PROGRAMFÜZET IV. NYÍREGYHÁZI DOKTORANDUSZ KONFERENCIA DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA

PROGRAMFÜZET

IV. NYÍREGYHÁZI DOKTORANDUSZ KONFERENCIA

DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA SZENT ATANÁZ GÖRÖGKATOLIKUS HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

2010. december 10. DE Egészségügyi Kar Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4.

PROGRAM PLENÁRIS ÜLÉS 10.00 Helye: DEOEC EK Torony épület, Tetőtér Megnyitó: Dr. Fábián Gergely dékán DE EK Dr. Jánosi Zoltán rektor NYF Dr. Soltész János rektor SZAGKHF

Előadást tart: Kucsera Tamás Gergely DOSZ elnök: A magyarországi doktori képzés és a doktoranduszok képviseletének jelenbeli helyzetéről, a jövőbeni lehetőségekről

2

SZEKCIÓELŐADÁSOK 10.45 I. TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Helye: DEOEC EK, Torony épület, Tetőtér Elnökök: Dr. Semsei Imre, tudományos főmunkatárs, DE EK Prof. Dr. habil. Kerekes Benedek, egyetemi tanár, NYF II. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Helye: DEOEC EK, Torony épület, I. emelet Elnökök: Dr. Lukácskó Zsolt, főiskolai tanár, DE EK Dr. habil. Kiss Lajos András, főiskolai tanár, NYF III. HUMÁNTUDOMÁNY SZEKCIÓ Helye: DEOEC EK, Torony épület, Földszint Elnökök: Dr. Sárváry Attila, főiskolai docens, DE EK Csekéné Prof. Dr. Jónás Erzsébet, egyetemi tanár, NYF IV. INTERDISZCIPLINÁRIS TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ Helye: DEOEC EK, Torony épület, Alagsor Elnökök: Dr. Kiss János, főiskolai docens, DE EK Dr. Galó Miklós, főiskolai tanár, NYF V. AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY NTP-OKA-I. SZÁMÚ PÁLYÁZAT ÁLTAL TÁMOGATOTT TDK TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM ZÁRÓ KONFERENCIÁJÁNAK SZEKCIÓJA Helye: DEOEC EK, B. épület 203. Levezető: Jávorné Erdei Renáta, TDT-titkár Bírálók: Dr. Harsányi Gergő, főiskolai tanársegéd Rákóczi Ildikó, mestertanár Balogh Erzsébet, főiskolai tanársegéd Paulikné Varga Barbara, gyakorlati oktató

3

I. TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Helye: DEOEC EK, Torony épület, Tetőtér Elnökök: Dr. Semsei Imre, tudományos főmunkatárs, DE EK Prof. Dr. habil. Kerekes Benedek, egyetemi tanár, NYF

Demeter Ibolya, Hliva Nóra, Dulinszki Diána, Virágh Mónika, Tarek Mohamed, Dinya Zoltán, Máthé Endre (NyF): Funkcionális élelmiszeripari olajok és olajkeverékek antioxidáns paramétereinek vizsgálata Dulinszki Diána, Virágh Mónika, Hliva Nóra, Demeter Ibolya, Tarek Mohamed, Dinya Zoltán, Máthé Endre (NyF): Funkcionális savanyú tejtermékek előállítása Falucskai János (NyF): Bináris Kódok felbonthatóságát vizsgáló végesautomata alapú algoritmusok Ferenczi István (NyF): PTC protokoll alkalmazása a Profinet IRT hálózat szinkronizálására Gyulai Anikó, Dr. Nagy Attila, Prof. Dr. Ádány Róza, Tonté Dóra, Dr. Vokó Zoltán (DE EK): A szervezett méhnyakrák szűrésen való részvétel és meghatározó tényezői a 2565 éves női lakosság körében Dr. Harsányi Gergő, Prof. Dr. Molnár Péter, Dr. Sárváry Andrea (DE EK): A kórboncolások számának csökkenésében szerepet játszó tényezők vizsgálata Hliva Nóra, Tarek Mohamed, Demeter Ibolya, Dulinszki Diána, Virágh Mónika, Dinya Zoltán, Máthé Endre (NyF): Funkcionális tejtermékek triglicerid profiljának meghatározása Dr. Lengyel Antal, Szegedi Attila (NyF): Terhelés alatti áttételváltás erőgépeknél

folyamatainak

elemzése

mezőgazdasági

Mohamed Tarek, Zoltán Győri, Endre Máthé (NyF): Inhibition of spoilage yeasts in cultured milk products by protective cultures

4

N. Uhrin Henriett, Szathmáry Mónika, Vígh Szabolcs, Jekő József, Dinya Zoltán, Máthé Endre (NyF): Hagyományos Léptékű Spektrofotometriás Módszeradaptáció Microplate-re Tarekné Tilistyák Judit, Juhászné Román Mariann, Máthé Endre (NyF): Olajipari préslisztek tárolási vizsgálata Várfalvi Eszter (ME ETK): Biotechnológia és története Virágh Mónika, Dulinszki Diána, Hliva Nóra, Demeter Ibolya, Tarek Mohamed, Dinya Zoltán, Máthé Endre (NyF): Funkcionális csokoládé termékek előállítása

5

II. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Helye: DEOEC EK, Torony épület, I. emelet Elnökök: Dr. Lukácskó Zsolt, főiskolai tanár, DE EK Dr. habil. Kiss Lajos András, főiskolai tanár, NYF Fodorné Zagyi Orsolya (NyF): Az eredményesség és a hatékonyság az oktatásban, különös tekintettel a felsőoktatásra Gerda István Zsolt, Siklós Balázs (NyF): Regionális munkaerő-piaci szcenárió a gazdasági válság tükrében Leskó Anett (ME GTK): Reciprok altruizmus, avagy kulcs a sikeres hosszú távú együttműködésekhez Malakucziné Póka Mária, Pásztor Szabolcs (NyF): Nyíregyháza városrészeinek demográfiai sajátossági a harmadik évezred elején Dr. Mohácsi Márta (NyF): Idegen nyelvi kompetencia és a munkaerőpiac kapcsolata Hajdú-Bihar megyében Nyilas Orsolya (NyF): Iskolai végzettség, tanulási motivációk és képzési programok roma felnőttek körében Patyán László (DE EK): Időskorúak és a modern családformák Rákóczi Ildikó, Dr. Balázs Péter, Grenczer Andrea (DE EK): Koraszülő roma és nem roma nők Szabóné Berta Olga, Szabó Miklós (NyF): Csatlakozás után – Pályázati rendszer AVOP nézőpontból Takács Tamara (NyF): Típusanalízis a határon túli magyar diákok körében Dr. Teschmayer Gábor (NyF): Az Osztrák-Magyar Monarchia által kötött konzuli egyezményeknek a konzuli feladatokra vonatkozó rendelkezéseinek bemutatása és összehasonlítása

6

Tóthné Kiss Anett (ME GTK): Kompetencia modellek, mint innováció a vállalatok HR folyamataiban Veres Edit (NyF): Vajdák, kisebbségi politikusok – cigány politikai vezetők

7

III. HUMÁNTUDOMÁNY SZEKCIÓ Helye: DEOEC EK, Torony épület, Földszint Elnökök: Dr. Sárváry Attila, főiskolai docens, DE EK Csekéné Prof. Dr. Jónás Erzsébet, egyetemi tanár, NYF Abonyi Andrea Tímea (NyF): A ruszin irodalmi nyelv(ek) helyzetének nyelvpolitikai áttekintése Balogh Erzsébet, Rusinné Fedor Anita (DE EK): Szociális munkás szakos hallgatók pályaválasztási motivációja hazai és nemzetközi viszonylatban Dr. Bárányné Komári Erzsébet (NyF): A XIV- XVII. Századi ukrán nyelvemlékek hungarizmusai Gorbenko Viktória Dmitrijevna (NyF): A dalok szerepe az orosz nyelvórákon Harsányiné Petneházi Ágnes (NYF): Egy szociometriai vizsgálat hátrányos helyzetű, de tehetséges tanulók körében Jávorné Erdei Renáta (DE EK): Kortársbántalmazás előfordulási gyakorisága telepi körülmények között élő roma gyermekek körében Juhász Erika (NYF): Hagyomány és/vagy rekreáció? hagyományhoz való viszonyában

Változások

a

pávaköri

mozgalom

Papp Katalin (DE EK): MNA felmérés eredménye Rományuk Renáta (NyF): Szlavisztikai kutatások az Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéken Rusinné Fedor Anita, Dr. Takács Péter, Balogh Erzsébet (DE EK): A gyermeknevelési támogatások demográfiai és munkaerő-piaci hatásai Szepessy Béla (NyF): A nemes grafikai technikák és a számítógépes grafika egymásra hatása

8

Tóthné dr. Szűcs Éva (NyF): A 14-15 éves tanulók olvasási szokásai; Tukacs Tamás (NyF): Melankólia, metonímia és az 1930-as évek angol regényirodalma Ujváriné Siket Adrienn, Dr. Zrínyi Miklós, Dr. Betlehem József, Dr. Zékányné Rimár Ilona, Tóth Helga, Dr. Takács Péter, Dr. Valéria Tothová (DE EK): Csehországi és magyarországi ápoló hallgatók véleményének összehasonlító vizsgálata a felsőoktatásról és munkaerő-piaci lehetőségekről

9

IV. INTERDISZCIPLINÁRIS TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ Helye: DEOEC EK, Torony épület, Alagsor Elnökök: Dr. Kiss János, főiskolai docens, DE EK Dr. Galó Miklós, főiskolai tanár, NYF

Dr. Barabás László (NyF): Konzervatív gondolkodók a weimari köztársaságban Ferenczi Gábor (DE EK): Szociális alapértékek megjelenése a Katolikus Egyház társadalmi tanításában a kezdetektől a „Caritas in veritate” enciklikáig Gánicz Endre (SZA GKHF): Az utolsó vacsora az Újszövetségi Szentírásban Jóna György, Kriszbacher Ildikó (DE EK): Kemény költségvetési korlát a magyar irányított betegellátási rendszerben Lukács Imre (SZA GKHF): A test filozófiája a katolikus teológiában: Gerd Haeffner antropológiája Dr. Marsi Edit (DE EK): A deliktuális és kontraktuális felelősség összevetése de lege ferenda – az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben Molnár Mónika (DE-EK): Az Alföldön fellelt I-XI. századi leletek koponyaméretei Nagy Péter Kristóf (NyF): The Contentious Questions of Electronic Learning and Computer Mediated Communication Oroszné Ilcsik Bernadett (NyF): Hagyományos költségszámítás költségszámítás

versus

tevékenységeken

Dr. Takács Péter, Ujváriné Siket Adrienn (DE EK): Ápolói pályaelhagyás és migráció feltáró és ellenőrző faktorelemzése

10

alapuló

Tanyiné dr. Kocsis Anikó (NyF): Magyarországi közkönyvtárak (megyei könyvtárak) információellátásával kapcsolatos tevékenységének vizsgálata

vállalkozók

Verdes Miklós (SZA GKHF): „Kapcsolat-alapú” szemléletmód humán-és társadalom-tudományokban. Utak és lehetőségek Dr. Vincze Krisztián (SZA GKHF): Emerich Coreth a test-lélek problémáról

11

V. AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY NTP-OKA-I. SZÁMÚ PÁLYÁZAT ÁLTAL TÁMOGATOTT TDK TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM ZÁRÓ KONFERENCIÁJÁNAK SZEKCIÓJA Helye: DEOEC EK, B. épület 203. Levezető: Jávorné Erdei Renáta, TDT-titkár Bírálók: Dr. Harsányi Gergő, főiskolai tanársegéd Rákóczi Ildikó, mestertanár Balogh Erzsébet, főiskolai tanársegéd Paulikné Varga Barbara, gyakorlati oktató

Előadók: 1. Lőrincz Júlia, Szociális Munka Alapszakos hallgató 2. Hudák Ibolya, Egészségügyi Szervező Alapszakos hallgató 3. Czura Balázs, Ápolás és Betegellátás Alapszakos hallgató 4. Zakor Barbara, Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszakos hallgató 5. Palitcz Edina, Egészségügyi Szervező Alapszakos hallgató 6. Szarka Emese, Szociális Munka Alapszakos hallgató 7. Posgai Beáta, Ápolás és Betegellátás Alapszakos hallgató 8. Szolnik Anita, Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszakos hallgató 9. Baráti Csilla, Egészségügyi Szervező Alapszakos hallgató 10. Dr. Gerzonné Varga Marica, Ápolás és Betegellátás Alapszakos hallgató 11. Papp Alexandra, Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszakos hallgató 12. Moravcsik Nikoletta, Szociális Munka Alapszakos hallgató 13. Győri Anita, Ápolás és Betegellátás Alapszakos hallgató 14. Szabó Anikó, Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszakos hallgató 15. Sólyom Csilla, Szociális Munka Alapszakos hallgató 16. László Teodóra, Egészségügyi Szervező Alapszakos hallgató

12

ÖSSZEFOGLALÓK

13

A ruszin irodalmi nyelv(ek) helyzetének nyelvpolitikai áttekintése Abonyi Andrea Tímea

Nyíregyházi Főiskola, Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék

Napjainkban Közép- és Kelet-Európában szlovákiai, csehországi, lengyelországi, ukrajnai (kárpátaljai), magyarországi, romániai, szerbiai, horvátországi ruszinokról beszélhetünk. A szlovákiai ruszinok a 90-es évek közepe táján normalizálták, standartizálták irodalmi nyelvüket. Szlovákiában 1995 januárjában a ruszin nyelvet hivatalosan is kodifikálták, s az ott élő ruszin kisebbség hivatalos irodalmi nyelveként ismerték el. Lengyelországban az első kulturális szervezet, a Стоварышыну Лемків 1990-ben kezdte meg működését. Központjuk Legnyica, s a Бесіда folyóiratot adják ki. 1992-ben jelent meg az első ruszin nyelvű grammatika. Magyarországon eddig sajnos nem kodifikálták az irodalmi ruszin nyelvet. 1991 májusában Budapesten megalakult az Орґанизація Русинів у Мадярску. Folyóiratuk a Русинскый жывот. A bács-szerémi ruszinok a volt Jugoszláviában (Szerbia), a Vajdaságban és Horvátországban élnek, létszámuk 23–25 ezer. Jugoszláviában a ruszin, az ukrán és a szlovák nemzetiségek mellett önálló nemzetiségnek számít. A ruszin nyelv fontos szerepet tölt be a ruszinok kulturális, társadalmi, politikai életében. Jugoszláviában a ruszin nyelv az alapfoktól a felsőfokig helyet kap az oktatásban. A kárpátaljai ruszinok 1991 óta küzdenek külön nemzetiségként való elismerésükért.

14

Szociális munkás szakos hallgatók pályaválasztási motivációja hazai és nemzetközi viszonylatban Balogh Erzsébet - Rusinné Fedor Anita

Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

1996-ban a TO17955.sz. OTKA pályázat és az akkori Népjóléti Minisztérium támogatási keretében a DOTE Egészségügyi Főiskolai Karának Általános Szociális Munkás Szakán lefolytatott vizsgálat ismétlésére kerülne sor, melynek célja az akkori eredmények felülvizsgálata a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények tükrében.

15

Konzervatív gondolkodók a weimari köztársaságban Dr. Barabás László

Nyíregyházi Főiskola

Az újkonzervatizmus megítélése az első világháború utáni Németországban kettős arculatot mutat. Fontos kérdés az, hogy mennyiben tekinthető a nemzetiszocializmus eszmei előfutárának általában, néhány kérdés tekintetében pedig különösen is, illetve mennyiben kell önálló entitásként értelmezni, nem pedig az 1933 utáni rendszerből visszatekintve értelmezni. Az újkonzervatizmus arculatát néhány igen markáns személyiség alakította a háború utáni évtizedben, amelyet e személyek életpályája, egyes műveik illetve a gondolatot gyakorlatias megjelenítésének szerepét is betöltő szervezetek és intézmények létrejötte és működése tovább tagol. Ebből a körből emeli ki a referátum Max Hildebert Boehm és Moeller van den Bruck munkásságát és kapcsolja össze a kisebbségi kérdéssel, különös tekintettel a külföldi németség kérdéskörével.

16

A XIV–XVII. SZÁZADI UKRÁN NYELVEMLÉKEK HUNGARIZMUSAI Dr. Bárányné Komári Erzsébet PhD Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék

A kutatás célja, hogy feltárja a magyar jövevényszavakat a XIV–XVII századi óukrán nyelvemlékekben lexikográfiai munkák alapján. Figyelemre méltó az a tény, hogy miközben a magyar jövevényszavak egyik része közvetlenül került az óukrán nyelvbe, egy másik része a lengyel nyelv (ólengyel nyelvjárások) közvetítésével honosodott meg. Köztudott, hogy Kárpátalja területe (a múltban Podkarpatszka Rusz) hosszú ideig a Magyar Királysághoz tartozott, azután pedig az Osztrák-Magyar Monarchiához. Ezért a XVI századi Nyagovai Posztilla nyelvemlék számos magyar jövevényszót tartalmaz. A hungarizmusok napjainkban is használatosak Kárpátalján, a beszélők aktív szókincséhez tartoznak, mivel a kárpátaljai keleti szláv nyelvjárások közvetlen kapcsolatban vannak a magyar nyelvterülettel.

17

Funkcionális élelmiszer ipari olajok és olajkeverékek antioxidáns paramétereinek vizsgálata Demeter Ibolya, Hliva Nóra, Dulinszki Diána, Virágh Mónika, , Tarek Mohamed, Dinya Zoltán, Máthé Endre

Nyíregyházi Főiskola, Agrár- és Molekuláris Kutató Intézet Nyíregyháza, Sóstói út 31/b.

A tudományos kutatások már számtalanszor igazolták, hogy a táplálkozási szokások összefügésbe hozhatók a civilizációs betegségekkel. Így a helyes táplálkozással – funcionális élelmsizerek fogyasztásával- jó eséllyel csökkenthető ezen kórképek (kardiovaszkuláris betegségek,

neurodegeneratív

kórképek,

daganatos

megbetegedések)

kailakulásának

kockázata. Jelen beszámolóm keretében az Intézetünkben fejlesztett funkcionális olajok ill. olajkeverékek antioxidáns paramétereinek vizsgálatáról számolok be. Vizsgálataink során nem csak a termékek antioxidáns paramétereinek vizsgálatát végeztük el, hanem új módszert dolgoztunk ki és optimalizáltuk azt a fenti paraméterek optimális meghatározásához.

18

Funkcionális savanyú tejtermékek előállítása Dulinszki Diána, Virágh Mónika, Hliva Nóra, Demeter Ibolya, Tarek Mohamed, Dinya Zoltán, Máthé Endre

Nyíregyházi Főiskola, Agrár- és Molekuláris Kutató Intézet Nyíregyháza, Sóstói út 31/b.

A tudomány mai eredményei alapján ismert, hogy a helyes táplálkozással kórképeket előzhetünk meg, azaz megtarthatjuk egészségünket. A világ fejlett országaiban egyre inkább előtérbe kerül a táplálkozási kemoprevenció. Ehhez a szemlélethez kapcsolódva Intézetünk célul tűzte ki, hogy hazai gyümölcs, zöldség, gabona és tejtermékekre alapozva új típusú kemopreventív hatású funkcionális élelmiszerek prototípusait fejlesszük ki. Jelen előadásom keretében termékfejlesztésünk tejtermékhez kapcsolódó irányvonaláról számolunk be. Munkánk célja elsősorban a savanyú tejkészítmények, pl. funkcionális joghurtok készítése volt. A savanyú tejtermékek pozitív egészségvédő élettani hatását felismerve fogyasztásuk világszerte folyamatosan nő. Különösen előnyös tulajdonság a bennük lévő probiotikus mikroorganizmusok nagy száma. Előnyös élettani tulajdonságaik az általuk termelt metabolitok nagy részére és a tej összetételének kedvezőbb megváltoztatására vezethető vissza. A joghurtok funkcionális összetevőkkel történő adagolásakor az íz és élvezeti értékek mellett a fő cél a pozitív élettani hatások fokozása, különös tekintettel a probiotikus mikroorganizmusok életkörülményeinek javítása mellett, elsősorban az antioxidáns aktivitás növelése. Munkánk során részletes analitikai és mikrobiológiai vizsgálatokat végeztünk, mind a tejre, mint alapanyagra, mind a különböző joghurtokra. Eddigi eredményeink várakozásunkkal összhangban vannak és pozitív szignifikáns változásokat tudtunk meghatározni, melyek a funkcionális adagoláshoz kapcsolódnak.

19

BINÁRIS KÓDOK FELBONTHATÓSÁGÁT VIZSGÁLÓ VÉGESAUTOMATA ALAPÚ ALGORITMUSOK Falucskai János

Nyíregyházi Főiskola

A kódot tekinthetjük a kódszavakat tartalmazó formális nyelvnek, s véges jellege miatt ez a nyelv hármas típusú nyelvtannal leírható, így megadható véges automatával. A véges automata a hagyományos leírások (szabályhalmaz, illetve grafikai reprezentáció) mellett megadható más eszközökkel is, például kapcsolati mátrixszal vagy reguláris kifejezéssel. A célunk az volt, hogy egy adott rendszerbeli problémát egy másik rendszerben oldjunk meg, nevezetesen kódelméleti problémákat véges automatával modellezzünk. Egy ilyen probléma a kód felbonthatósága, azaz egy adott kód esetén annak eldöntése, hogy van-e két különböző sorozata a kódszavaknak, mely ugyanazon üzenetet hordozza. Ismertetünk három véges automatát, mely megoldja a fent említett problémát, valamint megmutatunk egy általunk készített hasonló célú algoritmust is, mely szintén automataelméleti alapokon nyugszik.

20

Szociális alapértékek megjelenése a Katolikus Egyház társadalmi tanításában a kezdetektől a „Caritas in veritate” enciklikáig Ferenczi Gábor Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar „ Az egyház társadalmi tanításának manapság még jobban fel kell tárulnia.” II. János Pál pápa A katolikus társadalmi tanok a történelem fejlődése során jöttek létre. Ma már jó évszázados hagyománya van annak, hogy a katolikus világegyház pápai körlevelek ( enciklikák ) vagy zsinati dokumentumok útján mond véleményt a világ dolgairól, a gazdaság, a társadalmi élet, a politika időszerű kérdéseiről. Ennek során mintegy másfél tucat kiemelkedő jelentőségű dokumentum, zömében pápai körlevél született. Az ezekben megfogalmazott elveket, javaslatokat a társadalommal kapcsolatos különböző szintű döntések meghozatalánál is gyakran figyelembe veszik, hiszen az egyház társadalmi tanítása nem tekinthető pusztán vallási tanításnak. Egyben nem ajánl semmilyen konkrét ideológiát, társadalmi, gazdasági vagy politikai rendszert. A Katolikus Egyház társadalmi tanítása „lényege szerint szociális, azaz a leggyengébbek és a legkiszolgáltatottabbak védelmét tartja szem előtt.” ( Wolfgang Ockenfels). Ezzel máris eljutottunk oda, hogy mi köze a szociális alapértékeknek ( vagy akár a szociálpolitikának, szociális munkának ) az Egyház társadalmi tanításához? Ezek alapján éppen az, hogy a kliensek zöme a legalsóbb társadalmi rétegekből kerül ki, akik nehéz anyagi körülmények között, testi, lelki problémákkal küszködve élik mindennapjaikat. Kutatásom során erre a kérdésre kerestem a választ: hogyan jelennek meg ezek a szociális alapértékek ( szabadság, szolidaritás, szubszidiaritás, stb. ) ezekben a társadalomnak szóló, jobbító szándékú üzenetekben a kezdetektől a legutóbbi „Caritas in veritate” enciklikáig?

21

PTC protokoll alkalmazása a Profinet ITR hálózat szinkronizálására Ferenczi István

Nyíregyházi Főiskola, Műszaki Mezőgazdasági Kar, Közlekedéstudományi és Infotechnológiai Tanszék

Ebben a munkában a szigorúan valós idejű (hard real-time vagy RT Class3) ipari Ethernet hálózatok,

elsősorban

motorvezérléseknél

alkalmazott

adattovábbítás

ciklusidejének

szinkronizálását és annak hatásait vizsgálom. Az IRT hálózat szinkronizálására a Profinet a PTCP-t (Precision Transparent Clock Protokoll) használja. A szinkronizálás megvalósítása az ASIC (Application Specific Integreted Circuit) egyik alapvető feladata. A PTCP az OSI réteg második szintjébe integrálódik, ez azt jelenti, hogy nem routolható. Ebből következik, hogy az IRT keretek csak azonos alhálózati szegmensen belül továbbíthatók. A PTCP segítségével akár 32 IRT eszköz szinkronizálása is megvalósítható egyetlen egy mester óra (Master Clock) alapján. A PTCP fontosabb tulajdonságai a következők [1]: o tized mikroszekundumos szinkronizálási tartomány, o nem igényel különösebb erőforrást (memória, CPU), o minimálisan szükséges sávszélességet (IRT fázis) biztosít, o adminisztrálás nem szükséges.

22

Az eredményesség és a hatékonyság az oktatásban, különös tekintettel a felsőoktatásra Fodorné Zagyi Orsolya

Nyíregyházi Főiskola

Az elhangzó előadásomban arra teszek kísérletet, hogy betekintést adjak arról a problémakörről, amely a felsőoktatás átalakítását sürgeti. Rövid fogalmi áttekintés után az oktatás hatékonyságát és eredményességét kifejező néhány általánosan elfogadott és alkalmazott indikátor segítségével a mai magyar felsőoktatás helyzetét szeretném bemutatni, valamint nemzetközi kitekintés keretében főként az uniós tagállamok, ill. néhány OECD ország vonatkozásában összehasonlítani a fejlett, ill. a közép-kelet európai országok helyzetével. Az oktatás eredményességéről egyre többet tudunk, de még mindig nagyon keveset. A legalapvetőbb adatforrásnak jelenleg a nemzetközi felmérések tapasztalatait tekinthetjük

(IALS,

ALL,

PISA).

Fontos

információkat

közölnek

az

országos

kompetenciamérés adatai, de ezeket elsősorban az iskolák szintjén használják fel. Elsősorban a PISA 2000, 2006 felmérések nyújtanak számunkra ismeretet a magyar oktatási rendszerről.

23

Az utolsó vacsora az Újszövetségi Szentírásban Gánicz Endre

Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola

Az utolsó vacsorán Jézus Krisztus testét és vérét adta az ő tanítványainak. A szinoptikus evangéliumokon kívül Szent Pál apostol korintusiakhoz írt első leveléből is ismerjük az alapítás szavait. A húsvét eseményét elbeszélő evangéliumok a megváltás egyetemes voltát emelik ki.

24

Regionális munkaerő-piaci szcenárió a gazdasági válság tükrében Gerda István Zsolt, Siklós Balázs

Nyíregyházi Főiskola, GTFK, Gazdálkodástudományi Intézet, Vállalatgazdasági Csoport Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar, Menedzsment és Marketing Tanszék

Cikkünkben az Észak-alföldi régió munkaerőpiacán a gazdasági válság hatására végbemenő változások vizsgálata c. kutatás eredményeinek egy részét felhasználva bemutatjuk, hogy számításaink és vizsgálataink szerint az Észak-alföldi munkaerőpiacon a jövőben milyen tendenciák kibontakozása valószínűsíthető a munkanélküliségre vonatkozóan. Kutatásunk célkitűzései között szerepel annak meghatározása, hogy a válság miként hatott a régiónk munkaerőpiacára, amihez elengedhetetlen volt azon esetleges látens kapcsolatok feltérképezése is, amelyek megléte befolyással volt és van a régióban tapasztalt folyamatokra. Az

alapvetően

statisztikai

alapon

kapott

eredményeket

összevetettük

a

régió

vállalatvezetőinek és meghatározó gazdasági szakembereinek véleményével, jövőről alkotott elképzeléseivel. A vizsgálat időtartama alatt nyomon követtük a munkaerő-piaci folyamatokat, a változásokat, valamint a szakértői vélemények eredményeit összegeztük, és következtetéseket vontunk le a jövőbeli tendenciákra vonatkozóan. Mindezek alapján szcenáriókat állítunk fel a régió közeljövőben várható munkaerő-piaci fejleményeivel kapcsolatosan.

25

A dalok szerepe az orosz nyelvórákon Gorbenko Viktória Dmitrijevna Nyíregyházi Főiskola Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék

Az előadás célja bemutatni az ének alkalmazásának módszereit az orosz nyelv oktatásában az idegen nyelvű hallgatóság számára, meghatározni azokat a célokat és feladatokat, amelyek alapján történik a dalok megválogatása az oktatáshoz. Az oktatás első felében a hallgatók elméleti előadások keretében megismerkednek a zene műfajok (orosz rock, orosz szerzői dal, orosz népdal, orosz romansz, orosz gyermekdalok, az orosz sanzon, orosz könnyű zene) megalakulásának és fejlődésének történelmével. Az oktatás második felében gyakorlati foglalkozásokra kerül sor, amelyek keretében a dal szövege közvetlenül tananyagként szolgál. Minkét foglalkozás típusnak saját célja és feladata van külön gyakorlatokkal és tananyaggal.

26

A szervezett méhnyakrák szűrésen való részvétel és meghatározó tényezői a 25-65 éves női lakosság körében Gyulai Anikó*, Dr. Nagy Attila**, Prof. Dr. Ádány Róza**, Tonté Dóra **, Dr. Vokó Zoltán***

*DE-OEC-EK, **DE-OEC NK,***ELTE TTK A méhnyakrák az elkerülhető halálozások közé tartozik. Magyarországon e daganat miatti halálozás kiemelkedően magas, évente több mint 400 nő hal meg ebben a betegségben. Az elemzésünk célja az volt, hogy megvizsgálja a 25-65 éves korú magyarországi női lakosság szűrésen való részvételét befolyásoló társadalmi-gazdasági, valamint életmódbeli tényezőket, valamint a lakosság szűréssel kapcsolatos attitűdjét. Kérdőíves egészségfelmérést végeztünk a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Programban részt vevő 11 megye 25-65 éves női lakosságának reprezentatív mintáján. (3306 fő) Egyváltozós elemzéseket végeztünk a vizsgált paraméterek populációs értékének becslésére. A becslések során a 11 megye női lakosságának korcsoportos megoszlása súlyozott becsléseket számítottunk. Logisztikus regressziós modellt alkalmazva összefüggés elemzést végeztünk Vizsgáltuk a szűrésen való részvétel kapcsolatát a társadalmi-gazdasági tényezőkkel, valamint az életmóddal. Eredmények: A vizsgált populáció 74%-ától vettek kenetet citológiai vizsgálatra a WHO által ajánlott 3 éves időtartamon belül. A szűrésen részt vettek 80%-a (95%-os MT:70-86) egyébként is igénybe vette a nőgyógyászati ellátást a vizsgálatot megelőző két éven belül. A meghívót kapott, de nőgyógyásznál soha nem járt nőknek mindössze 15%-a (95%-os MT:5,435) vett részt a szervezett szűrésen. Valamennyi vizsgált tényezőnek az egymásra történő korrigálását követően azt tapasztaltuk, hogy statisztikailag szignifikáns mértékben (p<0,05) csökkenti a szűrésen való részvételt a 45 évesnél idősebb életkor (korrigált esélyhányados: 0,39 (MT: 0,19-0,82), a nyugdíjas státusz, (korrigált esélyhányados: 0,41 (MT: 0,20-0,84), a 10 000 főnél kisebb településnagyság (korrigált esélyhányados 0,58 (MT:0,33-1,00). Az életmód tényezők közül az erős dohányzás (korrigált esélyhányados: 0,39 (MT: 0,20-0,78). Statisztikailag szignifikáns mértékben növeli a szűrési hajlandóságot a háztartások magasabb ekvivalens jövedelme. 27

Összességében elmondható, hogy a célpopuláció átszűrtsége nem alacsony, azonban a szervezett szűréssel nem sikerült az egyébként nőgyógyászhoz rendszeresen nem járó, valamint az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú, kistelepüléseken élő nőket kellő mértékben bevonni a szűrőprogramba.

28

A kórboncolások számának csökkenésében szerepet játszó tényezők vizsgálata Dr. Harsányi Gergő, Prof. Dr. Molnár Péter, Dr. Sárváry Andrea Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

Előzmények: A boncolások száma a WHO/HFA statisztikák szerint a fejlett országokban csökkenő tendenciát mutat. Ugyanígy csökkenő tendencia figyelhető meg a boncolások arányát tekintve az összes halálesethez viszonyítva. A leggyakrabban hangoztatott érv a boncolások mellőzésére a hozzátartozók kérése, nemritkán erőszakos fellépése. Ugyanakkor a kezelőorvosok érdekeltségét ronthatja, hogy a boncolás növeli az esetleges tévedések felismerésének esélyét, és az, az érv, hogy a modern klinikai diagnosztika mellett a boncolás csak elvétve képes feltárni olyan tényeket, amelyek a beteg sorsát befolyásolhatták volna. Végül, az egyre kevesebb patológusra háruló egyre növekvő számú szövettani, citológiai és molekuláris patológiai vizsgálat mellett a boncolásra egyre kevesebb idő marad. Célkitűzések: A hazai kórboncolási ráta kézzelfogható számadatai mellett nem ismerjük objektíven a kórboncolások elvégzését, illetve mellőzését kezdeményező hozzátartozó, kezelőorvos, patológus attitűdjét ebben a kérdésben. Ezért a fenti problémakör kapcsán kérdőíves módszerrel vizsgálni kívánjuk a magyar lakosság kórboncolással kapcsolatos ismereteit, a kórboncolással kapcsolatos attitűdöket (kor, nem, iskolai végzettség, családi állapot, település típusa, egészségi állapot, vallásosság, kisebbségi hovatartozás) alapján. Vizsgálni kívánjuk a kezelőorvosok és a patológusok kórboncoláshoz való viszonyát, mennyire érzi szükségét a klinikus ma a kórboncolásnak, és mit vár a patológustól. Mennyiben látja értelmét a mai viszonyok között a patológus a kórboncolásnak, és mit vár a klinikustól.

29

Egy szociometriai vizsgálat hátrányos helyzetű, de tehetséges tanulók körében Harsányiné Petneházi Ágnes

Nyíregyházi Főiskola Összefoglalás: A szerző az Arany János Tehetséggondozó Program szakmai munkáját mutatja be. Ír a tehetségről, annak elméleti megközelítéseiről, a fejlesztés lehetőségeiről, a csoport pszichológiai jellemzőiről. Szociometriai felméréseken keresztül bizonyítja be, hogy az Arany János Tehetséggondozó Program olyan pozitív változást eredményez a 14 – 18 éves gyerekek társas kapcsolataiban, amelyek biztosítják mind az egyén, mind a csoport számára a megfelelő hátteret a jó teljesítményhez.

30

Funkcionális tejtermékek triglicerid profiljának meghatározása

Hliva Nóra , Tarek Mohamed, Demeter Ibolya, Dulinszki Diána, Virág Mónika, Dinya Zoltán, Máthé Endre Nyíregyházi Főiskola, Agrár és Molekuláris Kutató Intézet Napjainkban a szív- és érrendszeri betegségekkel a statisztikai adatok alapján egyre gyakrabban találkozunk. Az úgynevezett civilizációs betegségek közé tartozik, az un. metabolitikus

szindróma,

ami

a

túlsúlyon

keresztül

elvezet

a

kardiovaszkuláris

betegségekhez, illetve a diabéteszhez . Ma már tudjuk , hogy a helyes táplálkozással a számos kórkép/ betegség így a kardiovaszkuláris betegségeket is meg lehet előzni, illetve a meglévő betegség tüneteit pozitívan befolyásolni lehet. A metabolitikus szindrómát az ώ-6/ ώ -3 zsírsav arányjavításával csökkenthetjük. Így a funkcionális élelmiszerekben lévő telitett trigliceridek csökkentik az elhízás, a kardivaszkulási betegségek és a többi kórkép veszélyét. A tejtermékek nagyon fontos szerepet töltenek be mindennapi táplálkozásunkban. Jelen kutató munkánk funkcionális tejtermékek kifejlesztésére és analitikai, élelmszerbiológiai, vizsgálatára irányulnak. Az előállított növényi összetevőkkel adagolt funkcionális új típusú tejtermékeink (pl. joghurt, kefir, túró-, és vajkrém prototípusok) magas élettanilag fontos beltartalmi értékekkel rendelkeznek.Jelen előadás keretében ezen új várhatóan kemopreventiv hatású tejalapú termékek triglicerid profiljának HPLC –ELSD vizsgálatairól számolunk be.

31

Kortársbántalmazás előfordulási gyakorisága telepi körülmények között élő roma gyermekek körében Jávorné Erdei Renáta DE EK Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék

Az iskolai zaklatás, kortárs bántalmazás, az iskolás gyermekek közötti agresszió a világ sok országában okoz problémát. A kortárs bántalmazás hatással lehet a gyermek aktuális és jövőbeli közérzetére és egészségére. A bántalmazás súlyossága a látszat alapján nem jósolható meg. A szóbeli vagy pszichológiai bántalmazás is lehet olyan káros, mint a fizikai. A gyermekbántalmazás fogalma kezdetben kizárólag arra korlátozódott, amikor felnőttek gyermekeket bántalmaznak. A fogalom kiterjesztése annak a felismerésnek volt köszönhető, hogy gyermekek egymás elleni agresszív viselkedésének is súlyos következményei lehetnek. Gyermekeket akkor is meg kell védeni a fizikai és mentális bántalmazástól vagy erőszaktól, ha az elkövető kortárs – szól a kiterjesztett fogalom (Juvonen és Graham nyomán id. Craig és Pepler, 2007.). Olweus számolt be először arról, hogy 1982-ben három norvég iskolás fiú a zaklatások következtében öngyilkosságot követett el. Ugyanő a zaklatás extrém magas, 20%-os norvég prevalenciáját írta le, majd javaslatára kiterjedt vizsgálatsorozat indult el világszerte. A bullying (zaklatás, erőszakoskodás) fogalom központi eleme az „erővel történő szisztematikus visszaélés” (Smith és Sharp, 1994). Az erő lehet testi/fizikai erő, létszámbeli fölény, szociális státusz, a csoporton belüli szerep, de akár mentális erőfölény is (Olweus, 1997, Craig és Pepler, 2007). Orpinas és Horne (2006) az agresszív viselkedés egy fajtájának tekintik, amelyben fogalmi kritérium a szándékosság, ismétlődés és a folyamatosság. A zaklatás három döntő kritériumában megegyezés van a szerzők között, ezek: az ismétlődés, az ártalom (sérelem) és az egyenlőtlen erőviszonyok (Nansel és Overpeck, 2003). Jelen kutatás Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in Schoolaged Study; HBSC) 2010.évi nemzetközi, ill. hazai vizsgálatához csatlakozik, annak részeként a telepszerű körülmények között élő iskoláskorúak körében hasonló módszerrel történő kiterjesztésén alapul. A vizsgálathoz az OGYEI által használandó nemzetközi kérdőív magyar adaptált és validált változatát alkalmazzuk.

32

Ezeknek a kérdőíveknek a segítségével a telepszerű körülmények között élő 11-12 és 13-14 éves korú gyermekek egészségfelmérését tervezzük megvalósítani. A vizsgálat célkitűzése megállapítani, hogy a telepszerű körülmények között élő gyermekek egészségi állapota, egészségmagatartása mennyiben tér el az átlagos magyar iskoláskorú lakosság egészségi állapotától, egészségmagatartásától. Az egészségmagatartási indikátorok mellett szociológiai mutatókra is rávilágít a kutatás, mint például iskola, kortárs kapcsolatok.

33

KEMÉNY KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT A MAGYAR IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁSI RENDSZERBEN Jóna György, Kriszbacher Ildikó

Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Pécsi Egyetem Egészségtudományi Kar

Az irányított betegellátási rendszer (IBR) hazánkban közel egy évtizedig működött jogilag, valójában csak 1999 és 2007 között finanszírozták, működtették a rendszert, az utolsó két évben valódi gyógyító tevékenységet nem folytattak. Ebben a tanulmányban széles alapokra helyezve egészség-gazdaságtani aspektusból bizonyítjuk, hogy kevesebb pénzügyi forrásból ugyanazon a színvonalon látták el feladatukat az IBR tagjai, mint azok, akik az IBR-en kívül helyezkedtek el. Emellett minden évben megtakarítást is sikerült realizálniuk. Munkánk során inkrementális költséganalízis módszerét alkalmazzuk. Ez lehetőséget biztosít ahhoz, hogy összehasonlítsuk az IBR és az IBR-en kívüli szektor puha és kemény költségvetési korlátját.

34

HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS/VAGY REKREÁCIÓ? VÁLTOZÁSOK A PÁVAKÖRI MOZGALOM HAGYOMÁNYHOZ VALÓ VISZONYÁBAN Juhász Erika

Nyíregyházi Főiskola Ének Tanszék

Az 1969-70-ben megrendezett „Röpülj Páva” népzenei verseny nemcsak a tekintetben volt nagy hatású, hogy a televízió által közvetített fordulókat nagy tömegek kísérték figyelemmel, hanem abban a tekintetben is, hogy olyan folyamatokat indított el az idősebb illetve fiatalabb generációk körében, melyek különböző mozgalmak elindítói voltak. Gondolok itt a táncház mozgalomra és a pávaköri mozgalomra. Érdekes a két irányt egymás viszonylatában is megvizsgálni. Az előadás azonban a pávakörökre koncentrálva tesz kísérletet arra, hogy értelmezze az éneklés hagyományos formáinak, funkciójának alakulását. Példákkal illusztrálva mutatja be a hagyományhoz való viszonyulását.

35

TERHELÉS ALATTI ÁTTÉTELVÁLTÁS FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE MEZŐGAZDASÁGI ERŐGÉPEKNÉL Dr. Lengyel Antal, Szegedi Attila Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Kar Jármű és Mezőgazdasági Géptani Tanszék A szerteágazó követelmények összetett igényeket támasztanak napjaink mezőgazdasági erőgépeivel szemben. Az eredményes munkavégzés megköveteli, hogy egy korszerű dízelmotorhoz hatékony és sokoldalú teljesítmény átviteli szerkezet csatlakozzon, hiszen a motor teljesítményét a lehető legkisebb veszteséggel kell eljuttatni a talaj és a kerék kapcsolatához úgy, hogy a pillanatnyi áttétel az egyébként széles sebességtartományban is optimális motorterhelést biztosítson az alacsony hajtóanyag fogyasztás érdekében. A legideálisabb megoldást a fokozatnélküli hajtásátviteli eszközök eredményezik, ezek hatásfoka azonban csak az üzemi sebességtartomány keskeny szakaszain kedvező. A fokozatonként változtatható áttételű nyomatékváltóknál sok, egymást átfedő áttételű fokozatot alkalmaznak, melyek a mai traktoroknál terhelés alatt kapcsolhatók. Ezzel a teljes sebességtartományban kedvező hatásfokú teljesítmény átvitel valósítható meg, viszont az üzemelés kritikus pontja a terhelés alatti áttételváltás folyamata. Kutatási munkánkban ezen folyamatot vizsgáljuk az elektromos vezérlőjeltől kiindulva, a hidraulikus működtető elemek nyomásváltozásain keresztül a vonóerő időbeni változásáig.

36

Reciprok altruizmus, avagy kulcs a sikeres hosszú távú együttműködésekhez Leskó Anett Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar - Vezetéstudományi Intézet

„A gazdaságot az emberi döntések és cselekedetek bonyolult hálózata alkotja. Azt feltételezzük, hogy a gazdasági szereplők mindegyikét racionális gondolkodás jellemzi, teljes körű információval rendelkeznek, valamint egyértelmű és jól rendezett preferenciákkal bírnak.” (Faragó, 1998; Varian, 1998). „Ezen szereplők a többet előnyben részesítik a kevesebbel szemben, a haszon maximalizálására törekednek.” (Magyari Beck, 2000). Herbert Simon (1982) és ugyanezen kérdéskörrel foglalkozó pszichológusok kimutatták, hogy az idealizált döntéshozó nem létezik. Az emberek csak korlátozott racionalizálással rendelkezik. A gazdasági, anyagi érdekek mellett más tényezők is befolyásolhatják cselekedeteinket, mint a biztonság, illetve az érzelmek és az etikai megfontolások. (Varian, 1998) Mindezek tükrében kimondható, hogy a racionálisan döntő ember nem egyenlő a valódi emberrel. Az egyének sokszor nem racionálisan gondolják át a döntéseiket, hanem irracionálisan, a szocializáció során elsajátított normákat használják, rengeteg érzelmi szállal átszőve (Hámori, 2003). A neoklasszikus közgazdászok úgy vélték, hogy az önzetlen magatartást folytató személyek szükségszerűen kiszelektálódnak a gazdasági mechanizmusból, addig mára nyilvánvalóvá vált, hogy az altruista személy hosszú távon előnyre tesz szert. (Kovács, 2004). A reciprok altruizmus éltetője a bizalom, „ha a partnerek bíznak egymásban, sokkal együttműködőbb magatartást folytatnak, nem taktikáznak és kevésbé gyanakvóak.” (Kovács, 2003). „Megfelelő feltételek mellett a hosszú távú együttműködéseken alapuló kapcsolatok versenyelőnyt jelentenek,”(Nowak, 1999b), melynek legfontosabb jellemzője, hogy a felek azonnal nem akarják hasznukat maximalizálni, hanem egy későbbi, az önző versengő magatartás esetében realizált jövedelemnél nagyobb megtérülés reményében rugalmasabban viszonyulnak egymáshoz. Mindezért a partnerek a kapcsolat elején többletköltséget vállalnak, engedményeket tesznek, ám a kölcsönös függés illetve a bizalom mértékétől függően a kooperatív kapcsolat kiépítése igen jövedelmező alternatíva.

37

A test filozófiája a katolikus teológiában: Gerd Haeffner antropológiája Lukács Imre

Vásárosnaményi Görög Katolikus Egyházközség „A katolikus filozófia, (…) elsősorban - először is - a test filozófiája, testfilozófia, amely a vallásban szimbolikusan megjelent egyetemes-konkrét testiség (corpus Christi, corpus Ecclesiae) logikai és szisztematikus kifejezését jelenti” (Mezei Balázs). Az előadás ehhez a megállapításhoz kapcsolódóan a jezsuita Gerd Haeffner filozófiai antropológiáját vizsgálja, különös tekintettel test és lélek kapcsolatára és az emberi szabadságra.

38

Nyíregyháza városrészeinek demográfiai sajátosságai a harmadik évezred elején Malakucziné Póka Mária, Pásztor Szabolcs KSH, Debreceni Igazgatóság Nyíregyházi Főiskola, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Gazdálkodástudományi Intézet Tanulmányunkban Nyíregyháza városrészeinek demográfiai sajátosságait kívánjuk feltárni és megállapítottuk, hogy a népesség demográfiai, foglalkozási, háztartási jellemzői a különböző funkciójú városrészekben eltérő. Több vonatkozásban hátrányosnak tekinthető részek a falusias jellegű lakóövezetek, az ipartelepek, a külterületek és természetesen a szociálisan leromlott környezet, ahol az átlagosnál alacsonyabb a népesség iskolázottsága, mérsékeltebb a foglalkoztatási arány és a tercier szektor szerepe, nagy a háztartásméret. A város szerkezete a dinamikus fejlődés következtében gyors változásban van. A településjelleg mellett a településrészek időbeli eltérő növekedése is befolyásolja a városrészek demográfiai jellemzőit, melyek mindenképpen további érdekes kutatási témát jelentenek.

39

A deliktuális és kontraktuális felelősség összevetése de lege ferenda – az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben Dr. Marsi Edit

DE OEC Egészségügyi Kar

Azért döntöttem e felelősségi szabályokkal való foglalkozás mellett, mert a doktori dolgozatom témájával összefüggésben – az orvosi felelősség szociális jogi aspektusai a hazai szabályozásban, amely több jogág rendelkezéseihez kapcsolódik – a polgári jogi felelősség körében felmerül a deliktuális, illetve a kontraktuális felelősségi szabályok alkalmazásának a problematikája. Lényegében több, mint 100 éve expressis verbis szerződéses kapcsolatnak tekintik az orvosbeteg közötti jogviszonyt, hiszen az 1908. évi XXXVIII. törvénycikk a közegészségügyi törvény módosításáról rendelkezett először erről, s megbízásnak minősítette az orvos és beteg közötti kötelmet. Az utóbbi évtizedekben élénk vita folyik arról, hogy milyen szerződés alapján létrejöttnek tekinthető ez a jogviszony – a megbízási szerződéstől a vállalkozási szerződésen át az atipikusnak tekinthető kezelési szerződésig különböző szerződés-típusokat neveznek meg a jogirodalomban. A témaválasztásom indoka tehát az, hogy jóllehet kontraktuális, szerződéses a kapcsolat az orvos-beteg között, mégis tipikusan a deliktuális felelősségi szabályok alapján ítélkeznek az eljáró bíróságok az orvos/egészségügyi szolgáltató károkozása esetén. Ebből a megközelítésből vizsgálom a címben megjelölt témát, különös tekintettel a jövőbeli szabályozásra.

40

Inhibition of spoilage yeasts in cultured milk products by protective cultures Mohamed Tarek, Zoltán Győri, Endre Máthé

College of Nyíregyháza, Agricultural and Molecular Research Institute In recent years there has been growing interest in the use of bacteria and/or their products such as organic acids, and bacteriocins, as natural preservation agents. PCs are used in the controlled microflora applications. The potential application of PCs as consumer friendly biopreservatives is important. May be the most effective reason for trying to manipulate biological new prevention techniques to food and/or dairy industry is consumer demands. However consumers have been consistently concerned about possible adverse health effects from the presence of chemical additives in their foods. On the other hand it is important to indicate that extending shelf life of dairy products has considerable advantages from financial point of view. The aim of this study were to examine the effects of two protective cultures against yeast and mould broth at two different temperatures. Key words: protective, culture, preservation

41

IDEGEN NYELVI KOMPETENCIA ÉS A MUNKAERŐPIAC KAPCSOLATA HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN Dr. Mohácsi Márta

Nyíregyházi Főiskola, GTK, Alkalmazott Kommunikáció Intézet A „Többnyelvűség európai tőke és közös elkötelezettség” címet viselő 2008-ban készült Európai Bizottság stratégiai dokumentuma szerint a nyelvek létfontosságú készségeket jelentenek napjainkban. A nyelvtudás jelentősen elősegíti a munkavállalók versenyképességét és ez által az európai gazdaság prosperitását, másrészt pedig kiemelten fontos a kultúrák közötti tolerancia növelése miatt. A több nyelven beszélő vállalkozók és munkavállalók versenyképesebbek, és könnyebben nyílnak meg előttük a külföldi lehetőségek. A munkaerőpiac szereplői szinte nap, mint nap szembesülnek az ügyfelekkel és a partnerekkel való kommunikációban, az idegen nyelvtudás szükségességével. A téma fontossága számomra elég alapot nyújtott ahhoz, hogy Hajdú-Bihar megyében elsősorban a kis-és középvállalkozásoknál az idegen nyelvek szerepét és az elvárt munkahelyi kompetenciák jelentőségét vizsgáljam. A mérőeszköz kérdései a kompetenciák öt összetevője - ismeretek, készségek, önértékelés, személyiségvonások, motivációk közül - a kompetenciák tudatos szintjén

elhelyezkedő

és

jól

fejleszthető

ismeretekre

és

készségekre

valamint

személyiségjegyekre vonatkoztak. A kérdőíves felmérésem elsődleges célja az volt, hogy rámutassak a Hajdú-Bihar megyében működő kis - és középvállalkozások, - mint munkaadók - idegen nyelvtudására, valamint az elvárt munkahelyi kompetenciákra vonatkozó elvárásokra.

42

Az Alföldön fellelt I-XI. századi leletek koponyaméretei Molnár Mónika Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Az Alföld területén feltárt középkori temetők emberi csontvázleletei révén rekonstruálni szeretném a korabeli népesség összefüggésrendszerét, kvantitatív anatómiai dimenziók alapján. Ezen vizsgálat régészeti ásatásokból származó I-XI. századi koponyaleletek 12 koponyaméretének elemzésén alapul. A kraniometria által leírt leggyakrabban mért abszolút méretek alapján történik a feldolgozás. A felnőtt korú egyének összehasonlítandó mintáit előreláthatóan több mint 4000 lelet képezi. Az adatbázisban szerepel eddig 4026 lelet (2191 férfi, 1835 nő), az I-XI. századig megkülönböztetett 7 hagyományos régészeti-történeti korszakból. Ezen adatbázis kiegészül még X. és XI. századi leletekkel, melyek lemérését végeztük el a Jósa András Múzeumban. (M3 autópálya építése, 161. lelőhely, Hajdúdorog-Kövecseshalom). Kormeghatározást és nemmeghatározást is végeztünk a meglévő leletanyagon. Az adatok rögzítése megtörtént. A későbbiekben ezen adatok feldolgozására kerül majd sor, különböző statisztikai módszerekkel. (Dear-féle adatpótlás, főkomponens analízis, térinformatika)

43

HAGYOMÁNYOS LÉPTÉKŰ SPEKTROFOTOMETRIÁS MÓDSZERADAPTÁCIÓ MICROPLATE-RE N. Uhrin Henriett, Szathmáry Mónika, Vígh Szabolcs, Jekő József, Dinya Zoltán, Máthé Endre Nyíregyházi Főiskola, Agrár és Molekuláris Kutató Intézet Az élelmiszeranalitika területén egyre nagyobb szerep jut az ún. antioxidáns aktivitási paraméterek (pl. DPPH gyökbefogó aktivitás, ORAC, TEAC, FRAP, összes polifenol tartalom) meghatározásának. Ezen paraméterek mérése azért bír nagy fontossággal, mert segítségükkel összehasonlítható válik az egyes élelmiszerek in vitro antioxidáns aktivitása, mely jelzésértékkel bírhat egészségvédő, illetve preventív hatásaikra vonatkozóan. A fent említett paraméterek meghatározása – a leggyakrabban - spektrofotometriás módszerrel történik. A spektrofotometria egyszerű és költséghatékony méréstechnika, azonban áteresztőképessége (automata mintaadagoló nélkül) igen alacsony. Gyakran jelent tehát problémát egy-egy nagyobb darabszámú mintasorozat egy, vagy több antioxidáns aktivitás paraméterének meghatározása. Munkánk során, célul tűztük ki, hogy a normál, 1 cm-es küvettában jól működő antioxidáns aktivitást meghatározó módszereket adaptáljuk mikrotérfogatra. Az áteresztőképesség növelésén túl a kis térfogatban történő munka a „zöld kémia” ismérveit is megvalósítja.

44

The Contentious Questions of Electronic Learning and Computer Mediated Communication Nagy Péter Kristóf

Nyíregyházi Főiskola, GTK, Alkalmazott Kommunikáció Intézet

The electronic way of conveying thoughts and ideas can be approached from three points of view. The first is the technocratic aspect, which is tightly linked to the users’ knowledge that is most often acquired during secondary school education or through informal ways of learning. We lecturers are most interested in the possibilities of integrating this kind of communication to higher education. For most of the teenagers entering higher education in the 21st century it is quite natural to be aware of the “new” communication technologies, however, it is less likely that representatives of the older students would be as keen on discussing scholarly matters using non-conventional methods as their younger fellows. It might be the effects of their having been socialized in the so called Prussian-type educational system, while members of the younger generations have been taught with the achievements of newer pedagogical approaches. A number of research have claimed that the computer mediated ways of communication are less adequate than the conventional methods. These views are often apostrophized as the deficit approaches of computer mediated communication (CMC). To back up this statement researchers claim that these kinds of communication are asocial because of the technological constraints of the internet and antisocial because the time spent in the cyberworld might have negative effects on the offline relations of the users of the web. They also claim that nonverbal elements of communication such as visual and social markers cannot be as easily transmitted as it would be possible in the case of a face-to-face communication situation. According to these scholars and researchers learning manifested with the help of or through a computer network cannot be as efficient as it would be in a conventional classroom environment, because the lack of the physical presence of the teacher might cause a series of problems. There are, however, other approaches, according to which communication and even learning electronically can be even more friendly or intimate than chatting and studying in the 45

accustomed ways, because taking advantage of the visual anonymity it is more possible for students to optimize their self image, thus creating a much calmer environment for the learning and speaking process.

46

Iskolai végzettség, tanulási motivációk és képzési programok roma felnőttek körében Nyilas Orsolya

Nyíregyházi Főiskola

Az Észak-alföldi régióban a 16. életévnél idősebb roma népesség 40 %-a nem rendelkezik befejezett általános iskolai végzettséggel, mindössze 12-13% szerzett valamilyen szakmát, szinte alig mérhető a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A romák alulfoglalkoztatásának fő okai a képzettségbeli hiányosságok mellett a települési hátrányok, a kiszorulás a hagyományosan roma munkaerőt foglalkoztató gazdasági ágazatokból, a szegénységi csapdából eredő életviteli stratégiák, valamint a foglalkoztatási diszkrimináció. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ 1995 és 2005 között a romák számára 159 különféle szakmai és felzárkóztató képzést tervezett, melyek egyharmada nem indult el. A szervezők komoly sikernek tartják, ha a képzést követően a hallgatóknak a fele el tud helyezkedni. Ezt az arányt azonban ritkán sikerül elérni, később pedig folyamatos a lemorzsolódás. A hátrányos helyzetű csoportoknak az iskolával, az iskola értékeivel való jellemzően kedvezőtlen viszonya, tudásszerzési igényük általában alacsony mértéke a családban és a lakókörnyezetben öröklődik. A tanuláshoz szükséges motiváció szerepe a felnőttkori képzésben különösen jelentős. Mivel mind a felnőttoktatásban résztvevőknek, mind azoknak, akiknek bevonása kiemelkedően fontos lenne, egy része kötelező iskoláztatásának ideje alatt számtalan iskolai kudarcot, rossz tapasztalatot élt meg, szükséges, hogy a motiváció kérdése a lehető leginkább előtérbe kerüljön, fontossá váljon. Dolgozatunkban egy roma program kérdőíves eredményit ismertetjük, megkísérelve bemutatni a sikereket és hiányosságokat.

47

Hagyományos költségszámítás versus tevékenységen alapuló költségszámítás Oroszné Ilcsik Bernadett

Nyíregyházi Főiskola

A mai, kockázatokkal teli üzleti környezetben a vezetők folyamatosan keresik annak módját, hogy miként tudnak javítani vállalatuk pénzügyi mutatóin. A hagyományos költségszámítási rendszerek egyszerű és olcsó módon felelnek meg a pénzügyi beszámolás követelményeinek. A rendszer hiányosságai, hogy nem képes releváns információt nyújtani a működés fejlesztésének eredményeiről és a szervezeti folyamatokról, termékekhez és vevőkhöz kapcsolódó költségekről, önkényes vetítési alapokat használ. Számos szolgáltatórészleg költsége nem osztható fel a termelőrészlegek között közvetlen ráterheléssel vagy olyan költségokozó tényezők segítségével, amelyek tükröznék az okokozati kapcsolatot a szolgáltató- és a termelőrészleg között. A tevékenység alapú költségszámítást azért fejlesztették ki, hogy a közvetett és támogató tevékenységek erőforrásainak költségeit a korábbinál hatékonyabban oszthassák fel a tevékenységek, az üzleti folyamatok, a termékek, a szolgáltatások és a vevők között. Egy relatíve egyszerű ABC-rendszer amiben csak 30-40 tevékenység van, és ami jó becsléseket, illetve sok tranzakciós és kevés intenzitás típusú költségokozót használ, becslései 5-10 %-kal térnek el a ténylegestől. A hagyományos költségszámítású rendszer gyakorlatilag soha nem találja el, annyira torzítja a költségeket.

48

MNA felmérés eredményei Papp Katalin

Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

MNA= Mini Nutrition Assesement 238 idős ember töltötte ki az MNA tesztet, az előadás a feldolgozás eredményeinek bemutatására szolgál. A teszt két részből áll, az első rész a szűrés (screening) a második rész az felmérés (assesment). A szűrés részben 6 kérdés kérdez rá az egyén tápláltsági állapotával összefüggő értékekre, a felmérés részben pedig 12 kérdéssel kell felmérni az egyén tápláltsági állapotát. A 238 idős ember Nyíregyháza város és környékének településein él, különböző típusú/fenntartású idősek otthonaiban. A tápláltsági állapotot számos tényező befolyásolja, a mozgás, a mentális státusz, a mozgás lehetőségei. Mivel a megkérdezettek idősotthonokban élnek, fontos része a felmérésnek, hogyan ítélik meg saját egészségi állapotukat, hasonló korúakhoz képest. Az idős ember számára nagyon fontos, hogy megtartsa, képes legyen megőrizni minél tovább önellátó képességét.

49

Időskorúak és a modern családformák

Patyán László

Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Kar Az urbánus társadalmak kialakulásával egy időben a család intézménye is számtalan változáson, átalakuláson ment keresztül. A modern család funkcióváltozásai több oldalról megközelíthetők. Dolgozatomban a család szerep és funkcióváltozását az időskorúak szemszögéből vizsgálom. Két témát járok körül részletesebben. Az egyik a demográfiai folyamatok családokra gyakorolt hatása, összefüggései lesznek, a másik pedig az, hogy az állam és a család változó viszonyrendszerében hogyan alakul az idősek helyzete? A téma elméleti elemzése során kitérek a családformák pluralizálódásának hatására, a családi életciklus változására, az egyedül – párkapcsolatban és többgenerációs család együttélésének jellemzőire. A témában született hazai kutatások eredményei mellett bemutatom a Nyíregyháza Város Életminősége 2010 időskorúakra vonatkozó adatbázisának legfontosabb összefüggéseit is.

50

Koraszülő roma és nem roma nők Rákóczi Ildikó, Dr. Balázs Péter, Grenczer Andrea Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Semmelweis Egyetem Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Kar

A koraszülés korunk szülészeti gyakorlatának legsúlyosabb problémáját jelenti. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1979-ben végzett széleskörű felmérése szerint évente 21 millió koraszülött jön a világra, ez a szülések 17%-át teszi ki. Az utóbbi egy évtizedben a fejlett országokban nőtt a koraszülések száma. Magyarországon a koraszülés gyakorisága a hetvenes évek közepén regisztrált mintegy 11 %-ról az 1990-es évek elejére 8,0-8,55-%-ra csökkent. A csökkenés az 1990-es évek közepétől megtorpant és attól kezdve kisebb ingadozásoktól eltekintve stagnál. A koraszülés gyakorisága szempontjából jelentős regionális különbségek vannak. az összlakosság számához viszonyítva a koraszülések száma a legalacsonyabb (Vas megye: 6,3%), illetve az átlagos értékeket megközelítő és nagy létszámú a populáció (Budapest: 7,7%), valamint, ahol a legmagasabbak a koraszülési arányszámok (Heves:10,3%, Szabolcs-Szatmár-Bereg: 10,5%, Baranya megye: 10,0%). Növeli a dohányzás és alkohol abuzús iskoláskorban jellemző magas aránya. Magyarországon a tizenöt évesnél idősebbek 38%-a dohányzik. A jelenlegi felnőtt magyar dohányosok átlagosan 12,5 éves korukban szoktak rá szenvedélyükre, sokan közülük tíz éves koruk előtt. Az alkohol fogyasztás kérdését a XIX. század eleje óta kezelik problémaként. Az alkohol fogyasztó országok sorrendjében Magyarország az első tíz közé sorolható. A 2000-ben és 2003-ban végzett OLEF szerint a felnőtt lakosság 10-15%-a absztinens, tehát egyáltalán nem fogyaszt alkoholos italt, 60-70%-a szociális ívó, tehát a társadalmi események kapcsán fogyaszt alkoholt, a lakosság 15-18%-a erősen alkoholizál, 8-9%-a pedig alkoholfüggő. Megalapozott az a feltevés, hogy a koraszülések létrejöttében jelentős szerepe van a társadalmi-gazdasági tényezőknek és a legfőbb kiváltó okokat a szociális körülményekben is keresni kell. A koraszülés kialakulását és a magzat fejlődését befolyásolja az anya életkora és a terhesség alatti állapota. A tízen éves korúak terhessége kulcskérdés az egészséges reprodukciónak, ezen keresztül a megszületett gyermek egészségi állapotának A teljes körű vizsgálatra a 2008. január 1. és december 31. közötti időszakot feldolgozva, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében került sor, ahol a KSH adatai alapján az összes élveszületések számához viszonyítva a koraszülések száma 2008-ban a legmagasabb (12,4%) volt Magyarországon.

51

Szlavisztikai kutatások az Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéken Rományuk Renáta Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék

Az Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék munkatársai a tanszék megalakulásának kezdetétől intenzíven foglalkoznak szlavisztikai, elsősorban ukrainisztikai és ruszinisztikai tudományos kutatásokkal. A tanszék alapítója és korábbi tanszékvezetője Udvari István professzor a minőséges oktatási munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a hazai ruszinisztikai és urainisztikai kutatásokra, nagy erőkkel támogatta számos kutató munkáját az elért eredmények megjelentetésével. A tanszékünk majdnem húsz éves fennléte alatt közel 70 önálló kötetes publikációt jelentette meg. Közöttük több olyan tankönyv és jegyzett található, amely képezi az oktatóink munkáját segítő eszközbázist. Ezenkívül az említett kiadványok közt vannak értékes tudományos munkák ukrán ill. ruszin nyelv- és néptörténet, valamint folklór és irodalomtörténet köréből. Külön figyelmet érdemel az a sok éves jelentős lexikográfiai munka, melynek a volt tanszékvezető és a tanszék minden tagja tevékenységének nagy részét szentelte. Többek között a legjelentősebb a kétkötetes Magyar– ukrán kézi szótár, amely közel 72 000 szócikket tartalmaz, illetve a közel 92 000 ukrán szót tartalmazó hatkötetes Ukrán–magyar szótári adatbázis. Előadásomban a legújabb kiadványainkat, valamint a jelenlegi kutatásainkat szeretném ismertetni.

52

A gyermeknevelési támogatások demográfiai és munkaerő-piaci hatásai R. Fedor Anita, Takács Péter, Balogh Erzsébet DE Egészségügyi Kar

A tanulmány szerzői a gyes, gyed és a gyet hatásának vizsgálatát vállalják a kisgyermeket nevelő nők munkavállalásának kontextusában.

Célunk annak bemutatása, hogy a

gyermekgondozási támogatás időtartama és annak összege mennyiben befolyásolja a munkaerő-piacra ki/visszalépést. A kutatás létjogosultságát elsősorban az indokolja, hogy jelenleg

Magyarországon

nem

készült

még

olyan

gyermektámogatási rendszer munkapiaci hatásait mérné.

53

kvantitatív

kutatás

mely

a

CSATLAKOZÁS UTÁN - PÁLYÁZATI RENDSZER AVOP NÉZŐPONTBÓL Szabóné Berta Olga1- Szabó Miklós2

1: Nyíregyházi Főiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Közgazdasági és Logisztikai Tanszék; 2: Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Tanszék;

Hazánkban 2004-2006 közötti időszakban a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzésekkel kapcsolatosan öt operatívfejlesztési program került megvalósításra, melyek közül az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program fókuszált a mezőgazdasággal kapcsolatos

fejlesztésekre A SAPARD Program időszakát követően, 2004 után a

fejlesztéseket a csatlakozás utáni szabályoknak megfelelően kellett kialakítani. Az AVOP Program épített elődjére mind a célkitűzések, mind a pályázatok szerkezete szempontjából. Az AVOP program kiírásainak

előzetes tartalma 2004. márciusában került először

nyilvánosságra, mely már tartalmazta a pályázati felhívásokat. A pályázatokat 2004. május 2ától lehetett benyújtani. A felmérésünk arra irányult, hogy egy konkrét beruházás tapasztalatain keresztül értékeljük

azokat a problémákat és nehézségeket, amelyek

meghatározzák egy ilyen projekt lebonyolításának sikerességét. A vizsgálataink során mély interjús beszélgetéssel mértük fel azoknak a személyeknek a tapasztalatait, akik a beruházás megvalósítása és elszámolása során meghatározó szerepet játszottak. A kapott információk összegzése után a következő megállapítások tehetők: A pályázat sikerét nagymértékben segítette a terménytárolók gyorsított elbírálása, melynek köszönhetően az MVH 5 hónapon belül meghozta a döntését. A lebonyolítás és pénzügyi elszámolás számos buktatót rejtett magában, aminek köszönhetően a dokumentáció benyújtásától hosszú hónapok teltek el a kifizetésig.

54

A nemes grafikai technikák és a számítógépes grafika egymásra hatása Szepessy Béla

Nyíregyházi Főiskola, Vizuális Kultúra Intézet

A számítógépek elterjedése új kifejezési lehetőségeket adott a művészek kezébe és az alkotás eddig nem ismert határokat lépett át térben és időben. A számítógéppel készült alkotások az első időkben a tradicionális művészi kifejező eszközöket utánozták, majd a személyi számítógépek és a felhasználóbarát programok tömeges elterjedésével egyre több képzőművész élhetett a lehetőséggel, hogy kifejezhesse magát, megteremtve egy sajátosan új vizuális nyelvet. Tömegessé válás, éppen úgy, mint más művészeti ágban is magában rejti az elértéktelenedés veszélyét, a mindenáron való újat akarás nem pótolhatja a minőséget, még akkor sem, ha erős ideológiai hátszelet kap. Egy technikai eszköz létrejötte ezredéves kulturális fejlődés eredménye, annak logikus következménye, a gondolkodás, a képi gondolkodás megjelenítésére, közlésére alkalmas, de nem helyettesíti azt. A hagyományos és az új technikák kombinálása megteremti a lehetőséget a kor adekvát kifejezésére, ugyanakkor leszámol a „mindenki művész” hamis és kártékony illúziójával.

55

Ápolói pályaelhagyás és migráció feltáró- és ellenőrző faktorelemzése Dr. Takács Péter, Ujváriné Siket Adrienn Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Egészségügyi Kar

2000 és 2005 között az európai NEXT vizsgálat (Ápolók Korai Pályaelhagyása - Nurses Early Exit Study) tíz országban végzett felmérést az ápolói pálya pályaelhagyási és migrációs vonásait kutatva. Ebben a vizsgálatban Magyarország nem vett részt, de hazánkban több hasonló irányú felmérés is készült. Ezek egyike Újváriné Siket Adrienn, Zrínyi Miklós, Zékányné Rimár Ilona, Tóth Helga, Takács Péter, Valéria Tothová, Betlehem József és további munkatársaik által elvégzett felméréssorozat. Az előadás az említett kutatási folyamat első fázisának második szakaszára alapozva, annak kutatási eredményeit felhasználva vizsgálja az alkalmazott kérdőívet. A vizsgálat részben struktúra-elemző (R-típusú faktorelemzés, főkomponens elemzés) részben megerősítő faktorelemzés, a kialakított modell tesztelésére. Célunk annak bizonyítása, hogy az alkalmazott változók ugyanabban a struktúrában jelennek meg, mint ami a modell kialakításakor szándékolt volt. A vizsgálat során tisztán és jól elkülönülten megjelentek a NEXT alapú kérdőív kidolgozása során célként kitűzött vizsgálati irányok. A végső modellben, a feltáró elemzés során tizenhét kérdés bevonása négy faktort eredményezett (KMO=0,777), amelyek a következők: hivatástudat; jelenlegi munkakörülményekkel való elégedettség; külföldi munkavállaláshoz kapcsolódó elvárt elégedettségi elvárások; külföldi munkavállalás szándékához kapcsolódó közvetlen és közvetett szándékok. A megerősítő faktorelemzés (LISREL for Windows csomag SIMPLIS modell) igazolta hogy a magyar viszonyok között kialakított, NEXT alapú felmérés ténylegesen a pályaelhagyási és migrációs szándék mérésére alkalmas eszköznek tekinthető.

56

Típusanalízis a határon túli magyar diákok körében Takács Tamara

Nyíregyházi Főiskola, PKK, Szociálpedagógia Tanszék Kutatásunk tágabb kontextusaiban arra vállalkoztunk, hogy kvalitatív mélyinterjús vizsgálati módszerrel feltárjuk és bemutassuk a határon túl született magyar diákok életének és identitásának főbb sajátosságait. Az interjúk alapvetően három fő csoportra tagolhatóak. Az első csoportot alkotják azok a diákok, akik szülőhelyükön, kisebbségi közegben élnek és tanulnak. A második csoport tagjai azok a diákok, akik szülőföldjükön laknak, azonban magyarországi képzőhelyen folytatják tanulmányaikat. A harmadik csoport tagjai a felsőoktatásba való bekapcsolódást megelőzően Magyarországra költöztek családjukkal. A fent bemutatott három alcsoport mentén, a kutatás konklúziójaként kirajzolódott válaszadói típusokat szeretnék bemutatni a 4. Nyíregyházi Doktorandusz Konferencián, melyeket a következő táblázatban összegeztünk: Az interjúkból kirajzolódó válaszadói típusok

1. csoport 2. csoport 3. csoport

1. típus Aktív kisebbségi Tudatos migráló Aktív cselekvő

2. típus Simuló, beilleszkedő Körülményektől vezérelt Elvegyülő, beilleszkedő

57

3. típus Éber, a lehetőségekre figyelő Elvágyódó Nehezen elszakadó

OLAJIPARI PRÉSLISZTEK TÁROLÁSI VIZSGÁLATA Tarekné Tilistyák Judit1, Juhászné Román Mariann2, Máthé Endre1 1 2

Nyíregyházi Főiskola, Agrár és Molekuláris Kutató Intézet

Budapesti Corvinus Egyetem, Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék

Az étolajgyártás melléktermékeként keletkező préspogácsákat jellemzően az állatok takarmányozásában hasznosítják. Igen gazdag értékes beltartalmi összetételük okán felvetődik a kérdés, hogy ezek az anyagok alkalmazhatók-e élelmiszeradalékként. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy a présmaradékok egyes kémiai és az élelmiszerbiztonság szempontjából fontos mikrobiológiai jellemzői hogyan változnak különböző hőmérsékleten való tárolás során. Barna lenmagból, napraforgómagból és dióból visszamaradt préspogácsákat lisztté őrölt állapotban hűtő-, raktár-, és szobahőmérsékleten 3 hónapig tároltuk. A mikrobiológiai vizsgálatok kiterjedtek az összes aerob mezofil élőcsíraszám, az élesztő és penészgomaszám, a koliformok, E.coli, továbbá az aerob és anaerob spórások számának meghatározására.

A

kémiai

vizsgálataink

során

meghatároztuk

a

vízaktivitást,

szárazanyagtartalmat, nyerszsírt, nyersfehérjét, zsírsavösszetételt. A mikrobiológiai és a kémiai jellemzők változását havonta vizsgáltuk.

58

MAGYARORSZÁGI KÖZKÖNYVTÁRAK (MEGYEI KÖNYVTÁRAK) VÁLLALKOZÓK INFORMÁCIÓELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Tanyiné dr. Kocsis Anikó

Nyíregyházi Főiskola, Matematika és Informatika Intézet

A magyarországi közkönyvtárak (megyei könyvtárak) vállalkozók információ-ellátásával kapcsolatos tevékenységét PhD értekezésem egyik fontos elemeként vizsgáltam. A kérdőíves helyzetfelmérés megkezdése előtt 7 pontból álló hipotézist állítottam fel. A kérdőív egyes kérdéscsoportjainak összeállítása során tanulmányoztam a könyvtárüggyel kapcsolatos hazai és nemzetközi szaksajtóban megjelent publikációkat szakmai rendezvények anyagait, hazai és nemzetközi könyvtárak, ill. információszolgáltató szervezetek weblapjait, valamint támaszkodtam személyes tapasztalataimra is. Ezek alapján 5 főtémakört határoztam meg: A könyvtárak és viszonyuk a célcsoporthoz; A vállalkozók

információs

Együttműködési

szükséglete;

lehetőségek

más

Elektronikus

intézményekkel,

információforrások szervezetekkel;

Adott

használata; könyvtár

tapasztalatai, javaslatai. A felmérés eredményeinek kiértékelése témakörönként és kérdésenként történt. A vizsgálat lefolytatása és az eredmények részletes elemzése után elmondható, hogy kisebb-nagyobb eltérésekkel előfeltevéseim helytállóak voltak. Világossá vált, hogy a magyar könyvtárak számára a vállalkozók kiszolgálása ugyanolyan fontos feladat, mint a többi felhasználó ellátása. Ennek eredményességét azonban nagyban csökkenti a koncepciónélküliség, a források (elsősorban infrastrukturális és anyagi) és tapasztalatok hiánya, valamint párhuzamosság a helyi vállalkozói szervezetekkel.

59

Az Osztrák-Magyar Monarchia által kötött konzuli egyezményeknek a konzuli feladatokra vonatkozó rendelkezéseinek bemutatása és összehasonlítása Dr. Teschmayer Gábor

Nyíregyházi Főiskola, Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Előadásomban az 1867 – 1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia által megkötött konzuli és kereskedelmi egyezményeknek a konzuli feladatokra vonatkozó rendelkezéseit elemzem. Törekedni fogok arra, hogy az előadás keretében a közel és távol-keleti államokkal illetve az európai és az amerikai kontinens országaival kötött megállapodások közötti eltérések ismertetése mellett ennek okai is feltárásra kerüljenek. A téma feldolgozásával átfogó képet kapunk nemcsak a konzuli tevékenységről, hanem a Monarchia külpolitikai irányvonalának súlypontjairól is.

60

Kompetencia modellek, mint innováció a vállalatok HR folyamataiban Tóthné Kiss Anett

Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézet

Közgazdaságilag kimutatható, hogy az élőmunka költség nagymértékben képes befolyásolni egy szervezet eredményességét. Minden vállalkozás számára kihívást jelent az, hogy hogyan tudja mozgósítani a munkavállalóit a cégszintű feladatok minél jobb teljesítése érdekében. Humán szakmai feladatként is jelentős az, hogy milyen módon lehet feltárni azokat a tényezőket, amelyek két azonos kvalitású, tapasztalatú munkavállaló eltérő munkateljesítményéhez és munka-magatartásához vezetnek. Ma már gyakorlati példák igazolják, hogy a szervezeti hatékonyság növelésével kapcsolatos kihívásokra a magyarországi humán erőforrás gazdálkodási gyakorlatban új keletű, un. Kompetencia Menedzsment Rendszer alkalmazásával, mint korszerű integrált humán menedzsment technika használatával lehet az egyik leghatékonyabban válaszolni. A kompetencia fogalmának meghatározására a humán szakterületen is több definíció létezik. A kompetenciák használatának észlelhető befolyása van egy szervezet eredményes működésére. Az a szervezet, amely elindul a kompetencia menedzsment kialakításának irányába, az a kialakítandó humán alrendszereiben a jól definiált kompetenciákat tudja alkalmazni.

61

A 14–15 éves tanulók olvasási szokásai

Tóthné dr. Szűcs Éva

Nyíregyházi Főiskola, PKK, Tanítóképző Intézet

Az olvasás sok ember számára szellemi élményt, kimeríthetetlen örömforrást jelent. Számukra a könyv érték, igazi kincs, szellemi táplálék. A nemzetközi és a hazai felmérések szerint csökken az olvasni szerető serdülők száma, ezzel együtt egyre kevésbé értik, amit olvasnak. Az információs társadalmunkban a tanulók egyre inkább eltávolodnak a könyvektől, kevéssé beszélhetünk az olvasmányok tudatformáló szerepéről. Nyíregyháza négy középiskolájában 14–15 éves tanulók körében nyitott és zárt kérdésekkel vizsgáltam a diákok olvasáshoz való viszonyát, olvasmányválasztási szempontjait, olvasási kedvét, szabadidős tevékenységét. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen hatással van a tanulók olvasási szokásaira az iskola, a környezet, befolyásolja-e társadalmi helyzete, iskolázottsága, általános kulturális színvonala, ízlése.

62

azt a szülők

MELANKÓLIA, METONÍMIA ÉS AZ 1930-AS ÉVEK ANGOL REGÉNYIRODALMA

Tukacs Tamás Nyíregyházi Főiskola, BTMK, Modern Filológiai Intézet

David Lodge angol irodalomkritikus a The Modes of Modern Writing c., 1977-es regénypoétikai elemzésében az azonosságon vagy hasonlóságon alapuló metafora dominanciáját egyértelműen az 1920-as évek ún. „magas modernista” regényirodalmához köti, míg a rákövetkező évtized alapvetően realista tendenciáit az érintkezésen nyugvó metonímia trópusának túltengésével jellemzi. Az előadás annak ered nyomába, hogy mennyire tartható ez a dichotomikus felosztás a két évtized irodalmának viszonylatában, valamint – nem vitatva a metonímia és a realista írásmód kapcsolatát – azt elemzi, hogy a 30as évek vonatkozásában milyen generációs, szellemtörténeti vagy pszichológiai tényezők állhatnak ezen összefüggések hátterében. Az elemzés egyik központi gondolata a melankólia mint emlékezeti probléma fogalma, amelynek segítségével termékenyen megragadható az előadásban tárgyalt szerzők, Anthony Powell, Evelyn Waugh és Christopher Isherwood írásművészete.

63

Csehországi és magyarországi ápoló hallgatók véleményének összehasonlító vizsgálata a felsőoktatásról és a munkaerő-piaci lehetőségekről. Ujváriné Siket Adrienn, Dr. Zrínyi Miklós, Dr. Betlehem József, Dr. Zékányné Rimár Ilona, Tóth Helga, Takács Péter, Dr. Valéria Tothová Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

Bevezetés: Az előadás betekintést nyújt az ápolás nemzetközi helyzetébe a világ néhány országában bemutatja az ápolók létszámcsökkenésére és elvándorlására irányuló kutatásokat. Célja az ápoló hallgatók az ápolói véleményének összehasonlítása az ápolóképzés, pályaválasztás, pályaelhagyás és migráció kérdésköreiben Magyarországon és Csehországban. Vizsgálati anyag és módszer: 473 fő töltötte ki eredményesen a szerzők által összeállított kérdőívet. Leró statisztika, százalékos megoszlás, Chi-négyzet próba, függetlenségvizsgálat, kapcsolat erősséget mérő mutatók (Cramer V) alkalmazása. Keresztmetszeti összehasonlító vizsgálat. Eredmények: Demográfiai kérdések, tanulmányok, munka, pályaelhagyás és a külföldi munkavállalás kérdéscsoportok kerülnek ismertetésre. A magyar hallgatók leginkább a fizetéssel (60,9%) és a munkaidő rugalmasságával (33,3%) elégedetlenek. Aki változtatna tanulmányain, az a magyarok körében nagy arányban nem egészségügyi pályát választana (55,1%), a csehek körében pedig az orvosi szakmát választanák (74,2%). Következtetések: A csehországi ápolóképzés jelenlegi trendjei jelenthetik a magyar jövőképet? Eredményeink szerint ez valószínűsíthetően három év eltolódással következhet be.

64

Biotechnológia és története Várfalvi Eszter

Miskolci Egyetem

A biotechnológiát (többek között) úgy definiálhatjuk, mint „bármely technológiai alkalmazás, mely biológiai rendszereket, élő organizmusokat, vagy azok származtatottjait használ termékek vagy folyamatok gyártására vagy módosítására. (United Nations, 1993.) A kifejezést először a magyar Ereky Károly használta 1919-ben. A biotechnológiai ipar az 1970es években kezdett fejlődni, főleg olyan kutatók felfedezései kapcsán, mint Stanley Cohlen és Herbert Boyer új DNS rekombináns technikája. 1976-ban Herbert Boyer társalapítója volt a Genentech-nek, ami meghatározó cégévé vált a biotechnológiai iparnak. Ez után az inzulinnal kapcsolatos kutatás volt a következő mérföldkő a biotech ipar fejlődésében. Az 1980-as éveket követően a biotechnológia tovább fejlődött és a biotechnológiai ipar az iparosodott országok gazdasági szektorának növekvő fontosságú iparágává vált. A biotechnológiai alkalmazások megtalálhatóak különféle iparági szektorokban, és a biotech tevékenységek széleskörben elterjedtek. Ezen tevékenységek egyik legnépszerűbb és leggyakrabban használt kategorizálása, területekre felosztása, színek szerint történik: a piros az egészségügyi, orvosi és diagnosztikai tevékenységeket, a zöld a mezőgazdasági és ér feh

környezeti biotechnológiát, a

a gén-alapú bioipart, a kék az akvakultúr és tengeri

biotechet jelöli és így tovább. Ezen iparágak közül az egészségügyi a legnagyobb a beruházásokat, megtérülést és eladást tekintve. A legfontosabb és legnagyobb biotech ipar az USA-ban és Európában található. Számtalan biotechnológiai klaszter található ezekben a régiókban. Ebben a cikkben összefoglalom röviden a biotechnológia „névadó atyjának” számító Ereky Károly életét és tevékenységét a biotechnológia területén.

65

„Kapcsolat-alapú” szemléletmód humán-és társadalomtudományokban. Utak és lehetőségek Verdes Miklós

Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola

Az előadás a 20. század elejére visszanyúló, a század második felében felerősödő, majd napjainkban újra nagy hangsúlyt kapó, számtalan tudományágat érintő jelenségre fókuszál, mely a kapcsolat (relatio) kategóriáját középpontba állítja. E folyamat (melynek egyik, de nem egyetlen kiindulópontját természettudományos felismerések jelentik) más területek mellett érinti a filozófiát, pszichológiát, szociológiát és teológiát is. Jelen előadás e területeken vázol (természetesen a töredékesség tudatában) kapcsolat-alapú megközelítéseket, szem előtt tartva a sokszor lényegi eltéréseket és a kapcsolódási pontokat, keresve azokat a lehetőségeket, melyekkel egy ilyen megközelítés segítheti a tudományágak közötti együttgondolkodás és –működést a kapcsolatokban élő, azoktól elidegeníthetetlen emberi személy szolgálatában.

66

Vajdák, kisebbségi politikusok – cigány politikai vezetők Veres Edit

Nyíregyházi Főiskola

A cigányság politikai szereveződésének, belső tagolásának alapelveiről, mechanizmusairól keveset tudunk. Ez nem csak abban az általános összefüggésben igaz, hogy írott történelem hiányában egyébként is nehéz rendszerezni ismereteinket; szembetűnővé válik akkor, ha a terepmunkákat, a leíró esettanulmányokat megnézzük – alig ejtenek szót a vezetés belső természetéről, a kiválasztás-kiválasztódás mechanizmusairól, a vezetők hatalmáról és annak korlátairól. Előadásomban az etnikai csoportok vezetésének alapvető modelljeit mutatom be, kitérek a magyarországi cigányság vezetési típusaira, majd az újraéledő vajdarendszerről elérhető jelenlegi ismeretek összegzem.

67

Emerich Coreth a test-lélek problémáról Dr. Vincze Krisztián PhD

Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Amikor test és lélek természetéről értekeztek a különböző filozófiai irányzatok, akkor azt hosszú időn keresztül abból a szemszögből tették meg, amit az élet és halál összefüggés szemszögének nevezhetnénk. Mind Platón, Arisztotelész és persze a kereszténység számára azt is fontos volt megmutatni, hogy vajon mi történik az emberi halál után. Egy élő test nem olyan, mint egy elhalálozott ember teste, még akkor sem, ha a kettő anyagiságát tekintve gyakorlatilag ugyanazokból az elemekből áll össze. Emiatt szükséges feltételezni egyfajta életerőt, azt a lelket, mely élettel hatja át az anyagot, és élő organizmust hív elő. A test és lélek kettősség és egység vizsgálata tehát mindig a halál utáni történésekre is szeretett volna választ adni. A későbbi pszichológiában azonban történik egy fontos szemléletváltás, mert benne a vizsgálatok elsődleges célpontja a pszichoszomatikus jelenségekre tevődik át. Tudjuk, hogy a szellemi (lelki) események kihatnak a testire. Ezekben az esetekben tehát fizikai beavatkozások

és

jelenségek

vezetnek

a

mentális

változásokhoz.

Igaz

hogy

a

pszichoszomatikus jelenségeknél mindig testről és lélekről beszélünk, csakhogy itt ezek a szavak jelentésüket tekintve némileg módosulnak. A pszichoszomatikust elemző pszichológia számára a „lélek” már nem az életelvet, nem a test formáját jelenti, hanem pszichikai események és pszichikai történések foglalatává válik! A „test” pedig innentől fogva nemcsak a pusztán testit jelenti, - ami önmagában csak élettelen szubsztrátum, és ami a lelket igényli az élővé váláshoz – hanem úgy jelenik meg, mint élő emberi organizmus, bár fizikális valóságában különbözik a pszichés élettől. Az anyag-forma (arisztotelészi-tomista) értelmezés tehát ezen a ponton megszűnik! Az ember úgy jelenik meg, mint akit két elkülönülő megnyilatkozási szinttel jellemezhetünk: benne a fizikális és a mentális szintek hatnak egymásra. Az anyag-forma interpretáció helyét átveszi a pszichoszomatikus látásmód. E szemléletváltásnak a jelentőségét vizsgáljuk meg Emerich Coreth gondolkodásán keresztül.

68

Funkcionális csokoládé termékek előállítása Virágh Mónika, Dulinszki Diána, Hliva Nóra, Demeter Ibolya, Tarek Mohamed, Dinya Zoltán, Máthé Endre

Nyíregyházi Főiskola, Agrár- és Molekuláris Kutató Intézet Nyíregyháza, Sóstói út 31/b.

XXI. századunk egyik legfőbb problémája az emberek helytelen táplálkozása. Ehhez társul még a mozgásszegény életmód, valamint a rohanó világgal együtt járó stressz. Mindezek együttes hatására kialakultak napjaink egyik legnépszerűbb betegségei, a szív-, ér-, és keringési más néven a kardiovaszkuláris megbetegedések, különböző hiánybetegségek, a rák, cukorbetegség. Ezeket összefoglalóan, civilizációs betegségeknek nevezzük. Ezeknek a betegségeknek a száma évről-évre egyre inkább növekedik és egyre fiatalabb korban jelentkeznek. Egyre több olyan publikáció lát napvilágot mely azt igazolja, hogy a helyes táplálkozással ezek a betegségek megelőzhetőek illetve elkerülhetőek. Éppen ezért az egészségesebb, kedvezőbb élettani hatású élelmiszerek az ún. funkcionális élelmiszerek egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. A csokoládé világszerte az egyik legkedveltebb édesség, számtalan formában és ízben állítják elő, 3000 éves múltja során töretlen népszerűségnek örvend kortól és nemtől függetlenül. A csokoládé emellett egyértelműen egészségvédő anyag is. A tudomány eddigi eredményei alapján elsősorban az ún. oxidatív stressz hatások kivédésében játszanak szerepet. Célul tűztük ki, különböző növényi eredetű anyagokkal adalékolva olyan csokoládé prototípusok előállítását, melyek az élvezeti hatások mellett, pozitív funkcionális élettani jellemzőkkel rendelkeznek. Munkánk során kizárólag étcsokoládéval foglalkoztunk, mivel ez biztosítja a fontos élettani hatásokat. Előadásom keretében szeretnék beszámolni az előállított nagy számú funkcionális termékek analitikai, in vitro, élettani és érzékszervi vizsgálati eredményeiről.

69

70