2018.02.15.
Táplálkozás, anyagcsere, energiaforgalom Dr. Oszlács Orsolya 2018.02.14.
A szervezet energiaforgalmának vázlata
1
2018.02.15.
Tápanyagok és hasznosulásuk A szervezet számára szükséges makrotápanyagok • szénhidrátok (mono-, di- és poliszacharidok) • fehérjék (esszenciális aminosavak is!) • lipidek (elsősorban trigliceridek +esszenciális zsírsavak is!) • Vegyes táplálkozásnál az ideális tápanyag összetétel: 15% fehérje – 60% szénhidrát – 25% zsír
A makrotápanyagok mellett szükséges • ásványi anyagok (+nyomelemek) • vitaminok • víz (40-50 ml/testsúly kg) • a normál vastagbélműködéshez a tápláléknak élelmi rostban (cellulóz) gazdagnak kell lennie - napi 30-40 g bevitele ajánlott - rostforrások: teljes kiőrlésű pékárú, gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, zab, zabkorpa, búzakorpa stb. - az emészthetetlen rostok (salakképző anyagok) fokozzák a bélmotilitást a táplálék gyorsabban halad át a bélcsatornán - megváltoztatják a bélflóra összetételét a hasznos baktériumok javára (pl. Lactobacillusok)
Szénhidrátok a táplálkozásban a napi E szükséglet 60%-át fedezi, az ajánlott bevitel 300 g/nap A szénhidrátok élettani jelentősége 1. vegyes táplálkozás esetén a fő energiaforrás 2. gyors, könnyen felszívódó, könnyen felhasználható tápanyag 3. csökkenti a fehérje-felhasználást (glukoneogenezis) 4. lényeges szerepet játszik a zsíranyagcserében 5. rostkomponense (cellulóz) salakképző anyag a vastagbélben. A táplálék szénhidrátkomponensei: Monoszacharidok: glükóz, fruktóz, galaktóz Diszacharidok: szacharóz (szukróz), maltóz, laktóz Poliszacharidok: dextrin, keményítő, glikogén, cellulóz, hemicellulóz, pectin Cukoralkoholok: mannitol és szorbitol Szénhidrátforrások: gyümölcs, zöldség, gabonafélék, hüvelyesek, pékárú, tésztafélék, tejtermékek stb.
2
2018.02.15.
A glikémiás-index (GI) egy számérték, amely arra utal, hogy milyen gyorsan szívódik fel az adott élelmiszerben lévő szénhidrát a szervezetben magas GI érték
alacsony GI érték
kis vércukorszint emelkedés
nagy vércukorszint emelkedés több inzulin
kevesebb inzulin
Kevesebb raktározott zsír
hirtelen vércukorszint esés miatt éhségérzet
GI=100 – szőlőcukor felszívódási sebessége
Alacsony GI (0-55)
Közepes GI (55-69)
Magas GI
Zöld zöldségek
Hajában főtt krumpli
Krumlipüré
Paradicsom
Kukorica
Kukoricapehely
Földi mogyoró
Fehér répa
Pattogatott kukorica
Fokhagyma
Zöldbab
Sütemények
Hagyma
Tök
Palacsinta
Répa
Cékla
Karórépa
Cseresznye
Mango
Pasztinák
Sárgabarack
Sárgadinnye
Görögdinnye
Alma
Befőttek
Gyümölcslevek
Körte
Ananász
Szörpök
Grapefruit
Szárított gyümölcsök
Alkohol
Narancs
Banán
Érett banán
Kiwi
Magvas kenyerek
Nokedli
Zöld szőlő
Füge
Aszalt szilva
Szárított sárgabarack
Mazsola
Datolya
Zsírszegény tej
Fagyi
Édesített tejtermékek
Yoghurt
Kakaó
Zsömle, Kifli
Árpa
Rozskenyér
Édesített kekszek
Teljesörlésű tésztafélék
Pizza
Puffasztott rizs
Teljesörlésű kenyér
Pitta kenyér
Fehér kenyér
Spagetti – Makaróni (al dante)
Tortilla
Tésztafélék fehér rizsből
Zabpehely
Müzli (édesítetlen)
Müzli
Bab
Gríz
Sült krumpli
Csicseriborsó
Háztartási keksz
Ropi
Almalé
Ananászlé
Coca cola
Keserű csoki
Lekvár
Normál csoki
Gyümölcscukor
Méz
Cukor
(70-100)
3
2018.02.15.
Zsírok a táplálkozásban a napi E szükséglet 25%-át fedezi, az ajánlott bevitel 50-100 g/nap A zsírok élettani jelentősége: 1. magas energiatartalom 2. felvételre elsősorban trigliceridek kerülnek: glicerin+ zsírsav 3. termoreguláció (barna zsírszövet) 4. A többszörösen telítetlen zsírsavak bontása kisebb E kerül a szervezetnek: pl. oleinsav, linolénsav, arachidonsav 5. zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódása 6. hormonok kiindulási anyagai (koleszterin) 7. sejtalkotók felépítése (foszfolipidek, myelin!) 8. lipoproteinek: HDL, LDL, VLDL Esszenciális zsírsavak: Többszörösen telítetlen zsírsavak, melyeket a szervezet nem tud előállítani. A szervezet normális működéséhez szükségesek, ezért ezeket a táplálékkal kell bevinni. - linolsav – forrás: növényi olajok - alfa-linolénsav (ALA) – növényi olajok - eikozapentaénsav (EPA) – tengeri halak - dokozahexaénsav (DHA) – tengeri halak
Fehérjék a táplálkozásban a napi E szükséglet 15%-át fedezi, az ajánlott bevitel 60-80 g/nap 1. testfelépítés 2. anyagcsere és szabályozási funkció enzimek hormonok immunfehérjék (Ig) plazmafehérjék: kolloid ozmotikus nyomás! pH szabályozás (puffer) neurotranszmitterek 3. energiaszolgáltató Állati és növényi fehérjék/ teljes értékű és nem teljes értékű fehérjék esszenciális aminosavak (hisztidin*, triptofán, treonin, valin, izoleucin, lizin, metionin, leucin, fenil-alanin) *A hisztidin csak gyermekkorban esszenciális, felnőttekben nem Fehérjeforrások: Állati (magas biológiai értékű): tejtermékek, húsok, halak, tojás Növényi (alacsony biológiai értékű): hüvelyesek, gabonák, olajos magvak, zöldségek
4
2018.02.15.
Nitrogénmérleg • Fiziológiásan a felnőttben NITROGÉNEGYENSÚLY van: a táplálékkal felvett aminosavak N tartalma = a vizelettel ürülő N tartalom • Az egyensúly eléréséhez napi 80 g fehérje bevitele szükséges •
Az egy időszakban bevitt tápláléknak az összes esszenciális aminosavat tartalmaznia kell, máskülönben az aminosavak metabolizálódnak (glükoneogenezis ill. ketontest képződés)
• Növekedés, terhesség, szoptatás, lábadozás: pozitív N mérleg (több N épül be fehérjékbe, kevesebb ürül, mint a felvett mennyiség) • Éhezés: negatív N mérleg (fehérjebontás energiaforrásnak, több N ürül, mint a felvett mennyiség) A fehérjeraktározás hormonális szabályozás alatt áll, a fokozott bevitel önmagéban nem okoz +N mérleget, edzés hatására nő az izom fehérjetömege Fehérjeminimumok • Fiziológiás: a N egyensúlyhoz 0,5 g/ttk/nap bevitele szükséges • Higiénés: 1-1,5 g/ttk/nap bevitele (WHO ajánlása az optimális fehérjebevitelre)
Protein-energia malnutríció • Krónikus alultápláltság hatására kialakuló kórkép gyermekekben, a fejlődő országokban jellemző • Ok: az elfogyasztott táplálék alacsony fehérje- és energia tartalma, esszenciális tápanyagok hiánya • A fejlődés és növekedés lelassul • Az életkor alapján elvártnál alacsonyabb testsúly és testmagasság Táplálkozási marasmus (krónikus; protein+energia deficit): sorvadt izomzat, zsírpárnák hiánya, laza és lógó bőr, haj hiánya Kwashiorkor-betegség (akut; protein deficit): testszerte ödéma, zsírmáj, hámló és pigmentált bőr, hasvízkór (ascites)
5
2018.02.15.
A táplálkozási piramis Zsírok, olajok, édességek nagyon takarékosan!!
lipidek
Tej, joghurt, sajt 2-3 adag
fehérjék
zöldségek 2-3 adag
növényi rostok
szénhidrátok
hús, szárnyas, hal, bab, tojás, magvak csoport 2 adag gyümölcs 2 adag
finomított gabona termékek, kenyér
rizs, tésztafélék 6 adag
víz 1,5-2 l
A tápanyagok lebontása során az állati szervezetek oxigént fogyasztanak, CO2-ot adnak le és eközben hőt termelnek szénhidrát/triglicerid + O2 CO2 + H2O + hő (teljes oxidáció: energiaérték = kalorikus érték) fehérje/peptid/aminosav + O2 CO2 + H2O + urea + hő (nem teljes oxidáció: energiaérték < kalorikus érték)
A makronutriensek energiaértéke (=élettani haszonérték) Szükséglet (g/nap)
Energiaérték (kJ/g)
Energiatartalom (kJ/nap)
Az energia szükséglet hány %-át fedezi?
lipidek
fehérjék
Az energiaérték (=égéshő): • 1g tápanyag elégetésekor felszabadult hőmennyiség • mérése bombakaloriméterrel történik: A lemért mennyiségű tápanyagot O2 feleslegben elégetik és a keletkezett hőt mérik • mértékegység: kJ/g vagy Kcal/g (1 cal=4,2 J; 1J=0,24 cal)
szénhidrátok Az értékek 70kg-os, mérsékelt fizikai aktivitást végző felnőtt férfire vonatkoztatva lettek megadva
6
2018.02.15.
A szervezetben felhasznált energia (= energiaráfordítás) mérése: kalorimetria Teljes energiaráfordítás (kJ)= hőleadás (kJ) + külső munka (kJ) Nyugalomban a testnek táplálék formájában juttatott energia hővé alakul (hőleadás = teljes energiaráfordítás) DIREKT KALORIMETRIA: Az energiaráfordítás meghatározása a szervezet hőleadása alapján • ma már csak kutatásban használják A. L. Lavoisier (1777) • munkavégzés alatti teljes energiaráfordítás is mérhető • alapenergiaforgalom meghatározása
Mérés: • A tesztalanyt (kísérleti állatot) egy szigetelt kamrába helyezik, melyet ismert térfogatnyi jégbe/vízbe süllyesztenek • A hőleadás mértéke egyenértékű a jég/víz hőfelvétel mértékével • A víz hőmérsékletének emelkedéséből ill. a megolvadt jég mennyiségéből számítjuk a hőleadást
DIREKT KALORIMETRIA: humán alkalmazás munkavégzés alatt
A test által termelt hő felmelegíti a levegőt és a szoba falát. A szoba falában keringő víz felmelegedéséből, a víz áramlási sebességéből és a víz fajhőjéből számítjuk a test hőleadását.
7
2018.02.15.
INDIREKT KALORIMETRIA: az energiaráfordítás meghatározása az O2 fogyasztás alapján • szükséges hozzá a tápanyagok O2 energia-értéke (kiszámítható az élettani haszonértékből és az „elégetéshez” szükséges O2 mennyiségéből= oxigénfogyasztás; VO2) O2 energia-értékek 37 ºC-on: szénhidrátok: 21,1 kJ/l O2 zsírok: 19,6 kJ/l O2 fehérjék: 18,8 kJ/O2 átlagos vegyes táplálkozás esetén: 21 kJ/l O2 • energiaráfordítás = O2 energia-érték x VO2 • arra, hogy a szervezet épp milyen tápanyagokat éget el a respirációs kvóciensből (RQ) következtethetünk • RQ = VCO2/VO2 vagyis a percenkénti CO2 leadás osztva a percenkénti O2 felhasználással. Értéke függ a táplálék összetételétől, szénhidrátoknál 1, zsíroknál 0,7 és fehérjéknél 0,8.
INDIREKT KALORIMETRIA mérése ergospirométerrel
Mérik az O2 fogyasztást (VO2) Az energiaforgalom VO2-ből kiszámítható, ha ismerjük az étrend összetételét vagy a tápanyagok O2 energia-értékét
8
2018.02.15.
A szervezet energiafelhasználása NYUGALMI ENERGIAFORGALOM (Resting Metabolic Rate; RMR): fizikai és szellemi nyugalomban mérhető energiaforgalom ALAP ENERGIAFORGALOM (=alapanyagcsere, Basal metabolic rate; BMR): standard körülmények között mért nyugalmi energiaforgalom 6500 kJ/nap (75 W) – 7100 kJ/nap (100W) standard feltételek: 1. reggel, ébredés után 2. teljes testi és lelki nyugalom (fekve) 3. legalább 8 órával az utolsó táplálékfelvétel után 4. semleges külső hőmérséklet, normális testhőmérséklet 5. gyógyszerhatástól mentes állapot TELJES ENERGIAFORGALOM (Total Energy Expenditure; TEE): BMR + DIT (=táplálékfelvételt követő termogenezis) + izomtevékenység energiaráfordítása Nyugalomban: TEE = BMR Az alap energiaforgalmat befolyásoló legfontosabb tényezők: életkor, nem, a környezet és testhőmérséklet és a pajzsmirígy funkciók
Az energiaforgalom életkor és nem függése
A pajzsmirigyhormonok (T3 és T4) hatása az energiaforgalomra • alapvetően határozzák meg a BMR-t • nélkülük a BMR a normális érték 60%-ára csökken • hormontöbblet esetében a normális értéknél akár 80%-kal több lehet a BMR
Az energiaforgalom függése a külső hőmérséklettől
The energetic consequences of different ambient temperatures. Metabolism is fully governed by intrinsic factors only within a narrow zone of ambient temperatures – the thermoneutral zone. At ambient temperatures outside the thermoneutral zone, a large fraction of total energy is used for thermoregulation. The shaded area indicates the extra metabolism required for body temperature defence.
9
2018.02.15.
Mitől függ az energiaforgalom? 1. Táplálékfelvételt követő termogenezis (DIT) - étkezést követően pár órán keresztül nő a hőtermelés és vele az energiaforgalom (fokozott GI működés miatt: szekréció, motilitás, felszívódás, raktározás energetikai hatása) - vegyes táplálkozásnál az emelkedés kb. 6% - az éhezés lecsökkenti a BMR-t - fehérjebevitelt követően sokkal magasabb a DIT mint a többi tápanyag esetében (15-30%-os emelkedés), a táplálékfelvételt követő termogenezist a fehérjék esetében specifikus dinámiás hatásnak nevezzük 2. Izomtevékenység - nyugalomban is a napi energiafelhasználás 25%-a esik az izmokra (máj 26%, agy 18%, szív 17%, vese 9%) - fizikai aktivitás során nő az energiafelhasználás könnyű irodai munka: 10 000-13 000 kJ/nap megerőltető fizikai munka: 13 000-15 000 kJ/nap extrém fizikai munka: (pl. szénbányászat): 19 000-21 000 kJ/nap
Víz, ásványi anyagok és nyomelemek Napi vízfelvétel átlagosan: 2 l Nyomelemek: azok az ásványi anyagok, melyek csak nyomnyi mennyiségben vannak jelen a szervezetben (kivéve Fe), de jelenlétük nélkülözhetetlen az anyagcsere működéséhez
Ásványi anyag napi szükséglet • Na: 3 g (5-15 g), • K: 1 g, • Cl: 3,5 g, • Ca: 1,2 g, • PO4: 1,2g, • Mg: 0,4 g
Nyomelemek napi szükséglet (<0,005%) • Fe: 12-18 mg, • I: 180-200 µg, • Cu: 1-2 mg, • Mn, Zn: 15 mg, • Co, Mo, Se: 70 µg, • Cr, F: 0,25-1 mg,
10
2018.02.15.
Nyomelem
Hatásterület, Biokémia
Hiánytünet
Toxicitás
Vas (Fe)
Hb, mioglobin, enzimek
anémia, fáradtság, enteropathia
májcirrhózis, haemochromatosis
Jód (I)
pajzsmirigyhormon szintézis
golyva, kreténizmus
ritkán Myx-ödéma
Fluor (F)
flourapatit (csont és fog képzés)
caries, osteoporosis
flourosis
Cink (Zn)
enzimek, inzulin része
lassukó növekedés, hipogonadizmus
hepatolenticularis degeneráció
Réz (Cu)
enzime, vér,- és csontképzés
alultáplált gyerekeben anémia
májcirrhozis, KIR motoros tünetek, pszichózis
Kobalt (Co)
B12 vit. része
anémia,
cardiomiopathia
Króm (Cr)
glocose tolerancia faktor része
csökkent glükóz tolerancia
-
Szelén (Se)
glutathion peroxidáz része
szívelégtelenség
köröm lehullik, hajhullás, polyneuritis?
11
2018.02.15.
Vitaminok Vitamin: Olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen a szervezet számára. Kellő mennyiségben a szervezet az előállítására nem mindig képes. Osztályozásuk: 1. Zsíroldékony vitaminok (A, D, E, K) • A felszívódásuk a lipidek felszívásához kötött • A zsírszövetben akkumulálódnak • A vérben a lipoproteinek transzportálják • Kiválasztás: máj, epe 2. Vízoldékony vitaminok (B,C) • A bélben a felszívódás carrier-mediált (pl. B12 vitamin-intrinsic faktor) • A raktárak korlátozottak • Kiválasztás: vese
A vitaminok biológiai funkciói: • Enzimek alkotórésze vagy koenzimek (fehérjéről leváló prosztetikus csoport) • Nem enzimatikus fehérjekomplexek alkotója • Antioxidáns: reaktív oxigéngyökök semlegesítése (A, C, E) • Vitaminhormonok: D vitamin – Ca2+ forgalom szabályozása Hypovitaminózis: hiánytünetek vagy hiánybetegségek megjelenése Hypervitaminózis: túladagolás Provitaminok Egyes vitaminokat előalakjuk formájában vesszük fel és a szervezetben alakulnak biológiailag aktív anyaggá pl: • Β-karotin – retinol (A vitamin) • D-vitamin: (kolekalciferol és ergokalciferol bevitele a táplálékkal) Koleszterin – dehydrokoleszterol – kolekalciferol (D3) bőrben UVB hatására ergokalciferol (D2, növényi eredetű) hidroxilálás (máj, vese) – 1,25-dOH-kolekalciferol (aktív hormon) Vitaminszügséglet: RDA – Recommended Daily Allowance (mg/nap vagy µg/nap) IE (IU)- International Unit
12
2018.02.15.
Zsíroldékony vitaminok napi szükséglet
név
funkciók
hipovitaminózis
hipervitaminózis
A (retinol, axerophtol)
Hámszövet növekedése, fenntartása. Látásélesség rodopszin szintézis) megtartása szürkületben., antioxidáns
hemeralopia (= farkasvakság), xerophtalmia (=szemszárazság), keratomalácia (szaruhártya károsodás), bőr pikkelyes hámlása
miben van sok?
bőrgyulladás,hajhullás subcutan ödéma, hányinger, hányás
1,5 mg
máj, sárgarépa, tojás, vaj, tej, sárga gyümölcsök, főzelékek
D D2, D3 (kolekalciferol)
Kalcium felszívódás fokozása a belekből
gyerekekben: rachitis (=angolkór), késleltett fogzás, felnőttekben: osteomalacia
Nagy adagban: étvágytalanság, hányás, hasmenés. hiperkalcémia, Ca lerakódás a zsigerekben
Ősztől tavaszig a felnőtteknek 2000 IU
tej, vaj, tojás, máj, gomba, halmájolaj, napfény!
E (tokoferol)
Antioxidáns. Részt vesz a hem szintézisben.
termékenységi zavarok, fokozott hemolízis újszülöttben
bélizgalom, fáradtság, szédülés
táplálékban, 10 mg
gabonamagvak, borsó, saláta, máj, vaj, növ. olajok
K (antihemorrhagias vitamin)
K-vitamin függő véralvadási faktor szintézis a májban (Protrombin, VII, IX, X)
vérzékenység, elhúzódó véralvadás
csecsemőkben hiperbilirubinémia, felnőttekben hányás
70-100 ug a táplálékkal felvett ill.a bélflórában termelt mennyiség 50-50%
leveles zöldségfélék
Vízoldékony vitaminok I. napi szükséglet
koenzim
hipo-, avitaminózis
hipervitaminózis
B1 (thiamin, aneurin)
dekarboxilázok, szénhidrát (piruvát) anyagcsere
Beri-beri Idegrendszeri tünetek: polineuritis, zavartság, izomgyengeség, szívelégtelenség, ödéma
szapora pulzus, fejfájás, gyengeség, irritabilitás
10 mg
élesztő, hántolatlan gabonamagvak, máj, hús, búzacsíra, kenyér, tészta
B2 (riboflavin)
Tápanyagok metabolizmusa (dehidrogenázok (FAD), sejtlégzés). Fontos a növekedésben.
száj nyh. gyull. (=stomatitis), nyelv gyull. (=glossitis), szájzug berepedése (=rhagades), dermatitis
fekély, emelkedett vércukorszint
2 mg
tej, gabonamagvak, zöldségfélék, hús, élesztő, máj
Niacin (B3)
Feh. felhasználás, glikolízis, zsírszintézis (FAD dehidrogenázok), szöveti gyógyulás.
Pellagra: gyengeség, étvágytalanság, emésztési zavar. Súlyos esetben: dermatitis, hasmenés, dementia.
fekély, emelkedett vércukorszint, hasmenés, májműk. zavar
15-30 mg
élesztő, húsok, tejtermékek, gabonák, tonhal
B6 (piridoxin)
Tápanyagok anyagcseréje, nem esszenciális aminosavak szintézise. Vér és KIR sejtjeinek norm. műk.
tápcsat. tünetek, irritabilitás, gyengeség, idegesség, görcsök, anémia
Nagy dózisban: IR károsodás, érzéskiesés, tompultság, depresszió.
2-3 mg
élesztő, gabonamagvak, máj, hal, szárnyasok, zöldbab, diófélék, burgonya
Folsav
Aminosav metabol. VVt képzés. Terhesség!
vérszegénység (macrociter anémia)
hasmenés, álmatlanság, irritabilitás.
0,2-0,6 mg
máj, leveles zöldségek, hús, hal, szárnyasok, gabonamagvak
név
miben van sok?
13
2018.02.15.
Vízoldékony vitaminok II. név
koenzim
hipo-, avitaminózis
hipervitaminózis
napi szükséglet
miben van sok?
B12 (kobalamin)
Fő tápanyagok anyagcseréjéhez szüks. enzimekhez kell. Csontvelő, tápcstatorna, IR sejtjeinek norm. műk.
vészes vérszegénység. IR betegségek: zsibbadás, érzéskiesés, depresszió, memória zavar
nem ismert
3 ug (májban nagy raktárak)
tej, tojás, hal, sajt, hús, állati eredetű ételek
B5-vit./ Pantoténsav
Tápanyagok anyagcseréje, koleszterin és szteroid hormonok szint. (koenzim-A)
IR zavarok, hajhullás, őszülés, bőrtünetek
fokozott tiamin szükséglet, hasmenés, vízretenció
10-15 mg
máj, hús, tej, teljes kiőrlésű liszt, gabonamagvak
Biotin
zsírsavak szint. glükóz felhaszn., feh. anyagcsere. B12 és folsav felhaszn.
nagy menny. nyers tojásfeh. fogyasztása után jelentkezhet (megköti a biotint)
nem ismert
bélbaktériumok is előállítják (100 ug)
máj, vese, sötétzöld főzelék, tojássárgája, zöldbab
C (aszkorbinsav)
Kollagén szintézis, hajszálérfal épsége, vvt termelés, aminosavak anyagcseréje, vassók redukciója, más vitaminok védelme az oxidációtól., antioxidáns
Skorbut, renyhe sebgyógyulás, ínyvérzés, fogak kihullása
vesekövesség
70-100 mg
citrusfélék, káposzta, paradicsom, zöldpaprika, eper, brokkoli
A táplálékfelvétel szabályozása Rövidtávon: éhség-jóllakottság Hosszútávon: testsúly
A táplálékfelvétel, az éhség és a jóllakottság időbeni összefüggése
Interdigesztív fázis: 2 táplálkozási ciklus között
14
2018.02.15.
A táplálékfelvétel szabályozása, az éhség és a jóllakottság kialakulásáért felelős mechanizmusok • A vér glükózszintjének állandósága • GI hormonok: direkt és indirekt (pl: vagus) hatások a hypothalamusra (pl: CCK, GLP) • Más neurális hatások: gyomorfeszülés- viszcerális mechanoreceptorok • Hosszútávú szabályozás (energiaraktárak állapota): pl: zsírszövetből származó hormonok (leptin- plazmaszintje a tárolt zsírmennyiségtől függ) Központok a hypothalamusban vannak: Ventromedialis mag: jóllakottság központ (roncsolása: hyperphagia) Laterális hypothalamus mag: éhség központ (roncsolása: aphagia, éhezés)
orexigén neuronok
éhségért felelős hormon
Orexigén (táplálékfelvételt fokozó) és anorexigén (táplálékfelvételt gátló neuronok a nucleus arcuatusban integrálják a bejövő szenzoros/kémiai információt és reciprok módon befolyásolják a neuro-humorális szabályozó rendszereket
15
2018.02.15.
orexigén neuronok anorexigén neuronok
Laterális hyp. mag (éhség kp.)
Nucleus paraventricularis (jóllakottság kp.)
2. rendű neuronok
16
2018.02.15.
A n. arcuatus és a hypothalamikus központok neuronjai által termelt neurotranszmitterek és modulátorok
17
