TANULÓI PÉLDÁNY BIOLÓGIA 8. évfolyam

FEJLESZTŐ FELADATOK

TANULÓI PÉLDÁNY BIOLÓGIA 8. évfolyam

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok

A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Csorba F László Fazakas Andrea Holczgethán Katalin Karkus Zsolt Kerényi Zoltán Lászlóné Pátkai Zsuzsa Szászné Heszlényi Judit Vései Péter Lektorálta: Gálné Domoszlai Erika Szerkesztette: Csorba F László A program szakmai vezetője: Csorba F László


I. LÉGZÉS ÉS KERINGÉS

Leonardo da Vinci: Emberi szív (rajzok a művész Naplójából) http://www.gfmer.ch/International_activities_En/Images/Leonardo/Heart.jpg


1. Információk gyűjtése (F) 1. Ki volt Szent-Györgyi Albert? Mit mondanál el róla, ha valakinek be kellene mutatnod? Írd le! ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 2. Mit tennél legelőször, ha több információt szeretnél róla megtudni? A Az iskolai könyvtárhoz fordulnék. B Megnézném az Interneten. C Elmennék a könyvtárba, ahova járok. D Megkérdezném valakitől, akiről azt gondolom, hogy nálam tájékozottabb. E Egyéb: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 3. Miért választanád éppen ezt a lehetőséget? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 4. Te mit tennél, ha az Interneten szeretnél Szent-Györgyi Albert munkásságáról információkat gyűjteni? Írd le vázlatosan a keresés egy „receptjét”! ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 5. Tapasztaltál-e már olyat, hogy az Interneten vagy más forrásokban közöltek nem feleltek meg a valóságnak? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 6. Hogyan tudnál meggyőződni a talált információk hitelességéről? Írj egy javaslatot! ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................


2.

Ki volt Szent-Györgyi Albert? – kalandozás az interneten 2. (G)

Egy tudós névjegye Először keresd meg a további feladatok segítségével, majd egészítsd ki, vagy válaszd ki a hiányzó információkat Szent-Györgyi Albert névjegyén! Név: Született:

Elhunyt:

Mi volt az eredeti, budapesti egyetemen tanult foglalkozása? Hol nem élt és alkotott? A B C D

Budapesten Szegeden Hamburgban Pozsonyban

A legismertebb felfedezése: Legfőbb tudományos elismerése:

Hajózás az információtengeren... Keress információt Szent-Györgyi Albert életéről, munkásságáról! 1. Több úton is indulhatsz. Jó utat! A) Ha van ötleted, hogyan keress, máris indulhatsz az általad választott úton! Ha megtaláltad a keresett információt lépj a 2) pontra! Ha nem válaszd az 1/B pontot! B) Ha nincs ötleted, vagy nem volt sikeres a keresés, válassz az alábbi lehetőségek közül! a) Lépj pl. a www.google.hu oldalra! Írd be a keresőmezőbe a tudós nevét! vagy b) Lépj pl. a www.startlap.hu portálra. Írd be a keresőmezőbe a tudós nevét! Válassz a legördülő lehetőségek közül keresőprogramot! Több keresőprogramot is alkalmazhatsz egymás után. Próbáld ki a speciális keresés lehetőségét is!


A megfelelő találatokra kattintva válaszd ki azokat, amelyekben Szent-Györgyi Albert életéről és munkásságáról szóló információk vannak. Lépj a 2) pontra! 2. Jegyezd le a kiválasztott találatok elérési útját! (pl. www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kgec/0/16481/1)

Lépj a 3) pontra! 3. Gyűjtsd ki a megfelelő adatokat, és készítsd el a névjegyet!


3. Ki volt Szent-Györgyi Albert?(E) 1. Mutasd be röviden Szent-Györgyi Albertet! Ha tudod, készítsd el a tudós névjegyét! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. Mit tanácsolnál annak az ismerősödnek, aki többet szeretne a tudósról megtudni, és az Internetről szeretne információhoz jutni? A válaszadáshoz a számítógépet is használhatod! a) Mit tegyen? Készíts rövid, vázlatos „útitervet”! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… b) Mire ügyeljen? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………


4. A légzés egészségtana (F) 1.

Az alábbiak közül aláhúzással jelöld azokat, amelyek a légzési szervrendszer részei! Ha bizonytalan vagy a válaszodban, tegyél kérdőjelet! gyomor gége

főhörgő

mellhártya

főverőér

gerincvelő

garat

léghólyagok

Ahol alkalmaztad, miért tettél kérdőjelet? Írd ide: ……………………………………………………………………………………. 2.

3.

Hol helyezkedik el a tüdő? Jelöld a helyes válaszokat! A) a rekeszizom alatt B) a máj fölött C) a hasüregben D) a mellkasban E) a gyomor mögött Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e! Válaszodat a következőképpen add meg: igaz, hiszen …… vagy hamis, hiszen …..

Állítás: A filmekben gyakran látható jelenet, amikor a tüdőből kifújt levegővel végeznek mesterséges lélegeztetést, a valóságban nem is hatásos. : ………….., hiszen ……………………………………………………… Állítás: Amikor a tüdőnkből kifújjuk a levegőt, egyre csökken benne a nyomás. ………….., hiszen ……………………………………………………… Állítás: Az egyik tüdőnk kisebb, mint a másik. ………….., hiszen ………………………………………………………


5. Egészségbíróság (G) Az osztály tanulói között szerepeket osztunk ki egy bírósági tárgyalás lefolytatására, amelynek témája a dohányzás. A szerepek és instrukcióik a következők: 1. Esküdtek: A 12 legkevésbé mozdítható, szerepelni nem szerető, introvertált tanuló kerüljön ebbe a csoportba. Nekik megfigyelő szerep jut, de a többiek produkcióját figyelmesen kell szemlélniük, majd a végén angolszász mintára döntést hozniuk. 2. Bíró: Egy szociometriailag központi szerepet elfoglaló tanulóra bízzuk, aki kidolgozza a tárgyalás menetét, szót ad, fegyelmez, levezényli a tárgyalást. 3. Ügyész: Feladata a dohányzás elleni érvek összegyűjtése, képviselete, vádbeszéd tartása, szakértők és tanúk felkérése, kérdezése. 4. Ügyészi tanúk: felkérésüket bízhatjuk az „ügyész” tanulóra is, de ha nem elég önálló, segíthetünk neki: megidézhet orvost, statisztikust, rákkutatót, pszichológust stb. akik természetesen előzetes adatgyűjtés, szemléltető anyag készítés után érkeznek a tárgyalásra. Kevésbé aktív tanulók bevonhatók egyszerű szemtanúként is, akik pl. kellemetlen élményeikről kell, hogy beszámoljanak (füstös vasúti kocsiban kényszerült utazni a legutóbb, arcába fújták a füstöt a liftben, ideges lett egy dohányreklámtól stb.) 5. Ügyvéd: Feladata az ügyészi vádak cáfolata, a dohányzás veszélyeinek bagatellizálása, a nikotin pozitív hatásainak kiemelése stb. 6. Az ügyvéd tanúi: Pl. dohánygyáros, dohánytermesztésből élő kistermelő, tanú 92 éves, erős dohányos nagybácsival stb. 7. Nyomozók: mindkét fél felkérhet ilyeneket, akik bizonyos információk után kell hogy kutassanak interneten, könyvtárakban. Ha megoldható, rögtön, a tárgyalás helyszínén, ha nem, elnapolt tárgyalási fordulók között.


6. Hiányos mondatok (E) Egészítsd ki az alábbi mondatokat a számokkal jelölt helyeken az odaillő szóval vagy kifejezéssel! A tüdőt a mellüregben található kettős falú zsák, a(z) (1.)……………. veszi körül. Ennek egyik fala a tüdőhöz, másik a(z) (2.)………………… simul. A(z) (1.)………… két falát vékony folyadékréteg teszi síkossá. A tüdőnek nincs saját légzőizomzata, ezért nem önmagától tágul ki és ernyed el, hanem a mellkas mozgásaitól. Mellkasunkat a bordákhoz tapadó izmok mozgatják, de a mellüreg és a hasüreg határán levő (3.) ……………. is fontos szerepet játszik a légzésben. Belégzéskor bordáink (4.)……………., a(z) (3.)………………. pedig (5.)…………… . Az oxigén és a szén-dioxid a tüdőben található (6.) ………………. felületén keresztül cserélődik ki. 7.

Melyik hangadás történik belégzés kíséretében? A helyes válaszok betűjeleit írd a négyzetekbe! A) A fütyülés. B) A horkolás. C) A csuklás. D) Az éneklés. E) A tüsszentés.

8.

Mit jelent a passzív dohányos kifejezés? Jelöld a helyes választ! A) A dohányzásról leszokott embert. B) A dohányzásra éppen rászokott embert. C) A ritkán rágyújtó embert. D) Olyan embert, aki cigarettát kínál egy másiknak. E) Olyan embert, aki a mások által kifújt füstöt szívja be.

9.

Indokold meg egy mondattal, miért veszélyes, ha valaki passzív dohányos!

…………………………………………………………………………………………..


7. A keringés (F) Döntsd el, igazak-e az állítások! Jelöld I vagy H betűvel! 1. A vér a bal kamrából a főverőérbe (aortába) jut. 2. A verőerekből a vér közvetlenül a gyűjtőerekbe áramlik. 3. A hajszálerekből a gyűjtőerek szállítják a szívbe a vért. 4. A testgyűjtőér a jobb kamrába nyílik. 5. A jobb kamrából a tüdőverőér szállítja a vért a tüdőbe. 6. A tüdő hajszálérhálózatában a vér oxigéntartalma nő, széndioxidtartalma csökken. 7. A tüdőgyűjtőér oxigénben gazdag vért szállít a szívbe. 8. A pitvarok és a kamrák között billentyűk irányítják a vér mozgását.


8. Kalandozás a keringésben (G) Kövesd nyomon a vér útját az ember szervezetében! Tégy egy képzeletbeli utazást a szív bal kamrájából indulva. A feladatod az, hogy párosítsd az „útleírás” betűvel jelölt lépéseit az ábra sorszámainak megfelelően. Mi elkezdjük, Te folytasd! „Az útleírás” A) A főverőérből a test artériáiba jut a vér. B) A pitvar ok és a kamrák között billentyűk irányítják a vér egyirányú mozgását. C) A verőerek a vért a szervek hajszálérrendszerébe szállítják. D) A testgyűjtőér a vért a jobb pitvarba juttatja. E) A tüdőből a tüdőgyűjtőér szállítja a vért vissza a szívbe. F) A hajszálerek és a sejtek között anyagáramlás van. G) A tüdő hajszálérhálózatában a vér oxigént vesz fel, és szén-dioxidot ad le. H) A bal kamrából a vér a főverőérbe pumpálódik. I) A jobb pitvarból a vért a tüdőverőér segítségével a tüdőbe jut. J) A gyűjtőerek szállítják el a szervekből a vért a szívbe.

Sorrend: H→…… 1. H→

2. →

3. →

4. →

5. →

6. →

7. →

8. →

9. →

10.


9. Utazás a keringési rendszerben (E) Tégy egy képzeletbeli utazást most önállóan! Készíts vázlatos leírást a vér útjáról az ember szervezetében! ....................................................................................... ....................................................................................... ....................................................................................... ....................................................................................... ....................................................................................... ....................................................................................... ....................................................................................... ....................................................................................... ....................................................................................... ....................................................................................... ....................................................................................... .......................................................................................


10. Tudod-e a szívműködésed mérni? (F) Önálló mérés Jobb kezed középső ujjait helyezd bal csuklódon a hüvelykujj folytatásában a csontos alapon húzódó verőérre! Enyhe nyomással tapintsd ki az ér lüktetését, majd számold meg hány lüktetést tapasztalsz 1 perc alatt! 1. Milyen értéket mérsz ezzel a méréssel? …………………………………………………………………………………………………... 2. Mérésedet legalább háromszor ismételd meg, és írd be a mérési eredményeidet az alábbi táblázatba! Ezután átlagold a mért értékeket! Mért érték 1. mérés 2. mérés 3. mérés Átlag 3. Miért nem egyforma minden érték? …………………………………………………………………………………………………... ....................................................................................................................................................... Az orvosok, ha kevés idő áll rendelkezésre gyakran csak fél percig számolják az ér lüktetését. 4. Hogyan lehet ebből az 1 percre vonatkozó értéket kiszámolni? ………………………………………………………………………………………………….. 5. Mérj meg 3 fél perces értéket, és ebből számold ki az 1 percre vonatkozó értékeket! Eredményeidet írd be a táblázatba! Fél perc alatt mért érték Egy percre számított érték 6. Melyik méréssel (a fél perces vagy az egy perces) lehet pontosabb eredményhez jutni? …………………………………………………………………………………………………... 7. Miért az a pontosabb érték? ………………………………………………………………………………………………… …................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................


11. Kié mennyi? (G) Jobb kezed középső ujjait helyezd társad bal csuklóján a hüvelykujj folytatásában a csontos alapon húzódó verőérre! Enyhe nyomással tapintsd ki az ér lüktetését, majd számold meg hány lüktetést tapasztalsz 1 perc alatt! 1. Mérési eredményeiteket írjátok be a táblázatba! Csoporttag neve Mért pulzusszám 2. Átlagoljátok a kapott eredményeket! Átlagérték: ……………………… 3. Miért nem egyforma minden érték? …………………………………………………………………………………………………... 4. Mennyi a nyugalmi pulzus normál értéke? ………………………………... 5. Hogyan lehetséges, hogy a csoportban mért átlagérték ettől eltér? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6. Miért lehetséges az alkaron végzett mérésből a szív munkájára következtetni? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………


12. Melyik pontosabb?(E) Önálló mérés 1. Mérd meg a nyugalmi pulzusodat kétszer! Egyszer fél, másodszor egy percig. 2. Ezután mérd meg a pulzusszámodat 15 guggolás után, úgy hogy 1 percig számolod az ér lüktetését! 3. Újabb 15 guggolás után mérd meg a pulzusod úgy, hogy egy percig számolod az ér lüktetését! Mérési és számítási eredményeidet írd be a táblázatba! Nyugalmi pulzusszám értéke 1 perces mérésnél Nyugalmi pulzusszám értéke fél perces mérésnél Pulzusszám 15 guggolás után (1 perc alatt mérve) Pulzusszám 30 guggolás után (1 perc alatt mérve) 4. Miért emelkedett a pulzusszám? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 5. Milyen egyéb változást figyeltél meg magadon? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 6. Milyen különbség van az 1 perces mérés és a ½ perces mérésből 1 percre számított érték között? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 8. Miért figyelhető meg ez a különbség? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………..


II. Táplálkozás Vékonybél, gyomor és vastagbél

http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kiae/0/22723/1


13. Vásároljunk tudatosan (F) Csoportosítsd a felsorolt táplálékforrásokat aszerint, hogy mely tápanyagból tartalmaznak a legtöbbet! Írd a felsoroltakat a megfelelő csoportba! Tojás, burgonya, sertéscomb, napraforgó, rizs, kukorica, szója, szalonna Fehérjeforrás: .................................................................................................................................................... Szénhidrátforrás: .................................................................................................................................................... Zsírt, olajat tartalmaz: ....................................................................................................................................................


14. A tekervényes tápcsatorna (G) Tanulmányozd az ábrát, majd töltsd ki a táblázatot!

A szerv megnevezése Gyomor 3. 5. vastagbél 9.

A szerv betűjele 1. B 6. 7. D

A szerv jellemző működése 2. 4. Tápanyagok felszívása 8. 10.


15. Melyik szerved hol van? (G) Már sok mindent tudsz a táplálkozásról. Hogy nevezzük az ábrán jelölt részeket? Írd az ábrán látható körökbe a megfelelő számokat! 1. gyomor 2. nyelőcső 3. vastagbél 4. vékonybél 5. vakbél 6. végbélnyílás 7. nyelv 8. nyálmirigyek 9. fültőmirigy 10. máj 11. hasnyálmirigy 12. epehólyag 13. végbél 14. garat 15. féregnyúlvány


16. Gastro-poly (G) Ebben a játékban az emésztőrendszer felépítéséről szerzett ismereteiteket gyakorolhatjátok. 1. gyomor 2. nyelőcső 3. vastagbél 4. vékonybél 5. vakbél 6. végbélnyílás 7. nyelv 8. nyálmirigyek 9. fültőmirigy 10. máj 11. hasnyálmirigy 12. epehólyag 13. végbél 14. garat 15. féregnyúlvány


17. A táplálkozási szervrendszer(E) Nevezd meg a táplálkozási szervrendszer ábrán jelölt részeit!


18. Kis vitamin teszt (F) Igaz vagy hamis? Jelöld I vagy H betűvel! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A vitaminok nélkülözhetetlenek az életműködéseinkhez. A vitaminok többségét a szervezetünk nem tudja előállítani. A C-vitamin zsírban oldódó vitamin. Az A-vitamin vízben oldódik. Az A-vitamin hiányában száraz lesz a bőrünk, és farkasvakság alakulhat ki. Az E-vitamint egy magyar tudós, Szent-Györgyi Albert fedezte fel. A D-vitamin hiánya gyerekeknél angolkórt okozhat. Sok C-vitamint találunk a paprikában, citromban, csipkebogyóban


19. Gondoltam egy vitaminra… (G) Néhány, vitaminokkal kapcsolatos információról tájékoztat benneteket az alábbi táblázat. Nézzétek át alaposan! Azután kezdődhet a játék! A vitamin neve

Mely élelmiszerekben található?

Melyek a vitaminhiány Vízben vagy tünetei? zsírban oldódó-e?*

A

Vaj, tojássárgája, tengeri hal mája; Előanyaga a karotin a sárgarépában, sütőtökben

Száraz, repedezett bőr, farkasvakság

B1

Élesztő, hús, bab, dió, korpás liszt, rozs

Beriberi, izombénulás, érzés zavarok, depresszió

B2

Tej, sajt, tojás, hús

Fogínygyulladás, szájzuggyulladás

B6

Élesztő, búza, barna kenyér, burgonya, máj, tengeri hal

Idegrendszeri zavar, bőrbetegség

B12

Hús, máj, tej, tojás

Vérszegénység, gyengeség, idegesség

Folsav

Zöld levelek, máj, tej, barna kenyér

Zsírban oldódó

Vízben oldódó

Vérképzési zavar, gyomor- és bélpanaszok, a növekedés visszamaradása, magzatvédő vitamin Skorbut, fertőzésre való hajlam, lassú sebgyógyulás, fogínyvérzés Gyerekeknél: angolkór, csontfejlődési zavar Felnőtteknél: csontlágyulás

C

Paprika, csipkebogyó, gyümölcs

D

Tej, vaj, tojássárgája, élesztő, tengeri hal

E

Dió, mogyoró, növényi olajok

Kóros zsíremésztés, vetélés,

K

Karfiol, káposzta, paradicsom, tej

Vérzékenység

Zsírban oldódó

*A vízben oldódó vitaminok könnyebben kiürülnek a szervezetből. A zsírban oldódó vitaminok kevésbé, így ezeket a vitaminkészítmények, illetve a vitaminozott élelmiszerek fogyasztásával könnyebben túladagolhatjuk.


20. VITA-MIX (E) Vita-mix Összekeveredett néhány vitaminokról szóló információ. Tégy rendet! Keresd meg az egyes vitaminokról szóló információkat, és írd a számukat a táblázat megfelelő helyére. A lehetőségek között egy kakukktojás is akad, ami nem illik egyik helyre sem. 1.

Skorbut, fertőzésre való hajlam, lassú sebgyógyulás, fogínyvérzés

4.

Vaj, tojássárgája, tengeri hal mája; Előanyaga a karotin a sárgarépában, sütőtökben

2.

Vérszegénység, gyengeség, idegesség

5.

Vérzékenység

3.

7.

Tej, vaj, tojássárgája, élesztő, tengeri hal

Beriberi, izombénulás, érzés zavarok, depresszió

6.

Dió, mogyoró, növényi olajok

A vitamin neve

Mely élelmiszerekben található?

Száraz, repedezett bőr, farkasvakság

A B12 C

Hús, máj, tej, tojás Paprika, csipkebogyó, gyümölcs Gyerekeknél: angolkór, csontfejlődési zavar Felnőtteknél: csontlágyulás Kóros zsíremésztés, vetélés,

D E K

Melyek a vitaminhiány tünetei?

Karfiol, káposzta, paradicsom, tej


21. Az egészséges táplálkozás 12 pontja – szövegelemzés (G) Olvasd el az alábbi szöveget! Részlet az egészséges táplálkozás 12 pontja című cikkből (Házi Patika) 3. pont Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az egész életre kihat. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat. Az ételek változatos ízesítésére sokféle fűszert használhatunk. 4. pont Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette. Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb nagyon csekély mértékben cukrozzuk. Ahol lehet, cukor helyett használjunk mézet. Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem italokat, szörpöket. A kávéba, teába - ha egyáltalán szükséges - inkább mesterséges édesítőszert tegyünk. Ne szoktassuk a gyermekeket az édes íz szeretetére. 5. pont Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet vagy tejterméket (pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk. 6. pont Rendszeresen, naponta többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét (salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget. 7. pont Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér. Köretként vagy a fogás alapjaként inkább a burgonyát és a párolt zöldségféléket válasszuk a rizs, esetleg a tészta helyett. 1. Melyek azok a táplálékok, amelyeket a szöveg napi fogyasztásra javasol? …………………………………………………………………………………………………... 2. Milyen táplálékokat kerüljünk? ………………………………...………………………………………………………………… Keress a szövegben található táplálékok közül olyat amire (vagy amelyekre) az alábbi előnyös tulajdonságok igazak 3. Magas a vitamintartalma: …………………………………………………………………... 4. Magas kálcium tartalma fontos a csontok felépítéséhez: ……………………………………………………….………………………………………….. 5. Magas a rosttartalma fontos a jó emésztéshez: ……………………….............................…


22. Együk, vagy ne együk? (G) Válaszd ki az alább felsorolt ételek közül a kerülendőket és a javasoltakat! Írd be őket az alábbi táblázatba! Chips-félék, olajos magvak, cukrozott üdítőitalok, csokoládék, müzliszeletek, tejdesszertek, linzer sütemények, túró rudi-félék, aszalt gyümölcsök, rostos gyümölcslevek, saláták, ropi Kerülendő

Javasolt


23. Helyesek-e az étrendi szokásaink? (G) A magyar táplálkozási szokásokról: Napjaink táplálkozási problémája, hogy a szükségesnél kevesebb keményítőt, viszont a kívánatosnál több hozzáadott cukrot veszünk magunkhoz. Mivel étrendünkben kevés növényi eredetű táplálék szerepel, rostfogyasztásunk sem kielégítő. Konyhasóbevitelünk az elfogadható három-négyszerese. A hagyományos magyar táplálkozásra a zsíros, fűszeres ételek a jellemzőek. (Mozaik 8. tankönyv) Párosítsd, hogy a szövegben szereplő táplálékok melyik betegség kialakulásában játszhatnak szerepet! Magas vérnyomás:…………………………………………………………..………………….. Érelmeszesedés:…………………………………………………………...……………………. Cukorbetegség:……………………………………………………………….…………………. Elhízás:………………………………………………………………………………………….. Székrekedés:…………………………………………………………………………………….. Szívroham(infarktus):…………………………………………………………………………...


24. Ismered-e a helyes táplálkozást? (F) 1. Melyek a szervezetünk fűtőanyagai (legfontosabb energiaforrásai)? A helyes válasz betűjeleit írd a négyzetekbe! A) zsírszerű anyagok B) fehérjék C) vitaminok D) ásványi sók E) szénhidrátok 2. Melyik állítás hamis a vitaminokra nézve? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) nem építőanyagok B) fontos energiaforrások C) kis mennyiségben van rájuk szükség D) járulékos tápanyagoknak számítanak E) vízben és zsírban oldódó fajtái is léteznek 3. Melyik vitamin szervezetünkben betöltött szerepét írta le Szent-Györgyi Albert? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) A-vitamin B) D-vitamin C) B1-vitamin D) C-vitamin E) B12-vitamin 4. Milyen betegséget okoz a D-vitamin hiánya? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) skorbutot B) angolkórt C) farkasvakságot D) vérszegénységet E) náthát 5. Melyik szervrendszerünknek van elsősorban szüksége vasra? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) mozgás szervrendszernek B) hormonrendszernek C) keringési rendszernek D) bőrünknek E) kiválasztó rendszernek


6. Elsősorban mely élelmiszerekből fedezhető testünk fehérjeszükséglete? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) csokoládé, chips, cukorka B) paradicsom, paprika, margarin, zsemle C) tészta, krumpli, étolaj D) kenyér, vaj, lekvár E) tej, tojás, hal 7. Elsősorban mely élelmiszerekből fedezhető testünk szénhidrátszükséglete? A helyes válasz betűjeleit írd a négyzetekbe! A) szalonna B) sajt C) burgonya D) tojás E) kenyér 8. Energiaszükségletünk hány százalékát kell, hogy fedezzék a szénhidrátok, zsírok és fehérjék? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) szénhidrátok: 50-60%, zsírok: kb. 30%, fehérjék 10-15% B) szénhidrátok: 10-15%, zsírok: kb. 30%, fehérjék 50-60% C) szénhidrátok: 20-30%, zsírok: 50-60%, fehérjék 10-20% D) szénhidrátok: 50-60%, zsírok: 5-10%, fehérjék 30-35% E) szénhidrátok: 80-90%, zsírok: 10-20%, fehérjék 1-5% 9. Kik használnak fel általában több energiát? A relációjelek (>, <, =) beírásával válaszolj! férfiak nők fiatalabb korúak

idősebbek


25. Miből, mennyit? (G) Feladat elvégzése: 2-4 fős csoportokban Az alábbi táblázatok bizonyos táplálékfélék szénhidrát-, zsír és fehérjetartalmát mutatják be. A táblázatok1 figyelmes áttekintése után válaszoljatok közösen a kérdésekre! A táplálék szénhidráttartalma %-ban bab 47,3 kenyér 49 borsó 52,7 aszalt alma 60 csokoládé 60 búzaliszt 72 rizs 78 méz 81 cukorkák 99 1. táblázat. Különböző emberi táplálékok szénhidráttartalma %-ban Táplálék neve

A táplálék zsírtartalma %-ban tojássárgája 30 kövér marhahús 36,5 szalámi 48,4 libamáj 50 dióbél 58,5 szalonna 72,8 vaj 83,7 margarin 84,6 csukamájolaj 99,8 2. táblázat. Különböző emberi táplálékok zsírtartalma %-ban. Táplálék neve

A táplálék fehérjetartalma %-ban liszt 11 tojás 12 tehéntúró 16 dióbél 17 borsó 23 bab 24 sovány sonka 24 szalámi 26 Eidami sajt 30 3. táblázat. Különböző emberi táplálékok fehérjetartalma %-ban. Táplálék neve

1

Adatok s zá r ma z á sa : Ob á l F. ( sz e r k . ) : A z e mb eri test 2. köte t, Gondolat Kiadó, Budapest, 1986.


1. Melyek azok a táplálékfélék, melyek fogyasztása kifejezetten hasznos viszonylag magas szénhidrát- és fehérjetartalma miatt? Válaszaitokat írjátok a pontozott vonalra! ..................................................................................................................................................... 2. Melyek azok a táplálékfélék, melyekben a zsírtartalom és a fehérjetartalom is viszonylag magas? Válaszaitokat írjátok a pontozott vonalra! ..................................................................................................................................................... 3. A 11-14 éves fiúknak naponta átlagosan 86, a lányoknak 76 gramm2 fehérjére van szükségük. Mennyi szalámit kellene egy nap alatt elfogyasztania a fiúknak és lányoknak, ha fehérjeszükségletüket csak szalámiból akarnák fedezni? Válaszaitokat a számítás menetével együtt írjátok a pontozott vonalra! ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 4. A 11-14 éves fiúknak naponta átlagosan 87, a lányoknak 77 gramm2 zsírra van szükségük. Egészséges-e az előző feladatban kiszámított szalámi mennyiség elfogyasztása egy nap alatt a zsírfogyasztás szempontjából? Válaszaitokat a számítás menetével együtt írjátok a pontozott vonalra! ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

2

Ad a t er ede te : J á mbo r Gyu láné & tsa i: Bio lóg ia 8 . A z e mb er s zerv e ze te és eg é sz sége . Mozaik k iadó, Szeg ed, 2005.


A 4. táblázat különféle táplálékok vitamintartalmát1 mutatja be aszerint, hogy hány gramm táplálék tartalmaz 1 milligrammot az adott vitaminból. Az 5. táblázat a felnőtt ember napi vitamin szükségletét3 foglalja össze. A táblázatok figyelmes áttekintése után válaszoljatok közösen a kérdésekre! Táplálék mennyisége (grammban), ami 1 mg vitamint tartalmaz A−vitamint B1−vitamint C−vitamint D−vitamint áfonya 75 14 burgonya 750 cékla 15 450 citromlé 2 csipkebogyó 0,2 csukamájolaj 1,5 8333 dió 175 disznóhús 75 fekete ribiszke 1,2 földi eper 4 gabonacsíra 50 kelkáposzta 20 500 máj 15 150 25000 narancs(lé) 250 2 paradicsom 75 750 paraj 12,5 450 saláta 50 400 sárgarépa 30 750 tehéntej 500 1100 200000 tojássárgája 33 175 33333 zöldborsó 90 250 4. táblázat. Hány gramm különféle táplálék tartalmaz 1 milligramm A−-, B1−, C− és D−vitamint. Táplálék neve

Napi szükséglet mg-ban 0,8–1 A−vitamin 1,2–1,8 B1−vitamin 70–75 C−vitamin 0,005–0,01 D−vitamin 5. táblázat. A felnőtt ember napi vitaminszükséglete. 5. Melyek azok a táplálékfélék, melyek háromfajta vitaminból is viszonylag sokat tartalmaznak? Válaszaitokat írjátok a pontozott vonalra! ..................................................................................................................................................... 6. Lázas, fertőző betegségben C−vitamin szükségletünk akár 8-10-szeresére is megnőhet. A táblázat adatai alapján mely táplálékfélék fogyasztása ajánlott – és lehetséges akár őszi, téli időszakban is − ebben az esetben? Válaszaitokat írjátok a pontozott vonalra! ........................................................................... 3

Ad atok fo rr ása: O láh Zs.: Bio lóg ia 11. Nemzeti Tankön yvk iadó, Bud ap est, 2004.


7. Soroljatok fel még legalább két olyan táplálékot, aminek magas a C−vitamin tartalma, de a táblázatban nem szerepel, vagy nincs feltüntetve C−vitamin tartalma! Válaszaitokat írjátok a pontozott vonalra! ..................................................................................................................................................... 8. Milyen növényi eredetű táplálékfajta fogyasztását javasolnátok annak az embernek, akin a beri-beri betegség tünetei (izomgörcsök, izombénulás, érzészavarok) kezdenek megjelenni? Válaszaitokat írjátok a pontozott vonalra! ..................................................................................................................................................... 9. Számoljátok ki, hogy egy bögre tej (200 g) hány százalékát fedezi napi A−, B1− és D−vitamin szükségletünknek! Válaszaitokat a számítás menetével együtt írjátok a pontozott vonalra! ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... 10. Vitamintartalmán kívül melyek azok a szervezetünk számára hasznos anyagok, melyek szintén megtalálhatók a tehéntejben? Válaszaitokat írjátok a pontozott vonalra! ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................


26. Az egészséges táplálkozás (E) 1. Melyik nem fűtőanyag az alábbiak közül? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) cukor B) keményítő C) tojásfehérje D) kacsazsír E) napraforgóolaj 2. Melyik táplálék tartalmaz több szénhidrátot? A relációjelek (>, <, =) beírásával válaszolj! dióbél

rizs

burgonya

margarin

3. Melyik ásványi anyag szükséges elsősorban a test víztartalmának fenntartásához? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) kalcium B) vas C) kálium D) réz E) kalcium 4. Az alábbi táplálékok közül melyikben találhatunk legfőképp zsírban oldódó vitaminokat? A helyes válasz betűjeleit írd a négyzetekbe! A) tej B) burgonya C) csukamájolaj D) alma E) eper 5. Melyik vitamin hiánya esetén alakulhat ki a beri-beri betegség? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) C−vitamin B) A−vitamin C) B12−vitamin D) B1−vitamin E) D−vitamin 6. Melyik betegség kialakulását okozhatja a C−vitamin hiánya? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) farkasvakság B) skorbut C) angolkór D) izomgyengeség E) vérszegénység


A táblázat különféle táplálékok vitamintartalmát mutatja be aszerint, hogy hány gramm táplálék tartalmaz 1 milligrammot az adott vitaminból. Táplálék neve cékla citromlé csipkebogyó csukamájolaj dió máj narancs(lé) paradicsom sárgarépa tehéntej tojássárgája zöldborsó

Táplálék mennyisége (grammban), ami 1 mg vitamint tartalmaz A−vitamint B1−vitamint C−vitamint D−vitamint 15 450 2 0,2 1,5 8333 175 15 150 25000 250 2 75 750 30 750 500 1100 200000 33 175 33333 90 250

7. Egy felnőtt ismerősödnél a csontritkulás tünetei kezdenek megjelenni. A táblázatból nyerhető információk alapján melyik táplálékot ajánlanád számára leginkább betegsége gyógyítására (illetve mások számára a betegség megelőzésére)? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) citromlé B) zöldborsó C) paradicsom D) csukamájolaj E) sárgarépa 8. Az alább felsorolt táplálékok közül melyik tartalmazza a legtöbb szükséges vitamint a farkasvakság megelőzéséhez? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) tojássárgája B) sárgarépa C) cékla D) csipkebogyó E) narancs(lé) 9. Melyik az a táplálék, melynek igen kis mértékű fogyasztása (néhány gramm) is lehetővé teszi a napi szükségletnek megfelelően több zsírban oldódó vitamin szervezetünkbe juttatását? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) paradicsom B) cékla C) tehéntej D) zöldborsó E) csukamájolaj


10. Egy felnőtt ember napi A−vitamin szükséglete 0,8-1 mg. Mennyi sárgarépát kell elfogyasztani ahhoz, hogy a heti vitaminszükséglet fele a szervezetébe jusson? Válaszaitokat a számítás menetével együtt írjátok a pontozott vonalra! ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................


27. Nóri és a galóca (G) Nóri barátaival gombászni indult. Nóri útközben elmondta társainak, mire kell figyelniük gombaszedés közben. Röviden a következőket mondta nekik: • • • • • •

Csak csiperkét gyűjtünk, mert az ehető gomba. A csiperke kalapja fehér színű. A csiperke tönkjén gallér van, ugyanakkor nincs bocskora. A csiperke hasonlít a gyilkos galócához, könnyen összetéveszthető vele. A gyilkos galócának azonban gallérja és bocskora is van. A gombamérgezések 90%-át a gyilkos galóca okozza.

Ezek után lelkesen gyűjtögették a gyerekek a gombát az erdőben egész délelőtt, csupa fehér kalapút. Hazaérve Nóri anyukájának útmutatásai alapján gombapaprikást készítettek belőle, amit jóízűen meg is ettek. Mindannyian jókedvűen és tele gyomorral mentek haza. Másnap reggel azonban Nórinak nagyon fájt a hasa, hányt és hasmenése is volt. Apuka felvetette, nem lehet-e az előző napi gombapaprikás a rosszullét hátterében? De anyuka leintette, várjunk még egy napot, hátha javul Nóri állapota. Amikor azonban még másnap is rosszul volt, már ő is aggódni kezdtek. Elmentek orvoshoz, aki szerencsére „csak” vírusfertőzést állapított meg. Gyógyszert írt fel, és meghagyta Nórinak, hogy igyon sok folyadékot, aki két nap múlva már ismét jól érezte magát. 1. Mi az a lényeges különbség a csiperke és a gyilkos galóca kinézete között, amit Nóri nem említett társainak? ………………………………………………………………………………………………….. 2. Kinek kellett volna a gyerekeknek megmutatniuk a leszedett gombát? ………………………………………………………………………………………………….. 3. Igaz-e az állítás, hogy a gombapaprikásban nem lehetett mérges galóca, mert a mérgező gombáknak rossz ízük van? ………………………………………… 4. Hogyan cselekedtek volna helyesen a szülők, amikor felmerült a gombamérgezés gyanúja? ……………………………………………………………………………………………….…. 5. Miért kell erős hányás után, illetve hasmenés esetén sok folyadékot inni? ………………………………………………………………………………………………….. A termesztett csiperke szénhidrátszegény, de fehérjékben és rostanyagokban gazdag élelem. A gomba tartalmazza mindazokat az aminosavakat, amik az emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlenek. Magas az ásványianyag-tartalma, így pl. sok vas és foszfor jut így a szervezetünkbe. A gomba gazdag B12-, C-, és D-vitaminokban. 6. Miért fontosak a szervezetünk számára a fehérjék? ………………………………………………………………………………...………………… …………………………………………………………………………….……………………..


7. Mihez szükséges a B12-vitamin? …………………………………………………………………………………………………... 8. Milyen betegség alakul ki súlyos D-vitamin-hiány esetén? …………………………………………………………………………………………………...


III. KÜLTAKARÓ ÉS MOZGÁS

www eletforma.hu


28. Bőrkarbantartás (F) Döntse el az alábbi állításokról, hogy melyik fogalomra vonatkoznak! Írja a megfelelő betűjelet az állítások utáni négyzetekbe! A) kézmosás B) fürdés C) testápoló használata D) sminkelés 1. Kelléke a szappan. 2. Eltávolítja a szennyeződést a bőrről. 3. Véd a bőr túlzott kiszáradása ellen. 4. Minden étkezés előtt ajánlatos. 5. Az arc(bőr) előnyös tulajdonságait emeli ki. 6. Csökkenti a kórokozók szervezetbe jutásának esélyét. 7. Segít a pattanások és mitesszerek elrejtésében.


29. Ismered a bőrödet? (G) Töltsd ki a megfelelő sorokat, és egy bőr elváltozást okozó képlet nevét kapod függőlegesen! 1. a bőr legfelső rétege 2. váladéktermelésre módosult szerv 3. a fejbőr élősködője 4. elpárolgása hűti a testet 5. ilyen a bőr hámrétege 6. a bőraljában felhalmozódó szövet 7. hozzá kapcsolódnak a faggyúmirigyek 8. a bőr vírusos megbetegedése 9. a bőr kötőszövetes rétege 10. megoldás-……………………….. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.


30. A faggyú- és a verejtékmirigy (E) Döntse el az alábbi állításokról, hogy melyik mirigyre vonatkoznak! Írja a megfelelő betűjelet az állítások utáni négyzetekbe! A) faggyúmirigy B) verejtékmirigy C) mindkettő D) egyik sem 1. Váladéka a testfelszínre kerül. 2. Részt vesz a felesleges sók eltávolításában. 3. Szőrtüszőhöz kapcsolódik. 4. Zsírszerű váladékot termel. 5. Váladékának párolgása hűti a testet. 6. A kézfej bőréből hiányoznak. 7. Vízhatlanná teszi a bőrt. 8. Működése folyamatos. 9. Váladéka vízhatlanná teszi a bőrt. 10. Emlősállatokban nem található meg.


31. Hány réteg nyúzható le egy emberről? (E) Tanulmányozd az ábrát, majd oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

Nevezd meg az ábrán betűkkel jelölt részeket, és add meg, hogy az egyes részeket milyen szövet alkotja! Betűjel

Réteg neve

Felépítő szövet

A

1.

2.

B

3.

4.

C

5.

6.

Válaszd ki a helyes megoldás(oka)t, és írd a betűjelé(-ei)t a négyzetekbe! 7. A felsoroltak közül mely sejtek találhatók a „B”-vel jelölt rétegben? A) pigmentsejtek B) vörösvértestek C) porcsejtek D) csontsejtek 8. A felsoroltak közül mi a „C”-vel jelölt réteg feladata? A) hőszigetelés B) raktározás C) véd a káros sugárzások ellen D) kémiai védelem


32. A kültakaró evolúciója (F) 1. Hogyan védekeznek az alábbi fajok testük kiszáradása ellen? A megoldásokat írd a pontozott vonalra! szarvasbogár: ................................................................................. erdei béka: ..................................................................................... zöld gyík: ....................................................................................... 2. Melyik állatcsoportnak nem találunk mirigyeket a bőrében? Húzd alá a helyes megfejtés(eke)t! vízisikló

zöld varangy szirti sas

farkas

3. Betűkkel jelölve megadtunk néhány bőrfüggelék típust. Döntsd el, hogy a felsorolt fajok ezek közül melyikkel rendelkeznek! Írd a négyzetekbe a megfelelő betűjelet! A) szőr B) serte C) szarupáncél

D) szarupikkely E) pehelytoll F) kitinszőr

mocsári teknős földigiliszta fürgegyík 4. Sorold fel az emlősök bőrének legfontosabb jellemzőit! A válaszokat írd a pontozott vonalra! .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................


33. A bőr aprólékosan (G) 1. Azonosítsd a bőr alább felsorolt részeit, majd készíts vázlatos rajzot a mikroszkópban látottakról, és jelöld is be a rajzon ezeket a részeket! • • • •

a bőr hám, irha és bőralja rétegét, a szőrtüszőt, faggyúmirigyet és verejtékmirigyet, a hám elszarusodott rétegét, a hajszálereket!

Hasznát nagyítás mértéke: …………….

2. Gyűjtsd össze − akár tankönyvi segítséggel −, hogy bőrünk mely részeivel és hogyan vesz részt szervezetünk hőszabályozásában! Válaszodat a pontozott vonalra írd! .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................


34. Az emberi bőr – áttekintés (E) 1. Melyik szövetek találhatók meg az emberi bőrben? A helyes válasz betűjeleit írd a négyzetekbe! A) mirigyhám B) harántcsíkolt izomszövet C) porcszövet D) lazarostos kötőszövet E) csontszövet F) zsírszövet 2. A bőr mely részének van szerepe a hőszigetelésben? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) hám B) bőralja C) hajszálerek D) verejtékmirigy E) faggyúmirigy 3. Hogyan reagálnak a bőr hajszálerei a hőmérséklet változásra? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) hidegben összehúzódnak, melegben kitágulnak B) hidegben és melegben is kitágulnak C) hidegben kitágulnak, melegben összehúzódnak D) hidegben és melegben is összehúzódnak E) hidegben nem változnak, melegben kitágulnak 4. Hol találjuk a bőr faggyúmirigyeit? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) a szőrszálmerevítő izomban B) bőraljában C) a szőrtüszők mellett D) a verejtékmirigyekkel szorosan kapcsolódva E) a hám elszarusodó rétegében 5. Hol találhatók bőrünkben a festéksejtek? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) a zsírszövetben B) a verejtékmirigy mirigysejtjei között C) a faggyúmirigy mirigysejtjei között D) a hámrétegben E) az irharétegben


Döntsd el az alábbi állításokról, hogy a faggyú- vagy a verejtékmirigyre vonatkoznak! A helyes válasz betűjelét írd a táblázat üres oszlopába! A) faggyúmirigy B) verejtékmirigy C) mindkettő D) egyik sem 6. eltömődése a mitesszer 7. szerepe van a test hűtésében 8. belső elválasztású mirigy 9. módosult hámszövet 10. váladéka vízhatlanná teszi a bőrt


35. A csontvázunk (F) 1. Írd be a csontváz főbb tájékainak nevét! A) ………………….………………… B) ………………………………….…. C) …………………………………….. 2. Csontjaink rugalmasak és erősek. Milyen szerkezet biztosítja ezt a két tulajdonságot? Röviden jellemezd! …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… 3. Készíts magyarázó rajzot a szerkezetről!

4. Fejezd be a mondatokat! a) Az ember mozgásszervrendszere két részből áll: (1.) ………………………. (2.) ………..……………… b) A test középvonalában húzódó gerincoszlop (3.) ………..………………-ból áll. c) A végtagok függesztőövekkel kapcsolódnak a törzsvázhoz. A felsővégtag függesztőöve a (4.) ………………………, az alsó végtagé a (5.) …………………………


5. Töltsd ki az alábbi hiányos táblázatot, amely a csontok közötti kapcsolati lehetőségeket tartalmazza! A kapcsolat neve (2.) összenövés (6.)

Jellemzője

(1.)

(3.)

a koponyacsontok között

(4.)

(5.) mozgatható

(7.)


36. – 40. A vázrendszer összefoglalása (G) 1.

CSOPORT: TALÁLÓS KÉRDÉSEK (36.)

A leírások alapján melyik csontról lehet szó? a) Szomszédaim a halántékcsont, a homlokcsont és a nyakszirtcsont: …………...………….. b) Izülettel kapcsolódom a combcsonthoz, csöves felépítésű vagyok: ……………..……….. c) Mozgásom szabad, ezért lengőnek is neveznek: …………………………………… d) A koponya csontjai közül egyedül én tudok mozogni: ……………………….. e) Különleges kapcsolataim miatt tudod megmarkolni a szerszámokat ………………… 2.

CSOPORT: ELŐRE VAGY HÁTRA? (37.)

Vajon merrefelé haladok? Minden indokot gyűjt össze a kép alapos tanulmányozása után!

1. 2. 3. 4. 5. 6.

3.

CSOPORT: HOGYAN TOVÁBB? (38.)

A csontok kapcsolódását, sorrendjét figyelembe véve, folytasd a sort! Mindegyik sort legalább 3 csont megnevezésével egészítsd ki! a) homlokcsont → 1. → 2.

→ 3.

b) medencecsont → 1. → 2.

→ 3.

c) felkarcsont → 1.

→ 2.

→ 3.

d) mellcsont → 1.

→ 2.

→ 3.

e) állkapocscsont → 1. → 2.

→ 3.


4.

CSOPORT: ELFELEZVE (39.)

Nézzétek meg alaposan a következő képrészletet! Állapítsátok meg, hogy milyen korú (csecsemő, gyerek, felnőtt, öreg) és nemű egyén csontvázát vizsgáljátok? a)

A neme ……………………………., mert: ………………...…………………………

b)

A kora: …………..…………………………….. Indoklás: ……………………………………….

c)

arányok (fej/törzs/végtagok) …...……………… …………………………………………………… …………………………………………………… ……………………………………………………

d)

egyéb jellemzők: ……………….……………… …………………………………………………… …………………………………………………… …………………………………………………… ……………………….

5.

CSOPORT: BETEGSÉGEK (40.)

1. ábra

2. ábra

3. ábra


A fenti 3 ábrán a csontváz jellemző betegségeit láthatjátok. Nevezd meg a betegségeket és néhány szóval jellemezd azokat! 1. ábra: ………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. ábra: ………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. ábra: ………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………


41.

A vázrendszer áttekintése (E) Nézd meg alaposan az alábbi ábrát és oldd meg a feladatokat! 1. Nevezd meg az „A”-val jelzett csontváz tájék azon részét, a) amely mozgathatóan ízesül a többi csonthoz ……………………………………..……………… b) amely páratlan csontja az „A” tájéknak …………….………………………………………. 2. Nevezd meg az „B”-vel jelzett csontváz tájék azon részét, a) amelyet összenőtt csigolyák alkotnak ……………………….……………………………. b) amelyben a gerincvelő található ………………….…………………………………. 3. Nevezd meg az „C”-vel jelzett csontváz tájék azon részét, a) amely tartja a testet: ……………………………………………….. a) amely függesztőöve a vállöv: ….………………………………….. 4. Töltsd ki az alábbi hiányos táblázatot! A megfelelő helyre tegyél + vagy – jelet!

Jellemző a sérülésre az ízesülő csontok elmozdulnak a helyükről az izületi szalagok elszakadhatnak a csontok eltávolodnak egymástól az erek elpattanhatnak dagadás kíséri helyre kell tenni gipszbe kell tenni

rándulás

ficam

törés


IV. ÉRZÉKELÉS ÉS VÉDEKEZÉS

Leonardo: Tanulmányfej www.visi.com


42. Hallunk, érzünk, érzékelünk (F) A következő feladatokat eddigi tudásod alapján kell megoldanod. Önállóan dolgozz, és ne használj semmilyen segédeszközt a feladat megoldásához! 1.

Szerinted mi a fény, a hő és a hang? Jelöld a helyes választ! A) ingerek B) ingerületek C) érzetek D) érzelmek

2.

Minek hívnád azt, hogy kék, édes, sima? Jelöld a helyes választ! A) ingereknek B) ingerületeknek C) érzeteknek D) érzelmeknek

3. Írj egy példát számodra kellemes érzelemre! …………..…………………...……………… 4. Melyik szervünkkel érzékeljük a hangokat? …………………………………..…………... 5. Melyik szervünkkel halljuk a hangokat?

…………..…………………………..…….....

6. Melyik szervünkkel érzékeljük térbeli helyzetünket? …………………………………....… 7. Melyik két szervünkkel érzékeljük leginkább a kémiai hatásokat? ……..……………….…


43.

Barangolás az Interneten (G).

Azt a feladatot kaptad, hogy az Internet segítségével gyűjts információkat a szemgolyó felépítéséről. Két helyen találtál részletes leírást, ezek a következők: A szem a koponyacsontok által védett kuckóban, a szemüregben foglal helyet. Ebben találhatók a szemgolyó felszínén tapadó szemmozgató izmok, idegek, vérerek, puha ágyazatot biztosító zsírszövet és a könnytermelésért és elvezetéséért felelős szervek. Maga a szemgolyó egy kb. 2,4 cm átmérőjű, 7,5 g súlyú, szinte tökéletes gömb. Fala három rétegből áll: külső, rostos réteg, amelynek két része a szem fehérjét adó ínhártya és az abba elöl óraüvegszerűen illeszkedő, tökéletesen átlátszó szaruhártya. A középső réteg, sorban a szem színét adó szivárványhártya, hátrafelé a szemlencse mozgatásáért felelős sugártest, és a szervezet legdúsabban erezett szövete, a szem táplálék ellátását végző érhártya. A belső burok pedig az idegréteg, amelynek legfontosabb része az ideghártya, avagy régies nevén recehártya, amely a fény érzékeléséhez szükséges sejteket tartalmazza. A szaruhártya és a szem színét adó szivárványhártya között található a tiszta folyadékkal kitöltött elülső szemcsarnok, az iris mögött pedig ott függ a sugártest finom, körkörös rostjai által rögzítve a szemlencse. A szemgolyó szemlencse mögötti terét a kocsonyás állagú üvegtest tölti ki. Az üvegtest feladata, hogy fenntartsa a szemgolyó formájának állandóságát, támasztékot adva a szemgolyó burkainak. www.babaszoba .hu Szemgolyónk, ez a pingponglabda méretű lágy gömb tulajdonképpen egy különösen érzékeny kamerát rejt. Java részét szívós, fehéres színű burok borítja kívülről, amelyet ínhártyának vagy a szem fehérének neveznek. Elülső része a fényáteresztő tulajdonságokkal bíró és csaknem teljesen átlátszó, kupola alakú szaruhártya. Ennek széléig ér a kötőhártya, a szem fehérét borító vékony védőréteg. Makulátlan tisztaságáról könnyeink gondoskodnak, melyek minden pislantáskor végigmossák teljes felületét. Az ínhártya alatt egy sima réteg helyezkedik el, az érhártya, ebben található a szemet tápláló számtalan apró hajszálér. A szem hátsó része felé továbbhaladva, az érhártya alatt helyezkedik el a retina (recehártya), melynek fényérzékeny rétege érzékeli a külvilág színes képeit. A fény, miután áthaladt a szaruhártyán, először egy vízszerű folyadékban, a csarnokvízben folytatja útját. Ezt követően érkezik a szembogárhoz (pupillához), ehhez az apró nyíláshoz, amelyet az izmok által mozgatott, színes szivárványhártya vesz körül. A fénysugarakat fókuszáló szemlencse a pupilla mögött található, ennek feladata az, hogy tiszta, éles kép jöjjön létre a recehártyán Végül a szemlencse és a recehártya között a kocsonyás, áttetsző üvegtest helyezkedik el, mely – mint egy futball-labda – állandóan nyomás alatt van. Az üvegtest tölti ki a szemgolyó belsejét, s a külső ínhártyával együtt ez adja szilárdságát. www.vital.hu 1. A szövegek figyelmes elolvasása után hasonlítsd össze a két szöveget abból a szempontból, hogy mit tudtál meg belőlük a szemgolyó felépítéséről! Töltsd ki a köröket a szemgolyó részeinek megnevezéseivel! A babaszoba.hu-n olvastam Mindkét weboldalon A vital.hu-n olvastam


2. Ha lehetőséged lenne SMS-t küldeni a babaszoba.hu szöveg szerzőjének, mit írnál bele, mit kérdeznél benne? Fogalmazd meg legfeljebb 160 karakterben! ………………………………………….……………………………………………………….. ………………………………………………….……………………………………………….. 3. Mi a szinonimája (rokonértelmű) kifejezése az alábbiaknak? szembogár: ………………. recehártya: ………………. szem fehére: …………….. 4. Alább betűrendben felsoroljuk a szemgolyó rétegeinek neveit. A két szövegben olvasottak alapján sorszámozd meg őket aszerint, milyen sorrendben helyezkednek el kívülről a szemgolyó belseje felé haladva! A szemgolyó elülső részén:

A szemgolyó hátulsó részén:

……. szaruhártya

…… érhártya

…….. szemlencse

…… ideghártya

……. szivárványhártya

…… ínhártya


44. Tudsz-e, példát mondani? (G) Olvasd el figyelmesen az alábbi állításokat! Gondolkozz el azon, hogyan kapcsolódnak ezek a biológiai összefüggések a mindennapi életedhez! Mindegyikre írj egy, az állítást alátámasztó példát, vagy bizonyítékot! 1. A reflexkör receptorát érő inger választ vált ki. Példa: ……………………………………………………………………………………. 2. Ha fejünk mozgásállapota megváltozik, akkor a félkörös ívjáratokban lévő folyadék a tehetetlenség miatt megmozdul, s ez ingerli a receptorsejteket. Példa: ……………………………………………………………………………………. 3. Az ideghártyán van egy olyan terület, ahol nincsenek receptorsejtek. Bizonyíték: ……………………………………………………………………………………. 4. A szaglósejtek az orrunk üregének fölső részében találhatók. Bizonyíték: ……………………………………………………………………………………. 5. Az egyik feltételes reflex idegi alapja az agykéreg ízérző és hallóközpontja között kialakuló kapcsolat. Példa: …………………………………………………………………………………….


45. A „hibás” szem (G) 1. Az alábbiakban felsoroljuk a szem részeit. Tedd olyan sorrendbe a részek nevét, ahogy a fény halad! Üvegtest, pupilla, ideghártya, szemlencse, szaruhártya

2. A szem melyik részében keletkezik az ingerület:…………………………………………………. a látott kép (az érzet): ………………………………………. 3. Helyes-e a következő megállapítás: „valójában az agyunkkal látunk”? Válaszod indokold meg röviden! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 4. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszolj a kérdésekre! „Dalton 1794-ben megjelent közleménye az első, amely a színvakságot részletesen leírja, saját magán végzett megfigyelései alapján. (Azóta nevezik a vörös-zöld színvakságot daltonizmusnak.) Míg az emberek többsége a szivárvány színeiben hét színt tud megkülönböztetni, addig ő csak hármat: sárgát, kéket és ibolyát lát, állapította meg. Nappali megvilágításban számára a fű vörös, a vér fekete színűnek tűnik. Azóta sok újabb megfigyelés is igazolta, hogy a színtévesztők, sőt a színvakoknak nevezett súlyos színtévesztők is látnak színeket, de egészen másképpen, mint a jó színlátók, és általában csak kevés árnyalatot tudnak megkülönböztetni.” Forrás: www.vital.hu/ themes/sick/see3.htm a. Mi a daltonizmus? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… b. Hogyan látja a világot az, aki színvak? ………………………………………………………………………………………….. c. Milyen színeket látott Dalton? …………………………………………...……………. d. Mely vitamin hozható kapcsolatba a látással?………………………………………….


5. Rajzold le egy rövidlátó szem képalkotását! Milyen szemüveggel korrigálható a szemhiba? Rövidlátó szem

Korrekció


46. Játék a szavakkal (G) 1. A kapott üres kártyákra az ábra segítségével írd fel a szem részeit! Az összetett szavak, pl. szemlencse két külön lapra, – az egyikre a szem, a másikra a lencse – kerüljenek. Az alábbi ábrán minden szükséges részlet szerepel.

2. Az alábbi kérdésekre a kis kártyák segítségével válaszolj! Tartsd fel a megfelelőt! a. Melyik az az egy részlet a szemben, ami nem összetett szó? b. Hány lapot tudsz a hártya feliratú kártya mellé illeszteni? c. Rakj ki a kártyákból egy olyan részletet, amelyben az ideg előtag és egy olyat, amelyben utótag! d. Hány kártyát tudsz a folt szó elé tenni? e. A feladatok megoldása után tegyétek az összetett szavakat tartalmazó lapokat a szem részeit mutató vonalak mellé!


47. A szaruhártyától a látókéregig (E) 1. Az ábrán jelölt részletek pontos nevét írd a vonalak mellé!

2. Egészítsd ki az alábbi szöveget, a betűkkel jelölt részeken! „A szem gömb alakú szerv, melynek elülső része kisé kidomborodik, elől az átlátszó a. …………………………….. védi. A b. …………………………… – mint egy fényképezőgép objektívje – leképezi a világot a szem hátsó belső felét burkoló c. ………………………………..-ra.

A

legélesebb

c. ……………………………….. középső részén, a d. területén

alakul

ki.

A

e.

f. ………………………………..

továbbítja kilép

g. ………………………………..

A

a

a

………………………………..

………………………………..

f. ……………………………….. h. ………………………………..”

látás

az szemből,

látókéregben

ingerületeit

agyba. ott alakul

a

Ahol

található ki

a az


48. A védekező szervezet – szövegértés 1.

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! Olvasás közben készíts széljegyzeteket, azaz mondatról mondatra állj meg és gondolkozz el, melyik illik az adott mondathoz az alábbi jelek közül, és a választott szimbólumot írd a margóra!

√ = a mondatban olvasottak már korábban is tudottak voltak számodra, nem jelentenek új információt + = a mondatban olvasottak új információkat tartalmaznak, ám ezek érthetők számodra ? = a mondatban olvasottak nem érthetők, kérdésed van velük kapcsolatban * = érted az olvasottakat, de szeretnéd kiegészíteni saját gondolattal − = a mondatban olvasottak szerinted nem helyesek és azokat cáfolni is tudod Az immunrendszer feladata a szervezetbe került idegen anyagok felismerése és hatástalanítása, ezzel a szervezet épségének a fenntartása. A védekezési folyamat az immunreakció. Ha testidegen anyag kerül a szervezetbe, az immunrendszer aktiválódik. Az immunrendszer hatékony működését a szervezetünkben helyüket állandóan változtató fehérvérsejtek, valamint különböző testidegen anyagok között kialakuló többrétű és többirányú kapcsolat biztosítja. Az immunrendszer ezeket a nem-sajátként felismert anyagokat (köztük elsősorban vírusokat, baktériumokat, gombákat) különböző pusztító mechanizmusok révén teszi ártalmatlanná, miközben immunológiai memória is kialakul az adott kórokozó ellen. A fehérvérsejtek általános jellemzője, hogy állábas mozgással átjuthatnak a hajszálerek falán, ezért a sejtek közötti térben csaknem mindenütt jelen vannak. Immunológiai szempontból három fő típust különböztetünk meg. Közülük a kis falósejtek és a nagy falósejtek bekebelezéssel pusztítják el a betolakodót. A nyiroksejtek a legkisebbek. Képesek a fertőzött saját sejtek „kilyukasztására” és a kórokozók ellenanyagokkal történő semlegesítésére is. Ehhez azonban az szükséges, hogy a nagy falósejtek a testidegen anyagból mintadarabokat vegyenek le és azt megismertessék a nyiroksejtekkel. A ?, * és − szimbólumokkal jelölt mondatokkal kapcsolatos gondolataidat írd a pontozott vonalakra. Ezeket az órán közösen megbeszéljük. ………………………………………………………………………………………...... ………………………………………………………………………………………...... 2. Húzd alá a szövegben azt a mondatot, amellyel kapcsolatban valamilyen gondolatod (kiegészítenivalód, kérdésed stb.) van.


49. A védekező szervezet – gondolkodástérkép (G) 1.

Gyűjtsd össze, mi bizonyíthatja, vagy mi cáfolhatja a következő mondat igazságtartalmát! A mellette szóló érveket a bal oldalon, az ellene szólókat a jobb oldalon gyűjtsd össze!

A reklámokban hirdetett antibakteriális szappanokkal kezet mosni nem tanácsos.

2. Fogalmazd meg véleményedet a többiek számára a gondolkodástérkép segítségével! Az indoklásban használd a következő szavakat: hiszen, ugyanis, mert! ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………..


50. A védekező szervezet – egy sejt kalandjai (G) SZÖVEGÉRTELMEZÉS Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! „Az XP-9 nem volt valami jó állapotban. Egy hatalmas, nyúlványos sejt belsejében helyezkedett el, zárt üregben, és itt próbáltak meg lehetőleg tökéletes információkat nyerni róla. A genfi konvencióval ellentétben a kihallgatás meglehetősen durva volt, úgy, hogy XP-9 sejthártyája ekkor már cafatokban lógott. Ez azonban feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a megfelelő intézkedéseket megtehessék, így XP-9 felületi fehérjéit és cukormolekuláit pontosan le kellett olvasni, hogy annak alapján kikereshessék azt a sejtet, amelyik a megfelelő védőanyag termelésére képes. Az általános riadójelzésre begyűlt sejtek mind ott szorongtak a bejáratnál, és várták, melyikük kap feladatot. B 2529-et már harmadszor szólították, amikor észlelte, hogy őróla van szó. Először el sem akarta hinni, hogy ő kapja a feladatot, amelynek mibenlétével kiváló képzése ellenére sem volt tisztában. Bevitték az információs központba, ahol kódszámát azonnal le kellett adnia, majd az a sejt vette kezelésbe, amelyik XP-9 faggatását is végezte. A sejt hatalmas méretű volt, rengeteg nyúlvánnyal, melyeket hol kieresztett, hol beljebb húzott, és XP-9 egyes maradványai még felismerhetők voltak benne. B 2529, ha nem fűtötte volna a becsvágy, kifejezetten undorodott volna tőle. Így azonban szorosan hozzátapadt az informátorhoz, és saját nyúlványait olyan szélesre terjesztve, amilyenre csak tudta, többször végigjárta testét.” Csaba György: Gondolatok a biológiáról. Gondolat, 1984. 1.

Mi lehet XP-9? Jelöld az egyetlen helyes választ! A) vírus B) fehérvérsejt C) baktérium D) cukormolekula

Indokold választásodat a szöveg megfelelő mondatával: ………………………………………………………………………………………....………... 2.

Mi lesz XP-9 társai és B 2529 további sorsa? Folytasd a szöveget egy újabb bekezdéssel (legalább 3 mondattal) az eddigi megszemélyesítő stílusban!

………………………………………………………………………………………......……… ………………………………………………………………………………......……………… ………………………………………………………………………......……………………… ………………………………………………………………....………………………………. 3.

A szövegben található információk alapján mit gondolsz, a. mit személyesített meg a szerző a B 2529 jelöléssel?

………………………………………………………………………………………....……….. b.

mi annak a sejtnek a neve, amely XP-9 faggatását végezte?

………………………………………………………………………………………....………..


4.

Mi árulja el XP-9-et a szervezet számára?

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 5.

Melyik fehérvérsejt-típus nem szerepelt a szövegben?

………………………………………………………………………………………………......


V. ÉV VÉGI ÁTTEKINTÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK

Leonardo da Vinci: Vitruviusi arányfigura http://keptar.demasz.hu/arthp/html/l/leonardo/drawings/body/


51. Magyar tudósok a tankönyvben (G) Gyűjtsd össze, mely magyar tudósokat említi a tankönyved! Nézz utána életútjuknak, és munkásságuknak! Készíts házidolgozatot 2-3 oldal terjedelemben! Tüntesd fel a dolgozat végén a felhasznált forrásokat, ügyelj ezek megbízhatóságára! Dolgozatodat illusztráld képekkel!

52. Szerencsére hosszú a lista, válassz! Készítsetek posztert a következő neves magyar tudósok valamelyikéről! Borbás Vince Diószegi Sámuel Fodor József Herman Ottó Hevesy György Kitaibel Pál Kempelen Farkas Lenhossék Mihály Nopcsa Ferenc Soó Rezső Szentágothai János

53. Magyar tudósok Poszterek bemutatása Röviden (kb. 3 percben) mutassátok be az elkészített posztereteket! .Mondjátok el róla, hogy miért azt a tudóst választottátok, miért azokat az anyagokat tartottátok fontosnak, amelyek szerepelnek a posztereken!


54. Leonardo szemével – 1.

Ki volt Leonardo da Vinci? (G) A képen Leonardo da Vinci itáliai polihisztor önarcképe látható. Ki volt ő, és mi köze van a biológiához? A válaszhoz felhasználhatod a megadott szakirodalmat és az Internetet is. A válaszhoz fölhasznált források (Internet vagy könyv. Ha Internet, írd le az elérhetőséget, ha könyv, add meg a szerzőt, a címét és a kiadó nevét is!): ………………………………………………… ………………………………………………… ………………………………………………… ………………………………………………… ………………………………………………… ………………………………………………… ………………………………………………… ………………………………………………… …………………………………………………

http://www.visi.com/~reuteler/leonardo.html 1.

Mikor és hol élt Leonardo?

……...…………………………………………………………………………………………… 2.

Mit jelent az, hogy polihisztor volt? Miben volt jártas?

...………………………………………………………………………………………………… ...………………………………………………………………………………………………… …...……………………………………………………………………………………………… …...……………………………………………………………………………………………… …...……………………………………………………………………………………………… …...……………………………………………………………………………………………… 3.

Sorold fel néhány híres festményét!

……………………………………………;

…………………………………………..

……………………………………………;

…………………………………………..

4.

Naplójában – melyből anatómiai rajzai származnak – sok jegyzet is található. Ezek azonban avatatlanok számára olvashatatlanok. Mi a furcsaság írásmódjukban?

…………………………………………………………………………………………………


55. Leonardo szemével – 2. – Szerveink, kicsit másként (G) A képen Leonardo da Vinci itáliai festő és polihisztor naplójából vett részlet látható. Ez a napló valójában egy hatalmas, soha el nem készült album terve, melyben Leonardo az emberi testet szerette volna bemutatni. Próbáljuk meg azonosítani a rajzon a betűvel jelölt részleteket! Ahol tudjuk, írjuk oda a szerv vagy szervrészlet biológiai szerepét (feladatát) is! E: A:

B:

C:

D:

http://keptar.demasz.hu/arthp/html/l/leonardo/drawings/body/


56. Leonardo szemével – 3. – Csontjaink A képen Leonardo da Vinci itáliai festő és polihisztor naplójából vett részlet látható. Ez a napló valójában egy hatalmas, soha el nem készült album terve, melyben Leonardo az emberi testet szerette volna bemutatni. Próbáljuk meg azonosítani a rajzon a betűvel jelölt részleteket! Ahol tudjuk, írjuk oda a szerv vagy szervrészlet biológiai szerepét (feladatát) is! A:

D: B:

E: C:

F:

http://keptar.demasz.hu/arthp/html/l/leonardo/drawings/body/


57. Leonardo szemével – 4. – „A kemény fej” részletei A képen Leonardo da Vinci itáliai festő és polihisztor naplójából vett részlet látható. Ez a napló valójában egy hatalmas, soha el nem készült album terve, melyben Leonardo az emberi testet szerette volna bemutatni. Próbáljuk meg azonosítani a rajzon a betűvel jelölt részleteket! Ahol csak tudjuk, írjuk oda a szerv vagy szervrészlet biológiai szerepét (feladatát) is! B:

A:

C:

D:

E:

F:

G:

H: http://keptar.demasz.hu/arthp/html/l/leonardo/drawings/body/


58. Leonardo szemével – 5. – Mozgó kar

A

B

C

D

E

http://www.visi.com/~reuteler/leonardo.html 1. A képen részletet látunk Leonardo naplójából. A rajzsorozat a kétfejű karizom működését magyarázza el. Keressük meg a rajzon a kétfejű karizmot és nevezzük meg a jelölt csontokat! A:

……………………………………

B:

……………………………………..

C:

……………………………………

D:

…………………………………….

E:

……………………………………

2.

Honnan ered a kétfejű karizom és honnan kapta a nevét?

………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. 3.

A kétfejű karizom tapadását („végződését”) Leonardo érdekes módon ábrázolta, az izmot a rajzon (mint a valóságos boncolás közben is) elvágta. Milyen betű jelöli a rajzon e vágást és milyen szervben folytatódik valójában az izom? Hol találjuk a rajzon ennek a tapadását?

…………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...


4.

A fölső és az alsó rajzon látható kart különböző nézőpontból ábrázolta Leonardo, ezek kívül még egy különbség fedezhető fel köztük. Mi ez?

…………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 5.

Az eddigiek alapján fogalmazzuk meg, mi az a két működés (funkció) , amit a kétfejű karizom végez!

…………………………………………………..………………………………………………. ………………………………………………………..………………………………………….


59. Leonardo szemével – 6. – A csontváz hátulról

A B C

D http://www.visi.com/~reuteler/leonardo.html 1. A képen részletet látunk Leonardo naplójából. Azonosítsuk Leonardo rajzán a betűvel jelölt csontokat! A:

…………………………………

B: …………………………………………

C:

…………………………………

D:

2.

A rajzon Leonardo egészen leegyszerűsítve csak vonalakkal, „pálcikákkal” ábrázolt egy egész izomköteget. Mi lehetett ezzel a célja?

…………………………………………

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3.

Milyen izmokat ábrázolt így, és mi lehet ezek funkciója?

………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………


4.

Mely csontokon erednek és tapadnak az ábrázolt izmok?

……………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………..


60. Leonardo szemével – 7. – Egy fél fej

E A

F

B

C D G

H

I

1.

Azonosítsuk Leonardo rajzán a betűkkel jelölt csontokat!

A:

…………………………………

B:

………………………………….

C:

………………………………..

D:

………………………………….

E:

……………………………….

F:

………………………………….

G:

………………………………..

H:

………………………………….

I:

………………………………..

2.

Nevezzünk meg két csontot az ábrázoltak közül, melyek

•

Mozgékony ízülettel kapcsolódnak: ………………………… és ………………………

•

Varratokkal kapcsolódnak: ………………………………… és …………………….


61. Leonardo szemével – 8. – A megforgatott szív

A

A

B B

C

http://www.visi.com/~reuteler/leonardo.html

Ezen a lapon Leonardo a szívet ábrázolta. Azonosítsuk a képen betűkkel jelölt részleteket! A balodali vastag nyíl azt jelzi, hogy a friss (artériás) vér itt jut be a szervezetbe a szívből. (Ennek alapján könnyebben azonosítható a következő A és B rész) A: (billentyű)

…………………………

B:

……………………………………

C: (ér) ……………………………….. Melyik fontos eret nem ábrázolta Leonardo? Vajon miért hagyta el? …………………………………………………………………………………………………


62. Amit Leonardo nem tudhatott a vérkeringésről Leonardo idejében még nem ismerték fel a vérkeringést, hanem egységesen Galénosz (Galenus) magyarázatát fogadták el. A vérkeringés fölfedezése Harvey és Malpighi nevéhez kötődik. Nézz utána, kik voltak ezek a tudósok, mikor és hol éltek, milyen fölfedezés kötődik nevükhöz! Foglald össze néhány mondatban! Galénosz: www.shenet.se

Harvey:

members.aol.com www.spinalfitness.com

Malpighi: www.spinalfitness.com


63. Szervek parlamentje Olvassuk el az alábbi idézetet a híres latin történetíró, Livius munkájából! „Valamikor réges-régen, amikor az ember teste még, nem úgy, mint manapság, nem forrott eggyé, hanem valamennyi testrésznek megvolt a saját véleménye, a maga szava, méltatlankodni kezdett valahány, hogy övé a gond, a munka és a fáradság, amivel mindent megszerez a gyomornak, az pedig ott középen mit sem tesz, csak élvezi a gyönyörűségeket, amiket a többi nyújt neki. Összeesküdtek hát, hogy a kéz nem viszi az ételt a szájhoz, a száj nem fogadja el, amit adnak neki, a fogak pedig nem rágják meg. Haragjukban éhséggel akarván megzabolázni a gyomrot, azzal együtt az egész testet teljes sorvadásra juttatták a tagok. Ekkor értették csak meg, hogy a gyomor sem jelentéktelen szolgálatot teljesít, és legalább annyira táplálja a többi tagot, mint amennyire őt táplálják, visszaadván a test valamennyi részének azt, amiből élünk, erősödünk, és egyaránt osztja el az ereken keresztül a megemésztett étel termékét, a vért.” Ekként vont párhuzamot (Agrippa) a test belső lázadása és az atyák ellen föltámadott népharag között, s ezzel megváltoztatta az emberek hangulatát. Livius: Ab urbe condita I. könyv 32. Kiss Ferencné fordítása 1. Livius történetében Agrippa fontos biológiai tényre hívja föl a figyelmet. Fogalmazzuk meg saját szavainkkal az általánosítható tanulságot! ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 2. Játék: Húzz egy kártyát, olvasd el a szerv nevét és gondold végig a szervről tanultakat!


64. „Végtelen kvartett” kártyajáték Négy fős csoportok játszhatják. Anyagigény: kartonlap, színes filc vagy golyóstoll. Otthon minden játékos készít 6 db. 5*10 cm méretű kártyalapot. Ennek egyik oldalára egy tanult fogalmat (szervet, molekulát, folyamatot, betegséget stb.) ír. Az óra / foglalkozás előtt a beszedett lapokat összekeverjük és a négyfős csoportok mindegyik tagja kap hat lapot. A csoport első tagja leteheti első lapját ha röviden el tudja mondani, mi az. A második tag dominószerűen mellé helyezheti a következő saját lapját, ha tudja mi az, és tudja kapcsolni az előzőleg letett lap tartalmához. Hat kör után szerencsés esetben minden lap a helyére kerülhet, és a csoport egy kiválasztott képviselője bemutathatja a (maximum) 24 fogalom kapcsolatát. Ha maradtak lapok, föl lehet kérni segítségadásra a többi csoportot: ezekből bárki jelentkezhet, ha be tudja illeszteni a kérdéses kártyát saját „fogalmi labirintusába”. Az a csoport nyer, amelyik a leghosszabb labirintust tudta kirakni. A játék többszöri keveréssel újrajátszható. Szükség esetén kisebb – pl. három fős – csoportok is játszhatják.

TANULÓI PÉLDÁNY BIOLÓGIA 8. évfolyam

Recommend Documents