CSÖDE KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
12/2004.(XII. 23.) SZÁMÚ RENDELETE Csöde Község Szabályozási Terve, valamint Helyi Építési Szabályzata jóváhagyásáról (Egységes szerkezetben) Csöde Község Önkormányzat Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 7. § (3) bekezdés c.) pontjában és a 13. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. Tv. l6.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló 25311997. (XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Általános előírások 1.§ /1/ E rendelet Csöde Község Helyi Építési Szabályzatát, mellékleteivel, valamint a Belterületi Szabályozási Tervlapját (R-02, R-02/a, R-03) és a Külterületi Szabályozási Tervlapját «R-081l3) –továbbiakban szabályozási tervlapját- közzéteszi, és a kötelező alkalmazását elrendeli. /2/ A rendelet hatálya Csöde község közigazgatási területére terjed ki. /3/ A község közigazgatási területén (továbbiakban: a terv területe) állandó vagy ideiglenes jelleggel területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földterületen építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni - az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett - csak a szabályozási tervekben és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. /4/ A Vámosi & Tsa Építész Iroda Bt által 014331 munkaszám alatt készített R-02, R-02/a, R-03 és R-04/l-3 sz. tervek, valamint a régészeti lelőhelyek jelölésének tervlapjai jelen rendelet mellékletét képezik. 2.§ /1/ A szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: • • • • • •
belterületi határ, beépítésre szánt terület határa a szabályozási vonal a területegységeket elválasztó vonal a területi jellemzők (szintterület-sűrűség, legkisebb zöldfelület (%), közművesítettség mértéke és zajvédelmi besorolás) az övezeti határ és –jellemzők építési hely meghatározására vonatkozó elemek: o kijelölt oldalhatár, melyhez oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely csatlakozik
• • • •
o építési vonal o építési hely határvonalai (elő-, oldal- és hátsókert értéke) a védőtávolságokat ártér határa nemzeti park területének határa a telepítendő fasorokat
/2/ Irányadónak kell tekinteni: • az irányadó telekhatárt • a telekhatárra vonatkozó megszüntető jelet. • az övezeti határ telekalakítási terv alapján kismértében (max. ± 15 m) módosítható. /3/ A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítása útján lehetséges. A módosításra vonatkozóan az Étv.(l997. évi LXXVIII. törvény) és az OTÉK (253/1997./XII.20./Kormányrendelet) előírásai szerint kell eljárni. /4/ A bruttó szintterület számítása a szabályozási terv alkalmazásakor: épületek terep szint felett kialakított szintjei hasznos alapterületének össze, melyből levonható lakásonként ill. vendégszoba-egységenként terep szint felett kialakított 1-1 db gépjárműtároló területe. A tetőtéri helyiségeknél az 1,90 m meghaladó belmagasságú területet kell számításba venni. A lépcsőkarok és közbenső pihenők alapterületét csak egyszer (a legalsó szinten) kell figyelembe venni.
KÜL - ÉS BELTERÜLET 3. § A tervezési terület belterület ill. külterület, a bel- és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák. Külterületi földrészlet belterületbe vonására kizárólag a szabályozási terv jóváhagyását követően kerülhet sor. 1 A bel- és külterület határa a Vámosi és Társa Bt által 2005. szeptember hónapban készített R-02 szabályozási tervlap, valamint az R-01 és R-04 település szerkezeti tervek szerint módosul.
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 4.§ A község területe építési szempontból beépítésre szánt terület, ill. beépítésre nem szánt terület. a. beépítésre szánt területek: • lakóterület ezen belül falusias lakóterület Lf jelű • gazdasági ezen belül kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz jelű • különleges terület ezen belüli sport célú Ksp jelű temető célú különleges terület Kt jelű b) beépítésre nem szánt területek: 1Kiegészítette a 9/2005./X.20./ sz. önkormányzati rendelet, hatályos 2005. november 1. napjától.
• • • •
•
közlekedési és közmű elhelyezési terület zöldterület (közpark) Z jelű Má jelű mezőgazdasági terület erdő terület ezen belül gazdasági erdő Eg jelű Ev jelű védelmi erdő Ee jelű egészségügyi - szoc.-tur. erdő egyéb ezen belül vízgazdálkodási terület V jelű
LAKÓTERÜLET 5. § /1/ A lakóterület Lf jelű falusias lakóterület, mely legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lakóépületek, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá legfeljebb 5,0 m építménymagasságú helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. /2/ A falusias lakóterületen elhelyezhető: • lakóépület • mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, amennyiben az övezeti előírások megengedik • kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület • szálláshely szolgáltató épület • kézműipari építmény • helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségÜgyi, szociális épület • sportépítmény • mellék funkciójú épület csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírások lehetővé teszik. /3/ A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 0,5. /4/ A legkisebb zöldfelület 40%; (A telek területének legalább 40 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.) /5/ A területet teljes ill. részleges közművesítéssel kell ellátni övezeti jel szerint. /6/ A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 14.§ tartalmazza. /7/ Az
Lf
O 30 2 3,0 - 5,0 800 jelű övezetben oldalhatáron álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 800 m2 (minimális szélesség 16 m [közbenső telek, kijelölt oldalhatárral rendelkező saroktelek] ill. 20 m [kijelölt oldalhatárral nem rendelkező saroktelek], minimális mélység 30 m). Beépíthetőnek kell tekinteni kialakult állapotban azt a meglévő telket, melynek területe min: 600 m2 (minimális szélesség 14 m, minimális mélység 25 m). Az építési hely közterület felöli határvonalát (az előkert mértékét) a szabályozási terv tünteti fel. Az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m. Az építési helyen belül különálló mellékfunkciójú épület is elhelyezhető az állattartási rendelettel összhangban.
/8/ Az Lf
O 30 3 3,0 - 5,0 800 jelű övezetben oldalhatáron álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 800 m2 (minimális szélesség 16 m [közbenső telek, kijelölt oldalhatárral rendelkező saroktelek], ill. 20 m [kijelölt oldalhatárral nem rendelkező saroktelek], minimális mélység 30 m). Az építési hely közterület felöli határvonalát (az előkert mértékét) a szabályozási terv tünteti fel. Az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m. Az építési helyen belül különálló mellékfunkciójú épületként csak garázs helyezhető el.
/9/ Az Lf
Sz 30 3 3,0 - 5,0 1000 jelű övezetben szabadonálló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 1000 m2 (minimális szélesség 18 m, , minimális mélység 40 m. Az építési hely közterület felöli határvonala, az előkert mértéke 5,0 m. Az oldalkert minimum 3,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m. Az építési helyen belül különálló mellékfunkciójú épületként állattartó épület is elhelyezhető.
/10/ Új épületek tervezése esetén a Magyar Geológiai Szolgálattal történő előzetes egyeztetés szükséges, hogy az adott építési helyen szükséges –e talajmechanikai vizsgálat elvégzése. /11/ Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.
GAZDASÁGI TERÜLET 6.§ /1/ A gazdasági terület Gksz jelű területbe tartozik. /2/ A Gksz jelű terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, melyen elhelyezhető: • •
mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások igazgatási, egyéb irodaépület sportépítmény
• • • /3/ Gksz jelű gazdasági övezet a fenti építmények elhelyezésére szolgál.
/4/ A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 1,0. /5/ A legkisebb zöldfelület a beépítetlen terület 20%-a, mely zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn. /6/ A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 14. § tartalmazza. /7/ A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 11. § szerint. /8/ AGksz
Sz
60 3,0 - 7,5
2000 jelű
övezetben szabadonálló, legalább 3,0 m, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 60 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 2000 m2 [minimális szélesség 20, minimális mélység 30]. Az előkert min 5,0 m, az oldalkert 4,0 m, a hátsókert 8,0 m. /9/ Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.
KÜLÖNLEGES TERÜLET 7.§ /1/ A Ksp jelű sport célú különleges terület nagy kiterjedésű sportolási célú területek és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál. /2/ A sport célú különleges területen elhelyezhető: • kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület • szálláshely szolgáltató épület • szociális épület • sportépítmény /3/ A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 0,1. /4/ A legkisebb zöldfelület 80%. (A telek területének legalább 80 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.) /5/ A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 9. § szerint. /6/ A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 14.§ tartalmazza. /7/ Az Ksp jelű övezetben szabadonálló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 10 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 3000 m2. Előkert minimum 5,0 m, oldalkert minimum 6,0 m, hátsókert minimum 6,0 m. /8/ A Kt jelű temető célú különleges terület kizárólag temetési célú terület és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.
KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK 8. § /1/ Az általános (egyéb) közlekedési területen - a műszaki létesítményeken túl - egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló), külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerinti reklámok is elhelyezhetők. /2/ Az országos mellékút és a gyűjtő utak szabályozási szélessége 16,0 m. /3/ A kiszolgáló utak szabályozási szélessége 10,0 - 16,0 m közötti. /4/ Az utak szabályozási szélessége biztosítja a közművek elhelyezése után az újrafásítás területét is. /5/ A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. /6/ Az önálló gyalog utak szabályozási szélessége 6,0 m. /7/ A Felsőcsöde és a Termálközpont közötti út külterületi szakaszának nyomvonalát az engedélyezési terv készítőjének az Állami Erdészeti Szolgálattal egyeztetnie kell! /8/ Az utak besorolását az R-05 terv és a csatolt táblázat tartalmazza. /9/ A polgármesteri hivatal és a temetők számára közterületi parkoló is létesíthető a beruházás részeként a közlekedési szakhatóság engedélye alapján.
KÖZMŰVEK 9.§ /1/ A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat és az MSz 7487 szabványt kell figyelembe venni. /2/ A tervezési területen a közművek hálózati elemeit hagyományos közműfektetéssel kell megvalósítani. /3/ A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani. A közművek elrendezését a távlati összes közmű figyelembe vételével kell meghatározni. A távlatban építésre kerülő közmű számára biztosítani kell a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet, melyet nem szabad elépíteni. A közművek területtakarékos elrendezésénél az utcák fásítását is figyelembe kell venni. /4/ Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, légszennyezés) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
/5/ Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. /6/ A meglévő és tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak): • vízellátás • szennyvízelvezetés • vezetékes gázellátás • csapadékvíz-elvezetés • villamos-energiaellátás • távközlés számára a helyigényt elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha az ágazati előírások azt megengedik - szolgalmi jog bejegyzésével kell a hálózat és létesítményei számára a területet biztosítani. /7/ Ahol a terv teljes közművesítést ír elő, ott vezetékes vízellátást, szilárd burkolatú utat, nyílt árkos vagy zárt csatornás csapadékvíz-elvezetést, közvilágítást, zárt szennyvízcsatornát és vezetékes energiaellátást kell létesíteni. /8/ Az építési engedély feltétele a közmű beruházók, üzemeltetők ill. szolgáltatók nyilatkozata arról, hogy a közművek a használatbavétel időpontjára, de legkésőbb az engedély kiadásától számított 1 éven belül üzemelnek. A közművek megléte a használatbavétel feltétele. Ahol a tervben részleges közművesítés szerepel, ott közműpótló műtárgyak is létesíthetők. /9/ A fejlesztési területek teljes vízközművesítését biztosítani kell, amely a meglévő hálózatokra való csatlakozással biztosítható. A kommunális szennyvízcsatornába csak a vonatkozó előírásoknak (a 203/2001. (X.26.) korm. rendeletben és a 9/2002. (III. 22.) köm-kövim rendeletben előírtak) megfelelő szennyvizek köthetők be. Amennyiben a keletkező szennyvíz a vonatkozó előírások határértékeit túllépi, úgy a csatornába vezetése előtt az előtisztításról gondoskodni kell. /10/ A gáz létesítmények biztonsági övezetét az MSz 7048 sz. szabvány, illetve a 6/1982. (V.6.) IpM rendelet szerint kell biztosítani. /11/ A villamos közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg. (Jelenleg az MSz 151/1-86, MSz 13207/1-81, 11/1984.(VlII.22.) IpM rendelet.) Nagyfeszültségű föld feletti vezeték 20 kV-os (belterület): 2,5 - 2,5 m. Kisfeszültségű föld feletti vezeték: 1,0 - 1,0 m. Földben elhelyezett vezeték 35 kV-ig: 1,0 - 1,0 m. A védőtávolságon belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
ZÖLDTERÜLET 10. § /1/ A Z jelű közpark célú zöldterületet állandóan növényzettel fedetten kell kialakítani. /2/ A közpark területén csak a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, esőbeálló, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) helyezhető el, épület nem létesíthető.
ERDŐTERÜLET 11. § /1/ Az Eg jelű erdő gazdasági erdő rendeltetésű terület. /2/ A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el, csak a gazdálkodással összefüggő építmény létesíthető. /3/ Az Örségi Nemzeti Parkhoz tartozó külterületeken épület nem engedélyezhető. Az Örségi Nemzeti Park területén lévő erdők védelmi (Ev;védett) rendeltetésűek. A művelési tevékenység csak az Örségi Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével végezhető. /4/ Az erdő területek művelési ágának megváltoztatása csak az Örségi Nemzeti Park hozzájárulásával lehetséges, és szükséges az erdészeti hatóság (Állami Erdészeti Szolgálat) előzetes engedélye is. /5/ Az Ee egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdőre az OTÉK 28.§ (4) pontja vonatkozik, e szerint helyezhetők el építmények is.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 12.§ /1/ Az Má jelű mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület. /2/ A területen 1. a 720 m2 -t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad, 2. a 720-1500 m2 területnagyságú telken - a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével - 3 %-os beépítettséggel egy db elsősorban tárolás céljára szolgáló gazdasági épület és terep szint alatti építmény (pince), 3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el. /3/ Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb szántó művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el. A különálló lakóépület beépítettsége nem haladhatja meg a 1,5 %-ot. A lakóépület építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet. /4/ A gyep területek művelési ágának megváltoztatása csak az Örségi Nemzeti Park engedélyével lehetséges.
EGYÉB TERÜLET 13.§ /1/ A V jelű vízgazdálkodási egyéb terület a Zala folyó és Csödei patak medre és partja. /2/ A területen csak vízkár elhárítási építmények helyezhetők el.
KÖRNYEZETVÉDELEM, VÉDŐTÁVOLSÁGOK, TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK 14.§ /1/ A 4/2002.(X. 7.) KVVM rendelet a légszennyezettségi zónák kijelöléséről a 10. pont szerint a kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szénmonoxid és benzol tekintetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladhat ja meg. Szilárd szennyezés esetén pedig a felső és alsó vizsgálati küszöb között lehet. /2/ Légszennyező forrás létesítése estén a tervező köteles kibocsátási határérték megállapítását kémi a levegőtisztaság-védelmi hatóságtól (többször módosított 21/200 1. (II. 14.) Korm. rendelet). /3/ A tervezési területen csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyező-anyagkibocsátása nem haladja meg a területére vonatkozó kibocsátási határértéket. /4/ Zaj- és rezgésvédelem szempontjából a 8/2002. (Ill. 22.) KöM-EüM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni. A területi besorolás: ,,2. lakóterület" területi kategória (Területi jellemző: 2.): Az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj megengedett egyenértékű A hangnyomásszintje. LAeq nappal (6-22 óra) 50 dB, éjjel (22-6 óra) 40 dB. A területi besorolás: ,,2. Lakóterület és intézmény terület laza beépítéssel"(Területi jellemző: 2.) Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett egyenértékű "A" - hangnyomásszintjei ( LAeq ,dB): nappal (6 - 22 óráig): 50 dB éjjel (22 - 6 óráig): 40 dB. /5/ Üzemi létesítmény létesítése esetén zajkibocsátási határérték megállapítását kell kémi a környezetvédelmi hatóságtól. /6/ A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető illetve építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó határértékeket nem haladja meg. /7/ A területen folytatott tevékenység talajszennyezést nem okozhat, az ide vonatkozó ágazati szabványok betartandók. /8/ A vízfolyásokba növényvédő szer, szerves- és műtrágya, homok és hordalék bejutását meg kell akadályozni.
/9/ A települési hulladékot szervezett szemétgyűjtés keretében hatóságilag engedélyezett telepre kell elszállítani. /10/ A tervezési területen belül az állattartás mértékét és módját külön önkormányzati rendelettel kell szabályozni. /11/ Az állattartási tevékenység során a zárt, elfolyás mentes trágyatárolást az üzemeltetőnek biztosítani kell. A trágya elhelyezésére a mezőgazdasági hasznosítás megfelelő. /12/ Az állati tetemeket az erre a feladatra hatósági engedéllyel rendelkező szállítóval kell elszállíttatni. A kistestű állatok egyedi el földelése megengedett. /13/Az országos közutak külterületi jellegű szakaszainak védőtávolsága 50 m, melyen belül épület nem helyezhető el, építmények csak a közlekedési hatóság engedélyével helyezhetők el. /14/ A terven jelölt ártéri területeken csak vízügyi építmények helyezhetők el. /15/ A terven jelölt ,,nemzeti park" területén belül építmények csak elvi építési engedély után helyezhetők el, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulásával. A területek művelési ágának megváltoztatása az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével történhet. /16/ A temetők védőtávolsága 30,0 m, melyen belül melyen belül huzamos tartózkodásra szolgáló építmény nem létesíthető. /17/ A termőföld védelmére vonatkozóan a 1994.évi LV. Tv. előírásait kell betartani. /18/ Ásványi nyersanyag - a 1994. évi LV. tv 3. § e) bekezdésben meghatározott talaj kivételével kitermelésévei járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra ill. a nem a kitermeléssel érintett deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
TÁJ-ÉSTERMÉSZETVÉDELEM,KÖRNYEZETIÉRTÉKEK 15.§
/1/ A terven és a keresztszelvényeken jelölt utcafásításokat meg kell valósítani és fenn kell tartani lombos fákkal kertészeti terv alapján. Az utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni. /2/ A tervezett közparkokat kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. /3/ A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani vagy kertként kell hasznosítani. /4/ A terven jelölt helyi természeti, táji és művi értékek védelméről külön helyi rendeletben kell gondoskodni. /5/ Az Örségi Nemzeti Park védelmét az 1996. évi LIII. tv. (Tvt.) biztosítja. Országos védelem alá eső területek: (Örségi Nemzeti Park): Csöde: 02-07/11; 07/16-08 f; 09/2; 09/5-09/8; 045-050/3; 052/3-052/16; 056/1-084/9; 086
ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁS 16.§ /1/ A településkép védelme érdekében az alábbiak szerint kell eljárni. /2/ Az épületek hagyományos szerkezettel készüljenek. Javasolt: a tetőfedés anyaga piros illetve natúr cserép legyen; a fal színezésekor a fehér, törtfehér szín domináljon, tagozatokon pedig a világos szürke, -okker és -zöld színek. A tető hajlásszöge 35-50 fok; Szimmetrikus nyeregtető alkalmazása javasolt, rövid (zalai) konty megengedett. /3/ Az épület tömegének szélessége legfeljebb 8,0 m lehet, összetett tömeg (pl.: „L”, „T” stb.) alkalmazható /4/ Intézmény funkciójú épület valamint fenti ponttói való eltérés esetén a megyei főépítész véleményének figyelembe vétel évei kell a terveket elkészíteni ill. az engedélyezési eljárást lefolytatni.
TŰZVÉDELEM 17.§ /1/ Az épületek közötti tűztávolságot az OTÉK 36.§-a szerint a Tűzvédelmi Hatóság esetenként egyedileg határozza meg. /2/ A közutakat tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas méretekkel és pályaszerkezettel kell megépíteni. /3/ A szükséges oltóvíz biztosítása érdekében a minimum 100 mm átmérőjű ivóvízhálózatra legfeljebb 200 m távolságban földfeletti tűzcsapokat kell létesíteni. Felső Csöde településrészben – megfelelő nyomás hiányában– 50 m3–es tűzivíztároló medencét kell létesíteni.
KÖZTERÜLETEK 18.§ /1/ Közterületen csak jelen szabályzat 10. és 12. §-a szerinti építmények helyezhetők el. /2/ Az építmények közterületen való elhelyezésének valamint közterülethez való kapcsolatának szabályait az OTÉK 39. ill. 40. §-a határozza meg.
ÖRÖKSÉGVÉDELEM 19.§ /1/ Ismert régészeti lelőhelyek (bel- és kü1ferületi szabályozási terven jelölve): a. 1. lelőhely: Zala-part (római kor, Árpád-kor) hrsz: 028/4, szántó
Alsó-Csöde településrésztől nyugatra, a Zala déli partján, a Szentmártoni–patak torkolatánál, a Zalára meredeken lejtő domb lábánál, 200x100 méteres területen jelentős mennyiségű római kori és Árpád-kori edénytöredékek utalnak az egykori településekre. (Frankovics Tibor, Horváth László András, H. Simon Katalin, Kvassay Judit terepbejárása 1998. ZGM Adattár 2174-99) b. 2. lelőhely: Szentmárton (középkor) hrsz: 035/2, erdő Felső-Csöde településrésztől északnyugatra, az egykori Szentmártoni-patak nyugati partja fölé magasodó dombon, az erdő ritkás aljnövényzetében jól kivehető az elpusztult középkori település templomának nyoma. (Vándor László terepbejárása 1986. ZGM Adattár 1204-89) /2/ Műemléki védettségű objektum nincs. /3/ Helyi védettségű építmények (külön helyi rendelettel, melyhez fotómellékletet kell csatolni) Alsócsöde a. Kőkereszt (Kossuth L. u. 7; hrsz: 15) 1913, homokkő b. Népi lakóház (Kossuth L. u. 9; hrsz: 16/1) 19.sz. vége oldaltornáccal, utcai pincetorokkal (fotó 9) c. Polgári lakóház (Kossuth L. u. 4; hrsz: 88) zsalugáteres, pajtával d. Harangláb (Kossuth L. u; hrsz: 32) szoknyás harangláb 20. század vége e. Népi lakóház (Hunyadi u. 3; hrsz: 126) részben boronafalas Felsőcsöde f. Népi lakóház (Erdész u. 1; hrsz: 322) kódisállásos g. Volt iskola épület (Erdész u. 2; hrsz: 217/1-2) 1960-as évek, jelenleg lakás és nyaranta művészeti alkotótábor h. Sárkány-panzió (Erdész u. 9; hrsz: 228) 20. század vége, favázas vályogtégla, az ököépítészet szép példája (fotó 6) i. Népi lakóház (Erdész u. 10; hrsz: 214/2) 20. század eleje (fotó 6) j. Kútház és pajta (Erdész u.; hrsz: 212) 20. század eleje (fotó 7) k. Polgári lakóház és pajta (Erdész u. 13; hrsz: 230) 20. század eleje (fotó 8) l. Népi lakóház (Erdész u. 15; hrsz: 231) 19. század vége (fotó 10) m. Pajta (Erdész u. 16; hrsz: 208/2) 19. század vége n. Favázas deszkaborításos pajta (Erdész u; hrsz: 233) 20. sz.(fotó 11) o. Népi lakóház (Erdész u. 20; hrsz: 205) 19. század vége, vályog (fotó 9) p. Pajta (Erdész u 16; hrsz: 236) 19. század vége q. Népi lakóház (Erdész u. 17; hrsz: 237) 19. sz. vége, boronafalas (fotó 12) /4/ A régészeti örökség védelme érdekében a régészeti lelőhelyek területén bármilyen földmunkával járó tevékenységet csak a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. rendelkezései szerint lehet végezni. Ezekben az esetekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. Amennyiben a földmunkák során bárhol eddig ismeretlen régészeti emlék, lelet kerül elő, a tv. rendelkezései alapján kell eljárni. /5/ A régészeti lelőhelyeken a KÖH szakhatóságként jár el. /6/ A régészeti emlékek megőrzése az alábbiak szerint biztosítható. 1. régészeti lelőhelyen a jelenlegi szántó művelési ágat rét, legelő vagy gyep művelésre kell változtatni, mély talajművelés tilalma mellett. 2. Régészeti lelőhelyen az erdő gazdasági jellegét meg kell változtatni, egészségügyi, szociális, turisztikai erdőre. Az erdő művelése (fa kivágás és telepítés) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján történhet. /7/ Ismert és nyilvántartott lelőhelyek területén végzett földmunka, földmunkával járó beruházás esetén - minden esetben – „megelőző régészeti feltárást” kell végezni (2001. évi LXIV. tv. 22. §), melynek költségei minden esetben a beruházót, az építtetőt terhelik [(2001. évi LXIV. tv. 19. § (3)].
„Mentő feltárást” a csak előre nem ismert, váratlanul előkerülő, újabb lelőhelyek esetén kell elvégezni, melyek költségeit a feltárást végző intézmény, múzeum magára vállalja.
A SZABÁLYZAT ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA 20.§ /1/ A szabályzat és a szabályozási tervek alábbiakban felsorolt elemeinek módosítása csak a településszerkezeti terv módosításával és az 1997. évi LXXVIII. Törvényben előírt egyeztetési eljárással módosíthatók. • • • • • • •
Bel- és külterület lehatárolása Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek lehatárolása Közterület lehatárolása (szabályozási vonal) Terület felhasználás, övezeti átsorolás Közterület övezeti tagolása, övezetek határa Véderdő és övezeti határa Közlekedési, közmű és vízgazdálkodási övezetek határa, célja
/2/ A szabályzat és szabályozási tervek előírásait az alábbi esetekben az építési hatóság módosíthatja, vagy meghatározhatja a szabályzat és a szabályozási tervek módosítása nélkül: • saroktelek, vagy tagolt telek mérete, beépítési módja, építés helye, megengedett legnagyobb beépítettsége • előkert méret az előírt mérethatárok között /3/ Minden egyéb esetben a szabályzat és a szabályozási tervek az érintett államigazgatási szervek, szakhatóságok, és telektulajdonosok bevonásával, a település szerkezeti terv módosítása nélkül, az 1997. évi LXXVIII. Törvényben előírt egyeztetési eljárással módosíthatók.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. § /1/ Ezen rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 2/1990 sz. módosított községi közös tanácsrendelet hatályát veszti. /2/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző hirdetőtáblán való kifüggesztés útján – plakátokon, szórólapokon – gondoskodik.
Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző
Horváth József polgármester
