Tantárgy neve
Környezetegészségtan
Tantárgy kódja
KVB 1301, KVB 1302
Meghirdetés féléve
IV., V.
Kreditpont
2
Összóraszám (elm+gyak)
2+2
Számonkérés módja
gyj., koll.
Előfeltétel (tantárgyi kód)
KVB 1215, KVB 1303
Tantárgyfelelős neve
Dr. Vincze György
Tantárgyfelelős beosztása
Főiskolai docens
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a hallgatók a környezet már korábban megismert szennyezőinek egészségre gyakorolt hatásait is áttekintsék. A környezetben végbemenő folyamatok szemlélésénél mindig figyelembe kell venni annak humán vonatkozásait. A szemináriumok keretében megismerkednek többek között a magyar egészségügy szervezeti felépítésével, intézményrendszerével is. 2. A tantárgy tartalma A népesség és a környezet kapcsolata. A világnépesség növekedése, a világ népességének eloszlása, a Föld eltartóképessége. A fejlődés határai.A fejlődő országok népességének élelmezési helyzete, a világgazdaság alapvető tendenciái. Népességfejlődés Magyarországon és Európában. Demográfiai átmenet Magyarországon: a születések és halálozások tendenciái az 1850-es évektől napjainkig, kilátások a 21.század közepéig. Az EU népességének alakulása, különbségek a tagállamok között. A világ társadalmainak összehasonlítása különböző szempontok alapján, a HDI-index. A környezetterhelés és a népesedési folyamatok összefüggései. A városi környezet és az ember, az urbanizáció tendenciái a világban. Az ember és a környezet kölcsönhatása, az emberi szervezet reakciói a környezetben bekövetkező változásokra: a stressz-állapot és a stressz-reakciók. A környezeti ártalmak megelőzésének általános elvei. A környezetből eredő fizikai hatások és az egészség kapcsolata: az ionizáló és nem ionizáló sugárzások típusai, eredetük és jellemzésük valamint hatásai az emberi szervezetre. A természetes és mesterséges sugárforrások, radioaktív izotópok alkalmazásának veszélyei az
iparban és a gyógyászatban. Az atomenergia felhasználása és kockázata, a Csernobili reaktorbaleset következményei. A zaj hatása az egészségre. A méreg és a mérgezés fogalma, a mérgek fiziko-kémiai tulajdonságai és a mérgezés összefüggései. A toxicitás molekuláris-celluláris szemlélete: a receptorok jelentősége a mérgezések értelmezésében. A mérgek és a szervezet kölcsönhatásai, a mérgek csoportosítása különböző szempontok alapján: eredet, behatolási kapu, támadáspont, hatásspektrum, a károsítás módja és hatásmechanizmus. A felszívódás különböző formái: felszívódás a légutakon, a bőrön, a tápcsatornán keresztül, helyi mérgező hatások. A méreg sorsa a szervezetben. A méreganyagok transzportja a szervezetben: szállítás a vér útján. Eloszlás a szervekben és a szövetekben, speciális felhalmozódások a kritikus szervekben. Felhalmozódás a retikuloendoteliális rendszerben. A lipid-oldékony mérgek felhalmozódása a zsírszövetben. Toxikus hatások több méreg együttes jelenléte esetén: szinergista és antagonista hatások. A méregtelenítés folyamatai. A kémiai detoxikáció, az enzimek szerepe a mérgek transzformálásában:
a
toxikus
detoxikáció
jelensége.
A
mérgek
kiválasztásának
mechanizmusai. A mérgezések időbeli lefolyása: az akut, a szubakut, a krónikus és a látens mérgezés. Korai toxikus hatások klinikai tüneteket nem eredményező méregmennyiségek esetén. A neurotoxikológia és immuntoxikológia valamint alkalmazott módszertana. A szervezet megváltozott reakciókészsége: allergizáló hatás, farmakológiai anomália és enzimdefektus. Késői és látens toxikus hatások. Kromoszómakárosító mutagén hatások: mutációk a gének, kromoszómák és genom szinten, következményeik. Teratogén és embriotoxikus hatások. Karcinogén anyagok a környezetben, karcinogenezis. A környezet kémiai anyagainak hatása az egészségre: a levegő a víz és a talajok szervetlen és szerves szennyezőinek hatásai, hatásmechanizmusok. A levegőt szennyező gázok és gőzök valamint porok toxikológiája: a szénmonoxid, a kéntartalmú gázok, a nitrogéntartalmú gázok, a gáz halmazállapotú halogének és halogénvegyületek, a korom és az azbeszt hatása az egészségre. Az anorganikus vegyületek toxikológiája: az ólom, a kadmium, az arzén egészségre gyakorolt hatásai. Az elemek előfordulási formájának szerepe a toxikus hatás szempontjából: a higany toxikológiája. A nitrátok és a nitritek toxikus hatásai, a csecsemők veszélyeztetettsége.
A
szerves
ipari
oldószerek,
detergensek
és
robbanóanyagok
toxikológiája: a benzin, a benzol, a metanol, a széntetraklorid, mint a zsírok gyakran alkalmazott oldószerei és hatásaik. A festékgyártással járó veszélyek az oldószereken túl: a festékek színanyagainak alapját képező anilin és rokon vegyületeinek hatásai. A peszticidek toxikológiája: a herbicidek, a defoliánsok, a nematocidok, a fungicidek, az insecticidek, az akaricidek és a rodenticidek reprezentánsai továbbá hatásaik. A peszticidek, mint a
zsírszövetben felhalmozódó perzisztens hatóanyagok és veszélyeik. A műanyagok, a klórozott-bifenilek és a klórozott dibenzodioxinok toxikológiája. A műanyaggyártás alapanyagainak és adalékainak egészségkárosító hatásai: az akrilnitril, a sztirol, a vinil-klorid valamint a ftálsavészterek. A karcinigén anyagok toxikológiája: az aromás aminok, a policiklikus szénhidrogének, a nitrózaminok és az aflatoxin hatásai az ember egészségére. A környezet biológiai szennyeződésének hatása az egészségre. A levegő mikroorganizmusainak hatásai: a vírusok és a baktériumok, patogén mikroorganizmusok. A vizek mikrobás és parazitás fertőzöttségének hatása az egészségre. A talajt szennyező patogén csírák és egyéb ágensek. Az élelmiszerek mikrobiológiai és parazitás fertőzöttségének egészségi kockázatai. A környezetszennyezők toxikológiai tesztelése. A biológiai tesztmódszerek alkalmazhatósága és kritériumai. Rövid és hosszú lejáratú módszerek. A mutagén anyagok hatásai, kimutatásuk. Korai figyelmeztető rendszerek és alkalmazási lehetőségeik. Az egészséges környezet és annak biztosítása. Természetes környezet, a levegő, a víz és a talaj egészségtana. Mesterséges környezet, falvak, városok, lakások. Személyi gondozás, szokások, egészséges életmód kialakítása. Az ember életmódjának hatása az egészségre: a dohányzás, a stressz, az alkohol és a kábítószerek hatása. Az allergia, mint napjaink egyik népbetegsége. Az egészséges öltözködés és táplálkozás. A mentálhigiéne fogalma és jelentősége. A Jósa András Megyei Kórházba és a Közegészségügyi és Járványügyi Laboratóriumba szervezett látogatásokkal mutatjuk be a hallgatóknak a megyében folyó közegészségügyi munkát. 3. Évközi ellenőrzés módja Az elméleti kurzus a félév végén esedékes kollokviummal zárul, félévközi ellenőrzés nincs. A szemináriumon választott témából a félév során két kiselőadást kell tartani valamint a felkészülés során összeállított anyagot be kell adni. Az előadás színvonala, továbbá a beadott anyag értékelése alapján a félévet gyakorlati jeggyel kell lezárni. Tájékoztatásul az elméleti kurzust lezáró kollokvium tételsora. Tételsor a « Környezetegészségtan » kollokviumhoz 1. A humánökológia alapjai. A földi rendszer. Az emberi tevékenység hatása az ökoszisztémákra. Az ökoszisztémák hatása az emberre. A káros folyamatok kialakulásának lehetőségei. A környezeti ártalmak megelőzése. 2. A Föld népességének alakulása. Jellemző tendenciák a fejlett és a fejlődő világban. A környezetterhelés és a népesedés összefüggései.
3. Az élelmiszerek szennyeződései és a környezet terheltségének kapcsolata. 4. A környezet fizikai terhelésének hatásai. A nem ionizáló sugárzások (elektromos és mágneses tér) hatása. Az ionizáló sugárzás: típusai, eredete, hatásai. A zaj hatásai. 5. A méreg és a mérgezés fogalma. A mérgek fiziko-kémiai tulajdonságai és a mérgezés összefüggése. A toxicitás molekuláris celluláris szemlélete. 6. A méreg és a szervezet kölcsönhatásai. A mérgek különböző csoportosítási lehetőségei. 7. A felszívódás különböző formái. Felszívódás a légutakon át. Felszívódás a tápcsatornán át. Felszívódás a bőrön át. Helyi mérgező hatások. 8. A méreg sorsa a szervezetben. Szállítás a vér útján. Eloszlás a szervekben és a szövetekben. Felhalmozódás a retkuloendoteliális rendszerben. Felhalmozódás a zsírszövetben. Több méreg együttes jelenléte. 9. Méregtelenítés. Kémiai detoxikáció. Enzimek által történő detoxikáció. Kiválasztás. 10. A mérgezés időbeli lefolyása. Akut mérgezés. Szubakut mérgezés. Krónikus mérgezés. Korai toxikus hatások. Neurotoxikológia. Immuntoxikológia. 11. A szervezet megváltozott reakciókészsége. Allergizáló hatás.Farmakogenetikai anomália, enzimdefektus. Késői és látens toxikus hatások. Kromoszómakárosító, mutagén hatások. Teratogén és embriotoxikus hatások. 12. Vegyi anyagok karcinogén hatása. A karcinogén anyagok toxikológiája: policiklusos szénhidrogének, aromás aminok, nitróz aminok és az aflatoxin. 13. A levegőt szennyező gázok, gőzök és porok toxikológiája. 14. Az anorganikus vegyületek toxikológiája. 15. A szerves ipari oldószerek, festékek és robbanóanyagok toxikológiája. 16. A peszticidek toxikológiája. 17. A műanyagok, klórozott bifenilek és a klórozott dibenzodioxinok toxikológiája. 18. A környezet biológiai szennyeződésének hatása az egészségre. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Nincs 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Hablicsek L.: Humánökológia 1992.
Sárfalvi B., Bernek Á.: Humánökológia 1992. Kerényi A.: Környezetünk – egészségünk 1994. Kertai P.: Az ember és környezete 1989. Dési I.: Vegyi anyagok közegészségügyi, toxikológiai vizsgálata 1991. Hegedűs J.: Víztoxikológia 1992. Zakrzewski S. F.: Principles of environmental toxicology 1991. Anderson D., Conning D. M.: Experimental toxicology – The basic principles 1990. Lengyel Z. L.: Vegyi környezetszennyezők az élelmiszerekben 1992. Bombay Lászlóné: Egészségtani és gondozási ismeretek 1995. Gion G.: Egészségvédelem 1995. Nagy I., Nyilas K.: Az ember biológiája és egészségtana 1993. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása A tantárgy oktatása nem igényel különleges felszerelést. Hagyományosan a szemléltetéshez megfelelő férőhelyet biztosító terem, írásvetítő és fólia, esetenként számítógép és projektor a tanszéken rendelkezésre áll.
