„TAPOLCÁÉRT, MI MAGUNK”
a Jobbik Magyarországért Mozgalom Programja a 2010. évi helyhatósági választásokra
Tartalom
Elıszó............................................................................................................... 3 A program célja .............................................................................................. 3 Együttmőködési nyilatkozat ........................................................................... 4 Erıforrások .................................................................................................... 4 Célkitőzés ...................................................................................................... 4 I. HELYI KÖZÖSSÉG ..................................................................................... 6 1. Rendet, biztonságot .................................................................................. 6 2. Iskolarendır program ............................................................................... 6 3. Közterület Felügyelıség ............................................................................ 6 4. Polgárırség .............................................................................................. 7 5. Az ebtartási rendelet teljes újragondolása a következı vezérelvek alapján . 7 6. Reklám újságok és szórólapok terjesztésérıl szóló helyi rendelet............... 7 7. Segély helyett közmunkát......................................................................... 8 8. Kórház ..................................................................................................... 8 9. Tavasbarlang............................................................................................ 9 10. A szolgáltató önkormányzat...................................................................... 9 11. A vállalkozó önkormányzat ..................................................................... 10 A Tapolcai Városgazdálkodási Nonprofit Kft.......................................... 10 Kertészeti üzletág.......................................................................... 11 Zöldségkertészeti üzletág............................................................... 11 Parkgondozás, csatornatisztítás, város karbantartási üzletág ........ 11 Energia/távfőtési üzletág .............................................................. 12 Parkolási üzletág........................................................................... 12 12. Szociális Kártya Program........................................................................ 13 II. GAZDASÁG ............................................................................................... 14 1. Multinacionális kereskedı szörnyetegek ................................................. 14 2. Kínai ruházati kereskedések................................................................... 14 3. Lomis piac.............................................................................................. 15 4. Szándéknyilatkozat ................................................................................ 15 5. Tapolcai Vagyonleltár ............................................................................. 16 6. A Tapolcai Termelıi Piac Nonprofit Kft .................................................... 16 7. Tapolcai Gyógyfürdı Nonprofit Kft .......................................................... 16 8. Laktanya................................................................................................ 18 III. SPIRITUÁLIS TALAPZATUNK ............................................................... 19 1. Tapolcai utcanevek megváltoztatása és történelmi nevek helyreállítása ... 19 2. Nemzeti ünnepeink ................................................................................ 19 Összefoglalás, záró gondolatok ..................................................................... 20
2
Elıszó A program célja Helyi közösségünk lélekszámának növelése, társadalmi rendszerünk és gazdasági erıterünk fejlesztése, az erkölcs, a nemzettudat és a jogos önvédelem segítségével. Ez a program, nem egy végletekig kidolgozott cselekvési terv. Sokkal inkább egy komplex gondolatsor, amelyet szakértık és a város iránt felelısséggel gondolkodó tapolcai polgárok alkottak. A program, amely leginkább egy stratégiai terv, hármas tagolásban épül fel: Helyi Közösség (társadalom), Gazdaság, és Spirituális Talapzat (a világról alkotott képünk és értékrendünk). Mindhárom elem egyaránt fontos és nélkülözhetetlen a felemelkedéshez és ahhoz, hogy gyermekeink és unokáink is itt tudjanak méltósággal élni, illetve tisztességgel megélni. A programalkotók szándéka, hogy egy gyökeresen új hozzáállást valósítsanak meg a város irányításában, a közvagyon kezelésében és közösségünk stratégiai céljainak kijelölésében. Szeretnénk leszámolni a közösségünket folyamatosan elszegényítı és napjainkat megkeserítı körülményekkel, tényezıkkel, társadalmi szokásokkal. Programunknak a TAPOLCÁÉRT MI MAGUNK címet adtuk. A program címe elárulja, hogy kitıl várjuk Tapolca Város és vonzáskörzete, szőkebb hazánk felemelését és a jelenlegi helyzetébıl való kiemelését. Gondjaink megoldását eddig (egy örökül hagyott rossz beidegzıdés által) mindig felülrıl és idegen kútfıbıl, távoli kincstárból vártuk. Ám az elmúlt 20 esztendı kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a hasonló várakozások mindegyike csak hiú ábránd. Ha megérkezett az úgynevezett nagy befektetı, természeti környezetünkért, gazdasági erıtereinkért, munkaerınkért cserébe üveggyönggyel fizetett. Helyi közösségünk társadalmi, gazdasági és spirituális felemelése csak és kizárólag az ebben 100%-ig érdekeltek segítségével valósítható meg. Magyarán mondva: vagy mi magunk oldjuk meg problémáinkat, vagy senki más! Programunk a társadalom és a gazdaság minden szintjén, ahol csak lehet, az együttmőködést keresi. Az elmúlt 20 évet nem utasítjuk el teljesen, abból megtaláltuk azt a néhány kapcsolódási pontot, amelyek segítséget nyújthatnak programunkban meghatározott célok megvalósításában. Szándékunk, hogy az újonnan felálló képviselıtestület alkossa meg, majd vitassa meg, és végül fogadja el Tapolca Város Stratégiai tervét, mely Rövid- (4 év) közép- (8 év) és hosszú- (12 év) távon határozza meg városunk fejlıdésének stratégiai pontjait és a fı irányt. A stratégiai terv mindhárom idıtávban jelöljön ki célokat (térben és idıben egzakt módon meghatározva) és mérési, viszonyítási bázisokat. Ezen pontokhoz képest lehet majd mérni Tapolca Város, ha úgy tetszik a képviselıtestület és az Önkormányzat teljesítményét. A Jobbik továbbra is szükségesnek tartja: a képviselıi visszahívhatóság intézményét alkotmányos keretek között rendezni, errıl az intézményrıl törvényt alkotni. Nem fogadjuk el: akirıl a képviselıi ciklus alatt derül ki, hogy bármilyen szempontból alkalmatlan, az akár évekig kolonc legyen a helyi közösség nyakában. Viszonyítási bázisok, mérési helyek: • aktív/inaktív munkavállalók aránya • helyi munkavállalók számának alakulása • Tapolca lakosainak adóterhelése • iparőzési adóalanyok számának alakulása • pályakezdık számának alakulása 3
• • • •
iparőzési adó bevétel egy adóalanyra esı hányada Tapolca Város lélekszámának alakulása 6 év alatti gyermekek számának alakulása 6 év alatti gyermekek hány százaléka származik nagycsaládból
Együttmőködési nyilatkozat A közösen megalkotott és elfogadott stratégiai tervet egy együttmőködési nyilatkozat keretében erısítse meg Tapolca Város újonnan felálló képviselıtestülete, Tapolca Város kisebbségi önkormányzatai, polgármestere, a vezetı hivatali dolgozók, a tapolcai rendırkapitány, központi költségvetési szervek és önkormányzati szervek vezetıi, valamennyi civil egyesület és szervezet.
Az Együttmőködési Nyilatkozat tartalmazza: Az erkölcsi és etikai alapok egyetemleges kinyilatkoztatása és elfogadása, a közvagyon definiálása és a közvagyon használatának és forgathatóságának meghatározása, a „köz” érdekének alárendelve. Az együttmőködési nyilatkozat térjen ki a pozícióhalmozás kérdésére. Tartalmazzon önkorlátozó iránymutatást a képviselıtestület tagjai, a polgármester személye, valamint a polgármesteri hivatalban vezetı tisztséget betöltı személyek közvetlen rokonsága, családtagjai által közbeszerzési munkák pályázására! A program tervezésének kiindulási alapjai a rendelkezésre álló erıforrások és lehetıségek számbavétele Tapolca városában.
Erıforrások • • • • • • • • •
természeti környezet természeti erıforrások közvagyon megtestesülése a közvagyon mőködtetésének hasznai humán erıforrások szellemi erıforrásaink kulturális erıforrások pályázati lehetıségek önmagunkba vetett hitünk, tiszta akaratunk
Célkitőzés A 2014-es év végére a mérésül szolgáló bázispontok több mint felénél pozitív irányú elmozdulás a jelenleg tapasztalthoz képest. Néhány szóban a jelenlegi állapotokról: A tapolcai társadalom, mint rendszer egy jóval nagyobb rendszer része, vagyis a Magyar Köztársaság egy darabja. Ezáltal az országosan tapasztalható negatív tendenciák mindegyike kivétel nélkül fellelhetı városunkban és markánsan éreztetik is hatásukat: 4
• • • • • • • • •
gazdasági erıterünk megszállása a multinacionális kereskedı cégek által a munkaerı leárazása a multinacionális cégek által a lakossági adósságállomány drasztikus emelkedése kétséges közbeszerzési pályázatok, a nyertesek köre rendkívül szők és könnyen „megjósolható” képzett munkaerı és fiataljaink elvándorlása pazarló gazdálkodás természeti kincseinkkel és természeti környezetünkkel nemzeti vagyonelemeink (természeti környezet, ásványkincsek, hévizek) hasznait idegenek szedik a lakosság kirekesztésével túlzott adóterhelés (a dunántúli városok közül valószínőleg itt a legmagasabb az egy fıre esı helyi adók mértéke) jövıkép nélküli, méltó életre kilátásokkal sem rendelkezı fiatal generáció.
Belvárosunk képe hően tükrözi az országos és a helyi viszonyokat egyaránt. Ha valaki figyelmesen körbesétál a belvárosban, összeszámolhat 7 bankfiókot, 3 multinacionális kereskedılánchoz tartozó üzletet, 5 nagyobb kínai ruházati kereskedést, 6 látványpékséget, ugyanakkor nincs cipıbolt és egy nívós cukrászda sem. Viszont este 6 óra után „a társadalomban alternatív módon szerepet vállaló honfitársaink” vidáman pezsgı családi és társadalmi életétıl hangos a Tópart és a Belváros. Hiszen ık így hálálják meg az általunk finanszírozott segélyezési rendszert. A fentebb felsorolt tendenciák ellen valóban roppant nehéz védekezni. Ugyanakkor helyi összefogással egy közös cél érdekében, ha nem is zárhatók ki ezek a folyamatok, de negatív hatásuk jelentısen csökkenthetı. Az összefogásról pedig MI MAGUNK döntünk. Társadalmunk egy komplex rendszer, amelyet kisebb-nagyobb közösségek sokasága épít fel, mind gazdasági, mind társadalmi síkon egyaránt. Éppen ezért helyi közösségünk részeit, alkotóelemeit külön-külön nem tudjuk gyógyítani és jobbítani. Kizárólag egy átfogó, a társadalmunk minden szintjére kiterjedı szemléletmód-váltással tudunk a kialakult állapotokon változtatni.
5
I.
Helyi közösség
Programunk egyik nem titkolt célja az, hogy végre különbséget tudjunk tenni társadalmilag a jó és a rossz között. Ismerjük fel mi és ki a hasznos a helyi közösség számára, ugyanakkor kíméletlen ıszinteséggel mutassunk rá arra, mi és ki, illetve milyen tendenciák veszélyeztetik Tapolca Város erkölcsi, gazdasági és spirituális életét. Amíg a közbeszéd színtereit hazug kérdésekkel és gumicsontnak szánt témákkal foglalják el hitehagyott, és megvásárolt honfitársaink, addig a lehetısége is kizárt annak, hogy az életünk színtereit sújtó problémák valódi okokozati összefüggéseit megértsük és feltárjuk. Ez a legelsı lépés egy szebb jövı felé! Programunk minden egyes gondolata, témafelvetése és javaslata kizárólag és hátsó szándék nélkül a következı célokat szolgálja: a társadalmi igazságosságot és az ezáltal megteremtett erkölcsi és gazdasági felemelkedést.
1. Rendet, biztonságot Szeretnénk elérni, hogy Tapolcán jóval aktívabb és érezhetıbb legyen a gyalogos rendırjárıri jelenlét. Tárgyalásokat fogunk kezdeményezni a megyei, de akár az országos rendıri vezetéssel, annak érdekében, hogy városunkban mindenki az Alkotmányban rögzített módon biztonságban élhessen, és biztonságban tudhassa családtagjait, vagyontárgyait, és magyar identitását ne korlátozza pszichés terror. Ehhez a rendıri állomány minıségi és számbeli feltöltése szükséges.
2. Iskolarendır program Támogatjuk az iskolák biztonságát szavatoló rendıri közremőködést, úgy a közlekedésben, mint a közbiztonsággal, az iskolás gyerekek biztonságával kapcsolatban. Jogszabályi hátteret (értsd: önkormányzati rendeletet) kívánunk teremteni arra vonatkozóan, hogy az iskolaidı alatt a városban csellengı 18 év alatti személyeket a rendırség igazoltathassa és utánajárhasson annak, vajon a tanuló miért nincs az iskolában. A védınıi szolgálathoz hasonlóan szeretnénk bevezetni az iskolarendıri programot. Minden iskolának legyen egy „saját” rendıre.
3. Közterület Felügyelıség Költségvetési és pályázati forrásból szeretnénk létrehozni a Tapolcai Közterület Felügyelıséget, ahol szakmailag és fizikailag jól felkészült állomány, vegyes járırök alkalmazásával segítené a rendırség munkáját, ezáltal biztosítva a városlakók nyugalmát, testi és vagyonbiztonságát olyan neuralgikus pontokon, mint a Dobó lakótelep, Tópart és környéke, vagy éppen a temetı. A Déli Városkapu beruházás is okafogyott volt már az elsı kapavágás pillanatában, a beruházást körüllakó családok életmódja és a többségi társadalomhoz főzıdı viszonyát ismerve. 6
4. Polgárırség A polgárırségnek anyagi, eszközbeli és jóval nagyobb erkölcsi támogatást biztosítanánk, hiszen egy magas hatásfokkal mőködı, ugyanakkor a rendırséghez képest jóval alacsonyabb költségvetéső szervrıl van szó. Továbbra is számítunk a polgárırök lelkiismeretes munkájára, helyismeretére, és közösségszervezı tevékenységére. Szeretnénk elérni, hogy a felsorolt rendvédelmi szervek kiemelten kezeljék a péntek és szombat éjszakákat, valamint minden egyes tömegrendezvényen megfelelı létszámmal tudják biztosítani a megjelentek személyi és anyagi biztonságát és a rendezvények méltó lebonyolítását.
5. Az ebtartási rendelet teljes újragondolása a következı vezérelvek alapján • • • • • • •
Közterületen kutyát sétáltatni csak 18 év feletti személy számára szabad. Az önkormányzat jelöljön ki egy jól elérhetı és a célra alkalmas kutyafuttató területet. Meghatározott fajtájú kutyákat közterületre vinni csak 18 év feletti személy és a tulajdonos jelenlétében lehet. A tulajdonosokat és az ebeket is nyilvántartásba venni. Kötelezıvé kell tenni a kutyák azonosító chippel való ellátását. A rendszeresen elkóborló állatok gazdáját szankcionálni kell. Szükséges szakértıi iránymutatás és egyeztetés az Assisi Szent Ferenc Állatmenhely vezetıségével.
6. Reklám újságok és szórólapok terjesztésérıl szóló helyi rendelet Városunkat kezdi ellepni a szórólapok, reklámújságok tengere. Egy szeles, viharos nap után utcáink, köztereink olyan képet mutatnak, mint ha egy szemétfeldolgozó és papír-újrahasznosító cég elhanyagolt telephelyén járnánk. Nem megoldott a reklámanyagok tárolása, a lakossághoz való eljuttatása. A postaládák nem erre a célra készültek. Ez a probléma a város minden területén jelen van, de leginkább a társasházak lépcsıházait és közvetlen környezetüket. A keletkezı hulladék elszállítását, a közterületek rendjének megırzését a város kasszájából, közpénzbıl fizetjük. Ugyanakkor a kereskedelmi vállalkozások (melyek zömmel idegenszívő multik) a reklámköltséget áraikban érvényesítik, így a reklámkiadványok elıállítása is a lakosságot terheli. Célunk, hogy a képviselıtestület önkormányzati rendeletben kötelezze a reklámozókat és a reklámanyag- terjesztıket arra, hogy a társasházak bejáratainak közelében saját költségükön helyezzenek el egy erre a célra kifejlesztett, esztétikus tároló-alkalmatosságot. Megelızve azt, hogy a reklámanyagok szétszóródjanak, elázzanak és ezzel balkáni nívót kölcsönözzenek lakókörnyezetünknek. A rendelet ellen vétı terjesztıt és reklámozót súlyos bírsággal kell a környezet és a város tisztaságának tiszteletére szoktatni.
7
7. Segély helyett közmunkát Helyi közösségünkben is jogos kérdésként merül fel a segélyezettek, a segélyezési rendszer és a közterheket viselı társadalmi réteg viszonyának újragondolása. Nem kívánjuk vitatni annak a jogosságát, hogy segélyre, segélyezési rendszerre szüksége van a társadalomnak. Ahhoz viszont ragaszkodunk, hogy társadalmi rendszerünk hasznos tagjai, tehát akik dolgoznak és adóznak, befolyást gyakorolhassanak arra, hogy ki legyen segélyezett és a segélyt a segélyezett milyen formában használja fel. A már említett országos tendenciák városunkban is nagy pontossággal követhetık és megfigyelhetık. Sajnos megállapítható, hogy a segélyezettek jelentıs része a segélyezést életformaként választja, kiegészítı jövedelemnek tekinti (feketén folytatott tevékenysége mellé), mi több, egész egyszerően kijelenti, hogy az neki jár! A segélynek kizárólagos célja az legyen, hogy az egyént a lehetı leghamarabb visszajuttassa a dolgozó/adófizetıi státuszba. Szeretnénk elérni, hogy a „monoki modell” mintájára az új képviselıtestület kezdje el tárgyalni a segélyezési rendszer újraszabályozását. Vezérlı elvek legyenek, hogy csak az kapjon segélyt, aki arra valóban rászorul (valós környezettanulmány értsd: luxusautók és villák tulajdonlása): • • • • •
aki tenni kíván saját helyzetének megváltoztatásáért aki vállalja a késıbbi közmunka programban való részvételt akinek gyermekei rendszeresen iskolába/óvodába járnak aki ellen nincs folyamatban büntetı eljárás, vagy lopás és garázdaság miatt szabálysértési eljárás aki nem megélhetési szándékkal nemzett számtalan gyermeket, melyeket a társadalommal neveltet fel.
A segélyezési rendszer átalakítása lehetetlen vállalkozás volna anélkül, hogy a rendszeren belüli segélyezettek számára olyan életmód alternatívát nyújtanánk, mely biztos bevételt és társadalmi megbecsülést jelentene, a jelenlegihez képest. Ez az alternatíva nem más, mint egy alaposan kimunkált és a város teljes erkölcsi támogatásával létrehozott valódi Közmunka Program! Hogy mit értünk valódiság alatt: a programban résztvevık, a versenyszférához hasonló teljesítményt adjanak le és ez a teljesítmény minden esetben közvetlenül a köz javára hasznosuljon. Közmunka programunk gondolatsora átmenetet képez két nagy témakörünk; a HELYI KÖZÖSSÉG és a GAZDASÁG között. Véleményünk szerint mégis a társadalmi vonatkozása erısebb, ezért tárgyaljuk ebben a fejezetben.
8. Kórház Tapolcán és a várost körülvevı agglomerációban (67.000 fı) több mint 100 temetı áll rendelkezésre, hogy halottainknak megadjuk a végtisztességet. Ez így rendben is lenne, de… Ugyanakkor ma nincs lehetıség arra, hogy ugyanezen közösség lehetıséget adjon fizikailag/helyiségileg arra, hogy egy új élet elindulhasson, egy ifjú magyar ember megszülethessen Tapolcán. Vezetıink a pénz hiányára próbálnak hivatkozni. De hiába, ez nem pénz, hanem prioritás, gondolkodás és (nemzet)stratégia kérdése. Az elıbbi három témakörben az elmúlt 4 évben elégtelen osztályzatot értek el a városi 8
képviselıtestület tagjai, ha a szülészet megszüntetésére gondolunk. Ahogy egy kis falu életének elsı negatív állomása az iskola bezárása, egy tágabb élıhely, közösség végnapjainak kezdete a szülészet megszüntetése. A Jobbik az erkölcs szabta határokon belül a legvégsıkig hajlandó elmenni azért, hogy Tapolcán ismét legyen szülészet, és a kórház fejlıdı pályára álljon. Az elmúlt közel hatvan év alatt soha nem merült fel kérdésként, hogy kell-e Tapolcára kórház? Ma ez napi téma. Mintha ez valójában kérdés lenne?! Aki komolyan gondolja Tapolca fejlesztését, az csak egy jól mőködı, fejlıdı kórházzal teheti hitelessé tevékenységét. Az egészségügy soha nem lehetett és a jövıben sem lehet csupán financiális kérdés. Az egészségügybe invesztált pénz a társadalom minden szintjén megjelenik majd, mint erıforrás: Erınk forrása az egészségünk! Sikeres csak egy egészséges közösség lehet. Olyan közösség, melynek jelentıs tám pillérei azok az emberek, akik ırködnek egészségünk felett és önfeláldozó munkájukkal nap mint nap bizonyítják a közösség iránti elkötelezettségüket. Tárgyalásokat kell kezdeményezni az összes ellátási körzetbe esı önkormányzattal, melynek célja, hogy arányosan vegyék ki a részüket a kórház finanszírozásából.
9. Tavasbarlang A tapolcai tavas barlang jelentısége óriási városunk szempontjából. Évente közel 140.000 fizetı vendéget vonz ez a különleges látványosság. Átlagosan 800 Ft/fı belépıvel számolva, ez több mint 110 millió forintos éves bevétel a tulajdonosi és üzemeltetési jogokat gyakorló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak. Sajnos a város csak a vendéglátósoktól bevasalt iparőzési adón keresztül részesül abból a bevételbıl, amit a mi barlangunk termel. Senkinek nem lehetnek kétségei azt illetıen, hogy ez a barlang Tapolca városáé. A mai napig nem történt jogi lépés annak érdekében, hogy a rendszerváltáskor felelıtlenül elkótyavetyélt nemzeti kincsünket visszakapja Tapolca és ez az égbe kiáltó igazságtalanság megszőnjön. Megfelelı elıkészítés után jogi úton vissza kell szereznünk a barlang tulajdonjogát. A barlang bevételei megoldást jelenthetnének a kórház finanszírozására, vagy kiválthatnák a maximális mértékben kivetett építményadót.
10. A szolgáltató önkormányzat Az önkormányzati szolgáltatásokat az alábbiak szerint bıvítenénk a Polgármesteri Hivatalon belül: • Segélyezési munkacsoport: feladata a hozzájuk fordulókról eldönteni, hogy a már ismertetett egyéb feltételeket figyelembe véve segélyezhetı-e a személy és minden segítséget megadni ahhoz, hogy helyzetén segélyezési forrásból változtatni tudjon (tisztességes családanya, aki egyedül neveli gyermekét, dolgozik, rezsit fizet, adózik, mégsem jogosult semmiféle segélyre, vagy ha igen, annak összege megalázóan alacsony). Mindenáron meg kívánjuk szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a segélyért folyamodók erıszakos, pszichés ráhatással bírják rá a hivatali alkalmazottat a segély folyósítására. Ezt az állapotot nem tőrjük tovább! Ha már a hivatalainkban is a rettegés az úr, akkor a közterületeken hogyan akarunk 9
rendet tartani? Követeljük, hogy ügyfélfogadási napokon a rend és a normális hivatali légkör megırzésére képes rendırtiszt legyen jelen a hivatal épületében! • Vállalkozás-segítı munkacsoport: feladata a városban mőködı ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozásoknak hatékony jogi segítséget és szaktanácsot nyújtson, az ıket napi szinten vegzáló és sarcoló büntetı hivatalokkal szemben. • Társasházi/épületfejlesztési munkacsoport: feladata az elöregedett tapolcai családi és társasházak lakóközösségeinek, tulajdonosainak és közös képviselıinek hatékony jogszabályi, mőszaki és egyéb segítséget nyújtani ahhoz, hogy a társasházak modernizálása, felújítása és mőködtetése terén valódi elırelépés történjen. Fokozott hangsúlyt helyezve a hıszigetelés és főtéskorszerősítés témakörre, valamint az e célból szóba jöhetı pályázatok bemutatására. Feltett szándékunk, hogy radikálisan új kommunikációt alkalmazva, valós együttmőködést honosítunk meg a képviselıtestület és a város lakossága között. A közmeghallgatások rendszerét új alapokra kell helyezni (megfelelı idıpont, azonnali kérdések-azonnali válaszok bevezetése), a városlakókat az eddigi csatornákon túl egyéb alternatívák felhasználásával is mozgósítani kell, hogy véleményükkel, kritikáikkal segítsék a város vezetıinek munkáját. A jelenlegi közmeghallgatási rendszer csak üres protokoll.
11. A vállalkozó önkormányzat A vállalkozó önkormányzat fogalma és missziója ebben az esetben jelentısen eltér a gazdaság egyéb területein jellemzı vállalkozási céloktól. Ez esetben is beszélhetünk vállalkozói misszióról és a vevıi igény kielégítésérıl, de ezek az igények nem kizárólag piaci alapokon jönnek létre. Az önkormányzati vállalkozásokat nem a pénzben kifejezhetı profit hívja életre, hanem az ıket fizikailag és morálisan létrehozó helyi közösség alapvetı gazdasági és társadalmi érdekei. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a tulajdonosi jogkört gyakorló ügyvezetınek és a képviselıtestületnek minden esetben a jó gazda gondosságával és körültekintésével kell eljárnia, törekedve a lehetıségekhez képest legoptimálisabb gazdálkodásra.
A Tapolcai Városgazdálkodási Nonprofit Kft mint a legnagyobb közmunkásokat foglalkoztató vállalkozás, a tapolcai közmunka program origója. A közmunka programok egyik fontos jellemzıje, hogy a programok alanyai túlnyomó többségükben képzetlen, iskolázatlan és alacsony motivációval rendelkezı személyek (természetesen itt is létezik számos kivétel). Ugyanakkor közterületeinket, közösségi tereinket és épületeinket járva rengeteg olyan elvégzett munka és munkás kéz hiányát tapasztaljuk, amihez nem szükséges semmilyen végzettség, csak lehetıség, szorgalom és akarat. Tehát mindenki számára létezik megfelelı munka, csak a lehetıséget kell biztosítani. Az elmúlt évek tendenciája: mint a legtöbb városban, így Tapolcán is egyre több tevékenységi kört szerveztek ki a Városgazdálkodási Kft-bıl. Ezen tevékenységi körök kivétel nélkül vagy a város építmény vagyonának kezelésével, vagy a 10
közterületeink kezelésével, vagy egyéb a piacgazdaságban vagyoni értékkel bíró tevékenységek voltak, mint például parkosítás, parkgondozás, utcaseprés, virágosítás, faültetés, hó-eltakarítás, közterületek és középületek karbantartása, a város tulajdonában lévı épületek karbantartása, szemétszállítás és még ki tudja mi minden. A felsorolt tevékenységi körök, ha gazdasági szempontból tekintjük ıket, egytıl egyig komoly megrendelıi állományt és piacot is jelentenek egy olyan vállalkozásnak, mely azon a területen tevékenykedik. Fıképp, ha a város egybıl megjelenik mint stabil megrendelı (parkosítás, szemétszállítás)! De, kié is ez a piac, vagy ki birtokolja jogosan ezt a gazdasági erıforrást? Természetesen azok, akik létrehozzák és megalkotják, tehát a helyi közösség tagjai. Ez közös kincsünk éppen úgy, mint a hévíz vagyon, ami a város alatt rejtızik, de mégsem mi élvezzük hasznait. A Jobbik Magyarországért Mozgalom korábban közzétett alapelveivel egyetértésben javasoljuk, hogy a Tapolcai Városgazdálkodási Kft alakuljon nonprofit kft-vé, és tevékenységi köreit az alábbiak szerint bıvítse:
− Kertészeti üzletág A Nonprofit Kft létesítsen egy kertészeti üzletágat, ahol virág és cserje termesztését, valamint faiskolai tevékenységet folytatna, avagy Virágozzék minden virág, de Tapolcán csak az, amit mi termesztünk! Ennek piaca maga a város, pontosabban közösségi terek és közterületek. Szeretnénk meghirdetni a Tapolcai Fásítási Programot, melyben szakemberek segítségével útjainkat, tereinket, a társasházak elıtereit és a multik parkolóit (az ı költségükre), az egyéb parkolókat szakmailag megalapozott módon, jól kiválasztott fajtákkal fásítani. A napjainkban tapasztalható felmelegedés és növekvı káros napsugárzás ellen a legjobb védelmet az árnyékolástechnika jelenti. Közterületen a faültetésnél még nem találtak fel jobb megoldást. Így, ha valaki a parkolóban hagyja autóját, azt nem égeti, károsítja a nap. Ezen fák telepítése, folyamatos gondozása, cseréje, nagy munkaerı-igényő, amihez különösebb végzettség nem is kell.
− Zöldségkertészeti üzletág A Nonprofit Kft, kapcsolódva a kertészethez, létesítsen bio zöldségkertészeti üzletágat. Ez szintén magas munkaerı-igényő ágazat. A megtermelt zöldségeket elsısorban a tapolcai közétkeztetési kft-ben lehetne felhasználni, a felesleget a létesítendı tapolcai termelıi piacon értékesíthetné a Nonprofit Kft. Ezáltal szintén több segélyezett kapna lehetıséget, hogy méltó módon tarthassa el magát és családját, a közétkeztetésben felhasznált alapanyagok származása, minısége ismert lesz, valamint megvalósulhat a Szociális Kártya Program. A szociális kártya programban résztvevı rászorulók természetbeni juttatásként kaphatnának megfelelı mennyiségő burgonyát, vagy bármilyen más, helyben a kertészet által megtermelt élelmiszer-alapanyagot.
− Parkgondozás, csatornatisztítás, város karbantartási üzletág Újabb profil a Nonprofit Kft-ben. A város esıvíz elvezetı rendszere elhanyagolt és elavult. Amennyiben nincs költségvetési forrás a fejlesztésére, bıvítésére, legalább a karbantartását oldjuk meg. Mindezt úgy, hogy közben munkát biztosítunk és mentesítjük a várost egy-egy felhıszakadás kellemetlen következményeitıl. Utcáink tisztán tartása nem kis feladat. A jelenlegi megoldás az, hogy egy magas költségő munkagéppel tisztítják a könnyen bejárható utcákat. Mellette még élıerınek is rendelkezésre kell állnia, mert a gép nem tud bemenni mindenhová. 11
Szeretnénk felülvizsgálni ennek a gépnek az üzemeltetési/szolgáltatási szerzıdését, amit a Remondis Kft-vel kötött a város. A Remondis Kft-nek kifizetett pénzbıl újabb segélyezett személyek tudnának a közért és önmagukért dolgozni. Régi köztemetınk állapota is rengeteg kívánnivalót hagy maga után, az elöregedı, kihaló lakosság miatt rengeteg az elhanyagolt, ápolatlan sírhely. Tartozunk annyival elıdeink emlékének, hogy végsı nyughelyüket az európai nívóhoz méltó módon karbantartsuk.
− Energia/távfőtési üzletág A Városgazdálkodási Kft mindeddig tisztán a fosszilis tüzelıanyagok (pakura, földgáz) felhasználásával oldotta meg a város távfőtéses lakásainak főtését és melegvíz-szolgáltatását. Kizárólag e technológiák irányába történtek a fejlesztések. Azonban világosan látszik, hogy a világgazdaság intenzíven változik és a világ energiakészletei rohamosan fogynak. Az alternatív energiaforrások, vagyis a megújuló energiaforrások használata felé tolódik a hangsúly. Szeretnénk elérni, hogy a Nonprofit Kft készítsen egy üzemeltetési és gazdasági stratégiai tervet arról, hogy hosszú távon miként tud majd alkalmazkodni az energiapiac változásaihoz és a lehetı legnagyobb mértékben függetlenedni a külföldiek kezében lévı gázkészletektıl és külföldi érdekeltségő gázszállító és kereskedı cégektıl. Tapolca lehetıségei adottak arra, hogy a napenergiát, szélenergiát, geotermikus energiát és a hévíz adta lehetıségeket fejlesztési alapnak és stratégiai iránynak tekintsük!
− Parkolási üzletág Véleményünk szerint a parkolási rendszert teljes egészében felül kell vizsgálni és a város valódi érdekei mentén kell új alapokra helyezni. Gondolunk itt az egyre emelkedı parkolási díjakra, amelyek szombaton és vasárnap is érvényesek a belvárosban. Ha valaki autóval érkezik, és egy kávét elfogyaszt vasárnapi újság olvasása közben, miért fizessen 250 Ft-tal többet? A drága parkolási díj és az elégtelen parkolóhely a város szélén lévı multik karjaiba kergetik a kényelmesen bevásárolni kívánó családokat. Mélygarázs/parkolóház a Nagyköz utcában A belváros rekonstrukciója és átalakítása egy sétáló, bevásárló utca jelleg felé kíván hatni. Kiegészül ez az elgondolás a Déli városkapuval, a Tóparttal és a Tópart térségébe tervezett fejlesztésekkel. Szeretnénk egy környezetvédelmi és várostervezési szempontból megfelelıen kidolgozott terv keretében a város minimum 51%-os részesedésével olyan parkolót létrehozni, ahol biztonságos körülmények között, fedett, ırzött parkolóban hagyhatja a kikapcsolódni, vásárolni, sétálni vágyó ember az autóját. A kényelmes és biztonságos parkolás az egyik leginkább befolyásoló tényezı a szolgáltatásokat keresı és vásárolni szándékozó családok helyszínválasztásánál. A kínálati és szolgáltatói oldalt viszont ettıl függetlenül segítenünk kell helyi rendeletekkel, hiszen versenyhátrányban és tıkehátrányban állnak a város szélén ízléstelenkedı multik hodályaival szemben. A fejlesztéshez/beruházáshoz uniós és pályázati forrásokat lehetne igénybe venni. A kivitelezésnél elsıdleges szempontként kell figyelembe venni, hogy a vállalkozás Tapolcán iparőzési adóalany-e. A közbeszerzési pénzek allokációjának vezetı elve az legyen, hogy a lehetı legnagyobb számú helyi vállalkozás megbízást kapjon. Javasoljuk továbbá, hogy a közbeszerzésekben résztvevı alvállalkozók 12
fizetési engedményezéssel juthassanak pénzükhöz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozói sor végén, a kivitelezést fizikailag végzı vállalkozásnál kezdıdik a kifizetés, és az általa elvégzett munka díja nem kerül a beruházóhoz, sem a fıvállalkozóhoz. A megrendelıtıl közvetlenül hozzá kerül a munkadíj. Ennek feltétele, hogy a munkát a fıvállalkozó mőszakilag átvegye. Ennek a szemléletnek a gyakorlatban történı alkalmazása rengeteg munkahelyet, családot mentene meg a közeli és távoli jövıben
12. Szociális Kártya Program A program célja, hogy a munkaképes segélyezett rétegeket minél hamarabb visszavezessük a munka világába, emberhez méltó módon. Ennek egyik pszichés eleme, hogy nincs ellenszolgáltatás nélküli juttatás. A kártya leginkább egy bankkártyához hasonlítana, melyen a tulajdonos adatait egy chip tartalmazza. Ezen kártyát csak a tulajdonos tudja használni, személyi azonossága igazolása után. A kártyát csak alapvetı élelmiszerek és higiéniás termékek beszerzésére tudja használni a tulajdonos, havi kvóta szerint. Nem tud a kártya segítségével megszerezni például alkoholos italokat, cigarettát, kávét, luxus piperecikkeket. A „Beváltó helyeket” ellátjuk kártyaolvasókkal. Beváltó hely csak és kizárólag olyan kereskedelmi egység lehet, ahol helybéli a tulajdonos, és a helyben, vagy a környéken elıállított alapvetı élelmiszereket árulja. Pl. a helyben megtalálható szociális bolthálózat tagja. Ezzel a programmal elérhetjük, hogy a többségi társadalom ellenırzést gyakorolhasson a segély felhasználása felett, egyben támogatja a helyi kereskedıket és termelıket. A szociális kártya programban minimum az alábbi feltételeket teljesítı személyek kerülhetnek be: • •
•
• •
részvétel a közmunka programban a programhoz kapcsolódás idıpontjától; kizáró ok a rendırségi és önkormányzati eljárás vagyon elleni bőncselekmény, rongálás, garázdaság, zsarolás, orgazdaság… miatt a családban lévı vagy eltartott gyermekek iskolába/óvodába járása napi kvótában meghatározva ( tehát minden, igazolatlanul az iskolán kívül töltött nap a levonással jár a juttatási alapból) rendezett lakhatási körülmények (tiszta udvar, rendes ház) nincs egyéb hivatalos és illegális jövedelemszerzı tevékenysége a közmunkán kívül.
13
II.
Gazdaság
Ahhoz, hogy megérthessük azokat a folyamatokat, melyek jelenlegi gazdasági helyzetünket elıidézték, a Gazdaság címő fejezetet néhány alapfogalom és alapvetés megtárgyalásával kezdjük. Az elıszóban már egyszer tárgyaltuk, hogy az országot sújtó általános jellegő negatív tendenciáktól mindeddig nem tudtunk mentesülni. Ezen gazdasági jellegő tendenciák a következık: • tıkehiányos kis- és középvállalkozások • a hagyományos európai típusú kereskedelmi rendszerünk felszámolódása, amely helyett a multinacionális kereskedı cégek által mesterségesen generált piaci helyzet jött létre • a kis- és középvállalkozások pénzügyi ellehetetlenedése, a lakosság elszegényedése folytán megrendelés állományuk drasztikus csökkenése • a lakossági adósságállomány ijesztı mértékő növekedése • kétséges közbeszerzések, így a közpénzek feletti közösségi ellenırzés meghiúsul, a közérdek elsorvad • a képzett és jövıképet keresı munkaerı elvándorlása • magyarországi hivatali rendszerek vállalkozóellenes magatartása. A Magyar Társadalmat és Tapolca helyi közösségét gazdaságilag, társadalmilag és morálisan a leginkább romboló tényezık, a pénzügyi erıforrás-szivattyúk egyre agresszívebb mőködtetése. Ezen pénzügyi erıforrás-szivattyúk segítségével, külföldi/közösségünkön kívüli befektetı csoportok szerzik meg tudásunk, kultúránk és munkánk gyümölcsét, azaz a teremtett értéket. Vizsgáljuk meg e téma megjelenését a valóságban!
1. Multinacionális kereskedı szörnyetegek Tapolca Város és agglomerációja vásárló erejének közel 85%-át olyan kereskedelmi cégek birtokolják, melyek a bevételeiket teljes egészében kiemelik a helyi közösségbıl. Ha mindebbe beleszámítanánk az energiahordozókkal való kereskedelmet, a hihetetlen 95% közelébe kerülnénk. Teszik ezt lassan már 10 éve, évrıl évre egyre többen, növekvı hatékonysággal. Tevékenységük súlyos pénzügyi deficitet okoz, hiszen a lakosság által megtermelt értékeket, a pénzt nem fordítják vissza abba a közegbe, amely ıket gazdaságilag eltartja. A helyi kis- és középvállalkozások számára vagy nem, vagy csak elhanyagolható mennyiségő megrendelést biztosítanak. Ugyanakkor, mivel ık váltak a legnagyobb foglalkoztatóvá, a munkaerı árában is meghatározó szerepük van. A teljes kifosztás két alappillére: a nagyon alacsony munkabér és a konkurenciát (helyi kis- és középvállalkozások) a piacról eltörlı üzletpolitika. Tárgyalásokat kell kezdeményeznünk helyileg is arról, hogy beszállítói kör mind nagyobb része legyen helyi vállalkozás, a bérszínvonalról és a nyitva tartás korlátozásáról. El kell kezdenünk fogást keresni ezeken a gazdasági bérgyilkosokon.
2. Kínai ruházati kereskedések A város ruházati kiskereskedelme tulajdonképpen 5 kínai család között oszlik meg. A kétséges eredető és sokszor minıségileg is kifogásolható áruk szinte 14
teljesen kiszorították a minıségileg jobb, de még megfizethetı ruházati termékeket, így megszőntetve a tisztességes magyar gyártók és kereskedık bevételi forrását. Követeljük, hogy a megyei, és ha kell az országos vámhatóság átfogó vizsgálat keretében adjon magyarázatot a rengeteg bizonytalan eredető ruházati cikk megjelenésére! Szakmai szempontból (nem beszélve a józan erkölcsi érzékünkrıl) kijelenthetjük, hogy mindaddig romlik közösségünk társadalmi, morális és gazdasági ereje, amíg újabb és újabb multinacionális kereskedı cég települ városunkba és nem lépünk fel a csempészett és adómentes árukat értékesítı betelepülıkkel szemben. Jelenlétük a helyi kereskedelemben egyenesen arányos elszegényedésünk mélyülésével, ami alól egyetlen egy tapolcai polgár sem lehet kivétel!
3. Lomis piac A helyi közösség gazdasági, etikai és morális érdekei szöges ellentétben állnak a déli-elkerülı út mellett elhelyezkedı városi „lomis-piaccal”. Ez a piac iskolapéldája annak a kettıs mércének, amit napjainkban az összes magyar ellenırzı hatóság a magyar vállalkozókkal szemben használ. Jellemzı állapot, hogy bármilyen kisvállalkozás indításához legalább 14 hatóság engedélye szükséges (jó esetben megadják), ugyanakkor a lomis-piacon árusítók egyike sem rendelkezik szakhatósági engedéllyel, sıt a vállalkozói igazolványt még hírbıl sem ismerik. Hogy tudnak így adót és járulékot fizetni? Jogos elvárás a többségi társadalom részérıl, hogy mindenki olyan arányban vállaljon közterheket, amilyen arányban részesedni kíván a gazdasági és szociális jólétbıl. Szeretnénk elérni, hogy az APEH heti rendszerességgel ellenırizze az ott árusítókat, vajon kiveszik-e részüket a közteherviselésbıl? Vagy talán semmit sem fizetnek, adómentesen kereskednek és még segélyért is folyamodnak?
4. Szándéknyilatkozat A Jobbik Magyarországért Mozgalom vonatkozó alapelveihez hően szeretnénk, ha Tapolca Város képviselıtestülete: • egy szándéknyilatkozatban fejezné ki pozitív hozzáállását a város kereskedıihez, szolgáltatóihoz, a multinacionális vállalatokkal szemben • jogi és vámjogi lépéseket tenne a ruházati kereskedelmünket megbénító „kínai vircsaft” ellen • segítséget nyújtana a helyi kis- és középvállalkozások számára a büntetı hatóságokkal szembeni hatékony védekezéshez egy Vállalkozóbarát Munkacsoport létrehozásával • mind nyilatkozataiban, mind önkormányzati rendeleteiben síkra szállna a kettıs mérce eltörléséért a hazai vállalkozások védelmében • nyilatkozatban foglalna állást a „lomis” piacon alkalmazott kettıs mércérıl • korlátozná a város határában elterülı multinacionális kereskedıláncok nyitvatartási idejét, ezzel segítve a városon belül fennmaradásukért, családjuk egzisztenciájáért harcoló vállalkozásokat • a közbeszerzések során törekedjen a vállalkozói kör mind nagyobbra történı kiszélesítésén (társadalmilag és gazdaságilag jóval hasznosabb 10 db egymilliárdos bevételő cég, mint 1 db tízmilliárdos bevételő cég) 15
5. Tapolcai Vagyonleltár Szeretnénk elérni, hogy az újonnan felálló képviselıtestület készíttessen egy mindenre kiterjedı átfogó vagyonleltárt. Célunk, hogy ez a vagyonleltár vegye számba mindazon közösségi vagyonelemeket, mellyel a városunk jelen pillanatban rendelkezik és rendelkezett 10 évvel ezelıtt. Ezen vagyonelemek a következık lehetnek: • ingatlanvagyon (épített és természetben elıforduló) • laktanyák • vagyoni értékő jogok • természeti környezetünk • hévízkincsünk • szellemi és morális erıforrásaink. A már fentebb tárgyalt Tapolcai Együttmőködési Nyilatkozat részeként a képviselıtestület fogalmazza meg milyen városstratégiai céllal kívánja felhasználni a felsorolt közjavakat és közös erıforrásainkat. Nevezze meg továbbá azon vagyonelemeket, melyek a közösség érdekeit figyelembe véve soha el nem idegeníthetıek, bérbe nem adhatóak, el nem zálogosíthatóak (utalnánk itt Tapolcai Kórház körül kialakult átláthatatlan és tarthatatlan állapotokra).
6. A Tapolcai Termelıi Piac Nonprofit Kft A vállalkozás missziója: térben és idıben összehozni mindazon gazdasági és társadalmi erıket, melyek helyi közösségünk kereskedelme mentén szeretnék újjászervezni életünk színtereit, nemzeti identitásunkat és múltunkat nem feledve. A termelıi piac helyszínéül figyelembe véve a belvárosi rekonstrukciót, vagy a régi piaccsarnokot, vagy a jelenlegi lomis piac területét jelölnénk ki. Mitıl termelıi egy piac? Attól, hogy az ott árusítók kivétel nélkül saját termékeiket és terményeiket bocsájtják áruba. Ezen a piacon mindazoknak lehetıséget kívánunk biztosítani a kereskedelemre és bevételszerzésre, akik kiskertet mővelnek, háztájit tartanak, kézmőves foglalkozást őznek, és lakossági szolgáltatást nyújtanak. Ezen a piacon nem kívánunk helyet biztosítani silány import áruk számára, legyen az ruházati, élelmiszer vagy bármilyen más termék. Nem kívánatosak továbbá a felvásárlók, a felhajtók, a viszonteladók, és mindenki, akik csak önnön meggazdagodását látja mások munkájában. Kiindulási alapul szolgáljon a káptalantóti piac. Elvárjuk az újonnan felálló tapolcai képviselıtestülettıl, hogy a termelıi piaccal kapcsolatban ne a Miért nem lehetséges? , hanem a Hogyan tudjuk megvalósítani? hozzáállást tanúsítsa, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ennek és más hasonló ügyeinknek a sikere elsısorban közös akaratunkon és szándékainkon múlik. Ugyanezen gondolatsor mentén szeretnénk elérni, hogy az 1400(!) taggal rendelkezı Tapolcai Hegyközség számára létesüljön a városban egy tájjellegő borozó, ahol árusíthatnák a tagok minısített borait. Ezzel juttatva piachoz a kistermelıket és jó minıségő borhoz a borkedvelıket, valamint a turistákat.
7. Tapolcai Gyógyfürdı Nonprofit Kft Felmérve Tapolca város lehetıségeit, számba véve erıforrásait, e program alkotói helyi közösségünk felemelkedésének origóját a Tapolcai Gyógyfürdı Nonprofit Kft 16
megalakításában és egy európai szintő gyógyfürdı komplexum létrehozásában látják. Ha visszatekintünk Tapolca város történetébe a realitás talaján állva megállapíthatjuk, hogy a város iparvárosi fejlesztése számtalan ok miatt zsákutcának bizonyult. Városunk magas munkanélküliségére nem egy idetelepülı gyár fog megoldást kínálni, hiszen egy ilyen befektetınek nem érdeke a magas bérszínvonal, a környezettudatos termelés és a város hosszú távú fejlıdése. Amint megszerezte a kívánt profitot – vagy egyéb más tényezı miatt – hónapok alatt a világ bármely részére áttelepíti a gyártást és a kereskedelmet. Figyelembe véve a városfejlesztési koncepciókat, Tapolca város fejlıdésének véleményünk szerint egyetlen útja egy regionális szolgáltató központ létrejötte. Ennek a központnak az alapját a már említett gyógyfürdıkomplexum képezi. A Tapolcai Gyógyfürdı létrehozása és mőködtetése csak minimum 51%-os városi tulajdonrész mellett valósulhat meg. Finanszírozási forrása uniós és magyar kormányzati pályázatok, illetve kisebbségi részesedéssel szakmai befektetıi tıke.
A gyógyfürdı létrehozásával több célt szeretnénk megvalósítani és kiszolgálni: • szeretnénk munkahelyeket teremteni • mindenki számára vonzóvá tenni a várost • felpezsdíteni a környék gazdasági életét • erısíteni a város fiatal pályakezdıket megtartó képességét • kulturált lehetıséget biztosítani a helyi emberek számára, hogy élvezzék közös kincsünket, a gyógyító hévizet.
És talán a legfontosabb: helyzetbe hozni, lehetıséget biztosítani a helyi kisés középvállalkozásoknak arra, hogy tevékenységi körüket bıvítve szolgáltatásokat nyújtsanak, így növelve árbevételeiket. Koncepciónk az, hogy a helybeli emberek vállalkozásai ráépüljenek erre a lehetıségre. Reményeink szerint kisebb-nagyobb panziók kezdenék meg mőködésüket, fodrászok, masszırök, vendéglátósok, kereskedık, kézmővesek értékesíthetik majd a gyógyfürdı vendégeinek szolgáltatásaikat és portékáikat. Munkahelyteremtésre és a gazdasági önrendelkezésünk részbeni helyreállítására ez az egyetlen valós és létrehozható hosszú távú koncepció. A gyógyfürdı potenciális vendégkörét elsısorban a hazai turistákban látjuk. Ha a város-marketing és a gyógyfürdı-marketing nagyobb részben belföldi turistákat céloz, természetesen nem kizárva a külföldieket, létrehozhatunk egy viszonylag stabil vendégkört, akinek elvárásait ismerjük is. Hiszen magyarok, mint mi magunk. A gyógyfürdı beruházásánál és építésénél szintén vezérlıelv, hogy a lehetı legnagyobb számban és mennyiségben a munkát tapolcai alvállalkozók végezzék el. Így már a beruházás megkezdésével is komoly erıforrás-beáramlás történik legszőkebb gazdasági környezetükbe. Ez az erıforrástöbblet aztán láncreakciószerően terjed szét a város gazdasági életében. Ezért kell széles vállalkozói közösséggel végeztetni közösségi beruházásainkat. KÖZBESZERZÉS KÖZPÉNZ KÖZÉRDEK KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS A gyógyfürdı-beruházás helyszínéül a tapolcai laktanyák területe is szóba jöhet, amennyiben a több évtizedes katonai tevékenység máig érezhetı környezeti ártalmai ezt nem zárják ki és a katonai célú hasznosítás a kormány ígéretei ellenére meghiúsul.
17
8. Laktanya A laktanya kérdését akár a helyi közösség témakörben is tárgyalhatnánk. Mivel életünk színterei a gazdaság, a közösség és a spiritualitás csak együtt jelentenek egy egészet, és valójában szét nem választhatóak, ezért a laktanya kérdését most gazdaságilag vizsgáljuk. A megszületendı tapolcai vagyonleltárban külön alfejezetet szeretnénk látni a laktanyáról teljes részletességgel! Hiszen Tapolca város lakosságának nem áll rendelkezésére pontos információ arról, milyen ingatlanvagyon, tárgyi eszközök és lehetıségek rejlenek a laktanya területén. Mivel a programunk deklaráltan az együttmőködést keresi, ezért a laktanya területének legoptimálisabb hasznosítását a jelenlegi kormány ígéreteihez híven a hadsereg újraszervezésében és bıvítésében látnánk. Hiszen óriási pazarlás Magyarország legjobb adottságokkal rendelkezı kiképzıbázisát golfpályává, szórakoztatócentrummá, avagy bármi mássá alakítani. Ezen kívül a város a mai napig megsínyli a hajdan itt szolgált 3000 katona vásárlóerejének és fogyasztásának hiányát. Célunk, hogy az újonnan felálló tapolcai képviselıtestület kezdjen kormányzati tárgyalásokat arról, hogy számíthat-e városunk és a magyar nemzet arra, hogy a kormány betartva ígéretét, újjászervezi a Magyar Honvédséget, melyben Tapolcának kiemelt szerep jut.
18
III.
Spirituális talapzatunk
A Magyar Nemzethez való tartozás és dicsı, nemes ıseinkkel való kontinuitásunk erısítése az, melyeknek segítségével szembe tudunk szállni a külsı eredető válságokkal, ország hódító erıkkel és nemzetveszejtı eszmékkel. Legterhesebb történelmi pillanatainkban ebbıl merítettünk erıt és meríthetünk erıt ma is, hogy úrrá legyünk bajainkon és félelmeinken. Zrínyi sem adta át a várát, inkább belelovagolt a történelembe, ezzel adva példát a magyarnak az idık végezetéig. Minden tevékenység hasznos számunkra, mely közösségi szellemünket fejleszti, tekintet nélkül arra, hogy az gazdasági, társadalmi vagy hitbéli teljesítményt jelent. A közösségi szellem fejlesztésével meg lehet oldani mindazon problémákat, amelyek piaci alapú megoldására nem áll rendelkezésre pénzügyi fedezet. Magyarnak lenni küldetés, hit és akarat. Magyarnak lenni nem születés, hanem tett és viselkedés kérdése. Tisztában vagyunk vele, hogy sokaknak ez talán semmi, csak megmosolyogni való kosztümös romantika. Nekünk viszont ez az érzés, a Nemzethez tartozás a minden! Amíg nem tudjuk, hogy honnét jöttünk és kik is vagyunk valójában, addig azt sem tudjuk megmondani, mik szeretnénk lenni és hová is tartunk?!
1. Tapolcai utcanevek megváltoztatása és történelmi nevek helyreállítása Tapolca városában a mai napig 13 utca viseli kommunista bőnözı, lenin-fiú nevét. Ezt nem vagyunk hajlandóak – a történelmi tények ismeretében és tekintettel a jó ízlésre – elfogadni. Szerencsére bıvelkedünk történelmi hısökben, költı fejedelmekben, írókban, tudósokban és helyi születéső, helyi illetıségő hısökben, mint Róth Aurél közjegyzı úr, aki hısi halált halt Tapolca védelmében 1945-ben. Nevét mindmáig kevesen ismerik. Ha kell, népszavazás útján, de meg kívánjuk változtatni a fentebb említett utcaneveket.
2. Nemzeti ünnepeink Sajnálattal tapasztaljuk, hogy 1848-49-es forradalmunkat és szabadságharcunkat leszámítva, a nemzeti ünnepeinkre való emlékezés alulszervezett, rossz kezdési idıpontra tervezett éppen ezért csekély érdeklıdést vált ki a lakosságból. Jó példa erre az 1956. október 23-ai megemlékezés és az Aradi Vértanúk Emléknapja. Az ünnepségeket munkanapokon, egy nappal az évforduló elıtt, délután, munkaidıben tartják. A kivezényelt diákokon és tanáraikon kívül, jó, ha 10 civil érdeklıdı megjelenik a városi képviselıtestület mellett. Nemzeti történelmünk nagy napjait, nem azért ünnepeljük, hogy kipipálhassuk megjelenésünket. Nemzeti ünnepeink lehetıséget adnak arra, hogy elmélyülten átélhessük származásunkat, nemzeti sorskérdéseinket, nemzeti összetartozásunkat, és szívünk megteljen büszkeséggel ıseink tettei és szeretettel nemzettestvéreink iránt. 19
Szeretnénk, ha a város új képviselıtestülete változtatna eddigi rossz szokásán, és méltó módot biztosítana minden tapolcai számára, hogy ilyen jeles napokon kiteljesedhessen magyar identitásában és ezáltal a mindennapokhoz lelki útravalóul kapja a nemzettudatot. Nemzeti ünnepeinket minden esetben annak naptári napján kell megünnepelni.
Összefoglalás, záró gondolatok Ha valódi változást akarunk elérni, új alkukra kell kényszerítenünk a gazdasági életünket meghatározó multikat és segítenünk kell azokat a helyi kis- és középvállalkozásokat, melyek közösségünk valódi alkotóelemei. Merjünk szembe nézni gondjainkkal, vállaljuk a konfrontációt, mondjuk ki az igazságot ha azzal közösségünk sorsát visszük elıre. Ha rettegve kell este az utcán sétálnunk, akkor soha nem fogjuk igazából magunkénak érezni ezt a gyönyörő természeti környezetet, benne városunkat. Nincs elveszett ügy mindaddig, míg él a városban olyan polgár, aki szívén viseli közössége sorsát. A programban szereplı tervek és gondolatok sokakban kételkedést ébreszthetnek, mondván „Úgysem lehet ezt megcsinálni”, vagy „Túl kicsik vagyunk”! De az itt lejegyzett terveket tiszta közösségi akarattal, csapatmunkával valósággá lehet tenni. Olimpiai bajnok vízilabdázóink kizárólag csak a gyızelemért szállnak medencébe, bárki legyen is az ellenfél, bármekkora országból jönnek is azok. A medence a miénk, ott mi vagyunk otthon. Ott İk érvényesítik Nemzetünk akaratát. Tapolcán ez a mi dolgunk, tapolcai embereké. A példa adott, a feladat nagy. Álljunk hát neki!
Tapolca, 2010 augusztus 20.
20
