Tanulószerződéses képzési formák és strukturált munkaalapú tanulási programok Magyarországon

Tanulószerződéses képzési formák és strukturált munkaalapú tanulási programok Magyarországon

Az írás a Cedefop (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ) ReferNet hálózata tagjai által készített, a tanulószerződéses típusú képzési formák és strukturált munkaalapú tanulási programok témáját feldolgozó tanulmánysorozat részeként született 2014-ben. A cikk a szakképzési rendszerekről online a http://www.cedefop.europa.eu/EN/Informationservices/vet-in-europe-country-reports.aspx címen elérhető általános információkat egészíti ki. A ReferNet a szakképzés európai információs és szakértői hálózata, mely a nemzeti szakképzési rendszerekről nyújt információt és elemzéseket a Cedefop számára, illetve az európai szakképzés-politikát és a Cedefop munkáját érintő információkat terjeszti az érintett szereplők körében az EU-tagállamokban, Norvégiában és Izlandon. Jelen írásban megfogalmazott vélemények nem feltétlenül tükrözik a Cedefop álláspontját. A tanulmány egységes, a Cedefop által az összes ReferNet partner számára meghatározott szerkezetet követ. Az tanulmány részben az Európai Unió támogatásával készült.

Szerzők: Bükki Eszter, Domján Krisztina, Vinczéné Fekete Lídia (Oktatásfejlesztési Observatory Központ, Budapesti Corvinus Egyetem), Mártonfi György (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) Szerkesztő és szakmai lektor: György Mártonfi Szakmai vezető: Dr. Tamás Köpeczi-Bócz © Copyright: Oktatásfejlesztési Observatory Központ, Budapesti Corvinus Egyetem, 2014

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉSI FORMÁK MAGYARORSZÁGON: MEGHATÁROZÁS, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS STATISZTIKA ..................................................................... 2 1.1 MEGHATÁROZÁS ................................................................................................... 2 1.2 RÉSZVÉTELI ADATOK ÉS AZ ÉRINTETT ÁGAZATOK ..................................................... 3 1.3 BELÉPÉSI KÖVETELMÉNYEK ÉS A MEGSZEREZHETŐ KÉPESÍTÉS ................................ 4 1.4 FINANSZÍROZÁS .................................................................................................... 4 1.5 TANÁCSADÁS ........................................................................................................ 5 1.6 KIMENET ............................................................................................................... 5 2. A HAZAI TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉS JELLEMZŐI AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN ............................................................. 6 2.1. A KÉPZÉST NYÚJTÓ VÁLLALATOK, KÜLÖNÖSEN A KKV-K SZÁMÁRA NYÚJTOTT TÁMOGATÁS................................................................................................................ 6 2.2. A KÉPZÉSI PROGRAMOK VONZEREJÉNEK NÖVELÉSE ÉS A PÁLYATANÁCSADÁS .......... 7 2.3. ORSZÁGOS IRÁNYÍTÁS, SZABÁLYOZÁSI KERETRENDSZER ÉS A TÁRSADALMI PARTNEREK RÉSZVÉTELE ............................................................................................ 8 2.4. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A MUNKAALAPÚ TANULÁSBAN ÉS/VAGY TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉSBEN ................................................................................................................ 9 2.5. A TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉST ÖSZTÖNZŐ INNOVATÍV ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK ...... 10 3. A FENTEBB TÁRGYALT KÉPZÉSI FORMÁK/PROGRAMOK FŐ ERŐSSÉGEI ÉS GYENGESÉGEI MAGYARORSZÁGON ........................................................... 11 3.1 POLITIKAI, SZAKPOLITIKAI TÁMOGATÁS .................................................................. 11 3.2 JOGI KERETEK ..................................................................................................... 12 3.3 SZAKKÉPZÉSI STRUKTÚRA ................................................................................... 12 3.4 A “MAGYAR DUÁLIS MODELL” ................................................................................ 12 3.5 A KÉPZÉSBEN VALÓ ÉRDEKELTSÉG ....................................................................... 13 3.6. SZAKOKTATÓK, GYAKORLATI OKTATÓK, PEDAGÓGIA ............................................. 14 3.7 A TANULÓSZERZŐDÉSSEL TÖRTÉNŐ KÉPZÉS ELŐNYEI ............................................ 14 4. ÖSSZEGZÉS ...................................................................................................... 15 MELLÉKLET........................................................................................................... 17 HIVATKOZÁSOK ................................................................................................... 25 FÜGGELÉK ............................................................................................................ 26 REFERNET ARTICLE: APPRENTICESHIP-TYPE SCHEMES AND STRUCTURED WORK-BASED LEARNING PROGRAMMES – GUIDELINES ..................................................................... 26

2

1.

TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉSI FORMÁK MAGYARORSZÁGON: 1 MEGHATÁROZÁS, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS STATISZTIKA 1.1 Meghatározás A

tanulószerződéses

képzés

nem

számít

különálló

tanulási

útvonalnak

Magyarországon. Ez inkább az iskolarendszerű szakképzési programok gyakorlati képzési részének egy lehetséges szervezési formája, amikor is a szakmai gyakorlatra egy vállalatnál kerül sor. Hazánkban a felső-középfokú és poszt-szekunder szakképzés szakiskolákban és szakközépiskolákban folyik, melyek ISCED 3, illetve ISCED 4 szintű szakképesítést nyújtanak. 2 A szakképzési törvény értelmében egy iskolarendszerű szakképző program gyakorlati képzési része megszervezhető vagy kizárólag az iskolai tanműhelyben vagy egy vállalatnál, vagy pedig mindkét képzési helyen.3 A gyakorlati képzés két lehetséges jogi formában folyhat egy vállalatnál. A törvény és az oktatáspolitika által egyaránt előnyben részesített forma a tanuló és a vállalat által kötött tanulószerződés alapján folytatott egyfajta tanoncképzés. Egyéb esetekben, meghatározott és meglehetősen korlátozott feltételek teljesülése esetén a szakképző iskola együttműködési megállapodást köthet egy gazdálkodó szervezettel, melynek alapján az a tanulók számára gyakorlati képzést biztosít (lásd az 1. táblázatot a Mellékletben). Ekkor azonban a tanulók nem állnak szerződéses viszonyban a munkáltatóval és nem is kapnak tanulói juttatást (csupán a nyári iskolai szünet alatti gyakorlat idejére). Ezért ez utóbbi típusú képzési formát itt nem tárgyaljuk. A gyakorlati képzés helyszíne alapvetően a képző vállalatok elérhetőségétől és a tanuló döntésétől függ. A 2000-es évek eleje óta azonban az oktatáspolitika különféle

ösztönzőket

vezetett

be

azzal

a

céllal,

hogy

elősegítse

a

tanulószerződéses képzés elterjedését, különösen a fizikai szakmunkára képző szakiskolai programokban. 2013 szeptemberében minden szakiskolában új, 3 éves ún. duális típusú képzési programokat vezettek be. A szakképzést és az általános 1

A cikk a Cedefop számára készült 2014. májusában a ReferNet hálózat programja keretében. Tartalma a Cedefop által megadott, a cikk végén, függelékben közölt útmutató témáinak kifejtéséből épül fel a kért tagolás szerint. A magyar nyelvű változat a külföldi olvasók számára készült írás kis mértékben adaptált változata. 2 Léteznek továbbá speciális szakiskolák is, melyek a mentális vagy egyéb fogyatékkal élő tanulókat fogadják; ezek ISCED 2 vagy 3 szintű szakképesítést nyújtanak vagy a munkába lépéshez és az önálló életkezdéshez szükséges készségeket fejlesztik. 3 A kormány azonban a jogszabály módosítását tervezi annak érdekében, hogy a tanulók csak abban az esetben vehessenek részt iskolai képzésben, ha a Kamara írásban igazolja azt, hogy nem áll rendelkezésre gyakorlati képzést nyújtó vállalat („kamarai garanciavállalás”). Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Tájékoztató az Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitóról. http://www.mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/cikkek/tajekoztato-az-orszagosszakkepzesi-es-felnottkepzesi-tanevnyitorol-74912.

3

képzést 2:1 arányban ötvöző új programok keretén belül növelték a lehetőség szerint vállalatoknál folytatott gyakorlati képzés arányát.

4

szakképző

helyett)

évfolyamon,

azaz

(a

korábbi

16

A tanulók immár az első 14

éves

korukban

tanulószerződést köthetnek. Az első évben azonban a gyakorlati képzés csak vállalati tanműhelyben folyhat. A szakközépiskolában a tanulók a poszt-szekunder szakképzési évfolyamo(ko)n, 18 évesen kezdhetnek tanulószerződéses képzést.5 A vállalati gyakorlati képzésen töltött idő szakmánként és helyi megoldások alapján változik. A szakiskolai programokban az összes tanóra 2/3-ában folyik szakképzés, ezen belül a gyakorlati képzés aránya szakképesítéstől függően 40-80%; a tanulók többsége számára 70%. 6 Szakközépiskolában tanulószerződéses képzés a posztszekunder év(ek)ben válik elérhetővé, amikor csak szakképzés folyik; a gyakorlati képzés aránya 40 és 70% között változik.

1.2 Részvételi adatok és az érintett ágazatok A

tanulószerződéses

képzés

a

fizikai

szakmunkára

felkészítő

szakiskolai

programokban a legjellemzőbb. Amint azt a Melléklet 2-4. táblázatai mutatják, a tanulószerződések abszolút száma az iskolarendszerű szakképző programok minden típusában nőtt 2001 óta, a szakiskolában pedig közel négyszeresére emelkedett.7 A tanulószerződéssel rendelkező tanulók aránya szintén nőtt. Jelenleg a szakiskolai tanulók 40%-a vesz részt tanulószerződéses képzésben, míg a szakközépiskolákban csupán a tanulók 9%-a. Tanulószerződéses képzés elméletileg minden szakmában folyhat, a gyakorlatban azonban elérhetősége nagyban változik ágazattól/szakmacsoporttól/szakképesítéstől függően. 2014 májusában több mint 200 szakmában folyt tanulószerződéses gyakorlati képzés. A tanulószerződéssel rendelkező tanulók 58%-a azonban csupán tíz ISCED 3C szintű szakképesítés valamelyikét kívánta megszerezni (ld. az 5. táblázatot a Mellékletben). A válság kezdete óta a tanulószerződéssel rendelkező

4

Korábban a szakiskola két általános, közismereti és szakmai alapozó oktatást nyújtó és két vagy három szakképző évfolyamból állt. 5 A szakközépiskolai képzés szerkezetét is átalakította az új szakképzési törvény, ágazati szakképzést vezetve be az első négy, felső-középfokú évfolyamon (melyek korábban csak közismereti és szakmai alapozó oktatást nyújtottak). Ennek azonban nincs jelentősebb hatása a tanulószerződéses képzésre, mivel az csak a szakképesítést nyújtó egy vagy két poszt-szekunder szakképző évfolyamon érhető el. (A szakképzés időtartama attól függ, hogy a tanuló részt vett-e a szakközépiskola első négy felsőközépfokú évfolyamán. Ebben az esetben a négy év szakmai tartalmát beszámítják). 6 Speciális szakiskolai programokban szintén az összes tanóra 2/3-ban folyik szakképzés (a mentális fogyatékkal élő tanulókat célzó programok kivételével, ahol ez az arány kisebb, mert van egy előkészítő év), ennek 50-80%-a gyakorlati képzés. 7 Az elmúlt két évben csökkent a tanulószerződéssel rendelkező tanulók abszolút száma. Ez azonban annak a következménye lehet, hogy 1) a 2013/2014-es tanévre vonatkozó adatok csak előzetesek, illetve 2) az iskolarendszerű szakképzés szerkezeti átalakításából következő folyamatok még nem láthatóak tisztán.

4

tanulók száma folyamatosan nőtt a feldolgozó iparban és a szolgáltatások területén, de

stagnált

a

mezőgazdaságban

és

az

építőiparban

(Tanulószerződéses

foglalkoztatás… 2013, 1.o.). A vállalati képzési helyek hiánya számos szakmában jelent problémát (beleértve olyan szakmákat is, melyekben nagyszámú tanulót képeznek), és sok tanuló számára nem marad más lehetőség, mint az iskolai képzésben

való

részvétel

(a

tanulószerződéssel

tanulók

ágazat

szerinti

megoszlásáról ld. a Melléklet 6. táblázatát).

1.3 Belépési követelmények és a megszerezhető képesítés A tanulószerződéses képzés megkezdéséhez szükséges előképzettség és a megszerezhető képesítések ugyanazok, mint az iskolai vagy az együttműködési megállapodáson alapuló képzésben, és ezeket egységesen az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben határozzák meg. A szakiskolai programokba való belépés előfeltétele az általános iskolai végzettség (ISCED 2A) 8 megszerzése vagy az 1-2 éves felzárkóztató vagy (2014-től) a HídProgramban való részvétel.9 2013 óta a szakiskolai tanulók számára további előírás a

szintvizsga

letétele,

mely

a

munkahelyen

megkezdésének előfeltétele a 10-11. osztályban..

folytatott 10

gyakorlati

képzés

A szakközépiskola felső-

középfokú évfolyamaira belépőknek általános iskolai bizonyítvánnyal (ISCED 2A) kell rendelkezniük, míg a szakközépiskola szakképzési évfolyamain az érettségi bizonyítvány (ISCED 3A) a belépés előfeltétele.11 12 Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés a szakképző iskolában a tanulmányok végén egységes vizsgakövetelmények alapján szervezett szakmai vizsgán szerezhető meg.

1.4 Finanszírozás A tanulók első szakképesítésüket ingyen szerezhetik meg bármely nappali iskolarendszerű szakképzési programban. A gyakorlati képzést folytató vállalatok rendszeres havi juttatást fizetnek a tanulók számára, az iskolai szünetek időtartamára is. A tanulószerződéses tanulók a kötelező minimálbér 10,5-19,5%-ra jogosultak az első szakképzési évfolyam első félévében, a gyakorlati képzés teljes 8

Az általános iskola 8 éves általános alap- és alsó-középfokú oktatást nyújt 6-14 éves gyerekek számára. 9 Ld. A szakképzés Magyarországon, 2013. ReferNet országjelentés 2.1 és 2.2.1 fejezeteit. 10 A szintvizsgáról további információ A szakképzés Magyarországon, 2013. ReferNet országjelentésben található. 11 Azaz a poszt-szekunder szintű szakképzés gimnáziumban végzettek számára is elérhető. Az ő képzésük azonban hosszabb (2 éves), mivel esetükben nem számítható be korábbi szakmai képzés. 12 2012 szeptemberétől azok a szakiskolát végzettek is beléphetnek egy, a korábbi szakmai képzésük ágazatának megfelelő poszt-szekunder programba, akik ugyan nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, de letették a mestervizsgát és legalább 5 év szakmai gyakorlatot szereztek.

5

képzési programon belüli arányától függően. Ezt követően a képzés szervezője a tanuló szorgalma és teljesítménye alapján határozza meg a félévente kötelező emelés mértékét. Felmérések szerint azonban a tanulószerződéses tanulók nem mindig kapják meg a kötelező juttatást vagy a törvény által előírt összegnél kevesebbet kapnak. 13 2013-ban a juttatás átlagos havi összege 16 742 Ft volt, némileg magasabb a szakiskolában (17 207 Ft) és alacsonyabb a szakközépiskolában (15 227 Ft). A vállalatoknál folyó gyakorlati képzést a gazdálkodó finanszírozza, aki azonban kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulását (SZH) a képzéssel kapcsolatban felmerülő

költségek

fedezésére

fordíthatja,

illetve

ezen

felüli

költségeit

visszaigényelheti a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alaprészéből. 14 Felmérések szerint a tanulók után elszámolható költség-normatíva átlagban a képzési költségek mintegy ¾-ét fedezi.15

1.5 Tanácsadás Tanulószerződéses képzéssel kapcsolatos tanácsadást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: Kamara) 2001 óta működtetett országos szakképzési tanácsadói hálózata kínál mind a tanulók, mind a vállalatok számára (ld. a 2.1 fejezetet). A szakképzési törvény értelmében a helyi kamara feladata a tanulószerződések

megkötésének

elősegítése,

ellenőrzése,

hitelesítése

és

nyilvántartása (ld. a 2.3 fejezetet is), ezen felül részt vesznek általános iskolai tanulókat célzó pályatanácsadó tevékenységekben is. Ugyanakkor egy 2010-es felmérés eredményei alapján a tanulók csak nagyon kis része (1,6%) kerül a Kamara közvetítésével gyakorlati képzési helyre.16

1.6 Kimenet A tanulószerződésessel hiányszakmákban

17

tanuló diákokra vonatkozó éves

felmérések18 eredményei szerint 2011-ben a tanulók 92%-a, 2012-ben 85%-a fejezte be sikeresen a képzést. 2013-ban a válaszadók 34,9%-a dolgozott a képzésének megfelelő 13

szakmában,

20,1%-uk

folytatta

tanulmányait

és

25,2%-uk

volt

Tanulószerződéses foglalkoztatás…, 2013.; TÁMOP 3.1.1. Elhelyezkedési esélyek, 2010. Az SZH gyakorlatilag egy gazdálkodókra kivetett szakképzési adó, összege a bruttó bérköltség 1,5%a. Ez adja a képzési alaprész bevételét is. Ezekről bővebben lásd A szakképzés Magyarországon, 2013. ReferNet országjelentés 2.2.1 fejezetét. 15 Tanulószerződéses foglalkoztatás… 2013, p. 8. 16 TÁMOP 3.1.1. Elhelyezkedési esélyek, 2010. A felmérés mintáját 3260, a végzés előtt egy hónappal megkeresett szakiskolai tanuló alkotta, a minta 12 nagylétszámú szakmára reprezentatív volt. 17 A hiányszakmák megyei listáit, melyek a helyi munkaerőpiacon legkeresettebb 10 szakmát tartalmazzák, évente frissítik a megyei fejlesztési és képzési bizottságok ajánlása alapján, mely az említett felmérésekre támaszkodik. Bővebben ezekről ld. A szakképzés Magyarországon, 2013. ReferNet országjelentés 3.1.2 fejezetét. 18 A felméréseket az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet végzi. 14

6

munkanélküli 19 hónappal a képzés befejezése után. 19 A végzősök átlagosan 2,9 hónap alatt találtak munkát. Egy, a tanulókat a végzés előtt 1 hónappal megkereső 2010-es felmérés eredményei arra utalnak, hogy a vállalati gyakorlóhelyen történő továbbfoglalkoztatás mértéke 20% körüli (ld. a Melléklet 7. táblázatát). 20 Egy másik 2010-es felmérés azt találta, hogy 3 évvel a végzés után a korábbi tanulószerződéses (szakiskolai) tanulók 53%-a csak dolgozott, 16%-a dolgozott és tanult egyidejűleg, 17%-a csak tanult, míg 13%-a se nem dolgozott, se nem tanult.21 A munkában állók 45%-a dolgozott a képzésének megfelelő szakmában. Míg ezek az adatok arra utalnak, hogy a tanulószerződéses képzés növeli a végzősök esélyét arra, hogy munkát találjanak, illetve hogy a képzésüknek megfelelő szakmában helyezkedjenek el (ld. a Melléklet 8. táblázatát, valamint a 3. fejezetet), egy közelmúltban készült tanulmány nem támasztja alá, hogy létezne ilyen összefüggés. Az elemzés eredményei szerint valójában a végzés után kevesebb mint egy évvel a munkaerőpiaci esélyek tekintetében már nincs szignifikáns különbség a tanulószerződéses és a többi tanuló között (ld. a 3.7 fejezetet).22

2. A HAZAI TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉS

JELLEMZŐI AZ EURÓPAI UNIÓS

SZAKPOLITIKAI KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN

2.1. A képzést nyújtó vállalatok, különösen a KKV-k számára nyújtott támogatás Jelenleg körülbelül 7000 gazdálkodó folytat tanulószerződéses képzést több mint 9000 képzőhelyen. 23 Egy 2010-es felmérés szerint a képzők 93,5%-a kis- és középvállalkozás és 6,5%-a nagyvállalat; ezek rendre a tanulószerződéses tanulók 59,5, illetve 40,5%-át képzik.

24

Tanulószerződéses képzés KKV-knál néhány

szakmában jellemző, mint például bolti eladó, fodrász, kozmetikus vagy szobafestő. A vállatok a Kamara külön tanácsadói hálózatán keresztül kaphatnak támogatást. E hálózat feladata a potenciális képzőhelyek felkutatása és a már tanulókkal 19

A pályakezdő szakmunkások…, 2013. TÁMOP 3.1.1. Elhelyezkedési esélyek, 2010. 21 TÁMOP 3.1.1. Tanulási utak, 2010. Megjegyzendő, hogy a felmérésben azonban a 402 válaszadót postán keresték fel, és azok postán keresztül válaszoltak, ezért a minta nem tekinthető reprezentatívnak. 22 Horn 2014. 23 A korábbi évek adatait lásd a Melléklet 8. táblázatában. 24 Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Eurostat Continuing Vocational Training Survey (CVTS 4), 2010. E felmérés mintáját mintegy 7200 vállalat alkotta. A legalább 150 fős gazdasági szervezetek megfigyelése teljes körű volt, az annál kisebbeket rétegzett mintavétel alapján választották ki. 20

7

foglalkozók munkájának napi szintű támogatása mind pénzügyi, mind egyéb kérdésekben. A pénzügyi kedvezmények (adókedvezmény, illetve a költségek elszámolása, ld. az 1. fejezetet) továbbra is a legfontosabb eszközök, melyek a vállalatokat gyakorlati képzés folytatására ösztönzik. Megjegyzendő azonban, hogy e kedvezmények előnyösebbek a nagyvállalatok számára, mivel az adókedvezmény a bérköltség nagyságától függ. 2012 óta a szakképzési hozzájárulás fizetésére nem kötelezett képzők

(pl.

központi

költségvetései

intézmények

a

szociális/egészségügyi

szektorban, mezőgazdasági gazdálkodók, stb.) is visszaigényelhetik képzési költségeiket a képzési alaprészből. A vállalatok által leírható/visszaigényelhető normatíva összegét megemelték, illetve szakmánként differenciálták 2012-ben, figyelembe véve a képzés során felhasznált anyag- és egyéb költségek jelentősen eltérő összegét. Emellett bevezették a havi elszámolás lehetőségét, felmentve ezzel a vállalatokat a hosszú távú előfinanszírozás anyagi terhe alól. A képzőhelyek (beleértve a vállalati tanműhelyek) infrastrukturális fejlesztését a képzési alaprészből finanszírozott pályázatok támogatják.

2.2. A képzési programok vonzerejének növelése és a pályatanácsadás A munkaalapú tanulás tanulók, illetve munkáltatók általi megítélését jelentősen befolyásolják az anyagi jellegű ösztönzők. Felmérések azt találták, hogy a végzős tanulók saját megítélése szerint a tanulószerződéses képzés jobban felkészítette őket a szakmára, és az iskolakerülés is ritkább volt közöttük (ld. 3.7 fejezetet). A jelentős pénzügyi kedvezmények ellenére azonban tanulószerződéses képzés folytatására továbbra is csak viszonylag kevés vállalat hajlandó (ld. 1.2, 2.1 és 3.5 fejezeteket). Egy 2013-as felmérésben a vállalatok a jelentkezők hiányát, az oktatói kapacitás hiányát, a cég profiljához illő szakképzés hiányát, az információhiányt, valamint a szakmunkások iránti alacsony igényt jelölték meg a tanulószerződéses képzésből való kimaradás legfontosabb tényezőiként.25 A tanulókat leginkább az anyagi előnyök ösztönzik a tanulószerződéses képzésben való részvételre. A tanulószerződéses tanulók rendszeres havi juttatást kapnak és társadalombiztosítási juttatásokra is jogosultak. A tanulószerződéses képzés ideje beleszámít a szolgálati időbe a nyugdíj megállapításánál. A tanulók különféle országos

25

és

helyi

ösztöndíjakra

Tanulószerződéses foglalkoztatás…, 2013. 6.o.

jelentkezhetnek;

ezeket

elsősorban

a

8

hiányszakmákban való képzés elősegítésére vezették be, közvetve azonban a tanulószerződéses képzést ösztönző eszközöknek is tekinthetők.26 Egy másik releváns eszköz egy 2013-ban indult új program.27 Ez KKV-k számára nyújt anyagi támogatást olyan szakiskolát végzett pályakezdők legalább 9 hónapos időtartamra történő alkalmazásához, akik tanulószerződéses képzésben vettek részt. A program összesen 5000 fiatal foglalkoztatását támogatja. Amint azt az 1. fejezetben hangsúlyoztuk, a tanulószerződéses tanulók ugyanazon formális képesítéseket szerezhetik meg, mint azok a társaik, akik csak az iskolában vettek

részt

gyakorlati

képzésen.

Elméletileg

a

tanulók

bármely

szakmában/szakképzési programban választhatják a tanulószerződéses képzést, a gyakorlatban ez azonban az alkalmas képző vállalatok elérhetőségétől függ. Ezek számának növelése fontos szakpolitikai cél, melyet anyagi ösztönzők támogatnak (ld. 2.1 fejezetet). A tanulószerződéses képzésről a közvéleményben élő kép alapvetően a szakképzés általános megítélését tükrözi. A szakképzés vonzerejét a fent

tárgyalt

anyagi

ösztönzőkkel

igyekeznek

növelni,

emellett

eseti

médiakampányokkal és évente megrendezett országos és nemzetközi versenyekkel igyekeznek a fiatalok érdeklődését felkelteni a szakképzésben rejlő lehetőségek iránt. A pályatanácsadást illetően a közelmúltban megfogalmazott legfontosabb cél az általános iskola utolsó két (7-8.) évfolyamában történő korai pályaorientáció. 2013ban új ösztöndíjprogram indult a Kamara részvételével; a kezdeményezés a hátrányos helyzetű – elsősorban roma – tanulók és tanáraik támogatásával az érintett fiatalokat kívánja a szakképzésbe bevonni, és ezáltal lemorzsolódásukat csökkenteni.28

2.3. Országos irányítás, szabályozási keretrendszer és a társadalmi partnerek részvétele Mivel a tanulószerződéses képzés nem egy külön tanulási útvonal, az általános irányítási és szabályozási keretek ugyanazok az összes iskolarendszerű program tekintetében, függetlenül attól, hogy hol kerül sor a gyakorlati képzésre. 29 A megszerezhető képesítések szintén megegyeznek, ezeknek a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjeire történő besorolása jelenleg folyik. A tanulószerződésen 26

Mivel e szakmák pont azok, melyek esetében jellemző a tanulószerződés. További információt az említett ösztöndíjakról A szakképzés Magyarországon, 2013. ReferNet országjelentés 4.4.1 fejezetében talál. 27 ESZA által támogatott TÁMOP 2.3.4. program. 28 ESZA által támogatott TÁMOP 2.2.7 program. 29 Ezekről bővebben ld. A szakképzés Magyarországon, 2013. ReferNet országjelentés 2.2.1 fejezetét.

9

alapuló gyakorlati képzésre vonatkozó külön szabályozást a szakképzési törvény tartalmazza. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara feladata a tanulókat segíteni abban, hogy vállalati gyakorlati képzőhelyet találjanak (a Kamara toborzó munkája ellenére azonban számos szakmában van hiány képzőhelyből, ld. az 1.2 fejezetet). A Kamara végzi a gyakorlati képzést nyújtó vállalatok akkreditációját és nyilvántartását is, a tanulószerződések

ellenjegyzését

és

nyilvántartását,

valamint

a

képzés

folytatásának ellenőrzését. A Kamara kulcsszereplővé vált a szakképzésben az elmúlt években, és több kormánnyal kötött megegyezésen keresztül jelenleg meghatározó

szerepet

tölt

be

a

képesítések

tervezésében

(szakmai

és

vizsgakövetelmények, kerettantervek fejlesztése a kétkezi fizikai munkákhoz szükséges képesítések többségében), az iskolarendszerű szakképzésben bonyolított vizsgák szervezésében, valamint a minőségbiztosításban is. Jelentős hatást gyakorolt a szakpolitikára is, így kamarai kezdeményezésre történt a szakképzés szerkezetének közelmúltbeli átalakítása, mely nagyobb hangsúlyt helyez a – lehetőleg tanulószerződéses – gyakorlati képzésre és kisebbet az elméleti oktatásra.

2.4. Minőségbiztosítás a tanulószerződéses képzésben A

vállalatoknál

folyó

képzés

munkaalapú

minőségbiztosítása

tanulásban a

Kamara

és/vagy

törvény

által

meghatározott feladata. A korábbi kétszintű kamarai ellenőrzési rendszert, mely egy bevezető/évközi ellenőrzést, valamint egy, a képzési költségek elszámolhatóságának előfeltételét jelentő, mélyebb szintű akkreditációt foglalt magába, a közelmúltban váltotta fel a bevezető és köztes ellenőrzések rendszere. A bevezető ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a vállalat valóban alkalmas-e a képzés folytatására, azaz rendelkezik-e a megfelelő személyi és anyagi feltételekkel, illetőleg a szükséges oktatási dokumentumokkal. A köztes ellenőrzés a jogszabályok betartásának ellenőrzését, valamint a képzés színvonalának biztosítását célozza. A magas színvonalú tanulási eredményeket alapvetően az egységes képesítési követelmények

és

szakmai

vizsga

hivatott

biztosítani.

Ezeket

az

egyes

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg, és minden iskolarendszerű szakképzési programban követni kell. 30 A vállalati oktatók tanítási kompetenciáinak javítása szintén fontos szakpolitikai cél (ld. a 3.6 fejezetet). Ami az elérhető képzést segítő anyagokat illeti, 2009-2011-ben egy ESZA által támogatott

30

Az a tény azonban, hogy a tanulók 90%-a átmegy a tanulmányokat lezáró szakmai vizsgán, csökkenti minőségbiztosítási funkcióját.

10

program keretében kidolgoztak és teszteltek egy moduláris képzési programot.31 Az állami támogatás annyiban van minőség sztenderdekhez kötve, hogy csak a Kamara által akkreditált vállalatok köthetnek tanulószerződést és számolhatják el képzési költségeiket. A kompetenciák/korábbi képesítések validációjára és elismerésére ugyancsak egységes szabályozás vonatkozik az iskolarendszerű szakképzési programok minden típusában. Az azonos tanulási eredményekkel záruló korábbi formális tanulmányok elismerése kötelező, a szakképző iskola helyi programja alapján; a korábbi munkatapasztalat gyakorlati képzésbe történő beszámításáról pedig az iskolaigazgatók

dönthetnek.

Az

Európai

Szakoktatási

és

Szakképzési

Kreditrendszer, az ECVET tesztelése a közelmúltban kezdődött a mobilitási projektekben.

2.5. A tanulószerződéses képzést ösztönző innovatív és egyéb eszközök A tanulószerződéses képzés harmadfokú szinten (a felsőoktatásban) is elérhető, mint az 1998-ban bevezetett felsőfokú szakképzési programok gyakorlati képzési komponensének egy lehetséges szervezési módja; a gyakorlatban azonban soha nem volt jellemző (ld. a Melléklet 10-11. táblázatait). 2013 szeptemberétől a felsőfokú szakképzést az ún. felsőoktatási szakképzés váltotta fel. Az felsőoktatási szakképzési programok által nyújtott ISCED 5B szintű képesítés immár nem szerepel az Országos Képzési Jegyzékben, és a képzés – a korábbi gyakorlattól eltérően – csak felsőoktatási intézményben szervezhető. A felsőoktatási szakképzés belépési követelménye az érettségi bizonyítvány (ISCED 3A). Az új programok része egy féléves (minimum 14 hetes) külső vállalati gyakorlat az utolsó (4.) félévben. Amennyiben a gyakorlatot 6 vagy annál több hetes időtartamban összefüggően folytatják, akkor a felsőoktatási intézmény és a vállalat együttműködési

megállapodást,

a

vállalat

és

a

tanuló

pedig

hallgatói

munkaszerződést köteles kötni. Ez esetben a hallgató a kötelező minimálbér legkevesebb 15%-ra jogosult, melyet a vállalat fizet. Ezt az összeget azonban már nem lehet leírni/visszaigényelni a képzési alaprészből, mint azt korábban a felsőfokú szakképzés esetében lehetett. A Kamara felelős a képzést folytató vállalatok akkreditálásáért

és

ellenőrzéséért,

de

nincs

olyan

közvetlen

hatása

tantervfejlesztésre, mint a felső-középfokú/poszt-szekunder szakképzés esetén.

31

A képzés evolúciója. 8. alprojekt: Munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése. http://kepzesevolucioja.hu/index.php/gyakorlatikepzes

a

11

Annak ellenére azonban, hogy a felsőoktatási szakképzésben folytatott tanulmányok legfeljebb 90 (korábban 60) kredit értékben beszámításra kerülnek, amennyiben a hallgató tanulmányait egy megfelelő szakirányú felsőfokú alapképzési programban folytatja, e képzési programok soha nem váltak igazán népszerűvé. Sőt, a résztvevők abszolút száma és aránya jelentősen csökkent is az elmúlt években: míg a 2011/2012-es tanévben 42 191 fő (az ISCED 5 szinten tanulók 12%-a) vett részt felsőfokú szakképzésben, a 2013/2014-es tanévben már csak közel 11 ezer (3,4%).32

3. A

FENTEBB TÁRGYALT KÉPZÉSI FORMÁK/PROGRAMOK FŐ ERŐSSÉGEI

ÉS GYENGESÉGEI MAGYARORSZÁGON

3.1 Politikai, szakpolitikai támogatás A szakpolitika immár évtizedes távlatban támogatja, esetenként preferálja a tanulószerződés alapján folytatott képzést, avagy a szakképzés duális megoldásait. Ennek köszönhető, hogy a vállalati gyakorlaton lévők száma folyamatosan nőtt az évezred elejétől (ld. a 2-4. táblázatokat a Mellékletben). A legutóbbi, 2010-2014-es kormányzati ciklusban ez a támogatás a korábbihoz képest is nőtt, ezt jelzi a 2010 őszén a miniszterelnök és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke által aláírt megállapodás is. A kormányzati anyagokba, tervekbe a duális képzésre vonatkozó kamarai elképzeléseket integrálták. A több helyen is felbukkanó „német duális rendszer bevezetése” megfogalmazást ugyan sokan nem látták reálisnak, de a duális rendszer megerősítése és kiterjesztése széles körű támogatást élvez nem csak a gazdaság köreiben, de a szakképző intézmények és a szélesebb szakma – kutatókat, fejlesztőket, szakértőket is beleértve – is támogatja ezt a szakpolitikai törekvést, ha annak konkrét megvalósulását és részcéljait nem is feltétlenül. Ez az erős legitimitás fontos a duális rendszer megerősödése szempontjából. A duális megoldások fontosságát deklarálják a szakmai és szakpolitikai anyagok, de a szakpolitikai támogatás alapvetően az ISCED 3-as szintű fizikai (blue collar) szakmunkákra irányul; a főleg az ISCED 4-es és 5-ös szinten megvalósuló szellemi és szolgáltatói szakmunkákra nem. A duális képzés melletti elköteleződés, a nem fizikai szakmunkákra való duális képzés kiterjesztésére komolyabb törekvések nem 32

Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma. http://www.kormany.hu/download/6/9f/11000/Gyorsjelentes_felsooktatasi_statisztika_2013.pdf.

12

látszanak. Bár a jogi keretek rendelkezésre állnak, hiányzik az erre való érdekeltség megteremtése, a képzési struktúra átalakítása sem támogatta az ezirányú változásokat.

3.2 Jogi keretek A duális megoldásokat lehetővé tevő és támogató jogi keretek évtizedes fejlődésen mentek keresztül, és tovább alakultak, konkretizálódtak a 2011-es új szakképzési törvényben, majd az azt követően elfogadott további jogszabályokban. A jogi keretek összességében

megfelelőek

és

általánosan

elfogadottak,

jelenleg

a

jogszabályrendszer további finomítása zajlik.

3.3 Szakképzési struktúra A szakképzési struktúra jelentősen átalakult az elmúlt kormányzati ciklusban. Ez legerősebben az egy-egy korosztály mintegy negyedét beiskolázó szakiskolai képzést érintette. Az átalakítás egyik fontos célja az volt, hogy a duális képzési megoldásoknak kedvezzen, így az általánosan képző tartalmakat jelentősen visszaszorította a szakmai tartalmak előnyére, ezeken belül pedig a gyakorlat volumenét növelte meg. A szakiskolai és speciális szakiskolai képzésen belüli arányok és időkeretek most olyanok, hogy azok a duális megoldásoknak kedveznek. A duális rendszerben végzett eredményes szakképzést viszont erősen behatárolja az a tény, hogy a 14 éves korban kezdődő képzésbe gyenge felkészültséggel érkezik a fiatalok többsége; a szakképzéshez és a későbbi munkavégzéshez szükséges eszköztudás és kulcskompetencia-fejlesztés időkerete rendívül szűk. Átalakult az ISCED 4-es szintű szakképzés struktúrája is. Tanulószerződést csak az egyetlen (illetve a gimnáziumban érettségizettek esetében a két) poszt-szekunder évfolyamon köthetnek a diákok, de az időkeretek olyan alacsonyak, hogy a vállalatoknak kevéssé áll érdekükben gyakorlóhelyek biztosítása. A szintén átalakított rövid ciklusú felsőoktatási szakképzés strukturálisan annyiban támogatja a duális megoldást, hogy a 4 szemeszteres képzés utolsó félévében egybefüggő gyakorlatot ír elő, amelynek természetes helyszíne lehet a gazdaság.

3.4 A “magyar duális modell” Tartós törekvése volt a szakpolitikának, hogy a szakiskolai képzésben a gyakorlat az első

évben

az

iskolai

tanműhelyben,

a

következő

két

évben

pedig

tanulószerződéssel valamely gazdasági szereplőnél történjen. Ehhez a célhoz már

13

2005-től pénzügyi ösztönzőket is rendeltek. 33 , Ennek hatását ilyen vizsgálat hiányában pontosan nem ismerjük, de átütő eredményt egy 2010-es, végzős szakiskolások körében történt felmérés szerint34 nem értek el (lásd a Melléklet 12. táblázatát). A 2011-es szakképzési koncepció35 és törvény is ezt a megoldást preferálta: az első év gyakorlata folyjon az iskolai tanműhelyben, a következő két évben pedig gyakoroljon a fiatal a gazdaságban. Ezt nevezték egyesek informálisan „magyar duális modellnek”. Az elmúlt 2-3 évben a szakpolitika távolodott ettől a modelltől, és sokan arra törekednek, hogy a szakképzést 14 éves korban megkezdők is tanulószerződést kössenek (ami első évben tanműhelyi képzés esetén lehetséges).

3.5 A képzésben való érdekeltség A diákok számára a juttatások és a jobb munkaerő-piaci kilátások teszik vonzóvá ezt a képzési fajtát. Ezek korábban is megvoltak, de az elmúlt néhány évben az anyagilag

ösztönző

megoldások

tovább

erősödtek,

különösen

azokban

a

szakmákban, amelyeket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok a kiemelten támogatott „hiányszakmák” közé sorolnak. A vállalatok érdekeltsége a tanulók fogadására számos tényezőtől függ. A legfontosabb az anyagi ösztönzés. A gyakorlati oktatás költségeinek meg- illetve visszatérítése új szabályozás szerint, a korábbinál magasabb szinten történik. A képző vállalatok adminisztrációs kötelezettsége is csökkent az elmúlt években, és a MKIK helyi szervezetei a képzésben résztvevő vállalkozásoknak jelentős szakmaiadminisztrációs támogatást nyújtanak, hogy ezzel is növeljék a gazdaság szereplőinek érdekeltségét, fogadási hajlandóságát. A körülmények javulása ellenére a vállalatok képzési hajlandósága csak lassú ütemben nő. A képzéstől való távolmaradás további oka, hogy a vállalatoknál sokszor nincsenek képzett, a tanulókkal szívesen foglalkozó alkalmazottak. Számos

szakmában alacsony a

gyakorlatihely-kínálat.

Ugyanakkor

számos

vállalkozás – főként – az anyagi ösztönzők miatt vesz részt a képzésben. Vannak olyan vállalkozások, amelyeknek a gyakorlati képzés a fő tevékenysége, és alkalmazottaik több mint 70%-a tanuló. Összességében megállapítható, hogy a

33

Az első évben az iskolában gyakorlók után 40%-kal magasabb, az utolsó évben viszont 40%-kal alacsonyabb gyakorlati képzési normatívát rendeltek. 34 TÁMOP 3.1.1 Elhelyezkedési esélyek kutatás, 2010 35 Nemzetgazdasági Minisztérium (2011). Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására. Budapest.

14

képzési kínálat nem követi, nem közvetíti a tényleges munkaerőigényt, amely pedig a duális rendszerek legfőbb jellemzője.

3.6. Szakoktatók, gyakorlati oktatók, pedagógia Mivel az elmúlt 10-12 évben a vállalatoknál történő gyakorlati képzés gyors ütemben bővült, értelemszerűen kevés a pedagógiailag is alkalmas, netán ilyen végzettséggel is rendelkező vállalati gyakorlati oktató. A MKIK nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a fiatalokkal foglalkozó gyakorlati oktatók szakképzés-pedagógiai tudását fejlessze, hiszen jelenleg a tanulókkal foglalkozók 84%-ának nincs semmilyen pedagógiai előképzettsége. A 2011-es szakképzési törvény tartalmazza azt a követelményt, hogy a vállalati gyakorlati oktatók mestervizsgával is rendelkezzenek, amelynek része egy pedagógiai modul is.

Ennek a követelménynek a teljesítésére 2015

szeptemberéig kaptak haladékot a vállalatok.

3.7 A tanulószerződéssel történő képzés előnyei A tanulószerződéssel történő gyakorlat munkaerőpiacon realizálható előnyeit számos kutatás alátámasztja. Ezek a fiatalok saját megítélésük szerint jobban elsajátítják a szakmát, kevesebben lógnak az iskolából, kisebb eséllyel hagyják abba tanulmányaikat, ritkábban munkanélküliek és nagyobb eséllyel maradnak a szakmájukban,

mint

a

többiek

(lásd

a

Melléklet

13-18.

táblázatait).

A

tanulószerződéses képzés eredményességét és annak a munkaerőpiacra való átmenetre gyakorolt pozitív hatását évről évre jelzik az MKIK GVI tanulói felmérései, amelyet hiányszakmákban végzett diákokkal végeznek minden évben, általában 9 (2013 óta 19) hónappal a végzést követően.36 Ugyanakkor egy, a közelmúltban a Tárki-Educatio Életpálya-felmérés panelvizsgálat adatbázisát felhasználó elemzés arra az eredményre jutott, hogy a kezdeti szignifikáns különbség a tanulószerződéssel rendelkező (tanonc) és a nemtanulószerződéses tanulók között már egy évvel a végzés után eltűnik.37 Az elemzés konklúziója, hogy a tanulószerződéses képzés rögtön a végzést követően észlelhető csekély,

de

szignifikáns

pozitív

hatása

az

elhelyezkedési

esélyekre

a

tanulószerződéses képzésben résztvevők egy konkrét, jól körülhatárolható csoportja miatt érvényesül: azok a tanoncok, akik nagyvállalatoknál egyéni (vagyis nem iskolai) szervezésben végezték szakmai gyakorlatukat, sokkal nagyobb valószínűséggel 36

A 2009-2012-es felmérések eredményéről lásd: Makó Ágnes (2014): A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei, MKIK GVI, 47. http://www.gvi.hu/data/papers/szakiskola_2013_cikk_kutfuz_140210_boritoval_.pdf 37 Horn 2014.

15

találnak munkát, mint nem tanonc társaik. Ez a tény – azzal a másik megfigyeléssel együtt, hogy e tanoncok nagyobb valószínűséggel nem folytatják tanulmányaikat – arra utal, hogy a különbségek mögött valamilyen, a vizsgálatban meg nem figyelt egyéni jellemző, mint pl. motiváció vagy elkötelezettség állhat. Azaz, ha a tanulók fontosabb egyéni jellemzőit, valamint a gazdaság és munkaerőpiac hatásait kontrolláljuk, akkor a tanulószerződéses képzésnek nincs hatása a munkaerőpiaci kimenetre. A különbségeket inkább a nagyvállalatok fejlettebb munkaerő-kiválasztási gyakorlata magyarázhatja, „ahol a motivált és elkötelezett tanoncok és a képző vállalatok jobban egymásra találhatnak, mely által kisimulhat az iskolából a munkába történő átmenet (Horn 2014, 28. o.).”

4. ÖSSZEGZÉS A

tanulószerződéses

Magyarországon

nagy

képzésnek, hagyományai

avagy

a

vannak.

duális A

képzésszervezésnek

szakmunkásképzésben

a

rendszerváltozást megelőzően is dominált, és csak a 90-es évek elejének gazdasági összeomlása vetette vissza egy évtizedre. A 2000-es évek eleje óta valamennyi kormányzat támogatta a tanulószerződéses képzést, amelynek gyors felfutását tanúsítják az adatok (ld. a Melléklet 3. táblázatát). A szakiskolásoknak (ISCED 3) immár több mint kétharmada - nem feltétlenül a teljes képzési időben, és az esetek egy kis hányadában nem tanulószerződéssel – vállalatoknál (is) kap gyakorlati képzést (ld. a Melléklet 1. táblázatát). Ennek további kiterjesztése, a fizikai szakmák képzésében általánossá tétele a gazdaság igényeivel összhangban a szakképzéspolitika legfontosabb prioritása. Ennek érdekében az elmúlt időszakban a gazdaság szereplői számára lényegesen kedvezőbbé tették a gyakorlati képzésben való részvétel feltételeit, és korlátozták a tanulószerződés nélkül folytatható vállalati gyakorlat lehetőségét. Jelentősen nőtt a tanulószerződések száma a speciális szakiskolai képzésben (ISCED 2 és 3) és az érettségit követő szakképzésben (ISCED 4) is (ld. a Melléklet 2. és 4. táblázatait). Ezeken a programokon azonban nem történt áttörés, a diákoknak csak kisebb hányada gyakorol tanulószerződéssel. A gazdaság a képzés további dualizálását ezeken a képzési szinteken nem is sürgeti, mert abban a jelenlegi keretek között kevéssé érdekelt, és a szakpolitika sem foglalkozik intenzíven a kérdéssel. A felsőoktatási szakképzésben is van lehetőség hallgatói szerződéssel való gyakorlatra, de csak kevés diákkal kötnek szerződést a vállalatok.

16

Összességében tehát, bár a jogi lehetőség mindenhol adott, a tanulószerződéses képzés a fizikai szakmunkák esetében jellemző csak.

17

MELLÉKLET

1. táblázat: A gazdálkodó szervezetnél gyakorlati képzésben résztvevő tanulók megoszlása a képzés jogi formája szerint a 2012/2013-as tanévben Együttműködési megállapodás

Tanulószerződés

Összesen

fő

%

fő

%

fő

%

Szakiskola Speciális szakiskola Szakközépiskola

8 846 188 21 269

17,67 14,35 74,06

41 225 1122 7 450

82,33 85,65 25,94

50 071 1 310 28 719

100,00 100,00 100,00

Összesen

30 303

-

49 797

-

80 100

-

Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma

2. táblázat: A tanulószerződéssel rendelkező tanulók száma és aránya a speciális szakiskolai programok szakképzési évfolyamain 2001-2013*

Év

A tanulók száma összesen a szakképző évfolyamokon

Tanulószerződéssel rendelkező tanulók fő

%

2001/2002

3 329

487

15

2002/2003

3 513

562

16

2003/2004

4 027

525

13

2004/2005

4 090

719

18

2005/2006

4 182

842

20

2006/2007

4 402

1 114

25

2007/2008

4 572

1 054

23

2008/2009

4 535

1 058

23

2009/2010

4 524

1 030

23

2010/2011

4 574

1 146

25

2011/2012

4 820

1 169

24

2012/2013

4 545

1 122

25

2013/2014**

4 145

931

22

* az adatok az adott iskolaévben október 1-jén tanulószerződéssel rendelkező tanulók számát adják meg ** előzetes adatok Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma

18

3. táblázat: A tanulószerződéssel rendelkező tanulók száma és aránya a szakiskolai programok szakképzési évfolyamain 2001-2013*

Év

A tanulók száma összesen a szakképző évfolyamokon

Tanulószerződéssel rendelkező tanulók fő

%

2001/2002

70 224

8 931

13

2002/2003

70 688

9 788

14

2003/2004

70 572

11 619

16

2004/2005

70 712

16 554

23

2005/2006

70 486

26 878

38

2006/2007

68 734

30 777

45

2007/2008

73 879

36 191

49

2008/2009

74 352

38 362

52

2009/2010

79 443

40 427

51

2010/2011

86 385

41 047

48

2011/2012

96 782

45 391

47

2012/2013

98 729

41 225

42

2013/2014**

107 290

42 840

40

* az adatok az adott iskolaévben október 1-jén tanulószerződéssel rendelkező tanulók számát adják meg ** előzetes adatok Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma

19

4. táblázat: A tanulószerződéssel rendelkező tanulók száma szakközépiskolai programok szakképzési évfolyamain 2001-2013*

Év

A tanulók száma összesen a szakképző évfolyamokon

és

aránya

a

Tanulószerződéssel rendelkező tanulók fő

%

2001/2002

80 156

4 645

6

2002/2003

80 341

3 778

5

2003/2004

88 497

3 484

4

2004/2005

88 548

4 028

5

2005/2006

87 362

4 699

5

2006/2007

91 018

5 805

6

2007/2008

89 180

6 020

7

2008/2009

81 522

5 996

7

2009/2010

84 737

8 231

10

2010/2011

90 123

8 446

9

2011/2012

91 540

6 898

8

2012/2013

93 386

7 450

8

2013/2014**

81 871

7 661

9

* az adatok az adott iskolaévben október 1-jén tanulószerződéssel rendelkező tanulók számát adják meg ** előzetes adatok Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma

5. táblázat: A tanulószerződéssel rendelkező képesítésenként/szakmánként, 2014. május Képesítés/szakma

fő

%

Szakács Élelmiszeré és vegyi áru-eladó (kereskedő)

6 908

14.6

4 638

9.8

Pincér

4 090

8.6

Cukrász

2 211

4.7

Kőműves

1 878

4.0

Hegesztő

1 851

3.9

Fodrász

1 739

3.7

Gépi forgácsoló

1 697

3.6

Villanyszerelő

1 355

2.9

Karosszérialakatos

1 256

2.6

Részösszeg

27 623

58.2

Összesen

47 422

100.0

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

tanulók

száma

és

aránya

20

6. táblázat: A tanulószerződéssel rendelkező tanulók száma és aránya ágazati megoszlásban az Életpálya-felmérés alapján, 2009 Ágazat fő szociális szolgáltatás gépészet ipar közlekedéskörnyezet szolgáltatás mezőgazdaság összesen

Nem tanonc %

tanonc* %

fő

összesen %

fő

5

33,33

10

66,67

15

100,00

91

41,74

127

58,26

218

100,00

110

48,46

117

51,54

227

100,00

19

30,16

44

69,84

63

100,00

91

25,71

263

74,29

354

100,00

73

54,07

62

45,93

135

100,00

389

38,44

623

61,56

1 012

100,00

* Mivel a korábbi szakpolitikai cél annak elősegítése volt, hogy a gyakorlati képzés az első évben az iskolai tanműhelyben folyjon, a tanulószerződéssel rendelkezők 60% feletti aránya nagyon magas, a 70% feletti arány pedig azt jelenti, hogy szinte minden tanuló tanulószerződéssel rendelkezett (a további szakképzési évfolyamokon). Forrás: Horn 2014, Table 4.

7. táblázat: Időnként a frissen végzett szakmunkások ott kapnak először munkát, ahol a gyakorlati helyük volt. Ez Önnel is megtörténhet? A válaszadók %ában: 1. Igen, nagyon valószínű.

21,4

2. Ez elképzelhető, mert ahol a gyakorlatom volt, ott lesz felvétel, de egyáltalán nem biztos.

20,6

3. Nem, mert ugyan mehetnék a gyakorlóhelyre dolgozni, de nem akarok.

24,1

4. Nem, mert a gyakorlati helyemen nem vesznek fel frissen végzett szakmunkásokat.

33,9

Forrás: TÁMOP 3.1.1 Elhelyezkedési esélyek, 2010, N=3260

21

8. táblázat: A korábban tanulószerződéssel rendelkezők munkaerőpiaci helyzete a szakképző iskolában tanulószerződéssel nem rendelkező tanulókhoz viszonyítva Volt tanulószerződése

Nem volt tanulószerződése

A szakmaszerzés óta volt már munkanélküli

46,2%

64,8%

A szakmaszerzés óta nem volt még munkanélküli Dolgozik, nem tanul

51,0%

33,8%

53,2%

46,9%

Dolgozik is, tanul is

16,0%

13,3%

Csak tanul, nem dolgozik

17,2%

12,6%

Se nem dolgozik, se nem tanul

12,8%

25,9%

A tanult szakmájának megfelelő munkaterületen dolgozik A tanult szakmájával rokon munkaterületen dolgozik A tanult szakmájától eltérő munkaterületen dolgozik

44,6%

24,6%

12,4%

11,3%

23,1%

42,3%

Forrás: TÁMOP 3.1.1. Tanulási utak, 2010 adatbázis, N=402, Mártonfi György számítása

9. táblázat: Tanulószerződéses képzést nyújtó vállalatok száma 2005-2013

Év

szakiskolai és speciális szakközépiskolai szakiskolai tanulók számára tanulószerződéses képzést nyújtó vállalatok száma

2005/2006

6 300

1 300

2006/2007

7 400

1 600

2007/2008

8 500

1 600

2008/2009

8 900

1 600

2009/2010

8 800

1 500

2010/2011

8 400

1 500

2011/2012

10 800

1 700

2012/2013

7 870

1 800

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

22

10. táblázat: A szakközépiskolában folytatott* felsőfokú szakképzésben (ISCED 5B) résztvevő, tanulószerződéssel (vagy hallgatói szerződéssel) rendelkező tanulók száma Év

A szakközépiskolában folytatott felsőfokú szakképzésben (ISCED 5B) résztvevők összlétszáma

Ebből a tanulószerződéssel rendelkezők száma

2007/2008

16 011

108

2008/2009

16 556

254

2009/2010

18 619

1 926

2010/2011

20 580

2 236

2011/2012

20 933

162

2012/2013

20 573

19

* Bár a korábbi felsőfokú szakképzési programokat is csak felsőoktatási intézmények szervezhették, a képzés maga folyhatott szakközépiskolában is. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma

11. táblázat: A felsőoktatási intézményben folytatott felsőfokú szakképzésben (ISCED 5B) résztvevő, hallgatói szerződéssel rendelkező tanulók száma Year

A felsőoktatási intézményben folytatott felsőfokú szakképzésben (ISCED 5B) résztvevők összlétszáma

Ebből a hallgatói szerződéssel rendelkezők száma*

2007/2008

12 398

10

2008/2009

15 677

130

2009/2010

18 511

190

2010/2011

20 441

130

2011/2012

21 115

10

2012/2013

16 445

-

* Hallgatói szerződés felsőfokú szakképzésben 2006-tól volt köthető. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

12. táblázat: Hol vannak gyakorlaton a szakiskolások a szakképzés első és utolsó évében? (%) Csak az iskolában Az első évben A végzés évében

36,5 22,6

Az iskolában és vállalatnál megosztva 30,1 27,3

Csak vállalatnál 33,4 50,2

Forrás: TÁMOP 3.1.1 Elhelyezkedési esélyek kutatás, 2010, N=3260

Összesen

100,00 100,00

23

13. táblázat: Mennyire tudta elsajátítani a szakmát? (%) Volt tanulószerződése

Nem volt tanulószerződése

Egyáltalán nem/inkább rosszul Közepesen Elég jól / nagyon jól

5,4

9,0

34,6 60,0

39,9 51,1

Összesen

100,0

100,0

Forrás: TÁMOP 3.1.1 Elhelyezkedési esélyek kutatás, 2010, N=3260

14. táblázat: Hamarosan jön a szakmunkásvizsga. Mit gondol, hogy fog sikerülni? (%) Volt tanulószerződése

Nem volt tanulószerződése

Egész biztos, hogy sikerülni fog Valószínű, hogy sikerülni fog, de nem biztos Nem tudom, lehet, hogy sikerül, lehet, hogy nem Nem valószínű, hogy sikerül

34,9

28,1

42,7

44,3

20,3

24,6

2,0

3,0

Összesen

100,0

100,0

Forrás: TÁMOP 3.1.1 Elhelyezkedési esélyek kutatás, 2010, N=3260

15. táblázat: Előfordult, hogy tudatosan lógott, nem járt be az iskolába? (%) Volt tanulószerződése

Nem volt tanulószerződése

Nem Igen, de csak néhány órát Előfordult, hogy napokat Előfordult, hogy hetekig is

28,2 56,0 11,5 4,3

25,2 52,7 15,9 6,3

Összesen

100,0

100,0

Forrás: TÁMOP 3.1.1 Elhelyezkedési esélyek kutatás, 2010, N=3260

16. táblázat: Gondolt-e valaha is komolyan arra, hogy a végzettség megszerzése előtt abbahagyja szakiskolai tanulmányait?, % Volt tanulószerződése

Nem volt tanulószerződése

Igen, de a szüleim biztosan megakadályozták volna Igen, és a szüleim is támogatták volna Nem, a szüleim úgysem engedték volna Nem, bár a szüleim szerették volna, hogy mielőbb munkába álljak

16,7

21,3

2,5

6,4

75,9

67,6

5,0

4,7

Összesen

100,0

100,0

Forrás: TÁMOP 3.1.1 Elhelyezkedési esélyek kutatás, 2010, N=3260

24

17. táblázat: Szereti a szakmáját?, % Volt tanulószerződése

Nem volt tanulószerződése

Nagyon / Inkább igen Inkább nem / Egyáltalán nem

85,9 14,1

82,5 17,5

Összesen

100,0

100,0

Forrás: TÁMOP 3.1.1 Elhelyezkedési esélyek kutatás, 2010, N=3260

18. táblázat: Mit gondol, 5 év múlva a munkahelyének várhatóan lesz-e köze a most tanult szakmához? Volt tanulószerződése

Nem volt tanulószerződése

Igen, biztosan Ezt most még egyáltalán nem lehet tudni Valószínűleg nem

29,5 59,1

20,3 60,5

11,4

19,2

Összesen

100,0

100,0

Forrás: TÁMOP 3.1.1 Elhelyezkedési esélyek kutatás, 2010, N=3260

25

HIVATKOZÁSOK

Horn, Dániel: “The Effectiveness of Apprenticeship Training. A within track comparison of workplace-based and school-based vocational training in Hungary”. Budapest Working Papers on the Labour Market – BWP, 2014/5. Institute of Economics, Centre for Economis and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences; Department of Human Resources, Corvinus University of Budapest. Budapest, 2014. A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete – 2013. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet. Budapest, 2013. április. http://www.gvi.hu/data/papers/szakiskola_2013_tanulok_tanulmany_130403.pdf TÁMOP 3.1.1 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”, Elhelyezkedési esélyek kutatás. Kutatásvezető Mártonfi György. Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet, 2010. TÁMOP 3.1.1 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”, Tanulási utak kutatás. Kutatásvezető Tomasz Gábor. Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet, 2010. Tanulószerződéses foglalkoztatás néhány jellemzője. Az MFKB-k munkájához kapcsolódó kutatás összefoglaló tanulmányának III. fejezet alapján. MKIK kézirat. 2013. A szakképzés Magyarországon, 2013. ReferNet országjelentés. Oktatásfejlesztési Observatory Központ. Budapest, 2013.

26

FÜGGELÉK

ReferNet article: Apprenticeship-type schemes and structured work-based learning programmes – Guidelines 1.

Background Apprenticeship and work-based learning have been proposed by the European Commission as a key component of a wider strategy to tackle youth unemployment and social exclusion aimed at giving young people offers of jobs, education and training. Apprenticeship-type schemes and structured work-based learning programmes can be attractive for young people and helpful to ensure a smoother transition from learning to employment. By combining study and work, these programmes offer an opportunity to individuals to acquire work experience while enhancing their skills in close alignment with employer requirements. Because of their inherent relevance for the labour market, these types of schemes/programmes can help to reduce skills mismatch and ease transition from education to work. Promoting alternate learning and work is one of the key policy tools of the European policy agenda for youth employment.



The Bruges Communiqué (38), which sets out the strategic approach and priorities for the development of VET in Europe, calls on participating countries to support the development of apprenticeship and work-based learning and invites Governments, social partners and VET providers to take action.



The European Commission’s Communication Rethinking Education (39) (November 2012) highlights that vocational education and training (VET) must be an integral part of the education system, particularly the ‘dual system’ involving work-based learning.



The transition from education to work is a central theme of the Youth Employment Package (40) (December 2012) which provides a framework for the development of a European Alliance for Apprenticeship (launched in July 2013) (41) as one of two specific initiatives to facilitate transition.



The Council recommendation on establishing a Youth Guarantee (42) (April 2013) invites countries to put in place measures to ensure that young people up to age 25 receive a good quality offer of employment, continued education, an apprenticeship or a traineeship within four months of leaving school or becoming unemployed.



The Communication Working together for Europe's young people – A call to action on youth unemployment (43) (June 2013) calls upon the Member States to implement the CSRs on apprenticeships and VET, and, specifically, to include 38

( ) 39 ( ) 40 ( ) 41 ( ) 42 ( ) 43 ( )

http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/doc/vocational/bruges_en.pdf http://ec.europa.eu/education/news/rethinking_en.htm http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=1036&newsId=1731&furtherNews=yes http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=88&eventsId=892&furtherEvents=yes http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32013H0426(01):EN:NOT http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=10298&langId=en

27

apprenticeship reform within their Youth Guarantee Implementation Plans, and to set up strong partnerships at national level for dual learning. 

The country specific recommendations (44) (CSRs) adopted by the EU's Council in July 2013, consider the integration of high-quality work-based learning (WBL) elements in initial VET programmes as one of the key issues to adapt national VET systems to provide skills and competences relevant to the labour market, and invites Member States to combat youth unemployment through a set of measures including training and apprenticeship schemes.



The Council Declaration on the European Alliance for Apprenticeship (45) invites Member States, in cooperation with social partners and other relevant stakeholders, to undertake VET system reforms by introducing apprenticeship pathways or improving existing schemes in order to increase quality and attractiveness of apprenticeships schemes. In line with the EU policy context, Cedefop supports cooperation at European level and among Member States to foster the development of quality apprenticeships and work-based learning programmes, also in the context of the European Alliance for Apprenticeship, and assist Member States towards implementing Youth Guarantee schemes.

2.

Definitions and scope The article will cover both apprenticeship-type schemes and/or other types of structured work-based learning programmes which are considered in the opinion of ReferNet experts the most comparable to apprenticeship. To this end it is necessary to provide a definition of apprenticeship that can be used as a benchmark. Although apprenticeship-type schemes are relatively well defined compared to other forms of work-based learning, the way they are designed and implemented across different national contexts varies considerably. Bearing this in mind, for the purpose of this article, apprenticeship is understood as the type of vocational education that has the following features:



Apprenticeship curriculum leads to a formally recognized qualification (ideally included in the national qualifications framework) and provides a full set of knowledge, skills and competences to give access to a specific (group of) occupation(s) recognized by employers;



The form of training combines study and work and includes alternance between a specific work-place (employer) and a specific educational institution or training centre;



All aspects of apprenticeship are explicitly defined in the apprenticeship contract, in a legally binding document;



The design of curriculum and of modes of delivery is done in cooperation (46) with social partners (employers but also employees).

44

( ) http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/country-specific-recommendations/ 45 ( ) http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/lsa/139011.pdf 46 ( ) The degree of involvement, either formal or actual, of social partners may vary considerably across countries. For the purpose of this article it is considered essential that some forms of involvement of social partners in designing curriculum and modes of delivery are formally provided.

28

Using the above definition as a benchmark of ‘ideal type’ of apprenticeship, for the purpose of the present article the following types of schemes/programmes will therefore be covered: 

apprenticeship-type schemes which are recognised as such in your countries (complying or not with the above definition);



apprenticeship-type schemes which are not recognised as such in your countries but that in your opinion largely comply with the above definition and should be included among apprenticeship-type schemes;



work-based structured programmes which cannot be included among apprenticeship-type schemes but that in your opinion are the closest to apprenticeship-type schemes, according to the above definition. In this case, please justify why you have chosen this programme. Purpose and focus of the ReferNet article The article will provide a national overview of the existing apprenticeship-type schemes and structured work-based learning programmes in the EU countries, their specific features, main strengths and weaknesses. To this end the article will take account of existing evidence both inside and outside Cedefop, in particular: 

ReferNet contribution to policy reporting / VET in Europe / other;



two major EU-wide studies published by the European Commission in 2012 on apprenticeship supply and traineeship arrangements, which provide a comprehensive overview of such schemes across the EU, namely: Apprenticeship Supply in the Member States of the EU (47), and Study on a Comprehensive Overview on Traineeship Arrangements in Member States (48);



a new study commissioned by the European Commission on Apprenticeship and Traineeship Schemes in EU-27, Key success factors ( 49 ), which has been published recently. It provides an overview of the main apprenticeship and traineeship programmes in Member States and also a review of existing data/evidence on their effectiveness;



a policy handbook published by the European Commission on Work-based learning in Europe – Practices and policy pointers (50) as a follow-up to the mandate of the Bruges Communiqué to develop a ‘vademecum/study on successful work-based learning models’. It is illustrated by concrete practices from the Member States and can be used by policy-makers and practitioners to introduce or reinforce work-based learning elements in VET.

47

( ) http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=6633&visible=1 48 ( ) http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=6717 49 ( ) http://ec.europa.eu/education/policy/vocational-policy/doc/alliance/work-based-learning-ineurope_en.pdf (50)

https://livelink.cedefop.europa.eu/livelink/livelink.exe?func=ll&objId=24208896&objAction=viewheader

29

The articles will also support Cedefop in developing a comparative picture of apprenticeship-type schemes and structured work-based learning programmes across the EU. More specifically, the information in your articles will contribute to: 



 3.

Cedefop’s research work, and specifically to support cooperation at European level and among Member States, also in the context of the European Alliance for Apprenticeship; a snapshot with comparative information and country examples on this issue that Cedefop is to prepare for the meeting of Directors General for VET in autumn 2014 under the Italian Presidency of the EU; inform the activities of the Commission’s thematic working group (TWG) on VET whose primary focus is on the effective implementation of national VET reforms. General guidelines The article is intended to provide up-to-date structured information. To this end, building on the information provided through VET in Europe and the policy reporting exercise, the article will complement and integrate the analysis with special focus on the areas not fully covered by the policy reporting exercise, also taking into account further information available from the abovementioned sources (see section 3). [..]

4.

Structure As information in your articles is meant to serve a comparative purpose, Cedefop proposes the following structure and the attached guidelines.

A. B.

C. D.

Apprenticeship-type schemes and work-based learning structured programmes in your country: definitions and statistics / basic information (51); Specific features of the above schemes/programmes in your country in relation to the following policy challenges identified at the EU level: 1. Support for companies, in particular SMEs, offering company placements; 2. Enhance programme attractiveness and career guidance; 3. National governance, regulatory framework and social partners' involvement; 4. Quality assurance in work-based learning and/or apprenticeship. Main strengths and weaknesses of the above schemes/programmes in your country Conclusions

51

( ) Essential information are considered: 1) number of participants on a stock basis (latest data); 2) minimum education/qualification entry level required; 3) sectors/occupations covered; 4) funding arrangements (who pays, subsidies, minimum pay); 5) apprenticeship does/doesn’t lead to a formal qualification/certification; 6) guidance/selection arrangements, outcomes (such as completion rates or employment retention).