Társadalmi felelősségvállalás az egészségügyben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar

Társadalmi felelősségvállalás az egészségügyben

Készítette: Győrffy Katalin Zsófia

Budapest, 2006

3

Tartalomjegyzék

Bevezetés ..................................................................................................... 6. oldal Kifejtés 1. A CSR gazdaságtörténeti megközelítése ................................................. 9. oldal 1.1 A gyógyszeripar gazdaságtörténete ....................................................... 9. oldal 2. A CSR gondolatának fogalmainak meghatározása.................................. 13. oldal 2.1 A CSR gondolata ................................................................................... 13. oldal 2.2 A CSR fogalma...................................................................................... 14. oldal 3. A fogyasztó és a vállalat kapcsolata ........................................................ 18. oldal 3.1 Két elengedhetetlen fogalom a felelős vállalatok számára .................... 21. oldal 4. Vállalati társadalmi felelősségvállalás és a kormányzat.......................... 25. oldal 4.1 Milyen hatással van a politika a CSR-re?.............................................. 25. oldal 4.2 Az egészségügyi reformok és a gyógyszeripar alakulása...................... 25. oldal 4.2.1. Az egészségügyi rendszerek .............................................................. 26. oldal 4.2.2. A gyógyszergyártó cégek három alaptípusa ...................................... 28. oldal 4.2.3. A jogszabályok anomáliái.................................................................. 29. oldal 4.2.4. A különkeretes gyógyszerbeszerzés jogszabályi ellentmondásai ...... 29. oldal 4.2.5. Kizárólagos jog, tárgyalásos eljárás................................................... 32. oldal 4.2.6. Az intézmények gyógyszergazdálkodása .......................................... 33. oldal 4.2.7. A kialakult helyzet gazdasági hatásai ................................................ 35. oldal 5. Egészségügyi reformtervezet Magyarországon ....................................... 36. oldal 5.1. Az első lépések ..................................................................................... 36. oldal 6. Az állam és a vállalatok kapcsolata a társadalmi felelősségvállalásban.. 39. oldal 6.1. Társadalmi aktivitások fontossága........................................................ 40. oldal 6.1.1. Az esélyegyenlőségről ....................................................................... 42. oldal 6.1.2. A prevenció, mint elsődleges felelősségi tényező ............................. 43. oldal 6.2. A gyógyszergyárak társadalmi aktivitásai a CSR jegyében ................. 45. oldal 6.2.1. A Béres Alapítvány............................................................................ 45. oldal 6.2.2. A Ricther Gedeon Nyrt. ..................................................................... 47. oldal 6.2.3. A hazai leányvállalatok...................................................................... 49. oldal 7. CSR stratégiai szempontok...................................................................... 54. oldal 7.1. A stratégia lehetséges három szintje..................................................... 55. oldal

4

7.2. CSR Bizottságok a vállalaton belül ...................................................... 56. oldal 8. Hogyan mérhető a CSR tevékenység?..................................................... 58. oldal 8.1. CSR eszközök és mérési módszerek csoportosítása ............................. 58. oldal 8.1.1. Ceres Principle................................................................................... 59. oldal 8.1.2. GRI..................................................................................................... 60. oldal 8.1.3. ISO standardok .................................................................................. 62. oldal 9. CSR Magyarországon .............................................................................. 64. oldal 9.1. Az adományozásról............................................................................... 65. oldal 9.2. A jelentéskészítés gyakorlata................................................................ 66. oldal 9.3. A CSR helyzete Magyarországon......................................................... 68. oldal 9.3.1. Milyen helyet tölt be a CSR a vállalatoknál? .................................... 69. oldal 9.3.2. A civil szervezetek a CSR gyakorlatában.......................................... 70. oldal Befejezés...................................................................................................... 72. oldal Irodalomjegyzék......................................................................................... 75. oldal Mellékletek ................................................................................................. 77. oldal 1. sz. melléklet ............................................................................................. 77. oldal 2. sz. melléklet ............................................................................................. 80. oldal 3. sz. melléklet ............................................................................................. 85. oldal 4. sz. melléklet ............................................................................................. 88. oldal 5. sz. melléklet ............................................................................................. 90. oldal 6. sz. melléklet ............................................................................................. 92. oldal

5

„ Nem létezik olyan kényszerűség, amely minden alternatívát kizárna: mindig és mindenképpen adva van a felelősséget megvalósító cselekvés valamilyen módja.” /Tordai Zádor/

6

A szakdolgozati cím tartalmi áttekintése

Szakdolgozatom célja egy olyan elméleti meghatározás bemutatása, melynek az elméletén túl sokkal jelentősebb gyakorlati oldala is létezik már. Ez a témakör a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, idegen néven a CSR (Corporate Social Responsability). A tanulmány elkészítésével szeretnék egy átfogó képet nyújtani a társadalmi felelősségvállalás jelentőségéről, aktualitásáról és ezzel együtt rámutatni arra, hogy a CSR nem pusztán egy látványelem, hanem nagyon komoly elméleti és gyakorlati háttere van. A megvalósítás azonban sokszor nem olyan egyszerű. Témaválasztásomat az indokolja, hogy tanulmányaim során egyre többször találkoztam a felelősség szóval, és tudományos téren a CSR- rel valamint, hogy a szakmai gyakorlati időm alatt sok társadalmi felelősségvállalássl összefüggéspe hozható témával találkoztam. Tanulmányaim utolsó néhány hónapját az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban OEP) beszerzési

eljárások

Beszerzési Főosztályán töltöttem, ahol beleláttam a

nehézségeibe,

részese

lettem

annak,

hogy

az

aktuális

kormányreform hogyan hat ki az állam ezen területére is. Az OEP révén kapcsolatba kerülhettem számos neves gyógyszergyártó és/vagy forgalmazó vállalattal. Vállalatok társadalmi felelősségvállalásának bemutatását kifejezetten az egészségügyre kihegyezve kívánom bemutatni. Ennek oka, hogy a gyógyszeripar egy igen speciális és kényes terület is egyben, hiszen a K+F folyamata és a gyártás során is számos környezeti tényező sérülhet, ugyanakkor a gyógyítás szempontjából elengedhetetlen a működésük. Ez a terület sok tapasztalattal rendelkezik a fenntarthatóság és egyre inkább a társadalmi felelősségvállalás terén is. Mivel azonban a CSR tevékenység megvalósításának komoly gazdasági követelménye is van, ezért egy- egy ország gazdaságától nagyban függ a gyakorlati megvalósítás lehetősége. Hazánkban is fellelhetőek ezek a problémák, melyet az elinduló egészségügyi reform is egyre inkább gerjeszt. Itt jegyezném meg, hogy a dolgozatom megírása során bekövetkezett változásokat a reformmal kapcsolatban nem követtem, hiszen akkor nap, mint nap változtatásokkal kellett volna, hogy éljek. A dolgozat felépítésekor igyekeztem egy átfogó elméleti képet alkotni a CSR kialakulásáról, leginkább használt fogalmairól, valamint ezek gyakorlatban történő megvalósításáról. Lévén, hogy az OEP-nél töltöttem a gyakorlati időmet, összefoglaló

7

jelleggel kívántam bemutatni a gyógyszerbeszerzések folyamatát és nehézségeinek okát. Felhasználásával született meg a saját kutatásom, melynek eredményeit igyekeztem minél részletesebben kifejteni. A dolgozat 3 fő tartalmi elemből áll, mely összesen 9 fejezetre bomlik. A részek megoszlási aránya a következő:

A dolgozat tartalmi megoszlása a CSR elméleti háttere

14%

57%

29%

az OEP gyógyszerbeszerzési felelőssége és annak nehézségei az állam és a gyógyszergyárak felelsősségvállalása elméleti és gyakorlati szinten

Látható, hogy a dolgozat a CSR elméleti fogalmainak tisztázásával indul, amire azért van szükség, mert még mindig kevésbé ismert a fogalomkör. Mivel a gyógyszerellátás szervesen kötődik az állami felelősségvállaláshoz, és mivel az egészségügyi ellátórendszer egyik fő eleme, ezért valamennyire összefoglalva ez is bemutatásra kerül a szakdolgozat során. Erre azért szántam időt és oldalt, mert talán kevesen tudják, hogy milyen bonyolult és nehézkes feladat is a gyógyszerbeszerzés. A fő téma azonban, amire a legnagyobb hangsúlyt fektettem az a gyógyszergyárak CSR tevékenysége. Igyekeztem minél jobban belelátni abba, hogy Magyarországon milyen hatékonysággal valósítható meg a társadalmi felelősségvállalás, és, hogy mennyire bevett gyakorlat ez manapság hazánkban. Szakdolgozatom során megpróbálom bemutatni és megválaszolni a következő kérdéseket: •

Hogyan is határozható meg a CSR lényege?

•

Milyen kapcsolat figyelhető meg a vállalat és a fogyasztó között?

•

Milyen szerepe van a kormánynak a társadalmi felelősségvállalásban?

•

Mik azok a társadalmi aktivitások a CSR gyakorlatában? 8

•

Mi a különbség a CSR és az adományozás között?

•

Hogyan mérhető a CSR?

•

Milyen helyzetben van a CSR Magyarországon?

Munkámat nagyban segítette az Országos Egészségbiztosítási Pénztár beszerzési főosztályának vezetője, Rajnai Attila, akinek ezúton is szeretnék köszönetet mondani. A vele készített interjúk kapcsán sok érdekes összefüggésre sikerült rávilágítanom. Ezen kívül lehetőségem nyílt hét gyógyszergyártó illetve forgalmazó céggel kapcsolatba kerülnöm, ahol igen hasznos válaszokat kaptam a kérdéseimre. Kutatási módszereim között szerepelt továbbá az Internet, valamint különböző magyar és angol nyelvű kiadványok és könyvek elolvasása. 2006. október 19-én pedig, hogy tágítsam ismereteimet a témával kapcsoltban, részt vettem egy CSR konferencián a Corinthia Grand Hotel Royal-ban, ahol a témában jártas szakemberek szólaltak meg.

9

1. A CSR gazdaságtörténeti megközelítése

Mint oly sok mindennek a világban, a CSR-nek is van múltja, gyökere, történelme, mely nem is gondolnánk, de igen sokrétű. Megtalálhatóak a gazdaságtörténeti lépcsőfokokban, különböző világkonferenciákon elhangzott beszédekben, de még a fogyasztói szokásokban is. Ha egy percre leülünk és elgondolkodunk a minket körülvevő világról, hamar be kell látnunk, hogy végleg betettük a lábunkat a piacgazdaság tárt karokkal várt, óriási kapuján. Kicsit mélyebben átgondolva, ez egy igen logikus, egymásra épülő gazdaságtörténeti folyamatok következményeként jött létre. „A Szovjetunió bukásával a kapitalista rendszer elsöprő győzelmet aratott: soha nem volt ennyi ország bekapcsolva a globális kereskedelembe, és soha nem működött ennyi országban a piacgazdaság, mint napjainkban.”1 A szocializmus bukását követően Kelet- Európa szerte elárasztotta a piacokat a nyugat széles áruválasztéka. Ezeknek hatásait napjainkban is igen intenzíven érzékelhetjük, ha bemegyünk egy üzletbe, és az áru valamint márka dömping közepette órákat töltünk a megfelelő termék kiválasztásával. És még akkor sem biztos, hogy valóban a számunkra legmegfelelőbbet választottuk.

1.1 … a gyógyszeripar történetében … Magyarország viszonylag hamar, már a századforduló után bekapcsolódott a nemzetközi együttműködésbe és a kialakult gyógyszeripar rendkívül jelentős fejlődésen ment keresztül, különösen a II. világháború után. Ez azzal is magyarázható, hogy ezt az iparágat a tervgazdálkodás kiemelt ágazatnak tekintette és KGST-tagságunk alapján is valamiféle gyógyszeripari specializálódásra volt lehetőségünk. A szocialista országokba irányuló gyógyszerexportunk mind mennyiségben, mind értékben kiemelkedően magas volt. A kimagasló eredményekhez hozzájárult az is, hogy a KGST országok többsége, köztük hazánk is, abban az időben nem írta alá a termékszabadalom-védelemről szóló megállapodást. Így a hazai gyógyszergyárak (elsősorban kiváló vegyészeik) az eljárásszabadalom oltalma alatt könnyűszerrel tudtak viszonylag korszerű termékeket

1

DEMOS Magyarország Alapítvány tanulmánya (Deák Kinga, Győri Gábor, Báron Péter, Ágoston László) : Több, mint üzlet: vállalati társadalmi felelősségvállalás, Budapest, ( 2006. május), 6.o.

10

e1őállítani és azokat nagy volumenben eladni az akkori szocialista országokban. A fejlődést különösen elősegítette a 60-as évek végén, illetve a 70-es években átvett licenszkészítmények gyártása és ezek külpiaci értékesítése is. Miután Magyarország gazdasága egyre inkább nyitottá vált és bekapcsolódott a nemzetközi gyógyszerpiacba, hazánkban is egyre erősebben jelent meg az igény a külföldön előállított gyógyszerkészítményekre. Az úgynevezett kötött devizagazdálkodás idejében az egészségügyi kormányzat által megállapított kontingensek mértékéig lehetett itthon nem gyártott gyógyszereket külföldről, elsősorban nyugati országokból behozni. A gyógyszerek importját a MEDIMPEX Külkereskedelmi Vállalat bonyolította le és az áru beérkezése után, azt átadta a GYÓGYÉRT-nek belföldi elosztásra. Már ebben az időben elkezdődött az elosztásban és a felhasználásban is az úgynevezett kiskapuk keresése, melyre az akkori külkereskedők az ún. konszignációs raktárak létrehozását találták ki. Ez valamely piac közvetlen, folyamatos kiszolgálása érdekében bizományosi szerződés alapján létesített raktár. A raktárkészlet egészen az értékesítésig a megbízó tulajdonában van.2 A konstrukció kedvező volt az eladó számára, ugyanis kiküszöbölte a meglehetősen nehéz, bonyolult és időben elhúzódó szállítási problémákat. Ezáltal termékeik mindig elérhetőek voltak a magyar piacon. A belföldi felhasználók szempontjából szintén előnyös volt, hogy olyan állandó készletekkel rendelkeztek, amelyet nem kellett finanszírozni, ugyanakkor megfeleltek a devizagazdálkodás szabályainak is. Az áru ellenértékének kiegyenlítése a havi elszámolások alapján, utólag történt, ezzel gyakorlatilag a gyógyszer értékesítése hamarabb ment végbe, mint a külföldi kifizetés. Az 1989-es importliberalizáció után a konszignációs raktárak jelentősége

még

inkább

megnőtt.

Az

importgyógyszerek

vásárlásának

és

felhasználásának már nem voltak devizagazdálkodási korlátai. Megkezdődött a piac eladói oldalának drasztikus átrendeződése, elsősorban azért, mert a belföldi gyógyszergyárak önálló exporttevékenységet kezdtek el folytatni, míg az import szabaddá

válása

után

egyre

jobban

megnövekedett

az

importforgalom

3

Magyarországon. Érdekes módon a gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyek kiadását követően viszonylag korlátozott számú gyógyszerimportőr jelent meg, illetve maradt meg a hazai gyógyszerpiacon. Az 1990-es éveket megelőzően, a szocialista országokban nagyon alacsony gyógyszerárak voltak, melyet a mesterségesen nyomott árszínvonal, az ingyenes 2 3

http://www.mimi.hu/gazdasag/konszignacios_raktar.html Dr. Matejka Zsuzsanna: Gyógyszrgazdaság, OEP (1996), 2-29; 97-72

11

egészségügyi ellátás mítoszának fenntartása, valamint a KGST országok biztos, piaci versenytől független kereslete is indokolt. A gyógyszerek árában mind a promóciós költségek, mind a kutatás-fejlesztési kiadások csak minimális szinten voltak jelen. Az alacsony gyógyszeráraknak köszönhetően a kereslet egyáltalán nem volt árrugalmas, a dobozszámot tekintve pedig az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás volumene kiemelkedően magas értéket mutatott. A rendszerváltást követően a hazai piac is egyre inkább közelebb került a világpiaci árakhoz részben azért, mert a multinacionális gyógyszergyártók készítményei elárasztották az immár mesterségesen nem védett hazai piacot és termékeiket a világpiaci árhoz közelítő szinten forgalmazták. Másrészről pedig a magyarországi gyógyszergyárak privatizációját követően, a hazai cégek is erőteljesebb promóciós aktivitásba kezdtek, hogy fel tudják venni a versenyt a konkurenciával. A gyógyító szakmát szinte teljesen felkészületlenül érte a gyártók agresszív marketing tevékenysége.

Ugyanakkor

be

kell

ismerni,

hogy

a

hazai

gyártású

gyógyszerkészítmények döntő többsége generikum volt, így a magyar gyógyszerpaletta összességében olcsóbb készítményeket tartalmazott, mint az import termékek köre.4 A változások következtében a gyógyszerekre fordított magyarországi összkiadás jelentősen nőtt, melyet az 1. táblázat is jól szemléltet. Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatásra fordított kiadások

1. sz. táblázat Év 1990 1995 2000 2002 2003 2004

Összes kiadás, milliárd Ft 27,6 81,6 173,4 237,9 286,8 331,9

ebből: gyógyszer

gyógyászati segédeszköz

Egy lakosra jutó összes kiadás, Ft

1,7 10,8 22,7 28,9 35,0 43,0

2 658 7 899 16 984 23 423 28 311 32 843

25,9 70,8 150,8 209,0 251,8 288,9

ebből: gyógyszer kiadás 2 497 6 852 14 764 20 577 24 860 28 590

Forrás: OEP Statisztikai Zsebkönyv 2004 A statisztikai kimutatás jól érzékelteti azt a nagyon gyors ütemű emelkedést, ami az elmúlt években a gyógyszerkassza ráfordításainak alakulásában tapasztalható volt. Kilenc év alatt mind a gyógyszerre, mind a gyógyászati segédeszközökre fordított 4

Horváth Beatrix: Gyógyszer- támogatási kiadások korlátozásának elvi lehetőségei, Medicina Kiadó (2001), 80-91

12

kiadás mértéke, több mint négyszeresére emelkedett. Az inflációt messze meghaladó, nagyarányú, folyamatos növekedést a piaci áremelkedéseken túl, az alábbi tényezők befolyásolták: - a krónikus betegségek elterjedésének növekedése, - a társadalom elöregedése, - az állami támogatás jelentős mértéke (a gyógyszerek széles köre támogatott, a szolgáltatások lényegében ingyenesek a betegek számára), - az egészségügyi szolgáltatók számának növekedése (gyógyszertárak és nagykereskedők, orvosok, egyéb szakdolgozók), - a megnövekedett igények az egészségügyi szolgáltatásokra és gyógyszerekre, -

a gyógyszeripari-technológia fejlődése, a kutatások költségeinek jelentős

emelkedése, - a gyógyszergyártók erőteljes marketing tevékenysége, - a terápiás gyakorlat megváltozása a magasabb árú gyógyszerek javára Mindezeket azért tartottam fontosnak bemutatni, hogy lássuk, a gyógyszeripar mennyire jelentős iparág volt már több tíz évvel ezelőtt is, csak úgy, mint napjainkban. Ennek legfőbb oka, hogy egyre inkább felismerik mind az államok, a kormányok, mind pedig az egyének az egészség fontosságát, ezért nagy szükség van a gyógyszergyártók folyamatos, és megújuló tevékenységére. Azonban mint iparági tevékenység, a gyógyszernek és előállításának egyaránt vannak pozitív és negatív tulajdonságai. Ezért is kap egyre nagyobb jelentőséget a gyógyszergyártásban a társadalmi szerepvállalás és felelősség kérdése, hiszen ki másra másra számíthatnánk egy-egy betegség legyőzésének

küzdelmekor,

vagy

járványok

megfékezésekor,

ha

nem

a

gyógyszergyárakra és ezen vállalatok jótékony adományira. Azonban mostanra már nem csupán a profitszerzés reménye vezérli a gyógyszergyárak tulajdonosait, hanem különböző érdekcsoportjaik felismerték, hogy termelő tevékenységükkel a saját maguknak kitermelt hasznon kívül számos, a társadalom számára is hasznos tevékenységet képes és egyre inkább akar is végezni. Hiszen azon túl, hogy társadalmi aktivitásaival felelős részévé válik az emberek életének, egyidejűleg erősíti és pozitív irányba tereli hírnevét, mely végső soron megint csak gazdasági haszonnal jár, de immár a haszon kettős: társadalmi és gazdasági egyaránt.

13

2. A CSR gondolatának, és talán legtöbbet használt fogalmainak meghatározása

2.1…a CSR gondolata…: Ez a fogalom a szakirodalomban már a hatvanas években felbukkant, 1972-ben már részletesen kifejtették. A szakmai, illetve a tágabb nyilvánosságban azonban inkább csak a 80-as, és még inkább a 90-es években terjedt el. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fogalmával úgy gondolom számos más fogalom is összefüggésben áll. Ilyen például a „tripple button line”- vagyis a hármas mérce szemlélet, a sustainability report- fenntarthatósági jelentés, a social audit report, és még természetesen mások is, de én e néhányat tartom fontosnak kiemelni. Sajnos, mivel a CSR még igen új fogalomnak számít hazánkban, mondhatnánk azt is, hogy még gyerekcipőben jár, ezért sok kifejezésnek még nincsen magyar megfelelője, mely a fenti sorokból is kitűnik. A tripple button line szemlélete talán a leginkább ismert fogalom a többi előbb említett kifejezés közül. Török Attila közgazdász valóságos mozgalomként tekint a fogalom alkalmazóira, melyhez önként csatlakoznak vállalatok, követve azt a gyakorlatot, hogy az üzleti eredményekről – ez az első mérce – beszámoló jelentést a vállalat környezeti, illetve társadalmi teljesítményét is bemutató jelentésekkel egészítik ki. (Ez a második, illetve harmadik mérce.) A fenntarthatósági jelentés egy úgynevezett „Burtland- jelentés” hatására alakult ki. Ezzel a fenntarthatóság egyébként nem új keletű fogalma 1987-ben került be végérvényesen a szélesebb közvélemény látókörébe. Ebben fogalmazódott meg a „fenntartható fejlődésnek” az alábbi, máig is irányadó meghatározása. Eszerint az ilyen fejlődés „úgy elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy eközben nem sodorja veszélybe a jövő nemzedékek szükségletei kielégítésének lehetőségét.” A fogalom később gyorsan utat talált az üzleti kommunikációba, és mint a „hármas mérce” második – környezeti – elemének elnevezése fordul elő a leggyakrabban. Különösen a nagy környezeti terheléssel, esetleg hatásokkal működő – így olajipari, vegyipari – vállalatok tesznek közzé ilyen „fenntarthatósági jelentéseket”. Példáért még csak külföldre se kell menni: a legnagyobb magyarországi olajipari vállalat már 1997-ben közzétette „Egészség, biztonság és környezet” c. jelentését, beszámolva a fentiek érdekében kifejtett erőfeszítéseiről.

14

A social audit report az a társadalmi teljesítménnyel összefüggésben elvégzett mérésekről beszámoló jelentés. Elsősorban a szerteágazó társadalmi hatásokkal működő vállalatok, például a hitelezési tevékenységükön keresztül áttételesen nagyon nagy számú ember életére kiható pénzintézetek és a hatalmas alkalmazotti létszámmal működő óriásvállalatok készítenek ilyet. A szakirodalom által mérvadónak elismert első ilyen jelentés 1989-ben készült, egy amerikai fagylaltgyártó vállalat felkérésére (Ben&Jerry). Első ízben fordult elő, hogy a felmérést – amelyet „Stakeholder Report” néven tettek közzé – egy, a vállalati szervezeten kívülről érkező, de széleskörű információszerzési jogosítványokkal felruházott „társadalmi auditor” végezte el.5 Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy a CSR gondolatának és fogalmainak megszületéséhez számos, már használatban lévő fogalom és gyakorlat is segítségére volt. Nyilvánvaló azonban, hogy szükség volt egy átfogó, mindenki által áttekinthető és világos fogalomrendszer kidolgozására ahhoz, hogy alkalmazási kereteit megfoghatóak legyenek. Ezen felbuzdulva számos fogalomalkotási kísérlet született, mely önmagában mindegyik megállja a helyét, és alapjait tekintve hasonló elveket fogalmaz meg.

2.2…a CSR „fogalma”… Lévén, hogy a CSR- definíciójának nincs

egyetlen,

általánosan

elfogadott

meghatározása, sokan, sokféleképpen látják ennek lényegét. Összességében azonban elmondható, hogy a lényeg mindegyikben ugyanaz: a FELELŐSSÉG és az ÖNKÉNTESSÉG. Azt, hogy ezt ki, milyen formában látja, ki, hogyan fogalmazza meg e „szavak” jelentőségét, átültetve a vállalati tevékenységekbe, azt a következő néhány meghatározás alapján szeretném bemutatni. Először is szeretnék rávilágítani arra, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem is olyan új keletű dolog, ahogy sokan gondolják. Japánban már régóta létezik, az úgynevezett „Keyosei” elve. „A Keyosei lényege az, hogy együtt éljünk, és közösen dolgozzunk a közjó érdekében, lehetővé téve az együttműködést, és a kölcsönös jólétet, valamint az egészséges és fair versenyhelyzetet.”6 Már ez a fogalom is jól szemlélteti, hogy mennyire fontos a kölcsönös felelősségvállalás csak úgy a társadalom, mint a gazdasági verseny szempontjából. Hiszen a 5 6

http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/147/1/8 Nyárády Gáborné dr, Dr Szeles Péter: Public Relations II., Perfekt kiadó, Budapest (2004) , 263.o.

15

kölcsönösségből fakadóan segíthetjük egymást, felmérve a másik igényeit és így hozzájárulhatunk a másik érdekeinek kielégítéséhez. A lényeg a közösségben van a közös cselekedetben, és abban, hogy együttes fellépés során többet és jobbat tehetünk mind a magunk, mind mások érdekében. Jeremy Moon álláspontja szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás „minden önkéntes pénzügyi, termékbeli vagy szolgáltatásbeli hozzájárulás, ami közösségi vagy kormányzati célokat támogat. Ebbe nem tartoznak bele az olyan tevékenységek, amelyek közvetlenül kötődnek a vállalat gyártó- vagy kereskedelmi tevékenységéhez. Az olyan tevékenység sem része ennek, amely törvény vagy kormányzati szabályozás alapján kötelező”.7 Ebből a megfogalmazásból kiemelhető a CSR egyik nagy jelentősége, hogy a vállat által megvalósított felelősségvállalásnak önkéntesen kéne megszerveződnie. Tükrözi azt, hogy nem egy törvényben elfogadott és előírt normakövetésről kell szólnia. Ez azért fontos, hogy mind a vállalat, mind pedig a társadalom érezze, hogy ez egy olyan, vállalat által nyújtott plusz „szolgáltatás”, amely abból ered, hogy az adott intézmény felismerte a társadalmilag felelős tevékenység lényegét. És túl azon, hogy felismerte, magáénak vallja, ez által képes vele azonosulni, és így a társadalom felé hitelesen tudja e tevékenységét kommunikálni. Ez azért fontos, mert mindannyian tudjuk, talán saját tapasztalatból is, hogy, amit elfogadunk, amivel azonosulni tudunk, azt egy kicsit magunkénak is érezzük. Ez által egy szorosabb kötelék fűz minket ehhez a bizonyos dologhoz, jelen esetben vállalathoz, és ez a fajta pozitív vélekedés a vállalt hírnevére és a szolgáltatásai iránt való elkötelezettségre is jó hatással van. Társadalmi felelősségvállalása során a vállalat úgy járul hozzá az aktuális problémák javításához, ahogyan tud, amire megfelelő erőforrása van, legyen az pénzbeli juttatás, termékadományozás vagy szolgáltatásbeli segítségnyújtás. Az IBE (Institute of Business Ethics) által használt definíció szerint a társadalmi felelősségvállalás a „vállalat által végrehajtott önkéntes cselekvés, amelynek célja, hogy reagáljon az üzleti tevékenysége erkölcsi, szociális és környezeti hatásaira, valamint megfeleljen a fő vállalati érintettek érdekeinek.”8 Ez a fajta rálátás is hangsúlyozza a felelősségvállalás önkéntes jellegét. Itt a felelősségvállalás már egy mélyebb kutatás 7

Deák Kinga, Győri Gábor, Báron Péter, Ágoston László: Több, mint üzlet: vállalati társadalmi felelősségvállalás, DEMOS Magyarország Alapítvány Tanulmánya (2006), 14.o. 8 Deák Kinga, Győri Gábor, Báron Péter, Ágoston László: Több, mint üzlet: vállalati társadalmi felelősségvállalás, DEMOS Magyarország Alapítvány Tanulmánya (2006), 16.o.

16

eredményeként kell, hogy létrejöjjön. Felhívja a figyelmet arra, hogy amit teszünk, azt úgy tegyük, hogy számoljunk a tettünk környezetben elért hatásával. Csak olyat cselekedjünk, ami nem csak nekünk érdek, hanem a vállalati tevékenységben érintett valamennyi résztvevő érdekét is szolgálja. Ez nem csak a természeti környezetet jelenti, hanem az alkalmazottakat is, a humánerőforrás fejlesztését, az egészség és biztonság megőrzését egyaránt. Míg a vállalatok helyi környezetbe való integrálódása a CSR külső dimenzióját jelenti, addig az összes többi a belső dimenziót alkotják. Lévén, hogy hazánk, 2004 óta az Európai Unió tagja, nem feledkezhetünk meg az EU CSR- rel kapcsolatos tevékenységéről sem. Ahhoz, hogy az EU ez irányú cselekvéseiről számot adjak, egy újabb tanulmányt kéne írnom, de mivel ezen dolgozat célja nem ez, ezért csak a Green Paper, vagyis az EU által elfogadott meghatározásra térnék ki. E szerint a vállalati társadalmi felelősség közös európai értelmezése a következő: „a vállalatok önkéntesen szociális és környezeti szempontokat érvényesítenek üzleti tevékenységükben és a partnereikkel fenntartott kapcsolatban.”9 Ezen fogalom olvasásakor is felfigyelhetünk az önkéntes kifejezés fontosságára, és arra, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem csak vállalaton belül értelmezendő, hanem a vállalat környezetében kialakított kapcsolatokra is. Tehát önkéntes alapon kell bevonni a társadalmi és környezeti szempontokat a vállalati működésbe és az érintettekkel való kapcsoltatokba. Végignézve

az

általam

példaként

felhozott

fogalmakat,

észrevehető,

hogy

mindegyikben fellelhetjük az önkéntes kifejezést. Saját kutatásom során is ezt a tapasztalatot vontam le, amikor is az általam megkérdezett hét- Magyarországon egyaránt működő- gyógyszergyártó és/ vagy forgalmazó szinte kivétel nélkül azt a választ adta, hogy szerintük a CSR egy hasznos és önkéntes tevékenység. Volt, aki számára ez nem is volt kérdés, hiszen a cég szellemiségéből adódóan ez a tevékenységük természetes része (Biotest Hungaria Kft.). Azt gondolom, hogy a válasz jogos, hiszen a CSR csak akkor lehet igazán eredményes, ha nem kényszer szüli, hanem a vállalati értékekből fakadó, önzetlen tevékenység. Példaként fontosnak tartom kiemelni, hogy a Lilly Hungaria Kft. olyan programokat támogat és hoz létre melyek semmilyen formában nem támogatják a közvetlen gyógyszerpromóciót. A Liliom

9

Európai Közösségek bizottsága, A növekedési és munkahely-teremtési partnerség megvalósítása: Európa, mint kiválósági központ a vállalatok társadalmi felelőssége terén, Brüsszel, 2006.03.22.

17

programot például 2005 és 2006-ban összesen 40 millió forinttal támogatta a vállalat annak ellenére, hogy méhnyakrákban nincs és várhatóan nem is lesz készítménye. A definíciók sorából úgy érzem, nem hagyhatom ki az Egyesült Királyság kormánya által adott megfogalmazást. Ennek oka az, hogy ebben az országban alakult ki elsőként önálló CSR minisztérium, ma már Olaszországban is van, és Magyarországon is megindultak az erre irányuló kezdeményezések, az által, hogy Kóka János, gazdasági miniszter, kinevezte Lakatos Sándort CSR igazgatónak. Visszakanyarodva a brit fogalom-meghatározáshoz, mely a következőt állítja: „a vállalati társadalmi felelősségvállalás azt jelenti, hogy a vállalkozások működésük során figyelembe veszik a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásukat- a lehető legnagyobb hasznot hajtva a lehető legkevesebb hátrány mellett.”10 A fogalom meghatározása és a témában való elmélyülésem során eredményeként rá kellett jönnöm, hogy különbséget kell tenni a CSR (Corporate Social Responsability) és a CR (Corporate Responsability) között. Sokan inkább az utóbbi rövidítést használják. Ennek oka abban keresendő, hogy míg a CSR a vállalatok társadalmi vagy másképpen fordítva szociális felelősségvállalását jelenti, addig a CR egy ennél tágabb fogalom. A CSR-t sokan a társadalmi jószolgálattal és közvetlen üzleti haszon és nyereség elvárása nélkül, kifejezetten jószolgálati cselekedettel azonosítják a „social” vagyis a szociális jelző miatt. A CR azonban túlmutat ezen, felelős vállalati magatartást és irányítást érthetünk ez alatt. Ide tartozik az etikus promóció, a szabálykövető pénzügyi, környezeti alapelvek vagy a munkavállalók szabályos alkalmazása, környezetvédelem stb. Azonban az, hogy ki melyik megfogalmazást, rövidítést használja, az úgy gondolom, hogy teljesen privát hatáskör. Végiggondolva, hogy a vállalat tevékenysége melyikhez áll közelebb, esetleg segíthet a kettő elhatárolásában, de nem hiszem, hogy nem elfogadhatatlan bűn, ha valaki esetleg a CSR kifejezést kedveli jobban.

10

a Magyarosrszági Brit Kereskedelmi Kamara Kiadványa: Corporate Social Responsability, Britain in Hungary 2006, 5.o.

18

3. A fogyasztó és a vállalat kapcsolata

Kapcsolatról minden esetben beszélhetünk vállalat és vevő között, a különbség csak a kapcsolat minőségében és jellegében van. Lehet ez a kapcsolat egyszerűen csak jó vagy rossz, tartós vagy rövid ideig tartó, kölcsönös vagy egyoldalú és még sok egyéb más. A lényeg, hogy kapcsolat van vevő és vállalat között, hiszen a vásárlónak szüksége van a vállalat nyújtotta termékekre és szolgáltatásokra, ugyanakkor a vállalatnak is szüksége van arra, hogy amit termel azt el tudja adni a piacon. Röviden összefoglalva a vállalat klasszikus értelemben vett célja a haszonszerzés a vevők szükségleteinek kielégítése által. Napjainkban azonban egyre többször találkozunk azzal, hogy nem csak a „haszonszerzés mindenáron” a cél, hanem társadalmilag felelős termelés és vállalati tevékenység. Ez a társadalmilag felelős működés figyel a környezetünk védelmére, az emberek egészségére, az alapanyagok természetességére, vagyis sok olyan dologra, mellyel megalapozza és hozzájárul a fenntartható fejlődés gyakorlatához. Azonban mindezek a tényezők megjelennek a termékek és szolgáltatások árában is, ami azt jelenti, hogy ezen termékek és szolgáltatások ára magasabb lesz. Ezért sokáig luxus terméknek számított ilyen áruk megvásárlása. Idővel azonban, hála a vállalatok marketing és PR aktivitásainak, az emberek mára jóval többen keresik tudatosan azokat a termékeket, melyekről tudják, hogy drágább ugyan, de „egészségesebb” vagy éppen meglátják benne a „társadalmi hasznosságot”. Ez azonban nem minden esetben a termékekhez kötött, sokszor a szolgáltatás minősége alapján is megítélhetjük a felelős vállalati magatartást; például a lakhelyünk mellett működő gumigyár azon túl, hogy autóinkra abroncsot készít, környezetbarát technológiája lévén védi a lakók egészségét. Ezek az emberek fogyasztói szemlélete megváltozik, úgy is mondhatnánk, hogy egy értékorientációs változáson mennek át. Vagyis nem az lesz az elsődleges, hogy a szükséglet kielégüljön, hanem az, hogy hogyan? Minél szélesebb körben terjed ez a fajta szemléletmód, kialakul az etikus fogyasztók szegmense, mely már együtt, csoportban jobban tudja támogatni ezt a fajta szemlélet módot, hozzájárulva ezzel a vállalatok CSR tevékenységének sikerességéhez. Hiszen ezen fogyasztók vásárlói preferenciáit a társadalmi érdek és értékek fogják meghatározni. Például, ha ma már bemegyek egy drogériába testápolási termékeket vásárolni, nem az lesz az első, hogy megnézem az árát, hanem a minőségét és egyéb tényezőit is (pl. az

19

összetevőket). És lehet, hogy a „Piros csodakrém” olcsóbb, de tudom, ha megveszem a minőségi márkának számító NIVEA® krémet, akkor nem kapok kiütést a használat után egy nappal, és nem károsítom a bőrömet különböző, ismeretlen vegyhatású készítményekkel. Talán kicsit leegyszerűsített példának tűnik, de úgy érzem jól szemlélteti a lényeget. Természetesen nem csak az ár az egyedüli tényező, mely meghatározhatja egy termék minőségét. Tisztában kell lennem vele, hogy amit vásárolok-, maradjunk a krémnél- nem valamelyik kihalóban lévő állatfaj értékes részéből kivont anyagokból készült, csak azért, hogy az én bőrömet szebbé tegye. Emellett bízom benne, hogy környezettudatos technológia mellett gyártották, tehát a környezetemet is védem vele. Azért mondom azt, hogy bízom benne, mert sajnos még kevés az olyan vállalat, aki nyíltan, valamilyen médiát felhasználva közzé tenné igenis pozitív, a környezetre nem olyan káros termelő tevékenységét. Ami nem biztos, hogy a vállalat nem akarásán múlik, lehet számos más, gátló tényező, melyre a későbbiekben majd kitérek. Az, hogy az emberek tudatában kialakuljon a felelős gondolkodás saját maguk és környezetük iránt, az úgynevezett casual- related marketing- ügy-marketing- is szerepet játszik. Az így készült reklámok célja már nem elsősorban a primer szükségletek kialakítása, hanem azon túlmenően létező szükségletet is kielégíteni kíván. Ez a szükséglet pedig egy jobb, élhetőbb környezet kialakítása, ami elsősorban a vállalatokon múlik, és azon a vállalatok felelős tevékenységén, melyek jobbá tehetik a társadalmat.

Másod

gondolkodásmódot

sorban magáénak

a

fogyasztóról érezve

is

szól,

aki

ugyanezen

támogatja

ezen

vállalatok

felelős

termékeinek

megvásárlást. Összességében elmondható, hogy ha egyelőre nem is széles körben, de a vevő árminőség kapcsolatáról való eddigi vélekedés kezd megváltozni. Bár nem minden termékre mondható ez el, de egyes esetekben megfigyelhető, hogy a fogyasztói döntéseket már nem minidig az ár, hanem a minőség is meghatározza. Természetesen még sok munka vár azokra a vállalati marketing és PR szakemberekre, akik azzal foglalkoznak, hogy megpróbálják az emberek tudatát ráébreszteni erre a fajta fogyasztói szemléletre. Másrészről, pedig meggyőzni a vállalatokat, hogy nem mennek tönkre, ha környezettudatos technológiát alkalmaznak, melynek költségei árnövelő hatással vannak a termékeire. Nyilvánvaló, hogy a piaci versenyt egyelőre nem ezek a vállalatok irányítják, hanem a „sokat olcsón” termelő cégek, de úgy gondolom a jövő nagy kihívása az a nemes feladat, hogy ezen változtasson. „A hiteles társadalmi 20

felelősségvállalásnak nincs pontosan meghatározható szintje, de ki lehet indulni abból, hogy a figyelmes fogyasztók, civil szervezetek és politikusok hosszú távon könnyebben meg tudják különböztetni azokat a vállalatokat, amelyek valóban pozitív változást akarnak, illetve azokat, akik csak pro forma tevékenységet folytatnak a kedvezőbb imázs érdekében. Arról nem is beszélve, hogy ha a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos imázs adta előny valódi és jelentős mértékű lesz, akkor a vállalatok közötti verseny is megnehezíti az átlagos gyakorlat folytatását.”11 A fogyasztók pozitív megítélése kedvezően befolyásolhatja az üzleti teljesítményt is, ezáltal nagyobb és/ vagy kitartóbb társadalmi felelősségvállalást eredményezhet. Erre vonatkozóan

azonban,

hogy

Magyarországon

a

fogyasztói

gondolkodást

és

döntéshozatalt mennyire befolyásolja, ha egy cég CSR/CR tevékenységet végez illetve, hogy van e már ennek érezhető hatása saját kutatásom eredményeként elmondhatom, hogy ezt sokan sokféleképpen látják. Az általam megkérdezett gyógyszergyártó és/vagy forgalmazó cégek erre irányuló válaszaiból az derült ki számomra, hogy vannak, akik úgy érzik, még nem eléggé érezteti hatását a CSR fogyasztói döntésbefolyásoló hatása. Ezt a SOLAMED Kft. és az AstraZeneca Kft. egyaránt így látja. Az előbb említett cég azt is hozzátette, hogy náluk nincs igazán érezhető hatása. Volt olyan válaszadó, aki szerinte a vállalat méretétől és az érintett társadalmi csoport nagyságától sok függ, hogy mennyire befolyásolható a fogyasztói gondolkodás. Aztán kicsit belegondoltam, hogy talán gyógyszerek esetében nem is igen lehet beszélni arról, hogy befolyásolja e fogyasztásunkat a gyárak/ cégek CSR tevékenysége, hiszen akármennyire is fogyasztói vagyunk bizonyos gyógyszereknek, a cél, hogy minél kevesebbet kelljen életünk során gyógyszeres kezelésben részesülnünk. Gyógyszergyártó és forgalmazó vállalatok esetében inkább arról beszélhetünk, hogy a környezetünket mennyire védik, milyen terülteket támogatnak, és ez az, ami inkább elismeréssel tölt el minket, ha rájuk gondolunk. A Richter Gedeon Rt. fogalmazta meg talán a legkifejezőbben ez irányú felvetésemet, mert ők is úgy látják, hogy a gyógyszer speciális áru, a fogyasztói gondolkodás oldaláról nem közelíthető meg. A CSR-nek a Társaság és a készítményei iránti

bizalom

növelésében

van

jelentősége.

Jelenleg

a

magyar

fogyasztói

társadalomnak csak bizonyos rétegei érzékenyek a vállalat társadalmi felelősség

11

Deák Kinga, Győri Gábor, Báron Péter, Ágoston László: Több, mint üzlet: vállalati társadalmi felelősségvállalás, DEMOS Magyarország Alapítvány Tanulmánya (2006), 39.o.

21

vállalására. A fogyasztói döntéshozatalt lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja az ár-érték arány és az egyes termékek árrugalmassága.

3.1…Két elengedhetetlen fogalom a felelős vállalatok számára… Ahhoz, hogy a fent említett kölcsönösen előnyös, ugyanakkor felelős kapcsolat létrejöjjön, elengedhetetlen a szavahihetőség és az elégedettség fogalmainak megléte. Hiszen nem elég csupán mondani, hogy amit csinálunk, az helyes, hanem gyakorlati példákon be is kell tudni mutatni. És néha még a példálózás is kevés, addig kell csinálni, amíg valóban hitelt nem érdemel a vállalati tevékenység. Amikor ez létrejött, akkor beszélhetünk az elégedettségről. Ez utóbbi kifejezés során különbséget kell tennünk a fogyasztói elégedettség és a gyártói elégedettség között. Lényegében az egyik a másikból következik, mert ha a vevő elégedett a vállalat tevékenységével, termékeivel és szolgáltatásaival, akkor a gyártó is elégedett lesz önmagával. A legnagyobb szó, pedig az, ha ezt a „kettős elégedettséget” a szavahihetőség és a hitelesség kihangsúlyozásával és bebizonyításával éri el a vállalat. És, ami talán még ennél is nehezebb feladat, az elért állapotot fenntartani, esetleg tovább fejleszteni. „A társadalmi felelősségvállalás egyik célja közé tartozik, hogy hitelessé tegye a vállalat elkötelezettségét a társadalmi célok és értékek mellett, és szavahihető társadalmi partner legyen, ha a közérdekről folytatott vitákról van szó.”12 A szavahihetőség és az elégedettség a bizalom és a kapcsolatok kiépítésével indítható el. Ehhez elengedhetetlen feltétel az érintettekkel való kapcsolat felvétele és megtartása. Mindez azonban nem elegendő, fejleszteni kell az egyének, a közösségek, szervezetek és kormány összefogását, együttműködését. A legfontosabb talán az, hogy elsősorban azokat vonjuk be, akik közvetlenül érdekeltet és érintettek az adott témában. Ezáltal fog nőni az egyes döntések hitelessége és jelentősége is, hiszen ha az érdekeltek és az érintettek bevonásával történik, és a kommunikáció két irányú, tehát oda- vissza zajló, akkor olyan döntések születnek, melyek mindkét fél számára kielégítőek. A hitelesség és az elégedettség azonban függ egy másik tényezőtől is, ez pedig a kifelé irányuló kommunikáció, pontosabban fogalmazva „a szervezeti kommunikáció, mely

12

Deák Kinga, Győri Gábor, Báron Péter, Ágoston László: Több, mint üzlet: vállalati társadalmi felelősségvállalás, DEMOS Magyarország Alapítvány Tanulmánya ( 2006), 38.o.

22

egy adott szervezet magatartását jelenti a környezet vonatkozási keretében”.13 A vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról beszélve, nem elegendő, ha a szervezeten belüli kommunikációs csatornákon terjed az, hogy a cég az adott hónapban, évben milyen mértékű jószolgálatot tett szűkebb és tágabb környezetére nézve. Azonban felvetődik, és szerintem jogosan a kérdés, hogy mennyire lehet és kell kommunikálni egy adott vállalat CR tevékenységét. Hiszen a társadalmi felelősségvállalásnak vannak olyan, úgymond kötelező és elvárt elemei, amire jó, hogy büszke a cég, de valahol természetes is, hogy így működik. Gondolok itt a környezetbarát technológiákra, ami persze rengeteg pénzbe kerül, de a cél az lenne, hogy ez a környezetkímélő termelési mód mindenkiben úgy tudatosuljon, hogy ez legyen a természetes, és ne jelentsen kiemelkedő teljesítményt, ha egy cég ilyen eljárást alkalmaz. Az persze lehet kiemelkedő, hogy ki milyen eredményeket ért el a környezetbarát gyártási eljárása során, hiszen erre lehet is büszke, de pusztán azt, hogy ő óvja a természetet, nem kell annyira

túlhangsúlyozni.

Vagy

említhetném

a

környezetvédelem

mellett

a

munkatársakkal való etikus bánásmódot, ami szintén a CR része és a jelentésekben is kiemelkedő szerepet kap, de nem hiszem, hogy alapjait tekintve ez is olyan nemes dolog lenne, hiszen legyen ez is természetes, hogy egy munkavállalóval tisztességesen bánnak, és ha jól végzi a munkáját, azért elismerik, s nem pedig kihasználják. És természetesen ennek is ott van az az oldala, ha egy cég kiemelkedően jól bánik az alkalmazottaival, akkor azt hangsúlyozza is ki, és legyen nyoma. Ilyen elismerése tett szert például az általam megkérdezett GSK (GlaxoSmithKline), mely a legnagyobb európai gyógyszergyártó cég egyike, akik az elmúlt két évben az év legjobb munkahelynek járó díjat kapták meg. Ezzel a kitérővel és a jelentések kiemelt két elemével csak azt szerettem volna kifejteni, hogy mi az, amit ki érdemes emelni a kifele kommunikálás során és mi az, amit jobb lenne, ha természetesnek tekintenénk. Megkérdeztem a vállalatokat is, hogy mi a véleményük, mennyire szükséges kiemelni, hogy a cég folytat CSR tevékenységet, és milyen csatornákon keresztül. A nagyobb vállalatok szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy fontos a kommunikáció. Ezen belül a specifikus, célzott üzenetek célba juttatása kiemelt fontossággal bír. Például az AstraZeneca tekintetében nagy jelentőséget kap az asztmás gyerekek szüleinek, valamint testnevelő tanáraiknak az elérése. Azért is tartják fontosnak a külvilág felé irányuló kommunikációt, mert ez által a vállalat meg tudja ismertetni értékrendjét a

13

Nyárády Gáborné dr, Dr Szeles Péter: Public Relations I., Perfekt kiadó, Budapest, (2006) 17.o.

23

külvilággal, ami a márkaépítés és az imidzs védelem szempontjából elengedhetetlen. Ami még ennél is fontosabb azonban, az az, hogy a CSR aktivitások gyakran akár társadalmi szemléletváltás indikátorai is lehetnek, azért fontos, hogy minél több csatornán, minél többen értesüljenek ezekről a tevékenységekről. Általános tapasztalat, hogy nem magát a CSR tevékenységét kommunikálja a vállalat, hanem az adott programot, esetenként megemlítve a vállalati szerepvállalást. A Richter azonban, szintén, mint nagyvállalat, már óvatosabban bánik a kommunikációval. Szerintük a cég CSR tevékenységének a külvilág számára történő kommunikációja természetes, de ezt visszafogottan, nem hivalkodóan kell tenni. A kisebb gyártók és forgalmazók kicsit másképpen látják a kommunikáció kérdését. Náluk nem kap nagy jelentőséget a kommunikáció, szerintük nem az a fontos, hogy mások tudjanak róla, hanem, hogy az érintettek megkapják az adományt. Azért használom az adomány szót, mert ezeknél a vállalatoknál a „CSR szerű” tevékenység kimerül az adományozásban, nem alkalmazzák stratégiai szinten a CSR-t, inkább csak a küldetésükbe beépített pluszról van szó, mely szintén a társadalmi jósszolgálatról szól, csak kicsiben. Visszatérve a kommunikációra, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a nagy cégek hozzák nyilvánosságra ilyen jellegű tevékenységüket, és mutassanak példát. A Biotest Hungaria Kft. számára például kizárólag az adott beteg, orvos, hatóság személyes megkeresése és beszélgetések, tudományos ülések jelentik a kommunikációt, ami arra utal, hogy belső kommunikációja igen kiterjedt, a cég szerint igen kis számú érintett körében, de a külső kommunikáció még nem megoldott, illetve nem alakult ki. A terjesztési csatornákat tekintve vannak, akik úgy vélik, hogy szinte minden fajtája szükséges, de mégsem tudják alkalmazni. Az AstraZeneca a legnagyobb problémának és a CSR tágabb elterjedésének akadályaként Magyarországon azt tekinti, hogy a magyar média reklámként fogja fel a CSR tevékenységet, így gyakorlatilag lehetetlen beszámolni a sajtóban egy-egy nagyvállalat grandiózus vagy sokaknak segítő kezdeményezéséről. Külön fizetés ellenében, mint reklámot lehet közzétenni az ilyen jellegű híreket, ami sok vezetőnek nem tetszik; fizetni azért, hogy elmondhassák, hogy mit tettek a közért. Azonban a 2006. október 19-én, a Corinthia Grand Hotel Royalban megtartott CSR konferencián, melyen nekem is szerencsém volt részt vennem, elhangzott az az ellenérv, hogy téves képzet van a vállalatokban, arra vonatkozóan miszerint a médiahatóság szigora miatt nem jelenhetnek meg a médiában. Sajnos én ezt igazolni nem tudom, hiszen ez a törvényt ismerőknek, alkalmazóinak feladata, hogy

24

utánajárjanak, és megtalálják azt a törvényes módot, aminek keretein belül a cégek közzé tehetik CSR tevékenységüket. A legfontosabbnak a társadalom széles körét elérő kommunikációs csatornákat tartják. Azonban a kommunikáció módja igen sokrétű lehet, beszélhetünk hagyományos PR tevékenységről, de akár a marketingben használt ATL (DM, eladáshelyi reklám stb.), BTL ( pl.: eseménymarketing, rendezvények, kiállítások, szponzorálás, nyomtatványok, PR) tevékenységről is. A Richter Gedeon Rt. például a sajtómegjelenésein keresztül küldi a legtöbb információt az érintettek felé csak úgy, mint a Novartis Hungaria Kft. Látható tehát, hogy mindenkinek mások a bevált módszerei, a lényeg, hogy jusson el az üzenet oda, ahova kell, és hasson arra, akire kell.

25

4. Vállalati társadalmi felelősségvállalás és a kormányzat

4.1…Milyen hatással van a politika a CSR-re?... A kormányzatnak, illetve annak politikájának hatása van hatása van a CSr-re. Mivel dolgozatom fő témaköre az egészségügyben tapasztalható társadalmi felelősségvállalás szintjének felmérése, ezt a problémakört az érintett szereplők segítségével szeretném bemutatni. Érintett szereplőnek jelen esetben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP) és a következő hét gyógyszergyárat és/vagy forgalmazót tekintem, akik egy mélyinterjú erejéig a rendelkezésemre álltak: AstraZeneca Kft., SOLAMED Kereskedelmi Kft., Biotest Hungaria Kft., Lilly Hungaria Kft., Richter Gedeon Nyrt., GSK Hungary Kft. valamint a Novartis Hungaria Kft. Szeretném megvizsgálni, hogy egy ország gazdasági fejlődését, illetve fenntarthatóságát szem előtt tartva meghozott reformok mennyiben segítik, és miben gátolják a fentebb említett szereplők társadalmilag felelős működését. Ahhoz, hogy az egészségügyben beszélhessünk felelősségvállalásról, néhány áttekintés kell tennünk, hogyan és milyen átalakuláson kell végigmennie mind az egészségügynek, mind pedig a gyógyszeriparnak.

4.2…Az egészségügyi reformok és a gyógyszeripar alakulása… Az nem kétséges, hogy reformokra mindig is szükség volt, és szükség is van, ahhoz, hogy a fejlődő világgal együtt haladva, jobb életkörülményeket lehessen teremteni. Azonban az nem mindegy, hogy a reformok a társadalmi felelősség szempontjából mennyire állják meg a helyüket. Nem kétséges azonban az sem, hogy nagyon nehéz dolga van a kormányzatnak akkor, amikor társadalmi felelősséget és az ország érdekeit egyaránt szem előtt tartva szeretne egy új reformot bevezetni. Ez a Magyarországon jelenleg is folyó egészségügyi reformprogram idején sincsen másképp. Ennek elsősorban az az oka, hogy az emberek nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz, noha érzik azt, hogy a változtatásokra szükség van, sőt sokszor ők maguk idézik elő. Csak, hogy amikor változásról beszélünk, akkor valóban változtatni kell, ami minden érintett részéről egyaránt lemondással, de hozzájárulással is jár egyben. Tehát ezen a téren is elengedhetetlen az érintettekkel való érdekegyeztetés.

26

4.2.1 …Az egészségügyi rendszerek…: Az egészségügyi rendszerek, akár adóalapú, akár biztosításalapú finanszírozásban működnek, kiadásaik egyre jelentősebb részét fordítják a gyógyszerek támogatására. Magyarországon ez az arány még jelentősebbnek látszik tekintettel arra, hogy az alacsony orvos fizetések mellett, a világpiaci árszínvonal közelében beszerzett gyógyszerek költsége, relatíve magasabbnak tűnik. A gyógyszergyártók nagyon jelentős összegeket fordítanak kutatásokra, amelyek megtérülése azon múlik, hogy milyen forgalmat képesek elérni az egyes országok piacán. Mivel a gyógyszerfogyasztás volumene attól függ elsősorban, hogy az egyes országok gyógyszer-támogatási rendszerei milyen módon és milyen mértékű támogatásban részesítik állampolgáraikat, biztosítottjaikat a medicinák vásárlása során, ádáz harc folyik az egészségügyet finanszírozók és a gyógyszergyártók, forgalmazók között a befogadásért, illetve a minél magasabb támogatás elérése érdekében. A gyógyszer ugyanakkor egy olyan speciális, különleges áru, melynél a beteg (a vevő) nem maga dönti el, hogy mit vásárol, hanem az orvos az, aki ezt megteszi helyette. Éppen ezért a készítmények forgalmazói rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek az orvosok tájékoztatására, meggyőzésére és befolyásolására is. Az egészségügy szakmai tanácskozásain, itthon és külföldön egyaránt visszatérő téma a gyógyszerkiadások

szakmailag

nem

mindig

elfogadható

mértékű,

rohamos

növekedésének finanszírozása, a befogadás-politikában alkalmazható eszközök folyamatos alakítása, a gyógyszergyártók helyenként igen agresszív piaci politikájának korlátozása. A finanszírozók igen nehéz helyzetben vannak, hiszen számukra korlátot jelentenek költségvetési kereteik, és e korlátok között kell dönteniük a legkülönfélébb betegségek gyógyításához szükséges készítmények támogatásáról, illetve annak elutasításáról.

Szükséges

megjegyezni,

hogy

az

egészségügyi

rendszerek

a

gyógyszerbefogadások során döntően olyan nyílt szolidaritás vállalására kényszerülnek, amelyben mindenkinek biztosítani kell a szükséges orvossághoz való hozzájutást. Így az önmagában nem megoldás, hogy a támogatásból kimaradó gyógyszerek a gyógyszertárakban megvásárolhatók, mert egyes, nagyon jelentős hatású készítmények kúraszerű alkalmazása több millió forint kiadást is jelenthet a betegnek. Ezenk segítenek a gyógyszergyártók adományaikkal, de teljesen nem ez a megoldás arra, hogy a betegek megfelelő ellátásban részesüljenek. Természetesen ez egy nagy segítség, és a gyártók/ forgalmazók társadalmi aktivitásainak nagy részét az ilyen készítmények 27

kedvezményes áron való értékesítése teszi ki. Persze ezek a kedvezmények elsősorban a fejlődő világ országiara vonatkoznak, mert a probléma ott a legnagyobb. Arre egy vállalatnak sincs kapacitása, hogy ezeket az engedményeket minden helyen megtegye, te bizonyos támogatásokban részesítheti a készítményeire szoruló betegeket. A gyógyszerbefogadásokról szóló tárgyalásokon a szakmai érvekkel szemben a pénzügyi keretek

állnak

és

sokszor

nem

jelentéktelen

az

egyes

betegképviseletek

érdekérvényesítő képességének hatása sem. A döntéseknek ezen a pontján jelenik meg a szolidaritás, amelyet nyíltan kell vállalni. A döntéshozók részéről ennek alkalmazása tudatosan vállalt felelősség azok irányába, akik részére a pénzügyi lehetőségek miatt csak korlátozottan nyílnak meg a közfinanszírozásból biztosított gyógyulási lehetőségek. Az egészségügy reformjai és az ezzel járó piaci változások komoly kihívást jelentettek és jelentenek ma is a gyógyszeripar számára is. Annak ellenére, hogy az egészségügy kiadásain

belül

a

gyógyszerekre

fordított

összegek

aránya

nem

nevezhető

meghatározónak (országonként eltérő mértékben körülbelül 8% és 18% között változik) mégis a gyógyszerek állnak az egészségügyi költségcsökkentő erőfeszítések középpontjában. Ez részben azzal magyarázható, hogy a gyógyszeripart az egyik legjövedelmezőbb ágazatként tartják számon. A gyógyszeripar a legnagyobb ipari szektorok egyike, melynek éves világméretű forgalma a felírt gyógyszerekből csak dollár százmilliókban mérhetők. A gyógyszeriparra a fejlett technológia, a kutatások és az erős irányítottság jellemző. A befolyt nyereség átlagosan a forgalom mintegy 1520%-át teszik ki, jellegzetesen néhány vezértermékre koncentrálódva, melyekből a bevétel döntő része származik.14 A fennmaradás ez esetben is, mint minden vállalatnál az új termékek feltalálásán, fejlesztésén és sikeres piaci értékesítésén alapszik. A gyógyszeripar ezért nagy kockázatot vállaló és ezzel párhuzamosan jelentős hasznot húzó iparág, de egyúttal olyan ipar is, mely minduntalan hatalmas lépéseket tesz előre az orvosi kutatás terén. Kétségbe kell azonban vonni, hogy az iparág által elért nyereséggyarapodás múltbeli színvonala, mértéke továbbra is fenntartható. A kutatási költségek egyre inkább növekednek és az egyre szigorúbb szabályozó intézkedések csökkentik egy új gyógyszerszabadalom tényleges oltalmi időtartamát. További kihívás az egészségügyi, biztosítói költségvetések által már a legtöbb piacon kikényszerített költséggazdálkodás, azok a szabályozások, melyeket az egészségügyi

14

Fekete Tibor: Beépített kasszahiány, Kórház XI. évfolyam, (2005. március), 36.o.

28

ellátás növekvő költségei miatt szabtak meg és melyek nagy terhet rónak az egészséggondozás anyagi forrására. Az nyilvánvaló, hogy a növekedés az új készítmények piacra kerülése miatt elkerülhetetlen, mértékét azonban más is befolyásolja. Példaként említhető az átlagos árszínt, az árrések alakulása mellett a támogatási politika és a gyógyszerek fogyasztását nagy részben meghatározó orvosok tájékozottsága, gyógyszerfelírási gyakorlata is.

4.2.2…A gyógyszergyártó cégek három alaptípusa… A gyógyszergyártó cégeknek három alaptípusának tisztázásával szeretném elérni, hogy a későbbiekben előforduló kifejezések ne okozzanak gondot az értelmezés során. Az első az úgynevezett. etikai gyógyszergyártó. Ezen termékek széles körű kutatásból és fejlesztésből (K+F) származnak, rendszerint szabadalmi oltalom alatt állnak és csak receptre kaphatók. A második típus az ún. generikus gyógyszergyártó cég. Ezek a társaságok nem szabadalmazott, de csak vényre kapható termékeket gyártanak, nem folytatnak kutatásokat, és

csak korlátozott

mértékben

fordítanak

kiadásokat

termékfejlesztésre. A generikus cégek nagy tömegben biztosítják a termékeket, melyekkel árversenyre kényszerülnek és a legtöbbször az etikai cégekre támaszkodnak, hogy piacot építtessenek ki termékeik számára a szabadalom oltalmi ideje alatt. A harmadik típusú gyógyszergyártó, a vény nélkül is árusítható, a szabad forgalomban is kapható „over-the-counter” (OTC) gyógyszereket kínál. Ezek a termékek rendszerint kevés hatóanyagot tartalmaznak és hivatalosan igazolt biztonsági tanúsítványokkal, látják el őket. Az OTC gyógyszerek értékesítése közvetlenül a fogyasztó felé történik és eközben ugyanazt a technikát használják, mint a közönséges fogyasztási cikkeknél. Néhány cégnél bizonyos részlegek az etikai és a vény nélküli piacon egyaránt jelen vannak, egyes társaságoknál pedig a generikus részlegek is megtalálhatók. A gyógyszerpiac túlnyomó része azonban (a bevételek és a nyereség szempontjából is) az etikai termékekből tevődik össze. Ahhoz azonban, hogy bármilyen típusú gyógyszerhez hozzájussunk, ezt valakinek be kell szerezni a patikák és ma már egyéb kijelölt árusítóhelyek számára. A gyógyszerek beszerzése azonban koránt sem olyan egyszerű, mint azt sokan gondolnák. Rengeteg a jogszabály és ebből eredően sok az ellentmondás, mely egyes esetekben lassíthatja a beszerzési folyamatot, ami egy beteg esetében sokszor döntő tényező lehet. 29

4.2.3 …A jogszabályok anomáliái… A különkeretes gyógyszerkészítmények beszerzése 2004. május 1. előtt a 110/2000. (VI. 29.) Kormány rendelet hatálya alá tartozott, mely jogszabály alapján, éveken keresztül zökkenőmentesen biztosítható volt a betegek folyamatos ellátása. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - e rendelet szerint - tárgyalásos eljárást alkalmazva szerezte be a szükséges gyógyszereket. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk azonban változást

hozott

a

közbeszerzések

jogszabályi

környezetét

érintően

is.

A

kormányrendelet hatályát vesztette, és 2004. május 1-től az új közbeszerzési törvény, vonatkozó rendelkezéseit kellett alkalmazni a gyógyszerkészítményekre is.15 A

második

jogszabály

(a

gyógyszerek

és

a

gyógyászati

segédeszközök

közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet) pedig a meghatározott januári időpont helyett, csak 2004. április 29-én, kettő nappal az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk, valamint az új közbeszerzési törvény hatályba lépése előtt került a kormány által sietve elfogadásra úgy, hogy nem teremtette meg a speciális áru beszerzésének sajátos, a standard szabályozástól eltérő lehetőségét. Ennek a ténynek a későbbiekben nagyon fontos szerepe volt a különkeretes gyógyszerbeszerzési eljárások esetében.

4.2.4 … A különkeretes gyógyszerbeszerzés jogszabályi ellentmondásai… A Kbt. (Közbeszerzések Tanácsa) által adott felhatalmazás alapján, a jogalkotó szándékának érvényesülése érdekében, lépett hatályba „A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének speciális és részletes szabályairól szóló” 130/2004. (IV. 29.) Kormány rendelet, amely azonban szinte semmilyen, a jogalkalmazó számára használható, a közbeszerzési törvénytől eltérő, vagy speciális szabályozást nem fogalmazott meg. Kijelenthető tehát, hogy ez a jogszabály, már a megalkotása pillanatában sem felelt meg az elvárt követelményeknek. Már a rendelet hatályba lépésekor

egyértelművé

vált,

hogy

a

különkeretes

gyógyszerkészítmények

beszerzéséhez szükséges tárgyalásos eljárás jogcíme nem került biztosításra, ugyanakkor éppen e jogszabály írja elő az OEP részére, hogy a beszerzési eljárások

15

A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. tv.

30

során meg kell állapodni a szállítóval az ellátási, szállítási, a mennyiségi és az ár feltételeiről, ütemezéséről is, amelyre éppen a tárgyalásos eljárás nyújt lehetőséget.16 Bár a kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az OEP bizonyos feltételek fennállása esetén hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazzon, ugyanakkor kiköti, hogy ezt csak a közösségi értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzések esetén teheti. Ez a kitétel azért rendkívül ellentmondásos, mert az összes különkeretes indikációban kezdeményezett beszerzés értéke, messze meghaladja ezt az értékhatárt. Az OEP nyilvánosan, hirdetmény közzétételével kezdeményezné a tárgyalásos eljárást – azonban semmilyen lehetősége nem áll fenn a tárgyalásos árubeszerzés hirdetmény útján történő megindításához. Összességében kijelenthető, hogy a kormány által a gyógyszerek közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól megalkotott rendelete nem fogalmaz egyértelműen azzal kapcsolatban, hogy a különkeretes gyógyszerbeszerzések során a tárgyalásos eljárás mikor is lenne alkalmazható. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár alapvető érdeke, hogy a közbeszerzési eljárások során a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést, és a rendelkezésre álló pénzügyi keret terhére minél több beteg, minél magasabb szintű ellátását biztosítsa. E cél elérésére a nyílt eljárás alkalmazása nem elég rugalmas eszköz, ugyanis magasabb árakat eredményezne és talán a szállítóknál eddig esetlegesen elért egyéb kedvezmények (rabatt, belépő új betegek térítésmentes kezelése stb.) sem lennének érvényesíthetőek, a rendkívül hosszú eljárási időigényt nem is említve. Ezzel veszélybe kerülhet a különkeretes betegségcsoportokban a betegellátás, vagy annak színvonalában, volumenében visszalépés következhet be. Néhány indikáció esetén a pontos igényeket a legkörültekintőbb tervezés mellett sem lehet előzetesen felmérni. Több olyan egészségpolitikai program, szűrés, prevenciós akció van jelenleg is folyamatban, melyek esetében nehéz megbecsülni, hogy a lakosság mekkora létszámban fog részt venni és a résztvevőkből hány beteget fognak a vizsgálatok kiszűrni. Ugyanakkor a kiszűrésre került betegek ellátása, gyógyítása és gyógyszerrel történő ellátása, a kialakított koordináló központokban és kezelési centrumokban, az OEP jogszabályban rögzített folyamatos kötelezettsége, és ebből egyetlen új beteg sem zárható ki. Köztudott, hogy egyes betegségek kezelésekor, azonos indikációban,

16

130/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 11.§.

31

többfajta gyógyszer is biztosított. Természetesen lehetetlen felmérni pontosan, hogy a betegek hogyan reagálnak egyes hatóanyagokra, fellép-e valamilyen nem kívánatos mellékhatás, vagy más allergiás reakció. Ilyen esetekben kénytelen a kezelőorvos más készítmények alkalmazására, ami tovább nehezíti a pontos kiszámíthatóságot. A különkeretes indikációk többségében a készítmények adagolása, alkalmazása annyira speciális, hogy azt a beteg testsúlya, testfelület nagysága, életkora, magassága határozza meg. Ebből kifolyólag elvárni, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésre az egy évre előre beszerzendő készítményekről, szinte teljesen irreális. Ugyanakkor problémát okozhatnak az esetlegesen felhasználásra nem került készítmények is, ugyanis azok tárolása körülményes, a már megbontott csomagolású készítmények eltarthatósága jelentősen csökken, minősége, szavatossága lejár. Abban az esetben, ha egy adott indikációban új készítmény kerül befogadásra, vagy a beszerzési eljárás eredményeként az addig alkalmazottól eltérő gyógyszerrel kell a betegeket ellátni, akkor pedig egy ún. átállítási költség is jelentkezik, melynek előzetes kalkulációja rendkívül bonyolult. Az OEP jelenlegi beszerzési árai más európai országok beszerzési árainál lényegesen alacsonyabbak. Ahhoz, hogy ezt fenn tudják tartani, feltétlenül szükség van az eddigi tárgyalásos eljárások további alkalmazására, hiszen ha az árak tekintetében sem tudnak a szállítóval tárgyalni, illetve nem tudják azokat alacsonyabb szinten tartani, akkor az egyébként zárt kassza kezelhetetlen ütemű növekedésnek indul. Az eddig ismertetett szempontok alapján kijelenthetjük, hogy a közbeszerzési törvény által biztosított nyílt eljárás alkalmazása a különkeretes gyógyszerek esetében se nem célszerű, se nem gazdaságos, se nem ésszerű. A szóban forgó gyógyszereket emberi életek megmentése érdekében kell alkalmazni, akkor egyértelműen meg kell fogalmaznunk, hogy nem lehet kitenni sem a betegeket, sem az orvosokat olyan adminisztrációs, jogalkotási hibából eredő traumának, mely az egyik legfontosabb alkotmányos jogot, az emberi élethez, a gyógyuláshoz való jogot sérti. Nem tehetjük meg, hogy egy-egy indikációban alkalmazott készítmények beszerzésekor kérünk a betegektől néhány hét, vagy hónap türelmet csak azért, mert a jogszabályok alkalmazhatatlansága miatt nem tudjuk biztosítani a folyamatos ellátást.

32

4.2.5 …Kizárólagos jog, tárgyalásos eljárás… Ahhoz, hogy még mélyebben beleláthassunk az OEP munkája során felmerülő nehézségekre, és a munka folyamataiba, mindenképpen szeretném összefoglalóan bemutatni miről is van szó. Jogszabály határozza meg az egyes betegségcsoportokban alkalmazható készítmények nevét, - tehát azon néhány gyógyszert, amelyeket adott indikációban a betegek gyógyítására használhatnak - és pontosan meghatározható az is, hogy e medicinák közül melyek fogytak el, teljes biztonsággal lehetett tudni, hogy készítményenként melyik az egyetlen cég, aki - mint a forgalomba hozatali engedély kizárólagos jogosultja - a terméket képes a betegek számára biztosítani. A gyógyszerpiac egyik sajátossága, hogy minden Magyarországon alkalmazható gyógyszerkészítménynek, rendelkeznie kell szakhatósági engedéllyel, melyet az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), vagy az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség (European Agency for the Evaluation of Medical Products (EMEA)) állít ki. Ez a dokumentum olyan közigazgatási határozat, mely rögzíti a termékre vonatkozóan a kizárólagos forgalomba hozatali engedély jogosultját. Egy gyógyszerkészítménynek kizárólag csak egy forgalomba hozatali jogosultja lehet, így a beszerzési eljárás esetén, érvényes ajánlatot csak az adott cég, vagy annak megbízottja tehet. Az eddigiekben felvázoltak alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: - kijelenthető, hogy nyílt és a meghívásos eljárással nem lehet a jogszabályi, pénzügyi és ellátási kötelmeknek eleget tenni, - a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a hatályos Kbt. alapján nem megengedett, - a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság jogértelmezése miatt nem alkalmazható, - az OEP tehát a jelenlegi KDB jogértelmezés alapján nem folytathat le jogszerűen tárgyalásos eljárást. A fentiekben leírt problémák miatt az OEP ebben a helyzetben kénytelen nyílt közbeszerzési eljárást indítani annak tudatában, hogy ez a forma teljesen alkalmatlan a feladat szakszerű végrehajtására Érdekes momentumként kezelhető az EU egyik tagállamának (Franciaország), valamint Magyarország gyógyszerbeszerzési gyakorlatának összevetése. Megállapítható, hogy azonos időpontban történő, szintén daganatellenes gyógyszerkészítmény beszerzésekor, 33

ugyanazt a gyógyszergyártó céget kérték fel ajánlattételre, kizárólagos jogcímen alapuló, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban (Tenders Electronic Daily (TED weboldala))17. Míg Franciaországban ez egy teljesen szabályos, jogszerű közbeszerzési eljárás, addig Magyarországon a KDB jogértelmezése alapján jogsértő, melyet jelentős mértékű szankcióval súlyt. Le kellett vonni tehát azt a következtetést, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Közbeszerzési törvény 2004. évi hatálybalépését követően, - a KDB értelmezése alapján - a rendkívül súlyos betegségek gyógyítására alkalmas, különkeretes gyógyszerkészítményeket tárgyalásos módon nem szerezheti be, azaz csak nyílt eljárás kezdeményezésével tudja az ellátási feladatait teljesíteni.

4.2.6…Az intézmények gyógyszergazdálkodása… Az

intézményi

gyógyszergazdálkodás

a

gyógyítás

egyik

legfontosabb

és

legköltségesebb eleme, a kórházak működésében stratégiai fontossággal bír. A kórházakban a változó betegszám és összetétel miatt csak közelítéssel lehet éves gyógyszerbeszerzési tervet készíteni. A szakmai terápiás ajánlások változásai mellett, folyamatosan jelennek meg új, korszerűbb készítmények, amelyek szinte azonnal bekerülnek a napi terápiás gyakorlatba. A teljes gyógyszerválaszték egyetlen intézeti gyógyszertárban sem tartható, ezért a zavartalan betegellátás biztosítása érdekében a gyógyszerek beszerzése az orvos és a gyógyszerész szoros együttműködését is igényli. Az intézmények gyógyszerköltségeik csökkentése érdekében folyamatosan bővítik gazdálkodási eszköztárukat. A kórházmenedzsment számos vezetési és szervezési technikát alkalmaz a fogyasztás racionális korlátozása és a megfelelő gyógyszerterápia érdekében. A gyógyszergazdálkodást az intézményekben igazgatói szinten irányítják. A gyógyszerellátási

feladataik

összehangolása

érdekében

jogszabály

írja

elő

Gyógyszerterápiás Bizottság működtetését. Antibiotikum bizottságokkal, szigorú keretgazdálkodással és állandó ellenőrzéssel igyekeznek a gyógyszerfelhasználás növekedési ütemét mérsékelni. A gyógyszer-alaplisták, terápiás protokollok és standardok

17

alkalmazása

intézményen

belül

egyes

készítmények

http://ted.publications.eu.int/officials, Az Európai Unió hivatalos lapja (2005. január 18.)

34

használatát

jogosultsághoz köti, illetve kötelezően írja elő az olcsóbb gyógyszer-terápiák alkalmazását. Az így kialakulóban lévő struktúrának az alábbi negatív hatásai vannak: - Az intézményenként meghirdetett eljárások eredményeként, szinte minden kórház, minden ajánlatkérő más egységáron szerzi be ugyanazokat a gyógyszereket. A nagyobb intézmények - ahol a beszerzés volumene is magasabb - kedvezőbb árakat, a kisebb nagyságrendű beszerzéseket kezdeményező kórházaknál pedig magasabb árszintet realizálnak. Mindez az E-Alap oldaláról nézve kedvezőtlen, hiszen ezeket a költségeket közvetve ebből a forrásból finanszírozza az OEP. Mivel az E-Alap kezelőjeként, semmilyen hatása nincs a beszerzési árakra, ebben a rendszerben, a számlát szó nélkül finanszírozó szerepében látja el funkcióját. - Az intézmények szemszögéből vizsgálva a kérdést megállapíthatjuk, hogy vagy többlet feladatként hárítja a dolgozókra a beszerzések lefolytatását, vagy további humánerőforrásokat vonnak be a probléma kezelésére. Gyakran azt a megoldást alkalmazzák az intézmények, hogy külső, beszerzésre szakosodott cégeket, ügyvédi irodákat bíznak meg az eljárások végrehajtásával, ami az intézménynek további jelentős költséget jelent. - A gyógyszergyártó és nagykereskedő cégek részéről az a hátránya a jelenleg kialakult struktúrának, hogy jelentős mértékben nőtt a közbeszerezési eljárások száma, minden egyes tendert külön-külön kell pályázniuk, melyeknek nagyon jelentős adminisztrációs és költségigénye van. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a gyógyszer közbeszerzési eljárások kapcsán, egyik meghatározó szereplő sem tud jelentősebb előnyöket felsorakoztatni a jogszabályok alapján kialakult eljárási rend tekintetében. Éppen ellenkezőleg, további szervezeti problémák, pénzügyi és gazdasági nehézségek generálódnak, melyek az EAlap gazdálkodására is kihatnak. Vélhetően az ily módon okozott többletköltségek elkerülése hatékonyan megoldható lenne ésszerű centralizáció bevezetésével, illetve az erre vonatkozó lehetőség megteremtésével. Az egyesített igények következtében ugyanis a nagyobb tételű beszerzések kedvező hatása az árakban is realizálódhatna.

35

4.2.7…A kialakult helyzet gazdasági hatásai… A beszerzésekkel kapcsolatos anomáliák nem csupán jogi, hanem nagyon jelentős pénzügyi és gazdasági problémákat is a felszínre hoztak. A dolgozat 1. táblázata alapján, pontosan követhető, hogy mekkora forrásokat szükséges évente biztosítani ahhoz, hogy a szóban forgó különkeretes készítmények beszerzése, illetve a betegek ellátása biztosítható legyen. Ennek a forrásnak a tervezése rendkívül bonyolult, hiszen a gyakran kiszámíthatatlanul hullámzó betegszám, valamint a szűrővizsgálatok előre nehezen becsülhető megrendezése, azokon történő részvétel aránya és a szűrések pozitív eredménye is további bizonytalansági tényezőt jelent a pontos becslések készítésében. Arra

vonatkozóan,

hogy

a

jelenlegi

szabályozás

mellett

a

gyógyszerhiány

kialakulásának óriási a kockázata a 2005. évi AIDS szűrések élő példaként szolgálnak. A szűrővizsgálatok eredményeként a tavalyi év első négy hónapja alatt körülbelül négyszer annyi beteget regisztráltak, mint az azt megelőző évben. Ha a betegek gyógyszeres kezelése megindul, komoly esélye van annak, hogy a gyógyszerkészletek hamarabb fogynak el, mint ahogy a közbeszerzési eljárás szabályosan lefolytatható. A Magyarországon potenciális ajánlattevőként jelenlévő cégek mögött, szinte kivétel nélkül valamelyik nagy nemzetközi multinacionális cég húzódik meg. A rendkívül erős piaci verseny, a konkurensekkel szemben alkalmazott taktikák és praktikák, valamint a piacszerzés és a piacra jutás nehézségei komplexen jelennek meg az árak tekintetében. Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a nyílt, vagy a meghívásos eljárás szabályait betartva, az OEP a jelenlegi szabályozás mellett nem tudja teljesíteni a gyógyszerek tekintetében ellátási kötelezettségét anélkül, hogy gyógyszerhiányt ne idézne elő és többlet költségeket ne okozna az E-Alapnak.

36

5. Egészségügyi reform tervezet Magyarországon

„Az állami felelősség teljesülésének is feltétele, hogy az alapvető, az emberi jogokból levezethető egészségügyi szolgáltatások körét és finanszírozását pontosan rendezzük” nyilatkozta

Molnár

Lajos

egészségügyi

miniszter

a

kormánydöntést

követő

sajtótájékoztatóján. A 2006. éve tavaszán lezajlott országgyűlési választások óta az egyik legnagyobb port kavaró reformtervezet indult el Magyarországon, melyet azóta is nagy figyelemmel kísér

az

ügyben

érintett

valamennyi

érdekelt.

Remélhetőleg

a

folyamatos

érdekegyeztetések eredménnyel járnak, és a valóban „beteg” magyar egészségügy elindulhat a javulás útján.

5.1 …Az első lépések … A reformtervezet szerint nyilvánossá tennék a gyógyszerár- támogatási rendszert, mely a miniszter, Molnár Lajos szerint szabályozná a gyógyszergyártók és forgalmazók által fizetett díjakat. A törvényjavaslat értelmében a gyártóknak a jövőben kötelező kereskedelmi rabattot árkedvezményt - kell adniuk, amely alól akkor mentesülhetnek, ha vállalják, hogy a készítmények termelői árát csökkentik és a gyógyszereket legalább három évig ezen a csökkentett áron forgalmazzák. Ezen kívül szabályozni kívánják a gyógyszerreklámot is, és megszigorítják a patikáknak adható kedvezmények rendszerét. A kormány úgynevezett licencdíjat tervez bevezetni. Ez az összeg első alkalommal 5 millió forint lenne, és azoknak a gyártóknak kell megfizetniük, amelyek orvos látogatókat alkalmaznak. A díj a következő évben egymillió forint lenne. A gyógyszer-gazdaságossági törvénytervezet az orvosokra is ró kötelezettségeket, hiszen megváltoztatja a gyógyszerfelírás rendjét is. Amennyiben az orvos indokolatlanul és szakmailag megalapozatlanul eltér attól, hogy a hatóanyagban ugyanolyan, de olcsóbb készítményt írja fel a betegnek, a biztosítónak lehetősége lesz szankcionálni. Abban, hogy biztonságos és szakmailag megfelelő, ugyanakkor

37

gazdaságilag is hatékony legyen a gyógyszerfelírás, egy szoftver lesz az orvosok segítségére. A tervek szerint a biztosító felelőssége abban lesz, hogy nyilvános eljárásban kell az egyes gyógyszereket a társadalombiztosításba (tb) befogadni, és a támogatás mértékét megállapítani. A tervezet szerint minden gyógyszerért térítési díjat kell fizetnie a betegnek, ez alól csak a közgyógyellátásban részesülők kapnak kivételt. A minimális térítési díj a kiemelt (100 százalékos támogatású) készítmények esetében 300 forint lesz. Molnár Lajos ismertetése szerint a jövőben feloldják a patikaalapítás szabályait, és egyes készítményeket gyógyszertáron kívül is lehet majd forgalmazni, szigorú szabályok szerint. A törvénytervezet szerint a nagyforgalmú patikáknak éves szolidaritási díjat kell a jövőben fizetniük, amely díj a jelenlegi egymilliárd forintos állami támogatást egészítené ki, és ezzel a plusz befizetéssel a kistelepüléseken működő, kisebb forgalmú patikák fenntartását segítenék. Az elképzelések szerint ez a díj forgalomarányos lenne, de átlagosan 1% lenne a szolidaritási díj. Természetesen a reform hallatán az érintettek nagy része negatív véleményeket fogalmazott meg a programmal kapcsolatban. Nem került könnyű helyzetbe az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sem a beszerzési eljárásait illetően, hiszen a bizonytalanság tükrében nehezen indultak el az ez évi gyógyszer beszerzések, aggodalommal figyelték, hogy az eddig használt gyógyszerek beszerzése, és támogatása hogyan alakul illetve az egész rendszer átalakulásában és kialakításában is komoly felelősség hárult rájuk. Ugyanakkor nem csak a kormány programjának segítése, elképzeléseinek megvalósításában kell tevékenykednie, hanem felelősséget kell vállalnia az ország betegeiért, akiknek az ellátásban nem szabad az eddigiekhez képest hiányt szenvedniük. Fontos tehát számukra, hogy alkalmazkodva a reformprogram elemeihez,

a

mindenképpen

szükséges

gyógykészítményeket

továbbra

is

beszerezhessék. Azt azonban nem tudja megakadályozni, ha netán egy külföldi gyógyszergyártó cég hazai leányvállalata úgy dönt, hogy a megszorító intézkedések miatt kivonul a magyar piacról. Ez már túl megy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felelősségi körén, ez inkább már a kormányzat felelősségi oldalán említhető, melyről remélhetőleg senki sem fog megfeledkezni. Hiszen elég tragikus lenne, ha egy súlyos, netán halálos betegségben szenvedő állampolgár azért nem részesülne a TB által támogatott egészségügyi ellátásban, mert a kormány reform csomagja ezt ellehetetleníti. 38

Teszem hozzá, nem hiszem, hogy erre sor kerülhet, remélem mire a program pontjai véglegesek lesznek, sem kell ezt a kijelentésemet visszavonni.18 Természetesen a gyógyszergyárak is fenntartással kezelik az új reformot a kötelező kereskedelmi rabatt és egyéb rájuk rótt költségek befizetése miatt. Példának okáért megemlíteném,

hogy

a

Richter

Gedeon

Gyógyszergyár

Rt.

egy

kiadott

sajtóközleményében előzetes kalkulációkat végzett a jövő évi forgalmát tekintve. E szerint a 2006. év végére 1, 1 milliárd Ft eredménycsökkenés és árbevétel kiesés várható. Ez olyanokból tevődik össze, mint hogy 2006. szeptember 1-jétől az adózás utáni eredményből 4%-os különadó befizetésére kerül sor, mely 600 millió Ft-os adóterhet és eredménycsökkenést idéz elő, valamint 2006. július 1-jétől több készítmény árának csökkentésére kényszerül a hazai gyógyszergyár. 2007. évi eredményekor pedig már 3- 4 milliárd Ft-os eredménycsökkenéssel számol a gyár. Mindezek a nyereségcsökkenések, nem csak a profit csökkenésében jelennek meg, hanem

egyéb

makrogazdasági

hatásokat

is

indukálnak.

A

kisebb

nyerség

eredményezheti a gyógyszergyárak legmagasabb költségeit jelentő K+ F kiadások valamint beruházások csökkenését, melynek következménye lehet az is, hogy ezen tevékenységeit máshova, más országba telepíti át egy-egy gyógyszergyár. Ám az is lehetséges, hogy egy időre teljesen felfüggeszti a K+F tevékenységét, a beruházásait pedig elhalasztja, mert nincsen meg az elégséges anyagi erőforrása. Tovább bontva ezt a folyamatot, ezen tevékenységek megszűnése vagy átmeneti szüneteltetése munkahelyek elvesztésével is járhat. Ez jelentheti akár azt is, hogy a kb. 15- 30 ezer foglalkoztatott közül 200- 300 munkanélküli kerül ki a gyógyszeriparból mely hosszú távon a több ezres számot is elérheti. Végső következtetésként pedig levonhatjuk, hogy ha kisebb a pénzügyi keret, akkor a szorítóban lévő gyógyszergyárak, nem feltétlenül a CSR tevékenységükbe fogják visszaforgatni a nyereséget, hanem az előbb említett K+F fejlesztésekre vagy beruházásokra, illetve egyéb tevékenységükbe.

18

http://noszadoki.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=172&Itemid=2

39

6. Az állam és a vállalatok kapcsolata a társadalmi felelősségvállalásban

„Az államnak az a szerepe, hogy felmérje az okvetlenül szükséges szabályozás mértékét és módját, ösztönözze az azon felüli önkéntes szerepvállalást, valamint biztosítsa a vállalati társadalmi felelősségvállalás strukturált kereteit.” „Az állam visszavonulásának és a társadalmi szereplők növekvő autonómiájának egyik alapfeltétele, hogy a szabályozástól mentesített környezetben a különböző társadalmi szereplők képesek legyenek átvenni az állami felelősséget.” A vállalati társadalmi felelősségvállalásban ezt a folyamatot kell felismernie a szereplőknek, elsősorban az államnak és az üzleti szférának. „A vállalati társadalmi felelősségvállalás lehetőséget ad az államnak arra, hogy a társadalompolitikai ambícióinak egy részét a vállalatok önkéntes szerepvállalásával oldja meg, anélkül hogy ezzel túl nagy terhet róna a gazdaságra. Ezt a lehetőséget mindkét félnek érdemes kihasználnia.”19 Mindezekhez azonban valóban szoros, és mindennapi kapcsolatra van szüksége az államnak az érdekcsoportokkal, és a vállalatokkal, hiszen nem elegendő az állami felelősségvállalás megosztása bizonyos szereplők között, ha valamelyik fél érdekei jobban sérülnek a másikénál. Természetes ez nagyon hosszú, szinte állandóan zajló folyamatos munka eredménye kell, hogy legyen. Hiszen ez a párbeszéd nem csak kölcsönös segítséget, de kölcsönös függőséget is jelent. Ha nincs lehetőség arra, például az ország gazdasági helyzete miatt, hogy az érdekek rövidtávon érvényesüljenek, akkor is arra kell törekedni, hogy hosszútávon megtérüljön a közös munka erőfeszítése, az együtt tett befektetések. A PR szakma nagy kihívása is ebben rejlik, hogy az érdekegyeztés és folyamatos kommuikáció megteremtésére ösztönözze a vállalatot külső környezetével. „A public relations tevékenység a tendenciák elemzésének, azok következményei előrejelzésének, a szervezet vezetésének adott tanácsok és a tervezett akcióprogramok végrehajtásának művészete és társadalomtudománya, amely egyaránt szolgálja a szervezet és a köz érdekeit.”20 Azonban nem csak az államnak van szerepe a társadalmi felelősségvállalásban, hanem a CSR-nek is hatása van az államra, a társadalomra, a gazdaságra. Pozitív közvetlen hatás eredhet például a jobb munkahelyi környezetből, ami eredményezhet nagyobb 19

Deák Kinga, Győri Gábor, Báron Péter, Ágoston László: Több, mint üzlet: vállalati társadalmi felelősségvállalás, DEMOS Magyarország Alapítvány Tanulmánya (2006), 32.o., 36.o. 20 Nyárády Gáborné dr, Dr Szeles Péter: Public Relations I., Perfekt Kiadó, Budapest, (2004), 110.o.

40

aktivitást, produktivitást. Indirekt hatásaként említhető a fogyasztók és a befektetők növekvő figyelme. Az egészségügyre kivetítve is elmondhatjuk pozitív hatásait. Abból kell kiindulnunk elsősorban, hogy ez egészség alapvető emberi jog, tehát mindenkinek joga van egészségének megtartására javítására. Ahhoz azonban, hogy javuljon az egészségi állapotunk, nem csak Magyarországon, hanem a világon mindenütt, fejleszteni kell egészségünket. Ebben segítenek a különböző kormány vagy gyógyszergyártók, civil szervezetek által megrendezett programok. Azt mindenkinek be kell látnia, hogy az egészség egy jó befektetés, hosszú távú gazdasági növekedést eredményezhet, hiszen egészségesebb társadalomban több egészséges munkaerő alakul ki, csökken a betegségek miatt munkából kiesők aránya. Az egészségügy fejlesztésén keresztül elérhető tehát a humán fejlődés, a humán tőke felhalmozása és növekedése. Azonban ehhez nem elég csupán programokat kidolgozni, hiszen a legszínvonalasabb terv sem valósul meg, ha a helyi társdalom nem azonosul a célokkal. Ezért nagyon fontos az egészséges életmód fontosságának tudatosítása az emberekben. Ezen gondolatok és kapcsolódó gyakorlati tanácsok kommunikálásában segítenek a különböző társadalmi aktivitások.

6.1…Társadalmi aktivitások fontossága… Egészségügyi reform ide vagy oda, mind az állam- az Egészségügyi Minisztérium általmind a gyógyszergyárak végeznek különböző társadalmi aktivitásokat a CSR jegyében. Nyilván való, hogy a két gazdálkodó szervezet más formában végez a társadalom számára hasznos tevékenységeket. Ez elsősorban abból adódik, hogy míg az Egészségügyi Minisztérium egy állami intézmény, addig a gyógyszergyárak valamint gyógyszerforgalmazó cégek valamilyen gazdasági társulás, általában Rt. vagy kft. formájában működnek. Ez önmagában hordozza, hogy mások a lehetőségek, anyagi források. Kormányzati aktvitások jegyében született meg az úgynevezett Népegészségügyi Program az elkövetkezendő évtized megvalósítandó feladataként. Ebben a programban vállalt kiemelkedő szerepet az általam megkérdezett Novartis Hungarisa Kft. A Novartis Hungária feladatai a kommunikáció felerősítésére és különféle akciók szervezésben történő támogatásra irányulnak. Ennek keretében végeznek különböző szűrési programokat, lebontva ezt a rák- és dohányzás ellenes programokra, lakossági 41

szűrőprogramokra valamint egészségfejlesztési füzetek kiadásával szeretnék a magyar lakosság egészségén, illetve az erről alkotott nézetükön javítani, természetesen a kormányzati társadalmi felelősségvállalás jegyében. Ezek a füzetek szólnak többek között a kormány felelősségéről. Különböző -egészségügy témakörben- megrendezendő konferenciák számolnak be arról, hogy milyen is egy felelősen viselkedő állam, mik az alapvető feladataik. A dolog érdekességét az adja, hogy az első ilyen témában megrendezett konferencia 1978-ban volt. És már abban a bizonyos Alma-atai nyilatkozatban is megfogalmazódott, miszerint „a kormányok felelősséggel tartoznak népük egészségéért, aminek csak megfelelő egészségügyi és társadalmi intézkedések révén felelhetnek meg. A kormányok, nemzetközi szervezetek és az emberiség egészének egyik fő társadalmi feladata az elkövetkezendő évtizedekben, hogy 2000-re minden ember olyan egészségi állapotba kerüljön, amely társadalmilag és gazdaágilag is termékeny életet tesz lehetővé számukra. Az egészségügyi alapellátás, mint társadalmi igazság szellemében történő előrehaladás része, kulcsfontosságú ezen cél eléréséhez.”21 Érdekes továbblépés, hogy a nyilatkozatot követő 8 éven belül (1986) megszülettet Ottawai Egészségfejlesztési Charta- ban már megfogalmazódik, mind a kormányzatok, mind pedig a gazdaságban résztvevő valamennyi érintett felelőssége az egészséges társadalom létrehozását illetően. Kijelenti, hogy az egészség fejlesztését propagálni kell, módot kell biztosítani arra, hogy javítsunk az egészségünkön természetesen törekedve az esélyegyenlőségre az egészség elérése terén is. A legfontosabb dolog végül, hogy közvetíteni kell az egészség fejlesztésének elérési módjait, lehetőségeit, ugyanis az egészségügyi ágazata önmagában nem tudja biztosítani ezeket az előfeltételeket és kilátásokat

az

egészségfejlesztés

egészség

számára.

összehangolt

Ennél

is

tevékenységet

fontosabb követel

azonban,

valamennyi

hogy

az

érdekelttől:

kormánytól, egyészségügyi és más szociális, gazdasági ágazatoktól, nem kormányzati és önkéntes szervezetektől, helyi hatóságoktól, az ipartól és a tömegtájékoztatástól. Az emberek az élet minden területéről részt vesznek ebben, mint egyének, családok és közösségek. A szakmai és társadalmi csoportosulásoknak, továbbá az egészségügyi dolgozóknak különleges felelőssége, hogy közvetítsenek a társdalom érdekcsoportjai között az egészség előmozdítása érdekében. Az egészségfejlesztési stratégiák és programok az egyes országok és régiók helyi igényeihez és lehetőségeihez kell igazítani, azoknak figyelembe kell venniük az eltérő társadalmi, kulturális és gazdasági 21

Az egészségfejlesztés alapelvei: Alma- Atai Nyilatkozat, Szovjetúnió (1978) Országos Egészségfejlesztési Intézet, (2004), V. bekezdés

42

rendszereket. Fontosnak tarom még kiemelni ebből a charta-ból, hogy az egészségfejlesztés túlmegy az egészségügyi ellátás keretein: az egészséget a politikát alakítók napirendjére kéne tűzni valamennyi ágazatban és valamennyi szinten, tudatosítva bennük, hogy döntéseiknek milyen következményi lehetnek az egészségre nézve, és elfogadtatva velük felelősségüket az egészségért.22 Mindezek bizonyítják, hogy már a ’70es évek végétől problémaként fogalmazódott meg a nemzetekben az egészséges élet elősegítése és terjesztése. Ehhez azonban elengedhetetlen egy összehangolt

kormányzati

fellépés,

természetesen

bevonva

az

egészségügyi

intézményeket és az őket kiszolgáló, és ellátó egyéb vállalatokat. Azonban nem elég csupán reformokkal és különböző törvényekkel szabályozni ez egészségügy működését, tenni is kell azért, hogy az egészséges életmódra nevelés hatékony legyen, az emberekben tudatosuljon az, hogy egy egészségesebb társadalom nem csak a betegségek terén lehet egészségesebb, hanem gazdaságát és környezetét is egészségesebbé teheti. Abban, hogy ez a fajta szemlélet mód kialakuljon, és felelősséget vállaljunk az egyénen túl a társadalomért is, segítségre vannak az intézmények és a kormány által megrendezett egészségnapok, szűrések, konferenciák és egyéb felvilágosító és nevelő programok. Ezeket nevezzük társadalmi aktivitásoknak, melyek a cégek CSR- jelentéseiben nagy hangsúlyt kapnak, hiszen elsősorban ezen keresztül mérhető, hogy milyen fajta, és mekkora társadalmi felelősséget vállal egy adott intézmény. Természetesen ezt sok minden befolyásolja, elsősorban a vállalat jellege, gazdasági formája, működési köre, anyagi keretei. Szeretném kiemelni az egészségfejlesztés problémaköréből az esélyegyenlőség kérdését, mely szintén a társadalmi felelősségvállalás témakörébe sorolható, és szinte mióta világ a világ beszélhetünk az egyenlőtlenség kérdésről.

6.1.1… az esélyegyenlőségről… Az egészségügy terén az esélyegyenlőtlenség fakadhat abból, hogy szociálisan nem alakult ki bizonyos társadalmi rétegekben az a fajta érzékenység vagy érzék, hogy alap szinten odafigyeljenek egészségük megőrzésére. Ez természetesen összefüggésbe hozható az életszínvonallal, hiszen az alacsonyabb jövedelműek nem tudják 22

Az egészségfejlesztés alapelvei: Ottawai Egészségfejlsztési charta, 1986, Országos Egészségfejlesztési Intézet, (2004), 10-11.o.,

43

megvásárolni a drága vitaminokat, gyógykészítményeket, nem tehetik meg, hogy a napjainkban divattá vált wellness szolgáltatásokat igénybe vegyék. Ennek ellenére, úgy gondolom, hogy alapvetően nem ez kéne, hogy meghatározza az egészséges életmód feltételeit, hiszen az alapvető vitaminokat tartalmazó gyümölcsök megvásárlása, vagy éppen séta és egyéb mozgás a szabadban, nem jelent akkora anyagi megterhelést. A probléma ott kezdődik, hogy a gyümölcs helyett inkább cigarettát vásárolunk vagy egyéb nem éppen az egészséget szolgáló készítményeket és a szabadban töltött idő helyett inkább otthon ülünk. Ezt a fajta mentalitást hivatottak megváltoztatni a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében szervezett programok, mely programok között külön pontként szerepel az „esélyegyenlőség az egészségért”, amelynek lényege, hogy a társadalomból kirekesztett lakossági csoportok- romák, fogyatékosok, hajléktalanokegészségi állapotán javítsanak. Ez természetesen jelenti azt, hogy elérhetővé teszik számukra is az ellátást, megszervezik, hogy ha ő nem megy, vagy nem akar, esetleg nem tud elmenni egy- egy szűrésre, akkor számukra központilag ezt lehetővé teszik, de a legfontosabb, hogy segítenek abban, hogy beépüljön a mindennapi életükbe az egészségvédelem, az odafigyelés és a megelőzés.

6.1.2…a prevenció, mint elsődleges felelősségvállalási tényező… Magyarországon az elmúlt egy évtized során kiemelt figyelmet kap a megelőzés, és ennek jegyében a különböző prevenciós aktivitások. De sajnos ezen a téren is visszatartó erő lehet, a kormány által tervezett szigorítás. Például, ha eddig növekvő tendencia volt tapasztalható az AIDS- es betegek úgynevezett anonim szűrésén, akkor ez a folyamat most lehet, hogy visszaesik, ha erre az esetre is vonatkozik a kormány által bevezetésre kerülő vizit díj. Hiszen ezek a betegek eddig sem mentek el szívesen, viszont az által, hogy teljesen anonim a szűréssé vált többen látogatják, de ha fizetni kell érte, akkor lehet, hogy nem mennek majd el. Itt szeretném megemlíteni, hogy a témával kapcsolatos utána olvasás során találtam rá arra, hogy a reform miatti megvonások következtében az AIDS szűrő buszok üzemeltetése leáll, ami ellen már most lobbizik a Prostituáltak Érdekvédelmi Szervezete, hiszen náluk ez a szűrési lehetőség egy nagy előrelépés volt. Természetesen a prevenció továbbra is kiemelkedő helyet foglal el Magyarország egészségesebbé tételében, de ezen a téren is van mit fejlődni. Nem a szűrések, szűrő 44

buszok ellátásának minőségére gondolok, hiszen nincsen jogom ezt szakmailag megkérdőjelezni, és úgy gondolom, hogy nem is kell, de a hatékonyságnövelésre lehetne kicsit nagyobb hangsúlyt fektetni. Értesüléseim szerint ugyanis azokra a szűrő programokra sokkal többen látogatnak ki, melyeket nem korházakban rendeznek, hanem egy olyan környezetben, ami barátságos, esetleg a szabadban van, és valamilyen más szórakoztató, szabadidős tevékenységgel egybekötött. Ilyenek például a családi rendezvények, vagy sportolási lehetőségekkel egybekötött szűrő napok. A szűrések megrendezésének időpontja is hatással lehet az aktivitás hatékonyságára. Én úgy gondolom, hogy a leghatékonyabb a hétvége erre az esetre, de nem állnak rendelkezésemre statisztikák, hogy a hétköznap illetve hétvégén megrendezett szűrésekre milyen arányban mennek el az emberek. Mégis úgy érzem, hétvégen, egy program keretében szívesebben elmegy az ember, még családdal vagy barátokkal is. Természetesen azzal is tisztában vagyok, hogy az ország minden pontján nem oldható meg az ilyen jellegű nagy rendezvények szervezése, sőt sok helyen örülnek, ha a szűrő buszok egyáltalán eljutnak a falvakba, vagy falvak menti nagyobb településekre. Itt viszont szintén kiemelhető, a megrendezés időpontjának jelentősége. Bicskén például „2005. október 21-én, pénteken, vagyis munkanapon 9- 15 óráig lehetett igénybe venni az oda kivonuló szűrőbuszt”.23 Véleményem szerint a hatékonyság kérdésén itt is el kéne gondolkodni, hiszen munkanapon nem sokan vesznek ki ezért szabadságot, egyrészt mert úgy gondolják nem éri meg nekik, vagy a munkahely nem preferálja, hogy valaki emiatt hiányozzon. Ezt ki lehet küszöbölni azzal például, ha maga a munkahely kéri, hogy végezzenek el bizonyos alapvető szűréseket a vállalatnál. Ami még sikeresebbé és hatékonyabbá tenné a szűréseket az a kommunikáció minőségének és mennyiségének növelése. Persze drága a reklám, főleg a fizetett hirdetés, de úgy gondolom a köz szolgálatában, az egészség megőrzése érdekében elengedhetetlen a folyamatos és figyelemfelkeltő kommunikáció megléte, bármelyik médiumon keresztül. Minden olyan lehetőségét ki kell használni, amivel az érintettek elérhetők. A folyamatos kommunikáció hatására megváltozhatnak az egyéni motivációk és a választható magatartásmodellek köre.

23

http://www.webpatikus.hu/index.php?s=news&id=115414

45

6.2 …Gyógyszergyárak társadalmi aktivitásai a CSR jegyében… A vállalati felelősségvállalás az üzleti magatartás része, és komoly normarendszerre épül. Egy gyógyszergyártó cég életében kiemelkedően fontos, hogy megfeleljen a jogszabályi és etikai elvárásoknak, és az is, hogy erről tájékoztassa a társadalom széles rétegeit. Néhány évvel ezelőtt világszerte sok kritika érte ezt az ágazatot, miszerint bizonyos tevékenységeket nem kellő etikai körültekintéssel, illetve túlzott üzleti szemlélettel végez. Pozitívan és jólesően tapasztaltam, hogy a hazai gyógyszeriparban igen nagy jelentőséget tulajdonítani a CSR- nek, és nem csak a külföldi cégek haza leányvállalatai, hanem a magyar gyártók is, mint például a Ricther Gedeon Nyrt. vagy a Béres Gyógyszergyár Rt. Hogy, hogyan és miben nyilvánul meg a társdalami szerepvállalás, a felelős gondolkodás, azt az alábbi példákon keresztül szeretném bemutatni, majd a későbbiekben különböző szempontok szerint kielemezni.

6.2.1 …A Béres Alapítvány … Ha segítséget kérnek tőled, és te tudsz segíteni, akkor azt megtenni kötelességed! - így hangzottak Dr. Béres József édesanyjának intelmei fiához. E mottó szellemében jött létre 1993-ban a Béres Alapítvány, Béres Alapítvány a Teljes Életért néven. A Béres Alapítvány célkitűzései között elsősorban betegségmegelőző és gyógyító munkák támogatása, beteg és idős emberek segítése, valamint tudományos, oktatási és értékteremtő, értékőrző kulturális programok támogatása szerepel. A Béres Alapítvány támogatásai leginkább az egészségügy területére összpontosulnak. Minden évben 100 000 üveg Béres Cseppel és egyéb Béres termékkel segíti a rászorulókat és a betegeket. A humanitárius akciók során számos betegszervezet, nyugdíjasklub, egyesület, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat, valamint határon túli magyar intézmény részesül termékjuttatásban. Mivel a Béres Csepp több mint 30 év óta jelent segítséget a daganatos betegségben szenvedőknek, az Alapítvány is kiemelt figyelemmel fordul e súlyos betegségben szenvedők felé. A támogatással az érintettek és családjaik hatékonyabban tudják felvenni a küzdelmet a hazánkban évente közel 35.000 ember elvesztésével járó betegséggel szemben. 2002 óta intézményes keretek között, a "BÉRES a daganatos 46

betegekért" nevű program keretében az Alapítvány Béres Csepp adománnyal, információs anyagokkal és felvilágosító előadásokkal segíti a rákellenes civil szervezetek és betegklubok munkáját. Azért, hogy többet tehessenek, a saját lehetőségeiken is túlmutató cél érdekében maguk mellé szólítottak másokat is, és Mádl Dalma Asszony fővédnöksége mellett jótékonysági koncertet szerveztek. Az első koncertet 2003-ban rendezték a Pécsi Gyermekklinika Oncohaematológiai Osztályának felújítására. Az éves szinten 80 gyermek gyógyulását szolgáló felújított osztályt 2004 áprilisában avathatták fel. Az összefogás erejét megtapasztalva 2004 júniusában egy újabb a Béres alapítvány által szervezett jótékonysági hangversenyre került sor, melynek támogatottja a Szegedi Gyermekgyógyászati Klinika Onkológiai Részlege volt. Az itt dolgozók évek óta küzdöttek azért, hogy egy új, elkülönített részleg kialakításával megfelelő körülményeket teremtsenek a daganatos gyermekek gyógyulásához. A koncert bevételéből és a Béres Gyógyszergyár adományából összegyűlt 15 millió forint megteremtette az alapot az új osztály kialakítására, melyet a koncert után három hónappal, 2004. szeptemberében fel is avathattak. A kezdeményezést számos magánszemély és vállalkozó támogatta, a fellépő művészek pedig honoráriumukat ajánlották a jótékonysági célra. A harmadik jótékonysági koncertre 2005. májusában került sor, melynek támogatottja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház, amelynek az emlőrákos betegek korszerű műtéti ellátásához szükséges gamma-kamerát adományoztak. Ez a modern műszer az első ilyen a megyében. A beteg gyermekek segítésén kívül a Béres Gyógyszergyár kiemelten támogatja az oktatást és a kultúrát. Ezt bizonyítja, hogy Dr. Béres József alma materében, a Szent István Egyetemen működő Béres-ösztöndíj és más oktatási intézményekben kiosztásra kerülő Béres-díj mellett a Béres Alapítvány támogatást nyújt a határon túli magyar diákok és tanáraik számára. 2003-ban több határon túli magyar oktatási intézménybe többek között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákságának - juttatta el a Haza a magasban c. tankönyvet. Az Alapítvány rendszeres támogatója a Béres József nevét viselő záhonyi középiskolai kollégiumnak, a bicskei Vajda János Gimnáziumnak és még számos oktatási intézménynek.

47

Több éves múltra tekint vissza a Kutató Diákok Országos Szövetségével való együttműködés, mely több mint 3500 magyar középiskolás diáknak teremt lehetőséget arra, hogy már középiskolásként a legkiválóbb magyar tudósokkal dolgozhasson együtt. Kulturális értékeik: A Béres Alapítvány kiemelt figyelmet fordít a magyar kulturális értékek őrzésére, a hazai művészek támogatására. Az Alapítvány támogatta Dubrovay László kortárs magyar zeneszerző műveinek megjelentetését, valamint a Magyar Millenniumra komponált zeneműveinek eljuttatását 4000 magyar általános-, közép- és zeneiskolába. Az Alapítvány sokáig segítette a Parnasszus, Közép-Európa egyetlen költészeti folyóiratának publikálását, jelenleg pedig a Lyukas Óra c. irodalmi folyóiratot támogatja. Az Alapítvány rendszeres támogatottai közé tartozik a Magyar Drámáért Alapítvány, a Kisvárdán évente megrendezésre kerülő Határontúli Magyar Színházi Fesztivál, valamint a tabi Nagy Ferenc Alapítvány. Az Alapítvány hozzájárult Gyurkovics Tibor életműsorozatának kiadásához, segítette a Budapesti Bartók Kórust, a Magyar Virtuózok Zenekart, a Cédrus Alapítvány fiatal tehetséges táncosait, valamint hozzájárult Tokaj-hegyalja kulturális életéhez is, amikor támogatta Illés Lajos Magyar Ének című oratóriumának bemutatását Erdőbényén. Az Alapítvány örömmel vállalta számos tehetség segítését is. Támogatottjaik sorában található többek között Szenthelyi Miklós, Maczkó Mária, Balatoni Péter, Faragó Laura, Farkas Eleonóra és Remenyik László. Láthatjuk tehát, hogy a paletta igen széles, és igen erőteljes elkötelezettséget mutat a társadalmi felelősségvállalás terén a Béres Gyógyszergyár.

6.2.2 Richter Gedeon Nyrt. A cég társadalmi szerepvállalása kizárólag az oktatás és egészségügy területén nyilvánul meg, kultúra vagy sport szponzoráció náluk egyáltalán nincs - bár ezek talán látványosabb területek - mert úgy gondolják, hogy az oktatás és egészségügy két olyan forráshiányos ágazat, ahol a társaság komoly hozzájárulással sokat segíthet. Gyógyszercég lévén az egészségügy támogatása, melynek maguk is aktív résztvevői, nem pusztán lehetőség számukra, hanem kötelesség is. Az oktatást is támogatják, elsősorban a vegyész, orvos és gyógyszerész képzést, melyben van egy kis önös érdek 48

is, mivel a jelenlegi magas szakmai színvonalon működő hazai kutatógeneráció utánpótlása miatt aggódnak. Van olyan szakközépiskola, ahol arra sincs pénz, hogy kémcsövet vegyenek, s a kémia óra keretében bemutassanak egy-egy kísérletet. A gyógyszergyár ezen próbál segíteni. A társadalmi felelősségvállalást már a cég alapítója, Richter Gedeon is komolyan vette, amikor a több mint száz évvel ezelőtt alapított vállalat élén például a helyi óvodák támogatását megszervezte. Stratégiai szinten lassan tíz éve tartja fontosnak a cég a társadalmi felelősségvállalást, és 1998-ban fogalmazták meg a jelenleg is érvényes CSR stratégiájukat. Fontosnak tartja a gyógyszergyár hangsúlyozni a különbséget a szponzoráció és a mecenatúra között, mert míg az előbbi egy üzleti alapú tevékenység, az utóbbi valóban önzetlen adományozás. A kettőre együtt több százmillió forintot szánnak évente. Azt nem meri állítani a cég, hogy a társadalmi felelősségvállalás komolyan vétele piaci előnyt jelent, mert szerintük a magyar üzleti élet még nem elég érett erre. Inkább a befektetői megítélés miatt fontos, különösen azoknál a cégeknél, ahol nem csak egy többségi szakmai, stratégiai befektető, hanem pénzügyi, intézményi befektetők is vannak, mint a Richter esetében is. A befektetői megítélésben ma már szerepet játszik a CSR tevékenység, de ugyanakkor ez egyfajta korlátot és kontrollt is jelent, hiszen végső soron a befektetők számon kérik a gyógyszergyárat, hogy mire költik a pénzüket. Az új imidzsformáló kampánya során részben ezért volt fontos kiemelni a társadalmi felelősségvállalás komolyan vételét. De az is fontos, hogy a Richter hosszú távon gondolkodik a magyar piacban. Regionális multiként a régió minden országában jelen van, mégis Magyarország a központ, a legmeghatározóbb piac, ahol a pozíció fenntartása nem lenne lehetséges felelős társadalmi szerepvállalás nélkül. Léteznek vállalati politikák arra, hogy a működés mindennapjaiban a társadalmi felelősségvállalás megjelenjen. Ennek egyik eszköze az etikai kódex, de ez ma már majdnem minden cégnek van, ez önmagában nem elég az etikus működéshez. Nem alkalmaznak etikátlan eszközöket üzleti tevékenységünk során, s tartják magukat a gyártói etikai kódexhez, s ezt az ott dolgozókkal is megismertetik. A társadalmi felelősségvállalás a gyógyszergyár szerint az emberi erőforrás területét is magában foglalja, a dolgozókkal szembeni vállalati magatartásban is vissza kell, hogy tükröződjön. A Richter-nél ez többek közt a dolgozók folyamatos továbbképzésében is megnyilvánul.

49

A cég éves jelentésében egy fejezet foglalkozik a társadalmi felelősségvállalással. Ha kötelező lesz, akkor természetesen készítenek jelentést. Környezeti jelentést készít a cég, de ezt külön nem auditáltatja, mint egy pénzügyi éves jelentést. Fontos

kiemelni,

hogy

a

vállalat

párbeszédet

folytat

az

érintettekkel,

az

alkalmazottakkal, civil szervezetekkel, a helyi közösségekkel. Erre két szakszervezet is működik a cégnél, a helyi iparkamara például nemrég a Richternél szervezett üzletember-találkozót, és intenzív kapcsolatot ápolnak a kőbányai civil szervezetekkel is.

6.2.3…a hazai leányvállalatok… Mára a gyógyszergyártók működése a nemzetközi gyógyszeripari szövetségek által kiadott

szigorú,

a

gyógyszer

promóciót,

kutatás-fejlesztést,

üzleti

marketingtevékenységet szabályozó etikai kódex szerint történik. Ennek megfelelően dolgoznak a hazai leányvállalatok is. Az AstraZeneca angol-svéd tulajdonú gyógyszergyártó cég életében kiemelkedő szerepet játszik a CR (Corporate Responsibility), vagy ahogyan magyarul elterjedt, a vállalati felelősségvállalás. Bár az Európai Unió csak a 2005-ös pénzügyi évtől tette kötelezővé, az AstraZeneca 2003 óta évről évre elkészíti CR-jelentését, tehát túl a pénzügyi teljesítményén, számot ad működésének tágabban vett gazdasági, környezeti és társadalmi hatásáról is. Nem szponzorációról van szó, hanem az üzleti stratégiába integrált felelősségteljes pénzügyi, szakmai és társadalmi magatartásról. Miután egy nemzetközi vállalat szoros kapcsolatban él környezetével, tevékenységével akár árthat, akár javíthat számos társadalmi csoport életminőségén. Üzleti tevékenysége befolyásolja munkatársainak és közvetve azok családjának életét, hat a kisebb és nagyobb pénzügyi befektetőkre és mindazokra a társadalmakra, ahol a vállalat megjelenik. Egy gyógyszergyártó cég működése pedig befolyásolja az orvosok és a betegek mindennapjait is. Az AstraZeneca több mint száz országban foglalkozik gyógyszerek forgalmazásával, a gyártás húsz országban történik, hét fő kutatási központtal rendelkezik, és a foglalkoztatottak száma világszerte meghaladja a hatvanezer főt. Tudják és elismerik, hogy felelősségteljes üzleti magatartás nélkül nem lehet kivívni a társadalom széles 50

rétegének elismerését, sem fenntartani a különböző érdekcsoportok bizalmát. Olyan környezetet igyekeznek kialakítani, amelyet a kollégák is büszkén vallanak munkahelyüknek -hangsúlyozta dr. Majorosi Emese, az AstraZeneca Kft. PRmenedzsere. A világ egyik vezető innovatív gyógyszereket gyártó vállalatának CR-hitvallása az AstraZeneca vállalati célkitűzésével megegyezik: ahol a gyógyszergyár bármilyen formában jelen van, ott közvetíti azt az értékrendet és etikus viselkedési normát, amely fémjelzi a vállalat működésének minden szegmensét. A fenntartható fejlődés alapja, hogy a társadalom iránti felelősség az egyes cégek működésének, valamint az üzleti világ egészének szerves részévé váljon. Az AstraZeneca minden tevékenységét áthatja a gazdasági, környezeti és társadalmi felelősségtudat, a CR a vállalat működésének bármely szegmensét érintő stratégiában megjelenik, mint integrált elem. Az innovatív gyógyszerkutatás nem csak a betegek számára jelent előnyöket; összességében javítja a társadalom egészségi állapotát, az életminőséget, valamint a gazdasági növekedésben is jelentős a szerepe. Egy originális gyógyszer kifejlesztése ugyanakkor hosszadalmas és drága folyamat. Gyakran több mint tíz évig is eltart egy kutatási projekt, és csak minden tizedik program végződik forgalomba hozott gyógyszerrel. Tehát a bevételt nemegyszer az egymilliárd dollárt is meghaladó költségű K+F előzi meg. A felesleges befektetés elkerülése érdekében az AstraZeneca programjai pontosan meghatározott céllal indulnak, és igazolhatóan a betegek gyógyulását szolgálják. Sokszor éri kritika a gyógyszergyártókat, hogy kizárólag fizetőképes kereslettel rendelkező fejlett országok társadalmait érintő betegségekre koncentrálnak fejlesztéseik során. Ezzel szemben az AstraZeneca 2003 júniusában az indiai Bangalorban nyitott egy új kutatóközpontot, ahol a TBC kezelésére fejlesztenek ki új gyógyszert. A tuberkulózis a harmadik világ egyre égetőbb problémája, tekintetbe véve, hogy az AIDS-szel fertőzött betegek jó része TBC-ben is szenved azon a területen. A gyakorlatban a globális vállalat célkitűzéseinek helyi szinten kell megvalósulniuk. Az elmúlt időszakban ezen a téren komoly erőfeszítéseket tett a vállalat. A foglalkoztatottak több mint hatvan százalékát alkalmazó egyesült államokbeli, angliai és svéd leányvállalatoknál helyi CR-szervezetek alakultak 2004-ben azzal a feladattal, hogy dolgozzák ki a nemzeti CR-akcióterveket, amelyek helyi prioritásokra és célkitűzésekre épülnek. 51

A százötven főt foglalkoztató magyarországi AstraZeneca, bár itt nincs hasonló szervezet, a társadalom és a gazdasági fejlődés iránt elkötelezett cégként van jelen. Hazánkban klinikai kutatás és gyógyszerforgalmazás folyik, gyártás nem. A vállalati filozófiához - "Cél az egészség" - híven a támogatások az egészségkoncepció köré csoportosulnak. Kiemelten a tömegsport és élsport áll a középpontban, valamint a TESZ (Tegyünk Egészségünk Színvonaláért) Alapítványon keresztül segítik a gyerekek sportolási lehetőséghez jutását is. A betegszervezetek segítségével a betegoktatásban is szerepet vállal az AstraZeneca Kft. Idén február végén indult egy orvos-szakma által felügyelt internetes oldal, a www.asthma.hu,

amely

tartalmával

kiegészíti

a

pótolhatatlan,

személyes

betegtájékoztatást, időt és energiát takarít meg az orvosok számára, és többlettudást nyújt a betegeknek. Az asztma-betegnaplót és asztmatesztet is megjelenítő oldal többféle új és egyedülálló interaktív oktatóprogramot tartalmaz. Animációk segítségével közérthető képi, hang- és szöveges tájékoztatást nyújt a tüdő működéséről, az asztma kialakulásának lényegéről, a betegség megállapításához szükséges vizsgálatokról és a különböző kezelési lehetőségekről. A sportolási lehetőségeknél maradva, ezen a területen is nagyin fontos az, hogy mindenki számára biztosított legyen a mozgás, sportolás öröme és szabadsága, hiszen hazánk egyik nagy problémája, hogy egyre kevesebbet mozgunk, mely szemléletmód már gyerekkorban kialakul. Egyre gyakrabban hallani róla, hogy az osztályok nagy százaléka testnevelésből felmentett, ilyen-olyan ürügy valamint betegség miatt. Ebbe a körbe tartoznak az asztmás gyerekek is. Ezért 2006-ban a magyarországi AstraZeneca társadalmi szerepvállalása keretében az asztmás gyermekek iskolai sportfoglalkozásokon tapasztalt elszigetelődését szeretnék csökkenteni azáltal, hogy a testnevelési egyetemmel közösen egy testnevelő tanároknak szóló módszertani levelet fogalmaznak meg arról, hogyan vonják be az asztmás gyermekeket a tornaórákba; mit végezhetnek és mit nem. Felelősen a gazdaságért Egy felelős vállalat értékrendje a mindennapi üzleti tevékenységében is kifejezésre jut. Az átlátható gazdálkodás és pénzügyi működés mellett a növekedés által kiváltott környezeti hatásokat is szem előtt kell tartania. 2003-ban az AstraZeneca komoly célkitűzéseket fogalmazott meg: 2005 végéig 10 százalékkal csökkenti a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának mértékét, és 30 százalékkal az ózonréteget felemésztő anyagokét. A célokat már 2004-ben sikerült elérni, derül ki a 2005. januárban közzétett CSR-jelentésből. 52

Egy tőkebefektetés révén az Egyesült Királyságban létesített energiahatékony üzem segítségével 13 ezer tonnával csökkent a CO2-kibocsátás. Persze a meglévő létesítmények energiahatékony működtetése legalább ilyen fontos. A szén-dioxidkibocsátás csökkentése mindenhol része a helyi stratégiának, és így összességében 29 ezer tonna csökkenést tudott a vállalat realizálni 2004-ben. A CO2-kibocsátás szintjének redukálásában fontos, hogy a vállalat évről évre növeli az arányát a megújuló forrásokból származó energia felhasználásának. A felelősségteljes környezeti és gazdasági magatartás hat egy ország gazdaságára. A hazai kereskedelmi tevékenységük nem pusztán törvényes, hanem minden elemében etikus is. De nem csak akkor viselkednek pénzügyileg, jogilag etikusan, ha ők a szállítók. Ugyanilyen hozzáállást várnak el akkor is, ha ők a vevők. Ily módon tudják pozitívan befolyásolni az iparágban és szélesebb értelemben az egész országra jellemző üzleti magatartást. Egy etikus gyógyszergyártó cég a gyógyítás mellett a prevencióra is megfelelő hangsúlyt kell, hogy helyezzen. A "Cél az egészség" szűrőbuszuk már több ezer magyar lakoshoz eljutott és végzett többféle szűrővizsgálatot. Erre nagyon nagy szükség van, hiszen a betegségeket időben felfedezni nagyon költségigényes feladat. A buszt gyakran működik az ANTSZ által szervezett városi vagy kerületi rendezvényeken is, ahol minden technikai segítség fontos lépés az egészségesebb társadalomhoz vezető úton. Úgy gondolom e néhány társadalmi aktivitás részletes bemutatás hűen tükrözi, hogy a hazai és külföldi gyógyszergyártók és forgalmazók is mennyire szükségesnek tartják szerepvállalásukat a társdalom helyzetének javítása terén. Megfigyelhető, hogy ezek a vállalatok működési körükből kifolyólag elsősorban az egészséget érintő területeket támogatják, néhány helyen e mellett megjelenik az oktatás és a művészet felkarolása is. Ezen megállapításomat hűen tükrözi az általam készített mélyinterjú a táblázatban megtalálható hét vállalattal, amely szemlélteti, hogyan oszlik meg a támogatások köre.

53

Gyógyszergyártók által támogatott területek megoszlása 2. sz. táblázat cég neve

aktivitás

tömegsport oktatás

betegszervezetek egészségügy művészet prevenció támogatása támogatása

AstraZeneca Kft SOLAMED Kereskedelmi Kft Biotest Hungaria Kft Lilly Hungaria Kft Richter Gedeon Nyrt GSK Novartis Hungaria Kft

Jórészt az egészségügy támogatása, ami kiemelkedő, és érthető is, hiszen a gyógyszergyártók azok, akik a leginkább hozzájárulhatnak az egészség jobbá tételéhez és egy egészségesebb ország kialakulásához. Szeretném kiemelni azt a két gyógyszergyártót, illetve forgalmazót, akik minden évben úgynevezett önkéntes napot szerveznek, melynek lényege, hogy egy vagy két kijelölt munkanapon a munkatársak önkéntes munkát végeznek, segítve ezzel az ebben rászorulóknak. A Novartis Hungaria Kft 1997-ben tartott először közösségi napot, amely azóta minden év áprilisában a vállalat közösségek iránti elkötelezettségét bizonyítja. A kezdeményezés a 2006-ban 10 éves Novartis létrejöttének, a CIBA és a Sandoz 1996-ban történt egyesülésének állít emléket. A

program célja a vállalati polgárság (Corporate Citizenship) elveinek

hétköznapokban történő megvalósítása, a Novartis társadalom iránti elkötelezettségének megerősítése. A „Community Partnership Day” a közösséget szolgálja, ezen a napon a Novartis munkatársai a betegekkel törődnek és kísérletet tesznek közérzetük és környezetük általános állapotának javítására. A Novartis számára nagyon fontos, hogy az egész világot behálózó vállalat helyi szinten is beilleszkedjen a társadalomba. A Közösségi Nap kiváló lehetőséget nyújt a munkatársak számára arra, hogy segítsék és támogassák azokat a közösségeket, ahol élnek és dolgoznak. Az ilyen típusú programokon keresztül, amelyeket intézményekkel, betegszervezetekkel és ezeken keresztül magánszemélyekkel közösen szervez a Novartis, hosszú távú, jól működő kapcsolatok épülnek, amelyek a vállalat jó társadalmi megítéléséhez nagyban hozzájárulnak. A másik vállalat a GSK aki „Orange Day” elnevezéssel szervez évente kétszer önkéntes napot.

54

7. CSR stratégiai szempontok

Amikor a CSR stratégiába épülő szintjéről beszélünk, akkor már a vállalati felelősségvállalás egy igen magas fokáról beszélhetünk. Ilyenkor a vállalat már a stratégiába is szeretné beépíteni CSR tevékenységét. „Az első eldöntendő kérdés az, hogy a vállalat milyen területen tud és hajlandó projekteket indítani. Az egyik kézenfekvő lehetőség, hogy egy vállalat saját működésének vagy termékének káros hatásait- vagy potenciális káros hatásaitellensúlyozza CSR- programokkal.” Ez persze nem a negetív cselekedetek szőnyeg alá seprését jelenti. „A másik lehetőség, hogy a vállalat társadalmi felelősségvállalássával a saját tevékenységétől független társadalmi problémákra vagy hiányosságokra reagál. Itt gyakorlatilag végtelenek a lehetőségek; ide tartoznak például nemzetközi fejlesztési projektek támogatása vagy akár haza oktatási, képzési programok kidolgozása. Lényeges, hogy a vállalat felmérje az általa tervezett programok valós igényét, valamint azt, hogy az erre a célra szánt erőforrásokkal milyen problémákat tud hatékonyan kezelni.”24

24

Deák Kinga, Győri Gábor, Báron Péter, Ágoston László: Több, mint üzlet: vállalati társadalmi felelősségvállalás, DEMOS Magyarország Alapítvány Tanulmánya (2006), 37.o.

55

7.1 …a stratégia lehetséges három szintje…25 3. szint 2. szint INTÉZMÉNYESÜLT

1. szint KONSZOLIDÁLÓDÓ

0. szint NÖVEKVŐ LÁTENS Jellemzők: A vállalat eseti, nem átgondolt és a stratégiába nem illesztett jótékonykodást végez, az erről szóló döntéseket nem a legfelső vezetés hozza, az érdekcsoportokkal nem egyeztetnek.

Jellemzők: A vezetés felismeri a CSR jelentőségét, egyes kérdésekben megpróbálják stratégiai módon kezelni, szabályokat kidolgozni rá. Beazonosítják a működés érintettjeit, és párbeszédet kezdenek velük, ehhez igazítják a társadalmi szerepvállalás területeit.

Jellemzők: A CSR-t stratégiai szinten kezelik, beépül az üzleti működésbe

Jellemzők: A társadalmi szerepvállalás nemcsak a vállalat működésébe, de a szabályozó rendszerekbe is beépült, a hatóságok ellenőrzik, szankcionálják betartását. Egyetlen cég jó szándéka nem elég, az egész iparág és a hatóságok együtt léphetnek csak át erre a szintre

A gyógyszergyáraknál végzett felmérésemből az derült ki, hogy a legtöbben magukat a harmadik szintre helyeznék, vagyis, hogy a CSR a szabályozórendszerekbe is beépül, nem csak a működésbe, folyamatosan ellenőrzik ezen szabályozók betartását. És hangsúlyt kap az összefogás, akár a teljes iparágé is. A Biotest Hungaria, kis cég révén az egyes szintre helyezné magát, mert egyelőre nem tervezi a CSR stratégiai szintű alkalmazását. A SOLAMED Kereskedelmi Kft. nem tudta egyértelműen meghatározni melyik szintnek felel meg leginkább a működésük, de mindenképpen kiemelte az egyes szintekből, hogy a vezetés felismeri a CSR jelentőségét, de a jótékonykodás szempontjából az első szintre helyezi a céget, mivel ezen tevékenységei eseti jelleggel működnek. Viszont előrelépés az első szinthez képest, hogy a jótékonykodásról szóló döntéseket a legfelső vezetés hozza, az érdekcsoportokkal azonban nem egyeztetnek. Leszűrhető tehát, hogy elindult egy nagy fokú stratégiai fejlesztés a gyógyszergyáraknál a CR-t illetően, bár a szintek még nagyon különbözőek.

25

Figyelő 2006/41. szám: A vállalati társadalmi felelősségvállalás szintjei, 65.o.

56

7.2 …CSR bizottságok a vállalaton belül…

26

Az alábbi ábrán keresztül szeretnék szemléltetni egy igen komoly CSR bizottságot, mely a GSK működésében immár 2002 óta komoly szerepet tölt be, -ugyan még csak az anyavállalat esetében-, de mindenképpen hasznosnak tartom az áttekintését, hogy esetleges példaként szolgáljon egy komolyabb szintű hazai megvalósítás esetén. Az előző ábrából kiderül, hogy a GSK vezetősége (GSK Board) a CSR Bizottsággal (committee) együtt határozzák meg a tevékenységüket, beleértve a CSR-t is. A bizottság segítséget nyújt abban, hogy a szervezet hogyan határozza meg jelentéseiben a GSK működését. A szervezet úgynevezett keresztfunkcionális módon működik. „CFM: a keresztfunkcionális vezetés megnevezése, aminek lényege az egyes szervezeti egységek feladatmegosztásának optimalizálása, a közöttük lévő kapcsolatok és együttműködés magas szintű megvalósítása (a betűszó az angol "Cross Functional Management" kifejezés kezdőbetűiből alkotott rövidítés).”27 Így a vezetőség és a bizottság koordinálja a munkáját az ügyvezető igazgatóval (CEO) a különböző érdekképviseletek tagjaival, felügyeli a CSR koordinációt és jelentést, figyeli a „világ” kormányainak működését, az esetleges válságokat és a közpolitikát. Mindezek alapján pedig határoz a munkájukról készülő jelentés tartalmáról: gyógyszerek a fejlődő világ számára, K+F a fejlődő világ járványainak leküzdésére, etikai megfontolások a K+F területén, környezetvédelem, üzleti etika, alkalmazottak fejlesztése, emberi jogok betartása, közösségi beruházások. Mindebből kitűnik, hogy a GSK működésébe már milyen komolyan beletartozik a CSR 26 27

http://gsk.com/reportsandpublications.htm, CR Report 2002, pdf, 34.o. http://cegvezetok-klubja.cegnet.hu/2005/4/6-fuggelek

57

tudatos és stratégiai szintű támogatása és működtetése. Továbblépve 2002 után, a 2005ös CSR jelentésükben már egy kicsit átalakult CSR szervezettel találkozhatunk:

28

A vezetés keresztfunkcionális jellege továbbra is fennmaradt, csak úgy, mint az látható volt a 2002-es jelentésben. A felsővezetésben látható, hogy a CSR bizottság és a GSK vezetése mellé felkerültek az ügyvezetők is, akik egy vezetői gárdát alkotnak, és az ő feladatuk a CR stratégia és jelentés kidolgozása. Az ábrán jól látható, hogy az érintett ügyek, melyeket a stratégia kialakításakor figyelembe vesznek, illetve a jelentések tartalmaznak, egy kölcsönhatás eredményei, úgy is mondhatnánk, hogy a kölcsönös érdekek megjelenése, mely a napi kommunikáció révén körvonalazódik a vezetőség és az érdekcsoportok között. Az érintett témák kiegészültek a részvényesi management-tel, a támogatással, termékekkel és vásárlókkal, valamint az etika és tisztesség fogalmával. E két szervezeti ábra jól mutatja, hogy milyen magas szintet érhet el a CSR egy vállalat életében, és úgy gondolom jó példa azoknak, akik elkötelezték, vagy tervezik a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségüket. És példa arra, hogyan lehet még komolyabbá tenni vállalatvezetési szinten a CSR-t.

28

http://gsk.com/reportsandpublications.htm, CR Report 2005, pdf, 7.o.

58

8. Hogyan mérhető a CSR tevékenység?

Jellemzően azok a jelentések nyújtanak átfogó képet a vállalatok társadalmi felelősségvállalási fenntarthatósági

aktivitásáról, jelentések

amelyek

készítéséhez)

a

GRI

által

összeállított

(nemzetközi

legfontosabb

standard gazdasági,

környezeti és társadalmi mutatókat tartalmazzák. Azok a cégek azonban, amelyek a GRI irányelvei szerint készítik beszámolóikat (például a British American Tobacco Hungary, a DENSO Gyártó Magyarország Kft., a Magyar Villamos Művek Rt.), általában összefogottabb és a részleteket is feltáró jelentéseket hoznak nyilvánosságra.29 A vállalatok teljesítményének mérése a CSR tevékenységük alapján, még nem teljesen kiforrott, de már vannak olyan mutatók, amivel mérhetők a teljesítmények. Kutatásaim során rábukkantam egy angol nyelvű kiadványra (Guides to Instruments of Social Responsability), mely kifejezetten ezen mérési módszerek csoportosításával és kifejtésével foglalkozik. Fontosnak tartottam, hogy példákkal illusztrálva megemlítsek néhány eszközt ezekből.

8.1 …CSR eszközök és mérési módszerek csoportosítása… A CSR eszközöket célja szerint két kategóriába csoportosíthatjuk: -

földrajzi fekvés szerint

-

a fejlesztés módszerei szerint

Az eszközöknek pedig három fajtáját különíthetjük el: 1. normatív működési keretek, melyek anyagi iránymutatásként szolgálnak arra vonatkozóan, hogy mik alkotnak jó vagy elfogadható teljesítményi szintet 2. a folyamatra vonatkozó irányelvek: engedélyezett mérési módok, garanciák, és a teljesítmény kommunikálása tartozik bele. 3. menedzsment rendszer, mely specifikus vagy integrált működési kerettel rendelkezik, hogy irányítsa a folyamatban lévő kormányzati és társadalmi hatások menedzsmentjét.

29

Deák Kinga, Győri Gábor, Báron Péter, Ágoston László: Több, mint üzlet: vállalati társadalmi felelősségvállalás, DEMOS Magyarország Alapítvány Tanulmánya (2006), 45.o.

59

Ahhoz, hogy a fent említett három fajta eszköz tartalma jobban érthető légyen, kiválasztottam minden típusra egy példát, hogy magyarázatul szolgáljanak.

8.1.1 …a Ceres Principle… A normatív működési keret egyik meghatározó eszköze a Ceres Principles: Hivatalosan Valdez Principle-nek hívják, mely egy 10 pontból álló környezeti normarendszer, ami kötelezi a vállalatokat arra, hogy időszakosan jelentést készítsenek a környezeti-menedzsment struktúrájuáról és eredményeiről. A Ceres Principles-t 1989-ben vezették be Exxon Valdez halálának nyomdokán. A Coalition for Environmentally Responsible Economies /CERES/ , vagyis a Koalíció a Környezetileg Felelős Gazdaságokért, egy non-profit koalíciója a befektetőknek, alapítványoknak, nyugdíj kezelő alapoknak, szövetségeknek és környezeti, vallási valamint közérdekű csoportoknak. Foglalkozik

a

környezeti

bioszféra

védelmével,

a

fenntartható

erőforrások

használatával, energiatakarékossággal és a munkahelyi egészség és biztonság kialakításával. Azok a vállalatok, akik jóváhagyták, és működésükbe beépítették a Ceres Principles-t, egy formális környezettudatossági és elszámolhatósági felajánlást kell tenniük aktív elkötelezettségük jeléül. A közösség számára elérhető, folyamatos javulást

és

párbeszédet biztosító jelentést kell tenniük, ezen felül a vállalatok, melyek jóváhagyták az alapelveket, csatlakozhatnak a Ceres szakértői hálózatához. Már korábban említettem, hogy ez az eszköz tíz irányelvet határoz meg, melyek a következők: 1. folyamatos javulás biztosítása, a bioszféra védelme 2. a természeti erőforrások fenntarthatóvá tétele 3. hulladékcsökkentés és kezelés 4. energiatakarékosság 5. veszély csökkentése 6. biztonságos termékek és szolgáltatások 7. környezeti újjáépítés/ helyreállítás 8. jelentéskészítés a részvényeseik számára olyan ügyekről, melyek rájuk is kihatnak 9. környezeti hozzájárulás terjesztése a menedzsment és az igazgatótanács soraiban 60

10. környezeti jelentés készítése Ezeknek a mérési eszközöknek azonban csak úgy, mint erősségei, gyengeségei is vannak. A könyv szerzői szerint ennek a módszernek az erősségei közé tartozik a környezeti jelentések nagyfokú minőségi javulása. A folyamatos párbeszéd, hiszen egy vállalat nem vezetheti be egyoldalúan a Ceres Principle-t. Ez egy folyamatos párbeszéd kialakulását kell, hogy eredményezze a Ceres Igazgatótanácsa és más részvényesek között arról, hogy az alapelveket hogyan tartják be a vállalatok. Gyengeségei között említik a vállalati környezeti teljesítményt: bár a Ceres Principle-t elismerik, mint fontos tényezőt a környezetvédelmi jelentés teljesítése kapcsán, ugyanakkor egyesek szerint nem feltétlenül hordoz magában valós környezeti teljesítményt. E módszert alkalmazza több, mint 50 vállalat, többek között a General Motors és a Ford is.

8.1.2 … Global Reporting Initiative… Talán a CSR szempontjából az egyik leggyakrabban emlegetett mérési eszköz a GRI vagyis a Global Reporting Initiative, mely a folyamatokra vonatkozó irányelvek egyik szabályozó eszköze. A GRI egy multi-részvényesek által használt eljárás, mely bizonyítja, hogy ki kell fejleszteni és reklámozni egy globálisan elfogadható működési keretet, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a vállalatok jelentést készítsenek a fenntartható problémákról, ügyekről. A GRI irányelvei egyúttal a jelentés irányelveit is felállították, valamint sajátos mutatókat, hogy kezelhető legyen a fenntarthatósági jelentés és annak fejlődése a vállalatok és más szervezetek számára. A GRI-t 1997-ben vezette be egy államokbeli nem kormányzati szervezet, a CERES és az UNEP (United Nations Environment Program) azért, hogy kifejlessze egy globális fenntarthatósági jelentés kereteit. A mutató szabályozási keretei elsősorban a környezet-, gazdasági- és társadalmi jelentésekre vonatkoznak. Működéséről elmondható, hogy a GRI, (Fenntarthatósági Jelentés Irányelvei) egy nagyjában átvett, világszerte létező, meghatározott kerettel rendelkező mutató. A keretbefoglalásra azért volt szükség, mert a jelentések igen sokszínűsége és 61

változatossága volt jellemző, mely az átláthatóság kritériumának nem tett eleget. Az így meghatározott irányelvek egy standardizált keretet adnak a jelentésnek egy szervezet gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményére nézve. A GRI meghatározási keretének 5 összetevője a következő: - vízió és stratégia - szervezeti profil - kormányzat - GRI index - teljesítménymutatók A

GRI

legnagyobb

hasznossága

az

utolsó

összetevőben

rejlik,

vagyis

a

teljesítménymutatókban. Ez közrefog számos információt és mérési adatot a teljesítés jó néhány aspektusával szemben. A vízió és stratégia számos olyan kérdésre ad választ, melyek a fenntarthatósági célokra vonatkoznak valamint a vállalati politika és prioritások kapcsolatára. Ez segít mind az új, mind a tapasztaltabb jelentéskészítőknek abban, hogy hol illeszthető bele a fenntartható fejlődés a szervezet céljaiba. A szervezeti profil jellemzően olyan információkat tartalmaz, melyek megtalálhatóak a vállalatok éves jelentéseiben, és amelyek kívül esnek a vállalat fenntartható fejlődéshez való elkötelezettségén. A GRI Content Index meghatározza annak kereteit és lehetőségeit, hogy a GRI adatok hol helyezhetőek el a fenntarthatósági jelentésben. A jelentés alapelvei között említhető a körülhatárolhatóság, ellenőrizhetőség, átláthatóság, összehasonlíthatóság, időszerűség/pontosság, világosság. Ezek közül az elvek közül sokat elvárnak a vállalatoktól és azt, hogy ez alapján szisztematikusan kötelezze el magát az érintettjeivel. Valójában míg az irányvonalak arra ösztönzik a vállalatokat, hogy készítsenek jelentést, addig a mellékelt iránymutatók betartása nem mindenki számára egyszerű. A GRI erősségei közt említhetjük, hogy a vállalatok képessége és teljesítménye a mutató használata által összehasonlíthatóvá válik. Ezen kívül szabványosítani képes a fenntarthatósági jelentés folyamatát és gyakorlatát, figyelembe veszi azt a megerősödött képességet, hogy a vállalatok és az eltelt idő között összehasonlíthatóság végezhető. A GRI alapelvei egy konszenzus eredményei mely növeli a törvényességüket és alkalmazhatóságukat. Erősségek közé sorolható még a mutató nagyfokú rugalmassága, vagyis előidézhet egy fokozódó hozzáállást a fenntarthatósági jelentéshez, s bár az 62

irányelvek betartása kötelező, az is használhatja a mutatót, aki nem minden feltételnek tud eleget tenni. Gyengeségként említik azt, hogy a GRI nem menedzsment eszköz, vagyis a GRI-t főleg arra szándékoznak használni, hogy változtasson a beszámolói folyamaton, nem pedig a gyakorlaton. Ezen kívül túlságosan általánosnak mondják és negatív tulajdonságaként kiemelhető, hogy túl sok mutatót tartalmaz. Alkalmazását tekintve a vállalatok mégis igen nagy számáról beszélhetünk, szám szerint 714 szervezet használja, és a felhasználók köre csak bővül, ez látszik a legnépszerűbb eszköznek a jelentéskészítések során is.

8.1.3 …ISO standardok… A harmadik, és szerintem fontos, és figyelemreméltó eszköz az ISO- 14001, mely a menedzsment rendszer támogatója. Ez valójában egy önkéntes iparági standard, mely a szervezetek számára egyfajta keretet határoz meg, arra vonatkozóan, hogyan irányítsák a környezeti ügyeiket. 1996-ban vezették be. Az ISO- 14000 célja, hogy körvonalazza az EMS-re ( Environmental Management System) vonatkozó követelményeket. Az ISO- 14001 nem állít fel környezeti teljesítményekre vonatkozó standardeket. Alkalmazása teljesen önkéntes, de nem szabadon elérhető. Az irányelv megköveteli, hogy a szervezet vezessen be bizonyos gyakorlatokat és folyamatokat a monitoringra és a mérésekre vonatkozóan. Ennek a mérési eszköznek van egy speciális alfaja ez pedig az ISO CSR standard. 2004 júniusában az ISO úgy döntött, hogy kifejleszt egy társadalmi felelősségi normát, azzal a céllal, hogy létrejöjjön egy olyan iránymutató dokumentum, mely mérhető és használható nem specialisták számára is. 2008-ban fogják kiadni ISO26000 néven. A reakciók

vegyesek.

Néhányan

üdvözlik

az

átlátható,

standardizált,

összehasonlíthatóságot jelentő dokumentumot. Mind a magánszektorban, mind a civil szférában félelmek fogalmazódnak meg azonban azzal kapcsolat, hogy az ISO, mint standard meghaladja szakértelmét és törvényességi keretét. Az ISO azt állítja, hogy a CSR standard célja az értéknövelés, olyan nem helyettesítő kormányközi egyezmények létrehozása, melyek összefüggésben vannak a CSR-rel, csak úgy, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata vagy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményei. 63

Erősségként kiemelhető, hogy tisztázni képes a környezeti menedzsment folyamatait, az ISO 14001 növelheti egy szervezet képességét arra vonatkozóan, hogy környezetei politikákat vezessen be a gyakorlatába. Ezen kívül potenciális katalizátor szerepét töltheti be a változáskor azáltal, hogy szisztematikus működési keretet nyújt egy szervezet számára, hogy megfogalmazhassa környezeti ügyeit. Az ISO 14001 egy belső hatáskörben fejlődött, az igényeknek megfelelően sok szervezeten belül a jövő környezeti teljesítését illetően. Nem elhanyagolható tény, hogy általánosan elfogadott: az ISO standardek jól ismertek és széles körben elfogadottak. Az ISO 14001 felvétele a standardek közé valóságos tömegeket ért el, amit a több, mint 50 000 igazolás kiadási is bizonyít. Gyengeségi oldalon a közzététel hiányáról beszélhetünk. Ez abban mutatkozik meg, hogy a standard a közzétételét csak a szervezetek környezeti politikájára nézve várja el. Egy másik probléma, hogy alkalmazása drága a kis cégek számára. Míg relatíve olcsó a nagyvállalatok számára, addig igen drága a kis-és közepes vállalkozásoknak. Vannak olyan negatív vélemények, miszerint nem „járul hozzá” a tanuláshoz, az innovációhoz. Vagyis csak a növekvő szabályozás a cél, és nem használható a felmerülő ügyek azonosításban és a folyamatban alkalmazott politikák fejlesztésében. Sőt mi több, a standard úgy néz ki, hogy nem képes bánni a piacokkal és kielégíteni a változásokat. Vannak, akik azt állítják, hogy az ISO 14001 képtelen egy egységes modellként szolgálni a CSR számára. Végül szintén a mutató gyengeségének tudható be a teljesítési kritériumok hiánya, mert szakértők szerint lehet a vállalatoknak egy jól működő EMS rendszere, ami azonban a kritériumok megléte nélkül még okozhat nagy károkat. Mindezek mellett alkalmazóinak száma igen kiterjedt, kb. 50 000 ISO 14001 engedély van forgalomban a magán és állami szektorban egyaránt. A mutatók elemzéséből jól látható, hogy az eszközök széles skálája áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vállalatok CSR teljesítménye kategóriákba sorolható és osztályozható legyen. Azonban fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy nem szabad a számok és a mérési eszközök túlhangsúlyozása által úgy tekinteni a CSR- re, mint statisztikai adathalmazra. Az adatok mögött legyen ott a valódi teljesítmény is, hiszen a számok megléte és a gyakorlat hiánya negatív CSR-t eredményezhet.

64

9. CSR Magyarországon

Nyugat- Európában a vállalati társadalmi felelősségvállalás jelentős részben a fogyasztói nyomás hatására bontakozott ki, és terjedt el. Fejlett fogyasztói társadalomban a vásárlók- a termékkel való azonosulási igényen keresztülrákényszerítik az üzleti élet szereplőit a közvetlen gazdasági tevékenység okozta negatív hatások csökkentésére, ellensúlyozására. A régióban és hazánkban hasonló nyomásra nem lehet számítani, ezért a nyugat- európainál várhatóan sokkal nagyobb szerep hárul a PR-érték által a vállalatokat valódi felelősségvállalásra bíró médiára és a támogató jogszabályi kereteket, ösztönző környezetet megteremtő államra. A többi közép-kelet-európai országhoz hasonlóan Magyarországon is rövid múltra tekint vissza a vállalatok társadalmi felelősségének gyakorlata. Jelenleg mintegy 35 Magyarországon tevékenységet folytató vállalat készít (vagy legalább egyszer készített az elmúlt öt év folyamán) környezeti és/ vagy fenntarthatósági (és ennek részeként CSR) jelentést. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: Alcoa-Köfém Kft., Arcadom Építôipari Rt., Atel Csepeli Vállalatcsoport, Audi Hungária Motor Kft., BorsodChem Rt., British Americab Tobacco Hungary, Budapesti Erőmű Rt., DENSO Gyártó Magyarosrszág Kft., Dél- Dunántúli Gázszolgáltató Rt., Diósgyőri Papírgyár Rt., Dreher Sörgyárak Rt., Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt., ÉMV Észak- Magyarországi Vagyiművek Kft., Fiat- GM Powertrain Flextronics International Kft., Gördülő- Simmering Kft., IBM Storage Products Kft., Legrand Kontavill Rt., Magyar Olaj- és Gázipari Rt., Magyar Posta Rt., Magyar Telecom Csoport, Magyar Villamos Művek Rt., NABI Autóbuszipari Rt., Opel Magyarország Autóipari Kft., Paksi Atomerőmű Rt., Pannonplast Műanyagipari Rt., Pannunion Csomagolóanyag Kft., Phoenix- Rubber Gumiipari Kft., Richter Gedeon Rt., SanofiSynthelabo Chinoin Rt., Tetra Pak Rt., Tiszai Vegyi Kombinát Rt., Zwack CsoportBudapest Likőripari Kft., stb.30 Az általam megkérdezett vállalatok, úgy mint az AsrtaZeneca, SOLAMED Kereskedelmi Kft., Biotest Hungaria Kft., Lilly Hungaria Kft., Richter Gedeon Nyrt., GSK (GlaxoSmithKline) és Novartis Hungaria Kft. foglalkozik C(S)R- rel, de sokan

30

Deák Kinga, Győri Gábor, Báron Péter, Ágoston László): Több, mint üzlet: vállalati társadalmi felelősségvállalás, DEMOS Magyarország Alapítvány Tanulmánya (2006), 42.o.

65

még nem készítenek magyarországi jelentést. Úgy, mint az Astra Zeneca Kft., aki szintén készít nemzetközi szinten ilyen jelentés, immár három éve, de magyarországi jelentése nincsen, viszont tevékenységüket jelentik a központnak, ahol beleveszik ezt nemzetközi jelentésbe. A SOLAMED Kft. tíz éve foglalkozik a CSR-rel, de nem készít külön jelentést, csak úgy, mint a Biotest, aki 1994 óta foglalkozik adományozással, de ezt sosem nevezte CSR jellegű tevékenységnek, ezért nem ír róla jelentést, marketing terve azonban évről évre tartalmazza a támogatások és támogatottak körét. Jelentést pedig azért nem készítenek, mert senki nem kért eddig tőlük, az anyacégük sem. A CSR működésük természetes része, de így külön nem nevesítik. Ez persze felvethet bizonyos kételyeket, hogy ez nem is CSR, de abban mindenképpen egyet kell érteni, hogy ez is ennek a része. Talán, majd idővel, ha a vállalat növekszik, komolyabbá válik a társadalom iránti elkötelezettsége, tovább fejleszti e szemléletét, és csatlakozik a CSR-t hivatásként érző cégek közé. Mindenesetre dicséretes dolog, hogy egy, a CSR stratégiai menedzsmentjét támogató háttér nélkül is fontosnak érzi a másokon való segítést, saját működését kihasználva. Ha végiggondoljuk a fenti példát, akkor arra a következetésre kell jutnunk, hogy a CSR valószínűsíthetően a vállalati jótékonykodásból és adományozásból indult ki.

9.1 …az adományozásról… 1996-ban négy különböző kategóriát azonosítottak arra vonatkozóan, hogy az üzleti élet szereplői miért is adományoznak és vesznek részt jótékonysági akciókban. Ezek voltak, a neoklasszikus vagy a vállalatok teljesítmény modellje, a politikai modell, az etikai modell és végül a stakeholderek/ érintettek modellje. A neoklasszikus modell Milton Friedman alapállítására épül, miszerint egy vállalat fő feladata és célja a profitteremtés ezért az adományozás is egy önérdek, mely mögött hosszú távú nyereség célja érzékelhető. Az etikai modell szerint, mivel egy vállalat a társadalomba beágyazottan működik és az őt körülvevő környezettel kapcsoltban van és kapcsotokat épít ki, bizonyos mértékben felelős ezért a környezetért, hiszen működésének egyik feltétele ezen környezet megléte. A politikai modell azt feltételezi, hogy úgy lehet megtartani egy vállalat hatalmát, ha az minél jobb kapcsolatot épít ki a különböző non-profit szervezetekkel. Végül az utolsó modell állítása, hogy a vállalatok számos külső és belső érintettel állnak kapcsolatban, akik különböző igényeket támasztanak a vállalattal 66

szemben és ezt hivatott a cég egyrészt adományokkal megoldani. Az, hogy ki milyen okból adományoz, nagyban meghatározza a vállalati vezetők személyisége és motiváltsága. Ezek alapján is elkülöníthetünk négy különböző motivációt. A stratégiai motiváció esetében az adományozás a vállalat stratégiai céljainak megvalósítására szolgál. Egy következő tényező esetében az adományozás célja a társadalmi jó maximalizálása. Végül előfordulnak politikai indokok és a menedzserek egyéni elkötelezettsége is. Az adományozásról tett kis kitérő után térjünk vissza a magyarországi vállalatok CSR múltjához.

9.2 … a jelentéskészítés gyakorlata… A Lilly Hungaria Kft. 1991-es magyarországi megjelenése óta folytat CSR tevékenysége, ám ez irányú működése az utóbbi években teljesedett ki, önálló CSR jelentést nem készít Magyarországon a cég. Készít- e jelentést? 5 2

nem igen

Elmondható tehát, saját kutatásomnak az eredményeképpen, hogy az általam megkérdezett- fentebb megnevezett- gyógyszergyártó és/ vagy forgalmazó vállalatok közül Magyarországon, csupán ketten készítenek jelentés. Ebből az egyik a Richter Gedeon Nyrt., a másik a GSK, ez utóbbi idén készítette el először, a magyarországi vállalati stratégiájába is beépülő CR- jelentését. A GSK a világ egyik vezető kutatásalapú gyógyszergyártó- és egészségmegőrző vállalata. Elkötelezettek az emberek egészségének megőrzésében való segítésben, és hogy a gyógyszereik mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Ez nem csak hazai törekvés, hanem világszerte azon dolgoznak, hogy- főként az afrikai országokban élők számára- hozzájuthassanak az emberek a magas halálozást okozó betegségek elleni- malária, AIDS stb.gyógyszerekhez és oltóanyagokhoz. Ez irányú aktivitása a világszerte ismert Positive 67

Action

nevű

programjához

kötődik,

melynek

célja

a

civil/non-

profit

kezdeményezéseket összefogva az AIDS megelőzés, a betegségről szóló információs munka szervezése, segítése. Magyarországon az oktatás, a prevenció és a civil szervezetek

támogatásában

vállalnak

nagy

szerepet.

Előtérbe

helyezi

az

egészségfejlesztést, és nevelést, melyet természetesen minden országban, ahol jelen van, más szintre kell helyeznie. Míg fejlődő országokban még azzal foglalatoskodnak, hogy az alapvető higiéniára neveljék a társadalmat, addig Magyarországon az étkezési szokások megváltoztatás, egészségesebbé tétele, valamint a mozgás fontosságának kiemelése a cél. Ez utóbbi célkitűzéssel jött létre 2005 áprilisában a TESZ (Tegyünk Egészségünk Színvonaláért) Alapítvány programja, melynek a GSK is alapító tagja. Az alapítvány kettős célkitűzésébe tartozik a lakosság körében tudatosítani az egyéni felelősségvállalás szerepét az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés területén, valamint szakmai csoportok számára fórumot teremteni a magyar egészségügy átalakításával kapcsolatos vélemények és javaslatok kifejtésére. A másik pozitív példa és jelentés készítés terén is aktívnak mondható vállalat „a Richter Gedeon Nyrt, aki a hazai gyógyszergyártás meghatározó képviselője. Tevékenysége egyesíti magában a magyar évszázados gyógyszergyártási hagyományokat a modern csúcstechnikával és a folyamatosan növekvő innovációs képességgel. Külföldi termelő leányvállalatai révén, regionális multinacionális gyógyszercégként, jelentős szerepet tölt be a Közép- Kelet európai régióban. A Richter stratégiájának fontos része a fenntartható fejlődés. Hosszú távú terveit a gazdasági, környezeti és a társadalmi elvárások figyelembevételével alakítja ki, ezzel teremtve biztonságot befektetői, környezete és munkavállalói számára. A Társaság fontosnak tartja, hogy a fenntartható fejlődésért tett erőfeszítéseit minél szélesebb körben megismerjék. Ezért a Richter Gedeon – első alkalommal kiadásra kerülő fenntarthatósági jelentése - bemutatja a Társaság 2005 évben elért eredményeit, gazdasági sikereit, széleskörű társadalmi szerepvállalását.”31 Külön érdemes kihangsúlyozni, hogy Magyarország első fenntarthatósági jelentését a Budapesti erőmű Rt., készítette 2002-ben. Úgy gondolom, hogy nem csak az a tény lehet érdekes, hogy ki készít jelentés, és ki nem, hanem az is, hogy mi ösztönzi a vállalatokat arra, hogy foglalkozzanak a CSR-rel. A külföldi cégeknél elsődleges iránymutatásul az anyavállalatok nemzetközi normái szolgálnak, derült ki az általam végzett kutatásból. De az okok között ott szerepelt a

31

lásd. 1.sz. melléklet

68

felelősség embertársaink iránt, az évszázados gyártási kultúra (Richter), modern csúcstechnika alkalmazása és kiemelkedő innovációs képesség, vállalati kultúra, egyéni magatartási forma, melyből nyilvánvalóan következik a fenntartható fejlődés három dimenziója: a gazdasági fejlődés, a környezetvédelem, társadalmi felelősség együttes vállalása. Megemlítésre kerültek az etikai, társadalmi és környezetvédelmi szempontok is. 9.3…A CSR helyzete Magyarországon… Azt, hogy éppen hogyan is áll egy kialakulóban és fejlődésben lévő elmélet és gyakorlat, elsősorban a rendelkezésünkre álló kutatásokból tudjuk megállapítani, valamint az egyre gyakrabban megrendezésre kerülő CSR konferenciák anyagaiból. Egy friss felmérés szerint a cégek társadalmi felelősségvállalása Magyarországon még korai fejlődési szakaszban van. Általános tévhit viszont, hogy csak a nagyvállalatok élnek a CSR (Corporates Social Responsibility) lehetőségével, saját kutatásom során is találkoztam olyan céggel, aki mindössze 25 főből áll Magyarországon (Biotest Hungaria Kft), igaz itt a CSR-nek még igen csak csírájában jelenik meg, de megjelenik, és ez a fontos. A társadalmi felelősségvállalás nemcsak a külvilág számára, hanem a cég saját kollégái felé is fontos jelzés. Jó olyan cégnél dolgozni, amely a lehetőségeihez képest igyekszik segíteni másokon. Úgy gondolom, erre valóban nagy hangsúly kellene fektetni, vagyis a dolgozók elégedettségének felmérésére. Személy szerint érdekelt volna az, hogy van e látható összefüggés a munkához való hozzáállás és a CSR között, vagyis ösztönzi -e a munkatársakat, ha a vállalatuk aktívan részt vesz a társadalmi felelősségvállalásban. Elégedettségi felmérést végeznek a vállalaton belül a munkatársak körében, azonban arra vonatkozó elemzést még nem igen készítettek a vállalatok, hogy az általam feltett összefüggésre mi igaz, és mi nem. Egyedül a Novartis Hungaria Kft válaszai alapján gondoltam, hogy igen komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, még ha konkrétan ezt nem is mérték. „Partnereik kollégáikban nem csak az egyént látják, hanem az egész vállalatot. Ezért fontos a Novartis számára, hogy minden kolléga magas színvonalon képzett legyen, tudása, felelősségérzete, etikus viselkedése a Novartis és a törvény elvárásainak egyaránt megfeleljen. Ehhez nyújt segítséget a Vállalati Polgárság

69

(Corporate Citizenship) és a Szervezeti Magatartás-kódex (Code of Conduct) a vállalat által elvárt viselkedési szabályzat.”32 Erkölcsi és anyagi biztonságot, korrekt jogi magatartást képvisel a vállalat, - ezt várják el munkatársaiktól is -, megbízható, szakmailag magas színvonalon képzett, önmagukkal szemben is igényes partnerei a társadalomnak. Szem előtt tartják környezetük és az egészség védelmét. Üzleti tevékenységüket felelősséggel, körültekintően végezik, sikereik hitelességükön, nyíltságukon és ellenőrizhetőségükön alapulnak. Saját kutatási eredményeimet már jórészt közzé tettem a dolgozat egyes fejezeteiben. Ezeket az eredményeket most nem kívánom újból felsorolni, de néhány szempontot megemlítenék, ami úgy gondolom, hogy még kifejtésre ad okot.

9.3.1 …milyen helyet tölt be a CSR a vállalatoknál… Felmérésem során egyaránt kiderült, hogy a vállalatok számára igen fontos helyet tölt be a CSR. Ez megnyilvánul abban, hogy mind több időt, energiát, anyagi forrásokat és odafigyelést fordítanak a vállalat felelős magatartására. Az anyagi forrás szerepét kicsit szeretném kiemelni, mert fontosnak tartom azt, hogy csak azért ne kezdjen bele egy vállalat CSR tevékenységbe, mert divatos, ha erre nincsenek meg a megfelelő anyagi eszközei. Nem elegendő erőforrás megléte esetén társadalmi felelősségvállalásunk nem éri el a célját, hiszen nem megoldható egy-egy elképzelés teljes kivitelezése, erőfeszítésünk esetleg feleslegessé válhat. Tudnunk kell, hogy a CSR nem egy látványelem. Azon túl, hogy fontos egy vállalat számára a CSR, az sem egy elhanyagolható információ, hogy hogyan is tekintenek a vállalatok a társadalmi felelősségvállalásra. Hiszen sokan úgy gondolják, hogy ez csak egy modern marketing eszköz, de emellett a felelősség kérdését is fontosnak tartják.

32

lásd 2.sz. melléklet

70

Mi jellemző a CSR-re? társadalom számára valóban hasznos vállalati tevékenység

33%

11%

45%

elősegíti a társadalom felelős gondolkodását a vállalat gazdasági érdekeit szolgáló, burkolt marketing tevékenység

11%

a vállalat jobb megítélés a cél és ezzel együtt az eladás ösztönzése

Az ábra jól szemlélteti, hogy a legtöbben a társadalom számára valóban hasznos tevékenységként tartják számon a CSR-t. Ezen túl azt sem titkolják a vállalatok, hogy a jobb megítélés, a pozitív hírnév is fontos számukra, s ezzel együtt az eladás ösztönzése. A Lilly Hungaria -nál a társadalmi felelősségvállalás fontosságát bizonyítja az, hogy az ilyen ügyekről menedzsment szintű döntés születik, a vállalat ügyvezető igazgatója pedig szinte minden alkalommal személyesen vesz részt a gyógszergyár CSR tevékenységhez kötött programjain. Nagyon fontos, és semmiképpen nem elhanyagolható szempontnak tartom a civil szervezetekkel való együttműködést, melyre úgy gondolom, hogy a CSR tevékenység során kiemelten szükség van.

9.3.2 … civil szerveztek a CSR gyakorlatában… Sokan hasonlítják össze a civil szervezetek jelentőségét Magyarország és a nyugateurópai gyakorlat között, miszerint „a történeti-társadalmi környezet magával hozta az alacsony szintű társadalmi bizalmat a civil szerveződések, illetve az önkéntesség iránt, ennek megfelelően a civil társadalom – a nyugati országokhoz képest relatíve – gyenge.”33 Én ennek ellenére pozitív tapasztalatokról számolhatok be.

A cél, hogy a civil

szervezetek, amelyek a CSR folyamat erősödését célozzák, hozzáférjenek a vállalatok ilyen célú erőforrásaihoz, kapcsolatot tudjanak létesíteni velük, majd a megfelelő 33

http://www.szochalo.hu/civil/hircentrum/article/106673/2982/page/1/

71

módon segítsék a vállalatot társadalmi vagy környezetei céljai megvalósításában partnerségre kell helyezni a hangsúlyt. Hiszen a társadalmi elvárások egyik közvetítője a civil szféra. Ezt megerősítették a gyógyszergyártók is, akikkel kapcsolatba kerültem. Osztják a véleményemet abban, hogy egy civil szervezetnek sokkal szorosabb kapcsolata van a lakossággal, mindennapi gondjaival, az érintett személyekkel, mint egy akár hazai akár nemzetközi nagyvállalatnak. Fontos ezen kívül, hogy ne csak egy szervezettel álljon kapcsolatba a vállalat, hiszen több kapcsolat szélesebb látásmódot eredményez és hatékonyabb problémamegoldást. Általában azzal a civil szervezettel veszik fel a vállalatok a kapcsolatot, amelyek tevékenységi körükhöz közel állnak, vagyis a legrelevánsabbak egy- egy problémakört illetően. Az is fontos tényező, hogy nagy tapasztalattal rendelkezzenek egy-egy azonosított társadalmi problémát illetően és segítséget nyújtsanak a megrendezésre kerülő események lebonyolításában. Ezen kívül nem elhanyagolható szempont egy civil szervezet kiválasztásánál a gyógyszergyárak szerint, hogy mind a betegek, mind az orvos szakma és a média számára is hiteles legyen egy szervezet. Hiszen az ismertség mozgósító erővel hat a társadalomra. Összességében elmondható, hogy a gyógyszergyárak egészségügyben és a fenntartható fejlődés jegyében vállalat társadalmi felelősségvállalásuk, mind nemzetközi, mind hazai szinten igen pozitív. A magyar gyakorlatban még sokszor nem elkülöníthető egy vállalat CSR tevékenysége és adományozási gyakorlata között különbség, de úgy gondolom, hogy a külföldi nagyvállalatok például szolgálnak a hazai gyártók számára. Lévén, hogy a magyar egészségügy és a lakosság egészségügyi helyzete fejlesztésre szorul, úgy gonolom, hogy mind a vállalatoknak, mind pedig a kormánynak nagy szerepe van. Szükség van a növekvő társdadalmi aktivitásokra az emberek egészségre való nevelésében és az egészségebb életmód mintáinak terjesztésében. Ebben a gyógyszergyártóknak nagy és fontos szerepük van és véleményem szerint a CSR programjukban is továbbra is erre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetniük.

72

Eredmények összefoglalása

Szakdolgozatom megírásával úgy érzem, sikerült egy átfogó képet nyújtanom a társadalmi felelősségvállalásról, és felhívnom a figyelmet arra, hogy mekkora szerepe van ennek a vállalati gyakorlatnak a fenntartható fejlődés során. Hiszen mindannyian tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a piacgazdaság és a fogyasztói társadalom az, amivel nap, mint nap szembekerülünk. Azért, hogy ezek már most jelentkező negatív hatásai megfékezhetőek legyenek, a vállalatoknak a fenntarthatóság és a társadalmi felelősség jegyében kell működniük. A vállalatoknak ugyanis meg van az a képeségük, hogy segítségükkel kialakuljon egy olyan fogyasztói szegmens, akik fogyasztói preferenciáit a társadalmi érdek és értékek fogják meghatározni. Ez az, amiben a PR szakembereknek igen nagy szerepe van. Természetesen mindezen gyakorlatnak van egy- sokak által újnak tartott- fogalmi kerete, mely meghatározza a gyakorlat elméleti hátterét. Remélem azzal, hogy a CSR fogalmát megpróbáltam több nézőpontból is megközelíteni, sikerült a lényeget kiemelnem, miszerint egy felelős, önkéntes tevékenységről akkor, amikor a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról van szó. Ezen kezdeményezés azonban nem jöhet létre a szűkebb és tágabb értelemben vett érintettekkel való kapcsolatfelvétel nélkül. Ezt hivatott közvetíteni a civil szervezet fontosságával foglalkozó rész, mely kimondja, hogy ezek a szervezetek jelentik a kapcsot a vállalat és a külvilág között. Az érintettek közül továbbá kiemeltem a fogyasztókat, mint a vállalatok első számú célpontjait, és bemutattam, milyen szerepe van az etikus vállalati magatartásnak a fogyasztói gondolkodás felelősebbé tételében. Feltett célom volt továbba felhívni a figyelmet arra, hogy a kormánynak is milyen nagy szerepe lehet és kell, hogy legyen a társdalmi felelősségtudat kialakításában. Ezt a nézetemet igen erősen alátámasztják a dolgozatban felsorolt nemzetközi konferenciák, melyek jóval napjainkat megelőzve kerültek megrendezésre, tartalmi elemeikben mégis megjelentek a felelősségvállalási kötelezettség alaptételei. Legfőbb célom azonban az volt, hogy bemutassam, igenis működik a CSR a gyakorlatban, náhány nemzetközi nagyvállalatnál pedig igen magas szinten tart már. Ennek köszönhetően Magyarosrszágon is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a CSR gyakorlata iránt a gyógyszergyártók terén. A hazai gyakorlat azonban még gyerekcipőben jár. De a nagyvállalatok pozitív péládáit már követik a hazai

73

leányvállalatok, és a nagymúltú magyar gyógyszergyárunk, a Richtet Gedeon Nyrt. is, aki 1998-ban fogalmazta meg máig fennálló CSR stratégiáját, és nemrég elkészítette a Társaság első fenntarthatósági jelentését.. Számos társdalmi aktivitásról számolhatnak be ezek a vállalatok. Ezek azok, a vállalati tevékenységek, melyeket- ez esetben- a gyógyszergyárk különböző civil szervezetek összefogásával a társdalom egészségének javítása és az élhetőbb környezete érdekében végeznek. Ide tartoznak a dolgozat során megemlített gyógyszeradományok, kórházak támogatása, beteg alapítványok segítése, a népegészségügyi programban való együttműködés, oktatás és élsport támogatása stb. Láthattuk, hogy a támogatottak köre igen széles, és nem kizárólag a gyógyításra összpontosít. A vállalatok aktivitásáról elmondhatom, hogy igen pozitív és erőteljes. Itt szeretném azonban kiemelni, és felhívni a figyelmet arra, hogy a külföldi vállalatoknak nem csak a környezetbe de a kultúrába is integrálódniuk kell. Ez azért nagyon fontos, megy egy más országból származó vállalat az otthonitól erősen különböző társdalmi elvárásokkal szembesülhet, emiatt nem biztos, hogy mindig célravezető az otthoni technikák autómatikus alkalmazása. Szerencsére a dolgozat megírásában segítő vállalatok között nem találtam erre példát, de mindenképpen javaslatként szerettem volna megfogalmazni. A hazai gyakorlat bemutatásával úgy gondolom, hogy egy igen pozitív példát tudtam bemutatni, amit a vállalatok nagyfokú CSR iránti érdeklődéséből szűrtem le. Azonban úgy látom, hogy itthon még sok helyen a CSR tevékenység az adományozás fogalmával esik egybe. De tudnunk kell, és igyekezetm is bemutatni, hogy a kettő nem ugyanaz. Nem csak adományokkal kell támogatnunk a környezetünket, hanem a fenntarthatóság jegyében környezetbarát technológiákat kell alkalmaznunk, betartani különböző etikai normákat és emberi jogokat az egymással való munka során. Az, hogy ez egy adott vállalaton belül milyen mértékben valósul meg, az teszi mérhetővé a cégek CSR tevékenységét. Erre volt példa a dolgozat során az a három mutató ( Ceres Principle, GRI, ISO), melyet részletesen kifejtettem. A magyarországi gyakorlat elemzésekor úgy éreztem, hogy jelenleg a vállalatok CSR terén nyújtott teljesítménye nagyban meghatározott az ország gazdasági helyzete által. Ami, mint tudjuk most nem a leg stabilabb, de úgy gonolom, hogy megfelelő reformintézkedésekkel ez javítható lesz. Természetes a reformok sokakat negatívan érintenek, de ahhoz, hogy a lehető legkevesebb érdek sérüljön, megint csak az érintettek közti folyamatos párbeszédet és az érdekek egyeztetésének fontosságát tudom hangsúlyozni.

74

Összességében elmondhatom, hogy pozitív tapasztalatokkal lettem gazdagabb a CSR gyakorlatát illetően. Remélem, nem csak a gyógyszergyárakra esett választásom miatt kaptam ilyen képet a CSR-ről, hanem hogy a társadalmi felelősségvállalás más iparág terültén is hasonló pozitív irányt mutat. A hazai példában a fejlődés képességét és a fejlődni akarást látom, és remélem, hogy ennek a lelkesedésnek nem szab nagyobb gátat semmi. Végül egy dologra szeretném még felhívni azok figyelmét, aki a vállalati gyakorlatába be szeretné ültetni a CR-t: a CSR nem egy látványelem, és nem arra szolgál, hogy a negatív vállalati magatartás elfedője legyen. Bízom benne, hogy akik eddig úgy gondolták, hogy a C(S)R egy burkolt, modern marketing eszköz az eladás ösztönzése céljából, azok véleményét ha nem is teljesen, de sikerült megváltoztatnom, vagy legalábbis az alábbi néhány oldal elgondolkodásra adott okot számukra.

„ A jó vállalatvezető olyan, mint az erdész: nem csak kihasználja az erdőt és kivágja annak fáit, hanem jövőjéről és a jelenéről is gondoskodik.” /Radácsi László/

75

Felhasznált irodalom

1. 130/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 11.§. 2. A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. tv. 3. Az egészségfejlesztés alapelvei: Alma- Atai Nyilatkozat, Szovjetúnió (1978) Országos Egészségfejlesztési Intézet, (2004), V. bekezdés 4. Az egészségfejlesztés alapelvei: Ottawai Egészségfejlsztési charta, 1986, Országos Egészségfejlesztési Intézet, (2004) 5. Civil Társadalom Fejlôdéséért Alapítvány (1999): Üzleti adományozói adat tár 1998, CTF Alapítvány. 6. Deák Kinga, Győri Gábor, Báron Péter, Ágoston László : Több, mint üzlet: vállalati társadalmi felelősségvállalás, Budapest, DEMOS Magyarország Alapítvány tanulmánya ( 2006. május) 7. Dr. Matejka Zsuzsanna: Gyógyszrgazdaság, OEP (1996) 8. Európai Közösségek bizottsága, A növekedési és munkahely-teremtési partnerség megvalósítása:

Európa, mint kiválósági központ a vállalatok

társadalmi felelőssége terén, Brüsszel, 2006.03.22. 9. Fekete Tibor: Beépített kasszahiány, Kórház XI. évfolyam, (2005. március) 10. Mártonffy Zsuzs: Adományvonal, Figyelő 2006/41. szám, 64. o. 11. Friedman, Milton (1970): The social responsibility of business is to increase profits. In: New York Times Magazine, szeptember 13. 12. Goodpaster, Kenneth E. - Matthews, John B: Lehet-e a vállalatnak lelkiismerete? 13. Harsányi Eszter, Révész Éva: A vállalati adományozsá modelljei, Non-profit Kutatócsoport, Budapest, 2005 14. Havelka Erika (1997): Jótékonysági kiadások: stratégiai vagy ad hoc döntések? Alprojekt tanulmány, BKE, Vállalatgazdaságtan tanszék, 1997. március. 15. Horváth Beatrix: Gyógyszer- támogatási kiadások korlátozásának elvi lehetőségei, Medicina Kiadó (2001)

76

16. http://cegvezetok-klubja.cegnet.hu/2005/4/6-fuggelek 2006. 09. 13. 20:20 17. http://gsk.com/reportsandpublications.htm, CR Report 2002 18. http://gsk.com/reportsandpublications.htm, CR Report 2005 19. http://noszadoki.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=172&Itemi d=2 2006. 10. 11. 17:10 20. http://ted.publications.eu.int/officials, Az Európai Unió hivatalos lapja (2005. január 18.) 21. http://www.mimi.hu/gazdasag/konszignacios_raktar.html 2006. 11. 28. 16:00 22. http://www.szochalo.hu/civil/hircentrum/article/106673/2982/page/ 2006. 10. 28. 13:40 23. http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/147/1/8 2006. 12. 01. 12:10 24. http://www.webpatikus.hu/index.php?s=news&id=115414 2006. 10. 02. 11:00 25. In: Kindler J. - Zsolnai L. (szerk.): Etika a gazdaságban, Keraban Kiadó, Budapest 1993 26. Magyarosrszági Brit Kereskedelmi Kamara Kiadványa: Corporate Social Responsability, Britain in Hungary 2006 27. Nyárády Gáborné dr, Dr

Szeles Péter: Public Relations I., Perfekt kiadó,

Budapest, (2006) 28. Nyárády Gáborné dr, Dr

Szeles Péter: Public Relations II., Perfekt kiadó,

Budapest (2004) 29. Ran Goel: Guide to Instruments of Corporate Responsability ( CSR eszközök útmutatója), 2005 30. Török Attila: Üzleti Etika, Századvég Kiadó, Budapest, 2002

77

Mellékletek:

1.sz. melléklet 1. Foglalkoznak önök Felelősségvállalásával?

CSR-rel,

vagyis

a

Vállalatok

Társadalmi

a) Igen: Mióta foglalkoznak vele? Készítettek már CSR jelentést, ha igen, az elsőt mikor? A Richter Gedeon a hazai gyógyszergyártás meghatározó képviselője. Tevékenysége egyesíti magában az évszázados magyar gyógyszergyártási hagyományokat a modern csúcstechnikával és a folyamatosan növekvő innovációs képességgel. Külföldi termelő leányvállalatai révén, regionális multinacionális gyógyszercégként, jelentős szerepet tölt be a Közép-Kelet európai régióban. A Richter stratégiájának fontos része a fenntartható fejlődés. Hosszú távú terveit a gazdasági, környezeti és a társadalmi elvárások figyelembevételével alakítja ki, ezzel teremtve biztonságot befektetői, környezete és munkavállalói számára. A Társaság fontosnak tartja, hogy a fenntartható fejlődésért tett erőfeszítéseit minél szélesebb körben megismerjék. Ezért a Richter Gedeon – első alkalommal kiadásra kerülő fenntarthatósági jelentése - bemutatja a Társaság 2005 évben elért eredményeit, gazdasági sikereit, széleskörű társadalmi szerepvállalását. b)

Nem: Miért nem? Terveznek –e? Mit tudnak róla?

2. Mi ösztönözte önöket, hogy foglalkozzanak a CSR-rel? A Társaság évszázados gyártási kultúrája, a modern csúcstechnika alkalmazása és kiemelkedő innovációs képessége olyan vállalati kultúrát, ezen belül egyéni magatartási formát alakított ki, amely számára nyílvánvaló a fenntartható fejlődés három dimenziójának a gazdasági fejlődésnek, a környezetvédelemnek és a társadalmi szerepvállalásnak együttes vállalása. A Richter Gedeon üzleti döntéseit etikai, társadalmi és környezetvédelmi szempontokkal is összehangolja, mivel meggyőződése, hogy a megalapozott gazdasági eredmény és az etikus üzleti magatartás szoros kapcsolatban állnak egymással. 3. Milyen tevékenységen/társadalmi aktivitáson keresztül nyilvánul meg önöknél a társadalmi felelősségvállalás? A Richter Gedeon gazdasági jelentősége mellett kiemelkedő szereplője a társadalmi életnek is. Kötelességének érzi, hogy lehetőségeihez mérten társadalmi programjaival támogassa a közösségi célokat. A társaságnak meggyőződése, hogy azokon a területeken kell szerepet vállalnia, amelyek tevékenységi köréhez kapcsolódnak. Ezek alapján a Richter Csoport támogatási tevékenységét két területen gyakorolja: az oktatás, ezen belül a vegyész, gyógyszerész, és orvosképzés ill. az egészségügy támogatása. 4. Milyen jelentőséget kap önöknél a CSR? A hazai gyógyszeriparban első ízben kiadásra kerülő Fenntarthatósági jelentésünket gazdasági, társadalmi kapcsolatainkban kívánjuk megismertetni. Belső kommunikációnkban a vállalati újságban olvashattak és olvashatnak munkatársaink a társaság CSR tevékenységéről. 78

5. Ön szerint szükséges –e a külvilág számára kommunikálni , hogy a cég folytat CSR tevékenységet? Ha igen, milyen csatornákon kersztül és mennyire aktívan kell ezt kommunikálni? A cég CSR tevékenységének a külvilág számára történő kommunikációja természetes, de ezt visszafogottan, nem hivalkodóan teszi „Abból élünk amit kapunk, de az éltet minket, amit adunk” (Churcill). Sajtómegjelenéseinken keresztül küldjük a legtöbb információt az érintetteknek. Pl. a „Kémia Oktatásért” díj, vagy a Rácz Tanár Úr díj átadása, vagy a Nyíregyházi Sclerosis Multiplex Rehabilitációs Centrum létesítésének támogatása 6. Együttműködnek valamilyen megvalósítása céljából? •

civil

szervezettel

CSR

tevékenységük

Ha igen, milyen civil szervezettel, milyen formában?

A Társaság több éven keresztül kiadott Környezetvédelmi jelentését dorogi telephelyén működő környezetvédelmi civil szervezet véleményének figyelembevételével alakította ki. A fenntarthatósági jelentés készítésénél a készítők erre is tekintettel voltak. •

Miért ezt választották?

A Társaság dorogi telephelyén folyik zömmel a hatóanyaggyártás, amely a környezetre jelentősebb hatásokkal jár.. 7. Inkább, mint elvárás/kötelesség, tevékenységként gondol a CSR-re?

vagy

valóban

hasznos/

A CSR tevékenységet hasznos, és önkéntes tevékenységként fogjuk fel.

79

önkéntes

8. Végig nézve az ábrát, Ön melyik lépcsőfokra tenné saját vállalatát? A 3-as szintre. 3. szint 2. szint 1. szint

INTÉZMÉNYESÜLT KONSZOLIDÁLÓDÓ

0. szint NÖVEKVŐ LÁTENS Jellemzők: A vállalat eseti, nem átgondolt és a stratégiába nem illesztett jótékonykodást végez, az erről szóló döntéseket nem a legfelső vezetés hozza, az érdekcsoportokkal nem egyeztetnek.

Példa: A cég az összes beérkező adománykérelem között egyenlően osztja el az erre szánt összeget

Jellemzők: A vezetés felismeri a CSR jelentőségét, egyes kérdésekben megpróbálják stratégiai módon kezelni, szabályokat kidolgozni rá. Beazonosítják a működés érintettjeit és párbeszédet kezdenek velük, ehhez igazítják a társadalmi szerepvállalás területeit. Példa: A zöld szervezetekkel egyeztetve dolgozzák ki a cég környezetvédelmi programját.

Jellemzők: A CSR-t stratégiai szinetn kezelik, beépül az üzleti működésbe

Jellemzők: A társadalmi szerepvállalás nemcsak a vállalat működésébe, de a szabályozó rendszerekbe is beépült, a hatóságok ellenőrzik,szankcionálják betartását. Egyetlen cég jó szándéka nem elég, az egész iparág és a hatóságok együtt léphetnek csak át erre a szintre

Példa: A nyolcórás munkaidő vagy a munkabiztonsági előírások rendszere

9. Ön szerint Magyarországon a fogyasztói gondolkodást és döntéshozatalt mennyire befolyásolja, ha egy cég CSR tevékenységet végez? Önöknél van-e már érezhető hatása? A gyógyszer speciális áru, a fogyasztói gondolkodás oldaláról nem közelíthető meg. A CSR jelentésnek a Társaság és készítményei iránti bizalom növelésében van jelentősége.

80

10. Az alábbiak közül ön szerint mi igaz leginkább a CSR-re? (Max. két válasz adható meg!) Az a és d válasz. a)

A társadalom számára valóban hasznos vállalati tevékenység

b)

Elősegíti a társadalom felelős gondolkodását

c)

A vállalat gazdasági érdekeit szolgáló, burkolt marketing tevékenység

d)

A vállalat jobb megítélése a cél és ezzel együtt az eladás ösztönzése

11. A vállalaton belüli CSR tevékenység hogyan befolyásolta, változtatta meg az ön és munkatársai munkához való hozzáállását? Ennek megítélésére mérési adatok, információk még nem állnak rendelkezésünkre. 12. Cég neve: Richter Gedeon Nyrt. Budapest, X., Gyömrői út 19-21 2.sz. melléklet 1. Foglalkoznak önök Felelősségvállalásával?

CSR-rel,

vagyis

a

Vállalatok

Társadalmi

a) Igen: Mióta foglalkoznak vele? Készítettek már CSR jelentést, ha igen, az elsőt mikor? A Novartis 1997-ben tartott először közösségi napot, amely azóta minden év áprilisában a vállalat közösségek iránti elkötelezettségét bizonyítja. A kezdeményezés a 2006-ban 10 éves Novartis létrejöttének, a CIBA és a Sandoz 1996-ban történt egyesülésének állít emléket. A program célja a vállalati polgárság (Corporate Citizenship http://www.novartis.hu/carrier/index.shtml) elveinek hétköznapokban történő megvalósítása, a Novartis társadalom iránti elkötelezettségének megerősítése. A „Community Partnership Day” a közösséget szolgálja, ezen a napon a Novartis munkatársai a betegekkel törődnek és kísérletet tesznek közérzetük és környezetük általános állapotának javítására. A Novartis számára nagyon fontos, hogy az egész világot behálózó vállalat helyi szinten is beilleszkedjen a társadalomba. A Közösségi Nap kiváló lehetőséget nyújt a munkatársak számára arra, hogy segítsék és támogassák azokat a közösségeket, ahol élnek és dolgoznak. Az ilyen típusú programokon keresztül, amelyeket intézményekkel, betegszervezetekkel és ezeken keresztül magánszemélyekkel közösen szervez a Novartis, hosszú távú, jól működő kapcsolatokat épülnek, amelyek a vállalat jó társadalmi megítéléséhez nagyban hozzájárulnak. A Novartis Hungária tevékenyen részt kíván vállalni abban, hogy növekedjen Magyarország versenyképessége. Ehhez elengedhetetlen, hogy a lakosság egészségesebb, az egészségügyi ellátás pedig magasabb színvonalú legyen. Ezért a különféle betegségekre hatásos és megbízható gyógyszereket kínál, melyek megoldást nyújtanak a betegségek gyógyítására, a tünetek csökkentésére és az életminőség javítására. Ezen kívül a magyar egészségügy hosszú távú partnereként támogatja a magyar lakosságot leginkább érintő betegségek felvilágosító kampányait, megelőző- és szűrőprogramjait. A küldetésnek megfelelően az Egészségügyi Minisztérium és a Novartis Hungária Kft. a 2005-ös és a 2006-os évben Együttműködési Megállapodást írt alá, melynek értelmében

81

a Novartis Hungária közreműködik a Népegészségügyi Program végrehajtásában, a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A Novartis Hungária feladatai a kommunikáció felerősítésére és különféle akciók szervezésben történő támogatásra irányulnak. A Népegészségügyi Program több pontját is magába foglalja az együttműködés, mint például: • Az Egészségügyi Minisztérium által szervezett lakossági rendezvények támogatása •

A magasvérnyomás-betegség szövődményeinek megelőzésére irányuló „Éljen 140/90 alatt!“ program a Magyar Hypertonia társasággal együttműködésben

•

Az emlőrák és a prosztatarák korai felismerését támogató szűrőprogram propagálása

•

Szerv-és őssejt donációs tájékoztatás, donortoborzás

Az Egészségügyi Minisztérium és a Novartis sajtóközleményeket az alábbi linkre http://www.novartis.hu/pressroom/press_releases.shtml

együttműködéséről szóló kattintva találják:

Árfogó CSR jelentés nem készült. b)

Nem: Miért nem? Terveznek –e? Mit tudnak róla?

2. Mi ösztönözte önöket, hogy foglalkozzanak a CSR-rel? A társadalmi felelősségvállalás a Novartis alapdokumentumának, a Vállalati Polgárságnak (Corporate Citizenship) egyik alapelve. Vezető gyógyszervállalatként a Novartis világszerte elsődleges fontosságúnak tartja a társadalmi felelősség-vállalást. A vállalat törekvése, hogy etikus üzleti magatartásáról és a méltányos munkakörülmények biztosításáról váljon ismertté. Elkötelezetten küzd a környezet terhelésének csökkentéséért, valamint hangsúlyt fektet a helyi közösségekkel való együttműködések kialakítására. Innovatív gyógyszercégként figyelmet fordít az eddig ellátatlan betegségekre, és folyamatosan megoldásokat keres arra, hogy a leginkább rászorulók is gyógyszerhez jussanak. 2005-ben a cégcsoport világszerte mintegy 696 millió dollár értékben látta el gyógyszerrel a fejlődő országokban ékő rászorulókat. Globális kezdeményezések Novartis Access to Medicines Project (Novartis Gyógyszerellátás Program) A Novartis globális gyógyszerellátási programja keretében önköltségen, vagy egyes esetekben akár teljesen ingyen látja el a lepra, malária és TBC elleni gyógyszerrel azokat a fejlődő térségeket, ahol ezek a súlyos betegségek még veszélyt jelentenek a lakosság életére. A fejlettebb országokban ugyanakkor kedvezményesen biztosítja terápiáit a társadalombiztosítási körön kívül esőknek. Novartis Institute for Tropical Diseases (Novartis Trópusi Betegségek Intézete) Szingapúrban található a Novartis Trópusi Betegségek Intézete. A kutatóközpontban a cégcsoport fejlesztői a fejlődő világ legégetőbb egészségügyi problémáira, elsősorban a

82

TBC és a trópusi náthaláz gyógyítására keresnek megoldásokat a tudományos és a technológiai lehetőségek folyamatos tágításával. Lepra elleni küzdelem A világ fejlődő országaiban még ma is áldozatokat követelő lepra legyőzése a Novartis szívügye. A vállalat lepraellenes gyógyszerét – együttműködésben a World Health Organization-nel (WHO) – ingyenesen juttatja el az afrikai kontinensen élő érintettek millióihoz. Novartis Közösségi Nap A Novartis Közösségi Nap a vállalat 1996-os megalakulásának állít emléket. Évente egyszer a munkatársak világszerte önkéntes társadalmi munkával segítik a leginkább rászorulókat. Egy napra maguk is aktív részt vállalnak az idősek, a gyermekek és a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítását célzó társadalmi összefogásban. 2005-ben a cégcsoporton belül több mint 9000 önkéntes vett részt a programban. Magyarország 1997-ben csatlakozott a jótékony kezdeményezéshez. A Novartis Hungária munkatársai többek között kórházakban igyekeznek hozzájárulni a betegek felépüléséhez a környezet szépítésével, programok szervezésével. Az állhatatos segítség eredményeként ma már barátként várják vissza a Novartis Hungária munkatársait. 3. Milyen tevékenységen/társadalmi aktivitáson keresztül nyilvánul meg önöknél a társadalmi felelősségvállalás? Globális kezdeményezések Novartis Access to Medicines Project (Novartis Gyógyszerellátás Program) A Novartis globális gyógyszerellátási programja keretében önköltségen, vagy egyes esetekben akár teljesen ingyen látja el a lepra, malária és TBC elleni gyógyszerrel azokat a fejlődő térségeket, ahol ezek a súlyos betegségek még veszélyt jelentenek a lakosság életére. A fejlettebb országokban ugyanakkor kedvezményesen biztosítja terápiáit a társadalombiztosítási körön kívül esőknek. Novartis Institute for Tropical Diseases (Novartis Trópusi Betegségek Intézete) Szingapúrban található a Novartis Trópusi Betegségek Intézete. A kutatóközpontban a cégcsoport fejlesztői a fejlődő világ legégetőbb egészségügyi problémáira, elsősorban a TBC és a trópusi náthaláz gyógyítására keresnek megoldásokat a tudományos és a technológiai lehetőségek folyamatos tágításával. Lepra elleni küzdelem A világ fejlődő országaiban még ma is áldozatokat követelő lepra legyőzése a Novartis szívügye. A vállalat lepraellenes gyógyszerét – együttműködésben a World Health Organization-nel (WHO) – ingyenesen juttatja el az afrikai kontinensen élő érintettek millióihoz.

83

Novartis Közösségi Nap A Novartis Közösségi Nap a vállalat 1996-os megalakulásának állít emléket. Évente egyszer a munkatársak világszerte önkéntes társadalmi munkával segítik a leginkább rászorulókat. Egy napra maguk is aktív részt vállalnak az idősek, a gyermekek és a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítását célzó társadalmi összefogásban. 2005-ben a cégcsoporton belül több mint 9000 önkéntes vett részt a programban. Magyarország 1997-ben csatlakozott felépüléséhez a környezet szépítésével, programok szervezésével. Az állhatatos segítség eredményeként ma már barátként várják vissza a Novartis Hungária munkatársait. A Magyarországon felkarolt lakossági felvilágosító kampányokról lásd az első kérdésre adott választ. 4. Milyen jelentőséget kap önöknél a CSR? Amint azt a fenti válaszaimból is tükröződik, a Novartis-nál kiemelt fontosságú a társadalmi felelősságvállalás mind nemzetközi, mind hazai szinten. 5. Ön szerint szükséges –e a külvilág számára kommunikálni , hogy a cég folytat CSR tevékenységet? Ha igen, milyen csatornákon kersztül és mennyire aktívan kell ezt kommunikálni? Mindenképpen szükséges. kommunikálunk.

Sajtóközlemények

6. Együttműködnek valamilyen megvalósítása céljából?

civil

és

sajtóesemények

szervezettel

•

Ha igen, milyen civil szervezettel, milyen formában?

•

Miért ezt választották?

7. Inkább, mint elvárás/kötelesség, tevékenységként gondol a CSR-re?

vagy

valóban

CSR

segítségével

tevékenységük

hasznos/

önkéntes

A CSR tevékenység alapvetően meghatározza a Novartis hosszú távú sikerességét. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy hosszú távú partner kapcsolatokat alakítsunk ki a környezetünkkel, amelyek kölcsönös bizalomra és együttműködésre épülnek.a jótékony kezdeményezéshez. A Novartis Hungária munkatársai többek között kórházakban igyekeznek hozzájárulni a betegek

84

8. Végig nézve az ábrát, Ön melyik lépcsőfokra tenné saját vállalatát? 2. ill. 3. szint 3. szint 2. szint 1. szint

INTÉZMÉNYESÜLT KONSZOLIDÁLÓDÓ

0. szint NÖVEKVŐ LÁTENS Jellemzők: A vállalat eseti, nem átgondolt és a stratégiába nem illesztett jótékonykodást végez, az erről szóló döntéseket nem a legfelső vezetés hozza, az érdekcsoportokkal nem egyeztetnek.

Példa: A cég az összes beérkező adománykérelem között egyenlően osztja el az erre szánt összeget

Jellemzők: A vezetés felismeri a CSR jelentőségét, egyes kérdésekben megpróbálják stratégiai módon kezelni, szabályokat kidolgozni rá. Beazonosítják a működés érintettjeit és párbeszédet kezdenek velük, ehhez igazítják a társadalmi szerepvállalás területeit. Példa: A zöld szervezetekkel egyeztetve dolgozzák ki a cég környezetvédelmi programját.

Jellemzők: A CSR-t stratégiai szinetn kezelik, beépül az üzleti működésbe

Jellemzők: A társadalmi szerepvállalás nemcsak a vállalat működésébe, de a szabályozó rendszerekbe is beépült, a hatóságok ellenőrzik,szankcionálják betartását. Egyetlen cég jó szándéka nem elég, az egész iparág és a hatóságok együtt léphetnek csak át erre a szintre

Példa: A nyolcórás munkaidő vagy a munkabiztonsági előírások rendszere

9. Ön szerint Magyarországon a fogyasztói gondolkodást és döntéshozatalt mennyire befolyásolja, ha egy cég CSR tevékenységet végez? Önöknél van-e már érezhető hatása? A magyar fogyasztói társadalomnak csak bizonyos rétegei érzékenyek a vállalat társadalmi felelősség vállalására. A fogyasztói döntéshozatalt lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja az ár-érték arány és az egyes termékek árrugalmassága.

85

A Novartis termékeinek és szolgáltatásaink az iparág jellegzetességeiből adódóan olyan más normáknak és szabályozásoknak kell megfelelnie, amelyek egyértelműen a Novartis felelős és etikus vállalatként való működését igénylik. 10. Az alábbiak közül ön szerint mi igaz leginkább a CSR-re? (Max. két válasz adható meg!) a)

A társadalom számára valóban hasznos vállalati tevékenység

b)

Elősegíti a társadalom felelős gondolkodását

c)

A vállalat gazdasági érdekeit szolgáló, burkolt marketing tevékenység

d)

A vállalat jobb megítélése a cél és ezzel együtt az eladás ösztönzése

11. A vállalaton belüli CSR tevékenység hogyan befolyásolta, változtatta meg az ön és munkatársai munkához való hozzáállását? A Novartis elkötelezett, stabil, előretekintően gondolkodó vállalat. Az egyesülést követően megfontoltan, lépésről lépésre haladva építette fel a Vezetőség a Novartis arculatát, azt a hátteret, amely munkatársaink mögött áll a mindennapi munkavégzés során. Partnereink kollégáinkban nem csak az egyént látják, hanem az egész vállalatot. Ezért fontos a Novartis számára, hogy minden kolléga magas színvonalon képzett legyen, tudása, felelősségérzete, etikus viselkedése a Novartis és a törvény elvárásainak egyaránt megfeleljen. Ehhez nyújt segítséget a Vállalati Polgárság (Corporate Citizenship) és a Szervezeti Magatartás-kódex (Code of Conduct) a vállalat által elvárt viselkedési szabályzat. Erkölcsi és anyagi biztonságot, korrekt jogi magatartást képviselünk, - ezt várjuk el munkatársainktól is -, megbízható, szakmailag magas színvonalon képzett, önmagunkkal szemben is igényes partnerei vagyunk a társadalomnak. Szem előtt tartjuk környezetünk és az egészség védelmét. Üzleti tevékenységünket felelősséggel, körültekintően végezzük, sikereink hitelességünkön, nyíltságunkon és ellenőrizhetőségünkön alapulnak. 12. Cég neve: Novartis Hungária Kft. 3. sz. melléklet 1. Foglalkoznak önök Felelősségvállalásával?

CSR-rel,

vagyis

a

Vállalatok

Társadalmi

a) Igen: Mióta foglalkoznak vele? Készítettek már CSR jelentést, ha igen, az elsőt mikor? Igen, anélkül, hogy e fogalmat ismertük volna kb 10 éve foglalkozunk ezzel. Jelentést nem készítettünk. b)

Nem: Miért nem? Terveznek –e? Mit tudnak róla?

2. Mi ösztönözte önöket, hogy foglalkozzanak a CSR-rel? Felelősség embertársaink iránt: jobb helyzetben vagyunk, mint azok, akik kérnek.

86

3. Milyen tevékenységen/társadalmi aktivitáson keresztül nyilvánul meg önöknél a társadalmi felelősségvállalás? Adományok adása egészségügyi alapítványoknak (gyermek és kardiológia vonal elsősorban) és gyermekétkeztetésnek. 4. Milyen jelentőséget kap önöknél a CSR? Véleményem szerint a helyén van. Nincs kiemelt jelentősége. 5. Ön szerint szükséges –e a külvilág számára kommunikálni , hogy a cég folytat CSR tevékenységet? Ha igen, milyen csatornákon kersztül és mennyire aktívan kell ezt kommunikálni? Szerintem nem. Kis cég révén én ezt úgy ítélem meg, hogy nem az a fontos, hogy mások tudjanak róla, hanem, hogy az érintettek megkapják az adományt. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a nagy cégek hozzák nyilvánosságra ilyen tevékenységüket, és mutassanak példát. 6. Együttműködnek valamilyen megvalósítása céljából?

civil

szervezettel

CSR

tevékenységük

Nem. •

Ha igen, milyen civil szervezettel, milyen formában?

•

Miért ezt választották?

7. Inkább, mint elvárás/kötelesség, tevékenységként gondol a CSR-re? Mindkettő, de inkább a második.

87

vagy

valóban

hasznos/

önkéntes

8. Végig nézve az ábrát, Ön melyik lépcsőfokra tenné saját vállalatát? A négy szintbe nem illeszthető bele. Jellemzői: aláhúzás 3. szint 2. szint INTÉZMÉNYESÜLT

1. szint KONSZOLIDÁLÓDÓ

0. szint NÖVEKVŐ LÁTENS Jellemzők: A vállalat eseti, nem átgondolt és a stratégiába nem illesztett jótékonykodást végez, az erről szóló döntéseket nem a legfelső vezetés hozza, az érdekcsoportokkal nem egyeztetnek.

Példa: A cég az összes beérkező adománykérelem között egyenlően osztja el az erre szánt összeget

Jellemzők: A vezetés felismeri a CSR jelentőségét, egyes kérdésekben megpróbálják stratégiai módon kezelni, szabályokat kidolgozni rá. Beazonosítják a működés érintettjeit és párbeszédet kezdenek velük, ehhez igazítják a társadalmi szerepvállalás területeit. Példa: A zöld szervezetekkel egyeztetve dolgozzák ki a cég környezetvédelmi programját.

Jellemzők: A CSR-t stratégiai szinetn kezelik, beépül az üzleti működésbe

Jellemzők: A társadalmi szerepvállalás nemcsak a vállalat működésébe, de a szabályozó rendszerekbe is beépült, a hatóságok ellenőrzik,szankcionálják betartását. Egyetlen cég jó szándéka nem elég, az egész iparág és a hatóságok együtt léphetnek csak át erre a szintre

Példa: A nyolcórás munkaidő vagy a munkabiztonsági előírások rendszere

9. Ön szerint Magyarországon a fogyasztói gondolkodást és döntéshozatalt mennyire befolyásolja, ha egy cég CSR tevékenységet végez? Önöknél van-e már érezhető hatása? Még nem eléggé. Nálunk nincs érezhető hatása.

88

10. Az alábbiak közül ön szerint mi igaz leginkább a CSR-re? (Max. két válasz adható meg!) Szerintem más a helyzet a mi esetünkben –mikrovállalat- és más a helyzet egy nagyvállalat esetén. A mi esetünkben: a.) Nagyvállalat esetén: c.) semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, és e mellé akár az a.) akár a b.) beilleszthető. A d.) variáns szerintem a c.) része a)

A társadalom számára valóban hasznos vállalati tevékenység

b)

Elősegíti a társadalom felelős gondolkodását

c)

A vállalat gazdasági érdekeit szolgáló, burkolt marketing tevékenység

d)

A vállalat jobb megítélése a cél és ezzel együtt az eladás ösztönzése

11. A vállalaton belüli CSR tevékenység hogyan befolyásolta, változtatta meg az ön és munkatársai munkához való hozzáállását? Sehogyan sem. 12. Cég neve: SOLAMED Kereskedelmi Kft. 4.sz. melléklet 1. Foglalkoznak önök Felelősségvállalásával?

CSR-rel,

vagyis

a

Vállalatok

Társadalmi

a) Igen: Mióta foglalkoznak vele? Készítettek már CSR jelentést, ha igen, az elsőt mikor? A Lilly Hungária gyakorlatilag 1991-es magyarországi megalakulása óta folytat CSR tevékenységet. Társadalmi Felelősségvállalásunk az utóbbi években teljesedett ki, számos, a területen úttörőnek számító kezdeményezés kötődik a nevünkhöz. Önálló CSR jelentést nem készít Magyarországon a vállalat, azonban számos fórumon bemutatja a Társadalmi Felelősségvállaláshoz kötődő programjait. b)

Nem: Miért nem? Terveznek –e? Mit tudnak róla?

2. Mi ösztönözte önöket, hogy foglalkozzanak a CSR-rel? 3. Milyen tevékenységen/társadalmi aktivitáson keresztül nyilvánul meg önöknél a társadalmi felelősségvállalás? Több területen is megnyilvánul társadalmi szerepvállalásunk. Hiszünk abban, hogy egy gyógyszereket gyártó vállalat feladata jóval túlmutat a hagyományos, gyógyszer alapú gyógyítási tevékenységen. Olyan programokat hoztunk létre, illetve támogatunk, amelyek vagy a prevenciót, vagy a betegek társadalmi integrációját szolgálják. A nevünkhöz kötődik az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben létrehozott Tárt Kapu Galéria, ahol zömében szkizofrén alkotók műveit tekinthetik meg az érdeklődők. Természetesen támogatjuk az Intézet művészetterápiás foglalkozásait is. Az elmúlt két évben 10.000-en tekintették meg a galéria különböző kiállításait. A 24 órás Lilly festőmaraton az onkológiai felvilágosítás eszköze. Immár második alkalommal 24 órán keresztül készültek alkotások a rák témakörében, így hívva fel a figyelmet a prevenció fontosságára.

89

Szintén a megelőzést szolgálja a Liliom méhnyakszűrő program, amely az utóbbi évek egyik legsikeresebb prevenciós kezdeményezése lett. Hatására megduplázódott a szervezett méhnyakszűrésen résztvevő hölgyek száma. 4. Milyen jelentőséget kap önöknél a CSR? Társadalmi szerepvállalásunk kiemelten fontos a vállalat számára. Programjainkról mindig management szintű döntés születik, ügyvezető igazgatónk pedig szinte minden alkalommal személyesen vesz részt a CSR tevékenységünkhöz kötődő programokon. 5. Ön szerint szükséges –e a külvilág számára kommunikálni , hogy a cég folytat CSR tevékenységet? Ha igen, milyen csatornákon kersztül és mennyire aktívan kell ezt kommunikálni? Fontos, hogy a vállalat kommunikálja CSR tevékenységét, hiszen ezáltal meg tudja ismertetni értékrendjét a külvilággal. Ami még ennél is fontosabb, a CSR aktivitások gyakran akár társadalmi szemléletváltás indikátorai is lehetnek, ezért fontos, hogy minél több csatornán és minél többen értesüljenek róluk. Általában nem a CSR tevékenységet, hanem az adott programot kommunikáljuk, esetenként megemlítve a vállalat szerepvállalását. A kommunikáció módja igen sokrétű. Lehet hagyományos PR tevékenység, de akár –mint a Liliom program esetén- az ATL és BTL kommunikáció teljes eszköztárát felvonultató integrált kampány. 6. Együttműködnek valamilyen megvalósítása céljából? •

civil

szervezettel

CSR

tevékenységük

Ha igen, milyen civil szervezettel, milyen formában?

Több betegszervezettel is együttműködünk, annak érdekében, hogy olyan programokat alakítsunk ki, amelyek leginkább segítik a betegek ismereteinek bővítését. Legszorosabb együttműködésünk a Magyar Rákellenes Ligával alakult ki. •

Miért ezt választották?

Olyan betegszervezetet kerestünk, amelynek nagy tapasztalata van az átfogó felvilágosító kampányok, események lebonyolításában, hiteles a betegek az orvosszakma és a média számára, valamint tagsága, ismertsége révén jelentős mozgósító erővel rendelkezik. 7. Inkább, mint elvárás/kötelesség, tevékenységként gondol a CSR-re?

vagy

valóban

hasznos/

önkéntes

A CSR csak akkor lehet igazán eredményes, ha nem kényszer szüli, hanem a vállalati értékekből fakadó, önzetlen tevékenység. Fontos kiemelni, hogy a Lilly olyan programokat támogat és hoz létre, amelyek semmilyen formában nem támogatják a közvetlen gyógyszerpromóciót. A Liliom programot például 2005 és 2006-ban összesen 40 millió forinttal támogatta a vállalat annak ellenére, hogy méhnyakrákban nincs és várhatóan nem is lesz készítménye.

90

5.sz. melléklet 1. Foglalkoznak önök Felelősségvállalásával?

CSR-rel,

vagyis

a

Vállalatok

Társadalmi

a) Igen: Mióta foglalkoznak vele? Készítettek már CSR jelentést, ha igen, az elsőt mikor? Kb. 1994 óta, de ez irányú tevékenységünket sosem neveztük CSR-nek. CSR jelentést nem készítettünk, mert senki nem kért tőlünk, az anyacégünk sem. CSR a működésünk természetes része, de így külön nem nevesítjük. b) Nem: Miért nem? Terveznek –e? Mit tudnak róla? 2. Mi ösztönözte önöket, hogy foglalkozzanak a CSR-rel? 2. Mi ösztönözte Önöket, hogy foglalkozzanak a CSR-rel? Speciális betegcsoportok részére forgalmazunk gyógyszereket, az orvosok és a betegek felvilágosítása, továbbképzése fontos. 3. Milyen tevékenységen/társadalmi aktivitáson keresztül nyilvánul meg önöknél a társadalmi felelősségvállalás? Betegszervezetek támogatása legtöbbször alapítványokon keresztül, de szervezünk rendszeresen továbbképző, ismeretterjesztő üléseket. Folyóiratot alapítottunk a vérzékeny betegek számára, színes, képes ismeretterjesztő kiadványt adtunk ki a vérzékeny betegek szüleinek és a gyermekek részére. 4. Milyen jelentőséget kap önöknél a CSR? Fontos a folyamatos kapcsolat a társadalom meghatározott csoportjaival. 5. Ön szerint szükséges –e a külvilág számára kommunikálni, hogy a cég folytat CSR tevékenységet? Ha igen, milyen csatornákon keresztül és mennyire aktívan kell ezt kommunikálni? Az adott beteg, orvos, hatóság személyes megkeresése, beszélgetések, tudományos ülések. Kicsi a cég, és kevés az érintett beteg. 6. Együttműködnek valamilyen megvalósítása céljából? •

civil

szervezettel

CSR

tevékenységük

Ha igen, milyen civil szervezettel, milyen formában?

A Magyar Hemofília Egyesület, a Hemofíliások Baráti Köre, a Primer Immunhiányos Betegek Egyesülete, a Májbetegek Egyesülete, Magyar Vöröskereszt. •

Miért ezt választották?

Természetesen adódik a tevékenységi körünkből. 7. Inkább, mint elvárás/kötelesség, tevékenységként gondol a CSR-re?

vagy

valóban

A cég szellemiségéből adódóan tevékenységünk természetes része.

91

hasznos/

önkéntes

8. Végig nézve az ábrát, Ön melyik lépcsőfokra tenné saját vállalatát? 1. szint 3. szint 2. szint 1. szint

INTÉZMÉNYESÜLT KONSZOLIDÁLÓDÓ

0. szint NÖVEKVŐ LÁTENS Jellemzők: A vállalat eseti, nem átgondolt és a stratégiába nem illesztett jótékonykodást végez, az erről szóló döntéseket nem a legfelső vezetés hozza, az érdekcsoportokkal nem egyeztetnek.

Példa: A cég az összes beérkező adománykérelem között egyenlően osztja el az erre szánt összeget

Jellemzők: A vezetés felismeri a CSR jelentőségét, egyes kérdésekben megpróbálják stratégiai módon kezelni, szabályokat kidolgozni rá. Beazonosítják a működés érintettjeit és párbeszédet kezdenek velük, ehhez igazítják a társadalmi szerepvállalás területeit. Példa: A zöld szervezetekkel egyeztetve dolgozzák ki a cég környezetvédelmi programját.

Jellemzők: A CSR-t stratégiai szinetn kezelik, beépül az üzleti működésbe

Jellemzők: A társadalmi szerepvállalás nemcsak a vállalat működésébe, de a szabályozó rendszerekbe is beépült, a hatóságok ellenőrzik,szankcionálják betartását. Egyetlen cég jó szándéka nem elég, az egész iparág és a hatóságok együtt léphetnek csak át erre a szintre

Példa: A nyolcórás munkaidő vagy a munkabiztonsági előírások rendszere

9. Ön szerint Magyarországon a fogyasztói gondolkodást és döntéshozatalt mennyire befolyásolja, ha egy cég CSR tevékenységet végez? A cég méretétől és az érintett társadalmi csoport nagyságától sok függ. Önöknél van-e már érezhető hatása? Az általunk támogatott betegcsoportok csak a cégek segítségével tudnak működni.

92

10. Az alábbiak közül ön szerint mi igaz leginkább a CSR-re? (Max. két válasz adható meg!) a)

A társadalom számára valóban hasznos vállalati tevékenység X

b)

Elősegíti a társadalom felelős gondolkodását

c)

A vállalat gazdasági érdekeit szolgáló, burkolt marketing tevékenység

d)

A vállalat jobb megítélése a cél és ezzel együtt az eladás ösztönzése X

11. A vállalaton belüli CSR tevékenység hogyan befolyásolta, változtatta meg az ön és munkatársai munkához való hozzáállását? Mint minden tevékenység, természetesen ez is visszahat a tevékenység kifejtőjére, de ezt nem elemeztük még soha, hogy ez hogyan befolyásolja a mindennapi munkánkat. 12. cég neve: Biotest Hungaria Kft. 6.sz.melléklet 1.

Foglalkoznak

önök

CSR-rel,

vagyis

a

Vállalatok

Társadalmi

Felelősségvállalásával? a) Igen: Mióta foglalkoznak vele? Készítettek már CSR jelentést, ha igen, az elsőt mikor Igen foglalkozunk mind helyi, mind nemzetközi szinten. Az első nemzetközi éves CSR jelentés 3 éve készült. Az ideit megtalálhatja a www.astrazeneca.com/ oldalon. Magyarországon riportot nem készítünk, de a tevékenységünket jelentjük a központnak, ahol beleveszik a nemzetközi jelentésbe. 2. Mi ösztönözte önöket, hogy foglalkozzanak a CSR-rel? Az anya vállalat nemzetközi iránymutatása, valamint a pozitív visszajelzések azoktól, akiknek segítettünk.

93

3. Milyen tevékenységen/társadalmi aktivitáson keresztül nyilvánul meg önöknél a társadalmi felelősségvállalás? 2006-ban a magyarországi AstraZeneca társadalmi szerepvállalása keretében az asztmás gyermekek iskolai sportfoglalkozásokon tapasztalt elszigetelődését szeretnénk csökkenteni azáltal, hogy a Testnevelési Egyetemmel közösen egy testnevelő tanároknak szóló módszertani levelet fogalmaztatunk meg arról, hogyan vonják be az asztmás gyermekeket a tornaórákba;mit végezhetnek és mit nem. 4. Milyen jelentőséget kap önöknél a CSR? Fontos. Szánunk rá mind időt, mind figyelmet mind anyagi forrásokat. 5. Ön szerint szükséges –e a külvilág számára kommunikálni , hogy a cég folytat CSR tevékenységet? Ha igen, milyen csatornákon kersztül és mennyire aktívan kell ezt kommunikálni? Feltétlenül fontos a kommunikáció. A csatornák tekintetében minden. A társadalom széles rétegeit elérő kommunikációs csatorna fontos. Ugyanakkor a specifikus, célzott üzenetek célba juttatása (pl asztmás gyermekek szüleinek és a testnevelő tanáraiknak) kiemelt fontossággal bír. 6.

Együttműködnek

valamilyen

civil

szervezettel

CSR

tevékenységük

megvalósítása céljából? •

Ha igen, milyen civil szervezettel, milyen formában?

Igen, az Asztmás És Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesületével (AGYME) Azért fontos a napi együttműködés, mert egy civil szervezetnek sokkal szorosabb kapcsolata van a lakossággal, mindennapi gondjaikkal, az érintett személyekkel, mint egy nemzetközi nagyvállalatnak. •

Miért ezt választották?

Mert ők voltak a legrelevánsabb szervezet ebben a témában 94

7.

Inkább,

mint

elvárás/kötelesség,

vagy

valóban

hasznos/

önkéntes

tevékenységként gondol a CSR-re? Inkább az utóbbi 8. Végig nézve az ábrát, Ön melyik lépcsőfokra tenné saját vállalatát? 3. szint 3. szint 2. szint 1. szint

INTÉZMÉNYESÜLT KONSZOLIDÁLÓDÓ

0. szint NÖVEKVŐ LÁTENS Jellemzők: A vállalat eseti, nem átgondolt és a stratégiába nem illesztett jótékonykodást végez, az erről szóló döntéseket nem a legfelső vezetés hozza, az érdekcsoportokkal nem egyeztetnek.

Példa: A cég az összes beérkező adománykérelem között egyenlően osztja el az erre szánt összeget

Jellemzők: A vezetés felismeri a CSR jelentőségét, egyes kérdésekben megpróbálják stratégiai módon kezelni, szabályokat kidolgozni rá. Beazonosítják a működés érintettjeit és párbeszédet kezdenek velük, ehhez igazítják a társadalmi szerepvállalás területeit. Példa: A zöld szervezetekkel egyeztetve dolgozzák ki a cég környezetvédelmi programját.

Jellemzők: A CSR-t stratégiai szinetn kezelik, beépül az üzleti működésbe

Jellemzők: A társadalmi szerepvállalás nemcsak a vállalat működésébe, de a szabályozó rendszerekbe is beépült, a hatóságok ellenőrzik,szankcionálják betartását. Egyetlen cég jó szándéka nem elég, az egész iparág és a hatóságok együtt léphetnek csak át erre a szintre

Példa: A nyolcórás munkaidő vagy a munkabiztonsági előírások rendszere

95

9. Ön szerint Magyarországon a fogyasztói gondolkodást és döntéshozatalt mennyire befolyásolja, ha egy cég CSR tevékenységet végez? Önöknél van-e már érezhető hatása? Még nem nagyon befolyásolja a fogyasztói gondolkodást a CSR tevékenység 10. Az alábbiak közül ön szerint mi igaz leginkább a CSR-re? (Max. két válasz adható meg!) a) A társadalom számára valóban hasznos vállalati tevékenység b) Elősegíti a társadalom felelős gondolkodását c) A vállalat gazdasági érdekeit szolgáló, burkolt marketing tevékenység d) A vállalat jobb megítélése a cél és ezzel együtt az eladás ösztönzése

11. A vállalaton belüli CSR tevékenység hogyan befolyásolta, változtatta meg az ön és munkatársai munkához való hozzáállását? Ezt nem mértük eddig. 12. Cég neve:AstraZeneca Kft

96