2009. október
Tanuljuk az aszályleckét?! Dr. Birkás Márta SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Az első felkérés szerint az őszi talajművelési teendőkről kellett volna írnom. A második kérés szerint, igazodva az idei évben történtekhez, az aszálylecke tanulását kell segíteni. Előbb a klímakár fokozó művelési szokásokat, majd a kárcsökkentés művelési lehetőségeit mutatom be. Klímakár fokozó talajművelési szokások 1. A nyári művelések szakszerűtlensége. A vízvesztő mély tarlóművelés (1. táblázat) és a szántásos alapművelés (2. táblázat) egy nyári hónap alatt 15-27 mm vízvesztést okozhat a talajban. A vízvesztés 60 nap alatt – szélsőséges idényben – megkétszereződik. Az elmunkálatlan hántott réteg azonos fizikai állapotú, ezért közel egyformán melegszik fel. Az alatta lévő bolygatatlan talajt némileg szigeteli a hőtől, de az onnan felfelé áramló nedvességet alig képes megtartani, vízvesztő közegként viselkedik. A mélyen hántott, elmunkálatlan, kiszáradt talajon gyengébb a gyomés árvakelés, erősebb a széndioxidlégzés, a morzsapusztulás, és nagyobb (10-21 %-kal) a következő művelés energiaköltsége (1. kép). A mély tarlóművelés nedves talajon sem használ, a hagyományos tárcsával összegyúrt talaj kiszáradva élettelenné, elmunkálhatatlanná válik. A talajállapot-javítás energiaigénye 50 %-kal lehet több a hiba nélküli műveléshez képest. A tarló azonnali felszántása a gyom- és árvakelés kései megjelenésével jár. A gyomkorlátozás egyszerű módjának elmulasztása a kémiai védelem költségét növeli. Az így bolygatott talajok széndioxidkibocsátása több napig igen nagy.
8
Az esők által levert talajon csökken a légzés, az üregek között azonban folytatódik. A hantos felszín elmunkálása csak áztató esőzés után lehetséges – a többletenergia 8-16 l gázolaj hektáronként – amikor a visszatömörítés veszélye is fennáll. 2. A tarlóművelés elmaradása nyáron betakarított növények után. A hőszigetelő és nedvesség-visszatartó réteg hiánya takaratlan talajon okoz nagy károkat. A kiszáradt talajon az aratás után több héttel végzett alapműveléshez 20-30 %-kal több hajtóanyagra van szükség. Az elgyomosodás a következő évek veszteségeit növeli (2. kép).
3. A talajállapot elhanyagoltsága, vízzáró rétegek 10, 15, 20, 25 cm alatt, és 5-10-15 cm kiterjedéssel, vagyis az aszály- és belvízkárveszély. 4. A talajállapot – adott esetben a termesztési kockázat – ismeret hiánya (bármely növény esetében). 5. Talajszerkezet-rombolás, rögösítés, porosítás előidézése a nedvességhez alkalmatlan műveléssel, a talaj cserepesedési hajlamának növekedése (3. kép). 6. Az őszi szántások minősége. A szántás a szántott réteg alatt tömör talajon a vízzáró réteg vastagítása, a klímakár fokozás miatt kockázatos.
1. táblázat Tarlóművelések különbségei Sekély hántás, Mély hántás, Szántott talaj lezárt felszín nyitott felszín takaratlan, (takarás (takarás nyitott fel0-10 %) 35-45 %) szín Vízveszteség közepes-nagy kicsi nagy igen nagy Vízbefogadás rossz jó jó jó Nedvességtárolás gyenge igen jó gyenge igen gyenge Biológiai élet gyenge kedvező gyenge gyenge gyenge-közeigen gyenge Talajszerkezet-védelem gyenge igen jó pes Hőstressz a talajban nagy csekély közepes-nagy nagy Szalmafeltáródás nincs harmonikus közepes gyenge Művelhetőség-javulás elmarad kedvező gyenge igen gyenge Szénveszteség (kg/ha/nap) 1,4-3,2 1,6-2,2 5,7-12,0 15,8-28,2 (friss művelés után) Szénveszteség 0,10-0,23 0,25-0,37 0,55-0,93 2,94-3,26 (t/ha/3 hónap) Szempontok/ Kockázat
Hántatlan talaj
2. táblázat Nyári szántásváltozatok összehasonlítása Szántásváltozat Száraz talajon, elmunkálatlan Nedves talajon, elmunkálatlan Száraz/nyirkos talajon, elmunkált
Nedvesség- Szerkezet-káro- Biológiai veszteség sítás élet nagy (rögösség, nincs nagy porosodás) nagy (kenés, nincs nagy tömörödés) közepes
csekély
aktív
Magágyminőség
Vetés alapozása
gyenge
hiányos
gyenge
hiányos
jó
biztos
1. kép Mély hántás, rögös felszín
2. kép Kár a gyomok által elpazarolt vízért!
3. kép Túlművelt talaj
4. kép Nem elég a fagyhatásban bízni
5a. kép Kevés a repcének a 12 cm lazult réteg…
5b. kép …amely alatt vastag tárcsatalp-tömörödés van
6a. kép Vastag magágyalap kukorica és…
6b. kép …napraforgó alatt. A gyökerek nem érhették el a mélyebb rétegek nedvességét
9
2009. október A nedves talaj szántásakor oko9. Sekélyművelés alkalmazása 13. A szervesanyag-reciklikáció zott gyúrás és kenés árt a szerkezet- sekélyművelésben részesített előve- megszakítása, a tarlómaradványok nek, a víz mozgását gátló eketalp- temény után (5. kép). A kedvezőtlen eltávolítása ipari célra (almozásnak tömörödés alakul ki (4. kép). A talaj talajállapot kedvező idényben alig nem hiba). ősszel és télen egyenetlenül ázik be, észrevehető, 1-5 %, száraz idényben 14. A megváltozott körülményekkora tavasszal foltosan szikkad, emi- 20-35 % (súlyos esetben közel 50 %) hez alkalmatlan művelőeszközatt azonos magágy-minőség elérése termésveszteséget okozhat. A választék (a hagyományos tarló- és nehéz. sekélyműveléseket követő évben a alapművelő eszközökön nincs A szántott talajok felszíne az eny- mélyebb műveléshez 20-25 %-kal elmunkáló-lezáró elem; ilyen elem he és szeles téli időszakban vizet több energiára lesz szükség. pótgerendellyel szerelhető, merev veszít, ezért kockázatos – a kivéte10. Magágy-készítés több nappal vagy félmerev megoldással kaplektől eltekintve – az őszi elmunká- a vetés előtt a bolygatott réteg víz- csolható, azonban a táblára kiszállás elmaradása. A kivételek a nagy vesztését okozza. Az elhúzódó kelés lítás időigénye nem teszi kedveltnedvesség (amikor a talajon járás is száraz tavaszi idényben nagy kocká- té). kárral jár), a vízelöntés veszélye, a zat. Különösen a tavaszi kapás növéSzélsőséges idényben a talaj nyári fokozott víz- és szélerózió-veszély nyeknél kell az egyenletes kelés vagy őszi bolygatottsága, a felszín lehetnek. érdekében jól időzíteni a két mun- kiképzése, valamint a vízveszteség Az ősszel szántott talajokon a kát (az egymenetes mód gépi meg- nyomán következtetni lehet a kelés tavaszi elmunkálás rossz időzítése oldása fejlesztés alatt áll). minőségre és a termésveszteségre. járhat kárral. A talaj mélyen kiszá11. A magágy alatti réteg túltömö- Az „időben érkező és elegendő csaradhat, a nedvességkülönbségek rítése a tavaszi vetések előtt, ezáltal padék” számos hiányosságon javít, magágy-készítéskor sem egyenlí- a vízforgalmat, és a gyökerezést kor- a „kevés és megkésett csapadék” tődnek ki, lépcsős lesz a kelés. A látozó tömör réteg kialakítása a fel- fokozza a hibahatást. A talajt ért sietség, a járhatóság és az elmunkál- színhez közel (6. kép). Ha az idény hatásokat – szerkezetkímélő vagy hatóság nedvességének figyelmen kezdete száraz, kelési, fejlődési -romboló, vízkímélő vagy vízvesztő, kívül hagyása a szerkezet károsodá- hibák lépnek fel, ha az idény vége a szénkímélő vagy szénvesztő – klísához, a bolygatás alatt tömör réteg száraz, kényszeréréssel kell számol- makockázat-csökkentő vagy klímakialakulásához vezet. kár fokozó tényezőknek célszerű ni. 7. Sikertelen talajállapottekinteni. javítás. Hiba a tömör eketalpréteg átmunkálását célKlímakár-csökkentés zó lazítást hántatlan tarlón, talajműveléssel kiszáradt talajon végezni. A művelés, a talajra (nedÍgy maga a lazítás 15-25 vességére, szerkezetére, %-kal több energiába kerül, szerves anyagára) gyakoemellett a talaj rögösödik, rolt kedvező hatásain nehezen elmunkálható, keresztül, hozzájárulhat a nagy vízvesztő felszín alanövénytermesztés klímakul ki. A talaj csak nagyobb kár veszteségeinek méresők után ázik be, az sékléséhez. A teendők a elmunkálás elsietése a vis�következők: szatömörödés veszélyét 1. A nyári művelések hordozza. 7. kép Hő- és esőstressz érte talaj – a gazdájának is át mélységén, módszerein Beázott, nedves talajban kellene élni, hogy megértse? változtatni kell, mivel a a lazítókések elkent vájatot korábbi gyakorlat nem képeznek, a tömör talp nem reped át, a talaj klímaérzékeny12. A felszíntakarás hiánya a nyá- alkalmas a klímakárok csökkentésége nem enyhül. Az így felhasznált ri hónapokban (7. kép), a talaj véd- sére. A nedvesség és a talajminőhajtóanyag a veszteségekhez írható. telenné tétele a hőséggel és a csapó ség megkímélése érdekében sekély és mulcshagyó, lezárt felszínt kép8. Tömör talpképző eszköz esőkkel szemben. (hagyományos tárcsa) alkalmazása szántás és lazítás elmunkálására 15 3. táblázat cm alatt nedves talajon. A talajba A nyári talajművelés és a várható klímakockázat közti összefüggés süppedő eszközzel a lazult réteg Talajművelési Felszín Talaj Klímakockázat nyár mélységét „felezik meg”, a gyökereeljárás elmunkálása vízvesztesége végi vetéskor zéshez csak az elmunkálás mélysévan közepes közepes Mélyszántás ge marad meg; a mélyebb alapműnincs nagy erős velésre fordított energia veszteségvan közepes közepes Mélylazítás ként jelentkezik. nincs nagy erős Mulcshagyó művelés
10
van
csekély
kicsi
8. kép Ha kevés a védőanyag, hántással hőszigetelő réteget kell kialakítani
9. kép Botszondás lazult réteg mélységmérés
10. kép Hatásos nyári védelem mulccsal
ző tarlóművelés okszerű (3. táblázat). Amikor nincs takaróanyag, a talajok felmelegedését és kiszáradását a felszínükön 4-5 ujjnyi porhanyó, laza szigetelő réteg létrehozásával mérsékelhetjük (8. kép). 2. Mivel a talajállapot-ismeret hiánya indokolatlan biztonságérzetet kelt, rendszeres talajállapot-ellenőrzés szükséges, kiemelten a nagy értéket képviselő növények tábláin, illetve az utóbbi 5 évben belvíz és aszály sújtotta területeken. A feladathoz könnyen elsajátítható módszerek állnak rendelkezésre: botszonda (9. kép), ásópróba, művelhetőség-próba. 3. A talajállapot-hibák időbeni felismerése a veszteségek elkerülését segíti. A tarló talajában felismert
hiba alapműveléssel még javítható, a magágykészítés után feltárt hiba csak a következő idényben. 4. A bolygatott talajok megfelelő arányú takarása (35-45 %, 1. táblázat), a nyári hő- és csapadékstressztől, a kiszáradástól és a biológiai élet visszaesésétől óvja a talajokat. A mulcshagyás a talajnak szalmakalap és esőköpeny (10. kép). A takaróanyag a kritikus hónapok elmúltával a talajba juttatva szerves anyagként hasznosul. 5. Kis vízvesztő felszínt kell kialakítani, bármely idényben, de különösen a nyári hónapokban (11. kép); és a bolygatott talajt hengerrel zárni. Porhanyó réteg a felszínen szigetelő rétegként viselkedik. A száraz rögös talaj nagy felülete, és rosszabb csapadék felvétele miatt
vízvesztő. A nagy hantokat nehéz szeletelő hengerrel kisebbíteni kell, egyúttal a bolygatott talajba nyomni, jobb feltételeket teremteni a beázásukhoz. 6. A vízveszteség csökkentése bármely alapművelési módnál. Az enyhébb ősz és tél a nedvességkímélés kiterjesztését okszerűsíti az őszi alapműveléseknél, minél kisebb párologtató felületet kell hagyni (12. kép). A rögös-hantos „hófogásra hagyott” talaj nem jó áttelelésre, mivel vízvesztésével száraz tél után a tavaszi vetések kerülnek hátrányba. Az őszi kivételek közé soroljuk a nedves talajt, amikor a műveléssel okozott kárt az elmunkálás is fokozná. Amint azonban a talaj járhatóvá válik – függetlenül a vetés idejétől
11. kép Vízkímélő felszín – nyári szántással!
12. kép Vízkímélő őszi szántás felszíne
11
2009. október – csökkenteni kell a víztalajon bármely művelésvesztő felszínt. nél. Ismerni kell a járhatóA nagy agyagtartalmú, ság és művelhetőség nedszalonnásan szántott réti vességét. A kockázat a talajon a téli vagy kora művelhetőség próbával tavaszi elmunkálás a felismerhető fel (13. kép). szín pirkadását követően 9. Az alapművelési mélytanácsos, lehetőleg olyan ség, illetve a talpképző és eszközzel, amely nem lazító eszközök váltogatása gyúrja össze a szántott (kármegelőzés). réteg közepét. 10. Meg kell előzni a A szerkezet nélküli vagy rögösödéshez és porosokémiai hibás, vagy lejtős, dáshoz vezető körülmékis humusztartalmú erdőnyeket, a kiszáradt talajt talajokon a szántások felkíméletesen szabad bolyszínének csökkentése csak gatni (szerkezetkímélés). A 13. kép Nedves talajon a legkisebb kárt okozó eszközt durva egyenetlenségek morzsaépülés feltétele a használjuk (tárcsát ne!) esetén ajánlatos. A tavaszi talajban a kellő nyirkosság szelek szárító hatását azonés az aktív földigilisztaban meg kell előzni. tevékenység (14., 15. kép). A jól művelhető talaj jól 11. Óvni kell a talaj szerel is munkálható, oly mérves anyagát, pótolhatatlan tékű lehet omlékonysága, a nedvesség-visszatartáshogy egyenletes felszín ban, a klímával szembeni marad akár az eke nyomán ellenállásban. Nem ajánlott is. Ilyenkor feleslegesen a tarlómaradványok eltávonem szabad a talajt terhellítása, amikor az istállótráni; a gyorsabban ülepedő, gyázás és zöldtrágyázás is szerves anyagban szegény, korlátozott. A most még megkímélt szerkezetű talaoptimális szervesanyag-tarjokon ez a megoldás lesz talmú talajok ugyanúgy célravezető. figyelmet érdemelnek, Bolygatott talajon nyámint azok, amelyek szerron és tavasszal egyengeves anyagban szegények. 14. kép A giliszta a megkímélt talajt kedveli tés, (hengerrel) tömörítés, ősszel (áttelelés előtt) az A mérleg serpenyői egyengetés okszerű. Az 2009 nyarán, kora egyengetett talaj befogadja őszén a csapadékvizet, ugyanakkor kevesebb nedvességet A súlyosabb (de ros�veszít az enyhe és szeles szabb): Bálák a tarlókon téli napokon. augusztus közepéig. Feke7. A talaj vízbefogadátére taposott, csupasz, védsát, s a nedvesség gyökértelen tarlók aratás után, zónába áramlását akadákésőbb „jótékonyan” betalyozó tömör állapotot meg karva magasra nőtt gyokell szüntetni, helyre kell mokkal és árvakeléssel állítani a talaj harmonikus (veszélyes „zöldtrágyázási” nedvességforgalmát. módszer). Fakópiros tárA szélsőséges klíma a csák, henger nélkül, mivel nedvesség tárolásának a taposott, gyomos talajjal folyamatosságát, a minél „más eszköz nem bírt”. A 15. kép Vízkímélést segítő takarás jobb vízbefogadás és minél kék, a zöld, az élénkpiros kisebb veszteség elérését Mély termőrétegű talajokon 25-28 tárcsa még kevesebb, de kényszeríti ki. cm (kalászosok, borsó, repce), illet- azokon van henger! Ekével felhanA befogadást segítő lazultság és a ve 40-45 cm (kukorica, napraforgó) tolt talajok, elmunkálásra várva. Falkis vízvesztő felület kialakítása első- lazult rétegmélység nyújt nagyobb vakból kihordott szeméthalmok a sorban a nyári alapműveléseknél biztonságot. mezei utak mentén, árkokban. Elhakívánatos. 8. Az ún. talpképző eszközök nyagolt, vad élőhelynek is alkalmathasználatának mellőzése nedves lan bozóttenger minden mellékút
12
mellett, tisztításra, égetőműbe szállításra várva, a talaj szervesanyag-utánpótlása miatt sokat érő szalma helyett. Gyenge terményárak. Sok eső, vagy épp semmi. Mindezek elszenvedője a talaj. Érte nem szólalnak fel napirend előtt, a talaj nem kap napirendet sok év óta! A könnyebb (a bizakodásra okot adó): Nem dobtak ki minden szalmazúzót és törekszórót, az eredmény a védő hatású mulcstakarás. A géptámogatási kérelmekben több a síktárcsa, a mulcs-kultivátor, a lazító, a magágykészítő vetőgép. Elmunkált talajok – szántottak is – repcevetésre várva. Mind több, köztük sok fiatal gazdálkodó, aki képes megóvni a talaj nedvességét, szerves anyagát, szerkezetét. A kímélően, okszerűen művelt talajok területe meghaladja a másfél millió hektárt…, de a többiért is mielőbb tenni kellene!
A talajállapot-kutatásokat támogató projektek: NTTIJM08, HR-43/2008; vállalatok: Agroszen Kft., GAK Kht. Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaság, Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt., TERRA-COOP Kft., Szentes, Róna Kft., Hódmezővásárhely, Kverneland Group Hungária Kft., Vertikum Kft., Väderstad Kft. A szerző köszönetet mond a Hódmezővásárhely, Túrkeve, Tiszavasvári, Hort, Kalocsa, Dióskál, Kisbajcs, Agárd, Bogyiszló és Botykapeterd, valamint Pókaszepetk, Érsekcsanád és Kecel térségi gazdálkodóknak a július 20-31. között megrendezett bemutatókon tanúsított érdeklődésért, kérdésekért és példákért.
n
13
