Fehérvári POLGÁR Székesfehérvár 1. számú önkormányzati körzet
1.
körzet
2015. december 16. • I. évf. / 14. szám
„Az önkormányzat mi magunk, a helyi közösség vagyunk…” A
– Egy polgármester esetében van olyan, hogy „év végi nyugalom”? – Van azért… Az év legvégén, általában a két ünnep közötti időszakban. Az nyugodtan szokott telni, abszolút családi körben. Bár idén lesz egykét dolog, amit az év végén kell tárgyalni, intézni, de azért talán a karácsonyra még elmondható, hogy minden évben lecsendesedik egy kicsit a világ. Az eddigi évek azt mutatták – és remélem, így lesz idén is –, hogy advent negyedik vasárnapja után egy kicsit lassul a rohanás. – És ez vajon elég? Azért kérdezem, mert ön évek óta szorgalmazza, hogy legyenek Fehérváron igazi, békebeli, polgári klubok - aminek feltétele, hogy az embereknek év közben is legyen saját magukra pár órájuk legalább. – Nem elég, persze – de év közben sokkal nehezebb lassítani. Viszont amikor adventkor azt látom, hogy kisgyerekes családok, baráti társaságok sétálnak és beszélgetnek a főutcán – akkor az jó érzés. Mert van erre, vagy teremthető erre idő. Nekem mondjuk ritkán sikerül, de mindig mondom, hogy polgármesternek nem kötelező lenni… Innen, az ablakból a mostani időszak kicsit emlékeztet az augusztusi napokra, amikor tele van a város, és az emberek élvezik a közösség adta hangulatot. Ez azért visszaigazolja a polgármesterként végzett munka értelmét is. – Meg a fejlesztések értelmét. Ha csak a Belvárost nézzük: a felújítás előtt azért sokkal csendesebbek voltak az utcák – mostanában meg egy sima hétköznap délután is sok embert látni itt. – Ez volt a cél – vagy inkább: ez volt a titkos álmunk. A Belváros megújítása egy több ciklusos fejlesztés eredménye, ami a pályázati rész megteremtése tekintetében 2010 előtt kezdődött. Szerintem mindenki abban reménykedett, hogy ha ez megvalósul, akkor az emberek szívesen jönnek majd a Belvárosba. Úgy érzem, hogy sikerrel jártunk, sőt: néha már a „megtelt” táblát is ki lehetne tenni… Advent első vasárnapján kicsi lányommal sétáltunk – és annyian voltak, hogy alig tudtunk haladni. – Akkor a jelek szerint tovább kell bővíteni a Belvárost… – Szélesíteni kell, igen. Korábban a Belváros szinte csak a Városház tér volt – ez mostanra kiegészült a sétáló utcával és a Magyar Király Szálló előtti térrel. De ezt is nyújtani kell, a Zichy liget felé – és a Várkörút felé, ami a felújítás körüli minden konfliktussal együtt is fontos fejlesztési irány. – A Várkörutat megszokták már a fehérváriak? – A Várkörút egy gyönyörű útja lett a városnak – ez a díszkivilágítás miatt most még jobban látszik. A fehérváriak pedig mostanra szerintem megértették: nem az volt a célunk, hogy bosszantsuk az autósokat, hanem az, hogy növeljük a Belvárost, mint közösségi teret. – A tavaly decemberi csendes időszak után mi volt az első dolog, ami idén polgármesterként várta? – A Fehérvár Estély, ami pontosan azt a célt szolgálja, hogy ne csak úgy beleessünk az évbe, hanem szépen kezdjük el. Januárban még színesebb lesz a program, hiszen az év első napján koncertet ad a most már önálló intézményként dolgozó szimfonikus zenekarunk. Amúgy a január a rendezvények tekintetében mindig sokkal visszafogottabb, mint a december, amikor az
Fotó: Simon Erika
hét közepe, délután fél hat. Él és lélegzik Székesfehérvár – a Városház téren, az adventi fények alatt családok, baráti társaságok sétálnak, beszélgetnek. A Városháza sem kihalt még, hiszen az év végének közeledtével előfordul, hogy estefelé is akad tennivaló. Cser-Palkovics András polgármester például pont most ad interjút lapunknak.
operatív munka mellett nagyon sok meghívásnak illik eleget tenni. Úgyhogy foglalkozhatunk a költségvetéssel, ami a város életének kevéssé látványos része – viszont a legfontosabb dokumentuma. – Azzal együtt, hogy Fehérvár költségvetése évek óta stabil. – Így van. Ez részben az adósság-konszolidációnak köszönhető, ami egy több mint tizennyolc milliárd forintos terhet vett le a városról. Erről keveset beszélünk, de ennek a törlesztése alapvetően 2011 és 2016 között jelentett volna nagyon nagy terhet az önkormányzat számára – csak idén mintegy hárommilliárd forintot kellett volna adósságszolgálatra költenünk. Ehelyett ezt a pénzt fejlesztésekre tudtuk fordítani. Emellett nagyon fontos a helyi cégek által befizetett - jóval a magyar átlag feletti – helyi adóból származó bevétel. Ugyanis – ahogy mondani szoktam – a Városháza pincéjében nincs pénzverde… – Elég szomorú. – Csak akkor, ha egy városállam kialakításában gondolkozunk esetleg… De komolyra fordítva a szót: a mindenkori önkormányzati vezetés nyilván azokat a forrásokat tudja elkölteni, amiket részben az államtól kap, részben pedig a helyi gazdaság fizet be. Tekintettel arra, hogy magánszemélyeknek helyi adót, építményadót, kommunális adót, telekadót nem kell fizetniük Fehérváron – és ez nagymértékben köszönhető a gazdasági élet szereplőinek, hiszen ők adják a város költségvetésének nagyjából a felét. Ezekből a forrásokból kell megoldani a fejlesztési és üzemeltetési feladatokat. – Valamint a tartalék létrehozását, amire nagy gondot fordít az önkormányzat. – Mert nagyon fontos. Tudomásul kell venni, hogy a gazdaságunk erősen exportorientált, vagyis ki van téve a világpiaci változásoknak. Emlékezzünk csak például a néhány évvel ezelőtti pénzügyigazdasági válságra! Bízunk benne, hogy nem lesz újra ilyen – de akkor is szükség van tartalékra, hogy az esetleges nehezebb időszakokban is talpon tudjon maradni a város. – Mennyi most Fehérvár tartaléka? – Valamivel több mint négy és fél milliárd forint. Ennél több pénze van a városnak, de ez az az összeg, amihez nincs cél rendelve. Nyilván lenne ennek is helye, meg ötletek is akadnak, hogy
mire kellene költeni – egy nagyvárosban mindig van megoldandó probléma bőven. Én mégis azt gondolom, hogy ebben a tekintetben egy önkormányzatnak konzervatívnak kell lennie, mert nem kockáztathatjuk a közösség jövőjét rövid távú célok gyorsabb elérése érdekében. – Rendszeres résztvevője a város eseményeinek, a közösség életének. Mi a tapasztalata: a fehérváriak az önkormányzatot támogató szervezetnek, szükséges rossznak vagy ellenfélnek tekintik leginkább? – Remélem, nagyon kevesen érzik ellenfélnek. Biztos akad olyan is, akinek volt valamilyen rossz tapasztalata az önkormányzattal, a hivatallal, valamelyik hatósággal. De bízom abban, hogy mindenki látja: az önkormányzat mi magunk, a helyi közösség vagyunk. Hiszen a döntéshozókat, az önkormányzat tagjait a város lakói választják meg, ezért az ő tevékenységüknek a városban élőkért kell történnie. Hozzáteszem: a közösség érdekeit nézve – és ez több, mint százezer egyén összessége, mert ha a közösség fejlődik, akkor az egyén is jobban megtalálja a maga boldogulását. Ebben a munkában természetesen a konfliktus lehetősége is benne van, de ezzel együtt remélem, a fehérváriak azt érzik, hogy összességében jó irányba mennek a dolgok. – Azt mindig nehezebb észrevenni, mint a problémát. – Igen, tudom, mert én is itt élek, itt vásárolok, itt járok színházba és sporteseményekre – és én is itt ülök a dugóban, ha úgy alakul. Annyi a különbség, hogy nekem egyből a megoldásokon is gondolkoznom kell: ha látom, hogy mozdulni is alig tudnak az autók, akkor le kell ülnöm a szakemberekkel, és ki kell találnunk, hogy azt a bizonyos déli elkerülőt a vasúton túl hogyan és mikor lehetne mihamarabb megcsinálni, és a mintegy három és fél milliárd forintos forrást megszerezni. Az autósoknak ezen nem kell töprengeniük - viszont joggal várják el az önkormányzattól, hogy megoldja a kérdést. Amiben én szeretnék előrelépést, hogy ezt a fajta közösségtudatot tudjuk erősíteni: figyeljünk jobban egymásra, nézzük a többiek érdekeit is. Egy élő példa: ha megyek a Vodafone Sportcentrumba egy koncertre, akkor lehet, hogy este hétkor nem állok be a lakótelepre, hanem leteszem az autót az Interspar parkolójában, és sétálok egy kicsit – a környéken lakók
viszont találnak parkolót a saját házuk közelében. Ezek apróságok, de komolyan növelhetik az életminőséget és a közösséghez tartozás érzését. – Ma Magyarországon hol van az önkormányzatok helye – és hol van Székesfehérvár helye? – Ez nagyon aktuális kérdés, hiszen az új Alaptörvényben a korábbiaktól sokban eltérő önkormányzati szerepvállalás került megfogalmazásra – nagyon élesen el vannak választva egymástól az önkormányzati és az állami feladatok. Emiatt felmerülhet, hogy ez mennyiben szűkíti le az önkormányzati önállóságot. Én Fehérváron azt látom – és ez megint a helyi gazdaság adta szabad mozgástérnek köszönhető –, hogy nem fogunk rosszul járni az új rendszerben. Persze, van olyan terület, amit én is sajnálok: köztudott rólam, hogy nagyon örülnék, ha az oktatási intézmények a város fenntartásában lennének. Ám emellett azt is látni kell, hogy Székesfehérvár nem egy átlagos település Magyarországon: a saját bevételek, a saját szolgáltatások tekintetében nagyon jelentősen az átlag felett vagyunk. Ezért abból, hogy mi fenn tudtuk tartani az oktatási intézményeket, nem szabad azt a következtetést levonni, hogy ez mindenhol így volt az országban. Márpedig az államnak nem egy városra kell az önkormányzati feladatokat meghatároznia – hanem az összesre. Megjegyzem, ez a döntés nem azt jelenti, hogy az iskolákat el is vitték volna a városból: ettől még ezek fehérvári iskolák, tehát az önkormányzatnak kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy az oktatási rendszer fejlődjön. Hiszen a gyerekeinkről, a városunk jövőjéről van szó. – Ebben az összefüggésben mi lehet az önkormányzatok jövőképe? – Amit az önkormányzat szempontjából nagyon új területnek tartok, az egy vállalkozni tudó önkormányzat megteremtése - a szó legpozitívabb értelmében. Az önkormányzat az egyik legnagyobb, saját forrásokkal rendelkező megrendelő egy város életében. És miközben ezeket a forrásokat a bankban tartjuk – hangsúlyozom: nem Quaestor, nem Buda Cash, mert ilyet soha nem csináltunk –, meg kell találnunk azokat a biztonságos befektetéseket, amelyek bevételeit aztán fejlesztésekre tudjuk fordítani. Ez egy új szemlélet az önkormányzati szektorban, szemben a korábbi, inkább a hatósági feladatokra koncentráló hozzáállással. Fontos elmondani, hogy nem kizárólag gazdasági befektetésekről van szó, mert én nagyon jó iránynak tartom például a felsőoktatás támogatását is. Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara vagy éppen a Corvinus Egyetem fehérvári kara gyakorlatilag állami feladatot lát el – az önkormányzat mégis támogatja, mert nagyon fontos érdekünk, hogy a felsőoktatás gyökeret verjen és megerősödjön a városban. Befektetünk a gyerekeink, a fiatalok jövőjébe – de ez a közösség szempontjából megtérülő befektetés, hiszen ezek a szakemberek a helyi gazdaságot erősíthetik majd. – Néhány villámkérdés a végére. Mi jut eszébe, ha azt hallja: „Székesfehérvár, 2015”? – Tovább folytattuk a Szent István Emlékévben indult közösségépítést. Ez volt a legfontosabb cél. – „Székesfehérvár, 2016”. – Egy újabb lépés egy Közép-Európában jegyzett város megteremtésének útján, az európai uniós források és a Modern Városok Program keretében nemzeti források segítségével. Egy 2015-ről áthúzódó fontos feladatunk pedig, hogy a műszaki és pénzügyi felsőoktatást meg tudjuk erősíteni Székesfehérváron. – Utolsó fogalom – egy szóval is lehet válaszolni… „Székesfehérvár.” – Az otthonunk. Török Péter
1
Fehérvári POLGÁR
1. körzet
2015. december 16. • I. évf. / 14. szám
Bemutatni és megőrizni S
Rendház, Nemzeti Emlékhely, Országzászló tér, Fekete Sas Patikamúzeum, Megyeház utca, Budenz-ház, Palotavárosi skanzen, Csók István Képtár, Schaár Erzsébet-gyűjtemény és a Gorsium Régészeti Park. Ez a tíz kiállítóhely tartozik a Szent István Király Múzeumhoz. „Meglehetősen széttagoltan találhatóak a múzeum egységei a városban, tehát nem egyszerű összehangolni az intézmény működését” – mondja Kulcsár Mihály, a múzeum igazgatói jogkörben eljáró igazgatóhelyettese. – „Munkatársaink létszáma közelít a százhoz. Azért dolgozunk ekkora létszámmal, mert ahol kiállításunk van, márpedig mindenhol van tárlatunk folyamatosan, ott teremőri létszámot is kell biztosítanunk. Székesfehérvárnak rengeteg olyan adottsága van, amit be kell mutatnunk és meg kell őriznünk, tehát van bőven feladatunk.” Jelenleg is számos tárlat közül választhatnak az érdeklődők a múzeum kiállítóhelyein. „Mindig próbálunk a látogató közönség igényeire figyelni, amikor megszervezünk egy-egy programot. Ezen kívül a különböző évfordulókra is nagy hangsúlyt fektetünk. Például az Országzászló téren lévő, »Az Égből dühödt angyal dobolt« Székesfehérvári ezredek az I. világháborúban című kiállítás a centenáriumi évforduló alkalmából nyílt meg. Múzeumunk egyik becses kincse, a Vértes vitéz is ott található most. Hosszú évekig a Rendház előterében köszöntötte a szobor a belépőket, majd átkerült a Városházára, onnan pedig az Országzászló térre. A kiállítás miatt egyébként kicsit felújítottuk a szobrot, egy másolattal pótoltuk az évekkel ezelőtt elveszett kardját. Érdekességként jegyzem meg, hogy idő-
Fotó: Fehérvári Polgár
zékesfehérváron körbeveszi az embert a történelem. Itt található a középkori Magyarország legfontosabb templomának maradványa, a város emlékei pedig több ezer évre nyúlnak vissza. Kivételezett helyzetben van a Szent István Király Múzeum. Kilenc helyszínen várja a látogatókat a megyeszékhelyen, bemutatva ennek a történelmi városnak az emlékeit.
közben egy gyűjtőtől sikerült megvásárolnunk a szobor korabeli fémből készült makettjének egy példányát, amit akkoriban azoknak adtak ajándékba, akik a segélyalapba jelentősebb összeget fizettek be. Ez a makett a kiállításon szintén megtekinthető” – meséli az igazgatóhelyettes. A Katona karácsonyfa, háborús karácsonyfa című tárlat is az első világháború centenáriumára nyílt meg a Rendházban. Itt a múzeum karácsonyfa archívumába gyűjtött dokumentumokat mutatják be. Az Új Magyar Képtárban Az én Ujházim címmel látható kiállítás Ujházi Péter festőművész 75. születésnapja előtt tisztelegve. A Megyeház utca 17-ben a nagyipari építési technológiák és az ARÉV fél évszázadáról tudhatnak meg többet az érdeklődők. Dicső évszázadok nyomában címmel a királyi koronázó templom történetével ismertetik meg a látogatókat egykorú történeti források, a bazilikából származó kőfaragványok és rekonstrukciós rajzok bemutatásával a Rendház Dísztermében. „A kínálat tehát széles, mindenki megtalálja az
érdeklődésének megfelelő tárlatot. Nagyon sok látogatónk van. Ezt én a tavalyi év legnagyobb sikerének, a Seuso-kiállítás hozadékának is tulajdonítom, mert ezzel olyan figyelem irányult ránk, ami a mai napig is érződik. Sokat segít az is, hogy a kiállítóhelyeink többsége a Belvárosban található, tehát a járókelők és a turisták az ajtónk előtt mennek el, könnyebb őket becsábítani. Persze ehhez olyan programokat kell megalkotnunk, amelyek érdemessé teszik a múzeumot arra, hogy minél többen meglátogassák. Ebből a szempontból minden évben különleges helyet foglal el a Múzeumok Éjszakája programsorozat. Akkor kiállítóhelyeink többsége nyitva van, és több ezer látogató érkezik hozzánk. Különlegessége talán az, hogy olyan időpontban látogathatják meg az érdeklődők a múzeumokat, amikor azok egyébként zárva vannak” – mondja Kulcsár Mihály. Két kiemelkedő helyszín is tartozik a Szent István Király Múzeumhoz: a Nemzeti Emlékhely és a Gorsium Régészeti Park. „A magyar királyok
koronázási és temetkezési templomának maradványait őrző Nemzeti Emlékhely Székesfehérvár különleges, egyedi értéke. Az a feladatunk, hogy mindezt megmutassuk a nagyközönségnek. Az idén több különlegességgel is vártuk az érdeklődőket. Több alkalommal rendeztünk fáklyás tárlatvezetéseket, amikor gyertyákkal világítottuk meg a koronázó templom maradványait. Ezek közkedvelt, sajátos hangulatú programok voltak, jövőre is folytatjuk. A másik újdonság pedig az, hogy nem zárjuk be a Nemzeti Emlékhely kapuit a téli időszakban. Eddig október 31. és április 1-je között zárva tartottunk, de érzékeltük, hogy a téli időszakban is nagy az érdeklődés a hely iránt. Az évszakra való tekintettel nem látogatható az egész terület, a maradványok biztonságát szem előtt kell tartanunk. Az eredeti falmaradványokat, a templom eredeti részeit, amelyek fagykárt szenvedhetnek, téliesítenünk kell, vagyis takarást kapnak. Előzetes bejelentkezés alapján viszont megtekinthető a mauzóleum, a Pipo torony, és az árkádsor alatt található tablókiállítás, amely a Nemzeti Emlékhely, illetve a Romkert kialakításának történetét mutatja be”mondja az igazgatóhelyettes. „Gorsiumban a végéhez közeledik a »Quies Gorsiense - Gorsium a kikapcsolódás antik szigete« című projekt, amely nettó 652 millió forintos európai uniós forrásból valósul meg. A beruházás költségeihez Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata több mint 123 millió forint önrésszel járult hozzá. A projekt keretében az egykori városfal egy részét is felépítettük, a fal tetején pedig kilátót alakítottunk ki. Itt került megépítésre egy legyező alakú saroktorony, illetve két oldaltorony. Mindezek mellett fogadóépület, valamint látványtár, irodák és régészeti raktárak kerültek kialakításra, de megújul az ún. Freskós-ház is. Mindez nem azt jelenti, hogy most már hátra dőlhetünk, mert elkészültünk, hiszen ezt működtetni kell, meg kell tölteni élettel, meg kell tölteni olyan kiállításokkal, amelyek vonzzák a látogatókat. Ez lesz a jövő év egyik nagy feladata.” Simon Rita
Megújult a Ciszterci Gimnázium könyvtára A
A beruházást három évvel ezelőtt dr. Kiss Zoltán szülő kezdeményezte, aki az iskola könyvtárát akkor látta először, amikor gyermeke felvételizett a gimnáziumba. Már akkor felmerült benne a gondolat, hogyan lehetne az akkor még három teremből álló teret egységesebbé, modernebbé tenni. Az édesapa ötletével felkereste Orosz Ágoston igazgatót, aki nagy örömmel fogadta az átalakításra tett javaslatot. A könyvtár megújításánál a fő nézőpontok között szerepelt az iskola keresztény szellemiségének tükrözése, modern könyvtárfunkció biztosítása, csendes, világos olvasóterem kialakítása. Olyan teret álmodtak meg, amely előadó- és tanteremként is jól használható, emellett iskolai programoknak is helyet biztosít. A megújult közösségi tér továbbá a diákok részére szellemi műhelyként is szolgálhat, hiszen előadóestek, beszélgetések szervezését is lehetővé teszi. Ezen ötletek alapján készült el az első látványterv-javaslat, amelyet a Bécsben élő Kiss Tamás ajándékként készített a könyvtár rehabilitációjához. Az iskola energetikai felújítását végző T.Á.M. Építész Iroda térítésmentesen felvállalta, hogy a kiviteli terveket, a statikai felmérést és a hivatalos engedélyeztetést is elvégezi, a tanári kar több tagja a tervezést segítette hasznos szakmai tanácsokkal, a tanulók pedig a könyvtár kipakolásában segédkeztek. A munka során kiderült, hogy az iskola jelentős, negyvenezer példányt meghaladó könyvtárállománnyal rendelkezik. A november végén tartott átadó ünnepség alkalmával az iskola igazgatója úgy fogalma-
2
Fotó: Simon Erika
közelmúltban adták át pénteken a Ciszterci Szent István Gimnázium felújított könyvtárát. A megszépült közösségi térben olyan értékes programokat szervezhetnek, amelyek méltóak a Ciszterci Rend keresztény szellemiségéhez, s egyben modern hátteret nyújtanak a gyermekek kulturális programjaihoz, illetve oktatásához.
zott: hitünk mellett a kultúra az, amely mindig segít számunkra eligazodni az élet ügyes-bajos dolgaiban. A kultúrát sok helyről szívhatjuk magunkba: a népzene, a néptánc legtöbbször hagyományok útján terjed, az édesanyáktól örökölt anyanyelv szintén a kultúra fontos része, míg a műveltség közvetítője a könyv. Ezért a könyvtárak esetében a tudás templomába érkezünk, ahol az ember és a könyv egymásra talál. A megvalósult fejlesztésért az igazgató köszönetet mondott mindenkinek, aki szerepet vállalt abban, hogy olyan könyvtárat sikerült létrehozni, amely méltó a ciszterci rend szellemisségéhez, valamint modern hátteret nyújt a gyermekek kulturális programjaihoz, oktatásához. Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arról beszélt az
ünnepségen, hogy az emberiségnek hatalmas szüksége van napjainkban a könyvtárakra. Mint mondta, olyan közösségi terekről beszélünk, ahol többen, együtt ragadhatják magukhoz a tudás képességét. Kiemelte: az internet és az okostelefonok világában rengeteg felesleges információval szembesülnek a fiatalok, ez pedig a gondolkodás felületességéhez vezet, míg a könyvtárak a gondolatok megkülönböztetésének művészetét adják meg az embereknek, és a közösségteremtés színhelyéül is szolgálnak. Székesfehérvár polgármestere, dr. CserPalkovics András beszédében köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki valamilyen formában részt vállalt az összefogásban. „A pénzbeli támogatás önmagában kevés lett volna ahhoz, hogy ez a fejlesztés megvalósuljon. A könyvtár megújulása a szülők kezdeményezése által
indulhatott el, akik megálmodták ezt a célt, és megteremtették azt az együttműködést, amelynek révén ma itt állhatunk. Ehhez szükség volt a tanárokra és a diákokra, akik kötelező feladatukon túl a közösségért, az iskoláért, a diákokért és a városért felvállalták azt, hogy életet visznek ebbe a könyvtárrészbe. (…) Ugyan használjuk a közösségi oldalakat és az okostelefonokat, ezek azonban nem zárják ki azt, hogy közösségi terekben találkozhassunk, ahol megbeszélhetjük, mi történik forrongó világunkban, s annak milyen hatása van életünkre. Erről szól a könyvtárak szerepe, ezt pedig még az okostelefonoktól sem lehet megkapni” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András, aki azt kívánta, hogy a diákoknak minél több olyan személyes élményük legyen, amelyek ehhez a könyvtárhoz kötik őket.
2015. december 16. • I. évf. / 14. szám
Fehérvári POLGÁR
1. körzet
Egy hiteles hely a város szívében
Programok, rendezvények
„E
gy felmérés szerint a múzeumok a leghitelesebb helyek – mondja Szűcs Erzsébet, a Városi Képtár–Deák Gyűjtemény igazgatója. – Mindez felelősséggel jár, hiszen ezt a hitelességet fenn is kell tartani.” Az intézményben – amelyhez a Hetedhét Játékmúzeum és a Pelikán Galéria is tartozik – ezen elvek mentén tevékenykednek a munkatársak.
2015. december 3 – 2016. január 29. 20 órás alapfokú számítógép-kezelő tanfolyamok Vörösmarty Mihály Könyvtár Zenei részleg, Oskola utca 7. A tanfolyamon a szövegszerkesztés és az internethasználat alapjai sajátíthatók el 1010 órában. További információ és jelentkezés: +36-22/312-684/28-as mellék, audiovizualis@ vmk.hu
tassuk be a műalkotásokat, hogy azok versenyezzenek a médiumokkal. Határtalanul áramlik az információ a gyerekek felé, az új generációkat már egészen máshogyan kell megnyerni.” A Városi Képtárban és a Hetedhét Játékmúzeumban ennek megfelelően komoly múzeumpedagógiai program zajlik. Az iskolákban egyre jobban háttérbe szorul a vizuális művészeti nevelés, csökken a rajzórák száma, így megnőtt az igény a múzeumpedagógiai órákra. A vizualitás, az élmény, a művészeti befogadás kerül előtérbe a foglalkozásokon. „A Deák Gyűjtemény múzeumpedagógusa művészetterapeuta is egyben, ami azért jó, mert ebből az egységes oktatási hálózatból egyre több gyerek lóg ki, itt viszont meg tudnak nyílni egy-egy foglalkozás során.Szervezett csoportok érkeznek az óvodásoktól a középiskolásokig, de már volt olyan, hogy főiskolások vagy felnőttek látogattak hozzánk foglalkozásra” – teszi hozzá az intézményvezető. A Diák-Deák Galéria is a fiatalokat célozza meg, és közvetetten az idősebbeket is. Eddig hét kiállítása volt a diákoknak, és számos szülő, nagyszülő jelent meg a megnyitókon, akik eddig még nem is jártak a Képtárban. „Van, hogy iskolákat hívunk meg, volt már tárlata a Bory Jenő Általános Iskola diákjainak, a Munkácsy Mihály Általános Iskolának, januárban pedig a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola növendékeinek munkái láthatóak majd a Képtárban. Van, hogy a múzeumpedagógiai foglalkozásokon készült munkákból válogatunk. Két alkalommal pedig pályázatot írtunk ki, egy-egy aktuális kiállítás képeire vártuk a fiataloktól azok továbbgondolását, maivá tételét. Ezeken az alkalmakon mindig rácsodálkozunk a gyerekek tehetségére, sokszor nagyon nehéz dolgunk van, amikor ki kell választanunk a legjobbakat, mert mindegyik nagyon jól sikerül”– mondja a Városi Képtár vezetője. A Deák Gyűjtemény 1986-tól működik a városban. A Városi Képtár alapfeladata a kezdetektől az volt, hogy a Deák Dénes által Székesfehérvárnak adományozott, XX. századi magyar művészetet reprezentáló gyűjteményt feldolgozza, az ebből válogatott kiállítást működtesse, bemutassa, karban tartsa. Ehhez jött később a más múzeumok és magángyűjtemények anyagából válogatott je-
Fotók: Tósoki Attila
Ma már egy múzeum nem csupán egy múzeum, hanem közösségfejlesztésre alkalmas tér is egyben. A Városi Képtár–Deák Gyűjteményben tudják ezt. „Egy múzeum hármas feladatot tölt be: gyűjt, feldolgoz és bemutat. Jelenleg a gyűjtésre van a legkevesebb forrásunk, így a bemutatásra helyezzük a hangsúlyt, azon belül is az interaktivitásra - mondja Szűcs Erzsébet. – Az élményszerű befogadást kell elősegítenünk, hiszen az elektronikai eszközök ma már mindent elborítanak. A gyermekek életében maximális helyet foglalnak el, nekünk pedig az a feladatunk, hogy úgy mu-
lentős időszaki kiállítások megrendezése. Például 2016-ban majd a Szolnoki Művésztelep 1945 előtti alkotásiból rendeznek tárlatot. „A Városi Képtár egyre jobban bekapcsolódik a kortárs fehérvári művészeti életbe. Olyan feladatokat találunk ki és hajtunk végre, amelyek nem kapcsolódnak ugyan a Deák-gyűjteményhez, de a város képzőművészeti vagy kortárs művészeti életére vonatkoznak. Kétévente szervezzük a Fehérvár Szalon kiállítást, évek óta fut az Emlékmentés című fotógyűjtő projektünk, tavasszal a Kortárs Művészeti Fesztiválnak vagyunk a gazdái, nyaranta pedig az alkotóknak szervezünk művésztelepeket. Télen adventi hangversenysorozattal várjuk az érdeklődőket, de szervezünk szabadegyetemeket és különböző művészeti klubokat is az év során”mondja Szűcs Erzsébet. A Hetedhét Játékmúzeum 2012 óta a Városi Képtár része dr. Nagy Veronika néprajzkutató vezetésével - ő alapvetően a gyűjtemény feldolgozásával foglalkozik. Közel hatezer tárgy található az enteriőrökben, és mindegyiknek megvan a saját története. „A közeljövőben a Hetedhét Játékmúzeumnál figyelhetőek meg leginkább az elektronikai fejlesztések, jelenleg az érintőképernyős konzolok tartalomfejlesztése zajlik. Egy Erasmus +-os pályázatunk is van, amelyben görög, román, bolgár és magyar egyetemek, valamint múzeumok vesznek részt. Az ELTE kollégáival működünk együtt, és a projekt fő feladata a vak és látássérült gyermekek múzeumi integrálása. Óriási kihívás előtt állunk: hogyan tudunk egy olyan tárlatvezető projektet kidolgozni, amelyben akár egyénenként, akár kiscsoportokban ezek az emberek jól tájékozódhassanak egy múzeumban”- meséli a jövőbeni terveket az intézményvezető. A Hetedhét Játékmúzeumhoz kapcsolódik a Hetedhét Játékfesztivál is, amelyet évek óta a várossal közösen szerveznek. „Ez a fesztivál színvonalas szakmai alapokon nyugszik, melynek kidolgozója szintén dr. Nagy Veronika. 2015-ben például a gyerekek a polgári és a paraszti világ összehasonlításával foglalkoztak a Fő utcán, miközben játszottak. A paraszti kultúra hagyományai elevenedtek meg a vásárban, a népi játékokban, de maga a múzeumunk a polgári kultúrát tükrözi, annak világát, tárgyi ismereteit, így a feladatok
– Ön is részt vett a Fehérvári Topográfiai Műhely programján, amikor bejárták a négy éve üresen álló Akóts Gőzhengermalmot. Ez szakma, kíváncsiság vagy érdeklődés? – Talán mind a három. Szabadságon voltam akkor, ráértem, így hát elmentem, ez a kíváncsiság része. A szakmai érdeklődés pedig a Fehérvár Művészete programhoz kapcsolódik, hiszen már ott is szóba kerültek a város iparát nagymértékben meghatározó gyárak bemutatási lehetőségei, vagyis egy fehérvári múzeum fejlesztési ügye. Mivel én is múzeumi vezető vagyok, fontosnak tartom nyomon követni azt, hogyan alakul ki egy ipartörténeti múzeum, még ha ez nem is a közeli jövőben valósul meg. – Hogy tetszett az épület, járt már ott? – Még nem jártam ott. Régebben ott lakott az épület udvarán található házban Németh László keramikus iparművész, és a Kortárs Művészeti Fesztivál keretében műtermi akciókat is csináltunk. Csak alulról néztük sokszor a hatalmas silókat, ahol a gabonát tárolták. A bejáráson jól éreztem magam. A malom egykori vezetője nagy lelkesedéssel beszélt, mindig jó hallgatni ezeket a régi szakikat, mérnököket. Ugyanígy voltam a Király sori Fűtőerőmű bejárásánál is, oda elsősorban az építészet, és a Boryszobor miatt mentem. egy része ehhez kapcsolódott”- teszi hozzá Szűcs Erzsébet. A Városi Képtárhoz tartozik a Pelikán Galéria is, amely 1995-ben került az intézményhez. Még 1993-ban kapta meg a galériát a Fehérvári Művészek Társasága, de civil egyesületként nehéznek bizonyult az üzemeltetése számukra. „Mára már bejáratott együttműködés zajlik a Képtár és a Társaság között. Az éves kiállítási tervet ők készítik el, mi pedig a szervezésben, lebonyolításában segítünk. Így a művészek is teljesen magukénak érzik a tárlatot, a helyet. Azért is, mert a leggyakrabban a Fehérvári Művészek Társasága tagjaiból kerülnek ki a kiállítók. A legtöbb városban eléggé széthúzóak a képzőművészek, a legtöbb helyen két-három profi képzőművészcsoport is van, Fehérváron viszont csak egy profi társaság van, akikkel könnyű együtt dolgozni” – meséli a Képtár vezetője. A városban található többi múzeummal is kiváló kapcsolata van a Képtárnak. A szakmában ismerik egymást, és még ha mindannyian ugyanazért a fehérvári közönség figyelméért „versengenek”, amiben tudnak, segítenek egymásnak. „Az együttműködés jó példája a Múzeumok Éjszakájának szervezése. Olyankor összeül az összes intézmény, és egyeztetjük programkínálatainkat, hogy változatos programot tudjunk nyújtani a közönségnek. Az időbeosztás elkészítése sem egyszerű, hiszen mindennek bele kell férnie egyetlen éjszakába úgy, hogy lehetőleg ne egyszerre kezdődjenek a programok.” Simon Rita
December 16., 16:00 Katona karácsonyfa, frontkarácsonyfa az első világháborúban Szent István Király Múzeum, Országzászló tér 3. A november 27-től 2016. január 4-ig megtekinthető, a Szent István Király Múzeum Rendház épületében (Fő utca 6.) található kiállítás kísérőrendezvénye Lukács László néprajzkutató előadásában.
December 15-18., 10:00 Tél a művészetekben Vörösmarty Mihály Könyvtár Gyermekkönyvtára, Oskola utca 7. Összművészeti barangolás iskolai csoportok számára, ahol a tél ihlette alkotásokat ismerhetik meg a festészetben, zenében, irodalomban és táncban.
December 17., 18:00 és 22:30 Star Warstól Schindlerig – John Williams-gála Barátság Mozi, III. Béla király tér 1. Az év legjobban várt filmjének a bemutatója előtti napon, különleges koncertfilmet vetítünk, amelynek főszereplője John Williams, az ötszörös Oscar-díjas zeneszerző. A 83. születésnapja alkalmából rendezett gálaműsor felvételét vetítik le, melyben legismertebb műveit hallgathatják, nagyzenekari kísérettel. A Star Wars-jeggyel rendelkezők a koncertfilmre 600 Ft-ért válthatnak jegyet.
December 19., 21:00 Boka és Klikk Öreghegyi Közösségi Ház, Fiskális út 93. A 21 órakor kezdődő rock&roll est igazi karácsonyi hangulatot ígér, ezen kívül az esemény lemezbemutató is lesz. A belépő 1000 Ft/fő.
December 19., 20:30 PunnanyMassif a Vodafone Sportcentrumban Vodafone Sportcentrum, Gáz utca 19. Számos sikeres FEZEN Klubos és fesztiválos fellépése után az év végén a nagycsarnokban ad koncertet a pécsi zenekar. Jegyek elővételben az első 200 db: 2.500 Ft majd november 9-ig: 3.000 Ft, december 18ig: 3.500 Ft, a helyszínen: 3.900 Ft. A beléptetés és a helyek elfoglalása érkezési sorrendben történik, 1300 főnél létszámstop! Jegyvásárlás a FEZEN Pontban (Marosi Arnold utca 1.) és online.
December 19. 19:00 Feketehegy-Szárazréti karácsony Feketehegy-Szárazréti Közösségi Központ, Farkasvermi út 2. Szeretettel várnak mindenkit a városrész ingyenes karácsonyi koncertjén, melyen Horváth Elemér hegedűművész és Horváth Péter zongorista előadását hallgathatják meg.
3
Fehérvári POLGÁR
1. körzet
2015. december 16. • I. évf. / 14. szám
Programajánló „Nagyon élvezem, hogy városi főépítészként Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár, Sóstó lakótelep 1. Programok: 11:30 Téli nyomdászat a Sóstón Túra Fóris Anna vezetésével. Indulás a Zöld tanyáról, érkezés a Művelődési Házhoz. 13:20 Őseink emléke Attila népe Karlinszky Balázs előadása vetítéssel 14:10 Honfoglaló idők Életképek a hazatérések korából, a Fehérvári Hagyományőrző Íjászegyesület kiállítása Jutalomjáték: Harci mezbe öltözve kard-, íj-, karikás ostor- és kelevézpróba minden arra vállalkozónak. 15:30 Ökológiai lábnyom-mérés – Gaja Környezetvédő Egyesület 16:20 A Sóstó újjáélesztője: Gáspár Attila A Fehérvári Hagyományőrző Íjászegyesület, a Gaja Környezetvédő Egyesület és a Gáspár Attila Zöld Kerekasztal Egyesület múltidézője 17:30 Őseink zenéje, hangszereik – Varró János népzenész hangszeres előadása
December 20. 11:00, 16:00 Egy kis karácini csoda Igéző, Basa utca 1. A cincin kastély titka, hová tűnt az elveszett sajtgyémánt? Megtudhatod az Igézőben! Belépő 800 Ft/fő.
December 27-31. 11:00-17:00 Szilveszteri varázslat Koronás Park, Ligetsor Szilveszteri készülődés, ahol elkészíthetnek dekorációt, parti szemüvegeket, kalapokat… mindent, ami egy jó szilveszteri bulihoz szükséges. Részvételi díj: 400 Ft/fő.
December 31. Városi Szilveszter Belváros, Zichy Színpad Szilveszter éjjel Vastag Csaba fellépésével búcsúztathatják az évet a városban.
részt vehetek az alkotásokban…”
L
antay Attila, Székesfehérvár városi főépítésze személyében olyan embert ismertem meg, aki úgy tud beszélni a munkájáról, hogy én is kedvet kaptam hozzá. Szakmai tudását részben egy építészeti alkotás színvonalának elismeréseként kapott miniszteri kitüntetés, valamint a településfejlesztésben, -rendezésben végzett munkájáért idén kapott Hild János-díj jelzi. – Hogyan lett többszörösen díjazott építész? – Fiatalkoromban csak a rajzolás érdekelt, képzőművész akartam lenni. Idővel azonban a vizuális kultúrának az építészeti alkotórésze is megérintett. Jó választás volt az építészet, mert a mérnöki tudományok és a rajzkészség egy szakmában olvad össze, ahol racionálisan gondolkodni kell, de e mellett fel kell tudni használni az intuiciót is a döntésekhez. Bár középiskolás lányunk inkább humán beállítottságú, feleségem szintén építész. Állami főépítészként három megyében felügyeltem városok főépítészeit és a településrendezési terveket jogszabályok, szakmai szabályok szempontjából. Nagyon élvezem, hogy pár éve városi főépítészként részt vehetek az alkotásokban vezetőimmel, tervező társakkal és a többi irodával. Nagyon jó csapat dolgozik együtt, hasonlóan gondolkodnak és mindannyian a fejlődés hívei. A mi szakmánk épületekről és városokról is szól. 2004-ig ténylegesen építészként dolgoztam, és egyetemen oktattam 20. századi építészet történetét, ill. épülettervezést és ebben az évben egy általam tervezett épületért megkaptam a Pro Architectura-díjat. Főépítészi munkám során az urbanisztika, városépítészet irányában ténykedtem, itt pedig idén tavasszal vehettem át a Magyar Urbanisztikai Társaságtól a Hild János-díjat, amit kétévente három építésznek, illetve három településnek ítélnek oda. Nekem ez nagy meglepetés és öröm volt, amiben egy kicsit visszaigazolva látom az itt az eddig végzett munkámat. – Milyen jövőbeni fejlesztések várhatók? – Érdekes történelmi helyzet állt elő, mert egyszerre három nagy, országos fejlesztési
Családbarát programok Családi vetélkedő DÖNTŐ A végéhez érkezett a Fejér Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház által szervezett Családi vetélkedősorozat Fejér megyében. A járásokban megrendezésre került vetélkedők továbbjutói ezúttal Székesfehérváron találkoznak a végső megmérettetésen. A rendezvényen a családok ügyességi feladatok és kvíz kérdések megoldása során mérhetik össze tudásukat. A feladatokban az érzékenyítés is hangsúlyt kap, az ügyességi feladatok között szerepelnek többek között az esélyórákon megismert játékok, feladatok, a kérdések között pedig az egyes generációk által jobban ismert témák. A program célja a családi összetartozás erősítése, a minőségi szabadidő eltöltésének biztosítása.
Szeretettel várjuk a családokat!
Időpont: 2015. december 18., 17 óra Helyszín: Fejér Megyei Művelődési Központ
A programok megjelentetése a Családi értékek a Fehérvári Polgárban című, CSP-CSBO-15-A-23888 számú pályázat keretében valósul meg.
4
dokumentumban szerepelnek belvárost érintő projektjeink. Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) – amely főleg az uniós források felhasználására épül – keretén belül rendelkezünk egy akciótervvel, ez a vitális belváros. Sok funkcióhiányból fakadó fejlesztés várat régóta magára. A Városházát 1938 óta még csak egyszer újítottak fel, és foglalkoznunk kell a Török fürdővel is, aminek a megmentésére, bemutatására készítettünk már tanulmányt. Tervben van, hogy foglalkozzunk a Deák képtárral és a Vörösmarty könyvtárral, amelyek kinőtték a saját helyiségeiket. A régóta üresen álló tiszti klub és a Bőrgyár épületének kihasználása, az uszoda épületének fejlesztése szintén halaszthatatlan feladat. Most kezdjük megtalálni a funkcióit és a hozzá kapcsolódó forrásokat, az évtizedek óta szintén üresen álló nagyon szép műemlékünkhöz, a Fekete Sas szállóhoz. Azért izgalmas, mert több fejlesztési projekt részét képezi. Bekerült az ITS-be, ill. az idén májusban polgármester úr és miniszterelnök úr aláírásával megszületett Modern Városok Programba is. A Deák képtárral és a Szent István király Múzeum kortárs képzőművészeti részével fuzionálva, szeretnénk itt egy nagy jelentőségű, nyitott múzeumot, képtárat kialakítani. Szűk 30-40 év alatt az 1960-70-es évekre közel 100.000 fős várossá vált Székesfehérvár, megháromszorozva az addigi lélekszámot. Ez már a Csitáry G. Emil polgármestersége alatti és az azóta bekövetkező iparfejlesztésnek, betelepítési hullámoknak köszönhető. A belvárosra jellemző nagyon finom utcarendszer megszűnt, maradt egy pici ékszerdoboz és körülötte pedig lakótelepek. A belváros nehezen tud növekedni, ezért volt szükség a Várkörút rehabilitációjára. A Várkörút 1930-as években is egy ligetes, középen fasoros út „promenád”volt, ami mellé modernista villákat építettek. Ezt a finom polgári miliőt akartuk visszaidézni a forgalomlassítással, és hogy sétálósabbá tettük az utcát, így tudtuk kiszélesíteni a belvárost. További növekedésének mozgástere már csak a Zichy-liget irányában van. Régóta terv, hogy az ott tapasztalt hatalmas forgalom megszelídüljön, és hogy a ligetet, ill. az azt körülvevő térfalakat beintegráljuk a belvárosba. Végleges megoldás még nem körvonalazódott, hiszen minden javaslat hatalmas közmű és financiális terhet jelent, ezért jelenleg a mérnöki, műszaki előkészítés zajlik. Nemrégen megkeresett bennünket a Műszaki és Közlekedési Múzeum, hogy egyes műtárgyait szeretné állandó kiállítással állami fenntartású vidéki múzeumban bemutatni. Megnézték a Bőrgyár épületét, hogy ebben a múlt században épült, gyönyörű téglaépületben, hogyan lehetne fehérvári relikviákat is tartalmazó múzeumot kialakítani. A harmadik nagy fejlesztési dokumentum az Árpád-ház Program, melynek előkészítése jelenleg is zajlik. Ebben az Árpádház hiteles bemutatásához kapcsolódó fejlesztési elemek vannak, a Romkert és a hozzá kapcsolódó látogatóközpont, ill. az ásatások során előkerült kövek bemutatása, kőtár létrehozása. Az 1038-as történet egy 1938-as történetben tudna tárgyiasulni, úgy hogy a Hübner Tibor által tervezett Köztársaság mozit mentenénk meg vele. Installáció jelleggel háromszintes interaktív kiállítótermet terveztettünk a régi
Fotó: Zsida Ágoston
December 19., 11:30-18:00 Attila napi hagyományőrző találkozó
mozivászon meghagyásával, miközben az épület pincéjében egy raktár, látvány raktár kap helyet. A Bazilika megmaradt nyugati kapujának az eredeti kövekkel való kovácsoltvas installációja a terem bejárataként funkcionálna. Elrekesztve megtartanánk a régi mozivásznat egy kis előadóban használva, ezzel tiszteletet adnánk annak, hogy közel 90 éve itt is elindult a mozivilág. Ez a három alap nagy fejlesztő erő, most formálódik, fejlődik, tervezések folynak. Van olyan, ami tervezési és van, ami engedélyezési szinten tart. Az elvi döntések megvannak, általában a konkrét financiális lehetőségekről várjuk a kormány döntését. Nagyon sokat vállaltunk, tele vagyunk lelkesedéssel, és folynak az előkészületek. – Élettel telt meg a belváros. – A belváros azzal, hogy eltűntek a padkák és ki lett feszítve faltól falig új burkolattal, a város nappalija lett. Előtte mindenki csak átsétált a Fő utcán, most pedig szinte mindenki ki akar települni, le szeretne ülni, keresik a padokat. Már nemcsak közlekedünk rajta, hanem létezünk is. Az Árpád-ház Program egyik eleme, hogy kapukat nyitnánk az Árpád-fürdő a Köztársaság mozi és a Távírda utca között, így egy újabb gyalogos tengelyt tudnánk biztosítani a városban. Egy kompakt város elve az – és ez főleg a történelmi belvárosra igaz –, hogy annál többet ér, minél több a választható gyalogos útvonal. – Megoldódik a parkolás a városban? – Feladatunk és felelősségünk, hogy parkolóházakat is építsünk, ezért tervben van a színház mögött és a Jávor Ottó téren is egy-egy épület kialakítása. Magánkézben levő parkolóházat pedig a földhivatal melletti üres telekre szeretnének, aminek a megtervezése már elkezdődött. Sokan jelenleg a plázával szembeni murvás parkolóban hagyják az autójukat. Két hete megkereste a várost a bevásárló központ tulajdonosa, és megkezdődtek a tárgyalások a terület esetleges kereskedelmi célú beépítéséről. Tervekkel egyelőre nem találkoztunk, de a város településképileg kiemelt területein, illetve a város egész területén a nagyobb épületek esztétikai, építészeti véleményezése a főépítészi iroda feladata. Ez egy segítségnyújtás a részünkről, lehet kortárs házat építeni, csak tiszteletben kell tartani egy építkezésénél az évszázadok alatt kialakult miliőt. Zsida-Domokos Andrea
2015. december 16. • I. évf. / 14. szám
Fehérvári POLGÁR
1. körzet
A
Szabad Színház társulata a város egyik legrégebbi alternatív színházi csapata, melynek működési hátterét a Szín-Tér Egyesület adja, Nagy Judit elnök vezetésével. Ott vannak felvonulásokon, nyári fesztiválokon, ha kell, megjelenítik egy középkori falu életét, vagy utcaszínházi produkciókkal szórakoztatják a turistákat. Nélkülük nehéz elképzelni városi ünnepet. Az egyesület egyik futó projektje az Igéző, amely már két éve Székesfehérvár egyik színfoltja. – Honnan indult a története az egyesületben? – Az anyukám alapító tagja volt ennek a társulatnak, és én diákszínjátszóként egy fesztiválon találkoztam a társulat akkori rendezőjével, aki játszani hívott. Amikor a szüleim megtudták, hogy ki hívott és hova, egyértelmű volt a választásom. Ennek lassan harmincöt éve. Anyai nagyszüleim, anyukám eredetileg Erdélyből származnak, de én már Székesfehérváron születtem. Műszaki és bölcsész diplomákat is szereztem, és tíz éven keresztül voltam a városi tv főszerkesztője, igazgatója. A helyi média nemcsak napi aktuális feladatokat látott el abban az időben, hanem filmeket is készítettünk, díjakat nyertünk, társadalmi akciókat szerveztünk. Hosszú távú, helyi közösségfejlesztő eszközként használtuk a médiát. Jelenleg a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanítok társadalmi kommunikációt, és média tárgyakat. – Kikből áll a Szabad Színház csapata? – Jelenleg negyven tagja van a társulatnak, ám közülük huszonöt fő próbál hetente aktívan. A legidősebb tag hetvenöt éves, de van tizenkét éves diák is a felnőttek csoportjában. Igyekszünk minden műfaji igényt kielégíteni az előadásainkkal, gyerekszínházi, kőszínházi, utcaszínházi vagy történelmi interpretációs produkciókkal. Ez utóbbiak közül az Élő-képes Krónika – ami a város történetéről szól – több mint százhúsz előadást élt meg a Belvárosban. Nagyon szerették a városlakók és a turisták is. Játszunk bábelőadásokat is óvodásoknak, kisiskolásoknak, és sokszor hívnak bennünket játszani más településekre. – Mi az, amitől az Igéző különleges hely? – Az Igéző, mint közösségi tér és játszóhely új közönségréteget is becsalt a színházunkba azok mellé, akik addig a művelődési házba jártak az előadásainkra. Az Igéző az egyesületünk egyik projektje, nem azonos a Szabad Színházzal,
mert az Igézőben nemcsak színház működik, több annál: kiállítások, képességfejlesztő foglalkozások, tréningek, zenei programok zajlanak. Az Igéző egy olyan sikeresen működő összművészeti közösségi tér, amit az emberek megszerettek. Nemrég született megállapodás, hogy a város meghosszabbítja velünk a közös munkát újabb három évre. Nagyon tetszik a lakosságnak, amit csinálunk – és ahogy csináljuk. Székesfehérvárnak nem volt kísérleti színháza. Mi törekszünk a széles érdeklődési kör kielégítésére, de nem vagyunk népszínház. Komoly műhelymunkát igénylő műfajokat viszünk színpadra, amit egy nagy színház biztosan nem csinál, mert szűk szegmensnek szól. A Szabad Színházban mi döntjük el, hogy mit mutatunk meg az embereknek. Az Igézőben délelőttönként idegen nyelvű előadásokat és kortárs magyar műveket is mutatunk a fiataloknak, és vendégelőadókat is szoktunk hívni. Igyekszünk értéket közvetíteni, és középiskolásokat is érdeklő témaköröket színpadra állítani. Társulatunkból kevesen vesznek részt az Igéző életében. Megoldásra váró feladat, hogy nem tudunk eleget foglalkozni a marketinggel. Velem ellentétben sokan a szabad idejüket nem a menedzselésre, hanem száz százalékban a művészi tevékenységre szeretnék fordítani. Jó lenne, ha lennének olyan szakemberek, akik a marketing, szervezés, médiaasszisztensi feladatokat látnák el nálunk, mert jelenleg ez nagyon hiányzik. Azt gondolom, ha sikerül néhány főállású munkahelyet teremtünk és bekapcsolódunk a duális képzésbe, ez is megoldódhat. Nekünk, mint független színháznak a darabválasztást tekintve megvan a szabadságunk, és az elmúlt ötven év bizonyítja, hogy ez elég jól is sikerült eddig. Előadásainkkal feltárjuk, megtaláljuk azokat a társadalmi problémákat, amelyek mindenkit érdekelnek. Ebből a szempontból mi egy „gyors reagálású csoport” vagyunk, hiszen egy esemény történése után egy hónappal már bemutatásra is kerülhet az éppen aktuális témával foglalkozó darab. Sok civil szervezet is tart programokat az Igézőben, mert központi helyen van a városban és jó a hangulata. Számos program lebonyolítására alkalmas, ahogy arra is, hogy megmutassuk Székesfehérvár kortárs művészetét. Gyakran vannak itt író-olvasó találkozók, gyerekprogramok és egy-egy célcsoportot érintő problémáról szóló vitaestek. – Mit hoz, mit hozhat a jövő?
Fotó: Zsida Ágoston
Igéző, a sokszínű közösségi tér
– Október óta működik a Prikulicsok nevű, tizenöt fős gyerekcsoportunk, ez újdonságnak számít, hiszen nem volt a városban gyerek színjátszó csoport. A sokszínűségük miatt, a nevet egy Hargitában élő, átváltozni képes amorf lény után adtuk, amivel az erdélyi gyerekeket szokták riogatni. Már megvan a társadalmi beágyazottságunk, a város életében meghatározó szerepet töltünk be, de célunk, hogy a közösségfejlesztés, társadalmi innovációk presztízzsel bírjanak. Fontos lenne a kulturális együttműködés a városban működő szolgáltatók között. A társadalmi presztízst arra is szeretnénk használni, hogy munkahelyeket teremtsünk. A társulatban többeknek megvan a képesítése háttérfeladatokhoz, mégsem tudják nálunk kamatoztatni ezeket a képességeket, mert ahhoz havonta húsz-huszonöt előadást
kellene játszaniuk, és közben új darabokat kellene próbálni. Ha azonban valaki szinte minden este előad, akkor nincs idő és nyugalom az alkotáshoz; és így hamar kiéghet, amit nem szeretnék. – Miben tudnak nektek segíteni a fehérváriak? – Létrehoztuk az első székesfehérvári Szellemi Tőke Társaságot, ami egy kulturális innováció. Bárki befektethet egy-egy ötletet ebbe a társaságba, mi pedig megvalósítjuk. Vannak érdekességek a helyi közösségben, például valaki több évtizeden keresztül névjegykártyákat gyűjt, vagy rajzfilmfigurákat horgol. Azért azonban, hogy a sokféleség ne menjen a minőségi munka rovására, olyan partnerségi hálózatokban hiszek, amiben vannak civilek, vállalkozások, önkormányzat és intézmények is. Zsida-Domokos Andrea
Hétvégi adventi programok 3D-s fényfestés a Hotel Magyar Király előtti téren és a MéhKasAula Egyesülettel a Városháza betlehemes díszudvarában DECEMBER 19. (SZOMBAT)
DECEMBER 18. (PÉNTEK) 18.00 Zichy Színpad Ruff Nikolett – Lakatos Zsolt jazz duó koncertje (Kodolányi János Főiskola) 19.30 Zichy Színpad Radics Gigi 19.30 Szent István Bazilika BACH 330 – az Alba Regia Szimfonikus Zenekar karácsonyi koncertje Közreműködik: Alba Regia Vegyeskar, Primavera Vegyeskar; vezényel: Eugeniy Chevkenov (belépődíjas rendezvény) Sötétedéstől karácsonyi
10.00 Szent István Király Múzeum (Országzászló tér 3.) Adventi foglalkoztató: ajándékok készítése nemezeléssel, újrahasznált textilekkel (belépődíjas rendezvény) 11.00 Hiemer-ház, Réber-terem Betlehemes játék a Barboncás Bábműhellyel 15.00–18.00 Vízivárosi Advent 15.00–18.00 Hiemer-ház, Gesztenyés udvari foglalkoztató Hasznos holmik – apró ajándékok készítése, csomagolópapírok mintázása a Teremburával 15.00–19.00 Hiemer-ház, Gesztenyés udvari foglalkoztató terme Társasjátéksarok várakozók-
nak, unatkozóknak Kecskés Mártival 16.00 Püspöki palota, Adventi Udvar Gyertyagyújtás Műsort adnak a székesfehérvári Szent Imre Általános Iskola és Óvoda óvodásai. 17.00 Hiemer-ház, Gesztenyés udvari foglalkoztató Karácsonyi diafilmek vetítése, meseolvasás 17.00 Adventi Színpad Stringers Vonósnégyes ünnepi műsora 18.00 Szemináriumi templom Hermann László Kamarazenekar adventi koncertje 18.00 Hiemer-ház, Gesztenyés udvari foglalkoztató Ne beszélj már zöldségeket! – vásári játék a Barboncás Bábműhellyel 18.00 Adventi Színpad Cserpes Laura Akusztik 19.00 Szárazréti Közösségi Központ
Horváth Elemér (hegedű) és Horváth Péter (zongora) karácsonyi koncertje 19.00 A Szabadművelődés Háza Bluesberry koncert, sztárvendég: Tátrai Tibor és Muck Ferenc (belépődíjas rendezvény) 19.00 Ciszterci templom Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekar 19.00 Zichy Színpad Magma Tűzszínház 20.00 Zichy Színpad Az Arany Dobverő-díjas Pythagoras koncertje 21.00 Öreghegyi Közösségi Ház Rock & Roll Christmas, Boka és a Klikk zenés-táncos estje (belépődíjas rendezvény) Sötétedéstől karácsonyi 3D-s fényfestés a Hotel Magyar Király előtti téren és a MéhKasAula Egyesülettel a Városháza betlehemes díszudvarában
Egész nap Múzeum Café Egyedi ékszerek, kiegészítők, használati és dísztárgyak KreAlbától DECEMBER 20. (VASÁRNAP) 10.00–18.00 Mesterségek háza Az ünnepi asztal kiegészítői, egyedi társasjátékok, mesekönyvek, textiljátékok, házi édes ajándékok 14.00–17.00 Hiemer-ház, Gesztenyés udvari foglalkoztató terme Gyöngy karácsonyfadíszek készítése a Fehérvári Kézművesek Egyesületével 15.30 Városi Képtár – Deák Gyűjtemény „Megzendült az ének…” – Enyedi Ágnes, Salamon Soma, Enyedi Tamás adventi népzenei koncertje Gyertyagyújtás előtt Adventi Színpad Kisangyalok kara
17.30 Adventi Színpad Gyertyagyújtás dr. CserPalkovics András polgármesterrel és Spányi Antal megyés püspökkel Kisangyalok kara: Székesfehérvári gyermekek karácsonyi meglepetés műsora 18.00 Adventi Színpad Angyalok kara Az ExperiDance Production ének-zenei tagozatának karácsonyi meglepetése 18.30 Zichy Színpad A Fehérvár Hangja zenekarának és döntőseinek koncertje 20.00 Zichy Színpad Kállay SAUNDERS Akusztik Sötétedéstől karácsonyi 3D-s fényfestés a Hotel Magyar Király előtti téren és a MéhKasAula Egyesülettel a Városháza betlehemes díszudvarában
5
Fehérvári POLGÁR
1. körzet
2015. december 16. • I. évf. / 14. szám
N
agy érdeklődés mellett tartotta meg december elején első székesfehérvári nyílt napját a 2016 őszétől Székesfehérváron is képzéseket indító Budapesti Corvinus Egyetem. A Budai úti egyetemi campusban szaktájékoztatókkal, diákszervezetek bemutatkozásával, kedvcsináló, izgalmas egyetemi villámelőadásokkal, a duális képzések ismertetésével, a vállalati partnerekkel való megismerkedés lehetőségével várták a szervezők a diákokat, szüleiket, tanáraikat.
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a rendezvényen elmondta: a diákoknak szóló konzultáció egy olyan lehetőség, amelynek révén a Corvinus Egyetem és Székesfehérvár kapcsolatát kiválóan be lehet mutatni. „Örülünk ennek az alkalomnak, hiszen a város számára nagyon fontos ez az együttműködés. Azt gondolom, hogy jelen pillanatban még fel sem tudjuk igazán mérni ennek a megállapodásnak a jelentőségét, amely Székesfehérvár, a Corvinus Egyetem, a helyi gazdasági társaságok, de elsősorban a diákok számára lesz nagyon előnyös. Az volt a célunk, hogy egy erős gazdasággal rendelkező városban minőségi felsőoktatást hozzunk létre. Könnyen beláthatjuk: társadalomtudományi, műszaki és pénzügyi képzések nélkül ez a cél elérhetetlennek bizonyulna. Az is nyilvánvaló, hogy a duális képzési struktúrában ezeket a képzéseket lehetetlen vállalkozás volna 70-80 kilométerről jól csinálni. A helyi gazdaságnak kifejezett érdeke, hogy ennek a megállapodásnak a keretében Székesfehérváron indulhat el ez a képzési forma. Hangsúlyozottan ki kell emelnünk: a fiatalok a Corvinus Egyetem minőségi képzésében részesülhetnek, és az intézmény nemzetközileg is elismert diplomájához juthatnak hozzá Székesfehérváron” – mondta dr. Cser-Palkovics András, aki azt is hozzátette, hogy speciális ösztöndíjrendszert alakítanak ki a székesfehérvári képzést választóknak, emellett az önkormányzat
egyetemi klubot hoz létre a Petőfi mozi épületének felújításával. Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora elmondta: a kiválóan felszerelt oktatási épületnél, valamint a nyílt napon tapasztalható érdeklődésnél nem is kívánhat szebbet magának egyetemi oktató. „A Corvinus Egyetem minden városban és képzési helyen magas színvonalú oktatást biztosít a hallgatóknak. Ebből a magas minőségből sosem engedünk, ezt a tényt jól igazolják a visszajelzések is. A 2016 szeptemberében, Székesfehérváron elinduló valamennyi szak piacvezető. Az óriási hallgatói érdeklődés is jól bizonyítja, hogy a diákok azért választanak minket, mert az általunk kibocsátott piacképes diplomával rövid idő alatt, jó kezdő fizetéssel lehet elhelyezkedni” – mondta Rostoványi Zsolt, aki szerint minden lehetőség adott ahhoz, hogy a jövőben akár önálló kara is lehet a Corvinus Egyetemnek Székesfehérváron. A szakmai program során, ünnepélyes keretek között írták alá az Alcoa-Köfém Kft. és az egyetem közötti együttműködési megállapodást. Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere nagyon fontosnak nevezte az együttműködést, mivel a Corvinus Egyetem mellett a helyi iparnak és gazdaságnak is kiemelt szerepe van a városban. „Székesfehérvárnak azzal a pozitív problémával kell szembenéznie, hogy munkaerőhiány lépett fel mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban. Az ipar képviselői már régóta jelezték számunkra, hogy közösen oldjuk meg ezt a gondot. Az elmúlt időszakban nagyon sokat dolgoztunk azért az egyetemmel közösen, hogy megteremtsük annak a lehetőségét, hogy gazdálkodás és menedzsment, valamint a pénzügy és számvitel szakokon a duális képzés is elindulhasson. Örömteli, hogy a vállalati partnereink bekapcsolódnak ebbe a programba, így a két említett szakon jövő szeptemberben az alapképzés mellett duális képzés is elindulhat. A tizennyolc
Fotó: Samu Miklós
A székesfehérvári képzésekről tartott nyílt napot a Corvinus
duális képzési hely tekintetében több céggel született már megállapodás. Szerencsére nemcsak a duális, hanem az alapképzésben is lehetőség nyílik a szakmai gyakorlatokra, így például a kommunikáció és médiatudományos hallgatók a Fehérvár Médiacentrumnál teljesíthetik gyakorlatukat” – mondta Mészáros Attila, aki hozzátette: az Alcoa-Köfém Kft. az elsők között jelentkezett annak érdekében, hogy ez az együttműködés létrejöhessen. Horváth Tamás, az Alcoa-Köfém Kft. vezérigazgató-helyettese kiemelte: a Pannon Egyetemmel megkötött együttműködésnek köszönhetően a vállalat idén szeptemberben kapcsolódott be a duális képzésbe. Mint mondta, a Corvinus Egyetem Székesfehérvárra jövetelével, kiváló lehetőséget láttak arra, hogy bekapcsolódjanak az intézmény képzésébe, kialakítva ezáltal egy hosszú távú együttműködést. Horváth Tamás reményét fejezte ki, hogy minél több székesfehérvári cég-
nek tudják biztosítani a szakember-utánpótlást. Az egyetem a jövőben további szakok, például posztgraduális és mesterképzések, valamint idegen nyelven meghirdetett tárgyak indítását fontolgatja Székesfehérváron a helyi munkaerőpiaci igényeknek és a stratégiai partnerek igényeinek megfelelően. Az intézménynek korszerű, jól felszerelt oktatási épület áll rendelkezésére a Budai út 43. alatt, ahol a tetőtérben kollégiumi elhelyezésre is lehetőség nyílik. Székesfehérvár Önkormányzatának támogatásával pedig a főépület mellett található másik két ingatlant is szeretnék felújítani. A fejlesztések keretében hoznák létre a Hallgatói Szolgáltatások Házát, ahol számítógépes labor, olvasóterem, diák-önkormányzati helyiség és büfé is a hallgatók rendelkezésére áll majd, míg a másik épületben irodahelyiségek, a nyelvi képzésre alkalmas stúdiók és számítógépes termek létesülnének. (forrás: okkfehervar.hu)
Fotó: Bácskai Gergely
Kultúrudvart terveznek Feketehegy-Szárazréten
B
emutatták a Feketehegy-Szárazrét Kultúrudvar koncepciótervét a városrész Közösségi Központjában. A négy nagyobb objektumot magában foglaló kulturális közösségi tér tervezetét a koncepció készítői, Keresztes Nóra, Havlikné Gyulai Eleonóra és Havlik Szabolcs ismertették.
A „Szociális város-rehabilitáció Szárazréten” című, 1,2 milliárd forint összértékű projektnek köszönhetően Feketehegy-Szárazrét megszépült és korszerűbbé vált. A város-rehabilitációs program lezárultával már a további fejlesztéseken dolgoznak – ennek jegyében mutatták be a Közösségi Házban a koncepciótervet, amely egy kultúrudvar létrehozását célozza meg. – Ez egy nagyon fiatalos, dinamikus, lendületes elképzelés – értékelte a koncepciótervet dr. Cser-Palkovics András polgármester. – Igazodik az elmúlt időszakban kialakult városrészi képhez, ami annak is köszönhető, hogy rengeteg fiatal család költözik Feketehegy-Szárazrétre. Ezáltal folyamatosan változik a városrész, és ezt a változást a városfejlesztésnek is követnie kell. Közösségépítésről, közösségi terekről szólt a szociális város-rehabilitációs program is, azzal a céllal, hogy az életminőség tekintetében minél
6
többet tudjunk nyújtani ennek a dinamikusan fejlődő városrésznek, az itt lakóknak. A Kultúrudvar koncepcióterve kapcsán a polgármester kifejezte, hogy a megvalósítás tekintetében egy ambiciózus és jövőbe mutató tervről van szó, amely több ütemben valósulhat majd meg. Mint mondta: az ehhez szükséges források tekintetében európai uniós, nemzeti és városi források jöhetnek szóba, a 2016-os költségvetésről szóló döntések függvényében. „Az elkerülő út új szakasza tavasztól-nyártól segíteni fogja, hogy a Feketehegy-Szárazréten újabb közösségi építkezések, fejlesztések valósulhassanak meg, és még nyugodtabb, élhetőbb legyen a városrész” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András. Szigli István, a terület önkormányzati képviselője szerint a szociális város-rehabilitációval olyan alap készült el, amire lehet építkezni: „A Kultúrudvar nyitás lenne a város felé is, hiszen az ide tervezett létesítmények sok városi rendezvénynek, oktatási intézmények vagy cégek programjainak is helyet adhatnának. A terület alkalmas arra, hogy ez a komplexum létrejöhessen, és hogy valóban az egész várost szolgálja. Első ütemben egy olyan szabadtéri színpadot és nézőteret terveztünk megépíteni a kiszolgáló
helyiségekkel, ami az időjárás függvényében lefedhető lesz, kulturált körülményeket biztosítva a tavaszi, nyári, őszi rendezvényekhez.” A tervezési terület a városrész bejáratának számító elkerülő utak kereszteződésében fekszik, a „nagy körforgalom”-ként emlegetett csomópont szomszédságában található. Korábban a teljes telek az itt található általános iskola udvaraként funkcionált. Az előző évi fejlesztések keretében készült el a városrész életét mára meghatározó közösségi ház, ami alkalmat adott a további fejlesztések újragondolására. Felmerült az igény egy olyan kulturális központ kialakítására, mely sokszínű, sokfunkciójú, széles közösséget szólít meg, kiszolgálja a városrész ös�szes korcsoportját és hozzájárul az itt zajló oktatás színesítéséhez. Az elképzelés egy olyan kon-
dezvények kiszolgálására hivatott épületben a tervek szerint helyet kap egy 200 főt kiszolgáló büfé, mosdók, egy kávézó és egy raktárhelyiség. Itt hoznak létre egy elsősorban fiatalokat célzó játszósarkot társasjátékokkal, csocsó- és billiárd asztallal. A tudásközpontban különböző kurzusokat, kulturális eseményeket, kisebb előadásokat, filmvetítéseket terveznek. A földszinti térbe városi könyvtár költözne, korszerű számítástechnikai sarokkal, a galérián egy nyelvi labor és egy vetítőterem lesz. A Művészetek házába szakkörök, iskolai tanórák lebonyolítására alkalmas foglalkoztató helyiségeket terveznek, az emeleten pedig egy mobil fallal kettéosztható próba- és kiállítóterem szolgálja a közösséget.
centrált épületeket magában foglaló parkosított terület, amely négy fő funkcióval bírna, négy fő téma köré szerveződne: ezek a rendezvényszervezés, tudásközpont, művészetek háza, valamint közösségépítés és rekreáció. A közösségi ház délnyugati homlokzatán kialakításra került egy színpad, amely alkalmas koncertek, művészeti előadások lebonyolítására – ez a színpad a koncepció szerint egy acél tartószerkezetű fedést kap, amelyet az időjárás függvényében ponyvafedéssel látnak el. A ren-
A közösségépítést a rekreációt szolgálja a már kialakított közösségi kert, sütögető és az étkező pavilonok, valamint a játszótér, amit a nagyobbak részére szabadtéri játszóeszközökkel egészítenek ki – trambulinnal, ping-pong asztallal, tekepályával. A központi nagy, füves terület a piknikezni vágyóknak áll rendelkezésre. A négy funkció kialakításánál fontos szempont az egy rendszerbe kapcsolás, amit központi közlekedő folyosóval oldanának meg. (forrás: okkfehervar.hu)
2015. december 16. • I. évf. / 14. szám
Fehérvári POLGÁR
1. körzet
„Fejem a felhőkben, de a lábam a földön…” N
– Tamási Áron egyik művében írta: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Önnek hol van akkor az otthon? – Valójában végigkalandoztam az országot, nekem az otthon mégis Budaörsön van. Egy olyan telken lakom, amit még a szüleim vettek meg. Odakötnek szülői és családi szálak, így, amikor hazamegyek, arra a telekre megyek haza, ahol a gyerekkoromat töltöttem. Bár szüleim már meghaltak, mégis a hely kisugárzása azt sugallja, hogy ott vannak, ott van a kezük nyoma. A fák, amiket még az apám, a három gyönyörű pünkösdi rózsatő, amit az anyám ültetett, ma is megvannak és virágoznak. Amikor az apám megvette ezt a telket, akkor ültetett két diófát. Azt a házat, amiben most lakom, édesapám halála után a közé a két diófa közé építettük. A két fa számomra olyan, mintha két kezével óvna. Felvetődött, hogy mennyivel hasznosabb lenne Székesfehérvárra költözni, és csak besétálni a színházba. De nem bánom ezt a távolságot, mert amíg hazaérek, leperegnek a dolgok, vagy felkészülök az előttem álló napra. Csak otthon, ebben a miliőben tudom magam úgy kipihenni, mint sehol máshol. – Van is ideje pihenni, feltöltődni? – Nem igazán. Amióta Székesfehérváron vagyok és kitaláltuk a Koronázási Ünnepi Játékokat, nem volt egy szabad nyaram, cserébe viszont megtanultam gyorsan pihenni. Az elmúlt három évben egybefüggő hosszabb idő nem adatott meg, viszont cserébe vannak rövidebb, 3-4 napok, amikor nagyon intenzíven tudok pihenni. Kikapcsolok mindent, a telefon megszűnik, e-mailt sem olvasok, abban a pillanatban igyekszem átkapcsolni a pihenésre. Időnként érzem, hogy veszélyes játékot űzök a testemmel és az energiámmal, de hát mindennek megvan az ára, és ezt a munkát csak maximális erőbedobással lehet csinálni. Sosem voltam eminens, de mindig szorgalmas voltam. A lustaságot sem rólam mintázták. Azt hiszem, alapos és kitartó vagyok, ha valamibe belekezdek, akkor azt szeretem minden ízében, aprólékosan elvégezni. Nagyon zavarnak az olyan félbehagyott dolgok, feladatok, amiknél azt érzem, hogy nincs minden oldala lesimítva. – Kiad olyan munkát a kezéből, amivel nem száz százalékban elégedett? – Nem. Nádasdy Kálmán nagyszerű tanárom volt a főiskolán, amikor rendező szakra jártam. Ő azt tanította, hogy a rendezőnek egy mimóza érzékenységével és egy tetű állhatatosságával kell rendelkeznie. Meg kellett tanulnom az életben, hogy ez bármennyire is paradox, nagyon fontos. Ha elvesztjük az érzékenységünket, elveszítjük az álmodás képességét. Ha pedig az ember elveszíti az álmodás képességét, akkor a színházban az éltető forrástól van megfosztva. Aki színházat csinál, annak állhatatosnak kell lenni minden tekintetben. Minden produkció csupa küszködés, kínlódás, számtalan konfliktus, és ezeket nemcsak kezelni kell, hanem mindet meg kell oldani. A legnehezebb, hogy a számtalan intézményvezetői kötelesség, szabályoknak való megfelelés kényszere, ne ölje ki az emberből az álmodás képességét. – Hogyan lehet megőrizni? – Erre nincs recept. És rendkívül nehéz. Mindenki maga próbálja a technikát kitalálni. Legfontosabb az, hogy az embernek legyenek menekülő szigetei, ahova visszavonul. Képes legyen lezárni azokkal a konfliktusokkal való gondolati problémázgatást, amik napközben érik. Erről persze sokkal könnyebb beszélni, mint megvalósítani. Én is érzem ennek a veszélyét, mert minden alkalommal, mikor befejeződött valamelyik színházvezetői megbízatásom, húztam egy egyenleget, és megkérdeztem magamtól: megérte? Biztos, hogy megérte? Ezt akartad? De mindig volt egy-két olyan feladat, egy-két olyan színpadi álom, amit nem tudtam volna meg-
Fotók: Tósoki Attila
evét az egész országban ismerik. Rendező, dramaturg és díszlettervező. Több mint négy évtizede meghatározóalakja a hazai színház világnak. Azt már kevesebben tudják róla, hogy mindemellett jogász is. Ezen a nyáron már harmadik alkalommal vált valóra az álma azzal, hogy megrendezhette a székesfehérvári koronázási szertartásjátékot. Ő Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója.
csinálni, ha nem vagyok igazgató. Ennek az egyensúlya művészi értelemben a legfontosabb. – 2012-ben elnyerte az igazgatói pozíciót, akkor koncepciójának része volt a királyi szertartásjátékok? Lehet azt mondani, hogy ez is egy álom megvalósulása? – Idén nyáron, amikor nem kezdtük még el a próbákat a Romkertben, de már felépítették a színpadot és a nézőtér egy részét, egyik szombat délután kiültem nézni a munkásokat. Már állt a torony, és a szél himbálta a harangokat. Akkor úgy éreztem, hogy kevesebb boldogabb, elégedettebb ember van nálam. Megőriztem azt a színes reprodukciót, amit Biczó Piroska könyvéből másoltunk ki, egy légi felvételt a Romkertről. Erre a másolatra 3 évvel ezelőtt filctollal felvázoltam, hogyan kellene kinéznie a színpadnak, a nézőtérnek, és azon a délutánon ezt láttam megvalósulni. Ezek az ösztönös vonalak, hogy megpróbáltam oda vizionálni a templomot, és hogy ez megvalósult, létezik, ez a legnagyobb dolgok egyike. Még nem vagyok az igazgatói ciklusom végén, de fel sem teszem magamnak azt a kérdést, hogy megérte-e, mert ha eddig tartana, már most megérte volna. – Hogyan tovább az elkövetkező két évben? – Az a típusú ember vagyok, akinek mindig rengeteg ötlete van. Ez áldás és egyben átok is, mert ezeket az ötleteket mindig meg kell valósítani. Nagyon sokszor úgy érzem, hogy nem tudok lépést tartani az ötleteimmel. A színház jövőjével, perspektivikus építésével is számtalan ötletem és vízióm van, nem érzem úgy, hogy valaminek a végére értem volna. Egy nagy szellemi, stratégiai építkezésnek a derekán vagyok. – Nem kérdés akkor, hogy az igazgatói megbízatásának leteltével szeretné folytatni a munkát? – Kétségtelen, hogy ezek a tervek, ezek a víziók tudatosan egymásra épülnek, nem két-három évre szólnak, ezek nagyobb léptékűek. Bízom benne, hogy majd folytathatom. Én mélységesen hiszek abban, hogy a színházhoz – az anyagi lehetőségeken kívül –, nagyon fontos valahogy a csillagok szerencsés együttállása is. A színházban mindig van valami fátum, valami sorsszerű. Vannak sorsszerűen kudarc felé és vannak pozitív irányba mutató dolgok. Volt olyan az életemben, amikor óriási erővel vetettem bele magam egy helyzetbe, pedig abba sorsszerűen bele volt kódolva a bukás. Ez a győri művészeti vezetésemnek volt az időszaka. Az első pillanattól kezdve nagyon sok negatív dolog játszott közre, ami-
ket akkor én nem vettem észre. Amikor beléptem ebbe az épületbe, azt éreztem, hogy végzetszerűen úgy álltak össze a csillagok, hogy ebben a színházban sok jó ember gyűlt össze. Nem csak a színészekről beszélek, bár fantasztikus társulattal büszkélkedhetünk. Rengeteg nagyszerű emberrel találkoztam, akik már előttem is itt dolgoztak. Lelkesek, tehetségesek, szívük-lelkük a színház, és ez nagyon fontos. A színház olyan szekér, amit egyedül nem lehet elhúzni. Nagyon sok ember kell hozzá, és akkor szalad jól, ha mindenki húz. Ebben a színházban csupa olyan ember vesz körül, akik ugyanolyan erővel és ambícióval dolgoznak, mint én. Közös érdemünk, hogy a színházunknak jó híre van a városban, a megyében, az egész országban. És erre minden itt dolgozó büszke lehet. – Ez is lehet az oka, hogy közel százezer fős látogatottsága volt a színháznak? – Ez így van. Most a tervezés időszakában kezdtünk el számolni, hogy lassan elérjük azt a határt, amikor a játékkal eltölthető naptári napok elfogynak. Ez egy pozitív nehézség. Ma Magyarországon minden színházat vezető tudja, hogy sokféle stílusú színházat lehet csinálni, de a közös nevező, hogy sikeresnek kell lennie. Ez minden színháznak kötelessége. Manapság a színházak sokba kerülnek, ezért valamit vissza kell adni a közösségnek. Bevételi forrásunknak egyharmada saját bevétel, de ha a másik kétharmad hiányozna, akkor ilyen színházat nem tudnánk csinálni. Ezért el is várják tőlünk, hogy minél több ember, hol sírva, hol nevetve, hol gondolkodva távozzon el ebből az épületből, ez a kötelességünk. – Tudatos döntés, hogy melyik király élete kerül színpadra? – Igen, két motívum vezet bennünket a döntésben. Olyan királyokat helyezünk a középpontba, akik történelmünknek sorsfordító vezetői voltak, illetve akiknek az élettörténetük elég izgalmas és dramatikus volt. Istvánhoz és Lászlóhoz azért nehéz nyúlni, mert az ő személyüket a mítosz és legenda annyira körbefonta, hogy róluk nagyon nehéz életszerű képet adni. Először Könyves Kálmánnál találtunk olyan tényszerű életadatokat, amik kifejezetten drámai életet rajzolnak ki. Jövőre Kálmán testvérének, Álmosnak a megvakított fia, Vak Béla lesz a koronázási szertartásjáték középpontjában. – A város történelmi múltja adja a témát vagy az Ön történelemszeretete? – A városnak szerencséje volt velem, és nekem szerencsém volt a várossal. Gyerekkorom óta nagyon vonzódom a történelemhez, a művelődés- és művészettörténethez, de nem a tények és adatok miatt, hanem a gyökerek érdekelnek. A koronázási szertartásokra való felkészülések során azt tapasztaltuk, hogy ezekben a történetekben nagyon sok izgalmas székesfehérvári történelmi kötődés jön elő. Kálmánt például itt koronázták meg, és itt is temették el István mellé. Középkori királyaink nagyon fontos elemei a múltunknak, és talán nem is vagyunk igazán tisztában ennek a történelmi jelentőségével. – Hogyan lehet a fiatalokkal megszerettetni a színház világát? – Igyekszünk egy-egy kötelező olvasmányt beépíteni műsortervünkbe, illetve van beavató színházunk, ahol az olvasmányélményeket színházszerűen feldolgozva avatjuk be a diákokat. A koronázás tapasztalatai vittek bennünket abba az irányba, hogy interaktívabbá tegyük a diákok részvételét. Magában a szertartásjátékban benne van az a lehetőség, hogy a fiatalok történelmi nyitottságát próbáljuk megragadni. – Önt úgy ismerik, mint rendező, díszlettervező, dramaturg, nagyon értelmes, nyitott, sokoldalú ember. Tudatos döntés volt, hogy jogot is végzett? Hogy függ össze a jog és a színház? – Sehogy. A jog nem vezet a színház világába, de hozzátartozik egy sokkal szélesebb spektrumú életszemlélethez. Amibe nemcsak a művészetek iránti fogékonyság, hanem a társadalmi fogékonyság is beletartozik, és ez a kettő így teljes. Én nem tartozom a teljesen a ködben élő művészek közé. Szeretném azt hinni, hogy a fejem a felhőkben, de a lábam a földön. (Cikkünk a Helyi Érték Magazin 2015. októberi számában megjelent interjú szerkesztett változata. Szerző: Zsida-Domokos Andrea)
7
Fehérvári POLGÁR
1. körzet
2015. december 16. • I. évf. / 14. szám
Ékes Fehérvár – Belváros A
z Echo Innovációs Műhely Agóra Vidékfejlesztési Alapítványa és együttműködő partnere, a 2011-ben létrehozott Alapítvány a Magyar Műemléki Topográfia Támogatására a Kárpát-medence épített örökségének teljes feldolgozását tűzte ki célul, a 2009-ben megjelent „Székesfehérvár műemléki topográfiája” című kötet mintájára. Az eddig feldolgozott anyag alapján ezúttal a Belváros történetébe pillantunk bele. Oskola utca 6.
Fotók: AMMTT archívum
Székesfehérvár egyetlen, a középkor óta álló lakóépülete, mely ma is őrzi eredeti vonásait. Zártsorú beépítésben álló, U alaprajzú, részben alápincézett, egyemeletes, nyeregtetős lakóház barokk átalakítással a Goldziher Ignác köz és az Oskola utca sarkán. Érdekessége, hogy előkerült a ház bejáratánál a középkori kövezett utcaszint, mely a mainál jóval alacsonyabb volt. Főhomlokzatának déli oldalán nyerstéglával kiegészí-
tett, oromzatos, kapcsoltablakos középkori ház rekonstrukciója, tengelyében mélyített szintű, kőkeretes pinceajtó található. A 13. századi sarokház és tőle északra álló kisebb építmény az épület legkorábbi magja, amelyet a 14. században közéjük emelt Oskola utcai összekötő szárnnyal együtt a 15. században egységes homlokzatú egyemeletes gótikus palotává alakítottak. A telken álló kiégett ház első említése 1712-ben történt. 1719-ben a móri kapucinusok eladták Franz Xaver Corrher városi kamarásnak és feleségének, majd későbbi tulajdonosa Vörös Antal megyei esküdt lett. A későgótikus épületet barokk stílusúvá a 18. század második felében építették át. A középkori maradványok régészeti feltárása, falkutatás és műemléki helyreállítás többször is történt. Az épület egy sarokházból, ahhoz északról csatlakozó utcai szárnyból és a telket két oldalt határoló udvari szárnyakból áll. A kétszintes, oromzatos, az utcavonalra merőleges tetőgerin-
cű késő Árpád-kori sarokház utcai homlokzatait a helyreállítás során vakolatlanul hagyták, elkülönítve a csatlakozó vakolt barokk homlokzatszakaszoktól. Főhomlokzata nyerstéglával kiegészített rekonstrukció. A főhomlokzat további négy tengelyes szakasza az eredetileg hat tengelyes barokk homlokzat megtartott része. Oldalhomlokzata, a középkori ház hosszában kiegészített és bemutatott nyers kőfal, folytatásában a barokk szárny utolsó két tengelye egyszerű vakolt felület, emeletén szalagkeretezésű ablakok. A kaputengelytől jobbra-balra eső falpilléreket ovális faltükrök vágják át. Az ablakok keretezése hullámos szélű, könyöklőjük alatt ovális tükrökkel áttört vakolatkötények, szemöldökpárkányuk ívelt. A Goldziher Ignác közi hat tengelyes homlokzat első négy tengelye az egykori, 13. századi sarokház homlokzata. A földszinten ülőpados, gótikus ablakok rekonstrukciója látható. A földszinten kora barokk apácarácsos ablakok és egy kis, 15. századi gótikus ablak, fölötte felülvilágító nyílással. Az emeleten egy csaknem teljesen ép és egy részben kiegészített keresztosztású 15. századi
gótikus ablak és két kisebb osztás nélküli gótikus ablak. A saroktól számított második kőkeretes ablak mellett a főhomlokzat ablakaihoz hasonló lépcsőzetes bélletű 13. századi ablak maradványa. Az Árpád-kori sarokház két osztatú belső terét a pince szintjén kőkeretes, kerékvetős kapu köti össze. A pincében középpillérekre támaszkodó barokk fiókos dongaboltozat. A kapualjban és az épület földszintjén fiókos donga- és csehsüveg boltozatok. Kapualjában 14. századi háromtagú szegmensíves ülőfülke, vele szemben gótikus pincelejárat és ablak. A dongaboltozatos lépcső emeleti érkezésénél kora klasszicista kétszárnyú copf vasrács-ajtó. Az emelet síkfödémes kialakítású. A többperiódusú középkori nyílások helyreállításával kialakított emeleti saroktermében faragott tölgyfagerendákból rekonstruált men�nyezet. Udvara megújított, a délkeleti sarokban a középkori ház hiányzó sarkának téglacsorbázatos bemutatása. Az 1850-es években a ház lakója volt Goldziher Adolf kereskedő, akinek világhírű orientalista fiáról, Goldziher Ignácról a ház melletti köz a nevét kapta, ahol emléktáblája is látható (1924, Bory Jenő). Műemlék.
Varkocs György szobra Fő utca – Várkapu utca A Fő utca felé, a Várkapu utca teresedésénél, az egykori budai kapu helyén áll Varkocs György várkapitány életnagyságú figurája. A bronz szobrot 1934-ben készítette Erdey Dezső szobrász, melyhez spádé, azaz tőrszerű, egyenes kard is tartozott, de az 1950 után eltűnt. A rövid kardját, mely ma is bal oldalán lóg 1966-67 körül kapta. Korábban eredetileg hosszúkás vízmedence feküdt előtte. Az elhelyezése azért itt történt, mert 1543-ban az ostromló törökökkel küzdve, itt halt hősi halált a város védelme közben. Tettére minden év szeptemberében megemlékeznek a szobor előtt. 1988-ban majd 2013-ban is restaurálták, melyet Kocsis Balázs végzett. Az egyébként védett műemlék egyik fontos elemét, a vízmedencét, a Belváros rekonstrukció, illetve a Fő utca felújítása miatt elbontották, és helyére modern szökőkutat alakítottak ki.
Civil Központ
– minden, ami belefér Szegényeket Támogató Alapítvány
Megjelent a HELYI ÉRTÉK MAGAZIN legújabb száma! Ma már az öntevékeny, valamilyen ügyek mellett elkötelezett, tenni akaró, helyi értékeket teremtő, őrző vagy újraalkotó emberek nem számítanak csodabogárnak, és a közösségi oldalakon is virágzik a virtuális civil aktivitás. Nemcsak az önkéntesség, hanem a társadalmi vállalkozások, a szociális szövetkezetek, a nonprofit cégek is kezdenek divatba jönni fenntartható helyi értékeket teremtve, sikeres programokat szervezve vagy éppen innovatív közösségi megoldásokat alkalmazva. Ezek bemutatása, megismerése nagyon fontos pozitív életérzést ad mindenkinek, különös ellensúlyt képezve negatívumokra kiélezett, botrány-krónikás világunkban. Magazinunk hatodik számában a mindennapi szolidarítás mentén fűztük fel a jó példákat.
Magazinunkat keresse a Fehérvári Civil Központban (Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.)
1 8
HELYSZÍNT
KERES PROGRAMJÁHOZ?
Önkéntesek jelentkezését várja a SZETA!
4[ÓOIÈ[UFSFNtSFOEF[WÏOZÏT PLUBUØUFSNFLtUÈSHZBMØL tT[ÈNÓUØHÏQUFSFNtLJÈMMÓUØUFSFL 4[ÏLFTGFIÏSWÈSCFMWÈSPTÈCBOB FEHÉRVÁRI CIVIL KÖZPONTBAN CÏSFMIFUǮIFMZJTÏHFLLFMÈMMVOL SFOEFMLF[ÏTÏSF3FDFQDJØ SVIBUÈS WBMBNJOUQBSLPMÈTJMFIFUǮTÏHJT CJ[UPTÓUPUU
Az önkéntesek a mindennapi adományok osztásában és a lakóhelyük közelében élő rászoruló családok feltérképezésében nyújthatnak segítséget az alapítványnak. Várjuk olyan diákok jelentkezését is, akik az iskolai közösségi szolgálat keretein belül szívesen végeznének ilyen jellegű karitatív munkát.
FEHÉRVÁRI CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.
Jelentkezni Szontaghné Kovács Erika szakmai koordinátornál lehet az alábbi elérhetőségeken:
8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Telefon: 22/502-276
[email protected] www.echoinn.hu
Fehérvári Polgár 1. körzet • Székesfehérvár 1. számú önkormányzati körzet lapja • Kiadja az Echo Network Zrt., Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. • Főszerkesztő: Török Péter • Tördelés, nyomdai előkészítés: Enigma 2001 Kft. • Nyomtatás: ALTO Nyomda Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., Székesfehérvár, Irányi D. u. 6. • Ingyenes kiadvány • A Fehérvári Polgár 1. körzet megjelenik 4000 példányban • ISSN 2064-924X
telefon: 06-30/458-4926 e-mail:
[email protected]
HIRDETÉSFELVÉTEL: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Telefon: 06-22/502-276; Mobil: 06-30/617-7232 E-mail:
[email protected]
