.TAP SZINHAZ.
Kurátorok
Tartalom Filó Vera Kurátorartur – Török Artur esete • 1 Galambos Attila Keresztapa • 7 Gazdag Péter Kurátosdi • 9 Háy János Szecsuáni vérengzés • 15 Kárpáti Péter Felettes én szakkollégium • 22 Kukorelly Endre Don Pedro kapitány vidám kalandjai a kuratóriumban • 27 Mohácsi István Kuratórium – jelenet három jelenetben • 31 Tasnádi István Sámson és Psziche-Delila • 38 Tóth Krisztina Gennyes eml√gyulladás • 40 Vinnai AndrÁs Kovácsoltvas pelenka • 43
´ ´ CAFE
Kurátorok .FILÓ VERA.
.Kurátorartur. Török Artur esete Mert Artur ovispajtija volt a Pista? Tehát tehetséges? Tapsoltak! Kik tapsoltak? Hát az emberek a színházba. A darabon, amire a fiad adta a pénzt a Pistának! De… Ez nem a te telefonod? Vagy csöngettek? Szóval az én fiam szerinted nem is tehetséges…? VIOLA MAMA (de, a telefonja az) Haló! Jó napot kívánok, doktor úr, valami kárt tett magában!? (…) Igen, figyelek, elnézést. Valami baj… (…) Ó. Csak úgy? (…) Értem. De csak úgy, ukmukkfukk? (…) Iiigen, hát jó, persze, ha az kell a módszeréhez. De hogyhogy…?! (kihallatszik az ordítás) Jó! Nem mondom ki, na de mégis, kinek a döntése ez??!! (…) Micsoda…?! (leteszi a telefont) IRMA NÉNI Mi van? VIOLA MAMA Ezt nevezem! Méghogy nincs Isten!
ELS√ KÉP
IRMA NÉNI VIOLA MAMA IRMA NÉNI VIOLA MAMA IRMA NÉNI
K
ét néni horgolgat a színpadon
IRMA NÉNI VIOLA MAMA
IRMA NÉNI VIOLA MAMA
IRMA NÉNI VIOLA MAMA IRMA NÉNI VIOLA MAMA IRMA NÉNI
VIOLA MAMA
(mégis megkérdi) Hogy van? (azért válaszol) Bevitték. Nem ment√vel, minden felt∫nés nélkül. Ide vezetett a krém. Bent vagyok a krémbe, mama, mondta. Máz, az fiam, mondtam neki, √ meg mosolygott rajtam. Hogy én csak horgolgassak! Legalább én két szekrény pulóvert fel tudok mutatni! Meg egy láda sálat! És még támogatást sem kértem hozzá. Hát lopom én a fonalat? A zoknijaim viszont hamar elkoptak. A férjemén is, Isten nyugosztalja. Még mindig sokat olvasol, Violám, ugye? Agyrém! A krém! És nem jár velem templomba. Irma néni elgondolkozik, aztán belebambul az elgondolkozásba Nemhogy dolgozott volna rendesen. Már ne haragudj, Viola, de Arturnak nagyon felel√sségteljes állása volt! Azt hogy írják, hogy felel√sségteljes? Két ess? Te olvasol. Te nem olvasol? Újságot. Annál bonyolultabbat nem. A tehetségr√l dönteni, az szerintem szép, és nagyon felel√sségteljes munka. Szép?! Ha a te fiadat golyózta volna ki, akkor nem ezt mondanád! Nem lenne szép a töltött káposzta se.
Irma néni mondaná, de Viola (most el√ször) Irma szemébe néz Ember ember szemét vájja ki, a büfés meg a másik büfését. Kurátoroknál sincs ez másképp. Nem hitt benne a fiam, de most megjelenik neki a Godot. IRMA NÉNI Ööö… az Isten? VIOLA MAMA Hiba, hogy nem olvasol. Én viszont, ha fölhívom telefonon, mármint a fiamat, mert meglátogatni nem látogathatom, ha felhívom, információt nem közölhetek vele. Csak annyit kérdezhetek t√le: VIOLA MAMA
1
Táp Színház
IRMA NÉNI
hogy vagy. Mh. Kötögetnek tovább De tulajdonképpen… mi az információ? ARTUR DOKTOR
MASODIK KÉP
P
ARTUR DOKTOR ARTUR
szichiátriai Intézet, egyágyas kórterem
DOKTOR
ARTUR
DOKTOR ARTUR
DOKTOR
ARTUR
DOKTOR ARTUR DOKTOR ARTUR
DOKTOR
(35 körüli, szép haja van, de törpe) Jó reggelt! Hogy van? Ma sem húzhatom fel a rolót? (55 körüli, kopasz, jól megtermett) Hozzá ne nyúljon! Fel sem éri. Doktor úr, én életemben el√ször feketén-fehéren meg tudom mondani, mi van. Hallgatom. Én vagyok a kurátorok Török Arturja, a szent Török. Én viszek el minden kakit. Minden kurátor minden b∫nét. Ön szerint ez elmúlik? Ha a terápiát hajlandó folytatni, mert már nagyon szépen haladtunk el√re, rendesen beveszi a gyógyszereit, és megengedi, hogy felhúzzam a rolót, mert mindig hordozok magamnál egy kis létrát, amir√l mindig mindent felérek, teljesen meggyógyulhat. Hol a létra…? Hagyja csak, nehogy el√vegye! Inkább feleljen, kérem, én Török Artur, az ember… hogyan lehetek ember? Ezek után… Nem történt semmi, ami… Kiugrott az ablakon!!! Öhm. Nem maga tehet róla, és egész pontosan… (most is a szavába vág) De én! Ott volt a búcsúlevélben. Feketén-fehéren, mint a jó döntés, amit a jó pályázatra ad a jó kurátor, mint én, a kopasz szent, mindannyian meghalunk. És én a pokolba kerülök. Anyám is megmondta. Már akkor is, mikor még azt se tudtam, mi az, hogy kurátor. Maga hisz? Én szeretem megérteni a dolgokat, ez amolyan szakmai ártalom. A maguk egyszer∫ségében azonban a dolgok általában csak a terápia befejeztével tárulnak fel, f√leg amit édesanyánk, vagy édes-
DOKTOR
ARTUR
DOKTOR ARTUR DOKTOR
apánk mondott nekünk, tudatosan, vagy tudatlanul, nem számolván a következményekkel, amikor még kisgyerekek voltunk, és úgy képzeltük körülbelül, hogy van a jó, és van a rossz. Úgy is van! Hogy köztes nincs. Pedig lehetséges. Gondoljon csak bele… Nem lehetséges. Belegondolnia? Csak jó és rossz van a hétszentségit!!! Juj. (takarója alá bújik) Káromkodtam… Nincs két egyforma tojás. Még ha a páciens, az alany, az ember, hordoz is általános jegyeket, vagy széls√ségesebb esetben tüneteket, akkor is kisebb az egyik kurátor, mint a másik. Nincs ez másként a pályázóknál sem. (kelttésztaszer∫en elmosolyodik) No meg az íróknak is meg kell élniük valamib√l. Úgy értem, akik pontokba szedik az általános jegyeket. Vagy széls√ségesebb esetben a tüneteket, én egy tünet vagyok, minden kurátorok kakija. Hogy legyen mib√l kiindulnia magának. Azt hiszi nincs lelkiismeretem, mi? Meg hogy olvasással elüsse az id√t, akinek van ideje olvasni. A doktorok szedik pontokba. Az írók szétszedik. Tényleg? Ugye maga nem hipnotizál? Nem zavarja, hogy törpe? Sokat segít, hogy törpe vagyok, de nem magyaráz meg mindent. Artur hülyén felnevet, annyiban hitelesen, hogy fogalma nincs, most tkp mi is történik vele
HARMADIK KÉP
A
rtur az ágyban ül. Beveszi az utolsó gyógyszerét is, bambul. Hirtelen vigyor ül ki az arcára, el√vesz egyik, s másik pizsizsebéb√l is egy-egy legófigurát, paplanja tetején egymással szemben állítja √ket ARTUR
2
(legóhangon) Szia! Szia! Késtél! Túlóráztam, tízóraiztam, dugó van. Akkor most játsszunk! Jó. Játsszunk legósat! Hülye! Legósat nem játszhatunk, mert legók vagyunk! Nem értem. Játsszunk kurátoro-
Kurátorok
LÁNYA ARTUR LÁNYA ARTUR LÁNYA ARTUR LÁNYA ARTUR LÁNYA
sat! Kurátorosat? Jó. Azt hogyan kell? Csinálsz valamit, én meg eldöntöm jó-e, vagy rossz! Jó. Az egyik legófigurát Artur bukfencezteti a paplanján Hm, hm. Nem rossz. A nem rossz az jó? Nem!! Az rossz! És ne bukfencezz itt nekem! Tök máshogy. Én kulturális bizottság vagyok. Most pályázz. Jó. Miatyánk kurátor! A lényeget máshogy!!! Ja. Mindannyian mindössze az egész részei vagyunk. Ne filózz. Tiszta, világos pályázat kell, legyen kapcsolatban azzal, hogy a föld a lakhelyünk. H∫. Ha a fés∫m alá bújok, úgy jó lesz? Jó. De dobogjon alatta a szív! (Artur az éjjeliszekrénykén hever√ fés∫je alá teszi a legófigurát) Dobb, dobb. A pályázatom a múlttal rokon, de a mai rétegnek szól. Pongyola! Süllyedj! Hát akkor… ez egy misztériumjáték, amib√l megtanulhatjuk, hogyan fogadjuk el magunkat, meg a dolgokat, meg hogy… a fiam egyid√s a maga lányával… (súgja) A csirkehúst a hátsó mellékletbe tettem. M∫anyag doboz. Ananászos. Fizess. Igen, jó, jó. (Artur kiesik mindkét szerepb√l, kipottyantja kezéb√l a legófigurákat) Lányom, kislányom… Belép a lánya H∫! Mintha megéreztem volna, hogy jössz… Szia apu. Szóval direkt sírsz mindig, amikor jövök? Direkt? Tudod milyen ez lányom? Mint mikor valaki leszokik a dohányzásról. Az állapotodról beszélsz? Az ember elkezdi érezni az ízeket. Nem a munkád alatt kellett volna? Most például megéreztem, hogy jössz. Mondtad. Kifejl√dött a hatodik érzékem! Mikor kurátor voltam, ez nem m∫ködött. Ez mi? Licsi.
ARTUR LÁNYA ARTUR LÁNYA
ARTUR
LÁNYA ARTUR LÁNYA
ARTUR LÁNYA ARTUR LÁNYA ARTUR LÁNYA ARTUR
Artur megpróbálja észrevétlenül elrejteni a zsebébe a legókat LÁNYA ARTUR LÁNYA ARTUR LÁNYA
Nem legó! Tessék? Ilyen az én id√mben is termett? Milyen id√dben? A licsi?
DOKTOR
3
Artur nem tud mit mondani Az orvosod bizakodó. Nem vagy reménytelen eset, azt mondta. Most jött ki az összes eddigi érzékenységed, √ nem így mondta, nem tudom, hogy mondta, idegen szavakat is használt, és felállt a létrájára. Folytatnod kéne a terápiát. (suttog) De a mama még él. Nagyon untam, hogy mindig csak róla volt szó. Beszélj a papáról is. ◊ meg nem él. Úgy értem, túl korán meghalt. Valami olyasmit mondott, hogy a bonyolult egyszer∫re változna, ha nem akarnál mindent besorolni, hogy jó-e, vagy rossz, összhangba kerülnének az ígéretek, a cselekedetek, és az összegek, csak tudni kéne pályáznod ööö… saját magadra. Vagy mi. Valami ilyesmi, lehet, hogy kihagytam egy sort. Jaj, istenem. Apukám, ne sírj! (magában morogja) Az elefántjaimnak nem kell ennyi rizsa. Hát felfordulnának t√le. Artur zokog Apu! Én is mindjárt sírok. Te ne sírjál! Én foglalkoztam veled! Összeilleszt√s, formaegyeztet√s, bábjátékos, vasalós, minden volt! Képzeld! Az elefántbébik elkerültek egy német állatkertbe. Az elefántbébik?! Nem kaptunk az elefántóvodára támogatást. Mert hogy két elefánt nem egy óvoda. Pedig egy fél elefánt kitöltene egy egész óvodát. (kuncog) Na mindegy. (feszeng) Hát… talán az elefántkurátorok más léptékkel mérnek… Milyennel? Nem ismerek egy elefántkurátort sem. Ja, ti nem ismeritek egymást? Én mindenkit ismerek az állatkertben. (bevesz egy gyógyszert) Ezek mik? Kezdjük az alapoknál. Andersen, Grimm, Frakk. (gyermetegmód „ugrik” a takaró alá) Nem!!! Mesét nem!! (kikukucskál) Antropológiát hozz. Vagy kötelet. Ja! Elhoztam az újságot, amiben benne van az a srác is, aki… Beugrik a doktor Jaj! Az édesanyja keresi telefonon.
Táp Színház
ARTUR LÁNYA DOKTOR LÁNYA
A mama?! Kiütötte a kezemb√l a licsit! Elnézést. (belekiabál a telefonba) Szia nagyi! Beszélj csak vele! (puszit nyom Artur arcára, súgja) Óvakodj a törpét√l! (elviharzik)
DOKTOR
NEGYEDIK KÉP
A
rtur leteszi a telefont
ARTUR
DOKTOR
ARTUR DOKTOR ARTUR DOKTOR
ARTUR DOKTOR ARTUR DOKTOR ARTUR DOKTOR
ARTUR DOKTOR ARTUR DOKTOR ARTUR
Doktor úr, maga azt mondta, kizárólag akkor telefonálhatok a mamával, ha javult az állapotom. Igen, de akkor nem számoltam a küls√ körülményekkel. Ám a helyzet, fájdalom, változott. Hogyhogy változott?! Mi változott??!! Nem akarom, hogy értem jöjjön a mama!! Nyugodjon meg. Az édesanyja nem jön magáért. Nem? Van még id√nk, rengeteg id√nk van. Hm. Látom, a gyógyszereit is rendesen beszedi. Legózik? Igen… Ahogy megbeszéltük. Igen, de az a helyzet, hogy… (szavába vág) Milyen kurátor is volt maga? Kulturális. F√leg színházi. Doktor úr, én megbolondultam? Kicsit. Nézze, ha az Andersent elolvasta, kipihente, kérem, keressen fel a rendel√mben. Tudja, harmadik emelet, balra a kicsi ajtó. Klausztrofóbiát is dignosztizált, hogyan szálljak be a liftbe egyedül?! Gyalog jöjjön. Csak bátran. A m∫virágokat leszedték. Igen, a m∫-allergiám… Doktor úr! Igen? Ööö… az a helyzet, hogy (körülnéz, hogy hallja-e valaki, de úgy ítéli meg, hogy nem hallja) amikor legózom, tényleg √rültnek érzem magam. Biztos, hogy ez a jó módszer?
ARTUR
Mi se‘ indok‘lunk. Hát jöv√be látok én? Pályáztunk él√virágokra, de ahhoz kellett volna egypár ablakot vágni a kórház falára, a napfény, és a leveg√ miatt, ami az él√lényeket élteti, de nem engedélyezték, mert akkor a betegek kilátnak, és kiugornak az ablakon, és azzal veszélyeztetik a testi épségüket, és a gyilkosság b∫n. Egy jó helyre vágott 10 × 10 centiméteres ablakon még én, a törpe doktor se, csak a Hüvelyk Matyi fért volna ki. Az viszont meseh√s. Magának mi köze a mesevilághoz? (nézi az éjjeliszekrényén hever√ mesekönyveket) A munkájához? A színházhoz? A színházakat érint√ döntéseihez? Önmagához? (doki ki) (√ is nézi az éjjeliszekrényén hever√ mesekönyveket) Mi közöm…? Most megtudom, ha addig élek is! Hé, legó! Felhúzzuk a red√nyt? Ne. Elteszi a legófigurákat, ölébe veszi az egyik mesekönyvet, elkezdi olvasni…
ÖTÖDIK KÉP
V
IOLA MAMA
LÁNYA (UNOKÁJA) VIOLA UNOKÁJA
VIOLA UNOKÁJA
VIOLA MAMA UNOKÁJA VIOLA MAMA UNOKÁJA
Doktor elnéz√en mosolyog, majd amolyan monológba kezd
VIOLA MAMA
4
Egyszóval, nem tudja, mi vár rá. Én meg nem mehetek érte, telefonon is csak annyit kérdezhetek: hogy vagy? A fiatal doktor azt mondja, adjak még egy hetet, aztán hazajön a saját lábán. Aha. Én meg oda akartam adni neki az újságot, de az a törpe beugrott a kórterembe, és én elmenekültem. Ne törpézz! Nem tehet róla. (el√veszi az újságot) Írnak a fiúról, aki kiugrott az ablakon apu miatt. Vagyis a kurátorok döntése miatt, vagyis hogy… (szavába vág) Pszt!!! (körbenéz, magyarán a közönségre néz) Szóval √ lesz az utolsó, akinek megmondják?! Az orvos azt mondja, ez is a terápia része. Mármint mi? (körbenéz, magyarán √ is kinéz a közönségre is) Hát… arról nem beszélhetek. (csóválja a fejét) Mire ez a nagy titkolózás, ez a kivagyiság? Nem értem. Dehogynem érted, kalap.
Kurátorok
UNOKÁJA VIOLA MAMA
UNOKÁJA
VIOLA MAMA UNOKÁJA VIOLA MAMA UNOKÁJA VIOLA MAMA
UNOKÁJA VIOLA MAMA UNOKÁJA
VIOLA MAMA UNOKÁJA VIOLA MAMA
UNOKÁJA
Tessék?! Minden feln√tt annak látja. Csak te láttad, kisunokám, hogy elefánt óriáskígyóban. (jóíz∫en felnevet) Mib√l lesz a pályaválasztás! És apa? ◊ vajon, mit látott, hogy kurátor lett? (sóhajtozik) Mesét semmit. Eltiltottam t√le. Most már látom, öreg hiba volt. Meg kéne mondani neki. Nem tartósabb, ha maga jön rá? (megvonja a vállát) Én vittem neki mesekönyvet. (kitöröl szeméb√l egy könnycseppet) A mese volt a legkevesebb. M i n d e n t eldöntöttem helyette. Nyilvánvaló, hogy ezért akar folyton dönteni. Neki ez létkérdés, életbevágó. Erre ez a hülyegyerek bekever itt nekem. ◊ tehet róla. Aki kiugrott az ablakon apu miatt? Nem apád miatt!! És nem az a lényeg! Na. Hát nem olvastad el a cikket? Nem halt meg. Az a szalagcímben is benn‘ volt. Utálok újságot olvasni. Minden kurátor ellen vétett az anyja? Dehogyis! Van, akinek hatodik érzéke is van! Nem vagy egy kicsit szemtelen? Szóval elefántgondozó ellen is véthettek. Hja, kisunokám, hogy mi minden van! Elképzelni se tudjuk. De a kurátoroknak ezekhez köze van. Azannya!
DOKTOR ARTUR
DOKTOR
ARTUR DOKTOR ARTUR
DOKTOR ARTUR DOKTOR
ARTUR
DOKTOR
Csönd ARTUR DOKTOR
ARTUR DOKTOR
HATODIK KÉP
A
doktor a létrája tetején áll. Áll, csak áll rendületlen. Artur meg nézi. Eléggé riadt DOKTOR
ARTUR
Maga szeret legózni. Ne szégyellje, fogadja el önmagát. Én csak egyszer döntöttem rosszul, igen, de az kiugrott az ablakon, és… Gyilkos vagyok! Maga nem akarja meghallani az igazságot. Minden döntésünknek súlya van, most döntsön önmagáért. Mondja, csinál maga valamit, azonkívül, hogy kínozza az embereket? Hobbira gondol? Hívja, ahogy akarja, elegem van az elnevezésekb√l, a besorolásból, és valami itt nekem nagyon gyanús. Miért áll azon a létrán? Tipográfiát tanulok. (fásultan nézi a doktort, meg a legófigurákat) Azt‘ minek? A bet∫nél tovább nem lehet bontani a dolgokat. Legalábbis ha szavakban, és mondatokban gondolkozunk. Maga szét akarja szedni a dolgokat?! Engem meg azzal traktál, hogy rakjam össze!! Tök mindegy.
(kedvesen s nyugodtan) Artur, tudom, hogy ért engem, és tudom, hogy tudja, hogy én is értem magát, ne tereljen. Az összes teszt, amit a héten kitöltöttünk, azt igazolja, hogy nem √rült, ne akarjon meg√rülni annyira, maga nem pályázó! Hm. Menekül, ennyi az egész. Nézze… (felmutatja a legókat) …maga visz az √rületbe! Én nem akarom újraélni a gyerekkoromat. Annak nincs köze a munkámhoz, a döntéseimhez pláne nincs.
ARTUR DOKTOR
ARTUR DOKTOR
5
Nem, maga nem orvos. Én egy valóságshowban vagyok, és ezt valaki nézi. Artur, nyugodjon meg. Maga nem valóságshowban van, hanem a valóságban, nekem pedig… tériszonyom van. Elkapna? Jaj, ne! Nehogy leugorjon!!! Ugyan, hová gondol? Ha nem látom, hogy bízhatom magában, nem ugrok. Értse meg, nagyon szépen haladtunk el√re. Még egyszer elmondom, ideg-összeroppanása volt, és valószín∫leg atípusos depressziója van. De lehet, hogy ciklikus. Több id√ kéne, hogy pontosan megállapítsam, merre tovább. Sajnálom, hogy nem tudom tovább vállalni magát. Hacsak el nem kap. Én? Mi? Maga mir√l beszél…? Egyébként nemcsak él√virágra nem adtak, m∫szerekre, paplanhuzatra, munkaruhára, életmin√ség-javító-, valamit életment√ gyógyszerekre sem adtak. Semmire sem adtak. Kik nem adtak…? A kurátorok.
Táp Színház
ARTUR DOKTOR
Maga mi a szarról beszél??!! A Pszichiátriai Intézetet bezárják. Mi vagyunk itt az utolsók. Mi ketten.
DOKTOR
Artur a rolóhoz rohan, és felhúzza ARTUR DOKTOR ARTUR DOKTOR
ARTUR DOKTOR ARTUR DOKTOR ARTUR
DOKTOR
ARTUR DOKTOR ARTUR DOKTOR
ARTUR
ARTUR
Atyavilág! És a fiú nem halt meg. Hogy…? Maga nem gyilkos, csak tudatlan, és ostoba. A fiú, aki kiugrott az ablakon, nem halt meg. Igaz, hogy a búcsúlevélben a maguk döntését jelölte meg indoknak, ám a nyomozás kiderítette, hogy baráti heccb√l, amolyan kihaénnem fogadásból volt az egész. Eltört a lába. Egy emelet nem emelet. Ugorhatok? Neee!!! Az a rohadt disznó. De hiszen magának nem szó szerint kell néznie a dolgokat? Vagy mégis? Hogy máshogy?! Ugorjon! A bet∫k mögött mi van? Ha válaszol, ugrok. A bet∫k mögött az ember van. Ha megláttam, adtam pénzt, esküszöm! Félek az embert√l. Csak a pénz kell mindenkinek! Nem tudom, ki vagyok. De magát elkapom! Miért kellett így dönteni a kurátoroknak? Megölnek… nincs jogom meg√rülni se!!! Nem szavazták meg… a kurátorok… Nos, a fiú apja, tudja, annak, aki kiugrott az ablakon, de nem halt meg, szóval a fiú apja igen befolyásos beosztásban van. És mivel a pályázatára a kulturális bizottság az ön elnökletével nem szavazott meg támogatást, így nagyon könnyen elérte, hogy… Ki az apja? Hát… tulajdonképpen mindegy. Ki az??!! Hja, az utolsó skót király. Aki tehát, mivel mindent tud, megtudta, hogy maga itt van. És a gépezet m∫ködésbe lépett. Adok, mert ismerem, mellesleg tetszik a segge. Nem adok, mert senki nem ismeri, és szamárfüles a pályázata. Nem adok, mert egyszer csúnyán betett. Az nyer, aki mindenkit ismer, és az veszít, akit már mindenki ismer, akinek olyan a b√re, mint az elefánté. Vagy fordítva. Vagy…
DOKTOR
Maga baromságokat beszél. Mindennek semmi köze a lényeghez. Még ahhoz a lényeghez sincs, ami a mi szerény esetünket érinti. (kuncog a markába) Jaj istenem. Tényleg nem értem. Ööö… maga most haragszik rám. Ugye van magánrendel√je? Ugorjon. (pityeregni kezd) Dehogy haragszom, egy kórház nem kórház! Bármilyen helyzetben képes vagyok felismerni a saját sorsomat, amúgy pedig végzem a munkám, kett√ magánrendel√m is van, és csak az egyikben vagyok törpe. Ugrok!
Ugrik, Artur ösztönösen elkapja ARTUR
DOKTOR ARTUR
DOKTOR
ARTUR DOKTOR
ARTUR DOKTOR
Mondom én, hogy valóságshow-ban vagyok! Mit csinált?! Nem is figyeltem oda! Nem látja, hogy sírok! A színdarab, teljesen más, mint a valóságshow. Letenne? (miközben lassan leteszi) Milyen színdarab? A doktor mosolyog (Artur teljesen elsápad) Maga nem is törpe. (tényleg nem az, magassága átlagos) Színházban minden lehetséges. Természetesen az életben is. Ön ezt hogy látja? Ugye ez nem velem történik meg? Ön mondta ki. Minden kurátorok Török Arturja, a szent Török. Ön a példa. B∫nök feloldása, leszállás a földre, elkapni a törpét, miközben zokogok, ez √rület! stb. Nem ver át. (félénken, és feszülten körbenéz) Hol a közönség? (lemondóan sóhajt) Olyan nehéz elképzelnie?
Artur tétován s ingatagon lép egyet-kett√t a színpad eleje fele. Hirtelen észreveszi a közönséget. A színpad elejére siet. Örömmel nézi az √t néz√ embereket ARTUR
6
Dehogy nehéz! Itt vannak! Hohó! Itt a közönség! (integethet is) Hátrafordul, hogy a doktornak is elújságolja a nagy hírt. De a doktor nincs sehol Doktor úr… Hova bújt? Hirtelen visszafordul a közönségre. Úgyhogy hirtelen sötét.
Kurátorok .GALAMBOS ATTILA.
.Keresztapa. A
z alábbi dialógus a kuratórium elnöke és a pályázó között zajlik. Érdemes összevetni Francis Ford Coppola „A keresztapa” cím∫ dolgozatának legels√ jelenetével, továbbmegyek, nem összevetni, az alábbi dialógus a Keresztapa els√ jelenetének szinkronalternatívája. Igyekeztem tartani a mondatok körülbelüli hosszát. Nézzétek a jelenetet és úgy olvassátok. PÁLYÁZÓ
(képen kívül) Tavalyel√tt adtam be el√ször. (felfade) Akkor szóba sem álltak velem. Aztán tavaly inkább be se adtam volna… Addigra átírtam, és… behívtak beszélgetni, mondjam el, hogy képzelem. Leültem eléjük és vártam a kérdéseket. Kérdezték, változtattam-e? Mondtam, valamennyit. Csak amennyit tavaly kértek. Megkérdezték, mi is a nevem, most nem jut az eszükbe. Kissé félve megmondtam nekik. Akkor azt mondták, soha nem hallottak rólam. Hát persze! Ezzel a projekttel házalok tíz éve! Erre láttam… hogy gúnyosan elmosolyodnak! Aki nem mosolygott, az pedig ásítást nyomott el! Tudja, amikor nem teszik a kezüket a szájukhoz, csak így feszül a pofacsontjuk. Próbáltam két mondatban összefoglalni a történetet… Elmeséltem… Jól sikerült. Több helyen idéztem Kantot… Utaltam Meyerholdra… (Sír.) És akkor Ön belekérdezett: „Mennyire tartja fontosnak a darabban megjelen√ vérfert√zést?”
KURÁTOR PÁLYÁZÓ KURÁTOR KURÁTOR PÁLYÁZÓ KURÁTOR
PÁLYÁZÓ KURÁTOR
7
(Sír.) Elnézést… (Kap inni.) Én… Én próbáltam kitalálni, mire gondolhat… Maga mégiscsak tíz éve kurátor… Ha maga azt mondja, hogy valami ott van, akkor az nyilván ott is van… De akkor sem tudtam mást mondani: Én csak el akarok mesélni egy egyszer∫ történetet! Fiú és lány találkozik, énekelnek, vége! És akkor az Ön mellett ül√ úr hangosan felröhögött! És akkor hazamentem és próbáltam magam meggy√zni, hogy igaza van. És idén mit gondol? Mir√l szól a történet, amit meg akar csinálni? Most már teljesen világos. Vérfert√zés. Csak nem úgy, ahogy a néz√ várná. Hát hogyan? Pályázó a Kurátor fülébe súg. Ez nagyon undorító. A néz√k ingerküszöbe már nagyon magas! Ez igaz, explicit er√szakkal vagy koitusszal botrányt kelteni ma már szinte lehetetlen. De azt is tudnunk kell elhelyezni a kornak megfelel√en. Amit maga idén leadott nekünk, egyszer∫en visszataszító. Miért nem csinál ilyen aranyos dolgokat? Valószín∫leg magának az állna jól. Ön kérte, hogy legyen benne vérfert√zés… Na jó, jó. Ha tanácsolhatom, legyen szerényebb. Az embernek tudnia kell elhelyeznie magát a palettán. Gondoljon az én alkotásaimra. Amikor mi dolgoztunk, még
Táp Színház
nem volt ekkora szabadság. Ma már más a helyzet. Gondolnunk kell a piacra. Mind t√le függünk. Nem csinálhatjuk, ami jól esik, figyelmen kívül hagyva a leend√ néz√k igényeit. PÁLYÁZÓ Mondja meg, hogyan írjam át… KURÁTOR Nem, barátom, azt magának kellene tudnia. PÁLYÁZÓ Legalább azt mondja meg, mit kellene tudnom… Visszaadom az összeg tíz százalékát! Kurátor az ablakhoz lép. KURÁTOR M∫vészek, istenem! Mit gondol, kipattan valami a fejéb√l, állambácsi meg rohan kifizetni?! Ha az adófizet√k pénzéb√l építjük a játszóteret, muszáj, hogy élvezzék is
azt. És mint a kuratórium elnökének, az én felel√sségem, hogy a mászóka ráborul-e a gyerekre, vagy sem. Ez pedig magán múlik. PÁLYÁZÓ Tizenöt százalék? Kurátor mórikálja magát. PÁLYÁZÓ Húsz százalék…? KURÁTOR Jó. Mindannyiunknak nehéz volt az indulás. De én szimpatizálok magával. Maga tehetséges fiú. PÁLYÁZÓ Köszönöm, uram. KURÁTOR Van mit. Pályázó el. KURÁTOR Legalább tudnám melyik pályázat volt ez. De nem bírom, ha egy feln√tt férfi sír. Meglágyít. Úgy látszik, öregszem.
8
Kurátorok .GAZDAG PÉTER.
.Kurátosdi. 1. JELENET
KURÁTOR SZÍNÉSZ 1
S
zínház.
SZÍNÉSZ 1 és SZÍNÉSZ 2. SZÍNÉSZ 2 SZÍNÉSZ 1 SZÍNÉSZ 2 SZÍNÉSZ 1
SZÍNÉSZ 2 SZÍNÉSZ 1 SZÍNÉSZ 2
Én ezt nem csinálom. Meg fogjuk kérdezni – mi, asszed pont emiatt fog kibaszni majd? Nem érdekel. Azt csinál, amit akar. Az, hogy te itt ingyér rohadsz, az a te személyes magánügyed. Én: befejeztem. Vá, vá, nyugi. Most akkor mi lesz a próbával? Semmi! Milyen próbával? Mi lenne! Várj, na itt jön –
KURÁTOR IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 1
IGAZGATÓ SZÍNÉSZ 1
Jön Igazgató és Kurátor. IGAZGATÓ
KURÁTOR SZÍNÉSZ 1 IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 1
Két legkiválóbb színészünk, színészeink egyikei, épp most készülnek a szeptemberi bemutatóra (Jézus Krisztus Szupersztár –!), de ha megengedik, én addig is bemutatom √ket, ugye – Örvendek – (Bemutatások) Te, Géza –, √. Beszélnünk kéne itt egy pillanatra. Máris, Tamás meg épp a minisztériumtól van itt, épp csak itt körbevezetem, a színházban, minálunk, aztán rögtön máris itt vagyok! Nem-nem-nem-nem, bocsánat. Én kérek elnézést. Tudja, kedves minisztériumi úr – neharagudjon, tudom, most mutatkozott be az el√bb, nem ugrik be a neve –
IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 2
SZÍNÉSZ 1 SZÍNÉSZ 2 KURÁTOR IGAZGATÓ KURÁTOR IGAZGATÓ
9
Bonyhádi Tamás, semmi baj. Kedves Bonyhádi, mi nem szeretnénk semmit itt félbeszakítani, mi is csak itt éppen próbálnánk – ha már így erre jártak, egy kérdést azért engedjen meg. Szóval tavaly a színház megnyerte azt a pályázatot. Tavaly. A Jézus Krisztusra. Szupersztárra! Igen? Elnézést –, Andris, mi egyébként éppen err√l beszélünk: mondom, mindjárt jövünk, jövök, Bonyhádi úrnak négyre a minisztériumban kell lennie. Jó? Kösz – Nem, nem jó. A tavalyi pályázati pénzt ugye mi ez év végére kapjuk meg a pályázat értelmében, vagyis – Andris – – Rendben, csak ugye Jen√, ami pedig téged illet – Géza vagyok. Tudom, nem olyan rég vagyok nálatok igazgató, de Jen√ eddig még itt se voltam. (Kurátorral összenevet.) Tehát hogy megértse Bonyhádi úr, mi gyakorlatilag arra a pályázati pénzre várunk. Azóta. Mert a – Géza. – Géza nem tud minket addig másból kifizetni. Értem. Igen? Na álljunk meg, ez azért korántsem egészen így van. Márhogy a pályázati pénzen kívül nem kapnak fizetést, tehát, ha jól értem? Hogyne kapnának! Közalkalmazottak, nem rabszolgák.
Táp Színház
SZÍNÉSZ 1
Jó, ett√l most tekintsünk el – nincs fizetés! – volt már ilyen, nem vagyunk mi se olyan tahók, hogy csak ezért ilyen tapintatlanul félbeszakítsuk a bizalmas megbeszélésüket; a pályázat fel√l szeretnénk érdekl√dni. KURÁTOR Hogy, tudniillik? SZÍNÉSZ 2 Hogy, tudniillik az összeg els√ felét a minisztérium már elvileg két hónapja kiutalta. KURÁTOR Hát a minisztérium semmit nem utal át elvileg. Mi azt nagyon is gyakorlatilag utaltuk át a színház számlájára. Igen. IGAZGATÓ Gyerekek, könyörgöm, ebbe most ti ne szóljatok bele, a pénzt megkaptuk, tizenhatezerszer elmondtam, amint el tudunk számolni, ki lesztek fizetve – (Kurátorhoz) elnézést, ezért mondom, hogy nem ide tartozik –, mir√l beszélünk, hát egyedül már a terembérleti díjra rámegy a gatyánk! KURÁTOR Terembérleti díj –? Ez városi színház, nem? IGAZGATÓ Jaj, ezért mondom, gyerekek, mért kell nekem itt bekavarni –, persze, nem, de mi adjuk ki nekik a termet, hogy – KURÁTOR Mi – hogy még √k fizetnek? IGAZGATÓ Nem, mi fizetünk nekik, csak ki kell addig itt egyenlíteni a nullszaldót, mert ha próbálunk, addig sincs akkor közönség, ugye – de az el√bb már megértetted! –, amúgy épp err√l akartam veled beszélni, csak az már egy másik pályázat; gyerekek, hát azt nem hagyjátok, hogy az érdeketekben járjak, komolyan. Lehet ezt így? SZÍNÉSZ 1 Tehát, akkor, a pénzünk – az át lett utalva. KURÁTOR Természetesen, a minisztérium átutalta. IGAZGATÓ Köszönjük szépen –, csak közben itt arról van szó, hogy egy másik produkcióban is benne lesztek, – nem?, nem akartok benne lenni? – na, ennek következtében a már egyszer megnyert pályázati pénz jogcímet cserélt, persze ezt is elmondtam tizenhatezerszer, és akkor még csodálkoztok, hogy idegbeteg vagyok. KURÁTOR, SZÍNÉSZEK – Mi cserélt? – Milyen jogcímet? IGAZGATÓ Kész, nem, hát ezt így nem lehet. Nem. Ti ezt direkt csináljátok? Egyszer∫en nem hagytok dolgozni. Elmondjam? Elmondom akkor, jó? Szép lassan, hogy mindenki értse. De utoljára mondom el.
KURÁTOR SZÍNÉSZ 2 IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 2 IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 2 IGAZGATÓ
KURÁTOR IGAZGATÓ
10
Tehát! Kaptunk az el√adásra kétmilliót. Kétmillió! Megvan? Oké. Idáig stimmel. Most szeretnék, a nevetekben is, pályázni – illetve, veletek – (mosoly), még egyszer, ugyanennyire, ugyanerre az el√adásra (ha hagynátok) (– bocsánat, mindegy), de ha azt is megkapjuk, még avval se vagyunk el√bbre, mert, mint azt ti is jól tudjátok, ezerszer szó volt róla, hogy ehhez a produkcióhoz is minimum tíz kell. Tíz? Is? És abban akkor még nincs benne a díszlet se, mindegy, ezt hagyjuk, azért vagyok, például én, többek között; közben, minthogy a társulat többi része, színésze felmondott, javarészt, veletek kell pályázni a Rómeó és Júliára meg a Nyomorultakra, is. Ahelyett, hogy örülnétek, hogy avval is nyertünk, ergo nem kell bezárni – mondom, nem kell bezárni –!! –, ja, mert ahhoz képest, amilyen földcsuszamlás végbement itt az én kinevezésem óta, nem semmi, hogy egyáltalán még itt vagyunk – mondom, itt vagyunk – Mind a hárman – – De nem panaszkodni akarok, ti meg ezek után avval csesztettek, hogy a Jézus Krisztus Szupersztárra kapott pályázati pénz miért, hogyan cserélt jogcímet a Nyomorultakéval, mikor másképp, istenem, még a Rómeó és Júlia se jön össze, nemhogy a Jézus Krisztus Szupersztár! –? – Nem?, ez így –? – semmi? – Tamás, neked gondolom világos? Hát ha az egyszer jogcímet cserélt!, könyörgöm, erre a produkcióra abból hogy tudnálak kifizetni titeket? Szerintetek?, egyem a lelketeket, hogy? Mi az, hogy erre! Arra se fizettél! Mire? Hogy fizettem volna, mikor még igazgató se voltam! El se kezdtétek próbálni még! Mit? Azt majd csak ezután kapjátok meg – mikor ezt már bemutattuk! Tudjátok, ahhoz mennyi kell még? Hát épp ezen gürizek nektek! Rómeó és Júlia, két szerepl√, nyolcmillió, gyerekek, és Nyomorultak? Ne röhögtessük ki magunkat! Komolyan mondom, Pista, Andris, ne idegesítsetek
Kurátorok
SZÍNÉSZ 1 KURÁTOR IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 2 SZÍNÉSZ 1 IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 2 SZÍNÉSZ 1 IGAZGATÓ
KURÁTOR SZÍNÉSZ 1
IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 2 IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 1 IGAZGATÓ KURÁTOR IGAZGATÓ KURÁTOR IGAZGATÓ KURÁTOR IGAZGATÓ
föl, én esküszöm lemondok, akkor aztán tényleg megnézhetitek magatokat. És a tavalyi pénz, a kétszemélyes Hófehérkére? (Színész 2-höz) István, engedje meg, hadd gratuláljak: zseniális Héttörpe volt. Andris, ez komoly? Hát miel√tt a Gábort kicsiná, felmondott volna, megbeszéltem vele, hogy a számládra utalja át a fizetésed. Illetve a –, neked, hogy ki tudd fizetni a Pistát. Engem? ◊? ◊ – engem? Mért – elveszett a számlaszámom? Nekem utalt át a Gábor? Gyerekek, ne, hát ezt így nem lehet. Szóval nem, ilyen nincs. Hát ne is haragudjatok. (Kurátorhoz) – Bocs, látod, mi van itt –, Megadjam akkor a számlaszámomat? Nem! Ne!! Az egy dolog, hogy ti a saját pénzügyeiteket nem bírjátok rendezni, de azért vegyük már észre magunkat kicsit, komolyan; Tamásnak mindjárt a minisztériumban kell – Én ráérek. Szóval hogyan, miért is fizessem ki én abból a Pistát? De hát amúgy vissza is utaltam, b√ven a kinevezésed el√tt még. Vagy azóta jogcímet cserélt az is? Leszakadt a kémény, vagy mi? Te most ne szórakozz velem, Pista. Te még nem kaptad meg a héttörpés fellépésedért a lóvét? Mai napig. És nem is szólsz?! Hát miért nem szólsz! Itt állsz, és – Andris! Hát milyen színész vagy te? Ne is haragudj, nem ezt beszéltük meg! Mi az, hogy visszautaltad? Nekem? A színháznak. Mikor? Hát a Gábor ezt nekem szóval nem mondta! Bocsánat – én mindjárt jövök. Nem, nem, jövök már én is – Csak vécére megyek. Ja, azt most egybenyitottuk a büfével. Kimész, itt jobbra – – Nem, nem kell. Egy dolgot azért tisztázzunk, én teljesen törvényesen vagyok itt igazgató. Nem
szeretném, ha politikai ideológiákra redukálnánk ezt a dolgot – s√t, bármilyen ideológiára; semmi ilyesmir√l nincs szó. Látod, Tamás, hogy m∫ködünk: nem muszáj ezt a dolgot finan-√, forszírozni, „Ami nem megy, azt ne er√ltessük”, ahogy apám mondta. Nem muszáj itt maradni, nem muszáj színházat csinálni; nevezzenek ki akkor ide mást. SZÍNÉSZ 1, 2 Jaj, Géza – Géza, ne – IGAZGATÓ Hagyjatok békén. Mi – mi baj? Ti vagytok itt a sztárok!, körülöttetek forog a világ, húsz szerep jut minden ujjatokra; hát pelenkát nekem! Beszarok! Hol éltek? Tudjátok, hol lennétek nélkülem? Tudjátok? Az árokban. SZÍNÉSZ 2 Géza, neharagudj, csak néha, pláne amikor nyomás alatt vagyunk így mi is, tudod, olyan könnyen belezavarodik az ember ilyen – KURÁTOR Hát, én akkor örültem, hogy megtekinthettem a társulatot; Géza, csörgök majd a héten, amikor látom már, hogy állnak a pályázatok. (El.) IGAZGATÓ Jézusom. SZÍNÉSZ 1 Na. SZÍNÉSZ 2 Elárulnád, ki volt ez a fasz?
2. JELENET
2
TÁNCOSLÁNY.
(Ének, „In the Jailhouse now” dallamára) Volt egy barátom, Bevállalós Iván, Sikkasztott, lopott, csalt-rabolt simán, De pályázgatni, azt nagyon kamált. Hallottam vasárnap, Hogy rá már hiába várnak A kocsmában és otthon egyaránt: A sitten pusztul már. A sitten pusztul már! Én szóltam az öregnek, Ezért még megköveznek, De nem hallgatott, nem hallgatott rám. A sitten pusztul már. A sitten pusztul már! Azt hitte, van még esze, Örülj apám, nesze: A sitten pusztul már.
TÁNCOSLÁNYOK
11
Táp Színház
4 KURÁTOR De utálom, ha egy színésznek van pofája. Várj, Géza az Bumbumbulás? 1 KURÁTOR Persze, hogy Bumbumbulás. Még jó, hogy nem látták a tavalyi pályázatát – abból aztán nem lett semmi, a pénzt meg azért is felvette. 3 KURÁTOR Jó, hát akkor azt fogja, és majd szépen visszaküldi. 1 KURÁTOR Szépen. Vissza. 2 KURÁTOR Akkor bepereljük. 1 KURÁTOR A színházat? 4 KURÁTOR Laci, na, csak holnapig. 2 KURÁTOR Nincs! Hagyjál, dolgozom! 3 KURÁTOR Gyerekek, fogorvos. Tököm tele, kapjátok össze magatokat, el se olvastátok azt a rakás szart. Tényleg rohadtul fáj a fejem. Következ√ a helyzet: na. Jöv√re a Katona, a Vígszínház, a Radnóti, a Thália, a Nemzeti és a Madách együtt akarják bemutatni a Háború és békét. Elkezdik a Nemzetiben, folytatják a Vígben. Nyolcévados terv. 4 KURÁTOR Király! Akkor az ötvenb√l harminc millát letudtunk. Várjál. A Madách, azok Bumbumbulások? 3 KURÁTOR Tudod, ott a Pisti van. De már dolgozunk rajta. 4 KURÁTOR Laci, akkor nyolcszáz. 2 KURÁTOR Hagyjál már! Mi, milyen harmincat? 3 KURÁTOR Nincs milyen harmincat, fogam van, fejem fáj, most fogsz a Nemzetihez leszerz√dni?, mit akarsz, következ√. 1 KURÁTOR Háború és béke –? – Szerintetek az egy Bumbumbulás darab? 3 KURÁTOR Miben maradtunk, akkor harminc? 1 KURÁTOR Azért a Gézáék elég nagy szarban vannak. 4 KURÁTOR Nagy. Nagy szarban. 2 KURÁTOR Várj, hogy jön ki a nyolc. 4 KURÁTOR Úgy, hogy te ezret nem vagy hajlandó – 2 KURÁTOR Ez hat színház. Az akkor minimum tizenkét évad. Nem? 1 KURÁTOR Tizenkett√? 2 KURÁTOR Számolj már. Háború és béke! 3 KURÁTOR Akkor tizenkett√, Géza meg egy szarrágó, szétkúrta az egész társulatot, fingja nincs a színházról, húsz évig volt karosszérialakatos Hajdúböszörményben, jöv√re megy nyugdíjba, tavaly m∫tötték a máját, utálja a színházat, két fütyül√s szilván él√ kredencrágó balfasszal üvöl-
3. JELENET
K
uratóriumi ülés. 4 KURÁTOR lándzsákkal, fejdíszekkel, öltönyben, nyakkend√ben, egy üst körül. Ebbe id√nként mappákat, csontokat hajigálnak, kavargatják. Körbemegy egy koponya, abból isznak. Eltartott ujjal. 1 KURÁTOR Les volt. 2 KURÁTOR Nem volt les!! 3 KURÁTOR Gyerekek, zavarjuk ezt le, nekem ötre kell mennem fogorvoshoz és el√tte be kell ugranom a patikába, ennek tetejébe meg rohadtul fáj a fejem. 4 KURÁTOR Laci, én utána pályázom egy sörre. 1 KURÁTOR Indítványozom, hogy megszavazzuk. 3 KURÁTOR Gyerekek! Rendet, mert a kasszát kiüríttetem. Na, els√. Kinek a produkciója ér várhatóan annyit, hogy ha mi most megszavazzuk, ne sínyl√dje meg azokat az esetlegesen nem létrejöv√ másik produkciókat, amelyekb√l vélhet√en melyik színházak küldenek vissza mennyit. (Csönd.) Amíg ezt nagyjából nem tisztáztuk, addig nincs nagyon mir√l beszélnünk. (Csönd.) 1 KURÁTOR Les volt. 2 KURÁTOR Nem volt les! 3 KURÁTOR De, les volt. 4 KURÁTOR Én is láttam, nem volt les. 3 KURÁTOR Oké, még egyszer. Melyik produkció ér annyit, hogy el√reláthatóan – 1 KURÁTOR Felfogtuk. 3 KURÁTOR Hány milliót adjunk azoknak, akik biztos nem kezdenek vele semmit. Illetve, biztosan nem fognak semmit kezdeni vele –? 4 KURÁTOR Béla, ezt én neked mindjárt kiszámolom. Van valakinek számológépe? 1 KURÁTOR Hogyhogy „nem kezdenek vele semmit”. Nincs. 3 KURÁTOR Visszaküldik. 1 KURÁTOR Mit gondolsz, mért kérdezem. Tegnap voltam a Gézáéknál – 4 KURÁTOR Laci, nincs egy ezresed? 2 KURÁTOR Mi, nincs a mobilodon számológép? 1 KURÁTOR Nagyon diplomatikus volt, vért izzadt a gyerek – 4 KURÁTOR Nem, másra kell. 1 KURÁTOR Képzeld, a színészei az orrom el√tt nekiálltak elszámoltatni a gyereket.
12
Kurátorok
Semerre sem jár már a verdán, Egy pályázattal csont sok pénzt kaszált! A sitten pusztul már. A sitten pusztul már! Én hajtottam be rajta, De √ nem az a fajta, Aki az én pénzem megadná. A sitten pusztul már. A sitten pusztul már! Azt hitte, hogy lehúzhat, Hát tudja, hova húzhat, A sitten pusztul már.
tözik egész nap, egy ártány kanca nem nézi √ket, és még a tavalyi pénzt se fizették vissza. 4 KURÁTOR Béla, te – ilyen érzékeny gyerek vagy? 2 KURÁTOR Géza? Géza az egy veterán. És bocs, de egy igazi Bumbumbulás! Már az apja is az volt. 1 KURÁTOR Neharagudj, nem, az apja, az speciel Bömbömbölés volt. Köztudott. 4 KURÁTOR Az apja? 3 KURÁTOR Szarom le, hogy a Géza Bömbömbölés – 1 KURÁTOR, 2 KURÁTOR, 4 KURÁTOR Bumbumbulás! 4 KURÁTOR Mit mutatott fel az az ember? Áruljátok el nekem, mit mutatott fel! Köze nincs a színházhoz! 1 KURÁTOR Jó, akkor harminc a csordának, én a Gézára hetet mondok. Ízlések és moneyk. Beee! 4 KURÁTOR Helyes, az harminchét, marad tizenhárom. 1 KURÁTOR Legyen tíz, és akkor tíz marad. 4 KURÁTOR Szerintem is! Fogorvos, Béla. Laci, hat. 3 KURÁTOR Várjatok, még nem tíz, ez folytatólagos lesz, az akkor nem lehet tizenkett√. Hogy jött ki a harminc? Ú, a fogam! 2 KURÁTOR Kibírod? Várjál, mi hat? 4 KURÁTOR Tudod te jól. 2 KURÁTOR Kopj már le! 3 KURÁTOR Ú! A fogam! 2 KURÁTOR Nem te! 4 KURÁTOR Béla, szerintem menjél nyugodtan, mi majd a maradékot elosztjuk. Már, érted. 3 KURÁTOR Nem. Nem maradok! 1 KURÁTOR, 2 KURÁTOR, 4 KURÁTOR Naaaa. 1 KURÁTOR Le vagy szavazva. Más? 4 KURÁTOR Laci, sör? 2 KURÁTOR Te jössz nekem. 4 KURÁTOR Három vodkával jössz, öreg! 2 KURÁTOR Én? Mióta iszom!
5. JELENET
S
zínház.
SZÍNÉSZ 1, SZÍNÉSZ 2, IGAZGATÓ. IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 1 IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 2
4. JELENET
2
TÁNCOSLÁNY.
IGAZGATÓ
TÁNCOSLÁNYOK
SZÍNÉSZ 1 IGAZGATÓ
Volt egy barátom, a Nagyjogász Jen√, Mindenféle millákkal állt el√, De pályázgatni, azt nagyon kamált. Hallottam ma szerdán,
13
Azért, mert. A kérdésnek nincs értelme. Tudod, Andris, mi az, hogy értelmetlen kérdés? Akkor miért kérdezel hülyeségeket? Magyarázd meg, hogy miért kérdezel hülyeségeket? Nemhogy igazgatónak nem vagyok nektek jó, most már hirtelen rendez√nek se? Semmi baj. Haza lehet menni. Át lehet menni a Nemzetibe. Amint van üresedés. Mi, mi? Messze van a Soroksári? Nem jár a kettes? Agyam dobom el esküszöm, ezért gürcölök nektek nap mint nap, hogy a pitiáner, ócska nyávogásotokat kelljen itt hallgatnom? Tudod, Géza, mi szeretnénk ebb√l megélni. Ja, hogy ti a pénzért csináljátok ezt az egészet? Nektek ennyi a színház? Megkapjátok a fizut azt csókolom? Nem, Géza, nekünk nagyon nem ennyi a színház, mi már nagyon régóta semmilyen fizut nem kapunk meg és még csak csókolom sincs, úgyhogy tökjó lenne, ha ennek tetejében még nem te – És ha megpusztul a gazdaság? Akkor mi van? Oda a színészesdinek? Jaj, Géza, dehogyis – Mért, mit fogsz csinálni? A te arcoddal reklámozzák majd az államkötvény-aukciót? Igen? Kiürül az államkassza, Szophoklész nyaralni megy? Igen? Gondol-
Táp Színház
SZÍNÉSZ 1
IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 2 IGAZGATÓ SZÍNÉSZ 1 IGAZGATÓ
SZÍNÉSZ 2 IGAZGATÓ SZÍNÉSZ 1 IGAZGATÓ
kozzunk már picikét! Mit gondoltok, én mit csinálok? Lopom a pénzt? Szerintetek azt a minisztériumi zsírpofát minek rángattam ide?, hogy szívja a hegyi leveg√t? Most pályázunk megint a Nyomorultakkal, de ahogy titeket elnézlek – áh! Tényleg most már, faszom kivan. Az egésszel. Két lehet√ség van. Vagy feloszlatom a színházat – Nem, Géza. Egy lehet√ség van. Vagy kifizetsz minket, vagy pedig, ha kifizetsz minket, akkor: kifizetsz minket. Andris, hogy szopnál le nagycsütörtökön, lefagyott az agyad? A felfogóképességed, az így, stagnál? Mondjam el még egyszer, mi van a pénzekkel? Te, tudod mit, Géza! Hallgassatok már végig! Befejezhetem a mondatot? Nem, nem fejezheted be. Mi fejeztük be. Ott az ajtó. Nekem bírtok drámázni, csak a színpadon nem megy? Úgy b√gtök le minden el√adáson mint a lottyadt retkek, de azért ilyenkor csak megjön az eszetek! – El fogok menni jógázni. Tudjátok, mire fogok pályázni, miel√tt még nálam is tényleg kicsapjátok a biztosítékot? Nálad? Mi? Értsétek meg, gyerekek: nem rátok vagyok dühös – Te? Ránk? Géza, leszophatlak? Le, hanem a kibaszott minisztériumra. Nektek köszönhet√en anyám már kétszázhúsz vármegye legnagyobb kurvája, csak abba nem gondoltok bele – mert már azt se bírjátok felfogni, mi az, hogy
SZÍNÉSZ 2 IGAZGATÓ SZÍNÉSZ 1 IGAZGATÓ SZÍNÉSZ 2 IGAZGATÓ SZÍNÉSZ 1 SZÍNÉSZ 2 SZÍNÉSZ 1 IGAZGATÓ SZÍNÉSZ 2
14
pályázati pénz –, hogy nem t√lem, hanem a minisztériumtól függünk –: baszki! Miattuk tartunk ott, ahol. Mert ezek egymás seggében vannak. Mert ez megy ebben az egész országban! És ha nekünk abból kell színházat csinálni, hogy √k egymás seggében vannak, akkor mi arról is fogunk színházat csinálni, hogy √k egymás seggében vannak. Hadd örüljenek. Ha nem tetszik, bekaphatjátok ti is. De engem akkor is hiába szoptok, mert nekem a tököm már avval van tele, hogy √k egymás seggében vannak, szóval – arra pályázunk, hogy egy kuratóriumi ülést adunk el√. Meg kéne szerezni valahonnan a kuratóriumi ülés jegyz√könyveit. Tényleg tököm tele, hogy a cs√d szélére kergetnek. Rohadt gengszterek! Pályázz. És szerinted adnak is arra pénzt? Leszarom! Érted, leszarom! Arra kérsz t√lük pénzt, hogy elküldd √ket a kurva anyjukba? Arra. És meg is fogom kapni! ◊, meg fogjuk kapni. Géza, nekem ez tetszik! Na látod! Nekem is! Te, ez tényleg jó ötlet! Figyelj, mi is kérhetnénk t√led pénzt, hogy elküldjünk a kurva anyádba? Kérhettek. Géza, te akkor nekünk tényleg nagyon sokkal jössz! Nemhogy jóformán semmit nem fizettél nekünk, de tudod, hányszor küldtünk el a kurva anyádba ingyen?
Kurátorok .HÁY JÁNOS.
.Szecsuáni vérengzés. 1. JELENET
A
Kulturális Minisztérium folyosója, miniszter sietve a szobája felé, mellette lohol a Színházi Alapítvány kuratóriumának elnöke
ELNÖK MINISZTER
ELNÖK MINISZTER ELNÖK MINISZTER
ELNÖK MINISZTER
ELNÖK MINISZTER
De figyelj, Laci, mit fog mondani a szakma? Nekik kellenek ezek az épületek. Leszarom a szakmát. Tele vagyunk színházakkal. El kell bontani egy párat. Ez társadalmi érdek. Meg az unió is ezt akarja. Röhögnek rajtunk, hogy az Országos Ideg és Elmét bezárjuk a színházakhoz meg egy ujjal sem. Vagy nem azért van a m∫vészet, hogy haszna legyen bel√le az embereknek. Mint az √sember is, hogy a barlangrajzokon begyakorolta a vadászatot, aztán amikor jött az igazi mamut, kapásból leverte egy szar k√baltával. Ennyire hasznos volt akkor a m∫vészet. Vagy ahogy az a görög is írja… Horátius. Na, például √ is. De √ arra gondol, hogy vagy hasznos a m∫vészet vagy szórakoztat… Figyelj, én is bölcsészkarra jártam, tudom, mi az, hogy kultúra. Az kap pénzt, aki lebontja a színházát. És ez hasznos is meg szórakoztat is. Ez ilyen egyszer∫. És akkor jöv√re kihúzhatjuk a költségvetésb√l, a telket meg eladhatjuk lakóparknak. Én ezt nem tudom így képviselni, hogy csak a pénz miatt. A sajtónak mit mondunk? A sajtó, ugyan már, ezt a minisztériumi péeresek öt perc alatt kidolgozzák. A jöv√
ELNÖK MINISZTER
ELNÖK MINISZTER ELNÖK
MINISZTER ELNÖK MINISZTER
15
a jó színház, valami ilyesmit. A megmaradó épületekbe min√ség és teljesítményértékelés után átvisszük a jó színészeket, meg a jó el√adásokat, és rosszakat meg nem fogunk csinálni. És a színikritikusok? Minden bontáshoz kinevezünk egyet miniszteri biztosnak. Amúgyis korszer∫ színházat akartak, na, ennél korszer∫bbet nem találnak sehol a világon, az biztos. Ez nem, szóval nem tudom, ez nekem sok. Figyel Béluka, most mit gondolsz mi a faszért lettél te az alapítvány elnöke? Szerinted azért, mert te vagy a legalkalmasabb? Ugye ennyire azért nem vagy naiv. Van még nyolcvan erre alkalmas ember. Érted, ez nem olyan, hogy Beethoven. Beethoven csak egy lehetett, de olyanból, mint te, van még nyolcvan. Nyolcvan emeszpés és nyolcvan fideszes, de még a kispártok is ki tudnak állítani húszat, nem beszélve a civil szervezetekr√l. Tele vagyunk olyanokkal, mint te. De azért én… Igen, te azért az én osztálytársam voltál a gimiben, ezért vagy te a legalkalmasabb. Ezt nem kellene mindig a pofámba vágnod. Elvégeztem az egyetemet, nyelvvizsgám van, meg a köztisztvisel√it is megcsináltam… A többinek is megvan. Ha nincs meg, akkor hiába osztálytárs az ember. Utálom, hogy mindig azt érezteted velem, hogy én a magam erejéb√l semmi… Figyelj Béluka, ugye kell neked ez az állás, ugye kell neked az a tanácsadói fél
Táp Színház
ELNÖK MINISZTER ELNÖK MINISZTER
ELNÖK MINISZTER
ELNÖK MINISZTER
ELNÖK MINISZTER
ELNÖK MINISZTER ELNÖK
milla, amit a pártközponttól kapsz. Vagy másképp is el tudsz tartani két családot. Akkor meg mir√l van szó? Én attól félek… De most mi a lófasznak kell neked kötekedni? Ne káromkodj, utálom, ha így beszélsz! Hogyhogy ne káromkodjak, mi vagy te, újságíró, vagy mi a lófasz, beléptél valami szektába. Káromkodok, mert egymás között vagyunk, és ez jelzi, hogy egymás között vagyunk, hogy káromkodok, érted, a kurvaisten geci fasza ezt is mondhatom… Van neked diplomád nem? Mondom, hogy van. Akkor meg? Csak a proliknak kell vigyázni, hogyan beszélnek, akiknek nincs bazmeg villájuk Pesthidegkúton, meg porséjuk. Azok bazmeg válogassák meg a szavaikat. Innét lehet tudni, hogy senkik. Akkor bontani? Naná, ki tudná ezt a kurva sok színházat pénzelni, ráadásul mindegyik tele van színésszel, meg mindenféle technikai fazonnal. Meg azok a kibaszott értelmetlen el√adások. Nem lehet, hogy mégse, hogy ne? Figyelj, azt hiszed, nekem könny∫, hogy csak úgy szabadon azt csinálok, amit akarok. Tudod milyen egy minisztertanácsi értekezlet, ott kell görcsölni, hogy legalább a fizetésemet ne csökkentsék. Nehogy azt hidd, hogy az van, amit én akarok. Választhattam vagy a romaprogram vagy ez. És én a romaprogramot választottam, mert az minimum félmillió szavazat, azt nem lehet kockára tenni, mert ha elbukjuk a választásokat, akkor ki fog jó döntéseket hozni? Kicsoda? A jobbosok?, akik annyira sutyerákok, hogy még egy parasztlagziban is felt∫nést keltenek, nem még Európában, akik m∫anyag nagymagyarországtérképpel frizbiznek a horvát tengerparton. Pont ott!!! Pedig Bulgáriába is vannak már kedvezményes utak… És ha a többiek a kuratóriumban nem fogják akarni? Ki ne akarná? A Kocsis Tamás például.
MINISZTER
A Kocsis? Na ne röhögtess. Itt volt nálam a múlt héten. Egyszer∫ ember, meghosszabbítottam a kinevezését a Magyarságkutató élén. ◊ melletted lesz. És a többiek is. Utálják a színházat. A feleségük jut eszükbe róla, aki mindig szerez a munkahelyén jegyet és el kell baszni ott az id√t az öreg n√vel, amikor ihatnának is vagy lehetnének a szeret√jükkel, akkor nekik ott kell szenvedni egy szar színházi el√adáson három órát. Ne aggódj, nekik a színház a házasság szimbóluma, alig várják, hogy szét lehessen bontani.
2. JELENET
S
zecsuáni jólélek színtársulat próbaterme
TAMÁS
PÉTER
TAMÁS PÉTER TAMÁS PÉTER TAMÁS SZÍNÉSZ 3 TAMÁS
SZÍNÉSZEK TAMÁS
Végre kiírták ezek a gecik, bazmeg minden évben kés√bb írják ki, azt hiszik, el lehet kerülni, pedig törvény van, hogy a színházakat támogatni kell. Ha minden évben egy hónappal kés√bb írják ki, akkor tizenkétévente megspórolnak egy évet. Mit okoskodsz állandóan. Jó voltam matekból. A matematika árt a m∫vészetnek. Szerintem fontos a logikus gondolkodás. A logika megöli az intuíciót. Ne baszogassátok már egymást, inkább olvasd föl a kiírást… Oké, akkor lássuk. Tamás olvas Színházi alapítvány pályázata: A pályázat célja: A színházi alapítvány kuratóriuma pályázatot ír ki színházbontás céljából. Mi, Színházbontás? Olvasom tovább.
Pályázók A pályázaton részt vehet minden olyan Magyarországon bejegyzett színtársulat, állami, magán vagy önkormányzati felügyelet alatt álló, amely hitelt érdeml√en tudja bizonyítani, hogy képes a színházát lebontani. Határon túli magyar színházak bontását a kuratórium nem támogatja.
16
Kurátorok
SZÍNÉSZ 2 SZÍNÉSZ 1 SZÍNÉSZ 3 SZÍNÉSZ SZÍNÉSZ 3 SZÍNÉSZ 1 PÉTER TAMÁS SZÍNÉSZ 2 TAMÁS SZÍNÉSZ 2 TAMÁS
Már megint kizárják az erdélyieket. Bontsák el a románok, nehogy már mi fizessünk mindenért. Azért érezhetnél irántuk valamit, mégiscsak magyarok. Én is magyar vagyok. Nem mondtam, hogy nem… Csak utaltál rá… Hagyjátok már ezt a baszakodást vagy mi a szart… Zsidózást. Különben mi ezen a pályázaton nem is tudunk indulni. Mért ne tudnánk. Mert nincs épületünk. Most itt a pályázat, most mutasd meg, hol van az el√írva, hogy épület is kell?
performance során, minden nap egy társulati tagunkat bontjuk le. El√ször a szemét tépjük ki, utána szikével lemetsszük a karjait, a lábait, aztán felhasítjuk a hasát, kitépjük a beleit, utána sorban a bels√ szerveket: máj, vesék, lép, végül a szív, aztán a tüd√. Amikor mindezzel végzünk, kettéf∫részeljük a koponyacsontot, kimarkoljuk onnét az agyvel√t és feldaraboljuk. Az így elpusztított színész megürült helyére fát ültetünk, mivel a társulat a környezetvédelmi minisztérium „Zöld alternatíva a színházban” cím∫ pályázatán is sikerrel indult. A sorrendet sorsolással alakítjuk ki. Az el√adás egyszeri és megismételhetetlen. A véres ruhadarabokból, valamint a preparált testrészekb√l országos vándorkiállítást szervezünk, aminek révén az akció mint képz√m∫vészeti produktum eljut a vidéki érdekl√d√khöz is, ezzel csökkentve a vidék–Budapest információs és kommunikációs feszültséget, ebben partnerünk a Vidékfejlesztési Minisztérium. A kiállítás anyagát el√zetes megbeszélések alapján a Kogart galériának ajánljuk fel állandó kiállításra. A tizenötödik napon, a tizenötödik fa elültetése után, amennyiben a közönség visszatapsolná az el√adást, mégis mutatkozik mód az ismételt el√adásokra, amennyiben új társulatot szervezek, és pár hónap múlva az el√adás megismételhet√. Ez utóbbi természetesen költségnövel√ tényez√.
Nézik a kiírást PÉTER TAMÁS SZÍNÉSZ 3 TAMÁS
SZÍNÉSZ 2 TAMÁS SZÍNÉSZ 3 TAMÁS SZÍNÉSZ 2 TAMÁS
Az tényleg nincs itt. Nincs, mert ez nem kizáró ok. Csak színház kell, és mi színház vagyunk. De akkor mit bontunk el? Látod, ezért vagyunk alterek, mert ezt m∫vészet kitalálni, azt, hogy egy szar téglaépületet hogyan dózerolj le, az semmi, ezt kitalálni, ahhoz kell intuíció, bels√ feszültség, de ki fogom. Ha nem volna hozzá agyam, akkor én is a Vígszínházban dolgoznék, vagy a Katonában. De van, érted, a tehetség itt kijátssza a hivatalnoki agyat. Ha te nem lennél, Tomi, tényleg… Hát igen, épp azért van minden, mert én vagyok. De mégis mit bontunk el? Arra gondolj, hogy mi a színház. Mi? Igen, mi. A színház mi vagyunk.
Költségvetés: 20 szike: Három húsvágóbárd: Vödrök és felmosók a vér eltüntetéséhez: 15 facsemete: Rendez√i honorárium:
60 000 Ft 25 000 Ft 10 000 Ft 120 000 Ft Az eszközigény után fennmaradó összeg
Aláírás: Flandorfer Tamás A társulat vezet√je
4. JELENET 3. JELENET
A
T
ársulati ülés
szecsuáni jólélek alternatív színtársulat pályázata:
PÉTER TAMÁS PÉTER
A társulatunk bár nem rendelkezik épülettel, a cégbírósági bejegyzés szerint színház, következésképpen megfelel a kiírásnak. Épület híján pályázati célnak a társulat lebontását tekintjük. A tizenöt napos
TAMÁS
17
Mért nem beszélsz a pályázatról? Még nem jött meg. Hogyhogy nem, már rég lejárt a határid√. Ilyenek, soha nem küldik id√ben.
Táp Színház
SZÍNÉSZ 2 SZÍNÉSZ 3
PÉTER TAMÁS PÉTER TAMÁS SZÍNÉSZ 2 TAMÁS SZÍNÉSZ 3 TAMÁS PÉTER TAMÁS
SZÍNÉSZ 3
PÉTER TAMÁS
Pedig a Nemzetit már el is kezdték bontani. Meg a Vígszínházat is. Az bazmeg mekkora helyet elfoglalt a belvárosból, nem is gondoltam volna. ◊k már megkapták. Szóval, tulajdonképpen… Mi van tulajdonképpen? Tulajdonképpen nekünk is megjött. Nem is mondod? És nyertünk? Igen, megkaptuk a teljes összeget. Hát ez kurva jó, akkor egy év megint rendben!!! Tulajdonképpen igen, bár a programot nézve, szóval nem így fogalmaznék. Mért nem mondtad, különben? Az az igazság, hogy még nem vagyok teljesen felkészülve. Szellemileg se. Szóval ez nagy produkció lesz. Többet ilyen a ti életetekben sem. Az biztos, ez minden fölött van, ehhez képest a Kantor-színház, Peter Brook egy fika. Mikor sorsoljuk ki, hogy ki lesz az els√? Holnap.
TAMÁS PÉTER
TAMÁS PETI TAMÁS PÉTER TAMÁS PÉTER TAMÁS PÉTER TAMÁS PÉTER
Színész 2 odalép Tamáshoz
TAMÁS
SZÍNÉSZ 2
PÉTER TAMÁS
TAMÁS SZÍNÉSZ 2
TAMÁS
Most azt nem értem, hogy ugye nem maradunk úgy, hogy darabokban. Nem Gabika, attól ne félj. Amit szét lehet szedni, azt össze is lehet rakni. Jó, mert azért ez szarul esne a szüleimnek, √k már eleve mondták, hogy nem örülnek ennek a színészesdinek. Mérnökök, nem értik ezeket az ilyen dolgokat, mint m∫vészet. Ne félj, Gabika, minden rendben lesz.
PÉTER
TAMÁS
PÉTER
5. JELENET TAMÁS PÉTER TAMÁS
M
ásnap. Tamás és Péter
PÉTER TAMÁS PÉTER
Megvan minden? Igen. Kezdhetjük. Tök jó, már nagyon izgul mindenki. Ilyet azért még sohasem, az is kemény volt, amikor a Gabit kötéllel lógattuk meztelenül három órát, meg mikor a Katinak rá kellett ülnie egy kólásüvegre, fú, sze-
PÉTER TAMÁS
18
rencsétlen, f√leg, mikor kétszer ment egy este az el√adás, fú, de szar volt neki, nem csoda, hogy lelépett a pasija, soha nem tudtak kúrni. De ez, azért ez még annál is nagyobb szám. A legnagyobb. Kurva jó. Egy ilyenben benne lenni, kurva jó. Egyszer láttam videón a Dead Classt, akkor is tökre irigyeltem azokat, akik benne voltak, pedig azok már mind öregek voltak, meg halottak, de benne voltak. Most ebbe te nagyon benne leszel, az biztos. Tényleg kurvára jó! Ez bazmeg színháztörténet… Figyelj, Peti! Mondjad! Szóval, valamit mondanom kell. Mondjad! Szóval, te leszel az els√. Micsoda! Hogyhogy én? Azt beszéltük meg, hogy sorsolással. Igen, és én téged sorsoltalak ki. Ez, figyelj Tomi, ez bazmeg, ez így nem igazság… Én megmondtam neked, hogy az Anna az én csajom és szállj le róla. Én szeretem az Annát. De ne szeresd, mert nem a te csajod. És olyan nincs, érted, az még a négereknél is gáz, ha valaki lenyúlja a haverja csaját. ◊ is engem szeret, téged nem. Nem lenyúltam, hanem már nem volt a tiéd érzelmileg. Nem kell ez a pszichológiai sóder. Amíg nem tenyereltél bele az életünkbe, addig engem szeretett. Azt mondta, hogy megutált. Megutált, mert mindig az volt, amit te akartál, leszartad, hogy √ mit. Most is az lesz, amit én akarok… Csak mert valaki nem szeret. Mert kell nekem, csak akkor nem kell, ha én mondom, hogy nem kell, érted, √ nem mondhatja, az neki nincs megengedve. Útban vagy, öreg, ha el√bb észreveszed, megúszhattad volna. A többiek úgysem fogják akarni. Örülnek, hogy nem √k az els√k, meg különben is már rohadtul unták, hogy minden f√szerep a tiéd, direkt osztottam rád,
Kurátorok
PÉTER TAMÁS PÉTER TAMÁS PÉTER TAMÁS PÉTER TAMÁS
hogy utáljanak minél jobban, mert tehetség az nincs benned, csak azért, hogy megutáljon mindenki, és azt is én csináltam, hogy a tévé is mindig veled csinált interjút, meg az újságok. Ne izgulj el√készítettem mindent, a Colombón n√ttem fel. Azt hiszed, bárki is melléd áll? Örülnek, hogy végre elt∫nsz, veled végeznek a legboldogabban. De Anna biztosan mellém áll. ◊ pont nem fog. Hogyhogy? Kórházban van. Kórházban? Tegnap még együtt voltunk és semmi nem volt. Most már van. Este történt vele egy kis baleset. Micsoda???? Semmi, kisebb zúzódások, el√fordul, ha az ember egy kicsit felel√tlenül mozog a lakásban.
PÉTER TAMÁS
PÉTER TAMÁS
Te rohadék, te megverted? Na, fogd vissza magad, öreg. Azt hitted, van olyan, hogy nálam lakik, az én h∫t√met használja és veled kúr? Ezt tudod, ki nyeli le…. Te szemét, te rohadt geci… Ugyan, minek ez a fikázás, meg akarod keseríteni az utolsó órádat? Ilyen fika akarsz lenni, így akarsz bekerülni a színháztörténetbe?
Tamás belöki Lacit a társulat elé TAMÁS
PÉTER TAMÁS
Na, lódulj. A közönség már várja az el√adást. Színészek késekkel, bárdokkal. Éljenezve. ◊k már tudják, hogy én? Semmit nem bízok a véletlenre.
Vérengzés a színpadon
19
Táp Színház
20
Kurátorok
21
Táp Színház .KÁRPÁTI PÉTER.
.Felettes én szakkollégium. S
zemélyek:
MAMA JEGYZ◊ MAMA ELNÖK
ELNÖK JEGYZ◊ REFERENS MUTTER MAMA EMMA (a végén)
JEGYZ◊ ELNÖK JEGYZ◊
ELNÖK Jó napot uraim! MUTTER és MAMA – és hölgyeim. ELNÖK Az ülést megnyitom. A pályázónk neve: JEGYZ◊ Kovács – MAMA Lacika. JEGYZ◊ Szül.: Budapest, 1981. Anyja neve: MUTTER és MAMA Bánlaki Terézia. ELNÖK Éjjel mi történt? Az álmával ki foglalkoMUTTER
ELNÖK MUTTER
ELNÖK JEGYZ◊ ELNÖK JEGYZ◊
zott? Én voltam az ügyeletes. Itt az anyag, kérem szépen, Lacika azt álmodta, hogy √ egy negyvenéves színészn√, és egy szál bugyiban hason csúszva kiabál a földön: „nem akarok próbára menni! nem akarok! nem akarok!” És maga? Én? Én, kérem, egy fekete kos képében rúgtam, hogy „márpedig bemész, te szégyentelen” – Jó, köszönöm. Dél múlt. Felébredt már a pályázónk? Érkezett új anyag? Itt egy új anyag – Olvassa… Nehéz kibet∫zni, még nagyon el van mosódva.
ELNÖK REFERENS
ELNÖK REFERENS
22
Mindig csipás, szegénykém. Én? Dehogy. A Lacika… Na! Iparkodjunk! A pályázati cél rövid leírása? (olvas) Borotválkozás. Valami hosszabb? Szinopszisféle? Itt van… Tisztelt Kuratórium! Kérem támogatásukat körülbelül egy centiméter vastagságú pofasz√rzetem eltávolításához. Körülbelül tíz nappal ezel√tt érlel√dött meg bennem a borotválkozás gondolata, de tegnap végre be is szereztem egy Gillette Blue II eldobható borotvát, bár meg kell jegyeznem, hogy a célprogram lebonyolításához nem a Gillette Blue márkájú borotva hiányzott, hanem lelkiállapotom. Véleményem szerint borotválkozni csak kétfajta lelkiállapotban lehet: a csúcs-, illetve mélyponton. A csúcson ez mintegy magától értet√d√ higiéniás teljesítmény, a mélyben azonban ahhoz hasonlít, mint mikor az ember a hajánál fogva próbálja kihúzni magát a fortyogó fosból, szóval megpróbál Ember lenni végre. Illetve újra. Ember. Ehhez kérem a Té Kuratórium támogatását. Ki foglalkozott az anyaggal? Kérném szépen, utalnék az 1551-es nyizsnyij-novgorodi zsinatra, mely világosan kimondta ugyebár, hogy szakáll nélkül senki nem juthat be a mennyek országába. Tehát ön nem támogatja a pályázatot… Folytathatom?
Kurátorok
ELNÖK REFERENS
MUTTER MAMA MUTTER MAMA MUTTER MAMA REFERENS ELNÖK REFERENS
MUTTER REFERENS MUTTER MAMA ELNÖK JEGYZ◊ MAMA REFERENS MAMA MUTTER MAMA REFERENS JEGYZ◊ REFERENS MIND REFERENS
ELNÖK REFERENS
MUTTER
Röviden, kérem. Röviden annyi, hogy a borotválkozást hétezer évvel ezel√tt fedezték fel Babilóniában. Az els√ borotva ez az obszidiánból hasított penge volt. (kirakja az asztalra) A bronzkorban azonban megszületett a bronzzsilett… (kirakja: ormótlan penge, inkább bárd) – Mi lenne, ha erre adnánk a támogatást? Hogyhogy, szívem? Evvel tollászkodjon, ha van mersze – Istenem! Levágja a kis fejét! Abból végre tanul ez a lakli marha! Juj! Folytathatom? Dióhéjban… A fáraók már rendszeresen borotválkoztak. De a szakállas id√kre való emlékezésül, ünnepnapon minden fáraó fölrakta ezt a m∫szakállt. Maga meg√rült? De kérem! Ezt Hatsepszut, a n√i fáraó is hordta! Nagyszer∫! Támogassuk a borotválkozást, azzal a feltétellel, hogy – – hogy m∫szakállat köt? A pályázó nem fáraó – vagy fáraó a pályázó?! Pillanat… (lapozgat) Nem fáraó a Lacika. Továbbmegyek… A zsidóknál a szakáll a jámborság egyértelm∫ bizonyítéka volt. A pályázó –? Ezt neked kell tudnod, szívem… Meg neked! Be kell kéretni az anyagot, értik, ugyebár… hogy körül van-e metélve… Hiánypótlásként küldje be a farkát? Folytatnám… Jaj! Ne! Neeee! Nagy Sándor volt az els√ jelent√s borotválkozó…(orrot fúj) Szóval… a sz√rzet mint magánvaló minden korban arra szolgált, hogy dekonstruálja a társadalmat! Ezt hogy érti? Hogy értették a 48-as forradalmárok?! (üti az asztalt) Akik mindannyian fekete körszakállat viseltek! Hogy értették Garibaldi szabadságharcosai, akik hegyes szakállkával tüntettek? Dolce vita!
Vive la France! Fidel Castro szakálla! Che Guevara szakálla! ELNÖK Várjunk! Várjunk! Ön megfeledkezik Eberhard Raubertr√l, akinek szakálla a földet seperte, márpedig √ Miksa császár udvari tanácsosa volt! JEGYZ◊ A kivétel er√síti a –? REFERENS Marhaság! Eberhard közismerten hasadt személyiség volt, és önmaga ellen tüntetett, amikor sz√rrengetegét úgy lengette, mint egy forradalmi lobogót! JEGYZ◊ Ja. ELNÖK Összefoglalva? REFERENS Fölhívnám a tisztelt Kuratórium figyelmét, hogy ez a borotválkozási pályázat – súlyos kihívás, és alapjaiban rengeti meg a Kuratórium politikai integritását. Mert kérem, uraim – MUTTER és MAMA – és hölgyeim – REFERENS – most mit válasszunk? Csönd. Ugye? JEGYZ◊ Mit? REFERENS Nos? Miksa császárt válasszuk vagy Kossuth Lajost? A keleti, buddho-pravoszláv fejl√dési vonalat, vagy azt az alattomos, simakép∫, egyúttal messzemen√kig demokratikusan diktatorikus – ELNÖK Világos! Ez a borotválkozási pályázat egy átlátszóan alattomos politikai provokáció. JEGYZ◊ Szóval csak azért akar megborotválkozni ez a féreg…? REFERENS Hogy ontológiailag szar helyzetbe hozza a Té Kuratóriumot. MAMA Juj! MUTTER Felháborító! MAMA Biztos csak valaki felbiztatta… MUTTER Hogyan? MAMA Magától nem jutott volna eszébe egy ilyen… ilyen borotválkozás! JEGYZ◊ De ki állhat az ügy mögött? ELNÖK Írja oda, kolléga: a pályázat elutasítva! MAMA Szegény Lacika, már megint mibe keveredett! MUTTER Huhh, ezt megúsztuk. JEGYZ◊ Haladjunk, uraim! MUTTER és MAMA – és hölgyeim! ELNÖK Van még pályázat? JEGYZ◊ Van itt egy késési pályázat. MAMA REFERENS
23
Táp Színház
MIND MUTTER REFERENS ELNÖK REFERENS MUTTER MAMA MUTTER MAMA MUTTER ELNÖK MUTTER MAMA JEGYZ◊
ELNÖK JEGYZ◊ ELNÖK JEGYZ◊ MUTTER JEGYZ◊ MUTTER MAMA REFERENS ELNÖK REFERENS MUTTER REFERENS MUTTER REFERENS MUTTER REFERENS MAMA
REFERENS ELNÖK REFERENS MUTTER MAMA
REFERENS
Várjunk csak, egyáltalán megy a Sirály a Nemzetiben? REFERENS Nem megy. MAMA Van egy ötletem! Írjad, Józsikám! „Tisztelt Pályázó! JEGYZ◊ (ír) Tisztelt Pályázó… MAMA Örömmel értesítjük, hogy pályázatát a Kuratórium támogatta, de a megvalósítás helyszínét áthelyeztük a Sirályba.” – Megvan? JEGYZ◊ …Sirályba. MUTTER Sirály? Az nem valami szórakozóhely? MAMA Na és? Ott legalább kedvére bámészkodhat. REFERENS Mit bámészkodhat? MUTTER Mit, mit, maga Móricka! ELNÖK Megvagyunk. Nos, uraim – MUTTER és MAMA – és hölgyeim – ELNÖK – van már egy sikeres pályázatunk. Koccintsunk! MUTTER Tessék! Spóroltunk nekik egy Erzsébet hidat. MAMA Ki fogja megköszönni? ELNÖK Senki! JEGYZ◊ Kérem, elnök úr – ELNÖK Mi van? JEGYZ◊ Most érkezett egy kósza gondolat pályázat, mit csináljunk vele? ELNÖK Maga ugyanolyan jól tudja, mint én, hogy a kósza gondolat-nak már régesrég lejárt a határideje! MAMA Juj! Mikor? REFERENS Érettségi el√tt. JEGYZ◊ De ez nagyon szép… MUTTER Halljuk a szinopszist! JEGYZ◊ Tisztelt Kuratórium, ti kedvesek! Mi lenne, ha küldenék neki egy esemest? És nem írnék bele semmit, csak hogy a sirályokat Emmának hívják – MIND Hallgasson! Hallgasson! Fuj! Érvénytelen! ELNÖK Az ülést felfüggesztem! MUTTER és MAMA Kuss! Megsemmisíteni! REFERENS Mit csinál? JEGYZ◊ Megettem. REFERENS Maga megette a kósza gondolat-ot? JEGYZ◊ Baj van, uraim… MUTTER és MAMA Jujj! – és hölgyeim – ELNÖK Mi baj? JEGYZ◊ Jött egy pályázat!
Már megint egy késési pályázat! Dobjuk vissza olvasatlanul! Én már elolvastam. És? Tessék, a szinopszis. (Mama elveszi) Mutassa a szinopszist. Nem adom! Adja vissza! Nem mutiba készült! Rohadt dög. Kérem, uraim! Én n√ vagyok! Ezt mindenki mondhatja! (olvas) Tisztelt Kuratórium! Szeretnék megállni az Erzsébet hídon, és nézni a sirályokat. Mert hóból és jégb√l van a testük, és tökéletesek, nincs szükségük ránk… – Foglalkozzunk vele? Nincs benne formai hiba? Sajnos nincs. Az igényelt tárgyi eszközök? Egy sirály meg egy Erzsébet híd. Mennyibe kerül ez a prodzsekt? 668 milliárdba. Mennyi?! Nem sok egy kicsit? Ahhoz képest, hogy az Árpád híd 900 milliárdba került… Várjunk csak! Melyik híd került a legkevesebbe? Ki a hídreferens? Én vagyok a hídreferens! Nem én? Nem. Jó. Ja nem, maga az. A Széchenyi pontonhíd került a legkevesebbe. Nagyszer∫. Akkor támogassuk a programot, de helyezzük át a Széchenyi pontonhídra. Nehéz lesz. Miért? Már réges-rég lebontották. Maga marha, az a Nemzeti Színház! Nagyszer∫! Akkor támogassuk a programot, de helyezzük át a Nemzeti Színházba! Ott legalább nincs szél, nem fázik meg szegénykém – Álljon meg a Nemzetiben, és bámulja azt a rohadt sirályt?
JEGYZ◊
24
Kurátorok
Megint egy pályázat?! Honnan?! A Rákóczi útról. Hogy került a pályázó a Rákóczi útra? Hogy! Hogy! Hetes busszal! A pályázat rövid leírása? CSODA. Már elnézést, de nincs egy külön csodaszakkollégium? REFERENS Azt már régen szétzavarták. MAMA Mikor? JEGYZ◊ Még az Orbánék. MAMA Ja? Szóval a csodákkal is mi foglalkozunk? MIND Ezért a honoráriumért!?!? ELNÖK Nézzük a szinopszist… JEGYZ◊ ÁT AKAROK SZALADNI A RÁKÓCZI ÚTON – ELNÖK Mit ordít? JEGYZ◊ Itt van harminc felkiáltójel. ELNÖK Más semmi? JEGYZ◊ De… ottvanottvanottvan!!! ott áll a mézesmackó el√tt és egy pozsonyi dióst majszol átakarokottvanakarok akaromakarom ottvan átakarokszaladni szaladniátakarokátakarok!!!!!!!!!! ELNÖK Nos? Ki a referens? REFERENS Tessék nézni, itt a helyszínrajz: a pályázó itt toporog a Rákóczi út 23. számban elhelyezett Libri bolt el√tt, és a megvalósítási program erre vonatkozik, hogy itt, sréjen átvágtasson a Rákóczi Pékségnek elnevezett Mézes Mackó fele – ELNÖK Útviszonyok? REFERENS A Keleti felé már beállt a dugó, de az Erzsébet híd felé még száguldoznak – ELNÖK Túlélési esély? REFERENS 23 százalék. MAMA Jujj! MUTTER Egész tetemes. MAMA Nincs a közelben gyalogátkel√? REFERENS Száz méterre északra. ELNÖK Zöld a lámpa? REFERENS Piros. MAMA Jujj! ELNÖK Nos, uraim? MUTTER és MAMA – és hölgyeim? JEGYZ◊ Kérem szépen, jött egy pályázat! ELNÖK Milyen pályázat? JEGYZ◊ Egy repülési pályázat… Tisztelt Kuratórium! Kérem támogatásukat az alábbi prodzsekt megvalósításához: szeretnék fölrepülni és alázuhanni – Hm… ElnéMIND JEGYZ◊ ELNÖK REFERENS ELNÖK JEGYZ◊ MAMA
REFERENS ELNÖK REFERENS MAMA MUTTER MAMA ELNÖK JEGYZ◊ REFERENS JEGYZ◊ MIND JEGYZ◊ ELNÖK REFERENS JEGYZ◊
zést! Jött egy másik: Tisztelt Kuratórium! Szeretném elcserélni az árnyékomat egy lánnyal! ELMEGY! ELMEGY! ÁT AKAROK SZALADNI VAGY NEM AKAROK? HÉ! CSINÁLJAK MÁR VALAMIT A KURVA ÉLETBE! Heuréka! Mi van? Aluljáró! Építsünk egy aluljárót! Nem! Nem, uraim! – és hölgyeim, a kurva életbe! Maradjon a seggén! Menjen el az egyetemre! Csinálja meg az angol házi feladatot! Vesszen az aluljáró! Éljen a felüljáró! Lanofka! Innét, a Librit√l kifeszítjük az Urániáig! Jött egy pályázat! Mi van benne? A pályázat rövid leírása: FUTÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁS! Ennyi? A szinopszis? (olvas) Most! Most! Most! Ne szarj be, Laci! Átrohanok! Elkapom bazmeg a copfját! Uccu neki, vesd el magad!!!!!!!
Fékcsikorgások, tülkölések – üvöltöznek: ELNÖK REFERENS MAMA MUTTER JEGYZ◊ MUTTER MAMA MIND MUTTER JEGYZ◊ ELNÖK REFERENS
Tiltakozom! Nem támogatjuk! Ki van zárva! Már megint egy rohadt Futás-pályázat! Nem mehet! Botrány! Menjen haza! Haza! Takarodjon! Édes kicsim, menj el inkább a Szabó Ervin Könyvtárba! Ne! Neee! Neeeeeeee!!! Égessük el a pályázatot! Iktatóba! Gyújtsuk fel az iktatót! Gyújtsunk fel mindent! Rómát!
Csönd. MIND EMMA ELNÖK EMMA REFERENS EMMA
25
Rómát? Miért pont Rómát? (ott van, nézi √ket, pozsonyi dióst majszol) Maguk kicsodák, mit óbégatnak? Maga kicsoda? Én kérdeztem… Kérem szépen, mi vagyunk a Felettes Én Szakkollégium. Szóval maguk a jómadarak.
Táp Színház
MUTTER EMMA ELNÖK EMMA JEGYZ◊ EMMA ELNÖK EMMA ELNÖK EMMA
Prrttty. Pii-piii-páááám.
Mit akar, kislány? Mondom, hogy itt én kérdezek. Ki volt az elnök? Milyen elnök? A F√kurátor! Mi van, mit bámul? ◊… (mutat az elnökre) Kérem az iratokat. Maga rend√r, kislány? Még csak az kéne! Én vagyok az elnök, maga pedig elmegy a francba. Hol a kinevezése? Most megmutassam, mindenki el√tt? – Lelépni! Tisztelt kollégák, folytatjuk az ülést. Hol tartottunk? Ja, a Rákóczi úton… az átfutási pályázat…
MAMA REFERENS EMMA MUTTER EMMA
MAMA REFERENS MAMA REFERENS MAMA MUTTER
Nagy Bumm – és csend. MAMA JEGYZ◊ MUTTER JEGYZ◊ REFERENS JEGYZ◊ MUTTER
Mi volt ez? Hm… Attól tartok, nem jött össze… Mi? Hát a prodzsekt. Megjegyzem, én nem is támogattam. Én sem. Maga azt a hülye lanofkát!
JEGYZ◊ MIND EMMA MIND
Vége.
26
Mi volt ez? Egy utolsó pályázat? Nem, egy utolsó esemes. Mi pislákol? Csak a telefonom… (olvas) „A sirályokat Emmának hívják…” Kézbesítve. Törölve. Nos, köszönöm a munkát, hazamehetnek – Hogyhogy, véget ért az ülés? Nem az ülés – a pályázó. Jesszum! Mi van most? Feloszlik a kuratórium? Nem mi oszlunk fel, hanem a Lacika. Ja. A francba ezt a sötétet, hol a számlakönyvem? Gyertek, gyerekek, menjünk a pénztárba. Viszlát!!! Viszontlátásra, hölgyeim! – és uraim…
Kurátorok .KUKORELLY ENDRE.
.Don Pedro kapitány vidám. .kalandjai a kuratóriumban. S
ZEREPL◊K:
Mi van becsukva. (Sokáig semmi. Lemondó sóhaj) A szemem, apa!, de az nagyon, mégis, mi volna még becsukva a szememen kívül. Te a izé vagy, nem? (Sokáig semmi) DP. D PEDRO De. D JOSE Akkor felébredtem. D PEDRO Persze, hogy én vagyok, ki más. D JOSE Kimás. Mi az, hogy ki más. D PEDRO Ki más lenne. D JOSE Hát azért lehetne még más is, nóbeldíjosztó bizottság, vagy valami ilyesmi. Na jó’ van, mi van? D PEDRO Mi va-a-an? Aszkérded, mi van? Hu de be vagy lassulva, öreg! D JOSE Igen, aszkérdem. Hogy mért kellett nekem (szünet) fölébredni. Fölébrednem. D PEDRO (DElvirradt felé fordulva) Azt kérdezi ez a szerencsétlen, hogy mért kellett neki fölébrednie, mit szól hozzá? D ELVIRRADT (Szenvtelen hangon. De a legszenvtelenebb) Mit szóljak? Egyáltalában nem szólok semmit. Nem érdekel. Elaludtam t√lük. Alszom. Unom az egészet. Nagyon unom √ket. Az összeset, együtt is meg külön is. Külön-külön, egyenként és egyben, úgy, ahogy vannak. Cakli-pakli. Darabokban. Részletben. A részleteiket. Részletesen. Egyáltalán, ki az? D PEDRO Maga is jön ezzel a… Ezzel a destruktív… na mindegy („Visszafordul”. A telefonba) D PEDRO D JOSE
DON PEDRO DON JOSE DON GIOVANNI DON DELILA DON QUIJOTE DONNA ELVIRRADT
(DPedro egy kávéházi asztalnál ül, telefonál, szemben vele Donna Elvirradt, a laptopja el√tt. A másik sarokban DJosé alszik az ágyában, mellette a mobilja. Középen, kórus-szer∫en a falnál a néz√k felé fordulva Don Giovanni, Don Delila és Don Quijote.) D PEDRO
D JOSE D PEDRO D JOSE D PEDRO D JOSE D PEDRO D JOSE
(Kicsöng a telefon, géphang. A hívott szám pillanatnyilag nem kapcsolható.) Esz’ nem hisze mel! Kikapcsolta. Kikapcsojják, nem hiszem el! (Újabb számot hív. Hosszan kicseng. Épp ki akarja nyomni, mikor fölveszik) Na helo. Halló. Na, szójj már bele. (Fölébred. Felveszi a telefont Semmi. Kisvártatva) Ha… ki vagy. Heló, te vagy az? Ki az a te. Milyen te. Alszol? Aludtál? Ilyenkor? Baszd meg, ilyenkor én alszok. Délután. Te meg ki a jóisten vagy. Nem írja ki? Mit tudom én, mit ír ki. Be van csukva.
27
Táp Színház
Na figyi, figyeljél csak ide, de piszokul koncentrájjá’, itt ülök a Centrálban huszon (kivár, megnézi az óráját) három perce, és nem vagy itt, hanem ahelyett, hogy itt volnál, alszol. Mivelhogy kuratóriumi izé van. Volna. Lenne. Gy∫lés. Ülés, ha nem tudnád. D JOSE Miféle (kivár, eszébe jut) hu, baszd meg! D PEDRO Mi az, hogy hubaszdmeg, elfelejtetted?! D JOSE Az nem kifejezés. Na ez kiizél√dött… kiment a izé. Kitöröltem. Kiment a fejemb√l. D PEDRO Kiment a fejedb√l! D JOSE Kiki. Ja. Most mi van? A többiek?, mindenki ott van? Jáá, ssssz. D PEDRO Hát igen, nincs itt senki. Az Elvirán kívül. Csak az Elvirrácska, baszd meg, és én. D ELVIRRADT Na! Fogja vissza magát! D JOSE A kicsoda? Elvirradt. D PEDRO ◊, √, és senki más. D JOSE Hu, ez durva. Mi van a, na… D PEDRO A Giovanni? D JOSE Ja, a Don Giovannival. Mi van vele? D PEDRO Hát az mást csinál. D JOSE Mi mást? D PEDRO Szerinted? D JOSE Csaj, mi? D PEDRO Csaj. D JOSE Csajoz. D PEDRO Csajozik. Elutazott, be is jelentette. Hogy most bocs, de van ez a mit tudom én, a n√je vagy mije, szóval nem ér rá. D JOSE Állat. Jól van, és a Lila? D PEDRO Hát az aztán nem. Az se jött. D JOSE De mi. Mér. D PEDRO Mi mér? D JOSE Hogy mért nem. D PEDRO Mér, te mért nem? D JOSE Isten az atyám, hogy akartam, de elalu… elfelejtettem. D PEDRO Elaludtál. D JOSE El. És a izé? Lila miért? D PEDRO Kész, lemondta. Az egészet, kilépett, ez neki durva, √ aztán nem fog dönteni, √ ahhoz van szokva, hogy √t döntik meg, senkit se fog szájbakúrni, azt szereti, ha √t kúrják szájba, inkább szopik, mint szopat satöbbi. D JOSE Szopás. D PEDRO Ja. D JOSE Szívás. Na jó, és mi van a…
Donkihóte. A Donkihótéval. Az. Azzal mi van. Azzal semmi. Besért√dött. Besért√dött. Be. Hogy nem igazság, és nem tiszta, és nem mittudomén. D JOSE Mi nem tiszta? D PEDRO Mit tudom én. Nincs igazság. Nem igazságos. D JOSE De mi? D PEDRO Semmi. Minden. Az élet. A magyarok. A spanyolok. A katalánok. A kiírás, a pályázók, az Isten, én. D JOSE Meg én. D PEDRO Meg te, meg a többi köcsög. D JOSE … kivéve √. D PEDRO Kivéve √t. D JOSE Pályázott? D PEDRO Kicsoda. D JOSE A Donkihote. D PEDRO Ja. Persze. Te nem? D JOSE Mit én nem? D PEDRO Pályáztál. D JOSE Hát… nem láttad? D PEDRO Nem én. D JOSE Nem nézted meg a izéket… azokat a… a pályázatokat?! D PEDRO Márhogy… D JOSE Ne márhogyozzál nekem, baszd meg, lebaszol engem, hogy nem vagyok ott, aztán meg még csak meg se nézted a kibaszott izé, a pályázatokat? D ELVIRRADT Nem nézte meg?! Bele se nézett? Én csináljak mindent!, azért, mert n√ vagyok? Még a Lila se csinál semmit, pedig az legalább buzi?! D PEDRO (A telefonba, és Elvirradtnak is) Jó, bocs, nem volt id√m. Legalább… D JOSE Mit legalább. Mi az, hogy legalább. D PEDRO Legalább idejöttem. D ELVIRRADT Hát idejött, az tény, sajnos. D JOSE Meg se nézed, úgy mész oda. D PEDRO Itt van az Elvirradt… az Elvirácska, az majd… (Kiszól) Ugye, Elvira drágám, maga tud mindent? D ELVIRRADT Ja, olvastam az egészet, nyugodjon meg. Vagy izguljon be. D PEDRO Hallod? D JOSE Mit. D PEDRO Mit, amit mond, baszd szájba, az Elvirát, amit… D PEDRO D JOSE D PEDRO D JOSE D PEDRO
28
Kurátorok
bennük, mint Erósz. A rút dolgok fölött érzett szégyenkezésre és arra a törekvésre, amely a szép dolgokra sarkall. Ezek nélkül ugyanis sem a város, sem a magánember nem visz véghez nagyszer∫ és helyes tetteket. Állítom, hogy egy szerelmes férfi, ha rút dolgot cselekedett vagy ellenkezés nélkül becstelenséget t∫rt el, s ez napvilágra kerül, ha az apja, a barátai vagy bárki más látta, azt nem fájlalja annyira, mint ha a fiúkedvese látta a dolgot. D PEDRO Az én végképp nem volnék… D ELVIRRADT … maga, kedves bárki más, meg José, az egész kuratórium. D JOSE Mit mond az Elvirradt? Hogy kúrjam meg? D PEDRO Azt mondja, hogy ne kúrd meg, vagyis nem mondja, hogy ne kúrd meg vagy kúrd meg, azt mondta, hogy mindenki pályázott az egész szájbakúrt kuratórium. D JOSE Durva. D PEDRO Hát az. D JOSE Te is? D PEDRO Mit én is. Ja, és mi van akkor, igen, én is pályáztam, na?! D JOSE Jó van, ne szívjad fel, csak érdekl√dök. D PEDRO Nem szívom fel, de most mi legyen? D JOSE Mi legyen, mittom én, kimegyek, mikor rólam szavaztok. D PEDRO De hát itt se vagy! Be se jöttél, akkor hogy mész ki? Ha nem jöttél be. Úgy mész ki, hogy be se jössz? D JOSE Majd képletes. Képletesen kimegyek. Mintha ott se lennék, miközben nem is vagyok ott, nem? D PEDRO És ki marad benn? Az összes, vagyis senki nincs itt, csak az Evirácska, baszd meg, meg én. D JOSE Hogy mégiscsak basszam meg az Elvirradtat, és aztán te is megbaszod? D PEDRO Mi van? Te hülye vagy? D JOSE Há’ nem azt mondtad? Vagy közös? Nyomjuk meg egyszerre? D PEDRO Hu, na, szakadjál le err√l a tematikáról, most ez itt kuratóriumi ülés, halál komoly, ennyi… D DELILA „Szám ide.” Arany János. D GIOVANNI (Mozart Don Giovannijából énekli szolgája, Leporello Regiszter-áriája egy rész-
Basszam szájba az Elvirát? Ne ba… (Elvirához) Bocsánat. (a telefonba) ne… D JOSE Azt mondja az Elvira, hogy basszam szájba? D PEDRO Hu, baszd meg, de hü… D JOSE Mégiscsak mennyek oda, és… D PEDRO Maraggy a seggeden. Ahol vagy. D JOSE De figyeljél, tudod, hogy… D PEDRO Mit tudok. D JOSE Hogy én is pályáztam. D PEDRO Nem tudtam, honnan tudtam volna. Elvira biztos tudja. Elvira, maga tudja? D ELVIRRADT Mit tudok? D PEDRO Tudja, hogy a Jóska is pályázott? D ELVIRRADT A Don José? Persze, hogy tudom. Még jó, mind pályáztak! D PEDRO Mi mind!? Vagyishogy ki mind?! D ELVIRRADT Mind. DQuijote lovag, az igazság bajnoka… D QUIJOTE (◊, meg a többiek is egy táblára fölírva mutatják, honnan a szöveg, amit mondanak/énekelnek: Cervantes: Don Quijote, I. rész, 8. fejezet) Ó, én szívem szerelme, Dulcinea… D ELVIRRADT Elvira. D QUIJOTE …te szépség virága! Jer lovagod segítségére, ki a te nagy tökéletességed dics√ítésére ily rémiszt√ viadalba bocsátkozott! D ELVIRRADT Jó-jó, hagyjuk. D QUIJOTE (Cervantes: Don Quijote, II. rész, 74. fejezet) Én tudom legjobban, mi válik javamra. D ELVIRRADT Na igen… meg DGiovanni szabadságlovag… D GIOVANNI (Mozart–Lorenzo Da Ponte: Don Giovanni, I. felv. XXII. jelenet) E aperto a tutti quanti. / Viva la libertà! D ELVIRRADT …és DDelila erkölcsbajnok… D DELILA (Platón: A lakoma. VI. fejezet) Sokan egyeznek meg abban, hogy Erósz a leg√sibb isten. S ez a leg√sibb isten egyben legnagyobb jótev√nk is. Én legalábbis nem tudnék nagyobb jót mondani, mint amilyen a fiúnak, alighogy fölserdült, egy derék férfiszeret√ és a szeret√nek egy fiúkedves. Mert amire az embereknek egész életükön át szükségük van, ha helyesen akarnak élni, azt sem a rokonság, sem a tisztségek, sem a gazdagság, sem bármi más nem tudja úgy kifejleszteni D JOSE D PEDRO
29
Táp Színház
(Nem figyel rá) …arról van szó, hogy mi lesz. D JOSE Mi lenne. Megtárgyalod magaddal, egyedül, döntesz szépen egyedül. D PEDRO Jól van, leteszlek, hülye vagy? Azt mondd meg, mi lesz, amikor az én izé… szóval mi lesz az én pályázatommal. A tárgyalásával. Amikor az jön. D JOSE Akkor fogod magad, és korrekt módon kimész te is. D GIOVANNI (Végigénekli az egész Regiszter-áriát.)
letét – pléjbekr√l. És a számot 1× olaszul, 3× magyarul) Ma in Ispagnia son gia mille e tre. 1000 és 3. D QUIJOTE Úgy látom, ezek nem lovagok, hanem csupán aljas cs√cselék és söpredék nép. Én felérek százzal. D PEDRO … forintról van szó, nem arról, hogy megszopassuk-e az Elvirácskát, már bocs, Elvira… D ELVIRRADT Semmi vész, már hozzászoptam… vagyis…
D PEDRO
30
Kurátorok .MOHÁCSI ISTVÁN.
.Kuratórium. jelenet három jelenetben 1. JELENET
JUHAR
H
árs Gyula, Juhar András és Nyír Ferenc j√nek
HÁRS JUHAR
NYÍR
JUHAR HÁRS NYÍR JUHAR NYÍR HÁRS JUHAR HÁRS JUHAR
HÁRS NYÍR JUHAR HÁRS
NYÍR HÁRS
Nekem már vagy legalább sokszor mondtad hányszor. Nem hiszem, merthogy tegnap történt. Mi is a neve… Zöld szem∫! Szemébe nézel, és neked annyi. Hogy csinálod? És most nem feltétlenül a rajtad lev√ indokolatlan mennyiség∫ nem hengerhám-szövetekre gondolok… Ne bassz már ki velem! A disznót is a szalonnájáért szeretjük, Juhar kolléga! De hát korodilag is – de csak úgy! – nem vagy éppen mai varjú… Tudom, tudom… És mégis! Ahogy öregszem… Dehogy öregszel… De, de, öregszik. Nézz rá! Ahogy öregszem, annál jobban buknak rám a fiatal csajok, Pistikém. (értetlen) Pistikém? Értek hozzájuk. Megérzik az érettséget. Mélységileg sokkal elvontabb lettem, amit√l aztán végképp kihal minden n√. Szexuálisan pedig sokkal kitartóbb vagyok. Hát elszállt a korai magömlés édes madara… Ez jó! Meg hát persze tudják, hogy… (mutatja a méreteit) Ja… Honnan tudnák?
NYÍR JUHAR
NYÍR JUHAR
NYÍR HÁRS JUHAR
NYÍR
JUHAR
31
A kezemr√l! Honnan… Minél nagyobb a kezed, annál nagyobb a faszod. (Nyírnek) Látod? Neked kicsi a kezed. Ezért szívsz a csajokkal. Ezért? Mindjárt itt az exnejed: majd megkérdezzük t√le. Még nem az exnejem, jó? Még nem jött meg a papír! (mutatja a kezét) Na, de ezt nézzétek! Tegnap is éppen ott ülök a színházban, az igazgatói szobámban, azon vagyok, hogy már csak kéne dolgozni egy jóíz∫t, amikor berágta magát valahogy ez a zöld szem∫, mi is a neve… Ránézett a kezemre, és ennyi! Meg hát a titkot is tudom. Mi a titok? Mind szopni akar, még ha el√ször nem is tudja. Ez minden n√k álma! De hogy a fiatalok ezt nem is sejtik! Mondjuk én se tudtam. Beszarok… Rajta, kolléga! Lehet, hogy arra is buknak ezek a… színészn√k. Azok! És vannak köztük kurva tehetségesek! Kurva jók, basszátok meg! Ez a zöld szem∫ is, mi is a neve, komolyan mondom, legközelebb f√szerep! Például lehetne a f√szerepl√ az én darabomban! Tudod, amit már mikor átküldtem neked régen. Elolvastad? (nem olvasta) Még csak belenézni volt id√m… De amit beleláttam, az nagyon… hogy is mondjam… jó! Majd még beszéljünk, Pistikém.
Táp Színház
HÁRS NYÍR JUHAR
HÁRS JUHAR
HÁRS NYÍR JUHAR NYÍR HÁRS NYÍR HÁRS JUHAR HÁRS JUHAR HÁRS
JUHAR
HÁRS JUHAR NYÍR
HÁRS NYÍR HÁRS JUHAR
NYÍR JUHAR HÁRS
Ez a Nyald a seggem vagy a Proliberzsé? Nem, ez új. Er√s vár az Istenünk. Er√s vár az Istenünk. Persze, emlékszem! Ott az asztalomon! Nem kéne már kezdenünk? Lekések! Márpedig az Éger kollegina nem lesz pontos. Mondjuk, emiatt nem zokogok! Nem sok embert√l félek, de ha az Éger Juditot meglátom, csak remegni kezd a térgyecském. Bátorság kell hozzá. Meg gyomor. Az a n√ egy mitológiai szörny. Apéniában szenved. Valakinek jól meg kéne végre basznia. Ez jó! Apénia… Az meg mi? A – fosztóképz√. Apénia – bizonyos hiánybetegség. (megérti) Ááá… Valamelyik√tök igazán megtehetné az emberiségnek ezt a szívességet… Nem tudom… Nekem a kér√dz√k en bloc nem jönnek be. Hát akkor te maradsz, Pistikém… Eljött a te id√d. H√ssé válhatsz! Nem mondom, tragikus h√ssé. Elbuksz, de a neved örökké ott ragyog a jövend√ generációknak. Hát azt azért nem. Inkább nevetni fognak rajtad… de nem ám a hátad mögött! Hanem bele az arcodba! De hát azt amúgy is. Már megszokhattad. (telefonja csörög) Egy pillanat, bocs! (telefon) Na mondjad, Marikám… Figyelj… Lehet, hogy azért volt a probléma az Eszterrel… meg a n√kkel is… Tényleg látni egyb√l a kezemen? Mutasd a kezed! (megnézi a sajátját is) Hát, bizony, lehet… Észrevettem, hogy bejelentkezett egy párkeres√ oldalra az interneten. Á, ne aggódj. Lehet, hogy csak szexpartnert keres. (telefonba) Mi az anyja büdös picsájának? Ezt nem lehet! … Aha. Na mindegy, kösz, hogy szóltál. … Szervusz, baszd meg… (leteszi) Baszd meg! Mi van? Kapunk ma valami minisztériumi faszt. Egy kuratóriumi ülésre? Lehet ezt?
JUHAR
NYÍR HÁRS NYÍR JUHAR
NYÍR JUHAR
NYÍR HÁRS NYÍR JUHAR HÁRS NYÍR HÁRS JUHAR NYÍR
JUHAR
NYÍR JUHAR
NYÍR
JUHAR NYÍR HÁRS
JUHAR HÁRS
32
Azt mondja a Marikám, hogy úgy látszik, igen. Na mindegy, bassza Isten, hagy jöjjön… Majd úgy teszek, mintha olvastam volna a pályázatokat. (nevet) Ez jó… Majd én is úgy teszek. Tegyünk úgy mindannyian! (derültség) Nem, én tényleg nem olvastam egyet se. Még azt se, amit ugye elvileg én írtam, bassza meg… Nem olvastad √ket? Hogy olvastam volna, Pistikém, baszd meg? Idén hármat kell rendezzek, meg az igazgatói fizetést sem adják ingyér… Ott a te darabod, a… a… amit írtál, ugye! Egyszer∫en nem volt rá id√. Majd bólogatok, amikor beszéltek. Én nem… szeretek beszélni. Bólogatni, azt igen. Akkor majd te. Én? Ez a te szakmád. Az írás a szakmám. Menni fog, Pistikém. Mennie kell, Nyír kolléga! Gyula, te sokkal jobban tudsz beszélni emberek el√tt. Ez igaz. Vagy a hátuk mögött. Én meg, háááát… És itt lesz az Eszter is… Ránéz a kis kezemre, és arra fog gondolni, hogy milyen jó, hogy elváltunk… Figyelj, te egy olyan manusz vagy, akinek a szomorú kiskutya pillantást kell használni. Hagyjál már! Komolyan! Neked ebben az er√d. Próbáld csak ki! A n√k a te ázott, kivert, szomorú kiskutya pillantásodnak nem fognak tudni ellenállni. Megsajnálnak, és onnan már csak egy lépés az ágy. Tényleg? Jó… Nem jó! Itt lesz az Éger Judit, és ki fog szúrni a szemeivel… Ne haragudjatok, de nem. Legyél már egyszer férfi! Ne kérj lehetetlent! Értem. De a mai nap az, amikor a nyilvánvaló hiányosságaid ellenére férfi leszel. Mert sajnos én sem olvastam a pályázatokat. Te se? Szerinted hogy írok ujjongó kritikákat rólatok, ha a pályázati anyagok átolvas-
Kurátorok
JUHAR NYÍR JUHAR HÁRS NYÍR JUHAR HÁRS
JUHAR NYÍR HÁRS JUHAR NYÍR JUHAR HÁRS NYÍR JUHAR
HÁRS JUHAR NYÍR HÁRS
gatására szánt id√met a pályázati anyagok átolvasgatására szánom? He? Hát akkor, Pistikém, már két dolog nyugszik a válladon. Kett√? Egyrészt minket kell fedezned – másrészt viszont az Éger Juditot. Érted! Hát bizony… Persze, szinte szívesen… Csak… Csak beszélj, mi meg majd bólogatunk, helyeslünk. El√ször furcsa lesz, mert így mindenki azt gondolja majd, hogy értelmes dolgokat mekegsz. Hihetetlen, mi? Akkor ezt túltárgyaltuk. És erre mindjárt iszunk is a büfében! Gyerekek… Gyerekek! Jó, de… én sem olvastam. Egyet se. Úgy érted, a pályázatokat? Híííííííí… Ne bassz már ki velünk, baszd meg! Hogy a faszba nem olvastad? Ne haragudjatok… csak dolgoztam, válás, az albérletbe költözés… És pont ma kell ennek a minisztériumi fasznak is jönnie. Nem baj, majd beszél ez a Nyír kolléga. Ért hozzá, mondom! Értesz hozzá! Ne haragudjatok, rosszul vagyok… Haza kell mennem. Mész ám a büdös picsába mész! Itt maradsz! (óráját) Hopp, viszont hogy eljárt felettünk az id√! Nekem viszont sajnos tényleg mennem kell. Lekések! Akkor le. Mi itt szívjunk, te meg mennél, mi? Szóval? Maradtok? Oké, baszd meg. Hát… jó. Akkor viszont rám semmi szükség… (futna, de ütközik a bejöv√kkel)
AKÁCZ NYÍR AKÁCZ NYÍR HÁRS
ÉGER JUHAR AKÁCZ NYÍR AKÁCZ ÉGER JUHAR AKÁCZ HÁRS
JUHAR ÉGER
NYÍR JUHAR NYÍR AKÁCZ NYÍR HÁRS NYÍR
2. JELENET
AKÁCZ ÉGER JUHAR
A
kácz Eszter és Éger Judit j√nek
ÉGER HÁRS
Aú! Nem figyelne oda egy kicsit? (már Juhar markaiban) Éljen! Együtt a kuratórium! Éger kolleginával pedig mindig külön öröm, ha találkozunk, még ha itt is van.
ÉGER HÁRS
33
Szervusztok! (üdvözlések, kivéve Égert, aki senkit sem) Szia Eszter! Jól vagy? Ne most, jó? Persze. Kezit csókolom, Judit. Én nemcsak ígérgetek, mint a Nyír kolléga, hanem meg is csókolom… Na, ide csak azokkal a kacsócskákkal… Békén hagyna? Én nem felejtek, Gyula. Soha. Milyen csinos ma, Eszter! Igen? Köszönöm! Tényleg szép vagy. Nem kezdünk? Eszter nagyon divatosan öltözködik. Mindenki ilyet hord mostanában. Képzelje, magát meg éppen az el√bb emlegettük. És mivel kapcsolatban? Majd máskor. Éger kollegináról sokkal jobb a háta mögött igazat – rosszat – mondani. Mindig viccel! Judit, ne is figyeljen rá. Maga is olyan csinos ma! Köszönöm az üres bókot. Az ilyenek miatt, mint maguk, van a színház ott, ahol maguk. Tegnap is éppen villásreggeliztem az egyik miniszterrel, nem mondom meg, melyikkel, és a színházról is ejtettük a témát. Én magukat hoztam fel negatív példakép. Nem iszunk egy jó kávét? Kávézás? Lekések! Ne bassz már ki velem, Pistikém! Ja igen, ne haragudj! Pisti? Én? (vihog) Figyeltem! Ma egész nap Pistikémezte! Nem baj! Én az Andrásnak nagyon szívesen vagyok Pisti. De hát √ a Nyír Feri! Még a nevét se tudja? Na ez maguk! Pontosan tudom, hogy ki √! A Nyír Feri! Nem? Bassza Isten, nekem már akkor is Pisti maradsz. Pisti, mi? Hihetetlen… Jut eszembe, mondja, Juditka kollegina drága, miért csicsergik, hogy maguk a nyári színháznál nem fizettek ki egy csomó embert?
Táp Színház
ÉGER
JUHAR NYÍR AKÁCZ HÁRS
ÉGER JUHAR
ÉGER HÁRS
AKÁCZ NYÍR JUHAR
HÁRS NYÍR AKÁCZ ÉGER JUHAR ÉGER HÁRS ÉGER JUHAR AKÁCZ NYÍR ÉGER
HÁRS
NYÍR ÉGER
Hazudjék csak a képembe a nyílt utcán! Nem volt szerz√désük, Gyuluska! Akkor meg mire fizessek rá? Kilóra? De csak felhúzom magam magukra. Rátérhetünk végre a pályázatokra? Persze, térjünk, mert még épp lekések. Hát akkor… Pi… Feri? Jelen! És én is a név szerinti kezdési indítványra szavazok. Kezdjük, kezdjük! (szünet) Minden kezdet nehéz… Juditka, ma szeretnénk magácskára hagyatkozgatni, ha ennek úgyis örül… Megtiszteltetés! Maga ne szóljon hozzám. Gyerekek, basszátok meg! Ássuk el a Brigitte Bardot-t… Judit, kezdje el… Jön ez a minisztériumi fasz is… Milyen minisztériumi? Nem tudja, Juditka? Azt hittük, hallotta, amikor azzal a paraszttal, nem mondom meg, melyikkel, vasvillásreggelidzett. Ki jön, Feri? Valami minisztériumi. De nem tudjuk, miért. Ne baszakodjatok már, gyerekek. Idejön ez a fasz, leszarjuk, aztán majd elmegy a picsába. Nem? Szavazzuk meg, hogy Éger kollegina beszéljen a pályázatokról. Ez jó! Szavazásra bocsátok! Egyhangúlag elfogadva! Vétószóval élek! Csak összefoglalja, Judit, és… Miért pont én? Hát ki közülünk a legrátermettebb? Talán maga? Én ma nem vagyok alkalmas. Sajnálom. Dehogynem! Én tudom. Naaaa… Nézzen szembe saját nagyságával. Ezt most nem úgy értem! Na ezért nem csinálom meg! Ez az egész hozzáállás, szakmailag – és emberileg is –, igen, a nulla! (az elképzelhetetlennel viccel) Mi az, mi az? Talán bizony el sem olvasta a pályázatokat, mi? (mindenki udvariasan derül) Ez jó! (szünet) Igen? És ha nem? Akkor mi van? Nem olvastam el. Igen! Nem! Úgyis tudom, mi
NYÍR AKÁCZ NYÍR HÁRS ÉGER JUHAR AKÁCZ ÉGER NYÍR ÉGER HÁRS JUHAR ÉGER AKÁCZ
JUHAR AKÁCZ ÉGER NYÍR HÁRS AKÁCZ
HÁRS AKÁCZ JUHAR NYÍR JUHAR
van bennük, egyt√l egyig, mintha nem tudnám. Igen. És? Nem? De. (szünet) Eszter… (√ sem olvasott semmit) Én? Én! Én… hát nem… (felvirul) De majd ti! Mi sem. Mi azért persze… Hogy maguk sem? Például százalékban kifejezve… egyáltalán. Feri, menj már innen… Matatsz itt azokkal az apró kezeiddel! Tényleg milyen szép kis keze van, Ferenc! Nem olyan kicsi! De, de! Hát nem nagy… (mutatja a kezeit) Ezt nézzétek meg! Ez kéz! Az, persze, kéz… Megvan! Figyeljetek: hogy jönnek ahhoz, hogy csak úgy idezörögnek egy kuratóriumi ülésre?! Ez nem járható. Bejöhetnek. Marikám mondta. Francba. Én hallottam rebesgetni, hogy esetleg nekünk annyi. Lehet, hogy kampó? Err√l én is hallottam. Micsoda arcosság, de nem? Ki jobb nálunk? Szakmakrém! Ezt megkérdezzük t√le! Ez lesz a legels√! És el√ször is megkérdezzük t√le, hogy ki √, hogy minket bírálgasson? Ne ítélj, hogy ne ítélj! El√ször pedig… Ez jó, de van jobb! Hegesszük be az ülést, és futás! Nekem úgyis mindjárt lekések. Nekem ezzel, ha nem is értek egyet, egyet kell értenem. És erre mindjárt iszunk is a büfében!
3. JELENET
B
ükk József j√
BÜKK
34
Elnézést… helyben járok? Bükk József, minisztériumi f√eltev√. Maguk azok az önök, látom!
Kurátorok
JUHAR HÁRS
BÜKK
NYÍR JUHAR AKÁCZ ÉGER HÁRS
BÜKK
HÁRS JUHAR AKÁCZ ÉGER NYÍR
BÜKK NYÍR BÜKK NYÍR
Jöjjön csak! A többiek nevében is kijelenthetem, hogy ön itt van. Az el√ttem szólóhoz csatlakozva elmondanám, hogy szinte megtisztelve érezzük magunkat, hogy kuratóriumunk olajozott kerekét végre a minisztérium is veszi a fáradságot, hogy bepillantást nyerjen. Köszönöm. El√ször is elárulom önöknek, hogy mi a minisztériumnál, de akár személyesen is, kifejezetten ügyünk a színház: szükséges jónak tartjuk. Bár, és ez most a minisztérium szigorú magánvéleményekénti álláspontja, arra még nem gondoltak, hogy kicsivel több vidám darabra fektessenek m∫sort? Ez jó! Ott a pont! Nekem ez már néha sokszor eszembe jut mindig. Van benne igazság. Van benne igazság. Én is hányszor, de hányszor, hogy nem a színház van a közönségért, hanem a közönség a színházért! A színházban csak azt nem értem, hogy aki meghalt, az minek jön ki meghajolni? Hát meghalt! (szünet) Akkor nem inkább a tárgyra? Csak nyugodtan, mintha itt se lennének. Felkérem Nyír Feri kollégát, tartsa meg beígért felszólalását. Halljuk! Halljuk! Ó, igen, a felszólalás! Már el√re felkészültem. Parancsoljon, Ferenc. Öné a jó szó. Köszönöm kedvességeteket, kedvességüket, kedves egybegy∫ltek. Ti, illetve önök… és természetesen maga is, kedves váratlan vendég… Kedves kuratóriumi tagok! … András, Gyula, Judit, te, Eszter… és én is… (derül) majdnem kimaradtam… és persze önmagát is, kedves ön… Nem akar a tárgyra térni? Kérdésben a válasz. Köszönöm. A kuratórium nevében el√ször is kifejezném a kifejezett örömömet, hogy ennyi pályázat érkezett… Az egyik olyan… mint a másik: jó! Számszer∫leg összegezve n számú pályázatról beszélünk, ahol n egy valamennyinél nagyobb – de (derül)
HÁRS NYÍR
JUHAR
AKÁCZ JUHAR AKÁCZ JUHAR AKÁCZ
HÁRS ÉGER JUHAR NYÍR
HÁRS ÉGER
AKÁCZ
NYÍR
35
valahánynál szerencsére jóval kisebb – pozitív egész szám. Nincs egy kis víz? (segít√kész) Nálam mindig van beh∫tve otthon! Víz! (kiissza a virágvázát) Mindegyik pályázat postai úton érkezett, ez követelmény volt… Borítékban érkeztek… Némelyik ezen belül mappában is! A4-es papíron kinyomtatva… (felvillany) András, te nem adtál be egyet? (nem örül annyira) Beadtam volna? És tényleg! Örülök, hogy szóba jött, és különösen, hogy beszélhetek róla! Nemcsak azért, mert én írtam, ezzel a két kérges kezeimmel, de mondom nektek, és önöknek is: üt√s! Humoros, vicces – de felszínen komoly! Egy véresen társadalmi parabola… Gyerekek, ez nekem most nagyon fontos lenne. Mint számlálásvezet√, szavazásra bocsátok! Hogy ne befolyásolhassak, addig eszek egy kis sós mogyorót. Egy, kett√… András, most fönn van a kezed, vagy nem? Hát… fenn. Az egyöntet∫ szavazás tényét megállapítom. És most térjünk tovább… Feri, nem? De, de! Persze. Jajaja! Nagyon köszönöm! Ennyire még nem örültem visszakapott szónak. Kuratóriumunkról elmondhatom például… csak hogy egy példát mondjak… hogy… példamutató a beadási rendszerünk! Minden év egy napjára esik egy darab darabpályázat-leadási határid√. Lehetne ezt jobban? (kínjában a többiekhez) Nem? Nem? Igen! Nem! És tegyük hozzá, hogy szigorúak, de a magunk sz∫kös keretei között igazságosnak vagyunk mondhatóak is. Felhívnám az itt jelen lev√, nem ideill√, velünk azonosulni nem kívánó figyelmét arra, hogy t√lünk pénz megvonni a kultúra rovásával egyenl√! Nélkülünk, és most nem szeretnék neveket mutogatni, mi lesz itt?
Táp Színház
JUHAR
HÁRS AKÁCZ BÜKK
HÁRS AKÁCZ BÜKK AKÁCZ BÜKK NYÍR BÜKK
AKÁCZ BÜKK NYÍR HÁRS JUHAR ÉGER NYÍR ÉGER NYÍR BÜKK
HÁRS BÜKK
És nem is a mindenkivel, de velem mi? Korom? Én már iksz éve itt vagyok, de még soha senki nem mondta, hogy halló! Szeretnénk tudni, hogy ki a farbával! Minek jött? Mit akar? Nem is az, de ki maga, hogy itt bíráskodik? Kicsoda maga? Én vagyok anyám síró szeme. Én vittem apámat a sírba. Púp vagyok a Föld hátán, De én vagyok a n√k szemében a ragyogás… Híííííí… Maga… Maga… Én tudom ki maga! Maga… az Érz√ Szív 5286! Honnan…? Mert… én vagyok az… a Csalódott a Férfiakban 1526. Maga? Csalódott? És mi az, hogy férfiakban? Tényleg maga az? Maga lenne az az irdatlan nagy mell∫ lángvörös leszbikus fehérmájú borotválatlan thai transzvesztita? Igen, én. És maga tudja a…? Tudom. Tudom a gyógyszert. (a legszerelmesebb csók) Tudja a gyógyszert! Én meg még a betegséget sem ismerem! Nem ez az apénia? Szomorú kiskutya! Hallod? Na! Gyerünk már! (Nyír beveti) (észreveszi) Szegénykém… Maga szenved. Ööö… Nem! Nem akarsz tegezni? Kötelez√? Elérkezett az √szinteség félórája. Türelmesen be kell vallanom, hogy nem Bükk József vagyok. Eredetileg Francisco Z. Canovasként láttam meg a napvilágot egy viharos éjjelen… De nem ez a nevem! Hanem Jose „Los Lobos” Gonzaleznek hívnak, de szólítsanak inkább Pablo Garciának, vagy röviden csak Don Federico-Louis Ortega született Antonio Banderasnak. (megérti) Ááá… ◊si inka vérben csörgedez√ édesanyám árván hozott a világra egy szicíliai eredet∫ olajmágnás dinasztia harmadik generációs rabszolga gyermekeként egy lakatlan szigeten. Mindig nevetett… De
JUHAR HÁRS AKÁCZ NYÍR ÉGER BÜKK
NYÍR HÁRS ÉGER JUHAR AKÁCZ BÜKK
NYÍR BÜKK
AKÁCZ
BÜKK
36
aztán egy tragikus sorsú, baljós t√zsdei spekulációban minden hitemet elvesztettem! (törölget) Csak belement valami a szemembe… Ha ezt színpadon látnám, azt mondanám: sok. De igaz! Fenn a videó a YouTube-on. A legjobb író maga az élet. (Nyír vállára zokog) Meg te, Pisti! A vietnami pokoldzsungelben véres verejtékkel hallottam meg egy tuti lóversenytippet, és a veszteségeimet onshore fehérgalléros részvényekbe áltattam. Sajnos a magánélet mellett az üzletre is jutott id√: a feleségem magyar pornósztár, de a munkaidejében színészn√! Azonban (rámosolyog Akáczra) a nagybet∫s Élet megint közbeszólt… Körbeutaztam a fél várost, hogy itt leljem meg ezt a hamuba sült gyémántot… (térd, gy∫r∫) Eszter, legyen a feleségem! (a hezitáló Akácznak) Igen! Igen! Mondd már! Egy n√ tudjon igent mondani! Ne álljon a saját boldogsága közé! I-vel kezd√d√, hár… ööö… négybet∫s helyeslés. Hát senki se érti, hogy mindig is utáltam keresztrejtvényeket? Eszter, hát nem maga írta nekem minap azokkal a gyöngy Times New Roman bet∫ivel, hogy, idézem, „nekem már teljesen mindegy, amíg egy virágvasárnapit baszhatok egy hét centisnél nagyobb faszú férfival?” (meghatott) Pedig csak hat centi… Miattam hazudott… Tudom, hogy csak egy legutolsó multimilliomos vagyok, de ezt talán ellensúlyozza, hogy rengeteg a pénzem. Azt akarja, hogy kövessem az álmaimat, az emlékeimet, a reményt? Hogy tegyem azt, amit a józan ész és a szívem parancsol? Csak azért, mert jön maga, egy vágáns fiatalember… Igaza van… Nem követelhetek ilyet önt√l. Elnézést… (indul, a többiek utat nyitnak) A legjobb, ha felvágom az ereimet a legels√ fára… vagy nem tudom… megnézek egy Vajdai rendezést!
Kurátorok
AKÁCZ
BÜKK AKÁCZ
NYÍR
BÜKK
JUHAR HÁRS ÉGER NYÍR ÉGER NYÍR
Ne! Várjon! Illetve… várjon! Nem tehetem ezt magával, uram! Tudja meg… hogy egyívásúak vagyunk! Egyszer azt jósolta nekem egy félkarú rabló, hogy néger lesz a férjem. (a végs√ érv is elhangzott mellette) És ismer többet? Igen, de így olyan… túl… egyszer∫… (Bükk hozzálép és megcsókolja) Igen, igen igen! Szerelmem! (általános öröm és gratulációk) Khm… (elnémulnak, odafigyelnek) Kedves izé… ön! Ezennel számomra megtiszteltetés, hogy átnyújtom a feleségem kulcsait. (átnyújtja a kulcsokat) A kulcsokat átveszem. (és két férfi fog kezet) Ferenc… Egy jobb világban még találkozhattunk is volna. (fennen) A minisztérium nevében pedig, hogy a kuratórium természetesen a maga medrében m∫ködhet hovatovább. (ötös Hársnak) Királyfi! Kanász! (Nyírnek) Neked lelked van, Pisti… Feri vagyok. Szeretlek, Pisti! Örülök, hogy érzelmeit így a nyilvánosság el√tt, de hogy pont nekem…
ÉGER AKÁCZ NYÍR ÉGER NYÍR AKÁCZ NYÍR ÉGER BÜKK JUHAR HÁRS NYÍR JUHAR AKÁCZ
ÉGER HÁRS NYÍR HÁRS JUHAR
37
Mi is összeházasodunk! Igen! Nem! De! De én még házas vagyok! Már kimondták a válást! De még nem jött meg! És a türelmi rendelet? Hivatalos pecsét! Összeházasodunk, de mi még ma, Pistikém! És mindenki a mi vendégünk! Kibéreljük a négyes metrót! Én szívesen esküv√zöm! Már úgyis lekéstem. Eljött a te id√d! H√s leszel! Superman! Nem vagyok Superman! Dehogynem! Ekkora Superman vagy! Én már csak tudom! (mind Nyír szemébe, illetve összenevet) De el√tte – most! – te meg én, fölmegyünk hozzám! Hallod? És közösülni fogsz! Sok tojást ettél reggelire? Fiúk… Kérlek! Ne hagyjatok itt…! Menj csak nyugodtan! (a pályázatokra) Ezt már úgyis megcsináltuk. Hát akkor… Erre mindjárt iszunk is a büfében!
Táp Színház .TASNÁDI ISTVÁN.
.Sámson és Psziche-Delila. Ü
res raktár. Behozzák a kurátort, egy székhez kötözik, lerántják a fejér√l a símaszkot. DAN KURÁTOR DON KURÁTOR
DEN DAN KURÁTOR
DAN
DEN KURÁTOR DIN KURÁTOR DIN DAN DIN DAN DIN DEN KURÁTOR
DAN DEN
Tudod, miért vagy itt, ugye? Nem. Gondolkozz! Nem csináltam semmit! Ez biztos valami tévedés! Nagyon hasonlítok valakire. Nagyon sokmindenkire hasonlítok. Gondolkozz! Megvárjuk. (csönd) Ugye most már tudod, miért vagy itt! Nem. Vagyis… csak sejtem. (megtörik) Nekem azt mondta, hogy már nagykorú! Nem hittem neki, mert nem látszott többnek tizenhétnél, de azt nem tudtam, hogy csak tizenkét éves! Esküszöm! Figyelj, öreg, a szabadid√dben úgy lazítasz, ahogy jólesik, azt mi magasról leszarjuk… Munkaid√ben követted el a b∫nt! B∫nt? Miféle b∫nt? Jaj, nem kell ez, öreg, pontosan tudod, hogy a pályázatról van szó! A pályázatról? A pályázatról, igen, mi van, nem artikulálok rendesen? Nyugi, Din, nyugi! Ne mondd ki a nevem! De hát ez egy álnév, bazmeg, direkt mára találtuk ki! Akkor sem jó érzés, bazmeg! Nem mondunk ki nevet! Na, rémlik már?! Maguk pályáztak az alternatív színházi kuratóriumhoz?!
DAN KURÁTOR DIN
KURÁTOR DEN KURÁTOR
DIN KURÁTOR DEN
DAN DON DIN KURÁTOR DAN
DIN KURÁTOR DEN KURÁTOR
38
Na látod! (az arcába hajol) Mi vagyunk a Longosz Csoport! Két éve váltunk ki a Megélhetési Lírából. Megélhetési Líra? Beadtuk a Sámson és Psziche-Delila projektünket, és egy kurva fillért nem szavaztatok meg rá! Sámson és Psziche-Delila… igen, emlékszem. Hallgatunk, faszfej! Mint tudjátok, az idén csökkentett pályázati keretb√l gazdálkodhattunk, ily módon aztán sok értékes, innovatív gondolat nem kaphatott támogatást. Üzentük, hogy ADJÁL PÉNZT, nem?! Maguk fújták rá a kocsimra kromofággal? Nem fújtuk, hanem szitáztuk, köcsög! (Donnak) Fingja nincs a képz√m∫vészeti technikákról. És egy ilyen ül egy m∫vészeti kuratóriumban! Tényleg beszarok, mi folyik ebben az országban! Tudsz valami épkézláb magyarázatot adni, hogy miért nem szavaztál a projektünkre? Mert… hát… mert… nem tetszett. (csönd) Úgy. Szóval nem tetszett. Tökös gyerek. És mi nem tetszett? Mert ugye hiába kértünk írásos indoklást, mind a mai napig nem kaptunk. Szóval? Egyszer∫en nem tetszett. Jó, de mi? A nyelv, a figurák, a szerkezet? Minden. Úgy ahogy van, borzalmas volt.
Kurátorok
DEN KURÁTOR DAN KURÁTOR DAN
DIN DEN DIN DAN DEN DAN KURÁTOR DIN DAN DIN KURÁTOR DAN KURÁTOR
DAN KURÁTOR DIN KURÁTOR
Borzalmas. Úgy érted, szar? Ööö… igen. És azon nem gondolkoztál el, hogy direkt volt szar? Nem. Hát ez az! Mert fogalmad nincs arról a diszkurzus-térr√l, amiben mi mozgunk. Fogadni mernék, hogy te leragadtál a posztmodernnél. Felkészületlen vagy, bazmeg! Tudod, mennyi munkánk volt abban, hogy ez a pályázat szar legyen? Hány és hány éjszakát vitatkoztunk át Dinnél… Ne mondd ki a nevet! Tökmindegy, az el√bb már kimondta. Akkor mondja ki a tieteket is! Folytathatom? Parancsolj! Szóval? Mi a kérdés? ◊ Dan, √ Den, √ meg Don! Na! Megnyugodtál? Meg. Mit akarnak csinálni velem? Semmit. Feltéve, hogy ha hajlandó vagy együttm∫ködni. A pályázatot már kihirdették… esetleg jöv√re… vagy egy másik grémiumban, ha beválasztanak… 4 millióra pályáztunk. Lófaszt se kaptunk. Tartozol 4 millió forinttal. (csönd) (halkan) Ezt nem gondoljátok komolyan! Halálosan komolyan gondoljuk, faszfej. De hát nekem nincs annyi pénzem!
DEN DAN DIN KURÁTOR DON KURÁTOR DEN DIN KURÁTOR
OK. (számol a telefonján) Az 284 444 forint. PIN-kód?! Napi limit van rajta. Mennyi? Harmincezer forint. Akkor kilenc napig kell itt ülnöd. PIN-kód? (csönd) Fiúk… figyeljetek… dumáljuk meg… Engedjetek el, és egy hét alatt összeszedem a pénzt! Esküszöm! Könyörgök!
A srácok nézik a szánalmas verg√dést, felnevetnek. Nem kell a szaros pénzed, Kurátor! Másért vagy itt. DON Kinek nézel te minket, szar zsarolóknak?! DEN Ne magadból induljál ki! DAN Mi m∫vészek vagyunk! Kultúrgerillák! Biobombák! KURÁTOR (rosszat sejtve) Akkor mit akartok?! DEN
A srácok jelmezbe bújnak. DON EGYÜTT
Most büntetésb√l végig kell nézned, hogy mire nem adtál pénzt! A Sámson és Psziche-Delilát!
Zene. Kontakt-tánc elemekkel dúsított szakrális beavató színház, valami kreatív borzalom, rátok bízom, a lényeg, hogy a Kurátornak szinte – mit szine, konkrétan – fizikailag fáj. Például: (lobogtatja a haját) A hajamban az er√m. Használjon Head and Shoulderst! (úszósapkában) Megfázhatok kopaszon Ilyen kora tavaszon. KURÁTOR Jaj, ne…
Csönd. A fiúk összesúgnak, bólogatnak.
DAN DON DAN
Végül is kilencen voltatok a kuratóriumban: méltányossági elv alapján úgy döntöttünk, hogy a 4 milliót elosztjuk kilenccel, s így csak… (oszt a telefonján) 444 444 forintot kell fizetned. KURÁTOR Fiúk… DIN Bankkártya! KURÁTOR Nincs rajta annyi! DIN PIN-kód? DAN
Majd: DEN KURÁTOR DEN DIN KURÁTOR!
Csönd. El√vesznek egy baltát meg egy f∫részt meg egy habver√t. A Kurátor hadarni kezd:
Delila, maga még hajadon? (vonaglik a kíntól) Nem, nem, nem akarom! Stimulállak, Delila? Ez a szöveg de lila! Áááá, könyörgök, hagyják abba!
A Kurátor egy utolsót, vonaglik, majd meghal. KURÁTOR
A kocsit százhatvanezerért kellett újrafényeztetni, úgyhogy azt levonjuk!
DAN
39
Dobjátok a többihez!
Táp Színház .TÓTH KRISZTINA.
.Gennyes eml¤gyulladás. S
zerepl√k:
1. KURÁTOR Gennyes eml√gyulladást. Jézusom. 2. KURÁTOR Soha nem lesz gyerekem. 3. KURÁTOR Hogy mit tetszett kapni? KURÁTORN◊ (ingerülten) Semmit, nem érdekes. Megint megnézi az óráját.
1. KURÁTOR. Harmincas férfi 2. KURÁTOR. Harmincas férfi, 1. Kurátor barátja 3. KURÁTOR. Id√s szemüveges férfi. Nagyon komoly. KURÁTORN◊. Harmincas n√ ELNÖK. Ötven körüli férfi
Kintr√l behallatszik, ahogy a titkárn√ üdvözli az érkez√ kuratóriumi elnököt.
TITKÁRN◊
Kisebb terem hosszúkás asztallal. Az asztalon feltornyozott pályázatok. 1. és 2. Kurátor egymás mellett ülnek, 3. Kurátor az asztal végén a pályázatokba mélyed. Kurátorn√ sms-ezik. KURÁTORN◊
1. KURÁTOR KURÁTORN◊ TITKÁRN◊ 1. KURÁTOR
2. KURÁTOR 1. KURÁTOR
És jó volt az ebéd? Köszönöm, rendben volt. Mindenki visszajött? TITKÁRN◊ Igen, bent várnak. ELNÖK (belép, körbenéz. A szája körül rúzsfoltok. Nagyon komolyan veszi magát.) Kedves kollégák, elnézést a késésért, munkaebéd volt, valamit meg kellett beszélnünk. Belenéztek a délutáni anyagba? 1. KURÁTOR (az asztallapnak mondja) És te a tükörbe? ELNÖK És? Sikerült mindent megbeszélni? KURÁTORN◊ Elnézést, de nekem négykor muszáj elmennem. ELNÖK Tudom, fél ötkor szoptatnia kell. Kurátorn√ mellét nézi. TITKÁRN◊ ELNÖK
Azért négyig jó lenne befejezni, mert fél ötkor szoptatok. Az már nem fog összejönni. Mindjárt három. Nekem legkés√bb négykor el kell mennem. (belép) Hozhatok egy kis kávét? Nem, köszönjük, az elnök úr még nem jött vissza. Attól még ihatunk kávét, nem? Egy óra múlva sokkal álmosabb leszel.
Az asztalon várakozó dossziékra mutat. KURÁTORN◊
3. KURÁTOR (Közben megint befejez egy dossziét és visszateszi az asztalra.) Szeretném a kollégák figyelmét felhívni erre az anyagra. Fölteszi a szemüvegét, böngészni kezd: Az elejét csak elmormolja, aztán a lényeget hangosan, tagoltan olvassa: …új felületekkel és tipográfiai megoldásokkal szeretném tágítani a vers határait. A borítón elhelyezett tükörfólia segítségével az olvasó mintegy magát látja meg-
Nekem négykor mindenképp el kell mennem, mert megpang a tej. A múltkor elég volt egy szoptatást kihagyni, és gennyes eml√gyulladást kaptam.
1. Kurátor és 2. Kurátor döbbenten néznek, 3. Kurátor is fölneszel, fölemeli a fejét a pályázatból. Közben a titkárn√ kimegy.
40
Kurátorok
1. KURÁTOR KURÁTORN◊
1. KURÁTOR
2. KURÁTOR
KURÁTORN◊
1. KURÁTOR ELNÖK
1. KURÁTOR 2. KURÁTOR KURÁTORN◊
jelenni a kötetben, ily módon elmosódik a szerz√ és befogadó közti hagyományos határvonal. Úgy érzem, a tradicionális rövid versmondat és a szigorú oldaltükör eleve megakadályozzák a szöveg korlátlan hömpölygését. Szerintem mi is akadályozzuk meg a korlátlan hömpölygést. Na jó, hol az a pályázat? (3. Kurátor felé nyújtja, Kurátorn√ kihajtogatja. Hosszú leporello-szer∫ kötet, majdnem végigér az asztalon.) Nem ez az a pasas, aki tavaly azt találta ki, hogy mindig a lapok élére ír és mikroszkóppal kell olvasni? De. Tavalyel√tt meg volt a mozgó képvers, tudod, amit úgy kellett nézni, hogy bedugod a tollat, és oda-vissza mozgatod… mutatja. Hát nem is tudom…Én például szoktam a kádban olvasni…szerintem egy ilyen könyvet azért nehéz mondjuk fürdés közben… vagy a villamoson… Mért, az új Combinok elég hosszúak. (Közben olvassa a sorokat, föl-le kell hozzá járnia az asztal mellett. Összehajtogatja a leporellót, fölemeli, belenéz a tükörfóliába. Megijed, meglátja, hogy tiszta rúzs a szája. Gyorsan visszaül a helyére, egy dosszié mögé bújuk és elkezdi törölgetni. Közben beszél.) Akkor szavazzunk! Nem javaslom. Nem javaslom. Nekem négykor el kell mennem.
föl, nyanyanya, nyanyanya, az illusztrációkat a célzott korosztályon tesztelték, kaptak már rá valami támogatást, de nagy a nyomdaköltség, mellékelték a költségvetést is. A szövegeket megkaptátok el√re. Els√ mese: komplexusos nyúl, aki kölyökkora óta szenved. Feln√ttként meg akarja operáltatnia a füleit. 1. KURÁTOR Meg akarja operáltatni a szüleit?! De mért? 2. KURÁTOR (tagoltan és hangosan) Mert nem hallanak. Apja és anyja is süket. Mindkett√. Mindkét fülére. KURÁTORN◊ Újraolvasom, jó? Komplexusos nyúl, aki kölyökkora óta szenved. Feln√ttként meg akarja operáltatnia a füleit, de végül a denevér lebeszéli. Második mese, a szépség nem minden. Két boszorkány találkozik a Fekete erd√ben, el√ször féltékenyek egymásra, de aztán ráébrednek, hogy mind a ketten leszbikusok és szerelemre gyulladnak. 1. KURÁTOR (miközben kávézik) Anyám. 2. KURÁTOR (szintén kávézik) Haladjunk. Nem javaslom. 3. KURÁTOR Szerintem ez egy érdekes kísérlet. Javaslom támogatásra. 1. KURÁTOR (közben ránéz az elnökre és ironikus szolgálatkészséggel rajzol egy kört a saját szája körül, közben ezt a szót formálja) Ká-vé. ELNÖK (zavartan megtörli a száját) Jó, akkor szavazzunk: 1. KURÁTOR, 2. KURÁTOR és KURÁTORN◊ egyszerre Nem javaslom… ELNÖK Rendben, akkor három az egy arányban nem. Mehetünk tovább. 3. KURÁTOR (közben már egy másik pályázatot néz, ebb√l olvas fel hangosan) …felülírni a magyar hagyományból belénk ivódott verseket. Ha nem tabuként kezeljük hanem integráljuk az eleven kortárs szövegkorpuszba, esélyt kapnak, hogy új jelentéssel telít√dve… mormog, lapoz: Példa, csak az utolsó versszakot olvasom:
Elnök (leengedi a dossziét, szigorúan ránéz, már nem rúzsos) KURÁTORN◊ 3. KURÁTOR ELNÖK
Nem javaslom. Szerintem érdekes kísérlet, én támogatom. Jó, akkor három-egy arányban nem, menjünk tovább.
Közben a titkárn√ behozza a kávét, leteszi. Elnök kávézni kezd, Kurátorn√ ezalatt olvassa a következ√ pályázatot. Kinyitja a dossziét. Titkárn√ kimegy. KURÁTORN◊
…nem nyúltak hozzá, és csaknyúltszegény, és nyúl lett √ is a nyulak között, és éjjelente nyúlnak öltözött, és ott halt meg a Nyulak szigetén.
Közben azért mondom, jó? (hadar) Alternatív mesekönyv, a történetek mai valós társadalmi problémákat dolgozzák
41
Táp Színház
1. KURÁTOR (fogja a fejét, úgy gondolkozik) Úristen, mi is ez? 2. KURÁTOR Nekem is rémlik. Az el√bb is egy nyúl volt, nem? Húsvét van? KURÁTORN◊ Mi is ez… az eredetiben…. a szegényre rímel valami. Közben már pakolja össze az asztalról a holmiját. 1. KURÁTOR Tényleg, valami szegény van benne… akkor biztos Kosztolányi! 2. KURÁTOR Nekem is valami Nyugatos cuccnak t∫nik. De nem a legényre van rím? ELNÖK Haladjunk! 3. KURÁTOR (megrökönyödve) De uraim, ez Ady! Idézi:
1. KURÁTOR (2. Kurátorhoz) Szerinted lehet n√i tejb√l sajtot csinálni? 2. KURÁTOR Megint hülye vagy?! ELNÖK Mehetünk tovább? 2. KURÁTOR Persze, elnézést, csak …elkalandoztam. Nem javaslom. 1. KURÁTOR Én se. 3. KURÁTOR Szóval ez Ady. Vagy már mondtam az el√bb? Nekem ez kifejezetten tetszik, szerintem támogassuk. ELNÖK Jó, akkor három-egy arányban nem. (Hirtelen megszólal a mobilja.) Elnézést. (Oldalra húzódik. Dühösen suttog a telefonba, halljuk, amit mond.) Nem, még itt vagyok. (…………) ….nem vagy normális, hát nem láttad, hogy nézek ki? Direkt hagyod, hogy hülyét csináljak magamból?! 2. KURÁTOR (Lapozgatja az el√tte lév√ dossziét, de közben beszél. Hangosabb a szokottnál, látszik, hogy most szándékosan hülye, és a m∫sor f√leg a 3. Kurátornak szól. 1. Kurátort kérdezi) Te, van az a vers…tudod, valami tyúk van benne. Hogy bejön a lakásba, vagy ilyesmi… és akkor kérdezik t√le, hogy mit csinál a lakásban, és úgy hívják a versben a tyúkot, hogy Kend. Te, azt ki is írta? 1. KURÁTOR (rosszallóan) Abba kéne most ezt hagyni, jó?
◊ nem járt a Duna táján soha, Egy halk dalú és halk csókú legény. És Jézusnak áldozták Margitot, Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén. 1. KURÁTOR (a másodiknak) Tessék, megint hülye vagy. KURÁTORN◊ Elnézést, de nekem most muszáj mennem. Nem javaslom. Holnap itt folytatjuk, jó? Addig beszéljék meg a többit, én nem vagyok semminek az elrontója, a fesztiválos dalszöveg- projektet nagyon szeretném, de holnap visszatérünk rá. ELNÖK Kezeit csókolom. KURÁTOROK Szia, akkor holnap. 2. KURÁTOR És jó szoptatást. 1. KURÁTOR nyomatékosan ránéz, erre meghúzza magát. KURÁTORN◊ Sziasztok. (Elnök felé) Viszontlátásra. Igyekszem kilencre ideérni. 3. KURÁTOR feláll, kezet csókol Kurátorn√nek. KURÁTORN◊ Akkor nézzen már utána annak, amir√l délel√tt beszéltünk, jó?. 3. KURÁTOR Feltétlenül. Kötök is egy csomót a zsebkend√mre, mert mostanában elég feledékeny vagyok.
2. Kurátor elhallgat. Uraim, szerintem fejezzük be mára, elég sokat átnéztünk. 2. KURÁTOR (az asztallapnak) …mert nekem fél ött√l szoptatni kell… 1. KURÁTOR Fejezzük. Ezt a négyet lenyomjuk holnap délel√tt. 3. KURÁTOR Én két anyagot most hazavinnék átlapozni. ELNÖK
El√veszi a zsebkend√jét, kirázza. A sarkán már van két nagy csomó, 3. Kurátor erre elkomorul és gondterhelten bámulja. Visszaül, közben Kurátorn√ kimegy. ELNÖK
Pakolják össze a dossziékat. Mikor kész, a hónuk alá veszik, meghajolnak, kimennek. Titkárn√ jön be, hogy összeszedje a poharakat, de csak az üres termet látja. Hóna alá veszi a tálcát, meghajol √ is.
Folytassuk, haladósan.
42
Kurátorok .VINNAI ANDRÁS.
.Kovácsoltvas pelenka. A
jelenet egy koszlott próbateremben játszódik. A rendez√ és az író épp elnyomják a cigarettáikat. A színészek fegyelmezetten várnak.
Jól van! Megesküszöm, hogy nem nyúlok többet a kurva szövegedhez! Most jó!? Folytathatnánk a próbát!? Tessék! Szöveg! Mondjad a szöveget! ÍRÓ Az én szövegemet! RENDEZ◊ Az √ szövegét mondjad! Még egyszer az átváltozástól. RENDEZ◊
Nézzük meg az átalakulástól… menjünk onnan, amikor kiderül, hogy valójában nem némettanár. És nem Eszternek hívják, hanem… ÍRÓ Megint változtattál? Miért változtattál megint? RENDEZ◊ Most mondom el! Annyi a változás, picim, és nem kell bele√rülnöd, hogy betettünk egy apró kis fordulatot. Van ez a Kovács Eszter nev∫ némettanár, érted? Akir√l a korrepetálás közben derül ki, hogy valójában √ az eredend√ jóság szelleme. ÍRÓ (hosszan gondolkodik) Jó… mondjuk ez… tényleg jó, de könyörgök, ne nyúlj a szöveghez nélkülem! Annyiszor kértem! Ne nyúlj! RENDEZ◊ Nem nyúlok. ÍRÓ Esküdj meg! RENDEZ◊ Picim! Nézd meg! Utána megbeszéljük! Na! Kezdjük! RENDEZ◊
A színészek visszaugranak a kívánt részhez, majd folytatják. Lelkem feketetollú varja károgva várja Hogy testem sebét kezed összevarrja FLEXES Varrom már, varrom! De germánul kérdem: Warum? Miért? Hogy olybá t∫nsz nekem, akár a szarom? ÍRÓ Ez nem jó! Ez így nem jó ez nem jó így! RENDEZ◊ Tovább! BÁDOGLAVÓROS Ki vagy hát te, hogy így felvágták a nyelved? Beszélj már! Nevedet nem kell lenyelned! FLEXES A lélek köször∫sét tisztelheted bennem. Eljöttem, mert elmédet élesre kell fennem. Elindítom hát okításod szemeszterét mától! Tán sose hallottál még a Jellemesztergáról!? KAR ◊ bizony, √ az! A jellem esztergája S nem holmi Kovácsék kicsi Eszterkéje ◊ már nem halandó, nincsen TAJ kártyája ◊ az élet tengerén a leggigászibb gálya Gaia, a földanya kedvenc unokája E vén sárgolyó, tudd meg, az √ nagymamája FLEXES Anyám a föld, apám a víz Bátyámon siklik, ki hegyekbe síz BÁDOGLAVÓROS
A színészek rázni kezdik magukat, majd hirtelen megmerevednek. A némettanárt játszó színészn√, hirtelen átalakul az eredend√ jóság szellemévé, el√vesz egy flexet. A mellette álló színm∫vész, aki egy bádoglavórt visel nadrág gyanánt, el√retotyog, mellette a némettanárt játszó színészn√ el√kap egy flexet, a lavóros már majdnem megszólal, amikor: ÍRÓ
Esküdj meg!
43
Táp Színház
Csönd.
N√vérem a t∫z, haverom a hold Bennem van minden, minden ami volt BÁDOGLAVÓROS Alakíts hát engem! Végy kezelésbe! Testembe szignódat acéllal vésd be! Repüljön a felesleg, maradjon a lényeg Te leszel lelkem levelén a bélyeg FLEXES Pattogjon hát fényesen a zsarátnok szikra Elválik most mi vagy: ember vagy halikra!
Uraim! (körülnéz a színpadon) Ez már az? Mi van? Jézusom… Ez… Nem hiszem el, hogy már el is kezdték… Ezek elkezdték! Tessék! Itt van a fickó a kovácsoltvas pelenkában. Ez már az. RENDEZ◊ Uraim! Itt színházi próba folyik. ÍRÓ Nem véletlenül, hogy a csapágybörzére jöttek, ami nem itt van, hanem a másik szárnyban és nem itt? RENDEZ◊ Picim! Majd én elintézem, rendben? Ülj le, nyugodj meg, gondozd a szöveget. Színészeknek szünet, de nem megy messzire! RENDEZ◊ BAULER RENDEZ◊ RUFFEL
Flexes már majdnem belevág a pelenkába. Várj még egy percet, az emberi faj Nehezen bírja ha valami fáj Nem fáj-e a születés? Nem fáj-e a szülés? Nem fáj-e az ölelés? Nem fáj-e az ölés?
BÁDOGLAVÓROS FLEXES
Színészek el, a bádoglavóros csak apró lépésekkel képes elhagyni a teret.
Hátul a színészek bemondják, és eljátsszák az el√z√ sorok végét.
Hihetetlen. És mindig találnak hülyét, aki fölveszi, elmondja, lemozogja. Nézd meg! Nem is tud benne menni! Kovácsoltvas pelenka. Komolyan… olyan… a… áhhh… RUFFEL Már megint véleményezel! Tudod jól, hogy nem tesz jót neked ha véleményezel. Ne véleményezz. Most szépen mindent lerendezünk. Azért vagyunk itt. BAULER Én ebbe tönkre fogok menni. Nem bírom… Nem bírom elviselni. RUFFEL Dehogynem bírod. Nem kell véleményezni és akkor bírod. BAULER Nem bírom. Érzem, hogy már nem. RENDEZ◊ Jól érzik magukat a térben? BAULER Abba fogom én ezt hagyni, Ruffel. Keress magad mellé valakit, mert én már… RUFFEL Dehogy hagyod abba… Ha nem ezen idegesítenéd magad, találnál mást… Hidd el nekem, ilyen a személyiséged, szükséged van rá, hogy… ÍRÓ Kellemesen elcseverésznek, a kurvaélet büdös lónak a szaros lónak a seggébe már a faszát a világnak már, bocsánat, a faszom kér bocsánatot! Elnézést! RENDEZ◊ Na… Ha nem tévedek, gondolom, maguk azok, akiket ööö… kitúrtunk, jól mondom? Kik is maguk…? A… (csettintget) Maguk a lego-sok? Maguk akarták azt a… Lego… szakkört… vagy mit, nem? Nézzék… Elismerem, hogy csodálatos élmény lehet hatalmas lego-gyümölcsöket építeni, de így BAULER
FLEXES
KAR
Levágom hát rólad a kovácsoltvas pelenkát Így éled majd újra a múltat s a jelent át Eloszlatom elmédb√l a tömérdek kételyt Okádd a világra a benned lév√ mételyt Mutasd meg ember, lángoló herédet S ne rejtsd pelenkába az anyagcserédet A kar belecsap egy indulószer∫ nótába. Ne játszd meg magad, mint a Richard Burton Pelenkába zárva a picsád Börtöntöltelék vagy de itt az esély Hogy végre szabadon élj Ne játszd meg magad, mint a Richard Burton Pelenkába zárva a picsád Börtön…
Két öltönyös férfi, Bauler és Ruffel jelenik meg a színpadon. Hé hé hé! Ez… ez mi!? Ezek… Ezek kik!? Ez eddig nem volt! Mi ez!? Megint elszabadultál! Megígérted, hogy visszafogod magad. Miért kell ez!? Mi közük a történethez, mi!? Elárulnád nekem, ha szépen megkérlek rá, hogy áruld el nekem, hogy most mi van és mér’!? Kik ezek!? RENDEZ◊ Nyugodj meg, kicsim! Befejezted? Nézd az arcomat! (csodálkozó grimaszt vág) Látod? Én sem értem. (öltönyösökhöz) Kiket tisztelhetünk az urakban? ÍRÓ
44
Kurátorok
jött ki a lépés, szokták volt mondani. A ház vezet√je megkért, hogy szerepeltessem a lányát, megnéztük, tehetségesnek találtuk, minket választott. Úgyhogy még csak nem is túrtuk ki magukat. És ugyanúgy fizetjük a teremdíjat, mint bárki más. Úgyhogy felesleges itt most az agresszor szerepkörben tetszelegni.
lennie. Mi se szeretünk kedvesek lenni a magukfélékkel. RENDEZ◊ Ööö… nem egészen értem, hogy most… RUFFEL A pályázatuk nyert… RENDEZ◊ Nyertünk!? Nyertünk!
Színészek beözönlenek, elkezdenek örömködni. RUFFEL RENDEZ◊
Bauler és az író egyszerre kezdenek el beszélni.
A pályázatuk nyert, de elutasították. Álljunk meg! Még nem is adtuk le. Holnap van a határid√, nem? Rosszul tudom? Jól tudja. Akkor meg hogy? Legyen elég annyi, hogy a legkorszer∫bb technikákat használjuk. De hát egyetlen példány van bel√le, ami itt van a táskámban. (a még mindig eszméletlen íróra néz, majd kérd√n vissza az öltönyösökre) Nem. Nyugodjon meg! Ez a kuratórium nem a pályázat alapján dönt, hanem a végeredményt vizsgálja meg. A pályázatuk nyert. Ha nem nyert volna, akkor most nem lennénk itt. Nyertünk? Mennyit nyertünk? (el√vesz egy kis jegyzettömböt) Százezret. Százezer forintot? A színészek újra beözönlenek ünnepelni. Nem forintot. Mi euróban támogatunk. Az… az akkor… Huszonöt millió. Aaaaa! Én! De hát ez! Picim! Hallod ezt!? Térj magadhoz! Nyertünk! Nyertünk huszonöt milliót.
Mir√l beszél ez a szerencsétlen? Mir√l beszélsz, te idióta, szegényember, te! ÍRÓ Milyen jogon lehetetlenítenek el minket a munkától, alkotástól!? RUFFEL Bauler! RENDEZ◊ Picim! Hagyjuk abba! RUFFEL Kezdjük el! Legyünk túl rajta. Mehet? BAULER (felszusszan) RUFFEL Uraim! Elnézést kérünk, amiért így magukra törünk, de le kell állítanunk a próbájukat, illetve azt próbálhatnak, amit akarnak, szabad országban élünk… de… meg kell kérnünk önöket, hogy a pályázatukat vonják vissza. RENDEZ◊ Milyen pályázatról beszél? BAULER Err√l! RENDEZ◊ Nézzék! Én józan ember vagyok, színészen kívül mással nem szoktam üvölteni. Látták, hogy eddig is a békét oltalmaztam. Kik maguk? ÍRÓ Válaszoljál már! Miért nem válaszol, amikor kérem rá, hogy válaszoljon, akkor miért nem válaszol!?
RUFFEL RENDEZ◊ BAULER
A rendez√ ekkor megmarkolja az írót a tarkójánál fogva és nekiszalad vele a falnak. Író elájul.
A rendez√nek sikerül életet lehelnie az íróba, felállítja. Színészek újra örvendezni kezdenek.
Szóval? A kuratórium küldöttei vagyunk. Az Eartartor… az sz√rszárszó… Törartra… (egyre jobban belezavarodik, inkább felmutatja az igazolványát) RUFFEL Az Eartharttól jöttünk. RENDEZ◊ És hogyhogy beszélnek magyarul? RUFFEL Nálunk mindenki beszél minden nyelven. RENDEZ◊ Bocsássanak meg, én… (a fekv√ testre mutat) ◊ a darab írója. Ööö… a darab írója, én vagyok a rendez√. Foglaljanak helyet! BAULER A bizottság határozata nem kedvez√ magukra nézve, úgyhogy nem kell kedvesnek
RENDEZ◊
BAULER
RENDEZ◊
RUFFEL
RENDEZ◊ BAULER RENDEZ◊ BAULER RENDEZ◊ RUFFEL RENDEZ◊
Sikerült! Látod? Mondtam, hogy sikerülni fog. Megcsinálhatjuk nagyszínpadon. RENDEZ◊ (színészekhez) Nyertünk! HIGANY Annyira tudtuk! GÁBOR Annyira éreztük! FLEXES Tudtuk! BÁDOGLAVÓROS Éreztük! SZÍNÉSZEK EGYÜTT Annyira tudtuk, annyira éreztük! BAULER Hé! (el√vesz egy pisztolyt, a leveg√be l√) Állítsák le magukat, legyenek szívesek. Most mondtuk el, hogy nem nyertek. Csak a pályázat nyert, mindenki más veszített. A Kovácsoltvas pelenka cím∫ színdarab
RENDEZ◊ RUFFEL BAULER
45
Táp Színház
ÍRÓ RUFFEL ÍRÓ
sohasem kerülhet a néz√k szeme elé. Illetve sohasem kerülhetett volna. Most akkor kapok érte pénzt vagy nem? Nem kap. (rendez√höz) Nem kapok? Miért nem kapok! Azt ígérted, hogy kapok, ha ígéred, hogy kapok, akkor, hogy lehet, hogy most nem kapok, ha egyszer megígérted, hogy kapok, akkor most…
Kurva anyádat értetlenkedjél most már! Széjjel fogom l√ni a térdedet! RUFFEL Bauler! Ne csinálj √rültséget! Már érti, csak még nem fogta fel. Igaz? Megértette? RENDEZ◊ És milyen volt? Milyen volt az el√adás? BAULER Szar! Ocsmány lila szar! Egy nagy köcsögség! RUFFEL Elég! Nézze… (fáj neki kimondani) m∫vész úr! Ha egy kicsit is… bárki számára is emészthet√ lett volna, vagy elért volna egy bizonyos színvonalat… akkor mi most nem lennénk itt. RENDEZ◊ Szóval tényleg látták! Mi volt a vége? RUFFEL Kiderül, hogy a kovácsoltvas pelenka a rabság szimbóluma. Mellesleg ez el is hangzik a szövegben, ami kifejezetten nyomasztó volt… mindegy… A kiscsaj lehegeszti a f√szerepl√ seggér√l a cuccot és jön a finálé. RENDEZ◊ Beszéljen a fináléról! RUFFEL Alákevertek valami drum’n’bass alapot az Örömódának és arra táncoltak. Valahogy így. (mutatja) HIGANY Ez nem rossz! Így sokkal jobb lenne. BAULER
A rendez√ a falnak löki az írót, az újra elájul. RENDEZ◊ BAULER
RENDEZ◊ RUFFEL BAULER RENDEZ◊ BAULER RENDEZ◊ RUFFEL
RENDEZ◊ BAULER
Most akkor… Mi van? Mint mondottam, a kuratóriumunk bizottsága a legmodernebb eszközöket használja a pályázatok elbírálása során. Az önök pályázata nyert, de egy másik id√síkban. Miért van pisztolya? Miért ezen akad fönn? Id√utazók vagyunk, bazdmeg! Még mindig nem érted? Azért van pisztolya? A jöv√b√l jöttünk! A jöv√ben mindenkinek van pisztolya? Egyenesen a premierr√l érkeztünk. Egy másik id√síkból, ahol az el√adásuk színpadra került. Tessék, magunkkal hoztuk a jegyeket. Ez nem bizonyít semmit. Bizonyíték kell!? Jól van. Kint van az id√gépünk a folyosón. Most szépen visszamegyek a gyerekkorodba és minden télen ellopom a sapkádat, hogy jól megfázzon az a hülye fejed! (kimegy)
A színészek táncolni kezdenek, hasonlót, mint az öltönyös. Kezdenek belebonyolódni a koreográfiába. Ruffel többször is megmutatja nekik. FLEXES Ugyanezt csináljuk mi is. BÁDOGLAVÓROS Nem egészen, nézd meg a kezét hogy GÁBOR HIGANY
Odakintr√l furcsa hang hallatszik. RENDEZ◊
RUFFEL
Uramisten! Miért nem fordulnak szakemberhez, miért kell nekem folyton kifognom, az ilyen elmebe… (a sapkájához nyúl idegességében, lehúzza a fejér√l, a sapkából hullani kezd a haja) Áááhhhh! Hagyják abba! Elhiszem! Elhiszem! Mindent elhiszek!
GÁBOR RUFFEL BAULER
Odakintr√l újabb fura hang, majd Bauler visszatér.
Csönd.
Na? Kell még valamit bebizonyítani? Van még valami kívánsága a rendez√ úrnak! Hallgatom! (dörzsölgeti a kezét, hogy átmelegedjen) RENDEZ◊ (leül) De hát… még le sem adtuk a…
RENDEZ◊ BAULER
BAULER
46
tartja. Látod? Én nem tudok ilyen mélyre guggolni. Hogy is volt? Így csinált a kezével? Így ugye? Mutatom még egyszer. A kezüket így tartották, és közben a csíp√jükkel meg így… körbe. Nem! Másik irány! Így! És mélyebbre kell guggolni! De én nem tudok mélyebbre guggolni. Hát pedig ott sokkal mélyebbre leguggolt, lehet, hogy sokat nyújtott a bemutatóig. Elég! Kuss legyen! Nem mozog! Nem beszél!
És a közönség? Hogy reagált? (a jegyzetfüzetébe néz) Kilencvenhárom százalék elment félid√ben, a maradék hét maradt bekiabálni, de √k sem bírták ki a végéig.
Kurátorok
Író kezd magához térni. RUFFEL
ÍRÓ RENDEZ◊ ÍRÓ RENDEZ◊ BAULER RENDEZ◊ BAULER
ÍRÓ
RENDEZ◊
ÍRÓ
gombot, majd újra halljuk a felmondott szöveget a diktafonból onnan, hogy „Évszázadok óta…”. Bauler rálép a készülékre. Csönd.
Az író úr meg is sérült a banketten. Széls√ségesek t√b√l lemetszették a karját. Úgyhogy maguknak is jobb, ha szépen takarodót fújnak. Most mi van? Id√utazók. Látták a pelenkát. Azt mondják, megbukott. Id√utazók? Mi meg elbuktunk huszonöt milliót. Ha ez vigaszt jelent, abban a másik id√síkban felhasználták a keretet az utolsó fillérig. Meséljen! Kérem! Az összeg nagy része egy ennél háromszor nagyobb, valódi kovácsoltvas pelenkára ment el. Jó, álljunk meg egy kicsit! Utálom, amikor elszállsz az írott anyagtól, de ez… ez nem rossz. Gondoljuk át! Mir√l szól a darab. A szabadságról, a rabságról. Erre jön két fószer a jöv√b√l, akik megkérd√jelezik a jelent, s√t a múltat! A szövegük kicsit papíríz∫, de kipofozom. Picim. A valóságot látod. Ezek tényleg a jöv√b√l jöttek! Lehet, hogy most kicsit er√sebben ütötted be a fejed. Nem! Nincs baj! A beavatós színházzal nincs semmi baj! Kapja meg a néz√, amit érdemel! (megnézi a vérfoltot a falon, ahol a homloka érintkezésbe került vele) De valahogy… Mindannyiunknak egyszerre kéne a falnak menni… Az mekkora hatás lenne! S√t! Rábírni néz√ket is, hogy menjenek fejjel a falnak. Mint mi! M∫vészek! Évszázadok óta ezt csináljuk. (el√kap egy diktafont) Évszázadok óta! De a vért lekoptatja a falakról az id√, a falakra friss vér kell! Ezért kell újra és újra nekiszaladnunk! Ezért kell küzdenünk! Ezért mérgezzük magunkat a cigarettával a kávéval és a nemalvással! Mert a világ a m∫vészek vérén csúszik el oda, ahol a szabadság sarjadoz. A mi vérünk a ken√anyag! Mi ápoljuk az élet fogaskerekeit, hogy ne rozsdáljanak be id√ el√tt! Mert mi vagyunk, azok, akik soha nem alapítanak családot, akik vállalják a magányt, hogy…
A társamnak igaza van! Magukat én rendeztem bele a jelenetbe. RUFFEL Téved. RENDEZ◊ Jól van! Nézzük meg elölr√l! Menjünk onnan, hogy bejönnek! BAULER Ne játssza az √rült alkotót drága uram, mert esküszöm, meg fogom ütni ököllel. RENDEZ◊ Jó… de mondja inkább azt, hogy… „Ne játssza az √rült alkotót…” igen addig jó, de aztán mondja azt, hogy… „Mert különben kiszipkázom a tehetségét! És mehet a szemétdombra a többi nyomorult közé.” Ez az! Értik! Maguk miatt van a sok tehetségtelen rendez√! Maguk szipkázzák ki a talentumot a fejükb√l. Igen! Legyen így! Ugorjunk az elejére! RUFFEL Uram! Ha tovább folytatja a színjátékot, kénytelenek leszünk lyukat ütni a térid√n és szembesíteni a… RENDEZ◊ Csinálják, amit mondtam! (színészekhez) Ti is! Ugrunk az elejére! BAULER Na jó! Én figyelmeztettem! (lyukat üt a térid√n) Eddig mindenki bele√rült, de ha nem lehet jobb belátásra bírni, hát legyen! RENDEZ◊
Megjelenik egy vetített kép. Az el√z√ekben próbált jelenet szerepl√it fedezhetjük fel rajta. RENDEZ◊
Istenem! Ez a jöv√? Odanézz!
Bauler két széket vesz el√, és leülteti rá a rendez√t, az írót is felnyalábolja és elhelyezi a széken. Megbabonázva nézik a falat. (színészekhez) Maguk menjenek haza! Kárpótlás nincs! Bebukták! HIGANY Jogunk van látni! GÁBOR Mi visszük vásárra a b√rünket estér√l estére! FLEXES Nem megyek vissza a sivár, unalmas életembe. GÁBOR Belekóstoltam a színjátszásba, most már nincs visszaút. HIGANY Rájöttem, hogy az életben is folyton maszkot viselek. FLEXES Csak a színpadon lehetek önmagam! BÁDOGLAVÓROS Odanézzetek! Ott vagyok! RUFFEL
Ezúttal Bauler keni a falhoz az írót, aki a becsapódás közepette véletlenül megnyomja a visszacsévélés
47
Táp Színház
RENDEZ◊ ÍRÓ
Folytatódik a felvétel, de közben a színpadon is zajlanak az események.
Ez hihetetlen! Picim! Ugye te is látod!? Uramisten! Megcsináltuk!
A vásznon megelevenedik a Kovácsoltvas pelenka cím∫ darab.
BAULER-RUFFEL
(a felvételen) Anyám a föld, apám a víz Bátyámon siklik, ki hegyekben síz N√vérem a t∫z, haverom a hold Bennem van minden, minden ami volt BÁDOGLAVÓROS (a felvételen) Alakíts hát engem! Végy kezelésbe! Testembe szignódat acéllal vésd be! Repüljön a felesleg, maradjon a lényeg Te leszel lelkem levelén a bélyeg FLEXES (a felvételen) Pattogjon hát fényesen a zsarátnok szikra Elválik most mi vagy: ember vagy halikra! FLEXES
RUFFEL FLEXES
(a felvételen) Levágjuk hát rólad a kovácsoltvas pelenkát Így éled majd újra a múltat s a jelent át Eloszlatjuk elmédb√l a tömérdek kételyt Okádd a világra a benned lév√ mételyt Mutasd meg ember, lángoló herédet S ne rejtsd pelenkába az anyagcserédet Kuss legyen! Add vissza a szövegemet, az az én szövegem!
Ruffel lelövi a Flexest, aki miután összeesik, elt∫nik a felvételr√l. HIGANY GÁBOR
Flexes már majdnem belevág a pelenkába. A felvételen egyszer csak Bauler és Ruffel t∫nnek fel.
Rohadék! Megölted a Jellemesztergát! Kapjuk el √ket.
Ruffel és Bauler lelövik Gábort és Higanyt, √k is elt∫nnek a felvételr√l.
(a felvételen) Hohó! Barátocskáim! Jellemeszterga így, jellemeszterga úgy! Csak hogy mi bizony a jöv√b√l jöttünk. BAULER Hé hé hé… ez most most mi!? RUFFEL (a felvételen) Most pedig kiszipkázom bel√letek a tehetséget és mehettek a többi nyomorult közé! Bruháháháhá! RUFFEL Mi a kurva élet folyik itt? BAULER Belerendezett minket ez a szemétláda! RUFFEL Hogy mertél, beleírni minket!? Nekünk semmi közünk az egészhez! BÁDOGLAVÓROS (a felvételen) Várjatok egy percet, az emberi faj Nehezen bírja ha valami fáj BAULER-RUFFEL (a felvételen) Nem fáj-e a születés? Nem fáj-e a szülés? Nem fáj-e az ölelés? Nem fáj-e az ölés? FLEXES Elvették a szövegemet. BAULER
Nem akarok benne lenni a Kovácsoltvas pelenká-ban! Nem akarok benne lenni! RENDEZ◊ Nem kellett volna belesétálni a próbámba! (Íróhoz) Odanézz, tök jól csinálják! RUFFEL Azonnal rendezz ki bel√le! Hallod!? Ne er√ltessétek ránk a koncepciótokat, rohadékok! BAULER
A felvételen Ruffel, Bauler és a Bádoglavóros egymásba kapaszkodva táncolnak és énekelnek. Óriási tapsvihar hallatszik a felvételr√l. FINÁLÉ
48
Ne játszd meg magad, mint a Richard Burton! Pelenkába zárva a picsád börtöntöltelék vagy, de itt az esély, hogy végre szabadon élj!