Tantárgyi programok, tantárgy-leírások (család és gyermekvédő tanár) TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgyi programok, tantárgy-leírások (család és gyermekvédő tanár) TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása A tantárgyfelelős tanszék kódja

Társadalomismeret CSM1001 1. 3 2+0 kollokvium Dr. Kerülő Judit főiskolai tanár AK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy a hallgatók szerezzenek ismereteket az iskolai szocializáció társadalmi törvényszerűségeiről. Tudják értelmezni az iskolai élettel kapcsolatba hozható szociológiai elméleteket, azok különböző megközelítéseit. Ismerjék meg a nevelés és oktatás társadalomtudományi alapjait. A hallgatók legyenek képesek a szociológia vonatkozó szakirodalmának értő tanulmányozására, elemzésére. Ismereteiket szakszerűen kommunikálva tudjanak számot adni tudásukról, ill. részt venni a szakmai beszélgetésekben. 2. A tantárgyi program: Az előadások tartalma érinti az iskolai szocializáció tágabb társadalmi összefüggéseit, azok elméleti hátterét. A társas kapcsolatok főbb szociológiai értelmezéseit, alapkérdéseit, alaptörvényeit. Az iskola szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, újratermelésében. A tanári szerep társadalmi meghatározottsága, a hatalom és a tekintély társadalomtudományi problémái. Az iskola és a család kapcsolata, egymásra hatása. Az iskola és a helyi társadalom összefüggései. A média szocializációs hatása. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli, írásbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek

7. Kötelező, ajánlott irodalom: Andorka R.: Bevezetés a nevelésszociológiába. Osiris, Bp., 1997. pp. 31-38, 48-84, 119-148, 152-190. Forray R. Katalin-Kozma Tamás: Társadalmi tér és oktatási rendszer. Bp. Akadémiai, 1992. Andorka R.: A társadalmi mobilitás változásai 1973-1992-ig. In.: Stat. Szemle 1995/2. Felkai-Némedi-Somlai (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. Új Mandátum, 2000 .

1

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős Tantárgyfelelős tanszék kódja

Gyermekvédelem az iskolában CSM1002 1. 2 1+0 Kollokvium Dr. Pornói Imre főiskolai tanár SP

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hazai és a nemzetközi gyermekvédelem fejlődési tendenciáinak és törvénykezési folyamatának megismertetése. A gyermekvédelmi törvény és annak gyakorlati végrehajtására vonatkozó ismeretek elemzése. A hallgató ismerje meg a gyermekvédelmi szakellátás rendszerét, és kapcsolatát a közoktatási intézményekkel Prevenciós lehetőségek, módszerek, eljárások alkalmazása a gyermekvédelem területén. Európai kitekintés. 2. Tantárgyi program: Hazai és nemzetközi gyermekvédelem: A XX. század második felére jellemző tendenciák. A család- és gyermekvédelem jogi háttere, alapvető jogi ismeretek, a gyermekvédelem jogi szabályozása A 2002. évi IX. törvény. A gyermekvédelem fogalmi rendszere. Gyermeki és szülői jogok. A gyermekvédelmi szakellátás rendszere, és kapcsolata a közoktatási intézményekkel Gyermekjóléti alapellátások. Gyámügyi tevékenység. Családsegítő szolgálat. Gyermekek átmeneti gondozása. Gyermekek napközbeni ellátása. A gyermekvédelmi szakellátás tevékenységrendszerének bemutatása. Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat tevékenysége. Gyermekotthonok. Lakásotthonok. Nevelőszülői hálózat. Az iskola szerepe a gyermekvédelem rendszerében Gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységek az iskolában. Az iskola, mint problémamegelőző és megoldó intézmény: Néhány szempont a pedagógiai munka hatékonyabbá tételéhez 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): 5. Az értékelés módszere: Szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Jegyzet, szöveggyűjtemény, folyóiratok, Internetes anyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom 1. Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái Gyermekvédelmi kiskönyvtár, Pont Kiadó, Budapest, 1997 2. Veczkó József: gyermek-és ifjúságvédelem (Család- és gyermekérdekek APC-Stúdió, Gyula, 2002. 3. Veressné Gönczi Ibolya: A gyermekvédelem pedagógiája, Debrecen, 2002 kollokvium

2

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős Tantárgyfelelős tanszék kódja

A jólléti ellátások rendszere CSM1003 1. 3 2+0 Kollokvium Dr. Pornói Imre főiskolai tanár SP

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók átfogó ismereteket kapnak a szociológiai és szociálpolitikai alapismeretekről: az egyenlőtlenségek, a mobilitás problémáiról, társadalmi-, oktatási- és szociálpolitikai megoldásokról a jóléti társadalmakban, valamint a hazai gyakorlatban szociális biztonsággal összefüggő alapelvekről, a munkavégzés jogi feltételrendszeréről, a családtámogatás, a társadalombiztosítás és a munkanélküliek ellátásának rendszeréről. A hallgatók átfogó ismereteket kapnak a szociális ellátásra szoruló felnőtt- és kiskorúak számára biztosított állami és önkormányzati ellátórendszer működéséről, a gyermekvédelem és gyámügyi igazgatás feladatairól, a szülői felügyelet és gyámság kapcsolatáról 2. Tantárgyi program: Szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek. A jóléti állam fogalma, céljai, típusai, beavatkozási formái. A jóléti államok kialakulása, társadalmi összefüggései. Támogatási és segélyezési rendszerek. Társadalmi-, oktatási- és szociálpolitikai megoldásokról a jóléti társadalmakban Az önkormányzati szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások rendszere. A szociális védelmi rendszer nem önkormányzati keretei és formái: Társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítási ellátások. Az ellátásra jogosultak, illetve a rászorulók körének meghatározása. Családtámogatási rendszer. Társadalombiztosítási ellátások. Munkajog, munkanélküliek támogatása, foglalkoztatás elősegítése. Felnőtt korúak szociális ellátása az 1993. évi III. tv. alapján. A szülői felügyelet rendszere. A gyermekvédelem rendszere az 1997. évi XXXI. tv. alapján. A gyermekvédelem helye, szerepe a szociális ellátás rendszerén belül. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. jelentősége, alapelvei, a gyermeki jogok ismertetése. A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek felépítése, a gyámhatóságok helye és feladatai. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): 5. Az értékelés módszere: Szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Jegyzet, szöveggyűjtemény, folyóiratok, Internetes anyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom Andorka R.: Bevezetés a nevelésszociológiába. Osiris, Bp., 1997 A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv.

3

Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái Laki László: Szegénység és következményei egy szociológiai kutatás tükrében. Belügyi Szemle 1999/2. Magyar Köztársaság Alkotmánya XII. fejezet

4

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Társadalmi és szociális beilleszkedési zavarok CSM1004 1. 3 2+0 Kollokvium Dr. Baracsi Ágnes Erzsébet főiskolai docens SP

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók szerezzenek ismereteket a társadalmi és szociális beilleszkedési zavarok törvényszerűségeiről. Ismerjék meg a gyermek- és serdülőkori beilleszkedési zavarok hátterét, a károsodás tüneteit, okait. Tudják értelmezni az iskolai élettel kapcsolatba hozható deviancia elméleteket, azok különböző megközelítéseit. A szociális beilleszkedési zavarokra vonatkozó alapvető fejlődéslélektani, szociálpszichológiai elméleti ismeretek révén a tanulók beilleszkedési nehézségének, a deviáns életút és magatartásforma felismerésére való érzékenység kialakítása, valamint a csoportba illesztés olyan technikáinak megismerése, amellyel a beilleszkedési problémával küzdő tanulók számára hatékony segítség adható. Otthont nyújtó bentlakásos gyermekvédelmi intézményekben folyó pedagógiai munka sajátosságainak megismerése 2. Tantárgyi program: A deviáns viselkedés szociológiai és pszichológiai megközelítése, az öngyilkosság szociológiai megközelítése, az öngyilkosság magyarországi sajátosságai, a bűnözés, a bűnözés hosszú távú tendenciája Magyarországon, az alkoholizmus, az alkoholizmus Magyarországon, gyógyszerekkel, drogokkal való visszaélés és függőség általános problémái, kábítószerek és a bűnözés szociológiája és pszichológiája, az AIDS, munkanélküliség Magyarországon. A személyiségfejlődés külső és belső tényezői, a fejlődést befolyásoló társas hatások jelentősége. A polarizálódás: a marginális helyzet. Normalitás és deviancia. Otthont nyújtó bentlakásos gyermekvédelmi intézményekben folyó pedagógiai munka sajátosságainak megismerése Beillesztést segítő, közvetett és közvetlen technikák. A pedagógus kompetenciáinak határai, együttműködési lehetőségek, más szakemberekkel 3. Évközi tanulmányi követelmények: adott téma elemző-kifejtő előadása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: jegyzet, Kötelező és ajánlott irodalom, folyóiratok, internetes weboldalak 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.) Buda Béla: A drogmegelőzés elméleti alapjai. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, 2002. Demetrivics Zsolt, Urbán Róbert, Kökönyei Gyöngyi: Iskolai Egészségpszichológia. L’Harmatta, Budapest, 2007. Pikó Bettina: Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalmakban. L’Harmatta, Budapest, 2005. Rácz József: Devianciák: bevezetés a devianciák szociológiájába. Új Mandátum Kiadó Budapest, 2001 Szabóné Kármán Judit: Családgondozás-krízisprevenció, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2004.

5

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása A tantárgyfelelős tanszék kódja

Személyiségfejlődés és viselkedési zavarok CSM1010 2. 4 0+2 Gyakorlati jegy Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgató rendelkezzen megfelelő ismeretekkel a személyiségfejlődésről és annak zavarairól A tantárgy alapismereteket nyújt a gyermekkori személyiségzavarok, magatartászavarok köréből. Sajátítsa el a személyiségfejlődési zavarokkal küszködőkkel való bánásmód elemeit. A hangsúly a korai felismerésen, és az érintett gyerekek megfelelő intézményhez való irányításán van. 2. Tantárgyi program: A mentális egészség fogalma. A pszichés rendellenességek genezise: biológiai diszpozíciók és szociális környezeti tényezők kölcsönhatása. A pszichés zavarok osztályozási rendszerei. A gyermekkori neurózisok fogalma, fajtái, tünetei; kezelési lehetőségek. Pszichés zavarok serdülőkorban. A szakszerű segítségnyújtás intézményei, szakemberei. Az érzelmi élet zavarai a korai gyermekkorban; pszichoszomatikus zavarok. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: Írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzet 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Bagdy Emőke(2002): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest C. Carver-M.Scheier(2006): Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó,Budapest F. Földi Rita(2004): Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Comenius Kiadó, Pécs Ranschburg Jenő(2006): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Vajda Zsuzsanna (szerk.2002): Pszichológia és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest

6


Családszociológia CSM1011 2. 2 1+0 Kollokvium Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai tanár SP

1. A tantárgy elsajátításának célja: A család működési sajátosságainak feltárásán keresztül a hallgató legyen képes családi szubkultúrák és életstílusok vizsgálatára. 2. Tantárgyi program: A család fogalma és értelmezési keretei. Családtípusok társadalmi meghatározottsága, rokonsági rendszerek, családi kapcsolati hálók. A család társadalmi funkciói, azok változásai. A család működési zavarai, támogató rendszerek és intézmények. Házastársi konfliktusok, próbaválás, válás. A párválasztás egyedi és társadalmi vonásai, homogámia, heterogámia. Családok életmódja, családi szubkultúra vizsgálatok. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Aktuális szakirodalmak, döntően folyóiratok cikkei. 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek Gondolat Kiadó 1977. H. Sas Judit: Nőies nők és férfias férfiak Akadémia Kiadó 1988. Somlai Péter: Szocializáció, a kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata Gondolat Kiadó Budapest, 1997. A család Válogatta és szer. Neményi Mária Gondolat Kiadó Bp. 1988. Hadas Miklós: Hímnem, többes szám- A férfikutatások első hulláma Replika /43 2001

7

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Családjog Tantárgy kódja CSM1012 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 1+0 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) CSM1011 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja SP 1. A tantárgy elsajátításának célja: A XXI. sz. elején arra kell rávilágítani, hogy a társadalom stabil magját elsősorban az érvényes házasságon alapuló család alkotja. A házasság, a család, és a gyámság jogintézményének bemutatása. A jogszabály megismerése során azt a jogalkotói szándékot megvilágítva, miszerint e jogintézmények. Célja elsősorban a gyermek helyének, családban való nevelésének a megteremtése, és biztosítása. 2. Tantárgyi program: Családjog fogalma, tárgyköre, forrásai, alapelvei. A házasság létrejöttének alaki kellékei. Házasságkötési relatív és abszolút akadályok a Családjogi törvény szerint. Házasság érvénytelenítése és jogkövetkezményei. A házasság fogalma, fogalmi elemei. Az eljegyzés fogalma, fogalmi elemei. A fennálló házasság jogkövetkezményei. A névviselés. A házastársak jogai és kötelezettségei. Érdemtelenség. Házassági vagyonjogi rendszerek. Közös vagyon, különvagyon tárgyai. Házassági vagyonjogi szerződés. Házassági vagyonközösség megszűnésének esetei. Házasság felbontása. Házasság megszűnésének jogkövetkezményei. Egyenes ági rokon, oldalági rokon. Gyermek névviselése. Anyasági vélelem, apasági vélelem. Családi jogállás, annak megállapítása. Az örökbefogadás célja, feltételei, joghatásai, hatálytalanná válása, megszűnése. Rokonok tartása. A kiskorú gyermek tartása, tartásának mértéke, a tartás megállapításának módja, a gyermektartásdíj végrehajtása, a gyermektartásdíj előlegezése A szülői felügyelet tartama. A gyermek elhelyezése. A külön élő szülők jogai és a gyermekkel való kapcsolat tartása. A szülői felügyelet megszüntetése és szünetelése. A kiskorúakról való állami gondoskodás. Védő és óvó intézkedések, intézeti elhelyezés, intézeti nevelésbe vétel, intézetbe utalás. A gyámrendelés feltételei, a gyám jogai, és kötelezettségei. A gyámság megszüntetése. A számadás. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Kollokvium 5. Az értékelés módszere Írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Aktuális szakirodalmak 7. Kötelező, ajánlott irodalom: A családjogi törvény magyarázata, Complex Kiadó, Budapest, 2002 Ami a múltból elkísér-A családjogi törvény ötven éve. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. Wopera Zsuzsa: Európai családjog. HVG Orac Lap és Könyvkiadó, Budapest, 2009.

8


Iskolai szociális munka elmélete és gyakorlata CSM1013 2. 3 1+1 Gyakorlati jegy Dr. Torkos Katalin főiskolai docens SP

1. A tantárgy elsajátításának célja: Megismertetni a hallgatókat az iskolai szociális munka mibenlétével, funkcióival és alapelveivel 2. Tantárgyi program: Az iskolai szociális munka kialakulásának nehézségei Magyarországon. Szociális munkás az iskola rendszerében. Beavatkozási szerepek. A gyermek fogalma. Az emberi szükségletek hierarchiája. Gyermekjóléti szolgáltatások. A szociális munka kettős funkciója. Az egyén és környezete közötti tranzakciók. A problémamegoldó folyamat. Az iskolai szociális munka gyakorlati modelljei. Az iskolakerülés megelőzése. Az iskolaváltás folyamatának megkönnyítése. Nehezen nevelhető fiatalok. Iskolai szociális szolgáltatás tervezése. Vétkeseket nem kereső iskola magyar és külföldi példákkal. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A tankönyv feladatainak megoldása, illetve a feladott szemelvények megbeszélése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Zárthelyi dolgozat 5. Az értékelés módszere Gyakorlati jegy 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Aktuális szakirodalmak. 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Budai István (szerk.) (1996) Szociális munka az iskolában: válogatás iskolai szociális munkások, gyermekjóléti szakemberek, szociális és pedagógusképzésben résztvevők számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó (196 p.) Kozma Judit – Hegyesi Gábor (szerk.) (1998) Kézikönyv szociális munkásoknak. Budapest, Szociális Szakmai Szövetség (335 p.) Lévai Katalin (szerk.) (1993) Szöveggyűjtemény a szociális munka elmélete és gyakorlata tantárgy tanításához. Budapest, Medicina K. Stang Tünde (2002) Szociális munka családokkal. In: Kozma Judit (szerk.) (2002) Kézikönyv szociális munkásoknak. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség, 157-186. old.

9

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása A tantárgyfelelős tanszék kódja

A család rendszerszemlélete CSM1014 3. 3 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Tudja értelmezni a család rendszerszemléletű működését, tekintse át a családi életciklusok, családi krízisek jellemzőit, valamint ismerje a családi működés rendszerszemléletű megközelítéseit. Legyen tájékozott a családi szocializáció funkciózavarainak felismerésében. Ismerje meg a család struktúráját, a családon belüli hatalom alakulásának a tényezőit. Ismerje a család szükségleti fejlődési szintjeit és a különböző családtípusok jellemzőit. Tudja értelmezni a családi konfliktusok és a házassági szerepzavar kedvezőtlen hatását a gyermeki személyiség kibontakozására. Ismerje meg a családi konfliktusok törvényszerűségeit, a családi játszmák jellemzőit. Ismerje a családi zavarok tipológiáját és a jól működő („éltető”) család jellemzőit. Legyen képes a család működőképességének a feltárására. 2. Tantárgyi program: A család fogalma, típusai, rendszerszerű működése. A család mint sajátos kiscsoport. A családi életciklusok, családi krízisek (normatív és paranormatív krízisek). A család szocializációs funkciói. A család szükségleti fejlődési szintjei. Szabályalkotás a családban. A család struktúrája. Kommunikációs minták és játszmák a családban. Családi konfliktusok, értéktorzulások és hatásaik a gyermeki személyiség kibontakozására. Családi szerepek. A házastársi szerepzavar és hatása a gyermek személyiségfejlődésére. A családi zavarok tipológiája. A család működőképességének a feltárása. Az „éltető család” 3. Évközi tanulmányi követelmények: kötelező és aktív részvétel a szemináriumokon. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: a hallgatók szemináriumi teljesítményének folyamatos visszajelzése, egy problémás család működőképességének a feltárása (esettanulmány) 5. Az értékelés módszere: Zárthelyi dolgozat és az esettanulmány értékeléséből képzett gyakorlati jegy. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, a családi szocializáció témakörébe tartozó videofilmek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Csizmadia Ferencné (szerk.) (1993): Családpedagógiai ismeretek. BTF, Budapest. Komlósy P (Szerk): Családterápiás Olvasókönyv I-II. Animula, Budapest, 2003. Naményi Mária (szerk.) (1998): A család. Gondolat Kiadó, Budapest. Virginia, S. (1999): A család együttélésének művészete. Coincidencia Kiadó, Budapest. Veczkó József (2002): Gyermek és ifjúságvédelem. Család és gyermekérdekek. APC Stúdió, Gyula.

10


Mentálhigiéné CSM1015 3. 2 0+1 Gyakorlati jegy Dr. Nagy Edit főiskolai docens AK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgató legyen tisztában a mentálhigiéné alapfogalmaival, történeti alakulásával, fontosabb alkalmazási területeivel. Legyen tisztában a mentálhigiéné módszereivel, a prevenció és a promóció jelentőségével. Ismerje a mentálhigiéné különböző laikus és professzionális intézményeit. Ismerkedjen meg a pedagógiai mentálhigiénével és a prevenció lehetőségeivel, az iskola mentálhigiénés feladataival és módszereivel. Ismerje meg az iskola és ezen belül pedagógus szerepét, lehetőségeit a mentálhigiéné és a lelki egészségvédelem területein. Legyen tisztában a segítőfoglalkozásúak lehetséges mentálhigiénés problémáival. 2. A tantárgyi program: A mentálhigiéné fogalma, helye a tudományok rendszerében, szükségessége, története. Mentálhigiéné módszerei. A prevenció és a promóció fogalma, a két fogalom szemléletbeli különbsége. A mentálhigiéné laikus intézményei (támogató hálók, a család, és az önsegítő csoportok).Mentálhigiéné professzionális intézményei az egészségügyi, szociálpolitikai és az oktatási intézménye. Iskolai mentálhigiéné feladatai és módszerei. Prevenciós lehetőségek az iskolai mentálhigiéné területén. A pedagógus szerepe és lehetőségei a mentálhigiéné és a lelki egészségvédelem területein. A segítők mentálhigiénés szükségletei – a burn out szindróma. Mentálhigiénés problémák: Stressz és következményei. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Buda Béla (1994): Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetülete. Animula, Budapest. Buda Béla (2003): Az iskolai nevelés – a lélek védelmében. Az iskolai mentálhigiéné alapelvei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 12-78, 153-207. o. Buda Béla (2003): A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 5-116. o. Gerevich József (1997): Iskolai mentálhigiéné (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Animula, Budapest. Kézdi Balázs (1998): Iskolai mentálhigiéné. Pannónia, Pécs.

11


Személyes hatékonyság fejlesztése CSM2010 1. 2 0+2 Gyakorlati jegy Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Célja, a hallgatók kommunikációs készségének, empátiás készségének, konfliktustűrő és konfliktus megoldó készségének a fejlesztése, hogy a reálisabb önismeret birtokában, hatékonyabban tudják kezelni az oktató-nevelő munka során fellépő problémákat. A tantárgy legfontosabb feladatának egy olyan szemlélet kialakítását tartjuk, amely a pszichológiai tényezők szerepét figyelembe veszi a tanári munkában. 2. A tantárgyi program: A „tanár” „tanárság” szavak szubjektív jelentései a csoportban. Saját iskolai évek felidézése. (Milyen értékek, normák, problémák stb. voltak érezhetőek, ezeket ki, hogyan kezelte, milyen eredménnyel.) A mai iskolarendszer felépítésének elemzése. A szükséges kommunikációs kapcsolatok (gyerek, szülő, tantestület tagjai, segítő személyzet) végiggondolása, a várható nehézségek feltárása. Kommunikációfejlesztés. Értékfeltárás. Az ideális pedagógus főbb jellemzői, saját személyiség viszonyítása ehhez. A tanári munkához szükséges személyiségjellemzők fejlesztése. Tanári pályára való alkalmasság megbeszélése. További célok megfogalmazása, fejlesztési terv kidolgozása. A csoport munkájának értékelése. A csoport visszajelzése a program illetve a csoportvezetőre vonatkozóan. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Aktív részvétel a tréningen 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: a minősítés megadása a részvétel alapján történik. A megjelölt tartalmat meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell ismételni. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: - kérdőívek - pszichológiai tesztek - strukturált játékok jegyzéke 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Bagdy Emőke- Telkes József (2000): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Gary Kroehnert (2005): 102 extra tréninggyakorlat. Z-Press Kiadó, Budapest Rudas János (2006): Delphi örökösei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Rudas János (2009): Javne örökösei. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest. Thomas Schmidt: (2009): Konfliktuskezelési tréninggyakorlatok. Z-Press Kiadó KFT

12


Kommunikáció - konfliktuskezelés CSM2011 2. 2 0+2 Gyakorlati jegy CSM2010 Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatóknak meg kell ismerniük azokat a kommunikációs helyzeteket, mely leendő szakmájukban kiemelkedő helyet foglal el. A tréning lehetőséget nyújt a bőséges élmény és tapasztalatszerzésre, kihasználva a csoportos forma előnyeit. A saját konfliktusmegoldó stratégia feltárása, megismerése, és ezáltal előnyeinek és hátrányainak megfogalmazása a problémamegoldó folyamatban. A hallgatók technikákat kapnak a hatékony konfliktusmegoldáshoz. 2. A tantárgyi program: Kommunikáció fogalmának értelmezése, fontossága a csoporttagok életében A saját verbális kommunikáció jellemzőinek feltárása, fejlesztés irányainak meghatározása. Verbális kommunikáció fejlesztése (ismerkedés, kapcsolatépítés terén). Verbális kommunikáció fejlesztése (figyelmes hallgatás, értő figyelem, én-üzenet megfogalmazása, igazi üzenet kihallása, konfrontáló én-üzenet, közléssorompók). Verbális kommunikáció fejlesztése (hatékony kommunikáció konfliktushelyzetben, a konfliktus fogalmának definiálása, saját konfliktusok feltérképezése, reakciók konfliktushelyzetben, konfliktusmegoldó stratégiák ismertetése). Nonverbális kommunikáció fejlesztése (arc- mimika, tekintet). Nonverbális kommunikáció fejlesztése (testtartás, térközszabályozás). Nonverbális kommunikáció fejlesztése (gesztusok). Konfliktusmegoldásban kívánatos kommunikációs készségek gyakorlása. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Aktív részvétel a tréningen 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: a minősítés megadása a részvétel alapján történik. A megjelölt tartalmat meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell ismételni. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Kérdőívek, pszichológiai tesztek, strukturált játékok jegyzéke 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Bagdy Emőke – Telkes József (2000): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest. Hanák Zsuzsanna (2001): Kommunikációs ismeretek és készségfejlesztés (hallgatói munkafüzet, multimédiás CD-ROM, tanári segédlet) EKF. Siklaki István (1994): A meggyőzés pszichológiája. Scientia Humana, Budapest. Hajas Zsuzsa (1999): Kommunikációs gyakorlatok. Pedellus, Debrecen.

13


Segítő kapcsolat CSM2100 3, 4. 2 0+2 Gyakorlati jegy Vassné dr. Figula Erika, főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók szakmai kompetenciájának fejlesztése a támaszt nyújtó és önfeltáró kommunikáció révén. A segítség célja, hogy segítségre nem szoruló, társas kapcsolataiban az erőforrásokat hasznosítani tudó, és másoknak erőforrásul szolgáló ember kerüljön ki a professzionális segítség köréből. 2. A tantárgyi program: A tantárgy a segítésről, mint professzióról, és rendszerről igyekszik összefoglalást adni, szemléletet formálni .A személyiségfejlődés kapcsolati oldalának feldolgozásával, a problémák kialakulásának lehetséges gyökereivel, illetve a kivezető utak lehetőségeivel is megismerkedünk. A kurzus témái: · A segítő kapcsolat fogalma, formái, jelenségei, eszközei; Segítő beszélgetés, tanácsadás, konzultáció, interjú; A változás és változtatás lehetőségének felismerése és előidézése a segítő kapcsolatban; A problémamegoldás lehetőségei egyénileg és a teamben; esetmegbeszélés, szupervízió; Krízishelyzetek és kezelésük (a válság, mint kiindulási helyzet, a krízis); Emocionális átélés, érzelmi érettség, az érett személyiség 3. Évközi tanulmányi követelmények: a TVSz által meghatározott kötelező részvétel a foglalkozásokon. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): az önálló szemináriumi teljesítmény folyamatos visszajelzése. 5. Az értékelés módszere: a folyamatos értékelésekből képzett gyakorlati jegy. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: irodalom, esetelemzések, videofilm 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Argelander, Hermann:Az első pszichoterápiás interjú, SpringMed Kiadó, Budapest, 2006. Bang, Ruth : A segítő kapcsolat, Gondolat, Budapest, 1987. Berne, Eric: Emberi játszmák, Háttér Kiadó, Budapest, 2008. Hajduska Mariann: Krízislélektan, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010. Tringer László: A gyógyító beszélgetés, Medicina Kiadó, Budapest, 2006.

14

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Cigány gyerekek szocializációja CSM2101 3,4. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Jenei Terézia főiskolai tanár TI

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók cigánysággal kapcsolatos ismereteinek bővítése; olyan pedagógiai módszerek elsajátítása, amelyek birtokában a hallgatók képessé válnak az előítéletmentes, toleráns interkulturális iskolai nevelésre. 2. A tantárgyi program: Cigánykutatások és nevelésszociológia. A szocializációs folyamat; szocializációs színterek. A cigány gyerekek családi szocializációja. (A cigány gyerek státusa a családban, a gyermekekkel kapcsolatos szülői attitűdök.) A cigány gyerekek iskolai szocializációja. A cigány tanulók helyzetét meghatározó strukturális tényezők. Együtt vagy külön? A kompenzatorikus és emancipatorikus látásmód. Az interkulturális nevelés fogalma, jellemzői. A komprehenzív iskolaszerkezet, konstruktivista pedagógiai módszerek. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozatok, kiselőadások 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli, írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: könyvtári folyóiratok, könyvek, elektronikus adathordozók 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Forray R. Katalin—Hegedűs T. András (1998): Cigány gyermekek szocializációja. Aula Kiadó, Budapest. Forray R. Katalin: Cigánykutatás és nevelésszociológia. Iskolakultúra, 1998./8. 3-14. Nahalka István: A roma gyermekek iskolai nevelésének helyzete. ELTE BTK Neveléstudományi Intézet Cigánypedagógiai szakcsoport http://www.mtaki.hu/tanulmanyok/nahalka_istvan/nahalka_istvan_a_roma_gyerekek_iskolai_n evelese.doc Nagy Mária (2002): A cigány tanulókkal kapcsolatos pedagógiai problémák a pedagógusképzésben és a fiatal pedagógusok munkájában. Új Pedagógiai Szemle, 2002/11.

15


Az erőszak pszichológiai kérdései CSM2102 3, 4. 2 0+2 Gyakorlati jegy Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanárjelölt ismerje meg az erőszak jelenségvilágát, megjelenési formáit, pszichológiai hátterét és következményeit. 2. Tantárgyi program: Az agresszió fogalma jelenségtana, elméletei. A bántalmazás típusai, okai, pszichés következményei. Magatartásbeli jelek, tünetek. Az önpusztító agresszió. Erőszak a családban és a családvédelem. Erőszak az iskolában. Áldozatok, agresszorok és kívülállók jellemzői. Az agresszió megnyilvánulásai. A tanár lehetőségei az iskolai keretek között. Gyermekbántalmazás. A bűnözés megelőzése, különös tekintettel az erőszakos bűnözésre. A médiaerőszak jelensége, hatása. Preventív lehetőségek. 3. Évközi tanulmányi követelmények: részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere: írásbeli feladat (dolgozat, teszt).

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: jegyzetek, könyvek, video, DVD filmek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Figula Erika (2004): Iskolai zaklatás – iskolai erőszak pszichológus szemmel. Nyíregyháza. Figula Erika-Margitics Ferenc-Pauwlik Zsuzsa ( 2010): Családi szocializáció és iskolai erőszak.Élmény’94 Bt Hárdi (2000): Az agresszió világa. Medicina Könyvkiadó RT., Budapest. Karl E. Dambach (2001): Pszichoterror (mobbing) az iskolában, Akkord Kiadó. Tóth Tamás (2005): Médiaerőszak. Kossuth Kiadó.

16


Pedagógiai etika CSM2103 3, 4. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. habil. Kiss Lajos András, főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy segítséget nyújtson ehhez a tájékozódáshoz, kibontva a nevelésetika néhány kiemelt elméleti témakörét (például: természet és erkölcsösség, ész és haszon, továbbá a pluralizmus mint pedagógiai paradoxon, a nevelés mint egyezkedés stb.). Szólni kíván továbbá a pedagógus etika néhány fontos gyakorlati kérdéséről is (a pedagógus mint erkölcsnevelő, a pedagógus személyisége, a szabadság és a “beavatkozás” kérdései). A humán tudományok etikai kódexének és a pedagógusok etikai kódexének a kérdései zárják a feldolgozandó témák körét. 1. Tantárgyi program: A pedagógiai etika kérdésfeltevésének természete: problémák és perspektívák. A pedagógus etika: a hivatásos nevelőtevékenység etikája és elhatárolása a kapcsolódó diszciplínáktól (az erkölcstörténet, az erkölcsszociológia, az erkölcspszichológia, nevelésfilozófia). A modernitás etikai kérdésfeltevései: az újkor etikai, pedagógiai elméletei és a pedagógus-etika. Természet és erkölcsösség. A legfőbb jó és a gyakorlati eszmék: két paradigma. A modern pluralizmus nevelésetikai következményei: a nevelés és etika klasszikus viszonyának felbomlása. Oelkers “irritáció”-fogalma. A pluralizmus mint pedagógiai paradoxon. A posztmorális szubjektivitás. A nevelés mint egyezkedés. A nevelésetikai probléma újrafogalmazása. A gyermeki személyiség önépítésének paradoxona: autonómia és függés. Az erkölcsi tapasztalat és tanulás. Etikai igény és érvényesség. “Nyitás és beavatás”. Igazságosság, kritikus gondolkodás és a nevelés megmaradó igénye. A “nevelés nem okozhat károkat”-elv. Szakmaiság és moralitás. A pedagógus-etika gyakorlati kérdései (1.). Pedagógus-etika és professzionalizáció. A pedagógus morális felelőssége. A pedagógus-etika gyakorlati kérdései (2.). Etikai kódexek a humán szférában. A pedagógusok szakmai-etikai kódexe (Független Pedagógus Fórum-dokumentum). Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel az órákon, szakirodalom-feldolgozás 2. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 3. Az értékelés módszere: írásbeli (feladatlap). 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: összefoglaló vázlatok, tesztlapok, filmrészletek, esetgyűjtemény. 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Oelkers, Jürgen: Nevelésetika. Problémák, paradoxonok és perspektívák. Vince Kiadó, Budapest, 1998. Zrinszky László: A pedagógus etika elméleti és gyakorlati kérdései. Jászberény, 1995. (Agrárszakokt. Int. – Jászberényi Tanítóképző Int.) Hügli, Anton: Pädagogische Ethik. In: Pieper, Annemarie/Thurnerr, Urs: Angewandte Ethik. Beck Verlag, München, 1998. 312-338. Schleiermacher, Friedrich Daniel: Ausgewählte Pädagogische Vorlesungen und Schriften. Volk und Wissen Verlag, Berlin 1965.

17


Gyakorlat gyermekvédelmi intézményekben CSM9000 4. 4 25 óra Gyakorlati jegy CSM1002, CSM1011, CSM1012 Harsányiné Petneházi Ágnes, főiskolai tanársegéd TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A gyakorlat arra kívánja ösztönözni a hallgatót, hogy a megszerzett ismereteket képes legyen alkalmazni a gyakorlatban - egyelőre szakmai kontroll mellett. Ismerje meg a család és a gyermekvédelmi munka módszertani alapjait. Ismerje meg azokat az intézményeket, amelyekkel kapcsolatba kerülhet család és gyermekvédő tanári munkája során (iskolai gyermekvédelmi tevékenysége, pedagógiai szakszolgálat, családsegítő központ, gyemekjóléti szolgálat, területi gyermekvédelmi központ, lakásotthon) 2. Tantárgyi program: Gyakorlati tapasztalatok szerzése a gyermekvédelmi intézmények tevékenységeinek területein. A hallgató megismerkedik a gyermekvédelmi munka különböző színtereivel (iskola gyermekvédelmi tevékenysége, pedagógiai szakszolgálat, családsegítő központ, gyemekjóléti szolgálat, területi gyermekvédelmi központ, lakásotthon), az ott dolgozók feladatköreivel, bevezetést nyer az adott intézmény mindennapi életébe, adminisztrációjába, megismeri a klienskört, tudomást szerez az alkalmazott nevelési módszerekről és lehetőségekről, azaz megismerkedik magával a segítő tevékenységgel. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy . 5. Az értékelés módszere: Írásbeli és szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:-.szakirodalom 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Ágoston – Kozma – Pelle – Somorjai (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1996 Budai I. (szerk.): Szociális munka az iskolában: válogatás iskolai szociális munkások, gyermekjóléti szakemberek, szociális és pedagógusképzésben résztvevők számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 Budai I.: Gyermekvédelem az iskolában és/vagy iskolai szociális munka. Család, gyermek, ifjúság 1994/5. Oross J.: Napvirágok: Válogatás díjnyertes esettanulmányokból. Népjóléti Minisztérium Szociális Válságkezelő Irodája, Peremhelyzetű Csop. Módsz. Osztály, Budapest, 1996. Somorjai I. (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001

18


Szakképzettségi zárószigorlat CSM4000 4. Kredit nélküli záróvizsgára bocsátás kritérium feltétele Szigorlat Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár TK

Zárószigorlat témakörei 1. A társas kapcsolatok főbb szociológiai értelmezései, alapkérdései, alaptörvénye 2. Az iskola szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében és újratermelésében 3. Az iskola és a család kapcsolata, egymásra hatása. Az iskola és a helyi társadalom összefüggései 4. A gyermekvédelem fogalmi rendszere. Gyermeki és szülői jogok. Gyermekjóléti alapellátások 5. A gyermekvédelmi szakellátás tevékenységrendszerének bemutatása 6. Az iskola, mint problémamegelőző és megoldó intézmény 7. Családtámogatási rendszer. Társadalombiztosítási ellátások. 8. A gyermekvédelem helye, szerepe a szociális ellátás rendszerén belül 9. A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek felépítése, a gyámhatóságok helye és feladatai. 10. A deviáns viselkedés fogalma, fajtái, szociológiai és pszichológiai megközelítése 11. A szociális beilleszkedési zavarok fajtái,a beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulókkal való bánásmód 12. A pszichés rendellenességek genezise 13. Személyiségfejlődési zavarok gyermekkorban 14. Személyiségfejlődési zavarok ifjúkorban 15. A családtípusok társadalmi meghatározottsága 16. A család működési zavarai, támogató rendszerek és intézmények. 17. A házasság, a család , és a gyámság jogintézményének bemutatása. 18. A szülői felügyelet megszüntetése és szünetelése. A kiskorúakról való állami gondoskodás. Védő és óvó intézkedések, intézeti elhelyezés, intézeti nevelésbe vétel, intézetbe utalás. 19. A szociális munka helye és szerepe az iskolában 20. Az iskolai szociális munka gyakorlati modelljei 21. A prevenciós munka lehetőségei az iskolában 22. A család, mint rendszer, családi életciklusok és krízisek 23. A családi együttélés tipikus funkciózavarai 24. Mentálhigiéné professzionális intézményei 25. Iskolai mentálhigiéné

19

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása A tantárgyfelelős tanszék kódja

Az emberi fejlődés TKM1001 1. 2 2+0 Kollokvium Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus TK

1. A tantárgy elsajátításának a célja: Sajátítsa el a hallgató a fejlődéslélektan alapfogalmi rendszerét és szakmai szókészletét. Ismerje meg a pszichikus fejlődés természetét, szabályszerűségeit és determinánsait. Ismerje meg a személyiség fejlődésével, az értelmi és érzelmi fejlődéssel kapcsolatos elméleteket és kutatási eredményeket, a pszichés fejlődés életkori és egyéni sajátosságait. Értse az értelmi és érzelmi működés egységét, az érzelmi intelligencia szerepét a pedagógus tevékenységében. 2. Kompetenciaterületek: 3, 4, 7, 8, 9. 3. Tantárgyi program: A személyiség alakulása: a személyiségfejlődés alapjai, a személyiség fejlődéselméletei, a temperamentum alakulása, az életkorok pszichológiája (újszülött, csecsemő-, kisgyermek-, óvodás-, kisiskolás-, serdülő, ifjúkor, az egész életen át tartó fejlődés). Testi és mozgásfejlődés. A nyelvi fejlődés, a beszéd kialakulásának elméletei. Az „én”, énkép, énidentitás kialakulása és fejlődése. A kognitív fejlődés elméletei, a kognitív részképességek fejlődése. Az érzelmi fejlődés, az érzelmi intelligencia. A kötődés, a társas kapcsolatok fejlődése. A tanulói személyiség megismerésének módszerei és eszközei. 4. Évközi tanulmányi kötelezettségek: zárthelyi dolgozatok 5. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium 6. Az értékelés módszere: szóbeli 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: főiskolai jegyzetek, kötelező irodalom, audiovizuális eszközök 8. Kötelező, ajánlott irodalom:  Atkinson R. L, Atkinson C. R, Smith E. E, Bem D. J. (1995). Pszichológia. Osiris, Budapest, 16-37, 334-420.  Cole M., Cole S. R. (1997): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 22-64, 670-692.  Margitics Ferenc (2007): A személyiség és fejlődése. Krúdy Könyvkiadó, Nyíregyháza.  Vajda Zsuzsa. (1999): A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon, Budapest.

20


A tanítás mestersége TKM1002 1. 3 2+0 Kollokvium Dr. Szabó Antal főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a napjainkban érvényesülő és az iskolai tanítást és tanulást befolyásoló oktatáspolitikai és pedagógiai elveket, nézetrendszereket. 2. Kompetenciaterületek: 1, 9. 3. Tantárgyi program: A tanításhoz kötődő filozófiák (történeti áttekintés). A tanítás mint kognitív folyamatok előidézése, fejlesztése, a tanítás, mint megértés (hermeneutika), a tanítás, mint konstruktív folyamatok motiválása és fejlesztése. A tanár tervező tevékenysége. A tudás kialakításának, változtatásának folyamata, oktatási folyamat, oktatási stratégiák. A tanár értékelő szerepe. A pedagógus „saját” tanterve, a tanári önreflexió szerepe. A pedagógusok módszertani kultúrája (kutatások tükrében). Általános tanítási képességek (kutatások tükrében). Jellegzetes tanári „filozófiák”. A reflektív tanár, az innovatív tanár. 4. Évközi tanulmányi követelmények: Rövidebb lélegzetű beszámolóban és tanulmányban bemutatnak egy-egy olyan törekvést, mely a tanítás mesterségének korszerűsítése irányul. 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 6. Az értékelés módszere: vizsga 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Törvény a közoktatásról, tantervek, iskolai dokumentumok stb. 8. Kötelező, ajánlott irodalom:  A tanárok számítanak. OECD-OKM, Budapest, 2007.  A tanítás-tanulás hatékony szervezése. Adalékok a jó gyakorlat pedagógiai alapjaihoz. Réthy Endréné alkotószerkesztő. Educatio Kht, Budapest, 2008  Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.  Golnhofer Erzsébet-Nahalka István (szerk): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.  Knausz Imre: A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, 2003  Szabó László Tamás: Bevezetés a tanári mesterségbe. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010.

21


Iskola és társadalom TKM1003 1. 2 1+0 Kollokvium Dr. Márton Sára Katalin, főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Ismerje meg a hallgató a mindenkori társadalmak és iskolák működésének bonyolult összefüggésrendszerét, az ezredforduló európai és magyar iskoláinak hagyományőrző és innovatív elemeit. 2. Kompetenciaterületek: 1, 8, 9. 3. Tantárgyi program: Pedagógiai céltételezés és determinánsai, értékek a nevelésben. Az iskolai életben résztvevő személyek és csoportok kapcsolatrendszere, konfliktusaik, konfliktuskezelésük és megoldásaik az önreflexió jelentősége a különböző pályaszakaszokon. A tanári szerep dimenziói, erkölcsi és jogi meghatározottsága, szerepek és szerepkonfliktusok. 4. Évközi tanulmányi követelmények: Hallgatói portfólió készítése. 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 6. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 8. Kötelező, ajánlott irodalom:  Meleg Csilla szerk.: (2003) Iskola és társadalom. Dialóg Campus Kiadó  Hankiss Elemér: (2005) Iskola és minőség http//www. Konyv.tuja.hu  Friedrich W. Kron: (2000) Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest  Horváth László-Palotay Ferencné: (2004) Neveléstan. Nyíregyháza, Bessenyei György Könyvkiadó.

22


Pedagógiai- szociálpszichológia TKM1010 2. 2 2+0 Kollokvium TKM1001 Dr. Szabó Edina, főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanárjelölt szerezze meg azokat a pedagógiai pszichológiai és szociálpszichológiai ismereteket, melyeket az iskolai nevelőmunkában hatékonyan alkalmazhat. Sajátítson el olyan pedagógiai pszichológiai ismeretköröket, melyek a napi oktatómunkájában eligazítják. A tanárjelölt legyen képes a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására. 2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 3, 6, 7, 9. 3. Tantárgyi program: A pedagógiai pszichológia és a szociálpszichológia tárgya, a tudomány rendszere. Az iskolai szocializáció. A tanári szerep dimenziói, társadalmi szerepelvárások. A pedagógus személyi hatásának elemzése: a pedagógus, mint magatartási modell, nevelési stílus, nevelői attitűd. Az iskolai osztály pedagógiai, pszichológiai jellemzői, működéssajátossága, megismerésének módszere, szociometria. Tanulás, tanuláselméletek. Az iskolai tanulás pszichológiai megközelítése, eredményességét meghatározó mentális tényezők. A tanulói teljesítmény értékelésének pszichológiai kérdései. Az átlagtól eltérő tanulói személyiségfejlődés. 4. Évközi tanulmányi követelmények: A szakirodalom folyamatos feldolgozása, 2 évközi ZH írása. 5. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium. 6. Az értékelés módszere: szóbeli. 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: főiskolai jegyzet, szakirodalom. 8. Kötelező, ajánlott irodalom:  Buda Béla (1986): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 44-65, 82-92, 206-225.o.  Csepeli György (1999): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 149-151, 189-203, 200-232, 269-276, 395-411.o.  Kelemen László (1968): A pedagógiai pszichológia alapkérdései. Tankönyvkiadó, Budapest.  Schmercz István (szerk.) (2000): Pedagógiai szociálpszichológia. Élmény ’94 Bt, Nyíregyháza.  Szabó István (1994): Bevezetés a szociálpszichológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

23


A tanulói személyiség megismerése TKM1011 3. 2 0+2 Gyakorlati jegy TKM1001 Dr. Szabó Edina, főiskolai docens TK



A tantárgy elsajátításának célja: A hallgató ismerje meg azokat a pszichológiai mechanizmusokat, melyek a hétköznapi személyészlelésben jelen vannak. Legyen képes ezeket a gyakorlatban felismerni, és ezek negatív hatásai ellen tenni. Ismerje meg a tudományos megismerésnek a pedagógiai gyakorlatban alkalmazható eljárásait, tegyen szert azok megfelelő szintű alkalmazására. Ismerkedjen meg olyan vizsgálati eljárásokkal, melyek lehetővé teszik a tanulók megismerését, egy összetett tanulói személyiségkép kialakításával differenciált fejlesztésüket. 2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 5, 7. 3. Tantárgyi program: A tanulói személyiség megismerése hétköznapi és tudományos szinten. A személyiségvizsgáló módszerek általános megfontolásai, az analitikus és fenomenológiai vizsgálati módszerek, a konzisztenciaparadoxon. A vizsgálati eljárásokkal kapott adatok matematikai statisztikai feldolgozása: átlag, relatív gyakoriság, szórás, statisztikai próbák. A kísérleti és korrelációs módszer. A mentális képességek mérése. A tesztek jellemzői: megbízhatóság, érvényesség, az eljárások egységessége. Az intellektuális képességeket mérő tesztek. A tesztek előrejelző szerepe. Az introspekció, a közvetlen megfigyelés és a laboratóriumi megfigyelés. A kérdőíves eljárások, az esettanulmányok. 4. Évközi tanulmányi követelmények: két ZH írása az elméleti anyagrészekből, tanulói vizsgálatok és azok szabad előadásban történő bemutatása 5. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 6. Az értékelés módszere: írásbeli (teszt-jellegű feladatlapok, házi dolgozat) 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Főiskolai jegyzet, szakirodalom. 8. Kötelező, ajánlott irodalom:  Aronson, Elliot:A társas lény Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008.  Atkinson és mtsai: Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 24-30, 334-349, 406-419. o.  Bíró Ibolya - Csillag Ferenc: Osztályfőnöki műhelytitkok, Flaccus Kiadó, 2005  Forgács József:A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz Kiadó, Budapest, 2002.  Tóth László: Pszichológia a tanításban, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2001.

24


Személyiség- és egészségpszichológia TKM1012 4. 2 2+0 Kollokvium TKM1001 Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Szerezzenek a hallgatók alapvető tájékozottságot a személyiséglélektan és egészségpszichológia kutatási eredményeiben, s azok felhasználhatóságáról társas tapasztalataik értelmezésében és a gyermeki személyiség differenciált formálásában. Az egészség, betegség és különböző működési zavarok etiológiai korrelátumainak megismerése járuljon hozzá a tanárjelöltek szemléletének formálásához, alapozza meg az egészséges életmódra neveléshez szükséges tanári kompetenciák kialakulását. 2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 4, 9. 3. Tantárgyi program: A “személyiség” fogalma a pszichológiában. Személyiségelméletek: a személyiség alkotóelemei, szerkezete és működése. A személyiség egysége és az egység megbomlása (működési zavarok). Az egészséges személyiség rokonfogalmai a személyiség-lélektanban (jól integrált, harmonikus, teljességgel működő személyiség… stb.). Az egészségpszichológia szemléletmódja, helye a nevelési folyamatban. Az egészségpszichológia alapfogalmai. Egészségmagatartás – betegségmagatartás. Az egészséglélektani ember- környezet modell. A pszichológiai és fizikai igénybevétel hatása: a stressz és a stresszválaszok változatai. Személyiségtípus és a sérülékenység “típusa”. Személyiségvonások és megküzdési módok. Fáradtság, fájdalom, depresszió. Az iskolai szituációk és a pszichés rendellenességek összefüggései. A “pedagógus mint segítő” – feladatkör egészségpszichológiai vonatkozásai: empátia, altruizmus, kiégési szindróma és megelőzésének lehetőségei. 4. Az évközi tanulmányi követelmények: szakirodalom-feldolgozás, zárthelyi dolgozat 5. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium 6. Az értékelés módszere: szóbeli 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek 8. Kötelező és ajánlott irodalom:  Atkinson és mtsai (1998): Pszichológia. Osiris, Budapest  Comer R. J. (2000): A lélek betegségei. Osiris, Budapest  Kulcsár Zsuzsanna (1998): Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest  Kulcsár Zsuzsanna (szerk.) (1999): Morális fejlődés, empátia és altruizmus. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest  Schmerz István (szerk.) (2003): A tanulói személyiség megismerése. Élmény ’94 Bt., Nyíregyháza

25


Szakmai identitás fejlesztése TKM1013 1. 2 0+2 Minősített aláírás Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgató rendelkezzen megfelelő önismerettel, legyen képes a saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre; előítélet- és sztereotípiamentes szemléletre. Demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve legyen kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, legyen nyitott mások véleményének a megismerésére és tiszteletben tartására. Legyen képes tanulókkal, szülőkkel, az iskolai közösségekkel való hatékony együttműködésre és kommunikációra, tudjon a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni. Legyen képes felismerni az előítéletesség és a sztereotipiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és azokat szakszerűen kezelni. 2. Kompetenciaterületek: 1, 8, 9. 3. A tantárgyi program: A kurzus menetét csoportdinamikai folyamatok szabják meg. Témája a következő: Önismeret, önismereti tudatosság, az énkép személyiségformáló szerepe, szerepelvárások és önismeret. Önértékelés, emberi szükségletek, motivációk, védekezési manőverek. A saját kommunikáció fő jellegzetességeinek tudatosítása, a különböző kommunikációs stratégiák előnyei és hátrányai. A közvetlen emberi kommunikáció jellemzői, kongruens és inkongruens közlés, komplex jelzések felismerése. A kultúrák és szubkultúrák közötti kommunikációs különbségek felismerése, a velük kapcsolatos előítéletek tudatosítása. Kétséges helyzetek kezelése. Az emberismereti érzékenység fejlesztése. 4. Évközi tanulmányi kötelezettségek: a szemináriumokon való kötelező részvétel 5. A megszerzett ismeretek értékelése: minősített aláírás 6. Az értékelés módszere: a minősítés megadása a részvétel alapján történik. A megjelölt tartalmat meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell ismételni. 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: módszer specifikus tréning technikák alkalmazása, audiovizuális eszközök.

26

8. Kötelező, ajánlott irodalom:  Reviczky B. (szerk.) Ismerd meg igazi önmagad. Gemini, Budapest, 1993  Malcolm Godwin: Ki vagy te? Holló és társa, Budapest. 1999  Bagdy E.-Telkes J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Tankönyvkiadó, Budapest. 1988  Dévai M.: Énkép korrekció Pest Megyei Pedagógiai Intézet. 1990  V. F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok. Trivium. 1998

27


Pedagógiai tervezés és értékelés TKM1014 2. 3 2+0 Kollokvium TKM1002 Dr. Szabó Antal főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók ismerjék meg a magyar közoktatás rendszerének működését meghatározó jogi kereteket, a rendszer-, intézmény- és osztályszintű tartalmi szabályozás eszközeit. Az iskolai tudás kialakulásának, változtatásának törvényszerűségeit megértve hozzáértéssel tervezik a tanári munka különböző dokumentumait. A pedagógiai mérés, értékelés teljes körű rendszerét megismerve, szakszerűen képesek alkalmazni a nevelési, oktatási folyamatban a tanár kompetenciájába tartozó mérési értékelési módszereket A hallgatók legyenek képesek a pedagógiai tervezést és értékelést tágabb kontextusban, az európai dimenziók figyelembe vételével megérteni és integrálni saját tudásukba. 2. Kompetenciaterületek: 3, 6. 3. Tantárgyi program: Alapfogalmak értelmezése: közoktatás, a közoktatás rendszere, iskolarendszer, iskolaszerkezet. Az iskolarendszer alapelvei, a fejlődést meghatározó tényezők. A közoktatási rendszerek eltérő fejlődési modelljei Európában. A közoktatási rendszerekben zajló változások. A közoktatási rendszer szabályozási mechanizmusa (bemeneti és kimeneti szabályozás). A tartalmi szabályozás jogi keretei: törvények, NAT, kerettanterv. Az intézményszintű tartalmi szabályozás: intézményi pedagógiai program, helyi tanterv. Osztályszintű tartalmi szabályozás: tanmenet, tematikus tervezés, óravázlat. Rendszerszintű (makro-, mezo- és mikroszintű) mérés, értékelés. Külső és belső értékelés. A tanulók teljesítményének értékelése, a nevelési-oktatási folyamatban alkalmazható értékelés módszerei és eszközei. Feladatlap készítés elvei és gyakorlata, a szóbeli tanári értékelés “pedagógiája”. A pedagógiai mérés és értékelés hatása az oktatás hatékonyságára. Az eredményes iskola. A minőségfejlesztés intézményi feladatai és lehetőségei. 4. Évközi tanulmányi követelmények: A hallgató elméleti ismereteit, a témához kapcsolódó szakirodalmi kutatómunkáját ötvöző összehasonlító tanulmányt készít legalább két Európai Uniós tagország közoktatási rendszerében meghonosodott tartalmi szabályozási gyakorlatáról, vagy a magyar közoktatási rendszer szabályozásának kritikai elemzését végzi el, javaslatokat megfogalmazva a közoktatási rendszer átalakítására, reformjára vonatkozóan. A dolgozat dokumentálása: portfólió, recenziógyűjtemény készítése, prezentáció. 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): a dokumentált dolgozat értékelése 6. Az értékelés módszere: vizsga

28

7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 8. Kötelező, ajánlott irodalom:  Halász Gábor: Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2001  Halász Gábor/Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos Közoktatási Intézet, Budapest 2007  Mátrai Zsuzsa (szerk.): Tanterv és vizsga külföldön. Akadémiai Kiadó, Budapest 1991  Vágó Irén (szerk.): Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években. Okker Kiadó, Budapest 1999

29


Az iskolai szervezet és fejlesztése TKM1015 3. 2 1+0 Kollokvium TKM1003 Dr. Torkos Katalin főiskolai docens SP

1. A tantárgy elsajátításának célja : A társadalmi szervezetek általános szabályain keresztül a hallgató legyen képes az iskolai szervezet sajátosságait meghatározni. Sajátítson el a tapasztalatok feldolgozására elemzésére alkalmas módszereket és elemzési modelleket. Ismerjék meg az iskola funkciórendszerét és társadalmi kapcsolatrendszerét. Legyenek képesek leírni az iskola csoportkapcsolatait, ismerjék fel az iskolai együttműködés motívumait. 2. Kompetenciaterületek: 1, 8. 3. A tantárgyi program: A szervezet fogalma és működési sajátosságai, a szervezet önálló élete. Az iskola és társadalmi környezetének kapcsolata, az ökológiai modell tanulmányozása. Az iskola funkciórendszere, státuszok és hierarchiák az iskolán belül. A csoportkapcsolatok modelljei, az együttműködés motívumai. A nem tekintélyelvű környezet kialakításának lehetőségei. Az iskolai demokrácia és az iskolai klíma összefüggései, szervezetszociológiai kutatások, klímavizsgálatok, esettanulmányok, értékelő és önértékelő dokumentumok elemzése. Elvárások az igazgatóval szemben, döntéshozatal és konfliktus a szervezet életében. A saját és mások érdekeit szem előtt tartó magatartások sikerei az iskolában. 4. Évközi tanulmányi követelmények: összehasonlító elemzés készítése két iskola társadalmi kapcsolatrendszeréről 5. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium 6. Az értékelés módszere: szóbeli 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 8. A kötelező, ajánlott irodalom:  Charles Perrow 1997: Szervezetszociológia. Osiris Kiadó, Budapest  Kozma Tamás 1985: Tudásgyár? Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest  Halász Gábor – Lannert Judit 2007: Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos Közoktatási Intézet. Budapest

30


Differenciált tanulásszervezés TKM1016 2. 2 0+2 Gyakorlati jegy TKM1002 Dr. Szabó Antal főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Olyan korszerű tanulásszervezési szemlélet megalapozása illetve erősítése, továbbá olyan oktatáselméleti műveltség közvetítése s a meglévő pedagógiai ismeretek integrálása, melynek birtokában a hallgató képessé válik a tanítási-tanulási folyamat hatékony és differenciált szervezésére, eredményes irányítására a legmegfelelőbb szervezeti formák megválasztásán és alkalmazásán, a tanulók tanulási sajátosságait figyelembe vevő tanítási-tanulási módszereken keresztül. Betekintést nyer a hátrányos helyzetből, a szegénységből, a kisebbségi létből fakadó nehézségek és az iskolai kudarc közötti általános összefüggésekbe, a hátrányok csökkentésére irányuló pedagógiai eljárásokba, megismerkedik a tanulásszervezés és irányítás speciális eseteivel, mint a távoktatás és a multimédiás tanulásszervezés. 2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 3, 6. 3. Tantárgyi program: A pedagógiai differenciálás értelmezése, történeti beágyazottsága, megvalósításának irányzatai (adaptív oktatás), színterei, szervezési módjai és munkaformái. Az iskolai kudarc, lemorzsolódás nemzetközi kitekintésben. Esélylehetőség és megoldásmódjai (“második esély iskolái”). A differenciálás iskolai és tanórai formái. Motiváció és önszabályozó tanulás. Személyre szabott tanulási módok. Az IKT alkalmazási lehetőségei a differenciált tanulásszervezésben. A differenciált tanulásszervezés korszerű eljárásai a nemzetközi és a magyar gyakorlatban. 4. Évközi tanulmányi követelmények: Tanórai hospitálást követően annak jegyzőkönyvezése előre megadott szempontok alapján. Írásbeli projekt készítése (min. 5000 szó) a tárgykörbe illő változó témákban. 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): zárthelyi dolgozat 6. Az értékelés módszere: gyakorlati jegy 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 8. Kötelező, ajánlott irodalom:  Falus Iván (szerk.) (1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 271-322. p.  Kagan Spencer (2001): A kooperatív tanulás. Önkonet Kft, Budapest

31

  

32

M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár V. Gondolat Kiadói Kör, Budapest Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Venter György (szerk.) (2005): Iskolai lemorzsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Nyíregyháza


A tanulásszervezés módszerei TKM1017 2. 2 0+2 Gyakorlati jegy TKM1002 Dr. Szabó Antal, főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus a didaktikának azon elemeit integrálja, amelyekre építve feldolgozható a tanításitanulási folyamat, a szervezeti és munkaformák, valamint a módszerek témaköre. A hallgató ismerje meg a tanítás-tanulás elméleti, módszertani, szervezési vonatkozásait, a metodikai kultúra, a tanítás-tanulás infrastruktúra összetevőit, legyen képes a tanítás-tanulás szakszerű megtervezésére, elemzésére, értékelésére. A tananyag mutassa be a tudás megszerzésének logikai alapjait. Ismertesse meg a hallgatókat a gondolkodás formáival és a különböző műveletekkel, az oktatás és a képzés tartalmi, tantervelméleti kérdéseivel, alapozza meg a pedagógus tudatos elemző és tervező munkáját. 2. Kompetenciaterületek: 3, 4, 5, 6. 3. Tantárgyi program: Az oktatás célja, feladata, tartalma, az iskolai tudás szerkezete. Tanulási koncepciók, egyéni tanulási stílusok, a tanulás tanítása. A tanítás mint a tanulás segítése/vezérlése/szabályozása. Az oktatási folyamat szerkezete, különös tekintettel a differenciált tanítás-tanulás tanórai és tanórán kívüli szervezésére. Az oktatás hatékony módszerei és eszközei, kiemelten a hátrányok csökkentését célzó pedagógiai eljárásokra, az integrált oktatásra, az egyéni fejlesztést és az önfegyelemre nevelést segítő technikákra. A motiválás-aktivizálás-differenciálás összefüggései és alkalmazási variánsai. Az oktatási folyamat tervezése, a pedagógus egyéni terveinek gyakorlati vonatkozásai. 4. Évközi tanulmányi követelmények: Egy tanórai és egy tanórán kívüli hospitálás adott szempontok szerinti elemzése. Egy adott cél „alapján” tervezett projekt összeállítása. 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Az értékelés gyakorlati jeggyel történik 6. Az értékelés módszere: írásbeli számonkérés, teszt 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom

33

8. Kötelező, ajánlott irodalom:  Báthory Zoltán (2000): Tanulók - iskolák - különbségek. Okker Oktatási Kiadó, Budapest  Falus Iván (szerk.) (1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest  Hortobágyi Katalin (1995): A tanulási folyamat differenciálásának elvei és gyakorlata. Budapest  Nagy Sándor (1993): Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt. Budapest  M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár V. Gondolat Kiadói Kör, Budapest

34


A kommunikáció elmélete és gyakorlata TKM2010 1. 2 0+2 Gyakorlati jegy Imre Rubenné dr. főiskolai tanár TI

1. A tantárgy elsajátításának célja: Megismertetni a hallgatókat olyan kommunikáció-elméleti ismeretekkel, amelyek birtokában képesek lesznek a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére; a szakmai együttműködés megalapozására, a tanulókkal, a szülőkkel, társszervezetekkel való hatékony kommunikációra. 2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 4, 8. 3. Tantárgyi program: A kommunikáció általános és specifikus modelljei, típusai, funkciói. A kommunikáció szintjei és vizsgálati módszerei: verbális, nem verbális, írásbeli kommunikáció, vizuális és multimédiás szint. Személyközi kommunikáció: kommunikációs folyamatok, a nyelvhasználat tanulása, a nyelv- gondolkodás- kultúra egysége. A nyelv és a társas helyzetek, stílus és beszédmodor. Az együttműködési alapelvek – Grice társalgási maximái. Az írásbeli kommunikáció szabályai, írásművek a gyakorlatban. A szóbeli és nem verbális kommunikáció hasonlóságai és különbségei. A nonverbális üzenetek változatai és azok funkciója a személyközi kapcsolatok alakulásában. A kommunikatív kompetencia. A meggyőzés csapdái, hallgatás és megértés. Verbális kommunikáció, és annak hatása a diákokra: kommunikációs gátak, kommunikációt könnyítő technikák (ajtónyitogatók). Tárgyalási szokások Európában és más földrészeken. 4. Évközi tanulmányi követelmények: ZH írása az elméleti anyagrészekből, kommunikációs technikák bemutatása 5. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 6. Az értékelés módszere: teszt és esszé jellegű feladatlapok 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom 8. Kötelező, ajánlott irodalom:  Allan Pease (1990): Testbeszéd. Park Kiadó, Budapest.  Cs. Jónás Erzsébet (2006): Mindennapi kommunikáció. Krúdy Kiadó, Nyíregyháza.  Fercsik Erzsébet (2003): Kommunikáció szóban és írásban, Krónika Nova, Budapest.  Fercsik Erzsébet (2006): Kommunikáció és nyelvhasználat, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006.  Hajas Zsuzsa (2002): Kommunikációs gyakorlatok. Pedellus Kiadó, Debrecen.

35


Pályatervezés TKM2011 1. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Margitics Ferenc, főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók ismerjék meg az életpálya-tervezés alapjait, s ennek segítségével munkájuk során legyenek képesek felkészíteni tanulóikat az egész életen át tartó tanulás kihívásaira. Rendelkezzenek ismeretekkel a pályaválasztás szempontjairól, a helyes döntés előkészítésről. Értelmezzék megfelelően a képességek, személyiségjellemzők, tanulói irányultság és a pályakövetelmények dinamikus interakcióját. Ismerjék a pályaorientációhoz kapcsolódó pályapedagógiai feladatokat. 2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 4, 5, 6, 8. 3. A tantárgyi program: A pályaválasztás és pályaorientáció jelentősége az életpálya-tervezésben. Karrier-stratégiák. Pályaterv és életszerepek. A szakmaválasztás szempontjai, az értékek és célok összehangolása. Képességek, tulajdonságok, motivációs jellemzők, érdeklődési profil szerepe a pályaválasztásban. Kérdőívek, tesztek a tanulói önismeret fejlesztésére. A munkaszokások, munka-attitűdök, a munka-személyiség kapcsolata a pályaválasztással. Pályaismereti alapfogalmak: pályatükör, képzési követelmények, pályaalkalmasság. Az Országos Képzési Jegyzék. Szakmacsoportok és a közöttük való “átjárás” szempontjai. A továbbtanulást, pályaorientációt segítő kiadványok, szervezetek és szolgáltatásaik. Humánerőforrás- kiválasztás és karriertanácsadás. 4. Évközi tanulmányi követelmények: 2 zárthelyi dolgozat 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 6. Az értékelés módszere: írásbeli számonkérés, teszt 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: jegyzetek, szakirodalom 8. Kötelező illetve ajánlott irodalom:  Jim Barrett-Geoff Williams (1990): Teszted önmagad! Karrier kalauz. Jószöveg Műhely Könyvkiadó, Budapest  Pintér Zsolt (2001): Hogyan csináljunk karriert? Horton International Kft. Budapest  Zachar László (2002): Pályaorientáció. Műszaki Könyvkiadó, Budapest

36


Önszabályozó tanulás pszichológiája TKM2012 1. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Szabó Edina, főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók ismerjék meg a tanulás pszichológiai folyamataira vonatkozó korszerű tudományos ismereteket, modelleket. Rendelkezzenek ismeretekkel a tanulás különböző formáiról, a differenciált tanulásszervezésről, és azokról a technikákról, melyekkel megalapozható az önálló tanulás képessége. A hallgatók sajátítsák el a hatékony tanulási környezet fogalmát. Ismerjék a motivációs bázis jelentőségét, és kialakításának pedagógiaipszichológiai eszközeit. A hallgatók gyakorlati ismeretekre tesznek szert a tanulásmódszertani felmérés és fejlesztés témakörében. 2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 3, 4, 5. 3. A tantárgyi program: Behaviorista, kognitív, humanisztikus tanuláselméletek. A tanulás, mint információfeldolgozás. Az iskolai tanulás fogalma, tanulási modellek. Elemi és összetett tanulási stratégiák, tanulási stílusok. A stratégiahasználat kudarcának okai. A figyelem, az emlékezet és a megértés fejlesztése. A problémamegoldás jellemzői és fejlesztésük. Gondolkodási készségek a tanulásban. A metakognitív képességek fejlődéslélektani sajátosságai, szerepük az önálló tanulás sikerességében Az egyéni gondolkodásmód, a kreativitás szerepe a tanulásban. A motiváció pszichológiai értelmezései. Az intrinsic motiváció jelentősége, motivációs technikák. A vita, a kognitív térkép, a kérdezés, tervezés alkalmazása a pedagógiai gyakorlatban. A tanulásmódszertani fejlesztés gyakorlata: az input, a process, és az output fejlesztési lehetőségei. Kooperatív tanulás és tanulóközösség. 4. Évközi tanulmányi követelmények: 2 zárthelyi dolgozat írása 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 6. Az értékelés módszere: írásbeli számonkérés, teszt 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek, 8. Kötelező illetve ajánlott irodalom:  Mező Ferenc(2004): A tanulás stratégiája. Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen  Robert Fischer (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest  Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen  Rozognyi Tiborné (2010): Önszabályozó tanulás. Krúdy Könyvkiadó, Nyíregyháza

37


Együttnevelés TKM2100 3. 2 0+2 Gyakorlati jegy TKM1014 Dr. Szabó Edina főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja Az inkluzív (befogadó) szemlélet kialakulásának segítése. Cél, hogy a hallgató kapjon képet arról, hogy kik azok, akik számára valamilyen speciális formában segítség nyújtható, és felkészíteni arra, hogy a pedagógusként hol és milyen módon tud ebben a folyamatban részt venni. Képessé tenni a hallgatókat a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulócsoportok felismerésére, megismertetni a sajátos nevelési szükségletű tanulói csoportok problémahátterét (okok, tünetetek, kezelése). 2. Kompetenciaterületek: 1, 4. 3. A tantárgyi program: A habilitáció, rehabilitáció fogalomköre. A segítséget igénylő gyerekekről általában. A sajátos nevelési igény (SNI) okai, tünetei, fokozatai. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek köre. A befogadó pedagógia elvei, az együttnevelés gyakorlati megvalósítása. Kitekintés az integráció nemzetközi és hazai gyakorlatára. Rehabilitációs lehetőségek, integrált oktatásuk lehetőségei, törvényi háttere, gyakorlati teendők. 4. Évközi ellenőrzés módja: A témakörökhöz illeszkedő 5-8 oldal terjedelmű esszé írása, az év során írott 1 db ZH és a hallgató szemináriumi aktivitásának minősítése alapján állapítjuk meg. 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 6. Az értékelés módszere: írásos 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakkönyvek, DVD 8. Kötelező illetve ajánlott irodalom:  Zászkaliczky Péter - Verdes Tamás (szerk.) (2004): Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. ELTE Bárczi G. GYFK - Kölcsey FRSZ, Budapest  Kálmán Zsófia - Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris, Budapest  Szűcs Marianna (2003) Esély vagy sorscsapás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.  Illyés Sándor (szerk.) (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest  Porkolábné Balogh Katalin (1992): Kudarc nélkül az iskolában. Alex-typo Bt.

38


Multikulturális nevelés TKM2101 3. 2 0+2 Gyakorlati jegy TKM1014 Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai tanár SP

1. A tantárgy elsajátításának célja: Megismertetni a hallgatókat a társadalmi kirekesztődés ellen irányuló pedagógiai lehetőségek elméletével és gyakorlati mintáival, elfogadtatnia sztereotipia - és előítéletmentes nevelési gyakorlat szükségességét. Részletes betekintést nyújtani a multikulturalizmus eszmei és gyakorlati formájáról, valamint az interkulturális nevelés tervezési és módszertani lehetőségeiről. Megismertetni a hallgatókkal a kultúrák közötti hídépítő technikák iskolai és egyéb más társadalmi intézményi gyakorlatát. 2. Kompetenciaterületek: 1, 2. 3. Tantárgyi program: Az iskoláink heterogén társadalmi-kulturális környezete, mint a multikulturális nevelés gyakorlatának alapfeltétele. A kulturális kölcsönhatás európai dimenziói: multikulturalizmus fogalma és értelmezési keretei. A gyermeket befolyásoló szociokulturális környezet megismerése. A multikulturalizmus iskolai gyakorlata, az interkulturális nevelés. Az interkulturális nevelés tananyag tervezési, értékelési és módszertani sajátosságai. A cigány tanulók nevelésének multikulturális tartalma, hátránykezelés és az esélyteremtés lehetőségei a kulturális identitás erősítésén keresztül. A kultúrák közötti hídépítő technikák az esélyteremtő iskolák gyakorlatában. A kultúraérzékeny gyermekbarát iskola jellemzői. A média szerepe a multikulturális társadalom megjelenítésében. 4. Évközi tanulmányi követelmények: saját tapasztalatokra és vizsgálatra épülő minimum hat oldalas tanulmány megtervezése és elkészítése 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 6. Az értékelés módszere: írásbeli 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom 8. Kötelező, ajánlott irodalom:  Feischmidt Margit (1999): Multikulturalizmus. Osiris Kiadó Láthatatlan Kollégium, Budapest

39

   

40

Forray R Katalin - Czachesz Erzsébet – Lesznyák Márta (2001): Multikulturális társadalom, interkulturális nevelés. In: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest Kovács András (1997): A különbség köztünk van. Az antiszemitizmus és a fiatal elit. Cserépfalvi Kiadó, Budapest Steinberg, Stephen (1994): Az etnikum mitosza. Cserépfalvi Kiadó, Budapest Torgyik Judit (2005): Fejezetek a multikulturális nevelésből. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest


Tanárprofilok TKM2111 4. 2 0+2 Gyakorlati jegy – Kissné dr. Rusvai Julianna főiskolai docens TI

1. A tantárgy elsajátításának célja: Jeles pedagógusok tevékenységének megismerése. Tanáregyéniségek sikerességének elemzése, a tanítványokra gyakorolt hatásuk. A személyes példa meggyőző erejének fölismerése. A nevelő-oktató munka összhangjának megfigyelése tanári életpályák tükrében. 2. Kompetenciaterületek: 9. 3. Tantárgyi program: A tanár–tanítvány kapcsolat elemzése. Simonyi Zsigmond iskolateremtő tevékenysége. Legsikeresebb tanítványai. Pápay József kapcsolata tanítványaival. Papp István. középiskolákban végzett munkája. Papp István az egyetemi katedrán; a hallgatók visszaemlékezései. A tudós tanár munkáját folytató tanítvány: Fazekas Jenő. Sarkadi Nagy János, a hajdúböszörményi gimnáziumi tanár. Péter Zoltán, a filozófia és a pedagógia oktatója. Tanítás és kutatómunka: Molnár József. Porzsolt István oktató-nevelő és szervező munkája a nyíregyházi katedrán. Példa értékű tanári pályák személyes élmények, emlékek, önálló kutatások alapján. 4. Évközi tanulmányi követelmények: házi dolgozat, zárthelyi dolgozat, kiselőadások 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): félévközi jegy 6. Az értékelés módszere: gyakorlati jegy 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: a kötelező és ajánlott irodalom megfelelő példányszámban 8. Kötelező, ajánlott irodalom: Brezsnyánszky László (szerk.) (2007): A „Debreceni Iskola” neveléstudomány-történeti vázlata. Gondolat Kiadó, Budapest. Donáth Péter (2008): A magyar művelődés és tanítóképzés történetéből. Trezor Kiadó, Budapest. Benedek András – Hunyady Györgyné (szerk.) (2009): Az oktatás közügy. Zárókötet. VII. Nevelésügyi Kongresszus. 3. szekció (A pedagógus). 445–544. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest. Továbbá tanintézmények évkönyvei, dokumentumai, levéltárak anyagai.

41


Digitális pedagógia TKM2112 4. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Dráviczki Sándor főiskolai tanár TI

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgató legyen képes a médiatechnikát alkalmazni az oktatásban. Szerezzen jártasságot CD ROM-ok alkalmazásában, ismerjék meg milyen feltételeknek kell eleget tenni az oktatásban történő felhasználás szempontjából. A hallgatók sajátítsák el az oktatásban használható taneszközök alkalmazási lehetőségeit, kiválasztás szempontjait, pedagógiai célrendszerét A hallgatók szerezzenek jártasságot az információhordozó rendszerek tervezésében, használatában. 2. Kompetenciaterületek: 5, 7. 3. Tantárgyi program: Információtechnika-média. Médiatechnika alkalmazása az oktatásban. Iskola-számítógépes program Magyarországon. Számítógép felhasználása az oktatásban. Pedagógiai programcsomag. Egy és több felhasználós CD-romok. CD-romok a tanórán. Önfejlesztés CDromok segítségével. CD-romok oktatásban történő felhasználása, a gyakorlati alkalmazás szabályai. Informatikai módszerek az oktatásban. Információtechnikai eszközök hatékony alkalmazása. A PowerPoint program. Iskolai médiatár. A digitális pedagógia felhasználási lehetőségei. A tanítás –tanulás IKT módszereinek alkalmazása, kooperatív, kollaboratív módszerek. Digitális tananyagok, taneszközök. 4. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat. 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy. 6. Az értékelés módszere: írásbeli 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 8. Kötelező, ajánlott irodalom:  Csánky Lajos (2002): Multimédia PC-s környezetben., Gábor Dénes Főiskola, Budapest  Kárpáti Andrea (2002): Informatikai módszerek az oktatásban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest  Sovány István (2002): A multimédia alkalmazása az oktatásban. Okker Kiadó, Budapest Magyar CD-ROM-ok diszkográfiája.  http://www.neumann-haz.hu/diszkog/index.htm, Neumann-ház Kht, Budapest  Forgó Sándor–Hauser Zoltán–Kiss-Tóth Lajos (2001): Médiainformatika. A multimédia oktatástechnológiája. Líceum Kiadó, Eger, 2001

42


Alternatív pedagógiák és iskolák TKM2121 4. 2 0+2 Gyakorlati jegy TKM1003 Dr. Vincze Tamás, főiskolai adjunktus TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A stúdium célja bemutatni a hallgatóknak a tömegoktatástól eltérő, legtöbbször speciális tananyagot és módszereket alkalmazó iskolákat, iskolakoncepciókat. Ismerjék meg a hallgatók az alternatív pedagógiák főbb jellemzőit, az alternatív iskolák megjelenésének történeti, társadalmi, pedagógiai okait. Legyen rálátásuk az alternatív pedagógia magyarországi helyzetére, a tradicionális iskolákra való hatására. 2. Kompetenciaterületek: 1, 9. 3. Tantárgyi program: Az alternatív pedagógia értelmezése. Az alternatív iskolák megjelenésének társadalmi és pedagógiai okai. Különböző alternatív törekvések bemutatása, így például a reformpedagógiai gyökerű Waldorf-, Freinet- és Montessori–mozgalmak. Úttörő, hazai törekvések: Gáspár László szentlőrinci, valamint Zsolnai József programja. Ismerjék meg a speciális igényeket kielégítő, elsősorban szociális-, tanulási- és magatartási problémákat kezelő, hátránykompenzáló, tehetséggondozó intézményeket, mint például a Burattino, Kincskereső Iskola, Nyitott Világ Iskola, „Kedves-ház”, AKG, Ghandi Gimnázium. 4. Évközi tanulmányi követelmények: A témakörökhöz illeszkedő 5-8 oldal terjedelmű esszé írása, valamint egy ZH. 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 6. Az értékelés módszere: írásbeli 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom 8. Kötelező illetve ajánlott irodalom:  Iskola és pluralizmus (1990): Szerk.: Mihály Ottó. Edukáció, Budapest  Süss fel nap. I-II.(1999): Soros Alapítvány  M. Nádas Mária (1995): Több út. Alternativitás az iskolázás első éveiben. IFA.-BTF.MKM.  Németh András (2001): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

43

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Az európai iskolák története TKM2122 4. 2 0+2 Gyakorlati jegy TKM1003 Dr. Vincze Tamás, főiskolai adjunktus TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A stúdium célja bemutatni a hallgatóknak azokat az ismereteket, melyek az iskola kialakulásával, változó társadalmi, kulturális és gazdasági szerepének jelentőségével függnek össze az ókortól napjainkig. Ismerjék meg az iskoláztatás története során felmerült problémákat és azok különböző megoldási módjait. 2. Kompetenciaterületek: 1, 9. 3. Tantárgyi program: A pedagógia tudománnyá válásának folyamata. Civilizációk és kulturális továbbélésük. Gyermekképek a történelemben. Utópiák és/vagy alternativitás a neveléstörténetben. Magánnevelés és/vagy intézményes nevelés. A nevelés-oktatás, mint politikum. Nevelési célok a történelemben. Tudományos ismeretek és az oktatás tartalma. Struktúrák és továbbélésük. Nevelési-oktatási módszerek az elméletben és a gyakorlatban. A pedagógus a történelemben. A nők helye és szerepe a nevelés történetében. Globalizáció és specifikáció a pedagógiában. A szülők és az iskola kapcsolata. Az Európai Unió oktatási rendszere és azok sajátosságai. 4. Évközi tanulmányi követelmények: A témakörökhöz illeszkedő 5-8 oldal terjedelmű esszé írása, valamint egy ZH értékelhető megírása 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 6. Az értékelés módszere: Zárthelyi dolgozat és egy beadott szemináriumi dolgozat 7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szemináriumi terem, szemléltető eszközök, szakirodalom 8. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.)  Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetéből. Élmény Kiadó Nyíregyháza, 2003.  Mészáros István-Németh András-Pukánszky Béla: Neveléstörténet, Osiris, Budapest, 2003.  Németh András – Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat Kiadó Budapest, 2004.  Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Műszaki K., Bp., 2001. http://www.eurydice.org/Eurybase 44


Iskolalátogatási gyakorlat TKM8000 2. 3 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Szabó Antal főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Sokoldalú élmény- és tapasztalatszerzés az iskola belső világával és a pedagógusi tevékenységgel kapcsolatban; a szerzett tapasztalatok (jelenségek, esetek) írásos rögzítése és pedagógiai, pszichológiai szempontú közös elemzése. Ilyen módon a hallgató szerezzen jártasságot a tényanyaggyűjtésben, tapasztalatai szakszerű dokumentálásában és értelmezésében. Mindennek segítségével a tantárgy alapozza meg az egyedi tanulói személyiség és a tanulói csoportok, közösségek fejlesztéséhez, a pedagógiai folyamat tervezéséhez, valamint a folyamatos szakmai együttműködéshez szükséges tanári kompetenciákat. 2. Tantárgyi program: 1. Látogatások a kiválasztott (vagy kijelölt) intézményekben, tanítási órákon és tanórán kívüli tevékenységformákon. Tapasztalatszerzés előre megadott megfigyelési/elemzési szempontok, feladatok alapján, ezek írásos rögzítése és szabad előadás formájában történő csoport előtti bemutatása. A hallgató az iskolában töltendő idő alatt bármilyen kisegítőelőkészítő jellegű munkába bevonható, egyéni feladatot kaphat, szükség és lehetőség szerint. A gyakorlat tehát nemcsak óralátogatásokból áll, nem korlátozódik csupán a tanítási órák időszakára. Részben letölthető napköziben is. 2. Az iskolalátogatás előkészítése 3. A tapasztalatok közös feldolgozása Feladatkínálat:        

Figyelje meg a tanulók szabálykövető magatartását, munkamorálját a tanítási órán és tanórán kívüli tevékenységekben (tanulmányi foglalkozás, korrepetálás, szakkör stb.) Figyelje meg a tanítási órán spontán módon adódó nevelési lehetőségeket és azok megvalósulását. Figyelje meg a tanítási órán a tanult anyag tartalmából adódó nevelési lehetőségeket és azok megvalósulását. Figyelje meg a tanár-gyerek interakciók sajátosságait tanórán kívüli tevékenységekben (szabadidős foglalkozás, korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, stb.) Figyelje meg a tanulói kreativitás lehetőségeit szabadidős foglalkozáson. Ismerkedjen meg az iskola életét szabályozó alapvető dokumentumokkal (az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata stb.) Szerezzen tájékozottságot a pedagógus adminisztratív feladataiban. Figyelje meg a tanóra szervezettségét, az idő gazdaságos felhasználását.

45

          

Figyelje meg a tanári kommunikáció (verbális és metakommunikáció) sajátosságait, a tanár kérdéskultúráját. Alkosson benyomást egy megfigyelt tanuló órai tevékenységéről és magatartásáról. Figyelje meg a megismerő folyamatok jellemzőit a tanítási órán. Alkosson benyomást egy megfigyelt tanuló tevékenységéről és magatartásáról szabadidős foglalkozáson. A tanulói motiváció megnyilvánulási formái, jellegzetességei a tanítási órán. A tanulói motiváció megnyilvánulási formái, jellegzetességei szabadidős tevékenységben. Alkosson benyomást a megfigyelt pedagógus tanórai értékelő tevékenységéről, értékelő megnyilvánulásairól. Alkosson benyomást a megfigyelt pedagógus értékelő tevékenységéről tanórán kívüli foglalkozáson. Figyelje meg a figyelem, fáradás jelenségét, azok jellemzőit a tanítási órán. Aktív részvétel tanulmányi foglalkozáson: egy tananyag megtanulása egy kiválasztott (vagy kijelölt) tanulóval. Figyelje meg a gyerek-gyerek interakciók sajátosságait tanórán kívüli foglalkozáson.

3. Évközi tanulmányi követelmények: Részvétel a gyakorlaton, a gyakorlat előkészítő foglalkozáson, a gyakorlatról készített írásos feljegyzések, részvétel az elemző megbeszéléseken. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db)  Szerk.: Falus Iván (2001): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest  Szerk.: Hagymásy Katalin-Oroszné Deák Judit (2002): A pedagógusmesterség gyakorlati kérdései. Élmény ’94 Bt., Nyíregyháza  Szerk.: Schmercz István (2003): A tanulói személyiség megismerése. Élmény ’94 Bt., Nyíregyháza

46


Felkészülés a terepmunkára CSM0001 5. 1 0+1 Gyakorlati jegy Harsányiné Petneházi Ágnes főiskolai tanársegéd TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy elsődleges célja az, hogy felkészítse a tanárjelölteket a tanításra/foglalkozásokra, és lehetőséget biztosítson tapasztalataik reflektív, értelmező elemzésére. Fontos célnak kell tekinteni azt, hogy a hallgatók a diák szerep paradigmáját maguk mögött hagyva, de azt el nem felejtve, pedagógusként értelmezzék a tanórán történteket, és az így szerzett tapasztalataik segítségével sikeresen felkészüljenek az általuk vezetett órákra, foglalkozásokra. A kurzus támogatni kívánja a tanárjelölt kezdeményező készségét, törekvéseit az új megoldások alkalmazásában. 2. A tantárgyi program: A foglalkozások előkészítésére és azok elemzésére 12 óra fordítandó. A tantárgy programja - jellegéből adódóan - flexibilis, és a tanárjelöltek egyéni felkészültségi szintjének, személyiségének függvényében változhat, de a következők szükségszerűen megvalósítandók: 1) rövid és hosszú távú tervezés, 2) óramegfigyelés, 3) szakmai önértékelés, 4) a reflektív gondolkodás fejlesztése. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A mentortanárral folytatott konzultációk, értékelő megbeszélések, óravázlatok és tervezetek készítése, önreflexiók és azok dokumentálása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A mentortanár által készített numerikus és szöveges részértékelések. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény, tanítás-tanulási napló 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):  Bányi Emőke (2009): Kortárs szociálismunka elméletek, tereptanítás, szupervizió.ELTE, Budapest.  Bang, Ruth (1980): A segítő kapcsolat mint a személyes segítés alapja.(Tankönyvkiadó, Bp.  Pataki Éva (2002): Reflexiók a terepen folyó szociális esetmunkához az esetmegbeszélések tapasztalatai alapján. Esély 5. 45-56.o.  Szabó Lajos (1993): Szociális esetmunka /Szociális Munka Alapítvány Kiadványa 3./ Bp. 47


Összefüggő szakmai gyakorlat 1. Felkészülés a tanításra/foglalkozásra és az óra elemzése, értékelése (másik szakk.) **M0001 5. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Czeglédy István János főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy elsődleges célja az, hogy felkészítse a tanárjelölteket a tanításra/foglalkozásokra, és lehetőséget biztosítson tapasztalataik reflektív, értelmező elemzésére. Fontos célnak kell tekinteni azt, hogy a hallgatók a diák szerep paradigmáját maguk mögött hagyva, de azt el nem felejtve, pedagógusként értelmezzék a tanórán történteket, és az így szerzett tapasztalataik segítségével sikeresen felkészüljenek az általuk vezetett órákra, foglalkozásokra. A kurzus támogatni kívánja a tanárjelölt kezdeményező készségét, törekvéseit az új megoldások alkalmazásában. 2. A tantárgyi program: A foglalkozások előkészítésére és azok elemzésére 12 óra fordítandó. A tantárgy programja - jellegéből adódóan - flexibilis, és a tanárjelöltek egyéni felkészültségi szintjének, személyiségének függvényében változhat, de a következők szükségszerűen megvalósítandók: 1) rövid és hosszú távú tervezés, 2) óramegfigyelés, 3) szakmai önértékelés, 4) a reflektív gondolkodás fejlesztése. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A mentortanárral folytatott konzultációk, értékelő megbeszélések, óravázlatok és tervezetek készítése, önreflexiók és azok dokumentálása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A mentortanár által készített numerikus és szöveges részértékelések. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény, tanítás-tanulási napló 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):  Balassa Katalin (1998): Iskolai kísérlet a vezetőtanári munka és a tanítási gyakorlat tartalmi megújítására. Magyar Pedagógia 3. szám  Buda Mariann (szerk. 1999): Eszköztár a tanár szakos hallgatók intézményi gyakorlatához. KLTE Neveléstudományi Tanszék, Piremon Kisvállalat Nyomdaüzem, Debrecen-Szikgát, 127-268.  Falus Iván (szerk., 2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadói Kör, Budapest  Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési alapítvány  Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanítás, tanulás, Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

48


Terepmunka CSM0002 5. 5 0+4 Gyakorlati jegy Harsányiné Petneházi Ágnes főiskolai tanársegéd TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A megszerzett elméleti ismeretek szintetizálása, alkalmazása, kísérletező készség fejlesztése. Segítse elő a pedagóguspálya iránti elkötelezettség megerősítését. 2. A tantárgyi program: 12 óra/foglalkozás vezetése. Ebből legalább 9 óra a közoktatásban, a felsőoktatásban, a tanár-továbbképzésben különböző pedagógiai stúdium, további 3 óra időtartamban osztályfőnöki vagy iskolarendszeren kívüli (pl. tanfolyam, e-tanulás) foglalkozás megtartását jelenti. Mindezek során a tanárjelölt pedagógiai diszciplínákat, tartalmakat dolgoz fel, változatos módszerek, tanulásszervezési technikák alkalmazásával. A program segítséget nyújt a tanárjelölteknek mind a rövid, mind a hosszú távú tervezés elsajátítására, az értékelési módszerek gyakorlati megvalósítása. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A szakszerűen elkészített óra/foglalkozás-vázlatok alapján az előírt óramennyiség teljesítése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A tanárjelöltek szummatív és fejlesztő értékelése. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény, tanterv/tanmenet, a gyakorló helyen használt tananyagok, segédanyagok, információ-hordozók 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.):

 Bányi Emőke (2009): Kortárs szociálismunka elméletek, tereptanítás, szupervízió.

ELTE, Budapest  Bang, Ruth (1980): A segítő kapcsolat mint a személyes segítés alapja.(Tankönyvkiadó, Bp.  Pataki Éva (2002): Reflexiók a terepen folyó szociális esetmunkához az esetmegbeszélések tapasztalatai alapján. Esély 5. 45-56.o.  Szabó Lajos (1993): Szociális esetmunka /Szociális Munka Alapítvány Kiadványa 3./ Bp.

49


Összefüggő szakmai gyakorlat 2. Tanítás/Foglalkozás (másik szakk.) **M0002 5. 4 0+3 Gyakorlati jegy Dr. Czeglédy István János főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A megszerzett elméleti ismeretek szintetizálása, alkalmazása, kísérletező készség fejlesztése. Segítse elő a pedagóguspálya iránti elkötelezettség megerősítését. 2. A tantárgyi program: 12 óra/foglalkozás vezetése. Ebből legalább 9 óra a közoktatásban, a felsőoktatásban, a tanár-továbbképzésben különböző pedagógiai stúdium, további 3 óra időtartamban osztályfőnöki vagy iskolarendszeren kívüli (pl. tanfolyam, e-tanulás) foglalkozás megtartását jelenti. Mindezek során a tanárjelölt pedagógiai diszciplínákat, tartalmakat dolgoz fel, változatos módszerek, tanulásszervezési technikák alkalmazásával. A program segítséget nyújt a tanárjelölteknek mind a rövid, mind a hosszú távú tervezés elsajátítására, az értékelési módszerek gyakorlati megvalósítása. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A szakszerűen elkészített óra/foglalkozás-vázlatok alapján az előírt óramennyiség teljesítése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A tanárjelöltek szummatív és fejlesztő értékelése. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény, tanterv/tanmenet, a gyakorló helyen használt tananyagok, segédanyagok, információ-hordozók 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.):  Nahalka István: A modern tanítási gyakorlat elterjedésének akadályai, illetve lehetőségei, különös tekintettel a tanárképzésre. Új Pedagógiai Szemle. 2003/3.  Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési alapítvány

50


Esetelemzés CSM0003 5. 1 0+1 Gyakorlati jegy Dr. Torkos Katalin főiskolai docens SP

1. A tantárgy elsajátításának célja A tanári pálya gyakorlása során kiemelten fontos tanári kompetenciáknak, különösen az önreflexió képességének, a szakmai véleményalkotás, állásfoglalás képességének, szociális készségeknek, problémaérzékenységnek, és elfogadó attitűdnek indirekt fejlesztése. A tanítási gyakorlatot támogató szeminárium fő célja, hogy a hallgató önreflexióját fejlessze, képes legyen kritikailag véleményezni saját tanítási gyakorlatát. A blokkszeminárium lehetőséget biztosít a résztvevők tanítással, neveléssel kapcsolatos prekoncepcióinak megismerésére (tudatosodik önmaguk számára is), hozzájárul tanári „hitvallásuk” kikristályosodásához. 2. Tantárgyi program A félév során 3-4 alkalommal tömbösítetten szerveződik. A hallgatókat leginkább foglalkoztató, saját élményű, tanítással kapcsolatos témák kerülnek megbeszélésre. A szeminárium „kevert” munkamódszerű, döntően esetmegbeszélő, de szupervíziós céllal is ötvöződhet. Az egyedi tanítási problémák, dilemmák csoportos megvitatása elősegíti a hallgatók kritikai, döntési kompetenciáinak fejlődését. Szembesülhet azzal, hogy mások is hasonló nehézségekkel küzdenek. Érzelmek, értékek, normák kerülnek felszínre tipikus helyzetekhez kötődően, illetve ki, hogyan kezelte ezeket, s milyen eredménnyel. Az esetmegbeszélés javítja a hallgatók szakmai énképét, csökkenti a bizonytalanság, feszültség érzését. Szupervíziós technikai elemek alkalmazásával elősegíthető, hogy a szupervizált személy rálásson önmagára, jobban megértse, miért viselkedett az adott módon. 3. Évközi tanulmányi követelmények Az esetmegbeszélések beépülnek a portfólióba (pl. vita legérdekesebb hozzászólása, gondolattérkép, kérdések, megoldási javaslatok értékelése) 4. A megszerzett ismeretek értékelése: az esetmegbeszélés révén. 5. Az értékelés módszere: 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):  Járó Katalin (2005): Sors mint döntés: az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Helikon Kiadó. Budapest  F. Várkonyi Zsuzsa (2005): Tanulom magam. Magyar KK. Kiadó, Budapest  Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004):Pedagógiai tervezés Comenius BT.  Szekszárdy Júlia szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Budapest, OKI Dinasztia  Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest, Gondolat Kiadói Kör

51


Összefüggő szakmai gyakorlat 3. Blokkszeminárium (másik szakk.) **M0013 5. 1 0+1 Minősített aláírás Dr. Czeglédy István János főiskolai tanár TK

7. A tantárgy elsajátításának célja A tanári pálya gyakorlása során kiemelten fontos tanári kompetenciáknak, különösen az önreflexió képességének, a szakmai véleményalkotás, állásfoglalás képességének, szociális készségeknek, problémaérzékenységnek, és elfogadó attitűdnek indirekt fejlesztése. A tanítási gyakorlatot támogató szeminárium fő célja, hogy a hallgató önreflexióját fejlessze, képes legyen kritikailag véleményezni saját tanítási gyakorlatát. A blokkszeminárium lehetőséget biztosít a résztvevők tanítással, neveléssel kapcsolatos prekoncepcióinak megismerésére (tudatosodik önmaguk számára is), hozzájárul tanári „hitvallásuk” kikristályosodásához. 8. Tantárgyi program A félév során 3-4 alkalommal tömbösítetten szerveződik. A hallgatókat leginkább foglalkoztató, saját élményű, tanítással kapcsolatos témák kerülnek megbeszélésre. A szeminárium „kevert” munkamódszerű, döntően esetmegbeszélő, de szupervíziós céllal is ötvöződhet. Az egyedi tanítási problémák, dilemmák csoportos megvitatása elősegíti a hallgatók kritikai, döntési kompetenciáinak fejlődését. Szembesülhet azzal, hogy mások is hasonló nehézségekkel küzdenek. Érzelmek, értékek, normák kerülnek felszínre tipikus helyzetekhez kötődően, illetve ki, hogyan kezelte ezeket, s milyen eredménnyel. Az esetmegbeszélés javítja a hallgatók szakmai énképét, csökkenti a bizonytalanság, feszültség érzését. Szupervíziós technikai elemek alkalmazásával elősegíthető, hogy a szupervizált személy rálásson önmagára, jobban megértse, miért viselkedett az adott módon. 9. Évközi tanulmányi követelmények Az esetmegbeszélések beépülnek a portfólióba (pl. vita legérdekesebb hozzászólása, gondolattérkép, kérdések, megoldási javaslatok értékelése) 10. A megszerzett ismeretek értékelése: az esetmegbeszélés révén. 11. Az értékelés módszere: 12. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény 7.Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):  Járó Katalin (2005): Sors mint döntés: az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Helikon Kiadó. Budapest  F. Várkonyi Zsuzsa (2005): Tanulom magam. Magyar KK. Kiadó, Budapest  Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004):Pedagógiai tervezés Comenius BT.  Szekszárdy Júlia szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Budapest, OKI Dinasztia  Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest, Gondolat Kiadói Kör 52


Összefüggő szakmai gyakorlat 4. (Tehetségfejlesztő gyakorlat) TKM0004 5. 2 0+1 Gyakorlati jegy Dr. Czeglédy István János főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanárjelölt mesterségbeli tudásának gyarapítása a kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésének változatos módszertani megoldásáról. A különleges tanulási igények kielégítését lehetővé tevő tanári kompetenciák (divergens és konvergens gondolkodási képességek) fejlesztése a tanárjelölt gyakorlati tevékenységének révén. 2. Tantárgyi program: A tanárjelölt megismerkedik a gyakorlóhelyen működő tehetségmentő, tehetséggondozó programmal, annak egy relatíve összefüggő egységébe aktívan bekapcsolódik. Foglalkozást tervez és vezet, kidolgoz alkalmas feladatokat az alábbi képességek fejlesztésére:  Fluencia-ötletgazdagság  Flexibilitás - távoli asszociációk képzésével fogalomrendszerek összekapcsolása  Originalitás - szokatlan eredményre vezető újszerű megoldások  Elaboráció - kidolgozottságra törekvés  Problémaérzékenység - a mindennapi jelenségekben rejlő kihívások felismerése  Redefiniálás - feladatok átfogalmazása Ajánlott tevékenységi formák: pl. vetélkedő, verseny, házi „Ki mit tud?”, kreatív napötletvásár. Ajánlott szervezeti keretek: önképző kör, szakkör, szabadidős tevékenység, napközi, kollégiumi kör, iskolai rendezvény. A tanárjelöltnek gondoskodnia kell arról, hogy a tanulói tevékenységek, produktumok minél nagyobb nyilvánosságot kaphassanak. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A tanárjelölt legalább 5 óra időtartamban kapcsolódik be az intézmény tehetséggondozó programjába. Ebből két óra hospitálás jellegű, három óra önálló foglalkozásvezetés. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: gyakorlati tevékenység ötfokú jeggyel való értékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Szakirodalom, módszertani füzetek (Pszichológiai Tanácsadás a pályaválasztásban 2. Torrance teszt 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):

53

     

54

Balogh László (szerk.) (1999): Tehetségfejlesztő programok. Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék, Debrecen Farkas Katalin-Avranov András (1998): Tehetséggondozás és alapítvány. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Szeged Kósáné Ormai Vera (1998): A mi iskolánk. Országos Közoktatási Intézet Program- és tantárgyfejlesztési Központ N. Kollár Katalin-Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, Ranschburg Jenő (1989): Tehetséggondozás az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest Tóth László (2000): A tehetségesek tanítása. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve

Összefüggő szakmai gyakorlat 5. (Hátránykompenzáló gyakorlat) TKM0005 5. 2 0+1 Gyakorlati jegy Dr. Czeglédy István János főiskolai tanár TK

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása A tantárgyfelelős tanszék kódja 1. A tantárgy elsajátításának célja: A pedagógus-pálya gyakorlata során azon kiemelt fontosságú kompetenciák – megfigyelőképesség, empátia, tolerancia, kommunikációs képesség – fejlesztése, melyek elősegítik a sajátos nevelési igényű, tanulmányi hátránnyal rendelkező tanulók tanulási képességének fejlődését. Egyenlő bánásmód, egyenlő esélyek, egyenlő eredmények hármas alapelv érvényesítési lehetőségének gyakorlati megtapasztalása. 2. A tantárgyi program:  A tanárjelölt ismerje meg, milyen sajátos szervezeti megoldásokat alkalmaz az adott intézmény a tanulási hátrányok kompenzálására.  Vegyen részt az eltérő szervezésű, funkciójú formákon (egyéni/csoportos korrepetálás, egyéni fejlesztés, speciális fejlesztés, korrekció, kompenzáció).  Gyűjtsön információt az önállóan megtartandó foglalkozásához a tanulási problémákról, deficitekről, alkalmazza a tanulás kutatásának alapvető módszereit.  Szakmai kompetenciájának messzemenő figyelembevételével tervezzen meg olyan foglalkozást, melynek célja általános tanulási képesség-fejlesztés tartalom-független módon. Elsősorban gondolkodási, tanulás-technikai módszereket próbáljon ki kiscsoportos formában, egyénre szabottabban szervezze meg a fejlesztést. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A tanárjelölt legalább 5 óra időtartamban kapcsolódik be az intézmény hátránykompenzáló programjába. Ebből két óra hospitálás jellegű, 3 óra önálló foglalkozás – vezetés, a tanárjelölt kompetenciájának figyelembe vételével. (Ajánlott általános tanulási képességeket fejlesztő gyakorlatot szervezni.) 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: gyakorlati tevékenység ötfokú jeggyel való értékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, tanári kézikönyvek, 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.):  Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló, 2003. CXXV. törvény 35. §, NAT 202/2007.(VII.31.) KR, „Új tudás program” www.okm.gov.hu  Falus Iván (szerk.) Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.  Fisher, Robert (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest  Mayer József (szerk. 2006): Esélynövelő és hátránykompenzáló iskolák. OKI, Budapest  Torgyik Judit: Hatékony iskola: együttműködő iskola. Új Pedagógiai Szemle 2004. 10.

55

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Összefüggő szakmai gyakorlat 6. (Osztályfőnöki foglalkozás vezetése) Tantárgy kódja TKM0006 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+1 Félévi követelmény Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja TK 1. A tantárgy elsajátításának célja A tanulócsoportok, közösségek, valamint az egyes tanulók személyiségének megismerését, fejlesztését segítő pedagógiai szerepkör minél átfogóbb megismerése. A tanárjelölt azon speciális kompetenciáinak fejlesztése, mellyel eredményesen képes irányítani, szervezni tanulócsoportok rövidebb idejű, elsődlegesen szocializációs célú tevékenységét. Szülőkkel való együttműködés, hatékony kommunikáció képességének fejlesztése. 2. Tantárgyi program A gyakorlat során tájékozódik a hallgató a tanulócsoportok, közösségek szerveződését, fejlődését segítő osztályfőnöki tevékenység intézményi jellegzetességeiről (különböző életkorú tanulók esetében). Egyén/csoport fejlesztésének tervezése, dokumentumok, jogi keretek, adminisztráció. Hospitálás formájában ismerkedik: - az osztályfőnöki tevékenység módszertani sajátosságaival, konfliktuskezeléssel. - az osztályfőnök koordináló szerepkörének megfigyelése(szülőkkel való kapcsolattartás formái, hatékony kommunikáció, egyéb szakemberekkel/szervezetekkel való együttműködés) A hallgató önállóan vezet osztályfőnöki foglalkozást, mely hozzájárulhat a gyermekközpontú szemlélet megerősítéséhez, a tanulók eltérő fejlődési feltételeinek figyelembe vételének szükségességéről meggyőzi, kommunikációs, konfliktuskezelő és együttműködő képességek fejlesztését biztosítja. A teljesítendő feladatok kiterjednek a személyiség és közösségfejlesztés, a szülőkkel való kapcsolattartás formáira, metodikáira, pl. egészségnevelés, ifjúsági szubkultúra, konfliktuskezelés, életvezetési ismeretek, pályatanácsadás, állampolgári tudatosság, aktivitás, nemzeti identitás. A tanárjelölt hospitál (legalább két alkalommal) és önállóan megtart két foglalkozást. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) 5. Az értékelés módszere: öt fokozatú gyakorlati jegy 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db)  Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária(2004):Pedagógiai tervezés Comenius BT.  Szekszárdy Júlia szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Budapest, OKI Dinasztia  Az osztálytükörtől a falfirkákig. (Módszerek nem csak osztályfőnököknek) Altern füzetek 4. Iskolafejlesztési Alapítvány, OKI Iskolafejlesztési Központ, 1992.  Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének honlapja  Felelős szerkesztő: Szekszárdi Júlia http://www.osztalyfonok.hu/

56


Összefüggő szakmai gyakorlat 7. (Nevelési gyakorlat változó iskolai színtereken) TKM0020 5. 3 0+2 Minősített aláírás Dr. Czeglédy István János főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanárjelölt azon speciális kompetenciáinak fejlesztése, mellyel eredményesen képes irányítani, szervezni tanulócsoportok rövidebb idejű, elsődlegesen szocializációs célú tevékenységét. Az iskolai élet sokszínű kínálatából néhányat szabadon kiválasztva nevelési helyzeteket, eljárásokat, módszereket, technikákat próbáljon ki, gyarapítsa mesterségbeli tudását, fejlessze személyes hatékonyságát. Az iskola életét teljessé tévő nevelési folyamatokba bekapcsolódva együttműködési és kommunikációs képességének fejlesztése (pedagógus kollégákkal, szülőkkel, tanulói szervezettel). A tanárjelölt szakmai tudásának, elkötelezettségének fejlesztése sajátos kereszttantervi feladatok megtervezésében, tudományos adatgyűjtéssel megalapozott program-tervezésben, innovációs tevékenységben való közreműködéssel. 2. Tantárgyi program: A tanárjelölt a felsorolt tevékenységek közül három teljesítésével szerzi meg a három kreditet. A hallgató tevékenységét a mentortanár irányítja, felügyeli és értékeli. Az A.) feladat teljesítése kötelező, ehhez tetszőlegesen választható két másik. A) Az (külső) iskola szervezetszociológiája A feladathoz kötődő részcél: az iskola mint egyedi meghatározottságú szervezet funkcióinak, az iskolának mint munkahelynek, továbbá mint valamennyi iskolahasználó életvilágának minél részletesebb megismerése. - A tanárjelölt a gyakorlat során szerezzen minél átfogóbb képet az adott iskola egyedi meghatározottságairól (környezet, kapcsolat, fenntartó és iskolahasználó közösség jellemzői, elvárásai), - ismerje meg az intézmény céljait, szervezeti, működési sajátosságait (irányítás, vezetés, munkamegosztás, hagyományok, iskola szerepe a helyi társadalomban), az alapvető dokumentumok tanulmányozása révén, - nyerjen betekintést a tanárjelölt az iskola eredményességének mérési-értékelési eljárásaiba, - tanárok, tanulók, szülők véleményén keresztül tájékozódjon az iskola belső világáról, az iskolai klímáról (interjú, kérdőív segítségével, dokumentumok metaelemzésén keresztül). B) Ismerkedés a napközi, középfokú intézmények kollégiumainak működésével, foglalkozás vezetése: A gyakorlat során a hallgató tájékozódik a napközi otthonban vagy kollégiumban folyó pedagógia munkáról, elsődlegesen - az önálló tanulás képességének irányított fejlesztéséről, a hátránykompenzáló tevékenységről, szilenciumi rendszer működtetéséről,

57

- az irányított szabadidős foglalkozások közül kiemelten a prevenciós jellegű programokról, a kollégiumi nevelési tevékenység esélynövelő szerepéről gyűjt információt (egészségmegőrző, felvilágosító, önmegvalósítást, önképzést segítő munka), - tanulmányozza a nevelési tevékenység tervezésének dokumentumait, módszertani sajátosságait, ötleteket gyűjt, aktívan bekapcsolódik programok lebonyolításába, A hallgató szabadon megválaszthatja a tanulói korcsoportot, a foglalkozás típusát, (tanulás segítése, szabadidős tevékenység) melyet önállóan megtart. A tanárjelölt hospitál (legalább két alkalommal) és önállóan megtart két foglalkozást. C) Gyermek– és ifjúságvédelmi feladatok: A tanárjelölt a gyakorlat során szerezzen minél átfogóbb képet az iskola általános és speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladatáról (prevenció, veszélyeztető körülmények felderítése, feltárása, jelzés, közreműködés a megszüntetésben). A különböző tevékenységekben való részvétel járuljon hozzá a jelölt felelősségérzetének megerősítéséhez, tegye érzékennyé a hátrányos és veszélyeztetett tanulók problémái iránt.  Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő programját megismerve közreműködik különböző tevékenységekben. Lehetséges tevékenységek (megfigyelés, részleges közreműködés): szülőkkel való kapcsolattartás, ügyintézés, esetkezelés, tanácsadás, szakszolgálatokkal kapcsolattartás.  Szervezzen meg egy-egy komplex programot, mely összhangban van az adott iskola aktuális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladataival. A program során minél változatosabb módszereket, megvalósítási formákat próbáljon ki. Lehetséges tevékenységek: előadás, vetélkedő, fórum, tanácsadás, esetmegbeszélés, karitatív akció, fókuszcsoportos megbeszélés, szülőknek szervezett előadás. Ajánlott témák: „Sebezhető ifjúság”, élethalál, bűn, kriminalitás, agresszió, másság, életvezetési ismeretek, mentálhigiénés ismeretek, drogprevenció, kortárs-segítők, szenvedélyek-függőség. D) Iskolai rendezvény szervezése: Cél a tanárjelölt saját élményei által gyarapítani mesterségbeli tudását, szakmai attitűdjeit az iskolai élet „ünnepnapjainak” megszervezésében vállalt tevékenységek révén. Különböző célú iskolai rendezvények megszervezésének, lebonyolításának technológiájáról, módszertani, technikai feltételeiről tapasztalatszerzés pl. felvilágosítás, fórum, véleménynyilvánítás társadalmi aktivitás, akció, tájékoztatás. A gyakorlati feladatok legyenek adekvátak a gyakorlóhely profiljával. - Iskolai ünnepek pl. verébavató, a névadó napja, fordított nap, nemzeti ünnepekhez kapcsolódó ünnepélyek, - Iskolai média: újság, rádió, tv, évkönyv, - Színjátszó kör, sportrendezvények, diáktalálkozó testvérintézmények között, - Tanulmányi, műveltségi vetélkedők, versenyek, TDK, - „Jeles napok”, Föld Napja, tematikus rendezvények, környezeti akciók. E) Diák-önkormányzati tevékenységben való részvétel A gyakorlat célja: felkészíteni a tanárjelölteket a diák-önkormányzati munka pedagógiai segítésére. Képessé tenni őket a diákközéletet, iskolai demokráciát alakító közösségek irányítására, menedzselésére.  A tanárjelölt részlegesen (időlegesen) bekapcsolódik az iskolai tanulói szervezet tevékenységébe, tájékozódik a diák-önkormányzat működéséről.  A diák-önkormányzati munka eredményessé tételére javaslatot dolgoz ki, tervet készít egy adott terület fejlesztésére.

58

 A diák-önkormányzatok irányításának elméleti és módszertani sajátosságait messzemenően figyelembe véve tanácsadóként közreműködik egy aktuális program sikeresebb megvalósításában.  Kezdeményezi, s a diákönkormányzattal együttműködve megszervez olyan programot, mely szorosan kapcsolódik a diákképviselet, a diákjogok, az érdekérvényesítés kérdéséhez (Igazlátó nap, fórum, online fórum, testvériskola diákjaival online eszmecsere). 3. Évközi tanulmányi követelmények: A gyakorlatok megvalósításának részletes dokumentálása változatos média segítségével történjen. A tevékenység értékelése, reflektálás, korrekciók, javaslatok rögzítődjenek. A dokumentumok a portfólió részét képezhetik. A választható gyakorlatok speciális követelményei az irányadóak. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Minősített aláírás 5. Az értékelés módszere: három fokozatú értékelés kiegészítve rövid szöveges indoklással 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): (A választható gyakorlatok részletes tematikájával együtt egészül ki!)  A pedagógusmesterség gyakorlati kérdései. Szöveggyűjtemény. Nyíregyházi Főiskola Neveléstudományi és Szociálpedagógia Tanszék, Nyíregyháza, 2002.  Diákönkormányzatok /Állampolgári technikák az iskolában (1993): Iskolapolgár Alapítvány. Budapest  Dobos Zoltánné: Napközis foglalkozások tervezése. Tanítói kézikönyv. 1-2. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004.  Füle Sándor: Alkalmazott pedagógia. A napközi otthoni és a nevelőotthoni nevelés. EKTF Líceum Kiadó, Eger, 1997.  Füle Sándor: Napközi otthoni neveléstan. Okker, Bp., 2004.  Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária(2004):Pedagógiai tervezés Comenius BT.  Kovács Zoltán-Perjés István (szerk., 2002): Életvilágok találkozása. Aula Kiadó, Budapest.  Perjés István (2003): Az iskola mítosza. Aula Kiadó, Budapest.  Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997  Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI. Kiadó -Dinasztia Tankönyvkiadó, 2001.  Szvetelszky Zsuzsanna: A KUTDIÁK-in: Fordulópont, 2006/3.  Tanári létkérdések. RAABE Könyvkiadó Kft. Budapest I. 3.1.  Veczkó József (2002): Gyermek- és ifjúságvédelem. APC Stúdió, Gyula  Vopaleczky György: A kollégiumok új pedagógiai programja ÚPSz 1998/09  Zrinszky László (2000): Iskolaelméletek és a mai iskolák. Okker Kiadó, Budapest.

59


Összefüggő szakmai gyakorlat 8. (Sajátos funkciójú intézmények tevékenységének megismerése) TKM0030 5. 2 0+2 Minősített aláírás Dr. Torkos Katalin főiskolai docens SP

1. A tantárgy elsajátításának célja: Sokoldalú kitekintés a közoktatás változatos intézményrendszerére, tapasztalatszerzés munkatevékenységükről. Megfelelő tájékozottság nyújtása a tanárjelölteknek a szakmai szolgáltató, a szakszolgálatot ellátó intézményekről, melyekkel kapcsolatba kerülhet a tanári hivatás gyakorlása során. 2. Tantárgyi program: 1. Látogatások az alábbi kiválasztott (vagy kijelölt) intézményekben: Szakmai szolgáltató intézmények Szakszolgálatok Felnőttképzési Intézmény, Képzési/továbbképzési Központok Integrált (inkluzív) nevelést folytató intézmény, Felzárkóztató oktatást folytató intézmény Kistérségi Iskolai Társulások, Szövetségek, TISZK 2. Tapasztalatszerzés előre megadott megfigyelési/elemzési szempontok, feladatok alapján, konzultáció az intézmény/testület tagjaival, és rövid (3-5 oldal) írásbeli beszámoló a tapasztalatokról. Ez a tevékenység a mentortanár irányításával és a felsőoktatási intézmény pedagógiai, pszichológiai egységek képviselőinek részvételével folyik. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A tapasztalatok elemző feldolgozása írásban. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): minősített aláírás 5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek, honlapok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db)  Közoktatási Törvény 1993. évi LXXIX. Törvény  Pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről… szóló rendelet 10/1994.(V. 13.) MKM rendelet  Pedagógiai szakszolgálatról szóló 14./1994.(VI. 24.) MKM rendelet  Online információk

60


Összefüggő szakmai gyakorlat 9. ( Portfólió készítése) TKM0010 5. 5 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A pedagóguspálya megismerésére irányuló és a mentortanár irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak rendszeres összegzése. (4. sz. melléklet a 15/ 2006. IV. 3. OM rendelethez) Olyan, a tanári képzés szakdolgozatának egyik összetevőjét jelentő szerkesztett dokumentumgyűjtemény összeállítása, mely lehetővé teszi a tanárrá válás folyamatának nyomon követését és ehhez kapcsolódóan a hallgató reflexióinak rögzítését. 2. A tantárgyi program: A portfólióba a képzés során készített hallgatói produktumok helyezhetők el, amelyek dokumentálják a hallgató szaktanári és pedagógiai fejlődését. A portfóliót a hallgató a diszciplináris, pszichológiai, pedagógiai, módszertani tanulmányai, az elméleti és gyakorlati képzés, valamint az iskolai gyakorlatok során készített munkáiból állítja össze. A felsorolt területek mindegyikéről legalább egy dokumentummal kell rendelkezni úgy, hogy a csatolt anyagoknak a képzés során elsajátítandó valamennyi tanári kompetenciát be kell mutatniuk. Ezek a következők:  A tanulói személyiség fejlesztése  Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése  A pedagógiai folyamat tervezése  A tanulók műveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával  Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése  A tanulási folyamat szervezése, irányítása  A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása  Szakmai együttműködés és kommunikáció  Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre 3. Évközi tanulmányi követelmények: portfólió dokumentumainak folyamatos szerkesztése konzultációs lehetőségek igénybe vételével. Tanácsadó lehet az értékelési joggal rendelkezőkön kívül (mentortanár, szakvezető, módszertan tanára) bárki, akit a jelölt választ (1 fő), s vele két alkalommal konzultálhat az utolsó félévben. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: öt fokozatú jeggyel történik az értékelés

61

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):  Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, Budapest.  Falus Iván-Kimmel Magdolna (2009): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Budapest.  Hollósi Hajnalka Zsuzsanna ─ Szabó Antal (2009): Tanári portfólió. http://www.nyf.hu/pkk/node/33

62

Tantárgyi programok, tantárgy-leírások (család és gyermekvédő tanár) TANTÁRGYLEÍRÁS

Recommend Documents