TÁRSASÁG AZ ÉLHETŐ SZENTENDRÉÉRT Közhasznú Egyesület ALAPSZABÁLYA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

„TÁRSASÁG AZ ÉLHETŐ SZENTENDRÉÉRT Közhasznú Egyesület” ALAPSZABÁLYA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12.§ (1) bekezdése alapján létrehozták a „Társaság az Élhető Szentendréért” egyesületet továbbiakban: TESZ vagy Egyesület.) A „Társaság az Élhető Szentendréért Közhasznú Egyesület” által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya: I.

Az Egyesület fő adatai:

1. Az Egyesület neve: „TÁRSASÁG AZ ÉLHETŐ SZENTENDRÉÉRT Közhasznú Egyesület” rövidített neve: „TESZ” 2. Az Egyesület székhelye: 2000 Szentendre, Bimbó u. 5. 3. Az Egyesület működési területe: Szentendre és vonzáskörzete 4. Az Egyesület honlapja: www.tesz2000.hu II. Az Egyesület célja és feladatai: 1.

Az Egyesület céljai:  A város közösségeinek részvételén alapuló fejlesztések megvalósulásához szükséges képességek, ismeretek és tapasztalatok megismertetése, hozzáférhetővé tétele a város polgárai, vállalkozásai, társadalmi szervezetei számára  A város épített és természeti környezetének védelme, szelektív hulladék gyűjtésének támogatása, a hulladék újrahasznosításának szakszerű segítése  Hozzájárulás az innovatív közösségek kialakulásához, együttműködési képességek és szervezettség javításához  A város értékeinek, tárgyi és szellemi kultúrájának megismertetése, a város vonzóbbá tétele, kulturális programok szervezése és bonyolítása  A városi szociokulturális tőke megőrzése, fejlesztése, társadalmi összefogást célzó programok szervezése és bonyolítása  Társadalmi egyenlőtlenségből: faji, nemi, kulturális és szociális eredetű konfliktusok, krízisek kezelése.  A város polgárai életminőségének javítása, hátrányos helyzetűek és szociálisan rászorulók érdekvédelme és kiemelt támogatása  Összefogás megteremtése a civil szférában, önkéntességen alapuló, szervezett és minél hatékonyabb segítséget tudjon nyújtani természeti katasztrófák, elsősorban az ár-és belvízi veszélyhelyzetek védekezési feladatai során.

2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. 3. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek

mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 4. Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. 5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást sem nyújt. 6. Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében másodlagosan a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet. Vállalkozási tevékenységét közhasznú céljainak megvalósítását nem veszélyeztetve végezheti. Az Egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt céljainak megvalósítására fordítja. 7. Az Egyesület feladatai a közhasznú tevékenységekhez kapcsolódóan:  kulturális tevékenység, Jótékonysági bálok, boltok és aukciók szervezése és létesítése, fiatal művészek megismertetése, közéletbe vonása. Multi-kulturális programok szervezése és bonyolítása, testvérvárosi kapcsolatok erősítése, kulturális örökség hangsúlyozása.  kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem A város épített értékeinek megóvása, belváros épületeinek felújítása, a város műemlékeinek védelme felújítások megszervezése által, településfejlesztés, hagyományőrző kiállítások, események rendezése, szervezése, támogatása célszerinti támogatás nyújtásán keresztül.  környezetvédelem, Köztisztaság kiemelt szerepének megteremtése, szelektív hulladékgyűjtés fontosságának propagálása, reklámozása kiadványok, szórólapok által, lakossági részvételre való buzdítás, a meglévő zöld környezet megóvása, fejlesztése, környezetszennyezés megakadályozása. „Zöld napok” szervezése a város tisztaságáért, a lakosság közös szemétszedésének megszervezése által. A víz, levegő, élővilág megóvása, védelme, tisztántartása, és az ilyen tevékenységgel foglalkozó személyek, szervezetek támogatása célszerinti támogatás nyújtásán keresztül.  hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése Közreműködve egyéb más önkormányzati és állami intézményekkel, hátrányos helyzetűek és szociálisan rászorulók felvilágosítása, útba igazítása. Nyomtatványok beszerzése és annak kitöltésében való segítség Közintézmények és használói körülményeinek javítása, közétkeztetés feljavítása. Ezen csoportok anyagi és erkölcsi támogatása és ilyen

tevékenységgel foglalkozó személyek, szervezetek támogatása, célszerinti, illetve egyszeri támogatás útján.  a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal való kapcsolat ápolása, az ezzel kapcsolatos tevékenység körében a kisebbségek kultúrájának megőrzése, találkozók, rendezvények, bemutatók szervezése, ismereterjesztő tevékenység, ilyen tevékenységgel foglalkozó személyek, szervezetek támogatása célszerinti, illetve egyszeri támogatás útján.  ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység Folyamatos kapcsolattartás és együttműködés az állami katasztrófavédelmi szervekkel, valamint a hasonló területen tevékenykedő civil szervezetekkel, Segítségnyújtás az árvízvédekezés és vízi katasztrófák elhárításánál, illetve egyéb katasztrófa helyzeteknél, vízi baleseteknél. III. Az Egyesület tagsága: 1. Az Egyesület rendes tagja lehet az a szentendrei lakcímmel (lakóhely vagy tartózkodási hely) rendelkező nagykorú természetes személy, valamint szentendrei székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személy, valamint szentendrei székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely elfogadja a TESZ Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Közgyűlése egyszerű szótöbbséggel dönt. Az egyesület tagjának jogai:  részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;  szavazati joggal rendelkezik; a tagnak egy szavazati joga van, amelyet személyesen gyakorolhat  a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;  felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;  választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;  indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;  betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;  igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;  a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli Elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen. A pártoló tag tisztségre nem választható, szavazati joga, valamint tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon jár el. 3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat természetes személy képviselőjük útján gyakorolják. A képviseletet a bejegyzett képviselő vagy ennek az írásbeli meghatalmazása alapján a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet természetes személy tagja láthatja el. 4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. 5. A tagsági viszony megszűnik:     

a tag halálával, az Egyesület megszűnésével, a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével a tag kizárásával

6. Az Elnökség az Egyesület tagjai közül  kizárhatja azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével, a felszólítást követő 90 napos határidő eltelte után, a tagsági jogviszonyt megszüntető elnökségi határozattal. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat,  kizárja azt a tagot, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott,  kizárja azt a tagot, aki tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A tag kizárásáról első fokon az Elnökség dönt, a tag részére a kizárásról döntő határozatot írásban, ajánlott tértivevényes levélben kell megküldeni. A tag a kizárásáról szóló határozat ellen, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az egyesület Közgyűléséhez írásban fellebbezéssel élhet, a tag kizárás ügyében másodfokon a Közgyűlés jár el. 7. A tagdíjat a Közgyűlés állapítja meg.

IV. Az Egyesület szervezete 1. Az Egyesület szervei:  Közgyűlés  Elnökség  Ellenőrző Bizottság 2. Az Egyesület tisztségviselői:  Elnök  Alelnök  Elnökség tagjai  Ellenőrző bizottság elnöke és tagjai 3. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Rendes Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A Közgyűlést az Elnök hívja össze, a tagnyilvántartásban szereplő tagok részére emailben meghívót kell küldeni, melyben közölni kell a meghívást legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell továbbá azt az időpontot, amikor a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést tartani fogják, továbbá a tag figyelmét fel kell hívni a távolmaradása következményeire. Megismételt Közgyűlést kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A határozatképtelen közgyűlés és a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés között legalább 5 napnak kell eltelnie. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a szavazati joggal bíró tagok 1/3-nak jelenlétével határozatképes. Rendkívüli közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. 4. A Közgyűlést össze kell hívni:   

ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, amennyiben a Törvényszék azt elrendeli.

5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint az 1/3-a jelen van. 6. A Közgyűlés üléseit a természetes személy tagok közül megválasztott személy vezeti. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. A Közgyűlésről készült jegyzőkönyvek nyilvántartás céljából sorszámozva lefűzésre kerülnek. A sorszámozott lefűzött jegyzőkönyvek tartalmazzák a vezető szerv döntéseinek tartalmát, időpontját, és hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát.

7. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. 8. Az Egyesület internetes honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 9. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:  megválasztja: az Elnökséget, valamint tisztségviselőket: az elnököt, alelnököt, elnökségi tagokat, az Ellenőrző Bizottságot, valamint az ellenőrző bizottsági tagokat;  határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;  jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;  az Elnökség javaslata alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről;  meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;  tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;  elfogadja az Elnökség éves beszámolóját. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelyet az Egyesület honlapján minden tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30. napjáig közzétesz. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik;  éves költségvetés megállapítása;  Egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása;  a tisztségviselők visszahívása, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak, és lemondásuk elfogadása. 10. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. A Közgyűlés, Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza. 11. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:  az Alapszabály elfogadásához, módosításához,  az egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához,  tagdíj mértékének megállapításához,

 a tag kizárásával kapcsolatos határozatához. 12. Összeférhetetlenségi szabályok A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki  a vezető szerv elnöke vagy tagja,  a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,  a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve  az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 13. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Tisztségviselőnek csak azt a tagot lehet megválasztani, aki megfelel az egyesülési jogról szóló 1989. II. törvény (Etv.) 8.§ (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. 14. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja az érdekelt állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és más érdekelt szervezetek képviselőit és egyéb érdekelt nagykorú természetes személyeket.

15. Az Elnökség Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az Elnökség látja el. Az Elnökséget a közgyűlés választja 4 éves időtartamra. Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, az Elnökség tagok. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 8 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 18 napon belül az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – estenként további tagok hívhatók meg. Az öttagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából négy éves időtartamra. Az Elnökség feladata és hatásköre:  ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;

 az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;  befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;  a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz;  javaslatot dolgoz ki a pártoló tagságra jelölt személy megválasztására  az Elnökség tagjai önálló képviseleti joggal rendelkeznek. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait. Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A kizárási eljárást első fokon az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A taggal az elnökség indokolással ellátott kizáró határozatát írásban közölni kell. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. Ezen felül a határozatot 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróság előtt megtámadhatja az Etv. 10. §-a alapján. 16. Az Egyesület tisztségviselői: Az Egyesület elnökét és alelnökét, valamint az elnökségi tagot négy éves időtartamra a Közgyűlés választja. Az Elnök feladata és hatásköre:             

a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése, konferenciák és más rendezvények szervezése, a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés, az Egyesület működésének irányítása, utalványozási jog gyakorlása önállóan, képviseli az Egyesületet, döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben, a Közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel, az Elnökség üléseinek összehívása intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, irányítja az egyesület gazdálkodását, gyakorolja a munkáltatói jogokat, minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

17. Az Egyesület alelnöke Az elnököt távollétében az alelnök helyettesíti. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az egyesületet és gyakorolja az elnök jogait.

V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség közhasznúsági jelentést és éves beszámolót készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. 2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:  tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg,  természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek támogatásai,  az egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel,  rendezvény bevétel,  egyéb bevételek. 3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek. 4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. 5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. 6.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3-os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik akkor is, ha a Bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja.

VI. Ellenőrző Bizottság 1. Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely három főből áll az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Ellenőrző Bizottság tagjait a Közgyűlés választja 4 évre, az Ellenőrző Bizottság tagjai maguk közül 4 évre, egyhangúan elnököt választanak. 2. Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki  a vezető szerv elnöke vagy tagja;  a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

 a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve  az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;  a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ki van zárva. 3. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza:     

az ülés helyét idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát.

A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. Az Ellenőrző Bizottság feladata:  a felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;  a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik;  a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy  a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

 a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;  az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult;  ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. VII.Az Egyesület megszűnése 1. Az Egyesület megszűnik:  ha a Közgyűlés és az egyesület feloszlását kimondja,  ha feloszlatják,  ha más szervezettel egyesül,  ha megszűnését megállapítják. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el. VIII. Az Egyesület Felügyelete Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet a következő szervezetek látják el: az adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség. IX. Vegyes és záró rendelkezések Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, a TESZ Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak. Kelt: Szentendre, 2012. május 2.

/Fülöp Zsolt/ a TESZ Elnöke Tanúk: /Feketéné Kőhalmi Ildikó/ 2000 Szentendre, Bimbó u. 5. sz.ig.sz.: 670862AA

/Vinkler Zsuzsanna/ 2000 Szentendre, Kun u. 10. sz.ig.sz. 470120KA