GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS A német üzemi tanácsok reformja Németországban az üzemi tanácsok rendszere már évtizedek óta meghatározó a munkavállalói érdekvédelemben. Az eddig érvényes előírásokat a szociális partnerek részéről sok kritika érte. A kormány 2001-ben a parlament elé vitte az „üzemi alkotmány” (Betriebsverfassung) reformtervezetét. Szinte természetes, hogy az új változat sem nyerte el mindenki tetszését. Mindenesetre a szakszervezetek üdvözölték a törvény korszerűsítését, azonban a munkaadói oldal számos szempontból hibásnak tartja a változtatásokat. Tárgyszavak: üzemi tanács; üzemi alkotmány (Betriebsverfassung); szabadság; munkavállalók képviselete; nemek aránya; munkaadó; munkajog.
Szakszervezeti vélemény A szakszervezetek szerint a törvényhozás által tavaly megváltoztatott üzemi alkotmánytörvény tartósan hozzájárul majd az üzemi hozzászólási jog erősítéséhez. Előtérbe került az üzemi tanácsok szervezetének és munkájának jelentős javítása. Kedvezőek a változások a részvételi és beleszólási jog szempontjából. Ez részben arra vonatkozik, hogy bevezették a kezdeményezés jogát a szakoktatás terén, a hozzászólás jogát a csoportmunka esetében, valamint a javaslati és tanácsadási jogot a foglalkoztatás biztosítása ügyében. Egyebekben viszont az új törvényi szabályozás, éppen a beleszólási jog szempontjából, elmarad az üzemi igényektől és a szakszervezetek által támasztott követelményektől. Az üzemi alkotmány továbbfejlesztése jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállalók az eddiginél jobban kezükbe vehessék érdekeik képviseletét és érvényesítését. Továbbá elősegíti a munkavállalói érdekek közvetítését a munkaadó felé és a megfelelő megoldások kidolgozását. Az olyan szervezett érdekképviselet, mint amilyet az üzemi tanácsok valósítanak meg, végső soron a vállalatnak is érdeke. Ezt igazolja a Német Gazdasági Intézet 1998. évi körkérdése: a megkérdezett munkaadók és üzemi tanácsok több, mint 70%-a a csoportmunkát „jónak”, vagy „igen jónak” minősítette. A munkaadók mintegy 83%-a azon a véleményen volt, hogy az üzemi tanács jelentősége a cég szempontjából nagy, sőt igen nagy.
Tehát felismerték, hogy a globalizált világban egy vállalat csak akkor lehet eredményes, ha döntéseibe bevonja a munkavállalókat és érdekképviseleteiket. A vállalat tartós fennmaradása csak a munkavállalókkal együtt, nem pedig ellenük biztosítható. Hasonló következtetésre jutott a közelmúltban egy, a középvállalatokkal foglalkozó tanulmány. Egyértelműen megállapítható, hogy az eredményes középvállalatoknak feltétlenül szükségük van az üzem munkavállalóinak együttműködésére. Ma már a kisvállalatok is érzik a globális verseny hatását. Ennek következtében a vállalat vezetősége aligha engedheti meg magának a spontán, alkalmi döntéseket. Feltétlenül szükség van hosszú távú vállalati, verseny- és piaci tervre. Azonban, mint ahogy azt a nagyvállalatok mindennapos gyakorlata is bizonyítja, ennek kidolgozása és gyakorlati bevezetése csak az üzemi tanáccsal összhangban lehetséges. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó tanulmány ezért arra a következtetésre jutott, hogy a belső kommunikáció valamennyi érintettel nem hogy akadályozná, hanem kifejezetten elősegíti a vállalat stratégiai irányainak kitűzését. A szakszervezetek meggyőződése, hogy az üzemi demokrácia és ezzel a társadalmi életben való részvétel a korszerűsítési folyamatban nem lehet csupán ideiglenesen igénybevett lehetőség. Szükség van a demokratikus jogok állandósítására, mert a korszerű gazdaság ezt megköveteli. A korábbiakkal szemben milyen új rendelkezések léptek életbe? – Üzemi tanácsokat hoznak létre a több vállalat tulajdonát képező közös üzemekben. – A kívülről kölcsönzött munkaerő is választásra jogosult az üzemi tanácsok választásakor. – Új szabályozások lépnek életbe a bérmegállapodások ügyében. – Megnövekedett az üzemi tanácsok taglétszáma. – Kétfokozatú választási eljárás az 50 fős létszám alatti üzemekben is. – A megbízatások átadhatók az üzemek részeinek szétválásakor. – Az üzemi tanács feladataival bizottságokat és munkacsoportokat lehet megbízni. – Új vitatéma a munkaadó és az üzemi tanács között a nők és férfiak helyzetének egyenlősége, az üzemben foglalkoztatott külföldi munkavállalók integrálása, üzemi környezetvédelem, a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdését célzó rendszabályok az üzemekben, a foglalkoztatottság növelése és biztosítása az üzemben. Az üzemi tanácsok tagjainak jogait foglalja össze az 1. ábra. Az eddig érvényes előírásoknak megfelelően üzemi tanácsot kell választani, ha az üzemben legalább öt választásra jogosult munkavállalót foglalkoztatnak, akik közül három választható.
Ún. egyszerűsített választási eljárás kisüzemek számára Ezentúl tehát azokban az üzemekben, amelyek 5–50 választásra jogosult dolgozót foglalkoztatnak, az üzemi tanácsot kétfokozatú választási eljárás szerint választják meg. Az első választási gyűlésen megválasztják a választási elnökséget. Egy héten belül megtartják a második választógyűlést és titkos szavazással, közvetlenül megválasztják az üzemi tanácsot. A választási elnökségre vonatkozó személyi javaslatokat a választói gyűlés végéig meg lehet tenni. munkaadó
tájékozódás és tanácsadás:
az üzemi tanács hozzájárulása pl. az alábbi esetekben:
beleszólási és kezdeményezési jog:
• • • • • • •
• • • •
•
• • •
személyzeti tervezés foglalkoztatás biztosítása felmondás munkahelyek munkamódszerek munkafolyamatok új és bővítő építkezések, átépítés gazdasági és pénzügyi helyzet termelési és forgalmazási helyzet beruházási programok stb.
• • • • •
kiválasztási irányelvek személyzeti kérdőívek megítélési irányelvek a szakképzés létesítményei és rendszabályai új munkába állítás csoportosítás átcsoportosítás áthelyezés
20 munkavállaló fölött
• • • •
minden magatartási és rendészeti szabály túlóra vagy rövidített munkaidő akkord- vagy prémiumtételek szabadságok kezelése a csoportmunka végrehajtásának alapelvei stb.
üzemi tanács
1. ábra Az üzemi tanács közreműködési és beleszólási jogai A választási elnökség és a munkaadó közötti megállapodás esetében az 51–100 választásra jogosult munkavállalót foglalkoztató üzemekben is alkalmazható ez az egyszerűsített választási módszer. Olyankor van erre mód, ha eddig az üzemben nem működött üzemi tanács, vagy egy központi vagy konszern-üzemi tanács nem rendelkezett a választási elnökségről. Az egyszerűsített választási eljárás azonban a gyakorlatban nem egészen olyan egyszerű. A gond akkor kezdődik, amikor az első választói jegyzék nem áll időben rendelkezésre, és a gyűlést meg kell szakítani. A gyűlés folyta-
tására azonban esetleg csak napokkal később kerülhet sor. A választási ajánlásokat egymást követően jegyzék formájában kell kifüggeszteni. Ekkor minden jelöltről egyenként, kézfelemeléssel kell szavazni. A jelöltekre adott szavazatokat egyenként kell jegyzőkönyvezni. A jelöltekre való szavazás alatt egyetlen választásra jogosult személy sem hagyhatja el a gyűléstermet. Az ügyintézés több kérdést is felvet. Ha meggondoljuk, hogy a választási elnökség tagjai vagy segítői jogilag nem képzettek és gyakorlatuk sincs, igen könnyen követhetnek el hibát, ami a választási eredmény megtámadásához vezethet. A jövőben azoknál a vállalatoknál, amelyek több üzemmel rendelkeznek, egységes vállalati üzemi tanácsot hozhatnak létre, vagy üzemeket foghatnak össze, ha ez hozzájárul a munkavállalók érdekeinek szakszerű képviseletéhez. Azoknál a vállalatoknál és konszerneknél, amelyek termék-, vagy termelési program szerinti szakosításban működnek és a szakosított részleg vezetősége szakmai területét érintő döntésekre is feljogosult, szakágazati üzemi tanácsokat lehet választani. Sok vállalat számára ez kedvező, mert a vállalati egységnek megfelelő üzemi tanács tevékenysége hatékonyabb.
Az üzemi tanács létszámának növelése A törvényhozó abból a feltevésből indult ki, hogy az üzemi tanácsokkal szemben az új törvény értelmében fokozott követelményeket támasztanak. Ezért a tanácstagok számát növelni kell, aminek érdekében több dolgozót kell a munkatevékenység alól bizonyos időre felmenteni. A gazdaság számára ez nagyobb anyagi terhet jelent. A Német Gazdasági Intézet 2001 tavaszán ezzel kapcsolatos számítást végzett. Az évi munkabérköltségek átlagát munkavállalóként 61 000 DEM-re becsülték. Az üzemi tanácsok tagjainak létszámnövelése nem az egész évre vonatkozik, ezért átlagértéket számítottak (1. táblázat). Az üzemi tanácsok létszámnövelésének összköltsége 986 M DEM-t tesz ki. 1. táblázat Az üzemi tanácsok létszámnövelési költségei Munkavállalók létszáma
Előírt taglétszámnövelés
Az érintett vállalatok száma
Költségek
100–150
2
10 168 (= 70%)
496 M DEM
151–5000
1
19 809 (= 83%)
483 M DEM
5001–7000
2
74 (= 98%)
4 M DEM
7000 fölött
4
27 (= 98%)
3 M DEM
A foglalkoztatottság biztosítása Az új törvény értelmében az üzemi tanács további átfogó jellegű kezdeményezési jogot kap a foglalkoztatottság terén. Például javaslatot tehet a munkaadónak a foglalkoztatottság biztosítására és növelésére. Elsősorban az alábbi kérdések tartoznak az üzemi tanács hatáskörébe: – A rugalmas munkaidő-beosztás megszervezése. – A részfoglalkoztatás elősegítése. – Időskori részmunkaidő. – A munkaszervezés új formái. – A munkamódszerek és -folyamatok változtatása, valamint a munkavállalók minősítése. – A munka kiadása külső megbízás formájában, valamint a termelési és kibocsátási programok más lehetőségei. A munkaadónak ezeket a javaslatokat az üzemi tanáccsal kell megtárgyalnia. Ha az üzemi tanács ajánlásait alkalmatlannak tartja, ezt meg kell indokolnia. A 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató üzemekben ennek az indoklásnak írásban kell megtörténnie. Mindkét oldalnak módjában van, hogy a munkaügyi hivatal vagy a tartományi munkaügyi hivatal egy képviselőjét bevonja a tárgyalásokba. Tulajdonképpen természetes, hogy egy üzemi tanács a foglalkoztatás biztosítására javaslatot nyújtson be. Viszont az üzemi tanácsok gyakori egyedi ajánlásaikkal, amelyeket az üzemvezetőségnek írásban kell megindokolnia, a munkaadót esetleg hátráltatják. Ez természetesen csak a 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató üzemekre érvényes, mert ott kötelező az írásos indoklás. A szöveget meg kell fogalmazni, a jogi osztállyal konzultálni kell, belső megbeszéléseket kell tartani. Mindez időbe és pénzbe kerül.
Képzés és szakértők A törvény szerint az üzemi tanácstagság tiszteletbeli megbízatás. Nem létezik olyan foglalkozás, hogy „üzemi tanácstag”. Minden választható munkavállaló tagja lehet az üzemi tanácsnak. Annak érdekében, hogy az üzemi tanács tagjai hivatalukat rendeltetésszerűen elláthassák, igénybe vehetik a képzést, és szakértőket vonhatnak be. Szabadidőt kell biztosítani számukra, hogy a munkájukhoz szükséges képzésben részesülhessenek. Ettől az előírástól függetlenül az üzemi tanács minden tagja, hivatali ideje alatt jogosult összesen háromheti fizetett szabadságra, hogy részt vehessen olyan oktatásban, amelyet az illetékes legfelsőbb munkaügyi hatóság a szakszervezeti csúcsszervezettel és a munkaadók szövetségével való megbeszélés alapján alkalmasnak tart. Ez az igényelhető szabadság négy hétre növekszik azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik első ízben lettek az üzemi tanács tagjai.
Az oktatáson kívül az üzemi tanács tagjainak joguk van szakértők bevonására, amennyiben erre feladataik megfelelő teljesítéséhez szükségük van. A jóváhagyott üzemi alkotmánytörvény (Betriebsverfassungsgesetz) lehetőséget nyújt arra, hogy az utóbbi hónapokban elszaporodott politikai nézeteltéréseket figyelmen kívül hagyva, ismét megvalósuljon az üzemekben a sokoldalú együttműködés. Ez nyilván a munkaadónak is az érdeke. Egyesek azonban azt állítják, az üzemi alkotmánytörvény jóváhagyása lényegében akadályoztatást, felesleges gyámkodást és drágulást fog előidézni. Mindössze az a célja, hogy a funkcionáriusok és a szakszervezetek befolyását erősítse. Előre látható, hogy negatív hatással lesz a vállalatra. Az üzemi partnerek, valamint tanácsadóik feladata, hogy a megváltoztatott üzemi alkotmánytörvényt most már a gyakorlatban alkalmazzák. Fel kell készülni azonban arra, hogy sok törvényi meghatározás kényes kérdéseket érint, és már ezért is számos súlyos probléma felvetődése várható. Először is nem tisztázott, hogy mi a helyzet, amikor egy üzem több vállalat tulajdonában van. Rendkívül bonyolult viszonyokat teremt a tulajdonjog és a munkavállalói közösségek hovatartozásának kérdése. Számos szakszerűtlen megfogalmazás szerepel a törvényben, amelyeknek tisztázatlan volta több sajátos jogi kérdést vet fel. Egy biztos, hogy a hibás törvények a jogi tanácsadók számára nagyszerű munkalehetőségeket teremtenek. Ez persze a többiek számára nem vigasz. Szükség lenne nagyon sürgősen a munkatörvény hibáinak kiszűrésére, pontosítására és a jövő szempontjából elfogadhatóvá tételére.
Részletezett kritika A munkajogi szakemberek mindenek előtt az új üzemi alkotmánytörvény demokratikus voltát kérdőjelezik meg. Manapság a munkavállalók nem elégszenek meg azzal, hogy demokratikus jogaik a négyévenként megismétlődő üzemi tanácsválasztások formájában érvényesülnek. Az egyre öntudatosabb munkavállalók az új gazdasági korszak beköszöntével mind gyakrabban fedezik fel valódi részvételi lehetőségeiket és ezzel kapcsolatban személyes státuszuk, valamint egyéni üzemi érdekeik érvényesítésének feltételeit. Ez a struktúraváltás az „együttműködéses korszerűsítés” elnevezéssel honosodott meg. Ennek folyamán a beleszólási feltételek folyamatosan változtak, és a körülményekhez alkalmazkodtak. Azoknál a vállalatoknál, amelyek a vezetési struktúra egyszerűsítésére törekszenek, a munkavállalói beleszólás jogának érvényesítését a munkavállalói érdekképviseletek közvetítésével valósítják meg. Azonban nincs lehetőség arra, hogy a munkavállaló a választáson való aktív részvételén túlmenően ténylegesen érvényesítse beleszólási jogát. Tehát a munkavállalók szempontjából nem a demokratikus nyitás valósult meg, hanem a hagyományos testületi demokráciát sikerült megszilárdítani.
Nemek aránya A törvényhozó nyilván jó szándéktól indíttatva, kötelező érvénnyel bevezette, hogy az üzemi tanácsban legalább a dolgozók nemek szerinti megoszlásának megfelelően legyenek képviselve a tagok, illetőleg amelyik nem kisebbségben van, az a tanácsban erőteljesebb képviselethez is juthat. Ez a kötelező megoldás annyiban mond ellent a demokráciának, hogy az üzemi tanácstagságot nem kizárólag a leadott szavazatok száma, hanem valami más: az illetők neme is befolyásolja.
Munkacsoportok A munkavállalók érdekeinek hatékony képviselete céljából üzemi alkotmányjogi munkacsoportok kialakítását is lehetővé tették, hogy ezzel megkönynyítsék az érdekképviseletek közötti együttműködést. Az új törvény a 100 főnél nagyobb létszámú vállalatoknál engedélyezi, hogy bizonyos korlátozott mértékben az üzemi tanács részvételi jogait, szavazati többséggel, munkacsoportokra ruházza. A munkacsoport tagjainak nem kell az üzemi tanácshoz tartozniuk. Ezek a munkacsoportok a kizárólag rájuk tartozó kérdésekben közvetlenül maguk egyezkedhetnek a munkaadóval. Ehhez a munkacsoport tagjai által leadott szavazatok többsége szükséges. Ez lényegében a szigorúan szabályozott megbízatások hatáskörét demokratikusan kiterjeszti, amennyiben egyes különleges esetekben a választott tanácstagok kompetenciáját átruházzák másokra. Ez az újszerű elgondolás azonban sajnos nem érvényesülhet korlátlanul. Ugyanis különböző szempontok kötelező figyelembevételén túl az üzemi tanács jogosult az egyedi esetre vonatkozó megbízatást, mandátumot minden indoklás nélkül visszavonni. Tehát felvetődik a kérdés, hogy a csoport számára biztosított autonómiából végül is ténylegesen mi fog megmaradni. Vagyis a demokratikus elképzelés technikailag túlszabályozott. Az üzemi tanács ezek szerint önkényesen dönthet. „És ki fogja végül is megvédeni a dolgozót saját érdekképviseletétől, az üzemi tanácstól?” Erre a kérdésre a törvény nem ad választ. Sürgősen szükség lenne valamilyen mechanizmus beiktatására, például az üzemi taggyűlés jogainak kiterjesztése formájában.
Rugalmassági igény Aki kritizál, azt felszólítják, hogy egyidejűleg megoldási javaslattal lépjen fel. Egyes szomszédos országokban, mégpedig Hollandiában és Franciaországban, már léteznek megfelelő, eredményesen alkalmazott rugalmas modellek a beleszólás kérdésének szabályozására.
A holland modell A holland jog az üzemi létszám függvényében tudatosan fokozatos részesedési jogot ismer el. Ott a korlátlan beleszólási jog 100 főnél nagyobb létszámú üzemekben érvényesülhet csak. Kisebb üzemekben, ahol a létszám legalább 35, a beleszólási jog csak olyankor érvényesíthető, amikor a munkaadó által kezdeményezett intézkedés a munkahelyek negyedének elvesztésével fenyeget, vagy pedig a munkakörülmények súlyos változására kell számítani. Érdekes az olyan kisüzemek törvényileg előírt kezelésének demokráciatartalma, amelyek munkaerőlétszáma 35 alatt van. Ezekben az üzemekben a reprezentatív, a beleszólásra jogosult grémiumok csak önkéntes alapon és a munkaadó kifejezett egyetértésével hozhatók létre. Amennyiben a munkaadó megtagadja hozzájárulását ehhez a lehetőséghez, akkor viszont naptári évenként legalább kétszer a dolgozói állomány olyan közgyűlését köteles összehívni, ahol általános felszólalási és megvitatási jog érvényesül. Ezen kívül ezen a közgyűlésen – szemben a német gyakorlattal – a nagyobb személyzeti leépítési tervekről is tárgyalni kell. Ennek a konzultációnak annyira időben kell megtörténnie, hogy valamennyi munkavállaló befolyásolhassa a tervbe vett intézkedéseket. Ez a közvetlen üzemi demokráciának egyik kicsi, de jól működő példája.
A francia modell Németország nyugati szomszédainál is léteznek az üzemi hozzászólási jog olyan struktúrái, amelyek figyelembe veszik a mindenkori dolgozói összlétszámhoz igazodó esetleges szükségállapot körülményeit. Ezzel lényegesen jobban tiszteletben tartják a demokrácia követelményeit, mint a jelenleg elfogadott német üzemi alkotmány. A kisebb francia üzemek munkavállalóinak érdekeit, 10 fős létszám felett, a közvetlenül megválasztott megbízottjuk következetesen képviseli. Ezt a személyt nem terhelhetik bonyolult szervezési feladatok. Panaszirodához hasonló szerepet tölt be és ellenőrzi a törvényes előírások betartását. 50 fős üzemi létszám felett kötelező egy olyan vállalati bizottság létesítése, amelyik lényegében az üzemi tanácsok szerepét tölti be, de kiegészítésként egy rendkívül fontos privilégiummal is rendelkezik: önállóan kezeli annak az összegnek a költségvetését, amelyik a francia törvények szerint az évi üzemi béralapnak legalább 0,2%-át teszi ki. Tehát a felelősségteljes munkájához megfelelő anyagi háttérrel is rendelkezik, amit önhatalmúlag használhat fel. Ez jelentősen hozzájárul a dolgozói képviselet eredményességéhez.
Kritikus hangvételű végkövetkeztetés A német szövetségi munkaügyi miniszter az új üzemi alkotmánytörvény bevezetésével kedvező lehetőséget mulasztott el: nem az igényeknek megfelelően történt az üzemi munkavállalói részvétel megreformálása. Továbbra sem érezhető számottevően az egyéniség és a rugalmasság, hanem inkább az atyáskodási szándék érvényesül. Sajnálatos, hogy a reformban nem kaptak helyet az eddigi bel- és külföldi gyakorlati tapasztalatok. Tehát nem marad más hátra, mint az a felismerés, hogy belátható időn belül szükség lesz a „reform megreformálására”. (Dr. Barna Györgyné) Ratayczak, J.; Schiefer, B. : Das neue Betriebsverfassungsgesetz (BertrVG). = Personal, 54. k. 4. sz. 2002. p. 20–21. Popp, G.: Die Novelle zur Betriebsverfassung – eine Reform ins demokratische Abseits? = Personal, 54. k. 4. sz. 2002. p. 16–19. Niedenhoff, H. U. : Das neue Betriebsverfassungsgesetz (BetrVG) – Modernisierung mit starken Schwachen. = Personal, 54. k. 4. sz. 2002. p.10–14.
X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 2003. ÁPRILIS 24-27. BUDAPEST KONGRESSZUSI KÖZPONT
30 ország, félezer kiállító sok tízezer megvásárolható kiadvány másfélszáz szakmai és közönségprogram Európai Elsőkötetes Szerzők Fesztiválja kortárs francia irodalom és könyvkiadás nemzeti irodalmak bemutatkozása Könyvtáros Klub További információk: www.mkke.hu
