GÉPESÍTÉS, GÉPEK Hogyan válasszunk … (9.) Sorozatunknak ebben a részében az eke után a tárcsás talajművelő eszköz kiválasztásához, beszerzéséhez kívánunk ismeretanyagot, ötleteket közrebocsátani
Tárcsás boronát? A sorozatot szerkeszti: Dr. Demes György
Dr. Jóri J. István BME Gépészmérnöki Kar, Gép- és Terméktervezési Tanszék A kívánatos, szakszerű munkagép kiválasztást/vásárlást az alábbi feltételek határozzák meg: talaj/ területi adottság, alkalmazott technológia, üzemeltető traktor méret, pénzügyi korlát, szakismereti korlát. A fenti szempontok közül jelen körülmények között a kiválasztást segítő agrotechnikai-műszaki ismereteket foglaljuk össze. Választhatunk persze szín alapján is, hiszen van, aki a piros, van, aki a kék és van, aki a zöld gépet tartja a legjobbnak. Célszerűbb és feltétlen gazdaságosabb azonban, ha a tárcsás talajművelő eszköz rendeltetése, felépítése, felszereltsége, vagyis képességei alapján hozzuk meg döntésünket. A tárcsás talajművelő eszközök közös jellemzője, hogy művelő ele-
meik acélból készült gömbsüveg v. csonkakúp alakú tárcsalapok, amelyek a rendeltetéstől függően különböző kialakítású kereteken úgy vannak elhelyezve (csapágyazva), hogy a talaj által hajtva szabadon foroghatnak. A tárcsás talajművelő eszközök rendeltetése sokféle lehet, ennek megfelelően szerkezeti felépítésük is eltérő, működési elvük azonban alapvetően azonos. A helyes döntés meghozatalához feltétlen szükséges a tárcsás talajművelő eszközök működési elvének, a velük szemben támasztott követelmények, valamint szerkezeti felépítésük rövid áttekintése. Működési elv és agrotechnikai követelmények A haladási iránnyal adott szögben vontatott tárcsalevél aprítja, porha-
nyítja a talajt. E munkája közben a talajrészek jól keverednek. Az előzőeken túlmenően a tárcsa bizonyos mértékben forgat, elvágja a növényzetet, ill. a növényi(tarló) maradványokat. A tárcsalevelek barázdafenékre gyakorolt nyomása következtében, kedvezőtlen körülmények között, káros tömörítő hatást is kifejtenek a művelt réteg határán. A tárcsás talajművelő eszközöknek a következő igényeket kell kielégíteniük: az előre beállított mélységben porhanyítsák, lazítsák a talajt; a munkamélység állítható, de hossz-, ill. keresztirányban azonos legyen; vontatás közben a változó talajellenállás ellenére is tartsák a haladás irányát; behúzó hatásuk kemény talajon is megfelelő legyen;
1. ábra A tárcsás talajművelő eszközök csoportosítása
83
2009. június 2. ábra Hagyományos gömbsüveg és csonkakúp formájú tárcsalapok
3. ábra Különleges formájú tárcsalapok
84
A tárcsás talajművelő eszközök felépítése, főbb szerkezeti egységei A tárcsás talajművelő eszközök szerkezeti felépítése egyszerű, ennek ellenére sokféleképpen csoportosíthatók (1. ábra). A traktor és munkagép kapcsolat szempontjából megkülönböztetjük a függesztett, féligfüggesztett és vontatott kiviteleket. A felhasználási terület és az agrotechnikai feladat szerint a következő főbb típusokat ismerjük: tárcsás ekék (alapművelés) egyirányú tárcsák (alapművelés és tarlóhántás) tárcsás boronák (alapművelés, szántáselmunkálás, tarlóhántás, talajápolás, magágykészítés, vegyszerbekeverés), szupernehéz tárcsák (alapművelés), kompakt, más néven „rövid” tárcsák (tarlóhántás, szántáselmunkálás, talajápolás, magágy készítés, vegyszerbekeverés).
4. ábra Tárcsatag részegységek
a talajfenék csipkézettsége ne emelkedjen a felszínig, és ne maradjon műveletlen sáv; a fogások szélein ne hagyjanak nagy mélységű barázdákat; a szár-, ill. tarlómaradványok aprítását és keverését eltömődés-mentesen végezzék; munkájuk után a talaj felszíne egyenletes legyen.
Az ismertetett típusok közül folyamatos és sikeres fejlődést csupán a tárcsás boronák mutatnak. Hazánkban is ezek terjedtek el széles körben, ezért a többi típust csak érintőlegesen tárgyaljuk, kivéve a kompakt tárcsákat, amelyek az utóbbi időszakban nem várt népszerűségre tettek szert. Az egyirányú tárcsák kezdeti népszerűségüket elvesztették, mivel konstrukciós hiányosságaik következtében a munkasebesség növelését nem tették lehetővé és a munkaszélesség növelését is csak bonyolult, nehezen üzemeltethető megoldásokkal érték el. A tárcsás ekék, a mérsékelt éghajlatú országokban sohasem váltak népszerűvé, alkalmazásukra csak
5. ábra Kétsoros tárcsásboronák helyes beállítása
extrém körülmények (pl. gyökerekkel átszőtt köves talaj) között került sor. Ennek következtében lényeges műszaki fejlesztési eredményekkel sem dicsekedhetnek. A tárcsatagok elrendezése alapján a következő felosztás lehetséges: egysoros aszimmetrikus (egyirányú tárcsák, tárcsás ekék) kétsoros X elrendezésű (6. ábra) kétsoros V elrendezésű (6. ábra) kétsoros párhuzamos elrendezésű (kompakt tárcsák) (7. ábra). A tárcsás boronák főbb szerkezeti egységei
6. ábra Kétsoros tárcsásborona rendszerek
Tárcsalevelek A tárcsás boronák tárcsalevelei általában gömbsüveg alakúak, de az USA-ban a csonkakúp alakú változatok is terjedőben vannak (2. ábra). Előnyükként a tárcsalevelek közötti állandó távolságot tartják, amellyel elkerülhető a gömbsüveg alakú tárcsalevelek között fellépő káros talajdeformációs hatás. A tárcsalevelek él-kiképzése lehet folytonos (sima) vagy csipkés. A legutóbbi fejlesztések nemcsak az éleken változtattak (különféle alakú és méretű csipkék), hanem a tárcsalevélen belül is kivágásokat alkalmaznak a jobb porhanyítás, nagyobb művelési sebesség és kisebb energia igény érdekében (3. ábra). A tárcsalevél átmérők általában 400-800 mm között változnak, de szupernehéz tárcsáknál előfordulhat 800 mm fölötti átmérő is. Az alkalmazandó átmérőt a technológiai feladat határozza meg, mivel azonos fajlagos terhelésnél a nagyobb átmérőjű változatok mélyebben behatolnak a talajba, ugyanakkor az azonos mélységben dolgozó tárcsalevelek közül a nagyobb átmérőjűek gyomirtása hatékonyabb. A tárcsalevelek vastagsága általában 3-9 mm között változik. A vastagság megválasztása függ: a borona típusától, méretétől, tömegétől; a talaj típusától és nedvességtartalmától, a szükséges művelési mélységtől, a gyomok fajtájától és mennyiségétől stb. A tárcsalevelek kopása ellen nemcsak a vastagság növelésé-
85
2009. június 7. ábra Kühne kompakt tárcsa
vel, hanem keményfém élfelrakással is védekezhetünk. A tárcsaleveleket a domború, azaz a külső oldalakon (külső él), ill. a homorú oldalukon (belső él) élesíthetjük. A homorú oldali élesítés kötött talajon is jobb behatolást eredményez, míg a domború oldali élesítés esetén az általános munka lesz hatékonyabb és köves talajon is megfelelő. A tárcsalevelek közötti osztástávolság mértékét kizárólag a technológiai feladat (vagyis a munkamélység) határozza meg, mivel alapkövetelmény, hogy műveletlen sávok nem maradhatnak, vagyis a barázda fenék csipkék nem érhetik el a talaj felszínét. Az osztástávolság mértéke általában 175-350 mm-es tartományon belül van. A tartomány alsó értékei a finomabb művelésnél (magágykészítés), míg a felső érté-
86
kek nehéz körülmények között (alapművelés kötött talajon) használatosak. Tárcsatagok A tárcsatagok a következő részből állnak: tengely, távtartók, csapágyak, tárcsalevelek, záróanya (4. ábra). A tárcsalevelek lelazulásának megelőzése érdekében a záróanyát nagy nyomatékkal (speciális szerszámmal) kell meghúzni. Kisebb tárcsás boronáknál 600-750 Nm, nagyobbaknál 1350 Nm a szükséges forgatónyomaték. A tárcsatagok a kerethez a csapágytartókon keresztül csatlakoznak. A csapágytartók kivitele korábban merev (acél vagy öntöttvas) volt, napjainkban terjedőben vannak a laprugós kialakítású változatok, amelyek jobban alkalmazkodnak a
talajfelszínhez és kevésbé tömődnek el. A tárcsatagok eltömődésének megakadályozása céljából minden tárcsalevél kaparólapokkal (rögkivető) van felszerelve. Ezeket úgy kell beállítani, hogy a kaparólap éle érintkezzen a tárcsalevéllel, de ne akadályozza annak forgását. A kaparólapok lehetnek merev, vagy rugós kialakításúak, beállításuk történhet egyenként, vagy csoportosan, de ismeretesek önbeálló típusok is. A kompakt tárcsáknál a tárcsalapok külön-külön (esetenként párban) csapágyazottak és saját tartóval (tengellyel) rendelkeznek, amelyeket oldható vagy fix kötéssel erősítenek a kerethez (gerendelyhez). Keretszerkezet A tárcsás boronák kerete (keretszerkezete) osztott, vagy merev kivitelű lehet. A talajfelszín követése, valamint az egyenletes munkamélység biztosítása céljából a merev keretes kivitel csak a kisebb munkaszélességű gépeknél megfelelő. A csuklós, osztott keretes típusoknál viszont a tárcsalapok egyenletes terhelésének biztosítása okoz(hat) konstrukciós problémákat. A tárcsalevelek egyenlőtlen terheléseloszlása miatt a csuklós keret-toldaton lévő művelőelemek nem hatolnak megfelelően a talajba, ezért az ilyen típusok mélységegyenletessége nem mindig megfelelő. Nagy munkaszélességű, nehéz tárcsás borona típusok esetén kisebb szélességű változatok összekapcsolásával, vagyis kapcsolt üzemeltetési móddal igyekeznek a problémát megoldani, mert ilyen estben az egyes tagok különkülön alkalmazkodnak a talajfelszínhez. A nem merev keret(szerkezet) egy-, vagy több helyen osztott. Az osztás síkjában a keretrészek (szárnyak) előre, hátra vagy felhajthatók, manuálisan (tekercsrugós segítséggel), vagy kihelyezett hidraulikus munkahengerekkel (3-4-5. kép). A keretrészek (szárnyak) előre, hátra vagy felhajtásával a gép szállítási szélessége csökkenthető, ill. nem kielégítő talajba hatolás esetén a felhajtással a fajlagos terhelés és ezáltal a behatolás mértéke növel-
hető (igaz, ilyenkor a munkaszélesség csökken!). Beállító-szabályozó szerkezetek A tárcsás boronák megfelelő működésének alapfeltétele a hosszés keresztirányú vízszintesség. A függesztett és kerékkel felszerelt tárcsásboronákat könnyebb szintbe
állítani, mint a kerék nélküli vontatott típusokat. A függesztett tárcsás boronák hosszirányú vízszintessége a traktor hárompont függesztő berendezés felső (harmadik) karjával, keresztirányú vízszintessége pedig az alsó karokkal állítható be. A vontatott típusok hosszirányú beszabályozásához a vonórúdon
1. kép Kompakt tárcsa művelőelemek funkcionálisan helyes kivitelben
elhelyezett csavarorsós szintező berendezés szolgál. A merev keretes tárcsás boronák keresztirányú vízszintességének szabályozására nincs szükség. A tárcsás boronák kiegyensúlyozott működéséhez esetenként – a talajellenállás változását követve – szükséges a vontatási irány változatása is. A helyes vonatatási irány beállítása a vonórúd (vonóháromszög) vízszintes állításával végezhető el. A tárcsás boronák munkaminőségét a szerkezeti kialakítás (tömeg, beállítási vagy vontatási szög) határozza meg. Szabályozása e paraméterek változtatásával és/vagy mélységhatároló kerekekkel történhet. A tárcsás borona tagok beállítási szöge (a haladás iránya merőleges iránytól számított 10-25 fok) szakaszosan vagy folyamatosan állítható. A szakaszos (csap-furatos) kivitelű változatok mechanikus, a folyamatos állítású változatok mechanikus vagy hidraulikus működtetésűek. Meg kell azonban jegyezni, hogy léteznek fix beállítási szögű tárcsás boronák is. A kompakt tárcsáknál a beállítási szög a tárcsalapok függőleges tengelyének elforgatásával (egyes típusoknál a traktor vezetőfülkéből működtetett hidraulikus szerkezettel) szabályozható.
2. kép Kompakt tárcsa művelőelemek a talajáramlást akadályozó kivitelben
87
2009. június
3. kép Vontatott tárcsásborona munka- és szállítási helyzetben
A tárcsás boronák munkájával szembeni igény, hogy egyenletes, barázdáktól és bakhátaktól mentes talajfelszínt alakítsanak ki. A művelőelemek közötti kis, felvágatlan bakhátak megszüntetése, ill. a barázdafenék szelvény egyenetlenségének csökkentése – kétsoros gépeknél – a hátsó tárcsalevelek fél osztással történő eltolásával érhető el (5. ábra). A tárcsás borona két szélén keletkező bakhátak méretének csökkentése a tárcsasorok szélső tárcsaleveleinek fokozatosan csökkenő átmérőjével lehetséges. Az egysoros V elrendezésű, ill. a kétsoros X elrendezésű típusoknál középen – a tárcsasorok találkozásánál bakhát, ill. műveletlen csík keletkezik. Ennek megakadályozása többféle megoldással lehetséges. Az általános megoldás, egy kultivátorkapa alkalmazása azonban nem mindig vezet eredményre, mivel gyomos területen eltömődik. A másik ismeretes megoldása a tárcsasorok aszimmetrikus elhelyezése, amikor az egyes sorok átfedéssel dolgoznak. A tárcsás boronák munkája és alkalmazási területe
4. kép Nagyszélességű tárcsásborona szállítási helyzetben
5. kép Nagyszélességű kompakt tárcsa, szállítási helyzetben
88
A tárcsás boronák munkáját elsősorban a haladási sebesség (4-8-10 km/h), a tárcsalevélre eső függőleges irányú terhelés és a tárcsalevelek beállítási szöge határozza meg. A tárcsás boronák munkamélysége – azonos beállítási szög és függőleges terhelés esetén – a munkasebesség növelésével csökken, ugyanakkor fajlagos vontatási ellenállásuk közel lineárisan emelkedik. Azonos görbületi sugarú tárcsalevél esetén a sebesség növelésével a talaj oldalirányú továbbítása is nagyobb lesz. A tárcsalevél görbületi sugarának növelésével a dobástávolság csökken. Ezért a növelt munkasebességre tervezett tárcsás boronákon a nagy görbületi sugarú tárcsaleveleket alkalmazzák. A nagy munkamélységre tervezett tárcsás boronák függőleges terhelését a borona tömegének növelésével érik el, és ezzel egyúttal növelik a gép szilárdságát és üzembiztonságát. A tárcsalevelek átmérőjének növelésével – azonos görbületi
sugár mellett – kismértékben növekszik a műveleti mélység. A görbületi sugár növelése ugyancsak növeli a művelés mélységét. A tárcsalevelek beállítási szögének változtatásával szintén lehetséges a munkamélység szabályozása. A tárcsás boronák legfontosabb alkalmazási területei: szántást helyettesítő alapművelés (csak nehéz és szupernehéz változatokkal), tarlóhántás, alapművelés (szántás) – elmunkálás, talajápolás, műtrágya- és vegyszerbekeverés (meghatározott feltételek mellett), magágykészítés (követelményi megkötésekkel). A tavaszi talaj-előkészítési munkákban a tárcsás boronák használatát lehetőség szerint kerülni kell, mivel túlzott lazító hatásuk következtében a talaj gyors kiszáradását okozzák. Rosszul végzett őszi szántás és elmunkálás után, ha a talajfelszínén vagy a felszín közeli rétegekben nagy mennyiségű szármaradvány található, a tárcsás boronák használata mégis elkerülhetetlen. A tárcsás boronák munkáját és így felhasználási területét döntő módon a műszaki paraméterek közül a tárcsalapok átmérője, osztástávolsága és függőleges irányú terhelése határozza meg. E paraméterek alapján könnyű, középnehéz, nehéz és szupernehéz tárcsás boronákat különböztetünk meg (1. táblázat). Könnyű tárcsás boronák A kis fajlagos tárcsalevél terhelésű, kis átmérőjű és osztástávolságú művelőelemekkel felszerelt tárcsás boronák magágykészítésre, kön�nyen művelhető talajokon alapművelés (szántás) – elmunkálásra alkalmazhatók. Hazánkban ma már jelentőségük csökken, mivel ugyanerre a feladatokra a magágykészítő gépek széles választéka áll rendelkezésre. Középnehéz tárcsás boronák A középnehéz tárcsás boronák felhasználási területe: elsősorban
alapművelés (szántás) elmunkálás, magágykészítés őszi vetésű növényeknél, könnyen művelhető talajokon tarlóhántás, monokultúrában termesztett kukorica számára tavaszi talajelőkészítés, vegyszerbemunkálás, magágykészítés. Nehéz tárcsás boronák A nehéz tárcsás boronák felhasználási területe: tarlóhántás, nagy mennyiségű növényi maradványok pl. kukoricaszár szántás előtti talajba keverése, szántáselmunkálás kötött talajokon, szántás nélküli alapművelés. Szupernehéz tárcsák Különleges feladatokra és körülményekre a nehéz tárcsás boronákhoz hasonló kialakítású, de azok műszaki paramétereit felülmúló típusokat készítenek, amelyeket szupernehéz tárcsának nevezünk. Hazánkban csak kis darabszámban találhatók, és elsősorban szántás nélküli alapművelésre használják kötött és igen kötött talajokon, ill. rizs kultúrában. Kompakt tárcsák Külön kategóriát képviselnek a kompakt tárcsák, amelyek kialakulását és elterjedését a szerkezeti hosszúság csökkentésének követelménye indokolta. A magágykészítővető gépkombinációkban ugyanis a hagyományos építésű (X vagy V formájú) típusok nem, vagy csak erős kompromisszummal alkalmazhatók. A tárcsalevelek egyenkénti csapágyazása és kerethez kapcsolása lehetővé teszi a két tárcsasor párhuzamos – egymáshoz viszonylag közeli – elhelyezését. Konstrukciós szempontból ez egyértelműen elő-
nyös, bizonyítja ezt rendkívüli gyorsaságú terjedésük. Munkaminőségi szempontból azonban esetenként – főleg nehéz művelésű, kötött talajokon – problémát jelenthet az agrotechnikai követelmények (munkamélység, porhanyító-keverő hatás) kielégítése. Ezért az ilyen megoldású gépek önálló alkalmazása csak meghatározott feltételek mellett javasolható, célszerűbb a talajművelő- és talajelőkészítő-vető kombinációkba épített változatok használata. A tárcsás talajművelő eszközök energetikai jellemzőit (vontatási ellenállás, fajlagos vontatási ellenállás, vontatási teljesítmény igény, fajlagos vontatási teljesítmény igény) a területjellemzők (talajféleség, talajkötöttség, nedvességtartalom, felszínborítottság), a konstrukciós jellemzők (tárcsalevél átmérő, fajlagos tárcsalevél terhelés, elmunkáló egység) és a beállítási jellemzők (tárcsatag szögállás, munkamélység) határozzák meg. Pontos értékeit az adott helyszínen és beállítások esetén méréssel lehet megállapítani. A beszerzendő gép műszaki specifikációnak megválasztásához a 2-5. táblázat adatai adnak segítséget. (A hazánkban forgalmazott tárcsás talajművelő eszközök főbb technikai jellemzőit, forgalmazóit és árait az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet által kidolgozott Gépkatalógus tartalmazza.) Az egyes típusoknál, ill. egyes feladatok végrehajtása során tapasztalt agrotechnikai hiányosságok megszüntetésére az utóbbi évtizedekben a fejlesztők számos megoldást dolgoztak ki. Ezek közül a legegyszerűbbek a tárcsás borona munkáját kiegészítő és lezáró elmunkáló
1. táblázat A tárcsás boronák főbb típusai Tárcsás borona típusok A tárcsalevelek fajlagos terhelése A tárcsalevelek átmérője A tárcsalevelek osztástávolsága A tárcsás boronák munkamélysége
Mértékegység
Könnyű
Középnehéz
Nehéz
Szupernehéz
kg/db
max. 30
max. 60
max. 100
101-250
mm
max. 530
max. 600
max. 700
701-1000
mm
max. 180
max. 230
max. 300
301-350
cm
6-12
13-16
17-20
21-30
89
2009. június 2. táblázat A KXT-5.56 tárcsás borona vontatási ellenállása Munkasebesség (km/h/ Tárcsatag szögállás (o) első/második sor Munka mélység (cm) Munka szélesség (m) Vont.ellenállás (kN) Fajl.vont.ell. (kN/m) Vont. telj. igény (kW) Fajl. vont. telj. igény (kW/m)
9,5
9,3
8,7
15/17 8,3 5,6 22,2 3,96 58,58 10,46
20/22 9,3 5,4 25,8 4,76 66,65 12,34
25/27 12,5 5,2 35,9 6,90 86,76 16,68
Megjegyzés: Tárcsalevél átmérő: D=560, Terület: homokos vályogtalajú gabona tarló
3. táblázat Rába-IH – 490 könnyű tárcsás borona vontatási ellenállása Tárcsalevél átmérő: D= 560 mm, talajkötöttség KA: 38 Tárcsatag szögállás (o) Munkaszélesség (m) Munkamélység (cm) Munkasebesség (km/h) Vont. ellenállás (kN) Fajl.vont.ell. (kN/m) Vont. telj. igény (kW) Fajl. vont. telj. igény (kW/m)
15 9,8 10-15 7,5 41,51 4,24 85,8 8,7
6,5 40,86 4,17 73,5 7,5
8,4 43,19 4,41 101,0 10,3
4. táblázat Rába-IH – 770 nehéz tárcsás borona vontatási ellenállása Tárcsalevél átmérő: D= 660 mm, talajkötöttség KA: 42 Tárcsatag szögállás (o) Munkaszélesség (m) Munkasebesség (km/h) Munkamélység (cm) Vont. ellenállás (kN) Fajl.vont.ell. (kN/m) Vont. telj. igény (kW) Fajl. vont. telj. igény (kW/m)
20 7,0 5,0 20,9 50,43 8,63 83,4 11,9
6,4 20,5 61,92 8,85 110,8 15,9
7,4 20,4 62,14 8,88 128,0 18,3
5,7 15,5 40,57 5,80 63,70 9,1
7,1 15,1 42,74 6,11 83,80 12,0
8,8 15,8 44,85 6,41 109,40 15,6
5. táblázat Az NT-3.3 szupernehéz tárcsás borona vontatási ellenállása (Tárcsalevél átmérő: D=910 mm, talajkötöttség: KA = 55 )
Gabona tarló Talaj nedv.: 21,8 %
Kukorica tarló Talaj nedv.: 11,2 %
szélesség /m/ sebesség /km/h/ mélység /cm/ vont.ell. /kN/ fajl.vont.ell. /kN/m/ vont. telj. igény /kW/ fajl. vont. telj. igény /kW/m/ szélesség /m/ sebesség /km/h/ mélység /cm/ vont.ell. /kN/ fajl.vont.ell. /kN/m/ vont. telj. igény /kW/ fajl. vont. telj. igény /kW/m/
eszközök (hengerboronák, ásóboronák, gyűrűs hengerek), amelyek az alapfeladatot nem módosítják.
90
3,48 25,6 41,38 14,11 40.01 11,43 4,03 21,33 41,54 11,86 46,50 13,29
3,5 4,48 24,4 48,15 13,74 59,92 17,12 3,5 5,12 20,00 41,53 11,86 51,68 14,77
7,40 19,17 46,62 13,32 95,83 27,38 6,40 22,63 43,35 12,35 77,07 22,02
Lényegesebb változást a különféle tárcsás borona kombinációk jelentenek, amelyek közül a
középmélylazítós és nehéz kultivátoros változatok, közkedvelt elnevezéssel mulcs-lazítók, mulcskultivátorok ismertetésére a közeljövőben visszatérünk. Kiválasztási, üzemeltetési ajánlások Az alkalmazásra kerülő tárcsás talajművelő eszközök műszaki paramétereit alapvetően a felhasználási feladat határozza meg. A nehéz tárcsás boronák fő alkalmazási területe az alapművelés és tarlóhántás. Az alkalmazandó tárcsalap átmérőt, osztástávolságot, a fajlagos terhelést a talajféleség határozza meg. A megkívánt munkamélység eléréséhez az előzőeken túlmenően a tárcsatagok szögének állítási lehetősége is szükséges, bár nem elégséges feltétel. Napjaink korszerű gépei rendelkeznek mélység határoló berendezéssel, amelyek közül a vezetőfülkéből is működtethető, fokozatmentes állítást lehetővé tevő megoldások a legjobbak. További alapkövetelmény a talajnedvesség megőrzését lehetővé tevő talajfelszín lezárás. Ezért célszerű olyan tárcsás boronát választani, amely rendelkezik ilyen kiegészítő egységgel, bár megjegyzendő, hogy a talajlezárás külön menetben is elvégezhető. Ebben az esetben persze a hatékonyság romlik és a költségek is növekedhetnek. Figyelembe véve a közúti szállítási előírásokat egyértelmű, hogy nagyteljesítményű traktorokhoz, olyan gépet kell beszerezni, amelynek szállítási szélessége nem haladja meg a 2,5 (3) métert és szállításkor a művelőelemek a kereten belül helyezkednek el (5. kép). A könnyű tárcsás boronák alkalmazási területe szántáselmunkálásra (kötött talaj kivételével) és magágykészítésre (növényi maradványos talajfelszín esetén) korlátozódik. Ezeknél a gépeknél a tárcsalap átmérő, osztás és fajlagos terhelés értékek természetesen kisebbek, mint a nehéz tárcsás boronáknál. A tárcsatagok szögállítási valamint a munkamélység határolási képességgel azonban ezeknek a gépeknek is rendelkezni kell. A talajfelszín lezárás, magágykészítésnél a felszín alat-
ti tömörítés szintén alapkövetelmény. Meg kell azonban jegyezni, hogy e követelményeket még ma sem képes minden gyártmány kielégíteni. A szállítási szélességi előírásokat természetesen e kategória gépeinek is be kell tartania, annál is inkább, mivel a kisebb fajlagos ellenállás eredményeként itt nagyobb munkaszélességi méretekre lehet számítani. A kompakt tárcsák alkalmazási területe viszonylagos újszerűségük következtében, rendkívüli népszerűségük ellenére, ma még nem teljesen tisztázott, esetenként vitatható. Egyértelmű előnyük, hogy építési elvükből adódóan sikeresen használhatók gépkombinációk kialakításánál. Az építési előnyből ugyanakkor felhasználási hátrány is származhat, mert a tárcsalapok alacsony fajlagos terhelése miatt sok esetben – főleg kötött talajon – a
szükséges mélység nem érhető el. A kompakt tárcsa kiválasztásánál két nagyon fontos szempontra hívjuk fel a figyelmet. Napjainkban még kevés gyártmánynál találkozhatunk a tárcsalapok szögállítását lehetővé tevő megoldással, pedig az előzőekben említett alacsony fajlagos tárcsalap terhelés miatt a megkívánt munkamélység elérése érdekében szükség lenne erre a lehetőségre. A másik szempont, a tárcsalapok csapágyazását is magában foglaló tárcsatartó konstrukciós elrendezéséből adódó anyagáramlási probléma. Abban az esetben, ha a tárcsatartó a tárcsalap homorú – munkavégző – oldalán kerül elhelyezésre, a nagy mennyiségű tarlómaradványt is tartalmazó talajáram nagy valószínűséggel ismétlődő eltömődést eredményez (1-2. kép). Mindezekből következik, hogy a rendkívül széles választékból a tárcsalevél
domború oldalán csapágyazott, szögállítási lehetőséggel és hatékony elmunkáló berendezéssel ellátott változatok beszerzése javasolható. A szakszerű munkagép vásárlás feltételei (talaj/területi adottság, alkalmazott technológia, üzemeltető traktor méret, pénzügyi korlát, szakismereti korlát) közül áttekintettük a mindenki számára elengedhetetlenül fontos agrotechnikai/ műszaki ismereteket. A többi feltétel hely és személy specifikus, így azok tekintetében tanácsok nem nagyon adhatók, vagyis a döntés felelőségét külső személy nem vállalhatja át. Mindösszesen annyit tehetünk, hogy megfontolásra ajánljuk az egyes típusok ismertetésénél felsorakoztatott előnyök és hátrányok figyelembevételét. n
91
