JOGALKALMAZÁSOK
AZ ILLETÉKTÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2011
Budapest, 2011
Itv_2011_tordelti.indd 1
2011.06.20. 14:10:11
Szerzők: dr. H. Nagy Dániel dr. Sík Magdolna dr. Sőrés Zsuzsa dr. Tóth György Lektorálta: Csillag Dezsőné dr. Szerkesztő: dr. Horváth Ilona Sorozatszerkesztő: dr. Baté Zsuzsanna
ISSN 2060–8373 ISSN 2061–246X
Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, XIII. Mór u. 2-4. Felelős kiadó: dr. Bokor Pál, a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. ©A SALDO Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül TILOS!
Itv_2011_tordelti.indd 2
2011.06.20. 14:10:12
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ……………………………………………………………………………………………… 7 GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK …………………………………………………… 9 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY AZ ILLETÉKEKRŐL …………………………………………… 11 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ……………………………………………………………… 11 I. Fejezet Az illetékekre vonatkozó általános rendelkezések …………………………………………… 1. Illeték- és díjfizetési kötelezettség …………………………………………………………… 2. A törvény területi és személyi hatálya ……………………………………………………… 3. Az illetékkötelezettség keletkezése ………………………………………………………… 4. Illetékmentesség………………………………………………………………………………
11 11 13 17 20
MÁSODIK RÉSZ A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK ………………………………………………………………… 24 II. Fejezet Az öröklési és az ajándékozási illeték ………………………………………………………… 1. Az öröklési illeték tárgya …………………………………………………………………… 2. Lemondás az öröklésről, az örökség visszautasítása ………………………………………… 3. Rendelkezés a megnyílt örökségről, hagyatéki osztályos egyezség ………………………… 4. Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke ……………………………………………… 5. Az öröklési és az ajándékozási illeték alapja ………………………………………………… 6. Kötelesrész …………………………………………………………………………………… 7. A haszonélvezet, a használat öröklésének és ajándékozásának illetéke …………………… 8. Öröklési és ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény ……………………………………
24 24 27 28 35 39 42 43 44
III. Fejezet A visszterhes vagyonátruházási illeték ………………………………………………………… 68 1. Az illeték tárgya ……………………………………………………………………………… 68 2. Az illeték általános mértéke ………………………………………………………………… 80 3. Haszonélvezet, használat esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja …………… 84 4. Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke … 86 5. Hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke …………………… 100 6. A feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetéke ……………………………… 101 7. Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke…………………… 102 8. Illeték közös tulajdon megszüntetése esetén ………………………………………………… 105 9. Illetékmentességek, illetékkedvezmények …………………………………………………… 108 IV. Fejezet A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek………………………………………………… 131
Itv_2011_tordelti.indd 3
2011.06.20. 14:10:12
HARMADIK RÉSZ AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA …133 V. Fejezet A közigazgatási hatósági eljárási illetékek …………………………………………………… 133 1. Az illeték tárgya ……………………………………………………………………………… 133 2. Az illeték mértéke …………………………………………………………………………… 134 3. Az eljárási illeték alapja ……………………………………………………………………… 137 4. Az illeték fizetésére kötelezettek …………………………………………………………… 137 5. A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése……………………………………………… 140 6. Illetékmentesség……………………………………………………………………………… 141 VI. Fejezet A bírósági eljárási illetékek……………………………………………………………………… 145 1. Az illeték tárgya ……………………………………………………………………………… 145 2. Az illeték fizetésére kötelezettek …………………………………………………………… 146 A polgári eljárási illetékek …………………………………………………………………… 147 3. A polgári eljárás illetékének alapja ………………………………………………………… 147 4. Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke ………………………………… 152 5. Tételes illetékek ……………………………………………………………………………… 154 6. A csőd- és felszámolási eljárás illetéke ……………………………………………………… 155 7. A cégbírósági eljárás illetéke ………………………………………………………………… 156 A jogorvoslat illetéke a polgári eljárásban ………………………………………………… 160 8. A fellebbezés illetéke ………………………………………………………………………… 160 9. A perújítás illetéke …………………………………………………………………………… 161 10. A felülvizsgálati eljárás illetéke …………………………………………………………… 162 11. A jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kedvezmények…………………………………… 162 12. A büntetőeljárás illetéke …………………………………………………………………… 163 13. A polgári jogi igény és az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének illetéke … 164 14. A büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke …………………………………… 164 15. Választottbírósági eljárásban az illeték mértéke …………………………………………… 165 Illetékkedvezmények a bírósági eljárásban ………………………………………………… 165 16. Illetékmentesség …………………………………………………………………………… 165 17. Mérsékelt illeték …………………………………………………………………………… 167 18. Illetékfeljegyzési jog ……………………………………………………………………… 169 19. Cégbírósági felügyeleti illeték ……………………………………………………………… 173 VII. Fejezet Az igazgatási és bírósági szolgáltatások díja …………………………………………………… 174 NEGYEDIK RÉSZ AZ ILLETÉK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS FIZETÉSE ……………………………………………… 177 VIII. Fejezet Az illeték alapjának megállapítása …………………………………………………………… 177 1. Az illeték alapjául szolgáló érték …………………………………………………………… 177 2. Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása ……………………………… 178 3. A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása …………………………………………… 180
Itv_2011_tordelti.indd 4
2011.06.20. 14:10:12
IX. Fejezet Az illeték megfizetése …………………………………………………………………………… 183 1. A közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése ……………………………………… 183 2. Hiánypótlás ………………………………………………………………………………… 185 3. A bírósági eljárási illeték megfizetése ……………………………………………………… 186 4. Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közös szabályok ……………………………… 189 5. Az illetékbélyeg értéktelenítése ……………………………………………………………… 189 6. Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése ……………………………… 190 7. Az illeték fizetése kiszabás alapján ………………………………………………………… 192 8. Az illetékelőleg ……………………………………………………………………………… 192 9. Fizetési meghagyás ………………………………………………………………………… 194 10. Az illeték törlése és visszatérítése ………………………………………………………… 196 11. Mulasztási bírság, adóbírság ……………………………………………………………… 198 12. Elévülés …………………………………………………………………………………… 199 13. Késedelmi pótlék …………………………………………………………………………… 200 14. Az illeték biztosítása, behajtása, fizetési kedvezmények …………………………………… 201 X. Fejezet Egyes eljárási rendelkezések …………………………………………………………………… 204 1. A hagyaték (vagyonátszállás) bejelentése a közjegyző által ………………………………… 204 2. A hagyaték bejelentése az örökös által ……………………………………………………… 205 3. Az ajándék és a visszterhes vagyonszerzés bejelentése ……………………………………… 206 4. Az illetékbélyeg értékének visszatérítése …………………………………………………… 211 ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ……………………………………………………………………… 213 XI. Fejezet Hatálybaléptető, módosító és értelmező rendelkezések ……………………………………… 213 1. Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések ………………………………………………… 213 2. Felhatalmazás………………………………………………………………………………… 214 3. Adó- és értékbizonyítvány …………………………………………………………………… 215 4. Értelmező rendelkezések …………………………………………………………………… 215 5. Hatálybaléptető, záró és átmeneti rendelkezések az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításaihoz ……………………………………………………… 218 MELLÉKLET ……………………………………………………………………………………… 222 I. A szabálysértési eljárás illetéke ……………………………………………………………… 222 II. Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke ………………………………………… 222 III. Jogszabályról és joggyakorlatról kiállított bizonyítvány illetéke ………………………… 222 IV. A másolat és kivonat illetéke ……………………………………………………………… 223 V. A fordítás illetéke …………………………………………………………………………… 223 VI. A hitelesítés illetéke ………………………………………………………………………… 224 VII. A levéltár által készített másolat illetéke ………………………………………………… 224 VIII. Az iskolai, tanfolyami bizonyítványmásolat, másodlat illetéke ………………………… 225 IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke ……………………………… 225
Itv_2011_tordelti.indd 5
2011.06.20. 14:10:12
X. Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás ……………………………………………………… 227 XI. A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások illetéke …………………………………… 227 XII. ……………………………………………………………………………………………… 228 XIII. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek …… 228 XIV. …………………………………………………………………………………………… 228 XV. Az építésügyi hatósági eljárás illetéke …………………………………………………… 228 XVI. …………………………………………………………………………………………… 230 XVII. A vállalkozói igazolvány és az üzlet működési engedélyének illetéke ………………… 230 XVIII. A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke ………………………………… 230 XIX. A külön jogszabályban meghatározott eljárásokhoz szükséges adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke ………………………………………… 231 XX. Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély illetéke …………………………… 231 XXI. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke ………………………………… 232 XXII. A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke……… 233 XXIII. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének illetéke ……………………………………………………………… 233 XXIV. A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke ……………………… 233 FÜGGELÉK ………………………………………………………………………………………… 234 40/2006. (XII. 25.) PM rendelet az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezeléséről, valamint az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyveléséről ………………………………………………………………… 234 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól ……… 236 51/2004. (XII. 29.) PM rendelet a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetése iránt kezdeményezett eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról ………………………………………………… 240 33/2007. (XII. 23.) PM rendelet ingatlanok forgalmi értékadatainak szolgáltatási rendjéről és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról …………………………………………………………………… 241 ILLETÉK SZÁMLASZÁMOK ÉS ADÓNEMKÓDOK ………………………………………… 249 TÁRGYMUTATÓ …………………………………………………………………………………… 250
Itv_2011_tordelti.indd 6
2011.06.20. 14:10:12
ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! Könyvünk az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegét, valamint a jogszabály rendelkezéseihez fűzött magyarázatokat tartalmazza. Utóbbiak a normaszöveg könnyebb megértését szolgálják, illetve rávilágítanak az egyes illetékszabályok összefüggéseire. Az illetéktörvény az elmúlt húsz évben számtalan kisebb-nagyobb módosításon esett át (ezek közül az egyik legnagyobb visszhangot éppen az a 2010 nyarán hatályba lépett változás kapta, mely az öröklést és az ajándékozást illetékmentessé tette az egyenes ági rokonok között). A gyakori módosításoknak is köszönhető, hogy az illetékjogi szabályozást a gyakorló szakemberek is bonyolultnak tartják, illetve helyenként hiányolják annak következetességét. Éppen ezért bizonyulhat rendkívül hasznosnak jelen kiadvány, melynek célja, hogy magyarázataival valódi segítséget nyújtson valamennyi jogalkalmazó számára. A helyes jogértelmezés érdekében a mű összefoglalja az adóhatósági és a bírósági joggyakorlat értékes tapasztalatait, a 2010-es évközi változások, valamint a 2011-ben hatályba lépett új szabályok ismertetése során pedig azokra a kérdésekre koncentrál, melyek az ügyfelek – a vagyonszerzők, illetve azok képviselői – részéről is rendszeresen felmerülnek.
Budapest, 2011. április
a Szerzők
Itv_2011_tordelti.indd 7
2011.06.20. 14:10:12
GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK Jogszabályok Art. Áht. Be. Ctv. Csjt. Cstv. régi Evtv. Evtv. Éptv. Eütv. Gt. Hpt. Htv. Inytv. Itv. Ket. Lsztv. Öotv. Pp. Ptk. Szabs.tv. Szja tv. Szövtv. Tao. tv. Tftv. Tpt. Ütv. Vht.
Itv_2011_tordelti.indd 9
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról (a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról) szóló 1991. évi XLIX. törvény Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény A társasági adóról és az osztalékadótól szóló 1996. évi LXXXI. törvény A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
2011.06.20. 14:10:12
Az illetéktörvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal
11
1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY AZ ILLETÉKEKRŐL Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek alapvető szabályairól, továbbá az igazgatási és bírósági szolgáltatások díjának megállapításáról a következő törvényt alkotja: Az illetékekről szóló törvény preambuluma és indoklása egyaránt azt a célt tűzi a törvény elé, hogy a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt érintő fizetési kötelezettséget állapítson meg annak érdekében, hogy egyfelől elősegítse az állami és az önkormányzati feladatok teljesítését, másfelől arányos és méltányos hozzájárulást biztosítson a közterhek viselésében.
ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet Az illetékekre vonatkozó általános rendelkezések 1. Illeték- és díjfizetési kötelezettség 1. § Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni. Jogszabály előírhatja, hogy igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére – közigazgatási szolgáltatásként, a hatóság hivatali munkaidején túli időtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett szolgáltató helyen a hatósági eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett – azonnal lefolytatja. Az Itv. 1. §-a kimondja, hogy öröklés és ajándékozás, valamint visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági eljárásért valamint bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Egyes hatósági eljárásokban az azonnali eljárásért az illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat is kell fizetni. A cégbíróságok felügyeleti eljárása felügyeleti illeték megfizetésével jár.
Az illetékek csoportosítása Ennek megfelelően az illetékek három nagy csoportjáról beszélhetünk, úgymint a vagyonszerzési, az eljárási és a cégbírósági felügyeleti illetékek csoportjáról. A vagyonszerzési illeték között ezen felül megkülönböztethetünk ingyenes vagyonszerzéshez kapcsolódó (öröklési, ajándékozási), valamint ellenérték fejében történő szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékeket, míg az eljárási illetékek közigazgatási hatósági és bírósági eljárási illetékekre tagozódnak. A cégbírósági felügyeleti illeték különállása a fizetésre kötelezett személyével indokolható, mivel itt az illetékfizetési kötelezettség a vizsgált céget terheli.
Itv_2011_tordelti.indd 11
2011.06.20. 14:10:12
12
Az illetéktörvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal
1. Vagyonszerzési illetékek Ingyenes – öröklési – ajándékozási
Visszterhes
2. Eljárási illetékek/ Igazgatási szolgáltatási díjak Közigazgatási eljárásokban Bírósági eljárásokban + Igazgatási szolgáltatási pótdíj
3. Cégbírósági felügyeleti illeték
Az öröklési és ajándékozási illeték a vagyongyarapodást terheli. Az örökléssel, illetve az ajándékozással az örökös, illetve a megajándékozott vagyona gyarapszik. Ennek a vagyongyarapodásnak egy részét vonja el az állam vagyonszerzési illeték formájában. Ennek megfelelően ezek az illetékek – közgazdasági tartalmukat tekintve – egyszeri vagyonadó-jellegűek. Adójellegű elvonás a visszterhes vagyonátruházási illeték is, amelyet azonban elsősorban nem a vagyongyarapodás után kell fizetni, hanem az Itv.-ben nevesített vagyonelemek (pl. ingatlan, gépjármű, illetve az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog) ellenérték fejében történő megszerzéséért. Ez a közteher tehát forgalmi adó típusú elvonás. Nem változtat ezen az sem, hogy – mint ahogy erről a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyalásakor szó lesz – bizonyos esetekben az ingyenes szerzés után is ezt az illetéket kell fizetni. Az Itv. a vagyon fogalma alá az ingatlant, az ingót, és a vagyoni értékű jogokat sorolja. Ezen fogalmak tartalmával a későbbiek folyamán ismerkedünk meg közelebbről. Az eljárási illetékek és az ezek alternatívájaként meghatározható igazgatási, bírósági szolgáltatási díjak elsődleges közgazdasági funkciója, hogy részben vagy egészben megtérüljenek azok a költségek, amelyek a különböző állami hatóságoknál (bíróságnál) a vállalkozások, egyéb szervezetek és a magánszemélyek által indított ügy intézése kapcsán felmerülnek. A közigazgatási hatósági és bírósági eljárási illetéket (díjat) fizetők tehát a központi és helyi hatóságok működtetésének költségeihez közvetlenül járulnak hozzá. Egyes közigazgatási hatósági, bírósági eljárásokért (szolgáltatásokért) nem illetéket, hanem külön jogszabályban megállapított, ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A különbségtétel alapja, hogy az illetékektől eltérően a díjaknál elméletileg megállapítható a közszolgáltatás valódi költsége. A fizetendő díj épp ezért nem haladhatja meg az adott eljárással kapcsolatban felmerült költségeket. A változó költségű eljárások, szolgáltatások esetében a díj összegét pedig átalányjelleggel kell meghatározni. Az illeték és díjfizetés garanciális szabálya, hogy nem lehet párhuzamos. Az illeték és igazgatási szolgáltatási pótdíj ugyanakkor egymás mellett érvényesülhet, a pótdíjat ilyen esetben a hatóság többletszolgáltatásáért kell fizetni. A díj mértékét az érdekelt miniszter a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben szabályozza, a lakosság széles körét érintő díjfizetési kötelezettség kivételével, amelyet csak törvény állapíthat meg. Az igazgatási szolgáltatási pótdíj 2010. január 1-jétől új jogintézményként jelent meg az illetéktörvényben. Igazgatási szolgáltatási pótdíjat azon eljárások vonatkozásában írhat elő külön jogszabály, melyekre nézve az illetéktörvény állapít meg eljárási illetéket – ilyen például az útlevél, a személyi igazolvány, a gépjármű vezetői engedély stb. kiadása iránti eljárás – és az eljárást az ügyfél kérelme alapján a hatóság „különleges szolgáltatásként” végzi el. A különleges szolgáltatás ez esetben azt jelenti, hogy az ügyintéző a hatóság hivatali munkaidején túl vagy a hatóság székhelyén kívül intézi el az ügyet. Az igazgatási szolgáltatási pótdíj funkciója, hogy a kérelmező ügyfél megfizesse a hatóság azon költségeit, melyek az ügy azonnali elintézése során merülnek fel. Az igazgatási szolgáltatási pótdíj előírása az Itv. 100. §-ának (2) bekezdésében rögzített felhatalmazás alapján történik. A felhatalmazó rendelkezés biztosít lehetőséget a feladatkörrel rendelkező minisztereknek, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben írják elő – a közigazgatási szolgáltatás meghatározása mellett – az igazgatási szolgáltatási pótdíj fizetését, illetve rendeletben határozzák meg az igazgatási szolgáltatási pótdíj mértékét.
Itv_2011_tordelti.indd 12
2011.06.20. 14:10:12
