TANULÓI PÉLDÁNY BIOLÓGIA 11. évfolyam

FEJLESZTŐ FELADATOK

TANULÓI PÉLDÁNY BIOLÓGIA 11. évfolyam

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok

A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Csorba F László Fazakas Andrea Faragó Norbert Gadóné Kézdy Edit Holczgethán Katalin Karkus Zsolt Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné Pátkai Zsuzsa Herczegné Varga Ilona Szászné Heszlényi Judit Vései Péter

Szerkesztette: Csorba F László A program szakmai vezetője: Csorba F László


TARTALOM I. AZ ÉLET ÉPÍTŐEGYSÉGEI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

SZÓLÁNCOK (F) SZÉNHIDRÁTOK CSOPORTOSÍTÁSA (G) A SZÉNHIDRÁTOK (E) KERESS SZÉNHIDRÁTOT (F) SZÖVEGMOZAIK (G) A SZÉNHIDRÁTOK (E) A DNS-TŐL A FEHÉRJÉIG (F) A SÉRÜLT JEGYZŐKÖNYV (G) A CENTRÁLIS DOGMA FELFEDEZÉSE (E)

A BIOGÉN ELEMEK ÉS AZ ÉLŐ RENDSZEREKET FELÉPÍTŐ VEGYÜLETEK 10. ELEMEK ÉS VEGYÜLETEK (G) 11. ELEMI ÉPÍTŐKÖVEK (G) 12. AZ ÉLŐT FELÉPÍTŐ ELEMEK (E) 13. EL TUDSZ-E IGAZODNI? – A STRESSZFEHÉRJÉK (F) 14. A SEJTHÁRTYA APRÓLÉKOSAN (G) 15. KÉT MALOMKERÉK (G) A SEJT ÉS AZ ENERGIA 16. „VALUTA A SEJTBEN” (F) 17. A NÖVÉNYEK ENERGIANYERÉSE (G) 18. KOMMENTÁR EGY TUDÓS GONDOLATAIHOZ… (E) 19. SEJTJEINK BELSEJÉBEN – REJTVÉNY II. SEJTEK ÉS SZÖVETEK SEJTBIOLÓGIA 20. SZERVEZŐDÉSI SZINTEK (F) 21. TANKÖNYVTERVEZÉS (G) 22. SZÖVEGÉRTELMEZÉS (G) 23. MOSZATOK ÉS GOMBÁK (G) 24. LEVÉL ÉS LEVÉLKE (G) 25. A FELSZÍNT BURKOLÓ SZÖVETEK (G) 26. ANYAGSZÁLLÍTÁS 1 (G) 27. ANYAGSZÁLLÍTÁS 2 (G) 28. MOZGÁS ÉS INGERLÉKENYSÉG (G) 29. SZÖVETEK TULAJDONSÁGAI (E) A BŐR 30. 31. 32. 33. 34. 35.

A BŐR (F) A BŐRTÍPUSOK (G) A BŐR FELÉPÍTÉSE (E) A HÁM, AZ IRHA ÉS A BŐRALJA TULAJDONSÁGAI (F) A FAGGYÚ- ÉS A VEREJTÉKMIRIGY (G) AZ EMBERI BŐR FELÉPÍTÉSE ÉS JELLEMZŐI (E)


III. AZ EMBERI SZERVEZET A MOZGÁS 36. AZ EMBERI CSONTVÁZ (F) 37. SZKELETO – POLY (G) 38. AZ EMBERI CSONTVÁZ FELÉPÍTÉSE (E) 39. MOZGÁS ÉS VÁZRENDSZER – REJTVÉNY A VÉR 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.

A VÉR, MINT SPECIÁLIS KÖTŐSZÖVET (F) A TETANUSZ (G) AZ EMBERI SZÍV MŰKÖDÉSE (F) A SZÍV SZÍVÓ-NYOMÓ PUMPA? (F) AZ EMBERI SZÍVCIKLUS (G) A SZÍVMŰKÖDÉS FOLYAMATA (E) PULZUSMÉRÉS (G) A PULZUS ALAKULÁSA MEGTERHELÉS HATÁSÁRA (G) A PERCTÉRFOGAT ÉS A MEGTERHELÉS (G) LABORATÓRIUMI VÉRVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 1 (G) LABORATÓRIUMI VÉRVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 2 (G) LABORATÓRIUMI VÉRVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 3 (G) VÉRÁRAMLÁS A SZERVEKBEN (G) VÉRÁRAMLÁS ÉS A SZERV TÖMEGE (G) A SZERVEK VÉRÁRAMLÁSA (E) AZ EMBERI SZERVEZET EREI (F) VÉRALVADÁS (G) A VÉRALVADÁS MIKROSZKÓP ALATT (E) A KERINGÉS - REJTVÉNY

A TÁPLÁLKOZÁS 59. AZ EMBERI TÁPCSATORNA (F) 60. SZÖVEGMOZAIK - A ROSTOK (G) 61. A VITAMINOK (E) 62. KEMÉNYÍTŐ KIMUTATÁSA (G) KEMÉNYÍTŐ EMÉSZTÉSE (G) 63. 64. KEMÉNYÍTŐ EMÉSZTÉS KÍSÉRLETES VIZSGÁLATA (G) 65. GYOMORMŰKÖDÉS VIZSGÁLATA (G) 66. EMÉSZTÉS – REJTVÉNY 67. REKLÁM ÉS TÁPÁLÁLKOZÁS (F) ALTERNATÍVÁK (G) 68. 69. MIÉRT HATÁSOSAK A REKLÁMOK? (G) A LÉGZÉS 70. A NYELÉS (F) 71. A HANGKÉPZÉS (G) 72. A LÉGZÉS FOLYAMATA (G) 73. LÉGZÉS – REJTVÉNY A KIVÁLASZTÁS 74. A KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER RÉSZEI (F) 75. A NEFRON MŰKÖDÉSE (G) 76. A SZŰRLET, A VIZELET ÉS A VÉRPLAZMA (G)


77. 78. 79. 80. 81. 82. 83.

A KIVÁLASZTÁS ÉS AZ ELVÁLASZTÁS (E) A VESE FELÉPÍTÉSE (F) A VALÓDI ÉS A MŰVESE MŰKÖDÉSE (G) A VESE MŰKÖDÉSE (E) A KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER (E/G) A VESEELÉGTELENSÉG (F) A HEVENY VESEELÉGTELENSÉG (E)

IV. HOMEOSZTÁZIS SZABÁLYOZÁSA A HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS 84. A HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS KÖZPONTI SZERVEI (F) 85. A MELLÉKVESE HORMONTERMELÉSE (G) 86. A NÖVÉNYI HORMONOK (E) 87. A CSONTRITKULÁS MEGELŐZÉSE (G) 88. A HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS KÖZPONTI SZERVEI (G) 89. AZ AGYALAPI MIRIGY (E) 90. NEMI HORMONOK (G) 91. A CUKORBETEGSÉG (F) 92. CSOPORTOS SZÖVEGFELDOLGOZÁS (G) 93. A VESE HATÁSA A CUKORHÁZTARTÁSRA (E) A MEDDŐSÉG KEZELÉSE 94. ELJÁRÁSOK A MEDDŐSÉG KEZELÉSÉRE 1 (F) 95. ELJÁRÁSOK A MEDDŐSÉG KEZELÉSÉRE 2 (G) 96. ELJÁRÁSOK A MEDDŐSÉG KEZELÉSÉRE 3 (E) 97. LOMBIKBÉBI (F) 98. A LOMBIKBÉBI ELJÁRÁS ÁLTAL FELVETETT ERKÖLCSI PROBLÉMÁK (G) 99. MIÉRT KELL EGYRE GYAKRABBAN ALKALMAZNI A LOMBIBKBÉBI ELJÁRÁST? (E) IDEGI SZABÁLYOZÁS 100. A GERINCVELŐ FELÉPÍTÉSE (F) 101. A GERINCVELŐ EGÉSZSÉGTANA (G) 102. A GERINCVELŐ MŰKÖDÉSE (G) 103. A GERINCVELŐI IDEGEK ÉS AZ AGYIDEGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (E) 104. VÁLTOTT FÓKUSSZAL (G) 105. VAKÍTÓ ŰRUTAZÁS (G) 106. MEGTÉVESZTETT AGYKÉREG (G) 107. IDEGI ŐSSEJTEK (G) 108. MADÁRINFLUENZA (G) 109. AZ INFLUENZAVÍRUS (G) 110. AZ ÉRZÉKSZERVEK 2 – REJTVÉNY 111. AZ ÉRZÉKSZERVEK 2 – REJTVÉNY

V. ÉVVÉGI ÁTTEKINTÉS 112. 113. 114. 115. 116. 117.

TEST HOSSZMETSZET (G) RÉSZMETSZET 1 (G) RÉSZMETSZET 2 (G) RÉSZMETSZET 3 (G) RÉSZMETSZET 4 (G) RÉSZMETSZET 5 (G)


118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125.

SEJTJEINKBEN – ZÁRÓREJTVÉNY MOZGÁS – ZÁRÓREJTVÉNY NEDVEK ÉS MOLEKULÁK- ZÁRÓREJTVÉNY REAKCIÓK ÉS MOLEKULÁK- ZÁRÓREJTVÉNY A HETEROTRÓF ANYAGCSERE VÁZLATA (G) AZ ÉLET KEREKE (G) SEJTJEINK „BESZÉLGETNEK” (G) „VÉGTELEN KVARTETT” - KÁRTYAJÁTÉK

Felhasználói észrevételek A rövidítések magyarázata: F= felmérő; G = gyakorló-fejlesztő ; E = ellenőrző


I. Az élet építőegységei

Tropomiozin molekula Forrás: http://www.biochem.szote.u-szeged.hu/astrojan/biolex.htm


A szénhidrátok 1.

Szóláncok (F)

Gondolja át soronként az információkat, és keresse meg a szókészletből a számokkal jelölt hiányzó láncszemeket! Párosítsa a megfelelő betűket a számokhoz! a) b)

Monoszacharidok

Laktóz

3. Poliszacharidok

c)

glükóz

1. 4.

tartaléktápanyagok

5. glikogén

d)

8.

öt szénatomos cukrok

9.

e)

10.

11.

kitin

2.

6.

7. dezoxiribóz

12.

Szókészlet, avagy az elkóborolt láncszemek... A diszacharidok B monoszacharidok C fruktóz D szacharóz E amilopektin F vázanyagok

G hat szénatomos cukrok H cellulóz I amilóz J ribóz K poliszacharidok L maltóz


2. A szénhidrátok csoportosítása (G) Helyezd el a táblázatba megfelelő helyére a csoportneveket, és állapítsd meg, mely jellemző szerint végezzük a rendszerezést az adott csoport esetében! Javasolt csoportnevek: Poliszacharidok, monoszacharidok, diszacharidok, vázanyagok, tartaléktápanyagok, 5 szénatomos szénvázúak, 6 szénatomos szénvázúak

Fő csoportok: A csoportosítás szempontja: Alcsoportok A csoportosítás szempontja:

A) Csoportosítsunk! Készítsen vázlatábrát a fenti csoportnevek felhasználásával! Majd helyezze el az alábbi anyagokat a megfelelő csoportokba! glükóz, szacharóz, cellulóz, amilopektin, glikogén, maltóz, dezoxiribóz, kitin, fruktóz, , amilóz, laktóz, ribóz


3. A szénhidrátok (E) Csoportosítsd a megismert szénhidrátokat! A csoportokat ismereteid alapján saját megítélésed szerint bővítheted. Készíts vázlatábrát, és sorold be az alábbi anyagokat! (Az anyagok körét ismereteid alapján bővítheedi.) Jegyzetként nevezd meg az egyes csoportok megalkotásakor alapul vett szempontokat! glükóz, szacharóz, cellulóz, amilopektin, glikogén, maltóz, dezoxiribóz, kitin, fruktóz, amilóz, laktóz, ribóz A SZÉNHIDRÁTOK

A csoportosítás szempontjai:


4. Keress szénhidrátot! (F) A. Az alábbi táblázat megfelelő rovatába rajzoljon egy kört, amely a szénhidrátok halmazát fogja jelképezni! Ezt követően a táblázat alatt felsorolt anyagok nevét írja a táblázat megfelelő rovatába, illetve a kör belsejébe: SZERVES VEGYÜLETEK

SZERVETLEN VEGYÜLETEK

Oxigéntartalmú vegyületek

Oxigént nem tartalmazó vegyületek

Az elhelyezendő szavak: alkohol, benzin, víz, kristálycukor, keményítő, hidrogén-jodid, bután, glükóz, cellulóz, kőolaj B. Az alábbiak közül aláhúzással jelöld azokat az anyagokat, amelyekben véleményed szerint sok szénhidrát található! Ha bizonytalan vagy a válaszodban, tegyél kérdőjelet! földgáz

méz

vaj

szalonna

kenyér

kerozin

C.

tej

növényi sejtfal

tojás

állati sejthártya

gázolaj

Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak-e, válaszodat indokold!

Állítás: A szénhidrátok csak szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek. ………….., mert ……………………………………………………… Állítás: A növények szervezetében fény hatására szénhidrátok keletkeznek. ………….., mert ……………………………………………………… Állítás: A szénhidrátok károsak is lehetnek az emberi szervezetre. ………….., mert ………………………………………………………


5. Szövegmozaik (G) Alakítsatok 4 fős csoportokat! Olvasd el a kapott szövegrészletet némán. Közben gondolkozz azon, hogyan mondanád el a tartalmát csoporttársaidnak. Magyarázd el a csoporttársaidnak az olvasott szöveget! Egy- egy kérdéssel győződj meg róla, hogy megértették-e! A saját, és a csoporttársaid által olvasott szöveget foglaljátok össze egy mondatban! Olvassátok fel a megoldásotokat! SZÖVEGEK 1. szöveg A szénhidrátok, akárcsak a lipidek, főképpen tartalék tápanyagok. Molekuláik a szénen és hidrogénen kívül oxigént is tartalmaznak. A hidrogén- és az oxigénatomok aránya általában 2:1, akárcsak a vízmolekulában, ezért kapták a szénhidrát (szén és víz) nevet. Jelentős oxigéntartalmuk miatt csak körülbelül feleannyi energiát raktároznak, mint a velük azonos tömegű lipidek. Egyes szénhidrátok több alapegységből (monomerből) álló ún. poliszacharidok, amelyek bomlásakor értelem szerint monoszacharidok képződnek. A monoszacharidok már nem bonthatók kisebb szénhidrátokra. 2. szöveg A monoszacharidok édes, vízben jól oldódó molekulák. Csalogatóanyagként szerepelnek a gyümölcsökben, a nektárban. A leggyakoribb monoszacharid a glükóz, magyarul a szőlőcukor. Összegképlete C6H12O6. Az ember vérének jól szabályozott, állandó glükózkoncentrációja van. Az ember sejtjei főleg glükózzal táplálkoznak. A másik fontos monoszacharid a fruktóz, magyarul gyümölcscukor. Gyümölcsökben, mézben van nagyobb arányban. Összegképlete ugyanaz, mint a glükózé, de az atomok kapcsolódási sorrendje más. 3. szöveg A diszacharidok két alapegységből (monoszacharidból) állnak, a két egység között vízkilépés után egy oxigén-atom teremt kapcsolatot. Számunkra jelentős diszacharid a szacharóz, azaz a répacukor vagy nádcukor, amely egy glükóz- és egy fruktózmolekula összekapcsolódásával keletkezik. A szervezetben a szacharóz lassabban használható fel, mint a glükóz, mert a szacharóz előbb glükózra és fruktózra bomlik, majd a fruktóz is glükózzá alakul, és csak így kerül a vérkeringésbe. A tejben található laktóz, azaz tejcukor is diszacharid. 4. szöveg A poliszacharidok sok, legtöbbször több száz vagy több ezer alapegységből (monoszacharidból) állnak. A polimer molekula tulajdonsága már egészen más, mint a monomereké. Nem édesek, vízben nem oldódnak. Poliszacharid például a keményítő, amely több száz szőlőcukor összekapcsolódásával keletkezik. Növényekre jellemző formája az amilóz, amely gumókban, magvakban raktározódó tartalék tápanyag. A cellulóz több ezer szőlőcukor-molekulából felépülő poliszacharid. A növények sejtfalát és a növényi rostokat alkotja.


6. A szénhidrátok (E) Az ábrák (A, B és C) három szénhidrát molekula egyszerűsített szerkezetét mutatják:

A megfelelő betűjel(ek) megadásával válaszolj az üres négyzetek számának megfelelően! Ha egyik szénhidrát sem helyes válasz a kérdésre, „D” betűt írj! A sötétített négyzetekbe nem kerül semmi.

1.

Több ezer monomer alkotja.

2.

Alfa-glükóz az alapegysége.

3.

Jóddal kék színreakciót ad.

4.

Tartalék tápanyag növényekben.

5.

Lebomlása során szacharóz képződik.

6.

Ilyen az állati keményítő szerkezete.

7.

Vízben jól oldódik.

8.

A sejthártyák alkotója.

9.

Lánca nem elágazó.


7.

A DNS-től a fehérjéig (F)

1. Mi az információáramlás helyes iránya a genetika „centrális dogmája” szerint? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) DNS → fehérje → mRNS B) mRNS → DNS → tRNS → fehérje C) DNS → rRNS → tRNS → fehérje D) DNS → mRNS → fehérje E) DNS → rRNS → fehérje 2. Mit jelent az átírás (transzkripció) folyamata? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) a genetikai információ továbbítását fehérjéről mRNS-re B) a genetikai információ továbbítását DNS-ről mRNS-re C) a genetikai információ továbbítását DNS-ről rRNS-re D) mRNS-ről a genetikai kódnak megfelelő aminosav-sorrendű fehérje előállítását E) a genetikai információ továbbítását DNS-ről fehérjére 3. Mit jelent a leolvasás (transzláció) folyamata? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) mRNS-ről a genetikai kódnak megfelelő aminosav-sorrendű fehérje előállítását B) a genetikai információ továbbítását mRNS-ről DNS-re C) a genetikai információ továbbítását DNS-ről fehérjére D) a genetikai információ továbbítását DNS-ről mRNS-re E) a genetikai információ továbbítását DNS-ről rRNS-re 4. Mely sejtalkotók vesznek részt a fehérjék előállításának teljes folyamatában (átírás, leolvasás, szerkezetkialakítás, összetett fehérjék készítése)? A helyes válasz betűjeleit írd a négyzetekbe! A) sejthártya B) sejtmag C) lizoszóma D) riboszóma E) Golgi-készülék F) sejtfal G) sejtközpont 5. Hány kódonból áll a következő mRNS bázissorrend-részlet: UACGCGUAUAAA? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) 12 B) 6 C) 4 D) 3 E) 5


6. Mely bázisok vesznek részt egyaránt a DNS és az RNS felépítésében is? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) T B) T C) U D) G E) A

A G G A C

U G C U C T G

7. Melyik állítás nem igaz a genetikai kódra? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) a genetikai kód átfedésmentes B) a genetikai kód vesszőmentes (kihagyásmentes) C) a genetikai kód egyértelmű D) a genetikai kód degenerált E) a genetikai kód különbözik állatokban és növényekben A következő feladatokat a mellékelt kódonszótár segítségével kell megoldani. 8. Milyen bázissorrendű kódon jelenti minden esetben az aminosavlánc kezdetét? .......................... 9. Milyen aminosav épül be a peptidláncba, ha a kódon guaninnal és citozinnal kezdődik? .......................... 10. Mi lesz a szintetizálódó aminosavsorrend az mRNS AAGCCAUUGUAA bázissorrendje esetén? ...................................................................................


8. A sérült jegyzőkönyv (G) Egy biotechnológiai laboratóriumban két kiváló biokémikus, Mr. Globulin és Miss Glycin megpróbálta meghatározni egy gén bázissorrendjét, majd az arról szintetizálódó fehérje aminosavsorrendjét. Sikerült is nekik, viszont éjjel tűz ütött ki a laborban és jegyzőkönyvük egy része elpusztult. A hír hallatán olyannyira elkeseredtek, hogy pályát is akarnak módosítani. Az alábbi adatok (megmaradt jegyzőkönyv töredékek) alapján rekonstruáld számukra a gén kezdeti 15 bázisának sorrendjét, a róla készülő mRNS-t, és az ennek megfelelő aminosavsorrendet! A táblázat kitöltésével vigaszt nyújthatsz nekik és megmentheted őket a tudomány számára. Az első aminosav biztosan metionin volt (Met). Az ötödik aminosav hatszor is szerepel a kódszótárban. A második aminosavért felelő kódon első két bázisa citozin és uracil. Az mRNS 7. bázisa adenin, a 9. bázisa guanin volt. Az mRNS 10., 11. és 12. bázisa ugyanaz volt. A harmadik aminosav nevének kezdőbetűje megegyezett a második aminosav nevének kezdőbetűjével. A DNS mintaszálának 6. bázisa timin. A fehérjébe épülő öt kezdeti aminosav között volt két egyforma. A DNS némaszálának 11. bázisa citozin volt. Az mRNS ötödik bázishármasa csak az első bázisban különbözik a második bázishármastól.

bázisok sorszáma a DNS mintaszálának bázissorrendje az mRNS bázissorrendje aminosavsorrend

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10. 11. 12. 13. 14. 15.


9. A centrális dogma felfedezése (E) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd az idézet és a tanultak alapján oldd meg a feladatokat! „Crick 1958-ban leszögezte egy tanulmányában, hogy a biológiai (genetikai) információ áramlásának iránya DNS→RNS→fehérje. Ez az elv teljesen általánosnak mutatkozott minden vizsgált rendszerben, ezért kapta a «centrális dogma» nevet. Ez azt jelentette, hogy az információ (mindig) a DNS-ben van tárolva, ennek RNS «átirata» szállítja az információt (a messenger-RNS) a fehérjeszintézis helyszínére, ahol azután fehérje-nyelvre «fordítódik», amely az információfunkcióvá való átalakítását jelenti. Ezért azután nem okozott alapvető problémát az a tény, noha szokatlansága miatt számos kérdést vetett fel, hogy a vírusok esetében az információ tárolása RNS-formában is lehetséges. Annál ravaszabb fejtörőnek mutatkozott az a jelenség, hogy az RNS-genomú daganatkeltő vírusokban lévő információ a sejtben DNS alakjában integrálódik a genomba (Temin, 1964). Természetesen először Temint is hülyének kiáltotta ki a hivatalos tudomány. A vihar akkor tört ki, amikor 1971-ben a houstoni rákkutató világkongresszuson Temin Mizutanival és tőlük függetlenül, de velük egy időben Baltimore is egyértelmű kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a «reverz transzkriptáz» létére (közös Nobel-díj, 1975). Ez az enzim az RNS-ben tárolt információt egyszálú DNS-re képes átírni. Úgy látszott, megbukott a molekuláris biológia Crick-féle centrális dogmája. Az információ áramlásának iránya tehát lehet RNS→DNS is. Crick azonban határozottan tiltakozott. Eredeti dolgozatában ugyanis a következő olvasható: az információ a nukleinsav felől áramlik a fehérje irányába és sohasem fordítva. Ez pedig változatlanul igaz.” (Koch Sándor: Két pont között a legrövidebb út a vargabetű 1. Kinek a nevéhez fűződik a biológia centrális dogmájának felfedezése? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) Koch Sándor B) Baltimore C) Temin D) Crick E) Mizutani 2. Melyik biokémiai folyamattal ellentétes folyamatot katalizál a reverz transzkriptáz működése? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) a leolvasással ellentétest B) a DNS-megkettőződéssel ellentétest C) az átírással ellentétest D) az aminosav aktiválással ellentétest E) a peptidkötés kialakításával ellentétest 3. Vajon mit kell tennie még a sejtnek a vírus RNS-ről készített egyszálú DNS-sel, hogy az a saját örökítőanyagába integrálódhasson (beépülhessen)? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) semmit, az egyszálú DNS be tud épülni gond nélkül B) gyűrű alakú DNS-sé kell alakítania C) fel kell darabolnia D) meg kell sokszoroznia E) kiegészítőszálat kell mellészintetizálnia


4. Mit nevezünk antikódonnak? A helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe! A) a tRNS bázishármasát, mellyel az mRNS-hez kapcsolódik B) az mRNS bázishármasát, mellyel a tRNS-hez kapcsolódik C) a tRNS bázishármasát, mellyel a riboszómához kapcsolódik D) a tRNS bázishármasát, mellyel az aminosavhoz kapcsolódik E) a DNS némaszálának bázishármasát 5. Egészítsd ki a táblázatot a kódszótár segítségével! A leolvasás iránya balról jobbra történik és az egyes oszlopok egy-egy átírási és lefordítási egységet jelentenek. Jelöld meg, hogy melyik a DNS-nek az a szála, amelyik átíródik mRNS-re!

C C G

A

DNS másik szála

G

C Tyr

DNS egyik szála

Leu

mRNS aminosav


A biogén elemek és az élő rendszereket felépítő vegyületek 10. Elemek és vegyületek (G) Írd be a biogén elem vegyjelének megfelelő számot abba a körbe/metszetbe, amely vegyület típus/típusok felépítésében az szerepet játszik! Szénhidrátok

Fehérjék

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Nukleinsavak

C H N O S P


11. Elemi építőkövek (G) Az alábbi körök egy-egy biológiailag fontos vegyületcsoportot jelölnek. Írd a megfelelő körbe azoknak a biogén elemeknek a jelölő számát, amelyek az adott vegyületcsoport felépítésében szerepet játszanak! Lipidek

Fehérjék

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Nukleinsavak

C H N O S P


12. Az élőt felépítő elemek (E) Írd be a biogén elem vegyjelnek megfelelő számot abba a körbe, amely vegyület típus felépítésében az szerepet játszik! A választásod indokold!

Szénhidrátok

Lipidek 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Fehérjék

Nukleinsavak

C H N O S P


13.

El tudsz-e igazodni? – A stresszfehérjék (F)

A képen egy fehérje térszerkezetének kialakulását láthatjuk. A kettős vonal a peptidláncot, a sötét körök az apoláros oldalláncokat jelölik. 1. Írd be az alábbi folyamatok sorszámát az üres körökbe! I. II. III. IV. 2.

A fehérje térfogata csökken, mert szabályos térszerkezetű részletek alakulnak ki, és az apoláros láncok egy része a molekula belseje felé fordul. Az apoláros láncok kapcsolódása révén sok félkész fehérje összetapad és kicsapódik. A fehérje térfogata tovább csökken, mert az összes apoláros lánc megtalálja a helyét a molekula belsejében. Kialakul a kész, működőképes enzim. Melyik római számmal jelölt fázis a térszerkezet kialakulásának biológiai szempontból hibás módja? ………………………………………….…………

3.

Melyik fázis kialakításában segítenek a stresszfehérjék? …………………..….

4.

Melyik állapot a legkedvezőbb energetikai szempontból? …………………….

5.

Milyen kedvező másodlagos térszerkezetű molekularészleteket fedezhetünk föl a képen? …………………………………………………………………………


14. A sejthártya aprólékosan (G) Az ábrán a sejthártya finomszerkezete látható. A tanultak végiggondolása és az ábra tanulmányozása után válaszoljunk az alábbi kérdésekre!

A B C

1.

Mely molekulák alkotják a sejthártya sötét (A és C jelű) részét?

………………………………………………………………………………...………………… 2.

Elsősorban mely molekulák alkotják a világos („B” jelű) réteget?

……………………………………………………………………………...…………………… 3. Milyen fizikai-kémiai hatás biztosítja, hogy az „A” és a „C” réteg molekulái nem szakadnak ki a sejthártyából? ………………………………………………………………………...………………………… …………………………………………………………………………...……………………… 4. Az „A” és a „C” réteg molekulái funkcióikban (biológiai feladatukban) is különböznek egymástól. Nevezzünk meg egy-két olyan funkciót, amely az „A” réteg feladata! ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. 5. Miben különbözhet a nyíllal jelölt óriásmolekula szerkezete az „A” és „B” réteg fehérjéinek szerkezetétől? ………………………………………………………………………………...………………… …………………………………………………………………………………...………………


15.

Két malomkerék (G)

A rajz az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatát és a folyamat közben nyerhető energia mennyiségét szemlélteti. Gondoljuk végig a két folyamatot, majd tanulmányozzuk az ábrát!

1.

Mit jelképez a kis és a nagy malomkerék?

…………………………………………………………………...……………………………… ………………………………………………………………………...………………………… 2.

Mit jelképez a malomkerekeket mozgató víz?

………………………………………………………………………….……………………….. ………………………………………………………………………….……………………….. 3.

Hol zajlanak le ezek a folyamatok a valóságos sejtben?

…………………………………………………………………………...……………………… ……………………………………………………………………………..……………………. 4.

Mi a valóságos arány Eo és Ee közt? (Az ATP molekulák számával jellemezve)?

………………………………………………………………………………………………….. 5. Előfordulhat-e hogy egy valódi sejt hozzájut az Ee energiához, de az Eo-hoz nem? Milyen körülmények között? Lehetséges-e a fordított eset? ……………………………………………………………………………...…………………… ………………………………………………………………………………...…………………


6. A rajzon nyíl jelöli azt az esetet, amikor az alsó malomkereket nem tudják használni, mert az alsó árokban nem vezethető víz. Ilyenkor a vizet a fölső, nyíllal jelölt árokban vezetik el. A valóságos sejtekben mit jelképez ez az irány (milyen molekulák szabadulhatnak föl ekkor)? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………


A sejt és az energia 16. „Valuta a sejtben” (F) Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! Oldd meg a feladatokat korábban szerzett ismereteidre támaszkodva a szöveg többszöri áttanulmányozása során! „Valuta a sejtben” „Akármit csinál egy sejt, meg kell fizetnie érte, és az élő szervezetnek ez a valutája, amiben a sejtnek fizetnie kell: az energia. Ha nem lenne (...), nem lenne élet sem. Ennek az energiának végső soron az egyedüli forrása a Nap sugárzása. De ezt a sugárzást, mint olyant nem lehet közvetlenül az élet fenntartására hasznosítani, különben éjjel az élet lehetetlen lenne. Ezért a klorofillt tartalmazó növények kloroplasztjai a sugárzó energiát apró csomagokba zsúfolják. Ha a sejtnek energiára van szüksége, nem a sugárzást használja fel, hanem kipakolja ezeket a tápanyagmolekuláknak nevezett energiacsomagokat. Az élet alapvető reakciója: 1. e csomagok elkészítése és 2. kicsomagolásuk. Energia + nCO2 + nH2O = nO2 + CnH2nOn ... 1. CnH2nOn + nO2 = nH2O + nCO2 + Energia ... 2. A második reakció az elsőnek a fordítottja. A két reakció közül az elsőt csak a klorofillt tartalmazó növényi sejtek végzik, míg a kettes számú reakció valamennyi sejtben végbemegy, akár a növényben, akár a növénnyel táplálkozó állatban (növényevő) van ez a sejt, akár azokban az állatokban, amelyek a növényt evő állatokkal táplálkoznak (ragadozók). Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege Igaz vagy hamis? Jelezd I vagy H betűvel! Mit olvashatunk a szövegben? Mi derül ki a szövegösszefüggésből? 1. Az élő rendszerekben felhasznált energia közvetve a Napból származik. 2. Az élő szervezetek éjszaka nem tudnak energiához jutni. 3. A növények közvetlenül a napenergiát hasznosítják az életük fenntartásához, az állatok erre nem képesek. 4. A növények a fényenergiát szerves vegyületek készítésére fordítják. 5. A növények működésük során a szénvegyületekben tárolt energiát szabadítják fel. 6. A szövegben olvashatunk a fotoszintézis szerepéről. 7. A szövegben szó van a biológiai oxidációról. 8. A növények által előállított szénvegyületekben rejlő energiát hasznosítják a növényevő és ragadozó állatok is.


17. A növények energianyerése (G) „Valuta a sejtben” „Akármit csinál egy sejt, meg kell fizetnie érte, és az élő szervezetnek ez a valutája, amiben a sejtnek fizetnie kell: az energia. Ha nem lenne (...), nem lenne élet sem.1 Ennek az energiának végső soron az egyedüli forrása a Nap sugárzása.2 De ezt a sugárzást, mint olyant nem lehet közvetlenül az élet fenntartására hasznosítani, különben éjjel az élet lehetetlen lenne. Ezért a klorofillt tartalmazó növények kloroplasztjai* a sugárzó energiát apró csomagokba3 zsúfolják. Ha a sejtnek energiára van szüksége, nem a sugárzást használja fel, hanem kipakolja ezeket a tápanyagmolekuláknak nevezett energiacsomagokat4. Az élet alapvető reakciója: 1. e csomagok elkészítése5 és 2. kicsomagolásuk6. Energia + nCO2 + nH2O = nO2 + CnH2nOn ... 1. CnH2nOn + nO2 = nH2O + nCO2 + Energia ... 2. A második reakció az elsőnek a fordítottja. A két reakció közül az elsőt csak a klorofillt tartalmazó növényi sejtek végzik, míg a kettes számú reakció valamennyi sejtben végbemegy7, akár a növényben, akár a növénnyel táplálkozó állatban (növényevő) van ez a sejt, akár azokban az állatokban, amelyek a növényt evő állatokkal táplálkoznak (ragadozók).8” *zöld színtestjei Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege

1. Mihez szükséges a szövegben említett energia? Írjon példát az energiaigényes folyamatokra! ……………………………………………………………………………………………… 2. Mely élőlények képesek megkötni a fényenergiát? A B C D E

Minden növény A zöld növények Minden autotróf élőlény A fototróf élőlények Egyes baktériumok

3. Melyik az a vegyület, amelyik készítésével a növények közvetlenül „apró energia csomagok”-ba „zsúfolják” az átalakított fényenergiát? ………………………………………………………………………………………………… 4. Feltehetően mely, zöld színtestben keletkező tápanyagot nevezi Szent-Györgyi Albert „energiacsomagnak”? …………………………………………………………………………………………………


5. Mely biokémiai folyamat készíti el az „energiacsomagokat” a szöveg és az egyenlet szerint? ………………………………………………………………………………………………… 6. Melyik bontásért felelős folyamatra utal a szöveg és az egyenlet? ………………………………………………………………………………………………… 7. Írjon példát olyan élőlénycsoportra, amelyek nem képesek a 6.) pontban említett módszerrel energiát felszabadítani! ………………………………………………………………………………………………… 8. Igazolja a zöld növények jelentőségét a szövegben rejlő információk segítségével! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………


18. Kommentár egy tudós gondolataihoz... (E) Fogalmazza meg saját szavaival a szövegben foglaltakat úgy, hogy közben értelmezze ismeretei segítségével a tudós hasonlatait! „Valuta a sejtben” „Akármit csinál egy sejt, meg kell fizetnie érte, és az élő szervezetnek ez a valutája, amiben a sejtnek fizetnie kell: az energia. Ha nem lenne (...), nem lenne élet sem.1 Ennek az energiának végső soron az egyedüli forrása a Nap sugárzása.2 De ezt a sugárzást, mint olyant nem lehet közvetlenül az élet fenntartására hasznosítani, különben éjjel az élet lehetetlen lenne. Ezért a klorofillt tartalmazó növények kloroplasztjai* a sugárzó energiát apró csomagokba3 zsúfolják. Ha a sejtnek energiára van szüksége, nem a sugárzást használja fel, hanem kipakolja ezeket a tápanyagmolekuláknak nevezett energiacsomagokat4. Az élet alapvető reakciója: 1. e csomagok elkészítése5 és 2. kicsomagolásuk6. Energia + nCO2 + nH2O = nO2 + CnH2nOn ... 1. CnH2nOn + nO2 = nH2O + nCO2 + Energia ... 2. A második reakció az elsőnek a fordítottja. A két reakció közül az elsőt csak a klorofillt tartalmazó növényi sejtek végzik, míg a kettes számú reakció valamennyi sejtben végbemegy7, akár a növényben, akár a növénnyel táplálkozó állatban (növényevő) van ez a sejt, akár azokban az állatokban, amelyek a növényt evő állatokkal táplálkoznak (ragadozók).8” *zöld színtestjei Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………..,. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………..,. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………..,.


19.

Sejtjeink belsejében - rejtvény

Töltsük ki az alábbi keresztrejtvényt! A függőlegesen kiemelt sorban egy sejtalkotó neve jelenik meg. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1. Számtartó sejtosztódás. 2. A mitrokondriumban zajló körfolyamat erről a vegyületről kapta nevét. 3. A sejt általános energiaszolgáltató vegyülete (rövidítés). 4. Erjedés lehetséges végterméke, két szénatomos hidroxivegyület. 5. Konjugált kettőskötésrendszert tartalmazó molekula növényekben. 6. Emésztőnedvet tartalmazó sejtszervecske. 7. Uracilt tartalmazó nukleinsav. 8. Örökítő anyag. 9. Öt szénatomos cukor, az RNS molekulák tartalmazzák. 10. Az izomösszehúzódásban szerepet játszó fehérjefonal. 11. Pirimidinvázas szerves bázis RNS molekulákban. 12. Erről a sejtszervecskéről kapták nevüket az eukarióták.

TANULÓI PÉLDÁNY BIOLÓGIA 11. évfolyam

Recommend Documents