Tantárgyleírások. Földrajz alapszak X Földrajz tanári szakirány

Tantárgyleírások Földrajz alapszak X – Földrajz tanári szakirány

Tárgy

Kód

Bevezetés a földrajzba..............................................MFKFT6101 Felszínalaktan 1.........................................................MFKFT6102 Légkörtan 1................................................................MFKFT6103 Csillagászati földrajz................................................MFKST6101 Ásvány- és kőzettan alapjai......................................MFFAT6101 Geológia.....................................................................MFFTT600120 Térképészeti ismeretek.............................................MFGGT6005 Felszínalaktan 2.........................................................MFKFT6201 Légkörtan 2................................................................MFKFT6203 Ökológia.....................................................................MFKFT6204 Talaj- és vízföldrajz...................................................MFKFT6205 Népesség- és településföldrajz 1...............................MFKST6202 Életföldrajz (Biogeográfia) 1....................................MFKFT6301 Magyarország (Kárpát-medence) földrajza 1........MFKFT6303 Általános gazdasági földrajz 1.................................MFKST6301 Népesség- és településföldrajz 2...............................MFKST6305

Tantárgy neve: Ásvány- és kőzettani alapismeretek Tárgyfelelős: Dr. Szakáll Sándor

Tantárgy kódja: MFFAT6101 Tárgyfelelős tanszék/intézet: Ásvány- és Kőzettani

Javasolt félév: 1.

Előfeltételek: nincs

Óraszám/hét (ea+gyak): 2 + 2

Számonkérés módja (a/gy/v): vizsga

Kreditpont: 4

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: Megismertetni a hallgatókat a földkéreg anyagát felépítő legfontosabb ásványokkal és kőzetekkel, azok morfológiai, szöveti, fizikai és kémiai jellegzetességeivel, legfontosabb kárpáti lelőhelyeikkel, illetve keletkezésük és átalakulásuk törvényszerűségeivel. Tantárgy tematikus leírása: 1) Alapfogalmak. Az ásvány- és kőzettan helye és kapcsolatai a természettudományok rendszerében. 2) Kristálymorfológiai alapok, kristályrendszerek, a kristályok összenövései. 3) Kristálykémiai alapok, kötéstípusok, koordináció, rácstípusok, izomorfia, polimorfia. 4) Kristályfizikai alapok, mechanikai, elektromos, hőtani és optikai tulajdonságok. 5) Az ásványrendszertan alapjai, a legfontosabb terméselemek és szulfidok. 6) A legfontosabb halogenidek, oxidok és karbonátok. 7) A legfontosabb szulfátok és foszfátok-arzenátok. 8) A legfontosabb szilikátok I. 9) A legfontosabb szilikátok II. 10) A kőzetek csoportosításának különböző szempontjai. Elhelyezkedésük és keletkezésük törvényszerűségei a földkéregben. 11) A magmás kőzetek keletkezése, legfontosabb típusaik, ásványos és kémiai összetételük és szövetük. 12) A metamorf kőzetek keletkezése, legfontosabb típusaik, ásványos és kémiai összetételük és szövetük. 13) Az üledékes kőzetek keletkezése, legfontosabb típusaik, ásványos és kémiai összetételük és szövetük I. 14) Az üledékes kőzetek keletkezése, legfontosabb típusaik, ásványos és kémiai összetételük és szövetük II. Félévközi számonkérés módja: három zárthelyi sikeres teljesítése a gyakorlatokon Értékelése: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen. Kötelező és ajánlott irodalom jegyzéke: Szakáll S.: Ásvány- és kőzettani alapismeretek (digitális jegyzet). Miskolc. Pápay L.: Kristályok, ásványok, kőzetek. Egyetemi jegyzet. Szeged. Szakáll S.: Barangolás az ásványok világában. Tóth Kiadó. Debrecen. Szakáll S.: Ásványrendszertan. Miskolci Egyetemi Kiadó. Miskolc. Koch S.- Sztrókay K.: Ásványtan I-II. Akadémiai Kiadó. Budapest. Bonewitz R.L.: Kőzetek, ásványok, drágakövek. Kossuth Kiadó. Budapest

Tantárgy neve: Bevezetés a földrajzba Tárgyfelelős: Dr. Elekes Tibor

Tantárgy kódja: MFKFT6101 Tárgyfelelős tanszék/intézet: Földrajz Intézet



Óraszám/hét (ea+gyak): 2+2


Kreditpont: 4

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: A földrajztudomány kutatási területe a földrajzi burok. A földrajzi folyamatok tér- és időbeliségi sajátosságainak föltárása. A földrajz helye és szerepe a tudományok között, a természet-, társadalomés alkalmazott földrajztudományi ágazatok kialakulása, fejlődése, jelentősége. A földrajztudomány fejlődésének sajátosságai az ókortól napjainkig, a földrajzi fölfedezések jelentősége a megismerés és a tudományok fejlődése szempontjából. Tantárgy tematikus leírása: 1. ea. A földrajzi környezet kialakulása és fejlődése. 1. gy. A természeti népek, valamint az öntöző gazdálkodású társadalmak földrajzi ismeretei. 2. ea. A földrajz tárgya a földfelszín és a földrajzi burok. 2. gy. A földrajz az ókorban és a feudális középkorban. 3. ea. A földrajzi burok rendszerszemléletű megközelítése. 3. gy. A földrajz reneszánsza Európában. 4. ea. Tér és idő a földrajzi folyamatokban. 4. gy. A nagy fölfedezések. Afrika fölfedezése. 5. ea. A tudományok rendszere. Természet- és társadalomtudományok. 5. gy. Amerika fölfedezése, a Föld első körülhajózása. 6. ea. Műszaki tudományok és a humán terület. 6. gy. Ázsia megismerése. 7. ea. A természet-, társadalom- és alkalmazott földrajz kapcsolata. 7. gy. Ausztrália és a Sarkvidékek fölfedezése. 8. ea. Természetföldrajzi ágazatok és kapcsolódásuk más tudományágakhoz. 8. gy. Magyar utazók és fölfedezők a világban. 9. ea. Társadalomföldrajzi ágazatok és kapcsolódásuk más tudományágakhoz. 9. gy. A földrajztudomány a kapitalizmus kibontakozásának küszöbén. 10. ea. Az alkalmazott földrajz ágazatai. 10. gy. A földrajz fejlődése a kapitalizmus korában 1. 11. ea. A földrajzi ismeretanyag rendszerezése. 11. gy. A földrajz fejlődése a kapitalizmus korában 2. 12. ea. A földrajz munkamódszere. 12. gy. A földrajz fejlődése a XX. század második felében. 13. ea. A térkép jelentősége a földrajzban. 13. gy. Földrajzi kihívások a XXI. század elején 1. 14. ea. Összegzés. 14. gy. Földrajzi kihívások a XXI. század elején 2. Félévközi számonkérés módja: A gyakorlatokon való részvétel kötelező, az aláírás megszerzésének feltétele. A gyakorlati órákon megírt zárthelyi dolgozatok eredménye 20%-ban beleszámít a vizsgajegybe. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen.

Kötelező irodalom: Mendöl T. 1999: A földrajztudomány az ókortól napjainkig. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 274p. Tóth J. 2010: A geográfia alapkérdései. In: Tóth J. (szerk.): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp.54-62. Hajdú Z. 2012: A Kárpát-medence tudományos megismerése. In: Dövényi Z. (szerk.): A Kárpátmedence földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp.29-58. Ajánlott irodalom: Haggett P. 2006: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 842p. Fodor F. 2006: A magyar földrajztudomány története. MTA FKI, Budapest, 820p. Teleki P. 1966: A földrajzi gondolat története. Kossuth Kiadó, Budapest.

Tantárgy neve: Felszínalaktan 1. Tárgyfelelős: Dr. Hevesi Attila






Kreditpont: 4

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: Megismertetni a földfelszín formakincsének létrehozó erőit, a felszínformák kialakulásának törvényszerűségeit, jellegzetes alakjukat, egymással való kapcsolataikat. Bebizonyítani, hogy a felszínalaktan az egész földrajztudomány legcsudálatosabb része. Tantárgy tematikus leírása: 1. A felszínalaktan fogalma, helye a földtudományok között, kialakulásának rövid története. Belsőés külső erők fogalma. Tényezőik, folyamataik. 2. Belső erők. A Föld szerkezete és a kőzetlemez-elmélet (lemeztektonika). Hőgócok, hőgócsávok. Kőzetburok vagy földkéreg? A kőzetlemezek mozgásának okai. Óceáni-hátságok, mélytengeri-árkok. A kőzetlemezek határai, fajtáik. 3. Számonkérő írásbeli zárthelyi dolgozat. 4. A kőzetlemezek mozgásából következő belső erők. 5. A mélységi- és kismélységi magmás működések létrehozta kőzetek és felszínalakító hatásuk (magmatömbök, -ágak, -küszöbök; magmagombák). 6. Tűzhányók (I.). Hasadék- és csatornás (kürtős) tűzokádók; hasadék mentén sorakozó csatornások. Kitörésfajták és összefüggéseik a lemezhatárokkal. 7. Tűzhányók (II.). Kiömlési- és kiszórt kőzetek és az általuk létrehozott felszínformák. Lávatakarók, lávakúpok, pajzsok, rétegtűzhányók, kaldérák. 8. A tűzhányótevékenységet kísérő és követő (utó) működések: fumarolák, szolfatárák, mofetták, borvizek (csevicék) és felszínalakító hatásuk. 9. Törés, vetődés, földrengés; sebességük és az általuk létrehozott felszínformák. Földrajzi megoszlásuk. Gyűrődés. A gyűrődés létrehozta felszínformák. 10. A szárazföldek és a tengerek szintingadozásának okai és következményei. A táblás-vidékek jellemzői és földrajzi elterjedésük. 11. A hegységképződés. Okai és időbeli egymásutániságuk. Hány féle szerkezetű hegység van? A Föld nagy hegységképződési időszakai, koruk és jellemzőik. Ősföldek, ó- és közép-újidei hegységrendszerek. 12. Írásbeli számonkérő zárthelyi. 13. Kőzetpusztulás. Belső és külső okai. Aprózódás. Mállás. 14. Kőzetalakzattan. Félévközi számonkérés módja: A gyakorlatokon való részvétel kötelező, az azokon való aktivitás 20%-ban beleszámít a vizsgajegybe. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen.

Kötelező irodalom jegyzéke: Borsy Z. (szerk.) 1993: Általános természetföldrajz: Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 832 p. Gábris Gy. (szerk.) 2013: Általános természetföldrajz II. ELTE Eötvös Kiadó, 484 p. Lóczy D. – Veress M. 2005: Geomorfológia I: Földfelszíni folyamatok és formák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 335 p. Lóczy D. (szerk.) 2008: Geomorfológia II: Földfelszíni folyamatok és formák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 440 p. Szabó J. 2013: Általános természetföldrajz I. ELTE Eötvös Kiadó, 414 p. Ajánlott irodalom: Cholnoky J. évsz. nélkül: A földfelszín formáinak ismerete. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi nyomda. Bulla B. 1954: Általános természeti földrajz II. köt.:A szilárd kéreg általános természeti földrajza a földfelszín formáinak ismerete (geomorfológia). Tankönyvkiadó, Budapest, 549 p. Butzer, K. W. 1986: A földfelszín formakincse. Gondolat kiadó, Budapest, 520 p. Gábris Gy. 2007: Földfelszín és éghajlat: A felszínalaktan összegzése. ELTE Eötvös Kiadó, 225 p. Hevesi A. 1997: Természetföldrajzi kislexikon. PannonKlett Kiadó, Budapest; 2002: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 194 p. Strahler, A. N. 1975: Physical Geography. John Wiley and Sons, Inc., New York, London, Sidney, Toronto, IV. fejezet

Tantárgy neve: Légkörtan 1 Tárgyfelelős: Dr. Hegedűs András





Számonkérés módja (a/gy/v): gyakorlati jegy

Kreditpont: 4

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja a földrajzos hallgatók általános meteorológiai ismeretekbe való bevezetése, a légburok fontosabb tulajdonságainak, valamint az abban lezajló fizikai jelenségek, folyamatok és rövid távú változások megismertetése, különös tekintettel a más szférákkal való kölcsönhatásokra. Tantárgy tematikus leírása: 1. ea. A légkörtan tudományának kialakulása, rövid története, alapfogalmai. 1. gy. A tantárgy követelményeinek ismertetése. A légkörtan és a földrajztudomány kapcsolata. A légkör eredete. 2. ea. A légkör összetétele, kiterjedése és szerkezete. 2. gy. A légkör fizikai állapotát leíró fogalmak, mértékegységek áttekintése. 3. ea. A légkör víztartalma. 3. gy. Összefüggések a légkört jellemző fizikai állapotjelzők között. 4. ea. Függőleges légmozgások és adiabatikus folyamatok a légkörben. 4. gy. Számítási feladatok. 5. ea. A szél kialakulása, jellemzői. A geosztrofikus szél, a súrlódás hatása a szélre. 5. gy. Zárthelyi dolgozat. Helyi jellegű szelek. 6. ea. A légkör hőháztartása. 6. gy. A légkör egyensúlyi állapotai. 7. ea. A vízgőz kondenzációja a légkörben, a köd és felhő képződése, típusai. 7. gy. Meteorológiai műszerek és észlelések. 8. ea. A csapadék fogalma, formái, képződése. 8. gy. Meteorológiai műszerek és észlelések. 9. ea. A légtömeg fogalma, légtömegek csoportosítása, jellemzése. 9. gy. Zárthelyi dolgozat. Meteorológiai műszerek és észlelések. 10. ea. Időjárási frontok. 10. gy. Az OMSZ és a magyar meteorológiai mérőhálózat. 11. ea. Mérsékelt övezeti és trópusi ciklonok. 11. gy. Izobár térképek értelmezése, szerkesztése. 12. ea. Tornádók, tubák, anticiklonok. 12. gy. Meteorológiai térképek elemzése. 13. ea. A planetáris határréteg. Meteorológiai előrejelzés. 13. gy. Műholdképek meteorológiai szempontú elemzése. 14. ea. Jellemző makroszinoptikus időjárási helyzetek Közép-Európában. 14. gy. Zárthelyi dolgozat. Félévközi számonkérés módja: A gyakorlatokon való részvétel kötelező, az aláírás megszerzésének feltétele. Az érdemjegy a zárthelyi dolgozatok eredményéből (90%) és az órai aktivitásból (10%) tevődik össze. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen.

Kötelező irodalom jegyzéke: Czelnai R. 1995: Bevezetés a meteorológiába I.: Légkörtani alapismeretek. ELTE, Budapest, 274 p. Péczely Gy. 1979: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest, 336 p. Tar K. 1996: Általános meteorológia. KLTE, Debrecen, 114 p. Ajánlott irodalom: Götz G. – Rákóczi F. 1981: Dinamikus meteorológia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 483 p. Légkör (OMSZ-MMT folyóirat). OMSZ Meteorology and Atmospheric Physics (journal). Springer. Szász G. – Tőkei L. (szerk.) 1997: Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda, 722 p.

Tantárgy neve: Csillagászati földrajz Tárgyfelelős: Dr. Hegedűs András

Tantárgy kódja: MFKST6101 Tárgyfelelős tanszék/intézet: Földrajz Intézet





Kreditpont: 2

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja az emberiség világképe fejlődésének áttekintése mellett mindazoknak a csillagászati ismereteknek az elsajátítása, melyek a Földre mint égitestre jellemzőek, ill. a földi szférákra, életünkre hatással vannak. Szűkebb kozmikus környezetünk, a Naprendszer részletesebb ismertetését követően rövid kitekintést ad a Világegyetem Naprendszeren túli részében zajló folyamatokra, jelenségekre. Tantárgy tematikus leírása: 1. Az emberiség világképének fejlődése, a csillagászati ismeretek bővülése. 2. Tájékozódás az égbolton, égi koordináta-rendszerek. 3. Az égitestek látszólagos mozgása. 4. Időszámítás és naptár. 5. Földrajzi helymeghatározás. A Föld alakja. 6. A Föld mozgásai és következményeik. 7. A szoláris éghajlati övek. Az éghajlatváltozások csillagászati magyarázatai. 8. A Naprendszer főbb jellemzői. A Nap energiatermelése, fő jellemzői, szerkezete. 9. A Naprendszer belső bolygói és holdjaik. 10. A Naprendszer külső bolygói és holdjaik. 11. A Naprendszer kisebb égitestei. 12. A csillagok fejlődése, fényessége. Csillaghalmazok, galaxisok. A Tejútrendszer. 13. A Világegyetem, extragalaxisok, „különleges” égitestek. 14. Zárthelyi dolgozat. Félévközi számonkérés módja: A gyakorlatokon való részvétel kötelező, az aláírás feltétele. A gyakorlati jegy 80%-ban a zárthelyi dolgozat eredményéből, 20%-ban az órai aktivitásból tevődik össze. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen. Kötelező irodalom jegyzéke: Csüllög G. - Pavlics K.-né 2003: Csillagászatföldrajzi feladatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, 92 p. Gábris Gy. – Marik M. – Szabó J. 2004: Csillagászati földrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 338 p. Hermann, J. 2002: Csillagászat. Athenaeum 2000, Budapest, 288 p. Ajánlott irodalom: Horányi G. 1999: Csillagászat: Kalandozások térben és időben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 138 p. Magyar Csillagászati Egyesület honlapja: www.mcse.hu Marik M. (szerk.) 1989: Csillagászat. Akadémiai Kiadó, Budapest, 867 p. Marik M. 1989: Helyünk a világmindenségben : A csillagászat alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 262 p. National Aeronautics and Space Administration (NASA) honlapja: www.nasa.gov

Tantárgy neve: Geológia Tárgyfelelős: Dr. Hartai Éva

Tantárgy kódja: MFFTT600120 Tárgyfelelős tanszék/intézet: ÁsványtaniFöldtani Intézet

Javasolt félév: 2. félév

Előfeltételek: Ásvány- és kőzettani alapismeretek (MFFAT6101) vizsga


Számonkérés módja (a/gy/v): aláírás, vizsga

Kreditpont: 4

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: A műszaki földtudományi szak valamennyi szakirányán alapvető geológiai ismeretek nyújtása. Tantárgy tematikus leírása: A földi rendszer ciklusai. A Föld keletkezése és belső szerkezete. Kőzetképződési folyamatok. Szerkezetföldtani alapfogalmak. A lemeztektonikai elmélet lényege, alkalmazása a nyersanyagkutatásban. Történeti földtani alapismeretek, a biosztratigráfia nyersanyagkutatási vonatkozásai. Az érces és nemérces ásványi nyersanyagok teleptani jellemzői. Magyarország vázlatos földtani felépítése és fontosabb ásványi nyersanyagai. A geológiai ismeretek alkalmazása a mérnöki munka során. Félévközi számonkérés módja: Az aláírás feltétele az elméleti és gyakorlati követelmények teljesítése. Elméleti követelmények: Az előadási anyagból a félév folyamán két zárthelyi teljesítése, legalább 50 %-os eredménnyel. A zárthelyik anyaga: 20 kérdés a félév elején kiadott, alapszintű tudást felmérő 100 kérdésből. Sikertelen teljesítés esetén a szorgalmi időszakban egy alkalommal van pótlási lehetőség. Gyakorlati követelmények: szóbeli beszámoló, földtani folyamatok értelmezése a gyakorlatokon bemutatott 5 kőzetmintán (kőzetek, érces és nemérces ásványi nyersanyagok), legalább 60 %-os eredménnyel. A gyakorlatokon a részvétel kötelező, háromnál több alkalommal való hiányzás az aláírás megtagadásával jár. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen. Kötelező és javasolt irodalom jegyzéke: Hartai Éva: A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó – WellPress Kiadó 2003, 2009; Hartai Éva: Teleptani alapismeretek. Oktatási segédlet, Miskolci Egyetem, 2006; Hartai Éva: Magyarország földtana. Oktatási segédlet, Miskolci Egyetem, 2004; Hartai Éva: Geológia. Elektronikus tananyag, http://digitalisegyetem.hu

Török Ákos: Geológia mérnököknek. Műegyetemi kiadó, Bp, 2007. B.S. Skinner, S.C. Pórter: The Dynamic Earth. John Wiley & Sons, 1995.

Tantárgy neve: Térképészeti Ismeretek Tárgyfelelős: Dr. Havasi István tszv. egyetemi docens

Tantárgy kódja: MFGGT6005 Tárgyfelelős tanszék/intézet: Geofizikai és Térinformatikai/Geodéziai és Bányaméréstani

Javasolt félév: 2




Kreditpont: 4

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: A műszaki és a mindennapi életben használatos térképek készítésével és alkalmazásával kapcsolatos átfogó ismeretek megszerzése. Tantárgy tematikus leírása: A Föld alakja, közelítései. Alapfelületek és helymeghatározás. Magyarországi vetületek és részletes jellemzésük. Térképek szelvénybeosztása. Térképek méretaránya, tartalma és osztályozása. Térképismeret. Adatnyerés térképről. Térképi alakzatok területének numerikus és grafikus meghatározása. Topográfiai alapismeretek. A terep vízválasztó, vízgyűjtő és részlet elemei. Tájékozódás a csillagos égbolt alapján. Tájékozódás a terepen érzékszervek alapján. Nevezetes északi irányok, Mágneses elhajlás, mágneses deklináció. Térképi jelkulcsok. Domborzatábrázolás. Analóg térképkészítés és annak eszközei. Navigációs GPS vevők és azok terepi használata. Félévközi számonkérés módja: kötelező és aktív részvétel a gyakorlatokon, 1-2 rövid írásbeli számonkérés a gyakorlatok anyagából, jelkulcsrajzolási, domborzatábrázolási és térképezési feladatok megoldása, az előadások anyagából írásbeli beszámoló a félév végén. Értékelés: Az aláírás feltétele: legalább elégséges (2) gyakorlati munka értékelés az előzőek alapján, az előadások anyagából írt beszámoló(ko)n legalább elégséges (2) érdemjegy teljesítése. Gyakorlati jegy: a gyakorlati munka értékelésének érdemjegye és az előadások anyagából írt beszámoló eredményének átlaga képezi a gyakorlati jegyet. Ha ez nem eldönthető, vagy kétes, akkor szóbeli beszámoló szükséges. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen. Kötelező és javasolt irodalom jegyzéke: Havasi István-Bartha Gábor: Térinformatikai alapismeretek digitális tankönyv, http://digitalisegyetem.uni-miskolc.hu, (kb. 260 o.) TÁMOP 4.1.2.-08/1/A2009-0033 projekt, 2011.; Milasovszky Béla: Geodézia I-II., 1972; Husti Gy.-Ádám J.- Bányai L.-Borza T.-Busics Gy.-Krauter A.: Globális helymeghatározó rendszer (Bevezetés), 2000; Birkás János: Térképkészítési technológiák I., 1991; Birkás János: Topográfia I., 1994; Blahó Imre: Topográfia II., 1973.

Tantárgy neve: Felszínalaktan 2. Tárgyfelelős: Dr. Hevesi Attila



Előfeltételek: MFKFT6102



Kreditpont: 4

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: Megismertetni a földfelszín formakincsének létrehozó erőit, a felszínformák kialakulásának törvényszerűségeit, jellegzetes alakjukat, egymással való kapcsolataikat. Bebizonyítani, hogy a felszínalaktan az egész földrajztudomány legcsudálatosabb része. Tantárgy tematikus leírása: 1. Szállítóközeg nélküli lejtős tömegmozgások. Fogalmak és osztályozások. A száraz, ill. szállítóközeg nélküli lejtős tömegmozgások fajtái. Hógörgetegek (lavinák) és fajtáik. 2. Szállítóközeg nélküli lejtős tömegmozgások az állandóan fagyott földek fölött. 3. A szél felszínformáló tevékenysége. 4. Az „álló”vizek mozgásainak (hullámzás, ár-apály, áramlások) felszínalakító hatása I. 5. Az „álló”vizek mozgásainak (hullámzás, ár-apály, áramlások) felszínalakító hatása II. 6. Folyóvizek felszínalakító tevékenysége I. Az ún. szakaszjelleg és korszerű értelmezése. 7. Folyóvizek felszínalakító tevékenysége II. Völgyfajták, hordalékkúpok, ártér, hullámtér, folyószabályozás. 8. Folyóvizek felszínalakító tevékenysége III. Párkánysík (terem) képződés. Árvizek. 9. A jég felszínalakító tevékenysége I. Az eljegesedések közvetlen okai. Jégárak és hatásuk. 10. A jég felszínalakító tevékenysége II. Jégtakarók, olvadékvíz-síkságok, ún. ősfolyamvölgyek. 11. A karsztosodás fogalma, alapfolyamatai, karsztfajták. 12. Felszíni és felszín alatti karsztformák. 13. Éghajlati felszínalaktan I. 14. Éghajlati felszínalaktan II. Félévközi számonkérés módja,: A gyakorlatokon való részvétel kötelező, az azokon való aktivitás 20%-ban beleszámít a vizsgajegybe. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen. Kötelező irodalom jegyzéke: Borsy Z. (szerk.) 1993: Általános természetföldrajz: Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 832 p. Gábris Gy. (szerk.) 2013: Általános természetföldrajz II. ELTE Eötvös Kiadó, 484 p. Lóczy D. – Veress M. 2005: Geomorfológia I: Földfelszíni folyamatok és formák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 335 p. Lóczy D. (szerk.) 2008: Geomorfológia II: Földfelszíni folyamatok és formák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 440 p. Szabó J. 2013: Általános természetföldrajz I. ELTE Eötvös Kiadó, 414 p. Ajánlott irodalom: Cholnoky J. évsz. nélkül: A földfelszín formáinak ismerete. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi nyomda. Bulla B. 1954: Általános természeti földrajz II. köt.:A szilárd kéreg általános természeti földrajza a földfelszín formáinak ismerete (geomorfológia). Tankönyvkiadó, Budapest, 549 p. Butzer, K. W. 1986: A földfelszín formakincse. Gondolat kiadó, Budapest, 520 p.

Gábris Gy. 2007: Földfelszín és éghajlat: A felszínalaktan összegzése. ELTE Eötvös Kiadó, 225 p. Hevesi A. 1997: Természetföldrajzi kislexikon. PannonKlett Kiadó, Budapest; 2002: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 194 p. Strahler, A. N. 1975: Physical Geography. John Wiley and Sons, Inc., New York, London, Sidney, Toronto, IV. fejezet

Tantárgy neve: Légkörtan 2. Tárgyfelelős: Dr. Hegedűs András






Kreditpont: 2

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja a Föld éghajlatának áttekintése, különös tekintettel az éghajlatot kialakító és módosító tényezőkre, valamint a földrajzi övezetesség rendszerére. Tantárgy tematikus leírása: 1. Az éghajlat fogalma, kialakító tényezői. A Föld energiaháztartása. 2. Az energia, a perdület és anyag szállítása a légkörben. 3. Az általános légkörzés fogalma, magyarázó elméletei. 4. A tengeráramlások rendszere és légkörtani jelentősége. 5. A légkör fizikai állapotának napszakos és évszakos változásai. 6. A légkör fizikai tulajdonságainak területi különbségei, földrajzi eloszlása. 7. Az éghajlat ábrázolásának lehetőségei. 8. Az éghajlati rendszerek csoportosítása. Arisztotelész, Supan, Penck éghajlati rendszere. 9. A Föld éghajlata Köppen rendszere alapján. 10. A Föld éghajlata Trewartha rendszere alapján. 11. Egyéb éghajlati rendszerek. Bioklimatológia. 12. A Föld éghajlata a földrajzi övezetesség rendszerében. 13. Mezo- és mikroklíma, városi klíma. 14. Az éghajlat változása a földtörténet során. Az emberi tevékenység hatása az éghajlatra. Félévközi számonkérés módja: Az érdemjegy a szóbeli vizsga eredményéből (90%) és az órai aktivitásból (10%) tevődik össze. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen. Kötelező irodalom jegyzéke: Justyák J. 1995: Klimatológia. KLTE, Debrecen, 227 p. Péczely Gy. 1979: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest, 336 p. Péczely Gy. 1984: A Föld éghajlata. Tankönyvkiadó, Budapest, 598 p. Javasolt irodalom: Czelnai R. – Götz G. – Iványi Zs. 1991: Bevezetés a meteorológiába II.: A mozgó légkör és óceán. ELTE, Bp, 403 p. Dobosi Z. – Felméry L. 1976: Klimatológia. ELTE TTK, Budapest, 496 p. Légkör (OMSZ-MMT folyóirat). OMSZ Meteorology and Atmospheric Physics (journal). Springer. Szász G. – Tőkei L. (szerk.) 1997: Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda, 722 p.

Tantárgy neve: Talaj- és vízföldrajz Tárgyfelelős: Dr. Dobos Endre



Előfeltételek: MFFAT6101


Számonkérés módja (a/gy/v): aláírás, vizsga

Kreditpont: 5

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: A talaj, mint komplex, dinamikusan változó rendszer törvényszerűségeinek feltárása, megismertetése. A talajfejlődés genetikus szemléletén keresztül világítjuk meg a talajképző tényezők földtani, hidrológiai, biológiai szerepét a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak alakulásában, valamint a talaj szerepét a tájpotenciál és a tájfejlődés kialakításában. Jelentős teret kap az előbb felsoroltak mellett az antropogén tényezők elemzése, valamint a talajt érő antropogén terhelések hatásai a talaj jellemző paramétereinek függvényében. Fontos feladat a talaj szerves és ásványi alkotórészeinek megismertetése, valamint ezen talajalkotók szerepének megvilágítása a talaj fejlődésének, fizikai, kémiai és biológiai jellemzőinek alakulásában. A kurzus további célja a víz földrajzi szempontból lényeges tulajdonságainak, megjelenési formáinak, földi előfordulásának, felszínalakító szerepének megismertetése a hallgatókkal. A félév során a víz alapvető fizikai, kémiai tulajdonságain kívül a tengervíz tulajdonságaira (pl. sótartalom, hőmérséklet) és ezek térbeli változásának okaira és jelentőségére is kitérünk. A tananyag részét képezi a világtenger tagolódásának; a tengeri üledékképződés sajátosságainak, a tengerpartok, tengerfenék formakincsének bemutatása. A félév második felében a vízfolyásokhoz, az állóvizekhez és a felszín alatti vizekhez kapcsolódó természetföldrajzi szempontból lényeges ismereteket oktatjuk Tantárgy tematikus leírása: 1. ea. A talajtan története, a talaj fogalma, jellemzői, általános ismérvek, a dokucsajevi iskola alapjai. 1. gy. A víz alapvető fizikai, kémiai tulajdonságai (sűrűség, sótartalom, fajhő, keménység, stb.). 2. ea. A talajok tulajdonságai, fizikai jellemzők, textúra, szerkezet és a vízgazdálkodási tulajdonságok közötti összefüggések, mérési módszereik. 2. gy. A földi vízkészlet jellemzői (vízkészlet, a víz körforgása, vízháztartási egyenletek). 3. ea. A talajok kémiai tulajdonságai, ásványtani összetétel. 3. gy. A világtenger vízszintes tagolódása, a tengerek típusai. 4. ea. A talajok szerves anyagai, élővilága. 4. gy. A világtenger függőleges tagolódása, a hipszografikus görbe. 5. ea. A talajok kémiai tulajdonságai, pH, kationcsere 1. 5. gy. A tengervíz tulajdonságai: a sótartalom, a hőmérséklet, a tápanyagtartalom térbeli változásai, különbségei. 6. ea. A talajok kémiai tulajdonságai, pH, kationcsere 2. 6. gy. A tengeri üledékek, leülepedési környezetek. 7. ea. Talajképző folyamatok 1. 7. gy. A tengerfenék domborzata. 8. ea. Talajképző folyamatok 2. 8. gy. A tengerpartok típusai. 9. ea. Talajképző folyamatok 3. 9. gy. A tengervíz mozgásai. 10. ea. A magyar talajosztályozás főtípusai, típusai 1. 10. gy. Vízfolyások 1. (lefolyás, vízjárás-típusok, morfometriai mérőszámok). 11. ea. A magyar talajosztályozás főtípusai, típusai 2. 11. gy. Vízfolyások 2. (rajzolattípusok, medermintázat). 12. ea. Magyarország talajföldrajza, talajképző tényezők területi megoszlása 1. 12. gy. Tavak 1. (tómedence típusok). 13. ea. Magyarország talajföldrajza, talajképző tényezők területi megoszlása 2.

13. gy. Tavak 2. (víz-, hőháztartás, biológiai tótípusok). 14. ea. Magyarország talajföldrajza, talajképző tényezők területi megoszlása 3. 14. gy. Felszín alatti vizek. Félévközi számonkérés módja: Az aláírás feltétele a gyakorlatokon való részvétel és a gyakorlati órák anyagából (vízföldrajz) legalább elégséges szintű zárthelyi dolgozat megírása. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen. Kötelező és javasolt irodalom jegyzéke: Borsy Z.: Általános természetföldrajz, Budapest, 1998. Lovász Gy.: Általános vízföldrajz, Pécs, 2000. Stefanovits, Filep, Füleky, 1999. Talajtan. Mezőgazda kiadó, Budapest Stefanovits, 1963., Magyarország talajai. Akadémiai kiadó, Budapest Szodfridt I. 1993. Erdészeti termőhely-isemrettan.Mezőgazda Kiadó Budapest Bohn H., McNeal B., és O1Connor G. 1985. Talajkémia. Mezőgazda Kiadó. Budapest

Tantárgy neve: Népesség- és településföldrajz 1. Tárgyfelelős: Sansumné Dr. Molnár Judit






Kreditpont: 4

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: Megismerteti a hallgatókkal a népesség különböző jellemzőinek tér és időbeli változását, a népességszám alakulását, a népesség térbeli eloszlását, mobilitását és szerkezeti ismérveinek területi sajátosságait. Tantárgy tematikus leírása: 1. Bevezetés a társadalomföldrajzi tudományba, követelmények, az aláírás és a kredit-szerzés feltételei. 2. A népességföldrajz fogalma, forrása, tárgykörei. A népesedésstatisztika és legfontosabb nemzetközi szervezetei, adatforrásai. 3. A Föld népesedése, demográfiai ciklusok. 4. Természetes népmozgalom. 5. A népesség nemek szerint. A népesség korösszetétele. 6. A népesség családi állapota. Háztartás, család. 7. A népesség kulturális helyzete. A népesség állampolgársága, nyelvi, etnikai, vallási összetétele. 8. A népesség gazdasági aktivitása, foglalkozási szerkezete. 9. A népesség térbeli eloszlása. 10. A vándorlás fogalma, osztályozása, mobilitás átmenet. 11. A migrációs modellek és magyarázatok. 12. A nemzetközi migráció. 13. A belső vándorlások. 14. Szuburbanizáció. Félévközi számonkérés módja: A gyakorlatokon való részvétel kötelező, az aláírás megszerzésének feltétele. A gyakorlati foglalkozásokon nyújtott teljesítmény 10%-ban beszámít az érdemjegybe. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen. Kötelező irodalom jegyzéke: Becsei J. 2004. Népességföldrajz, Ipszilon, Békéscsaba, 360p. Birg, H. 2005. A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, 142p Demográfia. KSH, Budapest, 1996. Kovács Z. 2002. Népesség- és településföldrajz, ELTE Eötvös, Budapest, 239p. Javasolt irodalom jegyzéke: Mendöl T. 1963. Általános településföldrajz, Akadémiai, Budapest, 567p. C. Holdsworth, N. Finney, A. Marshall, P. Norman: Population and Society. SAGE, 2013. 230p. Lutz, W. – Richter, R – Wilson, C. (editors) 2006: The New Generations of Europeans: Demography and Families in the Enlarged European Union (Population and Sustainable Development). Routledge, 404p.

Tantárgy neve: Életföldrajz (Biogeográfia) 1. Tárgyfelelős: Dr. Hegedűs András






Kreditpont: 2

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja az élővilág sokszínűségének és a fontosabb, jellegzetesebb élőlénycsoportok földrajzi elterjedésének megismertetése. A kurzus kitér az élőlények elterjedését meghatározó tényezők és az élőlénycsoportok földrajzi megjelenése közötti összefüggésekre, ismerteti a bioszféra földrajzi övezetesség és növény-, valamint állatföldrajzi felosztás szerinti változatosságát. Felhívja a figyelmet az egyes területek, élőhelyek élővilágának megváltozására, különös tekintettel annak emberi tevékenységre visszavezethető okaira. Tantárgy tematikus leírása: 1. Az élet fogalma és kialakulása, az élőlények sokszínűsége. Rendszertani alapismeretek. 2. Az élővilág rendszerezése. 3. Az élőlények elterjedése, az elterjedést meghatározó tényezők. 4. Az élőlények elterjedésének folyamata, az elterjedési terület. 5. A forró éghajlati övezet élővilága 1. 6. A forró éghajlati övezet élővilága 2. 7. A mérsékelt éghajlati övezet élővilága 1. 8. A mérsékelt éghajlati övezet élővilága 2. 9. A hideg övezet élővilága. 10. Hegységek és különleges szárazföldi élőhelyek élővilága. 11. Óceánok és tengerek élővilága. 12. A Föld növény-, állat- és életföldrajzi felosztása. A flóra- és faunabirodalmak élővilágának főbb sajátosságai 1. 13. A flóra- és faunabirodalmak élővilágának főbb sajátosságai 2. 14. Emberföldrajz. A nagyrasszok elterjedése. Félévközi számonkérés módja: Az érdemjegy 90%-ban a szóbeli vizsga eredményéből, 10%-ban az órai aktivitásból tevődik össze. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen. Kötelező irodalom jegyzéke: Kádár L. 1965: Biogeográfia: A Föld és a földi élet. Tankönyvkiadó, Budapest, 407 p. Udvardy M. 1983: Dinamikus állatföldrajz: A szárazföldi állatok elterjedése. Tankönyvkiadó, Budapest, 496 p. Rácz I. – Varga J. 2005: Állatföldrajz. Kézirat. Líceum Kiadó (EKF), Eger, 296 p. Ajánlott irodalom: Cox, C. B. - Moore, P. D. 2005: Biogeography: An ecological and evolutionary approach. 7th edition. Blackwell Publishing Ltd., 428 p. Keveiné Bárány I. 2008: Biogeográfia: földrajz szakos hallgatóknak. JATEPress, Szeged, 128 p. Lomolino, M. V. - Riddle, B. R. - Whittaker, R. J. - Brown, J. H. 2010: Biogeography. Sinauer Associates Inc., 878 p. Talent, J. A. (ed.) 2012: Earth and Life: Global Biodiversity, Extinction intervals and Biogeographic Perturbations Trough Time. Springer, 400 p.

Tantárgy neve: Magyarország (Kárpát-medence) földrajza 1. Tárgyfelelős: Dr. Elekes Tibor



Előfeltételek: MFKFT6201, MFKFT6203



Kreditpont: 4

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: A Kárpátok és a Kárpát-medence, ezen belül Magyarország természeti adottságainak átfogó és alapos megismerése. A táj képében tükröződő természeti tényezők, a földtani szerkezettől a domborzaton, az éghajlaton és a vízhálózaton át az élővilágig, a kárpáti hegységkeret és a medencebelső kapcsolatrendszerét, egymásrautaltságát hangsúlyozza. A Kárpátok és Kárpát-medence tájegységeinek komplex természetföldrajzi bemutatása során kirajzolódnak az egyes régiók és országok földrajzi adottságai, a természeti tényező, a települések és a gazdasági térszerkezet közti kapcsolathálózat. Tantárgy tematikus leírása: 1. ea. Földrajzi elhelyezkedés, földtani fölépítés, nagytájak. 1. gy. Éghajlati adottságok. 2. ea. Felszíni és felszínalatti vizek. 2. gy. Életföldrajz, talajok. 3. ea. Északnyugati-Kárpátok (általános). 3. gy. Északnyugati-Kárpátok (hegyvonulatok, hegységközti medencék). 4. ea. Északkeleti-Kárpátok. 4. gy. Keleti-Kárpátok (általános). 5. ea. Keleti-Kárpátok (hegyvonulatok, hegységközti medencék). 5. gy. Déli-Kárpátok (általános). 6. ea. Déli-Kárpátok (hegyvonulatok, hegységközti medencék). 6. gy. Erdélyi-medence (általános). 7. ea. Erdélyi-medence (tájegységek). 7. gy. Erdélyi-középhegység (szigethegység). 8. ea. Alföld (földtan, középtájak). 8. gy. Tiszántúl. 9. ea. Felső-, Közép- és Alsó-Tiszavidék, Duna-Tisza-köze. 9. gy. Dunamenti-síkság, Mezőföld, Dráva- és Szávamelléki-síkság. 10. ea. Dunántúli-középhegység (általános). 10. gy. Dunántúli-középhegység (hegységek, tájak). 11. ea. Dunántúli-dombság (általános). 11. gy. Dunántúli-dombság (tájegységek). 12. ea. Kisalföld-medencéje. 12. gy. Kisalföld tájai. 13. ea. Északi-középhegység (általános). 13. gy. Északi-középhegység (hegységek, tájak). 14. Összegzés, összefoglalás. Félévközi számonkérés módja: A gyakorlatokon való részvétel kötelező, az aláírás megszerzésének feltétele. A zárthelyi dolgozatok legalább elégséges szintű megírása a vizsgára bocsátás feltétele. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen.

Kötelező irodalom: Bulla B. – Mendöl T. 1999. (1947): A Kárpát-medence földrajza, Kisebbségkutatás könyvek, Budapest, 420p. Kocsis K. – Schweitzer F. (szerk.) 2011: Magyarország térképekben. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 248p. Dövényi Z. (szerk.) 2012: A Kárpát-medence földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1351p. Ajánlott irodalom: Karátson D. (főszerk.) 2002: Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Magyar Könyvklub, Budapest. Mészáros R. – Schweitzer F. (szerk.) 2002: Föld, víz, levegő. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó, Budapest, 511p. Magyarország atlasza. 2003. Cartographia Kiadó, Budapest, 132p

Tantárgy neve: Általános gazdaságföldrajz 1. Tárgyfelelős: Siskáné Dr. Szilasi Beáta



Előfeltételek: MFKST6202



Kreditpont: 3

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: Az ember gazdasági tevékenységének térbeli sajátosságait, a földrajzi munkamegosztás összefüggéseit vizsgálja. Fontos feladata a földrajzi környezet és a gazdasági termelés kölcsönhatásainak, a gazdasági tér szerkezetének és mozgásfolyamatainak kutatása. A tantárgy keretein belül meghatározásra kerülnek azok a főbb gazdasági alapfogalmak, melyek elengedhetetlenül szükségesek a téma megismeréséhez. Bemutatásra kerülnek a világgazdaság főbb folyamatai, a világgazdaság kialakulásának története a merkantil világkereskedelemtől napjaink multipoláris gazdasági rendszeréig. Általánosságban megismerkednek a hallgatók a centrumperiféria problematikával, valamint a főbb globális problémákkal, a fenntartható fejlődéssel. A félév utolsó részében az iparföldrajz általános jellemzésére kerül sor, megismerkednek az ipartelepítő tényezőkkel. Tantárgy tematikus leírása: 1. ea. A világgazdaság főbb elméleti kérdései. 1. gy. Természeti erőforrások fogalma, csoportosítása, hasznosításának sajátosságai, Természeti erőforrások és környezetvédelem kapcsolata a gazdaságföldrajzzal. 2. ea. A világgazdaság genezise és fejlődéstörténete: A merkantil világkereskedelem és a világpiac fejlődése, a kezdetleges világgazdaság létrejötte. 2. gy. A természeti erőforrások számbavételének alapjai és folyamata. A magyarországi természeti erőforrások előfordulásai és a hazai készletek nagysága. 3. ea. Az ipari kapitalizmus kora. 3. gy. A környezeti állapot (szilárd kéreg, talaj, vizek, levegő), és azok fenntartható használata. 4. ea. A monopolkapitalizmus, az imperialista gyarmatosítás és a tőkekivitel kora. 4. gy. A hulladékkezelés és zajártalom problémája, térbelisége, megoldási lehetőségei. 5. ea. A II. világháború utáni globalizálódó, többpólusú világgazdaság kialakulása (történelmi előzmények és főbb strukturális változások). 5. gy. A társadalom, az állam és a gazdaság történeti fejlődésének szakaszai és sajátosságai, kiemelten elemezve a Kárpát-medencében lezajló folyamatokat (Honfoglalástól a középkori magyar állam bukásáig). 6. ea. Napjaink multipoláris világgazdasága; Növekedési gócok-akciótérségek; a Tirád uralma. 6. gy. A Kárpát-medence gazdaságföldrajza fejlődésének szakaszai, sajátosságai (Feudalizmus kialakulásától az I. világháború kezdetéig). 7. ea. Világkereskedelem az új világgazdasági szerkezetben. 7. gy. A két világháború okozta hatások a Kárpát-medence gazdaságföldrajzára (1914-1945), A kapitalizmus fejlődése Magyarországon. 8. ea. A Triád és a nemzetközi tőkeáramlás. 8. gy. A II. világháborút követő gazdaságszerkezeti átalakulás/váltás. 9. ea. A centrum-periféria viszony a XX. század végén. 9. gy. Magyar gazdaság fejlődésére ható tényezők 1945 után és azok hatásai. 10. ea. Globális világproblémák és megatrendek; Globalitás és lokalitás. 10. gy. A tervgazdálkodás bevezetésétől a gazdaságirányítás reformjáig (tervgazdálkodás kialakulása és megvalósítása és azok hatása a magyar gazdaságra) 1947-67, a három és ötéves tervek céljai, megvalósításának mértékei. 11. ea. A fenntartható fejlődés; Megatrendek. 11. gy. Tervgazdálkodás a gazdaságirányítás reformja után (1968-1985), az ötéves tervek jellemzői,

irányai, hatásai. 12. ea. Az általános iparföldrajz alapjai. 12. gy. A piacgazdaságra való átmenet 1986-1990 között, a rendszerváltás gazdaságra gyakorolt hatásainak áttekintése. 13. ea. Az ipar felosztása; Az ipar koncentrációja; Az ipar fejlődése. 13. gy. A volt KGST országok és a magyar gazdaság szerkezetváltása 1990 után. 14. ea. Az ipar telepítő tényezői. 14. gy. A 2004-es EU csatlakozás előzményei, következményei, hatásai a magyar gazdaságra, a gazdaság szerkezetének alakulása a XXI. században. Félévközi számonkérés módja: Gyakorlati feladat megfelelő szintű teljesítése, ami beleszámít, mint félévközi feladat teljesítés a vizsgajegybe 20%-ban. A vizsgajegy az órán végzett szóbeli munkában jelentkező aktivitásból (10%), a gyakorlati feladat teljesítéséből (20%), valamint a félév végi vizsgajegyből (70%) tevődik össze. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen. Kötelező irodalom jegyzéke: Tóth József szerk.: Általános társadalomföldrajz I., Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2001 Dr. G. Fekete Éva. Általános gazdaságföldrajzi jegyzetek. Miskolc, 2000. 130 p. Siskáné Dr. Szilasi Beáta: Fogalmak és definíciók az Általános gazdaságföldrajz 1. tárgyhoz Javasolt irodalom jegyzéke: Mészáros Rezső: A globális gazdaság földrajz dimenziói. Akadémiai Kiadó, Bp. 2010. pp. 85-309. Rakonczai János: Globális környezeti kihívásaink. Universitas Szeged Kiadó, Szeged, 2008. Blahó András (szerk.): Világgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Bp. 2008.

Tantárgy neve: Népesség- és településföldrajz 2. Tárgyfelelős: Sansumné Dr. Molnár Judit



Előfeltételek: MFKST6202



Kreditpont: 4

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a települések kialakulását, fejlődését, térbeli rendjét, hierarchiáját, belső morfológiai és funkcionális tagolódását, a városfejlődés szakaszait, a településeken lezajló társadalmi-gazdasági folyamatokat és a településfejlesztés alapjait. Mindezek során különös hangsúlyt fektetünk a természet- és társadalomföldrajzi környezetnek a települési struktúrák és folyamatok változásában játszott szerepére. A gyakorlatok során kiemelten kezeljük a térképészeti módszereknek, térinformatikai eszközöknek a településföldrajzban való alkalmazási lehetőségeinek bemutatását. Tantárgy tematikus leírása: 1. ea. Bevezetés a településföldrajzba. 1. gy. Féléves gyakorlati feladatok meghatározása, ismerkedés a Kárpát-medence településeivel, (felmérő teszt – Magyarország megyeszékhelyei – megyei jogú városai), településekkel kapcsolatos fogalmak elmélyítése. 2. ea. A hajlékok. 2. gy. A felmérő teszt kiértékelése, átnézése; Települések osztályozásának lehetőségei. 3. ea. A települések kialakulását és fejlődését befolyásoló tényezők (topográfiai, forgalmi fekvés, helyi, helyzeti energia). A település és a földrajzi környezet kapcsolata. 3. gy. Helyi- és helyzeti energiákkal kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása térképszelvények segédletével. 4. ea. A települések térbeli rendje és hierarchiája. 4. gy. Központi funkciók – vonzáskörzetek alakulása regionális szinten. 5. ea. Településmorfológia 1. (falvak). 5. gy. Alaprajz, helyi- és helyzeti energia meghatározás térképszelvények segítségével. 6. ea. Településmorfológia 2. (városok). 6. gy. Magyarország nagy városainak településszerkezeti sajátosságai. 7. ea. A települések belső funkcionális tagolódása (Alapfogalmak, a települések szerkezetét meghatározó tényezők). 7. gy. Vaktérkép ZH megírása, Kárpát-medencei települések szerkezetét meghatározó tényezők és sajátosságok felismerése különböző térképek alapján. 8. ea. Humánökológiai modellek. 8. gy. Települések szerkezetének vizsgálata térinformatikai szoftverek segítségével. 9. ea. Társadalmi térbeli egyenlőtlenségek a városokban. 9. gy. Települések szerkezetének vizsgálata térinformatikai szoftverek segítségével. 10. ea. A települések terület-felhasználási szerkezete. 10. gy. Települések területhasznosítási vizsgálata térinformatikai szoftverek segítségével. 11. ea. A városfejlődés története, szakaszai 1. (urbanizáció). 11. gy. Városfejlődési jellegzetességek különböző példák alapján a térinformatika segítségével. 12. ea. A városfejlődés története, szakaszai 2. (szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció). 12. gy. Településszerkezeti-infrastrukturális vizsgálatok régiós és kárpát-medencei szinten térinformatikai szoftverek használatával. 13. ea. A városnövekedés jelenlegi problémái. A világvárosok szerepe, tipizálása. 13. gy. Elméleti ZH megírása, a globalizáció hatása a településföldrajz témájában példák-gyakorlati tapasztalatok saját lakóhelyünkön és saját környezetünkben.

14. ea. Várospusztulás és felújítás. A tervezés szerepe a települések formálódásában. 14. gy. Pót ZH-k megírása. Félévközi számonkérés módja: A gyakorlatokon való részvétel kötelező, az aláírás megszerzésének feltétele. A gyakorlati foglalkozásokon nyújtott teljesítmény 10%-ban beszámít az érdemjegybe. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen. Kötelező és javasolt irodalom jegyzéke: Csapó T. 2010. A városok szerkezete, funkcionális tagolódása. In: Tóth J. (szerk.) Világföldrajz, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp.358-375. Cséfalvay Z. 1994. A modern társadalomföldrajz kézikönyve. IKVA Kiadó, Budapest Kocsis K. (szerk.) 2011 Magyarország térképekben, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 248p. Kocsis K. 2012. Településföldrajz (CD-ROM), ME MFTK, Miskolc Kovács Z. 2002. Népesség- és településföldrajz, ELTE Eötvös, Budapest, 239p. Mendöl T. 1963. Általános településföldrajz, Akadémiai, Budapest, 567p. Tóth J. (szerk.) 2002. Általános társadalomföldrajz I., Dialóg Campus, Budapest - Pécs, 448p. Tóth J. 2010. Településföldrajz. In: Tóth J. (szerk.) Világföldrajz, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp.323-357.

Tantárgy neve: Ökológia Tárgyfelelős: Dr. Hegedűs András






Kreditpont: 2

Tagozat: nappali

Tantárgy feladata és célja: A tárgy célja a bioszférában uralkodó törvényszerűségek feltárása. A kurzusok során rávilágítunk az élővilág szerveződési szintjein belül megnyilvánuló biotikus kölcsönhatásokra, melyek meghatározó szerepet játszanak az élettér populációk közötti felosztásában. Megvizsgáljuk az élő rendszerek és élettelen környezetük között fennálló kapcsolatokat, anyagkörforgásokat és ezek hatását a különböző ökoszisztéma típusok kialakulására. A természetes ökoszisztémák jellemzésekkor szót ejtünk az antropogén behatásoktól, a mesterséges ökoszisztémák jellemzőiről. Az alapvető összefüggések elsajátítása után a tárgy kitér a környezet védelmének ökológiai problémáira, az azokat kiváltó okokra, folyamatokra és várható hatásaira. Tantárgy tematikus leírása: 1. Az ökológia tárgya, helye a tudományok körében. A biológiai organizáció, egyed fölötti biológiai szerveződési szintek. 2. A bioszféra kialakulásának és fejlődésének rövid áttekintése. Az élettelen környezet és az élő rendszerek együttfejlődése. 3. Ökológiai alapelvek alapfogalmak (környék, környezet, tűrőképesség, ökológiai fülke). 4. Az élettelen környezeti tényezők és hatásuk az ökológiai rendszerekre. 5. Élő környezeti tényezők, a populáció (fogalma, térszerkezete, időbeni változása, populáción belüli kapcsolatok). 6. Élő környezeti tényezők, a társulás (fogalma, felépítése, változásai, társuláson belüli kapcsolatok). 7. Ragadozás és versengés. 8. Anyag- és energiaforgalom a társulásokban és az ökológiai rendszerekben, az ökoszisztémák produktivitása. 9. Magyarország legjellemzőbb társulásainak ökológiai szempontú áttekintése. 10. A biológiai sokféleség (biodiverzitás) értelmezése, mérése, jelentősége, változása. 11. Az ökológiai rendszerek stabilitása, érzékenysége, terhelhetősége. 12. A társadalom hatása az ökológiai rendszerekre, az ökológiai lábnyom. 13. A természetvédelem ökológiai alapjai, fontosabb nemzetközi egyezmények, hazai szabályozás. 14. Hazai és nemzetközi, időszerű esettanulmányok elemzése. Félévközi számonkérés módja: Az előadások rendszeres látogatása és a tevékeny részvétel 10%-ban beleszámít a vizsgajegybe. Értékelés: > 85%: jeles; 75 – 84%: jó; 63 – 74%: közepes; 50 – 62%: elégséges; < 50%: elégtelen. Kötelező irodalom jegyzéke: Lányi Gy. 1998: Ökológia tényről tényre: Enciklopédia és értelmező szótár. Környezet és Fejlődés Kiadó, Budapest, 192 p. Majer J. 2004: Bevezetés az ökológiába. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 254 p. Pásztor E. – Obrony B. (szerk.) 2007: Ökológia – Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 420 p. Reichholf, J 2010: A kék bolygó : Bevezetés az ökológiába. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 127 p. Ajánlott irodalom: Begon, M. – Harper, J. L. – Townsend, C. R. 1990: Ecology – Blackwel Scientific Publications. Boston. 945 p. Heinrich, D. – Hergt, M. 1994: Ökológia (SH atlasz 8. köt.) – Springer Hungarica, Budapest, 284. p.

Hortobágyi T. – Simon T. (szerk.) 2000: Növényföldrajz, társulástan és ökológia – Tankönyvkiadó, Budapest, 538. p. Mátyás Cs. 1996: Erdészeti ökológia. Mezőgazda, Budapest, 312 p. Széky P. 1987: Korunk környezetbiológiája: Az ökológia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 153 p.

Tantárgyleírások. Földrajz alapszak X Földrajz tanári szakirány

Recommend Documents