBRECEN-i 10869/A/2. Hrsz. alatti, természetben Debrecen, Hadházi u. 61. fsz/2. sz. alatt található lakás + terasz (7,81 m2) amelyhez a közösségben maradó részek 69/1175 tulajdoni hányada tartozik. Az önálló ingatlanhoz tartozik a földszinti/udvari alaprajzon külön megjelölt 48,66 m2 alapterületű társasház közös tulajdonában álló telekből kialakított ”önálló használatú kert” ingatlanrész kizárólagos használati joga. 3./ a Cégjegyzékbe 01-09-936540. sz. alatt bejegyzett Hadházi 61 Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság 1039 Budapest, Pünkösdfürdő u. 38. KSH.száma: 22629588-4110-113-01 (képviseli Mudra Szabina ügyvezető), mint tulajdonost illeti meg a földszinti alaprajzon 3. számmal jelölt, 3. szám alatti, előszoba (5,37 m2), fürdőszoba (7,88 m2), garderobe (2,45 m2), háztartási helyiség (2,24 m2), konyha (7,68 m2), lakóelőtér (6,84 m2), nappali (17,80 m2), szoba (9,50 m2), szoba (10,63 m2), wc (1,31 m2) helyiségekből álló mindösszesen 72 m2-es DEBRECEN-i 10869/A/3. Hrsz. alatti, természetben Debrecen, Hadházi u. 61. fsz/3. sz. alatt található lakás + terasz (19,17 m2) amelyhez a közösségben maradó részek 91/1175 tulajdoni hányada tartozik. Az önálló ingatlanhoz tartozik a földszinti/udvari alaprajzon külön megjelölt 61,13 m2 alapterületű társasház közös tulajdonában álló telekből kialakított ”önálló használatú kert” ingatlanrész kizárólagos használati joga.

I. emelet: 4./ a Cégjegyzékbe 01-09-936540. sz. alatt bejegyzett Hadházi 61 Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság 1039 Budapest, Pünkösdfürdő u. 38. KSH.száma: 22629588-4110-113-01 (képviseli Mudra Szabina ügyvezető), mint tulajdonost illeti meg az 1. emeleti alaprajzon 4. számmal jelölt, 4. szám alatti, előszoba (3,81 m2), fürdőszoba (5,84 m2), háztartási helyiség (2,36 m2), konyha (5,45 m2), étkező (8,40 m2), nappali (25,58 m2), szoba (10,08 m2), szoba (10,26 m2), szoba (12,26 m2), wc (1,96 m2), közlekedő (3,39 m2) helyiségekből álló mindösszesen 89 m2-es DEBRECEN-i 10869/A/4. Hrsz. alatti, természetben Debrecen, Hadházi u. 61. I/4. sz. alatt található lakás + terasz (8,54 m2) amelyhez a közösségben maradó részek 98/1175 tulajdoni hányada tartozik. 5./ a Cégjegyzékbe 01-09-936540. sz. alatt bejegyzett Hadházi 61 Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság 1039 Budapest, Pünkösdfürdő u. 38. KSH.száma: 22629588-4110-113-01 (képviseli Mudra Szabina ügyvezető), mint tulajdonost illeti meg az 1. emeleti alaprajzon 5. számmal jelölt, 5. szám alatti, fürdőszoba (4,64 m2), konyha, étkező (7,61 m2), közlekedő (4,55 m2), nappali (22,35 m2), szoba (9,61 m2), szoba (10,99 m2), wc (1,48 m2), helyiségekből álló mindösszesen 61 m2-es DEBRECEN-i 10869/A/5. Hrsz. alatti, természetben Debrecen, Hadházi u. 61. I/5. sz. alatt található lakás + loggia (3,00 m2) amelyhez a közösségben maradó részek 64/1175 tulajdoni hányada tartozik.




6./ a Cégjegyzékbe 01-09-936540. sz. alatt bejegyzett Hadházi 61 Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság 1039 Budapest, Pünkösdfürdő u. 38. KSH.száma: 22629588-4110-113-01 (képviseli Mudra Szabina ügyvezető), mint tulajdonost illeti meg az 1. emeleti alaprajzon 6. számmal jelölt, 6. szám alatti, előszoba (5,37 m2), fürdőszoba (7,88 m2), háztartási helyiség (2,24 m2), garderobe (2,45 m2), konyha (7,68 m2), lakóelőtér (6,84 m2), nappali (17,80 m2), szoba (9,50 m2), szoba (10,63 m2), wc (1,31 m2) helyiségekből álló mindösszesen 72 m2-es DEBRECEN-i 10869/A/6. Hrsz. alatti, természetben Debrecen, Hadházi u. 61. I/6. sz. alatt található lakás + terasz (8,54 m2) amelyhez a közösségben maradó részek 81/1175 tulajdoni hányada tartozik.

II. emelet: 7./ a Cégjegyzékbe 01-09-936540. sz. alatt bejegyzett Hadházi 61 Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság 1039 Budapest, Pünkösdfürdő u. 38. KSH.száma: 22629588-4110-113-01 (képviseli Mudra Szabina ügyvezető), mint tulajdonost illeti meg az 2. emeleti alaprajzon 7. számmal jelölt, 7. szám alatti, előszoba (8,44 m2), fürdőszoba (6,96 m2), konyha, étkező (6,48 m2), szoba (12,38 m2), szoba (9,02 m2), szoba (9,32 m2), nappali (26,99 m2), wc (2,67 m2) helyiségekből álló mindösszesen 82 m2-es DEBRECEN-i 10869/A/7. Hrsz. alatti, természetben Debrecen, Hadházi u. 61. II/7. sz. alatt található lakás + tető terasz (50,93 m2) + loggia (3,00 m2) amelyhez a közösségben maradó részek 136/1175 tulajdoni hányada tartozik. 8./ a Cégjegyzékbe 01-09-936540. sz. alatt bejegyzett Hadházi 61 Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság 1039 Budapest, Pünkösdfürdő u. 38. KSH.száma: 22629588-4110-113-01 (képviseli Mudra Szabina ügyvezető), mint tulajdonost illeti meg az 2. emeleti alaprajzon 8. számmal jelölt, 8. szám alatti, előszoba (5,24 m2), fürdőszoba (5,20 m2), konyha, étkező (8,40 m2), közlekedő (1,51 m2), nappali (21,09 m2), szoba (14,16 m2), szoba (10,10 m2), gazdasági helyiség (2,72 m2), wc (1,76 m2) helyiségekből álló mindösszesen 70 m2-es DEBRECEN-i 10869/A/8. Hrsz. alatti, természetben Debrecen, Hadházi u. 61. II/8. sz. alatt található lakás + tető terasz (45,06 m2) amelyhez a közösségben maradó részek 115/1175 tulajdoni hányada tartozik.

Pinceszint: 9./ a Cégjegyzékbe 01-09-936540. sz. alatt bejegyzett Hadházi 61 Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság 1039 Budapest, Pünkösdfürdő u. 38. KSH.száma: 22629588-4110-113-01 (képviseli Mudra Szabina ügyvezető), mint tulajdonost illeti meg a pinceszinti alaprajzon 1. számmal jelölt, 1. szám alatti, garázs ”1” (15,33 m2), garázs ”2” (15,33 m2), garázs ”3” (15,33 m2), garázs ”4” (15,33 m2), garázs ”5” (15,33 m2), garázs ”6” (29,91 m2), garázs ”7” (14,88 m2), garázs ”8” (25,51 m2), garázs ”9” (16,97 m2), pince ”10” (7,70 m2) illetve teremgarázs (243,95 m2) helyiségekből álló mindösszesen 415 m2-es DEBRECEN-i 10869/A/9. Hrsz. alatti, természetben Debrecen, Hadházi u. 61. pinceszint alatt található teremgarázs, amelyhez a közösségben maradó részek 415/1175 tulajdoni hányada tartozik. A teremgarázs önálló ingatlanban garázs ”1” – garázs ”9” alatt megjelölt önálló ingatlanrészek használatára az ingatlan tulajdonosai a tulajdonszerzés szerint az önálló ingatlanból szerzett tulajdoni illetőségnek megfelelően kizárólagosan jogosultak, oly módon, hogy a tulajdoni illetőséghez a megjelölt önálló számmal megjelölt garázs ingatlanrész használata tartozik hozzá. A teremgarázs megjelölésű ingatlanrész helyiség használatára az ingatlan tulajdonosai közösen jogosultak, azt az önálló használatú garázs helyiségek megközelítésére és közlekedésre jogosultak használni. Az ingatlan mindenkori tulajdonosai kötelesek az önálló ingatlanon a társasház közössége részére a társasházi közös használatú helyiségek és ingatlanrészek megközelítését biztosítani. IV. AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A tulajdonostársak kérni fogják, hogy a Körzeti Földhivatal a társasház alapítását tüntesse fel, és ennek során a közös tulajdonban maradó telket, épitményrészeket, berendezéseket és felszereléseket a társasház törzslapján nyilvántartási jogi egységgé egyesítve, az egyes lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig a fentebb a vonatkozó részek alatt felsorolt, közös tulajdonból megillető hányaddal együtt önálló ingatlanként, mint külön tulajdon, külön tulajdoni lapra a használatba vételi engedély kiadását követően jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. 4 Nyíregyházán, 2010. június 17. napján.



V. A TULAJDONOSTÁRSAK EGYMÁS KÖZÖTTI (BELSŐ) JOGVISZONYA A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A társasház tulajdoni egysége A társasházban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban örök-egységek) a tulajdonostársak külön-külön tulajdonában vannak (társasház öröklakás). Az épületek azon részei, továbbá azon berendezési és felszerelési tárgyak - amelyek nincsenek külön tulajdonban - a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. A tulajdonostársak közös tulajdonában van a telek is. Az örök-egységek és a külön tulajdonban lévô helyiség a közös tulajdonból a tulajdonostársat megillető tulajdoni hányaddal együtt önálló ingatlanok. Az örök-egység és a közös tulajdonban lévő vagyonrészek eszmei hányada egységet képez, amelyet csak együtt lehet elidegeníteni, ill. mint tulajdont átruházni. A birtoklás, a használat és a rendelkezés joga A tulajdonostársat az örök-egységre megilleti a birtoklás, használat, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. E jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostársnak a dologhoz füződő joga és törvényes érdeke sérelmével. A tulajdonostárs a külön tulajdonával - az ahhoz tartozó közöstulajdoni hányaddal együtt - szabadon rendelkezhet. A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet. A tulajdonostárs köteles

– –

–

–

–

fenntartani, és szükség szerint felújítani a külön tulajdonában álló örök-egységet, megtenni a szükséges intézkedést, hogy a vele együtt lévő személy, valamint az, akinek helyisége használatát átengedte, a külön tulajdoni illetőség használatát úgy gyakorolja, hogy azzal ne sértse a tulajdonostársaknak a dologhoz füződő jogait és törvényes érdekét, lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú örök-egységébe a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, rendkivüli káresemény, vagy vészhelyzet fennállása miatt az örökegységen belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási és felújítási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs (használó), szükségtelen háborítása nélkül, a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együttlakó személy, valamint az, akinek a használatot átengedte, betartsa a fentebbi tulajdonostársat kötelező rendelkezéseket, illetve a a 2003.évi CXXXIII. tv. 16.§ rendelkezéseit. a tervezett építkezéséről értesíteni a közös képviselőt.

A társasház-közösség, illetőleg a tulajdonostárs köteles megtéríteni azt a kárt, ami az ellenőrzés, illetve a fenntartási és felujítási munkák elvégzése során a másik tulajdonostárs külön tulajdonában keletkezett. Jogutódlás estén az új tulajdonostárs tartozik magára nézve kötelezően elismerni az ezen alapító okiratban foglaltakat, így a jogutódot ugyanazon a jogok illetik, ill. kötelezettségek terhelik, amelyek a jogelődöt illették, vagy terhelték. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a társasház tulajdoni illetőségük átruházása estén az erről készült szerződés kikötései közé felveszik ezen alapító okirat és a társasház egészét érintő határozatok betartásának kötelezettségét.




Tulajdonostársak kötelesek a társasházat rendeltetésszerűen használni, úgy hogy a használat a többi tulajdonos használatát ne sértse. Ennek keretében kizárják az ingatlanban minden olyan tevékenység folytatását, amely zajjal, az ott tartózkodók nyugalmának zavarásával jár. Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a közgyűlés egyhangúan hozott határozata. A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek birtoklása, használata Az épülethez tartozó belső udvar és a közös tulajdonban álló épületrészek birtoklására és használatára, - a jogszabályok és hatósági rendelkezések és az alapító okirat keretei között - a tulajdonostársak mindegyike egyformán jogosult. E jogát azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére.

Önálló használati jog: A társasház földszinti/udvari alaprajzán és a társasház közös tulajdonában álló telekből a DEBRECEN-i 10869/A/1. Hrsz., DEBRECEN-i 10869/A/2. Hrsz., DEBRECEN-i 10869/A/3. Hrsz. alatti ingatlanoknál is feltüntetve, azott megjelölt ”önálló használatú kert” ingatlanrészekre kizárólagos használati jog illeti meg ezen ingatlanok mindenkori ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát, mint használati jog jogosultját. A használati jog alapján megilleti az önálló ingatlan mindenkori tulajdonosát, mint a használati jog jogosultját ezen önálló ingatlanok használati résézét képező közös tulajdonú ingatlanrészek kizárólagos használatának joga. Ezen használati jog, mint önáló vagyonértékű jog nem forgalomképes, melynek alapján a használati jog sem részben, vagy sem egészében nem ruházható át, az a hozzárendelt önálló ingatlan mindenkori jogi sorsát osztja.. A használati jog jogosultja kizárólagosan és önállóan viseli a használati joggal érintett ingatlanrész fenntartásával és használatával együttjáró kötségeket és terheket. A használati jog –a hozzárendelt önálló ingatlan tulajdonjogához igazodóanörökös, az azzal terhelt ingatlanrészek használatát és átruházását a társasház közgyűlése nem korlátozhatja és nem vonhatja vissza csak az érintett használati jog jogosultjának hozzájárulásával. Építkezés Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történõ csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés mûszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni. Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és az előző bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn. Ha a munka más örök-egység tulajdonosának jogát, vagy jogos érdekét sérti, ki kell kérni az érintett hozzájárulását. A közös tulajdonban lévő vagyonrészben építkezni csak az összes tulajdonostárs hozzájárulásával lehet. Amennyiben az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési engedélye alapján elvégzett – munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyûlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerû szavazattöbbségû határozatával az alapító okiratot módosíthatja. A közgyûlés előző bekezdésben említett határozata az ingatlan -nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, de a határozatot közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A változás ingatlannyilvántartásba történõ bejegyzésének feltétele, hogy az építtet ő tulajdonostárs az építésügyi hatóság joger õs és végrehajtha tó használatbavételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja.




A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek, berendezések, felszerelések fenntartásával (karbantartás, felújítás) járó költségek viselése A tulajdonostársak az alapító okirat II. fejezete alatt rögzített közös tulajdonban maradó, épitményrészek, berendezések és felszerelések fenntartásával (karbantartás, felújítás) járó költségeket tulajdoni hányaduk szerint viselik, ugyanígy viselik a társasházzal kapcsolatos egyéb közös kiadásokat (kezelési, üzemeltetési költség, közös közüzemi díjak, stb.). A tulajdonostársak a felújítási munkák fedezetének biztosítására felújítási alapot képezhetnek, melynek mértékét közgyűlési határozat állapíhatja meg. Örök-egységek karbantartási felújítási költségeinek viselése A külön tulajdonban lévő örök-egységek berendezéseinek, felszereléseinek karbantartásával felújításával, pótlásával és fenntartásával járó költségek az örök-egység mindenkori tulajdonosát terhelik. A tulajdonostársak kötelesek saját költségükön gondoskodni a külön tulajdoni illetőségeikhez tartozó építményrészek jó karban tartásáról. Ha valamelyik tulajdonostárs - vagy az akinek a használatot átengedte - a közös tulajdoni részekben, vagy a másik tulajdonostárs tulajdoni illetőségében kárt okoz - ha ez a kár máshonnan, pl. a biztosítótól nem térül meg - úgy ez a tulajdonostárs köteles a saját költségén a hibát, hiányosságot elhárítani, vagy elháríttatni, vagy az okozott kárt megtéríteni a közgyűlés által meghatározott határidőn belül. Ha a külön tulajdonba került építményrész karbantartása, vagy javítása olyan munkálatok elvégzésével jár, amely a közös területről is látható építményrészeket érint, akkor az a munka csakis az eredeti és az épület más részeivel azonos kivitelben, színben és minőségben végezhető el. Ha az érdekelt tulajdonostárs kötelezettségét nem teljesíti, és az a többi tulajdonostárs érdekét sérti, a szükséges intézkedéseket az érdekelt tulajdonostárs terhére és költségére a közös képviselő megteheti. A közös költségek biztosítása A közös költségek biztosításáról a tulajdonostársaknak kell gondoskodni. Ennek összegét, nagyságát, esedékességét a szükségletnek megfelelően, a közgyűlés állapítja meg. Az előirányzatot késedelmesen fizető tulajdonostársat a törvény szerinti legmagasabb mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. A közös költségtartozásért tulajdon-átruházás esetében a tulajdonostárs és jogutódja egyetemlegesen felelős. Tulajdon-átruházás esetében a közös képviselőt az átruházásról tájékoztatni kell. A közös képviselő írásban köteles - kérelemre -az új tulajdonostárs felé nyilatkozni, az átruházó tulajdonostársat terheli-e költségtartozás, továbbá van-e a közös tulajdont érintő nagyobb karbantartás, vagy felújítás, illetőleg ilyen irányú munkák szükségessége, előkészítése. A 2003.évi CXXXIII. Tv 24.§ szerint a közös képviselőnek a hátralékos tulajdonostárs részére – az ismert lakóhelyére, illetőleg levelezési címére – igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a hátralékos tulajdonostárs a legalább két alkalommal megkísérelt kézbesítés ellenére nem vette át. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem kereste” jelzéssel a közös képviselőhöz visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követõ nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tulajdonostárs nyilvántartásba vett új lakó- vagy tartózkodási helyérõl, székhelyérõl, telephelyéről az illetékes jegyző, illetőleg a központi szerv adatot szolgáltat, a szerinti kézbesítési vélelem az új adat szerinti címre legalább két alkalommal megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be. Szerződő felek a jelen okirat aláírásával adott felhatalmazása alapján a közös képviselő a közös költséghez való hozzájárulás befizetésével legalább féléves hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. 7 Nyíregyházán, 2010. június 17. napján.



A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése féléves hátralékonként megismételhető. A közös képviselő határozatát - a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével - az érintett tulajdonostársnak írásban meg kell küldeni. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni. A földhivatali törlési eljárás kezdeményezése az érintett tulajdonostárs feladata. A társasházközösség ügyeinek intézése. A közgyűlés A társasházközösség ügyeiben a tulajdonostársak közgyűlése, ill. a közös képviselő dönt. A közgyûlés kizárólagos hatáskörében határoz: a) az alapító okirat módosításáról, a társasháztulajdon megszüntetésérõl; b) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról; c) a közösséget terhelõ kötelezettségek vállalásáról; d) a közös képviselõnek (az intézõbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak) a megválasztásáról, felmentésérõl és díjazásáról; e) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselõ vagy az intézõbizottság részére a jóváhagyás megadásáról; f) a közös képviselõ (az intézõbizottság elnöke, tagja), ille tõ leg a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja (az ellenõrzési feladatot ellátó tulajdonostárs) ellen kártérítési per indításáról, ille tõ leg büntetõfeljelentés megtételérõl; g) polgári jogi vita esetén permegelõzõ közvetítõi eljárás kezdeményezésérõl; h) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös képviselõ vagy az intézõbizottság, illetõleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe. A közgyűlés a határozatát - ha a törvény és az alapító okirat másként nem rendelkezik - az alábbiak szerint hozza: a) a közgyűlés határozatait általában (a 2003. CXXXIII. tv.-ben, illetve ezen alapító okiratban megjelöltek kívételével) egyszerű szavazat többséggel állapítja meg. Ily módon egyszerű szavazat többség szükséges külöösen a 2003. CXXXIII. tv. 18. § (1) és (3) bekezdésében említett nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása tárgyában szükséges közgyűlési határozathoz. (A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenlő szavazata is szükséges.) b) valamennyi tulajdonostárs egyhangú szavazata szükséges a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához, az alapító okirat módosításához, c) legalább 2/3-os szavazattöbbség szükséges a szervezeti-működési szabályzat elfogadásához, a közös képviselőnek (az intézõbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak) a megválasztásához, felmentéséhez és díjazásának megállapításához, a közös tulajdonban álló ingatlanrész elidegenítési jogának kimondásához A közgyűlést - a szükséghez képest, de évente legalább egy alkalommal - a közös képviselő hívja össze (az éves közgyűlést legkésőbb május hó 31-ig). Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képvisel õ legkés őbb tizenöt napon belül nem teljesíti, az ennek leteltét követő nyolc napon belül az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására. A közgyűlésre a tulajdonostársakat a tárgysorozat közlésével, - sürgős esetet kivéve - a kitűzött határnap előtt legalább 8 nappal írásban (meghívó útján) kell összehívni. 8 Nyíregyházán, 2010. június 17. napján.



A meghívónak tartalmaznia kell: a) a közgyűlés időpontját és helyét; b) a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet; c) részközgyûlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; d) a megismételt közgyűlés idõpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos – különösen az éves költségvetésről és elszámolásról a 2003.évi CXXXIII. tv. 47–48. §-a alapján elkészített – előterjesztéseket. A meghirdetett napirendben nem szereplõ ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet. A közgyűlésen a tulajdonostársakat a közös tulajdonból rájuk eső hányad arányában illeti meg szavazati jog, amelyet az egyes társasház tulajdoni illetőségek tulajdonosai csak együttesen és egységesen gyakorolhatják. Egyazon társasházi illetőség tulajdonosainak ellentétes szavazata érvénytelen. A közgyűlésen a tulajdonostársakat magánszemély esetében teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy, társaságok esetében cégszerű aláírásra jogosult, vagy olyan személy képviselheti, akit a cégszerű aláírásra jogosult vezető erre cégszerűen kiállított meghatalmazással feljogosított. A közgyűlés levezet õ elnökének és a közgy űlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is megválasztható. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tulajdonostársak - tulajdoni hányaduk arányában számított - több, mint a fele jelen van, kivéve, ha olyan tárgykörben kell döntést hozni, amihez valamennyi tulajdonostárs 2/3-os, vagy együttes akaratnyilvánítása szükséges, mely esetekben a határozatképességnek az ilyen arányú részvétel a feltétele. Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követõ 15 napon belüli idõpontba n az eredetivel azonos – a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó – napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az ûléseredeti közgy határozatképességétõl függő feltétellel a határozat képtelen közgyûlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti -működési szabályzat ettõl eltérõen nem rendelkezik. A megismételt közgy űlés a tárgysorozatban felvett minden kérdésben - kivéve a valamennyi tulajdonostárs részvételét megkívánó kérdéseket - a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni. A közgyűlésrõl jegyzõkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) a közgyűlést levezetõ elnök, a jegyzõkönyvvez etõ és a jegyzõkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs nevét; b) a jelenléti ív alapján a megjelent tulajdonostársak nevét és tulajdoni hányadát, illetõleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét; c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását; d) a tárgyalt napirendek összefoglalását; e) a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A közgyűlés elnöke állapítja meg és foglalja, vagy diktálja írásba a határozatképességgel kapcsolatos megállapítást, vezeti és összesíti a szavazásokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti. A jegyzőkönyvnek hűen kell tükrözni a közgyűlésen történteket és elhangzottakat. A közgyűlésen felvett jegyzőkönyvet a felkért két hitelesítőknek kell hitelesíteni, de ha olyan határozat meghozatalára kerül sor, amely valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását megkívánja, akkor a közgyűlés jegyzőkönyvét, ill. a jegyzőkönyvnek a határozatra vonatkozó kivonatát valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia. 9 Nyíregyházán, 2010. június 17. napján.



A közös képviselőnek a közgy ûlésen meghozott határozatokat a közgyûlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejûleg – ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír – azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell. A közgyűlés határozatának – szó szerint – tartalmaznia kell a napirendi pont tárgyát, a megszavazott döntést, továbbá a teljesítés érdekében megszavazott feltételek esetén a határozat végrehajtásának módját, ille tõ leg feltételeit. A közgy űlési határozato kat minden tulajdonostárs köteles végrehajtani. A jegyzõkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet. Ha a közgyűlés határozata jogszabályt, vagy az alapító okirat rendelkezéseit sérti, illetőleg a kisebbség jogos érdekeinek sérelmével jár, a határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a 2003. CXXXIII. tv. 42.§ szerint - annak meghozatalától számított 60 napon belül - bármelyik tulajdonostárs a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás a határozat végrehajtását nem gátolja, kivéve, ha annak végrehajtását a bíróság felfüggesztette. A közös képviselő: A tulajdonostársak a közösségből folyó ügyeik intézésére közös képviselőt választanak, aki lehet kivülálló harmadik személy is. A közös képviselő megválasztása határozott és határozatlan időtartamra is szólhat, a közös képviselő többször is újraválasztható. A közös képviselő köteles: a.) a közgyülés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok és az alapító okirat rendelkezéseinek, b.) minden szükséges intézkedést megtenni az épület üzemeltetése, fenntartása és felujítása érdekében, c.) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit, d.) évenként költségvetési javaslatot készíteni, amely tartalmazza a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat, a tervezett fenntartási és felujítási munkálatokat, és a közös költséghez való hozzájárulás tulajdonostársankénti összegét, e.) éves elszámolást készíteni, amely tartalmazza a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként, a közös költség megosztását, ezen belül a karbantartásokat, az elvégzett munkák részletezésében, a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, a záróegyenleget, a pénzkészleteket (kezelési hely szerint részletezve), a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, a közös költséghez való hozzájárulás előírását és teljesítését, tulajdonostársanként. A közgyűlés hatáskörébe nem tartozó ügyekben a közös képviselő dönt. A közös képviselő a két közgyűlés közötti időpontról a közgyűlésnek köteles beszámolni. A közös képviselőt a közgyűlés bármikor visszahívhatja, felmentheti. A felmentett közös képviselő a közgyûlés határozata alapján, az abban meghatározott feladato k végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő megválasztásáig, de legfeljebb felmentését õl számított kilencvenedik nap leteltéig ügyviv őként ellátni a közösség ügyeinek intézését. A közös képviselő részére tisztének ellátásáért a közgyűlés díjazást állapíthat meg. A közös képviselő díjazását és készkiadásait a társasház költségvetésének terhére kell megtéríteni. A közös képviselő képviseli a társasházközösséget harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok, hatóságok és más szervek előtt. A közös képviselő - a társasház közösség ügyeiben eljárva - a társasház tulajdonostársainak közössége nevében, az épület fenntartása, felujítása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyekben, amely jogának korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan, intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető.




A közös képviselő – a 2003.CXXXIII. tv. 50.§ (2) bekezdés rendelkezésének kivételével – jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. A 2003.CXXXIII. tv. 50.§ (2) bek. alapján az építésügyi hatósági eljárásban meghozott hatósági határozatot – a jogorvoslat lehetõségének biztosításával – valamennyi tulajdonostárs részére kézbesíteni kell; ebben az esetben a közös képviselő a közösség képviseletének ellátására nem jogosult A közös képviselő a társasház közösség képviseletével kivülállót, köztük ügyvédet is megbízhat, a közgyűlés hozzájárulásával. A társasház alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a közös képviselő gyakorolja.

A társasház szerveinek törvényességi felügyelete A társasház szerveinek, e szervek mûködésének törvényességi felügyeletét az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el. Ha a mûködés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyész keresete alapján: a) megsemmisítheti a közgyûlés törvénysértõ határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el; b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társasház közgyûlését; c) ha a társasház mûködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ellenõrzésre felügyelõbiztost rendelhet ki.”

A könyvvizsgálatot és a gazdasági ellenõrzési feladatot ellátó személy igénybe vétele A tulajdonostársak tudomásul veszik a 2003.CXXXIII. tv. 51/A. § (1) bek. rendelkezéseit, melynek alapján ha a közösség éves pénzügyi forgalma eléri vagy meghaladja a tízmillió Ft-ot, vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévõ lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma eléri vagy meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság, illetőleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója (a továb biakban együtt: számvizsgáló bizottság) feladat-ellátásának segítésére – különösen az éves elszámolás és a költségvetési javaslat előzetes véleményezésére – legalább regisztrált mérlegképes könyvelőt, vagy annál magasabb számviteli képesítéssel bíró és ebbéli minõségében regisztált személyt, vagy gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági ellenõrzést segítő személy) kell igénybe venni.

Az alapító okirat módosítása Az alapító okirat módosításához – ha a 2003. CXXXIII. törvény másként nem rendelkezik – valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Az alapító okiratot és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A 2003. CXXXIII. tv. 1.§ (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevõ külön tulajdon tárgya bõvíthetõ. Ebben az esetben a közgy űlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkezõ tulajdonostársak igenlõ szavazatával dönthet az elidegenítésrõl. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.




A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos – a 2003. CXXXIII. tv. 10.§ (2) bekezdésben említett – elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselõ részére – a határozat meghozatalától számított 60 napon belül – történõ írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal A a 2003. CXXXIII. tv. 10.§ (3) bekezdésben említett közgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, ha az abban meghatározott határidõn belül a kisebbségben maradt tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával nem kívánnak élni. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A a 2003. CXXXIII. tv. 10.§ (2)–(3) bekezdések szerinti határozatot közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A közgyűlés határozata alapján – ha a a 2003. CXXXIII. tv. 10.§ (1)–(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn – bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevõ külön tulajdon tárgya bõvíthetõ, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet.

VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A társasház tulajdon megszűntetését be kell jelenteni a területileg illetékes körzeti földhivatal részére. A jelen szerződésben esetleg nem szabályozott kérdésekre a Ptk és a 2003.évi CXXXIII. tv. -ben foglaltak az irányadóak. Jelen alapító okiratban nem szabályozott szervezeti és működési kérdésekben a külön okiratba foglalt Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései az irányadóak. Az alapító okirat hatálya kiterjed a társasház mindenkori tulajdonosaira ill. azok jogutódaira. Az alapító okirat hatálybalépése után a jövőben közös tulajdonba kerül mindazon épitményrész, berendezés és felszerelés, a mely a Ptk, a 2003.évi CXXXIII. tv. és az alapító okirat rendelkezései szerint közös célt szolgál és létesítése megfelel a közös tulajdonra vonatkozó szabályoknak. A tulajdonostársak ezen okiratban megállapított társasház tulajdoni viszonyból felmerült perek eldöntésére - értékhatártól függően - kikötik a Debreceni Városi Biróság, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét. Szerződő felek a jelen okirat készítésére és ellenjegyzésére meghatalmazzák Dr,Berényi Levente egyéni ügyvédet (4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) arra, hogy őket az ingatlannyilvántartási bejegyzési eljárás során képviselje. Szerződést a felek elolvasták, megértették és mint akaratukkal mindenben egyezőt, helybenhagyólag aláírják.




TÁRSASHÁZTULAJDONT ALAPÍTÓ OKIRAT

Recommend Documents