Nagyvadfajok ivar, ivararány, kor és kondíció becslése
Tari Tamás doktorandusz
Ivar és ivararány meghatározása
Nagyvadfajok ivarának meghatározása nem jelent problémát az ivari dimorfizmus miatt. Nehézségek csak a fiatal egyedek esetében jelentkezhetnek, valamint a vaddisznó éjszakai életmódja miatt a látási viszonyok okozhatnak gondot. Gím- és dám szarvas: a bikaborjak általában erősebbek, sötétebb színezetűek, az idő elörehaladtával megjelenik az agancstő dudorodása. Ezenkívül oldalról az ecset szőrpamacsa is megfigyelhető. Gim esetében az ivararány meghatározását célszerű szeptemberben végezni amikor a bikák és a tehenek együtt vannak. A dámnál ugyan ez a helyzet barcogáskor. Őz: ikergidák esetén könnyű meghatározni a bakgidát erősebb testalkata miatt, idővel megjelenik az agancstő dudorja. Téli időszakban a tarfejű bakok oldalról az ecset megfigyelésével vagy az agancstövek megfigyelésével különíthetőek el. A suták tükre szintén felismerési bélyeg. Ivararány meghatározása mezei élőhelyen a téli időszakban ajánlott végezni, amikor nagyobb csapatokban állnak, erdei élőhelyen az ivararány meghatározása nehéz a rejtett életmód miatt. Muflon: Az ivari dimorfizmus megkönnyíti a meghatározást, gondot a szarvalt juhok megléte okozhat, azonban ezek szarv alakja kardpengéhez hasonlít, míg a fiatal kosoké háromszög keresztmetszetet mutat. Célszerű továbbá az ivarszervek megfigyelése. Ivararány meghatározása nehéz, mivel a két ivar az üzekedés időszakától eltekintve eltérő helyen tartózkodik. Vaddisznó: vadfajaink közül ez esetben a legnehezebb ivar meghatározása. Fiatal korban az ivari jellegek nem kifejezettek. Idősebb korban a kan agyarai, pamacsa és heréi adhatnak alapot a meghatározásra. A kanok rejtett életmódja miatt, szórókon vagy hajtásokon történhet ivararány meghatározás
Kor meghatározása
Korbecslés vadászterületen Kor becslésére szolgáló jellemzők • Testméret • Test tartás • Trófea jellemzők
Gímszarvas
Női ivar korbecslése
Borjak: Egész évben jól elkülöníthetőek, kisebb testméretük, rövid fejük és esetlegen mozgásuk miatt.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Ünők: Első életévüket betöltött borjakat ünőnek nevezzük. Tehenektől történő elkülönítésük nehezebb. Jellemző rájuk, hogy karcsúbbak, kisebb a termetük, rövidebb a fejük
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Tehenek: A 2 évesnél idősebb tehenek korszerinti elkülönítése rendkívül nehéz feladat. Három korosztály határozható meg. Fiatal: hasuk kevésbé medencecsontjai nem állnak ki
domború,
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Tehenek: Középkor: fejük megnyúlt, legnagyobb testméretekkel rendelkeznek, hasuk mély, erőtől duzzadó képet nyújtanak
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Tehenek: Idős: bordáik, medencecsontjaik kiállnak, fejük aránytalanul hosszú, faruk csapott. Szőrzetük gyakran szürkésfehér
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Hím ivar korbecslése
Gímszarvas
Bikák: Bikaborjú: 8-9 hónapos korában kezdi növeszteni agancsát, és 2. életévének szeptemberében már le is tisztit, ettől kezdve csapos bikának nevezzük. A csap 40 cm körül már igen jónak mondható, jó minőségű élőhelyen akár bütykös koronakezdemény is kialakulhat vagy pudvás lehet a vége.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Bikák: 3. éves bikák: második agancsa gyakran rövid, kissé ívelt szemággal rendelkezik, még gyakran rövid középáguk is van. Jó állományban már a második agancs is lehet villás. Amennyiben az agancs ág nélküli és meghaladja a 60 cm-t akkor dárdásnak nevezzük.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Gímszarvas
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Bikák: 4. éves bikák: könnyű összetéveszteni a 3 éves bikákkal, szemáguk és középáguk azonban iveltebb. Agancsuk lehet dárdás de akkor tűhegyes, amennyiben villában végződik akkor az legalább 10 cm hosszú. Előfordulhat a hármas korona de akkor a 3. koronaág rövid.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Bikák: 5. éves bikák: az agancs az esetek többségében még mindig villás, villái azonban hosszúak. Ha az életkor előrehaladtával jégágas lesz az agancs, 5. éves korban biztosan megjelenik. Gyakori a korona megléte.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Bikák: Középkorú bika: Az agancs alapján történő becslés egyre bizonytalanabbá válik 5 éves kor után, fokozottan kell figyelni a testformát valamint a viselkedést. Középkorú bika nyaka erős, törzse zömök, fejét vonuláskor alacsonyabban tartja mint a fiatal. Fejük a vastag nyak és sörény miatt rövidnek tűnik.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Bikák: Öreg bika: Fejüket mélyebben hordják, nyakvonaluk a gerincvonal meghosszabbításában van. A fej egybeolvadni látszik a nyakkal. Faruk csapott, mozgásuk lassú, nyugodt.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Bikák: Öreg bika: Az agancsfejlődés tetőzése (kulminációja) némi támpontot adhat a bika korának becslésére ez azonban 10-16 év között bármikor bekövetkezhet és akár évekig elhúzódhat. A visszarakás legbiztosabb jele, ha a koronában megjelennek a rövidebb ágak, és a számuk is csökken. A középágak hosszában is csökkenés mutatkozik, a szár elvékonyodik, az erő a „alulra” kerül.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1970): Ansprechen des Rotwildes
Dámszarvas
Női ivar korbecslése
Borjak: Egész évben jól elkülöníthetőek, kisebb testméretük, rövid fejük miatt. Hátsó lábuk gyorsabb növekedése miatt medencéjük magasabban helyezkedik el.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Ünők: Első életévüket betöltött borjakat ünőnek nevezzük. Tehenektől történő elkülönítésük nehezebb. Jellemző rájuk, hogy testük arányosabb, karcsú, marjuk és medencéjük egyforma magas
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Tehenek: Nyakuk megnyúlt, ezért vékonynak tűnik, nagy hordó alakú has jellemzi őket. A tehenek korszerinti csoportosítása nehezebb mint a gímnél, mivel a kisebb méret miatt a változások kevésbé
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Hím ivar korbecslése
Bikák: Fiatal bikák nyaka vékony, fejüket magasan hordják, agancsukat kissé hátravetik. Törzsük súlypontja hátul van. 2. Éves bikák: Második életévére növeszt nyársas agancsot.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Bikák: 3. éves bikák: a lapát kialakulatlan, a szár villában vagy villás lapátkezdeményben végződik, esetleg csak az egyik oldalon alakul ki lapát.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Bikák: 4. éves bikák: korbecslés az agancs alapján ettől a kortól kezd bizonytalanná válni mivel, az egyes egyedek agancsfelrakása változatos képet mutat.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Bikák: Középkorú bikák: Nyakuk vastag, testük erőtől duzzadó. Előfordulhatnak agancsnövekedési rendellenességek, pl. hasadó lapát, csipkézetség hiánya.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Bikák: Idős bikák: nyakuk elvékonyodik, testük súlypontja előretolódik, orruk lefelé áll, ezért agancsuk ferdén előre áll. Az agancs csipkézetsége csökken, rövidülnek a hosszok, ez egyben a kulmináció jele is.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1975): Ansprechen des Damwildes
Őz
Gidák: A vadászidény végéig kisebb testméret folytán jól megkülönböztető a sutától. A megahatározásnál segít, hogy az őzek erdei élőhelyen kis családi csoportokban élnek, a mezei őz pedig többnyire csapatokba verődik, így van összehasonlítási alapunk.
Suták:
A fiatal suták teste karcsú, a középkorúaké testesebb,, hát és has vonala párhuzamos. Az öreg suták horpasza beesett, csontjaik kiállnak, testük emiatt szögletesnek tűnik. Fejük viszonylag hosszúnak, homlokuk szélesnek látszik.
Bakok: A trófea formája alapján történő elkülönítés meglehetősen nehéz. Jobb minőségű állományokba már akár első alkalommal hatos agancsot rak fel. A közép és öreg korosztály elkülönítése csak jó agancsnövekedés esetén könnyű. A visszarakott bak ágai megrövidülnek a súlypontja a koszorú felé tolódik el. A sutákhoz hasonló módon különíthetőek el testalkat alapján. Tehát a fiatal bakok teste karcsú. A középkorúak formája testesebb, hát és has vonala párhuzamos. Az öreg bakok horpasza beesett, csontjaik kiállnak, testük emiatt szögletesnek tűnik. Fejük viszonylag hosszúnak, homlokuk szélesnek látszik. A pofa „kifehéredése” nem mérvadó elkülönítési jel.
Muflon
Bárányok: A vadászidény folyamán folyamán kisebb méretei folytán, és játékos viselkedése következményeként jól megkülönböztethető az anyajuhoktól.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Juhok: A juhok zömének kora a fejrajzolat alapján jól becsülhető. Előfordulhatnak azonban olyan egyedek amelyek fejrajza már fiatal korban világos, ezért ekkor a testalkatot is figyelembe kell venni.
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Juhok:
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Kosok: A kosok korbecslését a szarvuk körívének záródása alapján végezhetjük el. Mivel azonban hogy a záródás alapvetően a hossznövekedéssel van összefüggésben, a nagyobb trófeájú kosok köríve hamarabb záródik. Ezért ha nincs túl messze az állat célszerű figyelembe venni a szarvtőnél sűrűsödő finom barázdák vastagságát. 5-6 éves kortól jól elkülönithető a fiatalabb korosztálytól.
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Kosok: kosbárány
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Kosok: 2. Éves kos
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Kosok: 3 – 4. Éves kos
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Kosok: 5 -7. éves kos
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Kosok: 8. éves és idősebb kos
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Fischer, M. és Schumann, H.G. (1972): Ansprechen des Muffelwildes
Vaddisznó
Malacok és süldők: Az anyaállatoktól a vadászidényben jól elkülönithetőek. 1 éves kor után azonban a testnövekedés nehézzé teszi a becslést
Kocák: A testük kerekebb formákat mutat, közelről, jó látási viszonyok között az emlők is megfigyelhetőek. Általában a konda élén haladnak.
Kanok: Az idősebb kanok testük első fele erősebb, faruk csapott, oldalról a pamacs és hátulról a herék megfigyelhetőek . A fiatal kanok a kondából történő elcsapás után még egy ideig együtt járnak. Szétválás után magányos életet élnek, csak a búgási időszakban csatlakoznak a kondához, ekkor annak végén haladnak néhány méterrel lemaradva.
Korbecslés elejtést követően
Gímszarvas
Agancs, agancstő, levetési sík • Az agancs jellemzői által történő kormeghatározás megegyezik az élő vad korbecslésénél ismertetekkel • agancstő • fiatal bikák agancstöve vékonyabb és hosszabb, a levetési sikok pedig tompaszöget zárnak be egymással • korosodással az agancstövek rövidülnek és vastagodnak, az agancslevetési sikok pedig előbb derékszöget, majd hegyesszöget képeznek.
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Koponya varrat, haránt porc • koponyavarrat • fiatal egyednél csúcsosan kiemelkedik • középkorú bikák koponyatető varrata alig domborodik ki • öreg bikáké teljesen elmeszesedett, egybesimul a koponyacsonttal, alig észrevehető • harántporc: a szájpadlási hasadék mögött a garatcsont alapján található, a szélessége alapot ad a korbecslésre • fiatal egyedeknél 1 – 1,5 cm széles • 10 éves korra 3 – 4 mm-re keskenyedik • öregkorra teljesen el is tűnik
Fogváltás I: metszőfog C: szemfog P: elő zápfog M: zápfog
Habermehl, K-L. (1985): Altersbestimmung bei Wild- und Peltieren
Fogváltás alapján 2,5 éves kori biztosan meghatározható a kor Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Fogkopás Alsó álkapocs vizsgálatával történik. Megközelítőleg 1 éves pontossággal meghatározható a kor., azonban minél idősebb az állat annál nagyobb a hibaszázalék. További hibát okozhat az a tény, hogy egyes élőhelyeken más és más koptató hatás éri a fogakat, valamint az állat egyedi sajátosságai (fogállás, fog keménység)is befolyásoló tényezők. Fogkopás alapján korcsoportok nagy biztonsággal elkülöníthetőek
Cain, A. és Wallace, M.: A guide to age determination of white-tailed deer
2. éves
Wagenknecht, E (1985).: Rotwild
3. éves Wagenknecht, E (1985).: Rotwild
4 - 5. éves Wagenknecht, E (1985).: Rotwild
6 - 7. éves Wagenknecht, E (1985).: Rotwild
8 - 9. éves
Wagenknecht, E (1985).: Rotwild
10. éves
Wagenknecht, E (1985).: Rotwild
11 - 12. éves Wagenknecht, E (1985).: Rotwild
13 - 14. éves Wagenknecht, E (1985).: Rotwild
15 - 17. éves
Wagenknecht, E (1985).: Rotwild
Pótdentin rétegek számlálása •Gímszarvas metszőfogainak zománcrétege 3 év után lekopik, ekkor kezdődik meg a pótdentin képződése •Hosszanti csiszolatot készítünk a fogüregig, ekkor a pótdentin rétegek kivehetők •Megszámolt rétegekhez 3-t hozzáadva megkapjuk az állat korát •Az elsőként képződött pótdentin 5-6 éves kor után lekophat, így a módszer pontatlanná válhat Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Cement rétegek számlálása • Az első utózápfog (M1) felhasználásával történik a becslés. A fogat függőlegesen elvágjuk, majd megcsiszoljuk. A csiszolat készítésénél ügyelni kell arra hogy ne sérüljön az első, legvékonyabb réteg • A foggyökéren vagy a gyökéríven számláljuk a cement rétegeket •A kapott értékhez 1-t hozzáadva megkapjuk az állat korát
Dámszarvas
Fogváltás I: metszőfog C: szemfog P: elő zápfog M: zápfog
Habermehl, K-L. (1985): Altersbestimmung bei Wild- und Peltieren
Fogváltás alapján 2 éves kori biztosan meghatározható a kor
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Metszőfog kopási síkja • kopási sík alapján becslés végezhető
hozzávetőleges
• pontosabb eredmény érhető el ha a metszőfogak fognyakát és koronáját mérjük. A korona a kor előrehaladtával egyre jobban kopik, míg a fognyak az íny visszahúzódása miatt hosszabbodik
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Fogkopás 1. éves
7. éves
2. éves
8. éves
3. éves
9. éves
4. éves
10. éves
5. éves
11-12. éves Habermehl, K-L. (1985): Altersbestimmung bei Wild- und Peltieren
Őz
Agancstövek • fiatal bakok agancstöve vékony, befelé álló • a kor előrehaladtával a tövek vastagodnak és rövidülnek és egyre inkább V alakba kifelé hajlanak • célszerű figyelembe venni a koponyafal vastagságát is, amely a kor elörehaladtával vastagszik
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Orsövényporc Az orrsövényporc elcsontosodásának vizsgálata jó módszer a kor meghatározására, figyelni kell azonban arra hogy a koponya lefőzésekor ne távolítsuk el. A porc csontosodás a koponya felől indul és az orr vége felé halad. Az orsövény elcsontosodott arányát az orcsont teljes hosszához mérve a táblázatból kikereshető az őz kora.
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Pajzsporc A gége legnagyobb porcának a pajzsporcnak az elcsontosodása is alapot adhat korbecslésre. A csontosodás az első életévtől elkezdődik, és egyre kiterjedtebb lesz. Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Fogkopás
1. éves
Stubbe, C. (1985).: Rotwild
2. éves
3-4. éves
Fogkopás
4-5. éves
5-7. éves
7-9. éves
9-12. éves
Muflon
Szarv gyűrűk A muflon kormeghatározásának egyik legegyszerűbb módja a szarv évgyűrűinek megszámlálása. Az évgyűrűk szélesebbek mint a többi barázda ezért könnyen felismerhető.
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Habermehl, K-L. (1985): Altersbestimmung bei Wild- und Peltieren
Fogváltás Muflon esetében a 4 éves kor végéig pontosan megállapítható az állat kora
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Fogkopás
0,5 éves
2,75 éves
7 éves
1 éves
3 éves
8 éves
1,5 éves
4 éves
10 éves
2,25 éves
5 éves
12 éves
2,5 éves
6 éves
15 éves Habermehl, K-L. (1985): Altersbestimmung bei Wild- und Peltieren
Vaddisznó
Fogváltás I: metszőfog C: szemfog P: elő zápfog M: zápfog
Habermehl, K-L. (1985): Altersbestimmung bei Wild- und Peltieren
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Utózápfogak kopása, M3 növekedése, Brandt-index Utózápfogak kopása: Korosztályok elkülönítésére alkalmas módszer M3 növekedése: Az M3-as fog a második életév végén kezd fejlődni, és megfigyelések alapján az állat életének végéig nő. Mivel öregkorban lelassul a növekedés ezért 5 év felett bizonytalanná válik a módszer Brandt-index: A nagyagyar gyökerénél mért átmérőt elosztjuk a fenési sik szegleténél mért átmérővel. Minél nagyobb az index értéke, annál fiatalabb a kan. 1,8 – 1 éves 1,5-1,21 – 2-4 éves 1,2-1,05 – 5-7 éves 1,04-1 – 8 év felett
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Metszőfogak alakja, agyarak fenési síkja, kampó alak Metszőfogak alakja: A kor növ. gyökér felőli rész beszűkül, hegyessé válik Agyarak fenési síkjai: A nagyagyar fenési síkjának hossza 3-4 éves korig nyújt használható információt. A kisagyaron található kopási síkok az eves növekedés miatt egymástól elkülöníthetőek. Kocakampó alakja: A kor előrehaladtával a gyökér felőli része egyre inkább beszűkül, a kampó legnagyobb vastagsága pedig előre tolódik
Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása
Kondíció meghatározása
Testtömeg: A testtömeg genetikailag meghatározott, másrészt függ a kortól és a szervezet zsír- és fehérjetartalmától. Célszerű valamilyen indexet alkalmazni, melynek számlálójában a testtömeg a nevezőben pedig valamilyen testméret szerepel. Elkerülendő a nyak- vagy öv méret használata mivel ezek kondíció függő méretek. Csecsemőmirigy (tymus): Fokozatos kondíció változás megfigyelésére nem alkalmas, viszont a leromlott kondíció indikátora, hiánya rossz állapotot tükröz. Vesezsír: A zsír – legyen szó bármelyik testrészről – kiváló kondíció jelző. A gyakorlatban egyik legelterjedtebb módszer a vese és az azt körülvevő zsír használata. Ez esetben is index alkalmazása az ajánlot, ennek két változata ismert: • VZSI1: (két vese tömege + teljes vesék körüli zsírtömeg) / két vese tömege • VZSI2: teljes vesék körüli zsírtömeg / két vese tömege
Csöves csontok zsírtartalma:A csontvelő zsírtartalma csak akkor kezd el csökkeni, amikor a vese körüli zsírtartalék már erőteljesen megcsappant. A csontvelő zsírjának helyét folyamatosan víz veszi át. Igy a csontvelő száraz és nedves tömegének aránya jó mérőszáma a zsírtartalomnak. A csontvelő színe is jelzés értékű: • Tömör, fehér viasz szerű: jó kondíció • Fehér vagy rózsaszínű, zselatin szerű: gyenge kondíció •Sárga vagy áttetsző, zselatin szerű: éhező, rossz kondíció
Vér összetevők: Vizsgálatuk jól felszerelt labor nélkül nem végezhető. A kondíciót jelzik: plazma nem-észterezett zsírtartalma és fehérjéhez kötött jódtartalma, illetve a vérsavó összproteintartalma.
