Gyermekszegénység programok

Á G O S T O N László G Y Ô R I Gábor K O L L Á N Y I Zsófia T O R N A I István

Gyermekszegénység programok Legjobb gyakorlatok 2006. október

Ta r t a l o m

4 BEVEZETÔ

10

Egyesült Államok

11

Nagy-Britannia

12

Németország

13

Svédország

TARTALOM

10 S Z O C I Á L P O L I T I K Á K É S S Z O C I Á L I S M O D E L L E K

16 G Y E R M E K S Z E G É N Y S É G E T É R I N T Ô P R O G R A M O K 16

New Hope: program a rászoruló családokért (Milwaukee, USA)

23

Program a társadalmi kirekesztettség ellen (Navarra, Spanyolország)

27

Foglalkoztatási programok a gyermekszegénység

32

Knowledge is Power program (USA)

38

A chicagói Child–Parent program – a korai beavatkozás felelôssége (Chicago, USA)

45

Youth Empowerment Partnership Programme – a társadalmi kohézió megteremtéséért (Antwerpen, Belgium; Kristinestadt, Finnország; Mannheim, Németország; Tuzla, Bosznia-Hercegovina)

Gyermekszegénység programok

felszámolásáért (Nagy-Britannia)

54 F O R R Á S O K , T O V Á B B I I N F O R M Á C I Ó K 3

B

E

V

E

Z

A gyermekszegénység problémája az egyik legtöbbet kutatott szociálpolitikai téma a 21. század elején. A Google keresôje majdnem kétmillió találatot dob ki rá, több száz kormányzati és civil szervezet, illetve kampány foglalkozik világszerte a kérdéssel. A gyermekszegénység elleni küzdelemnek tehát a tudomány, a kormányzat és a civil szféra berkein belül egyaránt kiemelt szerepet tulajdonítanak. Ritkán tapasztalható egy társadalompolitikai probléma iránt ennyire egyöntetû és kiemelt figyelem a legkülönbözôbb hátterû szereplôk és csoportok részérôl, ezért érdemes közelebbrôl is megvizsgálni, hogy mi a gyermekszegénység elleni küzdelem igazi tétje. Elôször is hangsúlyoznunk kell, hogy a gyermekszegénység vizsgálatának elôtérbe helyezése nem jelent szakítást a hagyományos szociálpolitika fogalomkészletével és eszköztárával. Jelent viszont egy hangsúlyeltolódást, melynek hátterében az a felismerés áll, hogy a késô modern, tudásalapú társadalomban a szegénység más formában termelôdik újra, mint korábban. Ma már nem csak az anyagi javakból zárja ki az életút elején a szegénység a gyerekeket, de lezárja azokat a felemelkedési utakat is, amelyeken keresztül 4

E

T

Ô

tehetségük révén a társadalom hasznos

Az állam szerepe – ahogy azt kiadvá-

tagjai lehetnének. A gyermekkori sze-

nyunk példái is bizonyítják – megke-

génység olyan hátrányt jelent, amelyet

rülhetetlen e feltételek biztosításában.

önerôbôl az érintett gyerekek és csa-

Esettanulmányainkban a gyermek-

ládjuk nem tud leküzdeni: a kezdetkor

szegénység elleni küzdelem azon inno-

hiányzó tudás és kulturális tôke egy

vatív megoldásait mutatjuk be, ame-

szolidaritásra épülô társadalomban elfo-

lyek reményeink szerint itthon is ser-

gadhatatlan versenyhátrányt jelent.

kenthetik azt az együttgondolkodást,

A versenyképességet és a szolidaritást

amely szükséges a sikeres szociálpoliti-

egyaránt fontosnak tartó politika ezért

kai programok megvalósításához.

tekintse, hogy minden gyermeket elvi-

A nemzetközi tapasztalatok szerint

gyen addig a kapuig, melyen belépve

csak azok az országok képesek eredmé-

már szerencsésebb sorsú társaival

nyeket elérni a gyermekszegénység

egyenlô esélyekkel vehet részt a társa-

elleni küzdelemben, amelyek a megfele-

dalmi életben.

lô foglalkoztatáspolitikai, bérpolitikai

BEVEZETÔ

elsôdleges feladatának kell, hogy

Ritkán teszik hozzá, de a társadalmi

hangoltan alkalmazzák. A bemutatott

szolidaritás megôrzése mellett van egy

programokban közös, hogy elméleti

másik fontos érv is a gyermekszegény-

megalapozásuk során nem pusztán a

ség elleni küzdelem kiemelt fontossága

jövedelmi helyzetbôl indulnak ki,

mellett. Ez pedig az, hogy a társada-

hanem a szegénységet és a kirekesztett-

lomnak önérdeke, hogy ne mondjon le

séget olyan „megfosztottságként”

senkirôl. Egy érték- és tudásteremtésre

értelmezik, amely alapvetôen ronthatja

épülô társadalomban csak akkor való-

az érintett gyermekek társadalmi

sítható meg a szellemi kapacitás teljes

integrációjának esélyét. A példák alap-

kihasználása, ha biztosítjuk, hogy az

ján kijelenthetô, hogy a gyermek-

egyén felemelkedése valóban a teljesít-

szegénység csak a felnôtt társadalmi

ményen, és ne a család anyagi hát-

környezet, a család, a háztartás

terén múlik. A tudás elérhetôségének

nélkülözésének fényében értelmezhetô.

kibôvítése nemcsak a szegény gyermekeknek ad anélkül elérhetetlen lehe-


és szociálpolitikai eszközöket össze-

tôségeket, hanem az egész társadalom szellemi és anyagi jólétét is növeli.

5

A lakhatási, a foglalkoztatási, az okta-

A spanyolországi Navarra tartományi

tási, az egészségügyi kompetenciák

kormányának programja komplex

növelése és a közösségben megtalált sze-

módon próbálja ellensúlyozni a lesza-

rep biztosítása mellett valamennyi

kadt családok társadalmi marginalizá-

programban közös az a filozófiai alap-

lódását. Az 1997 óta zajló program a

állás, amely a gyerekre úgy tekint,

szociális terület minden elemére kiter-

mint akit ismét képessé kell tenni arra,

jedô, részletes kutatása után, egységes

hogy élni tudjon a lehetôségeivel.

projekt keretében, egy idôben nyújt szolgáltatásokat a lakhatás, a foglalkoz-

Az egyik ilyen program, a milwaukee-i

tatás, az egészségügy és nem utolsó-

New Hope lényege az volt, hogy ala-

sorban a gyermekek oktatásának terü-

csony jövedelmû, illetve szegény, dolgozó

letén a társadalmilag kirekesztett ház-

családoknak perspektívát nyújtson,

tartások számára. Fontos alkotór-

lehetôségét adjon a szegénységbôl való

észei a minimum jövedelem biztosítása,

kitörésre és a létbiztonság valamilyen

a szociális bérlakások építése, a saját

fokú elérésére. Ugyanakkor gondot for-

tulajdonú lakás felújításához adott támo-

dítottak a gyermekek helyzetének

gatás és a lakás felszereltségét

javítására, hiszen a közvetett hatások

érintô támogatás is.

az ô életminôségükre és esélyeikre is jelentôs befolyással vannak. A program

Nagy-Britanniában a munkanélküli,

fontos elemei között megtalálható volt

szegény szülôk aktivizálása, munkaerô-

a jövedelemkiegészítés (amely a család

piaci reintegrációja minden gyer-

bevételét a szegénységi küszöb fölé

mekszegénység elleni stratégia fontos

emeli), a támogatás az egészségügyi biz-

részét képezi. A cél azonban sosem

tosításhoz (ami az amerikai szegények

csupán az (újbóli) alkalmazás – a fog-

számára gyakran megengedhetetlen

lalkoztatáspolitikai eszközök ennél

luxus), valamint a támogatás a gyermek-

sokkal komplexebb hatás elérésére irá-

gondozáshoz annak érdekében, hogy

nyulnak. A szülôk munkába erôltetése

könnyebb legyen a munkavállalás.

az anyagi biztonság megteremtése

Ezen túlmenôen a program adott eset-

vagy a munkavállalás kialakult aka-

ben munkalehetôséget is közvetített.

dályainak felszámolása nélkül a gyermekek szempontjából ronthatja is a helyzetet. Az adókedvezmény-konstrukciók, a minimálbér-változtatások és a munkahelyteremtô programok helyett ezért olyan programokra koncentrálunk, amelyek a fenntarthatósá-

6

got szolgálják. A jellemzôen brit

A Chicago Child–Parent Centers program célja, hogy az iskolai tanulmányok megkezdésének idejére a hátrányos helyzetû gyerekek és szüleik képessé váljanak megfelelni az ottani elvárásoknak, ne legyenek eleve sikertelenségre ítélve. A program megalprototípusok nyomán világszerte szám-

kotói a szülôk bevonását, a gyerekek

talan regionális változat látott nap-

tanulási módszereinek fejlesztését,

világot. Itt három részterületet, a fog-

a kellô figyelmet, valamint az egészség-

lalkoztatást, a munkaerôpiaci reinteg-

ügyi és élelmezési szempontok szem

rációt és az ahhoz kapcsolódó – a mun-

elôtt tartását tekintették a siker kulcsá-

kavállaló és gyermeke számára is

nak. A program szülôkre vonatkozó

megoldást kínáló – programokat mu-

része elsôsorban a szülô–szülô és a

tatjuk be.

szülô–gyerek interakciókra koncentrál. iskolarendszer elvárásainak megfelelô

ram célja, hogy szegényebb közösségek

értelemben valóban támogató hátteret

iskoláiban jobb minôségû oktatást

tudjon biztosítani a gyereknek.

BEVEZETÔ

A cél, hogy a szülô a hagyományos Az amerikai Knowledge is Power prog-

helyzetû családból származó diákok

A Youth Empowerment Partnership

érettségihez jutásának esélyét és külö-

Programme a hátrányos helyzetû gyere-

nösképp felsôfokú tanintézménybe

kek és fiatalok támogatását, illetve

való továbbjutási lehetôségét. Az adott

azon helyi közösségek erôsítését tûzte

iskolákban tanuló diákok magasab-

ki céljául, ahol ôk élnek. A program

ban képzett tanároktól több órát kapnak,

holisztikus, a közösségekre építô meg-

mint a hagyományos állami iskolák

oldásokat dolgoz ki, alapelve a part-

tanulói, emellett elvárják tôlük a teljesít-

nerség, mind a különféle szektorokat,

ményt, és különösen fontosnak tekin-

mind a bevonható szereplôket (a

tik, hogy a teljesítményt regionálisan,

helyitôl a nemzetközi szintig) illetôen.

országosan, illetve nemzetközileg (pél-

Fókuszában az áll, hogy lehetôséget,

dául PISA) összehasonlíthatóvá és

alternatívát biztosítson, hogy a bejára-

mérhetôvé tegyék. A program az okta-

tott, a szegénységet újratermelô me-

tást erôsen közösségi feladatként

chanizmusokból kizökkentse a közössé-

képzeli el, tehát a szülôk bevonása fontos

gek és a gyerekek, fiatalok életét.

alapelv, és mint írják, nem félnek attól


nyújtson, ezáltal növelje a hátrányos

sem, hogy az oktatási idôn túlnyúlóan is beleszóljanak a diákok életébe.

7

szociálpolitikák és

8


SZOCIÁLPOLITIKÁK

ÉS

SZOCIÁLIS

szociális modellek

9

MODELLEK

SZOCIÁLPOLITIKÁK ÉS SZOCIÁLIS MODELLEK

függôség, viszont a családokra és gyermekekre gyakorolt hatása ellenkezôképpen alakult. A New York-i Manpower Demonstration Research Corporation (MDRC) – véletlen kiválasztáson alapuló kísérletekkel – megbecsülte a „jólétimunka-programok” gyermekre és

Egyesült Államok

fiatalokra gyakorolt befolyását. Azok a programok, melyek növelték a csalá-

10

Az Egyesült Államok a liberális jóléti

dok jövedelmét, szerény pozitív ha-

államok egyik példája. Az egyén felelôs

tással voltak az általános iskolás gyere-

a javaiért, jólétéért, míg az állam sze-

kek helyzetére, fôként, ami az iskolai

repvállalása a biztonság alapszintjére

teljesítményüket illeti, de részben

korlátozódik.

a szociális viselkedésüket tekintve is.

Nem meglepô, hogy mivel az USA-

Azt tapasztalták, hogy a szülôk mun-

ban a társadalmi konszenzus szerint a

kába állásának az általános iskolás

szegény családokat támogatni kell,

gyerekek számára nincs pozitív hatása.

a szociálpolitika nem a szegénység teljes

Miközben az amerikai jóléti politika

megszüntetését tûzte ki elsôdleges

támogatja a fiatalkorúakat, a serdülô-

célként, hanem a jóléti függôség csökken-

korúaknál némi negatív hatást tapasz-

tését és megelôzését. Mivel a jólét

talhatunk. Az MDRC szerint egyrészt

választófala magas, a munkanélkülisé-

a serdülôk számára a gondoskodás hiá-

get biztosító javadalmak a szülôket

nya a fejlôdésük ezen szakaszában

munkába kényszerítik. Az 1996-os re-

kritikus, másrészt pedig felelôsséget tud-

form óta drámaian csökkent a jóléti

nak vállalni a házimunkákban vagy

vigyázni fiatalabb korú testvéreikre.

a szegénységi ráta fölé. Az adóelosztási

Ugyanakkor ez akadályozhatja ôket az

rendszer módszerével, mint például

iskolai tanulmányaik végzésében,

a foglalkoztatásösztönzô adókedvezmé-

vagy még komolyabb kockázati ténye-

nyek és a gyermekek után járó adó-

zôvé válhat.

kedvezmények bevezetésével, illetve az aktív munkaerôpiaci politikával a

állam egy típusát.

egyenlôtlenség nemhogy magas maradt, de tartóssá is vált: a szegény gyere-

Mikroszimulációs vizsgálataival

kek nagyobb valószínûséggel válnak

Piachaud és Sutherland (2000) azt álla-

szegény felnôttekké. A szülôk anyagi

pította meg, hogy a gyermekszegény-

helyzete több mint 45 százalékos

ség-csökkentési stratégiák korai fázisá-

arányban öröklôdik a gyermekek fel-

ban komoly potenciál van a családok

nôtté válásuk utáni anyagi helyzetére.

anyagi helyzetének javulásában. A témá-

Az amerikai jóléti politika tehát

val nagy terjedelemben foglalkozik

csökkenti a jóléti függôséget, viszont

a Mentsük meg a gyerekeket címû kiad-

nem tud segítséget nyújtani a

vány, mely a tartós szegénységben élô

szegénységbôl kiszakadni vágyóknak.

britekrôl szól. Annak ellenére, hogy

SZOCIÁLIS

ni, megteremtve ezzel az aktív jóléti

mekek támogatására, a szociális

ÉS

erôfeszítés a kivételesen szegény gyer-

MODELLEK

munkára való ösztönzést próbálják elér-

SZOCIÁLPOLITIKÁK

Habár volt néhány figyelemre méltó

a tanulmány elismeri, hogy számottevô fejlôdés ment végbe a kormány gyer-

Nagy-Britannia

mekszegénység visszaszorítását célzó észlel. A szerzôk kiemelik: elsôsorban az

Egyesült Királyság kormánya által

átmeneti idôszakok – a munkába ál-

követett politikában a jólét „tradicio-

lás, a család összetételének változása

nális” liberális megközelítésével össze-

– azok az élethelyzetek, amelyekben

hasonlítva erôsebb a kormányzati

a családok a legnagyobb mértékben van-

beavatkozás. Az Egyesült Királyság-

nak kitéve a „kemény” vagy tartós

ban emellett úgy tûnik, hogy elkerülik

szegénységnek. Felhívja a figyelmet,

egyes amerikai programok hibáit.

hogy elô kell segíteni a folytonos munka-

A javadalmazás bôkezûbb és univerzális,

viszonyt, segíteni kell átvészelni az

célja a családok felemelése

átmeneti idôszakokat, ahogy azt például a foglalkoztatásösztönzô adókedvezmények és a gyermekek után járó adó-


stratégiájában, sok hiányosságot is Általánosságban elmondható, hogy az

kedvezmények teszik, továbbá el kell kerülni a segítségnyújtás késedelmét.

11

kahely. A munkahelyteremtés, különösen Kelet-Németországban a reformok elsô lépése. A harmadik pillér a családpolitika újragondolása. A munkaerôpiac kiszélesítése csak a nôk munkalehetôségeinek módosításával érhetô el. Javítani kell a munka és a család össze-

Németország

egyeztethetôségét, mely egyben azt is jelenti, hogy a részmunkaidôs munka-

A relatíve bôkezû univerzális és célzott

helyek bôvítésével több idô marad

javadalmazások összességét tekintve

gyereknevelésre. Ezzel egy idôben nôt-

Németországban egy jellemzôen szoros

tek a gyermeknevelés költségei is.

szociális biztonsági háló létezik. A családok kivételesen biztonságos hely-

Gyors és érthetô reformok megvaló-

zetben vannak. Habár a gyermekeknek

sítása nehéz a szövetségi politikai rend-

járó juttatások nagylelkûek, illetve ál-

szer és a konszenzusos demokrácia

talában a gyermekeknek és fiataloknak

keretein belül. A parlament alsó- és

szóló egészségügyi és szociális szolgál-

felsôházának megosztottsága lassítja

tatások is magas színvonalúak, a

a reformok elfogadását. Ezen kívül nincs

szülôk számára nehéz összeegyeztetni

alkotmányos együttmûködés vagy

a munkát és a családot.

közvetlen pénzügyi kapcsolat a különbözô politikai szintek (nemzeti, állami,

A német újraegyesítés okozta gazdasági

regionális, helyi) között. A hatáskörök

gyengülés és annak utóhatásai miatt

és szerepek nem mindig egyértelmûek.

az ország szociális rendszere krízishely-

További problémát jelent, hogy a jó-

zetbe került, és alapvetô reformokat

léti társadalmak szociális reformjait

tett szükségessé. A reform egyik pillére

az emberek nehezen fogadják el.

a társadalombiztosítási rendszer átalakítása és kiterjesztése, melyrôl mind a mai napig folyik a szakmai vita. A második pillér a munkaerôpiac és a szociálpolitika reformja. Itt a cél az emberek minél szélesebb rétegének bevonása a munkaerôpiacra, a passzív ellátási rendszer helyett aktív politikák bevezetése. A munkanélküliek visszatérése a munkaerôpiacra csak 12

akkor lehetséges, ha van elegendô mun-

Svédország

Az elmúlt idôszakban ugyan nôtt a

zösségi alapú megközelítés, a szociális

ségi mutató. Ez jelentôs részben a bôke-

és iskolai szolgáltatások magas szín-

zû univerzális javadalmazásoknak kö-

vonalának fenntartása fontos lehet a

szönhetô, melyek tisztességes élet-

helyzet romlásának megelôzésében.

színvonalat eredményeznek. A svéd jólé-

A hagyományos, célzott segítségnyújtás-

ti állam azon a feltételezésen alapul,

sal csökken a társadalmi egyenlôt-

hogy a szegénységet és a szociális kire-

lenség. Az új módszerek segítségével,

kesztettséget akkor lehet megelôzni

az adóhitellel vagy a gyermekalap-

vagy csillapítani, ha minél több ember

programmal jobban érthetô és átlátha-

integrálódik az általános szociális

tó a rendszer. A lakosság – fôleg a

rendszerbe.

gyerekek – bevonása, illetve a minisztériumok és egyéb szolgáltatások össze-

A rugalmas, odaadó és magas színvonalú gyermeknevelés a családok számára – beleértve az egyedülálló szülôket is – lehetôvé teszi, hogy összeegyez-

hangolása terén történt elôrelépés.

SZOCIÁLIS

szágban a legalacsonyabb a szegény-

ÉS

nyebb családok leszakadása, de a kö-

SZOCIÁLPOLITIKÁK

Az összes európai ország közül Svédor-

MODELLEK

jövedelmek közötti különbség és a szegé-

tessék a munkát a családdal. Mindehhez egy jól kialakított szociális szolgálat nyújt segítséget, ahova a munkakeresési gondoktól kezdve a családi és személyes problémákig bármilyen kérdéssel lehet fordulni. Ez magas színtû köztámogatással társul, mely csak úgy jöhet létre, ha magas a munkába bevont személyek száma, illetve ha alacsony a munkanélküliségi ráta. Az 1990-es szociális megszorításokat kényszerített ki, ezt követôen ugyanakkor a gazdasági egyensúly helyreállításával a szociális támogatás is szélesebb körû lett. Ezt el is várta a svéd társadalom, melyben a kiterjedt szociálpolitika


évek gazdasági felbolydulása komoly

támogatása alapvetô szerepet tölt be. 13

gyermekszegénységet

14


GYERMEKSZEGÉNYSÉGET

ÉRINTÔ

érintô programok

15

PROGRAMOK

G Y E R M E KSZEGÉNYSÉGET É R I N T Ô P R O G RA M O K New Hope – program a rászoruló családokért (Milwaukee, USA)

nálható adatok álltak rendelkezésre annak hatásáról, elônyeirôl és kudarcairól. Új reményt tehát nemcsak az érintett családoknak akart adni a

New Hope, vagyis új remény néven

program, hanem mindenkinek, aki

született egy kísérleti program az

a szociálpolitika hatáskörébe tartozik,

Egyesült Államokban, Wisconsin állam

hiszen a szervezôk elképzelései szerint

Milwaukee városának szegényebb

a program tapasztalataiból jobb, ha-

részeiben. A projekt keretében rászoru-

tékonyabb, szegényeket segítô közpoli-

ló, dolgozó családok komplex anyagi

tika születhet.

és szolgáltatási támogatáscsomagban

16

részesültek. De a részt vevô családok

A New Hope program gyakorlati lénye-

megsegítésén túlmenôen a New Hope

ge, hogy alacsony jövedelmû, illetve

egyúttal egy másik, szokatlan és érde-

szegény, dolgozó családoknak perspek-

kes célt is szolgált. A szervezôk kezdet-

tívát nyújtson, lehetôségét adjon a

tôl fogva úgy tervezték meg a prog-

szegénységbôl kitörni, illetve valami-

ramot, hogy a politikai döntéshozók és

lyen szintû létbiztonságot szerezni.

közpolitikai tervezôk számára hasznos

Az elvi alapvetés szerint a New Hope

tanulságokkal szolgáljon, ami a gya-

„két egyszerû, de széles körben osztott

korlatban azt jelentette, hogy pontosan

elvre alapult: azok az emberek, akik

mérték a New Hope hatását a prog-

hajlandóak teljes munkaidôben dolgoz-

ramcsoport életkörülményeire. Ráadásul

ni, kapjanak erre lehetôséget, és

a pontos eredmények érdekében az

ha megteszik, ne legyenek szegények”.

egyéb körülmények hatását is igyekez-

Itt, ha úgy tetszik, a protestáns etika

tek kiszûrni azáltal, hogy egy, a prog-

köszön vissza, némi szigor látszik

ramcsoporttal azonos méretû és szociá-

megnyilvánulni egy olyan programban,

lis háttérrel rendelkezô kontrollcsoport

amely figyelmen kívül hagyja azon

életkörülményeit szintén pontosan

szegényeket, akik bármely oknál fogva

figyelték és mérték, hogy kiderüljön:

nem képesek dolgozni. Ugyan a program

sikeresen tud-e javítani a program a

nem tér ki részletesebben erre a prob-

célcsoport helyzetén. Így a program so-

lémára, de explicit és implicit indok-

rán és évekkel lezárása után is hasz-

lást is kínál a projekt haszonélvezôi-

nek ily módon történô leszûkítésére.

Hope Project, Inc. nevû szervezet pén-

A szervezôk nyíltan megmondják,

zelte, számos közhasznú alapítvány,

hogy a szegénységben élô dolgozó embe-

valamint Wisconsin állam és a szövet-

rek sorsa különösen aggasztó számuk-

ségi kormány támogatásával).

az amerikai álom egy kudarca,

tönözheti a szegénységben élôket, hogy

hiszen nehéz azt hinni, hogy mindenki

aktívabban igyekezzenek alakítani

saját sikerének a kovácsa, ha még

saját sorsukat. Ennek hátterében az a

egy dolgozó ember sem tud rendesen

gondolat állt, hogy egy viszonylag

megélni. Mint a szervezôk kiemelik,

dinamikusan növekvô gazdaságban,

a piac és a szociális rendszerek összjá-

amelyben alacsony a munkanélküli-

téka a gyakorlatban gyakran nem

ség, a munkára való ösztönzés jó köz-

hatott ösztönzôen a munkavállalásra:

politikai megközelítés lehet a szegény-

„a szociálissegély-szabályzatok – ame-

ség elleni harcban.

lyek majdnem egy teljes dollárral csökkentették a segélyt minden extra

Azt viszont nem lehet állítani, hogy

keresett dollárért – alacsony piaci

a program nem törekedett volna a legki-

jövedelmek mellett, valamint a munka-

szolgáltatottabb társadalmi csoportok

adó által nyújtott egészségügyi biz-

megsegítésére: a támogatásban része-

tosítás hiánya gyakran azt jelentette,

sülô háztartások többsége gyermekeiket

hogy a családnak nem volt mindig

egyedül nevelô anyákból állt, több

anyagilag kedvezô lemondani a segély-

mint felük fekete volt, és alig több mint

rôl a munkavállalás érdekében, különö-

10 százalékuk fehér. Ugyan a program

sen mivel az utóbbi gyakran a szociális

csak egyes részleteiben irányult konk-

egészségbiztosítás elvesztésével is járt”.

rétan a gyermekek helyzetének javí-

ÉRINTÔ

Végül pedig egy ilyen projekt arra ösz-


a dolgozó szegény – léte önmagában

PROGRAMOK

ra. Tény, hogy a „working poor” –

Ehhez jött még az is, hogy maga a pro-

hogy a közvetett hatások jelentôs be-

jekt is szûk anyagi erôforrásokkal

folyással lesznek az ô életminôségükre

mûködött. Mint a kísérô tanulmányból

és késôbbi esélyeikre.

kiderül, nem tudták annyi ideig finanszírozni a segélyeket, mint eredetileg

A család, és azon belül a gyermek meg-

szerették volna (a programot egy New

segítése volt a program fô célja, és ami a New Hope-ot érdekessé teszi, az az, hogy ennek ellenére nem minden erôforrást fordítottak közvetlenül


tására, kidolgozói reménye mégis az volt,

a gyerekre, hanem abból indultak ki, hogy a gyermekeken egy átfogó

17

támogatás a 13 év alatti gyermekekre járt, amihez a szülôknek egy meghatározott kulcs alapján hozzá kellett járulnia egy bizonyos összegig, onnan vette át a New Hope a költségek családsegítô programmal lehet a leg-

fedezését. Az egészségügyi biztosítás

hatékonyabban segíteni. A New Hope

már egy „egyencsomag” volt, amely-

egyik különlegessége, hogy a komplex

ben azon dolgozó családok részesülhet-

megközelítést egyszerû módszerek-

tek, akiknek a munkaadója nem

kel párosította. Összetett program, mert

nyújtott ilyen szolgáltatást, illetve akik

abból indul ki, hogy egy stabil, kiegyen-

nem rendelkeztek szociális alapon

súlyozott környezethez, amelyben

egészségügyi biztosítással (Medicaid).

jól boldogulhat a család, egyszerre több

Ha a munkaadó munkavállalói hoz-

mindent kell biztosítani, nem elég

zájárulást kért a New Hope résztvevôtôl,

csupán a család jövedelmét növelni.

akkor a program adott esetben azt is

E cél elérése érdekében a New Hope

támogatta.

által nyújtott szolgáltatásoknak négy eleme és négy követelménye volt.

A négy hivatalos segítséggel négy követelmény állt szemben:

A projekt elsôként jövedelemkiegészítést nyújtott, majd támogatást adott az egészségügyi biztosításhoz, valamint a gyermekgondozáshoz, hogy megkönnyítse a munkavállalást, végül pedig a munkanélküli felnôtteknek segített munkát is találni, illetve ha nem sikerült a munkaerôpiacon

1. az adott kísérleti körzeten belül kellett lakni, 2. legalább 18 éves életkort be kellett tölteni, 3. minimum heti 30 órás munkát kellett vállalni, 4. a kereset a szegénységi küszöb maximum 150 százaléka lehetett.

állást szerezni, a New Hope maga

18

kínált lehetôséget közmunkára. A támo-

Aki ezeket a követelményeket teljesí-

gatások rendszere viszonylag komp-

tette, az részt vehetett a program-

lex volt. Az anyagi támogatásnál példá-

ban. Ha szerencséje volt, akkor a kísér-

ul az volt a cél, hogy a dolgozó családok

leti csoport része lett, ha peches, akkor

jövedelmét a szegénységi küszöb fölé

a kontrollcsoport tagjaként vett csupán

emelje, ha minimum 30 órát dolgoztak

részt a programban, tehát nem jutott a

egy héten. A New Hope szokatlan

támogatottak körébe. Ezen követel-

ösztönzôket használt: minél többet dolgo-

mény alapján azonosították a két kivá-

zott egy szülô, annál nagyobb támoga-

lasztott Milwaukee-i közösségben a

tásban részesült. A gyermekgondozási

jogosult személyeket, majd abból mint-

jövedelemkiegészítésben, 5,7 százalék

arányban osztottak meg kísérleti és

egészségügyi biztosításban, és 52,1

kontrollcsoportra. Sok egyéb szociális

százalék gyermekgondozási támogatás-

programmal ellentétben a New Hope a

ban. 32,3 százalék a New Hope által

tekintetben különleges, hogy a cél-

szervezett munkalehetôséget is igénybe

csoport helyzetének fejlôdését nemcsak

vette. Egy családra átlagosan évi 5300

mérték, hanem összehasonlíthatóvá is

dollárt (mintegy 1,1 millió forintot)

tették a kontrollcsoportról gyûjtött

költöttek.

adatok alapján. A New Hope által nyújtott támogatáAnnak ellenére, hogy a munka fontos

sok általában kisebb-nagyobb mérték-

eleme volt a New Hope-nak, ha egy

ben az állami (ideértve a szövetségi,

család idôlegesen vagy tartósan munka-

a szövetségi állami és a helyi szintet is)

nélküli lett, nem esett ki a program-

támogatások mértéke felett voltak.

ból – hiszen egy ilyen „kudarc” is úgy-

A támogatás mértékén túlmenôen másik

mond a program hatásfokát mérte –,

nagy elônyük viszont abban rejlett,

de a támogatások nagy részétôl

hogy a szervezet gyorsan intézte el az

elesett, mivel a program a munka ösz-

összegek kiutalását, a program részt-

tönzésérôl szólt. A jogosultságok össze-

vevôi a szokásos bürokratikus kompliká-

tett rendszere miatt folyamatosan

cióktól mentesen juthattak a szolgál-

alakult, hogy mely családok mikor és

tatásokhoz.

PROGRAMOK

letben való részvételre, amelyet fele-fele

ÉRINTÔ

támogatást, 86 százalékuk részesült


egy 1400 személyt toboroztak a kísér-

hónapban. Volt, aki mindenben részesült,

Nem szerepel ugyan a „hivatalos”

volt, aki semmiben, de minden elkép-

szolgáltatások között, de érdemes hoz-

zelhetô kombináció létezett. A program

zátenni, hogy a New Hope csapata,

kezelôi arra törekedtek, hogy a csa-

legalábbis egy idôre, bekapcsolódott az

ládok minél nagyobb mértékben része-

érintett családok életébe, ott a fentie-

süljenek azon támogatásokból, ame-

ken túl is segítséget kínált, amelynek

lyekre jogosultak voltak. A program

gyakorlati és lelki hatása szintén a

során a részt vevô családok 87,6 száza-

program által nyújtott juttatások közé

léka vett igénybe valamilyen anyagi

sorolható lehetne. A New Hope támogatásainak futamideje három év volt, 1994 és 1998 között. Ezen években, és azután is a


mennyi támogatást kaptak egy adott

szervezôk igyekeztek folyamatosan figyelemmel kísérni és pontosan felje-

19

latilag teljesen eltûnt. Számokban kifejezve: a program elsô évében még a programcsoport 90,1 százaléka dolgozott, míg a kontrollcsoportban ez az arány csak 81,9 százalék volt. A harmagyezni a programban részt vevô,

dik évben, a program lezárásának

illetve a kontrollcsaládok helyzetének

évében már 84, illetve 82 százalékosak

alakulását.

voltak ezek az arányok, és az ötödik év végén mindössze 1 százalék (81,1

A New Hope-ról elkészült nagyobb

százalék, illetve 80 százalék) volt az

hatástanulmány arra a 745 személyre

eltérés. Hasonló a tendencia a munkából

koncentrál, akik a program kezdeté-

származó jövedelem tekintetében is,

nek idôpontjában olyan családokban

habár itt jelentôsebb különbség mutat-

éltek, amelyekben 1–10 év közötti

kozik a program lezárta után: az elsô

gyermekek voltak – ezen családok 90

évben még 1088 dollár különbség volt

százalékban gyermekeiket egyedül

a programcsaládok és a kontrollcsaládok

nevelô anyák voltak, akik 80 százaléka

jövedelme között, de az ötödik évben

szociális segélyben részesült. Az aláb-

már mindössze 500. Itt viszont

biakban összefoglaljuk a projekt ha-

érdekes a következô jelentést megnéz-

tásáról készült jelentésben közzétett

ni, hiszen az évi 500 dolláros kü-

fôbb eredményeket.

lönbség már jelentôs összeg lehet egy család életében; ha ez az eltérés hosz-

Felületesen nézve a New Hope hatása

szabb távon is megmarad, akkor ki

nem volt olyan nagy, mint amit egy

lehet jelenteni, hogy a New Hope három

sikeres programtól várna a politikai

év alatt is pozitív változást ért el a

döntéshozó, de egy mélyebb elemzés

családok életében.

azért érdekes eredményeket is képes

20

feltárni. Ami a foglalkoztatottságot

A segélyeknél ugyan segélytípustól

illeti, a szomorú hír az elemzôk számá-

függôen eltérô volt a helyzet, de lénye-

ra az volt, hogy rövid távon ugyan

gében mindegyikrôl megállapítható,

hatásos volt a program (ami aligha lehet

hogy a különbségek elhanyagolhatóak

meglepô, hiszen a New Hope támo-

voltak. Az eltérô tendencia azért is

gatásai a munkavállalásra alapultak,

volt várható, mert például a program

és azok, akik dolgozni akartak, a prog-

egyrészt a résztvevôket arra ösz-

ram révén viszonylag könnyen állást

tönzi, arra akarta tanítani ôket, hogy

is kaptak), de ezen hatás már a program

nagyobb mértékben éljenek az állam

aktív éveiben is csökkenni kezdett,

és az egyéb szervezetek által nyújtott

és két évvel annak lezárta után gyakor-

támogatásokkal, jobban megismerjék

kontroll- és programcsoportok között,

lésére, egyúttal a program hatásos

ha a fent említett makrocsoportokat

mûködése mellett az is várható volt,

anyagi vagy egyéb tekintetben homo-

hogy egyes, különösen mély nyomort

génebb csoportra bontották. De ez

enyhítô segélyekre (jellegzetesen

esetben sem voltak elég szisztematiku-

az ételjegyre, azaz a food stampekre)

sak a különbségek, hogy egyértelmûen

kevesebb igény és jogosultság lesz

ki lehetett volna olvasni a program

a résztvevôk körében. Ugyan a hatások

hatását. A szerzôk némileg eufemiszti-

iránya nagyjából az elvárásoknak

kus megfogalmazásban foglalták össze

megfelelôen alakult, de sem abszolút

a program hatástalanságát e téren:

mértékében, sem statisztikai mércék-

„Ez a kép összhangban áll a New Hope

kel nem volt releváns. Ez abban is

azon felfogásával, hogy a részt vevô

megmutatkozik, hogy a családok össz-

egyének saját, individuális útjukat jár-

jövedelmében – tehát a munka és a

ják be a heterogén végeredmények

különbözô segélyekbôl származó jöve-

irányába”.

delmek összegében – éppúgy, mint a munkából származó jövedelmeknél,

A program eddigi eredményei tehát

szintén 500 dollár a különbség.

nem meggyôzôek, legalábbis a fent

PROGRAMOK

kitörésre vagy legalább annak menedzse-

ÉRINTÔ

milyen különbségeket felismerni a


a lehetôségeket a szegénységbôl való

ségek nem nagyon térültek meg.

felmérni a New Hope tanulmány, hogy

Szerencsére a legfontosabb területen,

egy olyan komplex fogalomra, mint a

a gyerekekre való hatásában a pozitív

szülôi jólét, milyen hatással volt a prog-

eredmények ennél világosabbak kitûn-

ram. A fogalomba tartozott a lakhatási

tek. A kiindulópont és a további, hosz-

jólét, az anyagi jólét, az egészségi,

szabb távú pozitív hatások eredôje

illetve fizikai jólét, valamint az önmagá-

az volt, hogy a programban részt vevô

ban is elég összetett pszichikai jólét.

gyermekek a gyermekgondozási támo-

Helyszûke miatt nem tudjuk itt a rész-

gatásnak köszönhetôen több idôt

letes elemzést bemutatni, viszont

töltöttek napköziben, mint a kontroll-

annyit meg lehet állapítani, hogy ezen

csoport gyermekei. Ennek több egyéb

mutatókra a program eléggé elhanya-

pozitív hozadéka is volt. Átlagosan el-

golható hatással volt. Az elemzôk

mondható, hogy a programcsoport

szerint legfeljebb akkor lehetett vala-

gyermekei jobban megvoltak társaikkal, kevésbé agresszív-ellenséges magatartást tanúsítottak, kevesebbet kellett


említett területeken a befektetett költA következô lépésben azt próbálta

ôket fegyelmezni és nagyobb mértékben hittek abban, hogy egyetemre jár-

21

nak majd és azt be is fejezik, mint

hogy a programcsoport eredményei

a kontrollcsoportban lévô társaik. De

ilyen sok területen ennyire egybehang-

legfôbb pozitív eredményként azt kell

zóan pozitívabbak. Másfelôl ami a

kiemelni, hogy a programcsoport

viselkedést, az attitûdöket, valamint

gyermekei egy standardizált teszten,

az általános szociális képességeket

a Woodcock-Johnson nevû vizsgán a

illeti, a pozitív hatás leginkább a fiúk-

matematikától az olvasásig minden terü-

nál volt megfigyelhetô, a lányoknál

leten jobb eredményeket értek el.

egyáltalán nincs, vagy inkább minimális negatív különbség van a kontroll-

Viszont itt három tényezôre is fel kell

csoporttal szemben.

hívni a figyelmet, amelyek miatt az eredményeket részleges fenntartásokkal

A fentieken túl még ki kell emelni, hogy

kell kezelnünk. Egyfelôl az esetek

a gyermekekre kifejtett hatás nem

többségében a hatások csekély mérté-

csoda, hiszen a program költségeinek

kûek voltak, külön-külön valószínûleg

toronymagasan legnagyobb részét a

nem is kerültek volna említésre.

gyermekgondozásra fordították (lásd

Ami igazán érdekessé teszi ôket, az az,

az 1. táblázatot).

1. T Á B L Á Z A T A New Hope egy átlagos programrésztvevôre esô becsült költségei (1996).

Szolgáltatás, illetve egyéb költség

Egy fôre jutó költség (USA dollár)

Az egy fôre jutó összköltség százalékában (%)

Jövedelemkiegészítés

1 373

8,7

Egészségügyi támogatás

1 849

11,7

Gyermekgondozási támogatás

5 987

37,9

közösségi munkáért

1 443

9,1

A program adminisztrációja

1 545

9,8

3 604

22,8

Fizetés a New Hope-pal folytatott

Egyéni ügyintézés, juttatások adminisztrációja, egyéb költségek Összköltség három évre

22

15 799

A New Hope többet költött a gyermekgondozásra, mint a program másik három segélyelemére összesen. Persze egy hatásos program esetében a költségek megtérülnek. Mint a szervezôk

haszon sem kicsi.” Azt, hogy a New Hope mennyire volt költséghatékony, végül

A navarrai autonóm tartományi kor-

is nehéz megítélni, mint ahogy a

mányzat egy, immár hét éve futó progra-

komplex megközelítésének jogosultsá-

mot indított a társadalmi kirekesztett-

gát sem tudta kétséget kizáróan

ség ellen. A kormányzat Társadalmi

igazolni (ami nem feltétlenül szól az

Jólét, Sport és Ifjúsági Osztálya által

elméleti alapvetés ellen, hiszen e rela-

közölt adatok alapján a tartomány-

tív alacsony hatásfok lehetett a

ban az ország egészéhez képest csekély

rövid futamidô vagy a rossz gyakorlati

mértékûnek mondható a társadalmi

végrehajtás következménye is). Viszont

kirekesztés. A munkanélküliség mérté-

a tekintetben érdekes tanulságot nyújt

ke alatta marad a spanyol átlagnak

a New Hope, hogy alátámasztja a

(a családfenntartók mindössze 4 száza-

gyermekgondozás kardinális szerepét.

léka munkanélküli). Az átlagjövedelem

A gyerekeknek és különösen az

eléri az Unión belüli átlagot. A relatív

ôket egyedül nevelô szülôknek hihetet-

szegénység és egyenlôtlenség kisebb

len segítséget jelent a minôségi

mértékû, mint Spanyolország többi ré-

gyermekgondozás és napközi ellátás,

szein: Navarrában 7,4 százalék, míg

és a jelek szerint az ebbe történô

Spanyolország átlagában 19,7 százalék.

társadalmi befektetések megtérülhet-

Tanulságos, hogy mindezen mutatók

nek. A New Hope egyik sikere,

ellenére a döntéshozók mégis nagy hang-

hogy ezt szisztematikus statisztikai

súlyt fektettek ennek a programnak

munkával kimutatta.

a sikerességére. Navarrában mintegy 6000 család él súlyos társadalmi kirekesztettségben – ez az arány hozzávetôlegesen 3,4 százaléka a navarrai háztartásoknak.

ÉRINTÔ

De az ilyen programokból származó


(nem gyermekenként) nem kis összeg.

Program a társadalmi kirekesztettség ellen (Navarra, Spanyolország)


5300 dolláros költség családonként

PROGRAMOK

az összegzésben írják: „Az évi körülbelül

A kirekesztett családok többsége (10-bôl 6) a városokban, illetve ezek környé-

23

A probléma súlyosságát mutatja, hogy a kirekesztett léthelyzetben élô népességben közel 1500 olyan háztartás van, kén él. Minden öt kirekesztett háztartás-

ahol minden aktív keresôképes felnôtt

ból egy egyedülálló személybôl áll,

munkanélküli. Továbbá 700 olyan ház-

egy a gyermekét egyedül nevelô szülôbôl,

tartást találunk, ahol a családfenn-

illetve további egy esetben a család

tartónak olyan létbizonytalansággal járó

sok tagot számláló nagycsalád. A kire-

foglalkozása van, mint például a ván-

kesztés különösen a roma és a „he-

doráruskodás, a hulladékgyûjtés vagy

gyen túli” – a tartomány egy relatíve

az idénymunka. Közülük 430 család

elmaradottabb területén élô – kisebbsé-

hajléktalan, 3400 család él deprivált

gét érinti. A kirekesztettnek tekint-

lakáskörülmények között, valamint

hetô háztartásokban élô, keresôképes

1500 olyan család van, ahol a család

népesség 57,7 százalékának van mun-

jövedelmének 30 százalékát meghalad-

kából származó jövedelme, míg

ják a lakásköltségek. Az érintett

a megélhetéshez szükséges bevételek

háztartásokban élôk közül 4000 család

döntô része (84,5 százalék) szociális

nem rendelkezik alapvetô lakásfelsze-

segélyekbôl származik.

reléssel.

A kirekesztett háztartások többsége

Az adatok az oktatás és az egészség-

a jövedelmi, lakhatási, foglalkoztatási,

ügy területén sem szívderítôek. Az is-

oktatási és egészségügyi területeken

kolaköteles 3–16 év közötti kiskorúak

súlyos problémákkal küzd. A jövedelem

közül 460 gyerek nem jár iskolába,

esetében találjuk a legnagyobb gondot:

a 16–38 évesek között 250 analfabétát

itt a kirekesztett háztartások 52,2 szá-

találtak. 300 fô él egészségügyi ellátás

zalékának nagyon súlyos, halmozott

teljes hiányában, 625 háztartásban

problémákkal kell szembenéznie.

élnek az egészségügyi kezelésekhez

A lakhatás a megkérdezettek egyharma-

szükséges anyagi források nélkül, 1500

dánál (33,8 százalék) jelent problémát,

háztartás terhelt olyan súlyos belsô

mely arány a társadalmi integrációra

családi konfliktussal, mint a kiskorú-

való képtelenség esetében is számot-

akkal való nem megfelelô vagy kifeje-

tevô (31,4 százalék). A munkanélküliség

zetten rossz bánásmód.

és képzetlenség minden ötödik embert érint (18,3 százalék), míg az oktatást (14,6 százalék), az egészségügyet érintô problémák (3,1 százalék) a belsô arányokat tekintve csak kisebb mér24

tékben vannak jelen.

Jelentôs méreteket ölt az antiszociális viselkedés. Sok a drogfüggô és általános jelenség a lányok prostitúcióba kényszerítése. 950 esetben a háztartás valamely tagja a kriminalitás határán egyensúlyoz, illetve már volt konf-

vásárlásával, és további 150 lakást

liktusa az igazságügyi rendszerrel.

vásároltak olyan intézményeknek, me-

részt vevôknek.

a jövedelmi, a lakhatási, a foglalkoztatási és a képzési területek mellett töb-

800 lakás felújítására az érintettek tá-

bek közt a szociális gondozás és az

mogatást kaptak: a munkálatok költ-

egészségügyi szolgáltatások megszer-

ségének 40 százalékához járultak hozzá.

vezésébe is.

Támogatásban részesülnek az olyan járulékos költségekhez, mint az enge-

A minimumjövedelem új szabályozása

délyek, a honoráriumok, valamint kölcsöntámogatásra is van lehetôség.

A minimum jövedelmet olyan családok kapják, ahol az összes jövedelem nem

Az új támogatások kidolgozásának

haladja meg az alábbi határértékeket:

elemei együtt jártak a lakás alapvetô

– 1 fô esetén a minimálbér

felszereltségét érintô támogatással.

80 százaléka, – 2 fô esetén a minimálbér 95 százaléka,

ÉRINTÔ

program egy idôben kíván beavatkozni


beilleszkedést elôsegítô programokban

PROGRAMOK

lyek ezeket bérbe adják a társadalmi A helyzet javítását megcélzó komplex

400 esetben, ahol a lakhatás költségei meghaladták a jövedelem 30 százalékát, minimáljövedelemben részesültek.

személy után a minimálbér további

Szociális programok

plusz 10 százaléka, ami összes-

A szociális gondozás területén létrehoz-

ségében nem haladhatja meg a mini-

tak egy gyermek- és serdülôvédô háló-

málbér 130 százalékát.

zatot, melynek feladata többek között a családsegítô programok kidolgozá-

A méltányos lakhatási körülmények biztosítása

sa, értékelése, tervezése és végrehajtása.

A lakhatás területén a következô prob-

és munkaerôpiaci beilleszkedést elôse-

lémakezelési módszereket léptették

gítô hálózatot, melynek rendeltetése

életbe: 1500 szociális bérlakást építet-

a társadalmi beilleszkedést elôsegítô

tek, támogatást nyújtottak 400, tár-

programok tervezése, végrehajtása

sadalmi integrációt elôsegítô lakás meg-

és követése.

Emellett kiépítettek egy társadalmi


– a harmadik tagtól minden egyes

25

költségnövekedés a képzés és foglalkoztatás területén, illetve a szociális intézkedéseknél volt tapasztalható. A terv teljes költségvetése összesen 108 170 000 euró, a lakhatási projektek költsége nélkül pedig 69 144 000 Ezen kívül nagy hangsúlyt kapott a

euró.

képzést és a munkaerôpiaci beilleszkedést elôsegítô intézkedések megter-

A Társadalmi Jóléti Osztályhoz, illetve

vezése, hozzáigazítása a célcsoport, illet-

a Navarra-i Társadalmi Jóléti Intézet-

ve az adott munkaerôpiac igényeihez,

hez érkezett kérelmek száma 1999-ben

továbbá a védett szociális munkahe-

1889 volt, míg ez a szám 2002-re elér-

lyeket, a vállalati beilleszkedést, a vál-

te a 3393-at. Az elfogadott és az elutasí-

lalkozást segítô támogatások, vala-

tott kérelmek száma is arányosan nôtt.

mint a források koordinációja.

A folyósítás átlagos idôtartama az 1999-es 7 hónapról 2002-re 4,85 hónap-

A költségek megoszlása programok

ra csökkent. A kedvezményezett sze-

szerinti bontásban így alakult: a legtöb-

mélyek száma szintén nôtt. A minimum

be a lakhatás (40 százalék), a képzés

jövedelem átlagos összege az 1999-es

és foglalkoztatás (26 százalék), illetve

318,58-rôl 2002-re 341,96 euróra nôtt.

a létminimum biztosítása (20 százalék)

A minimum jövedelem biztosításához

kerül. Ezeket követi az egészségügy

kapcsolódó utolsó adat szerint a program

(5,6 százalék), a szociális intézkedések

során felhasznált forrás 1999-ben

(5,6 százalék), majd az oktatás (2,5

még csak 3 489 000 euró volt, ez 2002-

százalék).

re 4 790 000 euróra változott (lásd a 2. táblázatot).

A terv teljes költségvetése A társadalmi kirekesztés elleni küz-

A szociális bérlakások száma 1999-ben

delem tervének költségvetése alapján

34 volt, 2002-ben már 153. A lakás-

a létminimum biztosítására 1999 és

rehabilitáció költsége majdnem tízszere-

2005 között 21 643 000 eurót szántak.

sére nôtt, míg a hajléktalanszállások

A képzésre, foglalkoztatásra ösz-

száma 76-ról 140-re emelkedett.

szesen 27 738 000 eurót, a lakhatásra 43 357 000 eurót adtak, míg az oktatást 2 773 000, az egészségügyet 6 090 000, a szociális intézkedéseket pedig 6 015 000 euróval támogatták. 26

Az évek folyamán a legnagyobb arányú

2. T Á B L Á Z A T Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terve, Navarra, 1998–2005.

Képzések 60 Résztvevôk száma 636 Költség (euróban) 756.865 Védett szociális foglalkoztatás 30 Résztvevôk 323 Projektek átlagos idôtartama 9 hónap Költség (euróban) 2 .516.827,31 Elhelyezés cégeknél 196 Állami cégek 20 Magáncégek 53 Költségek (euróban) 696.206,93 Egyéni foglalkoztatási projektek támogatása 4 Költség (euróban) 12.981,86 Beilleszkedési központok 3 Helyek száma 80 Alkalmazott személyek száma 13 Költség (euróban) 13.858,37 Foglalkoztatási központok Helyek Szakmai képzés 25 Résztvevôk 248 Költség (euróban) 195.427,93

36 455 765.380 33 419

FORRÁS:

2001

33 419 550.187,79 32 398 9 19 hónap 3.586.376 3.667.918 ,62 185 80 22 13 51 23 520.521,32 191.284,74 9 20.140,95 5 100 32 381.702 ,21 4 85 25 253 143.289,30

5 22.079,38 8 68 816.428 4 139 30 387 980.232,95

2002

Felelôs szervezeti egység 35 Foglalkoztatási Oszt./ 391 I.N.B.S. 294.066,01 35 I.N.B.S. 412 9 54 hónap 3.822.586 38 I.N.B.S. 8 10 85.807,62 Foglalkoztatási Oszt./ 4 I.N.B.S. 11.848,38 10 Lakhatási Oszt./ I.N.B.S. 100 1.167.332 4 Társ. Jóléti Oszt./ 139 I.N.B.S. 21 Foglalkoztatási Oszt./ 205 121.804

Navarrai Kormány, Társadalmi Jólét, Sport és Ifjúsági Osztály

Foglalkoztatási programok a gyermekszegénység felszámolásáért (Nagy-Britannia)

PROGRAMOK

2000

ÉRINTÔ

1999


Képzés és foglalkoztatás

figyelve a minimálbért és a munkahelyteremtést, továbbá szélesíteni kell a gyermekekrôl való gondoskodást, hogy a szülôk képesek legyenek fizetô munkát

1999-ben a brit kormányfô, Tony Blair

tapasztalható a gyermekek anyagi meg-

a gyermekszegénység 20 éven belüli

segítésében, fôleg az alacsony jövede-

felszámolását indítványozta. Ambició-

lemmel rendelkezô családok esetében.

zus volt a vállalás, különösen mivel

A program központjában a foglalkoz-

Európában az Egyesült Királyságban

tatásösztönzô adókedvezmények és a

volt akkor a legmagasabb az érintet-

gyermekek után járó adókedvezmények

tek aránya. Programjának célja nem

álltak. Vélhetôen ez volt az elmúlt 50 év

volt más, minthogy 5 éven belül

legnagyobb mértékû változása az

az egyesült királyságbeli gyermeksze-

adózási és javadalmazási rendszerben.

génység a negyedével csökkenjen. A gyermekek után járó adókedvezmény Az általános stratégia szerint a mun-

nagy mértékû támogatást jelentett,

kanélküliséget alacsonyan kell tartani,

tekintet nélkül a családok munkaerô-


találni. Igen jelentôs elmozdulás volt

27

piaci és jóléti helyzetére. Azok a családok, ahol a szülôk valamilyen oknál fogva nem dolgoznak tovább, nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. Az Egyesült Királyságban jelenleg is viták zajlanak a gyermekszegénység elleni küzdelem optimális módjáról. Egyes eszközök, mint például a jövedéki adó és a fogyasztási adó jobban sújtják az alacsony jövedelemmel rendel-

A brit programok sikerét bizonyítják a

kezô családokat. A lefelé irányuló

következô adatok. A brit definíció

újraelosztás szükséges, habár a gyer-

szerint gyermekszegénységben élnek

mekszegénység csak mérsékelten

azok, akik háztartása az átlagos jöve-

csökken ettôl.

delem 60 százalékánál kevesebbôl él. A kormány elsô célcsoportját kétféle-

A munkáspárti kormány stratégiájá-

képpen mérik: elôször a háztartási

ban kevésbé koncentráltak arra a kér-

költségek nélkül, majd együttesen.

désre, hogy „Mi a baj a kirekesztés-

A mai becslések szerint:

sel?”, sokkal több figyelmet szenteltek

– 2,4 millió brit gyerek él szegénység-

a „Milyen társadalomban akarunk

ben, ha nem vesszük figyelembe

élni?” kérdés megválaszolásának, mely-

a háztartási költségeket, 700 ezerrel,

nek során szembe kellett nézni a

azaz 23 százalékkal kevesebb, mint

gyermekszegénység felszámolásának

1998–1999-ben;

strukturális problémáival, különös

– 3,4 millió brit gyerek él szegénységben

tekintettel a folyamatosan növekvô

a háztartási költségeket is figyelem-

egyenlôtlenségre, az alulfizetett mun-

be véve, 700 ezerrel, azaz 17 száza-

kákra, a munka bizonytalanságá-

lékkal kevesebb, mint 1998–99-ben.

ra és a nem igazán családbarát munkahelyekre, melyek tovább fokozzák

Job Centre Plus

az etnikai elszigeteltséget.

Az 1990-es évek végén a brit kormány a munkaügyi központok teljes rendszerének több éven át tartó átalakításába kezdett. A fejlesztések elsôdleges célja a foglalkoztatottság növelése volt, többek között megfelelô minôségû és differenciált szolgáltatások nyújtásával,

28

mind a munkát keresôk, mind a mun-

központ munkatársainak terhelése csökkent, és szinte csak olyan ügyekkel kellett foglalkozniuk, amelyben érdemi interakcióra volt szükség, a mechanikus munkát kiváltották a terminálok. Mindez egyértelmû hatékonyságnövekedéshez vezetett, így a munkaügyi

téssel járt együtt.

a nyugdíjjal, gyermekellátással (például gyes, gyed, pótlékok), egészségügyi

Az informatikai fejlesztés fontos részét

ellátással, illetve fogyatékossággal kap-

képezte a reformnak, leginkább ami-

csolatos ügyeiket is. A különbözô hi-

att, hogy tehermentesítette a kiszolgá-

vatalokban való több órás sorban állás

ló személyzetet, akik ezáltal a betölt-

lecsökkentése vagy megszüntetése

hetô állások listájának böngészésénél

áttételesen a gyermekszegénység elleni

komplexebb segítséget nyújthatnak.

küzdelemben is érdemi lépést jelent.

A brit hivatalokba olyan érintôképernyôs terminálokat helyeztek ki, amelyeken

Early Excellence Centre

a munkakeresôk akár segítség nélkül

A brit kormány 2003 márciusában je-

is, szabadon böngészhetik az álláskíná-

lentette be, hogy újraindítja a SureStart

latot. Az adatbázis több száz utcai

programcsomagját, amely a gyerme-

terminálon, könyvtárakban, múzeumok-

kek 6 hónapos korától 5 éves koráig

ban, valamint az interneten bárhon-

tartalmaz programokat. A gyermekek

nan kereshetôvé vált. A keresôszoftver

elsô évét egészségügyi és pénzügyi

iskolázottság, munkatapasztalat, kész-

szempontból (például bébikötvénnyel)

ségek és más szempontok szerint tudja

támogató megoldásokon felül az egyik

csoportosítani az álláshirdetéseket.

legjelentôsebb programelem az Early

Az egyéni igények alapján elkészült lis-

Excellence Centre (EEC) hálózat felál-

ták természetesen helyben ki is

lítása. A kezdeményezés annak a

nyomtathatók.

komplex stratégiának a része, amely együtt kezeli a fiatal gyermekek

A fejlesztésnek köszönhetôen a munka-

és szüleik igényeit, és integrált szolgál-

ügyi központok szervezete is átalakult,

tatások kialakításával próbálja

mivel az érdeklôdôk komolyabb prob-

kielégíteni azokat. A program kiemelt

lémáikkal, mélyebb érdeklôdéssel fordul-

célkitûzése a leghátrányosabb telepü-

tak a központban dolgozókhoz. Így a

lés(rész)ek elérése.

ÉRINTÔ

a munkavállalók egy helyen intézhetik


matikai, szervezeti és kulturális fejlesz-


lalhatta magára. Nagy-Britanniában

PROGRAMOK

központ további funkciók ellátását válkaadók számára. Az átalakítás infor-

29

A kialakított szolgáltatóházak olyan

Jelenleg 107 EEC-központ mûködik

oktatási és napközi jellegû központok,

a szigetországban, és a tervek szerint

amelyek a gyermekek 5 éves koráig

2008-ra 1000 központ összesen 650

minôségi gyermekfelügyeletet és -okta-

ezer gyermeket ér el. A program eddigi

tást biztosítanak a klasszikus idôin-

eredményei alapján a szolgáltatást

tervallum (8–16h) elôtt és után is (illet-

igénybe vevô anyák nagyobb arányban

ve akár csak napi 1–2 órára is), egy-

találnak munkát, illetve magasabb

ben a munkavállaláshoz, hitelfelvételhez

fizetésre tudnak szert tenni, mint azok,

és többek között oktatási ügyekhez

akik ugyanabban a körzetben laknak,

kapcsolódó, egyablakos információs iro-

de nem élnek a program nyújtotta

daként is mûködnek a szülôk (például

lehetôségekkel. A részt vevô gyerme-

a munkába visszatérni szándékozó

kek egészségügyi helyzete jobb, visel-

anyák) számára. A szolgáltatást csak

kedésük kiegyensúlyozottabb, mint

a rossz szociális helyzetû családok

társaiké. Hasonló intézményrendszer

vehetik igénybe – az anyagi és szociális

mûködik Németországban is.

helyzetre pedig a regisztrációkor fényt szolgáltatások száma az igényeknek

A skóciai Gyermekfelügyelôi Szolgálat

megfelelôen bôvíthetô a postától a

A Gyermekfelügyelôi Szolgálat (Sitter

család- és gyermekpszichológuson át a

Service) célja, hogy a megnövekedett

ruhatisztításig. A központ jellemzôen

arányú atipikus munkavállaláshoz való

az alábbi alapszolgáltatásokat nyújtja:

alkalmazkodásban támogatást nyújt-

– bölcsôde,

son az alacsony jövedelmû (elsôsorban

– óvoda,

egy szülôvel rendelkezô) családok

– iskolai elôkészítô,

számára. A Gyermekfelügyelôi Szolgá-

– gyermeknevelési tanácsadó,

lat képzett alkalmazottai által a hét

– bizonyos egészségügyi szolgáltatások,

minden napján, kora reggeltôl késô estig,

– munkaügyi központ (munkaközvetítô),

a gyermek otthonában igénybe vehetô

– munkaügyi tanácsadó,

felügyeletet végez. A Szolgálat szükség

– továbbképzési tanácsadó.

esetén speciális tanítási igényû és

derítenek. A központban elérhetô

fogyatékkal élô gyermekekkel is foglalkozik. A skót hálózat jelenleg 8 központtal rendelkezik: Aberdeen, Dundee, Edinburgh, Kilmarnock, North Lanarkshire, Inverclyde és Glasgow szolgála30

tainak 150 felügyelôje évente összesen

kedik a hálózatban. Az önkéntesek száma a hálózat fejlôdésével és ismertté válásával párhuzamosan évrôl évre nô. A szolgáltatást igénybe vevô szülôk jellemzôen kétkezi munkások, közalkalmazottak vagy tanulmányaikat

A fenti központok közül többet önkor-

fizetni – tehát a Szolgálat nélkül

mányzat hozott létre, de van, amit

aktuális munkájukat képtelenek lenné-

magánalapítvány vagy vállalati össze-

nek elvégezni. A szolgáltatást igény-

fogás indított el. A legrégebbi az

be vevôk közül az egyszülôs családok-

1990-es évek elején kezdte meg mûkö-

nak és a fogyatékkal élôknek egy-

dését, és napjainkban is alakulnak

általán nem kell fizetni a felügyelet-

újak. Az egymáshoz nagyban hasonló

ért, de a többi, alacsony jövedelmû

regionális változatokat néhány évvel

családnak is legfeljebb óránként 10 font-

ezelôtt az Egyszülôs Családok Egyesü-

jába kerül a vigyázás. A szolgáltatás

lete integrálta egy hálózatba, kivétel

árát a regisztráció során kötelezô

nélkül együttmûködésben a helyi

anyagi helyzet vizsgálata alapján hatá-

önkormányzattal, illetve néhány eset-

rozzák meg. A gyakorlatban 6 fontos

ben más társult civil szervezettel.

óradíjnál többet még sosem szabtak ki,

A hálózat meghagyta az egyes tagok

e fölött – a rendelkezésre álló munkaerô

autonómiáját és a mûködési felté-

hatékonyabb alkalmazása érdekében

telek enyhe eltérésének lehetôségét, új

– inkább megtagadják a megrendelést,

központ indításakor, a teljes mar-

és a jobb anyagi helyzetû családot

ketingben és az átmeneti erôforrás-

magán gyermekfelügyelôkhöz irányítják.

problémák megoldásában azon-

A Szolgálat magánszemélyek adomá-

ban az integráció nagy elônyt jelent.

nyaiból és vállalati támogatásból tartja fenn magát, de néhány éve – az

Az alkalmazottak túlnyomó többsége

igénybe vett szolgáltatásoktól függôen

fiatal lány, akik gyermekfelügyelôi tan-

a családok által az államnak befizetett

folyamot és elsôsegélyképzést követôen,

adó terhére – állami támogatásra is

óradíjban számolt fizetésért kezde-

jogosult. A Dolgozó Családok

nek dolgozni. A gyermekfelügyelôk kö-

Adókedvezményét (Working Family

zött akad olyan is, aki korlátozott

Tax Credit, WFTC) néhány éven belül

óraszámban, önkéntesként tevékeny-

160 ezer család vette igénybe.

ÉRINTÔ

felügyeletet azonban nem tudnák meg-


félezer családnak nyújt segítséget.


tudnák kire bízni, a piaci gyermek-

PROGRAMOK

végzô fiatalok, akik gyermeküket nem

31

Knowledge is Power Program (USA) A 18–19. században a porosz hadsereg ugyan rendkívül sikeres újítónak számított a hadügyi szervezés területén, de tulajdonképpen egy ókori receptet

Feinberg és Dave Levin, mindketten

vett csupán elô, amivel a római hadsereg

az úgynevezett Teach for America (Taníts

igázta le a fél világot: a vasfegyel-

Amerikáért) program önkénteseiként

met. Mindez szokatlan bevezetô lehet

döbbentek rá, hogy a szegény belvárosi

egy oktatási program bemutatására,

iskolákban nem annyira egyszerû

de a hasonlat két szempontból is találó:

hatékonyan tanítani, mint azt korábban

a KIPP (Knowledge is Power Program,

gondolták. De számos más, hasonló

vagyis A Tudás Hatalom Program)

fiatallal ellentétben ôk nem adták fel:

ugyan jelenleg rendkívül sikeres, inno-

kidolgozták a KIPP-iskolák koncep-

vatív oktatási program az USA-ban,

cióját, és rendkívül sok bürokratikus

de tulajdonképpen jelentôs mértékben

akadályon keresztültörve tetô alá

régi, mondhatnánk, avíttnak számító

hozták az elsô, houstoni iskolájukat.

módszerekkel éri el sikereit, és az avítt módszer egyik kulcsa pont az a fegye-

Feinberg és Levin alapelve egyszerû

lem, amit a fenti példa alapján a köz-

volt. Motivált diákoknak (és szüleiknek)

nyelv még mindig „poroszosnak” is-

lehetôséget kell kapniuk arra, hogy

mer. A KIPP alapelve viszonylag egy-

egy elvárásokat támasztó, kemény mun-

szerûen összefoglalható: szegényebb,

kakörnyezetben javítsanak teljesítmé-

gyenge iskolakörzettel rendelkezô,

nyükön és ezáltal új távlatot nyissanak

fôleg városi régiókban kíván újfajta

meg önmaguknak. A KIPP kiindu-

oktatási lehetôséget nyújtani az

lópontja, hogy nincs csodarecept, nincs

érdeklôdô diákok és családok számára,

úgynevezett „short cut”, vagyis rövi-

amelynek sikere lényegében arra ala-

dített út a siker felé, csak a kemény és

pul, hogy mindenki – a diák, a szülôk

kitartó munka. A különbözô pedagógiai

és a tanárok is – jóval többet dolgozik,

és tanulási csodatechnikákkal szem-

mint az átlagos állami iskolában.

ben a KIPP azt sulykolja, hogy a sikerhez vezetô út göröngyös és nehézkes,

32

A KIPP a kilencvenes évek közepén

de megéri végigmenni rajta, illetve

indult két fiatalember kezdeményezésé-

hogy az megfelelô segítséggel (értsd

re, jóval kalandosabb körülmények

KIPP-iskola) mindenki által megvaló-

között, mint azt a jelenlegi siker és a

sítható. Feinberg megfogalmazásában

porosz fegyelem sejtetni engedik. Mike

„nincs gyors, könnyû és bûvös mód-

szer, amellyel ezeknek a gyermekeknek

hangozhat el, hogy nem értettem, mert

iskolai, intellektuális és személyiségi

a tanár 24 órás telefonos elérhetôsége

képességeket adnánk”.

nagy részben pont azt a célt szolgálja,

megkövetelnek, és azután még két óra

kezdeni a tanulást az iskolákban. Ha

házi feladatot is elvárnak a diákok-

mégsem készül el a házi feladat, akkor

tól. Emellett minden második szomba-

viszont szigorú büntetés kiszabására

ton is van tanítás, valamint a nyári

kerül sor. A diákok például ebéd közben

szünet sem jár teljes egészében a gyere-

nem beszélhetnek társaikkal, tovább

keknek: egy hónap a nyárból is isko-

kell az iskolában maradniuk, valamint

lával telik.

egyéb, még keményebb büntetések is elôfordulnak, amelyeknek célja, hogy a

Ez persze a tanároknak is a szokásos-

helytelen magatartástól elrettentse

nál jóval nagyobb megterhelést jelent,

a diákokat, és ösztönözze ôket a felada-

arról nem is beszélve, hogy minden

tok rendes elvégzésére.

KIPP-es tanárnak meg kell adnia a mobilszámát az egész osztálynak és a

Az ösztönzési rendszer része, hogy a

szülôknek, hogy iskolával, házi feladat-

diákok a sikeresen elvégzett feladato-

tal vagy akár személyes problémákkal

kért virtuális „dollárokat” gyûjtenek,

kapcsolatos kérdésekkel mindig

amelyeket elvégzetlen feladatok vagy

elérhetô legyen. Mint kiderül, az is

rossz magaviselet esetén elveszíthet-

elôfordul, hogy késô éjszaka hívják a

nek. A dollárok aztán valós dollárokra

tanárokat. Ugyan a KIPP-es iskolákban

válthatók, amelyeket különbözô mó-

15–20 százalékkal több fizetést kap-

don lehet felhasználni: egyes helyeken

nak, mint az adott iskolakörzet állami

vannak iskolaboltok és büfék, de lehet

iskoláiban, de ez aligha felel meg

az iskolakirándulásra is fordítani.

a nagyobb leterheltség mértékének.

A sok dollárt gyûjtô diákokat néha na-

A KIPP rendkívül lelkes és elkötele-

gyobb útra, például a Disney Worldbe

zett tanárokat vesz fel, akik hajlandók

is elviszik.

az életüket legalábbis egy idôre a program szolgálatába állítani. A tanárok elkötelezettsége egyben azt is jelenti, hogy a diákok egyik meg-

ÉRINTÔ

den diák ugyanolyan felkészülten tudja


majdnem napi tíz óra iskolaidôt is


kérdéseket, és hogy másnap min-

PROGRAMOK

hogy el tudja magyarázni a problémás A kívánt cél érdekében a KIPP-iskolák

szokott kifogása a házi feladatok elhanyagolásra nem alkalmazható: nem

33

Egyébként a KIPP szervezôi pontosan tisztában vannak azzal, hogy a rigorózus programot fontos felhígítani változatos

amelyre az erôsen szelektált csoport

tevékenységekkel, és így a sok tanulás

sokkal inkább képes, mint a szegény-

mellett nagy hangsúlyt fektetnek a

negyedekben élô diákok nagy tömege.

kikapcsolódásra (például osztálykirán-

A diákoknak nagyon sokat kell dolgoz-

dulásokra) és a nem oktatási iskolai

niuk és jó eredményt kell elérniük;

tevékenységekre is, mint például a

a KIPP-rendszer kibôvítésével nem biz-

szakkörökre vagy a sportra (a bronxi

tos, hogy ez minden diák számára

KIPP-iskola diákzenekara például

elérhetô lenne. Ez részben igaz, hiszen

az egyik legjobb az országban).

aki a KIPP-programban való részvételre vállalkozik, az valóban motivált.

Fontos eleme a KIPP-rendszernek, hogy

Másrészrôl viszont egy fontos érv szól

az iskolák, valamint az ott tanulók

a KIPP általános sikere mellett:

és tanítók világos célok szerint és mér-

számos más, amerikai vonatkozásban

hetô teljesítmények alapján dolgozza-

elitnek számító oktatási intézmén-

nak. A cél, hogy a gyerekek fejében rög-

nyel ellentétben túljelentkezés esetén

züljön az egyetemre való továbbjutás

nem a legjobb teljesítmény alapján

célja, és így a tanárok és az iskola

választja ki a diákokat. A KIPP-nek

kommunikációja erôsen ez irányba hat

egyetlen felvételi követelménye van:

a diákokra és szüleikre. Annak érde-

az, hogy a diákok és a szülôk vállalják

kében, hogy fel tudják mérni évfolyam-

a KIPP-iskola követelményeit, haj-

társaikhoz képesti fejlôdésüket (vala-

landók legyenek befektetni azt az ener-

mint hogy az egész iskola teljesítménye

giát és erôfeszítést, amit a KIPP meg-

mérhetô legyen), a KIPP-iskolák nagy

követel. Ezen elkötelezettséget egy írásos

hangsúlyt fektetnek az úgynevezett

megállapodásban is vállalják, amit

standardizált testekre, azaz olyan szövet-

az év elején a tanár a diákkal és szülôjé-

ségi vagy állami szintû vizsgákra,

vel vagy szüleivel közösen köt. Ezért

amelyek a diákok tudását és képessé-

tehát az biztos, hogy a KIPP elszívja a

geit általános mércék szerint mérik fel.

belvárosi iskolák motiváltabb diákjainak egy részét, de ez csak részben

A KIPP-környezetben ugyan nagyon

vonatkozik a legtehetségesebbekre.

erôs a diákok támogatása és ösztönzése, de a rendszer kritikusai hozzáteszik,

A szülôk szerepe a rendszeren belül

hogy rendkívüli erôfeszítést is igényel,

amúgy is jelentôs. Az ô felelôsségük is, hogy biztosítsák a házi feladat elvégzését, valamint hogy a gyerek regge-

34

lente idôben megjelenjék az iskolában.

Ha gondok merülnek fel, rögtön behív-

szaporodik. Jelenleg 16 szövetségi ál-

családi együttmûködéssel mûködik

lamban, valamint a szövetségi fôváros-

sikeresen, ezért egyes iskolákban még

ban, Washingtonban 52 KIPP-iskola

a felvétel elôtt meglátogatják az új

mûködik, összesen több mint 11 ezer

gyerekeket és szüleiket, hogy megbeszél-

diákot oktatnak.

jék a KIPP-ben való részvételt és annak követelményeit.

A központi KIPP-alapítvány általában nem finanszíroz iskolákat, csupán

A fent vázolt mûködési szabályoknak

logisztikai segítséget nyújt az újonnan

nem felel meg minden részletében

szervezôdôknek. A KIPP-intézmények

minden egyes KIPP-iskola a most már

elsöprô többsége úgynevezett charter

több mint 50 részt vevô intézmény

school (szó szerint talán statútum ala-

közül. Néhány alapkövetelménytôl (pél-

pú iskolának lehetne fordítani), egy

dául tanítási idô, felvételi rendszer)

sajátos amerikai intézmény, amelynek

eltekintve a KIPP-iskolák (illetve a

lényege, hogy egy iskola szerzôdést

KIPP-igazgatók) a mûködésük szerve-

köt egy adott iskolai körzettel, attól fi-

zésében viszonylag nagy mértékû

nanszírozást kap és a szerzôdésben

autonómiát kapnak. A KIPP alapelvei

foglalt részletek függvényében aztán a

közé tartozik az is, hogy nem akarja

saját elképzelései alapján oldja meg

túl szigorú keretek közé kényszeríteni

az oktatást. Amikor 1991-ben elindult

a számos hasonlóság ellenére eltérô

az elsô charter school, az volt az egyik,

környezetben mûködô iskolákat.

hozzájuk fûzött remény, hogy ezen

Viszont minden igazgatójelölt egy közös,

intézmények innovatív módszerekkel

egyéves képzési programban vesz részt.

teljesítményserkentô konkurenciaként

Ezután két KIPP-iskolában is tapasz-

hatnak a begyöpösödött és gyenge okta-

talatot kell szereznie, mielôtt elindíthat-

tást nyújtó állami iskolákra. Ez ugyan

ja saját programját.

helyenként bekövetkezett, de országos szinten a 3600 charter school átlago-

A KIPP-iskolák elsöprô többsége úgy-

san nem nyújt jobb teljesítményt, mint

nevezett middle school (szó szerint

az állami iskolák. A KIPP is függet-

középiskola), amely az általános iskola

len státuszban hagyja intézményeit, de

(1–4. osztály), és a gimnázium (9–12.

minôségi kontroll azért létezik, az

osztály) közötti négy évfolyamot fedi

iskolákat ellenôrzi az alapítvány, hogy

le. Alapvetôen semmi sem zárja ki

a KIPP-program követelményeinek

KIPP-es általános iskolák és gimnázi-

megfelelnek-e.

ÉRINTÔ

ket küldözgetve. A KIPP-rendszer csak


umok nyitását, és azok száma is egyre


hetekig-hónapokig, figyelmeztetése-

PROGRAMOK

ják a szülôt egyeztetésre, nem várnak

35

A charterrendszeren belül viszont a

de egy éven belül elérik a saját

KIPP-iskolák kimagasló teljesítményt

évfolyamuk eredményeit, két éven

nyújtanak. Csak részben állnak rendel-

belül pedig majdnem mindegyik

kezésre összesített adatok, de az alábbiak érzékeltethetik a KIPP-rendszer

a kortársaik átlaga felett teljesít. – A North Carolina állambeli Gaston

eddigi teljesítményét.

város KIPP-iskolájában az összes nyol-

– A program kezdete óta a végzôs

cadikos minden tantárgyban megfelelt

KIPP-diákok 80 százaléka felvételt nyert felsôoktatási intézménybe.

az állami teszt követelményeinek. – A kaliforniai San Lorenzó-i KIPP-

A New York-i és houstoni végzôs gim-

iskola hatodikosai a körzet iskolái

nazistáknak ugyanakkor mindössze

közül a legjobban teljesítettek a kali-

48 százaléka folytatja tanulmányát a felsôoktatásban.

forniai állam központi tesztjén. – A bronxi KIPP-iskola matematikából,

– Az elsô három KIPP-iskola nyolcadi-

olvasásból a legjobban teljesítô álla-

kos végzôs diákjainak 100 százaléka

mi iskola a körzetben.

nyert felvételt gimnáziumba. – A washingtoni KIPP-iskola a leg-

Az 1. ábra egy átlagos KIPP-diák

jobb állami iskola a városban.

teszteredményeinek alakulását mutatja

A KIPP-be belépô átlagos ötödikes

be a programban való kezdés idôpont-

tesztpontszámai egy átlagos harma-

jából a kilépésig (az ábra alapjául

dikos eredményeinek felelnek meg,

a Stanford teljesítményteszt szolgált).

1. Á B R A KIPP tanulmányi görbe – a KIPP-diákok teljesítménye az összes vizsgázó diákhoz hasonlítva, olvasás és matematika tantárgyakból a Stanford teljesítménytesztje alapján. 100 90 „Egy átlagos nyolcadikos, amikor elhagyja a KIPP-iskolát, már az összes vizsgázó 74 százalékánál ér el jobb eredményt.”

80

Százalék

70 60 50 „Egy átlagos ötödikes, amikor elkezdi a KIPP-iskolát, az összes vizsgázó mindössze 28 százalékánál teljesít jobban.”

40 30 20 10 0

0

1

2 A KIPP-ben eltöltött évek száma

36

3

4

teljesen feladták a tanárok és kisegítô iskolákba küldték (ami már csak azért is érdekes, mert Magyarországon az európai átlagnál jóval nagyobb arányban hajlamosak a tanárok a nehezen kezelhetô diákokat ilyen iskolákba küldeni). Ezen diákok elsöprô többsége is

Az 1. ábra a KIPP-es diákok teljesítmé-

a KIPP-iskolák sikerét bizonyítandó

nyét mutatja a kortársaik átlagához

tényezô, hogy mindezt úgy produkálják,

képest. Míg a KIPP-ben való kezdés elôtt

hogy a többi állami iskola költség-

átlagosan az alsó 30 százalékba tar-

vetésénél mindössze 13 százalékkal ma-

toznak, a kilépés idôpontjában átlago-

gasabbak a kiadásaik, de egyes isko-

san majdnem elérik a felsô negyedet.

lákban, például New Yorkban, még keve-

Mindemellett számtalan statisztika

sebbet is költenek az átlagnál.

mutatja ki a KIPP sikereit, ami nem jelenti azt, hogy minden egyes iskola

Az elsô KIPP-iskolák elsöprô sikerei

sikeres, de annyit biztosan, hogy a rend-

után nem biztos, hogy a rendszer roha-

szer általában jól teljesít.

mos bôvülése mellett is azonos telje-

ÉRINTÔ

sítményt nyújtanak. Egy másik érdekes,


egyesek kifejezetten kimagasló telje-

PROGRAMOK

sikeresen helytáll a KIPP-iskolákban,

Figyelemre méltó, hogy a KIPP diák-

iskola mindegyike, vagy akár nagy

jainak 95 százaléka fekete és latin-ame-

része. A KIPP-es diákok magas szintû

rikai származású, tehát azon két

motiváltsága az átlaghoz képest külö-

kisebbséghez tartoznak, amelyek társa-

nösen azt teszi kérdésessé, hogy a

dalmi-gazdasági integrációja eddig a

KIPP-recept általánosítható-e az álla-

legkevésbé sikerült Amerikában.

mi iskolai rendszer többi diákjára.

A diákok 75 százaléka olyan családból

A New York Times újságírója, Bob

érkezik, amely jogosult részt venni a

Herbert ezt írja amúgy dicsérô cikkében:

szövetségi ételtámogatás programban,

„Nem tudom, mennyire lesz könnyû

amely a szegénység egyik jelzôje.

a KIPP korai sikerét nagyobb nagyság-

A számokat kiegészítô anekdoták gyak-

rendben megismételni. Ennyi munka

ran még imponálóbb képet festenek

mellett nem biztos, hogy a szükséges

a KIPP-rôl. Számtalan gyermek úgy került be a rendszerbe, hogy bukásra


sítményt fog nyújtani a számos KIPP-

állt, messze az évfolyamához képest elvárt színvonal alatt teljesített, vagy

37

elkötelezettséget általában biztosítani lehetne a szülôk, a tanárok vagy a diákok részérôl.” Ez nemhogy nem biztos, hanem kifejezetten valószínûtlennek tûnik. Mindazonáltal ez nem csorbítja a KIPP masszív sikerét azon diákok esetében,

ha nem egyenesen lehetetlen korrigálni.

akik helyet kapnak a rendszerben és

A korai szocializáció és gondozás

vállalják a kihívást. Aki látott már olyan

hiányosságai, az alapvetô kommuniká-

szegény, amerikai belvárosi iskolát,

ciós készségek elsajátításától egészen

amelyben a hatodikosok többsége alig

addig, hogy vajon idôben észreveszi-e

tud írni és olvasni, az tudja, hogy a

a szülô, ha a gyereke valamilyen szem-

fent említett eredmények milyen nehe-

pontból nem fejlôdik kielégítôen, és

zen valósulhattak meg és önmagukban

tudja-e, kihez forduljon ilyen esetben,

mennyire valószínûtlenek. A fejlett

egész életére meghatározhatják a

világ egyik legegyenlôtlenebb és legigaz-

gyerek esélyeit.

ságtalanabb iskolarendszerében diákok ezrei kapnak évente esélyt a

A chicagói Child–Parent Program

továbbjutásra és a társadalmi mobili-

(Gyermek–Szülô Program, CPC) létre-

tásra, amihez elsöprô többségük

hozását ez a meggyôzôdés vezérelte.

nem jutott volna hozzá a KIPP nélkül.

Az alapítók álláspontja szerint ahhoz, hogy a gyerek a hivatalos oktatási rendszerben eséllyel induljon, stabil és

A chicagói Child–Parent Program – a korai beavatkozás felelôssége (Chicago, USA)

támogató kora gyermekkori tanulási környezetre, az iskola elvárásaira ôt felkészíteni tudó szakemberekre, és az iskola elsô éveiben is kellô odafigyelésre van szüksége, ami a szegény csalá-

38

A gyerekszegénység elleni küzdelem

dokból származó gyerekeknek csak elvét-

elméletének egyik alapvetése a

ve adatik meg. A korai intervención

következô: „Bármit is csinálsz, csináld

és az iskolai karrierre való felkészítésen

minél hamarabb!” A szegénységben,

túl a program harmadik kulcseleme

kirekesztettségben, a legkülönfélébb

a szülôk bevonása – a gyerekekkel való

hiányok közepette felnövô gyerekek

közös programokba éppúgy, mint a

már elsô néhány életévükben olyan

kifejezetten nekik, szülôknek szóló kép-

hátrányokat szenvednek el, amelyeket

zésekbe, készségfejlesztésbe.

a késôbbiekben egyre nehezebb,

Lassan negyven évvel ezelôtt, 1967-ben

nyílt meg Chicagóban a CPC-program

hon, illetve a közösség között hivatott

elsô központja, a Chicagói Állami Isko-

afféle híd szerepet betölteni, alkotják a

lák vezetôjének kezdeményezésére,

csapatot.

denhol fél naposak: a résztvevôk egy

változásokat. A normatív állami finan-

délelôtti és egy délutáni, 3-3 órás

szírozású program alapkoncepciója

„mûszak” közül választhatnak. Az isko-

szerint a 3 és 6 év közöttiek voltak az

lai elôkészítôk hossza központonként

elsôdleges célcsoport, a legtöbb köz-

változik: lehetnek félnaposak (2 és fél

pontban azonban általános iskola is

órásak) vagy egész naposak (6 órásak).

mûködött, hasonlóan speciális módon.

A programok a 9 iskolai hónapban, és

Így 3-tól 9 éves korukig járhattak

4 hét kivételével nyáron is folyama-

a gyerekek ugyanabba az intézménybe.

tosan „üzemelnek”. A különbözô közpon-

Az utóbbi években az oktatási rend-

tok gyereklétszáma 130 és 210 közötti.

szer finanszírozásának átalakítása miatt a központok jelentôs része

Az elmúlt negyven évben közel

megszüntetni kényszerült az iskolákat.

100 000 gyerek vált a program részesévé hosszabb-rövidebb idôre, jellemzô-

A központok mindegyike valamely álla-

en az adott környék legrosszabb

mi iskolához tartozik, de azoktól elkü-

helyzetben élô családjaiból. Éppen ezért

lönülten (külön épületben vagy épület-

különösen figyelemre méltók azok az

szárnyban) kap helyet, és autonóm

eredmények, amiket a program a szintén

módon, saját vezetéssel mûködik. Min-

lassan két évtizede tartó értékelése

den központnak van egy vezetô taná-

szerint elért. „A programban részt vevô

ra, egy olyan pedagógusa, aki a szülôk-

gyerekek a legszegényebbek az egész

kel foglalkozik, ezen kívül az osztá-

városban” – számolt be az eredmények-

lyokban tanító tanárok és gondozók, és

rôl az értékelést vezetô Arthur J.

az úgynevezett iskolaiközösségi kép-

Reynolds, a Wisconsini Egyetem kuta-

viselô (school-community representative),

tója –, „ezért aztán az a tény, hogy húsz-

aki tulajdonképpen az iskola és az ott-

éves korára a program résztvevôinek fele befejezi a középiskolát, a hasonló körülmények között felnövekvô gyerekek átlagához hasonlítva különösen figyelemre méltó” (a kontrollcsoportban 20 százalékkal keve-

ÉRINTÔ

riban életbe lépett szövetségi törvényi


A korai intervenciós programok min-


lok pozíciójának javítását célzó, akko-

PROGRAMOK

kihasználva a hátrányos helyzetû fiata-

sebb gyerek fejezi be a középiskolát húszéves korára).

39

Részvétel A CPC szigorúan azoknak a gyerekeknek van fenntartva, akiknek arra a legnagyobb szükségük van. A jelentkezéskor a CPC szakemberei egy mélyinterjú során mérik fel, mennyire szorul

ba, de idôközben álláshoz jutnak. Ter-

rá az adott gyermek, család a program

mészetesen senkinek sem célja, hogy ez

különleges oktatási szolgáltatásaira,

az alapvetôen örömteli esemény a

és azok kerülnek be a programba, akik-

családnak a programból való kiesésével

nek az a munkatársak megítélése

járjon együtt, a központok ezért igye-

szerint várhatóan a legtöbb elônyt nyújt-

keznek rugalmasan kezelni és minden

ja majd. Csak azok vehetnek részt

szóba jöhetô megoldást felkutatva

a programban, akik semmilyen más,

dûlôre jutni ezekkel a problémákkal.

hasonló profilú programnak nem ré-

A szülôkkel szembeni elvárás hátte-

szesei.

rében álló gondolat ugyanakkor szilárd: a szülônek magának is áldozatot kell

A harmadik, kiemelten fontos, és a

hoznia gyermeke sikeréért, és találnia

szóban forgó családok számára talán a

kell legalább fél napot egy héten, amikor

legnehezebben teljesíthetô feltétel,

nem foglalkozik semmi mással.

hogy a szülôknek a központtal kötött szesen legalább heti fél napot a köz-

Alaptevékenység és korai fejlesztés

pontban töltenek majd, és részt vesznek

Ha valaki belép az egyik chicagói

annak foglalkozásain. Bár ez a fél, a

gyerek–szülô központ ajtaján, színekben-

gyerekre áldozott nap igazán nem

hangokban, emberi interakciókban,

tûnik soknak, a dolgozó szülôknek sok-

vizuális ingerekben, és a legkülönfélébb

szor még ez is komoly gondot jelenthet.

írott szövegekben gazdag környezet-

Jellegzetes, és nagyon nehezen meg-

ben találja magát. A központokban korai

oldható azoknak a szülôknek a problé-

fejlesztô, iskolai elôkészítô, valamint

mája, akik bár munkanélküliként

a szülôk ismereteit, a gyerekkel való

vagy inaktívként kerülnek be a program-

kapcsolatukat, készségeiket bôvítô, javí-

szerzôdésben kell vállalniuk, hogy ösz-

tó programok egyaránt helyet kapnak. A kisgyerekek oktatásában a speciális készségfejlesztés, és a hasonló korú, szerencsésebb sorsú gyerekek számára elérhetô tudás – az egészen alapvetôk40

tôl kezdve, például hogy meg tudják

ségek kialakítását célzó gyakorlatok

található betûket – átadása áll a közép-

között szerepel például a színek és for-

pontban. A csoportok kis létszámúak,

mák felismerése, a hasonlóságok és

egy pedagógusra átlagosan 8 gyerek

különbözôségek azonosítása vagy a hiá-

jut, aki így minden gyerekre a lehetô

nyos rajzok kiegészítése. A nyelvi fej-

legteljesebb figyelmet fordíthatja.

lesztés egyaránt jelenti az önkifejezés

A csoportokban a pedagógus mellett

és az odafigyelés képességének kia-

egy gondozó is tevékenykedik.

lakítását: a gyerekek a hallást fejlesztô hangfelismerô játékoktól a mondat-

A kora gyermekkori fejlesztés alapja

és történetalkotáson át a szóbeli prob-

minden központban egy speciális mód-

lémamegoldásig számtalan módon

szertan, a szintén chicagói szakemberek

gyakorolják saját gondolataik kifejezésé-

által összeállított úgynevezett EARLY

nek, illetve a többi gyerek és felnôtt gon-

(Early Assessment and Remediation

dolatainak befogadásának tudományát.

Laboratory). A program tulajdonképpen a fejlôdéslélektan tankönyveinek

Iskolai elôkészítô

elôírásait követi pontról pontra. A CPC

Az iskolai elôkészítô (vagyis az óvoda

nagy elônye a program alkalmazá-

hagyományos funkcióját betöltô) képzés

sában az, hogy egyrészt az egy pedagó-

valamivel nagyobb, átlagosan 25 fôs

gusra jutó, viszonylag alacsony gye-

csoportokban történik, itt egy pedagó-

reklétszám lehetôséget biztosít a papír-

gusra átlagosan 12 gyerek jut. Az ön-

forma szerinti gyakorlatok rugalmas

kéntesként a foglalkozásokon részt

kezelésére, másrészt pedig, hogy a fog-

vevô szülôk ezt az arányt tovább csök-

lalkozásokon jelen levô szülôk is el-

kenthetik. Az oktatás fókuszában itt

sajátíthatják azokat. Az EARLY nagy

már elsôsorban a mûveltség, vagyis a

hangsúlyt fektet a gyerekek testképének

konkrét tudásanyag átadása áll. Emel-

és motoros (mozgásos) készségeinek,

lett azonban, a viszonylag alacsony

ezeken keresztül éntudatának fejleszté-

csoportlétszámnak köszönhetôen, a peda-

PROGRAMOK

addig, hogy felismerjék a nevükben

ÉRINTÔ

A prematematikai, formállogikai kész-


nevezni a különbözô színeket, egészen

fejlôdésére, a gyermek számfogalmának kialakulására, valamint a logikai és nyelvi fejlôdésre. A program mozgásos gyakorlatai között éppúgy szerepelnek a testképet, a


sére, az érzékszervi-mozgásos séma

finommozgásokat fejlesztô gyakorlatok, mint a megszokott tornagyakorlatok.

41

olvassanak mesét gyermekeiknek, de a „tananyagban” a fogyasztói tudatosságra nevelés és a barátságos otthon kialakításának mûvészete is szerepel. A „szülô–pedagógus” feladata az is, gógusok a gyerekek nyelvi és kognitív

hogy a szülôk csoportján belül interak-

fejlôdésére, társas készségeik javításá-

ciókat kezdeményezzen, továbbá

ra is a gyerekek egyéni jellemzôinek

bátorítsa a gyerekek és a szülôk közti

és igényeinek megfelelôen, személyre

interakciókat is.

szabottan tudnak odafigyelni. A gyerekek programjaiban a szülôk

A szülôk bevonása

jellemzôen mint a pedagógusok segédei,

Mindezek azonban csak a keretek: a

afféle asszisztensek vesznek részt.

CPC-ben részt vevô szülôk és gyerekek,

Bár általában kisebb, szaktudást nem

valamint a programot értékelô szak-

igénylô feladatokat kapnak, például

embergárda egyöntetû véleménye szerint

hogy fejezzék be a már megkezdett olva-

is a program legfôbb erénye, hogy

sási gyakorlatot a csoporttal vagy hogy

biztosítja és serkenti az állandó inter-

foglalkozzanak azokkal a gyerekekkel,

akciót a különféle résztvevôk – gye-

akik hamarabb befejeznek egy fela-

rekek, szülôk és pedagógusok – között.

datot, jelenlétük mind a gyerekek, mind saját maguk számára nagyon fontos,

A program kiemelten hangsúlyos ele-

a központok falain kívül, az otthoni élet-

me a szülôk bevonása a központokban

ben is hasznosítható tapasztalatokat

folyó tevékenységbe. Részben mint a

nyújt.

gyerekek programjainak, oktatásának aktív szereplôi, részben pedig maguk

Az oktatási és fejlesztési programon

is mint nebulók töltik el azt a hetente

felül a központok a gyerekek fizikai-

legalább fél napot a központokban.

mentális fejlôdését, egészségét is felügyelik, a gyerekek rendszeresen átesnek

A központ egyik pedagógusa egész nap kizárólag a szülôkkel foglalkozik. Ô szervezi a „szülôk szobájának” programját – az apák és anyák itt fôképp a gyerekek kiegyensúlyozott fizikai és pszichoszociális fejlôdéséhez szükséges készségeiket, ismereteiket bôvíthetik, legyen szó táplálkozásról, egészségrôl, 42

biztonságról vagy épp arról, hogyan

egészségügyi szûrôvizsgálatokon.

A CPC a kielégítô táplálkozásra is figyelmet fordít, napi kétszeri étkezést biztosítva a gyerekek és szüleik számára.

Az oktatók A központok tanárainak mindegyike legalább bachelor fokozatú diplomával

Más, hasonló célú programokkal, például a hasonló profilú és valamivel hoszszabb múltra visszatekintô HeadStart programmal összehasonlítva a CPC

A már említett Arthur J. Reynolds

oktatói tapasztaltabbak és átlagosan

1500, a programban részt vevô gyerek

magasabban is képzettek.

sorsát követte végig, hároméves koruktól egészen húszéves korukig. Reynolds

A program értékelése

emellett egy, a CPC-csoporttal minden

A fenti leírás talán nem sokakat lepett

szempontból megegyezô kontrollcso-

meg. Mint az EARLY módszertana

portot is figyelemmel kísért, akik egye-

kapcsán már rámutattunk: tulajdonkép-

dül abban különböztek a CPC-gyere-

pen az egész program nem egyéb,

kektôl, hogy nem vettek részt ebben a

mint a kora gyermekkori és az iskolára

programban.


szerzett képzettséggel rendelkezik.

ÉRINTÔ

PROGRAMOK

és a kora gyermekkori pedagógia terén

felkészítô pedagógia megvalósítása úgy, ahogy az a nagykönyvben meg van

A kutatás fôbb megállapításait a

írva. A szülôk bevonása természetesen

következôképpen foglalhatjuk össze.

valószínûséggel sikerének egyik titka

A vizsgált csoport tagjainak 49,7 száza-

is. Fontos jellemzô az is, hogy a köz-

léka fejezte be a középiskolát, szemben

pontok teljességgel a helyi közösségekbe

a kontrollcsoport 38,5 százalékával.

integrálva mûködnek: munkatársaik

Az iskolából kimaradók aránya is szig-

amellett, hogy remekül végzik a dolgu-

nifikánsan alacsonyabb volt a CPC-

kat, jól mûködô kapcsolatokat is ki-

gyerekeknél: 46,7 százalék az 55 száza-

építettek az intézmények környékén la-

lékkal szemben.

kókkal, a szülôk bizalommal vannak irántuk, hallgatnak a szavukra, hiszen

A kontrollcsoportban lényegesen ma-

immár az eredményét is látják an-

gasabb volt a fiatalkorú, letartóztatott

nak a munkának, amibôl ôk maguk is

bûnelkövetôk aránya: míg a kontroll-

oroszlánrészt vállalnak.

csoportban minden negyedik fiatalt


a program kulcsmomentuma, és nagy

43

tartóztattak le legalább egyszer, addig ez az arány a CPC-diákok esetében csak 16,9 százalékos. Az erôszakos bûncselekményekért letartóztatottak arányában is hasonló a különbség: a CPC-gyerekeknek csak 9 százaléka került így a hatóság elé,

Másfél év alatt egy gyerek oktatásá-

szemben a kontrollcsoport 15,3 száza-

nak költsége a korai intervenciós prog-

lékos arányával.

ramban átlagosan 6730 dollárra rúg (1998-as árakon számolva). A társada-

A különbségek annál szembetûnôbbek,

lomnak ez majdnem 47 759 dollár

minél hosszabb ideig volt valaki a prog-

többletbevételt, illetve kiadáscsökke-

ram részese. A legerôsebb hatást

nést eredményez összesen, minden

az afroamerikai fiúknál érte el a prog-

egyes, a programban részt vett gyerek

ram: közülük 47 százalékkal többen

esetében, átlagosan. Igaz, ennek majd-

fejezték be a középiskolát, mint a

nem a fele abból származik, hogy

kontrollcsoport ugyanezen csoportjá-

a CPC-gyerekek várhatóan sokkal job-

nak tagjai közül.

ban keresnek majd, mint azok a szomszédaik, akik nem vettek részt a

Reynolds és munkatársai azonban nem

programban. De még eltekintve a gyere-

álltak meg itt: részletes költséghaté-

kek „saját hasznától” (bár jól tudjuk,

konysági, vagyis a nyers mutatók helyett

hogy az sokkal több saját haszonnál):

a program pénzben mért hasznát

még így is fejenként 25 771 dollár

bemutató számításokat is végeztek.

marad tiszta társadalmi haszonként. Ennek legnagyobb része, összesen 28 százaléka megnövekedett adóbevételek formájában szolgálja a köz javát, és ugyanekkora az a kiadáscsökkenés is, amely a letartóztatások csökkenése miatt marad az államkasszában. Az összeg 24 százaléka azoknak az állampolgároknak a haszna, akik a programnak köszönhetôen nem válnak azoknak a bûncselekményeknek az áldozatává, amiket a CPC-gyerekek különben nagy valószínûséggel elkövet-

44

tek volna. A 25 000 dollár 18 száza-

kolákban, külön személyzettel taní-

Partnership Programme) sok szempont-

tani. Összességében minden egyes, a

ból kilóg az ebben a füzetben bemuta-

CPC-re fordított dollár több mint

tott programok sorából. Valójában több,

7 dollárnyit hasznot hoz a társadalom-

különbözô helyszíneken futó progra-

nak, vagy ha ismét csak eltekintünk

mot jelent, ezek aktuális céljai, projekt-

a magasabb jövedelemtôl, 3,8 dollár a

jei az adott helyszínek sajátosságainak

bevétel, vagyis majd négyszeres a „meg-

megfelelôen mások és mások, de

térülési ráta”.

legfôképp azért, mert közvetlen céljai között nem szerepel kimondottan a

Hasonló eredményeket találunk akkor

szegénység, a gyerekszegénység enyhí-

is, ha másfél helyett három, a prog-

tése. Ennek ellenére fontosnak érez-

ramban töltött évvel számolunk. Az is-

tük, hogy bemutassuk, mert a megköze-

kola megtérülési rátája valamivel ala-

lítése és az egyes helyi programok

csonyabb, 1 dollár itt csak 1,66, illetve

tevékenységének felvillantása sok, a gya-

1,42 dollár bevételt hoz, ami azért még

korlatban is jól alkalmazható tanul-

üzleti szemmel nézve is szép haszon.

sággal szolgálhat azok számára, akiknek

PROGRAMOK

A YEPP (Youth Empowerment

ÉRINTÔ

nevelési igényûeket” nem kell külön is-


ezeket a gyerekeket mint „speciális

bár célja a jobb élet reményének elérhetô realitássá tétele a szegénységben élô, többszörös hátrányokat elszenvedô gyerekek és fiatalok számára, de szeretnének túllépni a gyerekszegénység elleni küzdelem szigorúan vett eszköztárán. A YEPP nem elsôsorban a gyereket, hanem ha valakit, akkor a lokális közös-


lékát azzal takarítja meg az állam, hogy

Youth Empowerment Partnership Programme – a társadalmi kohézió megteremtéséért (Antwerpen, Belgium; Kristinestadt, Finnország; Mannheim, Németország; Tuzla, Bosznia-Hercegovina)

séget akarja „megváltani”. Azt a közösséget, amelynek a gyerek éppúgy

45

tagja, mint szülei, tanárai, a szomszéd

lehet az állampolgári öntudat fejleszté-

vagy a szemközti házban lakó haver.

sével küzdeni a mélyszegénység ellen.

Míg a többi, itt leírt program vagy intéz-

Pedig nem csak a YEPP példái bizonyít-

mény közvetlenül a gyerek fejlôdésébe,

ják, hogy pusztán azzal, ha a helyi

lakáskörülményeibe, az oktatási rend-

felnôtt társadalom, az adott közeg dön-

szerben elfoglalt pozíciójába avatko-

téshozói és véleményformálói – legye-

zik be, a YEPP tulajdonképpen nem tesz

nek azok tanárok, önkormányzati

mást, mint erôsíti a társadalmi kohé-

képviselôk vagy házmesterek – partner-

ziót: életet lehel a helyi közösségek

ként tekintenek a környezetükben élô

kapcsolati hálóiba, láthatóvá teszi egy-

gyerekekre és fiatalokra, ha figyelem-

más számára az egymás mellett élô-

be veszik a szempontjaikat a döntéseik

ket – elsôsorban a helyben eleve adott

meghozatalában, sôt akár ôket magu-

lehetôségeket kihasználva, ismertté

kat is felelôsséget kívánó döntési helyzet-

téve, és fôleg összekapcsolva egymással.

be hozzák, azzal óriási erôt adnak

A program egyik különösen rokon-

nekik: az elismertség és az önbizalom

szenves vonása, hogy arra a holnapra

motiváló erejét.

is gondol, amikor már nem lesz jelen a közösség életében: inkább a változás

A szegénység újratermelôdése nem

elôsegítôjeként, mint megvalósítója-

utolsósorban az utcán zajlik. A lakóte-

ként tekint magára, a közösség felélesz-

lepi gyerekeknek, az elszlömösödött

tése mellett az is célja, hogy megta-

övezetekben lakóknak, a szegénynegye-

lálja azokat az embereket, intézménye-

dek gyerekeinek nem igazi választás,

ket, fórumokat, amelyek a program

sokkal inkább adottság az a közeg,

végeztével képesek lesznek fenntartani

ahol mindennapjaikat, szabadidejüket

a beindult folyamatokat.

töltik. De ahhoz, hogy a hátrányos helyzetû, munkanélküliség sújtotta

A program távlati, az egyének szintjén

övezetek fiataljai valóban maguk irányít-

is jól értelmezhetô célja a demokratikus

hassák az életüket, a választás sza-

állampolgári szocializáció elôsegítése.

badsága önmagában kevés – valóban

Felmerülhet persze a kérdés, hogyan

választható lehetôségekre, alternatívára van szükség, és a YEPP célja ezeknek a lehetôségeknek a megteremtése, vagy még inkább felderítése, láthatóvá tétele. Azzal, hogy egyrészt alternatív programokat, közös, a helyi fiatalok számára élvezetes és érdekes, a társadalmi normák szerint pedig hasznos

46

idôtöltést kínál, másrészt pedig igyek-

egy-egy hátrányos helyzetû városi régiójában indultak YEPP-programok. Ezeken a helyeken természetesen korábban is mûködtek a szegénység, a

is integrálni, valójában a szegénység

mert „utána”, nem pedig „elébe”

ördögi körét töri meg.

mentek a problémáknak, részben pedig, mert egymástól elszigetelten, csak

Az alábbiakban a YEPP általános jel-

nagyon kis nyilvánosság elôtt mûködtek

lemzôinek bemutatásán túl csak né-

– alig-alig értek el lényeges változást.

hány konkrét, az egyes részt vevô településeken megvalósult programot

Az egyes helyi programok állandó

mutatunk be, mintegy ízelítôül. Bár a

kapcsolatban állnak egymással: figye-

YEPP-nek a helyi akciókon túl a nem-

lemmel kísérik egymás eredményeit,

zetközi együttmûködés elôsegítése

tanulnak egymástól. A program elsô öt

is célja, ezzel itt nem foglalkozunk.

évének értékelése valamennyi helyszínen a társadalmi kohézió erôsödését

YEPP – a történet és a helyszínek dióhéjban

igazolta. Az érintett területek fiatal-

A YEPP-programot 2001-ben indította

lyi közösségek a program hatására

útjára egy európai és amerikai alapít-

kivétel nélkül mind pozitív változásokat

ványokból álló közösség az OECD

érzékeltek. Minthogy a YEPP a külön-

és a Freie Universiät Berlin közremûkö-

bözô helyi társadalmi szereplôk

désével. A program az Európai Unió

együttmûködésén alapul, a döntésho-

támogatását is elnyerte, az egyes helyi

zói, vállalati szféra kapcsolatai is

akciók résztvevôit (vállalatokat, civile-

megerôsödtek a helyi közösségekkel:

ket, állami intézményeket, önkor-

a fiatalok partnerré, tényezôvé váltak, a

mányzatokat) pedig talán lehetetlen is

cégek, nem utolsósorban saját, jól fel-

ÉRINTÔ

programok, ezek azonban – részben,


szik ezeket a teljes közösség életébe

PROGRAMOK

társadalmi kirekesztés elleni különféle

jai aktívabbá, bizakodóbbá váltak, a he-

2006-ig tartott, de a program sikerén felbuzdulva a résztvevôk és támogatóik már tervezik a második, 2007-tôl 2011-ig tartó szakasz elindítását is. Az elmúlt öt évben összesen hét európai ország (Írország, Belgium, Német-


lenne felsorolni. Az elsô etap 2001-tôl

ország, Finnország, Olaszország, Franciaország és Bosznia-Hercegovina)

47

fogott érdekükben, aktívan részt vesznek a helyi munkaerôpiaci problémák megoldásában, nyitottabbá és támogatóbbakká váltak a holnap helyi munkaerejét biztosító fiatalokkal szemben – képzési programok szervezésében, vállalati gyakorlati helyek biztosításában, és számtalan más módon is együttmûködnek a helyi YEPP-pel.

A CDO Noord újrafelfedezése (Antwerpen, Belgium) Az antwerpeni YEPP eddigi eredményei remek példát nyújtanak arra, mennyire nem a vadonatúj, kívülrôl érkezô ötletek megvalósítása, a közösségre erôl-

nyította a városvezetés figyelmét,

tetése a YEPP célja. Miközben felvet-

„kivitte” az iskolát a lakosok közé, még

ték a kapcsolatot a helyi döntéshozókkal,

azt is sikerült elérnie, hogy az isko-

civil szervezetekkel, iskolákkal, a

lától nem messze épülô új vasútvonal

YEPP vezetôi ráakadtak egy speciális

terveit átszabják úgy, hogy érintse az

iskolára: a CDO Noordra. Ez az iskola

iskolát is, ezáltal bekapcsolva azt a

hátrányos helyzetû fiatalok számára

város vérkeringésébe. Az iskola hamar

kínált különféle képzéseket, a tapaszta-

az érdeklôdés középpontjába került:

latszerzést a tanulással kombinálva.

a jelentkezôk száma megugrott, válla-

A YEPP, felismerve az iskola potenciál-

latok, civil szervezetek kezdtek érdek-

ját a magas munkanélküliséggel súj-

lôdni az együttmûködés lehetôségeirôl,

tott városrészben, tulajdonképpen nem

rendszeresen szerepelt a helyi médiá-

tett mást, mint láthatóvá tette a kö-

ban, a közösségi döntéshozók nyilatko-

zösség számára a CDO Noordot: ráirá-

zataiban; ezzel egy idôben az iskola tevékenységi köre is pillanatok alatt a többszörösére bôvült. Az iskola képessé vált arra, hogy a változások motorja legyen, hogy áthidalja a lakosok, vállalatok, döntéshozók között korábban húzódó szakadékot.

48

Esélyteremtés (Lille, Franciaország) A program Lille bevándorlók által sûrûn lakott, szegény, munkanélküliségtôl sújtott két kerületére koncentrál. Ez a környék mindig is jól ismert volt a szociálpolitika számára, ennek ellenére

pontjában az a meggyôzôdés állt,

jártak valódi eredményekkel.

hogy a fiatalok kompetensek saját sorsuk, környezetük alakításában. Ennek

A YEPP, szakítva a korábbi gyakorlattal,

megfelelôen a program fô törekvése

nem a munkanélküliség, hanem a

az volt, hogy a környéken élô gyerekeket,

munka oldaláról közelítve igyekezett

fiatalokat egymás, a felnôtt közös-

megoldani a problémát: helyi cégekkel,

ség és a döntéshozók számára láthatóvá

vállalkozókkal vették fel a kapcsola-

tegye. A különféle témákban (egész-

tot, a közremûködésükkel kialakítottak

ség, oktatás, foglalkoztatás) megrende-

egy tutori és gyakornoki rendszert,

zett találkozók, tréningek és ötlet-

melynek révén a fiatalok egyrészt ta-

börzék, vagy a saját újság és honlapok

pasztalatot és tudást szerezhetnek,

mûködtetése mellett a helyi Ifjúsági

másrészt megismerhetik a lehetôségei-

Tanács szerepének megerôsítése vált a

ket és a munkaerôpiac velük szemben

helyi programok legfôbb céljává. Az öt-

támasztott elvárásait. Eközben létrehoz-

éves idôszak alatt sikerült elérni, hogy

tak és folyamatosan bôvítenek egy

a lokális döntésekben egyre inkább

adatbázist annak érdekében, hogy fel-

figyelembe vették az Ifjúsági Tanács

gyorsítsák a helyben elérhetô lehetô-

véleményét: a helyi iskola környékének

ségek és a felderített szükségletek egy-

zöldterület-rehabilitációját például

másra találásának folyamatát.

velük együtt tervezte meg az önkormányzat. Bár ez csak egy kis lépés a valódi cél felé, hogy tudniillik a fiatalok is teljes jogú tagként vehessenek részt a helyi közösség távlati, stratégiai terveinek kidolgozásában, a korábbi

ÉRINTÔ

küliség-csökkentô programok mégsem


A finn város YEPP-programjának közép-

újra és újra felbukkanó munkanél-


kirekesztés enyhítésére, például az

PROGRAMOK

a korábbi próbálkozások a társadalmi

Láthatóvá válni (Kristinestadt, Finnország)

láthatatlanságukhoz képest mégis felbecsülhetetlen elôrehaladást jelent.

49

A tutori rendszerben részt vevô diákoknak maguknak is lehetôségük van arra, hogy önkéntesként továbbadják a tapasztalataikat, ami nem csupán az terjedésének sebességét növeli exponen-

Újjáépíteni (Tuzla, Bosznia-Hercegovina)

ciálisan, de maguknak az önkénte-

Tuzla városa, akár az egész ország,

seknek is további fontos tapasztalatokat

ôrzi még a háború ütötte sebeket.

biztosít.

Az infrastruktúra hiánya és a társadal-

információk és az újfajta motiváció

mi feszültségek (az etnikai ellentétek-

Együttélés (Mannheim, Németország)

tôl a szociális hátrányhelyzetekig,

Mannheim egyes kerületeiben jelentôs

a régiót. A tuzlai YEPP ezért több

a török bevándorlók aránya, ami

területen – beleértve az oktatást, a kép-

a közösség életét a szociális problémák

zést, a közösségépítést, az ökológiát

mellett állandó etnikai konfliktusok-

és a demokratikus szocializációt – is

kal is terheli. A helyi YEPP egyik legfon-

átfogó programokba kezdett.

munkanélküliségig) együttesen sújtják

tosabb célja ezért a kultúrák közötti kommunikáció és együttmûködés meg-

Ezek közül kettôt lehet gyermekszegény-

könnyítése volt. A kölcsönös elfogadást

ségi szempontból kiemelni. Az egyik

egészen áttételesen szolgáló progra-

az AGORA, azaz egyfajta közösségi ház

moktól, így például a közösségi tereken

kialakítása. A közösségben határozott

megrendezett utcamûvészeti fesztivá-

igény volt arra, hogy legyen egy hely,

loktól és képzésektôl egészen az eltérô

ahol össze lehet gyûlni, programokat

vallások hátterének, meggyôzôdései-

szervezni, ahol különféle képzésekre,

nek, tanításának megismeréséig vagy

rendezvényekre kerül sor. Az AGORA

a különféle konfliktuskezelési tré-

ötlete tehát nem a YEPP-tôl szárma-

ningekig a toleranciaszint emelésének

zott, az csak a megvalósításban segéd-

széles eszköztára került bevetésre.

kezett. Az új közösségi tér, ahol tréningeket, szakköröket, mûvészeti képzéseket szerveznek, ahol elérhetô az internet, de ami legfôképp arra biztosít lehetôséget, hogy a helyiek találkozzanak, beszélgessenek, megosszák egymással tapasztalataikat és ötleteiket, sôt akár meg is valósítsák azokat, hamar a közösség központjává vált.

50

A másik kiemelendô terület a képzés

szerephez jutott. De minthogy Tuzla és környéke hagyományosan mezôgazdasági vidék, és bár a fiatalok javarészt már elszakadtak a földtôl, más munkalehetôség alig adódik, a YEPP hangsúlyt fektetett arra is, hogy lehetôséget nyújtson a mezôgazdaság iránt érdeklôdôk, abban fantáziát látók tanulására. „Feléleszteni a helyben meg-

ÉRINTÔ

korlatok szervezése Tuzlában is fontos


nása, velük közösen tréningek, gya-

PROGRAMOK

és a foglalkoztatás. A helyi cégek bevo-

lévô tudást” – ez volt a projekt jelszava, kihangsúlyozva, hogy a vidék gazdag mezôgazdasági hagyományai felbecsülhetetlen erôforrást jelentenek még ma is, különösen az adott helyzetben. A földmûvelést és állattenyésztést kitanuló fiatalok emellett vállalkozási, kereskedelmi képzéseken vesznek részt, a YEPP segít nekik kapcsolatokat kiépíteni azokkal a kereskedôkkel, lehetnek.


akik a termékeik reménybeli átvevôik

51

források,

52


FORRÁSOK,

TOVÁBBI

INFORMÁCIÓK

további információk

53

FORRÁSOK, TOVÁBBI INFORMÁCIÓK New Hope – program a rászoruló családokért http://www.mdrc.org/publications/345/overview.html

Program a társadalmi kirekesztettség ellen http://www.levy.org/pubs/wp417.pdf http://www.iariw.org/papers/2000/martinez_ruiz-huerta.htm

Foglalkoztatási programok a gyermekszegénység felszámolásáért http://www.jobcentreplus.gov.uk/ http://www.surestart.gov.uk/surestartservices/settings/earlyexcellencecentres/ http://www.early-excellence.de/de/index.html http://www.opfs.org.uk/aboutus/projects/scsitters.html

Knowledge is Power program http://www.kipp.org http://www.kippschools.org/studentachieve.cfm?pageid=nav1c

A chicagói Child–Parent Center Program – a korai beavatkozás felelôssége http://www.waisman.wisc.edu/cls/index.htmlx http://www.aecf.org/publications/advocasey/spring2002/chicago.htm http://www.aypf.org/publications/nomoreisle/PDF/74-77.pdf http://www.waisman.wisc.edu/cls/CLSWEB.PDF http://www.calib.com/peerta/pdf/chicago_child_parent.pdf http://datacenter.spps.org/sites/2259653e-ffb3-45ba-8fd604a024ecf7a4/uploads/Age_21_Cost_Benefit_Analysis.pdf

Youth Empowerment Partnership Programme – a társadalmi kohézió megteremtéséért http://www.nefic.org/yepp.htm http://www.yepp-community.org/site/index.php 54

Egyéb http://www.jrf.org.uk/redirect.asp?url=findings/socialpolicy/0386 http://ec.europa.eu/employment_social/social_inclusion/studies_en.htm

http://www.opfs.org.uk/aboutus/projects/dsitters.html http://england.shelter.org.uk/files/seealsodocs/19854/Shelter%20Highlights %2Epdf www.gyerekszegenyseg.hu

TOVÁBBI

http://www.fighthunger.org/about

FORRÁSOK,

http://sticerd.lse.ac.uk/dps/case/cp/CASEpaper38.pdf


http://gyermekszegenyseg.net/index.php?id=1332&cid=14538

INFORMÁCIÓK

http://www.ers.usda.gov/publications/fanrr33/

55

D E M O S M A G YA R O R S Z Á G

T/F E W

1054 Budapest, Alkotmány u. 16. III/14. +36 1 332 2411 [email protected] www.demos.hu

Gyermekszegénység programok

Recommend Documents