TANULMÁNYOK A SÁROSPATAKI KISTÉRSÉGRŐL (18 db kis tanulmány)

TANULMÁNYOK A SÁROSPATAKI KISTÉRSÉGRŐL (18 db kis tanulmány)

A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás megbízása alapján készítette:

Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

2010. június

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ............................................................................................................. 3. 1. Földrajzi elhelyezkedés, településszerkezet................................................... 4. 2. Gazdaság........................................................................................................... 8. 3. Mezőgazdaság, erdészet ................................................................................. 12. 4. Ipar ................................................................................................................... 15. 5. Turizmus........................................................................................................... 18. 6. Közlekedés ....................................................................................................... 22. 7. Természeti környezet ...................................................................................... 26. 8. Kommunális ellátás, energiaszolgáltatás ...................................................... 29. 9. Info-kommunikációs eszközök elérhetősége ................................................ 33. 10. Demográfia ....................................................................................................... 35. 11. Óvodai nevelés .................................................................................................. 41. 12. Közoktatás-alapfokú oktatás ......................................................................... 44. 13. Középfokú oktatás, szakképzés, felsőoktatás ................................................ 50. 14. Kultúra, közművelődés.................................................................................... 53. 15. Jövedelmi helyzet ............................................................................................ 57. 16. Egészségi állapot, egészségügyi szolgáltatások .............................................. 59. 17. Szociális szolgáltatások ................................................................................... 62. 18. Foglalkoztatás, munkanélküliség .................................................................. 66. 2007-2010 között a kistérségben megvalósult, vagy megvalósítás alatt lévő kiemelkedő fejlesztések összegzése ...................................................................... 70.

2

Bevezetés Jelen tanulmánycsomag – mely 18 darab kis tanulmányból áll - a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából, „A fenntartható térségfejlesztési kapacitás megerősítése a Sárospataki kistérségben” című ÁROP-1.1.5-08/C/A2008-0007 projektjének keretében készült el az eredeti tervek szerint. A kis tanulmányok célja, hogy reális képet adjanak az érdeklődőknek a Sárospataki kistérségről és segítsék a kistérség településeinek munkáját. Ezért a tanulmányok a KSH aktuálisan elérhető adatbázisára támaszkodva rövid szöveges elemzést adnak a kistérségről, néhány megoldási javaslatot tesznek a felmerült problémákra. A tanulmányok felkerülnek a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás honlapjára, miközben szerkesztési módja és adatbázisa alapján évente viszonylag gyorsan frissíthető. Másrészről a tanulmányok alkalmasak arra, hogy a kistréség települései felhasználják a benne lévő információkat, alátámasztva többek között egyes fejlesztéseik, pályázatuk indokoltságát. A tanulmányok az alábbi témaköröket ölelik fel: 1.

Földrajzi elhelyezkedés, településszerkezet

2.

Gazdaság

3.

Mezőgazdaság, erdészet

4.

Ipar

5.

Turizmus

6.

Közlekedés

7.

Természeti környezet

8.

Kommunális ellátás, energiaszolgáltatás

9.

Info-kommunikációs eszközök elérhetősége

10. Demográfia

11. Óvodai nevelés

12. Közoktatás – alapfokú oktatás

13. Középfokú oktatás, szakképzés, felsőoktatás

14. Kultúra, közművelődés

15. Jövedelmi helyzet

16. Egészségi állapot, egészségügyi szolgáltatások

17. Szociális szolgáltatások

18. Foglalkoztatás, munkanélküliség

Az elemző tanulmányok mellé kigyűjtésre került a Sárospataki kistérség elmúlt években állami, EU forrásból támogatott fejlesztései, valamint bemutatásra kerülnek a kistérségben az elmúlt években összegyűjtött fejlesztési ötletek.

3

Kis tanulmányok a Sárospataki kistérségről 1. Földrajzi elhelyezkedés, településszerkezet A Sárospataki kistérség az ország észak-keleti részében, az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el. Szomszédságában a Sátoraljaújhelyi, a Bodrogközi, az Abaúj-Hegyközi és a Tokaji kistérségek találhatók. A Sárospataki kistérség elhelyezkedése

Forrás: Internet (www.terport.hu)

A kistérséghez 16 település tartozik: Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod. A kistérség települései a Bodrogköz (Sárospatak, Bodrogolaszi. Györgytarló, Kenézlő. Olaszliszka, Sárazsadány, Vajdácska, Vámosújfalu Viss, Zalkod,) és Hegyalja (Erdőhorváti, Háromhuta, Hercegkút, Komlóska, Makkoshotyka, Tolcsva) kistájakhoz sorolhatóak. A kistérség talajszerkezete erózióra hajlamos, a Bodrogköz térségének savanyú öntéstalajai szántóföldi termesztésre kevéssé alkalmasak. A kistérség területét két tájvédelmi körzet is érinti. A kistérség életének meghatározó tényezői a felszíni vizek, elsősorban a Tisza és a Bodrog, természetvédelmi szempontból jelentősek továbbá a holtágak és morotvák. A térség mélyebben fekvő részei ár- és belvíz veszélyeztetettek. A Tokaji-hegységhez tartozó részeken langyos és melegvíz-források törnek fel. A kistérség több települése jelentős ásványkincsekkel rendelkezik (kaolin, betonit, zeolit, építési andezittufa, hidrokvarcit, stb.)

4

A kistérség Hegyaljai kistájhoz tartozó települései részét képezik a világörökségi Tokaji Borvidéknek, mely nagyban meghatározza ezen települések gazdasági orientációját. A Sárospataki kistérség települései

Forrás: https://teir.vati.hu

A Sárospataki kistérséghez tartozó 16 település területe együttesen 477,61 km2, Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének 6,6%-a, ahol a megye lakosságának 3,6%-a, 26 480 ember él. A kistérség népsűrűsége 53,3 fő/km2 ami az országos átlag felét sem éri el. Ez részben a természetföldrajzi adottságoknak (ártéries hegyvidéki elhelyezkedés) a következménye, részben pedig negatív demográfiai folyamatok eredménye. 2008-ban 120 fő/km2 népsűrűség feletti település nem volt a kistérségben. A legfrissebb adatok (2009. január 1.) szerint a kistérség központját adó Sárospatak városban sem éri el a lakónépesség száma a 13 500 főt. A kistérség egyetlen városa Sárospatak, ahol a népesség több mint fele, 50,9 %-a él.

5

Települések főbb adatai Közigazgatási terület

Település

km2 20,62 50,11 30,19 37,79 7,81 22,94 29,86 10,41 39,46 15,31 139,08 16,49 22,78 10,64 13,90 10,22 477,61

Bodrogolaszi Erdőhorváti Györgytarló Háromhuta Hercegkút Kenézlő Komlóska Makkoshotyka Olaszliszka Sárazsadány Sárospatak Tolcsva Vajdácska Vámosújfalu Viss Zalkod Összesen

Állandó népesség 2008 fő 1 004 659 629 149 689 1 413 329 959 1 739 278 13 487 1 948 1 326 855 739 277 26 480

Népsűrűség 2008 fő/km2 45,71 12,05 19,15 3,49 81,07 54,92 8,98 86,94 42,34 16,96 95,96 106,49 58,96 81,03 48,28 23,87 53,3

Közigazgatás szervezete (önálló vagy körjegyzőség) körjegyzőségi székhely körjegyzőségi székhely körjegyzőség Vissel körjegyzőség Erdőhorvátival körjegyzőségi székhely önálló körjegyzőség Hercegkúttal körjegyzőség Erdőhorvátival körjegyzőségi székhely körjegyzőség Bodrogolaszival önálló (kistérségi központ) önálló önálló körjegyzőség Olaszliszkával körjegyzőségi székhely önálló

Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeinek a településszerkezetet bemutató főbb adatai, 2008 Telep ülés szám (db)

Ebből város (db)

Abaúj–Hegyközi

24

Bodrogközi

Kistérség

A települések száma népességnagyságkategóriák szerint

Terüle t, km2

Népsű rűség, fő/km2

A 120 feletti népsűrűségű településeke n lakók aránya, %

– 499

500 – 999

1 000 –4 999

5 000 –9 999

10 000 – 49 999

50 000 –

2

14

5

5

–

–

–

441

32,9

–

17

1

5

6

6

–

–

–

401

42,4

–

Edelényi

47

2

30

9

7

–

1

–

783

44,5

29,8

Encsi

36

1

25

5

5

1

–

–

450

52,7

37,4

Kazincbarcikai

32

2

11

7

13

–

1

–

460

131,2

72,5

9

1

3

1

4

1

–

–

379

37,7

–

Mezőkövesdi

21

1

3

5

12

–

1

–

680

62,9

39,5

Miskolci

40

6

4

5

26

3

1

1

1 006

265,9

88,5

Ózdi

29

3

7

12

8

1

1

–

550

126,2

69,5

Sárospataki

16

1

4

7

4

–

1

–

478

53,3

–

Sátoraljaújhelyi

19

2

14

3

1

–

1

–

311

73,7

79,5

Szerencsi

18

1

2

3

11

2

–

–

499

85,9

34,8

Szikszói

23

1

14

5

3

1

–

–

300

62,1

40,3

Tiszaújvárosi

16

1

3

5

7

–

1

–

256

128,9

61,5

Tokaji

11

1

3

4

4

–

–

–

256

53,8

34,5

358

26

142

82

116

9

8

1

7 250

96,7

61,4

Mezőcsáti

Borsod-AbaújZemplén megye

Forrás: KSH BAZ megyei statisztikai évkönyv 2008

6

A kistérséghez tartozó települések közül négy 500 fő alatti, 7 községben 500 és 1 000 fő közötti a lakosság száma, 1 000 és 2 000 fő közötti lakónépesség 4 településen él, 10 000 fő feletti település egy található a kistérségben. Az adatokból jól látszik, hogy a Sárospataki kistérség többnyire aprófalvas, ritkán lakott szerkezetű. A legnagyobb a népsűrűség Tolcsván (106,49 fő/km2) míg Háromhután alig 3,5 fő jut egy km2-re.

7

2. Gazdaság A Sárospataki kistérségben a rendszerváltással összeomló gazdasági és foglalkoztatási kapacitások újraépülése lassan és egyenetlenül megy végbe. A szerkezetváltás lassúsága a kedvezőtlen közlekedési adottságokkal, a településszerkezettel, a munkaerő alacsony, illetve a munkaerőpiacon nem értékesíthető, korszerűtlen képzettségi színvonalával függ össze, míg az egyenetlenség, vagy pontosabban egyenlőtlenség a hagyományos tájitermészeti, termelési adottságok, gazdasági potenciálok tartós különbözősége, az egyes települések társadalmi összetétele mentén értelmezhető. A kistérség gazdasági és foglalkoztatási kapacitásai a központban, Sárospatakon koncentrálódnak – pl. az egyéni és társas vállalkozások 65%-a a kisvárosban működik, egyedül itt található ipari fejlesztésre alkalmas, kijelölt terület –, és túl a központ és a kistérség falvai közötti „polarizáltságon”, mind a gazdasági és foglalkoztatási szerkezet, mind a fejlesztési esélyek tekintetében tartós különbségek mutatkoznak Tokaj-Hegyalja és a Bodrogköz települései között – utóbbiak jelentős hátrányára. Regisztrált vállalkozások száma, 2008 Kistérségek

Összesen

ebből: társas

ezer lakosra

Bodrogközi

1 314

167

77

Sárospataki

4 468

657

175

Sátoraljaújhelyi

2 544

690

111

Szerencsi

4 775

1 007

111

Tokaji

2 007

338

146

71 647

22 639

102

138 111

38 756

113

1 561 446

561 424

156

B.A.Z. megye Észak-Magyarország Országos adat


Ugyanakkor a fenti táblázatból is megállapítható a megyei, az országos átlagnál és a környékbeli településeknél is magasabb a Sárospataki kistérségben az ezer lakosra jutó vállalkozások száma. Ez nyílván az egyéni vállalkozások nagyobb súlyából és számából is következik. Sárospataki kistérséget a kisvállalkozások dominanciája jellemzi, a működő vállalkozások között 2007-ben az egyéni vállalkozások aránya 62,6% volt. Az egyéni vállalkozások dominanciája az önfoglalkoztató kényszervállalkozások masszív térségi jelenlétére, valamint a helyi szolgáltatásban és mezőgazdaságban tevékenykedők magas számára mutat.

8

Regisztrált vállalkozások a Sárospataki kistérség településein, 2008 Ebből Regisztrált vállalkozás

korlátolt felelősségű társaság

betéti társaság

2 069

220

188

1 603

Bodrogolaszi

142

9

6

127

Erdőhorváti

159

8

4

147

Györgytarló

27

1

2

24

Háromhuta

29

1

3

22

Hercegkút

317

7

11

296

Kenézlő

107

2

1

98

Komlóska

104

3

3

97

87

1

3

83

413

14

14

384

44

6

2

36

655

21

17

609

65

7

5

51

209

6

3

198

Viss

16

1

–

15

Zalkod

25

2

1

21

4 468

309

263

3 811

71 647

10 328

9 562

49 008

Település

Sárospatak

Makkoshotyka Olaszliszka Sárazsadány Tolcsva Vajdácska Vámosújfalu

Kistérség összesen B.A.Z megye Észak-Magyarország Országos adat

egyéni vállalkozás

138 111 1 561 446


A kistérségen belül Sárospatak utána legtöbb vállalkozás Tolcsván van bejegyezve. Tolcsva mellett még Olaszliszkának, Hercegkútnak jelentősebb a gazdasági potenciálja a többi településhez viszonyítva. A regisztrált vállalkozások számából is levonható az a következtetés, hogy a kistérségen belül a Hegyaljai, Bodrog parti településeknek nagyobb a gazdasági súlya, mint a Bodrogköz településeinek (Györgytarló, Viss, Zalkod, Vajdácska, Kenézlő). Működő vállalkozások száma 2007-ben Kistérségek Bodrogközi

összesen

ebből: társas

ezer lakosra

Egyéni vállalkozások aránya

298

94

17

68,5

Sárospataki

1 210

452

46

62,6

Sátoraljaújhelyi

1 062

387

45

63,6

Szerencsi

1 551

610

35

60,7

587

212

42

63,9

B.A.Z. megye

32 599

14 428

46

55,7

Észak-Magyarország

60 703

24 738

49

59,2

688 058

351 853

68

Tokaji

Országos adat


9

A gazdasági ágak közötti arányeltolódás ebben a kistérségben is végbement; a mezőgazdaság jelentősége radikálisan visszaszorult, az ipar súlya is csökkent, a szolgáltatási szektor viszont erősödött. Ugyanakkor a mezőgazdasági tevékenység súlya a kistérségben kétszer magasabb, mint a regionális és megyei átlag. Egy kistérségi pénzügyi-gazdasági súlyát meghatározó ingatlan és pénzügyekben tevékenykedő vállalkozások aránya viszont nem éri le a megyei és a regionális átlagot, mely részben utal a kistréség relatív kis méretére, valamint a gazdasági elmaradottságára. Működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként 2007, %

Mezőgazdaság

Feldolgozó ipar, bányászat, villamos energia, gáz-, víz ellátás

Kereskedelem, vendéglátás, Építőipar szállítás, javítás

Bodrogközi

14,8

5,7

11,1

Sárospataki

8,2

10,0

Sátoraljaújhelyi

7,3

Szerencsi

Pénzügyek, ingatlan ügyek

Egyéb

40,6

12,4

15,4

10,8

35,1

20,3

15,5

9,9

6,1

36,4

19,7

20,5

7,8

9,6

11,3

38,4

20,5

12,4

Tokaji

8,5

12,1

7,2

40,2

18,9

13,1

B.A.Z. megye

3,8

8,6

10,1

34,2

26,6

16,7

ÉszakMagyarország

4,2

8,8

10,8

34,1

26,1

16,0

Kistérségek

Forrás: KSH BAZ megyei statisztikai évkönyv, 2008

A foglalkoztatás szerkezete hosszú átalakuláson megy keresztül. A mezőgazdaság eltartó képessége fokozatosan csökken, a korábbinál kevesebb munkaerőt foglalkoztat, azt is idényjelleggel. A mezőgazdaság részaránya több községben kiugróan magas, Háromhután és Kenézlőn 30 % feletti, de 3 település kivételével mindenhol meghaladja a 10 %-ot. Nő a foglalkoztatottság az építőiparban, a kereskedelem, vendéglátás és egyéb szolgáltatások terén. Az ipar, építőipar részaránya 9 település haladja meg az országos átlagot, Háromhután és Komlóskán azonban 10 % alatt marad A tercier szektor foglalkoztatása a gazdasági, pénzügyi, személyi szolgáltatások révén Sárospatakon koncentrálódnak, és térségközponti szerepének köszönhetően itt található a legtöbb közintézmény is. A Sárospatakon foglalkoztatottak majd harmada – 28.7% - dolgozik a közigazgatásban, közszolgáltatásban. Kistelepülésen a tercier szektor magasabb foglalkoztatási aránya esetén szinte biztosak lehetünk abban, hogy az önkormányzat, illetve az önkormányzati fenntartású intézmények a település legnagyobb, vagy jószerivel kizárólagos foglalkoztatói. A szolgáltatási szektor részesedése a településeken belül nagy ingadozásokat mutat: legalacsonyabb Györgytarlón (37,1 %), s a legmagasabb Komlóskán (69%).

10

A legnagyobb foglalkoztatók a kistérségben: Vállalkozás neve

Foglalkoztatottak Székhely száma

Tevékenység

1.

T.BOSS 2006 Hungária Kft

159 fő

Sárospatak

szerszámgyártás

2.

Pataki Ruhaipari Zrt.

131 fő

Sárospatak

ruhaipari

3.

Geo-Milk Kft.

113 fő

Sárospatak

mezőgazdaság

4.

ÉPSZER Zrt.

111 fő

Sárospatak

építőipari

5.

Kenézlő-Dózsa Mg. Zrt

70 fő

Kenézlő

mezőgazdaság

6.

Tokaj Kereskedőház Zrt.,

60 fő

Tolcsva

borászat

7.

Weinberg 93. Kft.

43 fő

Sárospatak

csarnoképítés

8.

Rufém Rugó és Fémtömeggyártó Kft

41 fő

Bodrogolaszi rugógyártás

9.

Kék és Társa Kft.

41 fő

Sárospatak

felületkezelés

10. FERRO-TOOL Zrt.

38 fő

Sárospatak

szerszámgyártás

11. Tokaj Oremus Kft

30 fő

Tolcsva

borászat

12

30 fő

Olaszliszka

fémtömegcikk

Elga-Zár Kft

(Forrás. Települési adatszolgáltatás alapján Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete, 2008)

A táblázatból is jól látszik, hogy a kistérségben nincs jelentős foglalkoztató vállalat, inkább néhány közepes méretű és sok kis, valamint mikro-vállalkozás működik. A jelentősebb vállalkozások a következő ágazatokban tevékenykednek – mely egyúttal a kistérség meghatározó gazdasági ágazatinak is számít: mezőgazdaság, szőlészet-borászat, ruhaipar, szerszámkészítés, fémmegmunkálás, építőipari tevékenység. További probléma, hogy a foglalkoztatásban jelentős szerepet töltenek be a önkormányzati intézmények és szociális intézményeik. Néhány településen a legnagyobb foglalkoztatónak az önkormányzat számít. Az állandó köztisztviselői, közalkalmazotti létszám mellett nagy számban foglalkoztatnak közhasznú és közcélú munkásokat rövidebb-hosszabb ideig. A takarékossági intézkedések miatt a közszférában leépítések várhatók a közeljövőben, ami tovább ronthatja a kistérség foglalkoztatási mutatóit.

11

3. Mezőgazdaság, erdészet1 A foglalkoztatás ágazatonkénti megoszlásában jelentős eltérések vannak a települések között. Az agrárágazatban foglalkoztatottak aránya a térségi átlag háromszorosa (pl. Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő), olykor ötszöröse (Viss) lehet. Míg a mezőgazdaság a Bodrogközi falvakban domináns, addig az erdőgazdaság a Hegyalja magasabban fekvő vidékein lévő aprótelepüléseken biztosítja a nagyobb arányú foglalkoztatást. Ugyanakkor az erdőgazdálkodás a meghatározó ágazat – foglalkoztatásban betöltött valódi szerepe az adatokból nem látható, mert az ágazat az elmúlt majd két évtizedben a fekete/szürke foglalkoztatás terepévé vált Tokaj-Hegyalján fennmaradt a szőlészet, borászat intenzív kultúrája, és ha a termelők panaszkodnak is piaci versenyhátrányukra az olcsó nyugati borokkal szemben, a minőségi borászat és a hozzá kapcsolódó turizmus hosszú távon is Hegyalja húzóágazata marad. A nagyarányú agrárfoglalkoztatás kapcsán fontos megemlíteni, hogy Bodrogköz tartósan hátrányos helyzetének egyik oka, hogy a táji adottságokhoz igazodó hagyományos termelési, gazdálkodási és megélhetési módokat a vízrendezés majd a szocialista nagyüzemek helyi termelési adottságokat figyelmen kívül hagyó, a nagytáblás szántóföldi növénytermesztést erőltető gazdálkodása eltüntette, és a helyükre azóta sem sikerült fenntartható megélhetési és gazdálkodási formákat találni. Az elmúlt évek gyümölcstelepítési hulláma ugyan kedvező fejleménynek tekinthető, ám a tájegység egész számára nem tekinthető kitörési pontnak. E közben fontos kiemelni, hogy többek között Sárospatak bodrogközi területein gazdálkodik a GEO-MILK Kft, mely a térség egyik kiemelt foglalkoztatója. Az alábbi térkép alapján a kistérség településein az átlagos aranykorona értéke alapján az egyik legrosszabbak az agrárium lehetőségei. A szántóterületek átlagos aranykorona értéke mindössze 10,83 AK/ha. Az átlagot jelentősen meghaladja Tolcsva község szőlőterületeinek (30 AK) értéke, miközben ettől az erdőterületek (Komlóska: 1,7 AK) aranykorona-érték módszerrel mért minősége. Az alacsony átlagos talajminőség egyik oka az ártéri fekvés, a Bodrogközben kialakult savanyú talajok jelenléte.

1

A fejezet a Sárospatak és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Program 2004-2006, Helyzetelemzés felhasználásával készült.

12

Forrás: www.ktg.gau.hu (Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet)

A Sárospataki kistérség mezőgazdasági területe közel 19 ezer hektár, melynek több mint 50 %-a szántóterület, 36 %-a gyepterület, 6 %-a szőlő, a kert és gyümölcs részaránya pedig kevesebb, mint 5 %. A szántóterület aránya és nagysága különösen a Bodrogközben, így Györgytarló, Sárospatak, Vajdácska és Kenézlő térségében, valamint Bodrogolasziban magas. Sárospatakon 5810,4 ha, de a községekben is meghaladja az 1400 hektárt. A gyep Komlóska és Sárospatak mezőgazdasági területeire jellemző leginkább, a szőlőterület a Hegyaljai települések mindegyikén jelentős (kiemelkedik Tolcsva), gyümölcsös tekintetében 600 ha Györgytarlóhoz tartozik, nádas és halastó pedig csak Sárazsadányban és Bodrogolasziban van. Ugyanakkor horgászásra a kistérségben több helyen a Bodrog mentén és a holtágában nyílik lehetőség. A térségben a kedvezőtlen termőhelyi adottságok ellenére is hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek. A vetésszerkezetben dominálnak a gabonafélék, elsősorban az őszi búza, a kukorica és a tavaszi árpa a jelentősebb fajok. Az ipari növények közül meghatározóak a napraforgó, cukorrépa és a repce. A szántóföldi zöldségfélék jelentősége jelentősen lecsökkent, gyakorlatilag csak a háztáji termelésben foglalkoznak vele. A térség állattenyésztését a folyamatos és jelentős állománycsökkenés jellemzi, különösen azokon a területeken, ahol szőlőt termesztenek. A nagyüzemi juhtenyésztés a térségben megszűnt, az állomány alacsony létszámú (hasonlóan a sertésekhez), annak ellenére, hogy a juhtartás adottságai jók, és még a kilencvenes évek második felében is a megyén belül itt volt az egyik legnagyobb juhállomány. Versenyképességi problémákkal küzd a szarvasmarha ágazat, ahol a tenyésztők az elmúlt években igyekeztek átállni a húsmarha tartására, ám nehéz felvenni a versenyt a lengyel és román állattartók kínálatával.

13

A térség mezőgazdasági profilja egyértelműen elkülöníthető földrajzi adottságok, kistájak mentén: 

A Bodrogköz a megye legfiatalabb mezőgazdasági területe. Alig száz éve, hogy a térség még valóságos mocsárvilág volt, s legfeljebb nyáron legeltettek a réteken. A Tisza és a Bodrog szabályozása, a belvízi csatornák (Tiszakarádi-, Füzeséri, Törökéri csatornák, stb.) megépülése után vette kezdetét a szorosabb értelemben vett mezőgazdálkodás. A Bodrogközben a termelés feltételeinek javítása érdekében jelentős beruházásokat, komplex meliorációs beavatkozást valósítottak meg a ’80-as években. Ennek ellenére a termelési feltételeket nem sikerült érdemben javítani. A térségben a szántóföldi növénytermesztés szerkezete extenzív gazdálkodásra utal, tájjellegű, jelentősebb bevételt generáló növénykultúra nincsen. A bodrogközi feltételek leginkább a gyümölcstelepítésnek kedveznek, az elmúlt években elkezdődött alma- és körte ültetvények kialakítása, a hagyományos ültetvények leváltása. A térség gyümölcsöseinek összterülete közel 350 ha. A telepítések 90 %-a alma, a többi körte, szilva, bodza.



A Bodrogköztől eltér a Hegyalja kistáj mezőgazdasági potenciálja: a terület jelentős része a Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozik. A hegyaljai borvidék Sárospataki kistérségbe eső részének központja Tolcsva, BAZ megye szőlőterületének közel egyharmada a kistérség területén fekszik. TokajHegyalja jellemző szőlőfajtája a Furmint, a Hárslevelű és a S.muskotály. A termesztett borszőlő tetemes részéből (70 %) készül bor, 10-15 %-a jelenti egyéb ipari célú felhasználás alapanyagát (pezsgő, gyümölcslé alapanyag) és további 10-15 %-ot szőlőként értékesítenek, elsősorban megyén kívüli piacokon. A kistérség egyik legnagyobb borforgalmazója a Tokaj Kereskedőház Zrt, melynek kapacitása a térségi szőlőtermés akár 50 %-ának feldolgozására is alkalmas.2



A Hegyalja kistáj magasabban fekvő területein az erdőgazdálkodás dominál. A kistérségen belül jelentősebb erdőterületek Erdőhorváti (3259 ha), Komlóska (2190 ha), és Sárospatak (2766,3 ha) településeken találhatóak. Az erdők egy része állami kezelésű: a kistérség erdőinek kezelése az ÉSZAKERDŐ Zrt. hatáskörébe tartozik. A kialakított területi elosztásnak megfelelően a felügyeletet és kezelést a Hegyaljai (Tolcsva) és a Sárospataki Erdészeti Igazgatóságok látják el. Nagyobb kiterjedésű magánerdők Sárospatakon (2018,1 ha) és Györgytarlón (520 ha, a teljes erdőterület) növekszenek, ugyanakkor Kenézlő, Sárazsadány és Vajdácska községekben a kis kiterjedésű erdőségek egésze magántulajdonban van. Az önkormányzati kezelésű erdők részaránya elenyésző, az 50 hektárt sem éri el a kistérség egészében. A kistérségben 6 db erdő birtokossági társulás és 3 db vadásztársaság működik. Az erdők sokoldalú hasznosítása lehetséges a térségben: fakitermelés, turisztikai vonzerő kiaknázása, vadgazdálkodás. A vadállományt a hegyvidéki részeken a nagyvadak jellemzik, míg a bodrogközi, ártéri részeken az apróvadak fordulnak elő nagyobb arányban. Bodrogköz a megye egyik legnagyobb apróvadas területe!

A kistérségben a helyi termelésén alapuló jelentőseb feldolgozóipari kapacitások jellemzően a szőlőtermesztés- és erdőgazdaság tevékenységi körökhöz kapcsolódva alakultak ki.

2

Az adatok forrása: Sárospatak és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Stratégiai Program 2004-2006, Helyzetelemzés

14

4. Ipar A gazdasági és foglalkoztatási szerkezet átrendeződésének egyenlőtlenségére utal az ipar foglalkoztatási súlya az egyes településeken. A térségben a hagyományos ipari ágazatok, a gépipar, textilipar a KGST piacok összeomlása majd a globalizálódó gazdaságban színre lépő távol-keleti versenytársak megjelenésével összehúzódtak, ma hajdani kapacitásaik töredékével működnek. Az iparban foglalkoztatottak száma a Sárospataki kistérségben (fő, %) Megnevezés

Ipari, építőipari Ipari, építőipari Összes foglalkoztatottak foglalkoztatott foglalkoztatott részaránya

Bodrogolaszi

99

247

40,1%

Erdőhorváti

26

101

25,7%

Györgytarló

47

105

44,8%

Háromhuta

3

35

8,6%

Hercegkút

91

243

37,4%

Kenézlő

84

312

26,9%

6

58

10,3%

80

187

42,8%

130

397

32,7%

14

31

45,2%

1681

4892

34,4%

Tolcsva

147

438

33,6%

Vajdácska

163

330

49,4%

Vámosújfalu

63

246

25,6%

Viss

34

106

32,1%

Zalkod

16

40

40,0%

Sárospataki kistérség összesen

2 684

7 768

34,6%

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

71 837

209 307

34,3%

146 078

392 020

37,3%

1 212 615

3 690 269

32,9%

Komlóska Makkoshotyka Olaszliszka Sárazsadány Sárospatak

Észak-Magyarországi régió Magyarország összesen

Forrás: Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Az iparon belül három jelentősebb tevékenységi kör jelenik meg: a faipar, borászat (tehát a feldolgozóipar) és a gépipar. Feldolgozóipari kapacitások a következő településen működnek: 

Borpalackozás (Tolcsva),



Fafeldolgozás (Sárospatak, Vámosújfalu),

Sárospatak iparát elsősorban a kisebb mennyiséget előállító különleges szakértelmet igénylő termelés jellemzi. A fémmegmunkálás és gépipari tevékenységet folytató cégek elsősorban Sárospatakon működnek, de van ilyen vállalkozás Bodrogolasziban is. Az említett tevékenységi körökön kívül más profilú (varroda, bányászat, építőipar) vállalkozások is működnek a térségben, 15

azonban nem képviselnek olyan súlyt, hogy az érdemben befolyásolja az iparszerkezetet. Sárospatakon a fémmegmunkálással foglalkozó vállalkozásból 15-20 db van a városban, jellemzően Kispatak városrészben koncentrálódva. Az ipari cégek többségében precíziós fémmegmunkálás folyik. E vállalatok várhatóan tartósan a térségben működnek és kevésé számíthatunk az országtól keleti irányú áttelepülésükre. Ennek főbb okai: 

jellemzően a rendszerváltás előtti időszakban Magyarországon gyártott és még ma is használt termékekhez gyártanak, vagy szükség szerint javítanak alkatrészt



az üzemekben nem folyik tömeggyártás, speciális szakértelemre van szükség az alkalmazott eljárásoknál

A város legnagyobb ipari foglalkoztató üzeme a Boss2006 Kft. A vállalat jelenleg mintegy 150 alkalmazottal dolgozik. Profiljuk annyiban eltér az előzőekben leírt kisebb vállaltokétól, hogy nem alkatrész utánpótlással foglalkoznak. A Dorkói út 1. sz. alatt található üzemben menetfúrófejek gyártása folyik. E vállalton kívül csak két olyan ipari üzeme van a városnak, amely 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztat. Az építőiparban tevékenykedő ÉPSZER Zrt. 120-140 alkalmazottal működik, míg a Pataki Ruhaipari Zrt-ben 100-120 fő között, mozog az alkalmazottak száma. Az 50-100 főt foglalkoztató jelentősebb ipari vállalkozások száma 3. Az épületés autófóliázással foglalkozó Grega Kft-ben 40-80 fő között mozog az alkalmazottak száma. A felületkezeléssel, horganyzással foglalkozó Kék és Társai Kft., illetve az építőiparban tevékenykedő Weinberg 93 Kft egyaránt 40-60 fővel dolgozik. A felsoroltakon kívül további 7 olyan jelentősebb vállalata van a városnak, amelyek legalább 15, legfeljebb 50 főt foglalkoztatnak. A fent említett legjelentősebb ipari tevékenységet folytató vállalkozásokon kívül a következő cégek foglalkoztatnak nagyobb létszámú munkaerőt: 

Rubikon-Text Kft.



Technometal Bt.



Fraisa SZKC Kft.



SÁRGÉPSZER Kft.



FERRO-TOOL Zrt.



Sárospataki Kerámia Kft.

Az elérhetőség kedvezőtlen közlekedési feltételei – Miskolc, Nyíregyháza lassú közúti elérhetősége és a vasút villamosítás hiánya – miatt, s mert ezen a vidéken a határok lebontása nem eredményezhette a szomszédos országgal való gazdasági kapcsolatok, a befektetések élénkülését, a kistérség nem kiemelt célterülete a befektetőknek. Noha Sárospatak és környezete is része az 1998ban létrehozott Zempléni Vállalkozási Övezetnek, s rendelkezik egy mégoly kicsi ipari parkkal, inkább iparterülettel, gazdasági fellendülést és a foglalkoztatási helyzet számottevő javulását eredményező beruházásokra nem került eddig sor. A beruházásokat hátráltatja, hogy az önkormányzat tulajdonában nincsen jelentősebb méretű szabad ipari terület, ahová egy új telephely viszonylag gyorsan létesíthető lenne. A magántulajdonú területek hasznosítása alapvetően az ingatlanértékesítésből várható haszon szempontját helyezik előtérbe az 16

önkormányzatok számára oly fontos foglalkoztatási és stabilitási szemponttal. Sárospatak belterületén két olyan hely található, amelyeken lehetőség van, illetve lehet a környezetet nem károsító ipari tevékenység telepítésére, bővítésére: 

Nyugati ipari terület: a 37-es út és a vasút közötti rész



A hajdani Csepel Művek területe

A nyugati ipari területen az elmúlt években több vállalkozás is megtelepedett. A terület további gazdasági célú hasznosítását gátolja, hogy a jelenlegi infrastruktúra (közművek állapota, feltáró utak hiánya) nem ad, illetve csak magasabb beruházási költségek mellett kínál lehetőséget megfelelő színvonalú telephelyek kialakítására. A 37-es út mentén csak megfelelő védősávval elválasztva a borvidéki tájképet nem rontva javasolt további telephelyek kialakítása. A volt Csepel művek területén jellemzően kisipari, kereskedelmi tevékenységek folynak. Ezen területeken jelenleg, csak korlátozottan javasolt az ipari tevékenység bővítése, azért hogy a városon áthalódó kamion-, és egyéb teherszállítási forgalom jelentős mértékben ne növekedjen. A térség egyes települései szintén próbálnak vállalkozásokat megtelepíteni a foglalkoztatás és a település életének, forgalmának fellendítése végett. Ezek közül is a legelszántabb céljai Komlóskának vannak, mely település önkormányzata teljes körű helyi adómentességgel igyekszik a vállalkozások letelepedését elősegíteni. Erre leginkább a szolgáltató vállalkozásoknál van esély, melyek igyekeznek üzleti szempontból is hasznot húzni a hátrányos helyzetű kistérségben működtetett székhellyel, míg a járulékos hasznok jelentősebb lépékű térségi megjelenése még várat magára. A beruházások, fejlesztések alapján a külföldi tőke célterülete Sárospatak, illetve a hegyaljai Tolcsva, mely utóbbi településen leginkább a borászatban és a turizmusban jelentek meg a befektetések. A kereskedelem területén várhatóan bővülni fog a foglalkoztatás, több üzletlánc jelezte befektetési szándékát, ipari fejlesztések területén a svájci tulajdonú FRAISA SZKC Kft. jelezte fejlesztési szándékát.

17

5. Turizmus Sárospataki kistérségben meghatározó turizmus, az 100 lakosra jutó férőhelyek számát tekintve csak a Sátoraljaújhelyi, Mezőkövesdi és Tokaji kistérség előzi meg. Az említett kistérségek közül a gyógy turizmusáról híres Mezőkövesd a megyében kimagaslik a turizmus relatív helyi jelentősége szempontjából, miközben a Sárospataki kistérségben magasabb az egy férőhelyre, vagy magán szállásadóra jutó vendégek száma, mint a többi kistérségben. Levonható az a következetés, hogy a kistérségben megyei szinten jelentős a turisztikai lehetőségek vannak, melynek jó alapja, hogy a térség néhány települése a Tokaji történelmi borvidék, illetve a Tokaj-hegyalja világörökségnek része. Kistérségek fő turisztikai adatai, 2008 Kereskedelmi szálláshely Kistérség

férőhely

Bodrogközi

Vendégéjszaka

ebből: külföldi

átlagos tartózkodási idő, éjszaka

Magánszálláshely egy férőhelyre jutó vendégéjszaka

férőhely

Vendégéjszaka

ebből: külföldi

átlagos tartózkodási idő, éjszaka

egy szállása dóra jutó vendégéjszaka

1000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely 2008.júl.31

54

663

33

2,3

12,3

87

526

224

4,3

47,8

3,1

Sárospataki

1 729

60 688

16 940

2,2

35,1

749

12 162

996

2,7

128,0

67,2

Sátoraljaújhelyi

1 905

52 079

3 079

2,4

27,3

961

10 295

153

3,0

93,6

82,3

Szerencsi

1 580

8 726

1 149

1,8

5,5

146

2 164

175

2,0

113,9

36,5

951

32 562

5 256

1,6

34,2

590

6 951

489

2,2

84,8

68,8

19 465

717 947

144 716

2,3

36,9

10 695

159 068

26 120

3,3

102,6

28

Tokaji BAZ megye összesen


A fentieket erősíti meg a turizmus adatai, miszerint a környező kistérségekhez viszonyítva Sárospataki térségben töltötték el 2008-ban a legtöbb vendégéjszakát, miközben a szálláshelyek kihasználtsága is a Sárospataki kistérségben a legmagasabb. A kistérség számos turisztikai vonzerővel rendelkezik. A műemlékek és védett létesítmények száma 74, ami a megyében található értékek közel 11 %-a! Minden településen van olyan látnivaló, mely az ide érkező vendégek számára természeti, kulturális, építészeti szempontból vonzó lehet. Turisztikai vonzerők, látnivalók a Sárospataki kistérség településen Település Bodrogolaszi

Természeti Bodrog-folyó, annak holtágai Szarkakút-patak

Erdőhorváti

Hegyek, patakok

Györgytarló

Tiszapart Zempléni Tájvédelmi Körzet Gazdag állat- és növényvilág

Háromhuta

Hercegkút

Pogány-kút

Kenézlő

Tisza folyó

Építészeti, kulturális Római katolikus Templom Lónyay-kastély Katolikus, görög katolikus és református templom Református és katolikus templom Eredeti népi építészeti stílusban épült parasztházak Világörökség részét képező Gombos-hegyi és Kőporosi pincesorok Sváb Tájház Római Katolikus Templom Sváb hagyományőrző kulturális csoportok Hősök emlékműve Római Katolikus, Református és Görög Katolikus Templom

18

Település

Komlóska

Természeti Zempléni Tájvédelmi Körzet Ritka és értékes növénytársulások Kalcit telér Sziklatornyok

Erdei iskola, vadászati Makkoshotyka trófeagyűjtemény, erdész emlékmű kirándulópont Olaszliszka

Bodrog part

Sárazsadány

Bodrog part - Tokaj-hegyalja vonulat

Sárospatak

Tengerszem Várkert Long-erdő Vízikapu Iskolakert

Tolcsva

Hegyek, patakok

Vajdácska Vámosújfalu

Bodrog holtág -

Viss

Bodrog-zugban viziturizmus, horgászat

Zalkod

Tisza- és Bodrogpart Fekete tó Dióér

Építészeti, kulturális Várrom Ruszin tájház Görög katolikus templom Darnói apátság Jellegzetes településkép Ruszin hagyományőrzés, nemzetiségi találkozó, tavaszköszöntő tábortűz Meczner Kastély és kápolna, Falumúzeum Római Katolikus templom, Református templom Kossuth-ház Református templom Rákóczi-vár Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, iskolatörténeti kiállítás A Művelődés Háza Vártemplom Múzsák Temploma Képtár, galériák Szent Erzsébet Ünnep Szirmay kastély - lakóház Dessewffy kastély - iskola Rákóczi kastély - bormúzeum Római katolikus, Görög katolikus, Református templom Tolcsva borfesztivál Görög katolikus és református templom Hatlyukú híd I. világháborús emlékmű, 100 éves gőzhajtású szivattyútelep Római katolikus, görög katolikus és református templom Római katolikus templom Tűzoltómúzeum Faluház Fából készült harangláb

Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett felmérés, saját gyűjtés

A természeti értékek közül legfőbb vonzerőt a folyók (Bodrog, Tisza) képviselnek, de tulajdonképpen a térség egésze, a hegyek, a kisebb vízfolyások, a természetvédelmi területek által kínált lehetőségek is kiváló célterületet jelenhetnek a természeti- és ökoturizmust kedvelők számára. Gyalogtúrák, kerékpáros kirándulások vízitúrák szervezésére van kedvező lehetőség, miközben a horgászok, vadászok, lovasok is hódolni tudnak szenvedélyüknek. Sárospatakon található hőforrás, melyre építve egyre inkább kezd fellendülni termál-, gyógy turizmus, a tervek szerint a jövőben már nem csak a nyári, hanem a téli szezonban is tud vendégeket fogadni a helyi fürdő. Az épített örökség számos eleme kisebb helyi jelentőségű, a településképet szépítő épület: faluházak, templomok, de több településen található kastély, várrom, illetve a világörökség részét képező épített értékek. Kiemelkedő épített értékek találhatóak Sárospatakon, melyek a város történelmi, kulturális gazdagságát idézik. A kistérség kiemelt rendezvénye az immár 20 alkalommal augusztusban 19

megrendezésre kerülő Zempléni Fesztivál, miközben az egyes településeken számos kisebb rendezvény program nyújt kellemes szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget. A határmenti fekvés révén főként Sárospatakon kialakult speciális turisztikai forma, a bevásárló- és termálturizmus kombinációja, jellemzően szlovák és lengyel vendégekkel. Ugyanakkor a turizmus eredményessége a kevésbé attraktív vonzerők, illetve a turisztikai látnivalók hálózatszerű felfűzésének hiányában elmarad a lehetőségektől, annak ellenére, hogy 2001 óta 65%-kal nőtt a kistérségben a vendégéjszakák száma. Mindehhez szükséges a turisztikai attrakciók további fejlesztése, egységes program kínálata, illetve a szálláshelyek korszerűsítése, vagy másrészről szerkezetének változtatása piaci igényekhez igazodva. A turizmus fő adatai, 2008 Kereskedelmi szálláshelyek Település, üdülőkörzet

Férőhely, július 31.

Vendég összesen

Magánszálláshelyek

Vendégéjszaka

ebből: külföldi

összesen

ebből: külföldi

Férőhely , július 31.

Vendég összesen

Vendégéjszaka

ebből: összesen külföldi

ebből: külföldi

Bodrogolaszi

–

–

–

–

–

18

–

–

–

–

Erdőhorváti

–

–

–

–

–

46

219

3

1 073

15

Györgytarló

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

140

2 581

12

7 137

67

77

597

3

1 553

9

Hercegkút

–

–

–

–

–

38

271

–

672

–

Kenézlő

–

–

–

–

–

15

6

–

14

–

32

291

18

727

31

59

62

4

124

8

Makkoshotyka

–

–

–

–

–

28

35

2

136

2

Olaszliszka

–

–

–

–

–

66

376

–

659

–

Sárazsadány

–

–

–

–

–

23

–

–

–

–

1 531

24 053

7 967

52 606

16 842

281

2 206

250

6 150

852

26

127

–

218

–

58

588

21

1 683

109

Vajdácska

–

–

–

–

–

12

13

–

27

–

Vámosújfalu

–

–

–

–

–

10

–

–

–

–

Viss

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Zalkod

–

–

–

–

–

18

62

1

71

1

1 729

27 052

7 997

60 688

16 940

685

4 216

281

11 089

981

19 465

315 013

62 161

717 947

144 716

10 695

48 368

6 217

159 068

26 120

Háromhuta

Komlóska

Sárospatak Tolcsva

Sárospataki kistérség összesen Borsod-AbaújZemplén megye összesen


A kistérségben kereskedelmi szálláshely Sárospatakon (1 szálloda, 5 panziós, 4 üdülőház, 1 ifjúsági szállás) kívül Háromhután (2 panzió és 1 üdülőház), Komlóskán (1 panzió), Tolcsván (1 panzió) van, míg a többi településen magányszálláshelyek találhatók. A legtöbb vendégéjszakát Sárospatakon töltik el, majd Zempléni hegységben lévő települések Háromhuta, Tolcsva, Erdőhorváti, Komlóska következnek. A térségben a belföldi turizmus a meghatározó, miközben kedvezőnek tekinthető, hogy Sárospatakon a vendégéjszakák közel 30%-át külföldi, főként lengyel turisták töltik el. 20

Sárospatak és környéke turizmusának szervezésében folyamatos fejlődés figyelhető meg. 2005-ben alakult meg a turizmusban érdekelt vállalkozások és önkormányzatok részvételével a Sárospatak és Környéke Turizmusáért Egyesület. Az Egyesület a 2007-ben átadott Újbástya Rendezvénycentrumban működő sárospataki tourinform irodával közösen szervezi a térség turizmusát. A térségi turisztikai együttműködések hatékonyságának további javulása várható a turisztikai desztinációs menedzsment tevékenységek tudatosabb működtetésével. Érdemes lenne a helyi oktatásban, így a középfokú oktatásban, illetve a tanítóképzőben a turizmus-vendéglátás oktatási feltételeit megvizsgálni, valamint fejleszteni a térségi szakember utánpótlás biztosítása érdekében.

21

6. Közlekedés Közúti közlekedés A megyén belüli elérhetőségi viszonyok vizsgálata azt mutatja, hogy itt a legmagasabb a települések között a legközelebbi körzetközpontoktól mért távolság egyenlőtlensége. Ez azt jelenti, hogy ebben a megyében nagy az olyan falvak aránya, melyekből az országosnál nehezebben megközelíthetők a legközelebbi nagyobb települések, városok. Egyes felmérések az elégtelen közlekedési viszonyokra vezetik vissza a térségben kialakult magas tartós munkanélküliséget, hiszen az ingázást szinte ellehetetlenítik a közlekedési nehézségek. A Sárospataki kistérség települései Budapesttől 244-300 km távolságra, a megyeszékhelytől pedig 60-105 km távolságra fekszenek, elérési idejük a mai elvárásoknak nem felel meg. A Sárospataki kistérség településeiről a főváros és a megyeszékhely elérési ideje

Bodrogolaszi

153

Miskolc (megyeszékhely) elérhetősége (perc) 56

Erdöhorváti

154

58

18

51

Györgytarlo

175

76

17

71

Háromhuta

162

65

26

59

Hercegkut

155

59

5

52

Kenézlö

176

79

19

73

Komloska

158

62

22

55

Makkoshotyka

160

63

6

56

Olaszliszka

146

49

14

43

Sárazsadány

153

56

10

49

Sárospatak

158

61

0

54

Tolcsva

149

53

13

46

Vajdácska

165

69

8

62

Vámosujfalu

148

51

11

44

Viss

179

83

22

76

Zalkod

182

85

25

79

Település neve

Budapest elérhetősége (perc)

Sárospatak (kistérségi központ elérhetősége (perc) 6

Autópályacsomópont elérhetősége (perc) 49

Forrás: NFÜ települési adatbázis

A kistérségi primer kutatás során gyűjtött adatok utalnak mind a közúti mind a vasúti közlekedés nehézségeire. A Sárospataki kistérség fő közúti közlekedési tengelye a 37. sz. főközlekedési út, amelyen keresztül a megyeszékhellyel és a szerencsi és a sátoraljaújhelyi térséggel teremthet kapcsolatot a 16 település. A főút áteresztő képessége kicsi, miközben burkolatát folyamatosan újítják. 2008-ban készült el a Miskolcról kivezető 2*2 sávos forgalmi pálya, míg szükséges az útszakasz folyamatos szakaszonkénti felújítása. A kistérség települései a főúthoz kapcsolódó, szintén rossz állapotú bekötőutakon közelíthetőek meg.

22

A kistérség közúti hálózata

Forrás: www.terkepcentrum.hu

A közúti közlekedést nehézkessé, míg a települések közti eljutást lassítja a kistérség vízrajza, a folyók által kettészelt földrajzi elhelyezkedése. Kenézlőtől délre a Tiszán Balsánál autós kompátkelő működik, amely a közvetlen kapcsolatot biztosít a szomszédos megyével. A kompnak különösen nagy szerepe van a Nyíregyházával való kapcsolatokban, hisz ez esetében a bodrogközi településekről gyorsabb eljutni a szomszédos megyeszékhelyre (a korábbi természetes vonzásközpontba), mint Miskolcra. A Bodrogon való átkelést a Sárospatak és Tokaj közötti folyószakaszon csupán néhány komp (Bodrogkeresztúr és Bodrogkisfalud között, Olaszliszkánál, Sárazsadánynál és Bodrogolaszinál) teszi lehetővé, különben a két városnál lévő hidat használhatják. A bodrogközi kistáj elérhetőségét valamelyest javította a cigándi híd megépítése miközben a fejlődésben nagyobb lökést adna, ha az új Tisza híd megépítésével Nyíregyháza közúti elérhetősége gyorsabb lenne. A Bodrogköz és Hegyalja kistájak közúti összeköttetését a 3814. számú út biztosítja, melynek teherforgalma - különösen Románia európai uniós taggá válása óta – jelentősen megnövekedett. Ez a tranzit teherforgalom a 37. számú főút elérését a kistérség egyetlen közúti hídján, a sárospataki Bodrog-hídon és Sárospatak városközpontján történő áthaladással tudja megoldani, jelentősen rongálva a híd állapotát és sokszor megbénítva Sárospatak belvárosának forgalmát. A Bodrog-híd állapot-felújítása, a Sárospatakot elkerülő út, illetve az ehhez kapcsolódó a várostól délre fekvő híd megépítése elkerülhetetlen, sürgető feladat.

23

Részlet Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési tervéből

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési terv

A Sárospataki kistérségben több „zsáktelepülés” található (Komlóska, Háromhuta, Makkoshotyka és Zalkod), melyek bekötőúttal kapcsolódnak az összekötő utakhoz, s tömegközlekedési kiszolgálásuk, illetve általában közúti elérhetőségük kedvezőtlen. Kiépített kerékpárút-hálózat a kistérségben nincs, kizárólag a szomszédos kistérségi központtal van kiépített kerékpárút összeköttetés. (Sárospatak – Sátoraljaújhely kerékpárút) Az OTrT-ben a kistérséget érintő tervezett új kerékpárút elemek: Tiszamente kerékpárút (11-es jelű Euro Velo) 4.A számú szakasza (…- Sátoraljaújhely - Sárospatak – Bodrogolaszi – Vámosújfalu – Olaszliszka – Szegilong – …), mely vonal fejlesztése fontos a turisztikai hálózatos fejlesztések szempontjából. Vasúti közlekedés A Sárospataki kistérség vasútsűrűség és vasútellátottság szempontjából is az ország legkedvezőtlenebb helyzetű térségei közé tartozik. Kistérséget érintő közvetlen vasútvonal, a Szerencs-Sátoraljaújhely vonalú 80 c jelű vasúti fővonal párhuzamosan fut a 37. sz. főközlekedési úttal, tőle keleti irányban, a következő településeket érintve: Olaszliszka – Tolcsva, Bodrogolaszi, Sárospatak. Ez a vonal jelenleg nincs villamosítva, a forgalmat diesel mozdonyok bonyolítják. Szembetűnő a jelentős különbség a közúti és a vasúti utazási idők között. Vasúton különösen lassú eljutni Zalkod, Vajdácska, Kenézlő és Erdőhorváti térségébe, mely tényező csökkenti a helyi lakók mobilitását, a munkavállalók ingázási lehetőségeit. A vasúti közlekedés minősége összességében gyenge, árufuvarozás tekintetében alacsony a szolgáltatás vágányok és a kocsipark műszaki állapota miatt kereskedelmi, sem az utazási sebesség, másrészt 24

mind a személy- mind az színvonala. Egyrészt a nem megfelelő sem a pedig hiányzik a kellő

rugalmasság, az üzleti szemlélet és a menetrendszerűség a mindennapi működés során. Összességében elmondható, hogy a kistérség települései közül azoknak a legkedvezőbb a vasúti közlekedési helyzete, amelyek a 37. sz. főút és a Bodrog folyó között helyezkednek el. Közösségi közlekedés A kistérség valamennyi települése, illetve a Sárospatakhoz tartozó tanyavilág jelentős része elérhető autóbusszal. Problémát jelent azonban, hogy a kistérségen belül Háromhuta és Komlóska csak egy kora reggeli busszal közelíthető meg. A két faluból Sárospatak irányába csupán 2-2 járat közlekedik átszállás nélkül, ezenkívül pedig 1-1 járat átszállással. A nehézkes megközelítés miatt sérül a két falu lakosságának azon érdeke, hogy a város nyújtotta szolgáltatásokhoz kényelmesen hozzáférjenek. Hasonló problémák vannak a sárospataki tanyavilágban, illetve a Bodrogközben, ezen járatok esetén is célszerű az autóbuszok menetrendjét a munkahelyek, iskolák által megkövetelt időpontokhoz igazítani. A kistréségből a nagyobb városok közül Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, valamint Sátoraljaújhely közelíthető meg közvetlen autóbuszjárattal a városból. Vízi és légi közlekedés A térségen halad át az ország második legnagyobb folyója, a Tisza. A folyón a hajózás visszafejlődött: menetrend szerinti személyszállítás jelenleg nincs, teherszállítás is csak alkalomszerűen történik. A folyókon tehát időszakos személyforgalmi- és sporthajózás van, mely jellemzően az idegenforgalmi szezonhoz köthető. Hasonlóan ítélhető meg a terület észak-déli tengelyében elhelyezkedő Bodrog folyó szerepe is. Összességében a vízi közlekedés infrastruktúrája kiépítetlen, a vízi közlekedés által generált szállítási igény pedig mára lecsökkent. Az infrastruktúra kiépítésével a személyhajózás, evezés nagyobb szerepet kaphatna mid a helyiek életében, mind a turisták kiszolgálása során. A térségben a légi közlekedés nem jellemző, de Sárospatakon van egy füves leszállópályájú repülőtér, amely sportrepülésre alkalmas. Legközelebb elérhető nemzetközi repülőtér Kassán van.

25

7. Természeti környezet Vízrajz A kistérség életének meghatározó tényezői a felszíni vizek. Meghatározó vízfolyás a Bodrog és a Tisza, illetve a kistérség határán torkollik a Bodrogba az erősen szennyezett Ronyva-patak. A Tisza és a Bodrog is komplex hasznosítású folyók. A Tisza csak kis szakaszon érinti a kistérség területét, Viss, Zalkod és Kenézlő községek közelében. A Bodrog Sárospataki kistérségbe eső szakaszán hajlamos gázlók kialakítására, a meder kiszélesedésére. 2000.-ben víziútfejlesztési beruházás indult, a mederszabályozási munkák (terelőművek építése, mederkotrások) a folyó Sárospatak-Végardó, Sárospatak- Bodroghalász, Sárazsadány, Szegi-Bodrogkersztúr térségi szakaszait érintették. A Tisza és a Bodrog is nemzetközi vízgyűjtő területtel rendelkezik, így a vízminőséget nem csak hazai szennyezők befolyásolják. A Tisza magyarországi terhelése leginkább a települési szennyvizek befogadásából ered, a folyó vízminőségét alapvetően a felső szakasz terhelése befolyásolja, mely időszakos változékonyságot mutat, és rendszerint rendkívüli események (pl. cián, nehézfém szennyezés) befolyásolják jelentősen. A folyó vizének minősége az utóbbi évtizedben javulást mutatott, a 2000-es ciánszennyezés ezt a folyamatot törte meg. A kistérség vízrajzi érintettsége: -

Folyóvizek (Tisza folyó, Bodrog Bonyva patak)

-

Csatornák (Bodrogzugi-főcsatorna)

-

Állóvizek (Holt-Bodrog)

folyó,

Hotyka-patak,

Tolcsva-patak,

A Bodrog folyó menti települések közül Bodrogolaszi árvízi védettsége hiányos, Sárazsadányé pedig nem teljes körű. A védőmű megerősítése mindkét településen kiemelt feladat. A 16 településből 15 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett. A kistérség 16 települése közül a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról” melléklete szerint 3 település (Györgytarló, Hercegkút, Zalkod) fokozottan érzékeny, a többi 13 pedig érzékeny területűnek számít. Hercegkút és Sárospatak kiemelten érzékeny besorolású. Az elmúlt években egyre fokozódó veszélyt jelentenek a kistérséget is érintő árvizek. Az árvízvédelmi parti védvonal a Bodrog bal partján teljes hosszban kiépült Viss- Felsőberecki között, helyenként a talajminőség miatt erősítésre szorul. A Tisza jobb partján pedig az 1998 óta évente jelentkező Tisza-Bodrog árvizek hatására gyorsított ütemben megindult a Bodrogközi árvízvédelmi öblözet fejlesztése, Zalkod térségében megerősítették a védvonalakat. Az árvízvédelem folyamatos biztosítását nehezíti a források szűkössége, a kedvezőtlen talajviszonyok, valamint a jeges árvizek veszélye a Tiszán. Szükséges a védelem folyamatos felülvizsgálata, védvonal tartozékok, védelmi központok, őrtelepek, árvízvédelmi pihenők fejlesztése. A Vámosújfalui árvízvédelmi öblözet Bodrogolaszi és Sárazsadány községeket is érinti. A települések belterülete a Bodrog magasparti szakasza mentén helyezkednek el, így az árvízi elöntések itt komoly és valós veszélyt jelentenek. Az elmúlt évek fejlesztési munkálatai eredményeképpen kiépültek a védelmet jelentő 26

körtöltések. Hasonló vízügyi helyzetben van Olaszliszka, mely a Szegilongi árvízvédelmi öblözet része. Ugyanakkor az elmúlt időszakban megfigyelhető szélsőséges időjárás következtében gyakorivá váltak a nagy esőzések, melyek a Hegyaljai, illetve a Bodrogparti településeket fokozattan veszélyeztetik. A jelentős esőzések miatt megduzzadt hegyi patakok elvezetésére sokszor még a legjobban kiépített csapadékvíz-elvezető rendszerek sem elégségesek, és egyre intenzívebben merül fel a hegyvidéki tározók megépítésének igénye a Zemplénben, pl. Komlóskánál. Továbbá szükséges az alacsonyan fekvő területeken a vízelvezetés problémáinak megoldása, mint Sárospatakon a Kispataki városrészében, vagy a Radvány patak menti területeken. A csapadékvíz-elvezető beruházásokkal a jelentős magán és önkormányzati védekezési, illetve kártérítési kiadásokat lehetne a jövőben csökkenteni. Védett területek A Sárospataki kistérség területén két tájvédelmi körzet is található: -

Zempléni Tájvédelmi Körzet települések körzetében)

(Háromhuta,

Komlóska,

Makkoshotyka

A Tájvédelmi Körzet teljes területe 26 496 ha, melynek 9,03 %-a fokozottan védett. A kistérség területéből kb. 4 666 ha esik a védett területre. -

Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet (Olaszliszka bodrogközi határrésze, Zalkod nyugati területe). A Tájvédelmi Körzet teljes területe 4 578 ha, melynek 15,8 %-a fokozottan védett. A RAMSAR-i madárvédelmi egyezményhez a terület jelentős része 3 782 ha tartozik, melybe a két érintett község településhatárai is beletartoznak. A kistérség területéből kb. 825 ha esik a védett területre.

A Sárospataki kistérség a 2006-ban véglegesített NATURA 2000 területeken belül egyaránt tartozik a madárvédelmi, és természet megőrzési területi kategóriákba. A madárvédelmi területek a Bodrog vonalától észak-nyugatra fekvő teljes kistérségi területet lefedik. A kiemelt természet-megőrzési területek közé tartoznak: a Bodrogzug és Bodrog-hullámtér, a Long erdő és a különleges növényvilágáról ismert sárospataki Mandulás területe. A területek védettsége miatt a kistérségnek szem előtt kell tartania a 275/2004. (X.8.) Kormányrendeletben foglaltakat. A Kormányrendelet célja „egyes, az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, a rendelet által kihirdetett, illetőleg kijelölt területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, valamint vadon élő növény- és állatfajok élőhelyének megőrzése által a biológiai sokféleség fenntartásához, megőrzéséhez szükséges szabályok megállapítása”3.

3

275/2004. (X.8.) Korm. rend (1.§)

27

N2000 területek a Sárospataki kistérségben

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési terv

A természeti értékek megőrzése szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a kistérség a világörökségi védettség alatt álló Tokaj-hegyaljai borvidék területére esik. A hazai szabályozási rendszeren belül a kulturális örökség védelméről szóló 2001-es törvény a műemléki területek között sorolja fel a történeti tájat. Várhatóan 2010 közepén fogadja el a Parlament a világörökségi törvényt, amely egységesen meghatározná, hogy az egyes világörökségi védettség alatt álló területeken, milyen szabályokat szükséges betartani a természeti és épített értékek megőrzése érdekében. A Kistérség a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint a 10. légszennyezettségi zónába tartozik. A 10. zóna országos összehasonlításban a legenyhébb légszennyezettségi mutatókkal rendelkezik. A Kistérség 6 települése (Erdőhorváti, Háromhuta, Hercegkút, Komlóska, Makkoshotyka, Tolcsva) erózióval erősen veszélyeztetett terület. Az erózió kérdése tehát a Kistérség majd felét érintő kiemelt feladat.

28

8. Kommunális ellátás, energia-szolgáltatás A kistérség területén a közüzemi vízhálózat és a zárt közcsatorna-hálózat is – utóbbi Vajdácska kivételével - minden településen kiépítésre került. Vajdácska bekötése a Sárospataki szennyvíztisztítóban egy határon átnyúló pályázat és az LHH program részeként folyamatban van. A közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a kistérség egészét tekintve 82,4 %, ami bővülést jelent a korábbi évekhez épest, de az egyes települések között jelentős különbségek vannak. A vízhálózatba való bekötések tekintetében legrosszabb a helyzet Zalkod településen, ahol a lakásoknak 58 %-a van a vízvezetékhálózatba bekapcsolva, ellenben Hercegkút és Háromhuta községekkel, ahol ez az arány 95 % feletti. A szennyvízcsatorna hálózatba való bekötés a megyei átlag feletti 71,6%-os és a szomszédos városias Sátoraljaújhelyi kistérség kivételével magasabb, mint a környező kistérségekben. Ennek megfelelően a „közműolló” is kisebb, mint fele a megyei átlagnak. A kistérség területén a vezetékes földgázellátás a fogyasztói igények tekintetében teljes egészében lefedett, miközben a lakásoknak alig több mint 50%-a csatlakozott a gázhálózatra. Ez jóval a megyei átlag alatt marad. Kommunális ellátás kistérségi viszonylatban, 2008

Kistérség

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány százalékában

Közüzemi vízhálózatba

Közüzemi Egy háztartási szennyvíz fogyasztóra jutó évi -csatornafogyasztás hálózatba

bekapcsolt lakás, %

vezetékes gáz, m3

villamos energia, kWh

Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás, m3

Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatornahálózat, m

A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége, százalékpont

Bodrogközi

56,4

82,7

23,1

1 191

1 963

23,7

366

59,6

Sárospataki

53,0

82,4

71,6

1 507

1 782

27,6

833

10,8

Sátoraljaújhelyi

38,7

89,6

80,6

2 053

2 070

26,4

731

8,9

Szerencsi

63,0

86,0

39,0

1 549

1 911

23,4

602

47,0

Tokaji

63,9

85,9

63,9

1 318

2 232

23,5

1 010

22,0

BAZ megye összesen

72,0

88,3

65,2

1 138

1 914

24,9

686

23,0


Az alábbi két táblázat részletesen települési bontásban mutatja be a közüzemi vízhálózatba és a szennyvízhálózatba csatlakozott lakosok számát, arányát, illetve a hálózatok hosszát és a fogyasztás mértékét. Vízhálózat települési szinten, 2008

Település

Sárospatak

Lakásállo -mány az év végén

Közüzemi vízvezetékhálózat, km

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás

Üzemelő közkifolyó

Összes szolgáltatott víz, ezer m3

Ebből: lakosságnak

Közüzemi szennyvízcsatornahálózat, km

Közüzemi szennyvízcs atornahálózatba bekapcsolt lakás

5 323

106,2

4 504

90

556

364

64,3

4 414

Bodrogolaszi

400

6,4

360

35

27

24

19,9

287

Erdőhorváti

319

8,4

239

40

43

43

10,3

230

Györgytarló

224

4,5

157

6

15

15

3,8

122

29

Háromhuta

89

8,3

89

20

14

14

8,4

89

Hercegkút

258

6,1

247

3

21

20

5,9

230

Kenézlő

566

13,8

429

23

32

27

12,2

364

Komlóska

179

4,5

143

26

17

17

6,6

133

Makkoshotyka

310

8,5

251

9

19

18

8,1

242

Olaszliszka

791

10,3

648

36

46

40

17,0

471

Sárazsadány

181

11,8

168

16

8

7

6,5

90

Tolcsva

805

18,6

663

51

61

52

19,5

554

Vajdácska

468

14,8

396

17

32

29

–

–

Vámosújfalu

331

4,9

258

14

24

21

9,0

248

Viss

353

8,8

230

29

14

13

6,8

184

Zalkod

215

6,6

125

17

6

5

3,8

82

Sárospataki kistérség

10 812

243

8 907

432

935

709

202

7 740

Borsod-Abaúj Zemplén megye

286 428

4 929,6

252 826

8 222

25 201

17 575

3 379,1

186 855

Forrás: KSH BAZ megyei statisztikai évkönyv, 2008 Szennyvízhálózat települési szinten, 2008

Település

Sárospatak

Lakásállomány az év végén

Közüzemi szennyvízcsatornahálózat, km

Közüzemi szennyvízcs atornahálózatba bekapcsolt lakás

Elvezetett szennyvíz, ezer m3

Ebből háztartástól

tisztítottan

5 323

64,3

4 414

549

360

549

Bodrogolaszi

400

19,9

287

25

20

25

Erdőhorváti

319

10,3

230

14

12

14

Györgytarló

224

3,8

122

12

12

12

89

8,4

89

7

5

7

Hercegkút

258

5,9

230

22

19

22

Kenézlő

566

12,2

364

26

24

26

Komlóska

179

6,6

133

8

7

8

Makkoshotyka

310

8,1

242

20

17

20

Olaszliszka

791

17,0

471

40

34

40

Sárazsadány

181

6,5

90

6

5

6

Tolcsva

805

19,5

554

56

45

56

Vajdácska

468

–

–

–

–

–

Vámosújfalu

331

9,0

248

23

18

23

Viss

353

6,8

184

11

10

11

Zalkod

215

3,8

82

4

4

4

10 812

202

7 740

823

592

823

286 428

3 379,1

186 855

24 537

13 154

24 537

Háromhuta

Sárospataki kistérség Borsod-Abaúj Zemplén megye


30

Hulladékgazdálkodás A hulladékelszállítás nem teljesen megoldott, ezért a helyi lakosok gyakorta maguk hordják ki a szemetet egy közeli hulladéklerakóba, vagy a község külterületére. További gond a komplex hulladékgazdálkodási rendszer teljes körűségének hiánya, amely a begyűjtéstől kezdődően a szállítás, válogatás, hasznosítás feladatait látná el, teljes vertikumban, térségi szinten. A hulladékgazdálkodás feladatait a kistérségben a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. látja el. A korábban problémaként jelentkező hulladékelhelyezési problémák a bodrogkeresztúri lerakó megnyitásával átmenetileg megoldódott, bár aggasztó a jelentős szállítási távolság. Bodrogkeresztúron mind veszélyes (részleges), mind inert hulladékot tudnak fogadni. Utóbbi helyben történő feldolgozása is megoldott. A szelektív hulladékgyűjtés rendszere minden településen kiépített. Bővítésére azonban igény van. Ennek részeként valósul meg a közeljövőben Sárospatakon egy hulladékudvar, ahol lehetőség van a háztartásban keletkező különféle, veszélyes hulladéknak minősülő tárgyak összegyűjtésére. Hulladékgyűjtés, zöldfelület kistérségi szinten, 2008 Települési szilárd hulladék, kg/fő

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %

Egy lakosra jutó összes zöldterület, m2

Bodrogközi

240

90,2

237,1

Sárospataki

272

80,1

11,1

Sátoraljaújhelyi

289

82,9

11,5

Szerencsi

287

85,2

8,1

Tokaji

330

77,4

4,2

BAZ megye összesen

318

93,4

18,4

Kistérség


A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya megyei átlag alatt marad. Az értékek kistérségen belül is jelentős szélsőséget mutatnak. Míg a begyűjtés aránya a legmagasabb Sárospatakon, Györgytarlón, Hercegkúton, Kenézlőn, Vajdácskán és Vámosújfaluban, addig a legalacsonyabb, alig meghaladva az 50 %-ot Zalkodon és Sárazsadányban. Kommunális ellátás települési szinten, 2008 Település Sárospatak


Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülő

Összes elszállított települési szilárd hulladék, t

Ebből: lakosságtól

5 323

4 454

83,67%

–

3 761

3 621

Bodrogolaszi

400

303

75,75%

–

265

261

Erdőhorváti

319

235

73,67%

–

168

163

Györgytarló

224

187

83,48%

–

126

124

89

66

74,16%

–

74

73

Hercegkút

258

224

86,82%

–

176

173

Kenézlő

566

467

82,51%

–

266

261

Komlóska

179

132

73,74%

–

104

101

Makkoshotyka

310

262

84,52%

–

195

192

Háromhuta

31

Olaszliszka

791

567

71,68%

–

444

435

Sárazsadány

181

96

53,04%

–

98

97

Tolcsva

805

605

75,16%

–

561

537

Vajdácska

468

416

88,89%

–

302

298

Vámosújfalu

331

287

86,71%

–

222

219

Viss

353

238

67,42%

–

157

154

Zalkod

215

119

55,35%

–

75

73


10 812

8 658

80,08%

0

6 994

6 782

B.A.Z. megye

286 428

267 550

93,41%

3 747

223 999

191 586

Forrás: KSH BAZ megyei statisztikai évkönyv, 2008 Energiafogyasztás települési szinten, 2008

Település

Sárospatak

Háztartási villamosenergiafogyasztók

Háztartások részére szolgáltatott villamos energia, MWh


Háztartási vezetékes gázfogyasztók

Háztartási vezetékesgázfogyasztók aránya, %

Ebből: fűtési fogyasztók

Összes szolgáltatott gáz, ezer m3

Ebből: háztartásoknak

6 714

12 767

5 323

3 082

57,90%

3 082

9 485

5 457

Bodrogolaszi

414

1 214

400

210

52,50%

205

785

262

Erdőhorváti

366

662

319

145

45,45%

145

145

98

Györgytarló

220

392

224

105

46,88%

105

196

151

Háromhuta

196

254

89

–

-

–

–

–

Hercegkút

272

392

258

223

86,43%

223

280

245

Kenézlő

684

1 155

566

336

59,36%

334

635

410

Komlóska

205

357

179

–

-

–

–

–

Makkoshotyka

317

788

310

86

27,74%

86

76

75

Olaszliszka

807

1 676

791

351

44,37%

351

440

434

Sárazsadány

156

200

181

79

43,65%

79

82

73

1 384

1 338

805

407

50,56%

407

920

582

Vajdácska

580

964

468

279

59,62%

279

399

338

Vámosújfalu

345

864

331

154

46,53%

154

277

213

Viss

435

473

353

169

47,88%

167

204

168

Zalkod

235

253

215

103

47,91%

101

81

69


13 330

23 749

10 812

5 729

52,99%

5 718

14 005

8 575


321 999

616 047

286 428

206 347

72,04%

165 889

553 670

233 882

Tolcsva


32

9. Info-kommunikációs eszközök elérhetősége A kistérségben mind az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak, mind a kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások száma gyakorlatilag megegyezik a megyei átlaggal. Információ, kommunikáció kistérségi összehasonlításban, 2008 Távbeszélőfővonal ezer lakosra

Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány százalékában

Bodrogközi

192

30,6

Sárospataki

265

53,7

Sátoraljaújhelyi

282

67,2

Szerencsi

238

23,9

Tokaji

290

30,4

BAZ megye Összesen

261

52,7

Kistérség


Ugyanakkor a telekommunikációs értékek jelentős eltérést mutatnak a települések között. A távbeszélő-állomások száma szinten mindenütt 50%-k körül van a teljes lakos-állományhoz viszonyítva, egyedül Háromhután magasabb ez az arány. Háromhután feltételezhetően a számos üdülőben is van vezetékes telefon, miközben a használatuk biztonságosabb a mobil telefonok bizonytalan térerejéhez képest, azaz nem minden szolgáltató hálózata érhető el. Komlóska az a település, ahol mobil telefonhálózat egyáltalán nem érhető el, miközben a főként a hegyaljai tájrész hegyekkel körbevett településein nehézkes a hálózat elérése. A szélessávú internet már minden településen elérhető, a szolgáltatás minősége azonban néhány községben fejlesztésre szorul. Sárospatakon és Tolcsván az ISDN vonalak aránya a lakásokban 11% volt 2008-ban, míg a többi településen 2-6 % között mozgott. Vélhetően a jövőben nő ez az arány, habár figyelembe kell venni majd a mobil internet, illetve a kábeltelevízió hálózat internet előfizetéshez kapcsolódó értékeit is. Feltételezhető, hogy az ISDN vonalak arányánál magasabb az otthoni internethasználók aránya. Ugyanakkor a kistérség településszerkezete - alacsony lélekszámú, hegyes vidéken található települések - miatt a hálózatok és egyáltalán a biztonságos internet elérhetőség fejlesztéséhez a jövőben támogatások, vagy a szolgáltatók átlagoshoz viszonyított nagyobb arányú beruházása szükséges. A kistérségből a wifi falu programba Erdőhorváti és Tolcsva lépett be. A program keretében a szegény, főként roma lakosság számára is kedvező feltételekkel biztosítanak internetezési lehetőséget és számítógép használatot. A kábel televízió szolgáltatás még 7 településen nem érhető el. A kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2008-ban 53%, szinte a megyei tálaggal megegyező volt a kistérségben. A kistérségen belül Erdőhorvátiban, Györgytarlón, Háromhután, Kenézlőn, Vajdácskán, Vissen és Zalkodon nem volt elérhető kábeltelevízió hálózat.

33

Info-kommunikáció települési összehasonlításban a Sárospataki kistérségben, 2008

Település

Sárospatak


Ebből

Távbeszélőfővonal

lakásfővonal

ISDNvonal

Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás

5 323

3 670

2 756

596

4 159

Bodrogolaszi

400

230

195

22

216

Erdőhorváti

319

193

173

12

–

Györgytarló

224

109

93

6

–

89

101

90

2

–

Hercegkút

258

193

172

10

223

Kenézlő

566

278

249

12

–

Komlóska

179

134

115

10

100

Makkoshotyka

310

158

138

12

229

Olaszliszka

791

409

345

38

315

Sárazsadány

181

76

61

6

49

Tolcsva

805

544

402

94

356

Vajdácska

468

226

200

12

–

Vámosújfalu

331

211

181

16

163

Viss

353

138

119

12

–

Zalkod

215

86

79

2

–


10 812

6 756

5 368

862

5 810


286 428

183 315

140 140

25 578

150 844

Háromhuta


34

10.

Demográfia

A sárospataki kistérség lakosságszáma 2008-ban 26 480 fő volt. Ez az érték 2002-ben 27 729 fő, 2007-ben 26 800 fő volt, ami folyamatos csökkenést mutat. 2002-höz képest konkrétan 4,5 %-kal kevesebben élnek a kistérség területén. Állandó lakosság száma a Sárospataki kistérség településein 2002-2008 Település neve

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Bodrogolaszi

972

984

960

965

973

991

1004

Erdőhorváti

650

626

623

612

625

665

659

Györgytarló

604

593

590

590

586

619

629

Háromhuta

172

166

155

153

152

156

149

Hercegkút

710

706

691

690

688

716

689

1 358

1 338

1 334

1 345

1 324

1420

1 413

Komlóska

321

311

295

286

287

329

329

Makkoshotyka

983

963

951

947

924

1003

959

1 802

1 779

1 774

1 777

1 756

1754

1 739

262

260

261

239

251

278

278

14 505

14 293

14 215

13 915

13 663

13640

13 487

Tolcsva

1 997

1 965

1 926

1 899

1 854

1968

1 948

Vajdácska

1 401

1 418

1 427

1 412

1 407

1353

1 326

Vámosújfalu

930

919

907

905

902

859

855

Viss

773

750

755

761

728

767

739

Zalkod

289

299

282

274

265

282

277

27 729

27 370

27 146

26 770

26 385

26 800

26 480

Kenézlő

Olaszliszka Sárazsadány Sárospatak


Forrás: KSH adatok alapján saját gyűjtés

A jelentős mértékű lakosságcsökkenés a magas elvándorlási arány és a kedvezőtlen természetes szaporodási mutatók eredménye. Demográfiai adatok kistérségi viszonylatban, 2008 Élveszületés

Halálozás

Belföldi Természetes Belföldi vándorlási szaporodás, vándorlási különbözet fogyás (–) különbözet

Kistérség 2000–2008. évi átlaga ezer lakosra

ezer lakosra

Bodrogközi

A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből az év végén, %

A 14 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből az év végén, %

13,2

15,1

-24,7

-3,9

-8,7

19,1

20,3

Sárospataki

8,5

14,1

-14,5

-5,4

-7,7

20,5

15,5

Sátoraljaújhelyi

9,0

13,5

-15,0

-4,8

-9,9

20,2

15,5

Szerencsi

10,8

14,3

-15,4

-2,3

-5,6

19,6

18,0

9,0

16,9

-0,9

-8,5

-2,8

22,6

14,3

10,5

13,7

-9,4

-3,3

-5,6

20,4

9,9

14,0

-7,5

-4,1

9,9

13,0

-

3,1

Tokaji BAZ megye összesen ÉszakMagyarország Országos adat


35

A természetes szaporodási mutatók alapján rendkívül kedvezőtlen kép rajzolódik ki a települések többségén, egyedül Erdőhorváti településen pozitív ez az adat. Kistérségi szinten az 1000 lakosra jutó halálozások száma 2008-ban 14,1 fő volt, ami jelentősen meghaladja az országos (13,0 fő) és a megyei (13,7 fő) átlagot is. A negatív demográfiai folyamatok másik eleme az elvándorlás. A belföldi vándorlási különbözet kistérségi értéke mind a megyei, mind a regionális értéknek több mint kétszerese. A vándorlási különbözet 1000 lakosra jutó évi átlaga 2000-2008 között -7,7 fő volt. Települési szinten legrosszabb a népességmegtartó képessége Vajdácskának és Makkoshotykának, ahol az összlakossághoz viszonyítva legnagyobb mértékű az elvándorlás, a legjobb a helyzet Bodrogolasziban, Györgytarlón és Komlóskán, ahol minimálisan ugyan, de pozitív ez az adat. Az elvándorlás különösen jelentős arányú a felsőfokú végzettségűek, szakképzettek körében, ami a térség munkaerő-piaci helyzete szempontjából kedvezőtlen. Demográfiai adatok a Sárospataki kistérség településein, 2008 Település Sárospatak

Lakónépesség Élveszületés az év végén

Halálozás

Természetes Belföldi szaporodás, vándorlási fogyás (–) különbözet

13 357

108

178

-70

-91

Bodrogolaszi

942

9

15

-6

6

Erdőhorváti

604

7

6

1

-13

Györgytarló

578

4

11

-7

2

Háromhuta

132

1

6

-5

-5

Hercegkút

634

4

12

-8

-23

1 261

14

20

-6

-43

Komlóska

268

1

5

-4

2

Makkoshotyka

905

12

13

-1

-41

1 672

14

21

-7

-35

260

4

4

–

-1

Tolcsva

1 756

13

28

-15

-37

Vajdácska

1 343

11

13

-2

-54

Vámosújfalu

863

7

14

-7

-13

Viss

672

7

12

-5

-23

Zalkod

244

3

6

-3

-4

Kistérség össz.

25 491

219

364

-145

-373


701 160

7 425

9 699

-2 274

-6 626

Kenézlő

Olaszliszka Sárazsadány


A valós kép azonban még az ismertetett adatokból kirajzolódónál is rosszabb. Magyarországon a belföldi vándorlási statisztika – amely a népesség országon belüli térbeli, földrajzi mozgását követi nyomon – számbavételének alapja a lakcímbejelentési rendszer, amely a lakóhely vagy tartózkodási hely (régi nevén állandó vagy ideiglenes lakcím) létesítését, illetve megváltoztatását regisztrálja. Ezres nagyságrendűre becsülhető azon – főként fiatal - személyek száma, akik munkalehetőség reményében a fővárosba, a Dunántúlra vagy külföldre költöznek, azonban adminisztrációs bejelentéssel nem élnek, így jelenleg is a kistérség területén vannak nyilvántartva állandó lakosként. 36

B.A.Z megye


Zalkod

Viss

Vámosújfalu

Vajdácska

Tolcsva

Sárazsadány

Olaszliszka

Makkoshotyka

Komlóska

Kenézlő

Háromhuta

Hercegkút

Györgytarló

Erdőhorváti

Bodrogolaszi

Sárospatak

A belföldi vándorlási különbözet és a természetes szaporodás, fogyás mértéke településenként 2008 évben

Belföldi vándorlási különbözet

6 1

2 -8

-70 -6 -13 -91

Természetes szaporodás, fogyás (–)

2

-7 -5 -5

-1

-6

-7

0 -15 -2 -7

-5 -3

-4 -23

-43

-41

-35

-1

-54 -37

-13

-145-2274 -373

-23

-4

-6626


2001-hez viszonyítva a kistérségben az állandó népesség körében a 60 év felettiek aránya stagnál (20%). Néhány településen azonban romló tendencia tapasztalható ezen a téren: Háromhután 5 %-kal nőtt az idősek aránya 2001 évhez képest és 2008-ban elérte az összlakosság 46 %-át, ami rendkívül magas arány, több mint duplája az országos átlagnak. Ez Háromhután hosszabb távon az állandó lakosság minimálisra csökkenését, illetve a település túlnyomórészt üdülőfunkcióként való használatát jelentheti. Ezen korosztály vándorlási aktivitása minimális, ami az előzőekben vázolt jelenséggel együtt a kistérség fokozatos elöregedéséhez vezet. Mindeközben 2001-hez képest 3%-kal csökkent a 14 éven aluli gyermekek aránya.

37

A lakosság korcsoport szerinti megoszlása a Sárospataki kistérségben, 2008 (%)

100% 90%

17%

26% 21%

80%

24%

17%

26%

15% 20% 32%

21% 18% 17% 22% 22%

20% 37%

46%

70%

60% 50%

65%

56%

66% 60%

62%

57% 64%

40%

62%

54%

66%

65% 64%

64%

58%

60 év felettiek aránya

53%

42%

30%

64% 15-59 évesek aránya 0-14 évesek aránya

20% 10%

18% 18% 21%

12% 12%

21%

12%

19% 20% 14%

13% 16%

19%

14%

20%

10%

16%

0%


A népesség korcsoport szerinti megoszlásból az idősekkel való több törődés igényén kívül levonhatjuk azt a következtetést, hogy a kistérségben csökken a tanköteles korú gyermek száma, ami magával vonhatja közoktatási intézményrendszer további átszervezését, koncentrációját. A települések mindegyikén jelentős mértékű az elöregedés, amihez ha párosítjuk a fiatalok – és főként a felsőfokú végzettségűek - elvándorlásának jelenlegi tendenciáját, könnyen megjósolható, hogy néhány éven belül több kihalással veszélyeztetett településsel találkozhatunk a térségben. Az elvándorlás a beszűkült elhelyezkedési lehetőségekre, az életminőséggel kapcsolatos problémákra vezethető vissza. A negatív tendenciák mérsékléséhez az elkövetkező időszakban elengedhetetlen a munkahelyteremtés, az életminőség javítását célzó fejlesztések és a fiatalok helyben maradásának ösztönzése. A lakosságon belül a nők aránya - a megyei és országos adatokhoz hasonlóan magasabb a férfiakénál. Ehhez nagyban hozzájárul a férfiak fiatalabb kori halálozása. A kistérség 5 településén (Kenézlő, Komlóska, Sárazsadány, Vámosújfalu, Viss) azonban a férfiak vannak többségben.

38

Halálozás és élveszületés a Sárospataki kistérségben településenként 2008

36 7 12 14 7 13 11

Zalkod Viss Vámosújfalu Vajdácska Tolcsva Sárazsadány Olaszliszka Makkoshotyka Komlóska Kenézlő Hercegkút Háromhuta Györgytarló Erdőhorváti Bodrogolaszi Sárospatak

4 4 1 5 4

13

28

14 21 13 12 Halálozás 14 20 12

Élveszületés

1 6 4 11 6 7 9 15 108 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

110

120


A kistérség demográfiai mutatóiról összességében elmondható: 



A lakónépesség száma hosszú évek óta folyamatosan csökkenő tendenciát követ, ami két fő okra vezethető vissza: o

A halálozások száma évről-évre meghaladja az élve születések számát

o

Magas a kistérségből elvándorlók száma, jócskán meghaladja az odavándorlókét

A kistérségben maradók közül az idősek száma nő, míg a fiatal korosztály létszáma csökken, ami hosszútávon a kistérség elöregedését vetíti előre.

A kistérségben a roma lakosság aránya 10-15 %. Roma lakosság a kistérségben nagyobb számban Sárospatakon, Makkoshotykán, Olaszliszkán, Vajdácskán, Kenézlőn él. Különösen nagy gondot jelent a roma kisebbség erőteljes szegregáltsága, ami 80 %-ot meghaladó mértékű.

39

Forrás: Dobó Marianna – Horváth Ágnes: A gazdasági aktivitás hatásainak elemzése Borsod-Abaúj-Zemplén megye roma lakosságánál

Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. A roma lakosság lakókörnyezeti szegregációja a kistérségben előfordul (pl. Sárospatakon Halászhomok, volt Csepel telep környéke), de nem jellemző. Egy-két településen (pl. Vajdácska, Olaszliszka) vannak romasorok, melyek közterülete, illetve ingatlanállománya – lehetőleg az ott élők szociális foglalkoztatása részeként - korszerűsítésre szorul. A kistérségben jelentős lélekszámú, identitását őrző, aktívan összetartó német kisebbség él Hercegkúton, ruszin kisebbség pedig Komlóskán.

40

11.

Óvodai nevelés

A kistérség területén három településen nem működik óvoda. Ez azok a települések, ahol általános iskola sem található (Zalkod, Sárazsadány és Háromhuta), innen a szomszédos település intézményeibe viszik a gyermekeket. Óvodai intézményekre és gyermeklétszámra vonatkozó adatok a Sárospataki kistérségben (2009) OM azonosító

200985

Intézmény neve

Intézmény/Tagintézmény címe

Zempléni Ált. Iskola és Óvoda

Gyermeklétszám

3943 Bodrogolaszi, Szent Benedek u. 4.

32

3959 Makkoshotyka, Kossuth u. 2.

28

3941 Vámosújfalu, Kossuth L. u. 42.

44

3958 Hercegkút, Kossuth u. 2.

31

3955 Kenézlő, Rózsa F. u. 3.

53

3956 Viss, Kolozsvári u. 22.

25

029167

Gyöngyszem Német Nemz. Ált. I. és N.O.Ó.

028787

Napközi Otthonos Óvoda

029169

Komlóskai Ruszin Nemz. ÁMK

201116

Kerekerdő Óvoda

028529

Mese Óvoda és Bölcsőde

3950 Sárospatak, József A. u. 31.

028791

Tolcsvai Napközi Otthonos Óvoda

3934 Tolcsva, Kossuth u. 64

56

029173

Óvoda

3961 Vajdácska, Fő u. 100.

50

3954 Györgytarló, Széchenyi u. 1.

38

3937 Komlóska, Rákóczi út 74.

9

3933 Olaszliszka, Petőfi S. út 21.

77

3935 Erdőhorváti, Petőfi u. 1.

19 397

Összesen

859

Forrás: Kistérségi adatszolgáltatás

A kistérségben 2008-ban összesen 873 gyermeket irattak be az 1 055 férőhelyre. A 39 óvodai csoporttal 81 pedagógus foglalkozott. Óvodai statisztikai adatok a kistérség településein, 2008 férőhely

óvodás gyermek

450

417

17

35

Bodrogolaszi

50

32

2

4

Erdőhorváti

25

20

1

2

Györgytarló

50

40

2

2

Háromhuta

–

–

–

–

Hercegkút

30

24

1

3

Kenézlő

60

56

2

4

Komlóska

25

11

1

2

Makkoshotyka

50

22

1

2

Olaszliszka

95

82

4

10

–

–

–

–

100

60

3

7

45

48

2

4

Település Sárospatak

Sárazsadány Tolcsva Vajdácska

41

óvodai pedagógus gyermekcsoport

Vámosújfalu

50

37

2

4

Viss

25

24

1

2

–

–

–

–


1 055

873

39

81


26 702

24 353

1 021

2 104

Zalkod


Mint az a diagramból is látszik, kistérségi szinten az óvodai férőhelyszám megfelelőnek mondható, hiszen a rendelkezésre álló 1 005 férőhelyre 2009-ben 859 gyermek jutott, ami 85 %-os kihasználtságot mutat. Óvodai férőhelyek kihasználtsága a Sárospataki kistérségben 2009

1000 859

900 800 700 600 500 397

400

Férőhely

300

Óvodás gyermek

200 100

32

19

38

31

53

9

28

77

56

50

44

25

0

Forrás: Kistérségi adatszolgáltatás alapján saját gyűjtés

A kistérségen belül jelentős egyenlőtlenségek vannak a férőhelyek kihasználtsága tekintetében. Néhány településen sokkal rosszabb a helyzet a kistérségi átlagnál: Hercegkúton és Vajdácskán a férőhely-kapacitásnál több gyermeket kellett elhelyezni (124 %-os illetve 111 %-os kihasználtság), Kenézlőn, Makkoshotykán és Vissen pedig közel 100 %-ban használták ki a rendelkezésre álló helyeket. Ezen településeken indokolt lehet férőhelybővítés a közeljövőben. A kistérség többi településén azonban a meglévő kapacitások kihasználatlanok. A több óvodai csoporttal, de viszonylag alacsony kihasználtsággal működő intézményekben (Bodrogolaszi, Györgytarló, Olaszliszka, Tolcsva) elengedhetetlen lesz a csoportösszevonás, ami sajnos pedagógusi munkaerő leépítéssel is járhat. Már az óvodában megfigyelhetők az egyes településeken élő gyermekek sorsa közötti különbségek. A következő diagram az esélyegyenlőségi szempontból hátrányos gyermekek arányát mutatja az óvodai létszámhoz viszonyítva: 42

A hátrányos helyzetű óvodás gyermekek aránya településenként, 2009

96%

100%

92%

91%

89%

84% 80%

75% 68%

60% 56% 58%

70%

56%

56%

41% 37% 38%

40% 32%

66%

34%

46% Hátrányos helyzetű

26%

23% 20%

20% 15%

11%

3%

2%

Halmozottan hátrányos helyzetű Sajátos nevelési igényű

0%

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás alapján saját gyűjtés

Összességében megállapítható, hogy a kistérségben az óvodás gyermekek között rendkívül magas a hátrányos helyzetűek aránya (56 %). A 859 óvodás közül 479 hátrányos helyzetű. Még inkább elszomorító, hogy néhány településen alig van olyan óvodás gyermek, aki nem sorolható ebbe a kategóriába. Olaszliszkán, Makkoshotykán és Vajdácskán a legrosszabb az arány, ahol az óvodai gyereklétszám több mint 90 %-a hátrányos helyzetű, de Györgytarlón és Vissen is nagyon magas az arányuk. A halmozottan hátrányos gyerekek arányát tekintve Olaszliszkán legrosszabb a helyzet, ugyanis az óvodások több mint 2/3a ebbe a csoportba sorolható. Egyedül Hercegkút óvodájában elfogadható a HH-s gyerekek aránya, ahol a 31 gyerekből 8 fő a hátrányos helyzetű (26 %-os arány). Néhány településen sajátos nevelési igényű gyermeket is találhatunk, de szerencsére számuk nem magas, a kistérségben összesen 7 fő szerepelt a 2009. októberi statisztikában.

43

12. Közoktatás – alapfokú oktatás A Sárospataki kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jónak mondható, azonban három törpefaluban egyáltalán nincs óvoda és iskola (Zalkod, Sárazsadány és Háromhuta), közép- és felsőoktatási intézmény pedig csak a kistérségi központban, Sárospatakon található. Az iskolafenntartók között 2008-ban történt az intézményi társulások (iskolakörzetek) szervezése. A fenntartók óvatos lépéseket tettek, tagiskolaként rendre megmaradtak az alsó tagozatok, még ha összevont osztályokkal is: ilyen pl. a Bodrogolaszi tagiskolájaként működő Makkoshotyka, vagy Kenézlő tagiskolája, Viss. Emellett van egy nyolc osztállyal működő tagintézmény, Vámosújfalu iskolája, ahol 2009 évben 118 gyermek tanult (Bodrogolaszi tagiskolája). Az iskolafenntartó társulások megalakulásával létrejött új, 200 fős intézmények egyelőre túlzottan újak ahhoz, hogy működésük stabilnak legyen tekinthető, és számos pedagógiai problémával küzdenek. Ugyanakkor nem szűnt meg az egészen apró intézmények fenntartásának problémája: Komlóskán mind az óvoda, mind az iskola alig több mint tíz gyermekkel működik, s csak azért nem kellett kapuit bezárni, mert nemzetiségi oktatást folytatnak. (Ennél sokkal jobb a helyzet Hercegkúton, ahol 45 alsó tagozatos kisgyermek vett részt német nemzetiségi oktatásban 2009-ben.) Általános Iskolák a Sárospataki kistérségben OM azonosító

Intézmény neve

Intézmény/Tagintézmény címe 3943 Bodrogolaszi, Rákóczi u. 1.

200985

Zempléni Ált. Iskola és Óvoda

3959 Makkoshotyka, Rákóczi u 48. 3941 Vámosújfalu, Csécsi N. P. u. 12.

029167

Gyöngyszem Német Nemz. Ált. Isk. és N.O.Ó.

029168

Körzeti Általános Iskola

029169

Komlóskai Ruszin Nemz. ÁMK

201117

Hegyalja Általános Iskola

102952

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

3950 Sárospatak, Petőfi u. 1.

028914

Miskolci Egyetem Árvay József Gyakorló Általános Iskolája

3950 Sárospatak, Bartók B. u. 2.

028916

Erdélyi János Általános Iskola és Kollégium

3950 Sárospatak, Nagy Lajos u. 10.

039227

Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona

3950 Sárospatak, Rákóczi út 1.

029172

Általános Iskola

3934 Tolcsva, Kossuth u. 37.

029173

Vajdácska Általános Iskola

3958 Hercegkút, Kossuth u. 2. 3955 Kenézlő, Kárpát u. 1-3. 3956 Viss, Munkácsy u. 20-22. 3937 Komlóska, Ságvári u. 16. 3933 Olaszliszka, Petőfi u. 24. 3935 Erdőhorváti, Petőfi u. 1.

3961 Vajdácska, Fő u. 2. 3954 Györgytarló, Széchenyi u. 1.

Forrás: Kistérségi adatszolgáltatás

44

Az általános iskolai létszámadatokat elemezve ismét tetten érhető a demográfiai folyamatoknál vázolt létszámcsökkenés. Amíg 2006-ban a kistérség általános iskoláiban összesen 2 549 gyermek tanult, addig 2009-re ez a létszám 2 251 főre csökkent (12 %-os csökkenés) Az általános iskolai tanulólétszám változása a Sárospataki kistérség településein 2006-2009

2400

2251

2100 1800 1500 1200

1114

2006

900

2007

600

2008

300

97

102

98

200 45

10

18

146

166

99

118

2009 38

0

Forrás: Kistérségi, intézményi adatszolgáltatás alapján saját gyűjtés

A diagram is jól szemlélteti, hogy a kistérség összesített adatai folyamatos tanulói létszámcsökkenést mutatnak az elmúlt években. Az egyes intézmények adatait nézve szerencsére eltérő tendenciával is találkozhatunk. A legszembetűnőbb pozitív folyamat Hercegkút oktatási intézményében tapasztalható, ahol a 2006-os 18 fős tanulólétszám folyamatos növekedéssel 2009-re elérte a 45 főt, ami 2,5-szörös létszámnövekedést mutat. A tanulószám növekedést elsősorban a német nemzeti oktatás jelentőségének felértékelődése generálta, de hozzájárult az intézményben folyó magas minőségű szakmai munka elismerése is a szülők részéről. Általános iskolai statisztikai adatok a kistérség településein, 2008 Település

Általános iskola osztályterem

osztály

tanuló

pedagógus

60

60

1 210

116

Bodrogolaszi

8

6

114

11

Erdőhorváti

8

8

103

13

Györgytarló

8

7

97

12

Háromhuta

–

–

–

–

Hercegkút

4

4

38

4

Sárospatak

45

Kenézlő

10

8

208

13

Komlóska

3

2

11

2

Makkoshotyka

4

1

20

8

Olaszliszka

6

10

155

16

Sárazsadány

–

–

–

–

Tolcsva

8

9

174

17

Vajdácska

8

8

113

13

Vámosújfalu

7

8

121

13

Viss

6

2

39

2

Zalkod

–

–

–

–

140

133

2 403

240

3 167

3 234

65 650

5 804



A település- és intézményvezetés által követett módszer tehát igazolódni látszik. Mivel a demográfiai folyamatok nehezen befolyásolhatók és a születendő gyermekek számának rövidtávú növekedése nem várható, így a környéken egyedülálló oktatási programmal és az intézmény népszerűsítésével sikerült meggyőzni a környező településeken élő gyermekek szüleit, hogy ezt az intézményt válasszák gyermekeik számára. Az adatok vizsgálatánál fontos megjegyezni, hogy Sárospatakon – eltérően a többi településtől – nem csak önkormányzati fenntartású általános iskolát találunk. Az Árvay József Gyakorló Általános Iskola a Miskolci Egyetem, az Erdélyi János Általános Iskola és Kollégium a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a „kisrefiként” ismert Református Általános Iskola pedig a Tiszáninneni Református Egyházkerület fenntartásában üzemel. Ezen intézmények évente kb. 650 tanuló oktatásáról gondoskodnak. Az adatsor képét torzítja továbbá a 2008-ban bekövetkezett intézmény összevonás, mely során az addig önálló Makkoshotykai iskola felső tagozata az intézményfenntartó társulás megalakításával beolvadt Bodrogolaszi iskolájának adataiba. Ez a gazdaságilag indokolt összevonás további megoldandó feladatok elé állította a társulást létrehozó önkormányzatokat. Ez egyrészt a tanulók szállításának megszervezésében, másrészt a Bodrogolasziban lévő intézményben koncentráltan jelentkező létszám ebédeltetésében mutatkozik. Ez utóbbi probléma (kicsi az ebédlő kapacitása, így 8-10 turnusban tudják ebédeltetni a tanulókat) vélhetően hamarosan megoldódik, az LHH program keretében ebédlőbővítéssel kapcsolatosan benyújtott pályázatnak köszönhetően. A szállítás jelenleg vásárolt szolgáltatás útján kerül megszervezésre. Hosszútávon mindenképpen indokolt saját iskolabusz beszerzése, hasonlóan a kenézlői Körzeti Általános Iskola diákjait szállító kistérségi buszhoz, melyet pályázat útján szerzett be a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás és üzemeltetésre átadott Kenézlő község önkormányzata számára. Az előző évhez viszonyítva a legnagyobb tanulói létszámcsökkenés 2009-ben Bodrogolaszi (-15 %) és Vajdácska (-12 %) intézményében volt tapasztalható. Ez annak köszönhető, hogy az intézmény összevonások következtében kényszerűen utaztatott gyerekek szülei közül többen népszerűbb iskolákba 46

(Sárospatak, Hercegkút) íratják gyermeküket. (Ha már úgyis utazniuk kell, inkább jobbnak vélt, „városi” iskolába járjanak) Megállapítható, hogy amely jelenség például Hercegkút iskolájában létszámnövekedést okozott, az másutt létszámcsökkenéshez vezet. Tehát a demográfiai folyamatok tükrében nem várható tanulói létszámnövekedés a kistérségben, de a létszám átrendeződés folytatása várható az egyes intézmények között. Az elmúlt években a kistérségben Olaszliszkán, Bodrogolasziban, Tolcsván, Vajdácskán korszerűsítettek iskola épületet (nem minden oktatási helyet), Kenézlőn és Sárospatakon a közeljövőben valósulhat meg fejlesztés elnyert EU-s forrás segítségével, míg jellemzően a többi településen a korábbi évek korszerűsítési munkái forrás hiányában elmaradtak. Csupán kisebb eszközbeszerzések várhatók. Az iskola épületek fenntartása a korszerű jó minőségű nyílászárók, hőszigetelés hiányban a lehetőségekhez képest magasabb költséget jelentenek, miközben sokszor mindennapi infrastrukturális hiányosságok gátolják a korszerű oktatásnevelési tevékenység feltétételeit. A kistérségben néhány településen most néznek szemben az oktatási rendszer koncentrációjának következményeivel, a központi iskolákban megnövekedett gyermeklétszám megfelelő színvonalú oktatásához felújítások, intézménybővítések szükségesek. Ilyen települések: Sárospatak és Kenézlő. Továbbá az óvodai nevelésben is néhány településen szűkösek kapacitások, mint Vissen és Vajdácskán ahol a kétcsoportos működtetést az alacsony normatíva és infrastrukturális hiányok gátolják. A hosszabb távon fennmaradó korszerű oktatási intézmények, (feladat-ellátási helyek) felújítása elengedhetetlen a kistérségben a magas színvonalú oktatási nevelő munka ellátáshoz. A kistérségben egyre erőteljesebb a cigány népesség települési elkülönülése; cigányok és nem cigányok között rejtett és nyílt konfliktusok feszülnek, tartanak egymástól. Mint másutt, Sárospatak környékén is a nem roma népesség a mobilabb. Ők élnek elsősorban mind a szabad iskolaválasztás, mind az elvándorlás lehetőségével, s ez óhatatlanul a szegregációs jelenségek felerősödéséhez vezethet, amelyekkel tartósan számolni kell.

47

Hátrányos helyzetű és zavarokkal küzdő tanulók aránya az egyes intézményekben 2009

97%

100%

92%

89% 90%

90%

87%

78%

80%

73%

70%

64%

60% 50%

50%

47%

58%

54%

37%

40%

HH tanulók aránya az összlétszámhoz HHH tanulók aránya az összlétszámhoz

30% 20%

SNI tanulók aránya az összlétszámhoz

20% 10% 0%

TMB tanulók aránya az összlétszámhoz

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás alapján saját gyűjtés

Kistérségi átlagban is magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A 2009. októberi statisztikai adatok alapján a térségben az önkormányzati fenntartású alapfokú iskolák oktatásában résztvevő tanulók száma 1 626 fő. Ebből a létszámból a hátrányos helyzetű gyermekek száma 1 045 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 512. Rendkívül magas a HH-s arány Györgytarló (92 %), Viss (97 %), Olaszliszka (90 %), Makkoshotyka (89 %) és Vajdácska (87 %) települések iskolájában. A HHH-s tanulók aránya Olaszliszkán 46%, Makkoshotykán 49 %. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók viszonylag magas aránya miatt fontos a pedagógiai szakszolgálatok kapacitásbővítése (több logopédus, fejlesztő pedagógus az iskolákban és a központban, pedellus, szociális munkás), az egyes iskolákban a foglalkozásoknak helyet adó helyiségek kialakítása, amelyre nem vagy nem a szükséges mértékben került sor az utóbbi években. (A sárospataki Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálatnak lényegében ugyanazzal a kapacitással kell most kiszolgálni a környező településeket is, mint a korábbi években.) Ugyanilyen fontossága van a délutáni foglalkozásoknak (napközi), jobb esetben az iskolaotthonos oktatásnak, amire nem jut elég forrás. Sárospatakon a sajátos nevelési igényű gyermekek jelentős részét elkülönülten oktatják, közülük néhányan alkalmasak az együtt nevelésre, ám integrálásuk komoly szakmai kihívást jelent, amelynek a feltételei egyelőre nem adottak. 48

Ezért a kistérség iskoláiban növelni kell a gyógypedagógiai képzettséggel rendelkezők számát. Az intézmények fontosnak tartják az iskolákban a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását, ill. a roma diákok integrált oktatását. Az integrált oktatás mellett szükséges az önkormányzatok (pl. Sárospatak) képviselőtestületeinek az elkötelezése is, akiknek például ösztöndíjakhoz való hozzájutással, tehetséggondozással, illetve a szakszolgálatok összehangolt munkájának biztosításával szükséges támogatni a roma diákok társadalomba való hatékonyabb beilleszkedését. A megyei önkormányzat által fenntartott többségében sajátos nevelési igényű gyereket oktató iskolába (Erdélyi János Általános Iskola és Kollégium) nagy számban járnak romák, akiknek egy jelentős része a vasút túl oldaláról, a város másik végéből jár az iskolába. Javasolt az iskolába való eljutás biztonságos körülményeit megteremteni. A kistérségben Olaszliszkán működik tanoda, mellyel kapcsolatosan jók tapasztalatok, a roma lakossággal nagy számban érintett településeken (Olaszliszka, Makkoshotyka, Sárospatak, Kenézlő) hasonló típusú, a közoktatáson kívüli oktató-nevelő tevékenység folytatása szükséges a roma diákok bevonásával.

49

13.

Középfokú oktatás, szakképzés, felsőoktatás

A kistérségben a felnőtt oktatás és a tehetséggondozás olyan potenciális fejlesztési irányok, amely erős helyi intézményi gyökerekre (tanítóképző) támaszkodhat és akár nagyobb térségi hatókört is kivívhat magának. Sárospatakon 3 középfokú intézmény (2 gimnázium és 1 szakképző iskola) és 2 felsőfokú oktatási intézmény: Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia működik. A kistérségben a felnőtt oktatás és a tehetséggondozás olyan potenciális fejlesztési irányok, amely erős helyi intézményi gyökerekre (tanítóképző) támaszkodhat és akár nagyobb térségi hatókört is kivívhat magának. A három középiskola látja el a kistérségben és tágabb környezetében élő fiatalok középszintű képzését: a két gimnáziumban (Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium, valamint Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma) mintegy 1 200 fiatal tanul, mindkettő biztosít kollégiumi ellátást. A nagy múltra visszatekintő Református Kollégium mellett kiemelkedő érdem, hogy az Árpád Vezér Gimnázium is talpon tudott maradni, sőt stabil tagjává vált a helyi oktatásnak. A hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása érdekében az Arany János Tehetségkutató program keretében az iskola két alkalommal is indított speciális osztályt. (Ennek keretében az iskola kiemelt normatívában részesült a hátrányos helyzetű fiatalok hatékonyabb fejlődése érdekében). Középfokú, felsőfokú oktatás statisztikai adati kistérségi összehasonlításban, 2008 Kistérség

Általános Gimnáziumi Szakközépiskolai Szakiskolai iskolai nappali tagozatos tanulók ezer lakosra

Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató ezer lakosra

Ebből: nappali tagozaton

Abaúj–Hegyközi

113,8

–

9,0

9,5

–

–

Bodrogközi

118,3

–

–

0,9

–

–

Edelényi

112,6

4,7

6,4

2,9

–

–

Encsi

138,3

12,8

9,0

24,6

–

–

87,9

12,6

40,5

30,1

–

–

106,4

21,4

9,1

–

–

–

Mezőkövesdi

81,4

10,1

15,9

10,5

–

–

Miskolci

81,2

22,7

43,7

15,9

46,1

30,0

Ózdi

105,5

12,1

17,1

13,1

–

–

Sárospataki

94,3

49,7

6,4

16,4

23,7

15,2

Sátoraljaújhelyi

94,1

18,0

56,1

24,6

–

–

Szerencsi

102,1

19,6

8,4

10,5

–

–

Szikszói

109,7

15,8

1,1

4,6

–

–

Tiszaújvárosi

99,8

17,5

15,4

11,5

–

–

Tokaji

83,3

27,2

61,6

38,0

–

–


93,6

18,0

28,4

15,3

18,5

12,0

Kazincbarcikai Mezőcsáti


A fenti táblázatból kiemelkedik, hogy a Sárospataki térségnek mesze a legnagyobb relatív szerepe a megyében a gimnáziumi oktatásban. Ugyanakkor a szakképzésnek már jóval kisebb a kistérségen belüli jelentősége és gyakorlatilag 50

Sátoraljaújhely településen működő szakképző igénybe venniük a kistérség lakosainak.

iskolák

szolgáltatásait

kell

A mélyszegénységben élő családok gyermekei azonban nagyobb részt az önkormányzati fenntartású Vay Miklós Szakképző Iskolában folytatják tanulmányaikat, ahol a 9. és 10. évfolyam elvégzése után szakmához, s jó esetben érettségihez is juthatnak. Az intézmény része a Sátoraljaújhely szakképző iskolájával közösen szervezett térségi integrált szakképző központnak, így a jövőben várható az intézmények által oktatott szakmák újraszervezése és magasabb szakmai színvonalon való oktatása. Vállalkozói igényként felmerült, hogy a szakképzés oktatási programjai, szakmai tananyagai jobban illeszkedjenek a helyi vállalkozói igényekhez. A közel 600 tanulót fogadó szakiskola ugyanis egy-egy szakközépiskolai osztályt is indít évfolyamonként, sőt, két szakterületen (autószerelő, épületgépész technikus) érettségizettek két éves képzésére ad lehetőséget. Az intézmény óriási szerepet tölt be a kistérség, sőt a tágabb környezetből, éppen a leginkább leszakadó településekről érkező fiatalok szakmához juttatásában; a támogatásra szoruló célcsoport nagyrészt ebben az intézményben található. Ezért mind a tanulók szocializációja, a kulcskompetenciák fejlesztésére irányuló oktatási formák alkalmazása, az iskolán kívüli képzések (gyakorlati oktatás) biztosítása perdöntő a felzárkóztatás sikere szempontjából. A leghátrányosabb helyzetű, javarészt roma családokban ma már majd minden gyermek megkezdi középfokú tanulmányait, de többségük szakiskolai képzésbe kerül, miközben tanulmányi kötelezettség elvesztése után, főként motivációs problémák – munkanélküliség mint személyes példa és reális lehetőség, vagy nem szaktudással való pénzkeresés - miatt még onnan is hamar kiesik. A közoktatást kiegészítő és támogató programokra nagy szükség lenne ebben a térségben, mert valamelyes esélyt nyújtanak arra, hogy a fiatalok az állami oktatási rendszerben maradjanak, szakmához, érettségihez jussanak. A Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karának hallgatói létszáma 2002-2008 között 700 600

500 400

Nappali tagozatos hallgatók

300

Levelező tagozatos hallgatók

200 100

0 2002

2004

2006

2007

2008

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

Miskolc mellett csak Sárospatakon működik felsőoktatási intézmény BorsodAbaúj Zemplén megyében. A Sárospatakon működő Miskolci Egyetem Comenius 51

Tanítóképző Főiskolai Kara országosan is jelentős szerepet vállal az általános iskolai tanítók, óvodapedagógusok szakmai képzésében, de a kistérségben élő fiatalok is nagyszámban választják felsőfokú képesítésük megszerzésének helyeként az intézményt. Az országos tendenciákhoz igazodva a 2004-2006 közötti csúcsidőszakhoz képest az utóbbi években jelentős hallgatói létszámcsökkenés tapasztalható az intézményben. Amíg 2004-ben 624 fő nappali tagozatos és 539 fő levelező tagozatos hallgató rendelkezett jogviszonnyal az intézményben, addig 2008-ra ez a létszám 387 fő nappali tagozatos és 216 fő levelező tagozatos hallgatóra csökkent. A hallgatói létszámcsökkenés vélhetően két okra vezethető vissza. Egyrészt az intézmények működésének gazdasági nehézségei miatt csökkent a képzésekre felvehető keretlétszám, másrészt a pedagógusi munkahelyek létszámtelítettsége okozta alacsony elhelyezkedési arány, illetve a más szakmákhoz képest alacsonyabb várható jövedelem miatt csökkent a szakma iránt érdeklődők száma is. Ez utóbbi probléma új, piacképes szakok indításával részben orvosolható. Ennek érdekében az intézmény vezetése már lépéseket is tett a Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó valamint Web-programozó szakok indításával. Továbbá a kihívásoknak a folyamatosan megújuló oktatási kínálattal, illetve a felsőfokú szakképzést, bizonyítványt adó képesség-fejlesztő tanfolyamok bevezetésével igyekszik megfelelni az intézmény. Ugyanakkor a jövőben foglalkozni kell új, a kistérség, Zemplén gazdaságához igazodó képzési kínálat befogadásával, vagy bevezetésével. Az intézmény fő képzési területe továbbra is a tanítók és óvoda-pedagógusok képzése kell hogy maradjon, hiszen e területen évszázados hagyományokkal rendelkezik, azonban a szakképesítéssel ellátottak számánál figyelembe kell venni az utóbbi évek demográfiai és gazdasági folyamatait, hiszen a túlzott létszámú szakemberképzés a foglalkoztatottság romlásához és a kistérségből történő elvándorlás további erősödéséhez járulhat hozzá. A város másik felsőfokú intézménye a Sárospataki Református Teológiai Akadémia, mely fenntartója a Tiszáninneni Református Egyházkerület. Az intézmény az oktatási tevékenységen felül presbiteri Népfőiskolát és térség fejlődéséhez is kapcsolható kutatóintézeteteket működtet. Meg kell még említeni, hogy a kistérségben nagy hagyománya van a művészeti és kulturális oktatásnak is. Sárospataki székhellyel, de a kistérség és a megye több településén két kihelyezett oktatással foglalkozó művészeti iskola működik: A Sárospatak ART-ÉRT Alapítvány fenntartásában lévő ART ÉRT Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint a Sipos György Alapfokú Művészetoktatási és Nevelési Alapítvány fenntartásában lévő Sárospataki Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nagyban hozzájárul a kistérség fiataljainak színművészet, képzőművészet, táncművészetek iránti vonzódásához, azok elsajátításához. A zeneművészeti oktatásban pedig a Sárospatak Város Önkormányzata által fenntartott Farkas Ferenc Művészeti Iskola vállal szerepet. Több településen működnek hagyományőrző népdal és néptánccsoportok is, melyek mind hozzájárulnak a Sárospataki kistérség messzeföldön híres kulturális életének öregbítéséhez.

52

14.

Kultúra, közművelődés Nyilvános könyvtár és mozi látogatás a sárospataki kistérségben Nyilvános könyvtárak száma (db)

Mozi férőhelyek száma (db)

Mozilátogatások száma (db)

Bodrogolaszi

0

0

Erdőhorváti

0

0

Györgytarló

0

0

Háromhuta

0

0

Hercegkút

0

0

Kenézlő

0

0

Komlóska

0

0

Makkoshotyka

0

0

Olaszliszka

0

0

0

0

100

8 283

Tolcsva

0

0

Vajdácska

0

0

Vámosújfalu

0

0

Viss

0

0

Zalkod

0

0

100

8 283

Település

A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő)

Sárazsadány Sárospatak


3

5 488 (csak a városi könyvtárban)

Forrás: KSH BAZ megyei statisztikai évkönyv, 2008; Nyilvános Könyvtárak Jegyéke (www.ki.oszk.hu)

A nyilvános könyvtárak jegyzékében a Sárospataki kistérség területéről aktuálisan 3 könyvtári intézmény szerepel, mindhárom Sárospatakon található. Funkcióját tekintve A Művelődés Háza és Könyvtára (Zrínyi Ilona Városi Könyvtár) városi könyvtári feladatokat lát el és nagyon népszerű az olvasók körében. A 2007-ben mért 3 059 fős regisztrált használó után 2008-ban már 5 488 fő volt a beiratkozott olvasók száma. Található továbbá a városban két egyházi könyvtár, a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Könyvtára Sárospatak és a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtára, melyek egyházi könyvtári feladatok nyilvános könyvtári ellátását végzik. A kistérség többi településén ugyan nem található a nyilvános könyvtárak jegyzékébe felvett könyvtár, azonban több településen működik községi és iskolai könyvtári feladatokat ellátó könyvtár, valamint a mozgókönyvtári szolgáltatásnak köszönhetően a kistérség valamennyi településén elérhető a szolgáltatás. A mozgókönyvtári szolgáltatás kiadásait a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 2005 évtől kezdődően, központi költségvetési forrásból fedezi. Bár az utóbbi években folyamatos csökkenés tapasztalható a normatív támogatás összegében, még így is elmondható, hogy óriási lehetőség ez a kistelepülések 53

kulturális életének fenntartására, melyre a helyi önkormányzatok forrásából nem mindenütt lenne lehetőség. Sárospatak a szabadidős, közművelődési lehetőségeket tekintve mindenképp megfelel egy hasonló méretű várostól elvárható teljesítménynek. Több esetben az elvárhatónál szélesebb lehetőséget nyújt mind saját, mind szűkebb vonzáskörzete lakosai számára. Mozielőadások és mozi látogatások számának alakulása Sárospatakon 2005-2008

20000

18000

17205

16000 14000 12000 10512

10000 8000

Mozielőadások száma

8283

7457

Mozilátogatások száma

6000 4000 2000 0

274 2005

791 2006

741 2007

765 2008

Forrás: KSH adatbázis alapján saját gyűjtés

Az önkormányzati fenntartású Művelődés Háza és Könyvtára központi szerepet játszik a város kulturális életében. Felnőtt- és gyermekszínházi programjai, kiállításai, zenei és ismeretterjesztő programjai kiemelkedő színvonalúak. Külön említést érdekel a filmkultúra ápolása érdekében kifejtett munkájuk. A művész mozi előadásain a vetítéseken túl beszélgetésekre, az alkotások mélyebb megismerésére nyílik lehetőség. Ennek köszönhetően az utóbbi években jelentős látogatószám növekedést produkált, mely 2006-ban elérte a 17 205 alkalmas csúcsot, 2008-ra azonban az országos trendet követve visszaesett 8 283 db-ra, de még így is meghaladja a korábbi évek látogatásszámát. Mindeközben az előadások száma stabilan az évi 700 előadás feletti szinten maradt. A várban működő Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma területén folyamatos fejlesztések zajlanak a mind magasabb színvonalú szolgáltatás érdekében. A területet körbekerítették. A kaputól a vár épületéig vezető út szépen parkosított, a vár területén információs táblák kerültek kihelyezésre. Jól mutatja a múzeum nívóját, hogy 2000. évi 74 384 fős látogatottság 2007-re 195 399 főre emelkedett. Külön kiemelendő a Rákóczi-emlékút, amely Rákóczi szülővárosát, Munkácsot köti össze a várral. A Képtár magánalapításokból felépített képzőművészeti gyűjtemény, a megyei múzeumi szervezet részeként. A múzeumban egyaránt megtalálható egy állandó 54

kiállítás, amely mellett gyakran időszaki kiállítások is megtekinthetők. Az állandó kiállítás első gyűjteménye elsősorban a 20. századi magyar képzőművészeti alkotásaiból álló válogatást tartalmaz. Olyan nagynevű alkotók művei találhatók itt, mint: Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, vagy Gulácsy Lajos. A gyűjtemény második része Domján József Amerikában élt magyar képzőművész, míg a harmadik gyűjtemény a 70-es évek avantgárdjának alkotásait mutatja be. Ezen kívül a 350 nm-es kiállító teremben évente 4-5 alkalomban rendeznek különböző kiállításokat. Közművelődés a sárospataki kistérségben, 2008 Muzeális intézmények száma (db)

Múzeumi látogatók száma (fő)

Közművelődési intézmények száma (db)

Kulturális rendezvények száma (db)

Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő)

Alkotó művelődési közösségek száma (db)

Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő)

Bodrogolaszi

0

0

0

0

0

0

0

Erdőhorváti

0

0

0

0

0

0

0

Györgytarló

0

0

1

3

500

0

0

Háromhuta

0

0

0

0

0

0

0

Hercegkút

0

0

1

34

3 012

4

34

Kenézlő

0

0

1

3

1 220

0

0

Komlóska

0

0

0

0

0

0

0

Makkoshotyka

0

0

0

0

0

0

0

Olaszliszka

0

0

1

28

4 700

0

0

Sárazsadány

0

0

0

0

0

0

0

Sárospatak

3

183 811

4

80

48 563

11

224

Tolcsva

0

0

1

3

78

0

0

Vajdácska

0

0

1

10

1 960

0

0

Vámosújfalu

0

0

1

36

1 956

4

78

Viss

0

0

1

3

200

0

0

Zalkod

0

0

0

0

0

0

0


3

183 811

12

200

62 189

19

336

Település


A fenti táblázat jól mutatja, hogy Sárospatakon kívül is jelentős kulturális élet zajlik a kistérségben. Különösen elmondható ez Vámosújfaluról, Hercegkútról és Olaszliszkáról. Jelentős rendezvények a falunapok, a településekről elszármazottak összejövetelét célzó rendezvények és egyéb hagyományőrző programok. Jelentős, évenként ismétlődő rendezvény a kistérségben a Tolcsvai bornapok, és a több települést is érintő Zempléni Fesztivál. A civil aktivitás (a civil szervezetek száma, és elsősorban az általuk megvalósított projektek száma, hordereje, érintettjei) magas szintje arra utal, hogy az adott terület lakossága aktívan befolyásolni kívánja saját életkörülményeinek alakulását, közvetlen környezetének fejlődését. A megyei civil szervezetek 4,1 %-a került bejegyzésre a Sárospataki kistérségben. Közülük azonban kevés található a kistelepüléseken és csak néhány folytat jelentős munkát, jellemzően a következő tevékenységi területeken:

55

 Oktatási tevékenység támogatása, képzés, ismeretterjesztés,  Kulturális, sportesemények, ifjúsági rendezvények szervezése, sportélet fejlesztése,  Lapkiadás, hagyományőrzés, településfejlesztés,

helyi

kulturális

értékek

 Teleház, kábeltévé működtetése, 

Önkéntes tűzoltói tevékenység, polgárőrség,



Mozgáskorlátozottak részére rehabilitációs szolgáltatások nyújtása,



Pályázati tanácsadás, pályázat írás, projektmenedzselés.

56

feltárása,

15.

Jövedelmi helyzet

A társadalom életszínvonalának megítéléséhez jó támpont az egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem mértéke, ami 2008-ban, a Sárospataki kistérségben átlagosan 630 502 Ft-ot ért el, ami kevesebb, mint az Északmagyarországi régió, vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megye átlaga. Ez az adat is bizonyítja, hogy az itt élők többségének életkörülményei elmaradnak a más, fejlettebb országrészben lakókéhoz képest. Egyedül Sárospatak és Hercegkút településekről mondható el, hogy az egy főre jutó jövedelemadó összege meghaladja a megyei átlagot, de még ott is jelentősen elmarad a Budapest és környékén mérhető mértéktől (795 000 és 1 200 000 Ft közötti összeg). Az adózók száma és az SZJA alap egy főre jutó összege településenként Állandó lakosok száma (fő)

1000 lakosra jutó adózók száma (fő)

SZJA 1 állandó lakosra

SZJA alap 1 főre jutó összege

Adófizetők száma (fő)

Sárospatak

13 487

465

142 852 Ft

798 137 Ft

6 271

Bodrogolaszi

1 004

422

94 716 Ft

579 630 Ft

423

Erdőhorváti

659

337

66 394 Ft

430 844 Ft

222

Györgytarló

629

290

26 490 Ft

284 599 Ft

182

Háromhuta

149

348

61 102 Ft

469 652 Ft

52

Hercegkút

689

485

123 913 Ft

766 400 Ft

334

1 413

298

45 182 Ft

364 116 Ft

421

Komlóska

329

404

101 541 Ft

553 620 Ft

133

Makkoshotyka

959

376

40 204 Ft

387 769 Ft

360

1 739

317

59 288 Ft

420 741 Ft

551

278

306

58 568 Ft

443 022 Ft

85

Tolcsva

1 948

399

80 187 Ft

533 568 Ft

777

Vajdácska

Település

Kenézlő


1 326

349

43 115 Ft

398 791 Ft

462

Vámosújfalu

855

421

76 105 Ft

554 988 Ft

360

Viss

739

222

49 080 Ft

294 959 Ft

164

Zalkod Sárospataki kistérség összesen

277

311

49 023 Ft

383 188 Ft

86

26 480

411

104 213 Ft

630 502 Ft

10 883

B.A.Z megye

726 507

389

115 715 Ft

654 588 Ft

282611

1 259 810

404

121 861 Ft

681 801 Ft

508963

Észak-Magyarország

Forrás: KSH BAZ megyei statisztikai évkönyv, 2008 alapján saját számítás

Az 1000 főre vetített adózók száma Hercegkúton a legmagasabb, ahol az állandó lakosság közel fele adózik. Legrosszabb ez az adat Vissen, de Kenézlőn és Györgytarlón is a lakosságnak csak kis része fizet adót. A kistérségben élők jövedelmi viszonyairól és életkörülményeiről világosabb képet kapunk, ha az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó mértékét összevetjük a környező kistérségek, a megye illetve a régió adataival:

57

Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó mértéke a környező kistérségekben

188 798

200000 180000 149 439

160000 140000 120000 100000 80000 60000

119 256 113 454 70 244 68 850 65 288 47 345

68 505

107 596 104 213 84 124 73 810 74 394

121 861 115 715 90 710

SZJA 1 állandó lakosra

40000

20000 0

Forrás: KSH adatbázis, 2008

A grafikonon jól látszik, hogy a Sárospataki kistérségben a befizetett személyi jövedelemadó mértéke átlagosnak mondható a régió többi kistérségéhez képest. Az Észak magyarországi régió 15 kistérségét összehasonlítva, a Sárospataki kistérség a 6. helyet foglalja el ebben az összevetésben, azonban elmarad mind a megyei, mind a régiós szinttől. Ha visszatérünk az előző táblázathoz látjuk, hogy a környéken átlagosnak mondható kistérségi SZJA összeg az egyes települések tekintetében meglehetősen drámai képet mutat. Györgytarlón az 1 főre jutó befizetett SZJA mindösszesen 26 490 Ft, ami épphogy eléri a kistérség átlagának negyedét. De nem éri el a kistérségi átlag felét Kenézlő, Makkoshotyka, Vajdácska, Viss és Zalkod települések adata sem. Összegezve elmondható, hogy a Sárospataki kistérség Bodrogközi mikro térségbe tartozó települései jelentősen le vannak szakadva a jövedelmi viszonyok tekintetében nemcsak az ország egyéb vidékeihez képest, de a kistérség többi településéhez képest is. Ez visszavezethető a mezőgazdasági termelés rendszerváltást követő drasztikus visszaesésére, az ennek következtében ugrásszerűen növekvő munkanélküliségre. A kistérség fejlesztési stratégiáiban javasolt ennek a területnek kiemelt figyelembevétele.

58

16.

Egészségi állapot, egészségügyi szolgáltatások

A lakosság egészségi állapota az országos átlaghoz képest is rossznak mondható. A kistérségben, így Sárospatakon is a vezető okok a halálozásban a keringési rendszer betegségei és a daganatos betegségek, továbbá a légző- és emésztőrendszeri kórképek. E struktúra az országosnak megfelelő. A szív és érrendszeri megbetegedéseken belül magasan kiemelkedik azok száma, akik magas vérnyomásból adódóan fordultak orvoshoz. A betegek korösszetétele alapján nem meglepő az a tapasztalat, hogy az idősebb korúak között fokozatosan magasabb a kezelések száma. A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett, 18 év feletti lakosok jellemző betegségei a magas vérnyomás betegség, ischémiás szívbetegségek, spondylopathiák, cukorbetegség; nők körében az oszteoporozis, csontszerkezeti betegségek, asztma, reumás megbetegedések és a vashiányos anaemia; férfiaknál az idült alsó légúti betegségek, májbetegségek, epilepszia, köszvény, ill. gümőkor. A Sárospataki kistérségben az előző évek adatai szerint a felnőtt háziorvosi rendszerbe bejelentkezett lakosok harmada állt gondozás alatt. Közülük 37,6% hypertonia, 13% mozgásszervi betegség, 12,3% légzőszervi betegség, 9,5% diabétesz, 1,5% daganatos betegség miatt járt gondozásra. Életmódi vizsgálatok szerint a legfontosabb kockázati tényezők a helytelen táplálkozás, mozgáshiány, dohányzás, túlzó alkoholfogyasztás. A magas árak miatt csökken az alap fehérje forrásának tartott tej és tejtermékek fogyasztása. Kiemelkedők a gyermekek fejlődéséhez szükséges táplálékok hiányának káros hatásai. A települések közel felén nincs helyben háziorvosi alapellátás, a kistérségben a háziorvosok és házi gyermekorvosok leterheltsége magas. A működő háziorvosok és házi gyermekorvosok száma 2008-ban 18 volt, miközben gyermek háziorvos (3 fő) viszont csak Sárospatakon működik. A háziorvosi ellátásban rendelésen megjelentek száma 2008. évben 157 604 fő volt, ami alacsonyabb, mint a korábbi évek adatai. Miközben az orvoshoz fordulások száma igen magas. A központi ügyeletben ellátott betegek kb. 10-20%-a tartozik a sürgősségi ellátások körébe. 2008 évben az ellátottak száma 6 998 fő a hívások száma 1909 fő. Háziorvosi ellátás alapadati településenként a Sárospataki kistérségben, 2008 Lakónépesség az év végén

Háziorvos és házi gyermekorvos

13 357

Bodrogolaszi

Település

A rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma, eset háziorvosi ellátásban

házi gyermekorvosi ellátásban

10

69 532

21 910

942

1

9 866

–

Erdőhorváti

604

1

8 594

–

Györgytarló

578

–

5 094

–

Háromhuta

132

–

–

–

Hercegkút

634

1

4 894

–

1 261

1

11 303

–

268

–

–

–

Sárospatak

Kenézlő Komlóska

59

Település

Lakónépesség az év végén

Háziorvos és házi gyermekorvos

905

A rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma, eset háziorvosi ellátásban

házi gyermekorvosi ellátásban

–

–

–

1 672

1

15 240

–

260

–

–

–

Tolcsva

1 756

2

17 779

–

Vajdácska

1 343

1

9 324

–

Vámosújfalu

863

–

–

–

Viss

672

–

5 978

–

Zalkod

244

–

–

–

25 491

18

157 604

21 910

701 160

462

4 219 187

722 782

Makkoshotyka Olaszliszka Sárazsadány



Védőnői szolgálat csak 6 településen működik 13 álláshellyel, természetesen kistérségi lefedettséggel. A több település ellátásból fakadó nehézségek és a munkában való közlekedés nehezíti a védőnők munkavégzést, szükség lenne még több védőnőre különösen a romák lakta, nagyobb szaporulattal rendelkező településeken. A védőnői ellátás hatékonyságának javítása kulcsfontosságú a gyermekek kihordása, majd kezdeti felnevelése területén, hisz a mai kutatások már egyértelműen bizonyítják, hogy óvodás korban már sok gyermek behozhatatlan fejlődési hátránnyal rendelkezik az átlagos gyerekekhez képest. Egy háziorvosra jutó lakos száma a kistérségben alacsonyabb a megyei átlagnál, mely arány érvényes az egy háziorvosra jutó betegforgalom esetszámával is. Egészségügyi alapellátás kistérségi összehasonlítása, 2008 Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos

Egy háziorvosra jutó betegforgalom, eset

Működő kórházi ágy

Bodrogközi

1 414

11 243

–

Sárospataki

1 416

10 869

–

Sátoraljaújhelyi

1 529

10 818

414

Szerencsi

1 531

12 506

–

Tokaji

1 529

13 495

–

1 518

11 769

5 069

Kistérség

Borsod-Abaúj Zemplén megye Észak-Magyarországi régió Magyarország összesen

1 566

8 664

1 529

70 971


A kistérségben nem működik kórház, csak a szomszédos kistérség központjában, Sátoraljaújhelyben. Ennek elérési távolsága 10 – 40 km. Járóbeteg-szakrendelés csak Sárospatakon vehető igénybe, melyet 16 szakrendelés biztosít. A fogászati rendeléseknek a Rendelőintézet ad helyet. Azon időszakok, melyek a szokásos rendelési idővel nincsenek lefedve (hétköznap 12-14 óráig, este 6 órától reggel 8 óráig illetve hétvégén 0-24 óráig) 60

ügyeleti szolgálat működik. Ennek keretében az ügyeletes orvosi ellátást az erre szerződött orvosok, három nővér, illetve három gépkocsivezető látja el. A szakellátási és gondozási tevékenység keretében az intézmény az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: 

Szakellátás: Belgyógyászat, Sebészet, Szülészet-nőgyógyászat, Csecsemő- és gyermekgyógyászat, Ideggyógyászat, Fül-orr-gégészet, Audiológia, Reumatológia, Fizioterápia, Szemészet, Tüdőgyógyászat, Gyermekpulmonológia, Képalkotó eljárások, Ultrahang vizsgálat, Laboratórium, Pszichiátria, Patológia – citológia



Gondozási tevékenység: pszichiátriai gondozás

Tüdőgyógyászat,

alkohológiai-gondozás,

A Rendelőintézet felel a kistérség többi településének ellátásáért, sőt például a tüdőbeteg gondozás esetében kistérségi határon átnyúló feladata is van. E szakellátás típus esetében, ugyanis Cigánd is az intézet hatáskörébe tartozik. Fontos megemlíteni, hogy a szakellátás minőségét nagyban meghatározza a rendelő épülete. A hasonló intézményekre vonatkozó építészeti szabályozási feltételeknek nem felel meg az épület. Nem megfelelő a rendelőhelyek nagysága, több helyen hiányoznak az öltözők, emellett hiányzik az orvosi és asszisztensi szoba egyaránt. E hiányosságok megszűntetése miatt folyamatban van egy új, az igényeket kielégítő rendelőintézeti épület építése. A fejlesztésekhez kapcsolódóan megemlítendő, hogy az elmúlt években Kenézlőn, Hercegkúton is megújult az orvosi rendelő. Gyógyszertár mindössze 6 településen található.

61

17.

Szociális szolgáltatások

A szociális szolgáltatások közé tartoznak a szociális alap szakellátások, valamint a gyermekjóléti szolgáltatások Az utóbbiak kapcsán megemlítendő, hogy bölcsőde három településen működik: Hercegkúton, Komlóskán, ahol nemzetiségi alapoktatást is fenntartanak és Sárospatakon. Sárospatakon napjaink beruházása nyomán emelkedik duplájára a bölcsődei férőhelyek száma. Ezentúl kistérségi, megyei és országos összehasonlításban is a kistérség egészében, így több településen igény mutatkozik az óvodán belül bölcsődés minicsoport létrehozására, ami a jövő szervezési feladata. Száz bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermek

Kistérség Bodrogközi

–

Sárospataki

89

Sátoraljaújhelyi

125

Szerencsi

105

Tokaji

200


132

Észak-Magyarországi régió

132

Magyarország összesen

130


A kistérségben az alábbi két táblázat mutatja be azon potenciális létszámot, akik a szociális ellátások meghatározó célcsoportját képezik. Megállapítható, hogy míg a megyei átlagnál alacsonyabb a kistréségben élők nyugdíja, addig a rendszeres szociális segélyben részesülők, illetve a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma, aránya nem éri el a megyei átlagot Szociális ellátások potenciális célcsoportjai kistérségenként, 2008

Kistérség

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő

Ebből: saját jogú nyugdíjasok

száma

átlagos nyugdíja, Ft

Idősek nappali intézménye férőhelyeinek száma ezer 60 éves és idősebb lakosra

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma

Közgyógyellátási igazolványnyal rendelkezők

ezer lakosra

Bodrogközi

5 255

3 418

71 561

198,6

104,6

59,0

Sárospataki

7 805

5 899

78 361

15,7

63,4

40,4

Sátoraljaújhelyi

7 236

5 755

86 068

86,2

70,1

39,5

12 609

9 510

79 251

40,2

70,7

42,0

4 415

3 305

77 447

25,6

80,7

50,1

214 160

165 398

85 217

25,4

58,5

45,2

Szerencsi Tokaji Borsod-Abaúj Zemplén megye


Az arányokat tekintve a kistérségben a legtöbb nyugdíjas Háromhután, Komlóskán, Zalkodon él. Ezen településekkel ellentétben rendszeres szociális segélyben a lakónépesség számához viszonyítva közel 15%-ban Makkoshotykán, Tolcsván és Vissen részesültek 2008-ban. 62

Szociális ellátások potenciális célcsoportjai a Sárospataki kistérségben, 2008 Nyugdíjban, Lakónépesség nyugdíjszerű Ebből: az év végén ellátásban saját jogon részesülő

Település Sárospatak

Rendszeres Közgyógyellátási szociális segélyben igazolvánnyal részesítettek rendelkező átlagos száma

13 357

3 923

3 150

491

233

Bodrogolaszi

942

259

192

34

30

Erdőhorváti

604

230

154

34

64

Györgytarló

578

181

130

76

28

Háromhuta

132

80

64

3

6

Hercegkút

634

233

178

4

57

1 261

397

237

125

59

Komlóska

268

122

86

5

16

Makkoshotyka

905

219

140

130

55

1 672

504

371

162

72

260

94

71

26

12

Tolcsva

1 756

520

399

261

142

Vajdácska

1 343

394

268

142

113

Vámosújfalu

863

257

191

25

38

Viss

672

253

161

90

72

Zalkod

244

139

107

23

33

25 491

7 805

5 899

1 631

1 030

701 160

214 160

165 398

41 267

31 689

Kenézlő




A kistérségben a lakosság elöregedésével jelentős igény mutatkozik az időskorúak segítésre, gondozására, de meg ezentúl menően is fontosabb a sokszor személyi biztonsági okok által indokolt jelzőrendszerei segítségnyújtás bevezetése. Ezen szolgáltatás bevezetésére vannak terek, de az a kiszámítható állami támogatás függvénye. Ugyanakkor a szociális alapellátások szervezése még egyedileg, települési szinten történik, előbb-utóbb szükségessé válik a gazdaságosabb fenntartás miatt a kistérség alapú szervezettség. Szociális alapszolgáltatások a Sárospataki kistérségben, 2008 Település Sárospatak

Szociális Házi étkeztetésben segítségnyújtásban részesülő részesülő

Időskorúak nappali intézményeinek férőhelyei

Nappali ellátásban részesülő időskorúak

319

83

30

30

Bodrogolaszi

30

42

–

–

Erdőhorváti

34

–

–

–

Györgytarló

38

35

–

–

Háromhuta

–

–

–

–

Hercegkút

66

6

30

32

Kenézlő

19

12

–

–

Komlóska

28

–

–

–

63

Makkoshotyka

25

5

Időskorúak nappali intézményeinek férőhelyei –

Olaszliszka

97

–

–

–

7

10

–

–

Tolcsva

53

7

25

24

Vajdácska

28

26

–

–

Vámosújfalu

20

–

–

–

Viss

23

21

–

–

Zalkod

33

15

–

–

820

262

85

86

12 373

4 278

3 759

3 453

Település

Sárazsadány


Szociális Házi étkeztetésben segítségnyújtásban részesülő részesülő

Nappali ellátásban részesülő időskorúak –


A nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak elérhetősége tekintetében romlott a helyzet az utóbbi években, ugyanis több településen is megszűnt ez az ellátási forma. 2008-ban csak Sárospatakon, Hercegkúton és Tolcsván működött az idősek nappali ellátása, utóbbi két településen a tervek szerint a közeljövőben korszerűsítik is az infrastrukturális feltételeket. A nappali ellátást nyújtó klubok száma elmarad a kistérség lakónépességének megyén belüli arányától. A fenti szolgáltatásokon felül Sárospatakon 2007 óta még működik Gondozási Központ által nyújtott Támogató Szolgálat, mely szolgáltatásait átlagosan 36 fő veszi igénybe. A támogató szolgálat feladatait 2009. január 1.-je óta kistérségi szinten látja el. A Szolgálat összesen 4 főt alkalmaz, hetente 10-15 fő, fogyatékkal élő személyt látnak el: autista és halmozottan fogyatékos személyeket, siketeket és nagyothallókat, értelmi fogyatékosokat, valamint mozgásszervi fogyatékkal élő személyeket. A szolgálatnak helyet adó épületet az elmúlt években korszerűsítették Sárospatakon működik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat fenntartásában a szociális szakellátás keretében az Idősek és fogyatékosok otthona. Az intézményben 90 férőhely van a nyugdíjkorhatárt betöltött és azon 18 év fölötti, legalább 67 %-ban megrokkant személyek számra, akik nem szorulnak rendszeres gyógyintézeti kezelésre és teljes körű ellátást igényelnek. További 85 férőhely van 18 év feletti súlyos értelmi, illetve halmozottan fogyatékos személyek teljes körű ellátására. Az intézmény kapacitáskihasználtsága magas, szinte teljes körű. A fogyatékkal élőknél a szabadidős és sport tevékenységek mellett képességfejlesztő és munkajellegű foglalkoztatást is biztosít az intézmény. Az intézménynek helyet adó épület felújításra szorul. A Családsegítő és Pedagógiai gyermekjóléti szolgáltatásokról, szakmai szolgáltatásról.

Szakszolgálat gondoskodik családsegítő és a pedagógiai szakszolgáltatásról, illetve a

Az intézmény által nyújtott pedagógiai szakszolgáltatás és szakmai szakszolgáltatás kistérségi szinten látja el feladatait. A szolgáltatást nyújtó épületben hetente 120 fő ellátásáról gondoskodnak, külső helyszínen pedig az ellátottak száma eléri az 1 000 főt. A szolgáltatásokat 5 fős alkalmazotti létszám 64

teljesíti. Az általuk nyújtott tevékenység színvonala megfelelő, azonban a növekvő igények kielégítésére létszámbővítésre lenne szükség. A szervezet a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokat városi szinten látja el, melynek keretében 8 fős alkalmazotti állománnyal heti 200 ember ellátásáról gondoskodnak. Eközben ugyanezen szolgáltatásokat a kistérség többi településén a Zempléni Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata látja el. Az Alapítvány és a szakszolgálat között a szakmai együttműködés jelenleg biztosított. Az intézmény feladata a települések hátrányos helyzetű, krízishelyzetben lévő tagjainak, csoportjainak szociális és mentálhigiénés ellátása, a családok külső és belső kapcsolati rendszerének támogatása. A Zempléni Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata 4 főt alkalmaz a kistérségben, akik átlagosan 200 fő ellátásáról gondoskodnak. Az intézmény infrastrukturális elhelyezése nem mondható megoldottnak, javasolt a funkcióhoz jobban illeszkedő és tágasabb elhelyezés biztosítása. A kistérségben működik néhány jelentősebb kulturális, nevelési, hagyományőrzési és szociális tevékenységet folytató civil szervezet, melyek közül kiemelhető a Mozgáskorlátozottak Sárospataki és Zemplén Térségi Egyesülete, Az egyesület tevékenysége által megoldott a fogyatékkal élők érdekképviselete, támogatása nem csak a Sárospataki kistérségben, de az egész mikrorégióban. Az egyesület által nyilvántartott fogyatékkal élők magas száma, mely folyamatosan növekszik, jelenleg a kistérségben 2366 fő, ami a teljes lakosság 8,7 %-a. Szociális szolgáltatást biztosít a Vámosújfaluban működő Búzavirág Alapítvány, valamint a sajóvámosi központú, de a kistérségben tevékenykedő Szent Erzsébet Segítő Kezek Közhasznú Egyesület. Szociális intézményekben jelentősebb beruházás nem történt az elmúlt években, egy-két helyen korszerűsítették a konyhákat, pl. Olaszliszkán, Hercegkúton, Makkoshotykán, Zalkodon, Györgytarlóm akadálymentesítették Sárospatakon az idősek klubját, támogatást kapott a Sárospatakon a Támogató szolgálat.

65

18.

Foglalkoztatás, munkanélküliség

A kistérségben 2006-ban 7473 foglalkozatott volt, akik közül legtöbben közel megegyező számban az iparban és a közszférában dolgoztak. Foglalkoztatottak száma szektoronként a Sárospataki kistérségben, 2006

Település

Bodrogolaszi

FoglalkozFoglalkozFoglalkozFoglalkozFoglalkozFoglalkozFoglalko Foglalkoz- FoglalkozFoglalkoztatottak tatottak tatottak tatottak tatottak tatottak száma z-tatottak tatottak tatottak tatottak száma a száma a száma a száma a száma a közigazgatásbanszáma száma az száma az száma a gazdasági mezőgazdakereskeszállításbanpénzügyi közszolgálösszesen iparban építőiparban turizmusban szolgáltatáságban delemben távközlésben közvetítésben tatásokban sokban 242 10 87 12 24 17 34 1 7 50

Erdőhorváti

100

12

15

11

7

6

5

1

1

42

Györgytarló

103

19

32

15

6

1

4

0

0

26

Háromhuta

34

12

3

0

2

5

2

0

3

7

Hercegkút

237

18

79

12

25

7

21

4

12

59

Kenézlő

304

98

75

9

25

9

18

4

5

61

Komlóska

56

12

2

4

8

4

2

0

0

24

Makkoshotyka

186

25

65

15

16

3

9

1

4

48

Olaszliszka

385

50

117

13

29

15

40

4

20

97

31

4

9

5

4

0

2

1

1

5

Sárazsadány Sárospatak

4663

287

1346

335

595

210

268

71

146

1405

Tolcsva

428

58

117

30

59

25

32

10

16

81

Vajdácska

326

34

112

51

20

11

22

3

5

68

Vámosújfalu

232

36

55

8

36

6

42

0

10

39

Viss

106

21

27

7

8

6

10

0

0

27

40

9

7

9

1

0

3

0

0

11

7473

705

2148

536

865

325

514

100

230

2050

Zalkod Sárospataki kistérség

Forrás: NFÜ, LHH adatbázis, 2006

66

A kistérségben a munkanélküliség tartósan magas, 10% fölötti szintje a Sárospataki kistérség majd két évtizedes problémája (2008-ban 14,9%). Ezen mutatóra még az sem jelent vigaszt, hogy a régióban vannak rosszabb helyzetű kistérségek. Munkanélküliség kistérségekben, 2008 A nyilvántartott álláskeresők

Kistérség

A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők

aránya a munkavállalási korú állandó népességből, %

A pályakezdők

A diplomások

aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, %

Bodrogközi

22,6

13,9

61,6

11,1

0,8

Sárospataki

14,9

8,9

59,6

8,6

2,9

Sátoraljaújhelyi

14,0

9,1

65,1

11,3

2,6

Szerencsi

13,5

8,6

63,8

13,4

2,1

Tokaji

16,8

10,6

63,3

11,8

2,7


13,2

8,2

62,5

10,6

2,6

Forrás: KSH BAZ megyei statisztikai évkönyv, 2008 Munkanélküliségi adatok a Sárospataki kistérségben, 2008

Település neve

Állandó Nyilvántartott népesség álláskeresők száma (fő) száma (fő)

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből (%)

A 180 napon túl 180 napon nyilvántartott túl álláskeresők aránya nyilvántartott a nyilvántartott álláskeresők álláskeresők száma (fő) körében (%)

Bodrogolaszi

1 004

77

11,4

38

49,4

Erdőhorváti

659

75

19,8

31

41,3

Györgytarló

629

113

30,6

69

61,1

Háromhuta

149

10

15,6

3

30,0

Hercegkút

689

24

5,3

7

29,2

1 413

197

21,9

125

63,5

Komlóska

329

24

11,6

5

20,8

Makkoshotyka

959

194

29,8

128

66,0

1 739

270

25

185

68,5

278

31

19,7

24

77,4

13 487

897

9,7

500

55,7

Tolcsva

1 948

263

20

170

64,6

Vajdácska

1 326

217

25

136

62,7

Vámosújfalu

855

76

13,3

41

53,9

Viss

739

119

27

81

68,1

Zalkod

277

25

16,1

13

52,0

26 480

2 612

14,9

1 556

59,6

726 507

62 534

13,2

39 091

62,5

1 259 810

97 425

11,9

58 439

60,0

10 165 833

477 351

242 311

50,8

Kenézlő

Olaszliszka Sárazsadány Sárospatak

Sárospataki kistérség Borsod-Abaúj Zemplén megye Észak-Magyarország Országos adat


67

A térségi átlag mögött természetesen jelentős települési különbségek húzódnak, és a munkanélküliség egyes csoportokat – romák, 45 év feletti nők és férfiak, kisgyermekes nők, fogyatékkal élők – az átlagosnál súlyosabban érint ebben a kistérségben is. A KSH adatai szerint a munkanélküliségi ráta 2008-ban Györgytarlón 30,6%, az 50%-ban romák lakta Makkoshotykán 29,8%-os volt, s 20% fölötti értéket mutatott Kenézlőn, Olaszliszkán, Tolcsván, Vajdácskán, Viss községben. 10% alatti rátával Sárospatakon és Hercegkúton találkozhattunk. A munkanélküliség tartósságára és mélységére utal az is, hogy a regisztrált álláskeresők több mint fele tartósan munkanélküli. Közismert tény, hogy a munkanélküliség mindenekelőtt a képzetlen vagy elavult, a munkaerőpiacon értékesíthetetlen szakképesítéssel rendelkező, jelentős arányban roma aktív korú népességet sújtja, ők a tartós munkanélküliek között is felülreprezentáltak. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül Zalkod, Viss, Vajdácska, Sárazsadány, Olaszliszka, Makkoshotyka, Kenézlő, Györgytarló településeken volt a legmagasabb (50% felett) 2001-ben. Ez a jelenség nemcsak a roma lakosság körében figyelhető meg, hanem a kisebb népességű és jellemzően mező-, erdőgazdasági kereseti lehetőséget nyújtó települések lakosságára is. Új fejlemény a kistérségben a pályakezdők és kvalifikált munkavállalók munkanélkülisége, habár közülük sokan inkább a kistérségen kívül, mint jellemzően Miskolcon, vagy a fővárosban, esetleg a Dunántúlon, illetve külföldön próbálnak meg elhelyezkedni. A nyilvántartott álláskeresők megoszlása a Sárospataki kistérségben, 2008

Település neve

Bodrogolaszi

A legfeljebb Pályakezdők ált. iskolai Diplomások Állandó Nyilvántartott aránya a végzettségűek Diplomás aránya a népesség pályakezdő nyilvántartott aránya a munkanélküliek nyilvántartott száma álláskeresők álláskeresők nyilvántartott száma (fő) álláskeresők (fő) száma (fő) körében (%) álláskeresők körében (%) körében (%) 1 004 7 9,1 24,7 4 5,2

Erdőhorváti

659

4

5,3

37,3

1

1,3

Györgytarló

629

8

7,1

56,6

0

0,0

Háromhuta

149

0

0,0

40

1

10,0

Hercegkút

689

4

16,7

12,5

1

4,2

1 413

13

6,6

50,3

0

0,0

Kenézlő Komlóska

329

1

4,2

45,8

0

0,0

Makkoshotyka

959

15

7,7

69,1

1

0,5

1 739

32

11,9

56,7

7

2,6


278

0

0,0

64,5

0

0,0

13 487

81

9,0

36,8

50

5,6

Tolcsva

1 948

30

11,4

44,1

3

1,1

Vajdácska

Sárospatak

1 326

7

3,2

57,1

2

0,9

Vámosújfalu

855

7

9,2

28,9

2

2,6

Viss

739

13

10,9

61,3

2

1,7

Zalkod Sárospataki kistérség Borsod-Abaúj Zemplén megye

277

2

8,0

60

1

4,0

26 480

224

8,6

46,5

75

2,9

726 507

6 608

10,6

49,7

1 603

2,6

9 967

10,2

49,0

2 730

2,8

41 581

8,7

43,5

19 743

4,1

Észak-Magyarország 1 259 810 Országos adat

10 165 833


68

Az elsődleges munkaerőpiac korlátozott felvevőképessége a jövőben tovább szűkül; a vállalkozások, cégek részben kvalifikált munkaerőre tartanak igényt, a betanított munkaerőt egyre inkább kiváltják – főként állami támogatásból - a technológiai fejlesztésekkel. A gazdasági válság is érinti a kistérséget, különösen a feldolgozóipari, építőipari vállalkozásokat, akik nem hogy a munkahelyteremtésért, hanem a munkahelyek megtartásáért küzdenek. A mezőgazdaság munkaerő-felvevőképességében sem lehet bízni, a technológiai korszerűsítések és a piacok beszűkülése következtében az elmúlt években a legnagyobb foglalkoztatók inkább elbocsátottak, mint hogy munkaerőt vettek volna fel. A legnagyobb, súlyos, részben etnikai színezetű konfliktussal fenyegető problémát az jelenti, hogy a szocialista nagyipar és mezőgazdaság foglakoztatási hierarchiájának legalsó grádicsain helyet kapott képzetlen, jószerivel kizárólag romák körében – ők voltak az elsők, akik már a nyolcvanas évek derekán az utcára kerültek a válságba került ipari üzemekből – lassan a harmadik generáció nő föl úgy, hogy nem tud elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Ezen lakosság körében rendkívül alacsony a tanulási és munkavállalási hajlandóság. E krízis kezelésének feladata pedig az önkormányzatokra hárul, s a települések vezetői, apparátusa ezzel a teherrel nem vagy mind nehezebben birkózik meg. A tartós munkanélkülieknek is eltérőek a motivációk, vannak akik szeretnének dolgozni és ennek érdekében kihasználják a közmunka és a feketemunka kínálta lehetőségeket, miközben vannak olyanok is, akiket kevésbé motivál a munka világa, vagy hosszadalmasa komplex támogatás, mint oktatás, támogatott foglalkoztatása, mentális segítés szükséges az elsőleges munkaerőpiacra való visszavezetésre. Ezen probléma csak a foglalkoztatási célú állami munkaerő-piaci támogatások hatékonyabbá tételével, valamint a helyi önkormányzatok, képző szervek, munkaügyi központ összefogásával és szemléletváltásával valósulhat meg. A munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség kezelése ma és várhatóan a közeli jövőben is a közfoglalkoztatás különböző formáira, vagyis a másodlagos munkaerőpiacra hárul. A közfoglalkoztatás alapvetően önkormányzati feladat, s ez a jelenlegi rendszerben nem ad megoldást az elsődleges munkaerőpiacra való kilépésre, csupán alkalmi feladatok elvégzésre. Ennek érdekében tervezik a kistérségben, minden települést érintve a közfoglalkoztatás megújítását, és egy professzionális non-profit társaság felállítását a közfoglalkozatás szervezésére. Ez lehetőséget adna, hogy a jövőben az önkormányzatok sajátos működésükből következően olyan közfoglalkoztatást szervezzenek, ahol saját karbantartási, parkfenntartási feladatain túl meg tudják szervezni magán embereknek (pl. házfelújítás, kertgondozás), illetve vállalkozásoknak (pl. mezőgazdasági, erdészeti útkarbantartás) nyújtandó hasonló szolgáltatást

69

2007-2010 között a kistérségben megvalósult, vagy megvalósítás alatt lévő kiemelkedő fejlesztések összegzése. Sárospatakon és a kistérségben az elmúlt időszakban jelentősebb közcélú és magán beruházások elsősorban állami támogatás felhasználásával valósultak meg. Ennek érdekében célszerű áttekinteni a Váti Nonprofit Kft által működtetett adatszolgáltató rendszerből nyújtott támogatásokat. Az adatbázisból a támogatások a Sárospataki kistérségre állnak rendelkezésre, miközben a beruházások jelentősebb része, Sárospatakon, vagy sárospataki központú gazdasági társaságnál valósultak meg. TISZTÁN HAZAI FORRÁSÚ TÁMOGATÁSOK 2004-2009 KÖZÖTT Projektek száma

Támogatás (eFt)

Gazdaságfejlesztés Műszaki infrastruktúra Települési életminőség Humán infrastruktúra Emberi erőforrások fejlesztése Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra Turizmus fejlesztése Egyéb, nem besorolható

106 40 14 9 6

205 535 193 249 137 408 84 300 79 000

2

16 110

17 552

2 1

12 500 7 940

23 330 8 822

Összesen

180

736 042

1 275 642

Cél kategória

Költség (eFt) 430 345 167 107 174

641 377 817 316 787

Az EU csatlakozás után 2004-től a fejlesztési támogatásoknál a tisztán hazai támogatások mellett nagyobb szerepet kapnak az EU támogatásból megvalósított fejlesztések, mely a Sárospataki kistérségben is érezhető. EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK NFT1 2004-2007 KÖZÖTT Operatív program Agrár és Vidékfejlesztés OP Gazdasági Versenyképesség OP Humán Erőforrás Fejlesztés OP Regionális Fejlesztés OP Összesen

Projektek száma 32 16 9 2

Támogatás (eFt) 866 587 180 699 150 269 109 052

59

1 306 607

Költség (eFt) 2 144 528 477 001 186 331 258 671 3 066 531

A 2007-2009 közötti időszakban, a kistérségben összesen 38 uniós pályázaton nyertek támogatást. Ezek Operatív Program szerinti bontásban a következőképp alakultak. EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK ÚMFT 2007-2009 KÖZÖTT Operatív program Észak-Magyarországi OP Gazdaságfejlesztési OP Környezet és Energia OP Társadalmi Megújulás OP Államreform OP Összesen

Projektek száma 14 32 3 6 1

Támogatás (eFt) 1 654 304 1 109 199 236 954 117 016 12 384

56

3 129 857

Költség (eFt) 1 792 500 2 445 966 237 464 117 016 12 384 4 605 330

A fenti három táblázat adatforrása: hazai támogatások: MÁK, OTMR (2009.11.19), uniós támogatások: NFÜ, EMIR (2010.04.07)

70

A fenti táblázatból jól látható, hogy a támogatások legnagyobb összege a Gazdaságfejlesztési-, illetve a Regionális Operatív Program keretéből származik (a teljes elnyert támogatás 86%-a). A kistérségben elnyert ÚMFT támogatások összegének megoszlása

1% 2% Gazdaságfejlesztési OP

11%

Regionális OP-ok

46%

Környezet és Energia OP

40%

Társadalmi Megújulás OP Államreform OP

Forrás: VÁTI kistérségi beszámoló

A regionális program által támogatott célterületeken, mint turizmus, oktatási, szociális infrastruktúra, településfejlesztés, településközi közlekedés lényegesen több támogatásban részesült a kistérség a 2007-ben indult programban, mint az előző támogatási ciklusban. A korábbi években állami (benne EUs) is támogatással megvalósult fejlesztések tapasztata az alábbiakban foglalhatók össze: 2002-08 között legnagyobb összegben gazdasági célú beruházások valósultak a kistérségben (az összes kistérségi támogatás 37%-ában, ami az összes támogatott beruházási összérték 48%-át jelentette). A vállalkozások támogatott fejlesztései között meghatározó a mezőgazdasági üzemek fejlesztései, de találunk építőipari vállalkozást, illetve szerszámgyártásban, fémiparban tevékenykedő vállalkozásokat is jelentősebb fejlesztéseket végrehajtók között. Az ipari fejlesztések többségére a vállalatok telephelyi koncentrációja alapján Sárospatakon és Bodrogolasziban került sor, melyek célja a gyártás technológiai korszerűsítése, ami nem csak az eredményesség javulásával, de élőmunka kiváltásával is járhat. A nagyobb összegű beruházások mellett jelen vannak, különösen a falusi turizmus, vendégfogadás területén a kisebb értékű beruházások. Az önkormányzatok közvetlen gazdaságélénkítő tevékenysége (Sárospatakon) az ipari övezet közművesítésének előkészítésével, vagy (társulási szinten) különböző gazdaságfejlesztési programok elkészít(tet)ésére, illetve a turizmus területén az önkormányzati fenntartású szálláshelyek létesítésére, felújítására korlátozódott az elmúlt években. 2002 és 2008 között a Kistérség számára megítélt támogatások 13%-a közmű-, 10%-a közlekedésfejlesztést célozta. A közmű-fejlesztések közül Kenézlő és társult településeinek szennyvíz-elvezetése, valamint Bodrogolaszi, Györgytarló, Háromhuta, Sárazsadány és Sárospatak csapadékvíz-elvezetése képvisel döntő 71

súlyt. Jelenleg a kistérségben a legnagyobb feladat Vajdácska szennyvízelvezetésének megoldása, illetve a csapadékvíz-elvezetés rendszerének állami támogatástól függő további fejlesztése. A közlekedésfejlesztéseknél elsősorban a belterületi utak burkolatépítése emelhető ki. Szakaszokban folyamatban van a 37-es számú út korszerűsítése, míg a Magyar Közút Kht. tervezi a szinte járhatatlan Vámosújfalu és Sárospatak közti út padkásítását. A vizsgált időszakban legkevesebb forrás a humán közszolgáltatásokat (nyújtó intézményrendszernek jutott. Például az elmúlt években a kistérségben Olaszliszkán, Bodrogolasziban, Tolcsván, Vajdácskán korszerűsítettek iskola épületet, de az említett településeken sem minden feladat-ellátási helyet. Jelenleg Kenézlőn és a sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában terveznek jelentősebb léptékű infrastrukturális fejlesztést. Szociális intézményekben jelentősebb beruházás nem történt az elmúlt években, egy-két helyen korszerűsítették a konyhákat, pl. Olaszliszkán, Hercegkúton, Makkoshotykán, Zalkodon, Györgytarlón. Akadálymentesítették Sárospatakon az idősek klubját, támogatást kapott a Sárospatakon a prevenciós és rehabilitációs szolgálat. Továbbá Kenézlőn, Hercegkúton megújult az orvosi rendelő. A tervek szerint hamarosan új épületbe költözik a járóbeteg szakellátás Sárospatakon, míg Sárospatakon a kistérségi integrált szolgáltatási központban korszerűbb körülmények között működik a jövőben az okmányiroda, építéshatóság, gyámügy, Gondozási központ és a Családsegítő, gyermekjóléti szolgálat. Ami az utóbbi évek fejlesztéseit, innovatív kezdeményezéseit illeti, a rendelkezésünkre álló adatok az önkormányzatok foglalkoztatásban betöltött szerepétől tanúskodnak – a decentralizált hazai forrásokból a közfoglalkoztatásban szükséges eszközöket szerzik be. Kevés az olyan kezdeményezés, amelyik a hátrányos helyzetű, főként roma lakosság helyzetének javítását szolgáló programokat pályáz és bonyolít (lásd roma egészségőrök képzését és alkalmazását).

72

Hazai, állami forrásból támogatott – elsősorban önkormányzati - pályázatok 2006-2010 Pályázat benyújtásának időpontja (év)

Pályázatban igényelt támogatás

Megítélt támogatás

Pályázati forrás megnevezése

Kommunális kisgép beszerzése

2008

5 259 600 Ft

5 259 600 Ft

LEKI d

Közterületi információs-turisztikai idegenforgalmi-közúti jelzőtáblák elhelyezése

2009

3 836 317 Ft

3 836 317 Ft

TEKI

3.

Közterületi játszótér építése

2009

5 696 356 Ft

5 696 356 Ft

CÉDE

4.

Körjegyzőségi hivatal nyílászáróinak cseréje

2009

1 914 058 Ft

1 914 058 Ft

LEKI

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság, Sárospatak Képtár, tetőrekonstrukció

2008

8 240 000 Ft

8 240 000 Ft

LEKI

Életmentő orvosi műszerek beszerzése

2007

4 000 000 Ft

LEKI

Sorszám

Település

1. 2.

5.

Bodrogolaszi

Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat

6.

Pályázat megnevezése

8.

Györgytarló Községi Önkormányzat részére MTZ, pótkocsi, tolólap beszerzése Tornacsarnok és sportpálya fejlesztése

9.

Csapadékvízelvezető árok helyreállítás

7.

10.

Györgytarló

Háromhuta

11.

Háromhuta község biztonságos ivóvízellátása, vízbázis bővítés Községháza külső felújítása és csapadékvíz elvezetése

2009

8 063 601 Ft

8 063 601 Ft

TEKI

2009

2 625 491 Ft

2 625 491 Ft

LEKI

7 000 000 Ft

LEKI

2007 2008

9 048 802 Ft

9 048 802 Ft

LEKI b

2009

4 589 013 Ft

4 589 013 Ft

LEKI

12.

Hercegkút zöldfelületeinek fejlesztése

2006

1 000 000 Ft

1 000 000 Ft

TRFC

13.

Gombos-hegyi pinceút felújítása

2006

7 000 000 Ft

7 000 000 Ft

LHT

Kőporosi pinceút (44. hrsz) felújítása

2007

2 808 310 Ft

2 808 310 Ft

LEKI

Hercegkút Kőporosi pinceút melletti árok, Hercegkút Kossuth utca helyreállítása

2007

4 800 000 Ft

4 800 000 Ft

Vis maior

16.

Fűnyíró traktor beszerzése

2008

1 458 000 Ft

1 458 000 Ft

LEKI d

17.

Körjegyzőségi épület felújítása

2009

3 000 000 Ft

3 000 000 Ft

ÖTM

Kárpát út felújítása

2006

22 122 000 Ft

7 000 000 Ft

LEKI

Csapadékvíz elvezetéséhez tartozó meglévő szivattyútelep és zsilipes műtárgy felújítása

2007

8 000 000 Ft

LEKI

14. 15.

Hercegkút

18. 19.

Kenézlő

73

Település támogatása összesen

16 706 331 Ft

8 240 000 Ft

14 689 092 Ft

20 637 815 Ft

20 066 310 Ft

37 806 448 Ft

Sorszám

Település


Pályázat benyújtásának időpontja (év)




20.

Faluház rekonstrukció az élhetőbb településért

2008

14 176 180 Ft

14 176 180 Ft

LEKI c

21.

Kenézlő községben gépbeszerzés

2009

9 773 372 Ft

8 630 268 Ft

LEKI


22.

Komlóska

Autóbuszvárók létesítése Komlóskán

2008

3 077 749 Ft

3 077 749 Ft

LEKI c

3 077 749 Ft

23.

Makkoshotyka

Ady Endre utcai ivóvíz hálózat bővítése

2009

11 483 035 Ft

11 483 035 Ft

LEKI

11 483 035 Ft

11 149 146 Ft

LEKI

Olaszliszka

József Attila és Ady Endre utca burkolatának felújítása Olaszliszkai ravatalozó épületének felújítása

24. 25.

2007 2008

13 262 076 Ft

13 262 076 Ft

LEKI a

26.

Önkormányzati tevékenységekhez kapcsolódó munkagépek beszerzése

2009

9 243 342 Ft

9 243 342 Ft

LEKI

27.

Szabó Gyula utca burkolat felújítása

2007

3 457 440 Ft

TEUT

28.

Áchim A. utca burkolat felújítása

2007

1 612 440 Ft

TEUT

29.

Lórántffy Zs. utca burkolat felújítása

2007

1 268 880 Ft

TEUT

30.

Teleki Pál utca burkolat felújítása

2007

750 600 Ft

TEUT

31.

Egri köz burkolat felújítása

2007

434 160 Ft

TEUT

32.

Városi nyilvános illemhely felújítása és korszerűsítése.

2008

5 543 486 Ft

5 543 486 Ft

LEKI c

Sárospatak - Páterhomok ivóvízellátása

2008

20 000 000 Ft

20 000 000 Ft

LEKI a

Kolozsvári utca burkolat felújítása

2009

5 801 425 Ft

5 801 425 Ft

TEUT

35.

Kopácsi István utca burkolat felújítása

2009

3 281 519 Ft

3 281 519 Ft

TEUT

36.

Dobó Ferenc utcai járda burkolatának felújítása

2009

12 104 470 Ft

12 104 470 Ft

TEKI

37.

Köztéri játszóterek felújítása

2009

11 990 209 Ft

11 990 209 Ft

CÉDE

38.

Görbe utcai ivóvíz rekonstrukció

2009

20 000 000 Ft

20 000 000 Ft

LEKI

39.

Nyilvános illemhely létesítése

2009

4 719 589 Ft

4 719 589 Ft

LEKI

33. 34.

Sárospatak

74

33 654 564 Ft

90 964 218 Ft

Sorszám

Település






40.

Sportpályák felújításának támogatása

2006

8 000 000 Ft

Belügyminisztérium

41.

Kistérségi közszolgálati információs iroda kialakítása

2006

29 576 000 Ft

LEKI

42.

Életmentő készülék beszerzése a Sárospataki Kistérséghez tartozó településekre

2007

15 056 319 Ft

LEKI

Bodrogolaszi- Sárospatak szennyvíz nyomóvezeték meghosszabbítása

2007

39 485 771 Ft

LEKI

2007

5 652 500 Ft

LEKI

2008

25 000 000 Ft

ÖTM

43. 44.

Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás

45. 46.

Terepjáró gépjármű beszerzése a falugondnoki feladatok hatékony elvégzése céljából Közösségi busz beszerzése Hercegkút és térsége szennyvízhálózat Bodrogolaszi átemelő szivattyúinak kapacitásbővítő cseréje

2009

19 911 928 Ft

19 911 928 Ft

LEKI

47.

Ált. Iskola alsótagozat nyílászáró csere

2006

3 857 142 Ft

2 700 000 Ft

TEKI

48.

Polgármesteri Hivatal tető-, és nyílászáró cseréje valamint homlokzatának felújítása

2008

6 920 009 Ft

6 920 009 Ft

LEKI

49.

A Szirmay-kastély dísztermének falburkolatának helyreállítása Tolcsva turisztikai vonzerejének növelése érdekében

2008

2 633 608 Ft

2 633 608 Ft

LEKI

50.

Vajdácskai Általános Iskola felújítása

2008

19 873 337 Ft

LEKI

Közmunkához szükséges eszközbeszerzések Vajdácska Általános Iskola régi épületszárnyának belső felújítása

2008

4 109 400 Ft

LEKI

2009

17 609 348 Ft

17 609 348 Ft

LEKI

53.

Milleniumi játszótér létesítése

2006

1 000 000 Ft

1 000 000 Ft

Mobilitás

54.

Kolozsvári utca II. szakasz felújítása

2006

7 000 000 Ft

7 000 000 Ft

LEKI

Trencsényi J. utca felújítása

2007

7 358 474 Ft

LEKI

56.

Községi temető kerítésének felújítása

2008

9 963 997 Ft

TEKI

57.

Vendégház felújítása

2008

4 786 845 Ft

LEKI

51.

Tolcsva

Vajdácska

52.

55.

Viss

75


142 682 518 Ft

12 253 617 Ft

41 592 085 Ft

39 294 062 Ft

Sorszám

Település

58. 59. 60.

Zalkod





Általános Iskola fűtésének korszerűsítése

2009

9 211 759 Ft

9 184 746 Ft

TEKI

Falugondnoki hálózat fejlesztése

2007

5 612 480 Ft

LEKI

Járdaépítés Zalkod községben

2008

6 942 856 Ft

LEKI


Hazai forrású pályázatok összesen:

Forrás: Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás, 2010 Jelmagyarázat LEKI TEKI CÉDE ÖTM TEUT TRFC

Leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatása Területi kiegyenlítést szolgáló előirányzat Céljellegű decentralizált támogatás Önkormányzati és Területfejlesztési minisztérium Települési közútfelújítási támogatás Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat

76

505 703 180 Ft


12 555 336 Ft

EU forrásból, Új Magyarországi Fejlesztési terv programjaiból önkormányzati, illetve önkormányzati tulajdonú társaság által benyújtott és támogatott pályázatok 2006-2010 Pályázat benyújtásának időpontja (év)



Térségi összefogással az egyenlő esélyekért az oktatásban

2008

17 791 250 Ft

TÁMOP-3.3.2

Érdekesebben eredményesebbet!

2008

21 972 040 Ft

TÁMOP-3.1.4

Sárospataki Idősek és Fogyatékosak Otthona Idős Otthon részlegének komplex akadálymentesítése

2009

29 925 000 Ft

ÉMOP-4.2.2

"Közeledve közvetíteni" támogatóhálózat BAZ megyei modelljének kialakítása kiemelten hátrányos helyzetű csoportok részére

2006

9 693 400 Ft

HEFOP 2.2

5.

Elzárkózás helyett felzárkózás - komplex prevenció és korrekció - integrációs program a sárospataki kistérségben

2008

15 166 110 Ft

TÁMOP 5.2.5

6.

Erdőhorváti Orvosi rendelőjének komplex akadálymentesítése

2008

7 966 281 Ft

ÉMOP 4.2.2

7.

Szociális alapszolgáltatások infrastuktúra fejlesztése Erdőhorvátiban

2009

28 500 000 Ft

ÉMOP 4.2.1/C (LHH)

8.

Külterületi mezőgazdasági útépítés

2005

16 085 595 Ft

AVOP 3.2

9.

Meglévő mezőgazdasági utak, út menti árkok és csapadékvíz elvezető csatornák eredeti állapotának helyreállítása Györgytarló községben

2007

40 527 135 Ft

AVOP 3.2

Külterületi csapadékvíz befogadó árok korszerűsítése

2006

32 273 862 Ft

AVOP 3.2

11.

Györgytarló község arculati elemeinek kialakítása

2005

51 713 604 Ft

AVOP 3.4

12.

Belterületi földút szilárd burkolatú úttá fejlesztése Györgytarló községben

2008

15 184 103 Ft

ÉMOP 3.1.3

Sorszám 1.

Település

Bodrogolaszi

2. 3.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

4. Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat

Erdőhorváti

10.

Györgytarló


Település támogatása összesen 39 763 290 Ft

29 925 000 Ft

24 859 510 Ft

77

36 466 281 Ft

169 777 787 Ft

Sorszám

Település





13.

Járdaburkolás Györgytarló belterületi utcáin

2010

13 993 488 Ft

ÉMOP 3.1.3/B (LHH)

14.

Az orvosi rendelő fejlesztése Háromhuta községben

2009

23 506 317 Ft

ÉMOP 4.1.1/A

Belterületi útkorszerűsítés Háromhután

2009

10 000 000 Ft

ÉMOP 3.1.3/B (LHH)

Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Háromhután

2009

14 169 627 Ft

ÉMOP 4.2.2

Hercegkút közterületeinek felújítása (járdaépítés)

2009

13 370 856 Ft

ÉMOP 3.1.3/B (LHH)

Kenézlő belterületi vízrendezés

2009

244 601 100 Ft

ÉMOP 3.2.1/C

Akadálymentesített óvoda Kenézlőn

2008

8 849 217 Ft

ÉMOP 4.2.2

Komlóska Orvosi Rendelőjének komplex akadálymentesítése

2007

9 935 000 Ft

ÉMOP 4.2.2

15.

Háromhuta

16. 17. 18. 19.

Hercegkút Kenézlő

20. Komlóska 21.

Közművelődési funkciót ellátó épület felújítása Komlóskán

2010

9 334 092 Ft

ÉMOP 3.1.3/B (LHH)


47 675 944 Ft

13 370 856 Ft 253 450 317 Ft

19 269 092 Ft

22.

Makkoshotyka

Roma Közösségi Központ kialakítása Makkoshotyka községben

2009

23 000 000 Ft

ÉMOP 3.1.3/B (LHH)

23 000 000 Ft

23.

Olaszliszka

Közművelődési funkciót ellátó épület külső és belső felújítása Olaszliszkán

2009

34 498 738 Ft

ÉMOP 3.1.3/B (LHH)

34 498 738 Ft

Sárazsadány községben buszvárók építése, parkosítás

2005

2 230 251 Ft

AVOP 3.4

A 074. hrsz. mezőgazdasági út felújítása

2005

8 192 287 Ft

AVOP 3.2

Wellness központ kialakítása a Sárospataki Termálfürdő fejlesztése keretében

2008

250 000 000 Ft

ÉMOP-2.1.1/B-2f

24.

Sárazsadány

25. 26.

Sárospatak - PATAQUA Sárospataki Termálfürdő és Campingfejlesztő Kft.

78

10 422 538 Ft

1 865 127 250 Ft

Sorszám

Település

27. Sárospatak - A Művelődés Háza és Könyvtára





2008

30 000 000 Ft

TÁMOP-3.2.3

44 659 000 Ft

TÁMOP-3.2.3

"+ 1 esély Zemplénben" - A Művelődés Háza és Könyvtára felnőttképzési kapacitásának fejlesztése a Sárospataki Kistérség lakói életminőségének javítására

28.

"Kreativitás, hagyomány és közösség" Nem formális és informális tanulási lehetőségek bővítése Sárospatakon és térségében

29.

Emeltszintű járóbeteg szakellátó központ kialakítása Sárospatakon

2008

736 318 017 Ft

ÉMOP 4.1.1/B

30.

Sárospataki Gondozási Központ Átmeneti Elhelyezést Nyújtó Időskorúak Gondozóháza komplex akadálymentesítése

2008

7 675 634 Ft

ÉMOP 4.2.2

31.

Sárospataki Gondozási központ Nappali idősek klubjának komplex akadálymentesítése

2008

9 195 573 Ft

ÉMOP 4.2.2

32.

"Minőségi közoktatás megteremtése Sárospatakon "

2008

499 962 057 Ft

ÉMOP 4.3.1/2F

33.

Kistérségi közösségi ház kialakítása (integrált szolgáltató központ)

2009

287 316 969 Ft

TIOP 3.5.1-09/1 (LHH)

Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás

A fenntartható térségfejlesztési kapacitás megerősítése a Sárospataki kistérségben

2008

12 384 350 Ft

ÁROP 1.1.5/C

2009

52 171 200 Ft

ÉMOP 3.2.1/C

Tolcsva

Csapadékvíz elvezetés Tolcsván a Táncsics Mihály és Kossuth Lajos utcákban a veszélyelhárítás érdekében Mikro-térségi integrált szolgáltató központ Tolcsván

2009

203 291 740 Ft

TIOP 3.5.1-09/1 (LHH)

Általános iskola és ebédlő akadálymentesítése Vajdácskán

2009

13 228 750 Ft

ÉMOP 4.2.2

Sárospatak

34.

35. 36. 37.

Vajdácska


12 384 350 Ft

255 462 940 Ft

79

31 066 576 Ft

Sorszám

Település

38. 39. 40. 41.




Vajdácska Roma sor Vásáros utca I.-II. szakasz belterületi földút szilárd burkolatú úttá történő fejlesztése

2010

17 837 826 Ft

ÉMOP 3.1.3/B (LHH)

Korszerű utakon Európába

2008

8 104 953 Ft

ÉMOP 3.1.3

Közösségi ház felújítása Viss községben

2009

17 955 000 Ft

ÉMOP 3.1.3/B (LHH)

"Bástya 2007-2008"

2006

15 596 000 Ft

HEFOP 2.2


Viss Zempléni Fejlesztési Társaság Alapítvány

NFT és ÚMFT pályázatok összesen:

2 908 176 422 Ft

Forrás: www.nfu.gov.hu, 2010 Jelmagyarázat NFT UMFT HEFOP AVOP ÉMOP TAMOP TIOP ÁROP

Nemzeti Fejlesztési Terv Új Magyarország Fejlesztési Terv Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Agrár-és Vidékfejlesztési operatív Program Észak-magyarországi Operatív program Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program Államreform Operatív Program

80


26 059 953 Ft

A táblázat a Sárospataki kistérség leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programjából csak a már végső támogatásban részesült fejlesztéseket, projekteket tartalmazza. A sárospataki kistérség számára 2 383 e Ft állt rendelkezésre projekt tervek beterjesztésére. A benyújtott projekteket az NFÜ, már jóváhagyta, jelenleg az Irányító Hatóságok döntéshozatali folyamata zajlik. A még ne jóváhagyott jelentősebb támogatási összegű pályázatok: Sárospatak Város Önkormányzata, vagy intézménye projektjei Támogatás összege (millió ft)

Projekt A sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola infrastruktúra fejlesztése (második, záró ütem) Városközpont fejlesztése – piacsarnok kialakítása Szociális foglalkoztatási projekt a kistérségben A pedagógiai szakszolgáltatás kiterjesztése a legrászorulóbb rétegek számára, humán erőforrás kapacitás bővítése Törődjön többet egészségével

170 320 190 50 25

Összesen

1 055 Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás projektjei Támogatás összege (millió ft)

Projekt Közoktatás szakmai fejlesztése a Sárospataki kistérségben

59,1

Szociális ellátás fejlesztése a Sárospataki kistérségben Összesen

80 139,1

Civil szervezetek kistérségi léptékű projektjei Projekt „Vissza a szülőföldre, Zemplénbe” Roma Oktatást Kiegészítő és Közösségi Szolgáltató Hálózat Kézműves tábor fogyatékosokkal Ssz! EZ A MI utcánk! Korai felzárkóztatás távoktatással A Biztos Kezdet Segítése - képzési program A Biztos Kezdet Segítése - foglalkoztatási program Összesen

Támogatás összege (millió ft) 5,9 60 48 30 31 48 222,9

Forrás: nfu.gov.hu, Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás

A táblázatban felsorolt LHH projektek közül a Kistérségi közösségi ház kialakítása (integrált szolgáltató központ), Roma Oktatást Kiegészítő és Közösségi Szolgáltató Hálózat és a „Vissza a szülőföldre, Zemplénbe” projektek részesültek már az irányító hatóságok támogató döntésében, a támogatási szerződés megkötése folyamatban van. A többi esetben a pályázatok elbírálása zajlik. A fentieken felül a kistérség számára még rendelkezésre áll 100 M Ft gazdaságfejlesztési célú támogatás, mely keretében telephely-fejlesztések, rekonstrukciók megvalósítása lehetséges.

81

EU forrásból, Új Magyarországi Vidékfejlesztési terv programjaiból vidékfejlesztési célú támogatott pályázatok 2006-2010 Sorszám

Település



1.

Gyermek és ifjúsági tábor



4 863 734 Ft

ÚMVP 3.1.3 Turisztikai tevékenységek ösztönzése

7 580 000 Ft

ÚMVP

22 675 417 Ft

ÚMVP 3. Falufejlesztés

41 728 781 Ft

ÚMVP 3.2.3 Vidéki örökség megőrzése

12 192 576 Ft

ÚMVP 3.2.3 Vidéki örökség megőrzése ÚMVP 3. Falufejlesztés

Erdőhorváti 2.

Falugondnoki tanyabusz beszerzés

2008

3.

Györgytarló

Temetőkerítés és közlekedési útvonalak építése

4.

Háromhutáért Alapítvány

Alkotóház kialakítás

5.

Háromhutai Római Katolikus Templombelső felújítása Egyházközség

6.

Háromhuta

Játszótér felújítás, bővítés

14 694 495 Ft

7.

Hercegkút

Épített örökség megóvása (általános iskola)

26 217 270 Ft

8.

Hercegkúti Római Katolikus Egyházközség

Toronyfedés csere, templomkert rendezés

9.

Komlóska


10.

Komlóskai Görög Katolikus Egyházközség

Templom és környezetének fejlesztése

11.

Makkoshotyka


12.

Sárazsadány

13.

Tolcsva

14. 15.

Vajdácska

9 664 111 Ft 2008

ÚMVP 3.2.3 Vidéki örökség megőrzése ÚMVP 3.2.3 Vidéki örökség megőrzése

8 347 000 Ft

ÚMVP

17 281 327 Ft

ÚMVP 3.2.3 Vidéki örökség megőrzése

2008

8 353 000 Ft

ÚMVP


2008

7 781 000 Ft

ÚMVP


2008

8 353 000 Ft

ÚMVP


2008

10 149 200 Ft

ÚMVP

5 559 852 Ft

ÚMVP 3.1.3 Turisztikai tevékenységek ösztönzése

Gyermek és ifjúsági tábor

16.

Vámosújfalu

Játszóterek építése, fejlesztése

11 135 448 Ft


17.

Zalkod

Közösségi tér, rendezvényudvar építése

28 797 255 Ft


ÚMVP pályázatok összesen:

245 373 466 Ft

Forrás: Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás, 2010

82

UMFT és UMVP forrásból összesen elnyert EU támogatás 2006-10 között vállalkozások nélkül: 3 153 549 888 Ft. Vállalkozások, civil szervezetek által benyújtott és támogatott Európai Uniós pályázatok Sorszám

Település

1. 2.

Bodrogolaszi

3.



Bodrogolaszi Rugógyártó Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

24 470 403 Ft

GOP

METALTOOLS Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

39 070 996 Ft

GOP

"RUFÉM" Rugó- és Fémtömegcikkgyártó Kft.

26 725 000 Ft

GOP

4 865 500 Ft

GOP

61 090 000 Ft

GOP

6 189 250 Ft

GOP

1 281 250 Ft

GOP

Pályázó megnevezése

4.

Hercegkút

GÖTZ Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Értékesítő Bt.

5.

Komlóska

PLATINUM GL Építésztervező Kft. AMC-TRUPER American-Magyar Connection Export-Import Kft.

6.

8.

ANYAG-KER Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ASTER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

9.

Bodrog Egyesület

7.

11 827 866 Ft

GOP

4 590 000 Ft

KEOP

25 769 851 Ft

GOP

6 350 300 Ft

GOP

56 646 150 Ft

GOP

354 400 424

GOP

10.

CIKS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

11.

ÉPSZER Építő- és Szerelőipari Zrt.

12.

FOR YOU-2 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

13.

FRAISA SZKC Ipari és Kereskedelmi Kft.

14.

Hutkai És Májer Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

19 597 590 Ft

ÉMOP-1.1.1

15.

INNER' 95 Egészségügyi Szolgáltató Bt.

2 342 800 Ft

GOP

16.

Kék és Társai Felületkezelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

152 237 945 Ft

GOP

700 000 Ft

GOP

Sárospatak

17.

Kerchner Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

18.

KISPATAK 2000 Kereskedelmi Kft.

24 697 937 Ft

GOP

19.

MÁTRAKÖZMŰ Mélyépítő Kft. "NICHOLAS BROTHERS" Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

37 092 300 Ft

GOP

2 730 717 Ft

GOP

183 769 786 Ft

GOP és ÉMOP

2 770 000 Ft

GOP

31 069 300 Ft

GOP

359 485 124 Ft

GOP és ÉMOP

20. 21.

Sárospatak-HUNGÁRIA Édesipari Kft.

22.

''TECHNOMETALL'' Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

23.

VÁRTERM Építő és Gépészeti Kft.

24.

Weinberg '93 Építő Kft.

25.

Woodpecker Software Szolgáltató, Kersekedelmi és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság

16 599 967 Ft

GOP

26.

ZEMPLÉNKŐ Keletmagyarországi Kőbányák Bányászati Kft.

24 561 000 Ft

GOP

3 547 100 Ft

GOP

27.

Tolcsva

Tolcsva és Vidéke Kereskedelmi Kft.

Vállalkozások, civil szervezetek Uniós támogatása összesen:

Forrás: www.nfu.gov.hu, 2010

1 484 478 556 Ft

TANULMÁNYOK A SÁROSPATAKI KISTÉRSÉGRŐL (18 db kis tanulmány)

Recommend Documents