TANÍTÓKÉPZÉS A DEBRECENI KOLLÉGIUMBAN (1825-1848) Varga Gábor
A magyarországi tanítóképzés a reformkor előtt A XVI. század előtt általános volt az a vélekedés, hogy aki bizonyos ismeretekkel rendelkezik, az alkalmas mások tanítására is. A tanításra való speciális felkészítés szükségességét a két legnagyobb vallási felekezet - a katolikusok és a protestánsok a XVI . század második felében ismerte fel. Ajezsuiták 1599-es tanügyi szabályzata előírta az ún. ismétlőkollégiumok szervezését, amelyekben a gimnáziális osztályokat végzettek átismételték a tanultakat, tárgyalták az oktatás módszereit és csak ezután mehettek tanítani . Előbb csak Trencsén ben, majd 1760-tól már Szakolcán, Győrben és Nagyszombaton is folyt tanításra való előkészítést A képzésben részt vevők tanítási órákat látogattak, próbatanításokat tartottak, pedagógiai műveket tanulmányoztak . A protestánsok híveik számának rohamos gyarapodásával már a XVI. század közepét ől gondoskodtak nemcsak lelkészeik képzéséről, de arról is, hogy a legkisebb gyermekeket megfelelően előkészített oskola mesterek" tanítsák, neveljék. Az 1567. évi debreceni zsinat végzése erre félreérthetetlenül utal. A nagy kollégiumokból kilépő diákok mielőtt szószékhez jutottak, 2-3 évet tanítással kellett eltölteniük. ák vitték az ún. partikuláris iskolákba évszázadókon át a nagy kollégiumok szellemi fényeit" . Tanításra való felkészítésük bizonyítékaként elég csak felemlítenünk Szilvásújfalvi Anderkó Imre 1597-ben Debrecenben kinyomtatott tanítói útmutatóját. Amíg a protestánsok alsó iskoláiba kimen ő tanítók magas előképzettségűek voltak, addig a római katolikus vidékek iskoláiban igen sok képzetlen nevelő is akadt. (Nemegyszer kiszolgált katona, aki írni-olvasni is gyengécskén tudott .) Ennek oka, hogy a jezsuiták mindinkább a magasabb iskoláikba kerül ő nevel ők képzését szorgalmazták . Az áldatlan állapotok megváltoztatására a felvilágosult abszolutizmus szellemében Mária Terézia tett jelentős lépéseket . A tanítók szakszerűbb képzésére ún. norma iskolák megszervezését rendelte el. Az első Pozsonyban nyílott meg, 1775-ben. A Ratio Educationis (1977) a pozsonyi mellett Budán, Nagyváradon, Kassán létesítettek hasonló intézményt . Bennük az elemi iskolai tantárgyak mellett a tanítójelöltek tanultak még szépírást, rajzot, mértant, természettant és zenét . A képzési idő azonban mindössze 2-4 hónap vo1t.2 1 Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között Bp. 1981 . 457. old . é s Gyenis András : P-Csákányi Imre tanárképző oktatásai 1695-b ől Bp. 1942 . 49. old. 2 Molnár Oszkár : Neveléstörténelem Bp. 1943. 198 . old . é s Molnár László : A nevelés története Bp. 1876. 131-132 . old.
A norma iskola azonban nem tudta a tanítóképzés minőségét kellő módon javítani. A képzési idő rövidségén túl ennek oka, hogy nem terjedhetett el az egész országban. Elterjedését a protestánsok önállóságukat joggal féltve akadályozták . Ráadásul az ő tanító-felkészítésük igényesebb volt, hiszen két évszázad hagyományaira épített . Mivel a Ratio után nem sikerült egységes, nyugati polgári igényeknek megfelelő módon rendezni a tanítóképzés ügyét, így nem csodálkozhatunk azon, hogy a reformkorban újra az érdekl ődés központjába került. A hazai tanítóképzés a reformkorban (1825-1848) Az els ő reformországgy űléseinken többször is felmerült a tanítóképzés korszerűvé tételének igénye . Legalább négy, az állam által felállított képzőintézetet követeltek, de sajnos egy sem létesült. Az 18391840-es országgyűlés köznemesi ellenzéke újra felvetette a tanítóképzés modernizálását . E célból bizottságot szerveztek, amely a felekezeti arányoknak megfelelően 18 képző megnyitását tartotta szükségesnek . Ha állami képzők nem is, de római katolikus praeparandiák" létesültek. Az els ő Egerben (1828), majd 1842-ben Pesten, Szegeden, Miskolcon, Érsekújváron, Nagykanizsán és végül 1847-ben Győrött. Ezen intézetek képzési ideje két év volt. Az elemi iskolai tantárgyak mellett tanultak neveléstant és zenét . Tanítási gyakorlataikat a helybeli ún. nemzeti iskolákban folytatták . A protestánsok kollégiumaiban (Debrecen, Nagyenyed, Pápa, Sárospatak) továbbra is a lelkészképzéshez kapcsolt módon folyt a tanításra kimen ők felkészítése . Az 1790-es évektől már itt is bevezették a neveléstudomány oktatását, s fokozták a zenei előképzés hatékonyságát . A tanítási gyakorlatot a kollégiumok ún. elemi iskolai osztályaiban folytatták . Az 1848-as I. Egyetemes Tanítógyűlés tanítóképzési reformjai figyelemreméltóak voltak. Tervezték az ún. elsőrendű képezdét a pesti egyetem bölcsészkarán, mely 2 év elméleti és 2 év gyakorlati képzésből állt volna. (A felsőfokú tanítóképzés első felvetése !) A kisebb iskolák tanítóit az ún. közép képezdék bocsátották volna ki 2 év után . Ami különösen meglep ő, hogy gondoltak a n őképezdék" felállítására is.3 A szép tervek a szabadságharc bukása miatt nem valósultak meg . Az els ő állami tanítóképezdék csak 1869 után nyithatták meg kapuikat . A TANÍTÓSÁGRA KIMEN ŐK ELŐKÉSZÍTÉSE A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUMBAN (1825-1848) A reformkori debreceni tanítóképzés előzményei (1567-1825) Az ősi kollégium létezésének szinte els ő pillanataitól fontosnak tartotta, hogy a falvakat, s a városokat a lelkészek mellett, oskola mesterekkel is ellássa. Méliusz Ju= hász Péternél, aki a debreceni egyház vezetője volt, már 1567-ben ezt olvashatjuk : Mivel pedig az Oskolák Isten igéjének virágoskertjei, az Ur az Oskolák által neveli az egyház tarvitásán a lelkipásztorokat és oskola mestereket ."4 3 Nevelésügyi kongresszusok Magyarországon 1848-1948. Bp . 1971 . 30-31 . old. 4 Articuli ex verbonei et lege compositi Debreczina, 1567 . RMK. II. 104. old.
A reformkori debreceni tanítóképzés A tanítói pályára való felkészítés alapjaiban 1825-től is követte a régi hagyományolcat . Továbbra sem önálló a tanítóképzés, hanem szorosan kapcsolódik az akadémiai tagozaton folyó három évfolyamos bölcseleti és az ezt követő két évfolyamos teológiai képzéshez . Az egyházkerületi gyűlések jegyz őkönyvéből tudjuk, hogy amíg 1825-ig három évre mentek ki gyakrabban, addig ezután már inkább két évig folytattak iskolai gya= korlatot a végzettek .' Nagy hátránya ennek a képzési formának az, hogy csak átmeneti állapot"-nak tekintették a tanítói pályát, bár kétségtelen előnyökkel járt további életükben . A külföldi tanulmányaikhoz anyagi fedezet biztosítása mellett legnagyobb előnye az a társadalmi és szakmai tapasztalat, ami majd lelkészként kamatozódott : ugyanis ő k lettek az egyházuk iskolájának az elsőszámú felügyeleti hatóságai . Nem tagadhatjuk el e képzési gyakorlat értékeit, a korabeli és a kés őbbi állami és egyházi tanügyi vezet ők jogos kritikái ellenére sem . A debreceni kollégiumból kikerült tanítók felsőfokú előképzettséggel rendelkeztek, nagy általános műveltséggel bírtak, a kor világnézetének autentikus és meggy őződéses ismerői és hívei voltak. (Nem szabad elfelejtenünk, hogy a főiskolai szint ű tanítóképzés csak 1959-től vált valósággá, több mint százéves küzdelem után!) A korabeli jogos kritikák a gyakorlati képzést nem érintették, így az a tárgyalt időszakban a hagyományoknak megfelelő maradt. Az akadémisták továbbra is a kollégium négy elemi iskolái, valamint az ezeket megelőző ún. szoktató iskolai osz tályaiban gyakoroltak, mint publicus praecaptorok (köztanítók). Rájuk most már 1825-t ől a pedagógiai professzor ügyelt, ő segítette és értékelte munkájukat. Érdekességként jegyzem meg, hogy a szoktató iskolai osztály már 1729-től létezett, initiandusok néven. Ez tavasztól egy féléven át szolgálta a gyermekek iskolára való előkészítését, függetlenül attól, hogy jártak-e óvodába vagy sem. (Nincs új a nap alatt! Hiába hangoztatták az elmúlt két évtizedben hazánkban ennek új voltát, nagyon régi előzményekkel rendelkező.) Az elméleti képzést ért kifogásokat a kollégium vezetése igyekezett figyelembe venni . Ennek érdekében 1824-ben megszavazták egy új, önálló neveléstudományi tanszék alapítását. Tanárát igényesen választották ki. Az új tanári állással egyidejű leg kettőről négyre emelték a pedagógiai órák számát . Az általános pedagógiai ismereteket így kiegészíthették az egyes alsó iskolai tárgyak tanításának módszertanával . Mód nyílott tehát az igényesebb felkészítésre. A tanításra kimenő knek ez időt ől fogva vizsgát kellett tenniük : neveléstudományból, szent históriából, éneklésmesterségéb ől, szépírásból, rajzból, mechanikából .$ Mivel egyre több gyülekezetben volt orgona, így 1838-tót a zene tanulását is kötelezővé tették hetente háromszor, hogy orgonista szolgálatot is teljesíthessenek ta= nítóként .9 Az 1837%38-as tanévben tervezetet készítettek a tanítóképzés igényesebbé, speciálisabbá tétele érdekében . Zákány József és Kerekes Ferenc változtatások kidolgozója és semmiként sem Ercsei Dániel, mint ezt több monográfiában olvashatjuk,lo hiszen Ercsei még 1836-ban meghalt . 7 TtREL I. 1. a. 13-18. kötet. 1827-1848. 8 Nagy S . : i. m. 82 . old. 9 TtREL I. 1 . a. 15 . 61 . sz . 1838 . ápr. 23 . 10 Így Nagy S. i. m. 84. old., vagy Balogh Ferenc : A debreceni kollégium története. Debrecen, 1904 . 75 . old.
8
Az eredeti tervet a püspöki hivatal irataiban találtuk meg . Ebb ől érdemes idéznünk : Jelentődvén, hogy Kik felsőbb tanulmányokra jelentkeztek, és már előre e1határozták magokat arra, hogy Falusi Tanítók légyenek és más Életnemre nem is igyekeznek ; az ilyenekre nézve Paedagogicum Semináriumot kell felállítani, őket a felsőbb tudományok hallgatóitól különválasztva czéljukhoz képest kell oktatni a Paedagógica Professor igazgatása alatt . . . A Paedagógica Professornak a classisokra és a privátus praeceptorokra vigyázás tekintetéből 7 órai tanítás elegendő lészen.tt A tervet Péchy Imre főkurátor előülése" mellett megtárgyalták, s az alábbi megjegyzések mellett fogadták el : A paedagógica oktatásnak mind elméletileg mind gyakorlatilag Szélesebb Mező nyilasék, szükség ezt olly móddal különválasztani a philosophia cursustól, hogy önállású légyen ; s a fejend ő Tanítók és Nevel ők általa czélszerint s illendően elké szíttesenek . Minthogy a Paedagógica oktatások az oktatási esztendővel kezdődnek és végződnek, szükséges úgy intézkedni, hogy a Tanítók más oskolákba innen mind ősszel vitessenek ki, nem pedig ki ősszel, ki tavasszal . Egyébiránt a Paedagógica Semináriumban tanítandó tárgyak kidolgozása bízatott Zákány József Paedagógica Professor Úrra olly megkötéssel, hogy azok közzül az Illendő ség Tudománya ki ne maradjon .'° 12 A pedagógia alaposabb oktatását a négyr ől hétre emelt óraszám garantálta . Zákány József feljegyzéseiből tudjuk, hogy a bölcsészet évfolyamai az alábbi beosztósban és óraszámban tanulták a pedagógia résztárgyait I. évfolyam heti 4 óra a) metodológiai előismeretek, b) bevezetés a neveléstanba, c) a közönséges tanítás tudománya, d) az olvasás és írás tanításmódja. II. évfolyam, heti 2 óra a) földrajztanítás módja, b) számtantanítás módja, III . évfolyam, heti 1 óra neveléstan.ts A tervet kellő differenciáltság és logikus felépítés jellemzi, minden bizonnyal elérte célját, általa a tanítani kimenők illend őbben" előkészítettek. A reformkori debreceni tanítóképzés általános jellemzése után érdemes megnéznünk a képzés egyedi jellegének alakulását . A neveléstudományi tanszék megalapítása és Zákány József szerepe a debreceni tanítóképzésben A kollégium már 1817, augusztus 11-én elhatározta egy pedagógiai tanszék felállítását, a megvalósítására azonban csak 1825-ben kerülhetett sor. A pályázók kö= zül Zákány Józsefet választották meg, aki az állás elfoglalása előtt szükségesnek tar tolta a külföldi országok tanítóképzésének tanulmányozását . Emellett ragaszkodott ahhoz, hogy előadásaiban ne csak elméleti pedagógia lehessen, hanem gyakorlati 11 TtREL I. 1. p 5. VIII . 1. 1838. ápr. 18-20. 12 Uo . 18. old. 13 Közzétette Bajkó Mátyás : Iskolakultúránk a felvilágosodás és a reformkorban Bp . 1976 . 106. old.
9
útmutatások is. Az egyházkerület természetesen mindkét kikötését örömmel vette Zákány az osztrák tanítóképzést tanulmányozta huzamosabb ideig. Nézzük meg, milyen előképzettséggel és nevelői tapasztalatokkal rendelkezett a tanszék elfoglalásakor. Zákány József 1785-ben született Derecskén . Gimnáziumi és akadémiai tanulmányait a debreceni kollégiumban végezte el 1807-ben. Az elemi iskolai két év tanítás után a kisújszállási gimnáziumban tanít, majd pár évig magánnevelősködik. Ezután a nagyváradi gimnázium igazgatója . A tanszék elfoglalásakor tehát több mint 17 év tanítási-nevelési gyakorlattal rendelkezett, már megjelent egy tankönyve is Magyar ABC" címmel . a) Nevelői arculatát, elhivatottságát kitű nően mutatja 1825 novemberében e1mondott székfoglaló beszéde, ezért fontosnak tartjuk bemutatását . Beszédében a nevelés-oktatás szükségességéből indult ki. Az ember testi-lelki tulajdonságai fejlesztésre szorulnak s ez csak nevelés-oktatás útján valósítható meg . A nevelés-oktatás minősége, sikere függ a velünkszületett sajátosságoktól és a környezeti feltételektől. A nevelésben-oktatásban fontos feladat az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás, a szívbéli", erkölcsi és szépségérzések fejlesztése . E fejlesztési területek bár egymástól különböznek, de egységbe kell hogy kerüljenek . Arányos egyezésben fejlődjenek, egyik ne nyomja el a másikat . A külső magaviselet az óvás, a példaadás és a jó szoktatás által mozdítható elő" - írta. Ma is igaz, tehát időálló megállapítások ezek. Még meglep őbb, hogy legújabb általános iskolai nevelési-oktatási tervünk (1978) egyik fő gondolata Zákány beszédében félreérthetetlenül megtalálható Rossz nevelés az, amely nem tanít és rossz tanítás az, amely nem nevel .'°la Beszédének második részében a családi és iskolai nevelés összehasonlításával foglalkozik . A családi nevelésben a hangsúlyt az erkölcsi, érzelmi nevelésre teszi, az iskolaiban az értelmi nevelés a domináns . Míg a családban a példa a legfő bb módszer, addig az iskolában az értelmi megvilágosítás" . Ami igazán figyelemreméltó : a két terület szoros kapcsolatának hangsúlyozása. Egyik sem jó magában, mennél jobban összeolvad, annál jobb .'°ls A tanítónak ötvöznie kell az apai komolyságot (szigort) és az anyai nyájasságot (kedvességet, szeretetet) . Több szigor kell az iskolában, mint a családban, de a nyá= jasság nélküli szigor b űn!" - írta. A testi fenyítéket csak elkerülhetetlen esetekben tartotta alkalmazhatónak . Többre becsülte a példát, a szoros rendet, a tevékenyked= tetést . Mais megszívlelhet ő gondolatok ezek. Beszédének harmadik részében a tanítás kérdéseivel foglalkozik . Az elő zmények után itt már nem is csodálkozhatunk javaslatainak frissességén . A tantárgyak feldolgozása a növendékek korához, lelki-testi fejlettségéhez, szer mélyiségéhez grádusos menettel legyen mérve". Először a gyermeket körülvevő dol= gokkal foglalkozzunk úgy, hogy a három fő tehetségei (megismerő, emlékez ő, képzelő) elegendő, de megemészthető táplálékot kapjanak . ,Legfőbb dolog légyen a Tanításban a Növendékek folytába (folytonos) fogfa= latoskodtatása . Ne mondjon el mindent a Tanító, hanem alkalmatos kérdések, a dolog ürgetése-forgatása által magával a Tanítvánnyal találtassa ki a keresett igazat, jót és szépet . Ez ébreszti fel a gyermek lelki mozgását, örömét a feltalálásban, kedvét a vizsgálódásra, reménységét a nagyobb isméretek szerzésére ."' 6 14 Zákány József: Székfoglaló beszéd . Debrecen, 1825 . 8. old.
15 Uo. 12 . old. 16 Uo. 16 . old.
10
A kisgyermekeknél különösen fontos a figyelmet, a kedvet felébreszteni, a lelki életet felgerjeszteni (ma : motiválni), minden tehetséget csendes munkásságba hozni" - írta . Bizton állíthatjuk, ezek a gondolatok korát megelőzőek, hiszen majd csak a XX. század eleji reformpedagógiai irányzatokban találkozhatunk velük . (Gyermektanulmány, cselekvés iskolája.) A nőnevelés fontosságát ugyancsak fontosnak tartotta, mert bennük a nemes érzések még jobban formálhatók, mint a férfiakban . Ennek ellenére szomorúan állapította meg, hogy az asszonyi nem" nevelése szánalomraméltó állapotban van Ahelyett hogy hozzájok mért tudományos esméretekkel lelkeket gazdagítani igyekeznénk, megelégszünk vele, ha őket egynémely mmnnen, amonnan összekapkodott nyelvbéli, muzsikai, asszony munkai kevés esméretek szoros korlátai közzé berekesztjük ."t' Beszédét a fiatal tanítókhoz szóló buzdítással fejezte be : Fiatal Tanítók és Nevelők! Örvendjetek gyönyörűséges pályátoknak, ne tartsátok Hivatalotokat igának, mert Tsak akkor lehet az iga, ha sem nem értetek hozzá, sem érzések nintsen . Töb bet tehettek ti a Társaság (ma : Társadalom) boldogulására, mint sok fényekben és pompájokban kevélyked ők."'$ Zákány József székfoglaló beszéde nagy sikert aratott, méltán . Meggy őzté a korabeli hallgatóságát szuggesszív megjelenésével, kellemes hangjával, s főként tartalmával. Mai olvasója is biztos abban, hogy kortársai nem voltak elfogultak, jól választották ki a neveléstudományi professzornak . Általa a református kollégium egy nevelési-oktatási kérdésekben tájékozott, képzett, a leendő tanítók képzésében hasznosan munkálkodó, eredetiséget mutató tanárt kapott. b) Kéziratban fennmaradtt 9 neveléstudományi és szakmódszertani el őadásai erről még inkább meggyőzhetnek bennünket . Egyértelm űen bizonyítják, hogy Zákány az egész reformkorban nagy hatást gyakorolt a tanításra kimen ő generációk pedagógiai arculatára . Előadásainak logikus felépítése napjaink kutatóját is magával ragadja . A neveléstudomány céljából, feladatából indul ki, majd tárgyalja a nevelés eredetét, szükségességét, fontosabb alapfogalmait . Ezután feltárja a más tudományokkal való kap csolatát, különösen hangsúlyozza a filozófiával, a biológiával és a lélektannal való kapcsolatát a pedagógiának . A következő fejezetben az oktatástan (didaktika) kérdésköreivel foglalkozik, majd ezt követi az egyes elemi iskolai tantárgyak tanításának módszertana . A neveléctudományi előadásait a tanító legfontosabb személyiségjegyeinek bemutatásával zárja, majd legvégül a nevelés történetébe enged bepillantást. Csak sajnálhatjuk, hogy nyomtatásban nem jelent meg, mert mind szerkezetében, mind korát megelőző gondolataiban felülmúlta a reformkori pedagógiai könyveket .2 ° A továbbiakban e ma is értékes megállapításaiból idézünk fel néhányat : 17 18 19 20
a nevelés permanens folyamat : nem fejez ődik be az iskola elvégzésével ; ismerje a tanító a gyermekek lelki sajátosságait ; a tanító ne csak ismereteket adjon át, hanem gondolkodtasson is ; a gondolkodásfejlesztés kapcsolódjon az önértékeléshez ; ha a gyermek illetlenül viselkedik, az a tanító hibája is.
Uo . 10 . old. Uo . 19-20. old. A Debreceni Ref. Kollégium Könyvtára. Kézirattár. R. 424. 1827 . Lugosi József lejegyzése . Beke Kristóf, Wargha István, Mayer István, Edvi Illés Pál, Váradi Szabó János és mások.
A tanító személyiségvonásait ugyancsak figyelemreméltóan fogalmazta meg : a testi tulajdonságok mellett a lelki és az erkölcsi tulajdonságokat is felsorolta . Minden Nevelőnek és Tanítónak természetes, jó ésszel kell rendelkeznie, pa1lérozott elmével kell bírnia . Már fiatal korban szoktassa magát a pontossághoz, gyakorolja magát mások oktatásában, szerezzen magának igazi jártasságot olly Tudorrá= nyokban, mint a Philosophia, Psychológica, Paedagógica, Morál, Rethorica ."2 t Legyen e célból minden tanítónak könyvtára . - Legyen a tanító példamutató erkölcs ű. - Megkívántatik a Nevelőkben, Tanítókban, hogy legyen Embert, különösen Gyermeket szeret ő szíve, mert a szeretet tartja fenn az emberi Társaságot ."z 2 - Megkívántatik a Tanítótól, Nevelőtől, hogy tekintetet (ma : tekintélyt) ártatian és okos módon tudjon szerezni és fenntartani, hogy személyét a nevendékek méltó tiszteletben tartsák ."zs Az egyes elemi iskolai tantárgyak oktatásához adott tanácsai ugyancsak érdeleesek mai szemmel nézve is. Mindegyikben törekszik az általános didaktikai elvek következetes alkalmazására . Így a fokozatosság, az érthet őség, a szemléletesség, gyakorlatiasság betartására hívja fel a leendő tanítók figyelmét . Az elemi iskolák legfontosabb tárgyát, az írás-olvasás tanítását különösen a szívén viselte . ABC hangoztató mód szerént" c. tankönyve 1825-tői nem kevesebb, mint hat kiadást ért meg. Utoljára még halála után 25 évvel jelent meg, ami sikeresBégének kétségtelen bizonysága . E könyv módszertani tanácsaiból vett idézetekkel szeretnénk érzékeltetni a fent említett didaktikai elvek érvényesülését : Kezdje a Tanító a betűk ismertetését az apróbb bet űkkel (ma : kisbetűk), mivel rendesen ilyen betűkkel élnek az emberek írásban és nyomtatásban, a nagy betűk csak némely különös esetekben fordulnak elő. Az apró betű k közül is legell őbben a magokban hangzókat tanítsa meg, mivel ezek nélkül nem lehet szótagot formálni. Kezdje a tanítást a legegyszerűbbön, az i"-vel illy móddal : -
figyeltesse a gyermekeket ezen két szóban : itt, kincs az i" hangra ; azután rajzolja le ezt a táblára írás, majd nyomás szerént ; tegye figyelmessé tanulóit először annak formájára ; azután próbálja vetek hangoztatni ; mikor ezt jól tudják, akkor menjen által lépcsőnként a többszer űekre (ma bonyolultabbakra), amelyek az i"-bői származnak ."za Az olvasást ő is - akárcsak ma - az írástanítással együtt javasolta : Rajzols homokkal tassa a betűket vagy fekete k őtáblára kőpennával, vagy körülrámázott behintett asztalra, hogy így egyszersmind az írást is tanulják."u Előbb a magokban hangzókat", azután a mássalhangzók tanítását javasolta . Nem kis meglepetéssel olvashatjuk, hogy a mássalhangzók hangjait úgy hangoztassa a tanítványai előtt, hogy se előtte, se utánna ne halhasék semmi magábanhangzó",26 Mint tudjuk, még századunkban is sokáig nem így tanították a mássalhangzókat . Hogy az elevenebb gyermekek el ne kedvetlenedjenek a mássalhangzók betű= formáinak száraz tanulásával, azonnal próbáltatni kell a magánhangzókkal össze21 Zákány József: Practica Paedagogika, 1833 . Lejegyezte Szakáll Lajos 46 . old.
22 Uo . 47 . old. 23 Uo. 27. old. 24 Zákány József: ABC hangoztató mód szerént. Debrecen, 1825 . III. old. 25 Uo. IV. old. 26 Uo.
12
olvastatni. Először két bet űb ől álló szótagokat kell gyakoroltatni, méghozzá úgy, hogy elöl a magánhangzó legyen, kés őbb fordítva . Zákány József neveléstudományi és szakmódszertani előadásai szemléletesek, gyakorlati példákkal illusztráltak voltak, ami megkönnyítette tanulhatóságukat . c) Zákány József nemcsak hirdette, hogy a pedagógusi pályán fontos a sokoldalúság, hanem maga is jó példát mutatott e téren is a leendő nevelőtársainak . Nem szűkült be érdekl ődése a neveléstudományi tárgyakra, hanem e mellett foglalkozott a francia nyelv tanításával is. A francia tanítását tankönyvével is segítette, amely 1828-ban jelent meg Debrecenben. Nemcsak kiválóan hegedült, de fellendítette az előző évszázadban Maróthi György által alapított Kántus életét . A kortárs, Szűcs István írta róla : Az összes ifjúságnál szerfelett kedvet ébresztett a zene és ének tanulására . Sajátos jelenet volt látni, miként nyűglődött a szegényebb tanuló is szüléin, hogy egyik fuvolát, másik fuhegedűt szerezhessen, mintha mindenki Polyhymia zászlója alá szegődött volna, 2~ ízléses darabokat." a most először hallott s betanult violázott, zenélt és dúdolta Zákány kezdeményezésére állandó énektermet létesítettek a kollégiumban. Az ő érdeme volt az Éneklő Ifjak Cassájának" megalapítása, valamint az Énekkar Szabályainak megalkotása is . Az énekkar tevékenységét nagyban segítette az 1846-ban Szotyori Nagy Károlylyal közösen megjelentetett Énekhangzatos könyv"-e. A felsoroltak mellett vallástani műveket is írt . Az elemi iskolás gyermekek számára készített vallástana sikerességét mutatja, hogy 11 kiadást ért meg . (Még halála után 38 évvel is megjelent és tanulták!) Egyháztörténeti tankönyve is ötször jelent meg . A gyermekek gondolkodásának fejlesztése érdekében a tanítók számára Kis gyermekek észvallása" címmel segédkönyvet adott ki 1847-ben. Zákány József emlékét halála után (1857) nemcsak népszerű szak- és tankönyvei, de alapítványa is fenntartotta . 100 Ft-os alapítványát a kollégiumi ének- és zenekultúra ápolása érdekében tette . A lélektan oktatása a reformkori debreceni kollégiumban Mint fentebb láthattuk, a tanítói pályára lép ők elvégezték a kollégiumban az akadémiai tagozat három bölcsészeti évét és a teológiai éveket is. Tanulmányaik között a filozófia résztárgyaként szerepelt a lélektudomány. A lélektudomány előadója ugyancsak híres, jó képzettségű professzor volt, Ercsei Dániel. 1781-ben Mezőtúron született, 1793-tól a debreceni kollégiumban tanult, majd Göttingában tökéletesítette tudását . Bölcsészdoktori fokozatát 1805-ben ugyancsak Göttingában szerezte, ezután választották meg a debreceni filozófiai tanszékre . Székfoglalójának címe : A filozófia története Kant óta ." 1831-ben a Tudorrá= nyos Akadémia levelező-, majd a következő évben rendes tagjává választották . Mint filozófust a racionális empirizmus híveként tartják nyilván . Ó a magyar statisztika tudományának megalapozója?$ Fontosabb művei a következő k : A lélek munkái tudománya, Debrecen, 1813 ; Statisztika, 1814; Ontológia, metafizika és erkölcsfilozófia, 1817 ; A filozófia históriája, 1825. 27 Szücs István : Debrecen szab . kir. város története. Debrecen, 1871 . III. kötet 971 . old. 28 Szinnyei József: Magyar Írók Életrajza. Bp . 1913 . XIV. k. 1376 . old.
13
Lélektudományi előadásai kéziratos formában is fennmaradtak, Benedek Pál lejegyzésében? 9 A lejegyzésekb ől megállapíthatjuk, hogy erre építette az 1813-ban nyomtatásban is megjelent könyvét . Előadásainak felépítése a mai szemmel nézve is modernnek tűnik . A lélektan meghatározásából indult ki, majd a lelki jelenségek biológiai, élettani alapjait ismerteti. Ezután a megismerési folyamatok alapfogalmait mutatja be. Külön fejezetben tárgyalja a külső dolgok ismérését", melyet az érző tehetségünk (,látás, hallás, tapintős, ízlelés, szaglás), képzelő tehetségünk és a gondolkodásunk tesz lehet ővé. Ezek után mint speciális tehetségről" beszél a figyelemr ől és az emlékezetr ől. A jelenlévő dolgokat az érző-, a távolabbiakat a képzelőtehetség terjeszti elő - írta. A további fejezetekben a beszéddel foglalkozik, hangsúlyozván szoros kapcsoTatát a gondolkodással . Ezután az értelem nyavalyáival" (betegségeivel), majd az akarattal és a vérmérsékleti típusokkal ismerteti meg az olvasóit. Ha a lélektan önálló tudománnyá válása óta megjelent tanítóképz őkben használt általános lélektan könyvekkel összevetjük Ercsei művét, megállapíthatjuk, hogy legtöbbjük hasonló felépítést mutat. Lélektudományi előadásai és könyve alapján elmondhatjuk, hogy jó tagoltság jellemezte . A tanulhatóságot és az érthetőséget gyakorlatias példákkal is segítette . Ercsei Dániel lélektani előadásai jól alapozták meg Zákány József gyermeklélektani vonatkozású fejtegetéseit . A reformkori debreceni tanítóképzésben tehát ha nem is volt önálló, mégis törekedtek arra, hogy a kisiskolákba kiengedett tanítók kellő elméleti alapokkal és megfelel ő iskolai gyakorlottsággal ellátva foglalják el gyönyörűséges hivatalukat" . Ebben kétségtelenül a legnagyobb szerepe volt Zákány József és Ercsei Dániel kiváló tanári egyéniségének, nagy műveltségének . Következtetések, tanulságok A debreceni református kollégium a tanítóküldési funkcióját a reformkor kezdetén már több mint két és fél évszázada gyakorolta. Mindig törekedtek a kibocsátott tanítók megfelelő felkészítésére . 1825 és 1848 között az állami intézkedések hatására még inkább igyekeztek igényesebben előkészíteni a kisiskolákba kikerülő neveltjeiket. 1825-től a neveléstudományi tanszék megszervezésével lehetővé vált a pedagógiai tárgyak körének kiszélesítése (szakmódszertanokkal) és az óraszámok növelése, előbb kettőről négyre, majd hétre! Az új professzor, Zákány Tózsef jóvoltából a mennyiségi mutatók növekedése mellett a minőségi változás is bekövetkezett . Székfoglalója, neveléstudományi és szakmódszertani előadásai, könyvei alapján elmondhatjuk, hogy európai látókör ű, gyakorlatias, ízig-vérig nevel ő egyéniség volt, aki tanítógenerációknak méltán lehetett példaképe . Gondolatainak egy része korát megelőzte, némelyik még ma is korszerűnek hat, XX. század végi iskoláink gyakorlatában is felfedezhető. Elég csak néhányra utalnunk : - a nevelés és oktatás, valamint az iskola és a család szoros kapcsolatának hangsúlyozása ; 29 Ercsei Dániel: A psychológia compendiums . 1809 . Kézirat a Debreceni Ref. Kollégium Könyvtárában R. 9 . sz . Lejegyezte Benedek Pá1 .
14
- a gyermekek lelki sajátosságainak figyelembevétele az oktatásban-nevelésben ; - a tanító ne csak ismereteket adjon át, hanem gondolkodtasson ; - a gyermekeket folyamatosan tevékenykedtetni kell ; - a nőnevelés elismertetésének igénye . A reformkori debreceni tanítóképzésről elmondhatjuk tehát, hogy elméleti részét tekintve megfelelt a kor követelményeinek . A gyakorlati kiképzés azonban el= maradt a várakozástól. Az önálló tanári karral és gyakorló iskolával rendelkez ő kép ző tehette volna csak lehetővé az alaposabb gyakorlati képzettséget és a közismereti tárgyak tanítóképzési igényekhez való alkalmazását . Minderre Debrecenben 1856-ig kellett várni. The Training of Primary-school Teachers in the College of Debrecen (1825-1848) Gábor Yarga The author, before dealing with the topic in detail briefly describes the aims and forms of training primary-school teachers in Hungary and in Debrecen before the reform period, interpreting hereby the teachers' training in Debrecen in this era as an organic part of a developmental process. Between 1825 and 1848 many elements of the training were traditional ; it was connected to the training of pastors ; the teachers in training considered this profession merely as a transitional one ; practical training took place in the elementary classes of the College. There were, however, some welcome changes that raised the standard of training. Establishing the department of pedagogy, incerasing the number of lectures on pedagogy and widening the methodics of primary-school subjects all contributed to it, as well as the fact that the students going out to teach became obliged to pass a final examination . It consisted of pedagogy, hierology, singing, drawing and mechanics . Through his assistance in raising the standard of training József Zákány became meritorius ; an extensive evaluation of his life and works can be read in this paper . The theoretical training of primary-school teachers in Debrecen in the reform period met the requirements of its era. Practical training, however, did not meet expectations or the standard of state-controlled training-schools .
IZodzomoexa yuumenacxux xadpoe s J.~e6pegexcxoü pe~op..uamcxoű xoanezuu (1825-1848) Ta6op Bapza IIepeJ.c H3JIOxCeHHeM TeMbI aBTOp KOpOTKO IIpe,I(CTaB7IAeT CTpeMJIeHHH H (pOpMbI IIOj[rOTOBKH y~Terrbcxax xaApoB B BeHrpxH H B J~eópeueae j[O 3IIOXH pe~popM . TűICHM oópasoM IIouroTOSxa y~IHTenbcxgx xaApoB B snoxy pecpopM mlTepnpeTHpyerca xax opraHIIKecxaa ~acTb IIpouecca pasBHTHSI . MexcAy 1825-1848 rr . IIo,z~roTOaxa Bo MHOroM cneuoaana cTapbIM TpauHI~snK, osa óblna csasaHa c nozü~oTOSxo~ cBSUI~eHHmcos. IIpocpeccIIlo y~Tensl xaxuHRaTbI c~ITa.rIII BpeNIeruior3, IIpaxTHYecxax IIo,rSroTOSxa nlna Toirbxo B MnaRIIn-IIC xnaccax xonnerB~I . OuHaxo, MOKCHO OTMOTHTb H IIpHHTHbIe H3M0HeHHH, xOTOpbIe IIOBbIIIIa.TIH yposet$ IIo~oTOSxx . CosAaHxe xac~eApbl IIeAarorHxH, IIosbIrIIeIme xO.nIrIecrsa nexuHü IIo IIeAarorxxe, pacmgpelIIre MeTO,i.[HxH IIpe,IjMeTOB HaiIaJIbHOtí IIIICOJIbI Taxxce CIIOCOÓCTBOBŰ JIO 3TOMy, KűK II TOT (~aKT, iITO 6yuy IIZHe y~Tena .I[OJIJKHbI ÓbIJIH Cj(aBaTb 3x3aMeH . Tlpei~MeTbI BbIIIyCxHOTO 3x3aM0Ha : IIe,I~arOTHKa, HCTOpASI CBSITbIX, IIeHHe, KaJIJIHrpa(~Hff, pHCOBáHHe x TOXHHxa. B IIosbmieHHH ypoBHSI óottbulxe sacnyrx y hIoxcecpa 3axaxa, o )KH3HH H RexzeJIbHOCZx xoTOporo Raercsl oóbeMHeTag ouelIICa . IIozSroxosxa yIIITenbcxxx xaApoB B J~eópeueae B snoxy pecpopM B TeopeTH~IecxoM II.rIaHe cooTSeTCxsosana TpeóosaHHSrnI suoxH. O,gHaxo, IIpaxTH=Iecxaa IIoRroTOSxa xcenana .tly~IrIIero H orcxasana oT yposxsl Tor,gaiIIxIIx rocyAapcTBexablx neAarorH~Iecxxx y~IH.1iHIIz .
15
