Tározótöltések Déli töltésszakasz: Északi töltésszakasz: Keleti töltésszakasz: Vízbeeresztı mőtárgy beeresztı árapasztó sáv

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfı és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: [email protected]

Ikt.sz.: 508-45/2010. Ea: Molnár Gabriella [56/523-413]

Tárgy:

„Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés” környezetvédelmi engedélye

A Viziterv Environ Korlátolt Felelısségő Társaság (székhely: 4400 Nyíregyháza, Kiss Ernı utca 11.) által 401-67/2009. számon a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségen kezdeményezett, „Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés” tárgyú környezeti hatásvizsgálati eljárásban a következı döntést hoztam: Határozat A „Beregi Tározó” konzorcium [a konzorcium vezetı partnere a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (székhely: 1012 Budapest, Márvány utca 1/d); hivatalos képviselıje: dr. Váradi József fıigazgató; KÜJ: 101338880], részére a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program keretében megvalósuló „Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés” tárgyú beruházáshoz környezetvédelmi engedélyt adok. Ezen környezetvédelmi engedély 2015. június 30-ig érvényes az alábbi tevékenységre, az elıírt kötelezettségek betartása mellett: 1./ A tevékenység jellemzıi: Az engedélyezett tevékenység megnevezése: „Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés” (Beregi árapasztó tározó és vízgazdálkodási rendszer létesítése, fejlesztése és üzemeltetése). A megvalósítani tervezett rendszer céljai: Az árvízi biztonság növelése, a határmenti vidékfeljesztés támogatása a felszíni vízkészletek természetközeli hasznosításával, a természeti értékek megırzése. A megvalósítani tervezett rendszer fıbb elemei: – Beregi árapasztó tározó – Lónyai árapasztó fióktározó – vízgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése 1.1 A beregi árapasztó tározó A tározó határait új tározótöltések alkotják a Gergelyiugornya–Jánd–Gulács–Tivadar, valamint a Gergelyiugornya–Tákos–Csaroda–Márokpapi-Tarpa településeket összekötı utak mentén, a települések kikerülésével és az utak menti infrastruktúra figyelembevételével. A Csaroda–Hetefejércse közút a tározó részévé válik elöntés idején. A Hetefejércse Tarpa közötti szakaszon nem épül ki védıtöltés, itt magasparti jellegő a tározó határa. Jelen térségben, úgy tervezik kialakítani az árapasztó tározót, hogy lehetıség szerint minél nagyobb területet öntsön el a víz, ezáltal az elöntés mélysége kisebb lehet.

2

Az árvízi tározó fıbb adatai: – A vízkivétel helye: – Vízkivétel kapacitása: – MÁSZ: – Maximális tározási szint: – Tározótöltés koronaszint: – Térfogat: – Tározó jogi területe: – Átlagos vízmélység:

Tivadar felett, Tisza 707 fkm 600-1000 m3/s 114,90 m Bf 109,60 m Bf 110,60 m Bf 58 millió m3 60 km2 1,11 m

a)

Tározótöltések A tervezett árvízi tározó határait közel 50 km hosszban új töltések, 5 km hosszban pedig magaspart határolja. Utóbbi szakaszon a töltéssel megegyezı magasságon burkolt üzemi út került megtervezésre. A töltésépítés három szakaszra bontható: – Déli töltésszakasz: Tisza jobb parti fıvédvonal 53+824 tkm szelvényétıl indul, és tiszai védvonalhoz a 38+650 tkm szelvénynél köt be. – Északi töltésszakasz: A leeresztı mőtárgy alatt a 37+800 tkm szelvénynél indul, és a 41117. sz. útba köt be, a 15/1 sz. csatorna keresztezése utáni erdınél. – Keleti töltésszakasz: A keleti töltésszakasz Hetefejércse délkeleti végétıl indul, és a meglévı tiszai fıvédvonalat az 54+260 tkm szelvényben éri el. A tározó töltései a Vásárhelyi terv többi tározójához képest viszonylag alacsonyak. Néhány helyen ennek ellenére itt is célszerő hullámvédı erdısáv telepítése, melynek szélessége alkalmazkodik a helyi körülményekhez, azaz a kisebb vízmélységhez. A tervezett erdısáv szélessége 20 m. b)

Vízbeeresztı mőtárgy A tervezett mőtárgy feladatai az alábbiak: – Veszélyes magasságú tiszai árvíz esetén, az árvízcsúcs csökkentése érdekében szabályozott vízkivezetés biztosítása a Tiszából a tározóba az elzáró-berendezések nyitásával. – Tiszai árvíz esetén, amennyiben nem szükséges a tározó feltöltése, az árvíz kizárása a tározóból az elzáró-berendezések zárt állapota mellett. – Kis és közepes tiszai árvizek alkalmával tájgazdálkodási célú szabályozott vízbeeresztés biztosítása a Tiszából a tározó belvízcsatorna-hálózatába. A mőtárgy a Tisza folyó jobb parti árvízvédelmi töltés 54+040 jtkm szelvényében létesül. Kapcsolódó létesítmények: A beeresztı árapasztó sáv a tározó feltöltésére szolgál. Ez a Tiszát és a tározót összekötı ~4,0 km hosszú, kezdetben 400 m széles, majd a Kıris-erdınél kiszélesedı, és mintegy 2,5 m magas töltések között húzódó árapasztó sáv. A természetvédelmi-tájgazdálkodási vízpótló csatorna rendeltetése, vízpótlási célú üzem esetén a vizek bejuttatása a legközelebbi csatornáig (Duzsa-Dobra-csatorna), ahonnan a víz már továbbjuthat a Makócsa rendszerbe. Az új csatorna a Kıris-erdı keleti szélén észak felé haladva keresztezi a Gulács-Tarpa utat, és a tározó töltését követve Hetefejércse mellett eléri a 19. sz. csatornát.

c)

Vízleeresztı mőtárgy A vízleeresztı mőtárgy az árvíz levonulása után lehetıvé teszi a tározóból a víz szabályozható kivezetését, a tározó – lehetıség szerinti – gyors leürítését a Tiszába. Árvíz idején biztosítja az árvizek kizárását a tározóból, illetve lehetıvé teszi a vízvisszatartást a tározóban a maximális tározási szintig. A tervezett háromnyílású zsilipes mőtárgy a Tisza jobb parti töltésének 37+913 tkm szelvényébe kerül elhelyezésre.

3

d)

Zsilipes mőtárgyak – Az árvízi tározó töltése több, kisebb-nagyobb, egyes esetekben jelentıs belvízcsatornát fog keresztezni, gátolva, vagy megakadályozva a töltéskeresztezés feletti részöblözet hatékony vízlevezetését. – A háttér területek vízkár elleni védelme megköveteli ezeken a csatornákon a folyamatos vízszállítás biztosítását, az ún. mértékadó vízhozamok levezetését. Ezért a töltés - csatorna keresztezési helyeken zsilipek épülnek, amelyek szükség esetén, az árapasztásos tározásnál egyszerően, de az árvédelmi fıvédvonalaknál elvárt biztonsággal zárhatók. Ahol belvízcsatorna továbbfolyását zárja le a töltésbe építendı zsilip, ott mértékadó vízhozamnak megfelelı teljesítményő mobil szivattyúkkal kell biztosítani a belvizek tározóba emelését. – A beregi tározónál 6 helyen zsilipes mőtárgy, 16 helyen szivattyúval ellátott mőtárgy, a Szipa csatornánál pedig egy a 4127. számú közút alatt ideiglenes elzárással kialakított mőtárgy épül.

e)

Egyéb építmények – A megmaradó és az újonnan létesülı földútkeresztezéseknél keresztrámpák épülnek. – A töltésépítéshez mintegy 1,8-1,9 millió m3 kötött anyagra van szükség. Ehhez anyagnyerı-helyeket kell nyitni a tározó környezetében, elızetesen 28 helyet vizsgáltak meg. A benyújtott dokumentáció szerint a becsült gazdaságosan kitermelhetı mennyiség 1,4 millió m3-re tehetı, ami kevesebb, mint a szükséges mennyiség. Így a késıbbiekben további területek kijelölésére és vizsgálatára van szükség anyagnyerés céljából. – A tározó biztonságos üzemeltetését a meglévı vízrajzi törzshálózat és a tározóval egy idıben épülı észlelı berendezések (vízmércék, észlelıkutak, acél pontjelek) adatai alapján lehet végezni.

f)

Infrastruktúra kiváltások – A tározó területén több 22 kV-os elektromos távvezeték halad, melyeket át kell helyezni. – A gázvezetékek esetén a kiépítéstıl függ, hogy a vezeték elönthetı, vagy kiváltása válik szükségessé.

1.2 A lónyai árapasztó fióktározó Az árapasztó fióktározó három szempont szerint lett kialakítva: – az árapasztás idején biztosítson szükség szerint ideiglenes tározást, ha a vízkivezetés a rendszerbıl nem lehetséges a Tisza illetve a Latorca felé – mértékadót elérı vagy azt meghaladó belvízhelyzetben tegyen lehetıvé belvíztározást – egyéb esetekben a vizekkel való gazdálkodás a természetvédelem szempontjai és igényei szerint alakítható A vésztározó maximális vízszintje: 104,70 m Bf a)

Zárótöltés A lónyai tározó záró töltése a magyar-ukrán határon 3,7 km hosszban valósul meg. A tervezett töltés a Tisza jobbparti töltés 0+087 szelvényszámából kiindulva a határral közel párhuzamosan haladva a Tisza töltést köti össze a Csaronda fıcsatorna 28+648 szelvényével, bekötve a Csaronda balparti depóniába. A hullámvédı erdısáv szélessége 40 m ott, ahol nem védi meglevı természetes vagy telepített erdı a töltést. Az anyagnyerıhelyek közvetlenül a zárótöltés és a depóniafejlesztés területei mellett kerülnek kialakításra.

4

b)

Szükséges mőtárgyak A Csaronda depóniába tervezett új mőtárgyak (4 db) meglévı, de az új céloknak nem megfelelı mérető és állagú mőtárgyak helyén épülnek meg a régiek teljes elbontásával.

1.3 A vízgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése A fejlesztéseket a Csaronda, Szipa és a Dédai-Micz fıcsatornák mentén, illetve a Csaronda medrében irányozták elı. A beavatkozások megvalósítása az alábbiakat célozza: – a magyar-ukrán vízkár-elhárítási szabályzatban szereplı vízhozamok biztonságos átengedése, – Csaronda melletti holt-medrekbe, mély-vonulatokba a víz szabályozott és nem eseti kivezetése, – az ukrán területre a terepen történı, ott kárt okozó átfolyás megakadályozása. A helyi vízvisszatartás térségi szinten általában, helyi szinten konkrétan javítja a vízháztartási viszonyokat, vizes élıhelyek revitalizációja történik általuk, illetve helyenként támogatja a mezıgazdálkodás szerkezetváltását (tájhasználatváltást) is. E mellett a vizek visszatartásával részben tehermentesíteni lehet a torkolati létesítményeket, ezáltal üzemeltetési, szivattyúzási költségek csökkennek. A tervezett beavatkozások között az alábbiak szerepelnek: a) Depónia rekonstrukció A Csaronda menti depóniák fejlesztése a megépülı árapasztó tározó miatt is szükséges. Depónia fejlesztés valósul meg összesen 13,073 m hosszban és a Dédai-Micz csatorna mentén 235 m-en. b)

Csatorna kotrás és fenékküszöb építés a Csarondán és a Szipa fıcsatornán A kotrások során kitermelt föld elterítése a kotrási oldalon történik. A Csarondán 4 helyen és a Szipán 1 helyen létesül fenékküszöb. Cél a Csaronda melletti mélyebb területekre, holt-medrekbe való vízkivezetés feltételeinek javítása, medertározással a belvizek, vagy a Tiszából beengedett víz visszatartása.

c)

Cserjeirtás és fakitermelés Ez a kotrásra nem tervezett helyeken cserjeirtást és fakitermelést jelent terepszintre történı vágással, tuskózás nélkül. A sarjhajtásokat gyökérre ható vegyszeres kezelésekkel be kell fullasztani. A várhatóan érintett csatornaszakaszok 11 600 m-t tesznek ki.

d)

Mőtárgyak építése A tervezett mőtárgyak zsilip, csappantyús áteresz, fenékküszöb. A Csaronda csatornán 13, a Dédai-Micz csatornán és vízgyőjtıjén 10, a Szipa fıcsatornán pedig 2 darab mőtárgy létesül.

e)

Mőtárgyak rekonstrukciója Jellemezıen zsilip felújítás történik majd, a Csaronda csatornán 7 darab, a Dédai-Micz csatornán 3 db, továbbá megvalósul a Tiszaszalkai szivattyútelep rekonstrukciója is.

Üzemelés – Az árapasztó tározó A tározó árvízvédelmi célból történı megnyitására akkor kerülhet sor, ha a Tisza vízszintje a vízbeeresztı mőtárgy szelvényében a mértékadó árvízszint fölé emelkedik, és az elırejelzés szerint további vízszintemelkedés várható.

5

–

A tározó nyitása szükségessé válhat ettıl eltérı esetekben is, az alsóbb Tisza-szakaszokon kialakuló rendkívüli árvízi helyzet mentesítésére. Árvízi tározás esetén a beeresztési idı maximum 2 - 2 és fél nap. A tartózkodási idıre 1 hét becsülhetı. A leeresztés idıtartama, ha csak tiszai leeresztéssel számolunk, akár a 2 hónapot is elérheti, de a tervezett további leürítési lehetıségeket kihasználva 20-25 napra rövidül ez az idıszak. Rendszeres vízbevezetésnél, vízpótlásnál az üzemeltetési idıszakok hasonlóak. Vízkészlet-gazdálkodási rendszer A jelenlegi üzemeltetési rendet minden elemében felül kell vizsgálni, és olyan üzemrendet kell kialakítani, mely amikor csak lehetséges, prioritást ad a természetvédelmi és tájgazdálkodási szempontoknak, nem sértve a mezıgazdasági mővelés alatt maradó területek vízháztartással szembeni igényeit, valamint a települési belvizek elvezetésének elsıbbségét. Az új üzemelési rend elkészítése során a természetvédelmi szempontokra kiemelt figyelmet kell fordítani. Természetvédelmi szempontból elınyös a lefolyó vizek visszatartása a csatornarendszerben, a holtmedrekben, és a mélyebb fekvéső területeken, továbbá – helyenként – a rövid ideig tartó sekélyvizes árasztás is, mely imitálja a folyó-szabályozás, valamint az árvízvédelmi töltések megépítése elıtti állapotra jellemzı áradásokat (szelíd árasztás).

További részletes adatokat a környezeti hatástanulmány tartalmazza.

2./ A tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatása 2.1 Vízvédelem –

–

– – –

A hatásvizsgálati dokumentációban elvégezték a környezeti elemekre és rendszerekre vonatkozó egyes hatásfolyamatok minısítését, másrészt elemezték azt, hogy az emberek hogyan élhetik meg a tervezett tevékenység környezeti hatásait. A hatásokat vízvédelmi-vízgazdálkodási szempontból megfelelıen értékelték. A táblázatból látható, hogy a minısítések legnagyobb része az elemek ill. rendszerek esetében elviselhetı, semleges, vagy javító, míg a használatokhoz kapcsolódó gazdasági hatás, tájpotenciál esetében a javuló kategória a leggyakoribb. A néhány esetben elıforduló megszüntetı minısítés nagyon csekély területet érint. A vizsgálat nem tárt fel a tervezett tevékenységet kizáró környezeti változást, állapotokat. Az érintett területen felhagyott települési hulladéklerakók nem találhatók. A telepítési hely kiválasztása tehát vízvédelmi-vízgazdálkodási szempontból megfelelınek minısíthetı. A vízkészlet-gazdálkodással érintett területeken várhatóan kialakuló új ökológiai állapot az eredetihez jobban fog hasonlítani.

2.2 Természet- és tájvédelem Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés, valamint 14. melléklet szerint összeállított hatásbecslési dokumentáció alapján a Felügyelıség a Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésnek megfelelıen eljárva, a hatásbecslést lefolytatta.

6 A hatásbecslés alapján megállapított hatások: Az általános célkitőzések között megfogalmazott „vízpótlás, vízmegtartás, ártérrevitalizáció térségi szinten" mindenképpen kedvezınek tekintendı és szükséges, a természetvédelmi-ökológiai viszonyokban jelentıs javulást hozhat. A tervezett csatornakotrások következtében kimélyített medrek vízmegtartásra csak vízvisszatartó/vízszintemelı mőtárgyaknak a projekt részeként történı létesítésével, majd természetvédelmi szempontból megfelelı üzemeltetésével alkalmasak. A tervezett beruházás és hatásterülete országos jelentıségő védett természeti területeket (SzatmárBeregi Tájvédelmi Körzet, „ex lege" lápterületek), továbbá európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területeket (Natura 2000 területek) érint, úgy mint: – HUHN10001 Szatmár-Bereg különleges madárvédelmi terület – HUHN20001 Felsı-Tisza kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület – HUHN20045 Kaszonyi-hegy-Dédai-erdı kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület – HUHN20047 Vámosatya-Csaroda kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület – HUHN20048 Tarpa-Tákos kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület – HUHN20049 Lónya-Tiszaszalka kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület. A fentiekbıl következıen a projekt természetvédelmi vonatkozásai kiemelt fontosságúak. A jelölı élıhelyek érintettsége az építési idıszakban – 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) A töltésépítési munkák a hatásbecslés számításai szerint mintegy 58,95 ha-t, azaz a jelölı élıhely kb. 2,6%-át érintik, degradálják. – 91F0 Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) A töltés- és csatornaépítéssel igénybe vett, közvetlenül érintett terület elsısorban a Kıris-erdıt érinti: itt mintegy 11,4 ha nagyságú, az erdı széleit, elsısorban az erdı ÉK-i szegélyét érintı szakaszon fog megszüntetıleg hatni a beruházás. – 91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal A töltés- és csatornaépítéssel igénybe vett, közvetlenül érintett terület a Téb-erdıt érinti: itt mintegy 0,25 ha nagyságú, az erdı déli szélét érintı szakaszon fog megszüntetıleg hatni a beruházás. A jelölı élıhelyek érintettsége az árapasztási üzemelési idıszakban – 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Az élıhelyek esetében a kis gyakoriságú (30-40 évenkénti) árapasztási célú tározás következtében nem várhatók számottevı változások. Az özönfajok, fıképp a gyalogakác terjedésének azonban reális a veszélye. – 91F0 Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) A kis gyakoriságú árapasztási tározás következtében általánosan nem várhatók számottevı negatív változások. Azonban az üzemelési idıszaknak helyileg vannak negatív hatásai, mivel a tározó feltöltésének idıszakában a Kıris-erdı K-i oldalán (a hidraulikai modellszámítás szerint) mintegy 50 m szélességben, a Ny-i oldalán a Gulács-Tarpa mőút mentén mintegy 15-20 m szélességben várható üledékdomb (övzátony) kialakulása.

7

A Beregi-sík tározótéren belüli kiemelkedı természeti értéket képviselı lepke-élıhelyeinek (Kıris-erdı, Téb-erdı, Szipa-menti természetközeli láprét jellegő mezofil gyepek) idıszakos árasztásával nemzetközi jelentıségő védett és Natura 2000-es lepkepopulációk erıs állománycsökkenése várható, sıt rosszabb esetben ezek pusztulása sem zárható ki. Jelölı lepkefajok érintettsége A fajok érintettsége az építési fázisban: Eriogaster catax A töltés építésével, az anyagnyerıhelyek használatával és a tápcsatorna építésével kapcsolatos földmunkák mintegy 2 ha potenciális E. catax élıhelyet (cserjésedı gyepet) érintenek. Az építési fázis nem veszélyezteti a Natura 2000 kijelölés e fajt érintı céljait és indokait. Maculinea teleius A töltés építésével kapcsolatos földmunkák a tervezett nyomvonal módosításának köszönhetıen nem érintenek M. teleius élıhelyet, ezért az építési fázis hatását semlegesnek ítéljük a faj szempontjából. Euphydryas maturna A töltés építésével és a tápcsatorna kialakításával 0,8 hektáron potenciális E. maturna élıhely szőnik meg. Ez a negatív hatás azonban nem veszélyezteti jelentısen a Natura 2000 kijelölés e fajt érintı céljait és indokait. Gortyna borelii lunata A beruházás során tervezett, az építési fázishoz kötıdı beavatkozások a hatásbecslés szerint az állománynak 0,003%-át érintik. Az építési fázis nem veszélyezteti a Natura 2000 kijelölés e fajt érintı céljait és indokait. A fajok érintettsége az üzemelési fázisban: Eriogaster catax A faj élıhelyi igényeibıl a hatásbecslés arra következtet, hogy az egy-két hétig tartó vízborításhoz nem alkalmazkodott. A hernyók sokkal érzékenyebbek a környezeti tényezık megváltozására, mint a peték, így az áprilisi vízborítás sokkal nagyobb kockázattal jár a faj állományaira, mint a februármárciusi. Amennyiben a tavasz végi-nyár eleji idıszakban éri tartósabb vízborítás az élıhelyet, az egyedek nagyarányú pusztulása (50%-nál nagyobb) várható. A site jelenleg ismert E. catax állományának kb. 5-10%-át éri károsító hatás. Maculinea teleius Tavasz végén- nyár elején egy hirtelen jött viszonylag sekély (10-30 cm) vízborítás is könnyen elönti a hangyabolyban táplálkozó hernyókat, elpusztítja mind a hangyákat, mind a lepkehernyókat. Jelentıs mélységő (> 50 cm) és tartósabb (1 hétnél hosszabb) vízborítás teljes állományokat pusztíthat ki teljes bizonyossággal. Euphydryas maturna Március elejéig a hernyók az erdei lombavarban tartózkodnak, a vízborítással szemben érzékenyek. Akár a néhány napig tartó sekély vízborítás esetén is megfulladhatnak az erdık hátasabb részein túlélı példányok kivételével. A március-májusban bekövetkezı árasztás hatására a Gulács melletti Kıris-erdı E. maturna populációja jelentıs egyedszám-csökkenést fog szenvedni (min. 70-80% körül), de nem zárható ki a populáció teljes pusztulása sem. Jelenlegi ismereteink szerint ez a populáció a legjelentısebb a HUHN20048 kiemelt jelentıségő természetmegırzési területen belül, ezért ezen állomány károsodása, illetve pusztulása a site teljes állományának jelentıs veszteségét (min. 50-70%) jelenti.

8

Gortyna borelii lunata A tél végi-kora tavaszi rövid ideig tartó sekély (0-20 cm) vízborítás várhatóan nem fogja számottevıen károsítani a faj populációit, de a több hétig tartó, magas (50 cm feletti) vízborítás már jelentıs veszteségekkel járhat. Az árasztási modell szerint az 50 cm feletti vízborítás a faj élıhelyeinek 40%-át érinti, tehát károsnak ítélhetı. A tavasz végi- nyár eleji idıszakban a talajszint közelében tartózkodnak a hernyók, így a sekélyebb árasztások hatásának is ki lesznek téve. A 10-30 cm körüli vagy feletti, 10 napnál hosszabb ideig tartó vízborítás jelentıs negatív hatással lesz a faj állományára, a mortalitás mértéke 50-100% között változhat. A megvalósítás és üzemelés során a jelentıs területre kiterjedı bolygatás (földmunkák, taposás, árasztás stb.) miatt egyes invazív növényfajok (Amorpha fruticosa, Fraxinus pennsylvanica, Acer negundo, Solidago és Reynoutria fajok) jelentıs térnyerésére, gyors elszaporodására lehet számítani. Ez a folyamat kiterjedése és sebessége miatt súlyos, térségi szintő, szinte a teljes hatásterületre kiterjedı problémát okozhat. Az invazív növények várható terjedése a tervezett beruházás egyik legjelentısebb ökológiai kockázata.

Az árapasztó által érintett Bence-tó értékes, lápi karakterő víztest. A tó a vésztározás során „elöntésre" kerül, azaz a tározott víz a medret teljesen feltölti, így annak élıvilágában jelentıs változások várhatóak. A hirtelen vízszint emelkedés és erısebb áramlás mellett a bejutó víz minısége (növényi tápanyagok, szennyezések) is gondokat okozhat. A csatornakotrási munkálatok a Szipa-fıcsatorna (Csaronda) 9+030-10+900 km szakaszán a kálmos (Acorus calamus) növényfaj beregi kipusztulását eredményezheti. Jelentıs káros hatással járnak a Csaronda jobbparti töltésfejlesztések közül azok, amelyek a Lónyai-erdı területét érintik. Ezeken az erdei területeken az erdıszegély speciális, természetvédelmi szempontból jelentıs élıhely, és több védett, illetve közösségi jelentıségő faj állománya él itt. Jelentıs káros hatás valószínősíthetı a „Csaronda depónia fejlesztés (JP.1-2.) a 12+500 - 15+300 km között” projektelem esetében, amely a 13+900 km szelvénytıl észak felé egy természetes Csaronda-ısmedret érint, és károsítja több védett növényfaj állományát. Ez a Csaronda-szakasz az egész Beregi-sík (valójában az egész Szatmár-Bereg) kiemelkedı természeti értéke, a depóniaépítés a hatásbecslési dokumentáció szerint is károsító hatású. A depóniaépítés egyben jelentıs tájképi károkat is okoz. A „Csaronda (0+060 - 5+800 km) kotrása” projektelem építési munkálatai a vízfolyás egyik természetvédelmi szempontból legértékesebb, a vízi makroszkópikus gerinctelen együttes megtelepedése szempontjából kedvezı ökológiai-környezeti feltételeket nyújtó természet-közeli állapotú szakaszát érinti. Hasonló a helyzet a „Szipa-fıcsatorna kotrása a 9+030-10+900 km szelvények között” projektelem építési munkálatai esetében is, ugyanis ebben az esetben is az egyik még kiemelkedıen értékes és változatos makrovegetációval. jellemezhetı szakaszt érint a tervezett beavatkozás. A természetvédelmi szempontból értékes, védett fajok közül az Aeshna isosceles, az Aeshna viridis és az Anisus vorticulus érintett a beavatkozás hatásai által. Különösen a ritka Aeshna viridis és az Anisus vorticulus állományai esetében várható jelentıs mértékő negatív hatás. 2.3 Levegıtisztaság-védelem – A dokumentáció szerint levegı tisztaság-védelmi szempontból a tervezett komplex beavatkozás létesítése és üzemeltetése közül a létesítési fázis a meghatározó. – Létesítéskor a beavatkozások hatásterülete a munkaterületeken kívül várhatóan mindenütt csak néhány 100 m-es, maximum 500 m-es környezetre terjed ki.

9

–

– –

A tereprendezéssel járó munkák során porképzıdéssel és a munkagépek kipufogógázaiból származó kibocsátásokkal kell számolni. A depóniafejlesztések és kotrások területei a településektıl távolabb esnek, mint 100 m. Körtöltések építésére Gulács, Jánd, Gergelyiugornya, Tákos, Hetefejércse, Csaroda, Márokpapi települések esetében lakott területek közelében kerül sor. A kipufogógáz emissziója – kedvezıtlen idıjárási körülményeket feltételezve – 35 m-en túl már nem okoz határérték feletti légszennyezettséget. Érintett települések Gulács, Márokpapi, Tákos. A felvonulási, szállítási útvonalak csak a tervezés késıbbi fázisában azonosíthatók pontosan. A szállítási tevékenység túlnyomó része a tározó területén belül valósul meg. A mőködés során a belvizek átemeléséhez szükséges szivattyúk mőködése járhat levegı terhelı hatással, melynek távolsága kb 10 m. A szivattyúk légszennyezése várhatóan lakott területekre nem lesz hatással. Érintett települések: Gergelyiugornya, Márokpapi, Hetefejércse, Gulács, Jánd.

2.4 Zajvédelem – A tervezett töltésépítés belterületi lakott településeket is érint. A fentiek alapján a tervezett létesítmények, tevékenység környezetvédelmi, vízügyi, természetvédelmi szempontból megvalósíthatóak.

3./ A tevékenység folytatásához az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 3.1 Víz- és talajvédelem, vízgazdálkodás A vízjogi engedélykérelmi dokumentációt pontosítani, ill. kiegészíteni szükséges a tározó töltéseinek építéséhez szükséges anyagnyerıhelyek végleges listájával, és a hozzájuk kapcsolódó részletes információkkal. Építés-kivitelezés: – Az építési munkák megkezdése elıtt a leendı tározó területén lévı szennyezı forrásokat (illegális hulladék lerakások, szennyezett hordalék stb.) fel kell deríteni, fel kell számolni és a hulladékok ártalommentes elhelyezésérıl gondoskodni kell. – A kivitelezés során a területen található felszíni vizekbe (csatornák) szennyvíz, használt víz, szennyezett csapadékvíz bevezetése tilos. – A tervezett tevékenységek és a kapcsolódó szállítási munkák, anyagtárolás során fokozott gondot kell fordítani arra, hogy szennyezıanyag talajba, talajvízbe, élıvízbe csapadékkal se kerüljön. – Vízszennyezés építés során jellemzıen a talajok szennyezésén keresztül fordulhat elı. Idıben történı kárelhárítással a felszín alatti vizekbe történı bejutását meg kell elızni. Ezekre az esetekre fel kell készülnie a kivitelezı cégeknek és megfelelı kárelhárítási eszközöket, anyagokat (pl. felitató) kell a területen tárolni. – Az építési munkákat megfelelı mőszaki állapotú és a környezetvédelmi elıírásokat is kielégítı szállító jármővekkel és munkagépekkel kell végezni. Az olajcsöpögések megelızésére fokozott figyelmet kell fordítani, rendszeres ellenırzéssel, karbantartással ezeket minimális mértékőre kell szorítani. – A munkagépek, gépjármővek üzemanyag ellátására mőszaki védelemmel rendelkezı töltıhelyet kell létesíteni. – A gépjármővek karbantartását, nagyjavítását, illetve mosását csak erre a célra kialakított mőszaki védelemmel rendelkezı telephelyen lehet végezni. Az építési munkák területén csak kisebb javítások végezhetık olajfelfogó tálca alkalmazásával.

10

Üzemelés, monitorozás: – A tározó üzemeltetését, mőveinek fenntartását, karbantartását a tározó üzemeltetési szabályzata alapján kell majdan végezni. A tározó üzemeltetési szabályzatát a tározó megépülte és a kiegészítı hidrológiai vizsgálatok után, a tározó üzemeltetési engedélyezési eljárása során kell véglegesíteni. – A mőködés során, különösen a rendszeres vízpótlás során is bekövetkezhet a Tiszába jutott szennyezés miatt a tározó, a vízrendszer, a fióktározó másodlagos szennyezése. Az ilyen eseményt rendszeres vízbevezetésnél, a Tisza vízminıségének folyamatos ellenırzésével meg kell elızni. A szennyezett víz tározóba jutását és ezzel ott a vízminıség, ill. a talajminıség romlását ki kell zárni. – A tározóban a potenciális szennyezıforrások keletkezését, megjelenését fokozott ellenırzéssel ki kell zárni. – A felszín alatti vizek, a talajvíz mennyiségi és minıségi ellenırzését, a talajvízszint emelkedések regisztrálását, az esetleges változások nyomon követését (a meglévı vízrajzi törzsállomásokkal kiegészítve) a tározóval egy idıben létesített új észlelı kutakkal biztosítani kell. Ezekre a megfelelı tervezési fázisban vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. – A hordalék jelentıs része rendszeres vízbevezetés esetén, a területen meglévı csatornákban, mély vonulatokban fog kiülepedni, azok eliszapolódását, lassú feltöltıdését okozva. A csatornák fenntartására e miatt nagy gondot kell fordítani. – Az elızıek miatt a hordalékviszonyok monitorozása a tározóban az árapasztó célú elöntés és rendszeres vízpótlás során várható hordalék vonatkozásában is indokolt. Az árapasztó célú elöntés esetén a sebességcsökkenések helyein (a beeresztı mőtárgy után, erdıszélek stb.). A rendszeres vízpótláshoz kapcsolódóan a csatornákban és mélyvonulatokban. – A tájgazdálkodási rendszer beüzemeltetését megelızıen jelen vizsgálati dokumentáció megállapításainak figyelembe vételével az ökológiai monitoring rendszert is ki kell alakítani. – A rendszeres árasztással csak kevesebb, mint a tározó területének ötöde érintett, azonban, a termésfokozó anyagok alkalmazásából származó diffúz szennyezések minimalizálása érdekében a 107,7 mBf alatti területeken a mezıgazdasági hasznosítást (szántóföldi mővelést) korlátozni indokolt, ezeket a területeket gyepesíteni vagy erdısíteni kell. – A vízkészlet-gazdálkodási rendszer vízkormányzására egy vízkészlet-gazdálkodási (tájgazdálkodási) intézményt indokolt létrehozni, amely a ténylegesen érdekeltek bevonásával végzi az üzemeltetést. A társulatként is mőködtethetı szervezetet javasoljuk az üzemeltetési engedélyezés elıtt megalakítani. – A tiszai vízkivétel árvízi biztonsági okokból a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésben kell maradjon. A Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal megállapodást kell kötni a tájgazdálkodási vízigények kielégítésére. Tekintettel a létesítmény jellegére a próbaüzemre, a próbaüzem idıtartamára vonatkozóan elıírást nem teszünk. A végleges üzemeltetési szabályokat, hosszabb üzemmenetet követıen, annak tapasztalataiból kiindulva lehetséges meghatározni. A további tervezés, ill. kiviteli munkák során törekedni kell az elfoglalt ill. az ideiglenesen igénybevett (felvonulási terület) területek minimalizálására. Utóbbi területeknél a munkák befejeztével az eredeti állapot helyreállítását kell a lehetı legnagyobb mértékig biztosítani. A talpszivárgások megelızése érdekében nagy gondot kell fordítani a töltéstest alapozására. A gázvezeték kiváltások szükségességét a vízjogi létesítési engedélyezés során tisztázni szükséges. Továbbá: – a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, – a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó mőszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet,

11 – – –

24/2007. (VII.3.) KvVM rendelet (Vízügyi Biztonsági Szabályzat), vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet, a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet, – 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról számú és címő jogszabályok elıírásait kiemelten figyelembe kell venni. 3.2 Természet- és tájvédelem –

Monitoring rendszer kidolgozása és megvalósítása szükséges az invaziv fajok nyomon követésére. Amennyiben a kapott adatok alapján szükséges, aktív kezelési munkálatokat kell kidolgozni és megvalósítani. Ezeket a tevékenységeket a beruházás megkezdésével párhuzamosan el kell kezdeni. Ennek kezelésére elengedhetetlen a megfelelı hatékonyságú cselekvési terv kidolgozása és megvalósítása, amit a projekt keretei közé kell illeszteni. – A csatornakotrási munkálatok Szipa-fıcsatornát (Csaronda) érintı 9+030-10+900 km szakaszán a kálmos (Acorus calamus) élıhelyének kímélete szükséges. – A Csaronda depónia fejlesztés során a Csaronda-ısmedret kímélni kell. – A Csaronda és Szipa-fıcsatorna kotrásakor kiemelt figyelemmel kell lenni a makrovegetáció kíméletére, különösen az Aeshna isosceles, az Aeshna viridis és az Anisus vorticulus fajok tekintetében. – A természetvédelmi-tájgazdálkodási vízpótló csatorna kialakításának módosítása szükséges 1400 m hosszon a Kıris-erdı keleti oldalán az erdıszél érintetlenül hagyásával. – A tározó északi töltésének módosítása szükséges a Csaroda 0301/12, 0301/13 hrsz. erdı, rét ingatlanok kihagyásával. – Az északi töltés módosítása szükséges Csarodától keletre 480 m hosszon, a Csaroda 023 hrsz. legelı értékeinek védelmére. A nyomvonal kerüljön át a 022 hrsz. út nyugati oldalára. – Az északi töltés módosítása 220 m hosszon, a Márokpapi 013/4 hrsz. rét kihagyásával. A módosított nyomvonal kerüljön át a 011 hrsz. út északi oldalára. A Márokpapi 013/4 hrsz. ingatlant bolygatás nem érheti. – Az északi töltés módosítása 320 m hosszon, a külterület-belterület határán húzódó fasor, továbbá a Márokpapi 05 hrsz. legelı értékeinek védelme céljából. A nyomvonal ezen a szakaszon kerüljön mintegy 25-30 m-rel nyugatabbra, a szántók irányába. – A magasparti szakasz módosítása 300 m hosszon, a Tarpa 0219 hrsz. erdı teljes kihagyásával. A módosított nyomvonal mintegy 10 m-rel délebbre, Tarpa belterületére kerüljön. – A tározó keleti töltésének módosítása 300 m hosszon, a Hetefejércse 0183 hrsz. rét értékeinek védelme céljából. Ezen a szakaszon a nyomvonal 37 m-rel tolódjon nyugati irányba a 0181/5 hrsz. földrészlet felé. – Az A24 jelő anyagnyerıhely kerüljön elhagyásra a Csaroda 0200/1 hrsz. legelı értékeinek védelme céljából. – Az A19 jelő anyagnyerıhely keleti határvonalának módosítása szükséges a Tarpa 067/2, 067/3 hrsz. értékeinek védelme céljából. – Abban az esetben, ha az árapasztó tározó üzembe helyezésére április-június hónapokban kerülne sor, az élıhely elöntési idıtartamának mérséklése, esetleg megakadályozása céljából a Csaroda-Hetefejércse úton ideiglenes homokzsákos magasítást kell építeni. – Az árapasztást követı vízlevezetés üzemrendjét úgy kell alakítani, hogy az árapasztó tározó leürítését a Szipán épülı Z1 mőtárgyon keresztül kell elkezdeni. A leürítési idıszakban az útban lévı átereszt le kell zárni. Az üzemrendre vonatkozó részletes mőszaki megoldásokat a vízjogi engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell.

12 Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés szerint lefolytatott hatásbecslés alapján a következı táblázatban összefoglalt kiegyenlítı intézkedések végrehajtását írjuk elı: Élıhely károsodás okozta kiegyenlítı intézkedések (kompenzáció) 30 ha természetközeli új erdı telepítése HUHN2048 (Kıris-erdı, Téb erdı) 91F0 Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén tipusu élıhely Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) valamint a 91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal Sík és dombvidéki kaszálórétek (6510) A kaszálóré- 60 ha új gyep telepítése teken a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) az uralkodó főfaj, mellette jellemzı vázfajok a fehér tippan (Agrostis alba), a réti perje (Poa pratensis), illetve a szárazulatokon a sovány csenkesz (Festuca pseudovina). További jellemzı fajok a keskenylevelő lórum (Rumex stenophyllus), az indás pimpó (Potentilla reptans), a kúszó boglárka (Ranunculus repens), a vesszıs füzény (Lythrum virgatum), a pénzlevelő lizinka (Lysimachia nummularia), a bókoló sás (Carex melanostchya). Jelölıfaj károsodás kárenyhítési és kompenzációs intézkedései Meglévı, tározón kívüli vagy tározón Eriogaster catax belüli árvízi elöntéssel nem érintett élıhelyek fejlesztése (kezelés optimalizálása) 50 ha erdıszéli területen, folyamatos monitorozás mellett. A tározón belüli élıhelyeken alkalmazott Maculinea teleius gyepkezelési gyakorlat optimalizálása az agrár környezetvédelmi programokon keresztül. Meglévı, tározón kívüli vagy tározón Euphydryas maturna belüli árvízi elöntéssel nem érintett élıhelyek fejlesztése (kezelés optimalizálása) 200 ha erdıszéli területen, folyamatos monitorozás mellett. 20 ha élıhely létesítés a tározón kívül. Gortyna boreli lunatai Élıhelykezelés optimalizálása a tározón belüli élıhelyeken a természetvédelmi kezelési terveken keresztül, folyamatos monitorozás mellett. A beruházás által károsan érintett jelölı élıhelyekkel és fajokkal kapcsolatos kiegyenlítı intézkedések részletes, pontos helymeghatározást is tartalmazó megoldásait a vízjogi engedélyezési eljárás során kérjük benyújtani. Ebben kell meghatározni a kiegyenlítı intézkedések pontos helyét, ki kell dolgozni az élıhely fejlesztési és kezelési terveket, valamint a monitorozási tervet. A kiegyenlítı intézkedések részletes tervét a kivitelezés megkezdése elıtt az illetékes hatóságnak jóvá kell hagyni.

13

A kárenyhítı intézkedések mőszaki részei (nyomvonal változtatások) a környezetvédelmi engedély kiadása után be kell épüljenek a vízjogi engedélyes tervekbe. A kárenyhítı intézkedések tározó üzemeltetéssel összefüggı részeit a létesítmények üzemelési szabályzatának, illetve engedélyének is tartalmaznia kell. 3.3 Hulladékgazdálkodás − A megvalósítás során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény [rövidítve: Hgt.] elıírásainak figyelembevételével kell eljárni, különös tekintettel arra, hogy - az építés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, - hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék elınyben, - a keletkezı hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, - a keletkezı hulladékok hasznosítására törekedjenek, - a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat betartsák. – A létesítés során keletkezı veszélyes hulladékokat megfelelı mőszaki állapotú győjtıedényzetek (PE - zsák, fémhordó, fémkonténer stb.) alkalmazásával, össze kell győjteni és környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı - ártalmatlanító személynek/szervezetnek kell átadni megfelelıen kitöltött „Sz”-kísérıjegy alkalmazásával. A győjtıedényzet alkalmazásakor/kiválasztásakor mindenesetben figyelemmel kell lenni az adott veszélyes hulladék fizikai és kémiai paramétereire. Veszélyes hulladékokat folyamatosan megfelelı rendszerességgel kell a területrıl elszállítani/elszállíttatni megfelelıen kitöltött „Sz”- kísérıjegy alkalmazásával. – A keletkezı veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [rövidítve: Vhr.] elıírásait kell betartani. – A munkálatok megkezdése elıtt a munkaterületet alaposan át kell vizsgálni és a fellelhetı kisebb-nagyobb hulladék kupacok, illegális hulladék lerakatok felszámolását elıtérbe kell helyezni oly módon, hogy a hulladékokat maradéktalanul ki kell termelni és el kell szállítani környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı (veszélyes) hulladék-lerakóba vagy a hulladék jellegétıl függıen: esetleg (veszélyes) hulladék-égetıbe. A hulladék elszállítás során figyelemmel kell lenni a Hgt. 4.§. h) pontjára. – A munkaterületen keletkezı nem veszélyes hulladékok (kommunális) környezetvédelmi hatályos jogszabályoknak megfelelı összegyőjtése céljából hulladékgyőjtı edények elhelyezését biztosítani kell, amelyek rendszeres ürítésérıl, valamint környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı hulladéklerakóba történı elszállításáról gondoskodni kell. – A létesítés során (építési-bontási munkálatok) legnagyobb mennyiségben képzıdı inert hulladékokat – ha ez mőszakilag lehetséges - lehetıség szerint az építési helyszíneken megfelelı elıkezelést követıen (válogatás, törés-aprítás stb.) hasznosítani kell. Amennyiben a hasznosítás nem megoldható, akkor inert hulladéklerakóban vagy e hulladékok lerakására engedéllyel rendelkezı települési hulladéklerakóban lehet elhelyezni. Az építési-bontási hulladékokkal kapcsolatban a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet elıírásait kell figyelembe venni. – A keletkezı veszélyes és nem veszélyes hulladékokra a Hgt. rendelkezései és a végrehajtására kiadott rendeletek elıírásai az irányadók. [A hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.] – A fellelt és egyéb módon keletkezı hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet elıírásai szerint kell végezni.

14

3.4 Levegıtisztaság-védelem − Az építési- tereprendezési munkálatokat és az ehhez kapcsolódó szállítási tevékenységet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet [továbbiakban R.] 10. § (1) bekezdése értelmében úgy kell végezni, hogy abból a lehetı legkevesebb légszennyezı anyag kerüljön a környezetbe, lakossági panaszra okot adó légszennyezés ne keletkezzen. − Lakott területek közelében száraz idıszakban a diffúz porszennyezés megelızésére szükség szerint nedvesíteni kell a munkaterületet. − Lakott területek közelében a diffúz porterhelés csökkentése érdekében és a szállító utakat rendszeresen locsolni kell, valamint a rárakódott portól, sártól rendszeresen meg kell tisztítani. − Szállításkor megfelelı intézkedések megtételével meg kell akadályozni a szállított anyag kiporzását, kiszóródását. − A tevékenység végzése során alkalmazott gépjármőveknek a R. 12. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat teljesítenie kell. 3.5 Zajvédelem − A belterületi lakott területeknél a töltésépítés, kivitelezés megkezdése elıtt 10-15 nappal beérkezıen, a kivitelezınek az építési munkákra egyedi zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni. − A kérelemhez csatolni kell a (100 m-en belül található) lakóépületek ház-, vagy helyrajzi számát. 3.6 A tevékenység végzése során be kell tartani az érintett szakhatóságok elıírásait: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-Alföldi Regionális Intézete SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége (Nyíregyháza) 5854-8/2009. számon feltétel nélkül hozzájárult az engedély megadásához. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Iroda (Debrecen) 480/5113/6/2009. számon a kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi kikötéssel adta meg: „A telepítés helyére (új terület –igénybevétel, töltésépítés, árapasztó tározó, anyagnyerıhelyek) és azok hatásterületére vonatkozóan régészeti terepbejárást is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése szükséges.” Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (Nyíregyháza) 24.2/Tv./3739/4/2009. számon talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adott az alábbi feltételekkel: – „A környezeti hatástanulmányban azon megállapítás téves, hogy az árapasztó tározóban történı 1 hónapos víztározás „nem számottevı hatás”. Az ilyen hosszú ideig tartó vízborítás – elsısorban a mélyebb fekvéső területeken – a talaj mikroorganizmusainak összetételét szélsıséges irányba eltolja, a felszín eliszapolódik, a talaj tömıdötté válik. A vízborítás megszőnése után, talajvédelmi terv alapján szükséges a rekultivációs munkák elvégzése (pl. mélylazítás). – A beruházás vízjogi létesítési engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóságot be kell vonni.” Miskolci Bányakapitányság (Miskolc) MBK/6080/2/2009. számon a környezeti hatástanulmány „C” változata elfogadásához hozzájárulását a következı elıírásokkal adta meg: – „A tervezett építési munkákhoz – a vásárláson kívül – csak hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyagok (homok, agyag, stb.) használhatók fel. A tervezett „anyagnyerıhelyek” nem minısülnek hatósági engedéllyel rendelkezı területeknek.

15

–

A hivatkozott talajmechanikai szakvéleményeket pótlólag meg kell küldeni a Miskolci Bányakapitányság Salgótarjáni Ügyfélszolgálati Irodájának (3100 Salgótarján, Karancs út 58.). – A tervezett észlelı kutak földtani és vízföldtani adatait meg kell küldeni a Miskolci Bányakapitányság Salgótarjáni Ügyfélszolgálati Irodájának (3100 Salgótarján, Karancs út 58.). – A tervezett gázvezeték szakaszok kiváltásának engedélyezését a Miskolci Kapitányságnál engedélyeztetni kell.” Hajdú-Bihar Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága (Debrecen) 18.3/4547/17/2009. és 18.3/3844/18/2009. számon megállapította, hogy erdıvédelmi szempontból az érintett erdıkre jelentıs hatással van, így az alábbi feltételekkel járult hozzá az engedély kiadásához: – „A beruházó köteles az erdészeti hatóságtól a tervezett beruházással érintett erdıterületek igénybevételére vonatkozó engedélyt az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény 77-84. §-ainak megfelelıen a beruházás megkezdése elıtt beszerezni (153/2009. (XI.13.) FVM rendelet 54-58 §). – A tevékenység megkezdése elıtt az erdészeti hatóságnál kezdeményezni kell az erdıterület igénybevételének elızetes elvi engedélyezetését (2009. évi XXXVII törvény 80. § (3)(4) bekezdés. – Az üzemeltetési szabályzatot úgy kell kialakítani, hogy a rendszer normál (vésztározón kívüli) üzemeltetésekor folyamatos vízborítás miatt erdıpusztulásra (igénybevételre) ne kerülhessen sor. – A vésztározás és a normál üzemeltetés során is figyelemmel kell lenni arra, hogy az erdık tartós elöntése a legritkább esetben forduljon elı, különösen veszélyes ez a Mátyus-Lónya térségben tervezett fióktározónál, valamint minden területen a vegetációs idıszakra, amikor a tartós elöntésre fokozottan érzékenyek az erdıállományok. Körzeti Földhivatal (Vásárosnamény) 7050-97/2009. sz. szakhatósági állásfoglalásával megállapította, hogy a termıföld védelmére vonatkozóan nem feltételezhetı jelentıs hatás, ezért feltétel nélkül hozzájárult az engedély megadásához. Építésügyi Hatóság (Vásárosnamény) 7050-29/2009. és 7050-98/2009. számon az engedély megadásához az alábbiak szerint hozzájárult: „Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévı építményt átalakítani, bıvíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha az a) a terület rendeltetésszerő használatát szolgálja, b) közérdeket nem sért, különösen ba) nem érint: károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit, bb) nem veszélyezteti a talaj-és a vízgazdálkodást, be) nem befolyásolja hátrányosan a terület rendeltetésszerő felhasználását. Megállapítottam, hogy a tervezett beruházás sem az érintett települések Rendezési Tervével, sem pedig az OTÉK elıírásaival (illeszkedés szabályai) nem ellentétes. A kivitelezés során az övezeti besorolásnál alkalmazandó általános elıírásokat maradéktalanul be kell tartani.” Beregdaróc Település Jegyzıje 1306/2/2009. sz. feltétel nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Csaroda-Hetefejércse-Tákos Községek Körjegyzıje (Csaroda) A program megvalósításával kapcsolatban kifogást nem emelt, az engedély megadásához 1227-4/2009. számon kikötés nélkül hozzájárult. Gulács-Jánd Községek Körjegyzıje (Gulács) 242/2009. számon szakhatósági állásfoglalását megadta.

16

Lónya Település Jegyzıje 216-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásával kérte a 2006. (V.30.) Ök. határozattal elfogadott Lónya Településrendezési Terv Helyi építési szabályzatban foglaltak betartását: „19. § Mezıgazdasági területek (1.) A település területének Mezıgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést, továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló területe. b.) Mgy-v: gyep (rét, legelı) terület: 1.) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló védett területeken területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élıhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok elıírásai szerint szabad, illetve mindennemő beavatkozással kapcsolatban a FETI-KTVF engedélyét be kell szerezni.” Beregsurány-Márokpapi Községek Körjegyzıje (Beregsurány) Márokpapi településre vonatkozóan 1045-3/2009. számon szakhatósági hozzájárulását megadta, és felhívta a figyelmet a helyi környezet- és természetvédelem fokozott figyelembe tartására. Tarpa Település Jegyzıje 2168-19/2009. számon megállapította, hogy a tervezett beruházás vonatkozásában kizáró ok nem áll fenn és annak a kérelem szerinti megvalósítására szakhatósági állásfoglalását megadta. Tiszakerecseny-Tiszaadony-Mátyus-Barabás Községek Körjegyzıje (Barabás) 4868-6/2009. és 1369-2/2009. számon szakhatósági állásfoglalását elıírás nélkül megadta. Kisar-Nagyar-Tivadar Községek Körjegyzıje (Kisar) Tivadar településre vonatkozóan 1369-2/2009. számon szakhatósági hozzájárulását megadta, elıírást nem tett. Vámosatya-Gelénes-Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzıje (Vámosatya) I/176-9/1/2009. számon az engedély kiadásához feltétel nélkül hozzájárult. Vásárosnamény Település Jegyzıje Mivel a tevékenység helyi védettség alá esı természeti területet nem veszélyeztet, 84161/2009. számon az engedély kiadásához szakhatósági hozzájárulását kikötések nélkül megadta. 3.7 Bejelentési kötelezettségek: − Az engedélyezés során alapul vett körülmények jelentıs megváltozását, illetve tervezett jelentıs megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a Felügyelıségnek tizenöt napon belül bejelenteni. A Felügyelıség hivatalból is vizsgálja az alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentısen eltérnek az engedélyezéskori körülményektıl, felülvizsgálatot rendel el. A meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkezı szerv felfüggeszti a tevékenységet. − Környezetszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a Felügyelıségnek.

A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat [2100000,- Ft] a kérelmezı megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl.

Határozatom ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

17

A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 1004500201711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történı benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségnél nincs mód.

Indokolás A Felsı-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (székhely: 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14.) a 142-5/2008. számú határozatával a Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (székhely: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.; továbbiakban: FETI-KÖVIZIG) kérelmére indult elızetes vizsgálati eljárásban a Bereg és a Borzsa vízgyőjtıjén tervezett komplex árvízvédelmi-vízgazdálkodási-ártérrevitalizációs beavatkozásokkal összefüggésben benyújtott elızetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy: − A Jánd-Gulács térségében megvalósítandó mintegy 60 millió m3 térfogatú árapasztó tározó („C” változatra), Lónya és Tiszakerecseny térségében megvalósítandó mintegy 8,0 millió m3 és 6,5 millió m3 térfogatú belvíztározó a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet I. melléklet 55. pont szerint - duzzasztómő vagy víztározó, 2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtıl - szerint környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. − A medertározásból, a helyi vízvisszatartásból (a Csaronda menti területeken, a Szipa menti területeken, a Bockereki erdı és környezetében, a Kisasszonyerdı és környezetében, Barabás Tiped-hegy (Kaszonyi-hegy) környezetében, a Tiszaszalka Laposhad-Szalkai csatorna környezetében, a Kerecsenyi-Lónyai erdı és környezetében) és a vízkormányzásból - a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet rendelet 3. melléklete 139. pontja szerinti tevékenység - a vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezetıképesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsőrendezést) 1 km vízfolyáshossztól; vízbázis védıövezetén 50 m vízfolyáshossztól, védett természeti területen méretmegkötés nélkül - felügyelıség döntésétıl függıen környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység - melybıl a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglaltak figyelembe vételével jelentıs környezeti hatások származhatnak, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni. Egyidejőleg meghatározta a környezeti hatástanulmány tartalmi elemeit. A tervezett beruházás részévé vált a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programnak. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés szerint „A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekőségérıl és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: VTT tv.) alapján a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló létesítmények engedélyezése során környezetvédelmi és vízügyi hatóságként a szolnoki székhelyő Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség jár el.” Fentiekbıl következıen, a 142-5/2008. számú határozat jogerıre emelkedését követıen a FETIKÖVIZIG megbízásából a Viziterv Environ Korlátolt Felelısségő Társaság (székhely: 4400 Nyíregyháza, Kiss Ernı utca 11.) kezdeményezte a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségnél [továbbiakban: Felügyelıség] a „Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés” tárgyú beruházásra vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását, a környezetvédelmi engedély kiadását.

18

A FETI-KÖVIZIG megbízásából a Viziterv Environ Kft. a Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztésre vonatkozóan vízjogi létesítési engedélykérelmet is terjesztett elı. A vízjogi engedélyezési eljárás 117-12/2010. számú végzéssel a környezeti hatásvizsgálati eljárás lezárásáig felfüggesztésre került. A FETI- KÖVIZIG 64-4/2010. számon bejelentette a kedvezményezett változását, miszerint a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (székhely: 1012 Budapest, Márvány u. 1/d; továbbiakban: VKKI) és a FETI- KÖVIZIG megalapította a „Beregi Tározó” elnevezéső konzorciumot és kérte az engedélyes átvezetését a „Beregi Tározó” konzorciumra. A „Beregi Tározó” konzorcium vezetı partnere a VKKI; hivatalos képviselıje: dr. Váradi József a VKKI fıigazgatója. A Felügyelıség az eljárást – a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı hatóságként - a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] 6.-11. § és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény [rövidítve: Ket.] szerint lefolytatta. A Felügyelıség a környezeti hatásvizsgálati eljárást lefolytatta: 1./ Közzététel, betekintési lehetıség biztosítása: − Az eljárás megindításáról szóló közleményt a Felügyelıség honlapján, faliújságán közzétette. − Az eljárás során a Felügyelıség a kérelmet, annak kiegészítéseit, mellékleteit, a szakhatósági állásfoglalásokat, a közmeghallgatás jegyzıkönyvét, az ügyben keletkezett egyéb iratokat, valamint a döntéshozatal szempontjából lényeges információkat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetıvé tette. − Az eljárás megindításának közleménye, a kérelem, annak kiegészítése és mellékletei megtekinthetıek voltak a telepítés helye szerint érintett településeken a Jegyzık, Körjegyzık közremőködésével. Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület (4400 Nyíregyháza, Szabolcs út 6.) 2010. február 15-én kelt levelében észrevételeket tett a beruházással kapcsolatban. Az Egyesület és a Viziterv Environ Kft. képviselıi 2010. február 26-án terepbejárást tartottak a Márokpapi belterületeket érintı töltésnyomvonal módosítása miatt. A kérdéses szakaszon a töltés nyomvonala áthelyezésre került nyugati irányba oly módon, hogy az sem a belterületi ingatlanokat (148-253 hrsz.), sem az azokat szegélyezı erdısávot, sem a belterületi ingatlanok megközelítését biztosító utat nem érinti. Cserepes Éva (4800 Vásárosnamény, Szab. T. 5-7 A/I/6.) 2010. március 14-én kelt levelében észrevételeket tett a beruházással kapcsolatban. A FETI- KÖVIZIG a tervezés során többször egyeztetett Cserepes Évával. A 2010. április 8-i levélben a FETI- KÖVIZIG az alábbiakat adta elı: „A beruházás egyik fı célja a beregi térség árvízi biztonságának növelése, összhangban a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésére vonatkozó 2004 évi LXVII. törvénnyel. Az árvízi biztonság jelentıs mértékő növelése vitathatatlanul közös érdeke a térség valamennyi lakosának. Árvízi elöntésekre a területen - a tervezık számítása szerint - átlagosan 30-40 évente kerülhet sor, ami nem jelent rendkívüli terhelést a tárózó területén. A beruházás másik fı célja a beregi ártér revitalizációja, azaz a meglévı természeti értékek, ökológiai állapotok megırzése, javítása. Ezt a munkát a terület természetvédelmi értékeinek kezelıje a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság koordinálta a tervezés során. Csakolyan munkák kerültek megtervezésre, amit a Nemzeti Park Igazgatósága is támogatott.

19

A beruházást a térség valamennyi önkormányzata támogatja, hiszen ık voltak azok akik véleményezték 2004-ben a Bereg árapasztással összekacsolt, vízre alapozott térség fejlesztését. A tervezés során számos, valamennyi települést érintı fórum került megrendezésre. A tervek az itt elhangzott lakossági vélemények figyelembevételével készültek.” „A projekt keretében vízminıség-védelmi célú nehéz merülıfalak kerülnek beszerzésre, amelyek segítségével egy esetleges felszíni tiszai szennyezıdés (olaj, kommunális hulladék) tározótérbe való jutása megakadályozható, ezáltal a bevezetendı víz minısége garantálható. A tározó terveit megalapozó „Magyar-ukrán komplex árvízvédelmi-vízgazdálkodásiártérrevitalizaciós fejlesztési tervek kidolgozása a Bereg és a Borzsa vízgyőjtıjére" címő INTERREG III/A projekt keretében a Magyar Tudományos Akadémia Talajkutató Intézete a Jánd-Gulácsi tározótér 7 jellemzı helyszínén végezte el a talaj szennyezettségi felvételezést. A vizsgálatok eredményei összefoglalva az alábbiak: A vizsgált területen a talajvíz jellemzıen tisztának mondható. Nincs nitrát, ammónia, szénhidrogén, valamint toxikus fém szennyezés. A vizsgálati területen kiterjedt diffúz bárium, króm, és nikkel talaj szennyezést azonosítottak. A szennyezés valószínősíthetıen a folyók (felsı szakaszukon bányászati tevékenység által) szennyezett üledékének több évtizeden/évszázadon át történı terítésével, lerakásával jött létre, így az egykori, konkrét terhelés ma már nem határozható meg. A szennyezıdést kora, kiterjedése okán célszerőbb bizonyított háttér-koncentrációértékeknek tekinteni, ami a természeti adottságok, illetve a felszíni vizekén keresztül történı terhelés hatására alakult ki. Levelében említi, hogy NATURA 2000-es területek jellegét kívánjuk megváltoztatni. Ezzel nem értünk egyet mivel a beruházás egyik fı célja a beregi ártér revitalizációja, azaz a meglévı természeti értékek, ökológiai, állapotok és ezáltal a NATURA 2000 területek jellegének megırzése, javítása. Ezt a munkát a terület természetvédelmi értékeinek kezelıje, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság koordinálta a tervezés során. Csak olyan munkák kerültek megtervezésre, amit a Nemzeti Park Igazgatósága is támogatott. Erdıirtásra csak a legszükségesebb területeken (tározó töltés nyomvonala) fog sor kerülni, ellenben a beruházás során a tározótérben mintegy 45 ha új erdı lesz telepítve.” „Az 1037 hrsz. zártkert nem érintett a tározó által. A megközelítése sem változik, az 1002 hrsz. úton továbbra is megközelíthetı az eddigi módon. A 0304/16 Gy2 ~13 ha-os gyümölcsös érintett a tározó által, mintegy 2,2 ha terület kerül megvásárlásra, a maradó rész a tározó része lesz. A 0304116 földrészlet kikerülési lehetıségei: 1. Észak felıl nem lehetséges - belterület, illetve zártkert miatt. 2. Dél felıl a kikerülés elvileg lehetséges. 2-1. A nyomvonalat körülvezetjük a gyümölcsös mellett. Ekkor a tározó területe 13 ha-ral csökken. A védvonal hossza valamelyest megnı, és az új nyomvonal valamivel mélyebb terepen halad, így nagyobb földmunkára van szükség. Ezen kívül a 0192 hrsz. erdıbıl 1,56 ha-ral nagyobb területet kell kivenni töltés céljára, ami természetvédelmi és mőszaki szempontból sem támogatott. Az eddig érintetlen 0304117 hrsz. gyümölcsösbıl 1,04 ha-t ki kell venni. A 0304111 gyümölcsösbıl az eddigi 0,24 ha helyett 0,42 ha-t kell kivenni. A 0304113 gyümölcsösbıl az eddigi 0,3 ha helyett 0,4 ha-t kell kivenni. A 0304112 gyümölcsösnek is némileg megnı az igénybevétele. 2-2. Annak érdekében, hogy az erdı igénybevétel ne növekedjen, az egész 0192 hrsz. erdı kihagyható a tározóból a szóban forgó 0304/16 gyümölcsössel együtt. A Hortobágy Nemzeti Park Igazgatóság támogatja, hogy a 0192 erdı a tározó része legyen. Ezen kívül a tározó területe 42 ha-ral csökken, ami már jelentıs érték. A nyomvonal hossza valamelyest rövidül, de a mélyebb terep miatt a földmunkák jelentısen megnınek. Eddig érintetlen területek kerülnek kisajátításra (közel 5 ha-nyi): 0194/1 a szántöböl további 1 ha. .

20

0194/4 rét a teljes 1,50 ha. 019418 szántóból 1 ha. További nem támogatott erdı-érintettségek: 0194/2 0,3 5 ha. 019411 b 0,45 ha. 0192 1 ha. A 0304/11, 0304/12, 0304113 és 0304/17 hrsz, gyümölcsösökre éppúgy vonatkozik ebben az esetben is a 2-1. pont alatti kisajátítási többlet. A fentiek alapján a tervezı kijelenti, hogy terület-igénybevételi és mérnöki szempontból jelen nyomvonal képviseli az optimális megoldást.” 2./ Közmeghallgatás: A Korm. rendelet 9.§ (1) bekezdése értelmében a környezeti hatásvizsgálati eljárás során a Felügyelıség Vásárosnamény településen 2009. október 08-án, majd - tekintettel arra, hogy a beruházás során két tározót (beregi árapasztó tározó, lónyai árapasztó fióktározó) kívánnak kialakítani - Lónyán 2009. november 24-én közmeghallgatást tartott. 3./ Szakhatóságok bevonása: Az eljárás során a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggı hatáskörrel rendelkezı hatóságok a rendelkezı részben részletezettek szerint, a szakhatósági állásfoglalásokat megadták, az engedély megadásához hozzájárultak: szakhatóság megnevezése szakkérdés állásfoglalás száma Állami Népegészségügyi és környezet- és település5854-8/2009. Tisztiorvosi Szolgálat egészségügyre kiterjedıen Észak-Alföldi Regionális Intézete Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kulturális örökség (mőemlékvéde- 480/5113/6/2009. Debreceni Iroda lem, mőemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelıhelyek) védelmére kiterjedıen Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei termıföldre gyakorolt hatások vizs- 24.2/Tv./3739/1/2009. Mezıgazdasági Szakigazgatási gálata szempontjából és Hivatal Növény- és Talajvédelmi 24.2/Tv./3739/4/2009. Igazgatósága Miskolci Bányakapitányság az adott építmény létesítésének és MBK/5342/2/2009. és tevékenység végzésének a földtani MBK/6080/2/2009. környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából Hajdú-Bihar Megyei Mezıgazda- az erdıre gyakorolt hatások vizsgá- 18.3/4547/18/2009. sági Szakigazgatási Hivatal lata szempontjából Erdészeti Igazgatósága Körzeti Földhivatal termıföld mennyiségi védelmének 10.513/2009. és (Vásárosnamény) követelményei tekintetében 10.912/2009. Építésügyi Hatóság a településrendezési és építési elıírá- 13179/2009. és (Vásárosnamény) sokkal való összhang tekintetében 13274-2/2009. Beregdaróc Település Jegyzıje helyi környezet- és természetvéde- 1306/2/2009. lemre kiterjedıen

21

szakhatóság megnevezése Csaroda-Hetefejércse-Tákos Községek Körjegyzıje Gulács-Jánd Községek Körjegyzıje Lónya Település Jegyzıje

szakkérdés

állásfoglalás száma

helyi környezet- és természetvéde- 1227-4/2009. lemre kiterjedıen helyi környezet- és természetvéde- 242/2009. lemre kiterjedıen helyi környezet- és természetvéde- 216-20/2009. lemre kiterjedıen Beregsurány-Márokpapi Községek helyi környezet- és természetvéde- 1045-3/2009. Körjegyzıje lemre kiterjedıen Tarpa Település Jegyzıje helyi környezet- és természetvéde- 2168-19/2009. lemre kiterjedıen Tiszakerecseny-Tiszaadonyhelyi környezet- és természetvéde- 1369-2/2009. Mátyus-Barabás Községek lemre kiterjedıen Körjegyzıje Kisar-Nagyar-Tivadar Községek helyi környezet- és természetvéde- 1369-2/2009. lemre kiterjedıen Körjegyzıje Vámosatya-Gelénes- Tiszaszalka- helyi környezet- és természetvéde- I/176-9/1/2009. Tiszavid Községek Körjegyzıje lemre kiterjedıen Vásárosnamény Település helyi környezet- és természetvéde- 8416-1/2009. Jegyzıje lemre kiterjedıen A szakhatóságok fenti állásfoglalásukat az alábbi indokolással adták meg: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-Alföldi Regionális Intézete SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége (Nyíregyháza) „A megkeresı hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a 1995. éci LIII. törvény 70. §-ának, valamint a 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet, valamint a 123/1997. (VII.18.) rendelkezéseire is az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete megállapította, hogy a tervezett módosítás közegészségügyi érdeket-, jogszabályi elıírást nem sért, erre tekintettel a rendelkezı részben foglaltak szerint döntött.” Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Iroda (Debrecen) „A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a tervezett létesítmények nyomvonalában számos nyilvántartott régészeti lelıhely található. A szakhatósági hozzájárulást a következıkre való tekintettel adtam meg: A Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által lefolytatott, a Bereg és a Borzsa vízgyőjtıjén tervezett komplex árvédelmivízgazdálkodási-ártérrevitalizációs beavatkozások, elızetes vizsgálati engedélyezés során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Irodája 2007. december 6-án kelt; 480/4418/1/2007. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában feltételekkel járult hozzá az elızetes vizsgálat lezárásához. Szakhatósági állásfoglalásában feltételként elıírta, hogy a telepítés helyére (új terület-igénybevétel, töltésépítés, árapasztó tározó, anyagnyerıhelyek), és azok hatásterületére vonatkozóan örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése szükséges. A készítendı hatástanulmány tartalmi követelményeinek meghatározásakor felhívta a figyelmet, hogy a hatásvizsgálatot „az örökségvédelmi hatástanulmányról" szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 4 §-ában meghatározott tartalommal kell elkészíttetni. A hatásvizsgálatnak tartalmaznia kell valamennyi érintett kulturális örökségi elem (épített örökség és régészeti örökség) számbavételét és állapotának részletes ismertetését: a területileg illetékes nyíregyházi Jósa András Múzeum régészeti adattári, leltárkönyvi, fotótári, és térképtári adatainak feldolgozását, valamint az érintett terület régészeti terepbejárásának eredményeit.

22

A terepbejárást is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmányt lehetıség szerint a vízjogi engedélyezési eljárás során kell benyújtani, de legkésıbb 2010. májusáig kell elkészíteni. Amennyiben a terepbejárás során nagy tudományos jelentıségő, intenzív régészeti lelıhely kerül térképezésre a beruházási területen a tervmódosítás lehetıségét fenntartjuk. Amennyiben a tervezett anyagnyerıhelyek területén nagy tudományos jelentıségő, intenzív régészeti lelıhely kerül térképezésre javasoljuk új anyagnyerıhely kijelölését. A VIZITERV Environ Kft 2009. november 16-án kelt, 403-212/2009. számú kérelmében ígéretet tett a hiányzó örökségvédelmi munkarész elkészítésére. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett fejlesztéseket a ,,Vásárhelyi terv továbbfejlesztése” címő programhoz csatolják. Ennek megfelelıen A 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet által módosított, „a régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól" szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. §-ában meghatározott nagyberuházás esetén terepbejárást is tartalmazó - örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni: A terepbejárást is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat jogosult, a régészeti terepbejáráshoz Hatóságunk engedélye szükséges. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a tárgyi létesítmények engedélyezése a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkezı részben elıírt feltételek mellett felel meg.” Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (Nyíregyháza) „A benyújtott dokumentum alapján megállapítható, hogy a környezeti hatástanulmány a beruházás talajvédelmi kérdéseivel foglalkozik.” Miskolci Bányakapitányság (Miskolc) „A hatósági engedély nélkül végzett kitermelés jogosultatlan bányászati tevékenységnek minısül, mellyel szemben a Bányakapitányság szankciót alkalmazhat. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 41. § bekezdése szerint ugyanis „ a bányafelügyelet azt a jogi, vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, birsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki … c) külön jogszabályban elıirt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérıen folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki" A dokumentációk megküldését az 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásához kiadott 203/1998 (XII.19.) Korm. rendelet 10/B. §-a írja elı. Az elıírást az 1993. évi XLVIII. törvény 5.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörünkben írtuk elı. A vizsgált területeken nem szerepeltetünk az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban megkutatatott, ipari készlettel rendelkezı ásványi nyersanyag lelıhelyet. Az engedélyezési eljárásnak nincsen ásványvagyonnal összefüggı kérdése, továbbá nem érintenek nyilvántartásba vett (bejegyzett) bányatelken, jóváhagyott mőszaki üzemi terv alapján mőködı külszíni bányát, engedélyezett felszínközeli ásványi nyersanyag kutatást. Nem ismerünk egyéb olyan földtani és vízföldtani tényezıt, ami ellentmondana a vizsgálati dokumentációban leírtaknak, de célszerő lett volna felhasználni a Magyar Miami Földtatai Intézet által szerkesztett, Az Alföld földtani atlaszsorozatának, Kisvárda, Záhony és Tarpa elnevezéső lapján található földtani és vízföldtani adatokat.” Hajdú-Bihar Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága (Debrecen) „A megküldött Viziterv Environ Kft által elkészített elızetes vizsgálati dokumentáció és hatósági nyilvántartásunk alapján megállapítottam, hogy a tervezett „Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés" létesítése erdıvédelmi szempontból erdıvédelmi szempontból az érintett erdıkre jelentıs kihatással van.

23

A „Beregi árapasztási” rendszer üzemszerő használata esetén (feltételezések szerint 30-50 évenként fordul elı) a tanulmányban leírt és részletezett több hetes vízleeresztési folyamat eredményeképpen a mély fekvéső területeken található állományok fafajcseréjének végrehajtását eredményezheti. Az árapasztási rendszer szükségessége miatt ez a kárıs hatás elenyészı a terület árvízi biztonságának fokozásával szemben. A „Beregi ártérrevitalizációs” rendszer üzemszerő mőködése esetén jelentıs területek vízháztartása javulhat, a nyár végi talajvízszint csökkenési periódust lehet lerövidíteni, esetleg megszüntetni. Az egyenletesebb talajvízszint eredményeképpen a területen található ıshonos erdıtársulások életfeltételei jelentısen javulnak. A tervezett beruházás a 2009. évi XXXVII tv hatálya alá tartozó erıterület igénybevételével jár, amelynek engedélyezési eljárást az érdekelt köteles a beruházás megkezdése elıtt kezdeményezni. Hatósági nyilvántartásunk szerint a tervezésért felelıs jelenleg az erdıterület igénybevételének elızetes elvi engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be, amely eljárás jelenleg 18.3/4309/6/2009 számon folyamatban van.” Körzeti Földhivatal (Vásárosnamény) A Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság / 4400. Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.1 által kezdeményezett környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatásához benyújtott, a „Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés” tárgyú beruházásra vonatkozó, kiegészített környezeti hatástanulmányával kapcsolatban a Közép Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 1 Szolnok, Ságvári krt. 4. / megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, hivatkozással a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A§ (1) bekezdése, valamint a 4. sz. mellékletére hivatkozva. Megállapítottam, hogy a termıföld mennyiségi védelmére vonatkozóan nem feltételezhetı jelentıs hatás a beruházás megvalósítása során. A fentiekre tekintettel, a rendelkezı részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam.” Beregdaróc Település Jegyzıje „Beregdaróc község tekintetében a hatástanulmányt és csatolt dokumentumait megvizsgálva megállapítottam, hogy az abban foglaltak megvalósulása pozitív hatást gyakorolhat az érintett települések környezetére, illetve arra esetlegesen gyakorolt negatív hatása elhanyagolható. Az említett dokumentációban foglaltak nem ellentétesek a Beregdaróc Község Önkormányzata által, 156./2005.12.02.) Öt. számú határozattal elfogadott környezetvédelmi programmal. Mind ezek miatt, a tervben foglaltak megvalósításával kapcsolatban a rendelkezı részben foglaltak szerint döntöttem.” Csaroda-Hetefejércse-Tákos Községek Körjegyzıje (Csaroda) „A környezeti hatástanulmány alapján a beruházás Csaroda, Hetefejércse, és Tákos községeket is érinti minderre tekintettel mindhárom településre vonatkozóan adtam meg. A szakhatósági állásfoglalás megadásánál Csaroda, Hetefejércse, Tákos községek helyi Környezetvédelmi Programját vettem figyelembe” Tarpa Település Jegyzıje „A Viziterv Kft képviselıjével 2009. november 11. napján kiegészítı tájékoztató és egyeztetı tárgyalás történt. 2009. november 30. napján kelt jegyzıkönyv szerint a Viziterv az egyeztetést követıen a tervezı átvette Tarpa település településszerkezeti tervének vízgazdálkodási célú fejlesztést érintı településszerkezeti tanulmánytervét, szerkeszthetı , a kidolgozott elemeket a településrendezés során a tervekben térítésmentesen megjeleníti.”

24

Vámosatya-Gelénes-Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzıje (Vámosatya) „Vámosatya, Gelénes Tiszaszalka és Tiszavid községek tekintetében a hatástanulmányt és csatolt dokumentumait megvizsgálva megállapítottam, hogy az abban foglaltak megvalósulása pozitív hatást gyakorolhat az érintett települések környezetére, illetve arra esetlegesen gyakorolt negatív hatása elhanyagolható. Az említett dokumentációban foglaltak nem ellentétesek a Gelénes Község Önkormányzata által, 19/2004. (IV.19.) számú határozattal, Vámosatya Község Önkormányzata által 25/2004. (IV.19.) számú határozattal, a Tiszavid Község Önkormányzata által 27/2005. (VII.25.) számú határozattal, és Tiszaszalka Község Önkormányzata által 95/2005. (XII.29.) számú határozattal elfogadott környezetvédelmi programokkal. Mind ezek miatt, a tervben foglaltak megvalósításával kapcsolatban a rendelkezı részben foglaltak szerint döntöttem.” 4./ Megállapított tényállás: 4.1 A VKKI a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség területés vidékfejlesztését szolgáló program keretében komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztést kíván megvalósítani. A Kormány 1022/2003. (III.27.) határozatában fogalmazta meg a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének Koncepcióját. Az ezt követı vizsgálatok eredményeként 1107/2003. (XI.05.) Korm. határozat született a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról. 4.2 A fejlesztés szükségessége: A projekt az egész Tisza-völgy szempontjából fontos, de a Felsı-Tisza tekintetében kiemelkedı jelentıségő, mivel a Felsı-Tisza térségének árvízi veszélyeztetettsége a folyamatban lévı töltésfejlesztések ellenére sem csökken majd a szükséges mértékben. A közelmúltban (részben a jelen projekt elıkészítése keretében) elvégzett több szakmai elemzés is egybehangzóan jelzi, a Felsı-tiszai árvízvízszintek és vízhozamok a jövıben még tovább emelkedhetnek. Az elvégzett elemzések szerint: például a 2001. márciusi árvíz magyar és ukrán töltésszakadások nélkül 100-130 cm-el magasabb szinttel vonult volna le, 100-180 cm-rel meghaladva a mértékadó értékeket a Tivadar-Záhony szakaszon. Ilyen magasságú árvizek ellen a meglévı és nagyobbrészt már fejlesztett töltések sem nyújtanának kellı védelmet. 4.3 A mőszaki tartalom kidolgozásának menete: Az elıkészítı tervezı munkák nyílt tervezési eljárás keretében hosszú egyeztetési folyamattal összekapcsolt módon folytak. Ez volt az az ún. változatelemzés, melyet az EU is elıír. A változatelemzés elsı fázisában összesen 7 koncepcióváltozatot vizsgáltak. Ezen felül az árapasztó nagymőtárgy helyére, kialakítására több alváltozat is elemzésre került. A változatelemzés több mint egy évig tartó nyílt tervezési eljárás keretében folyt. Ebben az elsı projektfejlesztési fázisban, a fejlesztésben érintett minden érdekelt fél (helyi vízügyi és környezetvédelmi Igazgatóság, VKKI, érintett hatóságok, megyei szervek, kistérségi tanács, önkormányzatok, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, civil szervezetek stb.) és a lakosság széles köre vett részt. Közremőködtek továbbá az Interreg III/A magyar-ukrán közös projekt keretében az ukrán vízügyi szervezetek, tervezı cégek, szakértık. Az alkalmazott munkamódszer: a tervvázlatokra alapozott workshopok, konzultációk, elızetes modellezések eredményeinek szakmai elemzése volt. A második változatelemzési munkafázisban a három már egymáshoz hasonlító, de részleteiben mégis különbözı változat összehasonlító vizsgálatának módszere több szempontú elemzés volt.

25

Tekintettel a projekt komplexitására valamint az értékelési szempontrendszer lehetséges variációira, kétféle kritérium rendszert dolgoztak ki. Az egyik értékelési módszer a mőszaki, gazdasági és természetvédelmi szempontokat veszi elsısorban figyelembe, a másik részletesebb elemzést tesz lehetıvé a természetvédelem, tájgazdálkodás tekintetében, illetve egyéb hatásokat is számszerősít. Ezek eredményeként született meg a döntés az engedélyezésre benyújtott terv tartalmáról. Miért ez a változat került kiválasztásra: – Árapasztási szempontból ez a legoptimálisabb. Ott fejti a maximális árapasztó hatást, ahol az a legszükségesebb, a Tisza Tivadar-Vásárosnamény közötti szakaszán. – Illeszkedik a határon túli ukrán árvízvédelmi, vízgazdálkodási fejlesztésekhez. – A kötelezı határvízi egyeztetéseken a fejlesztésekkel az ukrán fél is egyetértett. – Természetvédelmi szempontból is hatékony, illetve elfogadható, mert az 57 Natura 2000 jelölıfaj közül 16 életfeltételeit javítja, 37 esetben semleges hatású és csak 4 esetben fordulhat elı esetlegesen károsító hatás. Az esetleges károsító hatás kárenyhítéssel, illetve kompenzációval mérsékelhetı. – Mert a társadalmi egyeztetési folyamatban is ezt a változatot támogatta a megkérdezettek döntı többsége. (lakosság, önkormányzatok, szakmai szervezetek, természetvédelmi kezelı stb.) 4.4 A tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatása: Vízvédelem: – A hatásvizsgálati dokumentációban elvégezték a környezeti elemekre és rendszerekre vonatkozó egyes hatásfolyamatok minısítését, másrészt elemezték azt, hogy az emberek hogyan élhetik meg a tervezett tevékenység környezeti hatásait. A hatásokat vízvédelmi-vízgazdálkodási szempontból megfelelıen értékelték. – A táblázatból látható, hogy a minısítések legnagyobb része az elemek ill. rendszerek esetében elviselhetı, semleges, vagy javító, míg a használatokhoz kapcsolódó gazdasági hatás, tájpotenciál esetén a javuló kategória a leggyakoribb. A néhány esetben elıforduló megszüntetı minısítés nagyon csekély területet érint. – A vizsgálat nem tárt fel a tervezett tevékenységet kizáró környezeti változást, állapotokat. Az érintett területen felhagyott települési hulladéklerakók nem találhatók. – A telepítési hely kiválasztása tehát vízvédelmi-vízgazdálkodási szempontból megfelelınek minısíthetı. – A vízkészlet-gazdálkodással érintett területeken várhatóan kialakuló új ökológiai állapot az eredetihez jobban fog hasonlítani. Természet- és Tájvédelem: – A rendelkezı rész 2.2 pontjában részletezetteken túlmenıen az alábbiak rögzíthetıek: Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 10/A. § (1) bekezdése alapján az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élıvilágra vonatkozó adatok alapján jelentıs hatással lehet valamely Natura 2000 területen elıforduló, annak kijelölésének alapjául szolgáló, a rendelet mellékletében felsorolt kiemelt közösségi jelentıségő élıhelytípusra, kizárólag kiemelt fontosságú közérdekbıl fogadható el, illetve engedélyezhetı. (A 10/A. § (3) bekezdésében foglalt kivételtıl eltekintve.) Az említett jogszabályhely alkalmazásában kiemelt fontosságú közérdeknek minısül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentıségő kedvezı hatás elérése. Tárgyi beruházás az emberi egészség és élet védelme szempontjából kiemelt fontosságú közérdekkel bír. A benyújtott dokumentációk és iratok alapján a felügyelıség által végzett hatásbecslés szerint a terv, illetve a beruházás a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élıhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezı

26

és kedvezıtlen hatással is jár, a terv, illetve a beruházás megvalósítására egyéb ésszerő megoldás nincs, azonban a kiemelt közérdekre tekintettel a terv elfogadható és a beruházás engedélyezhetı. A hivatkozott Korm. rendelet 10. § (9) bekezdésének megfelelıen a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élıhelyek és a fajok kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése, illetve elérése érdekében a várható kedvezıtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladat elvégzését (kompenzációs intézkedések) írtuk elı. Levegıtisztaság-védelem: – A dokumentáció szerint levegı tisztaság-védelmi szempontból a tervezett komplex beavatkozás létesítése és üzemeltetése közül a létesítési fázis a meghatározó. – Létesítéskor a beavatkozások hatásterülete a munkaterületeken kívül várhatóan mindenütt csak néhány 100 m-es, maximum 500 m-es környezetre terjed ki. – A tereprendezéssel járó munkák során porképzıdéssel és a munkagépek kipufogógázaiból származó kibocsátásokkal kell számolni. A depóniafejlesztések és kotrások területei a településektıl távolabb esnek, mint 100 m. Körtöltések építésére Gulács, Jánd, Gergelyiugornya, Tákos, Hetefejércse, Csaroda, Márokpapi települések esetében lakott területek közelében kerül sor. A kipufogógáz emissziója – kedvezıtlen idıjárási körülményeket feltételezve – 35 m-en túl már nem okoz határérték feletti légszennyezettséget. Érintett települések Gulács, Márokpapi, Tákos. – A felvonulási, szállítási útvonalak csak a tervezés késıbbi fázisában azonosíthatók pontosan. A szállítási tevékenység túlnyomó része a tározó területén belül valósul meg. – A mőködés során a belvizek átemeléséhez szükséges szivattyúk mőködése járhat levegıterhelı hatással, melynek távolsága kb. 10 m. A szivattyúk légszennyezése várhatóan lakott területekre nem lesz hatással. Érintett települések: Gergelyiugornya, Márokpapi, Hetefejércse, Gulács, Jánd. Zajvédelem: – A tervezett töltésépítés belterületi lakott településeket is érint. A környezeti hatásvizsgálati eljárás során, egyidejőleg a Korm. rendelet 10. § (5) bekezdés alapján lefolytatott eljárás során hozott döntésemmel a rendelkezı rész szerint határoztam. A döntésemet a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint - figyelemmel a Korm. rendelet 10.§-ban foglaltakra - határozatba foglaltam. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsıfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétıl számított tizenöt napon belül lehet elıterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a.

Határozatomról értesítést kap: 1./ Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 1012 Budapest, Márvány utca 1/d 2./ Felsı-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. 3./ Viziterv Environ Kft. Tértivevénnyel 4400 Nyíregyháza, Kiss Ernı utca 11.

Tértivevénnyel Tértivevénnyel

27

4./ Felsı-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Tértivevénnyel 4401 Nyíregyháza, Pf. 246. 5./ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Tértivevénnyel 4024 Debrecen, Sumen u. 2. 6./ ÁNTSZ Regionális Intézete Megyei Kirendeltsége 4401 Nyíregyháza, Pf. 119. 7./ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Iroda 4025 Debrecen, Piac u. 79. 8./ Megyei Mg-i Szakig. Hiv. Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33. 9./ Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. 10./ Megyei Mg-i Szakig. Hiv. Erdészeti Igazgatósága 4001 Debrecen, Pf.: 9. 11./ Körzeti Földhivatal 4800 Vásárosnamény, Alkotmány u. 17. 12./ Építésügyi Hatóság 4800 Vásárosnamény, Tamási Áron u. 1. 13./ Település Jegyzıje 4934 Beregdaróc, Szabadság u. 27. 14./ Csaroda-Hetefejércse-Tákos Községek Körjegyzıje 4844 Csaroda, Beregszászi út 14/B 15./ Gulács-Jánd Községek Körjegyzıje 4842 Gulács, Rákóczi u. 12. 16./ Település Jegyzıje 4836 Lónya, Kossuth u. 39. 17./ Beregsurány-Márokpapi Községek Körjegyzıje 4933 Beregsurány, Rákóczi u. 1. 18./ Település Jegyzıje 4931 Tarpa, Kossuth u. 23. 19./ Tiszakerecseny- Tiszaadony-Mátyus-Barabás Községek Körjegyzıje 4937 Barabás, Árpád u. 7-9. 20./ Kisar-Nagyar-Tivadar Községek Körjegyzıje 4921 Kisar, Tisza u. 6. 21./ Vámosatya-Gelénes- Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzıje 4936 Vámosatya, Szabadság u. 108. 22./ Település Jegyzıje 4800 Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1. 23./ Dr. Fülöp Sándor Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosa 1051 Budapest, Nádor u. 22. 24./ E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Tértivevénnyel 4400 Nyíregyháza, Szabolcs út 6. 25./ Cserepes Éva Tértivevénnyel 4800 Vásárosnamény, Szab. T. 5-7 A/I/6. 26./ KÖTI-KTVF Hulladékgazdálkodási Osztály 27./ KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály 28./ KÖTI-KTVF Természet- és Tájvédelmi Osztály 29./ KÖTI-KTVF Levegıtisztaság-védelmi és Zajellenırzési Osztály

28

30./ KÖTI-KTVF Molnár Gabriella 31./ KÖTI-KTVF HNYR 32./ KÖTI-KTVF Irattár Szolnok, 2010. május 19. Dr. Háfra István igazgató

megbízásából:

Dr. Nemes Gábor mb. engedélyezési irodavezetı igazgatóhelyettes