Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése Aranytíz Kultúrház 2015. április 10.
A kutatás előzményei • Magyar Háztartás Panel kutatás (1992-1997) • TÁRKI Háztartás Monitor (1998-tól) • Háztartások Életút Vizsgálata (HÉV, 2007) • A 2014. évi kutatás megrendelője: EMMI
A Háztartás Monitor 2014 kutatásról • Témakörök: – – – –
jövedelemeloszlás, szegénység, munkaerőpiac, társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek, társadalmi és politikai attitűdök.
• Megvalósult Minta: N= 2011 háztartás, N= 4420 személy (3908 személy 16+). • Kérdőívek: háztartás és személyi kérdőív (3541 személyről + háztartás tábla adat 367 személyről). • Az adatfelvétel ideje: 2014. szeptember - október • Az adatbázis nyilvánosan elérhetővé válik a TÁRKI Egyesülés Adatbankjából 2015. őszén
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 6 I. TÁRSADALOMSZERKEZET, SZEGÉNYSÉG, MUNKAERŐPIAC .......................................................................... 11 1.
JÖVEDELEM-ELOSZLÁS 2009–2014 KÖZÖTT (TÓTH ISTVÁN GYÖRGY) ..................................................... 11
2. JÖVEDELMI SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG MAGYARORSZÁGON (GÁBOS ANDRÁS – SZIVÓS PÉTER – TÁTRAI ANNAMÁRIA) ........................................................................................................... 46 3.
A HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA (SIMONOVITS BORI – SZIVÓS PÉTER) ................................................... 74
4. TÁRSADALMI SÉRÜLÉKENYSÉG: VAGYONI HELYZET, ELADÓSODOTTSÁG, MEGÉLHETÉSI NEHÉZSÉGEK (MEDGYESI MÁRTON - SIMONOVITS BORI - BERNÁT ANIKÓ) ......................................................................... 89 5.
KÖZMUNKA (MEDGYESI MÁRTON)....................................................................................................... 107
6.
MAGYAROK KÜLFÖLDÖN – ÚJRATÖLTVE (LIGETI ANNA SÁRA – SIK ENDRE – SZEITL BLANKA) .............. 119
7.
TÁRSADALMI RÉTEGEK, FOGYASZTÁSI STÁTUSZCSOPORTOK MAGYARORSZÁGON (FÁBIÁN ZOLTÁN) . 132
II. BIZTONSÁG, BIZONYTALANSÁG, ATTITŰDÖK ........................................................................................... 147 8. A BŰNÖZÉSTŐL ÉS A MUNKAHELY ELVESZTÉSÉTŐL VALÓ FÉLELEM MAGYARORSZÁGON (PÓSCH KRISZTIÁN) ................................................................................................................................................... 147 9. SZERELEMCSÜTÖRTÖK ÉS DOBSZERDA? A MEGKÉRDEZÉS NAPJÁNAK AZ ELÉGEDETTSÉGRE GYAKOROLT HATÁSA (KELLER TAMÁS) ............................................................................................................................. 161 10.
MONITOR SZILÁNKOK ....................................................................................................................... 177
BEVEZETÉS (SIK ENDRE)......................................................................................................................................... 177 10.1. MUNKAERŐ-PIACI HOMOFÍLIA A HÁZTARTÁSOKBAN (FELLNER ZITA – HORVÁTH ANNA)...................................... 178 10.2. „KI A CIGÁNY?” - ÚJRAGONDOLT ELEMZÉS AZ ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS IDENTITÁS ALAPJÁN (ANGYAL EMESE) .. 180 10.3. ÉRTÉKRENDI HOMOFÍLIA A HÁZTARTÁSOKBAN (KELEMEN ZSÓFIA) .................................................................. 186 10.4. A MAGASSÁG HATÁSA A MAI MAGYARORSZÁGON (NYÍRŐ ZSANNA – SIK ENDRE).............................................. 196 10.5. ÁLLANDÓSÁGOK ÉS VÁLTOZÁSOK – A KERESZTNEVEK TÁRSADALMI JELENTÉSEI (FÉNYES CSONGOR – KATONA ESZTER)...................................................................................................... 213 FÜGGELÉK .................................................................................................................................................... 223
Az egyenlőtlenségek alakulása Tóth István György
Jövedelem eloszlás és egyenlőtlenségek: főbb megállapítások - Javuló makro környezetben jelentős reáljövedelem növekedés - 2010-2012 egyenlőtlenség növekedés után 2012-2014 között kismértékű egyenlőtlenség csökkenés - A legfelső/legalsó jövedelmi decilisek aránya 2010: 7,2; 2012:9,0; 2014: 8,1 - Jövedelemszerkezet polarizálódása: a foglalkoztatottaknál a munkajövedelem, a nem foglalkoztatottaknál a társadalmi jövedelmek arányának növekedése
Fontosabb gazdasági indikátorok 2000 és 2014 között Magyarországon
Fontosabb gazdasági indikátorok 2000 és 2014 között Magyarországon (folytatás)
Fontosabb egyenlőtlenségi mutatók, 1987-2014 (személyi eloszlásból, egy főre jutó jövedelmek) 1987 0,61 1,73 2,81 4,5 17,9 20,9 4,6
1992 0,60 1,83 3,07 3,8 17,4 22,7 6,0
1996 0,48 1,91 3,95 3,2 17,5 24,3 7,5
2000 0,51 1,93 3,78 3,3 17,3 24,8 7,6
P10/p50 P90/p50 P90/P10 S1 S5+S6 S10 S10/S1 Robin Hood 17,0 18,5 20,7 21,2 index Gini0,244 0,266 0,300 0,306 együttható N 56459 5538 4972 5253
2003 0,49 1,92 3,90 3,2 17,1 25,7 8,1
2005 0,51 1,92 3,78 3,3 17,1 25,1 7,6
2007 0,50 1,78 3,53 3,5 17,7 23,6 6,8
2009 0,46 1,89 4,11 3,1 18,0 22,6 7,2
2012 0,40 1,88 4,69 2,6 18,1 23,4 9,0
2014 0,45 1,82 4,06 3,0 17,8 24,3 8,1
21,8
21,4
19,9
20,5
21,7
21,3
0,316
0,308
0,288
0,292
0,312 0,307
5909
5209
5054
4849
4857
4412
A különböző jövedelmi kategóriákba tartozók százalékos arányának változása, 1987–2014 (%) 1987
1992
1996
2000
2003
2005
2007
2009
„jómódúak” (akiknek a medián kétszeresénél több a jövedelme)
6
7
9
9
9
9
7
8
8
6
„középréteg” (a medián 120–200%-a)
27
25
23
25
25
25
25
27
27
28
„alsó-középréteg” (a medián 80–120%-a)
39
42
35
34
34
33
36
31
30
32
„veszélyeztetett alsó” réteg” (a medián 50– 80%-a)
24
20
21
23
22
24
22
22
21
23
„szegények” (50% alatt)
4
6
12
9
11
10
10
12
14
11
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
Összesen
2012 2014
Forrás: saját számítások az 1987-es KSH Jövedelem Felvétele, az 1992 és 1996-os Magyar Háztartás Panel, valamint a Tárki Háztartás Monitor 2000–2014 adatfelvételei alapján. Megjegyzés: a jövedelmi kategóriák az egy főre jutó háztartási jövedelem személyek közötti megoszlásának középértéke alapján kerültek meghatározásra.
Egyes egyenlőtlenségi mutatók értékei és megbízhatósági intervallumai 1987 és 2014 között (személyi ekvivalens jövedelmek személyi eloszlása alapján) A legfelső decilis alsó töréspontja és az alsó decilis felső töréspontjának aránya (P90/P10)
Gini-együttható
Megjegyzés: minden becslés az ekvivalens jövedelmek eloszlására vonatkozik, 95 százalékos megbízhatósági szinten. A Gini, a P90/P10 1000 ismétléses Stata bootstrap becslés (Ineqerr).
Egyes egy főre jutó jövedelmek alapján képzett népességtizedek részesedése az összes jövedelemből 1962 és 2014 között
Forrás: 1962–1987: KSH jövedelemfelvételek alapján Atkinson–Micklewright [1992] HI1. táblázat; 1992–1996: Magyar Háztartás Panel I–VI. hullámai, 2000–2014: TÁRKI Háztartás Monitor.
Az ekvivalens jövedelmek személyi deciliseinek töréspontjai 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben (ezer forint)
Személyek megoszlása 2012-ben és 2014-ben a 2010-es deciliseloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban, %
Az alsó (ekvivalens jövedelem alapján meghatározott) jövedelmi ötöd részesedése az egyes társadalmi jövedelmekből, 1992–2014 (%)
Forrás: 1992–1996: Magyar Háztartás Panel, 1998-2014: TÁRKI Háztartás Monitor Megjegyzés: A jövedelemötödök a személyekre osztott ekvivalens (e=0,73) háztartásjövedelmek alapján lettek definiálva.
Jövedelmi szegénység és társadalmi kirekesztettség Gábos András – Szivós Péter – Tátrai Annamária
Jövedelmi szegénység és társadalmi kirekesztettség: fontosabb megállapítások - A relatív jövedelmi szegénység kiterjedtségének válság alatti növekedése megállt, mélysége csökkent - A reáljövedelmek növekedésével párhuzamosan az abszolút szegénység mértéke csökkent - Csökkent az anyagi deprivációban élők aránya: az alsó középosztályi és középosztályi háztartások körében - Csökkent az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya: a magas szegénységi kockázatú háztartások körében
A szegénységi ráta trendje, 1992-2014 (%) 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 1992
1996
2000
2003
Szegénységi ráta - konf intervallum, felső
2005 Szegénységi ráta
2007
2009
2012
Szegénységi ráta - konf intervallum, alsó
Forrás: saját számítások a Magyar Háztartás Panel és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A szegénységi küszöb az OECD2-skálával számított ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka.
2014
A szegénységi ráta az EU-ban (2012) és Magyarországon (2013-2014-ben), (%) 25 20 15 10 5
CZ NL FI DK SK FR IE HU - EUROSTAT 2012 AT SI HU - KSH 2013 SE BE CY MT LU UK DE HU - TÁRKI 2014 EU-28 PL EU-12 EE PT IT LV HR ES LT BG RO EL
0
Forrás: EUROSTAT, illetve KSH (2014), és saját számítások a 2014-es TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A szegénységi küszöb az OECD2-skálával számított ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka.
Magas szegénységi kockázatú csoportok, 2012-2014 2012
2014
Gyermekek Fiatalok Legfeljebb általános iskolát végzett htfő Egyszülős családok Sokgyermekes családok Htfő inaktív vagy munkanélküli
Gyermekek
Romák
Legfeljebb általános iskolát végzett htfő Egyszülős családok Sokgyermekes családok Htfő inaktív vagy munkanélküli Htfő foglalkoztatott, más nem Romák
A szegénységi ráta trendje alternatív szegénységi küszöbök mellett, 2000-2014 (%) 30 25 20 15 10 5 0 2000
2003
medián 40%
2005
2007
medián50%
2009
2012
medián60%
Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A szegénységi küszöb számításakor a OECD2 ekvivalencia-skálát alkalmaztuk.
2014
medián70%
A szegénységi ráta trendje eltérő fogyasztási egységek használata mellett, 1992-2014 (%) 25
20
15
10
5
0 1992
1996
2000
2003 OECD2
2005 OECD1
2007
2009
2012
Egy főre jutó
Forrás: saját számítások a Magyar Háztartás Panel és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A szegénységi küszöb az OECD2-skálával számított ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka.
2014
Szegénységi ráta 2000-ben rögzített szegénységi küszöb mellett (%) 14 12 10 8 6 4 2 0 2000
2003
2005
2007
2009
2012
2014
Forrás: saját számítások a Magyar Háztartás Panel és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A szegénységi küszöb az OECD2-skálával számított ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka.
A szubjektív anyagi helyzet megítélése a magyar népesség körében, 2000-2014 (%) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2000
2003
2005
Gondok nélkül élnek+Beosztással jól kijönnek
Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor alapján.
2007
2009
2012
Rendszeresen anyagi gondjaik vannak+Nélkülöznek
2014
Az EU2020 részindikátorai, 2009-2014 (%) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Jövedelmi szegénység
Súlyos anyagi depriváció 2009
2012
Nagyon alacsony munkaintenzitás
2014
Forrás: saját számítások a Magyar Háztartás Panel és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A szegénységi küszöb az OECD2-skálával számított ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka.
Jövedelmi szegénység, anyagi depriváció és az alacsony munkaintenzitás együttjárása: az EU 2020 szegénységi cél kategóriáiba eső személyek aránya Magyarországon 2014ben (személyek, a népesség százalékában)
Jövedelemszegénység
Anyagi depriváció 7,5
4,5
16,0
4,1 0,5
0,9 1,5
Munkaszegénység
Jövedelmi szegénység: 16,6% Anyagi depriváció: 28,3% Alacsony munkaintenzitás (0-59): 8,9% SZTK (legalább egy kockázat): 34,7% Összesen (mindhárom kockázat együttesen): 4,1%
Az anyagi depriváció indikátorai – az érintett népesség aránya (%), 2009-2014 2009
2012
2014
Az anyagi depriváció elemi indikátorai Anyagi okokból nincs autó
28,6
28,6
24,8
Anyagi okokból nincs színes tévé
0,6
0,4
0,5
Anyagi okokból nincs automata mosógép
10,1
7,5
5,9
Anyagi okokból nincs telefon
13,5
3,5
3,1
Nem engedhetnek meg maguknak - egy hét nyaralást
75,7
77,1
65,2
Nem engedhetnek meg maguknak - húsfogyasztást kétnaponta
41,3
44,7
37,1
Nem engedhetnek meg maguknak - a lakás rendes fűtését
19,8
27,4
18,9
Képtelenek váratlan kiadás fedezésére
76,8
80,9
72,9
Előfordult fizetési elmaradás pénzhiány miatt
20,8
24,3
14,1
Az anyagi depriváció összetett indikátorai Egyetlen elemi indikátor szerint sem deprivált
11,2
9,7
19,1
Legalább 2 elemi indikátor szerint deprivált
75,2
75,8
62,9
Legalább 3 elemi indikátor szerint deprivált
53,2
56,1
44,5
Legalább 4 elemi indikátor szerint deprivált (EU2020)
33,7
37,3
28,3
Legalább 5 elemi indikátor szerint deprivált
18,9
21,0
14,7
Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor alapján.
A szegénység és a társadalmi kirekesztettség (EU2020 szegénységi cél) indikátorai – az érintett népesség aránya (%), 2009-2014 2009
2012
2014
Csak jövedelmi szegénység
2,6
2,9
4,5
Csak anyagilag deprivált
20,6
22,1
16,0
Csak alacsony munkaintenzitású háztartásban él
4,1
2,1
1,5
Jövedelmi szegénységben és anyagi deprivációban él
5,1
6,8
7,5
Jövedelmi szegénységben és alacsony munkaintenzitású háztartásban él
1,3
0,8
0,5
Anyagi deprivációban és alacsony munkaintenzitású háztartásban él Jövedelmi szegénységben, anyagi deprivációban és alacsony munkaintenzitású háztartásban él
3,0
2,0
0,8
4,9
6,5
4,1
Összesen
41,7
43,1
34,7
Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A munkaintenzitás mérésében történt változásról lásd a 2.5. táblázat alatti megjegyzést.
Erőteljes társadalompolitikai beavatkozások következményei 2012-2014 • Az alsó középosztály és a középosztály helyzete javult, anyagi, pénzügyi kiszolgáltatottsága csökkent • SAD csökkent: az érettségizett vagy diplomás háztartásfővel élők, a fővárosiak, az egy és kétgyermekesek, valamint a magas munkaintenzitású háztartások tagjai • SAD nem változott: az alacsony iskolázottságúak, a községekben élők, a sokgyermekesek, az alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitásúak
• A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők arányának 2012 és 2014 között megfigyelt jelentős csökkenése jellemzően a magas szegénységi kockázatú csoportokban történt • NAM csökkent: alacsony iskolázottságúak, városokban és községekben élők, sokgyermekes és ’Más háztartás gyermekkel’ típusú családban élők, romák
Társadalmi sérülékenység: vagyoni helyzet, eladósodottság megélhetési nehézségek Medgyesi Márton – Simonovits Bori – Bernát Anikó
Társadalmi sérülékenység: fontosabb megállapítások Vagyon: • ingatlannal a magyar háztartások bő négyötöde rendelkezik • A háztartások 42%-ának van valamilyen típusú pénzügyi megtakarítása, ez 2010 és 2012 között 10 pontot csökkent. Eladósodottság: • banki hitelt törlesztő háztartások aránya a 2010-es 35%-ról 18%-ra csökkent (állami intézkedések, válság miatt szigorodó hitelfeltételek) • összesen háztartások 22%-nak van rendszeres törlesztést igénylő tartozása • lejárt közüzemi tartozás a háztartások 7%-ának van, de a rendszeresen törlesztő háztartások esetében 19% az arány • törlesztő háztartások havi jövedelmüknek 28%-át költik törlesztésre, ami 2014 őszén átlagosan összesen 55 ezer forintot tett ki. Társadalmi háttér: • Meghatározók: életkor, iskolai végzettség, aktivitás, településtípus, háztartásjövedelem. Pl. törlesztés/jövedelem arány a legalacsonyabb jövedelmű ötödben 54%, felső ötödben 19%.
A különböző pénzügyi vagyon-elemekkel rendelkező háztartások aránya (%) 60 50 40 30 20 10 0 1999
2001
2003
2005
2007
2010
2012
Betétkönyv
Értékpapír
Készpénz
Devizaszámla
Lakástakarék
Egészségpénztár
Életbiztositás
Nyugdíj-megtakarítás
Megtakarítás összesen
2014
Banki vagy pénzintézeti hitelt törlesztő háztartások arányának (%) időbeli alakulása (2001- 2014) 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2001 2003 2005 autóvásárlás lakás, jelzálog
2007 2010 személyi, áruhitel
2012 2014 tartozás banknak
Megtakarítás és eladósodás a háztartási jövedelem ötödei szerint (%) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1.ötöd Megtakarított pénz
2.
3. Rendszeres törlesztés
4.
5. ötöd
Lejárt közműtartozás
Közmunka Medgyesi Márton
Közmunka • A kérdezést megelőző évben 5,7% volt a közmunkát végzők aránya; a teljes népesség 9,1%-a élt a közmunkások háztartásokban. • A közmunkások háztartásaiban élők jövedelmeinek 12%-át teszik ki a közmunkából származó jövedelmek, 51% egyéb munkajövedelem, 35% pedig TB vagy szociális transzfer. • A közmunkából származó jövedelmek majdnem fele jut a népesség legszegényebb ötödéhez, és 37%-a a második legszegényebb ötödhöz. Ezzel a közmunkajövedelmek az álláskeresési járadéknál jobban, az aktív korú inaktívak számára elérhető készpénzes egyéb ellátásokhoz (pl. FHT) képest viszont kevésbé célzottak. • Közmunkában az alacsony iskolázottságú, kistelepülésen illetve az észak-alföldi régióban élők vesznek részt nagyobb arányban.
Közmunkások háztartásaiban élők és az aktív korúak jövedelmi szerkezete 100%
6%
90%
18%
16%
80%
4%
17%
70%
0%
60% 50% 40%
51%
72%
30% 20% 10%
12%
0% Közmunkások háztartásaiban élők
1% Összes aktív korú
Közmunka-jövedelem
Más munkajövedelem
Tőkejövedelem
TB jövedelem
Szociális transzfer
Mezőgazdasági termelés
Egyéb
A közmunkajövedelmek célzottsága: az egyes jövedelmi ötödök részesedése az egyes transzfer-típusokból 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1.ötöd
2
3
4
Közmunka
Álláskeresési járadék
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
Aktív korúak ellátása
5.ötöd
www.tarki.hu
