TÁPIÓSZECSŐ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA egyeztetési dokumentáció az állami főépítész záróvéleményéhez és a lakossági tájékoztatáshoz

TÁPIÓSZECSŐ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2012.

egyeztetési dokumentáció az állami főépítész záróvéleményéhez és a lakossági tájékoztatáshoz

VÁTERV95 2012. 11.

KÓKA, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 2011. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

Törzsszám: 95/2011 - 3.2.2

TÁPIÓSZECSŐ helyi építési szabályzatának módosítása 2012 egyeztetési dokumentáció az állami főépítész záróvéleményéhez és a lakossági tájékoztatáshoz

Készült Tápiószecső Önkormányzatának megbízásából

2012. november hó EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

1

2012.

VÁTERV95 KFT

TÁPIÓSZECSŐ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 2012. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

Ez a dokumentáció a VÁTERV95 Kft szellemi terméke. A hozzá kötődő – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvényben meghatározott – vagyoni jogok a szerzőket illetik. A dokumentációt készítették a VÁTER95 Kft munkatársai Témafelelős településtervező Molnár Attila (TT/1É 01-0140) Minőségügyi vezető Mokry Ferenc Ügyvezető igazgató Molnár Attila

TARTALOM: 1 Bevezetés............................................................................................................................................... 3 2.A módosítás bemutatása, indoklása .......................................................................................................6 3 Tápiószecső Építési Szabályzatának módosítása (a módosítás rendelettervezete) ..............................9 4. Tervezői nyilatkozat..............................................................................................................................11 Mellékletek: .............................................................................................................................................12 1. számú melléklet: A joghatályos Helyi Építési Szabályzat módosításának bemutatása, a módosítási helyek jelölésével ................................................................................12 2. számú melléklet: Az egyeztetési dokumentációra érkezet államigazgatási vélemények táblázatos összefoglalása..........................................................................................................43 3. számú melléklet: Az egyeztetési dokumentációra érkezet államigazgatási vélemények részletezése .............................................................................................................46 4. számú melléklet: A hatósági egyeztetés jegyzőkönyve .......................................................................69

EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

2

2012.

VÁTERV95 KFT


1. BEVEZETÉS A joghatályos településrendezési tervek az alábbiak: -- településfejlesztési koncepció, jóváhagyva 197/2007.(09.19.) Kt. határozattal, -- a településszerkezeti terv, jóváhagyva 148/2010.(IX.29.) Kt. határozattal, -- a szabályozási terv és helyi építési szabályzat, jóváhagyva 13/2010.(09.29.) önkormányzati rendelettel. A tervezési feladat Tápiószecső Önkormányzata által jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat módosítása annak érdekében, hogy a falusias lakóterületen is elhelyezhető legyen az üzemanyagtöltő állomás. A konkrét módosítási igény a 1801/2 hrsz telken jelentkezik, ahol a jelenlegi autómosó mellett kívánnak konténer-kutat létesíteni. Vizsgálni kell, hogy más falusias lakóterületen nem okoz-e problémát az általános szabályozás. A módosítás intenzitás (beépítési %) növekedéssel nem jár, így az Építési Törvény szerint egyszerűsített egyeztetési eljárás alkalmazható. Annak érdekében, hogy a joghatályos HÉSZ-re való hivatkozás követhető legyen a mellékletben szerepeltettük annak módosítással átvezetett szövegét is. A módosítás a településszerkezeti terv, valamint a szabályozási terv jóváhagyott és alátámasztó munkarészeit nem érintik.

Az alábbiakban a teljesség kedvéért és a tájékozódás elősegítésére bemutatjuk a joghatályos településrendezési tervlapok szkennert, kicsinyített lapjait is.

Légifelvétel Tápiószecsőről, a konkrét módosítási helyszín jelölésével


3

2012.

VÁTERV95 KFT


A joghatályos szabályozási terv a közigazgatási területen, a konkrét módosítási helyszín jelölésével


4

2012.

VÁTERV95 KFT


A joghatályos szabályozási terv a belterületen, a konkrét módosítási helyszín jelölésével


5

2012.

VÁTERV95 KFT


2. A MÓDOSÍTÁS BEMUTATÁSA, INDOKLÁSA -- Módosítás tárgya: HÉSZ módosítása -- Módosítás helyszíne: Selye út.16. 1801/2 hrsz -- A módosítás kezdeményezője: Berényi autó Kft -- Módosítási igény: A konkrét módosítási igény a 1801/2 hrsz telken jelentkezik, ahol a Berényi autó Kft tulajdonában működtetett jelenlegi autómosó mellett a Kft konténer-kutat szeretne létesíteni. A joghatályos helyi építési előírások falusias lakó építési övezetben nem engedik üzemanyag-töltő állomás elhelyezését. Kéri ennek felülvizsgálatát.

A konkrét módosítási helyszín és környezete

A fejlesztési elképzelés az 181/2 hrsz telken (vállalkozói javaslat) EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

6

2012.

VÁTERV95 KFT


-- Tervezői vélemény: A jelenlegi joghatályos előírások lakóterületen nem engedik üzemanyagtöltő állomás elhelyezését. Ennek oka, hogy a nagyméretű üzemanyagtöltő állomások a lakókörnyezetben idegen elemként nem tudnak illeszkedni a környezetükhöz, valamint a lakóterületi használatot zavarnák. Az OTÉK elvileg megengedi telepítésüket.

A 31. számú országos főút mentén elhelyezkedő építési övezetek EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

7

2012.

VÁTERV95 KFT


Az üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének igénye üzleti szempontból az országos főutak mentén jelentkezhet. Ezért a töltőállomások elhelyezhetőségének felülvizsgálata során elsősorban a 31. számú országos főúttal határos teleksoroknál vizsgáltuk a módosítás lehetőségét. A 31. számú főút menti építési övezeteket sémán mutatjuk be. Ebből kitűnik, hogy a 31. számú főút mentén Lke-2, Lke-4, Lf-2, Lf-3, Vt-1, Vt-2, Vt-3, Gksz-1, Gip-1 építési övezetek helyezkednek el. - Az Lke építési övezetek megengedett telekterülete túl kicsi (550 és 630 m²) ezért nem javasoljuk a töltőállomás elhelyezését megengedni. - Az Lf-2 és az Lf-3, valamint a Vt-1, Vt-2, Vt-3 építési övezetek esetében feltételekkel megengedhető lehetne a konténeres, épület nélküli üzemanyagtöltő állomás elhelyezése abban az esetben, ha • a telek a 31. számú főút mentén helyezkedik el, • a teleknagyság eléri az 1500 m²-t, • a telek települési értékvédelemmel nem érintett, • a szomszédos telekhatárok mentén látványt záró növényzet telepíthető. - A Gksz és a Gip építési övezetekben a kikötések között nem kellene megemlíteni a 31. számú főutat, valamint 3000 m² telekterület felett javasoljuk épület elhelyezést igénylő üzemanyagtöltő állomás telepítésének megengedését is. A felsorolt feltételek biztosítani képesek a környezetbe illeszkedést és a környezet zavarmentességét.


8

2012.

VÁTERV95 KFT


3. TÁPIÓSZECSŐ ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (a módosítás rendelettervezete) Tápiószecső Község Önkormányzata Képviselő Testületének……..rendelete a Község 13/2010. (09.29.) KT. rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzatának módosításáról. A Képviselő Testület az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, közigazgatási, érintett önkormányzati és az érdekképviseleti szervek, társadalmi szervezetek, a 10. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró önkormányzatok, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, a környezet védelméért felelős szervek, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró elsőfokú építésügyi hatóság, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott államigazgatási szervek véleményének kikérésével - a következőket rendeli el: A rendelet I. fejezetének módosítása 1. § (1) A rendelet 2. § alatti fogalommeghatározások kiegészülnek az alábbiak szerint: a) 5. Konténeres üzemanyagtöltő állomás: épület felépítményt nem igénylő töltőállomás, mely legfeljebb két kútállásból és azt kiszolgáló föld alá süllyesztett berendezésből és úthálózatból áll. b) A melléképület fogalmától a sorszámozás megváltozóik 6-tól kezdődően a 11. pontra. A rendelet III. fejezetének módosítása 2. § (1) A rendelet 20. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; szálláshely szolgáltató épület; kézműipari építmény; helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett, cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (2) A rendelet 21. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; szálláshely szolgáltató épület; kézműipari építmény; helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett, cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (3) A rendelet 23. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben lakóépület; igazgatási épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Lakások legfeljebb a beépíthető szintterület 40%-áig építhetők. c) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett, cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

9

2012.

VÁTERV95 KFT


cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (4) A rendelet 24. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben lakóépület; igazgatási épület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Lakások legfeljebb a beépíthető szintterület 40%-áig építhetők. c) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett; cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (5) A rendelet 25. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben lakások, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhető el. b) Lakások legfeljebb a beépíthető szintterület 40%-áig építhetők. c) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett; cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. 3. § (1) A rendelet 28. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület; a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási, egyéb irodaépület, valamint üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény helyezhető el. b) Üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény legalább 3000 m² területű telken, konténeres üzemanyagtöltő állomás legalább 1500 m² területű telken telepíthető. (2) A rendelet 29. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási építmények, továbbá a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény helyezhetők el. b) Üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény legalább 3000 m² területű telken, konténeres üzemanyagtöltő állomás legalább 1500 m² területű telken telepíthető. Záró rendelkezések 4. § Ez a rendelet a megállapításától számított 30. napon lép hatályba. Kelt: Tápiószecső Község Képviselő Testülete …………………. ülésén. ……………..

polgármester


…………………

jegyző

10

2012.

VÁTERV95 KFT


4. TERVEZŐI NYILATKOZAT Mint a Tápiószecső, Helyi Építési Szabályzat 2012 évi módosítása című dokumentáció tervezője nyilatkozom, hogy a módosítás nem érint -- a joghatályos településfejlesztési koncepciót, -- a településrendezési tervlapokat és -- a településrendezési tervek alátámasztó munkarészeit.

2012. június.

Molnár Attila Témafelelős településtervező


11

2012.

VÁTERV95 KFT


MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: A joghatályos Helyi Építési Szabályzat módosításának bemutatása (a módosítási helyek jelölésével) Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 13/2010.(09.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LVX. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével Tápiószecső Nagyközség helyi építési szabályzatáról (a továbbiakban HÉSZ) a következőket rendeli el:

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya és mellékletei, függelékei 1.§ (1) A rendelet hatálya Tápiószecső Nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed. Minden természetes és jogi személyre továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező előírásokat tartalmaz. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait, a jelen rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (3) A HESZ mellékletét képezi: a) 1. számú rajzi melléklet: Szabályozási terv b) 2. számú szöveges melléklet: A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások. c) 3. számú rajzi és szöveges melléklet: Településfejlesztési cél megvalósítására vonatkozó településrendezési szerződéssel érintett területek lehatárolása (4) A HÉSZ függelékei: a) 1. számú rajzi függelék: Belterületre kiterjedő szabályozási terv m 1:2000 b) 2. számú szöveges függelék: A régészeti lelőhelyek listája 2. Fogalom-meghatározások 2. § A rendelet alkalmazásában: 1. Bruttó szintterületi mutató: Az adott telken, építési telken meglévő és tervezett összes építmény összes bruttó szintterületének és a tárgyi telek, építési telek területének a hányadosa. 2. Egyéb zöldfelület: A szabályozási terven jelölt, zöldterületen kívüli, más területfelhasználási egységen belül elkülönített, 2500 m²- nél kisebb közterület. 3. Haszonállat tartására szolgáló építmény: Mindazon építmények (melléképítmények és melléképületek) összessége, melyek gazdasági célú állattartáshoz szükségesek. 4. Hobbiállat tartására szolgáló építmény: Azon építmények (melléképítmények és melléképületek) összessége, melyek nem gazdasági célú, hobbiállatok tartásához szükségesek. 5. Konténeres üzemanyagtöltő állomás: épület felépítményt nem igénylő töltőállomás, mely legfeljebb két kútállásból és azt kiszolgáló föld alá süllyesztett berendezésből és úthálózatból áll. 6. Melléképület: Az építési övezetekben az elhelyezhető épületfunkciókhoz kapcsolódó kiegészítő funkciókat befogadó épületek. Melléképületnek minősül: a járműtároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, szárító, egyéb tároló építmény (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

12

2012.

VÁTERV95 KFT


fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmény, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, árusítópavilon, kazánház. 7. Mély fekvésű területek: Azok a lefolyás nélküli területek, amelyekről a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba. 8. Települési zöldfelületi rendszer: A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen a település zöldfelületi hálózatát alkotják. 9 Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya. 10. Több szintű növényállomány: Fa, cserje és gyepszint együttes alkalmazásával kialakított olyan zöldfelület, amely területlehatárolási vagy környezetvédelmi céllal kerül létesítésre. 11. Védőzöld: A káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület. 12. Vadföld: Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, az erdőterületen belül található olyan mezőgazdasági, elsősorban szántó művelésű földterület, melynek célja a vad takarmányozása, a vadtakarmány biztosítása. ll. FEJEZET: MINDEN ÉPÍTÉSI ÖVEZETRE ÉS ÖVEZETRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁS 1. Az építmények elhelyezésével kapcsolatos általános előírások 3.§ (1) Építési munka végzése előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha: a) vízfelületek vagy mélyfekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt; b) a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető talajmechanikai probléma megjelenése. (2) A szabályozási terven jelölt mélyfekvésű, vizenyős területeken vízrendezési (felszíni-, réteg- és talajvíz) vizsgálatokkal is igazolni kell az adott telek beépíthetőségét, különös tekintettel a belvíz megelőzésére, a vízelvezetés megoldására, a szomszédos ingatlanokra történő vízátvezetés megelőzésére. Biztosítani kell továbbá azt is, hogy a szabad vízfelültek mentén (Alsó-és Felső Tápió, illetve tavak) megvalósítandó épületek legalsó padlószintjének magassága a legmagasabb mértékadó vízszint fölött legyen. (3) A felszíni és a talajvizek áramlását és/vagy minőségét veszélyeztető építés esetén építési munka csak talajmechanikai vizsgálatot kell készíteni. (4) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,00 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz. (5) Az építési övezetekben a) a hátsókert mérete, ha a szabályozási terv másként nem jelöli, nem lehet kisebb -- sem 6,0 m-nél, -- sem az építési övezetben megengedett építménymagasság mértékénél. b) az oldalkert szabadonálló beépítési mód esetén -- sem 3,0 m-nél, -- sem az építési övezetben előírt építménymagasság felének mértékénél. c) az oldalhatáros és ikres beépítési mód esetén -- az építési övezetben megengedett építménymagasság mértékénél. (6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy annak egyik oldalsó homlokzata legalább 1,0 m-re közelítse meg az építési hely határára eső telekhatárt. 2. Az építmények kialakításával kapcsolatos általános előírások 4. § (1) Új kialakítású magastetőkön szürke betoncserép, szürke pala (hullámpala) nem alkalmazható. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

13

2012.

VÁTERV95 KFT


(2) Antenna oszlopok önállóan nem telepíthetők. Az antennaoszlopokat az egyéb szabályok betartása mellett is csak valamely más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó módon lehet elhelyezni. (3) Kerítést létesíteni a környezetbe való illeszkedés általános szabályának megtartásával és az OTEK vonatkozó előírásait is betartva szabad. A kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet,és legfeljebb 50 cm magas lábazattal, és áttörten létesíthető. (4) Állattartás céljára szolgáló építmény csak a külön önkormányzati állattartási rendelettel összhangban helyezhető el. (5) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. 3. Általános közlekedési előírások 5.§ (1) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) A Tápiómenti főút (31. sz. főút új nyomvonala) K. lll. b) A 31. sz. főút jelenlegi nyomvonala az új nyomvonal megépülése előtt K.IV., illetve belterületen B.lV.b., az új nyomvonal megépülése után K.V., illetve B.IV.c. c) A közigazgatási területen áthaladó összekötőutak: külterületen K.V., belterületen B.lV.b. d) a 31. sz. főút és a 3114. jelű ök. út közötti szakasz K.V e) 31315. j. bekötőút K.Vl. f) Gyűjtőutak B.V.c. g) Kiszolgáló (lakó) utak: B.Vl.d. (2) A külterületi közutak szabályozási szélessége min. 12 m A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az utak mentén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. (3) Az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. A meglevő közintézmények parkolása csak addig oldható meg a jelenleg is működő közterületi parkolóval, amíg átépítéssel a telek alkalmassá nem válik a telken belüli parkolásra. (4) Az építési övezetekben teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, a telken belül. (5) A közterületi parkolóknál az építéssel egyidőben kell az előírt parkoló-fásítást végrehajtani. (5) Tehergépjármű- és autóbusz-tároló telephely lakott területtől mért 100 m távolságon belül nem létesíthető. 4. Szennyvizek elvezetésére vonatkozó előírások 6.§ (1) A szennyvízcsatorna hálózat megépítése előtt a településen építés vagy használati mód megváltoztatása, -- a lakó építési övezetben legfeljebb 2 lakás/telek, egyéb építési övezetben legfeljebb 500 m² épület bruttó színterület esetét -- akkor megengedett, ha szennyvízcsatorna hálózaton kívül a teljes közműellátás rendelkezésre áll. Ekkor a szennyvizeket szigorúan ellenőrzötten zárt szennyvíztározó medencékben kell tározni, és azokból az illetékes hatóságok által kijelölt szennyvízleürítő helyekre kell szállítani. (2) A szennyvízcsatorna hálózat megépítése után újonnan építményt elhelyezni, vagy használati módot megváltoztatni csak akkor lehet, ha: a) a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll; b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésére zárt és ellenőrzötten üzemeltetett szennyvízgyűjtő medence épül, illetve a (7)-es bekezdésében leírtak teljesülnek. (3) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos. b) Nyílt árokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz-bevezetés tilos. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

14

2012.

VÁTERV95 KFT


c) A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban. a csatorna kiépítését követő egy éven belül kötelezni kell az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre. d) Új építés csak akkor történhet, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. e) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: ea) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. eb) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ANTSZ és a VIZIG) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására megengedett helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság VlZlG) meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3 -t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés nem létesíthető és ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési munka nem végezhető. 5. Csapadékvíz elvezetésére vonatkozó előírások 7.§ (1) A csapadékvíz elvezetése: a) településkép-védelmi területen a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg zárt csapadékvíz csatornát kell kiépíteni. A már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. b) beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és azt folyamatosan fenn kell tartani. (2) Azokon a helyeken, ahol a csapadékvíz nagy mennyiségű hordalékot szállíthat a befogadó vízfolyásokba, ott a befogadási hely előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (4) A csapadékvizek hasznosítása érdekében lakóterületeken, minden újonnan beépített 20,0 m² szintterület után legalább 0,5 m³ csapadékvíz tároló kapacitás kiépítéséről gondoskodni kell. (5) Azokról a parkoló felületekről és a gazdasági területek belső útjairól, ahol a csapadékvíz szénhidrogén származékkal való szennyeződésének a veszélye fennáll, ott a csapadékvizet csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül szabad a csatornahálózatba vezetni. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos. (6) A jellemző magas talajvízállásra tekintettel, a terepszint alatti építkezésnél a talaj és rétegvizek továbbvezetését meg kell oldani, a víz áramlási útját elzárni tilos. 6. Energiaközművekre vonatkozó előírások 8.§ (1) A településkép védelmi területen új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során közművezetéket építeni (120 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási és vezetékes hírközlési hálózatokat) csak földalatti elhelyezéssel szabad. a belterületen és a beépítésre szánt területen. (2) Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

15

2012.

VÁTERV95 KFT


(3) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. 7. A zöldfelületekre vonatkozó előírások 9.§ (1) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. a) A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- ős cserjefajok használhatók. b) A fásításokat erdősáv jelleggel, kell megvalósítani. E zöldsávokba telepített fák tőtávolsága max. 5 m lehet. Területükre épület, vagy olyan építmény, amely a zöldsáv funkcióját ellehetetleníti, nem helyezhető el. c) A zöldsávok területe a telek zöldfelületi részének (kertfelületnek) számít. (2) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. 3) A zöldfelületek kialakításakor a fajok megválasztásánál kerülni kell az erősen allergizáló fajták alkalmazását. Gyermekintézmények kertjeiben a fentieken túl kerülni kell a szúrós, balesetveszélyes, mérgező fajok alkalmazását. (4) Újonnan nyitott utcákban 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén kétoldali, 12 m szabályozási szélesség esetén egyoldali utcafásítást kell telepíteni. 8. Közterületek 10.§ (1) A közterületek alatti és feletti építmények elhelyezéséről, kialakításáról és a kialakítás feltételeiről a közterületekre vonatkozó övezeti előírások rendelkeznek. (2) A szabályozási terven jelölt egyéb zöldfelület, zöldterületen kívüli, más területfelhasználási egységen belül elkülönített, 2500 m²- nél kisebb közterület, ahol a) a zöldfelületi fedettség legalább 75%, b) csak pihenést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, játszótér stb.) helyezhető el. c) épület nem telepíthető. (3) A hirdető berendezések nem zavarhatják a köz- és közlekedésbiztonságot. (4) A nagyközség területén legfeljebb 1 m2 összfelületű hirdetések, reklámhordozó felületek kialakítása megengedett, kivéve a) az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítésen; b) új épületen, valamint meglévő épületen a rendeltetés részleges vagy teljes megváltoztatása esetén, csak olyan homlokzati cégér vagy egyéb hirdetőtábla helyezhető el, amely az épület architektúrájához igazodik és az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg annak tevékenységére vonatkozik. (5) Művi védelem alatt álló területen, telken a) országos művi értékvédelem esetén 0,5 m²-t meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatain vagy kerítésein, az előkertben, valamint közparkban nem helyezhetők el. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezésen (mozi, színház, múzeum, galéria stb.), valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint. b) helyi művi értékvédelem esetén a közterületi homlokzatok falfelületein, az előkertek kerítésein, a külön önkormányzati rendeletben meghatározott módon helyezhető el. (6) Plakát, falragasz csak az e célból rendszeresített hirdetőoszlopokon és az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhető el,

III. FEJEZET: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 1. A lakó építési övezetek általános előírásai EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

16

2012.

VÁTERV95 KFT


11.§ (1) Ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telken a vonatkozó egyéb szabályok szerint az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor az utcai telekhatártól mért 40 m-en túli telekrészre nem építhető épület. Meglévő nyeles telek esetén ez a 40 m-es távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó. (2) A lakó építési övezetekben létesített lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazható. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint: a) 6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5m; b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m. (3) A melléképület építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet (4) A melléképületek beépített területét a beépítettségnél számításba kell venni. (5) A lakóövezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem létesíthetők. 2. Az Lk-1 jelű lakóövezet (kialakult, soklakásos telepszerű kisvárosias) 12.§ (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

az építési telek legkisebb területe szélessége mélysége (m²) (m) (m)

szabadonK álló (kialakult)

--

--

beépítettség terepszint felett (%) K (kialakult)

a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség bruttó építményterepszint szintterületi magasság alatt mutató (m) (%) (épület m²/telek m²) -K K (kialakult) (kialakult)

legkisebb építményzöldmagasság felületi (m) arány (%) --

40

(2) Az építési övezetben lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. Az övezetben csak a már kialakult számú lakóépület létesíthető. (3) Az építési telkeken a telekméretek függvényében és, ha az OTÉK előírások lehetővé teszik, több épület is elhelyezhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége nem haladhatja meg az építési övezetben kialakult legnagyobb építménymagasság kétszeresét. (4) Az előkertet a telek környezetében kialakult beépítési módok figyelembe vételével kell meghatározni. Azon az építési telken, ahol a telek közvetlen környezetében nem alakult még ki beépítés, az előkert mélysége minimum 5 m. Épület az építési helyen belül, a 12.§ (1) bekezdésének figyelembevételével, és amennyiben a szabályozási terv beépítési vonalat nem jelöl, egyéb megkötés nélkül helyezhető el. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence, g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas, j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; l) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, m) antenna oszlop, n) zászlótartó oszlop EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

17

2012.

VÁTERV95 KFT


helyezhetők el. (6) Az építési övezetben melléképület nem építhető. 3. Az Lk-2 jelű lakóövezet (kialakult, többlakásos társasházas beépítésű kisvárosias) 13.§ (1) Az építési övezetfő paramétere beépítési mód



--

beépítettség terepszint felett (%)

--

30

a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség bruttó építményterepszint szintterületi magasság alatt mutató (m) (%) (épület m²/telek m²) 30 1,2 8,0


50

(2) Az építési övezetben a csak legfeljebb hatlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. Az övezetben csak a már kialakult számú lakóépület létesíthető. (3) Az építési telkeken a telekméretek függvényében és, ha az OTÉK előírások lehetővé teszik, több épület is elhelyezhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb építménymagasság kétszeresét. (4) Az előkertet a telek környezetében kialakult beépítési módok figyelembe vételével kell meghatározni. Azon az építési telken, ahol a telek közvetlen környezetében nem alakult még ki beépítés, az előkert mélysége minimum 5 m. Épület az építési helyen belül, a 12.§ (1) bekezdésének figyelembevételével, és amennyiben a szabályozási terv beépítési vonalat nem jelöl, egyéb megkötés nélkül helyezhető el. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence, g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas, j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (6) Az építési övezetben önállóan melléképületként csak gépjármű- és kertiszerszám-tároló építhető. 4. Az Lk-3 jelű lakóövezet (nem kialakult, többlakásos telepszerű kisvárosias) 14. § (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

szabadonálló


700

20

35

beépítettség terepszint felett (%) 30


legkisebb építményzöldmagasság felületi (m) arány (%) 6,5

50

(2) Az adottságok függvényében a telekszélességi és mélységi előírásoktól el lehet térni, ha az előírt telekterület tartható és a telken az országos előírások megtartása mellett legalább 10 m-es szélességű épület elhelyezhető. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

18

2012.

VÁTERV95 KFT


(3) Az építési övezetben legfeljebb 9 lakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. (4) Az építési telkeken a telekméretek függvényében és, ha az OTÉK előírások lehetővé teszik, több épület is elhelyezhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legkisebb telekszélesség 70 %-át. (5) Az előkert legkisebb méretét a szabályozási terv jelöli. Az épület az építési helyen belül, amennyiben a szabályozási terv beépítési vonalat nem jelöl, egyéb megkötés nélkül helyezhető el. (6) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence, g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas, j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; l) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, m) antenna oszlop, n) zászlótartó oszlop helyezhetők el. (7) Az építési övezetben melléképület nem építhető. 5. Az Lke-1 jelű lakóövezet (kistelkes ikresedő beépítésű kertvárosias) 15. § (1) Az építési övezet fő paraméterei beépítési mód

ikres


350

14

--


a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség bruttó építményterepszint szintterületi magasság alatt mutató (m) (%) (épület m²/telek m²) -0,6 5,0


50

(2) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. Legalább 700 m²-es teleknagyság esetén legfeljebb két lakóépület is építhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legkisebb telekszélességet. (3) Az előkert mérete 5,0 m, mely egyben beépítési vonalnak is tekintendő, kivéve, ha a beépítés meglévő utcavonalon álló épülethez csatlakozik. Az épület utca felöli homlokzati hosszának legalább 50 %-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence, g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas, EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

19

2012.

VÁTERV95 KFT


j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (5) Az építési övezetben önálló melléképületként csak kertiszerszám-tároló helyezhető el. 6. Az Lke-2 jelű lakóövezet (szabadonálló beépítésű, kistelkes kertvárosias) 16. § (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

az építési telek a beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb legkisebb területe szélessége mélysége beépítettség beépítettség bruttó építmény- építmény- zöld(m²) (m) (m) terepszint terepszint szintterületi magasság magasság felületi felett alatt mutató (m) (m) arány (%) (%) (épület (%) m²/telek m²) szabadonálló 630 18 30 30 30 0,6 6,5 -50

(2) Az adottságok függvényében a telekszélességi és mélységi előírásoktól el lehet térni, ha az előírt telekterület tartható és a telken az OTÉK előírások megtartása mellett legalább 10 m-es szélességű épület elhelyezhető. (3) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. Kivételesen elhelyezhető sportépítmény is, ha annak környezeti hatásai nem zavarják meg a lakóterület nyugalmát, és ha a hátsó és oldalsó telekhatárok mentén, háromszintes növényállomány kerül telepítésre. Legalább 900 m²-es teleknagyság esetén legfeljebb két lakóépület is építhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legkisebb telekszélesség 70 %-át. (4) Tetőtéri beépítés estén a térdfal magassága nem lehet 1,5-nél magasabb. (5) Az előkert mérete 5,0 m, mely egyben beépítési vonalnak is tekintendő. Az épület utca felöli homlokzati hosszának legalább 50 %-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (6) Az építési övezetben a) melléképítmények közül aa) közmű-becsatlakozási műtárgy; ab) közműpótló műtárgy; ac) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); ad) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); ae) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); af) kerti víz- és fürdőmedence, ag) napkollektor; ah) kerti épített tűzrakóhely; ai) kerti lugas, aj) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; ak) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhető el; b) melléképület közül önállóan csak személygépjármű-tároló helyezhető el. 7. Az Lke-3 jelű lakóövezet (szabadonálló beépítésű, nagytelkes kertvárosias) 17.§ (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

az építési telek a beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb legkisebb területe szélessége mélysége beépítettség beépítettség bruttó építmény- építmény- zöld(m²) (m) (m) terepszint terepszint szintterületi magasság magasság felületi felett alatt mutató (m) (m) arány (%) (%) (épület (%) m²/telek m²) szabadonálló 700 18 30 30 30 0,6 6,5 -50 EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 2012. VÁTERV95 KFT 20


(2) Az adottságok függvényében a telekszélességi és mélységi előírásoktól el lehet térni, ha az előírt telekterület tartható és a telken az OTÉK előírások megtartása mellett legalább 10 m-es szélességű épület elhelyezhető. (3) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. Kivételesen elhelyezhető sportépítmény is, ha annak környezeti hatásai nem zavarják meg a lakóterület nyugalmát, és ha a hátsó és oldalsó telekhatárok mentén, háromszintes növényállomány kerül telepítésre. Legalább 900 m²-es teleknagyság esetén legfeljebb két lakóépület is építhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legkisebb telekszélesség 70 %-át. (4) Tetőtéri beépítés esetén a térdfal magassága nem lehet 1,5-nél magasabb. (5) Az előkert mérete 5,0 m, mely egyben beépítési vonalnak is tekintendő. Az épület utca felöli homlokzati hosszának legalább 50%-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (6) Az építési övezetben a) a melléképítmények közül aa) közmű-becsatlakozási műtárgy; ab) közműpótló műtárgy; ac) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); ad) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); ae) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); af) kerti víz- és fürdőmedence, ag) napkollektor; ah) kerti épített tűzrakóhely; ai) kerti lugas, aj) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; ak) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; b) a melléképület közül önállóan ba) járműtároló, bb) növényház, bc) hobbiállat tartására szolgáló ház (pl. madárház) helyezhető el. 8. Az Lke-4 jelű lakóövezet (kialakult kertvárosias) 18.§ (1) Az építési övezet fő paraméterei beépítési mód

Oldalhatáron álló


550

14

K (kialakult)



legkisebb építmény- zöldmagasság felületi (m) arány (%) --

50

(2) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézműipari építmény helyezhető el. Kivételesen elhelyezhető sportépítmény is, ha annak környezeti hatásai nem zavarják meg a lakóterület nyugalmát, és ha a hátsó és oldalsó telekhatárok mentén, háromszintes növényállomány kerül telepítésre. Legalább 900 m²-es teleknagyság esetén legfeljebb két lakóépület is építhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legkisebb telekszélesség 80 %-át. (3) Az előkertet a telek környezetében kialakult beépítési módok figyelembe vételével kell meghatározni. Azon az építési telken, ahol a telek közvetlen környezetében nem alakult még ki beépítés, az előkert mélysége minimum 5 m. Épület az építési helyen belül, a 12. § (1) bekezdésének EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

21

2012.

VÁTERV95 KFT


figyelembevételével, és amennyiben a szabályozási terv beépítési vonalat nem jelöl, egyéb megkötés nélkül helyezhető el. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence, g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas, j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (6) Az építési övezetben melléképület önállóan csak akkor helyezhető el, ha a telek területe eléri a 700 m² -t. Ez esetben a) járműtároló, b) növényház c) hobbiállat tartására szolgáló ház (pl. madárház), továbbá d) az állattartásra szolgáló építmények közül az egyéb kishaszonállat tartásra szolgáló építmény az állattartási rendeletben meghatározattak szerint elhelyezhető. Az építési övezet területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 9. Az Lf-1 jelű lakóövezet (kistelkes falusias lakóterületek) 19.§ (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód az építési telek a beépítésnél alkalmazható (építési legkisebb legnagyobb legkisebb helyként területe szélessége mélysége beépítettség beépítettség bruttó építmény- építmény- zöldszabályozva) (m²) (m) (m) terepszint terepszint szintterületi magasság magasság felületi felett alatt mutató (m) (m) arány (%) (%) (épület (%) m²/telek m²) oldal 550 14 35 30 20 0,5 5,0 -50 határonálló

(2) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; szálláshely-szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény helyezhető el. (3) Az előkert mérete 5,0 m. Az előkert telek felé eső határa beépítési vonalnak tekintendő. Az épület utca felöli homlokzati hosszának legalább 50 %-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és Játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence, g) --napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas, j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhető el. (5) Az építési övezetben melléképület közül önállóan l EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

22

2012.

VÁTERV95 KFT


a) növényház, b) hobbiállat tartására szolgáló ház (pl. madárház) c) az állattartásra szolgáló építmények közül az egyéb kishaszonállat tartásra szolgáló építmény az állattartási rendeletben meghatározattak szerint elhelyezhető. 10. Az Lf-2 jelű lakóövezet (nagytelkes falusias lakóterületek) 20.§ (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód az építési telek a beépítésnél alkalmazható (építési legkisebb legnagyobb legkisebb helyként területe szélessége mélysége beépítettség beépítettség bruttó építmény- építmény- zöldszabályozva) (m²) (m) (m) terepszint terepszint szintterületi magasság magasság felületi felett alatt mutató (m) (m) arány (%) (%) (épület (%) m²/telek m²) oldal 1000 16 50 20 20 0,5 5,0 -60 határonálló

(2) a) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; szálláshely szolgáltató épület; kézműipari építmény; helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett; cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (3) Az előkert mérete 5,0 m, mely egyben beépítési vonalnak is tekintendő. Az épület utca felöli homlokzati hosszának legalább 50 %-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); e) kerti víz- és fürdőmedence, f) napkollektor; g) kerti épített tűzrakóhely; h) kerti lugas, i) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; j) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; k) állatkifutó; l) trágyatároló, m) komposztáló; n) siló, o) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; p) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; q) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, r) antenna oszlop, s) zászlótartó oszlop helyezhető el. (5) Az építési övezetben önállóan valamennyi melléképület elhelyezhető. 11. Az Lf-3 jelű lakóövezet (egyéb falusias lakóterületek) 21.§ (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

az építési telek

a beépítésnél alkalmazható


23

2012.

VÁTERV95 KFT


(építési helyként szabályozva)

oldal határonálló

területe (m²)

750

legkisebb legnagyobb legkisebb szélessége mélysége beépítettség beépítettség bruttó építmény- építmény- zöld(m) (m) terepszint terepszint szintterületi magasság magasság felületi felett alatt mutató (m) (m) arány (%) (%) (épület (%) m²/telek m²) 16 45 20 20 0,5 5,0 -60

(2) a) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; szálláshely szolgáltató épület; kézműipari építmény; helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett;; cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (3) Az előkert mérete 5,0 m, mely egyben beépítési vonalnak is tekintendő. Az épület utca felöli homlokzati hosszának legalább 50 %-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 040 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence, g) napkollektor: h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas, j) kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; k) háztartási célú kemence, húsfüstölő, l) jégverem, zöldségverem; m) állatkifutó; n) trágyatároló, o) komposztáló; siló, p) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; q) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; r) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, s) antenna oszlop, t) zászlótartó oszlop helyezhető el. (5) Az építési övezetben melléképület közül önállóan a) járműtároló, b) növényház, c) állattartásra szolgáló ól, d) az állattartásra szolgáló építmények közül a kishaszonállat és az egyéb kishaszonállat tartásra szolgáló építmény az állattartási rendeletben meghatározattak szerint elhelyezhető. 12. A településközpont vegyes építési övezetek általános előírásai 22.§ (1) A településközpont vegyes építési övezetek építési telkein amennyiben egy építési telken csak lakófunkció került telepítésre, akkor egy telken legfeljebb egy lakóépület létesítése megengedett, kivéve, ha a konkrét építési övezeti előírások lakóépület elhelyezését nem engedik meg. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatása esetére is alkalmazni kell. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

24

2012.

VÁTERV95 KFT


(2) Az előkert mérete, ha a szabályozási terv másként nem jelöli 5,0 m, kivéve a kialakult beépítést, ahol az előkertet a kialakult állapothoz illeszkedően kell meghatározni. (3) Az épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a az építési vonalra kell, hogy kerüljön, ha a szabályozási terv építési vonalat jelöl. (4) A településközpont vegyes építési övezetekben létesített lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazható. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint: a) 6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m; b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m. (5) A településközpont vegyes építési övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységeket befogadó építmények nem létesíthetők. (6) A melléképület építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet. Haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 13. A Vt-1 jelű településközpont vegyes építési övezet (közintézmények területe) 23. § (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

szabadonálló


1 000

20

45


a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség bruttó építményterepszint szintterületi magasság alatt mutató (m) (%) (épület m²/telek m²) 45

1,3

8,0


20

(2) a) Az építési övezetben lakóépület; igazgatási épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Lakások legfeljebb a beépíthető szintterület 40%-áig építhetők. c) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett;; cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (3) Amennyiben a lakó szintterületek elérik a beépíthető szintterületek 30%-át a zöldfelületi arányt 40 %ra kell emelni. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 mes mélységgel); c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); d) kerti víz- és fürdőmedence, e) napkollektor; f) kerti épített tűzrakóhely; g) kerti lugas, h) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, k) antenna oszlop, EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

25

2012.

VÁTERV95 KFT


l)

zászlótartó oszlop helyezhető el. (5) Az építési övezetben melléképület közül önállóan a) járműtároló, b) kisipari műhely, raktár helyezhető el. 14. A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet (községközpont területe) 24. § (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód az építési telek a beépítésnél alkalmazható (építési legkisebb legnagyobb legkisebb helyként területe szélessége mélysége beépítettség beépítettség bruttó építmény- építmény- zöldszabályozva) (m²) (m) (m) terepszint terepszint szintterületi magasság magasság felületi felett alatt mutató (m) (m) arány (%) (%) (épület (%) m²/telek m²) zártsorú

800

16

40

40%

40%

1,5

8,0

5,0

30

(2) a) Az építési övezetben lakóépület; igazgatási épület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás parkolóház, üzemanyagtöltő helyezhetők el. b) Lakások legfeljebb a beépíthető szintterület 40%-áig építhetők. c) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett;; cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (3) Amennyiben a lakó szintterületek elérik a beépíthető szintterületek 30%-át a zöldfelületi arányt 40 %ra kell emelni. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélysége) d) kerti építmény, (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); e) kerti víz- és fürdőmedence, f) napkollektor; g) kerti épített tűzrakóhely; h) kerti lugas, i) továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; j) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; k) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, l) antenna oszlop, m) zászlótartó oszlop helyezhető el. (5) Az építési övezetben melléképület közül önállóan a) járműtároló, b) kisipari műhely, raktár c) egyéb kishaszonállat tartásra szolgáló építmény az állattartási rendelet szerint helyezhető el. 15. A Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet (közintézmények területe) EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

26

2012.

VÁTERV95 KFT


25.§ (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

szabadonálló


800

20


45

40


1,5

8,0


30

(2) a) Az építési övezetben lakások, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhető el. b) Lakások legfeljebb a beépíthető szintterület 40%-áig építhetők. c) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett;; cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (3) Amennyiben a lakó szintterületek elérik a beépíthető szintterületek 30%-át a zöldfelületi arányt 40 %ra kell emelni. (4) Az előkert méretét a szabályozási terv határozza meg. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 mes mélységgel); c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a d) terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); e) kerti víz- és fürdőmedence, -- napkollektor; f) kerti épített tűzrakóhely; g) kerti lugas, h) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, k) antenna oszlop, l) zászlótartó oszlop helyezhető el. (6) Az építési övezetben önállóan a melléképületek közül a) járműtároló, b) kisipari műhely, raktár helyezhető el. 16. A Vt-4 jelű településközpont vegyes építési övezet (közintézmények területe) 26.§ (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

szabadonálló


4000

40

--



1,5

8,0


35

(2) Az építési övezetben a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. Lakások nem építhetők. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

27

2012.

VÁTERV95 KFT


(3) Az előkert méretét a szabályozási terv határozza meg (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 mes mélységgel); c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); d) kerti víz- és fürdőmedence, -- napkollektor; e) kerti épített tűzrakóhely; f) kerti lugas, g) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; i) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, j) antenna oszlop, k) zászlótartó oszlop helyezhető el. (5) Az építési övezetben önállóan a melléképület közül a) járműtároló, b) kisipari műhely, raktár helyezhető el. 17. A gazdasági építési övezetek általános előírásai 27.§ (1) Az építési telkek be nem épített részén, a telekhatárok mentén összefüggő, legalább 8,0 m széles többszintes védőzöld sávot kell kialakítani. (2) Az előkert legkisebb mérete, ha a szabályozási terv másként nem jelöli legalább 16 m. (3) Épület az építési helyen belül, amennyiben a szabályozási terv építési vonalat nem jelöl, megkötés nélkül helyezhető el. (4) Az építési övezetekben megadott építménymagasságokat a technológiai okokból kialakított építmények (pl. silók, kémények) esetében nem kell megtartani. Az eltérés azonban legfeljebb a megengedett legnagyobb építménymagasság másfélszerese lehet. 18. A Gksz-1 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági) 28.§ (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

szabadonálló


1 000

20

45




20

(2) a) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület; a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási, egyéb irodaépület, valamint üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény helyezhető el. b) Üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény legalább 3000 m² területű telken, konténeres üzemanyagtöltő állomás legalább 1500 m² területű telken telepíthető. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); e) kerti víz- és fürdőmedence, f) napkollektor; EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

28

2012.

VÁTERV95 KFT


g) kerti épített tűzrakóhely; h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék antenna oszlop, k) zászlótartó oszlop helyezhető el. (4) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 19. A Gip-1 jelű Ipari gazdasági építési övezet (nem zavaró hatású) 29.§ (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

szabadonálló


5 000

40


70

35


1,0

legkisebb építményzöldmagasság felületi (m) arány (%)

8,0

--

30

(2) a) Az építési övezetben elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási építmények, továbbá a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény helyezhetők el. b) Üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény legalább 3000 m² területű telken, konténeres üzemanyagtöltő állomás legalább 1500 m² területű telken telepíthető. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a e) terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence, g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas, j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; k) siló, l) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; m) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, o) antenna oszlop, p) zászlótartó oszlop helyezhető el. (4) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 20. A Gip-2 jelű ipari gazdasági építési övezet (zavaró hatású) 30.§ (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

az építési telek legkisebb

a beépítésnél alkalmazható legnagyobb


29

legkisebb

2012.

VÁTERV95 KFT


szabadonálló

területe (m²)

szélessége (m)

mélysége (m)


beépítettség terepszint alatt (%)

5 000

40

80

30

30

bruttó építményszintterületi magasság mutató (m) (épület m²/telek m²) 1,0

építménymagasság (m)

zöldfelületi arány (%)

--

40

11,0

(2) Az építési övezetben a) a jelentős mértékű zavaró hatású különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények; az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek az övezet telkeinek és a környező területeknek a jogszerű területhasználatát nem korlátozzák; b) a jelentős mértékű zavaró hatású ipari épületek kivételével, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások csak akkor helyezhetők el, ha az adott telken, ill. a szomszédos telkeken folyó gazdasági tevékenység a lakhatás feltételeit nem lehetetleníti el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) c) kirakatszekrény (legfeljebb 040 m-es mélységgel); d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és Játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); e) kerti víz- és fürdőmedence, f) napkollektor; g) kerti épített tűzrakóhely; h) kerti lugas, i) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; j) háztartási célú kemence. k) húsfüstölő, l) jégverem, zöldségverem: m) állatkifutó; n) trágyatároló, o) komposztáló; p) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló: q) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; r) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, s) antenna oszlop, t) zászlótartó oszlop helyezhető el. (4) A műszaki megoldásokat az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell megtervezni és megvalósítani. A potenciálisan légszennyező funkciókat zárt technológia és (bio)filter alkalmazásával lehet telepíteni. 21. Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai 31.§ A különleges területek építési övezeteiben állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 22. A Kt-1 jelű különleges építési övezet (a temető területe) 32.§ (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

szabadon-


K

K

K


a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség bruttó építményterepszint szintterületi magasság alatt mutató (m) (%) (épület m²/telek m²) --


0,2 30


5,0

-2012.

40 VÁTERV95 KFT


álló

(kialakult)

(kialakult)

(kialakult)

(2) Az építési övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. (3) Az előkert legkisebb méretét az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); c) kerti építmény (szökőkút, pihenés céljára szolgáló műtárgy), d) napkollektor; e) kerti lugas, f) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; h) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, i) antenna oszlop helyezhető el. (5) A temető határai mentén, a temető telkének szabályozási terven jelölt 50 m-es területsávjában hagyományos temetés nem folytatható. 23. A Ksp-1 jelű különleges építési övezet (sportpálya területe) 33. § (1) Az építési övezetfő paraméterei: beépítési mód



K (kialakult)


K (kialakult)

10


0,2


5,0

--

40

(2) Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthető. (3) Az építési övezetben nagykiterjedésű sportolási célú területek és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. (4) Az előkert legkisebb méretét, ha a szabályozási terv másként nem jelöli, az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni. (5) Épület az építési helyen belül, amennyiben a szabályozási terv építési vonalat nem jelöl, megkötés nélkül helyezhető el, de az országos ökológia hálózathoz tartozó telekrészen sem építési tevékenység, sem egyéb célú használat nem folytatható. (6) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); c) kerti építmény (hinta. csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); d) kerti víz- és fürdőmedence, e) napkollektor; f) kerti épített tűzrakóhely; g) kerti lugas, h) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; i) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, k) antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. 24. A Ksz-1 jelű különleges építési övezet (rekreációs intézményi területe) 34. § (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési

az építési telek

a beépítésnél alkalmazható


31

2012.

VÁTERV95 KFT


mód

szabadonálló

területe (m²)

legkisebb szélessége (m)

mélysége (m)


10 000

--

--

25

legnagyobb beépítettség bruttó építményterepszint szintterületi magasság alatt mutató (m) (%) (épület m²/telek m²) 30

1,0

10,0


55

(2) Az építési övezetben rekreációs, szociális, egészségügyi és kulturális célú épületek és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. (3) Az előkert méretét a szabályozási terv határozza meg. (4) Épület az építési helyen belül, amennyiben a szabályozási terv építési vonalat nem jelöl, megkötés nélkül helyezhető el. (5) Az építési övezetben a) a melléképítmények közül aa) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; ab) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); ac) kerti építmény (hinta. csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); ad) kerti víz- és fürdőmedence, ae) napkollektor; af) kerti épített tűzrakóhely; ag) kerti lugas, ah) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel;(ennél nagyobb is elhelyezhető, de az a beépítettségbe beszámítandó) ai) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; aj) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, ak) antenna oszlop, zászlótartó oszlop b) a melléképületek közül önállóan ba) járműtároló, bb) kisipari műhely, bc) üvegház, helyezhető el. 25. A Ksz-2 jelű különleges építési övezet (szociális intézmény területe) 35. § (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód

szabadonálló


5 000

--

--



1,0

8,0


55

(2) Az építési övezetben rekreációs, szociális, egészségügyi és kulturális célú épületek és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. (3) Az előkert méretét a szabályozási terv határozza meg. (4) Épület az építési helyen belül, amennyiben a szabályozási terv építési vonalat nem jelöl, megkötés nélkül helyezhető el. (5) Az építési övezetben a) melléképítmények közül aa) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; ab) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); ad) kerti építmény (hinta. csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

32

2012.

VÁTERV95 KFT


ae) kerti víz- és fürdőmedence, af) napkollektor; ag) kerti épített tűzrakóhely; ah) kerti lugas, ai) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel;(ennél nagyobb is elhelyezhető, de az a beépítettségbe beszámítandó) aj) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; ak) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, al) antenna oszlop, zászlótartó oszlop b) melléképületek közül önállóan ba) járműtároló, bb) kisipari műhely, bc) üvegház, helyezhető el. 26. A Kkö-1 jelű különleges közlekedési célú építési övezet (vasútállomás területe) 36. § (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód



K (kialakult)


K (kialakult)

40


1,5


10,0

--

40

(2) Az építési övezetben a vasútállomás épülete és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. (3) Az előkert legkisebb méretét az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); d) napkollektor; e) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel;(ennél nagyobb is elhelyezhető, de az a beépítettségbe beszámítandó) f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; g) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, h) antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. 27. A Kht-1 jelű különleges építési övezet (honvédség területe) 37. § (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód



K (kialakult)

K (kialakult)



1,5


K (kialakult)

--

40

(2) Az építési övezetbe tartozó telken honvédelmi és nemzetbiztonsági célokat szolgáló építmények helyezhetők el. 28. A Khr-1 jelű különleges építési övezet EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

33

2012.

VÁTERV95 KFT


(hírközlési létesítmény területe) 38 .§ (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód



K (kialakult)


K (kialakult)

40


--


--

--

40

(1) Az építési övezetbe tartozó telken külön jogszabályban meghatározott hírközlési létesítmények és azokat kiszolgáló, kiegészítő építmények helyezhetők el. (2) Az építési övezetben a létesítmények csak előzetes környezeti, ökológiai és településképi vizsgálatok alapján helyezhetők el. IV. FEJEZET: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI ÉS RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 1. A KÖu jelű közlekedési övezet (közúti közlekedési területek) 39. § (1) Az övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) A közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a HESZ 5.§ (1) bekezdésével összhangban a szabályozási terv szerint kell kialakítani. (3) Az övezet fő paraméterei: beépítési mód

szabadonálló

a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett beépítettség terepszint alatt (%) (%) 5

5,0

(4) Az övezetben 500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű építmény nem helyezhető el. (5) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető 2. A KÖv jelű közlekedési övezet (kötöttpályás, vasúti közlekedési területek) 40. § (1) Az övezetbe tartoznak a meglévő vasutak a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) Az övezet fő paraméterei: beépítési mód

szabadonálló

a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett beépítettség terepszint alatt (%) (%) 5

6,0

(3) Az övezetben 500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű építmény nem helyezhető el. (4) A vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, valamint környezetvédelmi létesítmények helyezhetők el. 3. A zöldterületek övezeteinek általános előírásai 41. § (1) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető. (2) Közparkot kertészeti tervek alapján kell kialakítani.


34

2012.

VÁTERV95 KFT


(3) Az övezetben, különösen a gyermek-játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (4) A zöldterületi építési övezetekben állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 4. A Z jelű közpark övezet 42. § (1) Az övezet fő paraméterei: beépítési mód

szabadonálló


--

--

--



0,04


4,5

--

75

(2) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető. (3) Az övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) és vendéglátó épület helyezhető el. Az épületeken kizárólag magastető alkalmazható. A tető hajlásszöge 30-45 fok között választható meg. (4) Az övezet telkeit legalább 50%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani, kertészeti terv alapján. (5) Az övezetben, különösen a gyermek-játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (6) Az övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); d) kerti lugas, e) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; g) zászlótartó oszlop helyezhető el. 5. Az erdőövezetek általános előírásai 43. § (1) Az erdőövezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. (2) Az erdőövezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HESZ KÖu jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírásai vonatkoznak. 6. Az Ev jelű erdőövezet (védelmi rendeltetésű erdőterületek) 44. § (1) Az övezet védett erdőterületeinek, véderdőinek és védő zöldsávjainak területét min. 75 %-ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó részüket gyepes és cserjés felületként kell kialakítani. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. (2) Az övezet telkei nem építhetők be. (3) Az övezetben csak vadvédelmi kerítés létesíthető. 7. A mezőgazdasági övezetek általános előírásai 45. § (1) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HESZ KÖu jelű közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

35

2012.

VÁTERV95 KFT


(2) Az övezetekben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek, vagy telekrész – a tájképvédelmi területek kivételével – legfeljebb drótfonatos kerítéssel keríthető le. (3) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani. (4) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki. (5) Az építési övezetekben megadott építménymagasságokat a technológiai okokból kialakított építmények esetében nem kell megtartani, de az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság másfélszeresét nem haladhatja meg. 8. Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet (beépítést korlátozottan megengedő általános mezőgazdasági területek) 46. § (1) Az övezet telkein kizárólag a legeltetéses állattartást valamint a gyepgazdálkodást szolgáló épületek, építmények helyezhetők el. (2) A beépíthető telek területe minimum 30 ha (300 000 m2). (3) Az elhelyezhető építmény tájbaillő, a beépítési mód szabadonálló, a telek beépítettsége legfeljebb. 0,5%, az építménymagasság legfeljebb 4,5 m legyen. (4) A meglévő építmények felújíthatók, de nem bővíthetők. (5) Rét, legelő, nádas művelési ág nem változtatható meg. 9. Az Mf jelű általános mezőgazdasági övezet (mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő, farmgazdasági területek) 47. § (1) Az övezet telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is építhetők. (2) Az övezet fő paraméterei, ha nem birtokközpont telkére vonatkozik: beépítési mód

szabadonálló

a beépíthető építési telek legkisebb területe szélessége mélysége (m²) (m) (m)

10 000

--

--



0,2


7,5

--

--

(3) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület és agrárturizmust kiszolgáló épület, ha: a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült, b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg. Önálló lakóépülettel és az agrárturizmust kiszolgáló épülettel a telekterület legfeljebb 1,5 %-a építhető be. (4) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (5) A telek akkor is beépíthető, ha birtokközpontként kerül kialakításra. A birtokközpontként való kialakítás feltételei: a) A birtokközpont telke legalább 10 000 m² legyen b) A birokközponthoz tartozó azonos tulajdonban lévő telkek összes területe érje el a 100 000 m²-t. c) A birtokközpont telkén elhelyezett beépített terület ne haladja meg a birokközponthoz tatozó összes telekterület (birtoktest területének) 3%-át, de legfeljebb a birtokközpont telkének 15%-át. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

36

2012.

VÁTERV95 KFT


Ez esetben a birtoktest birtokközponton kívüli telkei nem építhetők be, melyet a tulajdoni lapra be kell jegyezni. E telkek tulajdonváltás esetén sem építhetők be. d) A birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területére essen. e) A birtokközpont(ok) telkén a birtoktest összterületére vonatkoztatott- beépítethetőség meghatározásánál figyelembe kell venni a birtoktest telkein esetleg már korábban kialakult beépítettség mértékét. A birtoktest telkein esetleg már korábban kialakult beépítettséggel csökkenteni kell a birtokközpont(ok)ban igénybe vehető beépítettséget. f) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó környezetet zavaró, levegő és zajszennyezéssel járó építményeknek legalább 500 m-re kell lennie a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterületi határtól. (6) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. 10. Mf övezeten belül a széleróziónak kitett területekre vonatkozó előírások 48. § (1) A szabályozási terven jelölt széleróziónak kitett Mf övezeteken belül a mezőgazdasági földterületeket feltáró dűlő utakkal határos telekhatárok mentén, a szélerózió csökkentése érdekében védőfásítást kell telepíteni. (2) A védőfásításokat a területen honos fafajokkal kell megvalósítani. 11. Az Mk jelű kertgazdasági övezet (kisparcellás mezőgazdasági területek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő területek) 49. § (1) Az övezet telkein mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos építmények helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is építhetők. (2) Az övezet fő paraméterei: beépítési mód

szabadonálló


1 000

--

--



0,2


4,5

--

--

(3) Az övezetben, ha a telek a) szőlő, gyümölcsös kertművelésű ágba tartozik és területe a 3000 m²-t nem éri el, b) egyéb művelési ágba tartozik és területe a 6000 m²-t nem éri el csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Ha a megadott értékeket a telekterület meghaladja, akkor a telekterület 1,5%-a lakóépülettel is beépíthető. Lakóépület csak abban az esetben építhető, ha a telken mezőgazdasági termelés építményei is elhelyezésre kerülnek. (4) A telek beépíthetőségének előírásai az alábbiak: a) Ha a telek belterületre esik a telken újonnan építmény nem helyezhető el. b) Az 1.000 m2-nél kisebb területű, beépítetlen telek nem építhető be. A meglévő beépítés fenntartható, illetve az elbontás után a korábbi beépítési mértéket meg nem haladóan újjáépíthető, de tovább nem növelhető a beépített terület. (Alapterület-bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés tilos). (5) Az övezetben csak magastetős kialakítású építmény létesíthető. A tető hajlásszöge 30-45 fok között választható meg. (6) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező. Ha az övezet telkén épület létesül, akkor a telek úttal határos részén védőfasort kell telepíteni. 12. A V jelű vízgazdálkodási övezet (a vízfolyások meder és partterülete) EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

37

2012.

VÁTERV95 KFT


50. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások, vízfelületek meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el. (2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. (3) A vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak. (4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők. (5) A tervezett halastó kialakítása nem járhat a természeti területek károsodásához vezető vízelvonással. 13. T jelű TERMÉSZETKÖZELI ÖVEZET 51. § (1) Természetközeli területen újonnan építmény nem helyezhető el. (2) Meglévő építmény felújítható, de nem bővíthető. (3) A természetközeli területek az értékes (gyep, mocsár) művelési ágak fenntartásával az ott élő növény- és állatfajok valamint társulások védelmét szolgálják, ezért az övezetben művelési ág nem változtatható meg (4) A természetközeli területek az értékes művelési ágak fenntartásával az ott élő növény- és állatfajok valamint társulások védelmét szolgálják, ezért az övezetben a művelési ág nem változtatható meg

V. FEJEZET: TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 1. A művi értékek védelmének általános előírásai 52. § (1) A művi értékvédelem vonatkozásában az adott telek (építmény) tulajdonosának, illetve kezelőjének a régészeti, az építészeti, a történeti vagy településképi jelentőségű értékek védelmét, fenntartását és szakszerű fejlesztését biztosítania kell. (2) A szabályozási terv az alábbi helyi értékvédelmi területeket, illetve telkeket jelöli: a) településkép-védelmi területet, b) utcakép-védelmi területeket, c) a helyi védelemre javasolt épületek telkeit. (3) Településkép-védelmi terület telkein történő építési tevékenységek során fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél a környezetbeillesztés igazolására. Ennek érdekében:

a) Minden, a terepszintből 7,5 m-nél nagyobb mértékben kiemelkedő építmény településképhez történő illeszkedését, utcaképi (legalább a két szomszédos épület feltüntetésével) vizsgálattal, színezési tervvel, fotómontázs. készítésével igazolni kell. b) Az épület gépészeti és közműellátási szerelvényeit az építészeti megjelenést, építészeti értékeket nem zavaró módon kell elhelyezni c) A területen új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során közművezetéket építeni (120 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási és vezetékes hírközlési hálózatokat) csak földalatti elhelyezéssel szabad. d) Az épületek tetőtere csak akkor építhető be, ha a tetőtérbeépítés nem jár együtt utcai erkély, illetve terasz kialakításával. (4) Utcakép-védelmi területek telkein történő építési tevékenységek során fokozott gondot kell fordítani az építmények utcaképbe beillesztésére és a tervek készítésénél ennek igazolására. Ennek érdekében:

a) Minden, tervezett építmény utcaképhez történő illeszkedését, utcaképi (legalább a két szomszédos épület feltüntetésével) vizsgálattal, színezési tervvel, fotómontázs. készítésével igazolni kell. b) Az épület gépészeti és közműellátási szerelvényeit az építészeti megjelenést, építészeti értékeket nem zavaró módon kell elhelyezni c) Az épületek tetőtere nem építhető be. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

38

2012.

VÁTERV95 KFT


(5) A helyi védelem alatt álló épületek telkein történő telekalakításra, építésre vagy használati mód megváltoztatására, csak a helyi települési értékvédelemre vonatkozó önkormányzati rendelet alapján kerülhet sor. 2. A régészeti értékvédelem 53. § (1) A szabályozási terv a) régészeti lelőhelyeket és b) régészeti érdekű területeket jelöl. (2) Régészeti emlékek a régészeti érdekű területekről is csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a településrendezési tervlapokon jelölt régészeti érdekű területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt állapotfelmérést kell végezni. (3) A régészeti emlékek csak feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a szabályozási területen jelölt régészeti védelem alá eső területeken 30 cm-t meghaladó földmunkával járó beruházások esetében állapotfelmérést kell végezni, melynek módszere a terepbejárás, műszeres felmérés és/vagy próbafeltárás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a területileg illetékes Múzeum jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal fel kell venni kapcsolatot a Múzeummal. (4) Váratlanul előkerülő vagy a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is gondoskodni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzéséről. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24.§-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék, vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetőségét biztosítani. 3. A tájképvédelmi előírások 54. § (1) A tájképvédelmi területet a szabályozási terv jelöli. (2) A terület telkein történő építési tevékenységek során fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél ennek igazolására. A tervezett létesítmények környezetrendezésére kertépítészeti tervet kell készíteni. (3) Tájképvédelmi területen a táj jellegét megváltoztató létesítmény nem helyezhető el, tájképet romboló tevékenység nem végezhető. (4) Művelési ág csak extenzívebb irányban változtatható meg, oly módon, hogy az a tájképet, az átlátást és a rálátási viszonyokat érdemben ne módosítsa. (Például a Tápió-völgy szántói gyeppé igen, erdővé ne alakuljanak.) (5) Tájképvédelmi területen adótorony, távközlési magas-építmény, reklámtábla nem helyezhető el. 4. A természeti táji értékvédelem általános előírásai 55. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) úgy kell meghatározni, hogy az a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon (2) A szabályozási terven a település közigazgatási területén az alábbi táji-, természeti értékvédelmi területek kerülnek ábrázolásra: a) NATURA 2000 területek, b) Az országos ökológiai hálózat területei, c) helyi tájképvédelmi területek. (3) A település közigazgatási területén a NATUTA 2000 területeken és az országos ökológiai hálózat területein az országos jogszabályok előírásait kell megtartani. (4) A helyi tájképvédelmi területekre vonatkozó előírások: a) A területre eső telkeken elhelyezendő építmények kialakításánál fokozott gondot kell fordítani azok tájba illesztésére, melyet a tervezés során igazolni kell. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

39

2012.

VÁTERV95 KFT


b) A táj jellegét megváltoztató tevékenység nem végezhető, c) Adótorony nem helyezhető el. d) A művelési ág csak extenzív irányban módosítható. VI. FEJEZET: KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI ÖVEZETEI ÉS ELŐÍRÁSAI 1. A környezet védelmének általános előírásai 56. § A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni. 2. A föld védelme 57. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során: a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással), c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni. (2) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni. (3) A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél, vagyis az ÉNy-i irányába eső határa mentén. 3. A vizek védelmének általános előírásai 58. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása még ideiglenes jelleggel is tilos. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. (2) A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. A meglévő közműpótló berendezések a közcsatorna hálózat kiépítéséig átmenetileg fennmaradhatnak, amennyiben az a vonatkozó egyéb magasabb rendű jogszabályok előírásaival nem ellentétes. (3) Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. (4) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba. 4. A vizek védelmének vízgazdálkodási övezethez kapcsolódó előírásai 59. § (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni. (2) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. 5. Levegőtisztaság-védelem általános előírásai 60. § Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

40

2012.

VÁTERV95 KFT


6. Zaj- és rezgés elleni védelem általános előírásai 61. § Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad telepíteni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg. 7. Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai 62. § (1) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően. (2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást. (3) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglalkozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet. (4) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet. (5) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos. VII. FEJEZET: KORLÁTOZÁSOK 1. A korlátozások általános előírásai 63. § (1) A HÉSZ és a szabályozási terv az alábbi korlátozási területeket jelöli: a) felszíni vízfelületek védőterületeit: b) nyomvonalas létesítményekhez kapcsolódó ba) közutak bb) vasutak bc) közművek védőterületeket: c) honvédelmi védőterületet. (2) Bármely védőterület által érintett telken, építési telken az adott védőtávolság által előírt építési és/vagy használati korlátozások csak a teleknek a védőtávolság által érintett részére vonatkoznak. 2. Felszíni vízfelületek védőterületére vonatkozó előírások 64. § (1) A vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú külterületi (part)szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a parttól számított 50 méteren, tavak esetében a parttól számított 100 méteren belüli - területek tartoznak. (2) Az övezeten belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik tilos. (3) Az övezeten belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése, új építmények építése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos. 3. A közúti közlekedési területek védőterületeinek védelmi övezeti előírásai 65. § Az országos közutak külterületi szakaszainak mentén a szabályozási tervben rögzített védősávokat kell biztosítani. A közutak védősávjain belül területet felhasználni, építési tevékenységet folytatni csak a jelen rendeletben szereplő feltételek betartásával, a vonatkozó jogszabályban rögzített esetekben lehet. 4. A vasúti közlekedési területek védőterületének előírása EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

41

2012.

VÁTERV95 KFT


66. § Az Országos közforgalmú vasútvonal mentén az OTÉK előírásainak megfelelő 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül, csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény. 5. A közművek védőterületeinek előírásai 67. § (1) A település igazgatási területén lévő közműlétesítmények és a közműhálózatok nyomvonalai mentén a szabályozási terven rögzített, illetőleg az egyes ágazati előírásokban meghatározott mértékű védősávokat kell biztosítani. (2) A védősávokon belül csak az ágazati előírásokban meghatározott, és az adott közmű üzemeltetőjének külön engedélyével lehet építményt elhelyezni. 6. A honvédségi területek védőterületének előírásai 68. § (1) A honvédségi terület a szabályozási terven jelölt 100 m-es védőtávolságán belüli építmény nem helyezhető el. (2) A honvédségi terület 800 m-es védőtávolságán belüli építmény csak a HM illetékes főosztályának hozzájárulásával helyezhető el. VIII. FEJEZET: EGY-EGY TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK Az 1/A terület sajátos előírásai 69. § (1) Az előírások hatálya a 0121 hrsz-ú út – közigazgatási határ – Felső-Tápió – 0138/1 hrsz-ú út és tervezett folytatása által határolt területre terjed ki. (2) A beépítésre szánt terület kiépítése során a 0122/5 telek „a” alrészletének természetközeli gyepterületét eredeti állapotban meg kell őrizni. Ennek érdekében a területen a kivitelezési munka során munka- és felvonulási terület, parkoló, raktározási terület, megközelítési útvonal nem jelölhető ki, depónia nem helyezhető el, anyagnyerőhely nem létesíthető. (3) A Ksz-1 építési övezet és a természeti értékkel rendelkező gyepterület között véderdősávot kell kijelölni, ahol őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő fa és cserjefajokat kell telepíteni. (4) A Felső-Tápió-patakba szennyvizet, vagy szennyeződött vizet bevezetni nem szabad. A termálmedencékből elfolyó hulladékvizeket és kihűlt termálvizet a patakba vezetni – azok felszíni vizektől eltérő kémiai összetétele, illetve azok víziszervezetekre gyakorolt hatása miatt nem szabad. (5) Az építési terveket részletes talajmechanikai szakvéleményekkel kell megalapozni. A magas talajvíz miatt a talajvíznyomásra kell a terepszint alatti építményeket méretezni. (6) Az 1/A területen felszíni vízrendezést kell végrehajtani. Ennek során: a) el kell készíteni az egységes vízrendezési tervet; b) meg kell oldani, a felszíni vizek befogadóig történő elvezetését, rögzíteni kell, hogy a felszíni víz befogadója a Felső-Tápió patak; c) ellenőrizni kell, hogy a kijelölt befogadó vízszállító képessége megfelelő-e? Amennyiben a befogadó nem felel meg, vízrendezési tervvel egyidejűleg a befogadó rendezését is el kell végezni; d) amennyiben a felszíni vizek befogadóig történő elvezetésére nem kerül sor, úgy azt saját területen kell elszikkasztani; e) új utcák, telkek kialakításánál közterületen kell helyet biztosítani a vízelvezető árkoknak vagy zárt csatornáknak. IX. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 70. § (1) Ez a rendelet a jóváhagyását követő 30. napon, 2010. 10. 30. napján lép hatályba, kivéve a 3. számú mellékleten lehatárolt településfejlesztési cél megvalósítására irányuló településrendezési szerződéssel érintett területeket, ahol a hatályba lépés napja a terület fejlesztésére irányuló településrendezési szerződés aláírását követő nap. Ennek időpontjáig a területeken az Má jelű általános mezőgazdasági övezet előírásait kell alkalmazni. (2) A hatályba lépéssel egyidejűleg a 18/2006.(XII.13.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

42

2012.

VÁTERV95 KFT


(3) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. 2010. szeptember 30. Incze Sándor Polgármester


Kun Szabó Melinda Jegyző

43

2012.

VÁTERV95 KFT


2. számú melléklet: Az egyeztetési dokumentációra érkezett államigazgatási vélemények táblázatos összefoglalása sorszám 1.

2. 3.

4.

5. 6.

a szervezet megnevezése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztály Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály

Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítész

7.

Pest Megye Közgyűlésének Elnöke

8.

Sülysáp Község Polgármesteri Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nagykátai Rendőrkapitányság Tápiószecsői Rendőrőrs Magyar Közút Nonprofit Zrt. Pest Megyei Igazgatóság FŐGÁZ Földgázellátó Kft Pest Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága

9.

10.

11.

12. 13. 14.

a szervezet véleményének összefoglalása -- Áttette a megkeresést a hatáskörrel rendelkező Szolnoki Bányakapitányságnak.

tervezői és önkormányzati válaszok

-- Kifogást nem emel. -- A módosítás bemutatásában feltüntetett helyszínrajz (vállalkozói javaslat) nincs összhangban a tervezett HÉSZ módosítással, mert a telekhatárok mentén a helyszínrajz szerint nem alakítható ki az 5 m széles növényállomány sávja. -- Felhívja a figyelmet az üzemanyagtöltő állomás közúti kapcsolatának engedélyezésére, mely Hatóságánál folyamatban van. Kéri ehhez a Község jegyzőjének szakhatósági állásfoglalását. -- A további egyeztetési eljárásban részt kíván venni. -- A módosítás ellen nincs kifogása. -- A további egyeztetési eljárásban részt kíván venni.

-- A vállalkozó által készített elrendezési terv korábban készült. Vállalkozói egyeztetés alapján a vegyes és a lakó építési övezetekbe tartozó telkek telekhatára felé az építési előírásokban rögzítésre kerülő telken belüli fásítás végrehajtásra kerül.

-- Kifogást nem emel. -- A további egyeztetési eljárásban részt kíván venni. -- A papír dokumentáció megküldését hiányolja. -- Új megkereső levelet kér, melyben csak a HÉSZ módosításról van szó. -- Csak ezt követően nyilatkozik. -- Csak a HÉSZ-t érinti a módosítás, így nem illetékes a véleményezésre. -- Felhívja a figyelmet a megye területrendezési tervének köztelező figyelembevételére, valamint az ajánlásokra, melyet kér érvényesíteni. -- Kifogást nem emel. -- Illetékességének hiányában átteszi a megkeresést a Budapesti Bányakapitánysághoz. -- Az 50 m-es védőtávolságot jelölni kell. 50 m-en belül lakófunkció nem lehet. A meglévő lakófunkció miatt a módosítást nem támogatja. -- Észrevételt nem tesz.

Az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerint falusias lakóterületen üzemanyagtöltő elhelyezhető. Védőterületet nem kell kijelölni.

-- Kifogást nem emel. -- Kifogást nem emel. -- Hatáskör hiányát állapítja meg.


44

2012.

VÁTERV95 KFT


15. 16.

17.

18.

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítész

19.

Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága

20.

Közép – Duna Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

-- Észrevételt nem tesz. -- A módosítást elfogadja.

-- Észrevételt nem tesz.

-- Részt kíván venni a további egyeztetési eljárásban. -- ad. 1. Megállapítja, hogy vizsgálati és alátámasztó munkarész nincs, így nincs észrevétele ezekhez. -- ad. 2. Megállapítja, hogy a módosítás csak egy telekre irányult, a rendelettervezet viszont érint műs építési övezeteket is. -- ad. 3. A fogalommagyarázat „konténeres üzemanyagtöltő állomást” említ, míg a rendelet épület nélküli konténeres üzemanyagtöltő állomásról szól. -- ad. 4. A rendelettervezet 2.§ (1) bekezdés b) pontját és alpontjait, valamint a (2) bekezdés b) pontját és alpontjait kéri összehangolni. -- ad. 5. A rendelettervezet 2§ (4)b bekezdés a) pontjánál megítélése szerint nem szükséges külön a konténer üzemanyagtöltő állomást rögzíteni, ha az üzemanyagtöltő eleve megengedett. -- ad. 6. A rendelettervezet 3.§ (1) bekezdés b) és (2) bekezdés b) pontjában szereplő két mondat részben ellentmond egymásnak. Kéri javítani. -- ad. 7. A rendelettervezet 4. § második mondatát jogilag aggályosnak véli, javasolja módosítását vagy törlését. -- ad. 8-15. Az egyeztetési eljárás egyes lépéseire hívja fel a figyelmet. -- Megállapítja, hogy a tervezett üzemanyagtöltő állomás természeti értékeket nem érint, a létesítésének feltételeként meghatározott az oldalsó és a hátsó telekhatárok mentén 5 m. szélességben létesítendő 3 szintes növényállomány a szomszédos természeti értékektől megfelelő elhatárolást biztosít. -- Felhívja a figyelmet arra, hogy a benyújtott HÉSZ tervezett mód. nem a 31-es út menti Lf-2, Lf-3, Vt-1, Vt-2, Vt3, Gksz-1, Gip-1 jelű övezetek területén is lehetőség nyílik üzemanyagtöltő állomás létesítésére. -- Megjegyzi, hogy a 1801/2 hrsz-ú ingatlanon a tervezet megvalósíthatóságát ábrázoló rajz szerint a HÉSZ-ben előírt 5. m. széles növénytelepítésre nincs elegendő hely. Táj és természetvédelmi szempontból a Tápiószecső belterület 1801/2 hrsz-ú ingatlan országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény által meghatározott természeti területet illetve természeti értéket nem érint. A


-- A módosítás bemutatása és indoklása az alátámasztó munkarész. -- Az OTÉK 7.§ (2) bekezdés előírásait alkalmaztuk. Ezért volt indokolt a módosítás kiterjesztése a 31. sz. főút mellett elhelyezkedő más építési övezetekre is. -- Javítottuk.

-- Összehangoltuk.

-- Az előírásokat egyszerűsítettük.

-- Egyértelművé tettük.

-- Töröltük.

- A vállalkozó által készített elrendezési terv korábban készült. Vállalkozói egyeztetés alapján a vegyes és a lakó építési övezetekbe tartozó telkek telekhatára felé az építési előírásokban rögzítésre kerülő telken belüli fásítás végrehajtásra kerül.

45

2012.

VÁTERV95 KFT


Natura 2000 hálózat területének és az Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének sem része. -- Vízvédelmi szempontból a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet rendelkezéseit. -- A tárgyi ingatlanon tervezett üzemanyag töltő állomás létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység kijelölt vízbázisvédelmi területet nem érint, valamint vízbázisvédelmi szempontból jelentős hatás nem valószínűsíthető. -- Levegőtisztaság – védelmi, hulladékgazdálkodási, valamint zaj ér rezgésvédelmi szempontból kifogást nem emel.


46

2012.

VÁTERV95 KFT


3. számú melléklet: Az egyeztetési dokumentációra érkezett államigazgatási vélemények részletezése 1.


47

2012.

VÁTERV95 KFT


2.


48

2012.

VÁTERV95 KFT


3.


49

2012.

VÁTERV95 KFT


4.


50

2012.

VÁTERV95 KFT


5.


51

2012.

VÁTERV95 KFT


6.


52

2012.

VÁTERV95 KFT


7.


53

2012.

VÁTERV95 KFT


8.


54

2012.

VÁTERV95 KFT


9.


55

2012.

VÁTERV95 KFT


10.


56

2012.

VÁTERV95 KFT


11.


57

2012.

VÁTERV95 KFT


12.


58

2012.

VÁTERV95 KFT


13.


59

2012.

VÁTERV95 KFT


14.


60

2012.

VÁTERV95 KFT


15.


61

2012.

VÁTERV95 KFT


16.


62

2012.

VÁTERV95 KFT


17.


63

2012.

VÁTERV95 KFT


18.


64

2012.

VÁTERV95 KFT



65

2012.

VÁTERV95 KFT


19.


66

2012.

VÁTERV95 KFT



67

2012.

VÁTERV95 KFT


20.


68

2012.

VÁTERV95 KFT



69

2012.

VÁTERV95 KFT


4. számú melléklet: A hatósági egyeztetés jegyzőkönyve Készült: Tápiószecső, 2012. november 9. Helyszín: 2251 Tápiószecső, Deák Ferenc u. 18. Dr. Baráth Krisztina jegyző: üdvözlöm az egybegyűlteket, és megkérem Molnár Attila tervezőt, hogy ismertesse a HÉSZ módosítás lényegét. Molnár Attila tervező: Ismerteti az egybegyűltekkel az HÉSZ módosításának indokait, szükségességét. Ismerteti az érdekelt államigazgatási szervek véleményét, - a kiküldött táblázatot-,amiben az észrevételekre adott válaszok is kiküldésre kerültek. Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Mike Eszter: Az eredeti dokumentációt tartjuk elfogadhatónak, nem a módosítanak megfelelőt. Az új dokumentáció szerinti módosítás az 5 méteres védőtávolságot csupán a Lke és Vt övezetek melletti telekhatárok mentén írja elő. Természetvédelmi szempontból viszont épp a külterületi, illetve természeti értékekkel rendelkező területek felé szükséges a védőtávolság előírása, ami így az új dokumentációból hiányzik. Az eredeti, dokumentációban megkapott terveket tartjuk elfogadhatónak. Főépítészi iroda képviseletében Czikora József: Én is boncolgatni szeretném azt a tényt, hogy a módosítás néhol 1 telek módosításáról, néhol pedig több terület módosításáról beszél. Kérelmező: Ha ragaszkodunk az 5 m. védőtávolsághoz akkor sajnos a kút létrehozása meghiúsul. Mi zárt kerítésről beszélünk, nem drótkerítésről, ezzel is védeni szeretnénk a tájat, a természetvédelmi területet. Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Mike Eszter: Ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor az összes teleket, ahol az üzemanyagtöltő állomás elhelyezésére lehetőséget biztosít a HÉSZ, egyenként kellene megvizsgálni annak érdekében, hogy a szükséges védőtávolság meghatározható legyen. Erre azonban jelen eljárás keretében nincs mód. Én azt mondom, hogy csak azt tudom véleményezni, ami a megkapott dokumentációban szerepel. Elismerem, hogy több lehetőség is van a védelemre, el tudom, fogadni azt a tényt, hogy egy zárt fasor, és cserjesor telepítése is elegendő lehet a védelemre. Molnár Attila tervező: Mi már egyeztettünk az építtetővel, hogy az adottságok figyelembevételével el tudjuk fogadni, hogy az 5 méter háromszintes növénytelepítés helyett látványvédelmet adó zárt sövénysor kerüljön telepítésre. Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Mike Eszter : A részemről az az elfogadható, ha egy fasor és egy cserjesor kerül a telekhatárok mentén telepítésre őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényfajokból. Főépítészi iroda képviseletében Czikora József: a jelzett javításokat elfogadjuk. Kérjük az itt elhangzottaknak jegyzőkönyvi rögzítését. Véleményünk 2-es pontjával kapcsolatban ki szeretném fejteni és felhívom a vezetőség, a testület figyelmét arra, hogy a dokumentum végig 1 ingatlanról szól, de a település egészére kiterjeszti azt a lehetőséget, (hiv. HÉSz. 7. § -ra), hogy a módosítás következtében az összes falusias övezetben, és az összes Gksz. övezetben lehet majd benzinkutat létesíteni. PMKH Márik Csaba: Hasonlóan a Duna Ipoly Nemzeti Parkkal az én véleményemben is az szerepelt, hogy az 5. m. védősáv nem tartható, de a módosítás számomra elfogadható. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a következő mód. eljárásban az alábbi észrevételeimet érvényesítsék: Az általános közlekedési előírásokban, az 5. §. (2) bekezdésében egyértelműsíteni kell, hogy külterületi útról van szó. Felhívom a figyelmet arra a szabályra, hogy közforgalmú parkoló a szomszédos ingatlantól számított 5. méteres távolságra, ……..nem helyezhető el. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ

70

2012.

VÁTERV95 KFT

TÁPIÓSZECSŐ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA egyeztetési dokumentáció az állami főépítész záróvéleményéhez és a lakossági tájékoztatáshoz

Recommend Documents