Tanösvény kiviteli terve – Zalakaros, Termáltó és Ökopart, I. ütem
Megbízó: Zalakaros Város Önkormányzata (8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.) Készítők:
dr. Boromisza Zsombor, okleveles tájépítészmérnök, tájvédelmi szakértő (SZTjV SZ22/2011.); e-mail:
[email protected], tel.: 06-30-349-6658
Gergely Attila, okleveles biológus, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő (Sz-003/2013.)
Cser Júlia, tájrendező- és kertépítő mérnök
2014. június
Előzmények Zalakaros Város közigazgatási területén komplex turisztikai – rekreációs célú beruházás tervezett, „Zalakaros Termáltó és Ökopart” néven. A fejlesztés elsődleges célja a fürdőhasználat mellett további szabadidős programokhoz új létesítmények kialakítása. A tervezett elemek között helyt kap egy látogatóközpont, sétány, oszlopsor, szökőkút, mesterséges tó szigettel és hidakkal, mesepark, labirintus, vízi kalandpálya, parkoló, fények meditációs tere, idősek aktív pihenő parkja, illetve egy tanösvény. Az egyes funkcionális elemek együtt egy tematikus útvonalat is alkotnak. A Zalakaros Termáltó és Ökopart kialakítása – Építési kivitelezési tervdokumentáció (2013) alapján a jelen tervezés tárgyát jelentő tanösvény a tótól délre kerül kialakításra, a földfelszíntől 20-30 cm magasságban elhelyezett, hézagos deszka járófelületen. A tervezett tó jelenlegi területén védett növényfajok egyedei is megtalálhatóak voltak (lásd. „A tervezési terület vizsgálata” c. fejezet), amelyek áttelepítésére a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 150-4/7/2013. számú, 2013. szeptember 13-án kelt határozatában engedélyt adott. Az áttelepítés részben a tervezett tanösvény közvetlen környezetébe történt meg.
2
Célkitűzés Jelen terv céljai a fentiekben ismertetett beruházás részeként a következők: I. ütem: •
a telepítés helyének általános vizsgálata,
•
a tanösvény koncepciójának – tematikájának kidolgozása,
•
a kivitelezés költségeinek becslése.
II. ütem (nem képezi részét jelen dokumentációnak, később kerül részletes kidolgozásra): •
a tervezett környezetarchitektúra elemek műszaki részletterveinek, műszaki leírásának kidolgozása,
•
vizsgálati és javaslati (alaprajzi) tervlap kidolgozása,
•
a tájékoztató táblák információs felületének kidolgozása (szövegezés és grafikai elemek).
3
A tervezési terület vizsgálata A tervezési terület Zala megyében, Zalakaros Város közigazgatási területén található (a tájföldrajzi beosztás szerint a Zalaapáti-hát kistáj része), a belterületi 264/11. hrsz-ú telken (1. és 2. ábra). Zalakaros Város Településrendezési tervének Szabályozási terve (2013) alapján a terület jelenleg beépítésre nem szánt terület/különleges beépítésre nem szánt terület övezetébe tartozik. A terület megközelítése a tervezett mesterséges tó nyugati partján vezetett sétány felől lesz lehetséges, északi irányból. A tervezési területet összefüggő, zárt erdőállomány borítja, az ún. „Ciccegető” nevet viseli. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által üzemeltetett erdőtérkép alapján a Zalakomári erdőtervezési körzethez tartozó, vízvédelmi célú 304/B jelű erdőrészlet érinti. A tervezési területet védett természeti terület, vagy a Nemzeti Ökológiai Hálózat eleme nem érinti, nem része a Natura 2000 hálózatnak; műemlék, vagy kultúrtörténeti egyedi tájérték nem található rajta. A város területére készült természeti érték vizsgálat (2004) alapján „védelemre tervezett terület”. A tervezési területen készült fényképeket az 1. sz. melléklet szemlélteti.
1. ábra. A tervezési területet magukban foglaló erdőállományok elhelyezkedése Zalakaros Város közigazgatási területén (forrás: https://maps.google.hu)
4
2. ábra. A komplex turisztikai beruházás elemei között, a fejlesztési terület dél-nyugati részén kap helyet a tervezett tanösvény (Zalakaros Gránit Gyógyfürdő – Élmény- és látványtó. Beépítési helyszínrajz, 2012, részlet)
A tervezési területen kialakításra kerülő erdő botanikai vizsgálatára 2013. szeptemberében került sor, amely az enyves éger (Alnus glutinosa) által dominált erdőtársulás. Élőhelyi besorolása szerint a lápi fajokat tartalmazó égerláp (Á-NÉR kód: J2) és a több-kevesebb bükkös elemet tartalmazó égerliget (Á-NÉR kód: J5 (RB)) között helyezkedik el, kialakulását tekintve feltehetően sarjeredetű. Az élőhely természetessége a Németh-Seregélyes-féle ötfokozatú természetességi skálán 4-3: a nyárra kiszáradó, a szegélyeken jellegtelenedő, gyomosodó élőhely fajkészlete még természetes, benne jelen vannak a színező elemek is, az erdőszerkezet azonban kevésbé természetszerű. A lombkoronaszint zárt (>80 % borítás), elegyfaként megjelennek az erdőrészletben a juharok (Acer pseudoplatanus, Acer platanoides) és a fehér nyár is (Populus alba). A cserjeszint fejlett, jellemző fajai a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a fagyal (Ligustrum vulgare), a kányabangita (Viburnum opulus), és a kutyabenge (Frangula alnus). A vízállásos részeken
5
sásos (Carex spp.), a magasabb, szárazabb részeken bükkös elemekkel jellemezhető fáciesek alakultak ki (pl. kapotnyak – Asarum europaeum, szagos müge – Galium odoratum). A lágyszárúszint további jellemző fajai: mocsári nőszirom (Iris pseudacorus), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), magyar varfű (Knautia drymeia), erdei varázslófű (Circaea lutetiana). Nagy területet borít a borostyán (Hedera helix). A ligeterdei liánszint további fajai: erdei iszalag (Clematis vitalba) és a komló (Humulus lupulus). Zavartabb részeken, szegélyeken, gyomosodik: fekete bodza - Sambucus nigra, nagy csalán - Urtica dioica, és megjelennek az inváziós fajok is (pl. aranyvessző – Solidago gigantea). A területen három védett növényfaj előfordulását állapította meg a 2013-ban végzett vizsgálat: tőzegpáfrány (Thelypteris palustris), fehér zászpa (Veratrum album), és tavaszi tőzike (Leucojum vernum).
6
A tanösvény koncepciója - tematikája A pallóösvényhez tervezett természetvédelmi bemutatás előre egyeztetett formája egy tanösvény. A tervezett kialakításnál az alábbi alapelveket vettük figyelembe: •
a Zalakaros város, a termálfürdő és a „Termáltó és Ökopart” projekt szellemisége, üzenete: négy évszakos kikapcsolódási lehetőség családoknak, a víz kiemelt szerepe, a természet tiszteletének tükrözése,
•
a beruházás egyéb épített elemeinek arculata,
•
a várható célközönség sajátosságai: elsősorban a termálfürdőt is látogató, hazai és külföldi, döntően kisgyermekes családok,
•
a tervezési terület táji, természeti adottságai: zárt erdőállomány, védett növényfajok egyedeinek jelenléte, Kis-Balaton közelsége,
•
a természetvédelmi bemutatás, ökoturizmus trendjei: élmények maximalizálása, interaktivitás,
•
a tanösvény felfedezése egy életérzést váltson ki.
A tervezett élményösvény a következőképpen jellemezhető: •
az ismeretközlés módja szerint: tájékoztató táblás tanösvény,
•
az ismeretszerzés módja szerint: foglalkoztató tanösvény,
•
az ismeretanyag alapján: komplex környezetismereti tanösvény,
•
a közlekedés módja alapján: gyalogos tanösvény,
•
az útvonal hossza alapján: „séta jellegű” tanösvény (< 2 km),
•
a helyszínhez való viszony alapján: helyismereti tanösvény.
Az oktatási, értékvédelmi, élményadási funkciók együttes biztosítása érdekében 5 db állomás kerül kialakításra, melyek a környező erdőrészlet élővilágát, a hagyományos erdőhasználati formákat, a tájrészlet egyéb táji – természeti értékeit / vonzástényezőit, tájalakulási folyamatait dolgozzák fel. Az egyes témakörök egy történetre felfűzve kapcsolódnak össze. Az egyes állomásoknál elhelyezésre kerülő tájékoztató táblák a foglalkoztató eszközökkel együtt szolgálják az ismeretszerzést és felfedezés, játék élményét. Az egyes állomások és művi elemek elhelyezését a pallóösvény formai kialakításához, a 7
különböző élőhelyek / növényfajok elhelyezkedéséhez igazítva határoztuk meg, kellő ritmusosságot biztosítva (3. ábra). Az egyes állomások tetszőleges sorrendben bejárhatóak. Az egyes állomásokhoz tartozó ismeretanyag és művi elemek áttekintését a „A tervezett művi elemek ismertetése” c. fejezet tartalmazza.
3. ábra: a tanösvény állomásainak sematikus elhelyezkedése
8
A tervezett művi elemek ismertetése Fogadó tér - kezdő állomás Indító tábla A tanösvény fogadóterén javasolt 1 db indítótábla elhelyezése (2. sz. melléklet, 1. tétel). A tábla információs felületen egy színes látványtérkép szerepel, továbbá tájékoztat a tanösvény állomásairól, a bejárási útvonaláról, a javasolt viselkedési szabályokról, és a térség további turisztikai attrakcióiról. A tábla elsősorban grafikai anyagok segítségével tükrözi a tanösvényen várható élményt, életérzést. A tábla fa tartószerkezete függőlegesen elhelyezett, az információs felület 100 cm x 140 cm méretű. Az információs felülete UV álló műanyag lemez. Akácrönk paraván Az indító tábla mindkét oldalán annak irányában növekvő faoszlop paraván található 2,5-2,5 m szélességben (2. sz. melléklet, 12. tétel). Az oszlopok magassága egyenletesen változik, ez által bevezeti a látogatókat a kezdő állomásra. Több oszlop út felé néző oldalán faragott felirat olvasható, melyek célja kedv csinálás a tanösvény felfedezésére. „Zala vize táján” állomás Tájékoztató tábla Az állomáshoz tartozó 1 db tájékoztató tábla információs felülete a környező táj alakulásának és a Kis-Balaton értékeinek bemutatását célozza meg. A tábla akác oszlopokon döntve kerül elhelyezésre (ún. kottatartó típus). A tábla felülete 60 cm x 140 cm nagyságú UV álló műanyag, a tanösvény járó felületétől 70 cm-re helyezkedik el. A tábla közvetlenül a pallóösvény mellett helyezkedik el, a tartóoszlopok pánttal a palló gerenda szerkezetéhez rögzítettek. A tábla felületébe interaktív játék kerül elhelyezésre (2. sz. melléklet, 2. tétel, 4. ábra) 4x4 darab, fém tengelyen forgatható háromszög alapú hasábokból, melyek oldallapjai 10x10 cm méretűek, rajtuk 1-1 történeti térkép kivágatai láthatók. A szerkezeti elemek összeforgatva a megfelelő oldalukkal kiadják a területről készült térképek egészét.
9
4. ábra: Forgatható hasábok előképe (forrás: http://www.patkosstudio.hu/)
„Ciccegető felfedező” állomás Tájékoztató tábla Az állomáshoz 1 db tájékoztató tábla kerül elhelyezésre, mely az erdei ökoszisztéma, ennek dinamikájának, illetve a környező erdőben előforduló, jellemző fafajok bemutatásával foglalkozik. A tábla alap műszaki adatai a „Zala vize táján” állomásnál leírtakkal megegyezik (5. ábra), de az interaktív tartalom változik (2. sz. melléklet, 3. tétel). A tábla információs felületébe egy 40 cm átmérőjű süllyesztett forgatható kör felületet helyezünk, melyből a táblán csak egy negyed körcikk látszik (6. ábra). A körcikkek az erdő 4 évszakának megfelelő arcát mutatják be. A tábla alá kerethez erősítve 15x15x15 cm-es plexi tárolókat (2. sz. melléklet, 6. tétel, 7. ábra) helyezünk, melyekben az egyes növények termései láthatóak.
5. ábra: A tanösvényen alkalmazott, kottatartó-típusú tájékoztató tábla elvi látványrajza
10
6. ábra: Forgatható korong előképe (forrás: http://www.patkosstudio.hu/)
7. ábra: Plexi tárolók előképe (forrás: http://www.patkosstudio.hu/)
„Tőzike tündér tavasza” állomás Tájékoztató tábla és forgatós játék Az állomáshoz tartozó 1 db tájékoztató tábla információs felülete a terület védett és egyéb lágyszárú fajait, és ezek veszélyeztető tényezőit mutatja be. A tábla műszaki adatai a „Zala vize táján” állomásnál leírtakkal megegyezik, beépített interaktív elemet nem tartalmaz (2. sz. melléklet, 4. tétel). Az állomáson belül a táblával átellenesen elhelyezünk egy forgatós játékot (2. sz. melléklet, 7. tétel, 8. ábra). A játék tengelye vízszintes, a kockák megfelelő sorrendbe forgatásával a tervezési területen előforduló lágyszárúkról szerezhetőek ismeretek (pl. megjelenés, termőhelyi igények, „Tudtad-e?” – érdekességek a fajjal kapcsolatban).
11
8. ábra: Forgatható kockák vízszintes tengelyen, előkép (forrás: http://www.patkosstudio.hu/)
Tőzike tündér szobra Az állomáshoz a tábla és a forgatós játék mellett tartozik egy faragott szobor mely a tanösvény figuráját a Tőzike tündért ábrázolja (2. sz. melléklet, 8. tétel). A szobor anyaga a többi elemhez hasonlóan akác UV álló kültéri festék felületkezeléssel. A szobor talapzata illeszkedik a többi elemhez így lehet négyzet/kör alaprajzú, magán a sétányon kerül elhelyezésre, hogy a látogatók biztonsággal mellé állhassanak egy közös fotó idejére. A szobor befoglaló méretei: 120 cm x 40 cm x 60 cm. „Égeres éneke” állomás Tájékoztató tábla Az állomáshoz tartozó 1 db tájékoztató tábla információs felülete a tervezési és a környező terület állatvilágával, azon belül kiemelten a megfigyelhető madár fajokkal foglalkozik. A tábla alap műszaki adatai a „Zala vize táján” állomásnál leírtakkal megegyezik, azon felül pedig maga az információs felület különböző interaktív elemeket tartalmaz (2. sz. melléklet, 5. tétel). A táblára különböző nagyságú, egy ponton rögzített forgatható korongokat helyezünk (9. ábra), melyek elmozdításával az alatta elrejtett állatokat fedezhetik fel a látogatók.
12
9. ábra: Forgatható korongok előképe (forrás: http://www.patkosstudio.hu/)
Szintén a táblához kapcsolódik az alulra rögzített, a táblával megegyezően döntött felületű („kottatartó”) felismerő játék (2. sz. melléklet, 9. tétel, 10. ábra). Az 5 db, 20 cm x 30 cm-es alapú műanyag táblán az egyes, tervezési területen előforduló madarak sziluettje látható, melyek neve és rövid ismertetése a mozgatható lapok segítségével olvasható el.
10. ábra: Felismerő játék előképe (forrás: http://www.patkosstudio.hu/)
13
Állomások közös elemei A tervezett létesítmények egy része minden állomásnál, illetve ezektől függetlenül jelenik meg a tervezési területen. Satírozó tábla Minden állomáson elhelyezésre kerül egy témájában az állomáshoz kapcsolódó satírozó tábla 2. sz. melléklet, 10. tétel, 11. ábra). A satírozó táblák a tájékoztató táblákhoz hasonlóan közvetlenül a járófelület mellett, a palló rendszerhez rögzítve helyezkednek el. A táblák satírozó felülete döntött („kottatartó”), A/4-es méretű.
6. ábra: Satírozó tábla előképe (forrás: http://www.patkosstudio.hu/)
Növénynév táblák A pallóösvényről is jól megfigyelhető, egyes karakteres fa, cserje és lágyszárú fajok külön tábla segítségével is bemutatásra kerülnek (2. sz. melléklet, 11. tétel). A 8 db tábla kottatartótípusú, információs felületük nagysága 14 cm x 21 cm.
14
Összefoglalás Jelen dokumentáció a zalakarosi Termáltó és Ökopart projekthez kapcsolódó tanösvény tervezésének első szakaszát tartalmazza. Az elvégzett vizsgálatok alapján a tervezési terület turisztikai és rekreációs célokra, oktatásra-nevelésre és szemléletformálásra különösen alkalmas. A tervezés kiindulópontját az alapelvek, arculat, tematika megfogalmazása jelentette. A tanösvény tervezése nem csak műszaki tevékenységet igényel, hanem ökológiai – pedagógiai ismeretek felhasználásával, komplex szemlélettel, magas szintű, egyedi grafikai anyagok kidolgozásával együtt válik teljeskörű folyamattá, élményt és szemléletformálást adó létesítmények megalapozó tevékenységévé. A terv a második ütemmel együtt értelmezhető, és válik ténylegesen kiviteli szintű dokumentációvá, amely a tervezett létesítmények műszaki részletrajzait, azok műszaki leírását, alaprajzi elrendezésüket, továbbá az információs felületek részletes kidolgozását is tartalmazni fogja.
15
Felhasznált források Szakirodalom Dövényi Z. (szerk., 2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest. Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (2010, szerk.): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete. Vácrátót. Kiss G. (szerk., 2007): Tanösvények tervezése. Módszertani útmutató. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger. Zalakaros város területének természeti értékvizsgálata (2004, kézirat). Zöld Zala Természetvédő Egyesület. Zalakaros. Tervelőzmények, térképek Hiánypótlás a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2013. július 16-án kelt, 150-4/5/2013. számú végzésében foglaltak alapján. Védett növényfaj egyedei áttelepítésének engedélyezési eljárása (Zalakaros, 264/11. hrsz. ) (2013). Tervezők: Boromisza Zsombor, Gergely Attila (kézirat). Megbízó: Zalakaros Város Önkormányzata. Budapest. Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció. Erőt adó Magyarország. A versenyképes turizmus koncepciója 2014-24. Tervezet. Nemzetgazdasági Minisztérium Turizmusért felelős Helyettes Államtitkársága – Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. Budapest. Zalakaros Gránit Gyógyfürdő – Élmény- és látványtó. Beépítési helyszínrajz (2012). Mérnöki Iroda Kft. Budapest. Zalakaros településrendezési tervének módosítása (2013). Hübner Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Pécs Zalakaros Thermáltó és Ökopart kialakítása – Építési kivitelezési tervdokumentáció. Építészeti műszaki leírás (2013, kivonat). Konstruma Mérnöki Iroda Kft. Budapest. Internetes források Google Maps programmal letöltött műholdfelvételek. http://maps.google.com/. Letöltés dátuma: 2014. június 11. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Erdőtérkép. http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ Letöltés dátuma: Letöltés dátuma: 2014. június 11. Patkós Stúdió weboldala. http://www.patkosstudio.hu/tanosvenyek/156/kamaraerdeitanosveny-fejlesztese-uj-tanosvenytablak 2014. június 17. Természetvédelmi Információs Rendszer. http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm. Letöltés dátuma: 2014. június 11. Szóbeli adatközlők Jámbor Tímea, stratégiai marketing vezető, Zalakarosi Turisztikai Egyesület Klie Zoltán, főépítész, Zalakaros Város Önkormányzata
16
Mellékletek 1. sz. melléklet: A tervezési területen készül fényképek
1. kép. A tervezési terület délnyugati szegélyén húzódó gyepsáv
2. kép. Az erdő területén a cserjeszint felett a domináns enyves éger (Alnus glutinosa) jellemzően egy lombkoronaszintet alkot
3. kép. Az erdőállomány belsejében a látványban is jól érzékelhető a cserjeszint és a holt fák
4. kép. A tervezési terület déli részén, a tanösvény tervezett nyomvonala mellett megtalálható a védett tőzegpáfrány (Thelypteris palustris)
5. kép. A tervezési területen és környezetében jelentős számban megtalálható védett fehér zászpa (Veratrum album)
17
