TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK BIZTOSÍTÁSA

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK BIZTOSÍTÁSA AZ ASIR KERETEIT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA, VALAMINT A FŐBB JOGI RENDELKEZÉSEK KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁSA 2013

 

1

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az ASIR rendszer bemutatása ....................................................................... 5  1.1 Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)............................................................. 5  1.2 Az AKI Statisztikai Osztályának szervezeti feladatai.......................................... 5  1.3 Az ASIR rendszerről általában............................................................................. 6  1.4 Az ASIR adatgyűjtések tartalma .......................................................................... 7  1.4.1 Műtrágya értékesítés ......................................................................................... 8  1.4.2 A növényvédő szerek értékesítése.................................................................... 9  1.4.3 A mezőgazdasági gépek forgalma.................................................................... 9  1.4.4 Dísznövénytermesztés....................................................................................... 9  1.4.5 Gyógynövény felvásárlás................................................................................ 10  1.4.6 A termelőeszközök áruforgalmi jelentése ...................................................... 10  1.4.7 Beruházások és pénzügyi mutatók várható alakulása az élelmiszeriparban . 10  1.4.8 Beruházások és pénzügyi mutatók várható alakulása a mezőgazdaságban .. 11  1.4.9 Tájékoztató jelentés a mezőgazdasági munkákról ......................................... 11  1.4.10 Vágóhidak élőállat vágása ............................................................................ 12  1.4.11 Árumérleg...................................................................................................... 12  1.5 A szakterület jelenlegi helyzetének bemutatása................................................. 12  1.5.1 ASIR szakterület Input főfolyamata ............................................................... 12  1.5.2 ASIR Output főfolyamata............................................................................... 14  1.5.3 ASIR Adatszolgáltatói kör felülvizsgálata főfolyamata ................................ 15  1.5.4 A szakterület tevékenységének jellemzésére használt számszerű mutatók .. 16  1.5.5 Az ASIR felhasználói...................................................................................... 17 

2. Az ASIR-ral kapcsolatos jogi szabályozás .................................................. 19  2.1 Magyar jogszabályok.......................................................................................... 19  2.1.1 Statisztikai törvény 1993. évi XLVI. Törvény a statisztikáról ...................... 19  2.1.2 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről.................................................. 29  2.2 EU-s jogszabályok.............................................................................................. 33  2.2.1 Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK Rendelete a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről.................................................................. 33  2.2.2 Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1165/2008/EK RENDELETE az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákról ............................ 38  2.2.3 Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 762/2008/EK RENDELETE az akvakultúrára vonatkozó statisztikákról .................................................... 40  2.2.4 Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1185/2009/EK RENDELETE a peszticidekre vonatkozó statisztikákról ....................................................... 42 

 

2

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

 

3

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

Fogalmak és rövidítések jegyzéke Fogalom

 

Jelentés

AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet

ASIR

Agrár Statisztikai Információs Rendszer

EUROSTAT

EU statisztikai hivatal

EU

Európai Unió

FVM

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

VM

Vidékfejlesztési Minisztérium

MAHAL

Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége

MASZ

Magyar Akvakultúra Szövetség

MEGFOSZ

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége

MEGOSZ

Mezőgépgyártók Országos Szövetsége

MSZR

Mezőgazdasági Számlák Rendszere

MVH

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

NAKVI

Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

NÉBIH

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

OSAP

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program

OST

Országos Statisztikai Tanács

MSZR

Mezőgazdasági Számlák Rendszere

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

PÁIR

Piaci ÁrInformációs Rendszer

4

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

1. Az ASIR rendszer bemutatása 1.1 Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az Intézet alapvető feladata, hogy a magyar agrárgazdaság (a mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási valamint halászati termelés, továbbá az élelmiszerfeldolgozás és a forgalmazás) társadalmi-gazdasági folyamatait tudományos módszerekkel elemezze, az elemzések alapján értékeléseket készítsen, fejlesztési prognózisokat adjon, gazdaságpolitikai ajánlásokat dolgozzon ki. Az információ-szervező és feldolgozó, valamint az elemző és a kutató munka eredményeinek szintézisével hatékonyan vegyen részt az agrárágazatot érintő kormányzati döntések megalapozásában, orientálja az agrárvállalkozásokat, segítse az agrár-közgazdasági kutató és oktató tevékenységet, fontos kérdésekben adjon támpontot a hazai szakmai és a szélesebb körű közvéleménynek. Tartson kapcsolatot a nemzetközi tudományos és szakmai intézményekkel.

1.2 Az AKI Statisztikai Osztályának szervezeti feladatai A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) érintett főosztályával együttműködve ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) fejlesztésével kapcsolatos tárcafeladatokat, kialakítja az éves adatgyűjtési és beszámolási rendszert. Szervezi a Minisztérium és más főhatóságok közötti információáramlást, összegyűjti, feldolgozza és közreadja az agrárágazatokat érintő, a KSH-nál és más intézményeknél keletkező információkat. A mezőgazdaságba, az élelmiszeripari szakágazatokba és a termelőeszközkereskedelembe tartozó gazdálkodó szervezetek számára kötelezően előírt adatszolgáltatás keretében begyűjti, ellenőrzi és feldolgozza az adatokat, ezeket a VM, a KSH, illetve más főhatóságok számára átadja, s felhasználásukkal tájékoztatókat, kiadványokat, előrejelzéseket készít. Átveszi és feldolgozza a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek, valamint a mezőgazdasági termelőeszközök külkereskedelmére vonatkozó adatokat. Kialakítja, karbantartja és működteti a külkereskedelmi adatbázist.

 

5

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 Operatív információs feladatai körében ellenőrzi a tárca, a kormányszervek, társminisztériumok, valamint a hírközlő szervek részére készülő anyagok adatainak helyességét. Koordinációs munkát végez az Mezőgazdasági Számlák Rendszere (MSZR) prognosztikai feladatainak működtetésében, nemzetközi együttműködés keretében részt vesz az agrárinformatikai rendszerek továbbfejlesztésében. A statisztikai témákkal foglalkozó KSH, EUROSTAT és VM munkabizottságokban képviseli az AKI-t. A tárca részére rendszeres, vagy eseti információt szolgáltat, elemző értékelések összeállítása. Ellátja az AKI társosztályait a szükséges tartalmú és feldolgozottságú statisztikai információkkal. Társosztályokkal közösen, és önállóan is végez kutatásokat, elsősorban statisztikai adatgyűjtéshez kapcsolódó témákban (inputforgalmazás, vízhasználat, élelmiszeripar, külkereskedelem, mezőgazdasági termelés).

1.3 Az ASIR rendszerről általában Az AKI Statisztikai osztálya által működtetett Agrárstatisztikai Információs Rendszer (ASIR) statisztikai adatgyűjtési feladatokat teljesítésére. Nem felelt meg a 1133/2011 (V. 2.) számú kormányhatározat előírásainak, mely megköveteli, hogy az adatszolgáltatói terhek és a költségek csökkentése érdekében 2013. január 1-től minden statisztikai kérdőívnek elektronikusan beküldhetőnek kell lennie. A 2012-2013-között megvalósuló fejlesztési projekt fő eredménye a megújított, az EUROSTAT OSAP statisztikákkal lát el az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében. Ezek az adatgyűjtések részben EU-s előírások alapján kötelezően végrehajtandóak, részben az állami intézményrendszeri és a szakmai, kutatói igények kielégítését szolgálják. A korábban használt agrárstatisztikai rendszer technikailag elavult, a papír alapú kérdőívek kiküldése postai úton történt és az adatlapok is csak postai úton vagy faxon kerültek fogadásra. A papír alapú adatgyűjtés környezetterhelő, és pazarlóan drága, indokolatlanul nagy terhet ró az adatszolgáltatókra, ezáltal korlátok közt tartja a beszerezhető  

6

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 információ mennyiségét. A korábbi működés a belső használók esetén is hasonlóan túlzott terhet, és a munkatársak szaktudásához mérten alacsony presztízsű, demotiváló feladatokat követelt meg (pl. kézi adatrögzítést, adatlapok fénymásolása, borítékolása). A rendszer nem volt alkalmas az EUROSTAT által megfogalmazott minőségi kritériumok maradéktalan szemben támasztott követelményrendszernek és a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő ASIR rendszer. Az új ASIR rendszer megkönnyíti az ágazati szereplők, az agrárirányítás és az agrárkutatás munkáját a feldolgozott információk széleskörű disszeminációja, a különböző felhasználói csoportok (termelők, feldolgozók, szakmai szervezetek, irányító szervek) döntéshozatali mechanizmusának megalapozásával és elősegítésével. A fejlesztések eredményeképpen csökkennek az adatszolgáltatók terhei, javul és felgyorsul a rendszerek közti adatáramlás, célzott módon többletinformáció csatolható vissza az adatszolgáltatók, a szakmai szervezetek, valamint az állampolgárok számára. A tervezett fejlesztés növeli a mezőgazdasági termelők informáltságát, növekszik a jelenleg meglevő állami információs rendszerek és adatbázisok közhasznúsága, végső soron az információ, mint teljes értékű közgazdasági tényező kihasználtsága a hazai mezőgazdasági termelők körében. A fejlesztés eredményeként megvalósul a mezőgazdasági termelők igényein alapuló tartalomfejlesztés, melynek során kibővül és gyakoribbá válik a mezőgazdasági termeléshez szükséges inputanyagok forgalmazott mennyiségéről és áráról rendelkezésre álló információk köre. Megvalósul az ASIR módszertani fejlesztése; metaadatbázis kerül kialakítása, valamint ellenőrzési/mintaválasztási/becslési eljárások kerülnek kidolgozásra.

1.4 Az ASIR adatgyűjtések tartalma Az ASIR adatgyűjtések széles körű területet érintenek. Egyrészt a gazdálkodás során felhasznált input anyagok értékesítési adatait fedik le – úgy mint műtrágya, növényvédő szer és mezőgazdasági gépek forgalmi adatai. Kisebb mezőgazdasági ágazatok adatgyűjtése is megvalósul, nevezetesen a halászat, dísznövény és gyógynövény előállítás. Az adatgyűjtések között helyet kapnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek beruházási, pénzügyi és készletadatai is. Az ASIR tartalmaz információkat az aktuális mezőgazdasági munkák helyzetéről és a vágóhidak élőállat vágásáról is. Az ASIR adatgyűjtések listája:      

A mezőgazdasági gépek forgalma Műtrágya értékesítés A növényvédő szerek értékesítése Dísznövénytermesztés

7

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001       

Gyógynövény felvásárlás Lehalászás Tájékoztató jelentések a mezőgazdasági munkákról Beruházások és pénzügyi mutatók alakulása Árumérleg A termelőeszközök áruforgalmi jelentése Vágóhidak élőállat vágása

Az ASIR adatok terjesztése az alábbiak szerint történik:         



AKI weboldalon; Rendszeresen megjelentett kiadványokban; Egyéb kiadványokban – tájékoztatók, előrejelzések; Hírlevél; Az AKI honlapján található adatbázisban; Az AKI honlapjáról letölthető kiadványként; KSH STADAT táblák; AKI statisztikai zsebkönyv (nyomtatott és digitális formában); Hazai és nemzetközi adatátadás: GAZDANET, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), Meteorológiai Intézet (OMSZ), Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal NÉBIH), EUROSTAT; Adatátadás más szakstatisztikáknak: Mezőgazdasági Számlák Rendszere (MSZR).

1.4.1 Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítésről az 1980-as évektől kezdődően gyűjt adatokat az AKI. A jelentőlap több alkalommal egyszerűbb formát kapott az adatszolgáltatói teher csökkentése érdekében. Az adatgyűjtés minden műtrágyát forgalmazó és magyarországi székhellyel rendelkező céget lefed. Az adatgyűjtés során a végfelhasználóknak értékesített műtrágya mennyiségéről és értékéről gyűjtünk adatokat. Az adatok egyrészt a fő hatóanyagok, másrészt a különböző termékek szerint kerülnek rögzítésre és publikálásra. Az adatgyűjtés negyedévenként történik és a kapcsolódó kiadványok is negyedévenként jelennek meg. Az eredmények az AKI, valamint a KSH honlapján kerülnek publikálásra. Az Intézet által gyűjtött adatok alapján, illetve azok figyelembevételével történik az EUROSTAT, a FAO és a Nemzetközi Műtrágya Szövetség tájékoztatása, mely szervezetek nemzetközi statisztikák kialakításához is felhasználják az információkat. A statisztika eredményeinek felhasználói elsősorban a kormányzati szervek, műtrágya gyártó, illetve forgalmazó vállalkozások, gazdálkodók, valamint kutatók és újságírók. A műtrágya értékesítés című statisztikai adatgyűjtés eredményei a Mezőgazdasági Számlarendszer előrejelzése és végleges elszámolása során is felhasználásra kerülnek a folyó termelő-felhasználás adatainak becslése, illetve meghatározása során.

 

8

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

1.4.2 A növényvédő szerek értékesítése A szakstatisztika célja, hogy képet kapjunk a hazai növényvédő szer piacról. Az adatgyűjtés a növényvédőszer-gyártó és forgalmazó vállalatok értékesítési adataira terjed ki. A mezőgazdasági felhasználók részére közvetlenül értékesített növényvédő szer mennyiségéről és értékéről gyűjtünk adatokat a különböző szercsoportokra lebontva. Az adatgyűjtés minden olyan növényvédő szer értékesítéssel foglalkozó céget lefed, amely magyarországi székhellyel rendelkezik. A növényvédő szer tényleges felhasználásra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. Az adatok gyűjtése 2014-től évente egyszer történik, és ennek megfelelően kerülnek az eredmények is publikálásra. Az eredmények legfontosabb felhasználói a növényvédő szer gyártó- és forgalmazó cégek, a gazdálkodók, a döntéshozó és közigazgatási szervek. Az eredményekhez az AKI és a KSH honlapján keresztül lehet hozzájutni. A növényvédő szer értékesítés című statisztikai adatgyűjtés eredményei a Mezőgazdasági Számlarendszer előrejelzése és végleges elszámolása során is felhasználásra kerülnek a folyó termelő-felhasználás adatainak becslése, illetve meghatározása során.

1.4.3 A mezőgazdasági gépek forgalma A szakstatisztika célja, hogy átfogó képet kapjunk a mezőgazdasági gépek hazai piacáról. Az adatgyűjtés az 1990-es években kezdődött, azóta a jelentőlap és a bekért adatok köre leegyszerűsödött az adatszolgáltatói teher csökkentése érdekében. A szakstatisztika negyedéves időszakra vonatkozik. A gyűjtött adatok köre a mezőgazdasági felhasználók részére közvetlenül értékesített mezőgazdasági gépek mennyisége és értéke főbb gépfajtákra és gépkategóriákra bontva. A két fő erőgép csoportnál, a traktoroknál és a gabonakombájnoknál teljesítmény szerinti bontásban gyűjtjük az adatokat. Az összesített adatokat negyedévenként közöljük, az adatok az AKI honlapján hozzáférhetőek. A statisztika felhasználói elsősorban a gazdálkodók, kormányzati szervek és a mezőgazdasági gépeket gyártó- és forgalmazó cégek. Az adatgyűjtés eredményei a Mezőgazdasági Számlarendszer előrejelzése és végleges elszámolása során is felhasználásra kerülnek a folyó termelőfelhasználás adatainak becslése, illetve meghatározása során.

1.4.4 Dísznövénytermesztés A szakstatisztika célja az egyes dísznövények és faiskolai termékek termelésének, illetve értékesítésének a figyelemmel kísérése. A szakstatisztika 2009-ben indult a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére. Az ágazatra vonatkozóan korábban nem volt hazai adatgyűjtés. A szakstatisztika keretein belül az alábbi adatokat gyűjtjük: dísznövénytermesztésre használt terület és a kapcsolódó vállalkozások által

 

9

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 foglalkoztatottak száma, továbbá a faiskola, vágott virág, cserepes-, kiültetésre szánt és balkonnövények, hagymás-, gumós, valamint rizómás növények termesztett területe, értékesített mennyisége és árbevétele. Az adatszolgáltatók a dísznövénytermesztés szakágazatba sorolt kijelölt cégek. Az adatgyűjtés éves időszakot ölel át, amelyből évente egy kiadvány készül. A kiadvány az AKI honlapjáról letölthető.

1.4.5 Gyógynövény felvásárlás A szakstatisztika célja, hogy helyzetképet kapjunk a gyógynövények és fűszernövények hazai piacáról. Az adatgyűjtés 2009-ben kezdődött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére. Az adott naptári évre vonatkozó adatokat gyűjtünk és publikálunk a felvásárolt gyógynövények és fűszernövények mennyiségére vonatkozóan nyers vagy/és drog formában, adott növényfajták gyűjtött részei (virág, levél, fű, gyökér, mag-termés, illetve vegyes) szerint és beszerzési forrás (pl.: import, felvásárlótól, gyűjtőtől vagy termelésből) szerinti bontásban. Az adatszolgáltatókat a gyógynövény és fűszernövény felvásárlással foglalkozó vállalkozások teljes köre jelenti. Az eredményekből éves kiadvány jelenik meg, ami az AKI honlapjáról letölthető.

1.4.6 A termelőeszközök áruforgalmi jelentése A szakstatisztika célja, hogy képet kapjunk a mezőgazdasági gép, alkatrész, műszaki áru, műtrágya, növényvédő szer végfelhasználóknak történő hazai értékesítéséről. A termelőeszközök áruforgalmi jelentése című adatgyűjtés az 1990-es években kezdődött. Az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében 2008-tól az adatgyűjtés gyakorisága haviról negyedévesre változott. A gyűjtött adatok köre: az adott időszakban forgalmazott mezőgazdasági gép, alkatrész, műszaki áru, műtrágya, növényvédő szer – ÁFA nélküli folyó eladási ár szerinti – értéke, valamint a zárókészletek alakulása értékben. Az adatok legfontosabb felhasználói a mezőgazdasági inputokat előállító- és forgalmazó cégek, illetve a gazdálkodók. Továbbá kormányzati szervek, mezőgazdasági területen működő érdekképviseletek, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), egyetemek és kutatók is hasznosíthatják az eredményeket. A kapcsolódó kiadvány negyedévente jelenik meg és az AKI honlapjáról tölthető le.

1.4.7 Beruházások és pénzügyi mutatók várható alakulása az élelmiszeriparban Az adatgyűjtés az élelmiszeriparban működő gazdaságok legfőbb beruházási adatairól és pénzügyi mutatóiról ad aktuális információt. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet az 1990-es évek végétől gyűjti a kapcsolódó adatokat, ugyanakkor a bekért adatok köre többször is változott az évek folyamán. Az adatgyűjtés kiterjed a vállalkozások legfőbb beruházási

 

10

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 adataira – úgy mint a beruházások értéke, illetve a beruházások megoszlása tárgy szerinti bontásban, finanszírozási források szerint. Továbbá gyűjtjük a vállalkozások fontosabb pénzügyi mutatóit, az eredmény-kimutatáshoz és a mérleghez kapcsolódó adatokat. Az adatgyűjtés a 19 főnél többet foglalkoztató élelmiszeripari vállalkozásokra terjed ki. Az adatok jellemzően a döntéshozók tájékoztatását szolgálják. Az eredmények hozzáférhetőek az AKI honlapján.

1.4.8 Beruházások és pénzügyi mutatók várható alakulása a mezőgazdaságban Az adatgyűjtés a mezőgazdaságban, vadgazdálkodásban, erdőgazdálkodásban, halászatban és fafeldolgozásban működő gazdaságok legfőbb beruházási adatairól és pénzügyi mutatóiról ad aktuális információt. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet az 1990-es évek végétől gyűjti a kapcsolódó adatokat, ugyanakkor a bekért adatok köre többször is változott az évek folyamán. Az adatgyűjtés kiterjed a vállalkozások legfőbb beruházási adataira – úgy mint az összes beruházás, illetve a beruházások megoszlása tárgy, ágazatok, terület és finanszírozási források szerint. Továbbá gyűjtjük a vállalkozások fontosabb pénzügyi mutatóit, az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó mutatókat és a mérleghez kapcsolódó adatokat. Az adatgyűjtés a 19 fő felett foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. Az adatok jellemzően a döntéshozók tájékoztatását szolgálják. Az eredmények hozzáférhetőek az AKI honlapján.

1.4.9 Tájékoztató jelentés a mezőgazdasági munkákról Az adatgyűjtés az 1990-es évek óta folyik. A szakstatisztika az aktuális mezőgazdasági idénymunkákról ad tájékoztatást. Külön végzünk adatgyűjtést a tavaszi, nyári és őszi munkákra vonatkozóan. Publikálásra kerülnek a főbb vetett növények és a telepített gyümölcsösök területére vonatkozó adatok. Az adatok tartalmazzák az adott növényi kultúrában előirányzott és elvégzett összes munka nagyságát, illetve a betakarított termés mennyiséget is. A statisztika kiterjed továbbá a megöntözött területek nagyságára és a kiöntözött vízmennyiség adataira is. A megyei részletezettség lehetőséget ad az egyes régiókban végzett mezőgazdasági munkák összehasonlítására. Az adatgyűjtés a mezőgazdasági tevékenységet folytató kijelölt vállalkozások és intézmények adatait tartalmazza. A kijelölést a NÉBIH vidéki kormányhivatalai végzik, de csak a szántóföldi növénytermesztőkre vonatkozóan. Az eredmények az AKI honlapjáról letölthető kiadványokban megtalálhatóak. Az adatgyűjtés legfontosabb felhasználói a gazdálkodók, döntéshozó és közigazgatási szervek.

 

11

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

1.4.10 Vágóhidak élőállat vágása Az adatgyűjtés az 1980-as években kezdődött. A statisztika célja a hazai vágóhidak termelésének követése. A havi gyakoriságú statisztika az egyes állatfajok levágott darabszámáról, élősúlyáról és vágósúlyáról ad információt kor szerinti bontásban. Az adatgyűjtés minden hazai vágóhídi vágásra, bérvágásra és kényszervágásra kiterjed. A kapcsolódó kiadvány negyedévente jelenik meg, ami az AKI oldaláról letölthető. Az élőállat vágásról szóló adatok legfontosabb felhasználói a húsfeldolgozó üzemek, gazdálkodók, kormányzat szervei valamint a EUROSTAT. Az adatgyűjtés eredményei a Mezőgazdasági Számlarendszer és a vágóállat termelés (GIP) előrejelzése és végleges elszámolása során is felhasználásra kerülnek a folyó termelő-felhasználás adatainak becslésénél, illetve meghatározásánál

1.4.11 Árumérleg A szakstatisztika az egyes élelmiszeripari termékek termelési, értékesítési és készletmennyiségi adatairól tájékoztat. A kapcsolódó adatok gyűjtése az 1980-as években indult. A jelentés féléves és éves időszakra vonatkozik. A gyűjtött adatok köre kiterjed a nyitó és záró készletekre, saját termelésre, bérmunkában történt termelésre, belföldi áru vásárlására, importra, belföldi értékesítésre, exportra és saját felhasználásra. Az adatszolgáltatók mindazok az élelmiszer, ital- és dohánytermékek gyártása ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetek, amelyek legalább 9 főt foglalkoztatnak. A begyűjtött adatok legfontosabb felhasználói a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok hozzáférhetőek az AKI honlapjáról letölthető kiadványokban.

1.5 A szakterület jelenlegi helyzetének bemutatása 1.5.1 ASIR szakterület Input főfolyamata Adatlapok elkészítésének, kiküldésének folyamata Új jelentőlapok megtervezése, elkészítése, illetve a már létező, meglévő adatlapok adattartalmának felülvizsgálata/ellenőrzése, szükség szerinti változtatások, módosítások végrehajtása. Az adatszolgáltatói kör kijelölése. Az elkészült vagy módosított jelentőlapok OSAP-ban való elfogadtatása. Az OSAP-ban meghatározott jelentőlapok elkészítése, postázása.

 

12

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

Adatlapok érkeztetésének, rögzítésének folyamata A postán, faxon beérkező adatlapok témafelelős által történő iktatása, rögzítése.

1. ábra ASIR szakterület „Input” főfolyamata Tartalmi és formai ellenőrzés folyamata Az adatok tartalmi és formai ellenőrzése. Döntés az információk helyességéről. Hiba esetén továbblépés a Javítás mezőbe, ha az információ megfelelő, akkor továbblépés a következő mezőbe. Korrekció folyamata A témafelelős szükség esetén az adatszolgáltatóval egyeztetve javítja a hibás adatokat. Felszólító levelek küldésének folyamata A beérkezési határidő után a témafelelős ellenőrzi az adatgyűjtés beérkezési arányát, amennyiben a beérkezési arány túl alacsony, úgy felszólító levél kiküldésével, illetve telefonon való megkereséssel megpróbálja a még be nem érkezett adatlapokat begyűjteni.

 

13

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 Adatok imputálásának folyamata Az adatgyűjtés lezárása után, ha szükséges a témafelelős elvégezi az adatok imputálását, azaz az adathiányok pótlását, a hiányzó értékek szakértői becslésen alapuló helyettesítését. Külső adatbázis átvétele Külső intézmény által előállított statisztikai jellegű adatbázisok rendszeres átvétele, beépítése a központi agrárstatisztikai adatbázisba.

1.5.2 ASIR Output főfolyamata Hivatalos jelentés elkészítésének és továbbításának folyamata Ha a hivatalos jelentés engedélyezett, akkor annak elkészítése a KSH részére.

2. ábra ASIR „Output” főfolyamata Kutatási tevékenység döntési folyamata Döntés arról, hogy az outputok szükségesek-e kutatási tevékenységhez. Ha nem, akkor terjesztésre történő előkészítés.

 

14

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 Terjesztésre történő előkészítés folyamata A Statisztikai Jelentések összeállítása, végleges szerkesztése. Egyéb outputok véglegesítése. Terjesztés folyamata A Statisztikai Jelentések terjesztése, az outputok közzététele napilapokban, hetilapokban. Internet megjelentetés folyamata Az outputok interneten történő megjelenítése. Saját kutatás folyamata Az AKI kutatási tevékenységének támogatása. Kutatási tevékenység támogatásának folyamata AKI-n kívüli szervezetek, intézmények kutatási tevékenységének támogatása.

1.5.3 ASIR Adatszolgáltatói kör felülvizsgálata főfolyamata Felülvizsgálat folyamata A statisztikai jelentések reprezentativitásának biztosítása érdekében az adatgyűjtések adatszolgáltatói körének évente történő felülvizsgálata.

3. ábra ASIR „Adatszolgáltatói kör felülvizsgálata” főfolyamata  

15

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 Adatszolgáltatói lista módosításának folyamata Ha változás van az adatszolgáltatói körben, akkor az adatszolgáltatói lista módosítása. Felülvizsgált adatszolgáltatói lista érvényesítésének folyamata A változások figyelembevételével elkészített, felülvizsgált adatszolgáltatói lista érvényesítése.

1.5.4 A szakterület tevékenységének jellemzésére használt számszerű mutatók Számszerű mutatók az ASIR tevékenységre vonatkozóan: 1. táblázat: Számszerűsített mutatók az ASIR tevékenységre vonatkozóan 2012-ben Nyilvántartási szám

1237

Címe

A beruházások és pénzügyi mutatók várható alakulása

Évenkénti

Adatok Adatközlések Elemzések Adatszolgáltatók Adathelyek rendelkezésre száma állásának száma (db.) száma száma kezdete 2

2

1 000

473

2007‐től

Beérkezett adatlapok száma egy évben 750

1240

Árumérleg

Félévenkénti

2

2

750

92

1994‐től

1420

1249

Lehalászás

Évenkénti

1

1

396

311

2000‐től

NÉBIH

1253

Tájékoztató jelentések

Eseményhez kötődő

7

7

2 000

800

1995‐től

NÉBIH

1269

A termelőeszközök áruforgalmi jelentése

Negyedévenkénti

4

4

450

29

2004‐től

1720

1270

A mezőgazdasági gépek Negyedévenkénti forgalma

4

4

200

181

2004‐től

760

1271

A növényvédő szerek értékesítése és zárókészlete szercsoportonként mennyiségben és értékben (éves)

Félévenkénti

3

3

160

2 140

2000‐től

300

1280

A vágóhidak élőállat vágása

Havonkénti

4

4

460

95

2003‐tól

2400

1282

Műtrágya értékesítés

Negyedévenkénti

4

4

150

430

1988‐ régi szerkezet 2009‐új

1692

Főbb termények és termékek készletalakulása

Félévenkénti

2

2

2 500

113

2002‐től

4000

2202

Dísznövénytermesztés Évenkénti

1

1

1 360

241

2009‐től

1000

2203

Gyógynövény Felvásárlás

1

1

12

834

2009‐től

11

35

35

9 438

5739

Összesen

 

Gyakoriság

Évenkénti

16

560

12921

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

1.5.5 Az ASIR felhasználói Az ASIR célja, hogy a mezőgazdasághoz kapcsolódó hazai ágazatokról naprakész és megfelelő minőségű piaci információk álljanak rendelkezésre a felhasználók részére. Az adatgyűjtés eredményeinek felhasználói egyrészt a mezőgazdasági ágazatban működő piaci szereplők, többek között a gazdálkodók, az inputanyag előállítók és – forgalmazók, illetve mezőgazdasági alapanyag feldolgozók. A piaci szereplők között a gazdálkodók igényeinek kielégítése az elsődleges szempont az ASIR adatgyűjtések kialakításánál, miután jellemzően a termelői kör rendelkezik a legkisebb hozzáféréssel a piaci információkhoz. Az ASIR adatgyűjtések olyan piaci információkat nyújtanak az ágazati szereplők számára, amelyek hozzájárulhatnak a megfelelő üzleti döntések meghozásához és ezzel az ágazat teljesítményének növeléséhez. A piaci szereplőkön túl a döntéshozó intézmények – különösképpen a Vidékfejlesztési Minisztérium – is fontos felhasználója az ASIR statisztikáknak. A naprakész statisztikai információk hozzásegítik a törvényhozó szerveket a stratégiák, szabályozások és piaci intézkedések kidolgozásához és ezen keresztül egy hatékonyabb közgazdasági környezet kialakításához. Az Agrárstatisztikai Információs Rendszer felhasználói az adatszolgáltatók és az Intézet dolgozói, valamint az outputok felhasználói. A felhasználókat külső és belső, illetve közvetlen és közvetett felhasználói célcsoportokra lehet bontani. Közvetlen belső felhasználónak tekinthetők a Statisztikai osztályon dolgozó munkatársak, akik az adatokat gyűjtik, feldolgozzák és elemzéseket készítenek, valamint a rendszer szakmai szintű adminisztrációs feladatait ellátják. Számuk 10 fő. Közvetett belső felhasználók az Intézet kutató munkatársai, akik az adatokat tanulmányok és egyéb kutatási/elemzési feladatok elkészítéséhez használják. Számuk mintegy 80 fő. Közvetlen külső felhasználók olyan gazdasági szervezetek, akik a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, a halászat gazdasági ágba, fafeldolgozás, nagykereskedelem, élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazatba sorolt, illetve a termelőeszköz kereskedelemmel foglalkozó adatszolgáltatásra kijelölt vállalkozások. A felhasználók területi eloszlása országos, minden megyéből érkeznek adatok. Számuk mintegy 8-9 ezer darab, egyes jelentéseknél vannak átfedések az adatszolgáltatói körben.

 

17

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 ASIR adatszolgáltatók: 

          

OSAP 1237; a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ágba sorolt, 19 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, és a fafeldolgozás ágazatba sorolt vállalkozások. OSAP 1237; élelmiszer,- ital- és dohánytermék gyártása ágazatba sorolt, 19 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek. OSAP 1240; az élelmiszer, ital- és dohánytermékek gyártása ágazatba sorolt, kijelölt 9 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek. OSAP 1249; valamennyi halastóval és intenzív haltermelő üzemmel rendelkező gazdálkodó szervezet és egyéni gazdaság. OSAP 1269; mezőgazdasági termelőeszköz kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások. OSAP 1270; mezőgazdasági gépeket forgalmazó vállalkozások. OSAP 1271; mezőgazdasági termelőeszköz kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások. OSAP 1280; valamennyi engedélyezett vágóhíd. OSAP 1282; a műtrágya előállítással, a mezőgazdasági termelőeszköz kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások. OSAP 1692; a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, az élelmiszer, ital gyártása, valamint a nagykereskedelem ágazatba sorolt kijelölt vállalkozások. OSAP 2202; dísznövénytermesztéssel foglalkozó kijelölt szervezetek. OSAP 2203; gyógynövények és fűszernövények felvásárlásával foglalkozó kijelölt szervezetek.

Közvetett külső felhasználók, akik csak az elkészített jelentéseket, outputokat használják fel, adatot nem szolgáltatnak. Közéjük tartozik a kormányzat (VM és más minisztériumok, NAKVI, NÉBIH és egyéb társintézmények), a KSH, napilapok/folyóiratok és média, egyetemek, tanácsadó cégek, szakmai szervezetek (pl.: MASZ, MAHAL, stb.), hazai és külföldi érdeklődők.

 

18

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

2. Az ASIR-ral kapcsolatos jogi szabályozás Magyar jogszabályok: 1. 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról 2. 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről EU-s jogszabályok: 3. Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK Rendelete a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről 4. Az Európai Parlament és a Tanács 1165/2008/EK Rendelete az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákról 5. Az Európai Parlament és a Tanács 762/2008/EK Rendelete az akvakultúrára vonatkozó statisztikákról 6. Az Európai Parlament és a Tanács 1185/2009/EK Rendelete a peszticidekre vonatkozó statisztikákról

2.1 Magyar jogszabályok 2.1.1 Statisztikai törvény 1993. évi XLVI. Törvény a statisztikáról A törvény célja A törvény kimondja, hogy a statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A cél elérése érdekében a törvény az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételével, feldolgozásával, tárolásával, átadásával, átvételével, elemzésével, szolgáltatásával, közlésével, valamint közzétételével kapcsolatos közhatalmi és egyéb tevékenységet, vagyis a statisztikai tevékenységet szabályozza. A törvény hatálya A törvény hatálya kiterjed a statisztikai tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre; valamint a nem statisztikai célú adatgyűjtéseket végző és adatokat kezelő szervekre és szervezetekre, a statisztikai célra is felhasználásra kerülő adataik vonatkozásában.

 

19

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

A hivatalos statisztikai szolgálat A törvényben meghatározott statisztikai tevékenység ellátása a hivatalos statisztikai szolgálat feladata. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek: a) a Központi Statisztikai Hivatal; b) a minisztériumok és a Miniszterelnökség, c) az Országos Bírósági Hivatal elnöke, d) a Legfőbb Ügyészség; e) a Magyar Nemzeti Bank; f) a Gazdasági Versenyhivatal; g) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság; h) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal; i) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A Központi Statisztikai Hivatal meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervektől tájékoztatást kérhet statisztikai tevékenységükről, az országos statisztikai adatgyűjtési program végrehajtásáról, amit e szervek kötelesek megadni. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetőjének biztosítani kell a statisztikai tevékenység működésének önállóságát és a statisztikai tájékoztatás függetlenségét. Központi Statisztikai Hivatal A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmailag önálló kormányhivatal, amelynek költségvetése önálló költségvetési fejezetet képez. Elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama 6 év, amely két ízben további 6-6 évvel meghosszabbítható.

 

20

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

A KSH központi és területi szervezeti egységekből áll. A KSH feladata: a) adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele, elemzése, közlése, közzététele és védelme; b) a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai – meghatározott esetekben egyéb jellegű – irányítási tevékenység ellátása; c) a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön törvény alapján; d) egyéb országos összeírások szervezése és végrehajtása; e) a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél; f) az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék készítése, g) más információrendszerek, nyilvántartások, valamint a hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések fogalmi és osztályozási rendszerének kialakításában való közreműködés; h) az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása az ország társadalmi, gazdasági, népesedési adatairól; i) statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatás szervei, az egyesületek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére; j) Magyarország Közigazgatási Helységnévtárának kiadása;

Helynévkönyvének

 

21

vezetése,

Magyarország

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 k) részvétel nemzetközi szervezetek statisztikai munkájában, valamint kapcsolattartás külföldi nemzeti statisztikai hivatalokkal; l) kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár fenntartása, üzemeltetése; m) részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében. A statisztikai regiszter az adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, statisztikai azonosítóját, statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, valamint az azok meghatározásához szükséges alapadatokat, székhelyét és levelezési címét, telefon- és telefax-számát, valamint telepének címét, tevékenységi körét, nyitvatartási jellegét tartalmazza. A statisztikai regiszter nyilvános. A KSH az adatok gyűjtéséhez, az adatok feldolgozásához, és az adatok közzétételéhez kapcsolódó feladatait a KSH elnöke által alapított, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával látja el. A gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a KSH elnöke gyakorolja. A KSH feladatainak ellátásához kapcsolódóan a Kormány részére javaslatot tesz a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek vezetőivel azokra a munkakörökre, amelyek betöltéséhez statisztikai szakképesítés szükséges; valamint a statisztikai szakmai képesítő vizsgáztatás rendjére és annak szakmai követelményrendszerére. A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében névjegyzéket készít a gazdasági szervezetekről. A névjegyzék a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, azonosítóját (törzsszámát, illetőleg adószámát), statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, székhelyét és levelezési címét, telefon-, telex- és telefaxszámát tartalmazza. Országos Statisztikai Tanács A hivatalos statisztikai szolgálat működésének, munkája összehangolásának elősegítésére, a társadalmi érdekek képviseletének és az adatfelhasználók igényeinek érvényre juttatására, az országos statisztikai adatgyűjtési program tervezetének véleményezésére, a KSH elnökének szakmai tanácsadó, véleményező szerveként Országos Statisztikai Tanács (OST) működik.  

22

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

Az OST tagjai: a) a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetője által kijelölt egy-egy tag; b) a munkáltatók érdekképviseletei által kijelölt két, az országos gazdasági kamarák által kijelölt egy-egy, a munkavállalók érdekképviseletei által kijelölt egy, valamint a helyi önkormányzatok képviseletei által kijelölt három tag; c) a társadalombiztosítás szervei által kijelölt egy tag, továbbá d) a tudományos élet képviselői közül, a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága által javasolt és a KSH elnöke által felkért legfeljebb öt szakember. Az OST ülésein a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke állandó meghívottként vesz részt. A tagokat és az elnököt határozott időtartamra a miniszterelnök bízza meg. Az OST tagsági megbízás három évre szól, és a megbízás határidejének lejártával, a lemondás elfogadásával, a tag halálával, a kijelölés, illetve a javaslat visszavonását követő miniszterelnöki felmentéssel szűnik meg. Az OST elnökének személyére az OST tagjai tesznek javaslatot. Az OST az általa kialakított és az elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik. Az OST közreműködik más információrendszerek forgalmi, osztályozási rendszerének kialakításában és annak a statisztikai információs rendszerrel történő összehangolásában; valamint a statisztikai módszertan fejlesztésében. Az OST a feladatkörébe utalt kérdésekben állásfoglalást alakít ki és azt a KSH elnöke elé terjeszti. Statisztikai adatgyűjtések Statisztikai adatgyűjtéseket adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy önkéntes adatszolgáltatás alapján lehet végrehajtani. Adatszolgáltatásra kötelezett bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Természetes személytől személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást csak törvény rendelhet el.

 

23

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

Különleges adat statisztikai célból a következők szerint gyűjthető: a) az érintett faji eredetére, nemzeti, nemzetiségi etnikai hovatartozására, politikai véleményére vagy pártállására, vallásos vagy más meggyőződésére vonatkozó adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon és az érintett természetes személy önkéntes adatszolgáltatása alapján, b) az egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre, valamint büntetett előéletre vonatkozó adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon, az érintett természetes személy önkéntes adatszolgáltatása vagy törvény rendelkezése alapján. A jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait, az OST állásfoglalásának figyelembevételével, kormányrendelet állapítja meg. A jogi személynek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek statisztikai számjel kiadása céljából be kell jelentkeznie a KSH-nál. A statisztikai számjel a statisztikai azonosítóból és statisztikai csoportképző adatok kódjából áll. A KSH közli a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalával, a cégbírósággal, valamint az állami adóhatósággal a fent meghatározottak statisztikai számjelét. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtés kérdőívének címoldalán és az adatgyűjtést szolgáló egyéb anyagon, számítógépes adatfelvétel esetén annak kísérőjegyzékén, fel kell tüntetni az adatgyűjtő szervezet megnevezését, az adatgyűjtés végrehajtását elrendelő jogszabály számát, "Az adatszolgáltatás kötelező! Az adatszolgáltatás statisztikai célra történik!" szövegét, az adatgyűjtés címét, az adatszolgáltatók körét, az adatszolgáltatás gyakoriságát és határidejét és a szerv feltüntetését, amelyhez a kérdőívet továbbítani kell, "Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése, valamint a késedelmes adatszolgáltatás büntető, illetőleg szabálysértési eljárást von maga után!" szöveget, az adatszolgáltatás időpontjának és az adatszolgáltató aláírásának helyét. Az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag az előírt kérdőíven, illetőleg az annak megfelelő kísérőjegyzékkel ellátott számítógépes adathordozón teljesíthető. Az adatszolgáltatásra kötelezett az előírt adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, megszabott határidőben és meghatározott módon, térítésmentesen köteles szolgáltatni.

 

24

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 Az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtéseket végrehajtó szervek, a szolgáltatott adatok valódiságának ellenőrzése céljából, a szolgáltatott adatokkal összefüggő nyilvántartásokba, iratokba – előzetes értesítés alapján – az adatszolgáltatónál betekinthetnek. Az ellenőrzés során figyelemmel kell lenni az ellenőrzött szerv munkájára. Az ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy az a folyamatos működést ne akadályozza. A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, amely a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad. A közigazgatási bírság összege 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik. Az adatszolgáltatónak úgy kell kialakítania a bizonylati rendszerét, hogy az alkalmas legyen az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére. Az adatgyűjtő kötelessége gondoskodni arról, hogy az érintett adatszolgáltató az adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet megelőző év december 15-ig megismerje annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz szükséges nyilvántartásait, bizonylati rendszerét annak megfelelően alakíthassa ki. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek az új, illetőleg a módosított adatgyűjtéseik kérdőívét és más dokumentációját december 31-ig egy példányban a KSH-nak megküldik. Az adatszolgáltató az adatszolgáltatással összefüggő nyilvántartásokat, iratokat – az ellenőrzés céljából – legalább három évig köteles megőrizni. A KSH az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló kormányrendeletben (OSAP) meghatározott egyes adatgyűjtésekhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítéséhez informatikai rendszert működtet (ELEKTRA rendszer). Az ELEKTRA rendszer használatának feltétele, hogy az adatszolgáltató vagy az adatszolgáltatásra általa felhatalmazott szervezet az ELEKTRA rendszerben elektronikus úton regisztráljon. A rendszerben történő regisztráció adatszolgáltatónként egy-egy felhasználói azonosítóval és belépési jelszóval rendelkező adminisztrátor felhasználót hoz létre. Az adminisztrátor jogosult az ELEKTRA rendszer használatára, és az elektronikus kérdőívek kitöltésére más személyeket felhasználóként a rendszerbe felvenni, hozzáférési jogaikat szabályozni. A végfelhasználók jogosultságainak kezeléséért, jelszavaik pótlásáért az adminisztrátor felelős. Az adminisztrátor felel a végfelhasználók által az ELEKTRA rendszerben megvalósított műveletekért kivéve, ha bizonyítja, hogy azoknak a szabályoknak való megfelelősége biztosítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A végfelhasználó a szervezet törzsszámával, felhasználói azonosítóval és saját  

25

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 egyedi jelszavával fér hozzá az ELEKTRA rendszer adatszolgáltatói felületéhez. Az ELEKTRA rendszer biztosítja, hogy az abban rögzített adatok az adatszolgáltató számára saját gépre menthetőek, valamint a rögzítést követően két évig az ELEKTRA rendszerben elérhetők legyenek. Az ELEKTRA rendszerben kitöltött kérdőíven megjelölt adatokat a titkosítási eljárást követően az adminisztrátoron és a végfelhasználón kívül csak a KSH ismerheti meg. Az ELEKTRA rendszer rögzíti a kérdőív beküldési időpontját, valamint az adatbázisba történő betöltés időpontját. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének időpontja az ELEKTRA rendszerben a kérdőív beküldéseként rögzített időpont. A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése, valamint lakcímváltozás. A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek külföldön bekövetkezett halálozását, valamint a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldön történt szülését, amennyiben az esemény anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül. A népmozgalmi események felmérése a következő adatkörökre terjed ki: név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, illetve halálozással, mint népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény helye és ideje. Országos statisztikai adatgyűjtési program Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket – kivéve a törvényben elrendelteket – a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tartalmazza. A program tervezetét a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai alapján a KSH állítja össze. A KSH az általa összeállított program tervezetét véleményezés céljából az OST elé terjeszti, amely azt elsősorban az adatgyűjtések szükségessége, szakszerűsége, az adatszolgáltatók megterhelése szempontjából és a párhuzamosság elkerülése érdekében véleményezi. A KSH elnöke az OST véleménye alapján véglegesíti a program tervezetét.  

26

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szervek statisztikai adatgyűjtése A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szerv és szervezet statisztikai adatgyűjtést önkéntes adatszolgáltatás alapján hajthat végre. Helyi önkormányzati rendelet az önkormányzat illetékességi területén – az e törvényben meghatározott szabályok alkalmazásával – statisztikai adatgyűjtést rendelhet el, illetőleg hajthat végre. Önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtés külön engedély nélkül hajtható végre. Az adatszolgáltatás önkéntességére "Az adatszolgáltatás nem kötelező! Az adatgyűjtés statisztikai célra történik!" szövegnek a kérdőíven és az adatgyűjtést szolgáló egyéb irat fejlécén való feltüntetésével – kérdezéses módon történő adatgyűjtés esetén szóban – kell az adatszolgáltatásra felkért figyelmét felhívni. A személyes adatok önkéntes adatszolgáltatáson alapuló felvételénél az adatszolgáltatás kérdőívén és egyéb anyagán fel kell tüntetni az adatszolgáltató hozzájárulási nyilatkozatát az adat gyűjtéséhez és annak meghatározott célra történő felhasználásához. A statisztikai adatok nyilvánossága, védelme, továbbítása A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek által végrehajtott adatgyűjtések eredményei nyilvánosak. Nem lehet nyilvánosságra hozni a minősített adatokat, valamint a statisztikai célt szolgáló, a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adatot (egyedi adat). Egyedi adat csak statisztikai célra használható, mással csak akkor közölhető, és abban az esetben adható át, valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárult. Ez a korlátozás nem vonatkozik az azonos szerven belül statisztikai tevékenységet végző személyek egymás közötti adatközlésére. Közérdekű feladatot ellátó szerv, illetőleg egyesület, valamint a költségvetési szerv ezen tevékenységére vonatkozó egyedi adat az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható. Egyedi adat ezeken kívül csak statisztikai célból, statisztikai tevékenységgel foglalkozó nemzetközi szervezetnek, jogszabályban meghatározott nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében adható át az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül. Egyedi adatot nyilvánosságra hozni az adatszolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet. Az adatszolgáltatótól kért írásbeli hozzájárulásban az adatot kezelő szervnek meg kell határoznia azt az adatot, amelyre vonatkozóan a hozzájárulást kéri, meg

 

27

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 kell jelölnie, hogy az adatot milyen célra, kinek fogja hozzáférhetővé tenni és fel kell tüntetnie a hozzáférés időtartamát is. Az egy évnél hosszabb időszakra vonatkozó idősoros vizsgálatok esetében az adatállományt belső azonosítóval kell ellátni, amelyből az érintett személyazonossága nem állapítható meg. Az érintett személyazonosító adatait az adatállománytól elkülönítetten kell kezelni. Az egyedi adatok más jogszabályok alkalmazása szempontjából magántitoknak minősülnek. Az ezek védelmére vonatkozó szabályok betartásáért a statisztikai tevékenységet végző, valamint az abban közreműködő személyek felelősek. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a program végrehajtásából rendelkezésre álló adatokat a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó másik szervnek – annak feladatai ellátásához – kérésére köteles továbbítani. Ez azonban egyedi adatra nem vonatkozhat. A KSH jogosult az adatgyűjtést végző szervtől az országos statisztikai adatgyűjtési programból rendelkezésre álló adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, az országos statisztikai adatgyűjtési programban, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásban szereplő adatgyűjtéseiben meghatározott adatkörben, egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett átvenni. Tájékoztatás A nemzetközi szervezetek részére az e körben történő adatszolgáltatást a KSH hangolja össze. Ezért ezekről az adatszolgáltatásokról a KSH-t előzetesen tájékoztatni kell. Az adatátadással kapcsolatos térítésben, a kölcsönösség figyelembevételével, az adatátvevővel az adatszolgáltató állapodik meg. Összesítve sem lehet nyilvánosságra hozni olyan adatot, amelynél az adatszolgáltatók száma háromnál kevesebb. A tájékoztatási rendszer kiadványokból és más adathordozókon lévő adatállományokból történő közlésekből áll. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek által nyilvánosságra hozott adat hivatalos statisztikai adat. Több szerv által nyilvánosságra hozott ugyanazon adatok közül a KSH által közölt a hivatalos statisztikai adat. Ez a törvény 1993. május 15-én lépett hatályba, végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza  

28

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 a) a KSH részfeladatait; b) az Országos Statisztikai Tanács részfeladatait és főbb eljárási szabályait; c) az országos statisztikai adatgyűjtési programot, összeállításának eljárási rendjét, és az adatszolgáltatási kötelezettséget; d) a statisztikai kérdőívek főbb formai követelményeit; e) a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés részletes szabályait.

2.1.2 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről Az átláthatóbb jogi szabályozás érdekében 2010. január 1-jétől egy új, egységes Korm. rendelet (288/2009. (XII.15.) Korm. rendelet) szabályozza az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) elrendelését, amely tartalmazza az elrendelésre kerülő valamennyi adatgyűjtést beleértve a többévenkéntieket is. Annak érdekében, hogy az adatszolgáltatók számára egyértelmű legyen adatszolgáltatási kötelezettségük tartalma, a Korm. rendelet tartalmazza az egyes adatgyűjtésekhez kapcsolódó adatköröket. A 340/2012. (XII. 5.) Korm. rendelet tartalmazza az összes 2013. január 1-jétől végrehajtandó adatgyűjtést, adatátvételt és az adatköröket. A rendelet mellékletei a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinek közvetlen adatgyűjtéseit és statisztikai célú adatátvételeit, valamint a gyűjthető adatköröket tartalmazzák. Az adatgyűjtések kérdőíve a meghatározott adatkörökön kívül minden esetben tartalmazza:       

 

az adatgyűjtő szervezet megnevezését, az adatgyűjtés végrehajtását elrendelő jogszabály számát, és ennek alapján annak kötelező jellegét, az adatgyűjtés Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban (OSAP) szereplő nyilvántartási számát, az adatgyűjtés címét, az adatszolgáltatókat, “Az adatszolgáltatás statisztikai célra történik!" szöveget, “Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése, valamint a késedelmes adatszolgáltatás büntető, illetőleg szabálysértési eljárást von maga után!" szöveget,

29

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001     

a kapcsolódó uniós jogi aktus számát, az adatszolgáltatás határidejét, a szerv feltüntetését, amelyhez a kérdőívet továbbítani kell, az adatszolgáltatók azonosítóit, a kérdőívet kitöltő és jóváhagyó azonosító adatait, az adatszolgáltatás időpontjának és az adatszolgáltató aláírásának helyét.

A hivatalos statisztikai szolgálat szervei az 1-11. mellékletben szereplő adatgyűjtéseik tekintetében az adatgyűjtésre szolgáló kérdőívet minden év december 15-éig, honlapjukon közzéteszik. Az OSAP-ban szereplő adatgyűjtések nyilvántartási rendszerét a KSH alakítja ki és vezeti. Az adott évi OSAP tervezése minden évben meghatározott ütemterv szerint történik. A 2014. évi OSAP tervezés főbb pontjai a következők: 1. A hivatalos statisztikai szolgálathoz (HSSZ) tartozó szervek vezetőinek tájékoztatása az OSAP összeállításának ütemezéséről és szempontjairól Felelős: KSH Jogi és igazgatási főosztály vezetője Határidő: március 11. 2. A HSSZ szerveinek egymás közötti és KSH-val történő – az illetékes társszervek és a KSH adatgyűjtéseire vonatkozó – egyeztetése. A módosítási igények, javaslatok megküldése a társszervezeteknek, valamint a KSH Jogi és igazgatási főosztályának Felelős: a HSSZ szerve a statisztikáért felelős szervezeti egységének vezetője, KSH adatgyűjtő szervezeti egységek vezetői Határidő: április 19. 3. Az OSAP – HSSZ szerveivel előzetesen egyeztetett – KSH fejezettervének, a főbb változásokat ismertető szöveges összefoglalónak, valamint a módosuló és az új kérdőívek tervezeteinek megküldése a HSSZ szervei számára Felelős: KSH Jogi és igazgatási főosztály vezetője Határidő: június 21.

 

30

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 4. A HSSZ KSH-n kívüli szervei saját adatgyűjtési tervének, dokumentációinak (aktualizált listák, Nyilvántartó lapok) és költségváltozás táblázatának elkészítése és megküldése a KSH Jogi és igazgatási főosztályának Felelős: a HSSZ szerve a statisztikáért felelős szervezeti egységének vezetője Határidő: július 12. 5. Az OSAP előzetes tervezetének összeállítása és véleményezés céljából megküldése az érdekeltek számára Felelős: KSH Jogi és igazgatási főosztály vezetője Határidő: augusztus 12. 6. Az OSAP előzetes tervezetének véleményezése, egyeztetése, az egyeztetés eredményének megküldése a KSH Jogi és igazgatási főosztályának Felelős: KSH adatgyűjtő főosztályok vezetői, a HSSZ szerve a statisztikáért felelős szervezeti egységének vezetője Határidő: augusztus 16. 7. Az OSAP tervezetének megküldése az OST tagjainak és a HSSZ szerveinek Felelős: KSH Jogi és igazgatási főosztály vezetője Határidő: augusztus 30. 8. Az OST ülés összehívása, az OSAP tervezet megvitatása Felelős: OST titkára Határidő: szeptember 05. 9. Az OSAP kormány-előterjesztés tervezet előzetes egyeztetésre megküldése a KIM-be közigazgatási egyeztetés indításának céljából Felelős: KSH Jogi és igazgatási főosztály vezetője Határidő: szeptember 09.

 

31

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 10. Az OSAP kormány-előterjesztés tervezet közzététele a KSH internetes honlapján Felelős: KSH Tájékoztatási főosztály vezetője Határidő: a kormány-előterjesztés KIM általi közigazgatási egyeztetésre bocsátásával egyidejűleg 11. Az OSAP kormány-előterjesztés megküldése a HSSZ szerveinek az adatátvételi igények bejelentése céljából Felelős: KSH Jogi és igazgatási főosztály vezetője Határidő: október 11.

12. Az adatátvételi igények bejelentése és megküldése a KSH Jogi és igazgatási főosztálya részére Felelős: a HSSZ szerve a statisztikáért felelős szervezeti egységének vezetője Határidő: október 18. 13. Az OSAP-ban elrendelt adatgyűjtések, kérdőívek közzététele az elrendelő szervek internetes honlapján Felelős: a HSSZ szerve a statisztikáért felelős szervezeti egységének vezetője Határidő: december 13.

 

32

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

2.2 EU-s jogszabályok 2.2.1 Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK Rendelete a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről A Mezőgazdasági Számlarendszer összeállításának célja, módszertana A Nemzeti Számlák Rendszere (NSZ) a gazdasági adatoknak egy olyan összeállítása, amely képet ad a nemzetgazdasági ágazatok kibocsátásáról és az ott keletkező jövedelmekről. Az egyik legfontosabb NSZ-hez kapcsolódó mutató a bruttó hazai termék (GDP), ami egy adott ország gazdasági teljesítményének az egyik leginkább használatos mérőszáma. A nemzeti számlák a nemzetgazdaságon belül működő szektorok úgynevezett szatellit számláiból épülnek fel. Ezeket a szatellit számlákat az NSZ-hez kapcsolódó egységes séma szerint dolgozták ki. Ugyanakkor tartalmazhatnak kiegészítő információkat is, ahol azt az adott ágazat egyedi jellege megköveteli. Az NSZ egyik ilyen szatellit számlája a Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR, EAA – Economic Accounts of Agriculture). Az MSZR-t az agrárium sajátosságaihoz igazították és a mezőgazdaságban működő termelő egységek kibocsátását és jövedelmét veszi számba. Az MSZR legfontosabb funkciója, hogy az EU-ban biztosít egy olyan közösségi szintű egységes információs rendszert, amely alapot nyújt a mezőgazdaságban végbemenő gazdasági folyamatok vizsgálatához és a különböző ágazatok, illetve tagországok teljesítményének az összehasonlításához. Az MSZR alapvető eszközként szolgál a Közös Agrárpolitikához kapcsolódó intézkedések kidolgozásához, illetve az elemzések és előrejelzések elkészítéséhez is. Az MSZR fontos információt ad többek között    

a mezőgazdasági kibocsátás és jövedelmek összetételéről és szerkezetéről, a termelési tényezők (munka, tőke, föld) jövedelmezőségéről, az agrár-ágazatok gazdasági életképességéről, a mezőgazdasági szektorok GDP-hez való hozzájárulásáról.

A mezőgazdasági számlarendszer (és az NSZ) működtetését az Európai Bizottság követeli meg az Eurostat által megszabott irányelvek szerint. Az MSZR kiépítése Magyarországon a 90-es évek elején kezdődött el az Agrárgazdasági Kutatóintézet gondozásában az EU-s jogharmonizáció részeként.

 

33

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 Az MSZR adatbázisa más információs rendszerekre épül, közvetlen adatgyűjtést nem végez, úgynevezett szekunder információs rendszer. A számlarendszer elsősorban az agrárstatisztikák (pl.: vágási statisztikák), a Tesztüzemi Rendszer (FADN) és a piaci információs adatokból (PÁIR) merít, azokat összegzi és szintetizálja. Ezért az MSZR-t a mezőgazdasági statisztikák egyfajta csúcs-statisztikájaként is szokták hívni. Az Eurostat szabályainak megfelelően a tagországok az MSZR adatait évente háromszor továbbítják az Európai Bizottság (Eurostat) részére. Először a tárgyév novemberének végén (1. előzetes eredmény), majd a tárgyévet követő januárban (2. előzetes eredmény) küldik el Luxemburgba. A végleges adatsort a tárgyévet követő év szeptemberében készítik el. MSZR módszertan A szakosodott telephelyek (gyakorlatiasabb nevén a mezőgazdasági üzemek) képezik az alapegységet az MSZR-en belül. Egy szervezeti (termelő) egység több különböző gazdasági tevékenységet végző szakosodott telephelyből is állhat. Az MSZR számba vesz minden mezőgazdasági tevékenységet független attól, hogy az adott termelőegység a főtevékenysége alapján melyik nemzetgazdasági ágazathoz tartozik. Ugyanakkor az MSZR kizárólag a mezőgazdasági tevékenységet számolja el. Ez azt jelenti, hogy a számlarendszer megjeleníti a nem mezőgazdasági profillal rendelkező termelő egységek mezőgazdaságból származó kibocsátását és jövedelmét, ugyanakkor nem méri a mezőgazdasági főtevékenységű üzemek elkülöníthető nem mezőgazdasági tevékenységből származó eredményeit. Az MSZR adatgyűjtése kiterjed a hagyományos mezőgazdasági tevékenységekre (növénytermesztés, állattenyésztés és mezőgazdasági szolgáltatások) és a vadgazdálkodásra. Ezen túl az alábbiak is mezőgazdasági tevékenységnek minősülnek a számlarendszer keretein belül:   

a bortermelés (amelyhez az alapanyagként felhasznált szőlő azonos gazdaságból származik); a szövéshez felhasznált alapanyagok előállítása; karácsonyfa, gyümölcsfa, szőlő és csemetekerti díszfa nevelése, amennyiben a növényeket mezőgazdasági tevékenység során hasznosítják, illetve ha a fenyőfákat azzal a céllal nevelik, hogy karácsonyfaként értékesítsék.

A másik oldalon az MSZR tárgyköréből kiestek az alábbi tevékenységek: 

 

a vetőmagtermesztéshez kapcsolódó olyan tevékenységek, mint a kutatás, nemesítés, tanúsítás;

34

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001   

a versenyistállók és lovas iskolák fenntartása; a szerződéses mezőgazdasági munkától eltérő tevékenységek (pl.: öntözőberendezések üzemeltetése); olyan egységek, ahol a mezőgazdasági tevékenység csak szabadidős tevékenységet jelent (pl.: hobbikertészkedés).

Az MSZR adatgyűjtési köre kiterjed a mezőgazdasági tevékenységhez szorosan kapcsolódó másodlagos nem mezőgazdasági tevékenységekre is. Tipikusan ezek közé sorolható a mezőgazdasági termékek feldolgozása, de olyan tevékenységek is ide tartoznak, mint például az agrárturizmus vagy a gazdaságok boltjai. Az MSZR-n belül az elszámolási időszak a naptári év. Az értékeket a nemzeti pénznem egységeiben jeleníti meg. A gazdasági folyamatokat az eredményszemlélet alapján számolja el, azaz abban az időszakban érvényes értéken, amikor a gazdasági érték, a követelés és az igény keletkezik, nem pedig a kifizetés tényleges napján. A kibocsátás tartalmazza az elszámolási időszak alatt előállított összes terméket. A mezőgazdasági tevékenységekből származó kibocsátás az alábbi tényezőkből áll:      

az előállított termékek és a szolgáltatások értékesítéséből; a készletváltozásból; saját végső fogyasztás (pl.: saját terményt a termelő háztartása fogyasztja el vagy a gazdaság dolgozóinak természetbeni juttatásként felhasznált); saját előállítású állóeszközök (pl.: ültetvények létesítése); egységen belüli feldolgozás (pl.: tej feldolgozása vajjá); egységen belüli felhasználás (pl.: termények hasznosítása takarmányként).

Az MSZR a kibocsátás értékét alapáron számolja el. Alapár = termelői ár – termékadók + terméktámogatások A folyó termelő felhasználás mindazoknak az áruknak és szolgáltatásoknak az értékét foglalja magába, amelyeket a termelési folyamat során a gazdaságok ráfordításként használnak fel. Az azonos mezőgazdasági egységen belül megtermelt és felhasznált áruk és szolgáltatások csak akkor tekinthetők folyó termelő felhasználásnak, ha az előállításuk és felhasználásuk más ágazatban történik és az értékeik a kibocsátásban is megjelennek. Jellemzően ilyen tételek a takarmányként felhasznált növényi termékek.

 

35

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 A számlarendszer a folyó felhasználást a piaci áron számolja el. Folyó termelőfelhasználásként csak olyan tételek kerülhetnek elszámolásra, amelyeknek van kereskedelmi értéke, illetve megbízhatóan értékelhető. Ennek következtében például a kaszálással betakarított réti széna értéke megjelenik a ráfordítások között, de az állat által a legelőn legelt fű nem. A fontosabb folyó termelő felhasználáshoz tartozó költségelemek:       

vetőmagok és szaporítóanyagok energia műtrágyák növényvédő szerek takarmányok gépek, épületek karbantartása mezőgazdasági szolgáltatások

A számlarendszerben értékcsökkenésként tartják nyílván az állóeszközök felhasználását. A rendszer a lineáris értékcsökkenési leírás módszerével számolja el ezeket a tételeket. Azonban csak az olyan nagyobb értékű tartós állóeszközökre lehet értékcsökkenést alkalmazni, mint a gépek, ültetvények, épületek, építmények. A kisebb javak folyó termelő felhasználásként számolhatóak el. Munkavállalói jövedelemként jelenik meg a ráfordítások között az a pénzbeli vagy természetbeni érték is, amit a munkaadó biztosít a munkavállalónak az adott elszámolási időszakban elvégzett munkájának ellenértékeként. Ezek a juttatások tartalmazzák az alapbért és –keresetet, valamint a kapcsolódó adókat, a munkáltatót terhelő bérjárulékokat és a munkavállaló részéről fizetett társadalombiztosítási hozzájárulást is. A saját gazdaságban végzett munka után járó bér-, illetve jövedelemigény nincs elszámolva, azok a vállalkozói jövedelem részét képezik. Az MSZR csak azokat az adókat és támogatásokat számolja el, amelyeket közvetlenül a termelők fizetnek vagy kapnak. Az adók és támogatások a módszertan szerint kétféle osztályba csoportosíthatóak. A termékadók, illetve terméktámogatások – ezek az előállított termékek és szolgáltatások egységei után fizetendők vagy kaphatók és a termelés számlán számolhatóak el (mivel a számlarendszer a kibocsátás értékét alapáron jeleníti meg).

 

36

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 Egyéb termelési adók, illetve támogatások – ezek a termelés folyamatába való bekapcsolódás következtében merülnek fel a vállalkozásoknál az előállított termékek mennyiségétől függetlenül. Az elszámolásuk a jövedelmek keletkezése számlán történik. Jövedelem-mutatók Az MSZR egyik legfőbb célja a mezőgazdasági jövedelmek és azok változásainak mérése. A jövedelem meghatározható úgy, mint az a maximális összeg, amelyet kedvezményezettje úgy tud elfogyasztani adott időszak alatt, hogy azzal nem csökkenti eszközeinek mennyiségét. A mezőgazdasági számlák sorrendje lehetővé tesz három olyan egyenlegező tétel kiszámítását, amelyek jövedelem aggregátumként használhatók fel a mezőgazdasági ágazat tekintetében:   

nettó hozzáadott érték tényezőköltségen számított nettó hozzáadott érték nettó vállalkozói jövedelem

Az egyéni gazdaságok esetében a vállalkozói jövedelem részben a gazdálkodó által végzett munka ellenértékének, részben pedig a vállalkozásnál maradó jövedelemnek felel meg. Tehát a nettó vállalkozói jövedelem vegyes jövedelem. Fontos azt is megjegyezni, hogy az MSZR jövedelem mutatói nem fedik le a mezőgazdaságból élő háztartások összes jövedelmét, mert a gazdaságok a mezőgazdasági tevékenységen kívül más forrásból is juthatnak jövedelemhez. Az Eurostat három jövedelemmutatót is meghatározott, hogy a tagországok, illetve az évek közötti változásokat meg lehessen vizsgálni: „A“ mutató: a mezőgazdasági tényezők reáljövedelmének mutatója ÉME-k (Éves Munkaerő Egység) szerint Ez a mutató a mezőgazdaság tényező költségen számított nettó hozzáadott reálértékének felel meg ÉME-re vetítve. „B“ mutató: a mezőgazdasági vállalkozói nettó reáljövedelem mutatója nem fizetett ÉME-re  

37

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 Ez a mérce mutatja a nem fizetett éves munkaegységre eső nettó vállalkozói jövedelemben idővel bekövetkezett változásokat. „C“ mutató: a mezőgazdaság nettó vállalkozói jövedelme Ezt a mutatót abszolút értékben jelenítik meg (vagy reálértéken számított index formájában). Biztosítja a mezőgazdaságból származó jövedelmek időben való összehasonlíthatóságát a tagállamok között. Leginkább az “A” mutatót alkalmazzák az elemzésekben. Az „A” mutató számítása úgy történik, hogy a termelési tényezők jövedelmének indexét elosztjuk a GDP implicit árindexével (deflátorral), majd a kapott értéket osztjuk az összes munkaerő felhasználás indexével. A mutató csak a trendekről nyújt információt, a jövedelmek szintjéről nem.

2.2.2 Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1165/2008/EK RENDELETE az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákról A 1165/2008/EK számú rendelet szabályozza az állatállományokra és hústermelésre vonatkozó adatgyűjtések kialakítását és működését az EU-ban. A törvény három kapcsolódó statisztikát jelöl ki:   

statisztika a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományról; vágási statisztika a szarvasmarhákról, sertésekről, juhokról, kecskékről és baromfifélékről; valamint a marha-, borjú, sertés, juh- és kecskehús-termelés előrejelzése.

A három statisztika legfontosabb célja, hogy a döntéshozók számára megfelelő információk álljanak rendelkezésre a közös agrárpolitika – különös tekintettel a marha-, borjú-, sertés-, juh-, kecske- és baromfihús rendtartások – kialakításánál. Az alábbiakban a törvény vágási statisztikákra vonatkozó elemeire összpontosítunk, miután az AKI adatgyűjtése ezt az adatgyűjtést fedi le. A törvény értelmében valamennyi tagállam statisztikákat készít a területén található vágóhidakon levágott azon szarvasmarhák, sertések, juhok, kecskék és baromfifélék számáról és hasított súlyáról, amelyek húsát emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítették. Emellett becsléseket készít a vágóhídon kívüli vágások mértékéről is annak érdekében, hogy a statisztikák tartalmazzák a területükön levágott összes szarvasmarhát, sertést, juhot és kecskét.

 

38

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 A tagállamok havonta készítenek statisztikákat a vágóhídon végzett vágásokról. A referencia-időszak a naptári hónap. A vágási statisztikákat a törvény mellékletében megállapított kategóriák alkalmazásával kell összeállítani. A vágóhídon végzett vágásokról szóló statisztikákat a tagállamok a referencia-időszakot követő 60 napon belül továbbítják a Bizottságnak. A vágóhídon kívüli vágásokról a következő év június 30-ig továbbítják a tagországok a statisztikákat (ezt a feladatot a KSH látja el). A törvény mellékletében meghatározásra kerül a „hasított test" fogalma a különböző állatfajokra vonatkozóan: 







Szarvasmarha esetében a levágott állat egész teste, kivéreztetve, kizsigerelve és megnyúzva, a fej nélkül, a lábvégek nélkül; a mellüregi és hasüregi szervek nélkül, vesével, vesefaggyúval, illetve medencei zsírszövettel együtt vagy ezek nélkül; a nemi szervek és a hozzájuk tartozó izmok nélkül, valamint a tőgy, illetve a tőgy zsírszövete nélkül. Sertés esetében a levágott sertés kivéreztetett és kizsigerelt teste, egészben vagy a gerinc hosszanti középvonala mentén félbehasítva, nyelv, szőr, köröm, nemi szervek, háj, vesék és rekeszizom nélkül. Juh és kecske esetében a levágott állat egész teste, kivéreztetve, kizsigerelve és megnyúzva, a fej és lábvégek, farok; a mellüregi és hasüregi szervek (kivéve a vesét és a vesefaggyút); valamint a tőgy és nemi szervek nélkül; a vese és a vesefaggyú a vágott test részei. Baromfi esetében tisztított és bontott, fej és láb, valamint nyak, szív, máj és zúza nélkül, úgynevezett "65 %-os csirke", illetve egyéb kiszerelésben.

A „hasított súly” a kihűlt hasított test súlyát jelenti, amelyet a sertések esetében a sertés kivéreztetése után legkésőbb 45 perccel mért meleg súly 2%-ának levonásával, szarvasmarha esetében pedig az állat kivéreztetése után legkésőbb 60 perccel mért meleg súly 2%-ának levonásával számítanak. A törvény mellékletében meghatározásra kerülnek a vágási statisztikákra vonatkozó kategóriák, illetve a kapcsolódó fogalom meghatározások: 

Szarvasmarha: o borjú: nyolc hónapos vagy ennél fiatalabb szarvasmarha o fiatal szarvasmarha: nyolc hónaposnál idősebb, de legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarha o üsző: nőivarú szarvasmarha, amely még nem borjazott, és amely nem tartozik a borjú és a fiatal szarvasmarhák kategóriába o tehén: nőivarú szarvasmarha, amely már borjazott o bika: heréletlen hím szarvasmarha, amely nem tartozik a borjú vagy fiatal szarvasmarha kategóriába

 

39

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 o ökör: herélt hím szarvasmarha, amely nem tartozik a borjú vagy fiatal szarvasmarha kategóriába  

Sertés: nincs bontás Juh: o bárány: 12 hónapnál fiatalabb hím- vagy nőivarú juh. o egyéb

 

Kecske: nincs bontás Baromfi: o csirke o pulyka o kacsa o egyéb

2.2.3 Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 762/2008/EK RENDELETE az akvakultúrára vonatkozó statisztikákról Az EU-s szabályok értelmében minden tagország rendszeres adatgyűjtést folytat az akvakultúráról, melynek kereteit a 762/2008/EK rendelet szabályozza. Az adatgyűjtés egyik legfontosabb célja, hogy a döntéshozó szervek számára megfelelő információ álljon rendelkezésre a közös halászati politika kialakításához és formálásához. Elsősorban a tógazdaságok termelési adataira, továbbá az ágazat struktúrájára és az alkalmazott technológiákra vonatkozó információkra van szükség a megfelelő jogi és közgazdasági környezet kialakításához. Adatszolgáltatók köre: valamennyi halastóval és intenzív haltermelő üzemmel rendelkező gazdálkodó szervezet és egyéni gazdaság. Gyűjtött adatok köre: tógazdaságok által kihelyezett, lehalászott halak fajonként és korcsoportonként, tógazdaságok területi adatai, termelési mutatói, foglalkoztatottak száma, intenzív haltermelő üzemek termelése fajonként, korcsoportonként. A statisztikai mintavétel gyakorisága és módja: évenként (februárban), papír alapú jelentőlap, fax, postai úton. Fogalom meghatározások Akvakultúra: a vízi organizmusok olyan művelése vagy tenyésztése, amelyben a kérdéses organizmusok gyarapodását a környezet organikus teljesítményét meghaladó  

40

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 mértékben gyarapító technológiákat használnak; a vízi organizmus természetes vagy jogi személy tulajdonában marad a művelés vagy tenyésztés egész időszaka alatt, beleértve a gyűjtést is. Termelés: az akvakultúra első eladásából származó alaptermékek mennyisége, beleértve a halkeltetésből és ivadéknevelésből származó, eladásra felajánlott mennyiségeket is. Édesvíz: olyan víz, amelynek állandó sótartalma elhanyagolható. Fajok: a FAO (a fajok halászati statisztikai célokra vonatkozó ASFIS listája) szerint. Halastavak: viszonylag sekély, általában kicsi, álló vagy gyenge vízutánpótlású, rendszerint mesterségesen kialakított víztestek, de lehetnek tavacskák, kis hegyi tavak, időszakos vízállások és kis tavak is. Halkeltető és nevelőtelepek: mesterséges tenyésztésre, keltetésre és nevelésre szolgáló helyek a vízben élő állatok korai életszakaszában. Statisztikai célokból a halkeltető telepek a megtermékenyült ikra termelésére korlátozódnak. A vízi állatok korai fiatal szakaszait úgy kell tekinteni, mintha nevelőtelepeken tenyésztették volna. Ketrecek: nyitott vagy fedett, körülhatárolt szerkezetek, amelyek hálóból vagy a természetes vízcserét lehetővé tevő áteresztő anyagból készülnek. Ezek lehetnek úszó, felfüggesztett vagy rögzített szerkezetek, de minden esetben lehetővé teszik az alulról történő vízcserét. Medencék és futómedencék: a talajszint feletti vagy alatti mesterséges egységek, amelyek nagy mennyiségű vízcserét képesek biztosítani vagy amelyek magas vízcserearánnyal és fokozottan ellenőrzött környezettel rendelkeznek, víz visszaáramoltatással azonban nem. Recirkulációs rendszerek: olyan rendszerek, amelyekben a vizet valamilyen kezelési formák (pl. szűrés) alkalmazása után ismét felhasználják. Tömeg: halak, rákok, puhatestűek és más vízben élő szervezetek esetében a termék élőtömege, puhatestűek esetében az élőtömeg tartalmazza a héj tömegét. A statisztikák összeállítása

 

41

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 A tagállamoknak felméréseket vagy egyéb statisztikailag érvényesített módszereket kell használniuk a teljes termelés legalább 90 százalékára vonatkozóan tömeg, illetve a halkeltetésből és ivadéknevelésből származó termelés esetében darabszám szerint. A teljes termelés fennmaradó része becsült értékeken alapulhat. A tagállamoknak fajokra lebontva kell kimutatniuk a termelést. Ugyanakkor azon fajok esetében, amelyek tömege egy tagállamban egyenként nem haladja meg az 500 tonnát, illetve a tömegben kifejezett termelés súlyának 5 százalékát, a termelési mennyiség megállapítható becsléssel és összesíthető. E fajok halkeltetésből és ivadéknevelésből származó darabszáma megállapítható becsléssel. Az adatoknak a naptári referenciaévre kell vonatkozniuk, és az alábbiakra kell kiterjedniük: a) az éves akvakultúra-termelés (mennyiség és egységérték); b) halkeltető- és nevelőtelepek éves termelése; d) az akvakultúra-ágazat struktúrája. A termeléséről szóló adatokat a naptári referenciaév végétől számított tizenkét hónapon belül nyújtják be a tagállamok a Bizottság (Eurostat) számára. Az első naptári referenciaév 2008 volt. Az akvakultúra-ágazat struktúrájáról szóló adatokat a 2008-tól kezdődően, azt követően pedig hároméves időközönként, a naptári referenciaév végétől számított tizenkét hónapon belül nyújtják be a tagállamok a Bizottság (Eurostat) részére. Ezt a Vidékfejlesztési Minisztérium teszi meg az AKI által begyűjtött, és közölt adatok felhasználásával.

2.2.4 Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1185/2009/EK RENDELETE a peszticidekre vonatkozó statisztikákról Az EU-ban az 1185/2009/EK rendelet szabályozza a növényvédő szerek (peszticidek) forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó adatgyűjtéseket. A rendelet kimondja, hogy a tagországok adatgyűjtést végeznek a jogszabály mellékletében megtalálható anyagok forgalomba hozott mennyiségéről és a jogszabály mellékletében megtalálható anyagok felhasznált mennyiségéről. A törvény megfogalmaz néhány alapelvet az adatgyűjtésre vonatkozóan, ugyanakkor nem ír elő egységes módszertant az adatok gyűjtésére vonatkozóan. Helyette egy úgynevezett

 

42

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 „Gentleman megállapodás” az alapja azoknak az elveknek, amelyeket a tagországok alkalmaznak az adatgyűjtés kialakításánál. A 1185/2009/EK jogszabály által megfogalmazott fontosabb alapelvek a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó statisztikára:    

A forgalomba hozott peszticidekben található, a rendelet mellékletben felsorolt minden egyes anyag mennyiségét minden tagállamban össze kell gyűjteni. Az adatokat kilogrammban kell megadni. A referencia-időszak a naptári év. A tagállamok az első referencia-időszakot követően minden naptári évre vonatkozóan szolgáltatnak adatokat.

Külön figyelmet kell fordítani a kétszeres elszámolás elkerülésére a termék átalakítása vagy az engedélynek egy másik engedélybirtokosra való átruházása esetén. Az adatokat a referenciaév végétől számított 12 hónapon belül kell továbbítani a Bizottságnak (Eurostat). A tagállamok minőségi jelentést készítenek a Bizottság (Eurostat) számára, amely jelentés tartalmazza az adatgyűjtési módszer összefoglalását, továbbá az alkalmazott becslések, adatösszesítések leírását. A jelentést a referenciaév végétől számított 15 hónapon belül kell továbbítani a Bizottsághoz (Eurostat). A statisztikák az egyes tagállamokban az egyes kiválasztott növényeken alkalmazott peszticidekben található, a törvény mellékletében felsorolt anyagokra vonatkoznak. Minden egyes tagállam meghatározza azon növények listáját, amelyekre vonatkozóan a statisztikát elkészíti. E listának az adott tagállamban termesztett növényeket és a felhasznált anyagokat kell reprezentálnia. Minden egyes kiválasztott növény vonatkozásában gyűjteni kell az adott növényen alkalmazott peszticidekben található, a törvény mellékletében felsorolt minden egyes anyag mennyiségét, és az egyes anyagokkal kezelt területek nagyságát. A felhasznált anyagokra vonatkozó mennyiségeket kilogrammban kell megadni. A kezelt területek nagyságát hektárban kell megadni. A referencia-időszak elvben az adott növénnyel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatos valamennyi növényvédő szeres kezelés vonatkozásában legfeljebb 12 hónap. Referencia-időszakként azt az évet kell megadni, amelyben a betakarítást megkezdték. A tagállamok minden ötéves időszakra a meghatározott referencia-időszakon belül statisztikákat állítanak össze a peszticidek felhasználására vonatkozóan az egyes kiválasztott növények szerinti lebontásban. A tagállamok szabadon kiválaszthatják a referencia-időszakot az ötéves időszakon belül. Minden egyes kiválasztott növényre vonatkozóan külön választható a referencia-időszak. Az első ötéves időszak a 2009. december 30-át követő első naptári évben kezdődik. A tagállamok minden ötéves időszakra vonatkozóan szolgáltatnak adatokat. Az adatokat minden ötéves időszak végétől számított 12

 

43

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 hónapon belül kell továbbítani a Bizottságnak (Eurostat), és azokat a nyilvánosság tájékoztatása érdekében közzé kell tenni, különösen az interneten, a 223/2009/EK rendeletben leírt, a statisztikai adatok bizalmas kezelésére vonatkozó követelményeknek megfelelően.

 

44