TÁRLATVEZETŐ
FÜZETEK
Az élet villamos készülékei Séta a z O r s z á g o s M ű s z a k i M ú z e u m gyengeáramúés e r ő s á r a m ú gyűjteményében
2.
Tóth Endre A z élet v i l l a m o s k é s z ü l é k e i Séta a z Országos Műszaki Múzeum gyengeáramú- és erősáramú gyűjteményében
Országos Műszaki Múzeum 1117 Budapest Kaposvár utca 13-15. http://www.omm.hu
A z élet v i l l a m o s k é s z ü l é k e i Séta az Országos Műszaki Múzeum gyengeáramú- és erősáramú gyűjteményében *
Irta: T ó t h Endre főosztályvezető, a gyengeáramú- és erősáramú gyűjtemény kurátora A szerkesztésben részt vett: Képes Gábor, Rezi Kató István Múzeumi fotók: Oberländer
Sándor
További archív fotók a Világhálóról és korabeli dokumentumokból A címlapon a Jedlik-féle villamos kocsi látható. Kiadja: Országos Műszaki Múzeum Budapest 2007 kézirat gyanánt Felelős kiadó: Dr. B e n c z e Géza m b . főigazgató A z O M M fenntartója az
5y OKM
OKTATÁSI ÉS K U L T U R Á L I S M I N I S Z T É R I U M
Előző sétánkat a számítástechnika gyűjteményében tettük, most folytassuk utunkat a nukleáris technika műtárgyainak megszemlélésével. Ez az első bemutató egység a gyengeára mú- és erősáramú elektrotechnikai gyűjteményben. A z atomenergia békés felhasználásának egyik úttörője, a nukleáris medicina alapjainak megteremtője a magyar Hevesy György volt. Tevékenységének legfőbb eredménye a radioak tív izotóp indikátor technikának a biológiai kutatásokba, majd az orvosi gyakorlatba való bevezetése. Itthon a z izotópok aktivitásának mérésére az Orion-EMG fej lesztett ki műszereket. A számlálókhoz a Gamma Művekben gyártott ólomtornyokba helyezett Geiger - Müller csöveket kapcsoltak. Később a Központi Fizikai Kutató Intézet - KFKI - fejlesztett ki számláló műszereket és a G a m m a Művek gyár totta ezeket. M i n d e z 1 9 5 7 és 1 9 6 0 között történt. Dr. Bozóky László (Onkológiai Intézet) segítségével történt az egyéni dózismérő kifejlesztése. A z 50-es évek végén készült el az első szcintillációs mérőfej és a hozzá tartozó kollimátor, amit később sorozatban gyártottak. A szcintillációs mérőfejek gyártása magával hozta a szcintillációs kristályok házon belü li gyártásának szükségességét, ezeket láthatjuk fenn a tablón. Szintén a G a m m a Művek készítette a későbbiekben a tran-
zisztoros sugárzásmérőt a gamma sugárzás mérésére és béta vagy béta + gamma sugárzás intenzitásának
indikálására
(nyilvántartásunkban D377-es duplumszámmal szerepel).
Visszatérve Bozóky László munkásságára, itt látható az ő munkájaként a z ország első kobaltágyújának modellje, mely nek alapján a MEDICOR Művek hat darabot gyártott. E szer kezet működési mechanizmusa a kobalt (Co) sugárzásával a beteg szövetek roncsolása révén fejti ki hatását. E műtárgy ala pul szolgált a gépek megszületéséhez; és az egészségügyben való felhasználására már 1957-ben sor került.
Kiemelkedő d a r a b továbbá a KFKI Atomenergia Kutatóintéze te által, a z űrtechnika számára kifejlesztett dózismérő, a Pille, melynek egy korábbi változatát már 1 980-ban Farkas Berta lan is használta űrutazása során, a Szaljut-ó űrállomáson. Ez a d a r a b az elkövetkező évek fejlesztései nyomán a nemzetközi békés űrkutatás ragyogó példája lett, a közelmúltban Charles Simonyi űrutazásakor használt műszerrel bezárólag, s a fejlesz tés folytatódik a nemzetközi igényeknek megfelelően, akár pol gári használatra is. M i n d e z Apáthy István fejlesztőmérnöknek és munkatársainak köszönhető.
1. ábra Pille sugárdózis mérő berendezés (Thomas Reiter dedikációjával)
Thomas
Reiter,
az
Európai
Űrügynökség
űrhajósa
az
EuroMir'95 misszió során 1995-9ó-ban fél éven át használta a Pillét a M i r űrállomáson. A kiállított példányon - mely tökéle tesen megegyezik az ún. fedélzeti példánnyal - tanulták meg a repülésre kijelölt és tartalékos űrhajósok a Pille kezelését.
Miért is ilyen fontos egy dózismérő az űrkutatók számára? A hosszú időtartamú űrrepüléseknél az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázati tényező a kozmikus sugárzás által keltett dózis, mely a z űrhajósok pályafutásának is korlátot szabhat.
A sugárdózis mérésének egyik legelterjedtebb eszközei a termolumineszcens dózismérők (TLD); ezek különleges kristá lyok, melyek felmelegítve az a d d i g elnyelt sugárzási energi ával (dózissal) arányos fényt bocsátanak ki. A dózismérők kifűtésére, a fény mérésére és a kiértékelésre általában csak az űrrepülés befejeztével, földi laboratóriumokban, egy ún. kiolvasó berendezés segítségével került sor.
A Pille világviszonylatban az egyetlen TLD rendszer, melynek kiolvasó készüléke az űrhajó fedélzetén is használható. Lépjünk tovább a következő polcegységhez, mely az elektro mos világítástechnika témakörét dolgozza fel. A budapesti Egyesült Izzólámpa- és Villamossági Rt. fő profiljába tartozott az izzólámpák gyártása.
1909-ben került bejegyzésre a TUNGSRAM márkanév. 1922-ben az „Egyesült Izzó" alapította meg a világ első olyan kutatólaboratóri umát, amely kizárólag az üzem számára végzett kutatásokat. Itt dolgozott Bródy Imre fizikus is, akinek alapkutatásai ered ményezték a lámpabúra kriptonnal történő megtöltését ( 193 1 ). A z első darabok egyike a gyűjteményünkben megtalálható 79.67.1. leltári számon.
Az
ily módon
gyártott
lámpa a magasabb élet tartama,
gazdaságosabb
fényhasznosítása
miatt
1936-ra már a világpiacon is elismert volt. A z I. és II. bemutató vitrinben a miq„„„
^
a „o,
J
lig, a szénszálastól a wolf ramlámpáig, iÉm^M\
_J3L
a
gyártás minősége szerint is h
•
valamint
a
t
a
l
m
-
különbözőségek
teszik változatossá a vit2. ábra Bródy-féle kriptonlámpa
.
rinek anyagát. A gyertya lángját idéző kialakítástól a bajonett fejes izzóig, vagy ép pen kellemes hangulatot varázsoló színes körtékig terjed a sor. Nagyrészt magyar gyártmányok sorakoznak egymás mellett. A második világháború előtti évtizedben több, itt született, jelentős szabadalom bejelentése segítette az elektroncsövek elterjedését, ezeket külön, a másik oldalon, a 109-1 10-es polcegységnél tekinthetjük meg. A háború végén a szovjet hadsereg a gépeket leszerelte és kiszállította az országból. Ezért a háború után csak nagy erőfeszítésekkel indulhatott meg a termelés.
1946-ban (február 6-án éjjel) került sor Bay Zoltán Holdra dar kísérletére. (Ekkor Bay Zoltán fizikus volt az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetője.) A sikeres kísérlet világra-
Ebből a kísérletből sem mi nem maradt meg, csak a visszaverődő rádiójelek összegzőjének 1 974-es má solata, amit coulométernek hívtak. Ez a másik oldalon a mobiltelefon tabló felett, a 74-es polcegység felső polcán látható.
A z ötvenes években újra 3. ábra Bay-féle Holdradar kísérlet coulométere
megindult a kriptonlámpafénycsőqyártás. Felépült
é $
Vácott a TV-Képcső- és Alkat részgyár, Újpesten pedig a Vákumtechnikai Gépgyár. 1963tól a Konverta Egyenirányítógyár és a Gyöngyösi Félvezető és Gépgyár szervezetileg csatlakozott, és a germánium és szilícium alapú félvezetők gyártásával foglalkozott. 1964-ben a nemzetközi léptékben is jelentős Nagykanizsai Fényforrás gyárban is megindult a termelés. 1969-ben a törzsgyár kutató
és fejlesztő szervezete a Híradástechnikai Kutató Intézet és a Távközlési Kutató Intézet segítségével erősödött. 1 970-ben a Kaposvári Híradástechnikai Vállalat is csatlakozott, és a nagy vállalat összlétszáma elérte a 2 5 0 0 0 főt. 1977-ben az USAban vegyesvállalatot alapítottak ACTION-TUNGSRAM néven. A '80-as évektől kiépült a külföldi érdekeltségi hálózat. 1984től a vállalat neve TUNGSRAM RT. A részvények többségét 1 989-ben a General Electric vásárolta meg, de nevében meg tartotta a világpiacon azóta is jól csengő T U N G S R A M nevet. A következő polcegységen a villamos energia fejlesztésére, átalakítására, távvezetésére és elosztására szolgáló tárgyi emlékek találhatók. Tárgyaink elsősorban a hazai fejlődéstörténetet dokumentál ják, tehát az egyes gépek, eszközök főleg magyar mérnökök, feltalálók, természettudósok munkássága során születtek itthon vagy külföldön, vagy pedig az ő munkájuk során használatos munkaeszközök voltak. A villamos energia gazdaságos és gyakorlati követelmé nyeket kielégítő szállításának
és elosztásának problémáját
a Ganz-gyár mérnökei oldották meg. A G a n z és Társa cég elektrotechnikai osztályán készültek ugyanis a világon az első zártvasmagú transzformátorok tervei, amiket azután legyárt-
va lehetővé vált a villamos energia magasfeszültségen történő továbbítása, majd az elektromos feszültség felhasználás előtti letranszformálása. A z 1 885-ben gyártott ún. ős köpenytransz formátorokról másolatok készültek gyűjteményünk számára, mint például a 9 2 . 1 2 . 1 . leltári számú köpenytranszformátor makett.
4 . ábra Ganz-féle köpenytranszformátor, makett
A makett valamennyi eredetije (összesen ó db. ilyen volt) a Bu dapesti Országos Kiállítás kísérleti transzformátorai voltak 1 8 8 5 ben. Ezek egy 6 0 lámpás belsőtéri világítási hálózatot működtettek párhuzamosan kapcsolva. A transzformátorok áttétele 6 0 / 6 0 volt. A z eredeti példányok megtekinthetők a Budapesti Történeti Múzeumban és a müncheni Deutsches Museum-ban.
5. ábra Bláthy Ottó Titusz a híres találmányaival
A XIX.-XX. század fordulója körül készült sorozatgyártású transzformátorokból is őrzünk néhány eredeti darabot. A villamos áramok elosztására és a transzformátorokra vonat kozó szabadalmak Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz neveihez fűződnek. Ők külön-külön is jelentős ered ményeket értek el a villamos forgógépek fejlesztése terén. Mint például Zipernowsky Károly, aki a városi közlekedés nehézségein kívánt segíteni a „Vertikális nyommal bíró vasútszerkezet"-tel, vagyis az egysínű villamossal kapcsolatos ötle tével. A szabadalom lényege, hogy a z útburkolatba süllyesztett
;.'./•«',»
.\ Déri ••••ItiíUlív
Zi|K-m.ivskv tn.isz kniiyvtíiruj
[Gapx Villamossági Gyár
ó. ábra Déri - Bláthy - Zipernowsky
csatorna alkalmas a kocsi kerekeit megtámasztó oldalsínek és az elektromotor elektromos hozzávezetésének elhelyezésére, elkerülendő ezzel a felsővezetékek és azok tartóoszlopai vá rosképet csúfító hatását. A z 1 896-os millenniumi
kiállításon
ezzel a makettel mutatták be a z elképzelést. Tovább haladva sok-sok műszert láthatunk. A villamos paraméterek mérésére részben más-más műszer alkalmas, részben pedig a z univerzális - általában már elektro nikus- műszer alkalmazható. Igy a gyűjteményünkben is meg találhatók a feszültség, áram, teljesítmény mérőműszerei és
a z elektronikus
műszerek.
A következő mérőműszer csoportok különíthetőek el: Bussolák: Ezek az
első
műszertípusok. Működésük a Föld mágnesessége és az elektrodinamikus kölcsönös ^ r ^ Í j | U
hatások
egyidejűségén
alapulnak. Némelyik darab az
1 880-as évekből ma
radt meg! A 80.354.1. lel tári számú tangens bussola 7. ábra Tangens bussola
a M a r x és Mérei cég által
forgalmazott, kis áramok mérésére alkalmas műszer 1910ben készült
Budapesten. Ezeknél a műszereknél a mérendő
áram erőssége arányos a lengő mágnestű kitérési szögének tangensével. Galvanométerek: Igen kicsi (10-12-en nagyságrendű A) áramértékek mérésére alkalmas fénymutatós (tükrös) műszerek. Gyártóik: Elliot, London és Siemens-Halske, Németország. Torziós
teljesítmény-mérőműszer:
1905-ben
készült.
Tervezője Bláthy Ottó Titusz. A torzió kiegyenlítéséhez szük-
séges visszaforgatás szöge arányos a mért árammal és így a teljesítménnyel. Váltakozó áramú teljesítményt mér. Mechanikus frekvencia-mérők: váltakozó feszültségek frek venciájának mérésére alkalmasak.
Működésük azon alapul,
hogy a különböző frekvenciára hangolt rezgőnyelvek közül annak a legnagyobb a rezgési amplitúdója, melynek mecha nikai önrezgési frekvenciája éppen megegyezik a mérendő áram frekvenciájával.
8. ábra Mechanikus frekvenciamérő
Bláthy Ottó Titusz a váltakozó áramú wattóra számlálóját 1889-ben mutatta be tárgyakat).
(lásd a 66.15.1. és 66.16.1.
számú
Ezt kezdetben ipari mérésekre használták, de 1 892-től, ami kortól kezdve sorra épültek a villamos erőmüvek, amelyek már váltakozó feszültségű elektromos árammal látták el a lakosság mind szélesebb körét, szükségessé vált a villamos energia fo gyasztásának mérése.
9. ábra Bláthy-féle fogyasztásmérő
Tehát e fogyasztásmérő megjelenésével vált a villamos ener gia mérhető árucikké. Bláthy 1 9 3 4 - i g , egyéb szerkesztői mun kái mellett, többször tökéletesítette találmányát, aminek során e mérőeszköz méreteit sikerült lecsökkentenie, így a tömege is lecsökkent a kezdeti 2 0 kg-ról 1,3 kg-ra. Dobogóra
helyeztük
zisú fogyasztásmérő
a -
89.179.1. beszabályozó
leltári számú berendezést.
egyfá Ez
a
fogyasztásmérő hibájának megállapítására és a helyes mérés beállítására szolgált. Készült a z Elektromos Mérő-műszerek Gyára Rt. áramváltójának, és a G a n z és Tsa. transzformátorá nak, alapműszereinek felhasználásával a z Elektromos Művek Elektromos Mérőosztályán 1940-ben. Természetesen a fogyasztásmérők mellett megtalálhatók a gyűjteményben a többi villamos paraméter - feszültség - áram teljesítmény - frekvencia mérőműszerei, és az ellenállásmérés re alkalmas mérőhidak. A gyártók és forgalmazók között olyan neveket találunk, mint M a r x és Mérei, Martin és Sigray, Deckert - Homolka, Kaiser - Schmidt, Engel Károly Elektromosgyár (EKA), Elektromos Készülékek és Mérőkészülékek gyára (EKM), Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG), Siemens - Halske, Hartmann - Braun, Weston Elektrical Co., Elliot (London), stb
Ezek közül ki kell emelni egy kis zseb-műszert, a 2001.5.1. leltári számú zseb-voltmérő műszert. Ez alpakka anyagú, stop peróra alakú tokba épített lágyvasas műszer, kettős skálával, két mérőcsúccsal. A z egyik méréstartomány a jobb oldali mérőcsúccsal 0-12 V, a másik méréstartomány a bal oldali mérőcsúccsal 0-120 V, 5 Voltonkénti osztással.
10. ábra Nicola Tesla saját tulajdonú voltmérő műszere
Különlegessé teszi a műszert a hátlap belsejébe vésett szö veg (Nikola Tesla. Bp. 1 8 8 1 . ) , ami tulajdonosára, a világhírű feltalálóra utal. Tesla 1 8 8 1 januárjában érkezett Prágából Budapestre, ahol Puskás Ferenc alkalmazta, mint mérnököt. 1 8 8 2 őszén elhagyta fővárosunkat, amikor a párizsi Edison képviselethez ment, amelynek vezetője Puskás Tivadar volt. Két év múlva már az USA-ban dolgozott Edisonnak, később pedig a Westinghouse hasznosította találmányait. Alkotásai közül ki kell emelnünk a többfázisú generátort és az aszinkron motort, mert ezek igazán jelentős hatással voltak az egész XX. század iparára, hiszen ezekkel és a G a n z gyár már említett mérnökei által kifejlesztett zártvasmagú transzformátorok együttes alkal-
mázasával lehetett megoldani a nagy távolságú, jó hatásfokú villamos energia átvitelt. A vezeték nélküli hírtovábbítást, a z a z a rádiózást Heinrich Hertz ( 1 8 5 7 - 1 8 9 4 ) elektromágneses hullámokkal való kísérle tei tették lehetővé 1 887-88-ban. Mielőtt a rádiókészülékeket nézzük végig, tekintsünk vissza a kezdetekre. A z első rádiókapcsolatot
1 894-ben Guglielmo
Marconi ( 1 8 7 4 - 1 9 3 7 ) hozta létre. Marconi 1901-ben sugár zott először rádiójelet az ún. szikratávíróval - a rádióadó ősével - a z óceánon keresztül a z angliai Cornwaall és a kana dai N e w Fundland között. A z óceán két partja között a Morse ABC „s" jelét vitték át.
A szikratávírót a század elején már nagyon sok hajó hasz nálta, pl. a „Titanic" is, amikor 1 9 1 2 áprilisában az angliai Southampton-ból N e w York-ba indult. A jégheggyel való üt közés tragédiája bizonyította be igazán a szikratávíró, majd később a rádiózás fontosságát.
A magyar rádiózás születésnapja 1 9 0 6 . szeptember 1. Ek kor történt, hogy a z Adriai tenger partjára, Fiúméba telepí tett adó-vevővel szikratávíró kapcsolatot létesítettek a z Adrián közlekedő „Előre" hajóval.
A rádiós falon, a 3. polcon a születésük sorrendjében látha tók a vevő készülékek. 2006.11.1. leltári számmal hangfal (próbahangszóró) látha tó a rádiók felső sorában. Ez az 1946-ban nyitott, rádiójaví tásra berendezett műhely fontos tartozéka volt, amely nemcsak a hangszóró hibájának megállapítására szolgált, hanem a hangos cégér szerepét is betöltötte. Készítője: Nemes Zsig mond, Kiskunhalas. A következő polcegysé gen láthatók Jedlik Ányos által tervezett kísérleti, be mutató eszközök. A bencés szerzetes Jedlik Ányos a fizikának, mint tu dománynak kiváló kutatója és oktatója volt, de egy ben az első magyar elekt rotechnikus, aki a tanári tevékenysége mellett, új je lenségeket felismerve szá 1 1. ábra Jedlik Ányos
mos eszközt tervezett azok
bizonyítására. A megvalósult eszközök születésüket követően
még évekig egyedülálló tudományos értékkel rendelkeztek, ma pedig a muzeális értékük az egyedülálló. A győri gimnázium, majd a líceum a helyszíne a tanári pá lyakezdetnek. Ez utóbbiban mondta Jedlik Ányos 1828-ban: „Egy elektromágneses (áramot vezető) drót egy hasonlóan elektromágneses körül folytonosan forgó mozgást foganato síthat."
Ehhez alapul szolgáltak a kortárs fizikusok által elért eredmé nyek.
Volta, Oersted, Aragó, Ampere felismeréseihez Jedlik
hozzátette saját ötletét, pl. a higanyvályús kommutátorát, ami vel létrehozta a világon először a „forgony"-t, a tulajdonkép peni soros motor ősét, mely szerint a mágnes tekercsének két kivezetése a középen lévő feltámasztási pont közelében egy 2 félköríves higanyvályú egyik, illetve másik felében ér bele a z elektromosságot vezető higanyba.
A z egyik félkört az áramforrás egyik, a másik félkört az áramforrás másik sarkával kötötte össze a tudós tanár. Igy, el fordulás közben az elektromágnes áramának iránya a sokszo rozó tekercs síkjára merőleges helyzetben ellenkezőre váltott, s ezzel létre jött a folyamatos forgómozgás.
Működési elve alapján a készülék a z egyenáramú motor őse
1 2. ábra Jedlik-féle forgony
volt, ami a gyakorlatban csak 5 évvel később valósult meg az angol Ritchie munkájaként. A pozsonyi Királyi Akadémián elkezdett optikai kutatásokat a Pesti Tudományegyetemen folytatva elkészítette az optikai rácsosztó gépet. Kis súlya és nagy kapacitása miatt nagy sikere volt a Jedlik-féle salétromsavas elemeknek, amiket „villamdelej"- éknek nevezett. Már
1 854-ben elindult a Jedlik Ányos elképzelése szerin
ti villamos kocsi makettje. Jedlik Ányost ugyanis az 1828-as
találmányának,
a „villamdelejes forgony"
hasznosításának
gondolata foglalkoztatta, míg azután 1 841-ben elkezdte meg tervezni a villamos kocsit, ami ezután 1854-ben gyakorlat ban is elkészült legalábbis egy modell formájában, végleges formájában 1855-ben. Ez a találmány is megelőzte a korát. Elkészíttettük 2001-ben a makett működőképes másolatát. A szerkezet a z elektromossággal előidézett folyamatos forgó mozgást képes átalakítani fogaskerék áttétellel egyenes vona lú haladó mozgássá.
65.23.10. leltári számú készüléket Jedlik Ányos terve alapján Csomortányi Elek készítette Pesten 1 855-ben. 1 8 6 l-ben már működött Jedlik Ányos dinamója, az egysarki villamindító. A készülék a - a tudós tanár által - a Faradaykerék továbbfejlesztéseként készült. A Faraday-keréknél egy állandó mágnes sarkai között tömör rézkorongot forgatnak. A korongban lévő elektronokat a mágneses tér eltéríti, s így a korong széle és közepe között feszültség keletkezik, ami csúszógyűrűkön keresztül galvanométerrel kimutatható.
Jedlik a készülékénél az állandó mágnes helyett elektromágnest, a rézkorong helyett vasmagos tekercset használt. A készülék vizs gálata közben fedezte fel az öngerjesztés elvét. Ez 1 858-ban történhetett, de írásos bizonyíték nem maradt erről. Később, az
13. ábra Jedlik-féle dinamó
1 861-62-es tanévi - pesti tudományegyetemi - beszerzéseit tartal mazó „Pótleltár"-ban viszont teljes bizonyossággal szerepel. A géphez tartozik az eredeti használati utasítás, amiből ki derül, hogy az egyik üzemmódban soros motorként-, a másik ban pedig külső gerjesztésű generátorként működik. A haszná lati utasításban az önmagát gerjesztő egyenáramú generátor működését is leírja , tehát felfedezte a dinamó - villamos elvet.
Ez a felismerés is rejtve maradt mindaddig, míg hat évvel később Werner Siemens ( 1 8 1 6 - 1 8 9 2 )
1867-ben
Jedlik Ányos felfedezését a berlini akadémián.
ismertette
14. ábra Jedlik-féle vibrograf
A dinamótól jobbra a vibrograf: a rajzoló gép található. A mechanikai rezgések vizsgálatára Jedlik Ányos harmonikus mozgást gerjesztő- és rajzoló gépet tervezett. Két merőleges rezgés és egy haladó mozgás eredőjét számolta, illetve raj zolta le a gép. A z így kapott ábrák a Lissajous görbék. A gép oktatási célokat szolgált. Ottmár János mechanikus készítette el Budapesten 1876-ban.
1868-ban készült a „csöves villamfeszítő"-je, (mérete mi att csak képi ábrázolásban látható) ami tulajdonképpen e g y nagykapacitású elektromos kondenzátor. Ez a találmány szin tén megelőzte a korát, hiszen az atomtechnikai kutatásokhoz
használt lökésgenerátorok csak 1932-ben kerültek először al kalmazásra. A z 1 873-as bécsi világkiállításon erre a készülék re felfigyelt Werner Siemens, és a z ő javaslatára Jedlik Ányos megkapta „A Haladásért" érmet.
Elektromos távjelzők láthatók a következő polcegységen. A z elektromosság felfedezésével egyidőben vetődött fel a gondolat, hogy a z elektromosságot fel lehet használni infor máció továbbítására is, de a gyakorlati megvalósulás váratott magára. M a j d elkövetkeztek Luigi Galvani (1 7 3 7 - 1 7 9 8 ) olasz természettudós kísérletei,
valamint
megszületett Alexandro
Volta ( 1 7 4 5 - 1 8 2 7 ) olasz fizikus találmánya, a z állandó ára mot szolgáltató áramforrás (76.7.1.), amely lehetővé tette a z elektromos távjelzők gyakorlati megvalósítását.
Samuel Morse (1 7 9 1 - 1 872) 1 838-ban a z Amerikai Egyesült Államokban fejlesztette ki távíró készülékét, ami két részből állt, egy impulzust adó billentyűből és egy vevőből. A vevő elektromágnese a z adóból rövid és hosszú áramimpulzusokat kap, az így keltett mágneses tér magához húzza az írószerke zetet, amelyet ezáltal egy óramű által egyenletesen mozgatott papírszalaghoz nyom. A z eredmény, a papírszalagon hoszszabb és rövidebb vonalak kombinációja a z ún. Morse ABC kódrendszerének megfelelően. A papírszalagra írt Morse-féle
kódot gyakorlott távírászok tették át normál írásra, ti. a távira tot csak így lehetett elolvasni. A Morse-készüléket
a technika fejlődésével a z ún. géptáv
írók váltották fel 1928-tól, amelyek már nem kódokat, hanem betűket, számokat és különféle írásjeleket tudtak közvetlenül továbbítani. A világon a legnagyobb számban az ún. aszinkron távírók terjedtek el, ezek közül is talán a legismertebbek a z Ericsson és a Siemens géptávírók. A z információt lyukszalagra rögzí tették, az ún. nemzetközi ötös kódban, ami hamarosan világ szerte elterjedt, és szabványként fogadták el. A táviratozással egy időben indult meg a kutatás a vezetéken való hang-továbbításra. Az első használható készüléket Alexander Graham Bell (1847-1922) készítette (86.91.1.1-2.) 1875-ben. A készülékben egy acél membránra kellett rábeszélni, ami a beszéd keltette rezgéseknek megfelelően a hozzá illesztett elektromágnesben áramot indukált, amelyet egy ugyanolyan készülékhez vezettek. Ennek elektromos tekercsét a z áram a beszéd rezgéseinek megfelelően átmágnesezte, ez azután megrezegtette a membránt, ami a beszédet visszaadta. A képtávíró kézzel írt vagy nyomtatott szövegeket, rajzokat,
képeket visz át az adóból a vevőbe vezetéken keresztül. A magyar Gamma gyár készített ilyet 1962-ben
(84.137.1-2.).
A későbbiekben általánosan elterjedt fax gép elődjét láthatjuk benne, a kor technológiai szintjén megvalósulva.
Mielőtt a televízió készülékeket megtekintjük, tekintsünk viszsza a televíziózás kezdetére. Még a XIX. században kezdődtek meg a kísérletek a z elekt romos úton való képátvitelre. Paul Nipkownak
(1860-1940)
sikerült először 1 884-ben mechanikus képfelbontó és a vevő oldalon kép-összerakó berendezést létrehozni. A képet a z adó oldalon egy csigavonalban lyukasztott tárcsa, az un. Nipkowkorong bontotta képelemekre, a vevő oldalon egy ezzel tel jesen azonos, az adótárcsával szinkron-forgó másik N i p k o w - koronggal lehetett a képet újra összeállítani.
A magyar Mihály Dénes ( 1 8 9 4 - 1 9 5 3 ) is a képátvitel első úttörői közé tartozott, első készülékét, a „Telehor"-t 1919-ben mutatta be a Telefon-gyárban, majd 1923-ban közzétette ku tatásainak eredményét a Berlinben megjelent „Das elektrische Fernsehen und das TELEHOR" c. munkájában.
1925-ben Vladimir Kosma Zworykin találta fel az elektroni kus képfelvevőt, az ikonoszkópot, amely a képet elektronikus
úton bontotta fel képpontokra. A z ikonoszkóp a vevőoldalon egy képcsövet vezérelt, ami ugyancsak mozaikszerűen a fel bontott képet összeállította. Azután ismét egy magyar géniusz, Tihanyi Kálmán 1 9 2 6 . március 20-án kelt szabadalma részletesen leírta a töltéstá rolás elvét megvalósító televíziós rendszert. Elgondolásait to vább finomította, majd a végleges megoldásokat kettéosztva 1928-ban ismét szabadalmi bejelentést tett Magyarországon is és Németországban. Ez utóbbit az RCA (Radio Corporation of America) vásárolta meg. A z új képbontót - a töltéstárolás elvén épült ikonoszkópot - Vladimir Kosma Zworykin ismertet te egy konferencián 1933-ban.
Itthon 1 9 5 7 . május elsején sugározta első élő műsorát a M a gyar Televízió egyetlen közvetítő kocsival. A z angol Morris gyártmányú autóba a PYE cég épített TV adástechnikai beren dezéseket. Négy kamerával és a M a g y a r Rádió riportereinek közreműködésével történt a közvetítés a Hősök terén rendezett ünnepségről. (A kocsi az O M M gyűjteményében, a gépszín ben elhelyezve található.) A Híradó szerkesztősége 1 9 5 7 . jú lius 2-án debütált.
A televíziózás másik oldalán vannak az adás vételéhez szük séges készülékek.
15. ábra Orion AT-501 televíziós vevőkészülék
Gyűjteményünkben is látható a legelső magyar TV, a z O r i o n gyár AT 5 0 1 -ese (90.84.1.). Ennek a típusnak az első darabjai már 1955-ben elkészültek, „0" szériája pedig az 1 95ó-os év elején már lefutott az Orion gyár szerelőszalagjáról.
Ez volt
tehát az első magyar konstrukció. Kétcsatornás, 21 elektron csöves, 4 3 cm képátlójú készülék volt, ami valójában 3 7 cm-re szűkült a sarkokon észlelhető torzítások kitakarásával. Ezt a kitakarást a képernyőt szegélyező kerettel oldották meg a két szélén még színházi függöny ráncokat imitálva, ami egy szín házi közvetítésnél hozzá is járulhatott a hangulathoz. Képcsö ve többnyire TUNGSRAM gyártmány, de készült Telefunken képcsővel is az importlehetőségektől függően.
A középre néz felül, baloldalon a z O r i o n gyár AT 302-es típusú szintén nagyon korai - 1 957-es gyártású - egybeépített TV és rádiókészülék. A TV a z UHF csatornák-, a rádió a rövid és hosszú hullámok vételére volt alkalmas. A főleg exportra gyártott készülék 14 elektroncsövet tartalmazott.
Ritka össze
építés, ezért ipartörténeti fontosságú számunkra. Székesfehérváron a Villamossági Televízió és Rádiókészü lékek Gyárában 1958-ban kezdték meg a TV-k gyártását. A dobogón, asztalon álló készülék neve Munkácsy (95.118.1.). Ez volt az első típus. 1 9 elektroncsővel és már három kristály diódával működött. A készülék már távszabályzóval rendel kezett, de a távszabályzó még egy hosszú (a fotelig érő) ve zetékkel csatlakozott a készülék hátlapjára szerelt foglalatba. A távszabályozót a csehszlovák Tesla gyártotta, importból, kereskedelemből lehetett beszerezni. A Munkácsy készülék tel jesítményfelvétele még nagyon magas: 1 7 0 Watt! A VTRGY-ben a Munkácsy-t követte a "Benczúr", majd az ún. régi és a z új fazonú „Kékes", az „Alba Regia", a „Ta vasz", a „Horizont, a „Favorit". A z „Elektron 2 4 " már 2 4 di ódával, ó db tranzisztorral, 1 integrált áramkörrel, de még 8 elektroncsővel működött, így a fogyasztása még mindig 1 5 0 W a t t volt.
A z első amerikai és angol kísérleti színes TV-k (85.47.1. és 85.45.1.) után az amerikai kiforrott RCA Viktor színes TV (85.46.1.) mellé a magyar Color Star (97.5.1.) zárkózott fel legkorábban 1970-ben, de sajnos a konstrukciós hibák miatt „robbanós" jelzőjével vált hírhedtté. M a j d azután az 1977ben megjelent Munkácsy Color (77.443.1.) színeivel és meg bízhatóságával minden bajt feledtetett.
Az
elektromágneses
Poulsen dán
hangrögzítés
fizikus ( 1 8 6 9 - 1 9 4 2 )
története
Waldemar
készülékével kezdődött.
Poulsen 1898-ban nyújtotta be szabadalmát az acélhuzalos TELEGRAFON-nak nevezett telefon hang rögzítőjére. Igy ez volt a mai üzenetrögzítők őse. A z 1900-as párizsi világkiállításon sikerrel mutatták be. A z 1920-as években elkészültek az elekt roncsöves erősítővel kombinált acélhuzalos hangrögzítők.
Azután az acélhuzalt felváltotta az acéllemez, majd az acélszalag. A z igazi fejlesztés a német mérnökök nevéhez fűződik. A z AEG cég először vasoxiddal átitatott papírszalag gal kísérletezett, majd az 1 935-ös berlini kiállításon vasoxidos műanyagszalagos (orsós) készülékkel jelent meg. Ekkortól a M A G N E T O P H O N védett fogalommá vált.
A z acéllemez tárcsa formájában, mágnesezhető réteggel el látva emberi beszéd felvételére és lejátszására alkalmas. E két
műveletre a NSZK-beli Assmann vállalat hordozható kivitelű készüléket gyártott, amit főleg ún. diktafonként, szükség ese tén telefon üzenetrögzítőként használtak. Ilyen látható a zene automaták feletti polcon. E megoldás a számítástechnikában sok évtizedig használt mágneslemezek adatrögzítési módjához hasonlatos (az előbbi emberi beszédet, a z utóbbiak digitális jeleket tárolnak). Magnetofon gyűjteményünkből néhányat külön megemlítve: Hangrögzítő acélhuzallal működik a Minifon P. 55 típusú NSZK gyártású magnetofon 1956-ból, mágnesszalagosak az első magyar ősmagnó, a Vörös Szikra 1955-ből, valamint a TERTA gyártású TM-9 típus 1 959-ből. Szintén magyar cég, a BRG a gyártója az Erkel magnónak és a korszak egyik legismertebb készülékének, az M5-ös Mam bó magnónak az 1 9 6 0 körüli évekből, valamint az M-20-as Calypso Super magnónak 1 968-ból. A Calypso orsósmagnó vezető tervezője Jánosi Marcell, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár magnótechnikai főkonstruktőre, aki a számítástechnikai gyűjteményben őrzött MCD-1 kazettás floppy tervezőjeként lett a technikatörténet elismert egyénisége.
16. ábra Calypso Super magnetofon
Sétánk korábbi szakaszában láthattuk a kompakt kazettás magnókat is, köztük a szintén BRG sorozatot, az MK-21, MK26, MK-27 és az MK-43-as készüléket a Philips, a Panasonic és az Unitra termékei mellett. „A ZENE, a z kell!" Fülünkbe cseng ez a határozott ténymeg állapítás Presser Gábor „Padlás" című darabjának betétdalá ból. Igy érzik ezt a fiatalok, de így voltak vele felmenőink is. Századoktól-, földrajzi helytől-, társadalomban betöltött pozí ciótól függetlenül mindig is létezett a ritmus, a zene szeretete, a muzsika élvezete.
Ám régen is gyakran volt olyan helyzet, hogy egyszer a hang szer, máskor a hangszertudás hiányzott, de a zene iránti vágy ilyenkor is erősen élt az emberekben. Ezt kielégítendő jöttek a mesterek. Munkájuk nyomán már a XIV. században ismer tek voltak a harangjátékok. Később, a XVII-XVIII. században, zenélő automatákat készítettek az egyszerűbb zenedoboztól a z igen bonyolult orchestrionig. A z előbbi egy muzsikus, az utóbbi már egy kisebb zenekar játékának hatását keltette a hallgatóban.
Ahhoz, hogy a gramofonig eljusson a látogató, meg kell is mernie a Pathé testvérek történetét. Charle és Émile a több száz párizsi kávéház egyikének tulajdonosai voltak. A nagy konkurenciát leküzdeni csak valami különlegességgel lehetett. Szerencsére
1893-ban egy kiállításon megláttak egy furcsa
készüléket, mint megtudták, az Edison-féle fonográfot, Thomas Alva Edison találmányát. Ez képes volt akár emberi beszéd hang, énekhang vagy zenemű viaszhengerre történő felvéte lére, illetve lejátszására. Ebből vásároltak, majd a vendégek szórakoztatására egyik műsoros hengert a másik után játszot ták le. A forgalom is fellendült, de a csodaszerkezet is felkel tette az érdeklődést. A Pathé testvérek - felismerve a lehetőséget - sietve eladták a kávéházat, majd a Párizs közeli Chatouban műhelyt ala-
pítottak a fonográfok gyár tására, amiket az újonnan indított „fonográf ban
a
betérő
pénzbedobás
szalon"párizsiak ellenében
hallgathattak. Sikeres volt a vállalkozás, olyannyira, hogy a párizsi
mintájára
a budapesti Andrássy úton is nyílt egy Patefon-szalon az 1900-as évek elején.
A z 1920-as, -30-as évek 17. ábra Edison-féle fonográf
ben Bartók Béla és Kodály
Zoltán is ilyen viaszhengeres fonográffal járták az országot, és kutatták, rögzítették a z egyébként feledésbe merülő népze nei anyagot. Így maradhattak meg számunkra olyan dalok, népdalfeldolgozások, mint például az „Öreg vagyok, fáj a szívem" vagy a „Tiszán innen, Dunán túl" kezdetűek.
1887-ben Emil Berliner az Amerikai Egyesült Államokban szabadalmat jelentett be a lemezjátszóra, vagy ahogy akkor hívták, a gramofonra.
A szabadalmat felhasználva a hang
képét egy cinklemezre vitt vékony viaszrétegbe vágta, majd a viaszra savat öntve kimaratta a lemezt. A megforgatott lemez
megszólalt. Visszatérve a Pathé testvérekre, ők ismét felismer ték a jövő útját, és átálltak a hanglemezgyártásra. Védjegy ük, a gall kakas a z egész világon ismertté vált. Ez látható a Budapesten készült hanglemezen is. Mellette a gramofon Pathé hangszedő tűvel és membránnal. A hangszedő tű 3-4 cm átmérőjű fém vagy műanyag membránt mozgatott, és a membrán által keltett hanghullám jutott a tölcsérbe. A jelleg zetes hangzótölcsért - amilyet a mellette lévőn láthatunk - itt, ezen a készüléken ne keresse a látogató, mert a tölcsér hang irányító- és erősítő funkcióját itt a készülékdoboz egyik oldalá nak megnyitásával érték el. A „ P A N N Ó N I A " felirat jelzi, hogy magyarországi forgalmazásra készült.
1 8. ábra Parhé-féle gramofon
A z előzőekben látottakat akusztikus gramofonoknak mond hatjuk. Ezeknek fejlettebb formája az elektromos gramofon, amilyet már a rádiókészülékhez kapcsoltak a nagyobb hang teljesítmény elérése érdekében. Ilyen készülékek láthatók fekvő szekrénykékbe építve a TONALIT gyártól a felső polcokon és a dobogó mellett.
A mai értelemben vett lemezjátszóknál a karban elhelyezett hangszedő elektromos jelet szolgáltat. Ezt a jelet erősítőre kapcsolva már igazán nagy hangteljesítmény érhető el. Bár az 1 9 6 5 körüli Supraphon készülékeknél még csak 1,5 W , a z 1 9 7 0 körüli Tesla GZ 710-71 l-es készülékeknél már 2 W , a z 1 980-as RFT (Compact 1100) lemezjátszónál már 3 W .
Kü
lön érdemel említést a Tesla NZK 145 típus, a Tesla-Litovel és a BRG közös készüléke, amit 1 9 8 0 körül gyártott a két nagy vállalat. A z utóbbi kooperációs partnerként készítette a ka zettás sztereó magnetofont, majd a Tesla azt beépítette a HC 1420-as típusú sztereofonikus lemezjátszó erősítővel ellátott sassziéja mellé.
Gyógyászati készülékekhez és berendezésekhez értünk. A z orvosi indukciós készülékeket, faradizálókat izomfájdalmak, valamint idegbénulás okozta izomsorvadás megelőzésére, ke zelésére használták 1 9 1 0 körül. Esetenként tartozott a készü lékhez egy kiegészítő rézhenger, melyre az orvosság oldata-
val átitatott textíliát tekerve vibrációval a szervezetbe juttatták a gyógyszert. Ez volt a korai hisztaminkezelés. A z orvosi kvarclámpák bőrgyógyászati, valamint kozmetikai kezelésekre szolgáltak. Használatával a levegő is sterilizálódott az ultraibolya sugárzás hatására. A bőséges röntgen- és ventilcső készlet között megtalálható Lé nárd Fülöp olyan katódsugárcsöve is, amilyent Wilhelm Conrad Röntgen is használt az 1 8 9 5 . december végi felfedezésekor. A Budapesti Tudományegyetemen már 1 8 9 6 . január első felében elkészültek az első röntgenfelvételek. Eötvös Loránd, Klupathy Jenő és Pékár Dezső készítették ezeket. A felvételhez szükség volt nagyfeszültségű influencia gépre (92.19.1.).
Gyűjteményünkben
nagyobbrészt
diagnosztikai,
kisebb
részben terápiás készülékekhez vannak csöveink, továbbá a kezdetben használatos sugárvédő burák mutatják a védelem kezdetleges fokát. A klasszikus csövek még hűtés nélküliek, de a fejlettebbek a hűtés módja szerint eltérőek lehetnek, így pél dául a z izzókatódos léghűtésűek (a közismert hűtőbordákhoz hasonló megoldással), ezek a z ún. diagnosztikai ventilcsövek, továbbá léteznek vízhűtéses és olajhűtéses röntgencsövek. A kiállított röntgencsöveken láthatjuk a fejlődést a z érintésvé delem és a sugárvédelem szempontjából.
Izgalmas műtárgyaink az orvostechnika területéről: 2006.12.1. EDR 750-es típusú röntgencső vezérlő a csövek feszültségének beállítására szolgáló berendezés. A z Orszá gos Szabadalmi Hivatalban 1966-ban lajstromozták be, mint Márton András és dr. Vörös András szabadalmát. Készült: Medicor Művekben, Budapesten, 1979-ben.
2003.20.1.
Stroboszkóp; típusa: TUR L S I , hangszalagok
rezgésfolyamatának pontos vizsgálatát végezte vele a z orvos. Készült: VEB Transzformátorén und Röntgenwerk gyárban, Dresdában, a z 1980-as években. 2003.22.1.
Pneumográf (légzésrajzoló); típusa: EKG 2, a
mellkas és a has területének légzőmozgását regisztrálja és a hangképzés egyidejű jelzésére alkalmas,
1973-ban ké
szült. Tervezte Bacsa László mérnök, és a Budapesti Orvosi Műszergyárban készült. A gyűjteményi sétánk első felében már említettük, hogy az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. II. világháború előtti fejlesztéseivel a 109-1 10 - e s polcegységnél találkozhat a lá togató. Ezekből a legkorábbiakat két tablóban állítottuk ki, mégpedig a gyártás műveleti sorrendjében.
92.6.1. MR 3 típusú rádiócső alkatrészei 1925-ből:
Az
erősítő trióda műszaki paraméterei alapján a korábbi H 2 és H 3 típusú elektroncsövekhez képest kiváló volt. 93.42.1.
Három rádiócső alkatrészei 1927-1930- közötti
időből: A PV 4 7 5 típusú kétoldalú egyenirányító cső-, a DG 4 0 7 típu sú tetróda (kétrácsos) cső-, és a G 409 több funkcióra alkalmas kétrácsos elektroncső alkatrészei. Mindkét tabló az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT. Ku tatólaboratóriumában készült. A z elektroncsöves készülékek javításánál szükség volt a meg hibásodott elektroncső kiszűrésére. Két, erre alkalmas készülé ket mutatunk be: 86.264.1. Elektroncsövek teljes vizsgálatára alkalmas ké szülék a z 1 9 4 2 körüli évekből. Készítette: Kremmer Gyula, a M a g y a r Philips cég főkonstruktőre. Igényes amatőr munka az elektroncsöves technikai kultúra fénykorából. 2006.10.1.
Elektroncső vizsgáló készülék, az
1946-ban
nyitott rádióműszerész műhely berendezése, mellyel a z elekt-
roncsövek állapotát emisszió méréssel lehetett megállapítani. Részben házi kivitel, gyári készítmények felhasználásával. Készítője: Nemes Zsigmond, Kiskunhalas. Sétánk az erős- és gyengeáramú gyűjteményben véget ért. A technikai múltunkban tett időutazás során mindvégig láthattuk az elektromosság fontosságát életünk valamennyi szegmensében. Még nem tértünk ki a vegyészet és a háztartás elektromos ké szülékeire, amelyekkel a Tanulmánytár további polcegységein, s reményeink szerint újabb Tárlatvezető Füzetekben találkozha tunk. E rövid ismertetőben nem lehetett minden egyes műtárgyat felsorolni, de a látogatóra bízzuk, hogy további érdekességeket keressen érdeklődésének-, szabadidejének megfelelően. Aki ke res, talál. Jó szórakozást-, tanulást-, okulást!
