A szegedi fizika alapszak
SZTE TTK Fizikus Tanszékcsoport Dr. Varga Zsuzsa 2005. december 16.
Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0016/1.0 projekt támogatásával.
A Bologna-folyamat {
1999 Bologna, 2001 Prága, 2003 Berlin z
Egységes és versenyképes európai felsőoktatási tér { { { { { {
z
Diplomák egyenértékűsége Lineáris képzés Rövidebb idő alatt piacképes szakma Mobilitás Kreditrendszer Minőségbiztosítás
Élethosszig tartó tanulás (LLL)
Cél: 2010-re az EU a legdinamikusabb oktatásikutatási tér, amely megelőzi az USA-t és K-Ázsiát
A lineáris képzés további előnyei { { { {
lemorzsolódók diplomát kapnak pályaválasztást kitolja munkaerőpiachoz rugalmasabb 3 év után diploma
DUÁLIS KÉPZÉSI SZERKEZET
Magyar Bálint oktatási miniszter 2005.dec.15.
LINEÁRIS KÉPZÉSI SZERKEZET
Szakirányú továbbképzés 2-5 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS
6-8 FÉLÉV ALAPKÉPZÉS EGY-EGY KÉPZÉSI ÁGA
2-4 félév
Egységes tanárképzés Közel egyenrangú két szak Alapképzés Mesterképzés Összesen egyik szak 100 15 115 másik szak 50 50 100 tanári mesterség 10 40 50 szakdolgozat 10 15 SZV 10 0 180 120 300 +30 kredit gyakorlat M után
Mire jó az alapszakos végzettség?
Minden szakon végzettséget és szakképzettséget ad. Minden olyan munkakör betöltésére jogosít, ahol felsőfokú végzettség az alkalmazás feltétele. A hagyományos főiskolai/egyetemi végzettség az alkalmazás szempontjából megfelel az új típusú alapfokozattal/mesterfokozattal. Minden olyan munkakör betöltésére jogosít, ami megfelel a képzési és kimeneti követelményekben szereplő szakképzettségének. www.om.hu/kkk
Egy diploma ingyenes
Egy személy a felsőoktatásban felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben mindösszesen 12 féléven át folytathat tanulmányokat állami támogatással (+6 félév doktori képzés). Így minden képzési szinten egy diploma ingyenes lehet.
Az egységes, osztatlan képzés mesterfokozatot nyújt, amelynek elvégzése, mindösszesen annyi tanulmányi időt igényel, mint az első, majd ezt követően a második képzési ciklus teljesítése.
A 12 félévnyi támogatási idő egy osztatlan képzés elvégzését teszi lehetővé.
2006-ban érettségi után jelentkező a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetett alapképzési szakokra és egységes, osztatlan képzésekre jelentkezhet. A jelentkezés során maga dönt a jelentkezési sorrendről, arról, hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre jelentkezik-e.
JELENTKEZÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBE
Jelentkezési határidők: 2006. január 15. – csak a keresztféléves képzésekre (régi képzési rendszer is lehet) 2006. február 15. – az érettségire és minden felsőoktatási képzésre (új képzési rendszer) 2006. augusztus – pótjelentkezés
Gondolkodási idő: 2005. december 15-től (a felvételi tájékoztató megjelenésétől) a jelentkezési lapok beadásáig. Nem kell sietni, hiszen január második felében megjelenik a felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése.
További alapszakok és mesterszakok
Az SZTE TTK új alapképzései Természettudomány szakterület Képzési ág Élő természettudomány Élettelen természettudomány Föld- és földrajztudomány Környezettudomány
Alapszakok
Képzési kreditek Jelentkezés módja A M
Biológia
180
120
Fizika Kémia Földrajz Földtudományi
180 180 180 180
120 120 120 120
Környezettan
180
120
180
120
Matematikatudomány Matematika
szakra
Eddigi szakjaink { {
{ { { {
fizikatanári fizikus csillagász informatikus fizika biofizikus alkalmazott fizikus (főisk.)
Indítás éve: Å 1921 Å 1966 Å Å Å Å
1999 2000 2000 2001
Az új fizika alapszak 2006-tól Az eddigi szakok szakirányokként jelennek meg: Fizikus Csillagász Informatikus fizika Alkalmazott fizika Szakok 2005-ig: Környezetfizika fizikatanári Biofizika fizikus Tanári* csillagász informatikus fizika biofizikus alkalmazott fizikus (főisk.)
*Másik szak lehet bármely TTK (nem TTK) és technika vagy természetismeret
Mit fogok tanulni fizika alapszakon? {
{
{
{ {
alapozó ismeretek: 31 kreditpont matematika; informatikai és elektronika; természettudományos és közismereti alapismeretek, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek; szakmai törzsanyag: 50 kreditpont mechanika; hullámok és optika; termodinamika és statisztikus fizika alapjai; elektromágnesség, relativitáselmélet alapjai; atomfizikai és kvantumfizikai alapjai; kondenzált anyagok fizikája; mag és részecskefizika; fizikai laboratóriumok; differenciált szakmai ismeretek: 80 kreditpont a) fizikus szakirány: elméleti fizika; felsőbb matematika; informatika és elektronika; fizikai laboratóriumok; természettudományos alapismeretek; speciális fizikai ismeretek; b) környezetfizika, biofizika, alkalmazott fizika szakirányok: elméleti fizika; programozási ismeretek; felsőbb matematika; természettudományos alapismeretek, illetve szakirányú ismeretek; c) tanári szakirány: második szak szakterületi ismeretei 50 kredit, elméleti fizika, egyéb természettudományos alapismeretek, speciális fizikai ismeretek, 20 kredit pedagógia pszichológia ismeretek. 10 kredit Szakdolgozat: 10 kredit Szabadonválasztható: 9 kredit
Mire leszek képes az alapdiplomával? {
Alapfokozat birtokában a fizikus – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmas: z
z z z
z
– a fizika, ill. szakirányú ismeretek alkalmazására az ipari, gazdasági, oktatási és államigazgatási területen felmerülő kérdésekben; – fizikai mérések elvégzésére, gyakorlati problémák megoldására más szakemberekkel együttműködve; – fejlesztési folyamatok fizikán alapuló részének tervezésére és szervezésére; – a mindennapi életben felmerülő természettudományosan értékelhető problémák nem szakemberek számára történő megfogalmazására; – a természettudománnyal és a tudományszervezéssel kapcsolatos kérdések kommunikálására.
Az M képzés? { { {
{
Milyen fizika M képzés várható? Hogyan lehet bejutni? Felvételi? Milyen más B szakos jöhet fizikus M-re? Milyen eséllyel mehetek más M-re?
A képzés kerete: a kreditrendszer {
Jellemzői (előnyei) z
z
z
{
Egyénre szabott előrehaladás { időben { tárgyválasztásban Nincs félévismétlés { aktív, passzív félév, félévkihagyás Korábbi tanulmányok beszámítása (kreditátvitel) { szakváltás, átvétel, részképzés
Hátránya? z
önállóság, tervezés, döntések
Alapfogalmak {
„kreditpont” 1 kredit = 30 hallgatói munkaóra hallgatói munkaóra: kontaktóra + önálló készülés
Kredit csak érdemjeggyel szerezhető!
1 félévi munka = 30 kredit Miért ennyi?
{
1 félévi munka: {
{
{
30 kredit*30 hallgatói munkaóra = 900 munkaóra 1 félév legyen 20 hét 900/20 = 45 munkaóra/hét
kredit hozzárendelés: 2 órás előadás ≈ 3 kredit { 2 órás gyakorlat, labor ≈ 2 kredit {
{
Képesítési követelmények Kötelező tárgyak { Kötelezően választható tárgyak { Szabadon választható tárgyak { Kritériumtárgyak {
{
Mintatanterv 30±3 kredit/félév
{
Tantárgy (ea+gy) Előfeltétel ⇒ Mintatanterv { Párhuzamos feltétel { Helyettesítő tárgy {
5. Buktatók és csapdák {
A kreditrendszer szűrői – elbocsátás! z z z z z
{
Minimális kredit/félév tárgyfelvétel maximális száma vizsgalehetőség maximális száma nem beiratkozott félévek max.száma maximális félévszám
Visszakerülni a szakra/másik szakra? z
felvételi eljárásban – „tiszta lappal”, korábban elvégzett kreditek beszámíttatása
A sikeres előrehaladás titkai z • •
Előfeltételi rendszer - tervezés Kurzusfelvétel/leadás időben A félévi átlag
A buktatók kikerülése • • • •
félévkihagyás A fontos tárgyak teljesítése (Kivételes tanulmányi rend) Szak(intézmény)váltás
Vis
zon
tlát
á sr
a2 0 06 . sz ep t em b er b en !
