Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Gazdasági folyamatok alakulása a szövetkezettıl a részvénytársaságig a KITE Mezıgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zártkörően Mőködı Részvénytársaságnál
Készítette: Török Péter
Belsı konzulens: Dr. Törı Emese
Külsı konzulens: Dr. Darvai Sándor és Dr. Varga Zsigmond
Debrecen 2007
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék…………………………………………………………………………...1 Bevezetés…………………………………………………………………………………..2 1. A magyar társasági jog történeti fejlıdése………………………………….. ………….4 2. A gazdasági társaságok átalakulása……………………………………………………. 8 2. 1. A gazdasági társaságok átalakulásának okai…………………..…………………10 2. 2. Az átalakulás menete……………………………….…………………………….11 3. A szövetkezeti rendszer fejlıdése hazánkban…………….. …………………………..15 4. A Nádudvari Vörös Csillag Mezıgazdasági Termelıszövetkezet és a KITE Együttmőködés…………………………………………………………......…………….18 4. 1. Az Együttmőködés szervezeti felépítése…………………………….......……….22 4. 2. A tagok jogai és kötelezettségei……………………………………… ………….24 4. 3. Vagyoni kérdések……………………………………..………………………….25 5. Kukorica és Iparinövény Termelési Egyesülés……………………. ………………….26 5. 1. Az Egyesülés szervezeti felépítése…………………………….....………………29 5. 2. A tagok jogai és kötelezettségei…………………………. ………………………31 6. KITE Mezıgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaság……………….32 6. 1. A KITE Rt. területi megoszlása és azok jellemzıi……………….……………. ..38 6. 2. A KITE Rt. üzletág rendszere……………………….. …………………………..40 7.
KITE
Mezıgazdasági
Szolgáltató
és
Kereskedelmi
Zártkörően
Mőködı
Részvénytársaság……………………………………..…………………………………..45 Összefoglalás………………………………………………………….………………….53 Irodalomjegyzék…………………………………………………………..……………...54 Mellékletek……………………………………………………………………………….56 1. sz. melléklet: A KITE Rt. szervezeti felépítése……………………………………..56 2. sz. melléklet: A KITE Rt. helye a gazdasági társaságok ranglistáján…. …………...56 3. sz. melléklet: A KITE eredményeinek összehasonlítása a különbözı társasági formákban………………………………………………………….……………………..58
1
Bevezetés
A vállalkozás egy gondolkodásmód, a gazdasági tevékenységek létrehozásának és fejlesztésének folyamata, ötvözve a kockázatvállalást, a kreativitást és/vagy innovációt józan menedzsmenttel, egy új vagy mőködı vállalaton belül. (Fülöp: 2004)
Egy vállalkozást adott gazdasági, illetve jogi környezetben hoznak létre a remélt eredmény érdekében. A mőködés során nyert tapasztalatok, az idıközben megváltozott gazdaságpolitikai helyzet, a jogi szabályozások ösztönzıként hathatnak egy jól és hatékonyan mőködı társaságra. A lehetıségek minél jobb kihasználása az adott vállalat számára létfontosságú. A változásokhoz való alkalmazkodási készség egyre inkább nélkülözhetetlen a gazdasági szférában.
Azok vehetnek részt sikerrel a gazdasági életben, akik képesek az újhoz alkalmazkodni, akik kellıen innovatívak. Manapság már nem elég évrıl-évre felülvizsgálni piaci helyzetünket a gyorsan változó fogyasztói igények mind jobb és jobb kiszolgáltatása érdekében. Ha versenyben szeretnénk maradni, napról-napra kell figyelnünk a gazdaságot és a változásokkal párhuzamosan kell változni. Ez érvényes a társasági forma megváltoztatására is. Ha a társaság jobb eredményeket tudna produkálni más társasági formában, célszerő az átalakulás mellett dönteni.
A gazdasági társaságok - eltekintve a társasági formák kötött mőködésétıl - olyan formát választanak, amely kedvezıbb mőködési feltételeket biztosít, jövıbeni tevékenységüket és gyarapodásukat nagyobb mértékben segíti, támogatja. (Pál: 1996)
Egy-egy átalakulás, egyesülés vagy szétválás kivitelezése komoly feladatot jelent még egy társasági jogban jártas jogi képviselınek, könyvvizsgálónak is, ugyanis rendkívül sokrétő feladatból áll és mind egyedi.
Diplomamunkám témája a KITE Zrt.-ben lejátszódó szervezeti átalakulás. A választásom azért esett a gazdasági társaságok átalakulásának vizsgálatára egy konkrét cég esetében, mert az ismeretségi körömben a fentiekhez hasonló okok miatt volt szükség a társaság átalakulására, illetve további kihívást jelentett számomra, hogy a téma feldolgozására mindeddig kevesen vállalkoztak. 2
Egy olyan nagy mezıgazdasági társaságnál is, mint a KITE Zrt. több társasági forma váltotta egymást az elmúlt 35 évben. Úgy gondolom, hogy sokkal könnyebb bemutatni a változás motivációt, érdekeit, kényszereit, és annak hatásait a társasági forma változtatása érdekében, mint egy kisebb vállalkozásnál.
Diplomamunkám során törekedtem a KITE-nél jelentkezı négy különbözı szervezeti forma (szövetkezet - együttmőködés, egyesülés, részvénytársaság és zártkörően mőködı részvénytársaság) pontos jellemzésére és azok megváltoztatásának okaira, indokaira, valamint azok hatásaira a cég gazdasági helyzetére. Igyekeztem azok közgazdasági összehasonlítására is.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani konzulenseimnek, Dr. Törı Emesének, Dr. Darvai Sándornak és Dr. Varga Zsigmondnak diplomamunkám elkészítéséhez nyújtott segítségükért.
3
1. A magyar társasági jog történeti fejlıdése
A gazdasági társaságok szabályozását Magyarországon az 1840. évi reformtörvények képezik, amelyek rendelkeznek a közkereseti társaságokról, a kereskedıkrıl, az alkuszokról, a csıdrıl. A reformországgyőlések során keletkezett törvények, köztük a „közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól” szóló 1840. évi XVIII. törvény, jelentik a társaságok magyar szabályozásának elsı, valódi termékét. A jogszabályozás valódi hatást nem fejtett ki, hiszen az 1848/49-es szabadságharc leverése után az osztrák törvények kerültek bevezetésre Magyarországon. (Fazekas - Harsányi - Miskolczi Ujváriné: 2000)
A magyar társasági jog elsı kiemelkedı jelentıségő kódexe az 1875. évi XXXVII. törvény, a Kereskedelmi törvény (Kt.), amely négy kereskedelmi társaságot ismert el, ezek pedig, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a részvénytársaság és a szövetkezet. A Kt. szerint kereskedı az, aki a saját nevében, saját cége alatt kereskedelmi ügyletekkel iparszerőleg foglalkozik, kereskedıként pedig vagy egyéni cég vagy kereskedelmi társaság léphet fel az üzleti forgalomban.
A magyar gazdaságban mőködı társaságok csak 1930-ban bıvültek további társasági formákkal; a korlátolt felelısségő társasággal és a csendes társasággal. Ezután született meg az 1930. évi XX. törvény, az elsı Kartelltörvény. Ez a törvény a gazdasági együttmőködés és a gazdasági monopolhelyzet szabályozása érdekében állított fel szabályokat.
Az 1945 utáni évek a szocialista gazdasági rend kialakulásának idıszaka, amely a gazdálkodó szervezeteknek semmilyen társulási lehetıséget nem kívántak megteremteni és elismerni. A kezdeti idıszak nem kedvezett a társaságokra vonatkozó jogszabályok keletkezésének. A hatvanas években azonban, a gazdasági szemléletváltozásnak köszönhetıen olyan rendelkezések születtek, amelyek a mezıgazdasági szövetkezetek és az állami társaságok között sajátos társulási lehetıségekre adtak lehetıséget.
Az 1978. évi 4. tvr. értelmében az állami vállalatok, szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervezetek társulási szerzıdéssel gazdasági társulást hozhattak létre. Ezek
4
lehettek jogi személyiséggel rendelkezı formák, illetve jogi személyiség nélküli formák, azaz gazdasági társaság, külkereskedelmi társaság és kutatás-fejlesztési társaság. Az 1981. évi 15. tvr. lehetıvé tette az állampolgárok meghatározott tevékenységére irányuló társulást. Így jöttek létre a jogi személyiség nélküli és a korlátlan felelısséggel rendelkezı gazdasági munkaközösségek („gmk”).
A 80-as évek második felére a meghatározó politikai felfogás elıtt is nyilvánvalóvá vált, hogy az évtized elején elkezdett reformfolyamatok önmagukban nem elegendıek a kívánt gazdasági-társadalmi hatás eléréséhez, ezért a szervezeti változások útján tovább kellett lépni. (Teimer - Török: 2003) A társasági törvény bevezetése elıtti helyzet sajátosnak mondható, hiszen szakmai körökben is egyértelmővé vált, hogy több helyen különbözı szintő és mélységő társasági jogi témájú szabályozás nem elégítette ki a gyakorlat igényeit, amelyek mőködési zavarokat okoztak, így egyre sürgetıbbé vált az egységes törvény megteremtése. E hiány kiküszöbölése érdekében született meg az 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról (elsı Gt.). A társasági törvény gyors megalkotásának következménye, hogy a törvény átfogó vizsgálatára a gyakorlati tapasztalatok fényében legalább 10 év múlva sort kellett keríteni. Ezt indokolta az a tény, hogy 1988-ban a hazai gyakorlati tapasztalatok, ha voltak is, csak felemás formában álltak rendelkezésre, ezért a történeti gyökerekhez kellett visszanyúlni, illetve a nemzetközi, elsısorban nyugat-európai tapasztalatokból kellett meríteni. Ugyanakkor a törvény maga sem volt teljes, hiszen idı hiányában a társaságok egymás közötti átalakulásának szabályozására már nem jutott elegendı energia. Az átalakulás igazi politikai nehézsége az állami vállalatok esetében keletkezett. Ennek elfogadása egy új front megnyitását igényelte volna, s ezért az önmagában hátráltatta volna a Gt. elfogadását. A munkabizottság azonban tisztában volt a kérdés súlyosságával, amit az is jelez, hogy magában a Gt.-ben szerepeltette a feladatot, méghozzá annak mindkét területét megjelölve. (Gt. 339. §: Gazdasági társaságoknak egymás közötti átalakulását, valamint a gazdálkodó szervezeteknek gazdasági társaságokká való alakulását [Ptk. 685.§ c. pont] külön törvény szabályozza.)
Az 1989. évi XIII. átalakulásról szóló törvény egyfelıl kifejezetten társasági jogi intézményeket szabályoz, másik részében pedig, ha áttételesen is, de egy társaságot keletkeztetı folyamatot rendez. A törvény a meghozatala pillanatától fogva erıteljes 5
támadásoknak volt kitéve hiányosságai miatt és ennek következtében szinte a rendszerváltozás elsı perceiben hatályon kívül helyezésre is került. A törvény három fı része az állami vállalatok, a szövetkezetek, illetve a gazdasági társaságok átalakulását szabályozta, ez utóbbi vonatkozásában a társaságok egyesülését, illetve szétválását is. Az átalakulási törvény gyors hatályon kívülre helyezése miatt nem lehet tudni, hogy milyen társadalmi következményekkel járt volna a törvény tényleges végrehajtása.
Az 1988-as Gt. jogtechnikailag és jogpolitikailag messze megelızte a teljes magyar jogrendszert, de nem illeszkedett szervesen a joganyagba és elıremutató szabályait csak lassan követte a gyakorlati megvalósítást szavatoló egyéb jogszabályok megalkotása. A szabályozások sokszor a visszaélések forrásává váltak, ezért meg kellett teremteni az összhangot az idıközben megalkotott jogszabályokkal, kodifikálni kellett az EU kiemelt fontosságú társasági jogi irányelveit, és biztosítani kellett a korszerő, számítógépes cégnyilvántartás jogszabályi alapjait.
Az átdolgozott, formailag átalakított Gt.-t (második Gt.) 1997 decemberében fogadta el az Országgyőlés, és a következı év júniusában lépett hatályba. A Gt. négy részbıl állt; egy általános részbıl, amely magában foglalta a társaságok alapvetı státuskérdéseit, a tagi jogokat, kötelezettségeket, illetve a vezetı szervek jogállásának szabályozását. A második rész tartalmazta az egyes társasági formákra vonatkozó részletszabályokat, míg a harmadik a kapcsolódó vállalkozások jogát tárgyalta. A negyedik záró rész, amely hatályba léptetı, módosító és hatályon kívül helyezı cikkelyeket tartalmazott.
A társasági törvény hosszabb alkalmazása, felülvizsgálata egyértelmővé tette a szükséges korrekciók véghezvitelét és az újonnan felmerült igények nyomán újabb jogintézmények bevezetését. Az új társasági és cégtörvény koncepciója már 2004 során elkészült. Az új törvény célja, hogy a „korszerő jogi keretek biztosításával támogassa a magyar piacgazdaság erısödését, a nemzetgazdaság jövedelemtermelı képességének fejlıdését, a vállalkozások sikerességét, a gazdasági társaságok mőködése segítse elı a tisztességes versenyt, ne teremtsen gazdasági erıfölényt, összhangban álljon a hitelezık méltányos érdekeivel és a közérdekkel.” (2006. évi IV. törvény) Jelenleg hatályos társasági törvényünk 2006 júliusában lépett hatályba.
6
A törvény minél nagyobb teret kíván engedni a társulók kreativitásának, társulási szabadságának, anélkül, hogy a közérdekvédelem és a hitelezıvédelem alapelveibıl engedne. Az új Gt. a vállalkozók számára egyszerőbb, praktikusabb és olcsóbb megoldásokat kíván biztosítani. Óvakodik a túlszabályozástól és az adminisztratív terhek növelésétıl. (Sárközy: 2005)
Véleményem szerint kevés olyan dinamikusan fejlıdı jogterület van ma hazánkban, mint a gazdasági szféra alanyainak jogát szabályozó terület. A gazdasági társaságok, a gazdálkodó szervezetek joga az Európai Unió által is diktált követelményeknek megfelelıen állandóan mozgásban van. Így meggyızıdésem, hogy a felgyorsult gazdasági helyzetnek köszönhetıen hamarosan változtatásokra lesz szükség az új Gt. tekintetében is, így pár év múlva valószínőleg sor kerül annak felülvizsgálatára és módosítására.
7
2. A gazdasági társaságok átalakulása
„Az átalakulás jogi értelemben azt jelenti, hogy a létrejövı, átalakult szervezet a korábbi társaság általános jogutódjává válik.”(Fazekas - Harsányi - Miskolczi - Ujváriné: 1996) A jogalkotók az átalakulás szót kétféle értelemben használják. Szőkebb értelemben a szervezeti változásnak azt a különleges formáját értik alatta, amikor a cég az eredeti formából egy másik cégformába alakul át. Tágabb értelemben véve, ezzel szemben az átalakulás szót győjtıfogalomként használják és az átalakulás fogalmi körébe vonják az átalakulás egyszerő (szőkebb értelemben vett), valamint az egyesülés és szétválás fajtáit. Ezek szerint tehát átalakulásnak minısül: a társaságok formájának változása, a gazdasági társaságok egyesülése, és szétválása. Ezt szemlélteti az 1. ábra, melynek alsó felében a jogelıd, illetve jogutód társaságok elnevezései szerepelnek.
1. ábra: A gazdasági társaságok átalakulásának csoportosítása
Társasági forma változás
Egyesülés
Szétválás
Beolvadás
Összeolvadás
Kiválás
Különválás
Átalakuló
Átvevı Beolvadó
Összeolvadók
Kiválással szétváló
Különváló
Átalakult
Beolvasztó
Összeolvadt
Tovább mőködı
Különváltak
Kiváltak
Forrás: Dr. Gál Judit, Gazdaság és Jog, 1999
8
Az egyesülés magában foglalja a beolvadást és az összeolvadást. Az egyesülés nem más, mint egy olyan változás, melynek során két vagy több gazdasági társaság egyetlen társasággá alakul át. (Biczi: 2000:5) Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaság megszőnik, vagyona az átvevı gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át. Ebben az esetben az átvevı vállalat gazdasági társasági formája változatlan marad. Az összeolvadás esete más, ilyenkor az egyesülı gazdasági társaságok mindegyike megszőnik, vagyonuk pedig az átalakulással létrejövı jogutód gazdasági társaságra száll át. Fontos kikötés, hogy csak azonos társasági formájú vállalatok választhatnak más társasági formát a létrejövı jogutód gazdasági társaságnak, azaz, ha például két korlátolt felelısségő társaság olvad össze, akkor választhatnak részvénytársasági formát. Abban az esetben viszont, ha a két egyesülı szervezet társasági formája eltér, akkor mindenképpen e két társasági forma közül kell megválasztani a jogutód társaság társasági formáját. Tehát egy betéti társaság és egy korlátolt felelısségő társaság összeolvadásakor választható mind a betéti társasági forma, mind a korlátolt felelısségő társasági forma, de nem lehet belılük részvénytársaság.
A szétválás két módja: a kiválás, valamint a különválás. A különválás esetében a különváló gazdasági társaság jogilag és szervezetileg megszőnik, vagyona a jogutóddal létrejövı gazdasági társaságokra száll át. Más a helyzet kiválás esetében. Ilyenkor az a gazdasági társaság, amelybıl a kiválás történik, a társasági szerzıdés módosítását követıen változatlan formában mőködik tovább, a kivált tagok, részvényesek részvételével és a vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság jön létre, ahol társasági forma választásra nincs követendı szabály. (Gál: 1999)
9
2. 1. A gazdasági társaságok átalakulásának okai
Egy cég gazdálkodói tevékenysége során elıfordulhat, hogy eljön az a pillanat, amikor a társaság érdeke átalakulást igényel. Ez az átalakulás lehet önkéntes vagy törvény által elıírt.
Az önkéntes átalakulás mindenkinek szuverén joga, amely átalakulásához több ok is vezethet. Így például lehet a tıke emelése, ami elsısorban azért jár átalakulással, mert nagyobb tıkével érdemesebb jobb feltételeket biztosító társasági formát választani.
Elıfordulhat azonban, hogy az eredménytelen gazdálkodás következtében olyan mértékben csökken a vállalkozás jegyzett tıkéje, hogy a társaság nem tesz eleget az adott gazdasági társasági formával szemben támasztott törvényi követelményeknek. Ugyanis „ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követı két évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezıen elıírt jegyzett tıkének megfelelı összegő saját tıkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tıke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását.” (második Gt. 61. §.) Ez utóbbi esetet, az átalakulásról szóló törvény által elıírt kötelezı esetnek tekintjük. Azaz a kötelezı átalakulás szabályainak alanya olyan gazdasági társaság lehet, amelynél a társasági formára kötelezıen elıírt jegyzett tıkének megfelelı összegő saját tıke legalább részben hiányzik. A Gt. csak két társasági forma, a kft. (3 millió forint) és az rt. (20 millió forint) esetében ír elı kötelezı mértékő jegyzett tıkét. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a törvény cégspecifikus rendelkezései között is csak az elıbb említett két társasági formánál találunk a kötelezı átalakulás szankcióját kilátásba helyezı szabályokat. Az átalakulás során olyan cégformát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tıke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékő, amelynek a társaság az átalakulással eleget tud tenni. Egyéb megszorítás nincs, így a jogi személyiség nélküli formák (Kkt., Bt.) minden további nélkül választhatóak. Az Rt. kényszer-átalakulásánál a Kft. forma is választható, ha a tıkehiányos Rt.-nek még annyi saját tıkéje van, hogy a Kft.-re elıírt minimum 3 millió forintos törzstıkét fedezni tudja.
10
2. 2. Az átalakulás menete
Az átalakulás egy igen hosszú, nagy felkészülést igénylı folyamat, amely során felmerülı legfontosabb kérdésekben a döntés a legfıbb szervek hatáskörébe tartozik. A döntést legalább háromnegyedes szótöbbséggel, közkereseti és betéti társaságoknál egyhangúlag kell meghozni.
A második Gt. már elıírta, hogy a gazdasági társaság legfıbb szerve az átalakulásról két alkalommal határozzon. (62. §. (1)) Emiatt akkor sem kerülhet sor szabályosan valamennyi átalakulási döntésnek a legfıbb szerv egyetlen ülésén történı meghozatalára, ha annak egyébként kis létszámú, napi kapcsolatban lévı társaságnál nem lenne akadálya. Több gondot okoz a szabályozás az olyan társaságnál, ahol a nagy vagyon, az igen sok tulajdonos és a nehezen összeegyeztethetı érdekek, a bonyolult munkaszervezet nem, vagy alig teszik lehetıvé, hogy a legfıbb szerv két ülésén hozza meg az átalakulási döntéseket.
A 2006. évi Gt. most ezekre az igényekre van figyelemmel, amikor kimondja, hogy „a gazdasági társaságok legfıbb szerve az átalakulásról - a társasági szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - két alkalommal határoz”. (71. §. (1)) A társasági szerzıdésben a tagok úgy is rendelkezhetnek, hogy ha a vezetı tisztségviselık az átalakuláshoz szükséges okiratokat elıkészítik, akkor a legfıbb szerv az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról egy ülésen határoz. (Gál: 2005)
A könnyebb átláthatóságért az átalakulás menetét, tehát az eseményeket és a hozzájuk főzıdı tevékenységeket a 2. ábrán mutatom be.
2. ábra: Az átalakulás folyamata ELSİ DÖNTÉS •
döntés az átalakulás elhatározásáról, formájáról,
•
jogutód társaság formájáról,
•
jogutód társaság tagjairól,
•
vagyonmérleg tervezet fordulónapjáról, könyvvizsgáló személyérıl
11
A meghatározott fordulónapra el kell készíteni: •
a jogelıd társaság vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetét,
•
a jogutód társaság vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetét,
•
a létesítı okiratok tervezetét, módosítását,
•
az átalakulásban részt nem vevı tagokkal az elszámolás tervezetét.
A vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetek ellenırzése könyvvizsgáló vagy a felügyelı bizottság által.
MÁSODIK DÖNTÉS A második döntést a vagyonmérleg- tervezetek fordulónapját követı három hónapon belül meg kell hozni. Ennek során el kell fogadni: • a vagyonmérleg-, vagyonleltár-, létesítı okirat-, az átalakulásban részt venni nem kívánó tagokkal való elszámolás módjáról szóló tervezeteket, •
az átalakulással létrejövı gazdasági társaság tagjait a tervezett jegyzett tıkébıl megilletı hányadot,
•
a kilépı tagokat megilletı vagyonhányadot, ennek kiadási módját (az átalakulással létrejövı gazdasági társaság cégbejegyzését követı 30 napon belül).
Átalakulási közlemények közzététele a második döntést követı 8 napon belül a Cégközlönyben.
12
Az átalakulási dokumentumok benyújtása a második döntést követı 60 napon belül, a jogelıd székhelye szerinti cégbírósághoz.
Cégbejegyzés
A cégbejegyzést követı 90 napon belül a könyvvizsgálói záradékkal ellátott végleges vagyonmérleg és vagyonleltár letétbe helyezése a cégbíróságon. Adóbevallás készítése. Forrás: Dr. Ujvári Géza, Számvitel 2002,
A folyamat elsı lépéseként a társaság dönt a társaság átalakulásáról, a jogutód társaság formájáról, tagjairól, a vagyonmérleg tervezet fordulónapjáról, illetve a könyvvizsgáló személyérıl. A 2000. évi C. számviteli törvény szerint az átalakuló gazdasági társaságok, az
átalakulással
létrejövı
gazdasági
társaságok
vagyonának
(saját
tıkéjének)
megállapításához kötelesek vagyonleltárral alátámasztott vagyonmérleget készíteni két alkalommal: •
elıször
az
átalakulásról
szóló
döntés
megalapozásához
(vagyonleltár,
vagyonmérleg tervezet), •
majd az átalakulás napjával (végleges vagyonleltár, vagyonmérleg).
Ez követıen kerül sor a tervezetek ellenırzésére a könyvvizsgáló vagy a felügyelı bizottság által.
Második lépésként (a vagyonmérleg- tervezet fordulónapját követı három hónapon belül) el kell fogadni a vagyonmérleg-, vagyonleltár-, létesítı okirat-, az átalakulásban részt venni nem kívánó tagokkal való elszámolás módjáról szóló tervezeteket, az átalakulással létrejövı gazdasági társaság tagjait a tervezett jegyzett tıkébıl megilletı hányadot, a kilépı tagot megilletı hányadot, valamint azok kiadási módját. 13
A második döntést követı 8 napon belül az átalakulási közleményeket közzé kell tenni a Cégközlönyben, valamint az átalakulási dokumentumokat 60 napon belül kell benyújtani a jogelıd székhelye szerinti Cégbírósághoz. A cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásától annak elbírálásáig folytathat gazdasági tevékenységet, kivéve a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet. Ha a Cégbíróság a kérelmet megfelelınek találja, megtörténik a cégbejegyzés, amelynek joghatása a jogfolytonosság. Majd az ezt követı 90 napon belül, a könyvvizsgálói záradékkal ellátott végleges vagyonmérleg és vagyonleltár letétbe helyezése történik a Cégbíróságon. Végül pedig adóbevallást kell készítenie az átalakuló cégnek. (Fézer - Károlyi - Petkó - Törı: 2005)
Az új Gt. figyelemmel van azokra a gyakorlati elvárásokra is, amelyek az átalakulás pénzügyi-számviteli leképezésének megkönnyítését igénylik. Éppen ezért lehetıség van arra, hogy az átalakuló társaság legfıbb szerve által meghatározott napra kérje az érintett társaság az átalakulás bejegyzését. Így - ha az idıpontot a kérelem benyújtásától számított 90 napon belüli idıpontra rögzítve - jól választották meg, és a kérdéses idıszakba az esetleges hiánypótlási eljárás is „belefér”, akkor bízhat abban a kérelmezı, hogy a kért nappal állnak be az átalakulás bejegyzésének hatályai. Ha a választott idıpont nem biztosítja a szükségessé vált hiánypótlás lefolytatását, akkor a bíróság a kérelem ezen részét figyelmen kívül hagyva az általános szabályok szerint rendeli el az átalakulás bejegyzését. Szerencsés esetben azonban a 69. § (4) bekezdésében szabályozott új jogintézmény az eddiginél jobban biztosítja a felkészülést az átalakulással kapcsolatos jogi, pénzügyi és számviteli feladatok elvégzésére.
Véleményem szerint a második és az új Gt. átalakulási szabályai az elsı Gt.-nél logikusabban, jobb összerendezettséggel szabják meg az átalakulási eljárást. Számos esetben világosabban körvonalazzák az aktuális teendıket, azonban közérthetıségüknek van egy alapvetı gátja: a Gt. szöveg önmagában nem elegendı az átalakulási folyamat levezényléséhez. A teendık meghatározása és a Gt.-elıírások indoka, tartalommal való megtöltése a számviteli szabályok függvénye. A Gt. átalakulási fejezetének rendelkezései csak a Számviteli törvény vonatkozó részeinek fényében érthetık, ezért arra a megállapításra jutottam, hogy a Számviteli törvény - legalább felületes - ismerete nélkül ma aligha végezhetı el hibátlanul a gazdasági társaságok egymásközti átalakulása.
14
3. A szövetkezeti rendszer fejlıdése hazánkban A polgári szövetkezeti teoretikusok jelentıs többsége a szövetkezeti mozgalom eredetét a rochedale-i szövetkezetekre vezeti vissza. Az ebbıl eredı szövetkezeti mozgalom a kapitalizmus melléktermékeként indult, önvédelmi törekvésként a kizsákmányolt bérmunkások részérıl, ilyen értelemben a szövetkezeti mozgalom csírájában kísérıjelensége volt a kapitalista társadalom kifejlıdésének, és nem pusztán egy ágazatban - a fogyasztási ágazatban - hanem ezenkívül a termelı, hitel ágazatokban is. Az 1844-ben alapított rochedale-i típusú szövetkezet fennmaradása és elterjedése azért vált lehetıvé, mert az adott viszonyok között, modern alapon nyúlt a gazdasági élet területeihez. Az egyéni tulajdonnal szemben a közös tulajdont, az árutermelı társadalom individualizmusával szemben a kollektivizmust, az önérdek helyébe az egymás segítésének elvét helyezte. (Földes - Nagy - Molnár - Seress - Veres: 1974)
Magyarországon elıször a hitelszövetkezés alakult ki. Az elsı ilyen típusú szövetkezés az 1851-ben megalakult Besztercei Takarék és Kisegítı (Hitelegylet) volt. A két világháború között mőködtek a kereskedık árubeszerzı szövetkezetei, valamint jelentıs volt az értékesítı mozgalom is. Jelentıs számban mőködtek tejértékesítı szövetkezetek, pinceszövetkezetek, gyümölcsértékesítı és szeszfızı szövetkezetek. A fogyasztási szövetkezetek közül a legjelentısebb az 1949-ig mőködı Hangya volt. Magyarországon az agrárszövetkezeti mozgalom a századforduló körül kezdıdött és a felszabadulás
elıtti
tıkés-feudális
Magyarországon
viszonylag
szők
területre
korlátozódott. Jellegzetessége volt az akkori magyar szövetkezeti mozgalomnak szemben a fejlettebb tıkés országok sokoldalúbb szervezeteivel-, hogy csak bizonyos szövetkezeti típusok fejlıdtek ki (pl.: fogyasztási és hitelszövetkezet).
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 januárjában felhívta a gazdátlanul hagyott tanyai és uradalmi birtokokon élı cselédséget, hogy vegyék kézbe a termelést, és az eredményesebb
munka
érdekében
társuljanak
és
tömörüljenek
kishaszonbérlı
szövetkezetekbe. Ennek alapján alakultak meg a földmőves szövetkezetek. Bár ezek még nem voltak szocialista típusú szövetkezetek, mégis célkitőzéseiknél és a rájuk bízott feladatoknál fogva mutatkoztak olyan jelek, melyek a kapitalista szövetkezetektıl ıket megkülönböztették, és melyek magukban hordták a késıbbi termelési jellegő
15
szövetkezetek azon elemeit, melyek utóbb a termelıszövetkezeti mozgalom alapjaivá váltak.
1945-ben a földreform végrehajtásával megbízott szervek egész sor vagyontárgyat adtak a földmőves szövetkezeteknek, melyeket ezen szervezetek tagjaik útján széles körben hasznosítottak, nagy segítséget nyújtva ezáltal a termelés megszervezéséhez, fellendítéséhez. A földmőves szövetkezetek célja a tagok tulajdonába került és földreform révén biztosított ingatlanokon a tervszerő gazdálkodás megerısítése, a termeléshez szükséges anyagok és eszközök beszerzése, a dolgozó parasztok terményeinek összegyőjtése és értékesítése, valamint a lakosság fogyasztási cikkekkel történı ellátása.
A II. világháború után a fogyasztási szövetkezetek Népszövetkezetek és Földmővesszövetkezetek néven kezdtek újjászervezıdni. A kormányzat politikai nyomás hatására 1949-ben
megszüntette
a
Hangya
szövetkezeteket,
a
hitelszövetkezeteket,
a
lakásszövetkezeteket és a diákszövetkezeteket is azok központjaival együtt. 1949-ben létrehozták a Szövetkezetek Országos Szövetségét, a SZÖVOSZ-t. (Mándy: 1972)
1949–1950-tıl termelésszervezı
kezdve
fokozatosan
tevékenység
és
a
elsorvadt
a
beszerzı,
földmőves-szövetkezetek
értékesítı
mindinkább
és
falusi
bolthálózattá alakultak – lényegében állami begyőjtı- és ellátó szervekké váltak –, és ez a tevékenységük is lényegében az állami kereskedelem kiegészítését szolgálta. A termelıszövetkezeti szervezés nem a földmőves-szövetkezetek keretében már kialakult termelési bázisokra támaszkodott, hanem kívülrıl, közvetlenül a párt és állami szervek akciójaként szervezıdött. A termelıszövetkezetek (önálló jogi személyiséggel bíró árutermelı nagyüzem, mely az egyéni gazdálkodás módját a kollektív gazdálkodással hivatott felcserélni) üzemi szerkezetét, szemben a kereskedelmi szövetkezetekével, az jellemzi, hogy a tagok gazdaságai közös szövetkezeti üzemben egyesülnek.
A ’90-es évek elején lezajlott rendszerváltás több tekintetben nem váltotta be a hozzá főzött reményeket. Gazdasági szempontból nem alakult ki az önkéntes társulási forma és komoly technológiai leépülés indult meg. A megszőnt szövetkezetek helyébe nem az óhajtott családi farmok léptek, hanem alkalmazottakkal dolgozó tıkés vállalkozók és "kistermelık" tömegei. A kiváláskor a legnagyobb gond az volt, hogy a nagyüzemi vagyontárgyak (állattenyésztı telepek, szárító-tárolók, gépmőhelyek, infrastrukturális 16
létesítmények, nagygépek) nem konvertálhatók kisvállalkozási eszközökké. Az egyéni kiválók célja legtöbbször nem az önálló gazdálkodás, hanem a kivitt vagyon mielıbbi pénzzé tétele volt. Az elhúzódó és az agráriumot teljesen átható válság ellenére elindultak olyan alulról építkezı szervezıdések, amelyekrıl elmondható, hogy a klasszikus (mostanában új típusúnak nevezett) szövetkezeti elvek alapján mőködnek. Az egyik legtipikusabb példa ilyen szervezıdésre a gépköri mozgalom. A beszerzı és értékesítı funkciót az átalakult szövetkezetek általában ellátták, így e területeken nem jelentek meg olyan markánsan az alulról induló szervezıdések.
A szövetkezeti mozgalom kiszélesedését ma még több tényezı gátolja. Ezek közül egyik a gazdálkodók nem mindig pozitív szemlélete, ami azonban minden bizonnyal fıként az információ, valamint az együttmőködés elınyeire vonatkozó felismerés hiányának és talán kisebb részben a bizalmatlanságnak tudható be. A mozgalom terjedésének további - szintén meghatározó - gátja az anyagi erıforrások hiánya. A volt szocialista országokban az 1990-es évek eleji gazdasági és politikai átalakulás céljainak megvalósulását sikeressé tehette volna a piacgazdasági szövetkezeti modellek kialakítása, de ehhez hiányzott a megfelelı tájékozottság és üzleti tisztesség.
A jogi szabályozást vizsgálva összességében elmondható, hogy az Európai Unióban nincs egységes szabályozás, viszont a szövetkezetek gazdasági és társadalmi szerepének hangsúlyozása erıteljes politikai szándékként jelent meg. Különösen nagy jelentısége van a szociális feszültségek kialakulásának megelızésében, hiszen a szövetkezeti tagok önszervezıdése és önérdekeltsége lehetıséget teremt társadalmi és gazdasági pozíciójuk önerıbıl történı felemelésére. (Simon: 2005)
Így alakultak ki a mai szövetkezetek, amelyeknek jogát a 2006. évi X. törvény szabályozza. A szövetkezetek az alapszabályban meghatározott összegő részjegytıkével alapított, a nyitott tagság és a változó tıke elve szerint mőködı, jogi személyiséggel rendelkezı szervezet, amelynek célja a tagok gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elısegítése. A fent említett definícióból látható, hogy a szövetkezet túlnyúlik a társaságok egyszerő gazdasági érdekek által vezérelt kooperációján és a tagok közösségformáló szervezetévé lép elı, tevékenységét kiterjesztve a gazdasági szükségletek szférájából egészen a társadalmi szükségletek felé. (Fézer - Károlyi - Petkó - Törı: 2006) 17
4. A Nádudvari Vörös Csillag Mezıgazdasági Termelıszövetkezet és a KITE Együttmőködés
A fent említett folyamatok következtében jött létre a Nádudvari Vörös Csillag Mezıgazdasági Termelıszövetkezet is, amely a KITE szempontjából létfontosságú volt, hiszen az, elıször ennek egy részlegeként mőködött (együttmőködés), majd különválva tevékenykedett tovább önállóan (egyesülés, késıbb részvénytársaság formájában). A Vörös Csillag Termelı Szövetkezet 1950-ben tartotta alakuló közgyőlését 19 család összefogásával, 105 hektár alapterületen, amely rövid idın belül Hajdú-Bihar megye legjelentısebb, legerısebb termelıszövetkezetévé vált. Gazdálkodó tevékenységét késıbb 22 591 hektárra terjesztette ki. A szántóterület nagy része öntözhetı volt. Fıbb növényei a kukorica, napraforgó, ıszi búza, cukorrépa, burgonya és silókukorica volt. Figyelemreméltó volt állattenyésztése is, melyben a szarvasmarha tenyésztés és a baromfiágazat volt a legjelentısebb. A termelıszövetkezet mindig törekedett a megtermelt termények részbeni feldolgozására, így saját vágóhídja, húsfeldolgozó üzeme, takarmánykeverı üzeme volt. A biológiai alapok ellátásában meghatározó a vetımagtermelés, a tenyészállat elıállítás (pulyka, tyúk) és a keltetés. A termelıszövetkezet ágazati rendszerben mőködött, külön a növénytermelés
és
állattenyésztés
fıágazatok,
emellett
jelentıs
melléküzemi
tevékenységet is folytatott (vágóhíd, húsfeldolgozás, építıipar, tejüzem és kereskedelem).
A Nádudvari Vörös Csillag Termelıszövetkezet a növekvı piaci igények minél jobb kielégítése érdekében 1972-ben létrehozta a KITE (Kukorica és Iparinövény Termelési) Együttmőködést, mint termelésfejlesztı non-profit ágazatát, kilenc mezıgazdasági szövetkezet összefogásával. Az alapítók (mezıgazdasági termelıszövetkezetek és az állami gazdaságok) megállapodtak abban, hogy a kukorica és iparnövény termelés színvonalának és jövedelmezıségének fokozásában együttmőködnek, s ennek érdekében (a Polgári Törvénykönyv 571-578. §-aiban és az 1970. évi 19. számú törvényerejő rendeletben szabályozott) egyszerő társaságot hoznak létre. Társasági jogunk rendszerét alapjaiban a Polgári Törvénykönyv határozza meg, ennek alapján a társaságokat két alapvetı csoportra oszthatjuk: az ún. "egyszerő" és a gazdasági társaságokra. Az egyszerő társaság igen sokféle lehet, azonban a Ptk. csak három formáját nevesíti meg: a polgári jogi társaságot (pjt.), az építıközösséget és a közös háztartásban
18
élık vagyoni viszonyait. Közös jellemzıik, hogy nem rendelkeznek jogi személyiséggel, tisztán kötelmi viszonyok, amelyeknek nincs önálló jogalanyisága sem, és fıszabályként cégnévvel sem rendelkeznek. Alapesetben elsıdleges céljuk nem gazdasági tevékenység kifejtése, azonban e tevékenység rendszerint szükségszerő velejárója kitőzött céljuk elérésének. Tagjaik felelıssége közvetlen és egyetemleges, teljes vagyonuk mértékéig terjed. (Nágel: 2007) Az Együttmőködés létrehozásának az volt a célja, hogy a Termelıszövetkezet egy külön tevékenykedı részlegeként, non-profit jelleggel ún. tárgyiasult szaktanácsadói tevékenységet biztosítson a taggazdaságoknak (amelyet a KITE ajánlott, azt ık felhasználták és az ehhez szükséges gépeket, anyagokat biztosította számukra), amelyért a szerzıdésben meghatározott szaktanácsadói díjat fizettek a KITE Együttmőködésnek. Azaz a taggazdaságok, a KITE felmerült költségeit az igénybe vett szolgáltatások arányában megtérítették. Ezek a díjak fedezték a vállalkozásban dolgozók költségeit, de a KITE jövedelmet nem képzett. A KITE rendelkezett azokkal a képesítésekkel, tapasztalatokkal, szakembergárdával, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a kevésbé tapasztalt taggazdaságok számára, míg a termelıszövetkezet végezte a tényleges gazdálkodói tevékenységet. Így tudta biztosítani a Vörös Csillag Mezıgazdasági Termelıszövetkezet, hogy az éves terméseket maximalizálja, valamint a költségeket minimalizálja mind saját maga, mind pedig partnerei számára. Másik fı célja az volt, hogy a világban fellelhetı legkorszerőbb mezıgazdasági technológiákat (gépek, öntözıgépek, vetımagvak, mőtrágyák, növényvédıszerek) a hazai körülmények között kipróbálja, adaptálja, beszerezze és azokat rendelkezésre bocsássa tagjai számára. Késıbb a KITE a fı profilja mellett vállalta a taggazdasági gépek szervízelését, javítását, karbantartását és alkatrész ellátását is.
A társulásban résztvevık alapvetı célja, hogy szellemi és anyagi forrásaik egyesítésével, magasabb színvonalra emeljék és jövedelmezıbbé tegyék kukorica, búza és iparinövény termelésüket. Ennek érdekében a társaság keretében együttmőködtek a szántóföldi növénytermelés komplex rendszerének kidolgozásában, öntözéses és öntözés nélküli technológiájának folyamatos fejlesztésében. Elhatározták, hogy a tudomány és a technika legújabb eredményeinek hasznosítására, korszerő gépsorok, vetımagvak, mőtrágyák és vegyszerek alkalmazására törekszenek, továbbá elsajátítják és alkalmazzák
19
a korszerő termelési eszközök eredményes mőködtetéséhez szükséges fejlett technológiai, munka- és üzemszervezési eljárásokat.
Az 1980-as évek elején a KITE technológiai fejlesztését a szántóföldi zöldségfélékre is kiterjesztette, majd az 1980-as évek közepétıl erıteljes öntözésfejlesztési programot valósított meg. Az indulást követı 5 éven belül taggazdaságainak száma 400 fölé emelkedett (412), amelyeknek összes szaktanácsolt szántóterülete közel 1,4 millió hektár volt. Ez a gazdaságszám és szántóterület a magyar mezıgazdaság és a magyarországi szántóterületek 25-30%-át képviselte. Taggazdaságai elsısorban az ország keleti felében helyezkedtek el, amelyeknek 1990-ig közel 4000 nagy teljesítményő (150 LE feletti motorteljesítményő) mezıgazdasági gép (traktor, betakarítógép) beszerzését segítette elı.
A szántóföldi technológiák fejlesztésére devizát (dollár) kaptak, amelyet az általuk kiválasztott
eszközökre,
anyagokra
költhettek.
Ezek
vásárlásával
egyidejőleg
egyetemleges felelısséggel, többlettermelést vállaltak. A többletet exportálhatták és a befolyt devizából visszafizethették a deviza- és forint hiteleket (devizahitel konstrukció). A fı partnerbank az MKB (Magyar Kereskedelmi Bank) volt, amellyel a kapcsolat a mai napig megmaradt. A bankkal való kooperáció mindig is nagyon sikeres volt, ezt bizonyítja az a tény, hogy 35 év alatt egyetlen olyan projekt sem volt, amelyben a bank vagy a KITE veszteséget szenvedett volna. Az MKB számos projektet finanszírozott és finanszíroz a mai napig is. Ezek közül kiemelkedı volt az 1984-ben közösen kidolgozott export devizahitel konstrukció, majd annak nagyfokú kötvénykibocsátása, amely 13%-os fix kamatozással járt. Ez volt az elsı vállalati kötvénykibocsátás az országban, amelynek köszönhetıen a cég 180 millió Ft-os forrást teremtett. Ezt az összeget elsısorban gépbeszerzésre fordította.
A KITE munkája iránti igényt bizonyította az a tény, hogy míg 1973-ban 10 taggazdaság alkotta az Együttmőködést, összesen 10 500 hektáron, addig 1976-ra már 284 gazdaság csatlakozott hozzá, összesen 335 994 hektáron. A rendszerbe vont KITE terület 1980-ra elérte a 630 000 hektárt, amely a 353 tag gazdálkodó összes szántóterületének a fele volt.
Véleményem szerint a gazdasági fellendülést a kellı nagyságú üzemméret és földterület (gépkihasználás), a megfelelı finanszírozási háttér, a szakmai felkészültség és 20
a megfelelı géppark biztosította a cég számára. A siker másik kulcsa az volt, hogy korábban Magyarországon az akkori Szovjetunióban gyártott, nem megfelelı minıségő, megbízhatatlan gépeket (traktorokat) alkalmaztak a mezıgazdaságban, addig a KITE Együttmőködés vállalva a kockázatot Nyugat felé nyitott, és szoros kapcsolatot alakított ki az USA-beli John Deere céggel. Ez gyorsan meghozta a várva várt fejlıdést, hiszen az általuk gyártott gépekkel feleannyi idı alatt és feleannyi géppel elvégezhetı volt ugyanaz a munka, amely a szovjet gyártmányú gépekkel csak nehézkesen ment. A gépek azért is voltak jól hasznosíthatók, mert Magyarországon és az Amerikai Egyesült Államokban a táblák szerkezete nagyon hasonló volt, így az ott bevált traktorok itthon is kitőnıen megállták a helyüket a nagy állami gazdasági és szövetkezeti táblákon. A fejlett technológia alkalmazása elısegítette a gazdálkodás költségeinek csökkentését, a munka minıségének és hatékonyságának javulását. Míg 1973-ban csak 16 darab John Deere traktorra alapozott géprendszer volt, addig 1980-ra 1732 darabra emelkedett azok száma. A jó kapcsolat rövid idın belül maga után vonta a kooperáció szorosabbá tételét, így vált a KITE a John Deere gépeinek kizárólagos forgalmazójává egész Magyarországon, amelynek köszönhetıen a késıbb kialakult gépkereskedelemi üzletág az elmúlt években több tízmilliárdos bevételre tett szert és vált piacvezetıvé a gépkereskedelemben.
A KITE együttmőködés fejlesztési (K+F) tevékenységének korszakai: •
1973-79: ágazatok fejlesztése,
•
1980-85: meghatározó nagynövények vetésszerkezetének fejlesztése,
•
1985-90: a teljes vetésszerkezet fejlesztése, a vetésszerkezet intenzitásának növelése,
•
1986-92: öntözésfejlesztés,
•
1981: Intenzív Gabonafejlesztési Program (IGP)- 34 gazdaságban, 35000 hektáron,
•
1982: Bérgépekkel támogatott Gabonatermelési Program (BGP)
•
1986: Tálcás Palántanevelés
A társaság a leírt célok megvalósítása érdekében a következı közös feladatokat látta el: •
a társaság keretében szervezett termelési rendszerek megvalósításához szükséges hitelszerzıdések elıkészítése,
•
a gépek, vetımagvak, mőtrágyák, növényvédıszerek kiválasztása és beszerzése,
21
•
a technológia egységes irányelveinek és optimális követelményeinek kidolgozása, a résztvevı gazdaságok sajátos viszonyainak megfelelı adaptálását elısegítı szaktanácsadás,
•
a mőszaki személyzet szakmai oktatása, továbbképzése,
•
az alkatrész utánpótlás megszervezése, konszignációs raktár fenntartása, az alkatrészek,
kenıanyagok
beszerzése
és
készletezése,
szervizszolgálat
mőködtetése a taggazdaságok, valamint más termelési rendszerek és gazdaságok részére, •
külön díjazás ellenében javító szolgálat ellátása a taggazdaságok, valamint más termelési rendszerek és gazdaságok részére,
•
a végtermék értékesítésének megszervezése,
•
az együttmőködés termelési tapasztalatainak és adatainak összegyőjtése, rendszeres értékelése és közzététele,
•
a géprendszerek beszerzéséhez hitelakciók szervezése.
4. 1. Az Együttmőködés szervezeti felépítése
A társaságot a területi elven szervezett, „piramis” topográfiájú, feszesen hierarchikus vezetés jellemezte. Az együttmőködés legfıbb szerve a közgyőlés volt, amely mellett igazgatóság, egyeztetı bizottság, közös képviselı, illetve rendszerközpont tevékenykedett. Az alábbiakban ezek mőködését mutatom be.
A közgyőlésen az Együttmőködéssel összefüggı kérdésekben a résztvevık rendszeres tanácskozásokat tartottak. A tanácskozásokon minden résztvevı egy állandó megbízottal képviseltette magát. Hatáskörébe tartozott a társaság tevékenységére vonatkozó irányelvek meghatározása; a csatlakozás, a szétválás, az átalakulás, a megszőnés elhatározása; a társaság szerveinek (igazgatóság, egyeztetı bizottság tagjainak, a társaság elnökének - aki egyben az igazgatóság elnöke is -) megválasztása, visszahívása; valamint a közös képviselı, illetve a rendszerközpont költségeihez való hozzájárulás összegének jóváhagyása.
22
A résztvevık a folyamatos ügyintézés biztosítása érdekében 13 tagú Igazgatóságot hoztak létre. Az Igazgatóság a társaság általános hatáskörő szerve, amely a társasági szerzıdésben rendezett, a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe utalt vagy a közgyőlés által eldöntött kérdések kivételével a társaság feladatkörébe tartozó bármely kérdésben dönthetett. Az Igazgatóság döntött a társasági szerzıdés feltételeit vállaló további résztvevık felvételérıl, kizárásról. Megállapította a technológiai irányelveket, a társaság ügyviteli szabályzatát, a társaság által rendszeresen győjtött és értékelt adatok körét. A résztvevık körébıl bizottságokat hozhatott létre munkájának segítésére. Az Igazgatóságot a közgyőlés öt évre választotta meg. Összehívásáról az elnök gondoskodott, legalább negyedévenként ülést kellett tartani. Határozatképességéhez a tagok 50%-ának jelenléte volt szükséges. Határozatait egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással hozta. Az Igazgatóság évente egy alkalommal köteles volt tevékenységérıl beszámolni a közgyőlésnek. Az igazgatósági tagság lemondással, vagy visszahívással szőnt meg. Az igazgatósági tag visszahívására a közgyőlés volt jogosult.
A KITE 9 tagú Egyeztetı Bizottság alakítását határozta el, tekintettel arra, hogy a társaságban résztvevık együttmőködése során olyan vitás kérdések merülhetnek fel, amelyekben a megnyugtató állásfoglalás kialakításához a körülmények alapos áttekintése szükséges. Tagjait és annak elnökét a közgyőlés öt évre választotta meg. Az Egyeztetı Bizottság az igazgatóság, bármely résztvevı vagy az ügyvezetı igazgató kérésére, az ezzel megbízott tagjai vagy felkért szakértık igénybevételével, vizsgálatot tartott és állást foglalt a társaság tevékenységébe tartozó vitás ügyekben. Határozatképességéhez a tagok 50%-ának jelenléte volt szükséges, állásfoglalásait egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással alakította ki, s azt az igazgatóság elé terjesztette. Az egyeztetı bizottsági tagság lemondással és visszahívással szőnhetett meg. A tag visszahívására a közgyőlés volt jogosult.
A
társaság
résztvevıi
közös
képviselıként
a
Nádudvari
„Vörös
Csillag”
Mezıgazdasági Termelıszövetkezetet jelölték ki. A közös képviselı a megbízatása keretében Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttmőködés (KITE) néven járt el, a közös név alatt jogokat szerezhetett és kötelezettségeket vállalhatott a társaság nevében. 23
A közös képviselı a rábízott, illetve a megbízásával összefüggı operatív feladatok ellátására saját szervezetében, elkülönített szakapparátust, rendszerközpontot alakított ki, amelyet az ügyvezetı igazgató irányított. A rendszerközpont ügyvezetı igazgatója és más dolgozói a közös képviseletet ellátó szövetkezet tagjai, illetve alkalmazottai voltak. A rendszerközpont dolgozóival kapcsolatos munkáltatói jogokat a termelıszövetkezet vezetısége gyakorolta, saját ügyrendjének megfelelıen. A közgyőlés és az igazgatóság határozatainak végrehajtásáról, a rendszerközpont útján a közös képviselı gondoskodott. (Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttmőködés társasági szerzıdése: 1970)
4. 2. A tagok jogai és kötelezettségei
Minden gazdasági szereplıt jogok és kötelezettségek illetnek meg, amelyek be nem tartása, elmulasztása komoly következménykel jár. A KITE Együttmőködésben szereplı jogok és kötelezettségek a következık voltak.
A tagokat megillette, hogy megbízott képviselıjük útján részt vegyenek a társaság irányításában és ellenırzésében, a társaság bármely tevékenységérıl és ügyérıl felvilágosítást kérjenek, könyveibe és irataiba betekintsenek, valamint igényelhessék a közös tevékenység körébe tartozó szolgáltatások teljesítését.
A tagok kötelezettségei közé tartozott, hogy a rendszerközponttal egyetértésben kijelölt területen legalább öt évig kukoricát - külön kötelezettségvállalás esetén cukorrépát, illetve más iparinövényeket - termeljenek, megvásárolják a kiválasztott gépeket, biztosítsák a közösen elfogadott technológiai irányelvek maradéktalan megtartását, igénybe vegyék a közös alkatrészraktár, a szervizállomás, a szaktanácsadás szolgáltatásait, gondoskodjanak az elızıekben leírt kötelezettségek pénzügyi feltételeinek megteremtésérıl, forgóalapjaik szükséges mértékő bıvítésérıl, teljesítsék a társasági szerzıdés, továbbá a közös tevékenység körében megkötendı szerzıdésekbıl rájuk háruló kötelezettségeket, megtartsák a társaság szervei által elfogadott ügyviteli szabályzatot, megfizessék
a
közös
tevékenység
költségeinek
fedezésére,
a
rendszerközpont
fenntartására, a társaság közgyőlése által jóváhagyott átalányösszeget és végrehajtsák, illetve teljesítsék a társaság szerzıdés alapján hozott határozatait. 24
4 3. Vagyoni kérdések
Az Együttmőködésben résztvevık közös vagyont, illetve társasági tulajdont nem hoztak létre. A résztvevık kizárólagos tulajdonosai voltak annak a vagyonnak, amellyel a társaság tevékenységében részt vettek, tehát megszerezték az együttmőködés keretében beszerzett gépsorok és egyéb dolgok tulajdonjogát is. A társaság mőködésének dologi feltételeirıl, a rendszerközpont mőködésérıl, az ott dolgozók munkabérének folyósításáról, munkafeltételeinek biztosításáról a közös képviselı gondoskodott. Kiadásait a társaság szervei által megállapított átalányösszegbıl fedezte.
A késıbbi eredmények figyelembevételével arra a következtetésre jutottam, hogy a non-profit jellegnek köszönhetıen az Együttmőködés nem ért el olyan sikereket, mint a késıbbi társasági formák (egyesülés, részvénytársaság) során. Ez azért történhetett így, mert az Együttmőködésben dolgozók nem voltak ösztönözve a teljesítmény fokozására.
25
5. Kukorica és Iparinövény Termelési Egyesülés
Az egyesülés jelenleg kapcsolódó vállalkozásként, kooperációs társaság formájában mőködik 1998 óta, amely társasági forma 1967. óta létezik a magyar jogban. Kezdetben a vállalatok gazdasági tevékenységük összehangolására hozhatták létre. Az illetékes miniszter bizonyos gazdasági területeken kényszeregyesülés létrehozását írhatta elı. Az agráripari egyesülés - mint sajátos forma - 1976-ban jelent meg. Az elsı Gt. gazdasági társaságként szabályozta, azonban a második Gt. hatályba lépésétıl már nem minısül gazdasági társaságnak. Annak indoka, hogy a jelenleg hatályos Gt. sem veszi fel a társasági formák közé, ám mégis e törvényben szabályozza mőködését az, hogy ez a kooperáción nyugvó gazdálkodó szervezet, jellemzıen gazdasági társaságok feladatainak összehangolására nyújt jogi kereteket. Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének elımozdítására és gazdasági tevékenységük összehasonlítására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkezı kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereség elérésére nem törekszik, azonban kizárólag az elsıdleges célok megvalósítása érdekében kiegészítı gazdasági tevékenységet folytathat. Bár elsıdleges a non-profit jelleg, azonban az összehangolási feladatok teljesítésének elısegítése érdekében végezhet szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet, ebbıl nyeresége is keletkezhet. (Fézer - Károlyi - Petkó - Törı: 2006)
Az 1988. évi VI. törvény (elsı Gt.) alapján a KITE Együttmőködés, a Nádudvari Vörös Csillag Mezıgazdasági Termelıszövetkezet non-profit ágazata, akként módosította társasági szerzıdését, hogy 1990. január 1. napjától kezdıdıen Kukorica és Iparinövény Termelési Egyesülésként mőködik tovább. A kiválással az elızı tagság 320 taggazdasága (80%), valamint újabb 80 szerzıdı partner lépett be az Egyesülésbe és járult hozzá a vagyonképzéshez. Az átalakulásra azért volt szükség, mert 1989. január 1.-jén életbe lépett az elsı Gt., amely nem ismerte el a jogi személyiség nélküli egyszerő gazdasági társaságot, így a cég vezetıi döntési kényszerbe kerültek. Két lehetıség közül választhattak; az egyik, hogy a Nádudvari Vörös Csillag Termelıszövetkezet ágazata marad tovább; a másik, hogy kiválva egy önállóan mőködı társaságot hoznak létre és abban folytatják tovább tevékenységőket. A döntés nem volt egyszerő, huszonkét tájértekezletet és négy részközgyőlést tartottak. Végül a Termelıszövetkezettıl független, önállóan mőködı 26
társaság létrehozása mellett döntöttek, amelyet a Hajdú- Bihar megyei Bíróságon jegyeztek be. Innentıl kezdve önálló, jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaságként mőködött tovább a KITE. Az átalakulás azért is volt fontos a KITE számára, hiszen addig, az Együttmőködés tevékenykedése során nem volt jövedelemérdekeltsége, amely azt a hátrányt vonta maga után, hogy az ott dolgozók a jobb munkavégzésre sem voltak ösztönözve. Így az akkori hatékonysága jóval elmaradt a mostanitól.
Az Egyesülés mőködése során nagyobb mértékben folyt az input anyagok kereskedelme, mivel a megmaradt K+F és szaktanácsadási tevékenység mellett elıtérbe került a valódi profitszerzésre irányuló gazdálkodási tevékenység. Így a kutatás és fejlesztés által létrehozott anyagokat (vetımag, mőtrágya, növényvédıszer, gép) nemcsak javasolta partnereinek, mint ahogy tette azt az Együttmőködés során, hanem elkezdte azok forgalmazását is. Ennek köszönhetıen a forgalom évrıl-évre nıtt, a tevékenységi kör kiszélesedett és a mezıgazdasági kereskedelemben a KITE piaci részarányát növelte.
Ebben az idıben a KITE szerkezete is átalakult, az alközpontok (5) további területi mőködése megmaradt, de a központban az ágazati rendszer átalakult és létrejöttek az üzletágak. A termelési rendszer tevékenységi köre tovább bıvült a zöldségtermesztés szaktanácsadásával és ezen inputok forgalmazásával. Az Egyesülés mőködése során kezdıdött el az intenzívebb tálcás palántanevelés, a mikroöntözés és a zöldségnövények, elsısorban a zöldborsó, a paprika és a káposztafélék technológiai fejlesztése is.
1990. december 31-én az Egyesülés jegyzett tıkéje már 264 millió Ft-ot, árbevétele pedig 3,5 milliárd Ft-ot mutatott. Ez körülbelül 1 milliárd forinttal volt több, mint ami a Vörös Csillagon belül az Együttmőködés javára volt elszámolva. Ez egy kulcsfontosságú mutató volt akkor a vezetık számára, hiszen ez jelezte, hogy a társasági formaváltás (kiválás) nemcsak, hogy sikerült a vállalatnak, hanem az eredményeket jelentısen meg tudták növelni.
Az egyesülés alapelve az egy tag egy szavazat elve volt, amely azért volt fontos, mert a tıketúlsúllyal a sok kisbefektetı így versenyt tudott tartani. A tagok vagyoni hozzájárulása 1 millió Ft volt, amelynek felét az indulás évében, másik felét pedig a harmadik évben kellett teljesíteni két részletben.
27
Az egyesülés célja volt a tagok szellemi és anyagi forrásainak egyesítésével, magasabb színvonalra emelni és jövedelmezıbbé tenni a tagok növénytermelését, elsısorban a kukorica, búza és iparinövény termelés fejlesztésével, továbbá a melléktermékek növekvı hasznosításával. Ennek érdekében az egyesülés keretében a tagok együttmőködtek a szántóföldi növénytermelés és kertészet komplex rendszerének kidolgozásában, öntözés nélküli technológiájának folyamatos fejlesztésében. Elhatározták, hogy a tudomány- és technika legújabb eredményeinek hasznosítása érdekében korszerő gépek, vetımagok, mőtrágyák és vegyszerek alkalmazására törekszenek, valamint elsajátítják és alkalmazzák a korszerő termelési eszközök eredményes mőködtetéséhez szükséges fejlett technológiai, munka- és üzemszervezési eljárásokat. Mindezek megvalósításának elısegítése érdekében saját szolgáltató és kereskedelmi szervezeteket is mőködtettek.
Az Egyesülés tevékenységi körébe tartozott, mint alaptevékenység - a tagok gazdálkodásának elımozdítására, illetve összehangolására és az ezekkel kapcsolatos szakmai érdekképviselet ellátására - a mezıgazdasági termelés és szolgáltatás, a szállítmányozás, a belkereskedelmi ügynöki és szaktanácsadói tevékenység, az áruk, a mőszaki-szellemi termékek és a szolgáltatások külkereskedelme, a termelıeszközök kölcsönzése, lízingelése, reklámtevékenysége, a piackutatás, a munka- és üzemszervezés, a vezetık képzése és továbbképzése. Mindemellett szolgáltató- és gazdálkodó tevékenységet is végzett, amely a következıket jelentette: gépek és gépi berendezések gyártása, javítása, mőszerjavítás, termelıeszközök nagykereskedelme, csomagolás, parkosítás és egyéb zöldterületek fenntartása. A felsorolt alap- és szolgáltatási tevékenységeket elsısorban saját tagjai részére végezte, de az Egyesülésen kívülállók részére is értékesíthette szolgáltatásait, amennyiben az a tagok érdekeit nem sértette.
A tagok a tevékenység végzéséhez szükséges 264 259 000 Ft induló vagyont a társaság rendelkezésére bocsátották, úgy, hogy a Nádudvari Vörös Csillag Mezıgazdasági Termelıszövetkezet vállalta, hogy mellékszolgáltatásként 300 000 000 Ft-ot ad kölcsön meghatározatlan idıre az Egyesülésnek, amelyet a KITE kezelésében lévı eszközökbıl adott át nyilvántartási értéken. A kölcsönadott forinteszközök után az 1990. évre 18%-os, 1991. január 1-jétıl pedig, legalább a mindenkori forgóeszköz hitelkamatát fizette az Egyesülés. A zökkenımentes átalakulás érdekében az 1990. évre felszámított kamatot a Vörös Csillag késıbb elengedte. 28
5. 1. Az Egyesülés szervezeti felépítése
Az Egyesülés legfıbb szerve az Igazgatótanács volt, amely mellett Igazgatóság és Felügyelı Bizottság tevékenykedett. Az alábbiakban ezek mőködését mutatom be.
Az Igazgatótanács az Egyesülés stratégiai döntéshozó, irányító szerve, amely a jogi személy tagok által megbízott természetes személy képviselıkbıl állt. Jogosult volt dönteni az Egyesülés tevékenységi körébe tartozó bármely kérdésben. Kizárólagos hatáskörébe tartozott a társasági szerzıdés feltételeinek megállapítása és módosítása, az Egyesülés tevékenységére vonatkozó irányelvek meghatározása, az Egyesülés mérlegének megállapítása, a csatlakozás elfogadása, a tagkizárás és az igazgató megválasztása, visszahívása. Az Igazgatótanács évente legalább egyszer ülésezett, amelyet az igazgató hívott össze. A szavazatok legalább egytizedével rendelkezı tagok (kisebbségi jog) képviselıi az Igazgatótanács ülésének összehívását - az ok és a cél megjelölésével - bármikor kérhették; ha az igazgató ennek harminc napon belül nem tett eleget, az Igazgatótanács ülését maguk is összehívhatták. Határozatképes akkor volt, ha az ülésen a szavazatok legalább háromnegyed részét képviselı tagok jelen voltak. Az Igazgatótanács csak azokban a kérdésekben hozhatott határozatot, amelyek az ülésre kiküldött meghívóban szerepeltek. Határozatait a jelenlévı tagok szavazatainak legalább egyszerő többségével hozta. Legalább háromnegyedes szótöbbség szükségeltetett az Egyesülés megszőnésének, átalakulásának, más társasággal való egyesülésének, beolvadásának vagy szétválásának elhatározásához, új tag csatlakozásának elfogadásához és a tag kizárásához, továbbá a társasági szerzıdés más okból történı módosításához.
Az Igazgatóság az igazgatótanács által, a tagok képviselıibıl 3 évre – a tagok számától függıen – választott és a mindenkori igazgatóból álló legalább 11, de legfeljebb 17 tagú testületi szerv volt, amely a saját tagjai közül választott elnököt. Az Igazgatóság a társasági szerzıdés és az igazgatótanács határozatainak keretei között önállóan járt el. Az igazgatótanács hatáskörébe utalt ügyeket döntésre készítette elı, ezen túlmenıen bármely kérdésben dönthetett, amely nem tartozott az igazgatótanács hatáskörébe. Tagjai az igazgatótanács által megállapított díjazásban részesültek és azokat
29
az igazgatótanács bármikor visszahívhatta. Ülésein a felügyelı bizottság elnöke tanácskozási joggal vehetett részt.
Hatáskörébe tartozott az Egyesülés belsı szervezetének és irányítási, valamint ellenırzési rendjének kialakítása, az összehangoló és az érdekképviseleti, valamint a szolgáltató és gazdálkodási tevékenység – közgyőlés által meghatározott – stratégiájának megvalósítása, a cégbejegyzést megelızıen az egyesülés nevében kötött szerzıdések jóváhagyása, a könyvvizsgáló
megbízása
és
a
megbízás
visszavonása,
valamint
díjazásának
megállapítása, a technológiai irányelvek, továbbá az egyesülés által rendszeresen győjtött és értékelt adatok körének megállapítása, az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása, a megválasztás és visszahívás kivételével.
Szükség szerint, de legalább félévenként ülésezett, amelyet az igazgató hívott össze. Határozatképes akkor volt, ha ülésén a tagok háromnegyede megjelent. Határozatait a jelenlévı tagok szavazatainak legalább egyszerő többségével hozta. Szavazategyenlıség esetén az igazgatóság elnökének szavazata döntött.
Az egyesülést a 3 évre választott igazgató – a társasági szerzıdés, továbbá az igazgatótanács és igazgatóság határozatainak keretei között – egyéni felelısséggel vezette és képviselte harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok elıtt. Tevékenységérıl félévente egyszer köteles volt beszámolni az igazgatóságnak.
Az Egyesülés ügyvezetésének ellenırzésére és az együttmőködés során felmerülı vitás ügyek megvizsgálására az igazgatótanács 9 tagú Felügyelı Bizottságot választott, amelynek 3 tagja KITE dolgozó volt. Tagjai maguk közül elnököt választottak. A Felügyelı Bizottság megbízatása 3 évre szólt, tagjait a határidı lejárta elıtt csak az igazgatótanács egyhangú határozatával lehetett visszahívni. Ügyrendjét maga állapította meg, s azt az igazgatótanács hagyta jóvá.
30
5. 2. A tagok jogai és kötelezettségei Mint minden társaságnál a tagokat jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, így volt ez az Egyesülés mőködése során is. A tagok jogai és kötelezettségei megegyeztek az Együttmőködésnél említettekkel, de az Egyesülésnél még további kötelezettségek is voltak, mint például szaktanácsolt technológiák alkalmazása, az ajánlott gépek megvásárlása, bérlése, azok szervizének igénybevétele, a szükséges vetımagok, kemikáliák, alkatrészek megvásárlása, mezıgazdasági termékek kereskedelmében történı részvétel, a különbözı vállalkozások szolgáltatásainak igénybevétele, a társasági szerzıdés, továbbá a közös tevékenység körében megkötendı szerzıdésekbıl rájuk háruló kötelezettségek teljesítése. Az Egyesülés vagyonát meghaladó tartozásokért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
Álláspontom szerint az új társasági formában (egyesülés) a KITE a gazdasági életben betöltött szerepén nagymértékben javítani tudott, annak ellenére, hogy tevékenysége az Együttmőködéshez
képest
csak
minimálisan
változott
meg.
Az
átalakulásnak
köszönhetıen évrıl-évre növekedtek eredményei és egyre nagyobb befolyást szerzett a mezıgazdasági szférában.
31
6. KITE Mezıgazdasági Szolgáltató és Kereskedelemi Részvénytársaság
A részvénytársaság olyan jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaság, amely elıre meghatározott számú és névértékő részvényekbıl álló alaptıkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége csak a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki, egyébként a részvényes a társaság tartozásaiért nem felel. A részvénytársaságok
a társadalomban
betöltött szerepük, valamint gazdasági
jelentıségük alapján kiemelkedı helyet foglalnak el a gazdálkodó szervek között. Az rt. tipikusan a nagyvállalkozás jogi kereteit adja, jellemzıen sok részvényes kis befektetéssel nagy tıke koncentrálását valósítja meg. Ez az egyetlen tıkeegyesítı társaság (ha nyrt.ként mőködik), személytelen jellegő, a részvényesek személyes közremőködésre tagsági viszonyuk alapján nem jogosultak, csak a befektetett tıke nagyságának van jelentısége. A részvénytársaságnak két fajtája van; a zártkörő és a nyilvános rt. A magyar részvénytársaságokat átfogóan elsıként szabályozó 1875-ös Kt. kizárólag a nyilvános tıketoborzás formájának tekintette ezt a társasági formát, és ennek megfelelıen az 1988as Gt. (elsı Gt.) is a nyilvános alapítást és mőködést preferálta, emellett azonban lehetıvé tette az rt. zártkörő alapítását is. A tízéves gyakorlati tapasztalat alapján az 1997-es Gt. (második Gt.) megfordította a sorrendet és elsıdleges alapítási móddá a zártkörő létrehozatalt emelte, valamint kivételesen szabályozta a nyilvános alapítást. Ez a tendencia a 2006-os Gt. megalkotásakor is érvényesült (mintegy 70-80-ra tehetı a nyilvános részvénytársaságok száma), ennek megfelelıen megmaradt fı alapítási formaként a zártkörő alapítás, azonban az új szabályozás egyértelmően megfogalmazza a két fajta rt. közötti különbségeket. A differenciált szabályozás három címre oszlik; az elsı cím alatt az általános rendelkezéseket, alapelveket határozták meg, a második cím a zártkörő rt. szabályait tartalmazza, míg a harmadik cím a nyilvános rt-re irányadó eltérı rendelkezéseket foglalja magába. (Fézer - Károlyi - Petkó - Törı: 2006)
Az 1990-es évek elején a KITE Egyesülés saját tıkéje „foszladozni” kezdett, így a gazdálkodók a saját biztonságuk védelme érdekében fokozatosan próbálták kivonni a tıkét. Mivel az Egyesülés tıkebıvítése nem volt megvalósítható a forgalomnövekedés arányában, ezért óhatatlanul felmerült az a lehetıség, hogy alakuljanak át zártkörően mőködı részvénytársasággá, ahová meghatározott külsı befektetık is beléphetnek. Így alakult meg 1991. év végére a KITE Mezıgazdasági Szolgáltató és Kereskedelemi Részvénytársaság, amely 1992. január 1-jén kezdte meg tényleges tevékenységét. Az 32
alapítók a KITE Egyesülés, néhány kereskedelmi és ipari vállalat, valamint a Portfolió Bank voltak, az általuk nyújtott 553 millió Ft alaptıkével. A cég tulajdonosi szerkezetét a 3. ábra szemlélteti.
3. ábra: A KITE Rt. tulajdonosi szerkezete A KITE Rt. tulajdonosi szerkezete (1992) 150.000.000 Ft.; 22% 30.000.000 Ft; 4% 40.000.000 Ft; 6% 398.000.000 Ft; 57%
75.000.000 Ft; 11%
KITE Egyesülés Portfolio Bank Vagyonkezelı, Befektetı és Privatizáló Rt. Mezıgazdasági Termelıeszköz Kereskedelmi Vállalat CEREOL Növényolajipari és Mosószergyártó Rt. Nádudvari Termelıszövetkezet
Forrás: saját készítés
A Részvénytársaság úgy jött létre, hogy arra átszállt az Egyesülés szolgáltató és gazdálkodó tevékenységének valamennyi vagyoni és szerzıdéses joga, valamint összes követelése és kötelezettsége. Tehát az Egyesülés nem oszlott fel, hanem néhány nagyvállalattal (AGROTEK-kel, Portfolió Bankkal, NÖMOV-val, NITROKÉMIA-val és magával a Nádudvari Vörös Csillaggal) együtt megmaradt egyszerő tıketársaságnak és az Egyesülés vált a részvénytársaság többségi szavazattal rendelkezı tagjává. Ezt a lépést az államtól „ellesett” módszer alapján tehette meg, amely az volt, hogy a kereskedelmi bankok alapításánál az állam a 4-5 ezer kisszavazóval szemben fölemelt egy táblájával minden kérdést eldöntött a közgyőlésen. A módszert adaptálva, a KITE is ezt tette a kisszavazatok (partnergazdaságok) blokkban tartása és túlsúlya érdekében, így jött létre az a részvénytársaság, amely az alapításkor is és ma is úgy mőködik, hogy nincs benne sem állami, sem külföldi tulajdon, valamint a mezıgazdasági termelésben marad és abban 99,9%-ban érdekelt. A tulajdonosok érdeke, hogy az rt. osztalékot fizessen és a megtermelt jövedelem osztalék feletti részét a cég a saját fejlesztésére tudja fordítani.
33
A KITE Rt. alapítói (az egyesülésbe tömörülı körülbelül 360 partnergazdaság, bankok, feldolgozóüzemek és iparvállalatok) különbözı összegő (5-30 millió Ft) részvényekkel léptek be a vállalkozásba úgy, hogy a cég vezetıi az alapítástól a mai napig biztosítják azt, hogy az Egyesülésbe tömörülı gazdaságok a Részvénytársaság többségi szavazati joggal rendelkezı részvényesei legyenek. Így garantálva azt, hogy a cég vezetıi számára legfontosabb szereplık, a partnergazdaságok érdekeit kiemelve kezeljék. Ezt úgy tudják megtenni, hogy az Rt.-ben tovább tevékenykedı Egyesülés közös képviselıje, az Rt. közgyőlésen megbízottként szavaz a napirendi pontokban meghatározottakról, és a többségi részesedésnek köszönhetıen dönthet az Egyesülés érdeke alapján.
A különbözı részvényesek különbözı igényeket táplálhatnak a megszerzett jövedelem iránt, ezért köztük érdekellentét alakulhat ki, amely általában az osztalékra irányul. Mindenki számára fontos az osztalékfizetés, de az Egyesülésben szereplı tagoknak fontosabb a KITE által nyújtott 10-20%-os kedvezmény a különbözı inputokra - amely egyes gazdaságok esetén elérheti a több tízmilliós engedményt -, mint az éves 50-100 ezer forintos osztalékfizetés. A cég vezetıi ennek érdekében a lehetı legjobb középutat próbálják megtalálni úgy, hogy elsısorban partnergazdaságainak kedvezzenek. A kedvezmények és az osztalékfizetés mellett a KITE jelentıs tartalékokat is képez a mezıgazdaságban jelentkezı, elıre nem látható kockázatok, károk (vis maior) kiküszöbölése érdekében.
A részvénytársaságoknak a törvény által biztosított azon jogosítványa, hogy egyedül a gazdasági társaságok közül értékpapírt, vagyis részvényt bocsáthat ki, egyúttal a társasági forma sikerének a kulcsa is. A részvény ugyanis éppen úgy viselkedik, mint az áru, korlátlanul forgalomképes. Emiatt a legeredményesebben tudja szolgálni a gyors és könnyő tıkemobilizálást. A részvénynek három jelentése van: jelenti elsısorban a részvényesnek az alaptıkéhez való vagyoni hozzájárulását, másodsorban a részvényes jogait és kötelezettségeit, harmadsorban pedig a forgalomra szánt értékpapírt, mint tagsági igazolványt. A részvényes vagyoni hozzájárulása, amint az a nevébıl is következik, azt a vagyoni betétet jelenti, amivel a részvényes hozzájárul az alaptıkéhez és ha van kibocsátási érték, akkor a tıkén felüli vagyonhoz is. (Koday - Pethıné - Rózsa Szegediné: 1999)
34
A KITE Rt. kétféle részvényt bocsát ki: dolgozói részvényt 15%-ban, míg törzsrészvényt 85%-ban. A dolgozói részvények értéke 1998. februárjában 141 000eFt volt, amelyet 2003. októberében 82 080eFt-tal emeltek meg, így jelenleg 223 080eFt ennek összértéke.
Mindezek mellett kiemelkedı a KITE Rt. befektetési tevékenysége is, amelynek köszönhetıen több tárolót építtetett, amelyekben összesen 400 ezer tonna termény tárolható, ahol elsısorban olajos növényeket, ıszi káposztarepcét, másodsorban ıszi búzát és kukoricát tárol. A termények tárolásának két oka van; az egyik, hogy így a kintlévıségek beszedésének kockázatát csökkentheti, ezért fizetésképtelenség esetén terményt hoz el tartozás fejében (a hitelezett inputokkal szemben a termény, mint output, hitelgaranciát nyújt), a másik, hogy így nagy mennyiségő terményt tud tárolni a betakarításkor, az aktuális piaci áron beszerezve. Ezt késıbb, amikor a kereslet megnı, jobb áron tudja értékesíteni, mind belföldön, mind külföldön.
A fent említett mőködési rendszer választ ad arra, hogy a cég miért mőködik zártkörően és miért nem kerülnek a részvénytársaság részvényei nyilvános forgalomba, hiszen így biztosítható, hogy valamely részvényes halála vagy kiválása esetén, a részvényét külsı személy, szervezet (bank) nem veheti meg, hiszen azt szigorú értékesítési szabályok korlátozzák. Azt a KITE Egyesülés tagjai részére fel kell ajánlani, akik így meghatározott ideig elıvásárlási joggal rendelkeznek. Így biztosítja a prioritást termelıinek. Természetesen a cég érdekében az áll, hogy soha ne jusson külsı kézbe részvény, mert ezáltal az Egyesülés tulajdonosi részesedést veszítene.
Véleményem szerint a társasági formaváltást és átalakulást a cég ismét sikerrel zárta. Ezt bizonyítja az, hogy már mőködése elsı évében 7 milliárd Ft-ra növelte árbevételét, míg jegyzett tıkéje 533 millió Ft volt. 2002-re nettó árbevételét 76,6 milliárd Ft-ra növelte, amelybıl 52 milliárd Ft input anyagok kereskedelmébıl származott, 24 milliárd Ft pedig terménykereskedelembıl, ezzel a mezıgazdasági-piaci részarány 20-25%-át tudhatta magáénak. Az összárbevétel 1%-át tette ki a szolgáltatásból származó bevétel. A 4. ábra a gazdasági eredmények fejlıdését mutatja be.
35
4. ábra: A KITE Rt. árbevétele és adózás elıtti eredménye forintban (1993 – 2006) Nettó árbevétel
Adózás elıtti eredmény
Milliárd HUF
Millió HUF
1993
8,1
117
1994
7,1
17
1995
12,9
21
1996
21,7
799
1997
24,1
874
1998
29,5
804
1999
39,7
944
2000
37,6
726
2001
53,5
1.230
2002
76,6
1.979
2003
83,7
2.010
2004
79,3
1.782
2005
94,2
1.791
2006
95,5
1.987
Év
Forrás: „30 éves a KITE” címő prezentáció
Az ábra jól tükrözi, hogy 1996 elıtt az eredmények elmaradtak a várttól, amely a kintlévıségeknek volt betudható. 1996 volt az elsı olyan év, amikor jelentıs bevételt és profitot realizált a cég, amely növekedés a mai napig megmaradt. A siker kulcsa az lehetett, hogy ebben a megváltozott piaci környezetben felértékelıdött a gyártók, eladók szemében az a szervezet, amely az áruk eladását saját országos hálózatával, megbízható értékesítés utáni szervizével, hiteles szakmai tanácsadással biztosította. Mivel a KITE tipikusan ilyen cég, ezért disztribútori szerzıdést tud kötni a világ legnagyobb gépgyártóival, mint például a John Deere-ral, valamint egy sor, saját termékcsaládjában vezetı szerepet játszó céggel, mint például a Hardi-val (Dánia), a Valmont-tal (USA), a Naan-nal (Izrael), Asgrow-val (USA). A KITE ilyen típusú szerzıdéseivel nemcsak a nagy területen gazdálkodókat tudja kiszolgálni, hanem igény szerint a kisebbeket is. Ez a szakosodás jellemzı az 1990-es évek legelején megindult a növényvédıszer kereskedelemben és a vetımag kereskedelemben is. Ekkor mindkét területen gyakorlatilag
36
teljesen új piacfelosztás zajlott le, de már egyre inkább a verseny alapján. Ebbe a küzdelembe kézenfekvı volt a KITE bekapcsolódása, elıször inkább csak, mint bizományosi forgalmazó, majd forrásbıvüléstıl függı ütemben, saját számlás kereskedıként is.
A KITE Rt. részvétele a mezıgazdasági termékek felvásárlási piacán (a terménykereskedelemben) korábban a napraforgó, repce felvásárlását és a kisebb volumenő export céltermeltetést jelentette, önálló gazdálkodása elsı évében a jelentıs napraforgó felvásárlás bıvülésén túl bekapcsolódott a gabonakereskedelembe is. A terménykereskedelemmel foglalkozó üzletág jövedelemszerzı képességén túl segíti a vevıikkel szemben fennálló követelés eredményes behajtását is. Az itt szerzett tapasztalatok elengedhetetlenek egy új terménykereskedelmi rend megvalósításához, amelybe a logikus piaci rendtartás szabályai mellett fokozatosan bekapcsolódhatnak a szövetkezetek, azok társaságai, vállalkozók, s a refinanszírozás, hiszen annak egész biztosítékrendszere a terményhez, mint leghamarabb mobilizálható vagyonhoz kötıdik.
A KITE kapcsolatrendszerét fokozatosan építette ki mindenekelıtt az amerikai és a nyugat-európai mezıgépipari, vegyipari, vetımag nemesítı, -forgalmazó cégekkel (több mint 80 élı szerzıdéses kapcsolat). Több száz emberét utaztatta Nyugatra és Amerikába szakmai tanulmányútra, amellyel nagymértékben hozzájárult a mezıgazdaság általános és gyors fejlıdéséhez.
37
6. 1. A KITE Rt. területi megoszlása és azok jellemzıi A KITE Rt. központja Nádudvaron található, tevékenységi területe három regionális igazgatóságra, azon belül 23 alközpontra és telephelyre tagolódik, amelyek révén mőködését az egész országra kiterjesztette. Ezt szemlélteti az 5. ábra. 5. ábra: A KITE Rt. magyarországi elhelyezkedése
Forrás: „30 éves a KITE” címő prezentáció A cég széleskörő nemzetközi kapcsolatokat is kiépített, amelyeknek köszönhetıen állandó üzleti kapcsolatai, partnerei vannak Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Finnországban, Spanyolországban, illetve az USA-ban. Az alközpontokban a kezdetekkor 382 munkatárs végezte munkáját, akik közül 110 mérnök (üzletkötı- szaktanácsadó, illetve értékesítési menedzser), 91 szerviz-technikus, továbbá raktárosok, számítógépes szakemberek és adminisztrátorok látták el a kereskedelemmel és szolgáltatással kapcsolatos feladatokat. 2002-re a dolgozók létszáma 627 fıre emelkedett, ebbıl 221 fı rendelkezett felsıfokú végzettséggel. 2007-re a foglalkoztatottak száma elérte a 660 fıt, amelybıl 256 fı rendelkezik diplomával.
38
A raktárakban történik az összes megvásárolt anyag raktározása, kiszolgálása. Az alközpontok kialakításakor modern számítástechnikai és logisztikai eszközök telepítése is megtörtént. A legkorszerőbb Windows NT-LINUX hálózaton keresztül minden alközpont hozzáférhet az internethez is, az alközpontok közti kommunikáció nagysebességő mikrohullámú hálózaton át valósul meg. A Részvénytársaságban dolgozók napi munkáját számítógépes nyilvántartási rendszer, mobiltelefon, modern, raktártechnikával felszerelt raktárak és tárolóterek segítik, a rendelkezésre álló infrastruktúra jól szolgálja az áru fogadását, tárolását és a vevık felé történı átadást. A KITE Rt-ben 1990-ben kezdıdött változások után, az elızı idıszakhoz képest a mezıgazdasági termeléshez szükséges eszközök és anyagok kereskedelmében már nemcsak közremőködıként, hanem tényleges kereskedıként is részt vett. Ezenkívül megtartotta szaktanácsadói és mőszaki szervizszolgáltatói tevékenységét is. Kereskedelmi tevékenységére jellemzı volt, hogy foglalkozott a termeléshez szükséges anyagok (vetımagvak, kemikáliák, gépek, gépalkatrészek) és termények kereskedelmével is. Az input és output anyagok kereskedelme lehetıséget kínált a termelés finanszírozásában való részvételre is.
A KITE Rt.
szoros
együttmőködést
dolgozott
ki
a Debreceni
Egyetem
Agrártudományi Centrumával, amelynek keretében közös kutatásokat, fejlesztéseket, kísérleteket végeznek. Ennek köszönhetıen kiemelkedı eredményeket értek el az országban az agrárfejlesztés körében. Jelentıs a cég által az egyetemi hallgatók számára nyújtott szakmai gyakorlatok biztosítása is, amelynek köszönhetıen a leendı agrármérnökök megismerhetik - és részt is vehetnek - a cég széleskörő tevékenységében. Továbbá jelentıs támogatást nyújt a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában végzett oktatás javára.
39
6. 2. A KITE Rt. üzletág rendszere Gépkereskedelem A KITE Rt. több, mint negyedévszázados együttmőködés után, ma a John Deere cég mezıgazdasági gépeinek kizárólagos magyarországi forgalmazója. A csúcstechnikát jelentı John Deere gépekbıl a kalászos gabona, napraforgó és kukorica szántóföldi termesztéséhez a KITE Rt. a teljes gépsort ajánlja, a néhány 10 hektáros farmtól a nagy gazdaságokig minden mérethez. Az állattenyésztık szintén összeállíthatják a KITE Rt. által forgalmazott Kuhn és John Deere gépekbıl a szálastakarmány és silózó gépsorukat. Magyarországon a nyugati importból származó motoros mezıgazdasági gépek közül minden harmadik a KITE Rt. által eladott John Deere traktor, kombájn vagy önjáró szecskázó (6. ábra).
6. ábra: A John Deere gépgyártó cég néhány terméke
Forrás: John Deere gépgyártó cég prospektusai Öntözıberendezések és -gépek kereskedelme
A KITE Rt. az öntözıberendezések szinte teljes skáláját kínálja partnereinek az öntözıtelepek tervezésével és kivitelezésével együtt. Foglalkozik mikro-öntözéssel, annak üvegházban, szántóföldön és ültetvényekben történı alkalmazásával, a szántóföldi öntözések közül a vízágyús és önjáró lineár és körforgó esıztetı berendezések telepítésével.
40
Magyarországon a Naandan izraeli, a Nelson, Robert's, Valmont amerikai, az Irriland, Valducci, Rovatti, Grundfos olasz cégeket képviseli.
Vetımagkereskedelem
A
KITE
Rt.
a
nagy
vetésterülető
szántóföldi
növénykultúrák
vetımagjának
forgalmazásában mára piacvezetıvé vált. Piaci részaránya a kukorica esetében 20 %, a napraforgó és ıszi káposztarepce esetében 25 % feletti, az ıszi kalászos vetımagok esetében 12 %-os. A KITE Rt. a burgonyatermeléshez szükséges jó biológiai értékő import és hazai utántermesztett vetıgumó biztosításában is partnere a termelıknek. A Vetımagkereskedelmi Üzletág agronómiai-fejlesztési ágazata fajta- és agrotechnikai vizsgálatok végzésével biztosítja a vetımagértékesítés szakmai hátterét.
Növényvédıszer- és mőtrágya kereskedelem
A KITE Rt. az utóbbi években a növényvédıszer- és a mőtrágyaforgalmazás területén piacvezetı pozíciót ért el. A növényvédıszer eladás az országos piac 20-22 %-át fedi le. Piaci részaránya kalászosok esetében közel 20 %, kukoricában 20 %, napraforgóban több mint 30 %, cukorrépában közel 25 %. Folyamatosan bıvül a részesedése a kertészeti és álló kultúrák területén is. Az utóbbi évek legdinamikusabban fejlıdı tevékenysége a 15-20 %-os piaci részaránnyal rendelkezı mőtrágya forgalmazás. A nitrogénmőtrágyák mellett az NPK tartalmú komplex és kevert mőtrágyák forgalmazásában is a piac meghatározó szereplıje a KITE Rt. Az üzletág fejlesztési ágazata évente mintegy 2000 parcellán végez technológiai fejlesztési vizsgálatokat, amelyek eredményeit bemutatókon, továbbképzéseken adja át partnereinek. Terménykereskedelem
A KITE Rt. Terménykereskedelmi Üzletága meghatározóan búza, kukorica, napraforgó és repce kereskedelmével foglakozik. Ezen növények termelésének elıfinanszírozásában a KITE Rt. minden évben különféle konstrukciókon keresztül vesz részt.
41
A forgalomban meghatározó mértékő az olajipari növények termelésének integrálása, felvásárlása, amely terményeket nagyobb részben belföldi feldolgozásra értékesíti tovább. A magyarországi napraforgó vetésterület 20-30 %-án, a repce vetésterület 10-20 %-án termelt magot vásárolja fel évente. A kalászos növények, valamint a kukorica kereskedelme évrıl-évre növekvı mértékő. Döntıen a KITE Rt. által finanszírozott termelésbıl származó kalászosok és kukorica belföldi értékesítése mellett a közvetlen export szerepe, nagyságrendje is egyre jelentısebb. Versenyképes vásárlási ajánlattal a terménykereskedelmi üzletág nemcsak a betakarítást közvetlen megelızı, illetve követı idıszakban, hanem az érintett termények teljes értékesítési idıintervallumában a termeltetés mellett vásárol és értékesít gabonát. Ahhoz, hogy az EU országaiban meglévı beszállítói követelményeknek meg tudjon felelni, az üzletág QC biztonsági rendszert mőködtet.
Kertészet
A Kertészeti Üzletág irányításával a kertészeti telepek virág és zöldségnövények tálcás palántanevelésével és a kertészeti termesztéshez szükséges anyagok kereskedelmével foglalkoznak. A telepekrıl évente 35-40 millió darab palánta kibocsátása történik, amelyek többsége az intenzív szabadföldi zöldségtermelés igényeit kiszolgáló paprika, konzervuborka és káposztafélék palántái. Az üzletág kereskedelmi palettáján szerepel a zöldség vetımagvak, ömlesztett és zsákos tızeg, palántanevelı tálcák, kertészeti mőtrágyák, fátyolfóliák, sík és takarófóliák, raschel zsákok és lapkelmék, valamint egyéb kertészeti segédanyagok forgalmazása. Az üzletág különbözı kísérletekkel és bemutatók szervezésével folyamatosan fejleszti a zöldségtermesztési technológiákat és juttatja el ezeket együttmőködı partnereinek.
Alkatrész kereskedelem
Az Alkatrész-kereskedelmi Üzletág a disztribútori szerzıdések értelmében teljes körő alkatrészellátást biztosít a John Deere, Byron, Ploeger, Kuhn, Hardi, Rabewerk és Valmont gyártmányú gépekhez, ezeken túlmenıen pedig részleges alkatrészellátást több más külföldi és hazai gyártmányhoz.
42
A pótalkatrész ellátáson kívül jelentıs mőszaki cikk, kenıanyag és bálázó zsineg, valamint bálaháló kereskedelmet bonyolít le. Az Alkatrész-kereskedelmi Üzletág az általa forgalmazott termékek gyors mozgatása érdekében olyan gépjármőparkot üzemeltet, amely lehetıvé teszi, hogy a nádudvari központi raktárból az összes alközpont hétköznap, minden éjszaka feltöltésre kerül áruval.
Környezetápolás-technikai termékek, berendezések kereskedelme
A
Környezetápolás-technikai
Üzletág
sokoldalú
és
komplex
környezetápolási
termékprogramjaiban, technológiai ajánlásaiban a külsı és beltéri környezet rendben tartásához - rendszeres ápolásához, tisztán tartásához - a környezetgazdálkodási feladatokhoz ajánlja a hosszútávon megbízhatóan alkalmazható termékeit.
A John Deere gépekre alapozott ajánlataik jó minıségő megoldást adnak a komplex gyepápolásra (főnyírás, főgyőjtés, gyepszellıztetés, tápanyag utánpótlás, lombfelszedés) a különféle kültéri seprési - hóeltakarítási és síkosságmentesítési feladatokra.
Az Alto cég tisztító-, takarító gépei és berendezései (magasnyomású mosók, ipari porszívók, kárpittisztítógépek) a felülettisztítási munkákat teszik nagyon hatékonnyá a környezetápolási feladatok sorában.
Termékeiket ajánlják mezıgazdasági üzemekbe, ipari telephelyekre, településekre, sportés egyéb létesítményekbe, intézményekbe és minden olyan alkalmazásra, ahol fontos a szép, tiszta, ápolt környezet fenntartása megbízható, gazdaságosan üzemeltethetı korszerő gépekkel, eszközökkel.
Fıbb vevık (megrendelık, partnerek):
A vevıkör nagyrészt mezıgazdasági termelésben résztvevı, különbözı társasági formában mőködı vállalkozásokból, szövetkezetekbıl kerülnek ki. Azonban egyes speciális termékek vásárlása esetén a mezıgazdaságtól eltérı profilú vásárlók is igénybe veszik szolgáltatásaikat. Céljuk a mezıgazdasági termelık piaci igényeinek megfelelıen a tevékenységi körök további bıvítése. A magas szintő szakmai munka feltételeinek
43
biztosításával szeretnék elérni, hogy meglévı és leendı partnereik teljes bizalmát elnyerjék.
Minıségirányítási rendszer
A KITE Rt. az MSZ EN ISO 9001:2001 szabványnak megfelelı minıségirányítási rendszert hozott létre, dokumentált, vezetett be, tart fenn és folyamatosan fejleszti annak eredményességét. A minıségirányítási rendszer elsıdleges célja, hogy feltárja és megteremtse mindazokat a feltételeket, amelyek szükségesek: •
a vevık igényeinek és elvárásainak, valamint az alkalmazás körülményeinek megismeréséhez,
•
az
így
szerzett
ismeretek
szolgáltatási
követelményekben
való
megfogalmazásához, •
a megfogalmazott követelmények kielégítéséhez szükséges erıforrások folyamatos rendelkezésre állásához,
•
a vevık felhasználás, alkalmazás során szerzett tapasztalatainak győjtéséhez és elégedettségük megismeréséhez,
•
a fenti célokat szolgáló folyamatok és a minıségirányítási rendszer folyamatos fejlesztéséhez.
A minıségirányítási rendszer mőködéséhez szükséges folyamatokat meghatározván céljuk, hogy a rendszer segítségével minden folyamatot kézben tartsanak, alárendeljék azt a vevık igényeinek és elvárásainak, az igények fogadásától kezdıdıen a megvalósításon, az igazoláson, a szolgáltatáson keresztül, annak megvalósulásán, a termék átadásán át egészen az átadást követı kapcsolattartásig.
Véleményem szerint a KITE a mezıgazdaságban elért sikereit fıleg annak köszönheti, hogy eredményeit nem tényleges mezıgazdasági termeléssel érte el, hanem szolgáltató és kereskedelmi tevékenységgel. Azaz a nehéz gazdasági életben és a kockázatos mezıgazdaságban a KITE nem termelıként vesz részt, hanem a partnerek mőködéshez szükséges inputok szolgáltatójaként és kereskedıjeként. Meggyızıdésem az is, hogy eredményességét a technológiai fejlesztések, a megfelelı munkaszervezés és a jól képzett szakembergárda nélkül sem érhette volna el.
44
7. KITE Mezıgazdasági Szolgáltató és Kereskedelemi Zártkörően Mőködı Részvénytársaság
A részvénytársaságok szabályozása minden társasági jogban kulcskérdés. Az ok kézenfekvı, hiszen a legjelentısebb, nagy tıkeerıvel rendelkezı, egy ország gazdaságában kulcsfontosságú szerepet játszó társaságok rendszerint részvénytársasági formában mőködnek. Így volt ez, illetve van Magyarországon is. Nem meglepı tehát az a tény,
hogy
a
jelenleg
hatályos
Gt.-ben
is
kiemelkedı
szerepet
szántak
a
részvénytársaságoknak.
A következıkben a jelenleg hatályos Gt. legfontosabb változásait foglalom össze, amely 2006. július 1-jén lépett hatályba. Az új elbírálások egy része a társaságok létesítı okiratának kötelezı módosítását igényli, túlnyomó többsége azonban választható, alkalmazásuk opcionális. A társaság legfıbb szerve által a 2006. július 1-jei hatálybalépést követıen megtartott elsı ülésen, de legkésıbb 2007. szeptember 1-ig a már bejegyzett vállalkozások kötelesek létesítı okirataikat a kötelezı elıírások átvezetése érdekében módosítani. Hasonlóképpen, a társaságok nem használhatják ki a az új, opcionális rendelkezések nyújtotta lehetıségeket mindaddig, amíg az ezeknek megfelelı módosítások létesítı okirataiba bevezetésre nem kerülnek. Az alábbi ismertetendı általános szabályok érvényesek, mind a korlátolt felelısségő társaságokra, mind pedig a részvénytársaságokra is.
A tevékenységi körök tekintetében, a korábban hatályos társasági törvényhez képest (1997. évi CXLIV. törvény), amikor is a társaság összes tevékenységi körét fel kellett sorolni a létesítı okiratban, az új Gt. alapján kizárólag a társaság fıtevékenységét kötelezı feltüntetni, míg a további tevékenységi körök nem kötelezı tartalmi elemek, amelyek felsorolása csupán lehetıség. Nem történt változás ugyanakkor abban a tekintetben, hogy mi minısül nyilvános, illetve zártkörő részvénytársaságnak, a döntı változatlanul az értékpapírokra vonatkozó jogi szabályozás, azaz változatlanul nyilvánosan mőködik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó, külön törvényben meghatározott feltételek szerint nyilvánosan kerülnek forgalmazásra, ugyanakkor zártkörően mőködik az a társaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalmazásra. 45
Az új Gt. hatályba lépésétıl egyszemélyes gazdasági társaság is lehet másik gazdasági társaság egyedüli tagja vagy részvényese, azaz egyedüli tulajdonosa.
A közgyőlés tekintetében jelentkezı legszembetőnıbb változás, hogy az új Gt. szerint a társaság legfıbb szerve (taggyőlés, közgyőlés) megtarthatja ülését elektronikus hírközlı eszköz útján is, vagyis anélkül, hogy az összes tag/részvényes egy idıben, ugyanazon a helyen tartózkodna. Ezzel a lehetıséggel akkor lehet élni, ha az a társaság létesítı okiratába bekerült. Ezt nevezzük konferencia taggyőlésnek/közgyőlésnek.
Új részként került be a fizetıképességi nyilatkozat (solvency test). A létesítı okirat elıírhatja a vezetı tisztségviselı nyilatkozattételi kötelezettségét, amelynek értelmében a vezetı tisztségviselı írásban nyilatkozik a társaság legfıbb szerve felé arról, hogy egy kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetıképességét, illetve a hitelezık érdekeinek érvényesülését. A fizetıképességi nyilatkozat nélkül történt kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozattal okozott károkért az érintett személyek a vezetı tisztségviselıkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felelnek.
Az elismert és tényleges vállalatcsoport fogalmak a konszolidált, éves beszámolót készítı vállalkozásokra vonatkozóan kerültek bevezetésre. A konszolidált, éves beszámoló készítésére köteles gazdasági társaság (uralkodó tag) és a konszolidált társaság (ellenırzött társaság) határozhatnak úgy, hogy elismert vállalatcsoportként mőködnek. Az elismert vállalatcsoporton belül az ellenırzött társaság megırzi gazdasági függetlenségét, de az uralkodó tag olyan társasági jogi ellenırzést valósít meg az ellenırzött társaság felett, amelyre nem lenne lehetıség elismert vállalatcsoport létrehozása nélkül. Egy másik módja annak, hogy az uralkodó tag ellenırzést gyakorolhasson az ellenırzött társaság felett, a tényleges vállalatcsoport létrehozása. Ez akkor lehetséges, ha a vállalatcsoporthoz tartozó tagok megfelelnek az alábbi három feltételnek; legalább három éve megszakítás nélkül együttmőködnek; a tevékenységüket egységes üzleti koncepció alapján folytatják; és tényleges magatartásuk biztosítja a vállalatcsoportként való mőködésbıl származó elınyök és hátrányok kiegyenlített megosztását. Az elismert vállalatcsoport vagy tényleges vállalatcsoport uralkodó tagja utasíthatja az ellenırzött társaság ügyvezetését. Az elismert vagy tényleges vállalatcsoport létrehozása nem kötelezı. Ha azonban az uralkodó tag törölni vagy korlátozni kívánja az ellenırzött társaság legfıbb szervének (pl. közgyőlés vagy taggyőlés) kizárólagos döntési körébe tartozó ügyeket és ilyen esetekben 46
határozathozatali jogosultságot kíván szerezni, azt csak az uralkodó tag és az ellenırzött társaság által is aláírt szerzıdés keretein belül teheti meg.
A korábbi szabályozás szerint egy személy legfeljebb három társaságnál lehet vezetı tisztségviselı. Az új Gt. megszünteti ezt a korlátozást. 2006. július 1-jétıl ugyanakkor a vezetı tisztségviselı nem lehet a társaság alkalmazottja, vagyis nem állhat a társasággal a Munka Törvénykönyve által szabályozott munkaviszonyban a vezetıi tisztség ellátására. Csak a Ptk. által szabályozott polgári jogi szerzıdés (vagyis megbízási szerzıdés) alapján láthatja el a társaság ügyvezetését. Amennyiben a társasági szerzıdésben ez rögzítésre kerül, a vezetı tisztségviselıket határozatlan idıre is meg lehet választani. A társaság legfıbb szerve igazolhatja, hogy a vezetı tisztségviselık az értékelt idıszakban munkájukat a gazdasági társaság érdekeinek elsıdlegességét szem elıtt tartva végezték (felmentvény). A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegetı helyzet esetén a vezetı tisztségviselık feladataikat a hitelezıi érdekek elsıdlegessége alapján kötelesek ellátni (Wrongful Trading).
A korábbi társasági törvény lehetıvé tette közhasznú társaság alapítását speciális jogi engedélyek alapján, azonban a 2007. július 1-jétıl kezdıdı kétéves átmeneti idıszak végére a Polgári Törvénykönyv szerint alapított közhasznú társaságok kötelesek tevékenységüket vagy más társasági formában folytatni vagy pedig megszüntetni. 2007. július 1-jétıl nem lehet új közhasznú társaságokat alapítani. Az új Gt. bevezeti a nonprofit gazdasági társaság fogalmát, amely csak kiegészítı tevékenységként folytathat üzleti tevékenységet és nem oszthatja szét a megtermelt profitot tagjai között. Az alábbi szabályok érvényesek mind a korlátolt felelısségő társaságokra, mind pedig a részvénytársaságokra is.
Felügyelı bizottság választása kötelezı: ha a társaságnak valamilyen speciális funkciója van (pl. köztulajdont mőködtet), a nem egységes irányítási rendszerő nyilvánosan mőködı részvénytársaságoknál, zártkörően mőködı részvénytársaság esetében, ha a kisebbségi helyzetben lévı részvényesek legalább 5 százaléka erre igényt tart, a munkavállalókat megilletı ellenırzési jogok
gyakorlása érdekében
és
meghatározott tevékenységet folytató, illetve meghatározott célra alapított társaságoknál.
47
Egyéb gazdasági társaságok esetén lehetséges, de nem kötelezı felügyelı bizottságot választani. A felügyelı bizottság tagjait határozatlan idıtartamra is meg lehet választani. Az ügydöntı felügyelı bizottságra (amely zártkörően mőködı részvénytársaságnál és korlátolt felelısségő társaságnál mőködhet és amely jogosult az igazgatótanács tagjainak választására, visszahívására és díjazásuk megállapítására, továbbá bizonyos határozatok meghozatalára) vonatkozó rendelkezéseket az új Gt. kiterjesztette. Az üzemi tanács a társaság ügyvezetésével kötött megállapodással lemondhat arról, hogy részt vegyen a gazdasági társaság mőködésének ellenırzésében és a felügyelı bizottság tagjainak egyharmadát delegálja.
Társasági jogi szempontból csak a részvénytársaságnál kötelezı könyvvizsgáló választása. A számviteli törvény azonban elıírhatja bizonyos körülmények esetén a társaság mérlegének auditálását. Az új Gt. meghatározza a könyvvizsgálói megbízatás legrövidebb idıtartamát, amely a megválasztó közgyőléstıl (taggyőléstıl) a beszámolót tárgyaló közgyőlésig (taggyőlésig) terjedı idıszak. A megválasztástól számított 90 napon belül a megválasztott könyvvizsgáló és a társaság között a megbízási szerzıdést meg kell kötni, mert ellenkezı esetben a megbízás hatálytalanná válik. A vezetı tisztségviselıktıl és a felügyelı bizottsági tagoktól eltérıen a könyvvizsgálót maximum öt évig tartó határozott idıre lehet megválasztani.
Az új Gt. alapján lehetıvé vált, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása kivételével a tagok ülés tartása nélkül határozzanak, és azt utólag írásban vagy más, a jognyilatkozatok bizonyítására alkalmas eszköz felhasználásával rögzítsék. A tagok egyhangú határozattal utólag jogszerőnek ismerhetik el a legfıbb szerv nem szabályosan összehívott, illetve nem szabályosan megtartott ülésén elfogadott határozatot ("Tele-taggyőlés").
Az új Gt. hatálybalépésétıl kezdve a részvény névértéke meghatározható az alaptıke mindenkori összegének hányadában is (hányad részvény). Nincs akadálya a kétféle névérték-meghatározás egyidejő alkalmazásának sem: az rt. egyszerre rendelkezhet olyan részvényekkel, amelyek névértéke az alaptıke hányadában és olyanokkal, amelyek névértéke meghatározott, fix összegben fejezıdik ki. Az rt. által kibocsátott törzsrészvények névértékének összege mindenkor meg kell, hogy haladja az rt. alaptıkéjének 50%-át. 48
Elsıbbségi részvényeket a részvénytársaság formájától függıen, általában a törzstıke egy meghatározott százalékában lehet kibocsátani. Zárkörően mőködı részvénytársaság az elsıbbségi részvényfajtán belül vezetı tisztségviselı vagy felügyelı bizottsági tag kijelölésére jogosító elsıbbségi részvényt is kibocsáthat. Ha az alapszabályban rögzítik, olyan elsıbbségi részvény is kibocsátható, amely az elsıbbségi jogosultságok közül egyidejőleg többet testesít meg, valamint olyan is, amely elıvásárlási jogot biztosít a társaság által kibocsátott, adásvétellel átruházni kívánt részvényekre. A nyilvánosan mőködı részvénytársaság által kibocsátott szavazatelsıbbségi részvények csak az egyszerő többséget igénylı kérdésekben nyújtanak elsıbbségi jogot (a minısített többséghez kötött döntésekben a névértéküknek megfelelı szavazatot testesítenek meg). Nyilvánosan
mőködı
részvénytársaság
nem
bocsáthat
ki
vétójogot
biztosító
szavazatelsıbbségi részvényt.
Részvény-átalakítás tekintetében a Zrt. a nyomdában elıállított részvényeit átalakíthatja dematerializált részvénnyé, és dematerializált részvényeit is átalakíthatja papíralapúvá.
Az rt. változatlanul 20 millió forintban meghatározott alaptıke-minimum mellett tiszta apporttal, azaz pénzbeli hozzájárulás nélkül is alapítható. Az apport tárgya bármilyen vagyoni értékkel rendelkezı dolog, szellemi alkotáshoz főzıdı vagy más vagyoni értékő jog lehet, ideértve az adós által elismert vagy jogerıs bírósági határozaton alapuló követelést is.
A részvénykönyv vezetésére vonatkozó normák egységesen az új Gt.-ben kerültek elhelyezésre, így az új Gt. meghatározza, hogy az rt. igazgatósága mely szervezeteket bízhatja meg a részvénykönyv vezetésével, továbbá rögzíti az értékpapír-számlavezetı (dematerializált részvény) és az értékpapír-letétkezelı (nyomdai úton elıállított és letétbe helyezett részvény) bejelentési kötelezettségének teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat. A nyilvánosan mőködı rt. alapszabályának eltérı rendelkezése hiányában a közgyőlésen résztvenni szándékozó részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott nevét a közgyőlés megkezdéséig kell bejegyezni a részvénykönyvbe. Az alapszabály tartalmazhatja azt az idıpontot, amely idı alatt a fenti bejegyzés teljesíthetı, de az legfeljebb a közgyőlés kezdetét megelızı hetedik munkanap lehet (ún. record date).
49
A zrt. alapszabálya eltérhet azon törvényi fıszabálytól, hogy nem lehet a részvényes képviseletét ellátó meghatalmazott az igazgatóság tagja, vezérigazgatója, cégvezetıje, az rt. vezetı állású munkavállalója és a felügyelı bizottság tagja.
Az új Gt. hatálybalépésével egyszerő többséget igénylı kérdések eldöntésére nézve az alapszabályban el lehet térni attól a rendelkezéstıl, hogy a határozatképességhez a szavazatok több, mint felét képviselı részvényesek jelenléte szükséges.
A zrt. alapszabálya elıírhatja, hogy a részvényesek a közgyőlés hatáskörébe tartozó kérdésekben közgyőlés tartása nélkül is határozhatnak (kivétel: a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyása). A nyilvánosan mőködı részvénytársaságoknál a törvény továbbra is kizárja a közgyőlés tartása nélküli határozathozatalt. A közgyőlés az rt. legfıbb szerve, amely a legfontosabb döntések meghozatalára jogosult. Új szabály, hogy azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közgyőlési meghívót elektronikus úton kell megküldeni. A közgyőlés helye alapesetben az rt. székhelye vagy telephelye, de az alapszabály illetve az igazgatóság ettıl eltérıen is rendelkezhet. Kibıvül a meghívó tartalma: új elemként szerepeltetni kell benne a közgyőlés megtartásának módját és konferencia közgyőlés esetén a szavazási meghatalmazott nevét, elérhetıségét is. A fıszabály az, hogy a közgyőlés és a határozatképtelenség miatt megismételt közgyőlés között legalább három, de legfeljebb huszonegy napnak kell eltennie. A részvényesek azonban az alapszabályban ettıl eltérıen is rendelkezhetnek, pl. úgy, hogy a megismételt közgyőlés a határozatképtelen közgyőlés után gyakorlatilag azonnal megtartható.
A zrt-nél az igazgatóság ügyrendje lehetıvé teheti, hogy az igazgatóság ülésén a tagok ne személyesen, hanem elektronikus hírközlı eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben kell megállapítani.
Az új Gt. már nem tartalmazza azt a tiltást, hogy ugyanaz a személy nem lehet egyidejőleg egyszemélyes részvénytársaság, és ha a részvényes gazdálkodó szervezet, a részvényes vezetı tisztségviselıje, illetve felügyelı bizottsági tagja.
Nyilvánosan
mőködı
részvénytársaság
alapításakor
az
alakuló
közgyőlés
megnyitásáig a részvényjegyzı köteles a jegyzés alkalmával fizetett összeget az általa 50
jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének 25%-ára kiegészíteni (a korábbi 30% helyett). Zártkörően mőködı részvénytársaság alapításakor a pénzbeli hozzájárulás 25%-át kell befizetni (a korábbi 30% helyett, és megszőnt a minimum 10 millió forintos befizetési kötelezettség is). A nem pénzbeli hozzájárulást csak akkor kell rendelkezésre bocsátani, ha annak értéke az alaptıke egynegyedét eléri. Az nyrt-ben igazgatóság és felügyelı bizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács (board) is mőködhet (ha ezt az alapszabály rögzíti). Ebben az esetben az igazgatótanács látja el az igazgatóság és a felügyelı bizottság törvényben meghatározott feladatait. Az igazgatótanács 5-11 természetes személy tagból állhat. Mivel az egységes irányítási rendszer szabályai szerint mőködı nyrt-ben nem lehet felügyelı bizottság választása, a munkavállalóknak a társaság irányítása ellenırzésében való részvétele a korábbi munkavállalói felügyelı bizottsági tagságon keresztül nem valósítható meg. A munkavállalókat a társaság ügyvezetése ellenırzésében - az alapszabályban foglaltak szerint - megilletı jogok gyakorlásának módjáról, feltételeirıl az igazgatótanács és az üzemi tanács állapodik meg egymással. Az nyrt-nél legalább háromtagú auditbizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait a közgyőlés választja a felügyelı bizottság vagy az igazgatótanács független tagjai közül.
A cégbejegyzést megelızı névértéken aluli kibocsátásból eredı károkért az alapítók egyetemlegesen felelnek. Bemutatóra szóló részvényeket a jövıben nem lehet kibocsátani. (Ismeretlen szerzı: 2006)
A fent említett változások figyelembevételével és alkalmazásával folytatta tovább tevékenységét a KITE 2006. júniusától. Azzal a fı eltéréssel, hogy a 2005. július 1-jétıl a Tpt. rendelkezése értelmében a cégnévben is fel kell tüntetni a mőködési formát, így ekkortól kezdve KITE Zártkörően Mőködı Részvénytársaság cégnév alatt mőködik. A cég gazdasági tevékenységében semmiféle változás nem történt, ugyanaz a mőködési forma jellemzi, mint ami a részvénytársasági forma idején. Gazdasági tevékenységét odáig fejlesztette, hogy jelenleg 12 000-nél is több partnere van, ezzel 3,2 millió hektár szántóra van rálátása a 4,5 millió hektár összes szántóterületbıl. Tulajdonosi szerkezetében a 7. ábrán jelölt változások történtek.
51
7. ábra: A KITE Zrt. tulajdonosi szerkezete A KITE Zrt. tulajdonosi szerkezete (2006) 44.000.000 Ft; 3% 70.740.000 Ft; 5%
10.930.000 Ft; 1%
57.800.000 Ft; 4%
523.000.000 Ft; 35%
223.080.000 Ft; 15%
360.280.000 Ft; 24%
198.600.000 Ft; 13%
KITE Egyesülés STOCK `94 Zrt. Magánszemélyek (146 fı) Dolgozói részvények (234 fı) NAGISZ Zrt. BUNGE Zrt. Mezıgazdasági vállalatok (13 db) Nem mezıgazdasági vállalatok (10 db)
Forrás: saját készítés
52
Összefoglalás
Az 1960-as években a mezıgépiparban, a biológiában, a növényvédıszerek- és a mőtrágya gyártásában lejátszódó gazdasági fejlıdés olyan lehetıségeket teremtett a világon, hogy a korábbi fajlagos termésátlagokat sokszorosan felül lehetett múlni. Ezekkel a feltételekkel a magyar gazdaság a kezdetekben nem tudott lépést tartani és csak a hatvanas évek végén beinduló nagyobb vállalkozói szabadság és az exportálható termékek iránti nagyobb igény vezetett oda, hogy Magyarország is olyan hozamokat érjen el néhány ágazatban, amelyekkel világviszonylatban is versenyképessé vált. Ezen termelıfeltételek beszerzésére és kipróbálására jöttek létre a termelési rendszerek, köztük a Nádudvari KITE is. A gyakorlatban ezek bebizonyították létjogosultságukat, életképességüket, és a magyar mezıgazdaság fejlıdésnek indult. Álláspontom szerint az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatban megállapítható, hogy a rendszerváltás utáni és a késıbbi módosító törvények, a gazdasági társaságokról szóló törvénycsomag és ezen belül az átalakulásról szóló rendelkezések vonatkozásában, az európai direktíváknak megfelelnek. Így véleményem szerint a jogharmonizáció nem okoz különösebb problémát.
Összességében elmondható, hogy az átalakulás lefolytatása igen kockázatos és sok munkával járó feladat, de a gazdasági életben nélkülözhetetlen. Ennek hiányában a gazdasági társaságoknak nincs meg a lehetıségük arra, hogy a vállalat újra biztonságosan, hatékonyan mőködjön, esetleg versenyelınyre tegyen szert. Így volt ez a KITE Zrt. esetében is. Olyan kényszerő változásokat (társasági formaváltás) kellett megtennie 35 éves mőködése során, amelyek a fennmaradását is biztosították és amelyek nélkül valószínőleg nem ért volna el ilyen sikereket. Éppen ezért is tartom fontosnak a gazdasági társaságokról szóló törvény idıszerő módosítását és annak a gazdasági élet változásaihoz való alakítását.
Végiggondolva a dolgozatban leírtakat, alapvetıen levonhatom azt a következtetést, hogy az átalakulás hatályos szabályozása képes arra, hogy biztosítsa a fejlett piacgazdaság feltételeinek megfelelıen, a gazdasági társaságok jogutóddal történı megszőnésének jogi kereteit. Véleményem szerint a Gt. jelenleg hatályos rendelkezései megfelelıen és mindenre kiterjedıen szabályozzák a gazdasági társaságok mőködését, de bizonyos esetekben megnehezítik azok tevékenységét. 53
Irodalomjegyzék
Felhasznált szakirodalom: •
Biczi Éva (2000): A cégek átalakulása: az egyesülés. Cég és Jog 3:5-8. old.
•
Fazekas Judit – Harsányi Gyöngyi – Miskolczi Bodnár Péter – Ujváriné Antal Edit (2000): Magyar társasági jog. „Novotni Alapítvány a magánjog fejlesztéséért”, Miskolc, 13-19. old
•
Fazekas Judit – Harsányi Gyöngyi – Miskolczi Bodnár Péter – Ujváriné Antal Edit (1996):
Gazdasági
társaságok
joga
„Novotni
Alapítvány
a
magánjog
fejlesztéséért”, Miskolc, 243. old. •
Dr. Fézer Tamás – Dr. Károlyi Géza – Dr. Petkó Mihály – Dr. Törı Emese (2006): A gazdasági szféra alanyai – gazdasági társaságok, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 99-100. old.
•
Dr. Fézer Tamás – Dr. Károlyi Géza – Dr. Petkó Mihály – Dr. Törı Emese (2005): A gazdasági társaságok megszőnése, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 28-35.old.
•
Dr. Földes Iván – Dr. Nagy László – Dr. Molnár Imre – Dr. Seress Imre – Dr. Veres József (1974): Földjog, Tankönyvkiadó, Budapest 12-17. old.
•
Fülöp Gyula (2004): Kisvállalati gazdálkodás, Aula Kiadó Kft., Budapest, 14-15. old.
•
Dr. Gál Judit (1999): A gazdasági társaságok átalakulásának egyes kérdései. Gazdaság és Jog, 8/99, 3-8. old.
•
Dr. Koday Zsuzsanna – Pethıné Dr. Kovács Ágnes – Dr. Rózsa Éva - Szegediné Dr. Sebestyén Katalin (1999): A részvénytársaság alapítása, mőködése, átalakulása, megszőnése, a részvények tızsdére történı bevezetése és a részvényesi jogviszonnyal kapcsolatos bírósági jogviták, Agrocent Kiadó, Budapest, 103. old.
•
Dr. Mándy Endre (1972): Mezıgazdasági szövetkezetek tevékenységi köre, Termelıszövetkezetek Országos Tanácsa, Termelésfejlesztési Titkárság, Budapest, 23-25. old.
•
Nágel Zsuzsanna (2007): Az "egyszerő" társaságok legfontosabb jellemzıi. 2007.03.12. In http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/jogszov.htm
54
•
Dr. Pál Tibor (1996): A számviteli információk hatásmechanizmusa az átalakuló gazdaságban, Economix Kiadó, Miskolc
•
Sándor Tamás (2005): Változások a részvénytársaság szabályozásában. Gazdaság és Jog 7-8. szám,14-19. old.
•
Sárközy Tamás (2005): Az új Gt. közös rendelkezéseirıl. Gazdaság és Jog 3:9-13. old.
•
Simon Sándor (2005): A szövetkezeti törekvések múltja és jelene. 2007.03.04. In http://www.hhrf.org/magyarkisebbseg/9901/m990120.htm
•
Teimer Gábor – Török Gábor (2003): Tizenöt éves a Gazdasági társaságokról szóló törvény. Cég és Jog 7-8: 5-10
•
Dr. Ujvári Géza (2002): Számvitel 2002, Hvg Orac Lap- és könyvkiadó, Budapest
•
Ismeretlen szerzı (2006): Milyen változásokat hoz a gazdasági társaságokról szóló új törvény? 2007.03.05. In http://www.ssd.com/publications/pubid=963
Felhasznált jogszabályok: •
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (jelenleg hatályos Gt.)
•
2000. évi C. törvény a számvitelrıl
•
1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról (második Gt.)
•
1989. évi XIII. átalakulási törvény
•
1988. évi VI. törvény a Gt. elsı szabályozásáról (elsı Gt.)
Egyéb források: •
Nádudvari Vörös Csillag Mg Tsz. okiratai, beszámolói
•
A KITE Együttmőködés társasági szerzıdése, mérleg- és eredmény beszámolói
•
A KITE Egyesülés társasági szerzıdése, mérleg- és eredmény beszámolói
•
A KITE Rt. társasági szerzıdése, mérleg- és eredmény beszámolói
•
A KITE Rt. minıségirányítási kézikönyve
•
John Deere gépgyártó cég prospektusai
55
Mellékletek
1. sz. melléklet: A KITE Rt. szervezeti felépítése
Forrás: KITE Rt. minıségirányítási kézikönyve
2. sz. melléklet: A KITE Rt. helye a gazdasági társaságok ranglistáján •
Ranglista az összes magyarországi vállalkozásról (2003):
51. Betonút Rt.
77.24
52. KITE Rt.
76.61
53. Siemens Nemzeti Vállalat
74.46
54. Sony Hungária Kft.
74.80
55. ÉMÁSZ Rt.
74.70
56. Dunamenti Hıerımő Rt.
72.09
(éves árbevétel milliárd Ft-ban) Forrás: „30 éves a KITE” címő prezentáció
56
•
A mezıgazdaságban tevékenykedı magyarországi vállalkozások elhelyezkedése a ranglistán (2003):
52. KITE Rt.
76.61
58. Bábolna Rt.
67.55
59. Pick Szeged Rt.
67.12
66. IKR Rt.
55.68
81. Hajdú-Bét Rt.
44.31
84. Cereol Rt.
43.86
90. Agrograin Rt.
41.48
(éves árbevétel milliárd Ft-ban) Forrás: „30 éves a KITE” címő prezentáció •
Hajdú-Bihar Megye vállalkozásainak ranglistája (2007):
A 10 elsı cég Hajdú-Bihar megyében
2007-ben az 500-as toplistán elfoglalt helyük
1. Tigáz Tiszántúli gázszolgáltató Zrt.
24.
2. KITE Mezıgazdasági és Szolgáltató
58.
Zrt. 3. E-On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.
73.
4. Debreceni Magas, Mély és Útépítı Zrt.
87.
5. Friesland Hungária Zrt.
106.
6. Imperial Tobacco Magyarország Kft.
152.
7. National Instruments –Europe Kft.
205.
8. Kerekes Szállítói és Kereskedelem Kft.
278.
9. Debreceni Hús Zrt.
287.
10. Debreceni Vagyonkezelı Zrt.
329.
Forrás: Hajdú-Bihari Napló, 2007.01.05. szám
57
3. sz. melléklet: A KITE eredményeinek összehasonlítása a különbözı társasági formákban
1986-ból rendelkezésre álló adatok (Együttmőködés): Árbevétel: 25 956 millió Ft Ráfordítás: 16 332 millió Ft Eredmény: 9 624 millió Ft adatok eft-ban Saját vagyon
Jegyzett tıke
KITE Egyesülés
KITE KITE Rt.
KITE Rt.
Egyesülés
Árbevétel KITE
KITE Rt.
Egyesülés
1990.12.31.
264 259
1991.12.31.
421 140
553 000
386 468
553 000
5 475 618
0
Részvény-
1992.12.31.
344 744
569 364
305 396
553 000
5 415 400
8 788 520
Társaság
2005.12.31.
478 351
10 632 228
450 969
1 489 300
5 437 798
94 261 513
Zrt.
2006.12.31.
483 758
12 206 994
442 715
1 489 300
5 432 622
95 584 087
Egyesülés
Forrás: saját készítés
58
59