Tari Tamás doktorandusz. Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Egyedszám- és sűrűség becslés

Tari Tamás doktorandusz Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Állománynagyság és populáció sűrűség Miért van szükség állománybecslésre?

A vadfajokkal történő gazdálkodás elképzelhetetlen az állománynagyság ismerete nélkül. Sem a lelövési, sem a takarmányozási tervek elkészítése nem nélkülözheti az egyedszámok ismeretét. A vadászatok tervezésénél szintén pontos információval kell rendelkeznünk az állomány térbeli eloszlásáról. Populáció sűrűség: Állománynagyság: Az állománynagyság azaz egyedszám ökológiai értelemben csak izolátumok, vagy meghatározott, s igy lehatárolt gazdasági egység esetén van értelme (mennyiségi szabályozás) használatuknak. Meghatározása során darabszámot kapunk.

Amikor nem egy izolátumról beszélünk, a populáció sűrűséget kell alkalmazni, mivel biológiailag értelmezhető adatot csak ez ad (pl. különböző populációk összehasonlításakor). Meghatározása során területegységre vonatkoztatott számot kapunk.

Relatív és abszolút mutatók Relatív módszerek: Alapfeltételezése, hogy az adott faj jelzéseinek (hang, nyom, hullaték) száma összefüggésben van a populáció sűrűséggel. Ez estben lineáris kapcsolatot feltételeznek. Abszolút módszerek: Mellőzi az állatok jelzéseinek felmérését mivel azok nem minden esetben mutatnak lineáris kapcsolatot. A faj egyedeinek megszámlálása a cél külünböző eljárások alkalmazásával Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása

Becslési eljárások kivitelezésének szabályai • korrekt, alapos tervezés és előkészítés • megbízható, gyakorlott szakemberek alkalmazása • a lehető legkisebb zavarással történő munkavégzés

Hibás kivitelezés következményei

Túlbecslés esetén: túlhasznosítás történhet, a következő évek gazdálkodására súlyos hatással lehet Alulbecslés esetén: alulhasznosítás eredményez, ami többletkiadásokhoz vezet

Becslési eljárások

Relatív módszerek

Abszolút módszerek

• vizuális megfigyelés

• vélekedés

• hangmeghatározás

• teljes állományfelmérés

• nyomszámlálás

- fészek és kotorékfelmérés

• hullatékszámlálás

- térképező módszer - vizivad szinkronszámlálás

• indirekt sűrűségérték meghatározási módszerek - szelektív elvonás - jelölés - visszafogás módszere - fogás - egységnyi ráfordítás módszere

• állományfelmérés mintaterületen - Pielowski-féle sávos becslés - reflektoros sávos állománybecslés - repülőgépes sávos vizivad számlálás - hajóról történő sávos felmérés - hajóról történő sávos felmérés fényképtechnikával - vizivad felméréshajóról folyón

Relatív módszerek

Vizuális megfigyelés Kettő helyhez kötött módszer egy pedig mozgással kombinált • etetőhelyeken és vadföldeken • les vadászatok alkalmával • területbejárás során gyalogosan vagy gépjárművel

Bibby, C. J. (1992): Bird census techniques

Hangmeghatározás Területbejárás során az egyes állatfajok által hallatott hangok száma alapján történik relatív sűrűségindex meghatározás, melyet pl. fácán esetében időegységre is vonatkoztathatunk.

Nimród (2009/9)

Hangmeghatározás Akusztikus eszközök és hangfelvételek alkalmazásával is történhet relatív-sűrűségindex meghatározás.

www.kisalfold.hu/aranysaka l/cikk/211/2100149/2.jpg

Szabó, L. és Heltayi M (2005): Élet és tudomány 31.

Nyomszámlálás A téli időszakban jól használható módszer szárnyas- és szőrmés vadfajok esetében egyaránt. Célszerű friss hóban végezni, így megbízhatóbb eredményt ad, a teríték ismeretében abszolút értéke meghatározására is alkalmas. Mezeinyúl állománybecslés Möller (1980) módszerével I1 : nyomszámlálás eredménye vadászat előtt I2 : nyomszámlálás eredménye vadászat után n : terítékre került nyulak száma N1 : becsült nyúlsűrűség vadászat előtt N2 : becsült nyúlsűrűség vadászat után

Náhlik, A. (1990): Nyomkalauz

Hullaték számlálás • vonal mentén, egyenlő távolságonként feljegyzésre kerül a hullatékok száma • az eredményeket db/km vagy db/m2 értékben adjuk meg • amennyiben az élőhelyi adatok is feljelzésre kerülnek, élőhelyhasználat vizsgálatára is alkalmas • figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a táplálkozás és az ürítés helye nem mindig azonos, illetve a fedettség mértéke befolyásolhatja a hullatékok észlelhetőségét

Abszolút módszerek

Vélekedés

10-30

20-50

70-120

60-90

130-170

100-140

Teljes állományfelmérés Hátránya, hogy rendkívül idő és költségigényes, valamint hibákkal terhelt. Mégis bizonyos esetekben használata indokolt és kivitelezhető. Alkalmazásának indokai:

Alkalmazásának módjai:

•viszonylag kis területen végzünk becslést

•állományfelmérés zárt kertben

•belátható nyílt terepen becslünk, itt a vad eloszlása egyenlőtlen, hajlamos aggregációra, mintát venni tehát nehéz

•fészek és kotorékfelmérés

•erősen fedett terepen becslünk ahol a vad észlelése nehéz

•térképező módszer •vizivad szinkronszámlálás

Teljes állományfelmérés Állományfelmérés zárt kertben •nagy létszámú számláló csoport, a területen négyzethálóban leállítva •hajtók, kutyával mozgatják a területet oda-vissza •minden megfigyelő feljegyzi a látott vad faját, számát, az észlelés időpontját •az eredményeket összevetik a számlálást követően, majd megállapítják a pontos létszámot

Teljes állományfelmérés Fészek- és kotorékfelmérés •apróvadas területeken elengedhetetlen a szőrmés- és szárnyas ragadozók állományainak ismerete • varjúfélék és ragadozó madarak fészkei, valamint a róka és a borz kotorékok a területen viszonylag könnyen felmérhetők • a fészekfelméréssel az adott évi fészkelő állomány nagysága és annak diszperziója könnyen meghatározható • célszerű ún. „fészek-kataszter”-t vezetni, melyben feljegyzésre kerül minden fészek helye. A listát évről évre frissíteni szükséges

Fotó: Dremmel László

Teljes állományfelmérés Fészek- és kotorékfelmérés • a fészekkataszterhez hasonlóan a területen található kotorékokról vezetett „kotorék kataszter” segít a szőrmés ragadozókkal történő gazdálkodásban • minden kotorék helye térképen bejelölésre kerül, sorszámot és kartont kapnak • a kartonokra fel kell jegyezni a fajt, esetlegesen a szaporulatot, valamint a gyérítés módját és hatékonyságát. • feljegyezendő továbbá a szaporodásbiológiai és fenológiai sajátosságok is • Az éves felmérés az állomány nagyságát, a szaporodásbiológiai feljegyzések pedig a gyérítés nélküli állománydinamikáról szolgálnak információval Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása

Teljes állományfelmérés Térképező módszer • madártani vizsgálatokban rendszeresen használt módszer, amely a vadgazdálkodásban is alkalmazható – leginkább kutatássi céllal • a módszer alkalmazásakor a szaporodási időszakban min. 10 alkalommal, ugyanazon helyen állva meghatározzuk az éneklő hímek helyét, majd térképen ábrázoljuk. Későbbiekben a pontokat körülhatárolva meghatározhatóak az egyes egyedek territóriumai • fogoly esetében 200x200 hálóban jegyezzük fel a megfigyeléseket. A territóriumokon kívül, a megfigyelések magas száma miatt meghatározható a párok száma is, továbbá feljegyezhetőek a fészkelések adatai is. Az évente kapott adatok jól demonstrálják az állomány-dinamikáját.

Mintavétel helye


Teljes állományfelmérés Térképező módszer



Teljes állományfelmérés Vizivad szinkronszámlálás • vizimadarak sajátosságai, hogy gyakran csak éjszakázni állnak meg egy-egy vízfelületen, ezért becslésük időbeli szinkronizálása elengedhetetlen • kisebb területek felmérése egyszerű feladat, kora reggel vagy délelőtt leshelyről akár darabra pontosan is meghatározható az ott található madarak állománya • nagyobb vízfelületek (pl. tenger-öblök, nagyobb tavak) felmérésére repülőgépes teljes felmérést is alkalmazhatunk • abban az esetben ha egy országrész, vagy egy egész ország állományát kívánjuk felmérni a szinkronitás elengedhetetlen • európai szinten évtizedek óta végeznek szinkronszámlálásokat a hónap 15. napjához közelebb eső vasárnapján. S ezeket a Nemzeti Vizivadszámláló Iroda összesíti.

Teljes állományfelmérés Vizivad szinkronszámlálás • vadludak számlálásáról külön kell beszélni mivel napi aktivitásuk eltérő, korán reggel húznak ki a táplálkozó területekre, ahonnan naponta akár többször is visszatérhetnek, az esti visszatérésük pedig sötétedésig húzódhat. •a számlálás során tehát a reggeli kihúzó , illetve a tartósan vízen maradó egyedek összegéből határozhatjuk meg az egyedszámot •Magyarországon 54 területen, 48 faj monitoringja zajlik, melyben a vadludak is szerepelnek

Faragó, S.: Magyar Vizivad Monitoring

Állományfelmérés mintaterületen A mintaterületeken történő becslés segítségével sűrűségértéket kapunk, amelyből az egyedszámot a vizsgált körzet területének ismeretében számíthatjuk ki. Alkalmazásának előnyei:

Sikerességet befolyásoló tényezők:

•kevesebb munkát kívánnak

• mintavételezés gyakorisága

•csökken a kettős számlálás, vagy elmaradás valószínűsége

• faj egyedeinek nagysága és viselkedése

•nem kell feltétlenül rövid idő alatt elvégezni

• tájkép és vegetáció

•a számlálás kevésbé zavarja a populációt

• egyedszám •időráfordítás • megfigyelő képzetsége és technikai felszereltsége

Állományfelmérés mintaterületen Pielowski – féle sávos becslés

Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása

Vizsgálati területen egyenes vonalban 100m széles, adott hosszúságú sávot jelölünk ki, melynek végpontjait jól meghatározható tereptárgyakhoz kötünk. A megfigyelők egymástól 20 méterre állva haladnak előre és jegyzik a nyulakat.

Állományfelmérés mintaterületen Pielowski – féle sávos becslés A számlálás végén minden összesítésre kerül minden számláló adata, így szakaszonként átlagértéket határoznak meg. Ezek alapján a sáv területére vonatkoztathatóan megadható a fajlagos sűrűsség, amit pd/100ha az az pd/km2-ben adunk meg. A pontosabb eredményekhez 3 szori ismétlés ajánlott. megfigyelt nyulak száma x 100 Populáció sűrűség (pd/100ha)= sávok teljes területe A becslés azonban túl jó, közel 20% túlbecslés történik mivel az előrefutó nyulak kétszeri számlálása nem küszöbölhető ki teljes biztonsággal. Ezért a végső állománynagyságot 20%kal csökkenteni szükséges. Sávok elhelyezésének kritériumai: •Elhelyezésük a területen véletlenszerű legyen •Terepen és térképen azonosíthatóak legyenek, reprezentálják a területet •Nagyságuk az össz. terület 10%-át haladja meg

Állományfelmérés mintaterületen Reflektoros sávos becslés


A Pielowski-módszer eredményeinek kontrolálására szolgál. 8-10 km/óra sebességgel haladó gépjárműről reflektor alkalmazásával számoljuk táplálkozási időszakukban (éjszaka) a nyulakat. Előnye a sebességből adódó hatékonyság és minimális ráfordítás. Számítási módja megegyezik a Pielowski-módszernél ismertetettekkel.

Állományfelmérés mintaterületen Repülőgépes sávos vizivadszámlálás • Parton található illetve a szétszóródott vagy elszórtan található fajok számlálására alkalmas • Repüléseket délről északfelé végezzük, a napsütés zavaró hatása miatt • Partmentén gyülekező vagy ott nagyobb csapatokba verődött madarak becslésére a cikk-cakk vonal alkalmasabb


• Az elszórt fajok esetében a párhuzamos fogazatú módszer ajánlott • sűrűség (pd/km2) = egyedszám/(sáv hossz * sáv szélesség)


Állományfelmérés mintaterületen Hajóról történő sávos becslés Hajóról történő sávos becslés fényképezőgéppel •A becslés során optikai távolságmérővel v. radarral kijelölt 300 m-es szakaszba eső egyedek kerülnek megszámlálásra •Fényképtechnika alkalmazása nélkül csak a vízen lévő madarakat számoljuk, fényképtechnika alkalmazásakor a levegőben lévő egyedeket is •A javasolt fényképek száma 10 percenként 20 darab, azaz félpercenként egy felvétel, így elkerülhető a kétszeres számlálás


Állományfelmérés mintaterületen Vizivad felmérés hajóról folyón •Módszer használata során 15-20 km/óra sebességgel haladó hajóról távcsővel számoljuk a madarak számát, meghatározzuk ivarukat, korukat, mindezt folyam kilométerenként. •Mind a vízen mind a levegőben lévő madarakat számoljuk, a kétszeri számlálást elkerülendő az előre röpülő madarakat nem jegyezzük föl •Legfőbb hibaforrás a meteorológiai viszonyokban rejlik, emellett jelenik meg a madarak egyedszáma amely egy gyakorlatlan megfigyelőt megzavarhat


Indirekt sűrűségérték meghatározás Arányváltozások módszerei - Szelektív elvonás A vadpopulációk elkülöníthető csoportokra tagolódnak pl. ivar vagy kor szerint, de mi magunk is létrehozhatunk ilyen csoportokat, a populáció egyedeinek szisztematikus megjelölésével. A módszer lényege hogy a egymáshoz viszonyított arányváltozásával következtetni lehet a populáció nagyságára. •Meghatározzuk a hímek (X) és nőstények (Y) arányát vadászat előtt •A vadászat során a hímek egy részét meglőjük (szelektív elvonás), a teryzéket feljegyezzük •Vadászat után újra megtörténik az arányok meghatározása, majd arányváltozás módszerével jutunk becsléshez Fotó: Sándor Gyula

Indirekt sűrűségérték meghatározás Arányváltozások módszerei - Szelektív elvonás Vadászat előtti populáció: N1= X1 + Y1 Vadászat során lelőt kakasok: Rx= X1 – X2 Vadászat során lelőt tyúkok: Ry= Y1 – Y2 = 0

Kakasok aránya vadászat előtt és után: P1= X1 / N1

P2=X2/N2

Az arányok nem ismertek viszont ismert hogy a lőtt kategória: R= Rx + Ry azaz R= Rx Ami nem más mint a vadászat előtti és utáni egyedszám különbsége

N1-re rendezve

Indirekt sűrűségérték meghatározás Arányváltozások módszerei - Szelektív elvonás Használatának feltételei: • a két kategória (ivar) a vadászat előtt és után azonos megfigyelhetőséggel van jelen a területen •A populáció zárt, azaz nincs be- és elvándorlás (vagy az kompenzálja egymást), nincs természetes mortalitás ezen idő alatt •Minden hasznosított egyed ismert

Indirekt sűrűségérték meghatározás Arányváltozások módszerei – Jelölés - visszafogás Elsősorban kutatásokban használható, gyakorlatban nehezen kivitelezhető. Vad telepítéseknél alkalmazható, az eredményeket azonban elferdítheti a telepített egyedek magasabb mortalitási és az elvándorlási értékei. • A módszer lényege, hogy az állomány (N) egy adott részét (M) megjelöljük • A jelölés után hasznosítjuk az állományt megszámláljuk a jelölt egyedek számát (m)

(n)

majd

• Az adatok ismeretében aránypárt állapíthatunk meg: M/N=m/n, ebből kiszámítható az állomány nagysága: N= (M*n)/m Használatának feltételei • populáció zárt •befogási valószínűség nem változik •a második mintavétel véletlenszerű •a jelek nem vesznek el, azok észlelhetősége nem változik •a jelölt egyedek mortalitása megegyezik a jelöletlenekével •jelölt egyedek diszperziója egyenletes


Indirekt sűrűségérték meghatározás Arányváltozás módszere – Fogás-egységnyi ráfordítás • A módszer feltételezi hogy a minta nagysága azonos a mintavétel ráfordításával • Tehát ha ismert mértékben változó ráfordítással egymás után egyedet távolítunk el a populációból, mód van az abszolút egyedszám meghatározására • Mezei nyúl esetében alkalmazható a regressziós módszer (nem szelektív elvonás) • Lehatárolt területen egymás után többszöri nyúlbefogás történik. A befogás adatait koordináta rendszerben párba állítva ábrázoljuk. A pontokra regressziós egyenest fektetünk amely X tengelyi metszéspontja adja meg az állomány nagyságát. • Módszer csak ott alkalmazható, ahol jelentős élőnyúl befogás zajlik, nagyvad esetében nehezen kivitelezhető Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása

Indirekt sűrűségérték meghatározás Terítékből történő becslés Feltétele a több évre visszamenőleg rendelkezésre álló terítékadatok megléte, a szaporodási és mortalitási ráta ismerete, valamint a gazdálkodási cél (egyedszám csökkentés vagy növelés) A pontos alapadatok hiányában csak populációdinamikai trendeket határozhatunk meg, melyek nem nyújtanak megfelelő alapot a tervezéshez.

Indirekt sűrűségérték meghatározás Kohorsz - elemzés Kohorsz: valamely populációban azonos évben született egyedek összessége •A módszer egy becsült populáció aktuális egyedszámának meghatározására szolgál •A kiinduló adatokat a természetes úton elhullott és elejtett állatok korosztályi megoszlása adja. Ezekből az adatokból rekonstruálják az eredeti állományt •A módszer során fogkopás vizsgálatot illetve cementréteg számlálást végeznek a kor meghatározására •Nagy hiányossága a módszernek a természetes elhullások felmérése, pontos meghatározása

Tari Tamás doktorandusz. Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Recommend Documents